Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2021/2749(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0347/2021

Viták :

PV 10/06/2021 - 7.3
CRE 10/06/2021 - 7.3

Szavazatok :

PV 10/06/2021 - 9
PV 10/06/2021 - 15

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0291

Elfogadott szövegek
PDF 152kWORD 49k
2021. június 10., Csütörtök - Strasbourg
Német nem kormányzati szervezetek Oroszország általi, „nemkívánatos szervezetekként” való nyilvántartásba vétele és Andrej Pivovarov fogva tartása
P9_TA(2021)0291RC-B9-0347/2021

Az Európai Parlament 2021. június 10-i állásfoglalása német nem kormányzati szervezeteknek Oroszország által a „nemkívánatos szervezetek” listájára való felvételéről és Andrej Pivovarov őrizetbe vételéről (2021/2749(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között a 2021. április 29-i állásfoglalására Oroszországról, Alekszej Navalnij ügyéről, az ukrán határon történő katonai megerősítésről és Oroszország csehországi támadásairól(1), valamint a krími tatárokról szóló 2016. május 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére és annak jegyzőkönyveire, különösen annak 10. cikkére a véleménynyilvánítás szabadságához való jogról és 11. cikkére a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jogról,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció alkotmányára és azokra a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekre, amelyeket Oroszország az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagjaként vállalt,

–  tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának 2016. június 13-i 814/2015. számú véleményére az egyes jogszabályok módosításáról szóló 129-FZ szövetségi törvényről (a külföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek nemkívánatos tevékenységéről szóló szövetségi törvény),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU nevében 2021. május 1-jén tett, nyolc uniós állampolgárral szembeni korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU nevében tett 2021. május 15-i nyilatkozatára az úgynevezett „barátságtalan államok” listájának közzétételéről,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének 2021. május 27-i nyilatkozatára német nem kormányzati szervezetek „nemkívánatos szervezetek” listájára való felvételéről,

–  tekintettel az EKSZ szóvivőjének 2021. június 1-jei nyilatkozatára Andrej Pivovarov fogva tartásáról,

–  tekintettel az EKSZ szóvivőjének 2021. június 4-i nyilatkozatára az úgynevezett „szélsőséges szervezetekre” vonatkozó törvényről,

–  tekintettel az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség elnökének 2021. június 3-i nyilatkozatára Andrej Pivovarovnak, a feloszlatott „Nyitott Oroszország” nem kormányzati szervezet vezetőjének a szentpétervári repülőtérről felszállni készülő uniós kereskedelmi repülőgép fedélzetén történt őrizetbe vételéről,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságának gyakorlása alapvető jog, amelyet az Oroszországi Föderáció alkotmánya, valamint számos nemzetközi jogi eszköz, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is rögzít, amelyek mellett Oroszország elkötelezte magát; mivel a nemzetközi jog elsőbbsége olyan kötelezettséget jelent Oroszország számára, amelyet a közelmúltbeli alkotmányos változások nem módosíthatnak és nem térhetnek el tőle;

B.  mivel az Oroszországi Föderáció a közelmúltban olyan elnyomó törvényeket fogadott el, amelyek drasztikusan kiterjesztették a „külföldi ügynöknek” minősíthető személyek és csoportok körét, és növelték a rájuk vonatkozó korlátozásokat és követelményeket, valamint az ezek megsértése esetén kiszabható szankciókat;

C.  mivel a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) kulcsfontosságú szerepet játszanak a modern demokratikus társadalmakban, lehetővé téve a polgárok számára, hogy együttműködjenek különböző legitim célok előmozdítása érdekében, a hivatalos politikai döntéshozatalt kiegészítő, előkészítő és nyomon követő szükséges társadalmi szerepvállalás egyik formájaként; mivel a nem kormányzati szervezeteknek ezért fontos politikai szerepük van, és a törvények betartása mellett meg kell őrizniük függetlenségüket a hatóságok indokolatlan beavatkozásától;

D.  mivel a külföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek nemkívánatos tevékenységéről szóló szövetségi törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek tevékenysége az Oroszországi Föderáció területén nemkívánatosnak minősüljön; mivel az orosz hatóságok által nemkívánatosnak nyilvánított szervezetek egyesülési szabadságát korlátozzák azáltal, hogy tevékenységüket betiltják, és az ilyen tevékenységekhez kapcsolódóan közigazgatási és büntetőjogi szankciókat vezetnek be; mivel ezt a törvényt az orosz hatóságok arra használják fel, hogy megkönnyítsék az Oroszországban működő független civil társadalmi szervezetek elleni fellépést;

E.  mivel e törvények elfogadásával az Oroszországi Föderáció a hatóságoknak szinte teljes ellenőrzést biztosított a független civil társadalmi szervezetek felett, és felhatalmazta az orosz szövetségi médiafelügyeletet (Roszkomnadzor) az online források blokkolására; mivel az orosz hatóságok betiltották a nyilvános helyeken tartott gyűléseket, korlátozták az egyszemélyes tüntetéseken való részvétel jogát, és további korlátozásokat vezettek be a tüntetésekről tudósító újságírókkal szemben;

F.  mivel 2021. január 12-én az orosz távközlés-felügyelet, a Roszkomnadzor elkészítette első nyolc közigazgatási jegyzőkönyvét – mindet a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió ellen – a „külföldi ügynökökről” szóló törvény megsértése miatt; mivel a jogszabályt kiterjesztették az egyéni újságírókra is; mivel a Roszkomnadzor a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió esetében mostanáig a címkézési korlátozások 520 esetbeli megsértését állapította meg, amelyek várhatóan – amint az orosz bíróságok mindegyiket elbírálják – 2,4 millió dolláros pénzbírsághoz vezetnek; mivel májusban az orosz hatóságok megkezdték a vagyontárgyak lefoglalását a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió moszkvai irodájában;

G.  mivel az Állami Duma és a Szövetségi Tanács által 2021 májusában elfogadott legutóbbi törvényjavaslat drasztikusan korlátozta a jogokat és szabadságjogokat Oroszországban azáltal, hogy kemény korlátozásokat vezetett be a kormányt bíráló személyekkel szemben, eltiltva őket a közéletben való részvételtől és a választásokon való indulástól bármilyen szinten, beleértve a 2021. évi parlamenti választásokat is, ha olyan szervezetet alapítottak, vezettek, annak dolgoztak vagy más módon részt vettek annak tevékenységében, amelyet ezentúl „szélsőségesnek” vagy „terroristának” minősít a törvényjavaslat;

H.  mivel ez a törvényjavaslat visszamenőleges hatályú alkalmazásáról is rendelkezik, és Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa ellen irányul, amelyet már „külföldi ügynöknek” nyilvánítottak, most pedig folyamatban van „szélsőséges szervezetté” minősítése;

I.  mivel az Oroszországi Föderáció ezen túlmenően kiszélesítette a „nemkívánatos szervezetekről” szóló törvény hatályát azáltal, hogy bevezette a külföldi tevékenységükben való részvétel tilalmát, és a „nemkívánatos” státuszt kiterjesztette olyan szervezetekre, amelyekről feltételezhető, hogy közvetítőként működnek a már betiltott szervezetekkel folytatott pénzügyi tranzakciókban;

J.  mivel az Oroszországi Föderáció számos nemzetközi és külföldi nem kormányzati szervezetet „nemkívánatosnak” minősített, köztük az amerikai székhelyű Nemzetközi Köztársasági Intézetet, Nemzeti Demokratikus Intézetet, Demokráciáért Nemzeti Alapítványt, Atlantic Councilt, valamint az uniós finanszírozású Demokráciáért Európai Alapítványt, az Európa Tanács politikai tanulmányokat kínáló iskoláinak szövetségét, az Ukránok Világkongresszusát, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió által működtetett sajtóorgánumokat, továbbá az orosz főügyész 2021. május 26-i határozatával, amely három német nem kormányzati szervezetet minősített „nemkívánatosnak”, köztük a Forum Russischsprachiger Europäer e.V., a Zentrum für die Liberale Moderne GmbH és a Deutsch-Russischer Austausch e.V. szervezeteket;

K.  mivel az aktív civil társadalmi szféra a demokratikus és nyitott társadalom, valamint az emberi jogok és a jogállamiság védelmének alapvető eleme;

L.  mivel az Állami Duma a büntetőjogi felelősség azonnali alkalmazását tartalmazó ezen törvényjavaslatok elfogadásával a „Nyitott Oroszország” polgári mozgalmat – egy, a demokráciáért és az emberi jogokért küzdő hálózatos szervezetet – vett célba, amely így kénytelen volt feloszlatni magát, hogy megvédje aktivistáit és támogatóit a további büntetőeljárásoktól;

M.  mivel 2021. május 27-én a „Nyitott Oroszország” bejelentette, hogy beszünteti tevékenységét, hogy megvédje munkatársait és tagjait a „nemkívánatos szervezetekre” vonatkozó orosz jogszabályok szerinti büntetőjogi felelősségre vonástól; mivel a „Nyitott Oroszország” a száműzetésben élő Mihail Hodorkovszkij volt orosz oligarchához kötődik, aki nyíltan szorgalmazta és támogatta az oroszországi „rendszerváltás” politikáját, beleértve az „erőszakot” is;

N.  mivel 2021. május 31-én a „Nyitott Oroszország” mozgalom korábbi vezetőjét, Andrej Pivovarovot Szentpéterváron leszállították egy guruló lengyel LOT-repülőgépről, önkényesen őrizetbe vették, és két nappal később két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték „nemkívánatos szervezet tevékenységének folytatása” vádjával, amiért hat év börtönbüntetést kaphat; mivel a Nyizsnyij Novgorodból származó aktivista, Mihail Ioszilevics is azok között van, akiket jelenleg ugyanezen vádak alapján büntetőeljárás alá vonnak és őrizetben tartanak;

O.  mivel ezek az intézkedések kiegészítik az Oroszországi Föderáció által indított, politikai indíttatású büntetőeljárások sokaságát, amelyeket olyan személyek ellen indítottak, akik más véleményt képviselnek, vagy bejelentették, hogy indulni kívánnak a 2021 szeptemberére tervezett oroszországi parlamenti választásokon, mint például Alekszej Navalnij korrupcióellenes harcos és ellenzéki politikus bebörtönzése vagy a baloldali ellenzéki blogger és politikus, Nyikolaj Platoskin felfüggesztett ötéves büntetése; felhívja a figyelmet a Dmitrij Gudkov ellenzéki politikus, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió, a Meduza és a VTimes médiaorgánumok, valamint számos újságíró ellen a közelmúltban „külföldi ügynök” vád alapján indított eljárásokra; mivel még a diáklapok is az elnyomó intézkedések célkeresztjébe kerültek; mivel a Memorial Emberi Jogi Központ szerint az orosz hatóságok jelenleg közel 400 politikai foglyot tartanak fogva, megsértve ezzel az Oroszországi Föderáció kötelezettségeit;

P.  mivel az orosz hatóságok keményen lecsaptak a békés tüntetőkre, akik országszerte az utcára vonultak, hogy támogassák Alekszej Navalnijt és tiltakozzanak a korrupció és az igazságtalanság ellen; mivel az OVD-Info orosz megfigyelő szervezet szerint a januári és februári háromnapos tüntetések során több mint 11 000 tüntetőt tartóztattak le, köztük több tucat független újságírót és emberi jogi aktivistát, akik a tüntetésekről tudósítottak vagy azokat figyelemmel kísérték; mivel országszerte több ezer közigazgatási eljárás és több mint 100 büntetőeljárás indult, és további letartóztatások és őrizetbe vételek történnek hamis vádak alapján;

Q.  mivel számos jelentés szerint az „adminisztratív őrizetre” ítélt békés tüntetőket rossz bánásmódnak vetették alá, beleértve többek között azt, hogy súlyosan túlzsúfolt fogvatartási létesítményekben helyezték el őket, több órán keresztül nem kaptak ételt és vizet, és az átszállítás során hosszú időt (több órát, gyakran éjszaka) kellett rendőrségi szállítójárművekben tölteniük; mivel a tüntetéseken részt vevő személyek arról is beszámoltak, hogy kizárással fenyegették meg őket, vagy ki is zárták őket az egyetemekről vagy főiskolákról, illetve elvesztették az állásukat; mivel a békés tüntetők, köztük idősek és gyermekek ellen is a rohamrendőrök túlzott erőszakot alkalmaztak;

R.  mivel az Oroszországgal kapcsolatos átfogó uniós stratégiában alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az Oroszországgal való kapcsolatfelvétel ne veszélyeztesse a demokrácia és az emberi jogok védelmének értékeit;

S.  mivel a Kreml-rezsim minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy elszigetelje Oroszország népét a nemzetközi közösségtől, és megfossza őket a demokratikus jövő reményétől, többek között azáltal, hogy különböző módokon tiltja az ellenzéki jelöltek számára, hogy részt vegyenek a 2021. évi oroszországi parlamenti választásokon;

T.  mivel a Levada Center által végzett kutatások azt mutatják, hogy a kormányzó Egységes Oroszország Párt a népszerűtlen nyugdíjreform támogatása és egy alkotmánymódosítás-tervezet elfogadása után – ideértve egy módosítástervezet elfogadását, amely lehetővé tenné Vlagyimir Putyin elnök számára, hogy 2036-ig hivatalban maradjon – történelmi mélyponton szerepel a közvélemény-kutatásokon; mivel a civil társadalom és a politikai ellenzék orosz hatóságok általi fokozódó elnyomása felfedi a hatóságok attól való félelmét, hogy az ország gyenge társadalmi-gazdasági teljesítménye és az uralkodó osztály korrupciója általános elégedetlenséget szül;

1.  felszólítja az orosz hatóságokat, hogy

   a) haladéktalanul és feltétel nélkül engedjék szabadon Andrej Pivovarovot, és ejtsék az ellene és a „nemkívánatos szervezetekről” szóló törvény alapján büntetőeljárás alá vont vagy más módon önkényesen fogva tartott személyek elleni összes vádat;
   b) vessenek véget az országban a politikai ellenfelek és más kritikus hangok elleni megtorlásoknak; biztosítsanak valamennyi politikai párt számára egyenlő hozzáférést és egyenlő esélyeket a választások során;
   c) vessenek véget az emberi jogi jogvédőkkel és aktivistákkal szembeni, a „külföldi ügynökökről” szóló törvény és a „nemkívánatos szervezetekről” szóló törvény alapján indított büntetőeljárásoknak, vonják vissza ezt a diszkriminatív jogszabályt, és vonják vissza az orosz főügyész azon döntését, hogy három német, és több más külföldi, összesen 34 nem kormányzati szervezetet „nemkívánatosnak” minősített;
   d) helyezzék hatályon kívül a közelmúltban elfogadott jogszabályokat, és hagyjanak fel új, egyedi jogszabályok létrehozásával vagy az egyéb, hagyományos büntetőjogi vagy közigazgatási jogszabályokkal való visszaéléssel, amelyek új korlátozásokat vezetnek be a független civil társadalomra, a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához való jogra, valamint az online információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan, továbbá vizsgálják felül és hangolják össze Oroszország jogszabályait nemzetközi kötelezettségeivel, a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal és saját alkotmányával;
   e) tartózkodjanak azon, jelenleg előkészítés alatt álló további jogszabályok elfogadásától, amelyek megtiltanák az önkényesen „nemkívánatosnak” minősített szervezetek alkalmazottainak vagy támogatóinak a választásokon való indulását;
   f) ismerjék el az élénk és aktív civil társadalom pozitív hozzájárulását a demokrácia és a társadalom állapotához, és biztosítsanak olyan kedvező környezetet, amelyben a civil társadalmi szervezetek és aktivisták szabadon hozzájárulhatnak az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a társadalmi jólét előmozdításához és védelméhez;
   g) vizsgálják felül és hozzák összhangba a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására használt egyéb jogszabályokat, köztük a dezinformációs kampányokra, a szélsőségesség elleni küzdelemre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó orosz jogszabályokat;
   h) haladéktalanul és feltétel nélkül szabadon bocsássanak szabadon minden békés tüntetőt és más civil társadalmi aktivistát és politikust, köztük Alekszej Navalnijt, valamint azokat, akiket hamis közigazgatási „bűncselekmények” miatt tartóztattak le és tartanak fogva, illetve gyűlöletkeltő vádak alapján helyeztek büntetőeljárás alá, kizárólag azért, mert békésen gyakorolták a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságához való jogukat, többek között újságírókat, ügyvédeket, ellenzéki aktivistákat, emberijog-védőket és más civil társadalmi szereplőket, köztük Alekszej Navalnij és korrupcióellenes alapítványa alkalmazottait és társait;
   i) járuljanak hozzá az emberek közötti kapcsolatok előmozdításához mind az Oroszországi Föderáció, mind az Európai Unió javára;

2.  felkéri a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a Tanácsot, az uniós küldöttségeket, a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az Oroszországgal kapcsolatos átfogó uniós stratégia előkészítése során, valamint a jogállamiság, az alapvető szabadságok és az emberi jogok oroszországi gyengülésére reagálva összpontosítsanak a következőkre:

   a) új feltétel bevezetése az EU és Oroszország közötti kapcsolatokba azzal a céllal, hogy véget vessenek Oroszországban a politikai és civil társadalmi aktivisták, az emberijog-védők és ügyvédek, az ellenzéki politikusok, az újságírók, a független média, a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek elleni belső elnyomásnak, és amennyiben a helyzet nem javul, új uniós szankciók bevezetése, például az orosz oligarchák és az emberi jogok megsértéséért felelős tisztviselők EU-n belüli ingatlanvásárláshoz, vízumhoz, pénzügyi termékekhez stb. való hozzáférésének megszüntetése;
   b) fellépés az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban és az Oroszországgal folytatott párbeszédben az emberi jogok kezelése érdekében, hogy pontosan tükröződjön az oroszországi emberi jogok visszaszorításának súlyossága, különösen a 2021 januárja óta tartó időszakban; továbbra is tanúbizonyság tétele szolidaritásról és egységes fellépésről azzal a céllal, hogy összehangolják az Oroszországgal kapcsolatos álláspontjukat annak érdekében, hogy korlátozzák a közelmúltban elfogadott korlátozó jogszabályok negatív hatását Oroszországban, és mérlegeljék azt az elképzelést, hogy a méltányosság szellemében megosszák az orosz rezsimmel szembeni gazdasági szankciók terhét a tagállamok között, véget vetve az olyan stratégiai projektek folytatásának, mint az Északi Áramlat 2, valamint hogy a korrupcióval foglalkozó jelenlegi uniós globális emberi jogi szankciórendszert egészítsék ki egy hasonló rendszerrel;
   c) összehangolt fellépés a közelmúltban Oroszországban elfogadott korlátozó jogszabályok negatív hatásainak visszafordítása és korlátozása, valamint az oroszországi demokráciával és emberi jogi aktivistákkal való stratégiai szerepvállalás prioritásként való kezelése érdekében, különösen az emberi jogok – többek között a nemek közötti egyenlőség – és a civil társadalommal folytatott konzultáció általános érvényesítése révén az EU és Oroszország közötti együttműködés valamennyi párbeszédében és területén, többek között a digitalizációval és az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés, valamint az oktatási és kulturális együttműködési programok révén, miközben rendszeres emberi jogi hatásvizsgálatokat végeznek az együttműködés felülvizsgálata céljából;
   d) annak értékelése, hogy az orosz kormánnyal szoros kapcsolatban álló mely intézmények, szervezetek és médiaorgánumok uniós tevékenységeit kell figyelemmel kísérni;
   e) az emberijog-védőknek, a független nem kormányzati szervezeteknek és a médiának, a civil társadalomnak, valamint a politikai és polgári szabadságjogok védőinek nyújtott támogatás növelése Oroszországban, például azáltal, hogy tartósabb és magas szintű szerepvállalást tanúsítanak az aggodalomra okot adó legfontosabb egyedi esetekben, beleértve Vlagyimir Kara-Murza megmérgezését is, teljes mértékben kihasználják a nagykövetek és más tisztviselők által a régiókban tett látogatásokat, hogy felvessék az emberi jogi aggályokat és találkozzanak az emberijog-védőkkel és a civil társadalom képviselőivel, valamint azáltal, hogy stratégiai módon használják a közösségi médiát, a véleménycikkeket és a sajtónyilatkozatokat az emberijog-védők iránti támogatás kifejezésére Oroszországban is és független orosz csatornákon keresztül is, továbbá azáltal, hogy diplomáciai/konzulátusi tevékenységek – többek között rugalmas vízumpolitika – révén támogatják az Oroszországban működő független újságírókat, amennyiben veszélybe kerülnek; miközben a Parlament hangsúlyozza, hogy a civil társadalommal folytatott együttműködésnek az Oroszországgal kapcsolatos, küszöbön álló új uniós stratégiai megközelítés egyik pillérét kell képeznie, és sürgeti a tagállamokat, hogy fontolják meg az Oroszországból kitiltott vagy fenyegetett nem kormányzati szervezetek befogadását, és szükség esetén tegyék lehetővé számukra az EU területéről való működést, valamint növeljék az emberijog-védők munkájának támogatását, és adott esetben könnyítsék meg sürgősségi vízumok kiadását, és biztosítsanak ideiglenes menedéket az uniós tagállamokban;
   f) az Oroszországgal való civil társadalmi együttműködés folytatása, és annak szükségessége, hogy kezeljék azokat az egyre növekvő akadályokat, amelyeket az orosz hatóságok az emberek közötti kapcsolatok, a civil társadalmi együttműködés és az orosz civil társadalmi szervezetek támogatása elé állítanak;
   g) a rejtett elnyomás azon új formáinak elítélése, amelyek célja, hogy mind a fővárosban, mind máshol szankcionálják munkavállalók, kórházi orvosok, tanárok és szociális szolgáltatók tüntetéseken való részvételét vagy a jelenlegi rezsim ellenzőinek nyújtott támogatásukat;
   h) annak szükségessége, hogy az EU és tagállamai sürgősen felvessék az Európa Tanácsban az Oroszországi Föderáció által a közelmúltban elfogadott tekintélyuralmi jogalkotási aktusok kérdését, tekintettel az Európa Tanáccsal szembeni nemzetközi kötelezettségeinek teljesítésére;
   i) összehangolt fellépés a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnerekkel, köztük a G7-országokkal, sürgetve az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget a demokrácia, a civil társadalmi aktivisták és az emberijog-védők elleni hazai elnyomásnak, amely fellépésnek magában kell foglalnia magas szintű és állami beavatkozásokat, összehangolt kezdeményezéseket és folyamatos ellenőrzést a nemzetközi és regionális emberi jogi fórumokon, például az Európa Tanácsban, az EBESZ-ben és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában;
   j) rendszeres emberi jogi hatásvizsgálatok végzése annak biztosítása érdekében, hogy az orosz hatóságokkal való együttműködés ne ássa alá az emberi jogi célkitűzéseket, és ne járuljon hozzá sem közvetlenül, sem közvetve az emberi jogok megsértéséhez;
   k) oroszországi partnereikkel aktív testvérvárosi projektekkel rendelkező uniós városok ösztönzése arra, hogy vizsgálják felül és aktualizálják ezeket a megállapodásokat, figyelembe véve az emberi jogi dimenziót, és az együttműködést elsősorban a civil társadalomra és az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítsák;
   l) a Parlament uniós küldöttséghez és nemzeti diplomáciai képviseletekhez intézett azon felhívásának tiszteletben tartása, hogy a helyszínen kövessék szorosan nyomon a helyzetet és az egyes politikai foglyok pereit, adjanak meg számukra és családtagjaik számára minden szükséges támogatást, és hangolják össze erőfeszítéseiket gyors szabadon bocsátásuk biztosítása érdekében;
   m) annak elkerülése, hogy az emberi jogok megsértéséért és elnyomásáért felelős tisztviselők tevékenysége legitimitást kapjon, például annak biztosításával, hogy a nagykövetek és a magas rangú látogatók, illetve az elnyomásban részt vevő tisztviselők – például az Állami Duma „külföldi ügynökökről” szóló törvény megszövegezésében részt vevő tisztviselői, mint például Andrej Klimov – között ne kerüljön sor bizalmas találkozókra; e tekintetben az olyan kétoldalú fórumok, mint a trianoni párbeszéd és a szocsi párbeszéd nyomon követése; ezek megszakításának értékelése a szentpétervári párbeszéd példáját követve, amely úgy döntött, hogy nem gyűlik össze mindaddig, amíg egyes tagjait „nemkívánatos külföldi szervezetként” hátrányos megkülönböztetés éri;

3.  támogatásáról biztosítja az elnyomás által érintett valamennyi egyént és szervezetet, és sürgeti az orosz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a zaklatással és a megfélemlítéssel, valamint a civil társadalom, a média, az emberi jogi szervezetek és aktivisták elleni támadásokkal; elítéli, hogy az orosz hatóságok nem védik meg ezeket a szereplőket a harmadik felek által elkövetett támadásokkal, zaklatással és megfélemlítéssel szemben, és hogy nem vizsgálják ki pártatlanul az ellenük irányuló ilyen támadásokat;

4.  emlékezteti az Oroszországban működő összes uniós vállalkozást, hogy az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel összhangban tanúsítsanak különös gondosságot, valamint tegyenek eleget az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségüknek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magas rangú európai politikusok jövedelmező szerződéseket fogadnak el a Kreml tulajdonában lévő vagy kapcsolódó vállalatokkal, például a Gazprommal vagy a Rosznyefttyel;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0159.
(2) HL C 76., 2018.2.28., 27. o.

Utolsó frissítés: 2021. október 8.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat