Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2021/2568(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0305/2021

Előterjesztett szövegek :

B9-0305/2021

Viták :

PV 09/06/2021 - 13
CRE 09/06/2021 - 13

Szavazatok :

PV 10/06/2021 - 2
PV 10/06/2021 - 9

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0286

Elfogadott szövegek
PDF 139kWORD 52k
2021. június 10., Csütörtök - Strasbourg
A digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégia
P9_TA(2021)0286B9-0305/2021

Az Európai Parlament 2021. június 10-i állásfoglalása a digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégiáról (2021/2568(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre” című, 2020. december 16-i közös közleményére (JOIN(2020)0018),

–  tekintettel az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2020. december 16-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0823),

–  tekintettel a pénzügyi szektor digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2020. szeptember 24-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0595),

–  tekintettel az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0630),

–  tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

–  tekintettel az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kiberbiztonsági jogszabály)(1),

–  tekintettel a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel a számítástechnikai bűnözésről szóló, 2001. november 23-i Budapesti Egyezményre (ETS 185. sz.),

–  tekintettel az európai kkv-kra vonatkozó új stratégiáról szóló, 2020. december 16-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az európai adatstratégiáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az „Európa digitális jövőjének alakítása: a digitális egységes piac működése előtt álló akadályok felszámolása és a mesterséges intelligencia használatának javítása az európai fogyasztók számára” című, 2021. május 20-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a nemek közötti digitális szakadék megszüntetéséről: a nők digitális gazdaságban való részvételéről szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a kínai technológia fokozódó EU-beli jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetésekről és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésről szóló, 2019. március 12-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, a digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégiáról szóló kérdésre (O-000037/2021 – B9‑0024/2021),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a digitális átállás az Unió egyik kulcsfontosságú stratégiai prioritása, amely elkerülhetetlenül összekapcsolódik a kiberfenyegetéseknek való nagyobb kitettséggel;

B.  mivel a csatlakoztatott eszközök – köztük a dolgok internetét alkotó gépek, érzékelők, ipari alkatrészek és hálózatok – száma tovább növekszik, és 2024-re várhatóan világszerte 22,3 milliárd eszköz kapcsolódik majd a dolgok internetéhez, ami növeli a kibertámadásoknak való kitettséget;

C.  mivel a technológiai fejlődés – például a kvantuminformatika – és az ahhoz való hozzáférés aszimmetriái kihívást jelenthetnek a kiberbiztonsági környezet számára;

D.  mivel a Covid19-válság egyes kritikus ágazatokban – különösen az egészségügyben – még inkább rávilágított a kibersebezhetőségekre, és a távmunka és a közösségi távolságtartás kapcsolódó intézkedései növelték a digitális technológiáktól és a konnektivitástól való függőségünket, miközben a kibertámadások és a kiberbűnözés – köztük a kémkedés és a szabotázs –, valamint az ikt-rendszerekbe, -struktúrákba és -hálózatokba rosszindulatú és jogellenes telepítés révén történő belépés és azok manipulációja szám és kifinomultásg tekintetében is egyre nő Európa-szerte;

E.  mivel a kibertámadások száma jelentősen növekszik, amint azt a közelmúltban az egészségügyi rendszerek ellen – például Írországban, Finnországban és Franciaországban – elkövetett rosszindulatú és szervezett kibertámadások is mutatják; mivel e kibertámadások jelentős károkat okoznak az egészségügyi rendszerekben és a betegellátásban, valamint más érzékeny állami és magánintézményekben;

F.  mivel a hibrid fenyegetések – köztük az infrastruktúrát, a gazdasági folyamatokat és a demokratikus intézményeket érintő dezinformációs kampányok és kibertámadások folytatása – egyre fokozódik, és azok komoly problémát jelentenek a kibertérben és a fizikai világban egyaránt, továbbá kockázatot jelentenek a demokratikus folyamatokra, például a választásokra, a jogalkotási eljárásokra, a bűnüldözésre és az igazságszolgáltatásra;

G.  mivel egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az internet és az alapvető internetes szolgáltatások alapvető funkcióira a kommunikáció, a tárhelyszolgáltatás, az alkalmazások és az adatok terén, amelyek tekintetében a piaci részesedés fokozatosan egyre kevesebb vállalat kezében összpontosul;

H.  mivel az elosztott szolgáltatásmegtagadási támadásokkal kapcsolatos képességek bővülnek, és ezért azokkal párhuzamosan növelni kell az internet központi elemeinek ellenálló képességét;

I.  mivel a vállalkozások – különösen a kkv-k és a magánszemélyek – kiberbiztonsági felkészültsége és tudatossága továbbra is alacsony, és hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből (a munkaerőhiány 2015 óta 20%-kal nőtt), és a hagyományos munkaerő-felvételi csatornák nem felelnek meg a keresletnek, többek között a vezetői és interdiszciplináris pozíciók esetében; mivel „a globális kiberbiztonsági munkaerő közel 90%-a férfi”, és „a nemi sokszínűség tartós hiánya tovább korlátozza a tehetségbázist”(13);

J.  mivel a kiberbiztonsági képességek heterogének a tagállamok között, és az incidensek bejelentése és az információk egymás közötti megosztása nem szisztematikus és nem is átfogó, miközben az információmegosztó és -elemző központok használata a köz- és a magánszektor közötti információcserére nem aknázza ki a benne rejlő lehetőségeket;

K.  mivel uniós szinten nincs megállapodás a kiberfelderítés terén folytatott együttműködésről, valamint a kiber- és hibrid támadásokra való kollektív reagálásról; mivel – különösen a hibrid jellegű – kiberfenyegetésekkel és kibertámadásokkal szembeni ellenintézkedések nagyon nehezen kezelhetők az egyes tagállamok számára technikai és geopolitikai szempontból;

L.  mivel a határokon átnyúló adatmegosztás és a globális adatmegosztás fontos az értékteremtés szempontjából, feltéve, hogy biztosított a magánélet védelme, valamint a szellemi és tulajdonjogok; mivel az adatokra vonatkozó külföldi jogszabályok végrehajtása kiberbiztonsági kockázatot jelenthet az európai adatokra nézve, ugyanis a különböző régiókban működő vállalatokra az adatok helyétől vagy eredetétől függetlenül egymást átfedő kötelezettségek vonatkoznak;

M.  mivel a kiberbiztonság 600 milliárd eurós globális piacot jelent, amelynek összege várhatóan gyorsan nőni fog, és az Unió nettó importőr a termékek és megoldások terén;

N.  mivel a kiberbiztonságra vonatkozó nemzeti szabályozás, valamint a hardverekre és szoftverekre – többek között a kapcsolódó termékekre és alkalmazásokra – vonatkozó alapvető kiberbiztonsági követelményekkel kapcsolatos horizontális jogszabályok hiánya miatt fennáll az egységes piac széttöredezésének veszélye;

1.  üdvözli „Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre” című közös közleményben a Bizottság által felvázolt kezdeményezéseket;

2.  felszólít a biztonságos és megbízható hálózati és információs rendszerek, infrastruktúra és konnektivitás Unió-szerte történő fejlesztésének előmozdítására;

3.  kéri, hogy tűzzék ki célul, hogy az Unióban az internethez kapcsolódó minden terméknek – többek között a fogyasztói és ipari felhasználásra szánt termékeknek – és az azokat elérhetővé tevő ellátási láncok egészének beépített biztonsággal kell rendelkeznie, ellenállónak kell lennie a kiberincidensekkel szemben, és a feltárt sebezhetőségeket gyorsan ki kell javítani; üdvözli a Bizottság arra irányuló terveit, hogy horizontális jogszabályra tegyen javaslatot az összekapcsolt termékekre és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó kiberbiztonsági követelményekre vonatkozóan, és kéri, hogy az ilyen jogszabályok tegyenek javaslatot a nemzeti jogszabályok harmonizálására az egységes piac széttöredezettségének elkerülése érdekében; kéri, hogy a kétértelműség és a széttöredezettség elkerülése érdekében vegyék figyelembe a meglévő jogszabályokat (kiberbiztonsági jogszabály, új jogszabályi keret, a szabványosításról szóló rendelet);

4.  felszólítja a Bizottságot annak értékelésére, hogy szükség van-e az alkalmazásokra, szoftverekre, beágyazott szoftverekre és operációs rendszerekre vonatkozó kiberbiztonsági követelmények 2023-ig történő bevezetéséről szóló horizontális rendeletre irányuló javaslatra, amely a kockázatkezelési követelményekre vonatkozó uniós vívmányokra épül; hangsúlyozza, hogy az elavult alkalmazások, szoftverek, beágyazott szoftverek és operációs rendszerek (amelyek már nem kapnak rendszeres javításokat és biztonsági frissítéseket) az összes összekapcsolt eszköz nem elhanyagolható részét teszik ki és kiberbiztonsági kockázatot jelentenek; felszólítja a Bizottságot, hogy a javaslatában ezt a szempontot is vegye figyelembe; javasolja, hogy a javaslat tartalmazzon kötelezettségeket a gyártók számára, hogy előre közöljék a biztonsági javítások és frissítések támogatásának minimális időtartamát, hogy a vásárlók megalapozott döntéseket hozhassanak; úgy véli, hogy a gyártóknak részt kell venniük a NIS 2 irányelvre irányuló javaslatban meghatározott összehangolt sebezhetőség-feltárásra vonatkozó programban;

5.  hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonságot be kell építeni a digitalizációba; kéri ezért, hogy az Unió által finanszírozott digitalizációs projektek tartalmazzanak kiberbiztonsági követelményeket; üdvözli a kiberbiztonság területén végzett kutatás és innováció támogatását, különösen a forradalmi technológiák (például kvantum-számítástechnika és kvantumkriptográfia) tekintetében, amelyek megjelenése destabilizálhatja a nemzetközi egyensúlyt; felszólít továbbá a posztkvantum-algoritmusok mint kiberbiztonsági normák további kutatására;

6.  úgy véli, hogy társadalmunk digitalizációja azt jelenti, hogy valamennyi ágazat összekapcsolódik, és az egyik ágazat gyengesége akadályozhatja a többi ágazatot; ragaszkodik ezért ahhoz, hogy a kiberbiztonsági politikákat építsék be az uniós digitális stratégiába és uniós finanszírozásba, és hogy azok ágazatokon átívelően koherensek és interoperábilisak legyenek;

7.  felszólít az uniós források koherens felhasználására a kiberbiztonság és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése tekintetében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a különböző programok – különösen a Horizont Európa program, a Digitális Európa program, az uniós űrprogram, az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az InvestEU és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – közötti, kiberbiztonsággal kapcsolatos szinergiák kiaknázását, és teljes mértékben használják ki a kiberbiztonsági kompetenciaközpontot és hálózatot;

8.  emlékeztet arra, hogy a kommunikációs infrastruktúra minden digitális tevékenység sarokköve, és hogy biztonságának garantálása az Unió stratégiai prioritása; támogatja az 5G hálózatokra vonatkozó uniós kiberbiztonsági tanúsítási rendszer jelenlegi fejlesztését; üdvözli az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos uniós eszköztárat, és felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az ipart, hogy folytassák a biztonságos kommunikációs hálózatokra irányuló erőfeszítéseiket, beleértve a teljes ellátási láncra vonatkozó intézkedéseket is; felszólítja a Bizottságot, hogy kerülje el a beszállítóktól való függést, és fokozza a hálózatbiztonságot olyan kezdeményezések előmozdítása révén, amelyek elősegítik a hálózatok különböző elemeinek virtualizálását és felhőbe költöztetését; felszólít a kommunikációs technológiák következő generációinak gyors fejlesztésére a beépített kiberbiztonság elve alapján és biztosítva a magánélet és a személyes adatok védelmét;

