Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2164(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0163/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0163/2021

Viták :

PV 09/06/2021 - 22
CRE 09/06/2021 - 22

Szavazatok :

PV 10/06/2021 - 9
PV 10/06/2021 - 15

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0296

Elfogadott szövegek
PDF 209kWORD 67k
2021. június 10., Csütörtök - Strasbourg
A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a természettudományos, a technológiai, a műszaki tudományos és a matematikai (TTMM) tárgyak tanulásában és a TTMM-szakmákban
P9_TA(2021)0296A9-0163/2021

Az Európai Parlament 2021. június 10-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőségnek a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) oktatása és a kapcsolódó szakmák terén való előmozdításáról (2019/2164(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és 3. cikkének (3) bekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

—  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program: Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel „Az egyenlőség Uniója: a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia (2020–2025)” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),

–  tekintettel „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közleményre (COM(2020)0274),

–  tekintettel a „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027: Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0624),

—  tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének „Economic benefits of gender equality in the EU: How gender equality in STEM education leads to economic growth” (A nemek közötti egyenlőség gazdasági haszna az Unióban: Hogyan vezet a TTMM-oktatásban a nemek közötti egyenlőség gazdasági növekedéshez) című, 2017. augusztus 10-i tanulmányára,

–  tekintettel a tudomány területén és az egyetemeken a nők karrierlehetőségeiről, valamint az általuk tapasztalt üvegplafonról szóló, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(1),

—  tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés 2020-ig érvényes stratégiai keretrendszerére,

—  tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló, 2015. október 8-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőségről és a digitális korban a nők jogainak erősítéséről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a nők és lányok szerepvállalásának a digitális ágazaton keresztül történő növeléséről szóló, 2018. április 17-i állásfoglalására(4),

—  tekintettel a nemek közötti digitális szakadék megszüntetéséről: a nők digitális gazdaságban való részvételéről szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(5)

—  tekintettel a nemek közötti egyenlőségről, az ifjúságról és a digitalizációról szóló, 2018. december 6-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által 2020. április 15-én közzétett, „A nők oktatási és foglalkoztatási helyzete a tudomány, a technológia és a digitális gazdaság területén, beleértve az MI-t és hatását a nemek közötti egyenlőségre” című tanulmányra(6),

–  tekintettel a „Nők a digitális korban” című tanulmányra(7),

—  tekintettel az ENSZ által kezdeményezett, nők és lányok a tudományban nemzetközi napra, amelyet minden év február 11-én tartanak, és amelynek célja, hogy a nők és lányok számára megvalósuljon a tudományhoz való teljes körű és egyenlő hozzáférés és a tudományban való részvétel, valamint a nemek közötti további egyenlőség és a nők és lányok további támogatása,

—  tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre, amely 2016-ban lépett hatályba, és különösen annak 5. – a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó – fenntartható fejlődési céljára,

—  tekintettel a Bizottság nők digitális szerepével kapcsolatos, 2020-as eredménytáblájára,

—  tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a nemek közötti egyenlőség 2020. évi mutatójáról szóló jelentésére,

—  tekintettel az ENSZ-nek a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. évi egyezményére, különös tekintettel annak 11. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A9-0163/2021),

A.  mivel a nemek közötti egyenlőség alapvető érték és kulcsfontosságú célkitűzés az Unió számára, valamint alapvető előfeltétele annak, hogy a nők és a lányok emberi jogaikat teljes körűen gyakorolhassák, ami alapvetően fontos társadalmi szerepük megerősítéséhez, lehetőségeik teljes körű kiaknázásához és a fenntartható és inkluzív társadalom megvalósításához; mivel a nők nemmel, sztereotípiákkal és egyenlőtlenségekkel összefüggő megkülönböztetése, és az ehhez járuló interszekcionális megkülönböztetés rengeteg káros társadalmi és gazdasági következménnyel jár, beleértve potenciális előnyök csökkenését a közszektor és a vállalkozások számára a kutatás és innováció területén, valamint az általános gazdasági fejlődés számára; mivel a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területén tevékenykedő nők és az általuk tett szakmai hozzájárulás láthatóságának növelése sikeres és követendő mintákhoz, végső soron pedig nagyobb mértékű befogadáshoz vezethet, továbbá fokozhatja társadalmaink átalakulását és innovációját, ami általában véve a polgárok javára válik; mivel a régi minták megszüntetése a nemek közötti egyenlőség előmozdításához vezet; mivel a nők nélkülözhetetlen szerepet játszhatnak a hiányok betöltésében az Unió munkaerőpiacán;

B.  mivel az Unióban a TTMM oktatása és a kapcsolódó szakmák területén példátlanul alacsony a nők aránya, nem utolsósorban ahhoz képest, hogy az európai népesség 52%-át, valamint a felsőoktatást végzettek 57,7%-át nők teszik ki az Unióban(8), ugyanakkor 5 tudományos szakember és mérnök közül csupán 2 nő(9); mivel a nők az európai digitális ágazat minden szintjén alulreprezentáltak, a hallgatóktól kezdve (32% az alapképzésben, mesterképzésben vagy azzal egyenértékű szinten) a legmagasabb egyetemi álláshelyekig (15%) a tudományos, mérnöki és irányítási területen és magasabb hierarchikus szinteken, még azokban az ágazatokban is, ahol többségben vannak, például az oktatásban; mivel a nemi sztereotípiák már az oktatás folyamán komoly akadályt jelentenek a férfi és női diákok közötti egyenlőség tekintetében, és tovább szélesítik a nemek közötti szakadékot a TTMM-ágazatban foglalkoztatottak körében, a nők és férfiak közötti egyenlőség komoly akadályát képezve ezáltal; mivel az Unióban a speciális készségek és a foglalkoztatás tekintetében az IKT területén a legnagyobb a szakadék, ahol csupán 18%-ban vannak nők(10), továbbá a TTMM-diplomások között, ahol csupán 36%-ban vannak nők, valamint a digitális ágazatban, ahol a férfiak száma több mint háromszor annyi, mint a nőké; mivel a TTMM-hallgatók és -diplomások nemi szegregációjának jelentős szintje megalapozza a későbbi nemi szegregációt is a TTMM-hez kapcsolódó életpályákon; mivel az uniós tagállamokban nagyon kevés (kevesebb mint 3%) tizenéves lány mutat érdeklődést az iránt, hogy 30 éves korában IKT-szakemberként dolgozzon(11); mivel a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező nők számára különösen nehéz a TTMM-ágazatba való belépés; mivel annak ellenére, hogy pozitív tendencia figyelhető meg a lányok TTMM-oktatásban való részvétele és érdeklődése tekintetében, a százalékos arányok továbbra sem elégségesek; mivel az alapfokú oktatás során a TTMM-mel kapcsolatos attitűdök nem különböznek a fiúk és a lányok esetében, és a lányok gyakran jobban teljesítik a TTMM-mel és az IKT-val kapcsolatos feladatokat, mint a fiúk(12); mivel a nemi különbségek a TTMM-tárgyak területén a felsőoktatásban nem indokolhatók az egyetemi teljesítmény alapján, mivel a lányok és a fiúk azonos eredményszinteket mutatnak a természettudományok és matematika területén a középiskolai oktatásban; mivel azonban a lányok attól tartanak, hogy a TTMM-hez kapcsolódó életpályákon kevésbé lesznek sikeresek, mint a fiúk, ennek következtében pedig a nők kevésbé magabiztosak saját digitális készségeik tekintetében; mivel a karrierlehetőségekre vonatkozó – gyakran az oktatás tartalma és a tantervek által is megerősített – társadalmi normák és nemek szerinti elvárások a nemi szegregáció fő okozói a felsőoktatásban;

C.  mivel a TTMM-területen diplomázó nők nehezen találhatják meg helyüket a TTMM-hez kapcsolódó munkaerőpiacon, és férfi kollégáikhoz képest kisebb valószínűséggel lépnek be a TTMM-szakmákba, vagy maradnak meg bennük, mert számos akadály áll előttük, ilyenek például a férfiak által dominált munkahelyek, a hátrányos megkülönböztetés és az előítélet, a tudatos és nem tudatos elfogultság, a szexuális zaklatás, a negatív munkakörnyezet, valamint a női szerepmodellek és mentorok hiánya; mivel a nemek közötti szakadék csökkentése a TTMM oktatási területein csökkentheti a készséghiányt, növelheti a nők foglalkoztatottságának arányát és termelékenységét, valamint csökkentheti a foglalkozási szegregációt, amely végső soron a magasabb termelékenység és munkaerőkínálat révén elősegítené a gazdasági növekedést; mivel a TTMM-hez kapcsolódó szakmák területén a nemek közötti szakadék megszüntetése az egy főre jutó uniós GDP 2,2–3,0%-os növekedését eredményezné 2050-re(13); mivel a TTMM-hez kapcsolódó szakmák területén a nemek közötti szakadék megszüntetése a nemek közötti egyenlőség felé tett lépést és a nők és lányok emberi jogainak érvényesítését jelentené, valamint pozitív hatással lenne a nemek közötti bérszakadék és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség csökkentésére;

D.  mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által végzett felmérés(14) alapján az Unióban becslések szerint a nők 55%-a szenvedett el szexuális zaklatást 15 éves korától kezdve, és a nők 14%-a szenvedett el internetes zaklatást 15 éves korától kezdve; mivel a Covid19-világjárvány alatt sok nő vált a kibertérben elkövetett erőszak új formáinak, például az online szexuális és pszichológiai zaklatásnak az áldozatává; mivel sürgősen intézkedéseket kell hozni a szexuális és pszichológiai zaklatás ezen új formáinak kezelésére; mivel beszámolók szerint a TTMM-oktatás helyszínein – többek között az iskolákban, egyetemeken és a munkahelyeken – gyakori a szexuális zaklatás, ami még inkább kirekeszti a nőket az ágazatból;

E.  mivel a nők alulreprezentáltsága az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI) területén dolgozók körében aggodalomra ad okot, mivel ez nagy hatással lehet e technológiák tervezésére, fejlesztésére és alkalmazására, és a meglévő megkülönböztető gyakorlatok és sztereotípiák reprodukálását, valamint a nemi elfogultságot hordozó algoritmusok fejlesztését eredményezheti; mivel a digitális ágazatban nem történik kellő erőfeszítés a nemi elfogultság, a sztereotípiák és az egyenlőtlenség leküzdése érdekében; mivel a nemek közötti szakadék továbbra is fennáll az összes digitális technológia területén, nevezetesen az MI és a kiberbiztonság tekintetében, és ezáltal a belátható jövőben megszilárdul a digitális ágazat férfiak javára elfogult irányultsága; mivel ezen elfogultságok kezeléséhez egyértelmű etikai és átláthatósági követelmények kidolgozására van szükség; mivel a hiányos és pontatlan adatállományok és a nemek szerint bontott adatok hiánya torzíthatja az MI-rendszerek adatfeldolgozását és érvelési eljárását, valamint tovább veszélyeztetheti a nemek közötti egyenlőség társadalmi szintű elérését; mivel megfelelően figyelembe kell venni az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) egyedi körülményeit is, különös tekintettel méretükre, az új követelmények végrehajtására való képességükre, valamint arra a lehetőségre, hogy értékes forrásai lehetnek annak és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lányok, a nők és a női vezetők képesek legyenek a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a TTMM-oktatásban és -pályákon;

F.  mivel az, hogy az új technológiák nemi, etnikai, faji, bőrszín szerinti, nyelvi, vallási, nemzeti vagy társadalmi származásra vonatkozó elfogultságot hordoznak, főként a nem lebontott adatokra, a gyakorlati tudás hiányára és a nemi dimenzió kutatásbeli hiányára vezethető vissza, ami káros következményekkel járhat a nők – különösen az interszekcionális megkülönböztetést elszenvedő nők – egészségére és jóllétére, valamint a termékek biztonságára nézve, és negatív hatással lehet a nők személyes fejlődésére és szakmai előmenetelére(15);

G.  mivel a tanárok és a szülők tovább erősíthetik a nemi sztereotípiákat, ha lebeszélik a lányokat a TTMM-tanulmányokról és -pályaválasztásról; mivel a nemi sztereotípiák nagymértékben befolyásolják a tantárgyválasztást; mivel a nem támogató kultúra, valamint a női szerepmodellek ismeretének és népszerűsítésének hiánya akadályozza és negatívan érinti a lányok és nők lehetőségeit a TTMM-tanulmányok, a kapcsolódó életpályák, valamint a digitális vállalkozás terén, továbbá hátrányos megkülönböztetéshez és kevesebb lehetőséghez vezet a nők számára a munkaerőpiacon; mivel hangsúlyt kell fektetni azokra a tényezőkre, amelyek motiválják és táplálják a lányok érdeklődését a TTMM-tanulmányok, a kapcsolódó pályák és a digitális vállalkozás iránt, például a női szerepmodellek előmozdítására, a mentori szerepet betöltő tanárokra és a kortárs csoportok általi megerősítésre, valamint a kreativitás és a gyakorlati tapasztalatok fejlesztésére;

H.  mivel a Covid19-válság valószínűsíthetően tartós változásokat fog eredményezni Európa életében, és hatása érezhető lesz az emberek életének legtöbb területén, a munkavégzésünk és a tanulásunk módjában, ahol a digitalizáció fontos szerepet fog játszani; mivel a Covid19 is növeli a nemek közötti digitális szakadékot(16), hiszen ebben az időszakban minden eddiginél nagyobb szükség van a digitális készségekre a munkavégzéshez, a tanuláshoz vagy a kapcsolatok fenntartásához; mivel a gyors digitális transzformáció számos lehetőséget kínál a nemi alapú foglalkoztatási minták megváltoztatására, de számos területen aránytalanul befolyásolhatja a nők foglalkoztatását is; mivel a nők arra kényszerülnek, hogy a férfiaknál nagyobb arányban vegyék ki részüket a szülői szereppel vagy a családdal kapcsolatos kötelezettségekből, ezért az összes javasolt intézkedésnek tekintetbe kell vennie a nők szakmai és magánéletének sikeres összeegyeztetését azáltal, hogy az említett feladatokba a férfiakat is bevonják; mivel a távmunka következtében a szakmai és a családi élet közötti határok elmosódnak, és előfordulhat, hogy a nőknek kell viselniük a legnagyobb terhet a karrier és a családgondozási feladatok közötti egyensúly megteremtésében;

I.  mivel tovább kell támogatni azokat a szakpolitikákat, amelyek célja a nők részvételének növelése a TTMM és az MI területén, és többszintű megközelítést kell alkalmazni a digitális ágazatban a nemek közötti szakadék kezelésére az oktatás és a foglalkoztatás valamennyi szintjén; mivel kevés tagállam vezetett be a kutatás és az innováció területén a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezéseket, és a nemek közötti egyenlőség nemzeti kutatási programokban való érvényesítése terén elért haladás lassú volt;

J.  mivel a nők körében elő kell mozdítani és támogatni kell a nagyobb vállalkozói készséget, és olyan támogató környezetet kell kialakítani, amelyben a női vállalkozók jól boldogulhatnak, és a vállalkozás ösztönzést kap; mivel a TTMM- és az IKT-ágazatok vállalkozásaira vonatkozó adatok a nők még nagyobb arányú marginalizációját mutatják; mivel az induló innovatív vállalkozások és a kockázatitőke-beruházások esetében a nemek közötti szakadék ugyanilyen szembeötlő; mivel az, hogy a lányok kevesebb IKT-val és TTMM-mel kapcsolatos tantárgyat hallgatnak a középiskolában és az egyetemen, ahhoz vezet, hogy sokkal kevesebb nő kezd ezeken a területeken dolgozni, és válik magánvállalatok és induló innovatív vállalkozások alapítójává és tulajdonosává; mivel az induló innovatív vállalkozások alapítóinak csupán 17%-a nő; mivel a nők tulajdonában lévő induló innovatív vállalkozások átlagosan 23%-kal kevesebb finanszírozást kapnak, mint a férfiak tulajdonában lévők; mivel annak ellenére, hogy Európában a vállalkozók 30%-a nő, az elérhető nem banki finanszírozásnak csupán 2%-át kapják(17); mivel úgy tűnik, hogy ez az érték 1%-ra csökkent a világjárvány fényében;

Általános megjegyzések

1.  úgy véli, hogy tekintettel a nemek közötti jelentős bérszakadékra az Unióban, a tényre, hogy a nők nagyobb eséllyel végeznek alacsonyan fizetett, részmunkaidős, és egyébiránt bizonytalan állásokat, valamint a TTMM-szakemberek iránti növekvő keresletre, továbbá a TTMM-pályáknak az európai gazdaság jövőjében játszott fontos szerepére, elengedhetetlen a nők arányának növelése a TTMM-ágazatban a nők jogainak tiszteletben tartása és lehetőségeik kiteljesítése, valamint a tudományos, digitális és technológiai innováció révén a fenntarthatóbb és inkluzívabb gazdaság és társadalom megteremtése érdekében; hangsúlyozza, hogy a TTMM-készségek magas szintje nélkülözhetetlen az olyan csúcstechnológiás IKT-területek innovációs folyamatához, mint az MI vagy a kiberbiztonság, ezért egyre fontosabbá válik az Európai Unió versenyképességéhez a globális piacokon; hangsúlyozza ezért, hogy a nők készségeinek, tudásának és képesítéseinek teljes körű kiaknázása e területeken hozzájárulhat az európai gazdaság fellendítéséhez, és támogathatja a különféle uniós szakpolitikákban, és mindenek felett a zöld megállapodásban és a digitális menetrendben meghatározott célokat;

2.  ismételten hangsúlyozza, hogy fő célnak az összes olyan akadály – különösen olyan szociokulturális, pszichológiai és pedagógiai akadály – megszüntetését kell tekinteni, amelyek korlátozzák a nők érdekeit, preferenciáit és választásai lehetőségeit, mint például a nemi sztereotípiák, a nemi alapú diszkrimináció, valamint a biológiai és társadalmi tényezők azon együttese, hogy az anyaság évei egybeesnek a nők karrierjének döntő fontosságú éveivel, eközben azonban nem szabad a nők döntéshozatali szabadságát veszélyeztetni; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti vagy regionális cselekvési terveikben vagy stratégiáikban megfelelő ösztönzők biztosításával mozdítsák elő a nők és lányok részvételét a TTMM-oktatásban és a kapcsolódó szakmákban; úgy véli, hogy – más kezdeményezések mellett – e cselekvési terveknek vagy stratégiáknak a nemek közötti egyenlőség növelésére kell irányulniuk, a nemi sztereotípiák felszámolására, az oktatáshoz és a képesítésekhez való hozzáférés megkönnyítésére, a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyra, az esélyegyenlőségre, a nők számára az egészséges és biztonságos munka- és tanulási környezet megteremtésére, a munkaerőpiaci megkülönböztetésmentességre, a TTMM szempontjából összes fontos ágazatban a nemi elfogultságra és sztereotípiákra való figyelemfelhívásra, kötelező bértranszparenciára vonatkozó szakpolitikák bevezetésére, a szexuális zaklatással szembeni zéró toleranciára, valamint a női példaképek láthatóságának növelésére összpontosítva;

3.  ismételten hangsúlyozza, hogy a nemi sztereotipizálás, a nem támogató kultúra, valamint a női példaképek ismeretének és népszerűsítésének hiánya akadályozza és negatívan érinti a lányok és nők lehetőségeit a TTMM-mel kapcsolatos tanulmányok, a kapcsolódó szakmák és a digitális vállalkozás terén, továbbá hátrányos megkülönböztetéshez és kevesebb lehetőséghez vezet a nők számára a munkaerőpiacon;

4.  újólag megerősíti annak fontosságát, hogy valamennyi érintett ágazatban, beleértve a tanárok alap- és továbbképzését is, jelenjen meg a nemi elfogultságra való figyelemfelhívás; kiemeli, hogy foglalkozni kell olyan strukturális akadályokkal, mint a társadalmi-gazdasági hátrányok, a nőkkel szemben ellenséges munkakörnyezet és munkafeltételek, amelyek gátolják a lányokat és a nőket abban, hogy belépjenek egy túlnyomórészt férfiak által uralt területre, valamint kiemeli, hogy növelni kell az eddig alulértékelt példaképek láthatóságát a nők és lányok ösztönzése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be és támogasson figyelemfelkeltő kampányokat, valamint egyéb programokat és kezdeményezéseket ezen akadályok csökkentésére a tudományos világban; hangsúlyozza, hogy az olyan, a nemek közötti egyenlőséget célzó intézkedések, mint a nemi sztereotípiák eltávolítása az oktatásból, a figyelemfelhívás és a TTMM-tantárgyak népszerűsítése a nők és lányok körében, valamint az olyan pályaválasztási tanácsadás, amely a lányokat arra ösztönzi, hogy lehetségesként fontolják meg a férfiak által dominált területeken való tanulást, azt eredményezné, hogy több nő szerezne diplomát TTMM-tárgyakból;

5.  felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel a nemi alapú munkaerőpiaci szegmentációval szemben a TTMM-hez kapcsolódó szakmák terén, és ennek jegyében fektessenek be a nők formális, informális és nem formális oktatásába, valamint egész életen át tartó tanulásába és szakképzésébe annak biztosítása érdekében, hogy a nők részt vehessenek a minőségi foglalkoztatásban, valamint élhessenek a jövőbeli munkaerőpiaci keresletnek megfelelő át-, illetve továbbképzési lehetőségekkel, valamint annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a munkaerő szegregációjának jelenlegi ördögi köre; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan szakpolitikai intézkedéseket, amelyek figyelemfelkeltő kampányok, képzések, iskolai tantervek és különösen pályaorientáció révén teljes mértékben figyelembe veszik a nemi dimenziót annak érdekében, hogy már fiatal kortól előmozdítsák a lányok vállalkozói készségét, és számukra a TTMM-tárgyak tanulását és a digitális oktatást a meglévő oktatási sztereotípiák leküzdése és annak biztosítása érdekében, hogy több nő lépjen be a fejlődő és jól fizetett ágazatokba; hangsúlyozza, hogy a kommunikációs eszközöket, így a közösségi hálózatokat is be kell vonni az inkluzív nyelvhasználat ösztönzése és az olyan sztereotípiák elkerülése érdekében, amelyek a lányok TTMM-területű oktatásban való részvétele vagy az iránti érdeklődése ellen irányuló véleményeket alakítanak ki; felszólít a TTMM-létesítmények fejlesztésére és az azokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására; külön ösztöndíjakat kér azon lányok és nők számára, akik a TTMM-ágazatban kívánnak karriert építeni;

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező nők és lányok helyzetére, például a fogyatékossággal élőkre, a legkülső régiókban vagy vidéki térségekben élőkre, a szegénységben élő nőkre, az egyedülálló anyákra, a bizonytalan helyzetben lévő diákokra, a migráns nőkre és a roma nőkre, és biztosítsák számukra a digitális oktatáshoz és a TTMM-szakmákhoz való teljes körű hozzáférést és az ezekben való részvételüket a digitális szakadék növekedésének megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy cselekvési terveik kidolgozásakor fordítsanak különös figyelmet az etnikai hovatartozáson, valláson, szexuális irányultságon, életkoron vagy fogyatékosságon alapuló interszekcionális megkülönböztetésre és elfogultságra; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyűjtsenek összehasonlítható, harmonizált adatokat a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező, illetve különböző faji és etnikai származású nők előrelépésének valamennyi oktatási szinten, többek között a pályaválasztás és az előmenetel tekintetében történő nyomon követése érdekében, a TTMM- és a digitális ágazatok egyenlőtlenségeire összpontosítva, ami elő fogja segíteni a szakpolitikák hatásának nyomon követését, és lehetővé fogja tenni az érdekelt felek számára a hiányosságok és azok kiváltó okai megállapítását; kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal annak érdekében, hogy kibővítsék a „Women in Digital” (Nők a digitális világban) eredménytáblán figyelembe vett mutatók körét, hogy az a TTMM-oktatásban és szakmákban jelen lévő nőkre vonatkozó információkat és adatokat is magába foglaljon, valamint hogy olyan eszköztárat hozzanak létre, amely a pontosabb adatok generálásához és a meglévő információk jobb felhasználásához szükséges módszereket, mutatókat és keretrendszereket tartalmaz;

7.  kéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben támogassák a Bizottság olyan, a digitális lehetőségekről szóló tájékoztatásra vonatkozó kezdeményezéseit, mint például a „no women, no panel” megközelítés, az Európai Programozási Hét, a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, a Női Innovátorok Európai Uniós Díja, az egész Európára kiterjedő #SaferInternet4EU kezdeményezések, valamint az Új európai készségfejlesztési program;

Oktatás

8.  üdvözli a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervet és annak „A nők részvételének ösztönzése a TTMM területén” című fellépését, és reméli, hogy a terv elősegíti olyan vonzóbb és kreatívabb módszerek kifejlesztését, amelyek a lányokat a TTMM területén folytatott tanulmányok folytatására ösztönzik, valamint erősítik a nők saját digitális készségeikkel kapcsolatos önbizalmát; hangsúlyozza, hogy a lányok csak a TTMM-diplomások 36%-át teszik ki(18), annak ellenére, hogy a digitális jártasság terén jobban teljesítenek, mint a fiúk(19); rámutat arra, hogy azoknak a lányoknak, akik elfogadják a nemi sztereotípiákat, alacsonyabb szintű az énhatékonyságuk és a saját képességeikkel kapcsolatos önbizalmuk, mint a fiúknak, valamint hogy az énhatékonyság a TTMM-oktatás eredményeire és a TTMM-hez kapcsolódó pálya választására is jelentős mértékben hatással van; hangsúlyozza, hogy úgy tűnik, hogy az életkor előrehaladásával a lányok elveszítik érdeklődésüket a TTMM-tantárgyak iránt, ami azt sugallja, hogy már az iskola előtti nevelésben és az általános iskolában beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy fenntartsák a lányok érdeklődését ezeken a területeken, és küzdjenek a lányok és fiúk nemi szerepével kapcsolatos káros sztereotípiák ellen; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre új, a lányok bekapcsolódását célzó csatornákat, és gondoskodjanak róla, hogy a digitális oktatás eléri mindannyiukat, továbbá hogy ismerjék el, hogy a tanárok fontos szerepet játszanak a kulturális változásban, mivel képesek fokozni a lányok tartós részvételét az iskolai természettudományos oktatásban; javasolja, hogy ezeket a vállalkozásokat a tagállamokra vonatkozó közös irányelvek kialakítása révén kellene megerősíteni a középfokú oktatásba belépők ismereteinek és készségeinek javítása céljából; felszólít az uniós alapok, programok és stratégiák – többek között az Erasmus+, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és a Digitális Európa program – hatékony felhasználására annak érdekében, hogy aktívan ösztönözzék a lányokat arra, hogy IKT- és TTMM-tanulmányokat folytassanak, valamint hogy hatékony támogatást nyújtsanak az egész életen át tartó tanuláshoz és képzéshez a TTMM-ágazatokban; kéri, hogy a nemek közötti egyenlőséget megfelelően építsék be az Unió jövőbeli ifjúsági stratégiájába és szakpolitikáiba;

9.  hangsúlyozza, hogy a minőségi, inluzív és megkülönböztetéstől mentes digitális oktatásnak alapvető szerepet kell játszania abban, hogy növekedjen a nők részvétele az IKT-hez és a TTMM-hez kapcsolódó területeken, és megszűnjön a nemek közötti digitális szakadék; hangsúlyozza, hogy a digitális oktatásnak jobb digitális befogadást és digitális jártasságot kell teremtenie, valamint elő kell mozdítania a lányok és nők egyenlő részvételét a digitális korban; hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének fontosságát a TTMM-oktatás – beleértve a tanórán kívüli, az informális és a nem formális oktatást is – minden szintjén, az oktatók számára is; ezért konkrét, az életkornak megfelelő stratégiákat szorgalmaz; ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti tanterveikben mozdítsák elő a számítástechnika oktatását, és felhívja az oktatási szerveket, hogy az iskola előtti nevelés és az alapfokú oktatás korai szakaszában integrálják a robotika, a kódolás, az IKT és a programozás tantárgyait annak érdekében, hogy ösztönözzék a lányokat és a női diákokat arra, hogy az iskolában matematikát, kódolást, IKT-órákat és természettudományos tantárgyakat vegyenek fel;

10.  elismeri az iskolák és a tanárok szerepét a nemek közötti szakadék felszámolásában a TTMM-oktatás terén, és kiemeli az oktatás szerepét a lányok TTMM-hez kapcsolódó kurzusokon való részvételének előmozdításában, valamint a nők felvételének és megtartásának nyomon követésére szolgáló referenciaértékek meghatározásában; felhívja a tagállamokat, hogy fektessenek be az általános és középiskolai TTMM-tanárok készségeinek fejlesztésébe, segítve őket abban, hogy megértsék és kezeljék a tanítási gyakorlataikban és értékeléseikben szereplő, nem tudatos előítéleteket, és hogy valamennyi tanulóval egyformán foglalkozzanak; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az oktatói szakma egészét be kell vonniuk a TTMM-mozgalmakba, a tanároknak pedig a változás mozgatórugóivá kell válniuk; javasolja, hogy az oktatási intézmények dolgozzanak ki egyenlőségi terveket a tanárok körében a nemek közötti egyensúly előmozdítása érdekében; kéri a TTMM-tantervek és oktatási anyagok erősítését, a TTMM-ben való egyenlő részvétel jobb előmozdítása érdekében; jobb pályaorientációra, valamint olyan új és kreatív módszerekre szólít fel, amelyek arra ösztönzik a női diákokat, hogy fontolják meg a TTMM-pályát; hangsúlyozza, hogy e tekintetben erősíteni kell a tanárok és a pályaválasztási tanácsadók kapacitását, hogy TTMM-karrier építésére ösztönözzék az érdeklődést mutató lányokat, mivel a TTMM területeken tapasztalható sztereotípiákkal és a nemek közötti szakadékkal kapcsolatos fokozott tudatosság lehetővé teszi az oktatók és a pályaválasztási tanácsadók számára, hogy megértsék, milyen akadályokkal szembesülnek a diákjaik, továbbá biztosítani kell az egyenlő részvételt a TTMM-órákon és népszerűsíteni kell a TTMM-karrierlehetőségeket a női diákok körében;

11.  kiemeli, hogy az iskolákban, az egyetemeken és a munkahelyeken a TTMM-mel kapcsolatos tanulmányok terén a férfi tanárok és más férfi személyzet játszik meghatározó szerepet, ami a női példaképek hiányához, valamint korlátozott iránymutatási és mentorálási lehetőségekhez vezet; ösztönzi a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban, a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő oktatási tartalom, tanári képzés és tantervek által, és sürgeti a munkaerő-felvételben részt vevő bizottságokat és intézményeket, hogy mozdítsák elő a nemek egyensúlyát a „kívülállóság érzésének” elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy be kell ruházni a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő felvételi és kiválasztási eljárásokkal kapcsolatos oktatásba és képzésbe a különféle oktatási ágazatokban, különösen a TTMM-ben és a kialakulóban lévő digitális ágazatokban, ahol a nők alulreprezentáltak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak vonzóbb és kreatívabb módszereket az IKT és TTMM területén sikeres karriert befutó női példaképek bemutatására annak érdekében, hogy növeljék a nők digitális készségeikbe vetett önbizalmát, és ösztönözzék őket az IKT és a TTMM területén folytatott tanulmányokra;

12.  hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a pénzügyi oktatással, többek között pénzügyi gyakorlatok szimulációjával, valamint annak a nemek közötti nyugdíjszakadékkal való kapcsolatával; hangsúlyozza, hogy ha a fiatalabb nőket tanítanák olyan kérdésekről, mint a nemek közötti bérszakadék, az kikövezné az utat a pénzügyi szempontból magabiztos nőkkel teli jövő előtt;

13.  megjegyzi, hogy minden lánynak képesnek kell lennie arra, hogy kihasználja a világelső digitális oktatási megoldásokhoz való megnövelt hozzáférést, és rendelkezniük kell eszközökkel és motivációval ahhoz, hogy felhasználóként és fejlesztőként egyaránt részt vegyenek a digitális technológiákban; felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a Covid19 további terjedésének kockázatával kapcsolatos folyamatos aggodalmakat, és kezeljék a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott helyzetben lévő diákok – például a vidéki területeken vagy nehezen elérhető területeken élő lányok – IKT-felszerelésének és összekapcsoltságának hiányát, és dolgozzanak ki olyan eszközöket, amelyek biztosítják a digitális oktatáshoz való teljes körű hozzáférést és annak zökkenőmentes működését; hangsúlyozza, hogy speciális finanszírozási programokra van szükség a vidéki területeken található iskolák számára, mivel ezek egyre többször maradnak olyan, fejlett technológiákra vonatkozó finanszírozás nélkül, amelyeket a városi kerületekben található iskolák magától értetődőnek tartanak; továbbá kéri a vidéki iskolarendszerek oktatóinak jobb támogatását, különösen a képzésre, az eszközökre vagy az infrastruktúrára vonatkozóan, hogy hatékonyabban taníthassák a TTMM-tárgyakat;

14.  hangsúlyozza, hogy fontos a női TTMM-dolgozók számára hálózatokat létrehozni olyan széleskörű tájékoztató kampányokhoz, amelyek segítik a TTMM területén dolgozó nők megítélésének átformálását, valamint hogy a TTMM területén dolgozó nők karriertámogatás, képzési programok és hálózatépítés által kapcsolódhassanak lányokhoz; támogatja a lányok támogatására és a nők digitális gazdaságban való támogatására irányuló különféle oktatási kezdeményezéseket, ideértve a közösségi médiában gyorsan közismertté váló történetek használatát, a nők által a nők számára szervezett szakmai hálózatokat és a technológiai vállalatok kezdeményezéseit; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az oktatás minden szintjén hozzanak létre olyan mentorálási rendszereket, amelyek női példaképeket mutatnak be a TTMM területén; felhívja a Bizottságot, hogy a digitális lehetőségeket kínáló szakmai gyakorlatok bevezetésekor alkalmazzon célzott nemi alapú megközelítést annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon keresett területeken a különböző hátterű fiatal nők számára lehetővé tegye a digitális, IKT- és TTMM-területeken való tapasztalatszerzést, és határozottan ösztönzi a TTMM-vállalkozásoknál az oktatás folyamán igénybe vehető szakmai gyakorlati lehetőségek előmozdítását; ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan kezdeményezéseket, amelyek támogatják a lányok átmenetét az iskolából a munka világába, mint például az iskolai pályaválasztási tanácsadás, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai tapasztalattal kapcsolatos programok, támogatva a lányok jövőbeli elképzeléseit és lehetőségeket teremtve számukra ahhoz, hogy átlépjenek a TTMM-munkaerő világába;

15.  megjegyzi, hogy az Európai Kutatási Térség 2015–2020-as időszakra szóló ütemtervéről szóló, 2015. májusi következtetéseiben a Tanács – eredménytelenül – felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjék meg az egyenlőségről szóló nemzeti jogszabályok hatékony intézkedésekbe való átültetését a kutatóintézetekben és döntéshozó szervekben a nemek közötti egyenlőtlenségek leküzdése, valamint a nemi dimenziónak a kutatási és fejlesztési politikákba, programokba és projektekbe való jobb beépítése érdekében; elismeri a Bizottság azon célkitűzését, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel közösen ösztönözze a nők TTMM-ben való részvételét, és támogassa az EU STEM Koalíciót olyan felsőoktatási tantervek kidolgozásában, amelyek vonzóvá teszik a mérnöki tudományokat és az IKT-t a nők számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban és a tagállamokban a munkaerőpiacon történő egyenlő bánásmódra és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára és az azonos bérezésre vonatkozó érvényes jogi rendelkezések ellenére a nők kutatói állásokhoz, finanszírozáshoz és publikáláshoz való egyenlőtlen hozzáférése még mindig fennálló probléma, ami magában foglalja a nemek közötti kiigazítások nélküli bérszakadékot a tudomány és a felsőoktatás területén;

16.  felhívja a figyelmet a női TTMM-hallgatók által a felsőfokú tanulmányok alatt elszenvedett szexuális zaklatások számára, és felhívja a tagállamokat és az oktatási intézményeket, hogy hajtsanak végre a szexuális zaklatással szembeni zéró tolerancia politikákat, állapodjanak meg szigorú magatartási kódexekről és protokollokról, hozzák létre a bejelentés biztonságos és privát csatornáit a nők és lányok számára, és a szexuális zaklatások minden esetét jelentsék az illetékes hatóságoknak; kéri a Bizottságot, a tagállamokat és az oktatási intézményeket, hogy fogadjanak el megelőző intézkedéseket és megfelelő szankciókat a szexuális zaklatások elkövetőivel szemben annak érdekében, hogy fel lehessen számolni a szexuális zaklatást az iskolákban és a TTMM-létesítményekben;

17.  hangsúlyozza, hogy szükség van arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő TTMM-tanulási és karrierlehetőségeket vegyenek fel a nemzeti fejlesztési tervek, oktatási ágazati szakpolitikák, IKT- és természettudományos szakpolitikák közé;

Szakmai pályafutások

18.  sajnálattal állapítja meg, hogy a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly hiánya és a legtöbb háztartásban a nem fizetett ápolási-gondozási munka növekedése miatt a nők pályafutásuk során aránytalanul több akadállyal szembesülnek, mint a férfiak; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány tovább súlyosbította a nők helyzetét, valamint hogy a nők távmunkában túlóráznak, miközben gondoskodnak a gyermekekről és nem fizetett ápolási-gondozási munkát is végeznek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a „folyamatos elérhetőség” kultúrájának különösen negatív hatása van a munka és a magánélet közötti egyensúlyra a gondozási feladatokat ellátó munkavállalók esetében, akik általában nők; sürgeti az állami és magánintézményeket annak biztosítására, hogy a távmunka vegye figyelembe a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly fenntartása előtt álló akadályokat, és tartsa tiszteletben a lecsatlakozáshoz való jogot, és fogadjanak el családbarát politikákat; sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a szexuális zaklatásra vonatkozó zéró tolerancia, a jobb szülési szabadság, a jelentősen több és hosszabb apasági szabadság, valamint a fizetett és át nem ruházható szülői szabadság biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a nők és a férfiak számára, hogy szabadságot vegyenek ki gyermekeik gondozása érdekében, és küzdjenek azon norma ellen, hogy a nők szakítják meg a szakmai pályafutásukat, és ezáltal elháruljon a nők szakmai előmenetele előtt álló egyik jelentős akadály, továbbá biztosítsanak rugalmas munkaidőt, helyszíni gyermekgondozási létesítményeket és távmunka-lehetőséget; sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben ültessék át és hajtsák végre a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvet(20), és felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan kövesse azt nyomon; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes körűen mérjék fel azokat az okokat és tényezőket, amelyek a TTMM-pályáról lemorzsolódó nők magas arányához vezetnek, fogalmazzanak meg ajánlásokat ennek megelőzése érdekében, és dolgozzanak ki mechanizmusokat és programokat a nőknek és lányoknak az oktatási, képzési és foglalkoztatási kezdeményezésekbe való bevonására, valamint fogadjanak el megfelelő szakpolitikákat és intézkedéseket e célból; hangsúlyozza, hogy a Covid19 új fejezetet nyit a munka, az oktatás, a kormányzás és a mindennapi élet világában, és kiemelte a digitális jártasság és készségek különös fontosságát, valamint a távmunka új feltételeinek szükségességét, amelyek jelentős nemek közötti különbséget mutattak a világjárvány és az ahhoz kapcsolódó kijárási korlátozások során; hangsúlyozza, hogy sürgősen elő kell mozdítani a nemek közötti egyensúlyt a digitális ágazatban amiatt, ahogyan az emberek és vállalatok az IKT-t és más digitális technológiákat munka és interakció céljára alkalmazzák az új digitális társadalom keretében;

19.  úgy véli, hogy rendkívül fontos a női példaképek és a vezető pozíciót betöltő nők számának növelése a TTMM-ágazatban; hangsúlyozza, hogy a magas beosztásban lévő nők százalékos arányának csökkenése hátrányosan hat a nők munkahelyi felvételére, amely tovább csökkenti annak az esélyét, hogy nőket nevezzenek ki magasabb beosztásokba; sajnálattal állapítja meg, hogy a nők alulreprezentáltak a TTMM-hez kapcsolódó szakmák vezetői tisztségeiben, és kiemeli, hogy az üzleti szférában és az igazgatásban minden döntéshozatali szinten sürgősen elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget; hangsúlyozza, hogy a vezetőtestületekben és a döntéshozatali pozíciókban megvalósuló nemi diverzitás az ismeretek, attitűdök és tapasztalatok szélesebb skálájának köszönhetően javítja a vállalatok teljesítményét; sajnálatosnak tartja, hogy horizontális és vertikális nemi szegregáció is van az egyetemek és iskolák hierarchiájában Európában; felhívja a figyelmet arra, hogy a nők különösen alulreprezentáltak a magas tudományos és döntéshozó álláshelyeken a tudományos intézményekben és az egyetemeken, jelezve egy üvegplafon meglétét, azaz olyan láthatatlan akadályokét, amelyek előítéletek alapján gátolják meg, hogy a nők felelős álláshelyeket töltsenek be; sürgeti a Tanácsot és a tagállamokat, hogy fogadják el a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelvet, és tűzzenek ki a nemek döntéshozó szervekben érvényesítendő egyensúlyára vonatkozó célokat;

20.  sajnálattal állapítja meg, hogy a nemek közötti bérszakadék továbbra is valós probléma, és még hangsúlyosabb a férfiak által uralt ágazatokban, például az IKT-ágazatban és a technológiai vállalatoknál(21); felszólítja az összes szereplőt, hogy valósítsák meg a bértranszparenciát; sürgeti a Tanácsot, hogy indítsa újra a személyekkel szembeni, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelvjavaslat tárgyalását, amely irányelv célja, hogy horizontális megközelítés révén kiterjessze a megkülönböztetés elleni védelmet;

21.  kéri, hogy minden releváns érdekelt fél kezelje a diszkrimináció kérdését foglalkoztatási gyakorlatában, és vezessenek be kvótákat a nők befogadásának támogatása érdekében, különös tekintettel a különféle faji és etnikai háttérrel rendelkező nőkre, a fogyatékossággal élő nőkre és az LMBTI+ személyekre;

22.  ösztönzi az érintett érdekelt felekkel, így a magánvállalkozásokkal, a nem kormányzati szervezetekkel, szakmai szervezetekkel és intézményekkel, az állami intézményekkel, a regionális és helyi hatóságokkal, a politikai döntéshozókkal és a civil társadalom képviselőivel folytatott inkluzív párbeszéd kialakítását a koordináció és a hiányzó kapcsolatok felvétele céljából a nők támogatása érdekében a TTMM terén; hangsúlyozza, hogy tekintettel a nők képességeivel és szerepeivel kapcsolatos kulturális és társadalmi sztereotípiák elleni küzdelem kiemelkedő fontosságára a TTMM-ágazatban, célzott intézkedéseket kell elfogadni a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, például a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére vonatkozó jogszabályokat vagy politikákat, például pénzügyi ösztönzőket vagy egyéb intézkedéseket a lányok TTMM-oktatásban és -karrierekben való részvételének növelése érdekében; kéri, hogy biztosítsanak ösztönzőket a női példaképeket, mentorálási programokat és karrierlehetőségeket támogató vállalatok számára, és növeljék a nők láthatóságát; elismeri a vállalatok vezérigazgatóinak és felső vezetésének a nemek közötti digitális szakadék bezárásában játszott nélkülözhetetlen szerepét azáltal, hogy olyan cégpolitikákat hoznak létre, amelyek harcolnak a nemi alapú digitális sztereotípiák ellen, előtérbe helyezik a követendő példaképeket, a nőket a TTMM-tanulmányok vizsgálatára motiválják, ösztönözve a nők átképzését vagy továbbképzését, a mentori rendszereket, vagy javítják az IKT-munkahelyekről kialakított képet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is működjenek együtt valamennyi IKT-, digitális, távközlési, média-, audiovizuális és technológiai üzleti partnerrel az inkluzív és a nemek szempontjából kiegyensúlyozott munkakultúra és környezet előmozdítása érdekében, többek között olyan intézkedések bevezetése révén, mint a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló figyelemfelkeltő kampányok a magánszektor TTMM-területein vagy a közelmúltban végzett hallgatók TTMM-munkaerőpiachoz való hozzáférésének megkönnyítésére szolgáló köz-magán társulások, a lányok és fiatal nők tanulószerződéses gyakorlati képzési programjainak és gyakornoki programjainak előmozdítása a munkaerőpiacra való átmenetük elősegítése érdekében, például olyan kezdeményezések révén, mint a hátrányos helyzetű lányoknak szánt mentorálási programok vagy ösztöndíjak, az oktatási rendszerek, a kormányok és a kialakulóban lévő technológiák, például a 3D-technológiák, a mesterséges intelligencia, a nanotechnológia, a robotika és a génterápia terén működő vállalkozások közötti köz-magán társulások, továbbá osszák meg a tagállamok között az információkat és a bevált gyakorlatokat ennek érdekében;

23.  hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőtlenség és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség közötti összefüggést; felhívja ezért a tagállamokat, hogy kezeljék és csökkentsék ezeket az egyenlőtlenségeket, és tegyenek további lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nők kapjanak megfelelő hozzáférést az oktatáshoz, valamint esélyt a gazdasági függetlenség eléréséhez és a szakmai előmeneteli lehetőségekhez;

Digitális ágazat

24.  sajnálattal állapítja meg, hogy a nemek közötti szakadék a digitális technológia valamennyi területén fennáll, de különösen aggasztónak tartja nemek közötti szakadékot az innovatív technológiák, például az MI és a kiberbiztonság terén, ahol a nők globális átlagos jelenléte 12%, illetve 20%(22); javasolja, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet és támogatást a gyéren lakott és különösen a vidéki térségekre, ahol ez a helyzet egyre súlyosbodik;

25.  hangsúlyozza, hogy a felhasznált adatkészletek minősége kiemelkedő fontosságú a mesterségesintelligencia-technológiák teljesítménye szempontjából, hogy a mesterséges intelligencia nem erősítheti meg a nemek közötti egyenlőtlenségeket és sztereotípiákat azáltal, hogy algoritmusok alapján átviszi az analógból a digitális szférába a torzításokat és az előítéleteket, valamint hogy a mesterséges intelligencia jelentős mértékben hozzájárulhat a nemek közötti egyenlőség előmozdításához, feltéve, hogy megfelelő jogi keretet fejlesztenek ki, és kiküszöbölik a tudatos és nem tudatos elfogultságokat; hangsúlyozza, hogy az MI egyik legalapvetőbb gyengesége bizonyos típusú elfogultságokhoz kapcsolódik, mint például a nemen, az életkoron, a fogyatékosságon, a valláson, a faji vagy etnikai eredeten, a társadalmi háttéren vagy a szexuális irányultságon alapuló elfogultsághoz, ami a homogén munkaerő következménye; megjegyzi, hogy a megkülönböztetés interszekcionális típusai miatt a nők kiszorulnak a kialakulóban lévő technológiákból, például a színes nők az arcfelismerő technológiák hibái miatt; kiemeli, hogy sokszínű fejlesztői-mérnöki csapatokra van szükség, amelyek társadalmi kulcsszereplőkkel együtt dolgoznak a nemi alapú és kulturális elfogultságok megelőzése céljából, amelyek óvatlan módon bekerülhetnek az MI-algoritmusokba, -rendszerekbe és -alkalmazásokba; támogatja a mesterséges intelligencia társadalmi, jogi és etikai hatásaival kapcsolatos oktatási tantervek és lakossági kampányok létrehozását; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden lehetséges intézkedést az ilyen elfogultságok megelőzése és az alapvető jogok maradéktalan védelmének biztosítása céljából; hangsúlyozza, hogy az emberi felügyeleti infrastruktúrát még az előtt ki kell fejleszteni, hogy az MI technológiákat alkalmazni kezdik a magas kockázatú ágazatokban, különösen az egészségügyben, valamint hogy be kell vonni a nemek közötti egyenlőség szakértőit;

26.  elismeri, hogy az MI – amennyiben mentes a mögöttes elfogultságtól – hatékony eszköz lehet a nemek közötti szakadék és a sztereotípiák leküzdéséhez olyan elfogulatlan, „beépített etikával” rendelkező algoritmusok kidolgozása révén, amelyek hozzájárulnak az általános méltányossághoz és jólléthez; hangsúlyozza a közös európai megközelítés fontosságát az MI etikai vonatkozásai tekintetében; hangsúlyozza továbbá, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós szakpolitkának és jogszabályi keretnek tiszteletben kell tartania az európai értékeket, az uniós szerződéseket és jogszabályokat, továbbá a szociális jogok európai pillérének elveit;

27.  kéri, hogy minden MI és az automatizálás legyen társadalmi szempontból felelősségteljes és úgy legyen megtervezve, hogy az lehetővé tegye számunkra az egyenlőtlenségek, beleértve a nemi alapú megkülönböztetés leküzdését és a nők előtt álló olyan kihívások kezelését, mint a nem fizetett ápolási-gondozási munka, a nemek közötti bérszakadék, az internetes zaklatás, a nemi alapú erőszak és a szexuális zaklatás, az emberkereskedelem, a szexuális és reproduktív jogok megsértése, valamint a vezetői tisztségekben való alulreprezentáltság; szorgalmazza, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizálás hozzájáruljon a nők egészségének és gazdasági jólétének, az esélyegyenlőségnek, a munkavállalói és szociális jogoknak, a minőségi oktatásnak, a gyermekek védelmének, a kulturális és nyelvi sokszínűségnek, a nemek közötti egyenlőségnek, a digitális jártasságnak, az innovációnak és a kreativitásnak a javításához, ideértve a finanszírozáshoz, a felsőoktatáshoz és a rugalmas munkalehetőségekhez való hozzáférést is; felhívja a Bizottságot, hogy segítse a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy fordítsanak különös figyelmet a nemi alapú erőszak új formáira, például az internetes zaklatásra(23), valamint hogy végezzenek folyamatos értékeléseket és hatékonyabban kezeljék ezeket a problémákat;

Vállalkozói készség és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés

28.  sajnálattal állapítja meg, hogy a nők alulreprezentáltak az innováció által ösztönzött induló vállalkozásokban, és felhívja a figyelmet a társadalmi struktúrákban – különösen a TTMM és a vállalkozások metszetében – létező nemi elfogultságra és rendszerszintű hátrányokra; úgy véli, hogy rendkívül fontos a női példaképek és a vezető pozíciót betöltő nők számának növelése a TTMM-ágazatban; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy engedjék szabadjára és támogassák a nők vállalkozói potenciálját, mivel ők továbbra is kiaknázatlan forrásai a gazdasági növekedésnek, az innovációnak és a munkahelyteremtésnek, valamint biztosítsanak több és jobb információt a vállalkozásról mint vonzó karrierlehetőségről, különösen a fiatal nők számára az iskolákban, továbbá hajtsanak végre a női vállalkozásokat előmozdító közpolitikákat; úgy véli, hogy a Covid19-válságból való kilábalás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a női vállalkozók is részt vegyenek gazdaságunk és társadalmunk újjáépítésében; hangsúlyozza, hogy a Covid19-válságból való tényleges kilábalás csak akkor lesz sikeres, ha megvalósul a zöldebb, méltányosabb és a nemek közötti egyenlőséget jobban szem előtt tartó Európa, és biztosított a nemek közötti egyenlőség megfelelő érvényesítése az uniós helyreállítási alapokban, biztosítva egyúttal azt is, hogy a nők teljes mértékben részesüljenek a foglalkoztatás és a vállalkozói szellem előnyeiből azokban az ágazatokban, ahol hagyományosan és továbbra is jelentősen alulreprezentáltak, ideértve a digitális, az MI-, az IKT- és a TTMM-ágazatot is;

29.  úgy véli, hogy a nők alulreprezentáltsága a kockázatitőke-társaságok befektetési döntéseiért felelősök körében egyik fő forrása annak, hogy a nők által vezetett induló vállalkozások és vállalkozások tartós finanszírozási hiányban szenvednek;

30.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kölcsönökön és tőkefinanszírozáson keresztül növeljék az induló női vállalkozók és innovátorok finanszírozási lehetőségeit uniós alapok és programok révén, könnyítsék meg a meglévő alapokhoz való hozzáférésüket, hozzanak létre külön alapokat, és keressenek új és innovatív módokat arra, hogy pénzügyileg támogassák őket, és segítsék őket az előttük álló akadályok leküzdésében; kéri, hogy az Európai Beruházási Bankot is vonják be a mikrofinanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggésben; elismeri, hogy az uniós finanszírozási lehetőségekről szóló tájékoztató és információs kampányok szükségesek ahhoz, hogy személyre szabott támogatást biztosítsanak a női cégtulajdonosok és női vállalkozók számára; kéri az Európai Üzleti Angyalok Hálózata és a Mentorhálózat a sikeres vállalkozónőkért program további kibővítését, többek között a női innovátorok, technológiai szakértők valamint befektetők találkozói által, ösztönözve és támogatva a nők által vezetett vállalkozások innovációját és finanszírozását;

31.  üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy létrehozza a Női Innovátorok Európai Uniós Díját, amelyet minden évben olyan európai nőknek ítélnek oda, akik sikeres vállalatot alapítottak és innovációt vittek piacra; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak további módokat arra, hogy több nőt ösztönözzenek saját vállalkozás indítására, és hogy ünnepeljék az innováció terén inspiráló szerepet játszó női vezetőket;

32.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a 2019 áprilisában aláírt „Nők a digitalizációban” című kötelezettségvállalási nyilatkozatot, és hozzanak létre konkrét cselekvéseket a nemek közötti egyenlőség előmozdításának érdekében a TTMM ágazatban, beleértve az európai lányok az informatikában és a TTMM-ben nap bevezetését; kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és jelentse a tagállamok erőfeszítéseit és tevékenységeit, valamint hogy biztosítsa az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét;

o
o   o

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 316., 2017.9.22., 173. o.
(2) HL C 349., 2017.10.17., 56. o.
(3) HL C 66., 2018.2.21., 44. o.
(4) HL C 390., 2019.11.18., 28. o.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0026.
(6) Tanulmány – „Education and employment of women in science, technology and the digital economy, including AI and its influence on gender equality” (A nők oktatási és foglalkoztatási helyzete a tudomány, a technológia és a digitális gazdaság területén, beleértve az MI-t és hatását a nemek közötti egyenlőségre), Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, C. Tematikus Főosztály – Állampolgári Jogok és Alkotmányügyek, 2020. április 15.
(7) Ezt a tanulmányt az iclaves készített az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságága számára.
(8) Eurostat, „Tertiary education statistics” (Felsőoktatási statisztikák), 2020. szeptemberi adatok
(9) Eurostat, „Human Res.ources in science and technology, annual average data (Emberi erőforrások a tudományban és a technológiában, éves átlagolt adatok) 2016–2020”.
(10) Európai Bizottság, „Women in Digital” (Nők a digitális világban) – 2020. évi eredménytábla.
(11) Oktatási Teljesítményértékelés Nemzetközi Szövetsége (IEA), International Computer and Information Literacy Study (ICILS) (Nemzetközi tanulmány a számítógépes és informatikai műveltségről), 2018.
(12) O’Dea – R.E., Lagisz, M. – Jennions, M.D. et al.: „Gender differences in individual variation in academic grades fail to fit expected patterns for STEM” (A nemek közötti különbségek a tudományos fokozatok egyéni változásaiban nem felelnek meg a TTMM esetében várt mintáknak), Nature Communications 9, 3777, 2018.
(13) Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, „Economic benefits of gender equality in the EU: How gender equality in STEM education leads to economic growth” (A nemek közötti egyenlőség gazdasági haszna az Unióban: Hogyan vezet a TTMM-oktatásban a nemek közötti egyenlőség gazdasági növekedéshez), 2017.
(14) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, Violence against women: an EU-wide survey” (A nőkkel szembeni erőszak: az egész EU-ra kiterjedő felmérés), 2014.
(15) Az Innovation through Gender (innováció a nemeken keresztül) szakértői csoport jelentése: „Gendered Innovations: How Gender Analysis Contributes to Research” (Nemi szempontokat figyelembe vevő innovációk: Hogyan járul hozzá a nemek közötti összehasonlító elemzés a kutatáshoz?), Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Európai Bizottság, 2013.
(16) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Bridging the digital gender divide: include, upskill, innovate” (A nemek közötti digitális szakadék áthidalása: inkluzió, továbbképzés, innováció), 2018.
(17) Európai Bizottság és Európai Beruházási Bank, Funding women entrepreneurs: How to empower growth” (A női vállalkozók finanszírozása: Hogyan erősíthető a növekedés), 2018.
(18) Európai Bizottság, „She figures” 2018.
(19) International Computer and Information Literacy Study (ICILS) (Nemzetközi tanulmány a számítógépes és informatikai műveltségről), 2018.
(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2019.7.12., 79. o.).
(21) Lambrecht, A. – Tucker, C. E.: Algorithmic bias? An empirical study into apparent gender-based discrimination in the display of STEM career ads (Algoritmikus torzítás? Empirikus tanulmány a nyilvánvaló nemi alapú megkülönböztetésről a TTMM-álláshirdetések megjelenítésében), Management Science, Vol. 65, No 7, 2019, 2970. o.
(22) Sax, L. J., – Kanny, M. A., – Jacobs, J. A. et al.: Understanding the Changing Dynamics of the Gender Gap in Undergraduate Engineering Majors (A nemek közötti szakadék változó dinamikája a mérnöki főtanszakokon az alapképzésben): 1971-2011, Research in Higher Education, Vol. 57, No 5, 2016; Shade, L. R.: Missing in action: Gender in Canada’s digital economy agenda (Akcióból eltűnve: a nemek Kanada digitális gazdasági menetrendjében), Signs: Journal of Women in Culture and Society, Vol. 39, No 4, 2014, 887–896. o.
(23) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, A nőkkel szembeni erőszak: az egész EU-ra kiterjedő felmérés, 2014., 87. o.

Utolsó frissítés: 2021. október 8.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat