Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Srí Lankáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala „A megbékélés, az elszámoltathatóság és az emberi jogok előmozdítása Srí Lankán” című, 2021. február 9-i jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának „A megbékélés, az elszámoltathatóság és az emberi jogok előmozdítása Srí Lankán” című, 2021. március 23-i határozatára,

–  tekintettel a terrorizmus megelőzéséről szóló Srí Lanka-i törvény alapján 2021. március 12-én közzétett 2021. évi 01. rendeletre,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában történő előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadójának „Látogatás Srí Lankán” című, 2018. december 14-i jelentésére,

–  tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának Srí Lankáról szóló, 2021. február 24-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Unió 2019. november 16-i Srí Lanka-i elnökválasztáson részt vevő választási megfigyelő küldöttségének 2020. januári végleges jelentésére,

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az Unió Általános Preferenciarendszer Plusz (GSP+) speciális ösztönző programjára, amelynek Srí Lanka is kedvezményezettje,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Srí Lankát egy elhúzódó, több évtizedig tartó polgárháború sújtotta, amely 2009-ben ért véget, és amelynek során mindkét fél súlyosan megsértette az emberi jogokat;

B.  mivel a Srí Lanka-i emberi jogi helyzet folyamatosan romlik, mivel az új kormány gyorsan eltért a korábbi kormányok korlátozott haladásától; mivel az országban gyors ütemben szűkül a civil társadalom és a független média mozgástere;

C.  mivel a terrorizmus megelőzéséről szóló vitatott törvény 1979 óta van érvényben Srí Lankán, és széles hatáskört biztosít a rendőrség számára polgári gyanúsítottak felkutatására, letartóztatására és fogva tartására; mivel a terrorizmus megelőzéséről szóló törvényben biztosított széles hatáskörök oda vezettek, hogy következetes és megalapozott állítások szerint kínzásokra, szexuális visszaélésekre, kényszerrel megszerzett vallomásokra és a jogszerű eljárás szisztematikus megtagadására került sor;

D.  mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa Srí Lankáról szóló legutóbbi jelentésében ismételten felszólított arra, hogy az új letartóztatásokra vonatkozóan vezessenek be moratóriumot a terrorizmus megelőzéséről szóló törvény alkalmazására mindaddig, amíg azt a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követő jogszabályok fel nem váltják;

E.  mivel Srí Lanka kormánya 2021. március 9-én kiadta a 2021. évi 01. sz. rendeletet, amely kiterjesztette a terrorizmus megelőzéséről szóló törvényt, és többek között „vallási, faji vagy közösségi diszharmónia” okozása miatt két év tárgyalás nélküli fogva tartást tesz lehetővé;

F.  mivel a terrorizmus megelőzéséről szóló törvényt rendszeresen alkalmazzák Srí Lankán a muzulmánok és kisebbségi csoportok, köztük Ahnaf Jazeem 26 éves muzulmán tanár és költő, valamint Hejaaz Hizbullah, kisebbségi jogokért és jogállamiságért harcoló jól ismert ügyvéd önkényes letartóztatására és fogva tartására;

G.  mivel 2017. május 19-én Srí Lanka visszakapta a GSP+ keretében a nagyvonalú vámkedvezményekhez való hozzáférését azzal a feltétellel, hogy felváltja a terrorizmus megelőzéséről szóló törvényét, és ténylegesen végrehajt 27 nemzetközi egyezményt, köztük az emberi jogi egyezményeket; mivel az Európai Unió többször is aggodalmának adott hangot a terrorizmus megelőzéséről szóló törvény miatt, és megállapította, hogy Srí Lanka annak ellenére sem helyezte hatályon kívül a jogi aktust, hogy erre kötelezettséget vállalt;

H.  mivel a Srí Lanka-i parlament 2020. október 20-án elfogadta az alkotmány 20. módosítását, megerősítve ezáltal a végrehajtó elnöki rendszert;

I.  mivel közel 12 évvel a háború vége után az elszámoltathatóságra és a megbékélésre irányuló nemzeti kezdeményezések több alkalommal sem hoztak eredményt, ami tovább erősítette a büntetlenséget és elmélyítette az áldozatok rendszer iránti bizalmatlanságát;

J.  mivel egyértelmű jelei vannak annak, hogy Srí Lankán felgyorsult a polgári kormányzati funkciók militarizálása; mivel 2020 óta legalább 28 szolgálatban lévő vagy volt katonai és hírszerzési munkatársat neveztek ki kulcsfontosságú közigazgatási pozícióba; mivel e kinevezettek között legalább két olyan magas rangú katonai tisztviselő is van, akik az ENSZ jelentései szerint a konfliktus utolsó éveiben állítólag háborús bűncselekményekben és emberiesség elleni bűncselekményekben vettek részt; mivel számos rendőrségi őrizetben lévő gyanúsítottat, valamint Srí Lanka-i börtönkomplexumokban fogva tartottakat gyilkoltak meg; mivel a rendőrségi őrizetben bekövetkezett legutóbbi halálesetekre 2021 májusában került sor; mivel a Mahara börtönben 11 fogvatartottat gyilkoltak meg, 117-en pedig megsebesültek, amikor az őrök 2020 novemberében tüzet nyitottak a Covid19-járvány miatti zavargások megfékezésére;

K.  mivel a Srí Lanka-i hatóságok 2019-ben halálbüntetést szabtak ki kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, annak ellenére, hogy az országban 1976 óta a halálbüntetés alkalmazására vonatkozóan moratórium van érvényben;

1.  mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Srí Lanka riasztó úton halad az ismétlődő, súlyos emberi jogi jogsértések felé, amint az az országról szóló legutóbbi ENSZ-jelentésben is szerepel, amely a korai figyelmeztető jelek között említi a polgári kormányzati funkciók gyors militarizálását, a fontos alkotmányos biztosítékok érvénytelenítését, az elszámoltathatósággal szembeni politikai akadályokat, a kirekesztő retorikát, a civil társadalom megfélemlítését és a terrorizmus elleni törvények alkalmazását;

2.  ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan ellenzi a terrorizmus megelőzéséről szóló jelenlegi törvény folyamatos alkalmazását; felhívja a Srí Lanka-i hatóságokat, hogy tegyenek eleget azon kötelezettségvállalásuknak, hogy felülvizsgálják a törvényt, és azt a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követő terrorizmusellenes jogszabályokkal váltják fel; felszólít továbbá a deradikalizálódásra vonatkozó rendeletek azonnali felfüggesztésére;

3.  rámutat arra, hogy a 2021. évi 01. rendelet nem ír elő a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 9. cikkében foglaltak szerinti eljárási garanciákat a szabadságuktól megfosztott személyek számára, és sérti a Srí Lanka alkotmányának 13. cikke szerinti saját alkotmányos garanciáit; emlékeztet arra, hogy a hasonló jogszabályok által szabályozott deradikalizációs, rehabilitációs és reintegrációs központokban a múltban súlyos emberi jogi jogsértéseket követtek el, például kínzást és a bántalmazás egyéb formáit – többek között szexuális és nemi alapú erőszakot – alkalmaztak;

4.  súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a terrorizmus megelőzéséről szóló törvény alapján többek között civil társadalmi aktivistákat, ügyvédeket, írókat és költőket – például Hejaaz Hizbullahot és Ahnaf Jazeemet – jogszerű eljárás és az igazságszolgáltatáshoz való jog nélkül önkényesen letartóztatnak és fogva tartanak; aggodalommal veszi tudomásul Shani Abeysekara, a bűnügyi nyomozó osztály korábbi igazgatójának fogva tartását; sürgeti Srí Lanka kormányát, hogy haladéktalanul biztosítson tisztességes eljárást az érvényes vádak alapján fogva tartottak számára, és vádak hiányában feltétel nélkül bocsássa szabadon őket;

5.  elítéli a Srí Lankán élő vallási kisebbségekkel, többek között a keresztényekkel, az ahmadi muszlimokkal, a síitákkal és a hindukkal szembeni, folyamatosan jelen lévő megkülönböztetést és erőszakot; felszólítja Srí Lanka kormányát, hogy egyértelműen ítélje el a gyűlöletbeszédet, a vallási és etnikai csoportokkal szembeni erőszakra és megkülönböztetésre való uszítást az országban, és vonja felelősségre azokat, akik – többek között a kormányon és a katonaságon belül – előmozdítják az ilyen megosztottságot;

6.  tudomásul veszi az alkotmány 20. módosításának elfogadását, és komoly aggodalmának ad hangot az igazságszolgáltatás függetlenségének ebből eredő csökkenése, a parlamenti ellenőrzés csökkenése és a túlzottan nagy elnöki hatalom miatt;

7.  aggodalommal jegyzi meg, hogy Srí Lanka kormánya a közelmúltban javaslatot tett a dezinformációról szóló új törvény elfogadására annak ellenére, hogy a civil társadalmi szervezetek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egy ilyen törvény fenyegetést jelenthet a véleménynyilvánítás szabadságára nézve; sürgeti az online platformokat, hogy tegyenek proaktív lépéseket a szingaléz és tamil nyelveken folytatott online gyűlöletbeszéd és dezinformáció terjedésének mérséklésére;

8.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Srí Lanka büntető törvénykönyvének rendelkezéseit, különösen annak 365., 365A. és 399. szakaszát úgy értelmezték, hogy az bűncselekménnyé nyilvánítja a különböző szexuális irányultságú és nemi identitású egyéneket;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen értékelje az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala és az INTERPOL „Segítségnyújtás Srí Lankának a terrorizmus elleni küzdelem terén” elnevezésű projektje számára nyújtott finanszírozást, míg Srí Lankán a terrorizmus elleni küzdelmet bizonyos esetekben ürügyként használják fel az etnikai és vallási csoportok tagjai, valamint a civil társadalom, köztük az emberijog-védők üldözésére; felhívja az EU Srí Lanka-i küldöttségét és a tagállamok képviseleteit, hogy növeljék a civil társadalomnak, különösen az emberijog-védőknek, a környezetvédőknek és az újságíróknak nyújtott támogatásukat;

10.  hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy a nemzeti megbékélési folyamat kellő figyelmet kapjon, és konkrét intézkedésekkel haladjon előre, beleértve az erőszakos eltüntetésekkel és a múltbeli bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Srí Lanka visszavonta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának „A megbékélés, az elszámoltathatóság és az emberi jogok előmozdítása Srí Lankán” című, 2015. október 14-i állásfoglalásának szponzorálása keretében tett kötelezettségvállalásait, és arra ösztönzi, hogy ismét működjön együtt az Emberi Jogi Tanáccsal, amely alapvető szerepet játszik a nemzetközi közösséggel való kapcsolatok helyreállításában és a különböző szingaléz, tamil, muzulmán, hindu és keresztény közösségek közötti nemzeti megbékélési folyamat kialakításában;

11.  felhívja a Srí Lanka-i kormányt, hogy előzze meg a biztonsági erők súlyos emberi jogi visszaélésekkel vádolt tagjai kivizsgálásának és esetleges büntetőeljárás alá vonásának megakadályozását; ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi fél vezető személyiségei vizsgálják ki a polgárháború során elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekre és háborús bűncselekményekre vonatkozó állításokat; kéri Srí Lanka kormányát, hogy vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy vezető kormányzati pozíciókba nevezi ki a súlyos visszaélésekben érintett jelenlegi és volt katonai parancsnokokat;

12.  felszólít a 2019. évi húsvéti bombamerényletek szigorú, pártatlan és teljes kivizsgálására a nemzetközi jogi normákkal összhangban; kéri továbbá, hogy haladéktalanul állítsák bíróság elé azokat, akikkel szemben bizonyítható a felelősség, és bocsássák szabadon azokat, akikről nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték

13.  emlékeztet arra, hogy a GSP+ rendszer az ország exportőrei számára ösztönzőket kínál az uniós piachoz való jobb hozzáféréshez az egyezmények teljes körű végrehajtása terén elért további előrelépés fejében; emlékeztet arra, hogy Srí Lanka egyik fő kötelezettségvállalása az volt, hogy terrorizmusellenes jogszabályait teljes mértékben összehangolja a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel annak érdekében, hogy kedvező kereskedelmi kapcsolatot biztosítson a GSP+ keretében; emlékeztet a GSP-rendeletben(1) előirányzott következményekre abban az esetben, ha tartósan nem fogadják el és nem hajtják végre a szükséges emberi jogi reformokat, nem helyezik hatályon kívül a visszaélésszerű jogszabályokat és nem fordítják vissza az egyre növekvő jogsértések jelenlegi tendenciáját;

14.  hangsúlyozza, hogy a Srí Lankának kínált GSP+ rendszer jelentős mértékben hozzájárult az ország gazdaságához, amelynek az EU-ba irányuló exportja elérte a 2,3 milliárd eurót, így az EU Srí Lanka második legnagyobb exportpiaca; kiemeli Srí Lanka GSP+ státuszra való jogosultságának folyamatos ellenőrzését, és hangsúlyozza, hogy a GSP+ kereskedelmi preferenciák folytonossága nem automatikus; felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy kellően vegyék figyelembe a jelenlegi eseményeket Srí Lanka GSP+ státuszra való jogosultságának értékelésekor; felhívja továbbá a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy használják fel a GSP+-t Srí Lanka emberi jogi kötelezettségeinek előmozdítására, és követeljék a terrorizmus megelőzéséről szóló törvény hatályon kívül helyezését vagy felváltását, gondosan mérjék fel, hogy végső eszközként elegendő indok áll-e rendelkezésre Srí Lanka GSP+ státusza és az abból származó előnyök ideiglenes visszavonására irányuló eljárás kezdeményezésére, és erről a lehető leghamarabb tegyenek jelentést az Európai Parlamentnek;

15.  aggodalommal veszi tudomásul a Covid19-világjárványnak a munkavállalói jogok romló helyzetére gyakorolt hatását az országban; sürgeti Srí Lankát, hogy teljes mértékben működjön együtt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) a gyári munkások munkavállalói jogainak megerősítése érdekében, beleértve a különleges kereskedelmi övezetekben a ruházati iparban dolgozók egészségügyi és biztonsági feltételeit is; felhívja Srí Lanka kormányát, hogy ténylegesen hajtsa végre és erősítse meg a gyermekmunka felszámolására irányuló nemzeti politikát; felhívja a Srí Lanka-i hatóságokat, hogy igazítsák ki a Srí Lanka-i beruházási testület munkaügyi normákkal és foglalkoztatási kapcsolatokkal foglalkozó kézikönyvét annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a nemzetközi normákkal, nevezetesen a 87. és 98. számú ILO-egyezménnyel;

16.  megismétli, hogy az Európai Unió minden esetben és kivétel nélkül, határozottan ellenzi a halálbüntetést; üdvözli, hogy Srí Lanka továbbra is moratóriumot alkalmaz a halálbüntetésre; sürgeti a kormányt, hogy szüntesse meg a halálbüntetés alkalmazását az országban;

17.  üdvözli, hogy az EU korábban támogatta a megbékélésre irányuló erőfeszítéseket, és hangsúlyozza, hogy az EU kész támogatni Srí Lankát ezen a területen;

18.  aggodalmát fejezi ki Kína növekvő szerepe és egyre nagyobb beavatkozása miatt Srí Lankán;

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és Srí Lanka kormányának és parlamentjének.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).