Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „End the Cage age” európai polgári kezdeményezésre (ECI(2018)000004), amely az akkori 28 tagállam mindegyik tagállamából 1,4 millió hitelesített aláírást kapott, és amely az első érvényes kezdeményezés a haszonállatokra vonatkozóan,

–  tekintettel az „End the Cage Age” európai polgári kezdeményezésről 2021. április 15-én tartott nyilvános meghallgatásra,

–  tekintettel „Az európaiak hozzáállása az állatjóléthez” című, 442. sz. Eurobarométer tematikus felmérésre, amely arra a következtetésre jutott, hogy az uniós polgárok 82%-a úgy véli, hogy a haszonállatok jólétét a jelenleginél jobban kell védeni,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. cikkére,

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/74/EK tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK irányelvre(3),

–  tekintettel a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának a közös agrárpolitikáról szóló, 2018. december 5-én elfogadott véleményére (CDR 3637/2018),

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának az agroökológiáról szóló, 2021. február 5-én elfogadott véleményére (CDR 3137/2020),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2019. november 21-i, „A különböző termelési rendszerekben tenyésztett nyulak egészsége és jóléte” című tudományos véleményére,

–  tekintettel a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2017. március 14-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2021. március 31-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0077),

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek az Európai Unión belüli állatjólétről szóló 31/2018. sz. különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) „End the Cage Age: Alternatív megoldások keresése” című, 2020. novemberi tanulmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 222. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.  mivel az EUSZ létrehozza az uniós polgárság intézményét, és tovább javítja az Unió demokratikus működését többek között azáltal, hogy kimondja: minden polgárnak joga van ahhoz, hogy európai polgári kezdeményezés révén részt vegyen az Unió demokratikus életében;

B.  mivel el kell ismerni az európai polgári kezdeményezés jelentőségét az uniós szakpolitikai kezdeményezések és fejlemények alakításában, valamint azt, hogy elmaradtak a korábbi sikeres európai polgári kezdeményezések nyomon követésére irányuló fellépések;

C.  mivel az EUMSZ 13. cikke egyértelműen elismeri, hogy az állatok érző lények; mivel megállapítja továbbá, hogy az Uniónak és a tagállamoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük az állatjólét követelményeit az uniós agrárpolitika kialakítása és végrehajtása során;

D.  mivel el kell ismerni az EU-ban már érvényben lévő magas szintű állatjóléti normákat, amelyek a világon a legmagasabb szintűek közé tartoznak;

E.  mivel „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia elismeri, hogy sürgősen javítani kell az állatjólétet és ki kell terjeszteni annak hatókörét, kiemelve, hogy ez milyen előnyökkel jár az állatok, az élelmiszerek minősége, a gyógyszerek iránti igény csökkenése és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából, a legújabb tudományos szakvélemények alapján;

F.  mivel az Európai Parlament Kutatószolgálata által az Európai Parlament Petíciós Bizottsága megbízásából készített, „End the Cage Age: Alternatív megoldások keresése” című véleményében megállapította, hogy Európában megvalósíthatók a ketrecmentes rendszerek, rövid távon pénzügyi és szakpolitikai intézkedéseket, valamint hosszú távú jogszabályokat javasolva; mivel ez a tanulmány megerősíti, hogy „az EU biztosítani tudja, hogy az uniós előírásoknak meg nem felelő állati termékeket ne lehessen behozni az EU-ba”;

G.  mivel a javasolt polgári kezdeményezés arról szól, hogy „az Európai Unióban tenyészállatok százmillióit […] tartják egész életük során ketrecben, ami óriási kínszenvedést okoz nekik”;

H.  mivel a nyulak a leggyakrabban ketrecben tartott állatok, körülbelül 85%-uk sivár ketrecben, 9%-a pedig feljavított ketrecekben él, míg 2019-ben az EU-ban a tojótyúkok mintegy 50%-át feljavított ketrecekben helyezték el, és a legtöbb keleti, közép- és déli uniós tagállamban ez az arány jóval magasabb volt; mivel a sertéságazatban a kocák nagy többségét szaporodási ciklusuk bizonyos szakaszaiban ketrecbe helyezik;

I.  mivel a javasolt európai polgári kezdeményezés az állatjólét javítását tűzi ki célul;

J.  mivel az állatok ketrecben tartása állattenyésztési rendszerként több tényező összefonódásából jött létre, nevezetesen: a genetikai szelekcióhoz legalkalmasabb állatok azonosításának szükségessége, a higiéniai feltételek javítása, a jobb irányítás, amely lehetővé tette az automatizálást és ezáltal az egyre szűkösebb munkaerő hatékonyabb felhasználását a földterületek ára vagy a létesítmények költségei emelkedésének ellensúlyozására;

K.  mivel el kell ismerni az állategészségügy és -jólét összetett voltát; mivel figyelembe kell venni az igényeiknek megfelelően kialakított állattartási rendszerben élő különböző állatok jellemzőit;

L.  mivel évente több mint 300 millió haszonállatot tartanak ketrecben életük egy részében vagy egészében, és EU-szerte komoly aggályok merülnek fel a ketrecben tartott és tenyésztett állatok jólétével kapcsolatban, mivel az állatok nem tudnak sem egyenesen állni, sem kinyújtózni vagy megfordulni, és a ketrecben tartott állatok számára lehetetlen, hogy természetes módon viselkedjenek;

M.  mivel a mezőgazdasági termelők jelentős beruházásokat hajtottak végre az állatjólét javítása érdekében, és beruházásaik még nem térültek meg teljes mértékben; mivel ezeket a rendszereket mezőgazdasági termelők, állatorvosok, tudósok és nem kormányzati szervezetek közösen fejlesztették ki annak biztosítása érdekében, hogy az egyes fajok jóléti követelményei teljesüljenek;

N.  mivel el kell ismerni a mezőgazdasági termelők piacvezérelt erőfeszítéseit, valamint azt, hogy a fenntarthatóságba való beruházás folytatása érdekében visszatérítést kell kapniuk a piacról;

O.  mivel el kell ismerni az állattenyésztés áthelyezésének kockázatát, és ezáltal az alapvető állat-egészségügyi és állatjóléti kérdések harmadik országokra való áthárítását;

P.  mivel az állattartási rendszereknek a teljesen ketrecmentes rendszerekre való átállása további beruházásokat tesz szükségessé, és a termelési költségek növekedéséhez vezet, különösen az átállás kezdetén, a mezőgazdasági termelők által viselendő beruházási költségek miatt; mivel a mezőgazdasági üzemben történő tenyésztés egészségügyi problémáit mindig szem előtt kell tartani;

Q.  mivel a közös agrárpolitika (KAP) 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a tagállamok által 2019 végén bejelentett, állatjóléti intézkedésekre fordított halmozott kiadásai a KAP-előirányzatok mindössze 1,15%-át tették ki(7);

R.  mivel az állattartási rendszerek bármilyen megváltoztatásának egyensúlyt kell teremtenie a fenntarthatóság számos aspektusa, azaz az állatjólét, az állategészségügy, a környezetvédelem és a mezőgazdasági termelők versenyképessége között;

S.  mivel a teljesen ketrecmentes állattartási rendszereknek megfelelő mikroklímát kell biztosítaniuk, és az egész EU-ban minden egyes földrajzi régióra és minden éghajlati körülményre – többek között a szélsőséges időjárási viszonyokra – tekintettel kell lenniük;

T.  mivel néhány tagállam már meghaladta az uniós minimumkövetelményeket, és megtiltotta a feljavított ketrecek használatát a tojótyúkok esetében, a sivár ketreceket és feljavított ketreceket a nyulak esetében vagy a kocák ketrecben tartását és a fialóketreceket, a további tagállamokban legkésőbb 2030-ban hatályba lépő, fokozatos megszüntetésre vonatkozó jogszabályokkal;

U.  mivel a ketrecmentes tartásra vonatkozó bármely változtatás bevezetése előtt fel kell mérni a szükséges átalakítás rövid és hosszú távú költségeit; mivel a hatásvizsgálatnak figyelembe kell vennie az egyes ágazatok állatfajok szerinti szükségleteit, beleértve a gazdasági és egészségügyi kérdéseket is;

V.  mivel az állattartási rendszerek átalakítása növeli a fertőző betegségek terjedésének és a stressz kialakulásának kockázatát a dominancia és a verseny miatt, ami kihat az egészségükre és növelheti a gyógyszerek iránti igényüket;

W.  mivel az ilyen jelentős átállás elősegítése érdekében megfelelő pénzügyi beruházás-támogatást és a mezőgazdasági termelők magasabb termelési költségeiért és bevételkieséséért kompenzációt kell biztosítani;

X.  mivel az állatjólét konkrét célkitűzésként szerepel a közös agrárpolitikában, és ezért a tagállamok – például az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon keresztül – rendelkezésre bocsáthatják ezt a finanszírozást a ketrecekről való átálláshoz;

Y.  mivel el kell ismerni, hogy bizonyos esetekben az elhelyezésre szolgáló ketrecek bizonyos formái állatjóléti előnnyel járnak; mivel a ketreceknek minden esetben arányosnak kell lenniük az elhelyezett állat méretével és az elérendő céllal;

Z.  mivel az Európai Számvevőszék „Az állatjólét az EU-ban” című különjelentése megállapította, hogy a tagállamok csak korlátozott mértékben használták fel a közös agrárpolitika forrásait állatjóléti célkitűzések teljesítésére;

AA.  mivel az állatjóléti szabályokat és a ketrecek méretének javítását az évek során több vidékfejlesztési programba is felvették; mivel az intézkedés célját alapértelmezés szerint számos programba belefoglalták, és ez a ketrecek vagy rekeszek méretének növelése volt;

AB.  mivel az állattartásra vonatkozó jogi kötelezettségek bármely módosításakor figyelembe kell venni az állatjóléti szabályok végrehajtásának szintjét az uniós tagállamokban, és azt a különböző fajok igényeihez mérten kell kialakítani;

AC.  mivel az Európai Unió olyan állatokból készült termékeket importál, amelyek esetében a tenyésztési körülmények általában nem ellenőrizhetők;

AD.  mivel kereskedelmileg életképesek és használatban vannak már alternatív rendszerek, pl. szabad, alternatív és ketreces baromfitartás, padozatrendszerek, a nyulak szabad vagy szerves tartása, a kocák beltéri és kültéri szabad és csoportos tartási rendszerei, a fürjek alternatív és reptetéses tartása, a borjak páros és csoportos tartására szolgáló rendszerek;

1.  felkéri a Bizottságot, hogy 2022-ig nyújtson tájékoztatást a jelenlegi uniós állatjóléti jogszabályok folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálatáról;

2.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott megfelelő támogatással biztosítson átfogóbb, és a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat szem előtt tartó élelmiszerpolitikát a fenntarthatóbb élelmiszerrendszer felé való elmozdulás támogatása érdekében, hogy megelőzze különösen a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek további kivonását az állattenyésztésből, és azok további koncentrációját;

3.  elismeri, hogy számos tagállamban már sikeresen alkalmazzák a ketreces gazdálkodás alternatíváit; úgy véli, hogy az alternatív rendszereket fejleszteni, javítani és ösztönözni kell;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy az új állatjóléti kezdeményezéseket szigorúan független tudományos kutatásokra alapozza, figyelembe véve az esetleges negatív hatásokat is, mint például a baromfiágazatban előforduló betegségek, mellcsonttörések vagy kannibalizmus kockázatát;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy a 98/58/EK irányelv jelenlegi felülvizsgálata keretében biztosítsa az „End the cage age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) európai polgári kezdeményezés megfelelő átültetését, mivel az összhangban van az uniós zöld megállapodással és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiával;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy szüntesse meg a bürokráciát és a szabályozási korlátokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye az állattenyésztők számára létesítményeikben az új állatjóléti rendelkezések beépítéséhez szükséges szerkezeti átalakításokat;

7.  hangsúlyozza, hogy a ketrecmentes, szabadtartású és ökológiai rendszerekből származó állati termékek piaca, valamint a növényi alapú alternatívák piaca növekszik az EU-ban;

8.  megjegyzi, hogy az EU élenjáró tiltóintézkedéseket vezetett be a haszonállatok ketreceire vonatkozóan, nevezetesen 2007-ben részlegesen betiltotta a borjak rekeszben tartását, 2012-ben betiltotta a tojótyúkok sivár battériás tartását, 2013-ban pedig részlegesen betiltotta a kocák ketrecben tartását, és az EU-ban minden ökológiai gazdálkodásban tilos a ketrecek használata;

9.  emlékeztet arra, hogy néhány uniós tagállam már elfogadott nemzeti jogszabályokat a ketreces állattartás bizonyos formáinak betiltására, amelyek túlmutatnak az uniós minimumkövetelményeken, fokozva az uniós szintű jogszabályok sürgősségét a ketreces állattartás gyakorlatának megszüntetése és a mezőgazdasági termelők számára Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a fenntartható gazdálkodásra vonatkozó jogalkotási eszközökre, és különösen tegyen javaslatot a 98/58/EK tanácsi irányelv felülvizsgálatára, fajonkénti megközelítést alkalmazva, azzal a céllal, hogy az uniós állattenyésztésben fokozatosan megszüntesse a ketrecek használatát, fontolóra véve a fokozatos megszüntetés 2027-ig történő lehetőségét;

11.  szükségesnek tartja, hogy a fokozatos megszüntetés tudományosan megalapozott hatásvizsgálaton alapuljon, továbbá egy megfelelő átmeneti időszak biztosítását;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazzon olyan fajonkénti megközelítést, amely figyelembe veszi és értékeli az egyes állatok sajátosságait, és a szükségleteiknek megfelelő elhelyezési rendszereket;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok ugyanazoknak az állatjóléti és termékminőségi előírásoknak feleljenek meg;

14.  hangsúlyozza, hogy az állatok számát tekintve a nyulak alkotják a második legkeresettebb fajt az EU-ban, és többségük nem megfelelő jóléti normákkal rendelkező ketrecben nevelkedik; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló külön uniós jogszabályra;

15.  felhív az állati és emberi táplálkozási ellátási láncok lerövidítésére, a helyi vagy regionális szinten előállított fehérjenövényeken alapuló állati takarmányozásra és emberi fogyasztásra támaszkodva; megjegyzi, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia támogatja a fenntartható állattenyésztést és az élelmiszeripari termékek rövidebb ellátási láncainak létrehozását, valamint a méltányosabb kereskedelempolitikát, amelyben az európai szabványok hangsúlyosabb helyet foglalnak el;

16.  elismeri az elmúlt években az EU által az állatjóléti feltételek átfogó javítása, az egyes haszonállatok ketreceire vonatkozó tilalom bevezetése, valamint a ketrecek valamennyi biogazdálkodásban való használatának tilalma terén tett pozitív lépéseket;

17.  üdvözli a több tagállam által az állatjólétre vonatkozó uniós minimumkövetelményeken túlmutató nemzeti jogszabályok elfogadásával már alkalmazott bevált gyakorlatokat, nevezetesen a ketreces állattartás bizonyos formáinak betiltását; sürgeti a tagállamokat, hogy mielőbb fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a ketreces állattartás nem ketreces alternatív rendszerekkel való felváltását;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a mezőgazdasági termelőket az állatjólét javítására irányuló erőfeszítéseikben, különösen az EU zöld megállapodása, a KAP stratégiai tervek és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia keretében annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a versenyképesség csökkenése és az uniós termelés ezt követő, alacsonyabb állatjóléti célokat kitűző harmadik országokba való áthelyezése; úgy véli, hogy minden uniós termelési rendszernek lehetőséget kell adni arra, hogy beruházzon a fenntarthatóságba és az állatjólétbe;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a kacsák és libák hízott máj előállítása céljából történő kegyetlen és szükségtelen kényszertáplálásának betiltására;

20.  felszólítja a tagállamokat, hogy szükség esetén tanácsadással és képzéssel segítsék a mezőgazdasági termelőket és az állattenyésztőket a ketrecmentes rendszerekre való átállás megkönnyítése érdekében;

21.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy hatékony ellenőrzéseket és vámellenőrzéseket végezzenek a minőségi és biztonsági követelmények, valamint az uniós állatjóléti előírások tekintetében annak érdekében, hogy erősödjön az európai mezőgazdaság versenyképessége a globális piacon az EU-ba importált valamennyi agrár-élelmiszeripari termékre vonatkozóan;

22.  ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi uniós kereskedelmi megállapodásban szerepeljenek a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó, végrehajtható fejezetek, amelyek biztosítják, hogy a nagyobb uniós szabályozási törekvések összhangban legyenek az EU kereskedelempolitikájával, és az EU-val kereskedelmi megállapodást aláíró nem uniós országoknak be kelljen tartaniuk azokat;

23.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteknek az egyenértékű termelési normákat is figyelembe kell venniük, különös tekintettel az állatjólétre;

24.  úgy véli, hogy az egyenlő versenyfeltételeket biztosító tisztességes kereskedelempolitika a magasabb szintű európai normák előfeltétele; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza az importált élelmiszertermékek ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseit;

25.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-ba importált valamennyi állati terméket a vonatkozó uniós jogszabályokkal teljes összhangban állítsák elő, beleértve a ketrecmentes gazdálkodási rendszerek használatát is;

26.  sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő támogatást és megfelelő átmeneti időszakot a mezőgazdasági termelők és az állattenyésztők fokozatos alkalmazkodására, figyelembe véve a mezőgazdasági termelők beruházási ciklusát, valamint az átállást megkönnyítő finanszírozási mechanizmusokat, fenntartva ugyanakkor az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességét és társadalmi ellenálló képességét;

27.  úgy véli, hogy biztosítani kell ezt a támogatást, továbbá egy átmeneti időszakot is, mielőtt jogszabály-módosítást javasolnának az állat- és humánegészségügyi biztosítékokra és a munkavállalók védelmére vonatkozóan, hogy megakadályozzák a földterületek művelésből kivonását és az állattenyésztésből való további kivonását (különösen a megfelelő alkalmazkodáshoz szükséges erőforrások nélkül működő kis- és közepes méretű gazdaságok esetében);

28.  ismételten megjegyzi, hogy a Bizottságnak támogatnia kell a mezőgazdasági termelőket abban, hogy bővítsék a fogyasztók ismereteit a meglévő magas szintű állatjóléti előírásokról, és tájékoztassák őket ezekről; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő pénzügyi támogatást és iránymutatást az érintett európai mezőgazdasági termelők zökkenőmentes átállásának biztosítása érdekében;

29.  hangsúlyozza, hogy az állattenyésztési ágazat nagyon dinamikus, és képes alkalmazkodni mind a szabályozás, mind a fogyasztói preferenciák változásaihoz; kiemeli, hogy ennek érdekében azonban erőfeszítéseiért közvetlen támogatással kell jutalmazni annak érdekében, hogy a termelés fenntarthatósága és a gazdaságok életképessége ne kerüljön veszélybe;

30.  hangsúlyozza a költségek és a haszon igazságos elosztásának általános fontosságát az élelmiszerláncban, valamint a piac szerepét abban, hogy a mezőgazdasági termelők fenntarthatóbbá váljanak; e tekintetben úgy véli, hogy egy önkéntes állatjóléti címke alkalmas lenne arra, hogy jelezze a termelőtől a fogyasztóig terjedő lánc iránti elkötelezettséget, az „End the cage age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) európai polgári kezdeményezés céljaihoz való hozzájárulást, biztosítva ugyanakkor a megfelelő árazást;

31.  hangsúlyozza, hogy a gazdálkodók életszínvonalának és a vidéki területeken való versenyképességük támogatására megfelelő, tanácsadási és képzési szolgáltatások, ösztönzők és pénzügyi programok biztosításával, a beruházások és az élelmiszerlánc-szervezés előmozdításával, a kis helyi feldolgozók megerősítésével és a rövid ellátási lánc támogatásával segíteni kell a fenntarthatóbb gazdálkodás felé elmozduló mezőgazdasági termelőket;

32.  kéri a Bizottságot, hogy nemzetközi szinten mozdítsa elő az állatjólétet, és indítson kezdeményezéseket a nem uniós országok tudatosságának növelésére, beleértve további intézkedéseket, köztük a tagállamok és a nem uniós országok illetékes hatóságai közötti további kölcsönös segítségnyújtást és gyorsított információcserét;

33.  emlékeztet arra, hogy az állattartó gazdaságok innovatív helyek, amelyek folyamatosan beruháznak infrastruktúráik és gyakorlataik fejlesztésébe, hogy lépést tartsanak a legújabb tudományos eredményekkel és a fogyasztók elvárásaival;

34.  felhív olyan megfelelő keresleti piac kialakítására, ahol az összes, magasabb minőségi színvonalon előállított terméket magasabb áron lehet forgalmazni;

35.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő lehetséges átalakítási programokat a ketreces állattartás fokozatos megszüntetésére, beleértve a nyomonkövetési költségek értékelését is;

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 221., 1998.8.8., 23. o. (2) HL L 203., 1999.8.3., 53. o. (3) HL L 10., 2009.1.15., 7. o. (4) HL L 47., 2009.2.18., 5. o. (5) HL C 263., 2018.7.25., 90. o. (6) HL C 345., 2020.10.16., 28. o. (7) A Bizottság 13. pénzügyi jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról (EMVA) – 2019. pénzügyi év, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0387&from=HU