Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 37/2010/EU rendeletnek az imidakloprid anyag állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határérték tekintetében történő osztályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. április 15-i (EU) 2021/621 bizottsági végrehajtási rendeletre(1),

–  tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. május 6-i 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 14. és 17. cikkére,

–  tekintettel az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának 2021. április 20-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. és 191. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.  mivel az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) előírja, hogy egyetlen állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatala sem megengedett az Unióban, kivéve, ha azt engedélyezték, és igazolták annak minőségét, biztonságosságát és hatásosságát, továbbá elismeri, hogy az információkhoz való jobb hozzáférés lehetőséget ad a nyilvánosságnak észrevételei megtételére, és lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy megfelelően figyelembe vegyék ezeket az észrevételeket;

B.  mivel az (EU) 2019/1381 európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) előírja, hogy tájékoztatást kell nyújtani a kockázatkezelési döntések meghozatalának módjáról és a kockázatértékelés eredményétől eltérő tényezőkről, valamint arról, hogy ezeket a tényezőket hogyan mérlegelték egymáshoz képest, és hogy a kockázati kommunikációnak hozzá kell járulnia az összes érdekelt fél közötti, részvételen alapuló nyílt párbeszédhez annak biztosítása érdekében, hogy a kockázatelemzési eljárás során figyelembe veszik a közérdek érvényesülését, valamint a pontosságot, a teljességet, az átláthatóságot, a következetességet és az elszámoltathatóságot;

C.  mivel az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2011. február 18-i, „Imidakloprid, 18. terméktípus (Rovarölő és atkaölő szerek, valamint más ízeltlábúak elleni védekezésre használt szerek)” című értékelő jelentése(6) kategorizálja a vízi és nem célfajokra vonatkozó jelentős toxicitási adatokat;

D.  mivel a 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) előírja, hogy „[a] víz és a talaj gyógyszermaradékokkal való szennyeződése egyre nagyobb környezeti problémát jelent. A gyógyszerek vízi környezetre gyakorolt vagy azon keresztül megjelenő veszélyeire vonatkozó értékeléseknek és szabályozásnak megfelelő figyelmet kell fordítaniuk az Unió környezeti célkitűzéseire. A Bizottságnak tanulmányoznia kell a gyógyszerek környezeti hatásainak kockázatait, és elemzést kell készítenie a vízi környezet és az emberi egészség vízi környezeten keresztül történő védelmére irányuló jelenlegi jogszabályi keretek megfelelőségéről és hatékonyságáról.”;

E.  mivel a 283/2013/EU bizottsági rendelet(8) meghatározta a minimumkövetelményeket, beleértve a hatóanyagnak, metabolitjainak és szennyeződéseinek az emberek és állatok egészségére vagy a felszín alatti vízre, a környezetre és a nem célfajokra (flóra és fauna) gyakorolt lehetséges káros hatásaira vonatkozó információkat is;

F.  mivel a 284/2013/EU bizottsági rendelet(9) előírja, hogy „fel kell tüntetni a növényvédő szernek a környezetre, a növényekre és növényi termékekre gyakorolt esetlegesen elfogadhatatlan hatásaira, továbbá az ismert vagy várt halmozódó és szinergikus hatásokra vonatkozó információkat.”;

G.  mivel a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) megállapítja, hogy „[a]zoknak az adatoknak és dokumentumoknak, amelyeket a gyógyszer forgalombahozatali engedélye iránti kérelméhez kell mellékelni, igazolniuk kell, hogy a termék esetleges káros hatásainak kockázatát meghaladja a várható terápiás hatás előnye. Ennek bizonyítása hiányában a kérelmet el kell utasítani.”;

H.  mivel az Európai Gyógyszerügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) kérelem érkezett az imidakloprid lazacalakúakban (Salmonidae) való előfordulására vonatkozó maradékanyag-határértékek (MRL) megállapítása iránt;

I.  mivel az Ügynökség az állatgyógyászati készítmények bizottságának 2020. szeptember 9-i véleménye(11) alapján az imidakloprid maradékanyag-határértékének 0,6 mg/kg-ban (600 µg/kg) való megállapítását javasolta valamennyi uszonyos hal esetében;

J.  mivel a Codex Alimentarius(12) nem állapított meg a vízi felhasználásra vonatkozó maradékanyag-határértéket; mivel az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet és az Egészségügyi Világszervezet 2008. évi, növényvédőszer-maradványokkal foglalkozó együttes ülése azt javasolta, hogy a mezőgazdasági haszonnövény-maradékanyagok megengedhető napi bevitele legfeljebb 0,06 mg/kg legyen(13);

K.  mivel az állatgyógyászati készítmények bizottságának az Ügynökség ajánlását alátámasztó véleményét csak egy összefoglalásban tették közzé, és a Bizottság szerint csak a maradékanyag-határérték elfogadását követően teszik közzé teljes terjedelmében;

L.  mivel a maradékanyag-határérték uniós jog szerinti megállapításával kapcsolatos véleményt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és könnyen elérhetőnek kell lennie;

M.  mivel a kockázatértékelési folyamat átláthatóságának biztosítása elősegíti a nyilvános ismertséget, hozzájárul ahhoz, hogy az Ügynökség nagyobb legitimitást kapjon a fogyasztók és a nyilvánosság szemében, valamint nagyobb elszámoltathatóságot biztosít az uniós polgárok felé egy demokratikus rendszerben(14);

N.  mivel az imidakloprid egy neonikotinoid (NN) biocid hatóanyag, amelyet a növények és az állatállomány kezelésére való széles körű felhasználás céljából hoztak kereskedelmi forgalomba a kártevők széles körére gyakorolt toxicitása miatt; mivel az imidakloprid hatásmódja az, hogy a központi idegrendszerben a nikotinerg acetilkolin-receptorok (nAChR) antagonistájaként működik, zavart okoz a szinaptikus jelátvitelben, és az állatok, a gerincesek és a gerinctelenek idegeinek és izmainak halálos hiperaktivitását okozza, visszafordíthatatlanul blokkolja a nikotinerg acetilkolin-receptorokat, és paralízishez és halálhoz vezet(15);

O.  mivel az (EU) 2018/783 bizottsági végrehajtási rendelet(16) a beporzókra gyakorolt káros hatásai miatt betiltja az imidakloprid használatát a szabadban termesztett valamennyi növény esetében;

P.  mivel az állatorvosi rendelvény alapján alkalmazott és a tengeri tetvekkel való fertőződés kezelésére használt veszélyes vegyi anyagok végül a vízi környezetbe kerülnek; hatásaik nemcsak az érzékeny nem célszervezetekre lehetnek negatív hatással, de az említett vegyületek kibocsátását jelentős környezeti problémaként azonosították(17) az imidakloprid talajban való nagyfokú mobilitása, valamint a talaj és a felszíni víz ebből eredő szennyeződése miatt(18);

Q.  mivel egyre több bizonyíték van arra, hogy az imidakloprid használata pusztító hatással van a biológiai sokféleségre, különösen a folyók és a vízi utak biológiai sokféleségére(19), nemcsak a rákfélékre(20), a puhatestűekre(21) és a nem cél-(rovar)fajokra, hanem a talajban élő szervezetekre is(22), valamint csökkenti a madárpopulációkat(23); mivel egyre nagyobb aggodalomra ad okot a növényvédőszer-maradványok és metabolitjaik talajban való jelenléte és felhalmozódása, valamint a talaj savasodásához vezető potenciáljuk; aggodalommal jegyzi meg, hogy Japánban az imidakloprid használata a halállományok drámai összeomlásához vezetett, amelyek nem álltak helyre(24);

R.  mivel az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(25) említett harmonizált osztályozás és címkézés az imidaklopridot úgy kategorizálta, hogy „lenyelve ártalmas”, „környezetre veszélyes” és „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”(26);

S.  mivel a közönséges ponty (Cyprinus carpio L.) imidaklopridnak való kitettségről szóló tanulmány a kórszövettani elváltozásokon (léziók), a biomarkerek aktiválásán és a génkifejeződési szintek váltakozásán túl degenerációt állapított meg az agyban, a kopoltyúkban és a szemekben(27); a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a gyulladást és az oxidációs stresszt az imidaklopridexpozíció idézi elő;

T.  mivel az NN-metabolit bioakkumulációja előfordulhat emberekben is szennyezett élelmiszer ismételt bevitele révén, hiszen egy állatkísérlet során megfigyelték az imidakloprid alacsony dózisú expozíció során történő bioakkumulációját(28);

U.  mivel állatkísérletek során különböző tudományos vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy az imidakloprid reprodukciót károsító és endokrin károsító anyagként hat, amely káros hatással lehet a szívre, a vesére, a pajzsmirigyre és az agyra, és idegrendszeri tüneteket, többek között légzőszervi elégtelenséget és halált okozhat(29);

V.  mivel a kísérleti bizonyítékok azt mutatják, hogy az imidakloprid toxicitása az expozíciós idővel és az adagolással egyaránt nő, amit „idő-kumulatív toxicitásnak” neveznek, ezért az imidakloprid toxicitását nemcsak az akut halálos hatás tekintetében kell értelmezni, hanem azt egy krónikus keretben is figyelembe kell venni(30);

W.  mivel a 283/2013/EU rendelet megköveteli a hosszú távú toxicitással kapcsolatos vizsgálatok elvégzését;

X.  mivel a 396/2005/EK rendelet előírja, hogy figyelembe kell venni a maradékok „ismert halmozott és szinergikus hatásait, amennyiben rendelkezésre állnak az e hatások felmérését szolgáló módszerek”;

Y.  mivel a 284/2013/EU rendelet jelenleg a szert kezelőkre, a közelben tartózkodókra, a lakókra és a dolgozókra vonatkozó toxikológiai vizsgálatokat, állatokon végzett számos hosszú távú és krónikus toxicitási vizsgálatot, valamint a talajban, a vízben és a levegőben való sorsára és viselkedésére vonatkozó vizsgálatokat ír elő;

Z.  mivel hiányoznak a számos egyedi vegyi anyag és vegyi keverék környezetre gyakorolt káros hatásaira vonatkozó ismeretek; nem minden vegyi anyagot értékeltek, és az ökotoxicitás-értékelések csak nagyon kevés fajra és ökoszisztémára összpontosítanak;

AA.  mivel az (EU) 2019/6 rendelet elismeri, hogy a kockázatkezelési döntésnek figyelembe kell vennie: „más releváns tényezőket – ideértve a társadalmi, a gazdasági, az etikai, a környezetvédelmi és a jóléti szempontokat, valamint az ellenőrzések megvalósíthatóságát is”;

AB.  mivel ellentétben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA) benyújtott esettanulmányokkal, az Ügynökséghez benyújtott tanulmányokat nem kell közzétenni; sajnálatát fejezi ki a tudományos tanulmányokhoz, a tudományos véleményekhez és a nyers adatokhoz való teljes körű hozzáférés hiánya, valamint a vízi környezetbe történő szennyvízkibocsátás ellenőrzésének és kockázatkezelésének megvalósíthatóságára vonatkozó információk hiánya miatt;

AC.  mivel a 470/2009/EK rendelet kimondja, hogy a maximális maradékanyag-határértékeket a biztonsági értékelés általánosan elfogadott elveivel összhangban kell megállapítani, figyelembe véve az érintett anyag biztonságosságának minden más tudományos értékelését, amelyet nemzetközi szervezetek, különösen a Codex Alimentarius, vagy – amennyiben az ilyen anyagokat más célra használnak – a Közösségben székhellyel rendelkező tudományos bizottságok készítettek;

AD.  mivel a Codex Alimentarius nem javasolja az imidakloprid vízi környezetben való alkalmazását, és az ECHA szerint ennek az alábbi oka van: „az Európai Unió által jóváhagyott harmonizált osztályozás és címkézés (ATP01) szerint ez az anyag nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz, és lenyelve ártalmas”(31);

AE.  mivel az (EU) 2019/6 rendelet 37. cikke úgy rendelkezik, hogy a forgalomba hozatali engedélyt meg kell tagadni, ha a köz- vagy állategészségügyi, illetve a környezeti kockázatokat nem kezelik megfelelően; úgy véli, hogy ez indokolja az MRL megállapításának mellőzését;

AF.  mivel a négy legnagyobb lazactenyésztő ország, Norvégia, Chile, az Egyesült Királyság és Kanada nem tagállamok, ezért ezekben az országokban a Bizottság nem tudja megfelelően ellenőrizni az illetékes hatóságokat és értékelni az ellenőrzések megfelelőségét;

1.  úgy véli, hogy az (EU) 2021/621 végrehajtási rendelet túllépi az 470/2009/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy az (EU) 2021/621 végrehajtási rendelet nem felel meg az uniós jognak, mivel sérti az információszabadságot, valamint az átláthatóság, a demokratikus ellenőrzés és az elszámoltathatóság alapelveit, amennyiben az állatgyógyászati készítmények bizottságának alapul szolgáló véleményét csak összefoglalóan tették közzé;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy helyezze hatályon kívül az (EU) 2021/621 végrehajtási rendeletet, és nyújtson be új tervezetet a bizottságnak az imidaklopirid felvételével azon farmakológiai hatóanyagoknak a 396/2005/EK rendelet IV. mellékletében szereplő jegyzékébe, amelyek esetében a vízi felhasználásra vonatkozóan nem lehet felső határértéket megállapítani;

4.  úgy véli, hogy valamennyi állatgyógyászati készítménynek, növényvédő szernek, valamint farmakológiai és vegyi maradékanyagnak szabványos vizsgálatokon és szakértői értékelésen kell átesnie, mivel fennáll a veszélye, hogy további és tartós károsodást okozhatnak;

5.  úgy véli, hogy az Ügynökségnek nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az állatgyógyászati készítmények bizottságának teljes véleményét, amely a tudományos kockázatértékelésből és a kockázatkezelési ajánlásokból, valamint az azok alapjául szolgáló tudományos bizonyítékokból áll; úgy véli, hogy az imidakloprid kockázatértékelése hiányos az akut végpontértékek figyelembevétele tekintetében, és figyelmen kívül hagyja a késleltetett, halmozott és krónikus hatásokat; emlékeztet, hogy a gerinctelen vízi állatokkal kapcsolatos kutatások a mortalitásra gyakorolt olyan késleltetett hatást mutattak ki, különösen a vízi rovarfajok esetében, amelyet nem lehetett kimutatni olyan standard akut vizsgálatok során, ami bizonyítja, hogy a neonikotinoidokra vonatkozó kockázatértékelések nem voltak megfelelőek a környezet védelme szempontjából(32);

6.  fontosnak tartja, hogy az 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(33), a 396/2005/EK rendeletben, az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(34), valamint az (EU) 2019/6 és az (EU) 2019/1381 rendeletben megállapított szabályokkal összefüggésben értékelni kell a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-ek szerinti osztályozásukat;

7.  úgy véli, hogy a 2001/82/EK irányelvet sürgősen felül kell vizsgálni a biológiai sokféleség, továbbá a vízi és szárazföldi környezet védelme tekintetében, figyelembe véve az állatjólétet, valamint a nem célszervezeteket és a mikroorganizmusokat;

8.  úgy véli, hogy a 470/2009/EK rendelet nem veszi kellőképpen figyelembe az Európai Parlament és a polgárok bevonásának szükségességét annak érdekében, hogy teljes mértékben gyakorolhassák demokratikus ellenőrzési jogukat;

9.  megismétli, hogy meg kell erősíteni az e területen hatáskörrel rendelkező uniós ügynökségek – nevezetesen az Ügynökség, az EFSA és az ECHA, valamint a nemzeti és nemzetközi ügynökségek – közötti tudományos együttműködést, koordinációt és koherenciát az élelmiszerláncokban használt biocid és fitogyógyszerészeti termékek kockázatértékelésére vonatkozó közös keret kidolgozása révén, a következetlenségek elkerülése, valamint a környezeti károk és az ökocidek kockázatának korlátozása érdekében;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy kockázatkezelői minőségében megfelelően alkalmazza az elővigyázatosság elvét a rendelkezésre álló információk értékelését követően, hogy számszerűsítse a környezetre, a biológiai sokféleségre, az állatjólétre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások kockázatát;

11.  felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen adjon tájékoztatást arról, hogy miként vették figyelembe az elővigyázatosság elvét és a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat elvét, és hogyan jutottak az állatgyógyászati készítmények bizottsága véleményében foglalt következtetésekre;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a tájékoztatáson alapuló beleegyezés demokratikus elvét, és végezze el az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítményekre vonatkozó MRL-ek meghatározására vonatkozó folyamat kockázatértékelésének célravezetőségi vizsgálatát; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az teljes mértékben összhangban álljon az „Európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben, „A termelőtől a fogyasztóig stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című 2020. május 20-i bizottsági közleményében és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában említett célokkal;

13.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kockázatértékelés tartalmazza a talajban és vízi környezetben élő nem célfajok időben kumulatív, naprakész, szakértői értékelésen alapuló ökotoxikológiai vizsgálatát, valamint azt, hogy ez a kockázatértékelés kiterjedjen a levegőben, a talajban és a vízben található környezeti maradékanyagokra is, beleértve a hosszú távú, kumulatív toxikus hatásokat is, és határozza meg a figyelembe vett független, szakértői értékelésen alapuló tudományos tanulmányokat és tudományos véleményeket; hangsúlyozza, hogy ezen információknak nyilvánosan hozzáférhetőeknek kell lenniük;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot, és a tagállamokat, hogy támogassanak egy olyan jogalkotási javaslatot, amely biztosítja az (EU) 2019/6 és az (EU) 2019/1381 rendelettel, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos valamennyi jogszabállyal való összhangot és koherenciát abban az esetben, ha az MRL megállapítására irányuló kockázatértékelést az EFSA-tól eltérő ügynökségek végzik; felhívja továbbá a Bizottságot annak biztosítására, hogy ez az értékelés átlátható legyen, és jobban védje a biológiai sokféleséget és a vízi ökoszisztémákat, a rovarokat, a férgeket és a talajban élő mikroorganizmusokat;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 131., 2021.4.16., 120. o. (2) HL L 152., 2009.6.16., 11. o. (3) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1381 rendelete (2019. június 20.) az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 231., 2019.9.6., 1. o.). (6) https://echa.europa.eu/documents/10162/225b9c58-e24c-6491-cc8d-7d85564f3912 (7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/39/EU irányelve (2013. augusztus 12.) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról (HL L 226., 2013.8.24., 1. o.). (8) A Bizottság 283/2013/EU rendelete (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról (HL L 93., 2013.4.3., 1. o.). (9) A Bizottság 284/2013/EU rendelete (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról (HL L 93., 2013.4.3., 85. o.). (10) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.). (11) https://www.ema.europa.eu/en/documents/mrl-summary/imidacloprid-fin-fish-summary-opinion-cvmp-establishment-maximum-residue-limits_en.pdf (12) http://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/codex-texts/dbs/pestres/pesticide-detail/en/?p_id=206 (13) http://www.fao.org/fileadmin/templates/agphome/documents/Pests_Pesticides/JMPR/JMPRReport08.pdf (14) Lásd a Bíróság T-235/15. sz. Pari Pharma GmbH kontra Európai Gyógyszerügynökség ügyben hozott ítéletét, ECLI:EU:T:2018:65; Lásd még a T-718/15. sz., PTC Therapeutics International Ltd kontra Európai Gyógyszerügynökség ügyet, ECLI:EU:T:2018:66 és a T-729/15. sz., MSD Animal Health Innovation GmbH és Intervet International BV kontra Európai Gyógyszerügynökség ügyet, ECLI:EU:T:2018:67. (15) Sánchez-Bayo, F., Tennekes, H.A., „Time-Cumulative Toxicity of Neonicotinoids: Experimental Evidence and Implications for Environmental Risk Assessments”, International Journal of Environmental Research and Public Health. 2020,17(5),1629, https://www.mdpi.com/1660-4601/17/5/1629 (16) A Bizottság (EU) 2018/783 végrehajtási rendelete (2018. május 29.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az imidakloprid hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról (HL L 132., 2018.5.30., 31. o.). (17) Burridge, L., Weis, J.S., Cabello, F., Pizarro, J., Bostick, K., „Chemical use in salmon aquaculture: A review of current practices and possible environmental effects”, Aquaculture, 2010, 306. kötet, 1–4. szám, 7–23. o., https://www.mdpi.com/1660-4601/17/5/1629 (18) Sánchez-Bayo, F., Tennekes, H.A., „Time-Cumulative Toxicity of Neonicotinoids: Experimental Evidence and Implications for Environmental Risk Assessments”, International Journal of Environmental Research and Public Health. 2020,17(5),1629, https://www.mdpi.com/1660-4601/17/5/1629 (19) Butcherine, P., Kelaher, B.P., Taylor, M.D., Barkla, B.J., Benkendorff, K, „Impact of imidacloprid on the nutritional quality of adult black tiger shrimp (Penaeus monodon)”, Ecotoxicology and Environmental Safety, 2020, 198. kötet, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0147651320305212?via%3Dihub (20) Butcherine, P., Kelaher, B.P., Taylor, M.D., Barkla, B.J., Benkendorff, K, „Impact of imidacloprid on the nutritional quality of adult black tiger shrimp (Penaeus monodon)”, Ecotoxicology and Environmental Safety, 2020, 198. kötet, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0147651320305212?via%3Dihub (21) Ewere, E.E., Reichelt-Brushett, A., Benkendorff, K., „The neonicotinoid insecticide imidacloprid, but not salinity, impacts the immune system of Sydney rock oyster, Saccostrea glomerata, Science of the Total Environment”, 2020, 742. kötet, The neonicotinoid insecticide imidacloprid, but not salinity, impacts the immune system of Sydney rock oyster, Saccostrea glomerata - ScienceDirect (22) de Lima e Silva, C., Brennan, N., Brouwer, J.M., Commandeur, D., Verweij, R.A., van Gestel, C.A.M., „Comparative toxicity of imidacloprid and thiacloprid to different species of soil invertebrates” Ecotoxicology, 2017, 26. szám 555–564. o., https://doi.org/10.1007/s10646-017-1790-7 (23) https://www.eea.europa.eu/publications/soer-2020 (24) https://www.nationalgeographic.com/animals/article/neonicotinoid-insecticides-cause-fish-declines-japan (25) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete ( 2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.). (26) Az ECHA értékelő jelentése: Imidakloprid, 18. terméktípus (Rovarölő és atkaölő szerek, valamint más ízeltlábúak elleni védekezésre használt szerek), https://echa.europa.eu/documents/10162/225b9c58-e24c-6491-cc8d-7d85564f3912 (27) Tyor, A.K., Harkrishan, Bhardwaj, J.K., Saraf, P., „Effect of Imidacloprid on Histopathological Alterations of Brain, Gills and Eyes in hatchling carp (Cyprinus carpio L.)”, Toxicology International, 2020, 27. szám, 70–78. o. (28) Kavvalakis, M.P., Tzatzarakis, M.N.,Theodoropoulou, E.P., Barbounis, E.G., Tsakalof, A.K., Tsatsakis, A.M., „Development and application of LC-APCI-MS method for biomonitoring of animal and human exposure to imidacloprid”, Chemosphere 2013, 93. kötet, 10. szám, 2612–2620. o., Development and application of LC–APCI–MS method for biomonitoring of animal and human exposure to imidacloprid - ScienceDirect (29) Katić, A., Karačonji, I.B., Imidacloprid as reproductive toxicant and endocrine disruptor: Investigations in laboratory animals, Archives of Industrial Hygiene and Toxicology, 2018, 69(2), https://www.researchgate.net/publication/326247351_Imidacloprid_as_reproductive_toxicant_and_endocrine_disruptor_Investigations_in_laboratory_animals (30) Sánchez-Bayo, F., Tennekes, H.A., Time-Cumulative Toxicity of Neonicotinoids: Experimental Evidence and Implications for Environmental Risk Assessments, International Journal of Environmental Research and Public Health, 2020, 17(5),1629. https://www.mdpi.com/1660-4601/17/5/1629 (31) https://echa.europa.eu/substance-information/-/substanceinfo/100.102.643 (32) Sánchez-Bayo F., Tennekes, H.A., Time-Cumulative Toxicity of Neonicotinoids: Experimental Evidence and Implications for Environmental Risk Assessments, International Journal of Environmental Research and Public Health. 2020,17(5),1629, https://www.mdpi.com/1660-4601/17/5/1629 (33) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). (34) Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).