9.  megismétli annak fontosságát, hogy új és szilárd biztonsági keretet hozzanak létre az EU kritikus infrastruktúrái számára az EU biztonsági érdekeinek védelme és a meglévő képességekre építve a kockázatokra, fenyegetésekre és technológiai változásokra való megfelelő reagálás érdekében;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják az internet nyilvános magjának hozzáférhetőségét, rendelkezésre állását és integritását, és ezáltal a kibertér stabilitását, különös tekintettel az EU globális DNS-gyökérrendszerhez való hozzáférésére; úgy véli, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a beszállítók diverzifikálására irányuló intézkedéseket is magukban kell foglalniuk a piacot uraló néhány vállalatra való támaszkodás jelenlegi kockázatának csökkentése érdekében; üdvözli az európai doménnévrendszerre (DNS4EU) irányuló javaslatot, amely internet magjának ellenállóságát javító eszköz; kéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy a DNS4EU hogyan használhatná fel a legújabb technológiákat, biztonsági protokollokat és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos szakértelmet annak érdekében, hogy gyors, biztonságos és reziliens doménnévrendszert kínáljon valamennyi európai polgár számára; emlékeztet a határkapu protokoll (BGP) jobb védelmének szükségességére a BGP-eltérítések megelőzése érdekében; emlékeztet arra, hogy támogatja az internetirányítás többszereplős modelljét, amelynek egyik fő témáját a kiberbiztonságnak kell képeznie; hangsúlyozza, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania az IPv6 megvalósítását; elismeri a nyílt forráskódú modellt, amely az internet működésének alapjaként hatékonynak és eredményesnek bizonyult; ösztönzi ezért annak használatát;

11.  elismeri, hogy javítani kell a kiberbiztonsággal kapcsolatos krimináltechnikát a bűnözés, a kiberbűnözés és a kibertámadások – köztük az államilag támogatott támadások – elleni küzdelem érdekében, de óva int az olyan aránytalan intézkedésektől, amelyek veszélyeztetik az uniós polgárok magánélethez való jogát és szólásszabadságát az internethasználat során; emlékeztet arra, hogy le kell zárni a számítástechnikai bűnözésről szóló Budapesti Egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvének felülvizsgálatát, amely növelheti a kiberbűnözéssel szembeni felkészültséget;

12.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyesítsék erőforrásaikat az EU stratégiai rezilienciájának fokozása, a külföldi technológiáktól való függőségének csökkentése, valamint a kiberbiztonságban betöltött vezető szerepének és versenyképességének előmozdítása érdekében a digitális ellátási lánc egészében (beleértve a felhőalapú tárolást és -feldolgozást, az adatfeldolgozó technológiákat, az integrált áramköröket (chipeket), a szuperbiztonságos kapcsolatot, a kvantuminformatikát és a hálózatok következő generációját);

13.  úgy véli, hogy a szuperbiztonságos konnektivitási infrastruktúrára vonatkozó terv az érzékeny digitális kommunikáció biztonságának fontos eszköze; üdvözli a kvantumtitkosítási technológiákat integráló uniós, világűrbe telepített biztonságos globális kommunikációs rendszer kifejlesztésére vonatkozó bejelentést; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Űrprogramügynökségével és az Európai Űrügynökséggel együttműködésben folyamatos erőfeszítéseket kell tenni az európai űrtevékenységek biztosítása érdekében;

14.  sajnálja, hogy a kiberfenyegetésekkel és -incidensekkel kapcsolatos információmegosztási gyakorlatokat a magán- és a közszféra nem fogadta jól; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden szinten növeljék a bizalmat és csökkentsék a kiberfenyegetésekkel és kibertámadásokkal kapcsolatos információk megosztása előtt álló akadályokat; üdvözli az egyes ágazatok által tett erőfeszítéseket, és ágazatközi együttműködésre szólít fel, mivel a sebezhetőségek ritkán ágazatspecifikusak; kiemeli, hogy a tagállamoknak európai szinten egyesíteniük kell erőiket annak érdekében, hogy hatékonyan megosszák egymással a kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos legújabb ismereteiket; ösztönzi a kiberfelderítéssel foglalkozó tagállami munkacsoport létrehozását az EU-n és az európai gazdasági térségen belüli információmegosztás előmozdítása érdekében, különösen a nagyszabású kibertámadások megelőzése érdekében;

15.  üdvözli egy közös kiberbiztonsági egység tervezett létrehozását a kibertámadások megelőzéséért, megakadályozásáért és az azokra való reagálásért felelős uniós szervek és tagállami hatóságok közötti együttműködés megerősítése érdekében; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák tovább a kibervédelmi együttműködést, és fejlesszék a legkorszerűbb kibervédelmi képességekre irányuló kutatást;

16.  emlékeztet az embri tényező kiberbiztonsági stratégiában játszott szerepének fontosságára; kéri, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a kiberbiztonsággal kapcsolatos tudatosság – többek között a kiberhigiénia és a kiberműveltség – terjesztése érdekében;

17.  hangsúlyozza egy olyan szilárd és következetes biztonsági keret fontosságát, amely átfogó, következetes és egységes szabályok és megfelelő irányítás alapján védelmet nyújt az Unió munkavállalói, adatai, kommunikációs hálózatai és információs rendszerei, valamint döntéshozatali folyamatai számára a kiberfenyegetésekkel szemben; kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre elegendő erőforrást és kapacitást, többek között a CERT-EU megbízatásának megerősítésével összefüggésben, valamint az összes uniós intézményre, szervre és ügynökségre vonatkozó közös, kötelező erejű kiberbiztonsági szabályok meghatározásáról szóló, folyamatban lévő megbeszélések tekintetében;

18.  felszólít az önkéntes tanúsítási és kiberbiztonsági szabványok szélesebb körű alkalmazására, mivel ezek fontos eszközt jelentenek a kiberbiztonság általános szintjének javításához; üdvözli az európai tanúsítási keretrendszer létrehozását és az európai kiberbiztonsági tanúsítási csoport munkáját; felhívja az ENISA-t és a Bizottságot, hogy a felhőalapú szolgáltatások uniós kiberbiztonsági tanúsítási rendszerének kidolgozása során fontolják meg az uniós jog alkalmazásának kötelezővé tételét a „magas” megbízhatósági szint tekintetében;

19.  hangsúlyozza, hogy ki kell elégíteni a kiberbiztonsági munkaerő iránti keresletet úgy, hogy az oktatással és képzéssel kapcsolatos erőfeszítések folytatása révén megszüntetik a készséghiányt; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a nemek közötti szakadék megszüntetésére, amely ebben az ágazatban is jelen van;

20.  elismeri, hogy több támogatást kell nyújtani a mikro-, kis- és középvállalkozások számára annak érdekében, hogy azok jobban megértsék az összes információbiztonsági kockázatot és a kiberbiztonságuk javítására kínálkozó lehetőségeket; felszólítja az ENISA-t és a nemzeti hatóságokat, hogy dolgozzanak ki önellenőrzési portálokat és a bevált gyakorlatokról szóló útmutatókat a mikro-, kis- és középvállalkozások számára; emlékeztet arra, hogy e szervezetek biztonsága érdekében fontos a képzés és a célzott finanszírozáshoz való hozzáférés;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) HL L 151., 2019.6.7., 15. o.
(2) HL L 153., 2014.5.22., 62. o.
(3) HL L 321., 2018.12.17., 36. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 81. o.
(5) HL L 347., 2013.12.20., 104. o.
(6) HL L 166., 2021.5.11., 1. o.
(7) HL L 207., 2010.8.6., 1. o.
(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0359.
(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0098.
(10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0261.
(11) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0026.
(12) HL C 23., 2021.1.21., 2. o.
(13) Az Európai Számvevőszék tájékoztatója: A hatékony uniós kiberbiztonsági politika előtt álló kihívások, 2019. március.

Utolsó frissítés: 2021. október 8.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat