Az Európai Parlament 2021. június 10-i határozata az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) és a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti rendelet tervezetéről (2021/2053(INL) – 2019/0900(APP))(1)
Az Európai Parlament rendelettervezete az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) és a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (2021/2053(INL) – 2019/0900(APP))
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 228. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Unió Tanácsának egyetértésére(2),
(1) Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rendelkezéseivel, és különösen annak 20. cikke (2) bekezdésének d) pontjával és 228. cikkével, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: a Charta) összhangban kell megállapítani.
(2) A 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatot(4) legutóbb 2008-ban módosították. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatot hatályon kívül kell helyezni és az EUMSZ 228. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott rendelettel kell felváltani.
(3) A Charta 41. cikke az uniós polgárok alapvető jogaként ismeri el a megfelelő ügyintézéshez való jogot. A Charta 43. cikke elismeri az Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén az európai ombudsmanhoz való fordulás jogát. Az említett jogok tényleges érvényesülésének biztosítása és az ombudsman alapos és pártatlan vizsgálatok lefolytatására való képességének erősítése érdekében – amely alátámasztja az ombudsman függetlenségét, amely függetlenségen a fentiek alapulnak – az ombudsman számára biztosítani kell minden olyan eszközt, amely az ombudsman Szerződésekben és az e rendeletben említett feladatainak sikeres ellátásához szükséges.
(4) Azon feltételek meghatározása során, amelyek mellett az ombudsmanhoz panasszal lehet fordulni, tiszteletben kell tartani a teljes körű, ingyenes és könnyű hozzáférés elvét, a bírósági és közigazgatási eljárásokból eredő egyes korlátozások kellő figyelembevétele mellett.
(5) Az ombudsmannak a vizsgálatainak tárgyát képező uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek hatásköreinek kellő figyelembevételével kell eljárnia.
(6) Meg kell állapítani a követendő eljárásokat arra az esetre, ha az ombudsman vizsgálata hivatali visszásságot tár fel. Az ombudsmannak minden éves ülésszak végén átfogó jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek. Az ombudsmant arra is fel kell jogosítani, hogy az említett éves jelentésében értékelje az ajánlásoknak való megfelelést.
(7) Az ombudsman szerepének megerősítése és az uniós intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli bevált igazgatási gyakorlatok előmozdítása érdekében kívánatos lehetővé tenni az ombudsman számára, hogy – a panaszok kezelésére vonatkozó elsődleges kötelezettsége sérelme nélkül – saját kezdeményezésű vizsgálatokat folytathasson le, ha azokat megalapozottnak tartja, különösen ismétlődő, rendszerszintű vagy különösen súlyos hivatali visszásságok esetén.
(8) Az ombudsman dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmekre az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5) kiegészített 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) alkalmazandó, kivéve azon dokumentumokat, amelyeket egy vizsgálat során szereztek be, amely esetben a kérelmeket azon uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek kell kezelnie, ahonnan a dokumentum származik.
(9) Az ombudsmannak hozzá kell férnie a feladatai ellátásához szükséges valamennyi adathoz. E célból az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek az ombudsman rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan adatot, amelyet vizsgálat céljából kér. Amennyiben az ombudsman feladatainak ellátásához az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, illetve a tagállamok hatóságainak birtokukban lévő minősített adatokat kell az ombudsman rendelkezésére bocsátaniuk, az ombudsmannak hozzá kell tudnia férni az említett adatokhoz, az azok védelmére vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosítása mellett.
(10) Az ombudsmant és személyzetét kötelezni kell arra, hogy a feladataik ellátása során tudomásukra jutott információkat bizalmasan kezeljék, az ombudsman azon kötelezettségének sérelme nélkül, hogy tájékoztassa a tagállamok hatóságait azon tényekről, amelyek bűncselekményekhez kapcsolódhatnak és amelyek egy vizsgálat során jutottak tudomására. Az ombudsman számára lehetővé kell tenni azt is, hogy olyan tényekről is tájékoztathassa az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyek ezek személyzete valamely tagjának a magatartását kérdőjelezik meg. Az ombudsman azon kötelezettségét, hogy bizalmasan kezelje a feladatai ellátása során szerzett információkat, az ombudsman azon kötelezettségének sérelme nélkül kell teljesíteni, hogy az EUMSZ 15. cikkének (1) bekezdése értelmében munkája során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával jár el. Feladatai megfelelő ellátása és megállapításainak alátámasztása érdekében az ombudsman számára lehetővé kell tenni, hogy jelentéseiben a nyilvánosság számára hozzáférhető bármely információra hivatkozzon.
(11) Amennyiben feladatainak hatékony ellátásához szükséges, az ombudsman számára lehetővé kell tenni, hogy az alkalmazandó nemzeti és uniós joggal összhangban együttműködjön és információt cseréljen a tagállami hatóságokkal, valamint az alkalmazandó uniós joggal összhangban más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal vagy ügynökségekkel.
(12) Az ombudsmant a parlamenti ciklus kezdetén és annak időtartamára az Európai Parlamentnek kell megválasztania olyan személyek közül, akik az Unió polgárai, és a függetlenség és szakértelem valamennyi szükséges biztosítékával rendelkeznek. Meg kell határozni többek között az ombudsman megbízatása megszűnésére, az ombudsman felváltására, az összeférhetetlenségre, az ombudsman illetményére és az ombudsman kiváltságaira és mentességeire vonatkozó általános feltételeket is.
(13) Meg kell határozni, hogy az ombudsman székhelyének az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 6. jegyzőkönyv (a továbbiakban: a 6. jegyzőkönyv) egyetlen cikkének a) pontjában meghatározott európai parlamenti székhelynek kell lennie.
(14) Az ombudsman titkárságának összetételén belül – a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben(7) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) 1d. cikkének (2) bekezdésére kellő figyelemmel – biztosítania kell a nemek közötti egyensúlyt.
(15) Az ombudsman feladata, hogy az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja e rendelet végrehajtási rendelkezéseit. Amennyiben ezen intézményektől az ombudsman által előre meghatározott észszerű határidőn belül nem érkezik vélemény, az ombudsman elfogadhatja az érintett végrehajtási rendelkezéseket. A jogbiztonság, valamint az ombudsman feladatainak ellátása során a legmagasabb szintű normák garantálása érdekében az elfogadandó végrehajtási rendelkezések minimális tartalmát e rendeletben kell megállapítani,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és elvek
1. Ez a rendelet megállapítja az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket („az európai ombudsman alapokmánya”).
2. Az ombudsman feladatainak ellátása során teljes mértékben független, és előzetes engedély nélkül jár el.
3. Az ombudsman segítséget nyújt az uniós intézmények, szervek és hivatalok – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bírósága – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok feltárásában az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének d) pontja és 228. cikke, továbbá a Chartának a megfelelő ügyintézéshez való jogról szóló 41. cikke kellő figyelembevételével.
Más hatóság vagy személy tevékenysége az ombudsmanhoz benyújtott panasz tárgyát nem képezheti.
4. Adott esetben az ombudsman ajánlásokat, megoldási és jobbító célú javaslatokat tesz a probléma kezelése érdekében.
5. Feladatai ellátása során az ombudsman nem kérdőjelezheti meg a bíróság döntésének megalapozottságát vagy a bíróság döntés meghozatalára vonatkozó hatáskörét.
2. cikk
Panaszkezelés
1. Az Unió bármely polgára, illetve az egyik tagállamban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező jogi személy közvetlenül vagy az Európai Parlament képviselőjének közvetítésével hivatali visszássági esettel kapcsolatban panaszt nyújthat be az ombudsmanhoz.
2. A panaszban egyértelműen utalni kell annak tárgyára és a panaszos személyére. A panaszos kérheti a panasz vagy annak egyes részei bizalmas kezelését.
3. A panasz az arra alapot adó tényeknek a panaszos tudomására jutásától számított két éven belül nyújtható be. A panasz benyújtását megelőzően a panaszosnak meg kell tennie a megfelelő közigazgatási lépéseket az érintett uniós intézménynél, szervnél vagy hivatalnál.
4. Az ombudsman a panaszt elfogadhatatlanként elutasítja, ha az nem tartozik az ombudsman hatáskörébe, vagy ha a (2) és (3) bekezdésben megállapított eljárási követelmények nem teljesülnek. Ha a panasz nem tartozik az ombudsman hatáskörébe, az ombudsman azt tanácsolhatja a panaszosnak, hogy panaszával forduljon egy másik hatósághoz.
5. Ha az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a panasz nyilvánvalóan megalapozatlan, lezárja az ügyet, és erről tájékoztatja a panaszost. Amennyiben a panaszos a panaszról tájékoztatta az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, az ombudsman az érintett hatóságot is tájékoztatja.
6. Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek és alkalmazottaik közötti munkaügyi kapcsolatokat érintő panaszok csak akkor fogadhatók el, ha az érintett személy kimerítette az összes belső igazgatási eljárást, különösen a személyzeti szabályzat 90. cikkében említett eljárásokat, és az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség illetékes hatósága határozatot hozott, vagy a válaszadásra nyitva álló határidő lejárt. Az ombudsman jogosult továbbá ellenőrizni az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség illetékes hatósága által a zaklatás állítólagos áldozatainak védelme, valamint az érintett személyek méltóságát tiszteletben tartó, egészséges és biztonságos munkakörnyezet helyreállítása érdekében az igazgatási vizsgálat ideje alatt elfogadott intézkedéseket, feltéve, hogy az érintett személyek kimerítették az ezen intézkedésekkel kapcsolatos belső igazgatási eljárásokat.
7. Az ombudsman tájékoztatja az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a nyilvántartásba vett panaszról, amint azt elfogadhatónak nyilvánították, és a vizsgálat megindítására irányuló döntést meghozták.
8. Az ombudsmanhoz benyújtott panasz nem érinti a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban a jogorvoslati határidőket.
9. Amennyiben az ombudsman az elé terjesztett tényekre vonatkozó, folyamatban lévő vagy lezárult bírósági eljárás miatt a panaszt elfogadhatatlannak nyilvánítja vagy úgy dönt, hogy lezárja annak vizsgálatát, az addig már esetleg elvégzett vizsgálatainak eredményét irattárba helyezi és az ügyet lezárja.
10. Az ombudsman a lehető leghamarabb tájékoztatja a panaszost a panasszal kapcsolatban hozott intézkedésekről, és lehetőség szerint megoldást keres az érintett uniós intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel a hivatali visszásság megszüntetése érdekében. Az ombudsman az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség esetleges észrevételeivel együtt tájékoztatja a panaszost a javasolt megoldásról. A panaszos észrevételeket tehet, vagy bármely szakaszban benyújthat olyan kiegészítő információkat, amelyek a panasz benyújtásakor még nem voltak ismertek.
Amennyiben mind a panaszos, mind az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által elfogadott megoldást találnak, az ombudsman a 4. cikkben előírt eljárás lefolytatása nélkül lezárhatja az ügyet.
3. cikk
Vizsgálatok
1. Az ombudsman feladataival összhangban, saját kezdeményezésére vagy panasz nyomán az általa indokoltnak ítélt vizsgálatokat folytatja le.
2. Az ombudsman indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget az ilyen vizsgálatokról. Az 5. cikk sérelme nélkül az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség saját kezdeményezésére vagy az ombudsman kérésére bármely hasznos észrevételt vagy bizonyítékot benyújthat.
3. Az ombudsman saját kezdeményezésére vizsgálatot folytathat, ha azt megalapozottnak találja, különösen ismétlődő, rendszerszintű vagy különösen súlyos hivatali visszásság esetén, annak érdekében, hogy közérdeket érintő kérdésként kezelje az említett eseteket. Az ilyen vizsgálatok keretében javaslatokat és kezdeményezéseket is tehet az uniós intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli helyes igazgatási gyakorlatok előmozdítása érdekében.
4. cikk
Az ombudsman és az intézmények kapcsolata
1. Amennyiben egy vizsgálatot követően hivatali visszásságot tárnak fel, az ombudsman indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a vizsgálat megállapításairól, és adott esetben ajánlásokat tesz.
2. Az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség három hónapon belül részletes véleményt küld az ombudsman részére. Az ombudsman az említett határidőt az uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség indokolással ellátott kérelmére meghosszabbíthatja. Az említett meghosszabbítás nem haladhatja meg a két hónapot. Ha az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség az eredeti három hónapos határidőn belül, illetve a meghosszabbított határidőn belül nem nyilvánított véleményt, az ombudsman e vélemény nélkül is lezárhatja a vizsgálatot.
3. Az ombudsman a vizsgálat lezárását követően jelentést küld az érintett uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, és – ha a feltárt hivatali visszásság jellege vagy nagyságrendje ezt szükségessé teszi – az Európai Parlamentnek. Az ombudsman a jelentésben ajánlásokat fogalmazhat meg. Az ombudsman tájékoztatja a panaszost a vizsgálat eredményéről, az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség véleményéről, valamint a jelentésben megfogalmazott esetleges ajánlásokról.
4. Adott esetben az uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tevékenységére irányuló vizsgálattal kapcsolatban az ombudsmant saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament kérésére a megfelelő szinten meghallgathatják az Európai Parlamentben.
5. Az ombudsman minden éves ülésszak végén jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az általa lefolytatott vizsgálatok eredményéről. A jelentésnek tartalmaznia kell az ombudsman ajánlásainak, valamint megoldási és jobbító célú javaslatainak való megfelelés értékelését. A jelentésnek adott esetben tartalmaznia kell az ombudsman zaklatással, visszaélések bejelentésével és az uniós intézményeken, szerveken, hivatalokon vagy ügynökségeken belüli összeférhetetlenséggel kapcsolatos vizsgálatainak eredményét is.
5. cikk
Adatszolgáltatás az ombudsman részére
1. E cikk alkalmazásában az „adatszolgáltatás” kiterjed minden olyan fizikai és elektronikus eszközre, amelyen keresztül az ombudsman és titkársága hozzáférhet az adatokhoz, beleértve a dokumentumokat is, azok formájától függetlenül.
2. „EU-minősített adat”: bármely olyan EU biztonsági minősítéssel ellátott adat és anyag, amelynek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele különböző mértékben sértheti az Unió, vagy egy vagy több tagállam érdekeit.
3. Az e cikkben meghatározott feltételek mellett az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok illetékes hatóságai az ombudsman kérésére vagy saját kezdeményezésükre indokolatlan késedelem nélkül az ombudsman rendelkezésére bocsátanak minden olyan adatot, amelyet az ombudsman vizsgálat céljából kért.
4. Az EU-minősített adatokat az alábbi elvek és feltételek szerint bocsátják az ombudsman rendelkezésére:
a) az EU-minősített adatot szolgáltató uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség lezárta vonatkozó belső eljárásait, illetve amennyiben az adat szolgáltatója harmadik fél, az előzetes írásbeli hozzájárulását adta;
b) megállapítást nyert, hogy az ombudsmannak „ismernie kell az adatot”;
c) biztosítani kell, hogy a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokhoz való hozzáférést csak a nemzeti joggal összhangban megfelelő biztonsági szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező és az illetékes biztonsági hatóság által engedélyezett személyek számára engedélyezzék.
5. Az EU-minősített adatok rendelkezésre bocsátása tekintetében az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség értékeli, hogy az ombudsman ténylegesen alkalmazott-e belső biztonsági szabályokat, valamint fizikai és eljárási intézkedéseket az EU-minősített adatok védelme érdekében. E célból az ombudsman és valamely uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség az EU-minősített adatok szolgáltatására vonatkozó általános keretet létrehozó megállapodást is köthet.
6. A (4) és (5) bekezdéssel összhangban az EU-minősített adatokhoz való hozzáférést – az ombudsmannal való eltérő megállapodás hiányában – az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség helyszínein kell biztosítani.
7. A (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok illetékes hatóságai megtagadhatják, hogy az ombudsman rendelkezésére bocsássák a minősített adatok védelmére vonatkozó nemzeti jogszabályok vagy az azok közlését megakadályozó rendelkezések hatálya alá tartozó adatokat.
Mindazonáltal az érintett tagállam az illetékes hatósága által meghatározott feltételek mellett az ombudsman rendelkezésére bocsáthatja az ilyen adatokat.
8. Az EU-minősített adatot vagy a nyilvánosság számára nem hozzáférhető adatokat szolgáltatni szándékozó uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek és a tagállamok hatóságai előzetesen tájékoztatják erről az ombudsmant.
Az ombudsman biztosítja az ilyen adatok megfelelő védelmét, és, különösen, azokat az uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, illetve az érintett tagállam illetékes hatóságának előzetes hozzájárulása nélkül nem oszthatja meg a panaszossal, illetve nem hozhatja nyilvánosságra. Az EU-minősített adatok esetében a hozzájárulást írásban kell megadni.
9. Az EU-minősített adatokhoz való hozzáférést megtagadó uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek írásban indokolást nyújtanak be az ombudsmanhoz, megjelölve legalább az adatszolgáltatás megtagadásának okait.
10. Az ombudsman csak a vizsgálat végleges lezárásáig őrizheti meg a (8) bekezdésben említett adatokat.
Az ombudsman kérheti valamely uniós intézménytől, szervtől, hivataltól vagy ügynökségtől, illetve tagállamtól, hogy ezeket az adatokat legalább öt évig megőrizhesse.
11. Amennyiben az ombudsman a kért segítséget nem kapja meg, erről tájékoztathatja az Európai Parlamentet, amely megteszi a megfelelő lépéseket.
6. cikk
Az ombudsman dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés
Az ombudsman az 1367/2006/EK rendelettel kiegészített 1049/2001/EK rendeletben meghatározott feltételeknek és korlátozásoknak megfelelően kezeli a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket, kivéve a vizsgálat során beszerzett és az említett vizsgálat alatt vagy annak lezárását követően a birtokában lévő dokumentumokat.
7. cikk
Tisztviselők és egyéb alkalmazottak meghallgatása
1. Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tisztviselőit és egyéb alkalmazottait az ombudsman kérelmére meg kell hallgatni az ombudsman valamely folyamatban lévő vizsgálatát érintő tényekkel kapcsolatban.
2. Az említett tisztviselő vagy egyéb alkalmazott intézménye, szerve, hivatala vagy ügynöksége nevében nyilatkozik. A tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat továbbra is terhelik a rá vonatkozó szabályokból eredő kötelezettségek.
8. cikk
A visszaélések bejelentésével kapcsolatos vizsgálatok
1. Az ombudsman vizsgálatot folytathat a személyzeti szabályzat 22a. cikkében meghatározott, a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott által a személyzeti szabályzatban megállapított vonatkozó szabályoknak megfelelően közölt adatok kezelése során felmerülő hivatali visszásságok feltárása érdekében.
2. Ilyen esetekben a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott jogosult a személyzeti szabályzat által nyújtott védelemre abban az esetben, ha az információ közlése miatt az uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség részéről sérelem érné.
3. Az ombudsman azt is megvizsgálhatja, hogy történt-e hivatali visszásság az ilyen ügynek az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség általi kezelése során, ideértve az érintett tisztviselő vagy egyéb alkalmazott védelmét is.
9. cikk
Szakmai titoktartás
1. Az ombudsman és személyzete nem hozhatnak nyilvánosságra olyan adatokat vagy dokumentumokat, amelyeket a vizsgálat során szereztek be. A (2) bekezdés sérelme nélkül különösen nem hozhatnak nyilvánosságra semmilyen, az ombudsmannak átadott EU-minősített adatot vagy az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek belső dokumentumait, vagy a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog hatálya alá tartozó dokumentumokat. Továbbá nem hozhatnak nyilvánosságra a panaszos vagy bármely más érintett személy jogait esetlegesen sértő adatokat.
2. Az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) 8. cikkével összhangban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felé teljesítendő általános jelentéstételi kötelezettségének sérelme nélkül, amennyiben az ombudsman vizsgálata során feltárt tények bűncselekménynek minősülhetnek vagy ahhoz kapcsolódhatnak, az ombudsman jelentést tesz a tagállamok illetékes hatóságainak és – amennyiben az ügy a hatáskörükbe tartozik – az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet(9) 24. cikkével összhangban az Európai Ügyészségnek, valamint az OLAF-nak.
3. Adott esetben és az Európai Ügyészség vagy az OLAF beleegyezésével az ombudsman értesíti az érintett tisztviselő vagy egyéb alkalmazott felett hatáskörrel rendelkező uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget is, amely kezdeményezheti a megfelelő eljárásokat.
10. cikk
Együttműködés a tagállami hatóságokkal és uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel
1. Amennyiben feladatai ellátásához szükséges, az ombudsman az alkalmazandó nemzeti és uniós joggal összhangban együttműködhet a tagállami hatóságokkal.
2. Feladatainak ellátása során az ombudsman együttműködhet más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel is, különösen azokkal, amelyek az alapvető jogok előmozdításáért és védelméért felelnek. Az ombudsmannak el kell kerülnie az említett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenységeivel való átfedéseket vagy párhuzamosságokat.
3. A tagállamok hatóságainak címzett bármely, az e rendelet alkalmazását célzó közleményt az Unió mellett működő állandó képviseleteiken keresztül kell továbbítani, kivéve, ha az érintett állandó képviselet beleegyezik abba, hogy az ombudsman titkársága közvetlenül kapcsolatba lépjen az érintett tagállam hatóságaival.
11. cikk
Az ombudsman megválasztása
1. Az ombudsmant az EUMSZ 228. cikkének (2) bekezdésével összhangban átlátható eljárás keretében kiválasztott jelöltek közül választják meg, és jogosult újraválasztásra.
2. A jelölésre irányuló felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően az ombudsmant olyan személyek közül választják ki, akik:
– az Unió polgárai,
– rendelkeznek a polgári és politikai jogok teljes körével,
– függetlenségüket teljes mértékben garantálják,
– megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztség betöltéséhez szükséges feltételeknek és elismerten rendelkeznek az ombudsman feladatainak ellátásához szükséges szakértelemmel és végzettséggel, valamint
– a jelölésre irányuló felhívás közzétételét megelőző két évben nem voltak nemzeti kormányok tagjai, sem az Európai Parlament, az Európai Tanács vagy az Európai Bizottság tagjai.
12. cikk
Az ombudsman megbízatásának megszűnése
1. Az ombudsmannak a feladatai ellátására vonatkozó megbízatása a megbízatási idő leteltével, lemondással vagy felmentéssel szűnik meg.
2. A felmentés esetét kivéve az ombudsman az új ombudsman megválasztásáig hivatalban marad.
3. A megbízatás idő előtti megszűnése esetén az új ombudsmant az Európai Parlament megbízatási idejéből fennmaradó időszakra a hivatal megüresedését követő három hónapon belül választják meg. Az új ombudsman megválasztásáig a 16. cikk (2) bekezdésében említett vezető tisztviselő felel az ombudsman feladatai közé tartozó sürgős ügyekért.
13. cikk
Felmentés
Amennyiben az Európai Parlamentnek szándékában áll az EUMSZ 228. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ombudsman felmentését kérni, az ezirányú kérelem benyújtása előtt meghallgatja az ombudsmant.
14. cikk
Az ombudsman feladatainak ellátása
1. Az ombudsman feladatainak ellátása során az EUMSZ 228. cikkének (3) bekezdésével összhangban jár el. Az ombudsman tartózkodik minden olyan cselekedettől, amely az említett feladatokkal összeegyeztethetetlen.
2. Az ombudsman hivatalba lépésekor a Bíróság előtt ünnepélyesen kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésekben és az e rendeletben említett feladatokat teljes függetlenséggel és pártatlansággal látja el, valamint hivatali ideje alatt és azt követően tiszteletben tartja az Szerződésekből és az e rendeletből eredő kötelezettségeket. Az ünnepélyes kötelezettségvállalás kiterjed különösen arra a kötelezettségre, hogy megbízatása megszűnését követően az egyes kinevezések és előnyök elfogadása tekintetében feddhetetlen és tartózkodó magatartást tanúsít.
3. Az ombudsman megbízatásának ideje alatt nem vállalhat egyéb politikai vagy közigazgatási hivatalt, és nem folytathat semmilyen egyéb – akár kereső, akár ingyenesen végzett – foglalkozást.
15. cikk
Illetmény, kiváltságok és mentességek
1. Az ombudsman illetménye, juttatásai és nyugdíja tekintetében a Bíróság bíráival azonos elbírálás alá esik.
2. Az ombudsmanra, valamint titkárságának tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 7. jegyzőkönyv 11–14. és 17. cikkét kell alkalmazni.
16. cikk
Az ombudsman titkársága
1. Az ombudsman számára megfelelő költségvetést kell biztosítani, amely elegendő az ombudsman függetlenségének biztosításához és feladatainak ellátásához.
2. Az ombudsmant titkárság segíti. A titkárság vezető tisztviselőjét az ombudsman nevezi ki.
3. Az ombudsman titkárságának tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira a személyzeti szabályzat vonatkozik. A titkárság személyzetének létszámát évente a költségvetési eljárás keretében határozzák meg.
4. Amennyiben az Unió tisztviselőit az ombudsman titkárságához rendelik ki, az említett kirendelés a személyzeti szabályzat 37. cikke első bekezdésének a) pontjával és 38. cikkével összhangban szolgálati érdekből történő kirendelésnek minősül.
17. cikk
Az ombudsman székhelye
Az ombudsman székhelye a 6. jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjában meghatározott európai parlamenti székhely.
18. cikk
Végrehajtási rendelkezések
Az ombudsman az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja e rendelet végrehajtási rendelkezéseit. Azoknak összhangban kell lenniük ezzel a rendelettel, és rendelkezniük kell legalább a következőkről:
a) a panaszos és az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség eljárási jogai;
b) a panaszok átvétele, feldolgozása és lezárása;
c) saját kezdeményezésű vizsgálatok; és
d) nyomon követés céljából indított vizsgálatok.
19. cikk
Záró rendelkezések
1. A 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályát veszti.
2. Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
3. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az eljárási szabályzat 46. cikke harmadik bekezdésének megfelelően a Parlament úgy határozott, hogy elhalasztja az állásfoglalásra irányuló indítványról szóló szavazást, amíg a Tanács és a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikkének (4) bekezdésével összhangban kifejti álláspontját a rendelettervezettel kapcsolatban (A9-0174/2021).
Az Európai Parlament 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozata (1994. március 9.) az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről. (HL L 113., 1994.5.4., 15. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).