Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el;

B.  mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a volumen és a finanszírozási eszközök tekintetében példa nélküli eszköz;

C.  mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának demokratikus és parlamenti ellenőrzése csak a Parlament valamennyi szakaszban történő teljes körű bevonásával lehetséges;

D.  mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 26. cikke helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédet hoz létre a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a Bizottság tájékoztassa a Parlamentet többek között a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiről és azok értékeléséről;

E.  mivel a Parlament véleményt nyilváníthat a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében tárgyalt kérdésekről, többek között állásfoglalások és a Bizottsággal folytatott eszmecserék révén, és mivel a Bizottságnak figyelembe kell vennie ezt a véleményt;

F.  mivel a Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében adjon tájékoztatást a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésének aktuális állásáról;

G.  mivel a tagállamoknak főszabályként 2021. április 30-ig kellett volna benyújtaniuk a Bizottsághoz nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket;

H.  mivel eddig 18 tagállam nyújtotta be helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak;

I.  mivel a Bizottságnak a benyújtást követő két hónapon belül értékelnie kell az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket;

J.  mivel a Bizottság megosztotta a Parlamenttel és a Tanáccsal a benyújtott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket;

K.  mivel a Parlament 2021. március 11-én plenáris vitát tartott „A partnerség elvének tiszteletben tartása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítése és végrehajtása során, és a kiadásokkal kapcsolatos jó kormányzás biztosítása” címmel;

L.  mivel 2021. január 20-án a Régiók Bizottsága és az Európai Települések és Régiók Tanácsa közzétette „A városok és régiók részvétele a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásában” című célzott konzultációjának eredményeit;

1.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a nyár előtt biztosítsa a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez kapcsolódó vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatok gyors elfogadását, valamint a tagállamokkal való folyamatos együttműködését annak érdekében, hogy segítse őket magas színvonalú tervek kidolgozásában;

2.  emlékezteti a Bizottságot, hogy teljesítse a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti azon kötelezettségeit, amelyek értelmében a Parlament rendelkezésére kell bocsátania minden vonatkozó információt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet végrehajtásának jelenlegi állásáról, és figyelembe kell vennie a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd során kifejtett nézetekből fakadó valamennyi elemet, beleértve az illetékes bizottságok által megosztott és a plenáris ülésen elhangzott nézeteket is;

3.  úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása feletti megfelelő demokratikus felügyelet és parlamenti ellenőrzés, valamint a nagyobb átláthatóság és demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak szóban és írásban rendszeresen tájékoztatnia kell a Parlamentet a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésének helyzetéről; kiemeli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel összhangban a Parlament jogosult arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében ilyen tájékoztatást kapjon;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy a hat pillér (beleértve az általános és egyedi célkitűzéseket és a horizontális elveket) és az RRF-rendeletben meghatározott 11 értékelési kritérium alapján bocsásson rendelkezésre minden releváns háttér-információt, valamint a hatályhoz kapcsolódó benyújtott tervekben meghatározott reformokról és beruházásokról szóló összefoglalót;

5.  megismétli a Parlament azon elvárását, hogy tájékoztatást könnyen érthető és összehasonlítható formátumban kell nyújtani, beleértve a tagállamok által benyújtott dokumentumok meglévő fordításait is;

6.  úgy véli, hogy a tervek előzetes értékelésének megosztása nem befolyásolja előre az eljárás eredményét; úgy véli, hogy ez javítana a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéden, mivel a legtöbb nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásuk időpontjában nagyon előrehaladott állapotban van, és valószínűleg elfogadásra kerül;

7.  meg van győződve arról, hogy a Bizottságnak teljes átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szüksége a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz demokratikus legitimitásának és a polgári felelősségvállalás biztosítása és fokozása érdekében;

8.  emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikke (4) bekezdésének q) pontja kimondja, hogy a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveknek a következőket kell tartalmazniuk: „a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben”; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat, hogy valamennyi nemzeti érdekelt féllel konzultáljanak, és biztosítsák a civil társadalom, valamint a helyi és regionális hatóságok bevonását a tervek végrehajtásába és különösen azok nyomon követésébe, valamint biztosítsa, hogy a jövőbeli módosításokról vagy esetleges új tervekről konzultációkra kerüljön sor;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletből következő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, nevezetesen a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblára vonatkozó, valamint a – többek között a gyermekekkel és az ifjúsággal kapcsolatos – szociális kiadások bejelentésére szolgáló módszertanra vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának ütemezése tekintetében a teljes átláthatóságot, valamint vegye figyelembe a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd vonatkozó elemeit; felszólít továbbá e felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a nyári szünet előtti gyors jóváhagyására;

10.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tanácsi végrehajtási határozatban és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben megállapított mérföldkövek és célok teljesítésének értékelése előtt a Parlament megkapja a mérföldkövek és célok teljesítésére vonatkozó előzetes megállapításokat, amint azt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 25. cikkének (4) bekezdése előírja;

11.  emlékezteti a Tanácsot arra, hogy az „előkészítő szerveinek keretében tartott viták releváns eredményeit meg kell osztani az Európai Parlament illetékes bizottságával”;

12.  felkéri a Bizottságot, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd során továbbra is nyílt, átlátható és konstruktív megközelítést folytasson;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 57., 2021.2.18., 17. o.