Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 310. cikkének (6) bekezdésére és 325. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i 2018/1046/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(1) (költségvetési rendelet) 61. cikkére,

–  tekintettel az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közleményre(2),

–  tekintettel korábbi határozataira és állásfoglalásaira a Bizottság 2014-es, 2015-ös, 2016-os, 2017-es, 2018-as és 2019-os évre vonatkozó mentesítéséről,

–  tekintettel „Az összeférhetetlenségről és az uniós költségvetés védelméről a Cseh Köztársaságban” című, 2018. december 13-i(3), és a Cseh Köztársaság miniszterelnöke elleni, uniós pénzeszközök hűtlen kezelése és lehetséges összeférhetetlenségek miatt indított büntetőeljárás újbóli megnyitásáról szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által 2014. március 26–27-én és 2020. február 26–28-án a Cseh Köztársaságba tett tényfeltáró látogatásokra,

–  tekintettel a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (REGIO) és a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (EMPL) által Csehországban az összeférhetetlenség elkerülése érdekében alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek működésének ellenőrzéséről szóló, 2019. novemberi végleges jelentésre, amelyet 2021. április 23-án tettek közzé,

–  tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentésére, és különösen a csehországi jogállamiság helyzetéről szóló fejezetre (SWD(2020)0302),

–  tekintettel a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) negyedik értékelési fordulójában készített, a Cseh Köztársaságról szóló időközi megfelelési jelentésre, amelyet a GRECO a 2019. decemberi, 84. plenáris ülésén fogadott el,

–  tekintettel „A 2020. évi európai szemeszter: Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről” című bizottsági közleményt (COM(2020)0150) kísérő, Csehországra vonatkozó, 2020. február 26-i 2020. évi országjelentésre (SWD(2020)0502),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

A.  mivel a költségvetési rendelet 61. és 63. cikke, a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelv összeférhetetlenségről szóló 24. cikke, a megosztott irányítású alapokat szabályozó, közös rendelkezésekről szóló rendelet 144. és 145. cikke, az 1303/2013/EU rendelet, a Bíróság ítélkezési gyakorlata, valamint a 2016. november 29-én módosított, összeférhetetlenségről szóló 159/2006. számú cseh törvény konkrét kötelezettségeket határoznak meg és eszközöket biztosítanak az összeférhetetlenségi helyzetek hatékony kezeléséhez;

B.  mivel az Agrofert egy több mint 230 vállalatból álló konglomerátum, amelyet Andrej Babiš cseh miniszterelnök alapított és hozott létre; mivel kiderült, hogy Babiš miniszterelnök úr az Agrofert – az egyebek mellett több jelentős cseh médiaorgánumot magában foglaló Agrofert-csoport anyavállalata – tényleges tulajdonosa az AB I és AB II vagyonkezelői alapokon keresztül, amelyeknek szintén ő a tényleges tulajdonosa;

C.  mivel 2019 januárjában és februárjában a Bizottság több szervezeti egysége (DG REGIO/DG EMPL, DG AGRI (társult főigazgatóság)) koordinált, átfogó ellenőrzést végzett az uniós és a nemzeti jog alkalmazására vonatkozóan; mivel egy folyamatban lévő AGRI-ellenőrzés a közös agrárpolitika csehországi végrehajtásával kapcsolatos állítólagos összeférhetetlenségeket vizsgálja;

D.  mivel 2021 áprilisában a Bizottság közzétette az esb-alapok jogi végrehajtásáról szóló végleges ellenőrzési jelentés megfelelően szerkesztett változatát, amelyet a DG EMPL és a DG REGIO ellenőrzött; mivel a DG AGRI második ellenőrzési jelentését még mindig nem tették közzé;

E.  mivel a közzétett ellenőrzési jelentés felhívja a figyelmet a Cseh Köztársaság irányítási és kontrollrendszerének súlyos hiányosságaira(6), valamint a pénzügyi korrekciókkal orvosolandó hiányosságokra;

F.  mivel a DG REGIO ellenőrzési jelentése az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében három olyan támogatást azonosított, amelyek megsértették a cseh jogot és a közös rendelkezésekről szóló uniós rendeletet;

G.  mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a kisvállalkozásoknak szánt uniós támogatások szabálytalan felhasználásáról készített jelentés nyomán Babiš miniszterelnök ellen indított bűnügyi nyomozás, amelyet először lezártak, majd újraindítottak, és amely a Parlament 2020. június 19-i állásfoglalásának tárgyát képezte, még mindig folyamatban van;

H.  mivel egy év elteltével a Bizottság még mindig nem adott átfogó választ a Parlament azon kérésére, hogy számszerűsítse az Agrofert-csoport cégei által kapott támogatások teljes összegét;

I.  mivel a Babiš miniszterelnök összeférhetetlenségéről szóló, 2018. decemberi és 2020. júniusi parlamenti állásfoglalásokat követően, és több mint két évvel a bizottsági ellenőrzések megkezdése után továbbra is megoldatlan a Babiš miniszterelnök összeférhetetlenségével kapcsolatos helyzet;

J.  mivel a tagállamok csak akkor tudják biztosítani a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, ha a hatóságok a nemzeti és az uniós joggal összhangban járnak el, és ha a nyomozó és vádhatóságok hatékonyan fellépnek a nem megfelelően kezelt összeférhetetlenségi esetekből eredő bűncselekményekkel szemben;

K.  mivel az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 3. cikkének b) pontja értelmében az összeférhetetlenségtől való mentesség biztosításának elmulasztása a jogállamiság elveinek megsértését jelezheti;

L.  mivel a vélt vagy valós összeférhetetlenségek elkerülésére és kezelésére vonatkozó részletes politikák és szabályok megléte a jó kormányzás és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapvető részét képezi;

M.  mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2020. februári látogatása olyan aggasztó hiányosságokat tárt fel a jogi keretben, amelyek akadályozzák a nemzeti legfőbb ellenőrző hivatal hatékony és eredményes működését azáltal, hogy nem teszik lehetővé a közkiadások szabályszerűségének és teljesítményének regionális és helyi szintű ellenőrzését, illetve a végső kedvezményezettek helyszíni ellenőrzését;

1.  üdvözli a DG REGIO és a DG EMPL végleges ellenőrzési jelentésének közzétételét a összeférhetetlenség elkerülésére szolgáló csehországi irányítási és ellenőrzési rendszerek működéséről, a Parlament többszöri felhívását követően, amely megerősíti Babiš miniszterelnök jelenlegi és folyamatos összeférhetetlenségét az Agrofert konglomerátummal kapcsolatban, megerősítve ezzel a Parlamentnek a korábbi állásfoglalásokban és mentesítési jelentésekben kifejtett álláspontját;

2.  üdvözli, hogy a DG REGION és a DG EMPL a közzététel észszerű indokaként elismeri az átláthatósághoz és az ezzel a kivételes helyzettel kapcsolatos tájékoztatáshoz fűződő fontos közérdeket; sajnálja azonban, hogy a megállapításokat csak 2021 áprilisában tették közzé annak ellenére, hogy a végleges ellenőrzési jelentést 2019 novemberében megküldték a cseh hatóságoknak, és a Bizottság 2020 májusában választ kapott erre; sürgeti a DG AGRI-t, hogy gyorsítsa fel ellenőrzési eljárását és nyomon követését, és indokolatlan késedelem nélkül tegye közzé végleges ellenőrzési jelentését; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a közvetlenül vagy közvetve Babiš miniszterelnök vagy a cseh kormány más tagjai tulajdonában lévő vállalkozások részére teljesített kifizetésekre;

3.  sajnálatosnak tartja, hogy az ellenőrzési és kontradiktórius eljárások, valamint a pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó eljárások jelenleg több évig tartanak; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az ellenőrzési és a pénzügyi korrekciós eljárásokra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy lehetővé váljon az eljárások gyorsabb lezárása és a jogosulatlanul kifizetett uniós források időben történő visszafizettetése; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a cseh miniszterelnök összeférhetetlenségének esetével kapcsolatos valamennyi dokumentumot;

4.  súlyos aggodalommal töltik el az ellenőrzési jelentés megállapításai, amelyek azt mutatják, hogy:

5.  megjegyzi, hogy 2021. június 1-jétől a végső tényleges tulajdonosok nyilvántartásáról szóló 37/2021 SB. cseh törvény végül átültette a nemzeti jogba az ötödik pénzmosási irányelvet, amely előírja nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások létrehozását a társaságok, vagyonkezelők és egyéb jogi konstrukciók tekintetében; emlékeztet arra, hogy az irányelv átültetésének határideje 2020. január 10-én járt le; határozottan bírálja, hogy Csehország ilyen jelentős késedelemmel ültette át az ötödik pénzmosási irányelvet; megjegyzi, hogy Babiš miniszterelnök 2021. június 1-je óta szerepel a cseh tulajdonosok jegyzékében az Agrofert „közvetett tényleges tulajdonosaként”; határozottan bírálja a cseh igazságügyi minisztérium nyilatkozatát, amely szerint a támogatások továbbra is folyósíthatók az Agrofert számára annak ellenére, hogy Andrej Babiš a csehországi Agrofert tényleges tulajdonosa;

6.  úgy véli, hogy a valamely tagállam legmagasabb kormányzati szintjén jelentkező összeférhetetlenség – amelyet a Cseh Köztársaságban az összeférhetetlenség elkerülése érdekében működő irányítási és kontrollrendszerek működésének ellenőrzéséről szóló végleges bizottsági jelentés 2021. április 23-i közzététele is megerősített – nem tolerálható, és azt teljes mértékben orvosolni kell az alábbiak révén:

7.  üdvözli azt a bejelentést, hogy az Európai Ügyészség pártatlan és tényeken alapuló vizsgálatot fog folytatni az összeférhetetlenség ügyében; tudomásul veszi az illetékes ügyészség nyilatkozatát, amely szerint az ügy „az Európai Unió vonatkozó rendelete értelmében megfelel az újonnan létrehozott Európai Ügyészség kötelező joghatóságával kapcsolatos feltételeknek, ezért azt haladéktalanul továbbítani kell az Európai Ügyészségnek”;

8.  sajnálatosnak tartja, hogy az ellenőrzés megállapításai megerősítik, hogy súlyos rendszerszintű hiányosságok vannak az irányítási és kontrollrendszer működésében és különösen az összeférhetetlenségek feltárásában; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a keresztellenőrzések hatástalansága és az átláthatatlan folyamatok és struktúrák akadályozzák az összeférhetetlenség megelőzésének és felderítésének megbízhatóságát a Cseh Köztársaságban;

9.  rendkívül aggasztónak tartja, hogy még a költségvetési rendelet 61. és 63. cikkének 2018-as hatálybalépését követően is továbbra is hiányosságok tapasztalhatók az irányítási és kontrollrendszerekben az összeférhetetlenség elkerülése tekintetében, és hogy a cseh hatóságok kevés és elégtelen intézkedést hoztak a megfelelés biztosítása érdekében;

10.  sajnálatát fejezi ki amiatta, hogy a jelentések szerint a cseh kormány kísérleteket tesz arra, hogy Babiš miniszterelnök összeférhetetlenségét egy törvény révén legalizálja, amelyet a Covid-válság kezdetén, 2020 márciusában terjesztettek elő ahelyett, hogy magát az összeférhetetlenséget megoldanák;

11.  elvárja, hogy a nemzeti hatóságok tegyenek eleget az összes kért ajánlásnak, amelyek célja többek között az irányítási és ellenőrzési rendszer javítása, valamint a 2017. február 9. után odaítélt valamennyi olyan támogatás ellenőrzése, amelyek sérthetik az összeférhetetlenségről szóló törvényt;

12.  felkéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az ellenőrzés ajánlásainak cseh kormány általi végrehajtásáról, különös tekintettel az Agrofert-csoportnak odaítélt, az ellenőrzési mintában nem szereplő valamennyi pénzeszköz vizsgálatára;

13.  súlyos aggodalmát fejezi ki az átfogó szabályozási keret hiányosságai miatt, amelyek megnehezítik az uniós forrásokban részesülő cégek tényleges tulajdonosainak szisztematikus azonosítását; emlékeztet arra, hogy a Bizottság megerősítette, hogy a KAP keretében kifizetéseket teljesített az Agrofert csoporthoz tartozó vállalatoknak, valamint több más tagállamban más olyan vállalatoknak is, amelyek tényleges tulajdonosa Babiš miniszterelnök, de nem tudja kimerítően azonosítani az összes kedvezményezett gazdasági szereplőt; kitart amellett, hogy a Bizottságnak nyújtson teljes körű és megbízható áttekintést a mentesítésért felelős hatóság számára az Agrofert csoport cégeinek és az azonos tényleges tulajdonossal rendelkező vállalatoknak a 2018-as és 2019-es pénzügyi évben teljesített valamennyi kifizetésről; felhívja a Bizottságot, hogy 2020-ra vonatkozóan is adjon tájékoztatást; úgy véli, ez is mutatja annak sürgősségét, hogy a Bizottság a nemzeti ügynökségekkel együttműködve dolgozzon ki szabványosított és nyilvánosan hozzáférhető formátumot a KAP-kifizetések végső kedvezményezettjeinek közzétételére;

14.  megjegyzi, hogy a közelmúltban helyesbítés történt a társaságok tényleges tulajdonosi nyilvántartásában (Transparenzregister), amely jelenleg Babiš miniszterelnököt nevezi meg az Agrofert egyik németországi leányvállalatának kedvezményezettjeként és részvényeseként; megismétli, hogy Babiš miniszterelnök annak a hat aktív személynek az egyike, akik jelentős befolyással vagy ellenőrzéssel rendelkeznek az Agrofert egyesült királyságbeli, GreenChem Solutions Ltd. nevű leányvállalatához kapcsolódó vagyonkezelői alap vagyonkezelői felett; felhívja az összes olyan tagállamot, ahol az Agrofert leányvállalatai aktívak, hogy e tekintetben vizsgálják felül a tényleges tulajdonosok nyilvántartását;

15.  megállapítja, hogy az Agrofert-csoporthoz tartozó cégek továbbra is részesülnek a KAP első pillére szerinti kifizetésekben; emlékeztet arra, hogy a cseh összeférhetetlenségi törvény tiltja a támogatás nyújtását, beleértve a KAP közvetlen kifizetéseit is, olyan vállalatnak, amelyben egy köztisztviselő vagy egy köztisztviselő által ellenőrzött cég legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik; hangsúlyozza a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre való jogosultságról és azok ellenőrzéséről döntő cseh hatóságok függetlenségével kapcsolatos komoly kétségeket; kockázatra utaló jeleket lát abban, hogy az Agrofert csoporthoz tartozó vállalatok a cseh összeférhetetlenségi törvényt megsértve továbbra is megkapják ezeket a forrásokat;

16.  megjegyzi, hogy a meglévő, 2006 óta hatályban lévő cseh összeférhetetlenségi jogszabályok súlyos hiányosságokat és jelentős végrehajtási elégtelenségeket mutattak, amelyek lehetővé tették mélyen gyökerező oligarchikus struktúrák kialakulását és megerősödését; sajnálattal veszi tudomásul, hogy 2020. februári hivatalos helyszíni látogatása során a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága súlyos hiányosságokat tárt fel Csehországban az összeférhetetlenségek kivédését, feltárását és megszüntetését szolgáló rendszerek esetében;

17.  megdöbbentőnek tartja, hogy a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság láthatóan eltérő megközelítést alkalmaz a csehországi összeférhetetlenségi törvényt és a költségvetési rendelet 61. cikkét érintő, hasonló jellegű jogsértések kapcsán; míg a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, valamint a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága szerint a csehországi összeférhetetlenségi törvény megsértése a költségvetési rendelet 61. cikke (2) bekezdése megsértésének minősül, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság úgy tűnik, hogy ettől eltérő logikát követ; felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy a jogosultságalapú kifizetések (közvetlen kifizetések) támogathatósági ellenőrzéseinek részét képezi a döntések ellenőrzés keretében történő meghozatala is; hangsúlyozza, hogy az ellenőrzés során e döntéshozatalt befolyásolhatja az, ha összeférhetetlenség áll fenn; felhívja a Bizottságot, hogy szolgáljon részletes jogi indokolással a Parlamentnek a nemzeti összeférhetetlenségi jogszabályokat és a költségvetési rendelet 61. cikkét érintő jogsértések eltérő hatásáról, és ezzel együtt fejtse ki részletekbe menően, hogy a Bizottság miként szavatolja, hogy a jogosultságalapú kifizetésről hozott ellenőrzési határozatokat ne befolyásolja összeférhetetlenség;

18.  megdöbbentőnek találja a Bizottság értékelését, amely szerint a cseh mezőgazdasági miniszter esetében nem áll fenn összeférhetetlenség, pedig a miniszter családtagjai jelentős összegű mezőgazdasági támogatásokban részesülnek úgy, hogy a miniszter felel a KAP alá tartozó mezőgazdasági programok programozásáért és végrehajtásáért; felkéri a Bizottságot, hogy ossza meg a szóban forgó értékelést a Parlamenttel; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a költségvetési rendelet 61. cikkének egységes értelmezéséről és alkalmazásáról;

19.  felkéri a Bizottságot arra, hogy értékelje, mennyire hatékonyan képes eredményesen megelőzni vagy feltárni, valamint megszüntetni a felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket a költségvetési rendelet 61. cikke, és hogy – adott esetben – tegyen javaslatot a költségvetési rendelet következő felülvizsgálata keretében az összeférhetetlenségi szabályok megerősítésére, kiemelt figyelmet fordítva a fogalommeghatározásokra, a szabályok (személyi) hatályára, a kockázatnak kitett bizalmi funkciók vagy tevékenységek meghatározására, az „objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető” helyzetekre, valamint az összeférhetetlenség fennállása esetén teljesítendő kötelezettségekre; emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 61. cikke nem tesz különbséget az uniós költségvetésből származó kifizetések különböző típusai között, továbbá hogy az összeférhetetlenségből eredő pozícióval való visszaélés puszta lehetősége is elegendő jelzésnek minősül;

20.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a cseh mezőgazdasági kifizető ügynökség (Állami Mezőgazdasági Intervenciós Alap), amely szerint a költségvetési rendelet 61. cikke nem alkalmazandó a kormánytagokra, szűken értelmezi az említett cikket; ismételten aggodalmának ad hangot a cseh mezőgazdasági kifizető ügynökség irányítása terén feltárt számos hiányosság, kiváltképpen pedig annak kapcsán, hogy a felügyeleti testület – miként azt a Parlament küldöttségének Cseh Köztársaságban tett 2020. februári látogatásáról készült jelentés(7) is hangsúlyozta – nem független szervként működik; felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen ellenőrzési eljárást az ügynökség hatékony irányításának biztosítása érdekében;

21.  úgy véli, hogy az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló európai bizottsági iránymutatás fontos eszközt jelent azoknak az intézkedéseknek a további megerősítéséhez, amelyek a csalással és szabálytalanságokkal szemben védik az uniós költségvetést; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket – többek között a KAP első pilléréből nyújtott közvetlen kifizetésekkel összefüggésben – a tudatosságnövelés és az összeférhetetlenség elkerülésére irányuló szabályok egységes értelmezésének és alkalmazásának előmozdítása érdekében, valamint kövesse nyomon e tekintetben a kifizető ügynökségek és az ellenőrzési struktúrák független működését; felhívja a Bizottságot, hogy az összeférhetetlenségi helyzetek elkerüléséhez további gyakorlati példákkal, javaslatokkal és ajánlásokkal segítse az érintett tagállamok hatóságait;

22.  megismétli, hogy Babiš miniszterelnök összeférhetetlenségi ügye a cseh állampolgárok és adófizetők számára sem anyagi teherrel, sem pedig egyéb hátrányos következményekkel nem járhat, és hogy az Agrofert csoporthoz tartozó vállalkozásoknak vissza kell fizetniük az uniós költségvetésből vagy a cseh nemzeti költségvetésből jogellenesen kapott összes támogatást; sürgeti a cseh hatóságokat, hogy fizettessék vissza az Agrofert csoport gazdálkodó egységeinek jogtalanul kifizetett támogatásokat;

23.  kitart amellett, hogy az összeférhetetlenségi ügyek teljes körű rendezéséig le kell állítani az uniós költségvetésből vagy a cseh nemzeti költségvetésből származó források további folyósítását azon vállalkozások esetében, amelyek végső soron Babiš miniszterelnök vagy a cseh kormány valamely tagjának irányítása alatt állnak;

24.  sürgeti a cseh kormányt, hogy tegyen lépéseket az uniós támogatások tisztességesebb elosztása érdekében, és hozza létre az uniós források elosztásának teljes és abszolút átláthatóságát biztosító rendszert; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottság rendelkezésére álló információk szerint azóta, hogy 2014-ben létrehozták a közvetlen kifizetések csehországi rendszerét, nem született határozat annak átalakításáról, ahogy arról sem, hogy bevezetésre kerüljön egy hatékony mechanizmus az összeférhetetlenség megakadályozására;

25.  emlékeztet arra, hogy a „Gólyafészek” elnevezésű projekt keretében az Agrofert létrehozott egy fantomcégként működő, az Agrofert irányítása alatt álló középvállalkozást annak érdekében, hogy összesen mintegy 2 millió EUR összegű finanszírozást szerezzen a kis- és középvállalkozások számára biztosított forrásokból; elfogadhatatlannak tartja, hogy a cseh hatóságok azt követően, hogy a „Gólyafészek” ügyben végzett vizsgálatok súlyos szabálytalanságokat tártak fel, kivonták a projektet az uniós finanszírozású projektek köréből, hogy – a pénzügyi terhet a cseh adófizetőkre áthárítva – azt a nemzeti költségvetésből finanszírozzák; véleménye szerint ez azt igazolja, hogy a cseh hatóságok nem tudták meggyőzni a Bizottságot e kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről; sajnálatát fejezi ki annak kapcsán, hogy mindezek miatt az OLAF immár nem jogosult vizsgálatokat végezni, és kizárólag a nemzeti ügyészség emelhet vádat; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a cseh ügyész ideiglenesen lezárta, majd később újból megnyitotta az eljárást; felhívja a cseh hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb tájékoztassák az uniós intézményeket a „Gólyafészek” vizsgálat eredményéről;

26.  megjegyzi, hogy a cseh rendőrség második alkalommal javasolta a Babiš miniszterelnök elleni vádemelést mintegy 2 millió eurós csalás vádjával a „Stork Nest” nyomozásokkal összefüggésben; megjegyzi, hogy a vádemelés Jaroslav Šaroch ügyész hatáskörébe tartozik, aki 2019 szeptemberében az eljárás megszüntetése mellett döntött; emlékeztet arra, hogy Pavel Zeman egykori, azóta lemondott főügyész 2019. december 4-én, Šaroch ügyész jogi értékelésének hiányosságaira hivatkozva elrendelte az ügy újbóli megnyitását;

27.  mély aggodalmát fejezi ki a független médiára és független intézményekre Csehországban nehezedő politikai nyomás miatt, amelyre nemrégiben a főügyész lemondása is felhívta a figyelmet, aki döntését az igazságügyminiszter részéről tapasztalt nyomásgyakorlással indokolta;

28.  felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a cseh igazságszolgáltatási rendszer gyenge pontjait, és tegye meg a szükséges intézkedéseket; felkéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg és elemezze, hogy vannak-e a cseh kormány tagjait érintő olyan további ügyek, amelyeket esetleg nyomásgyakorlás hatására vontak vissza vagy zártak le idő előtt; felhívja a Bizottságot, hogy megállapításairól és következtetéseiről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a Parlamentet;

29.  aggasztónak tartja, hogy a beszámolók szerint a cseh kormány az ellenőrök által vizsgált időszak alatt már több mint 150 millió CZK-t kifizetett az Agrofertnek a cseh nemzeti költségvetésből(8); tekintettel arra, hogy ez jogellenes állami támogatásnak minősülhet, valamint veszélyeztetheti a tisztességes verseny érvényesülését az Unió egységes piacán és az egyéges piac integritását, felkéri a Bizottságot, hogy teljeskörűen vizsgálja ki a nemzeti költségvetésből nyújtott finanszírozások ezen eseteit, a vizsgálat következtetéseiről, illetve a meghozott intézkedésekről pedig tájékoztassa a Parlamentet;

30.  elítéli azt a gyakorlatot, hogy amennyiben a Bizottság és az Európai Számvevőszék egy adott projekt kapcsán szabálytalanságokat tár fel, azt kivonják az uniós finanszírozású projektek köréből, hogy a nemzeti költségvetésből biztosítsanak számára forrásokat; felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon, valamint alapos jogi elemzések keretében vizsgálja meg ezeket az eseteket, kiemelt figyelmet szentelve az állami támogatási szabályok esetleges megsértésének;

31.  elítéli a nyilvános kijelentéseket, amelyekkel Babiš miniszterelnök a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, valamint a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága által készített végső ellenőrzési jelentés közzétételére reagált(9); elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Tanács egyik tagja „maffiózóknak” nevezze az Európai Bizottság ellenőreit;

32.  elítéli Babiš miniszterelnöknek az összeférhetetlenségi ügyéről és vállalkozásainak működéséről tudósító sajtóorgánumokat rágalmazó kijelentéseit; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a miniszterelnök Denik Referendummal kapcsolatos negatív, a cseh parlamentben elhangzott 2020. novemberi megjegyzéseire;

33.  mély aggodalmát fejezi ki a negyedik értékelési körről szóló jelentésben megfogalmazott GRECO-ajánlások tekintetében elért szerény eredmények miatt: a tizennégy ajánlás közül mindössze egyet hajtottak végre kielégítő módon, hét ajánlást csak részben, a fennmaradó hatot pedig egyáltalán nem hajtottak végre;

34.  sürgeti, hogy az új többéves pénzügyi keret végrehajtása során valamennyi tagállam tiltsa meg a százmillió eurós összegű támogatások egy-egy természetes személynek történő kifizetését, és hogy a tagállamok mozduljanak el a Parlament azon álláspontja felé, amely szerint a megosztott irányítású programok esetében biztosítani kell a teljes körű átláthatóságot és a kifizetések összesíthetőségét, valamint a tagállamok határain átnyúló digitális nyomonkövetési és ellenőrzési eljárások alkalmazását;

35.  felhívja a Tanácsot, hogy a KAP-rendeletről jelenleg zajló tárgyalások során fordítson kellő figyelmet a költségvetési hatékonyságra és a közvetlen kifizetések méltányosabb és átláthatóbb elosztására, mozduljon el a Parlament azon álláspontja felé, amely szerint a KAP mindkét pillére esetében természetes személyenkénti, konkrét felső hatértékeket kell meghatározni, továbbá a fokozatos csökkentés, a felső határok kötelező alkalmazása és az átcsoportosítással nyújtható támogatások felé annak biztosítása érdekében, hogy az Unió egészében kedvező legyen a KAP megítélése; hangsúlyozza, hogy a Tanácson belüli tárgyalásokat nem befolyásolhatja összeférhetetlenség, és hogy a nemzeti kormányok egyetlen olyan minisztere, tagja vagy képviselője sem vehet részt a tárgyalásokon, akinek esetében összeférhetetlenség áll fenn; elfogadhatatlannak tartja, hogy Babiš miniszterelnök úgy vett részt a KAP-ról szóló tárgyalásokon, és harcolt a támogatások felső határértékhez kötése ellen, hogy közben az Agrofert csoport tényleges tulajdonosa volt; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a KAP első és második pillére esetében a természetes személyekre vonatkozó fejenkénti felső határértékeket egységesen alkalmazni kell, többek között a nemzeti kormányok tagjaira is, hogy ily módon elejét lehessen venni annak, hogy a Tanácson belüli tárgyalásokat önös érdekeik érvényesítésére használják fel;

36.  határozottan elítéli az uniós mezőgazdasági és kohéziós alapokra építő oligarchikus struktúrákat, amelyek ahhoz vezetnek, hogy az uniós források túlnyomó többségét a kedvezményezettek nagyon szűk köre kapja meg, és felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy akadályozzák meg az ilyen jellegű, a kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelők és családi gazdaságok, azaz azon szereplők versenyképességét gyengítő struktúrák térnyerését, amelyeknek elsődlegesen részesülniük kellene a KAP-forrásokból;

37.  hangsúlyozza, hogy igen aggasztónak tartja, hogy Babiš miniszterelnök úgy vesz részt a KAP általános európai éghajlat-politikai célkitűzéseknek megfelelő átalakítását célzó döntések meghozatalában, hogy esetében összeférhetetlenség áll fenn, tekintve, hogy az Agrofert csoport üzleti érdekei felülírhatják a fenntarthatóbb mezőgazdaság támogatásához és az éghajlatváltozás negatív hatásainak korlátozásához fűződő közérdeket;

38.  úgy véli, hogy a cseh kormány Babiš miniszterelnök összeférhetetlensége kapcsán tapasztalt tétlensége hátrányosan érinti a csehországi állami hatóságok, többek között a bűnüldöző hatóságok, valamint az irányítási és kontrollrendszerek működését, továbbá az uniós jogszabályoknak való megfelelést;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a fentiekben leírt helyzetet, valamint Babiš miniszterelnök cseh médiára és igazságszolgáltatási rendszerre gyakorolt befolyását annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a jogállamiságot érintő jogsértéseket, és – amennyiben azok fennállása megerősítést nyer, a megállapításai alapján – kellő időben működésbe hozhassa az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszert;

40.  továbbra is aggasztónak tartja, hogy a médiumok tulajdonosi szerkezete azzal, hogy a médiatulajdon egyre inkább néhány oligarcha kezében összpontosul, egyre koncentráltabbá válik(10);

41.  megjegyzi, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt folynak vizsgálatok és ellenőrzések az esetleges összeférhetetlenségekkel és az uniós források felhasználásával összefüggésben; aggodalmát fejezi a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentésében megfogalmazott aggályok kapcsán, amelyek szerint a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos ügyeket nem vizsgálják ki megfelelően, és tetten érhető néhány hiányosság a parlamenti képviselők esetében alkalmazandó, feddhetetlenséget szavatoló keretrendszereken belül;

42.  felhívja a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy hozzanak meg minden szükséges és célravezető intézkedést, amellyel a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének megfelelően megelőzhető az összeférhetetlenség; aggodalmát fejezi ki annak kapcsán, hogy a cseh miniszterelnök aktívan részt vett, illetve továbbra is részt vesz az uniós költségvetésről és az uniós programokról szóló tárgyalásokban, miközben esetében összeférhetetlenség áll fenn; felkéri a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy tájékoztassák a Parlamentet arról, hogy a Bizottság ellenőrzési jelentéseiben foglaltak tükrében miként kívánják figyelembe venni Babiš miniszterelnöknek a KAP-pal és az uniós költségvetéssel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételét, illetve eljárni annak kapcsán;

43.  úgy véli, hogy Babiš miniszterelnök összeférhetetlenségi ügye is megerősíti, hogy sürgősen létre kell hozni egy interoperábilis digitális rendszert az Európai Unió pénzügyeivel kapcsolatos jelentéstételhez és nyomon követéshez; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a társjogalkotóknak nem sikerült kielégítő megállapodásra jutniuk az informatikai rendszerek interoperabilitását biztosító rendelkezésekről, amelyek lehetővé tennék a szabványosított és egységes jelentéstételt, egyúttal pedig előmozdítanák az együttműködést; felszólítja az összes érintett szereplőt, hogy az elszámoltathatóság javítása érdekében igyekezzenek egyformán hatékony megoldásokra törekedni;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a költségvetési rendelet összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseinek teljes körű érvényesítéséről a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU végrehajtása során, többek között Babiš miniszterelnök összeférhetetlenségi ügyében is, azt biztosítandó, hogy ne teljesítsenek kifizetéseket olyan vállalkozásnak, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosa Babiš miniszerelnök(11); szorgalmazza, hogy vizsgálják meg alaposabban a potenciális összeférhetetlenségeket, valamint a jogállamisággal összefüggő egyéb elemeket a nemzeti helyreállítási tervekben;

45.  nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az európai parlementi képviselők számára biztosítani kell, hogy munkájukat fenyegetésektől mentes környezetben végezhessék, továbbá hogy a nemzeti kormányok felelősek azért, hogy az európai parlementi képviselők saját országukban védelemben részesüljenek;

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Cseh Köztársaság kormányának, valamint mindkét parlamenti kamarájának.

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o. (2) HL C 121., 2021.4.9., 1. o. (3) HL C 388., 2020.11.13., 157. o. (4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0164. (5) HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o. (6) A végleges ellenőrzési jelentés súlyos hiányosságokat tárt fel az összeférhetetlenség elkerülését célzó kontrollrendszer kialakításában, amit az összeférhetetlenségről szóló cseh törvény 4c. cikkének hét megsértése, valamint az ellenőrzött mintában tapasztalt magas, 96,7%-os hibaarány is bizonyít. (7) Jelentés a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT bizottság) 2020. február 26–28-i, cseh köztársaságbeli tényfeltáró útjáról. (8) iROZHLAS, Penam, Lovochemie, Cerea. Česko vyplatilo Agrofertu podle Bruselu na dotacích neoprávněně 155 milionů, 2021. április 27. (9) Euractiv, Czech PM slams EU Commission auditors as ‘mafia’ (A cseh miniszterelnök szerint „maffiózók” az Európai Bizottság ellenőrei), 2021. április 26. (10) Riporterek Határok Nélkül, Czech Republic (Cseh Köztársaság): https://rsf.org/en/czech-republic [legutóbbi hozzáférés: 2021. június 2.]. (11) Az Igazságos Átmenet Alapból származó finanszírozásra javasolt vállalkozások és projektek cseh kormány által jóváhagyott jegyzéke több mint 6 milliárd CZK összegű forrást szerepeltet az Agrofert csoport részét képező, korábban Richard Brabec, a jelenlegi cseh környezetvédelmi miniszter vezette Lovochemie vállalkozás esetében.