Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodásra, valamint az annak kiigazításáról szóló, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) 2015. november 5–6-án rendezett első ülésére, az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Tanács 2018. július 13-i harmadik ülésére, valamint az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Bizottság 2019. november 7-i negyedik ülésére,

–  tekintettel Bosznia-Hercegovina európai uniós tagságra irányuló 2016. február 15-i kérelmére,

–  tekintettel a délkelet-európai regionális együttműködési kezdeményezésekre és a páneurópai kezdeményezésekre, például a délkelet-európai együttműködési folyamatra, a Brdo-Brijuni folyamatra, a Közép-európai Kezdeményezésre, az adriai- és jón-tengeri kezdeményezésre, az Energiaközösségről szóló szerződésre, az Erasmus+-ra, a Duna régióra és az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiákra, a Migrációs, Menedékjogi és Menekültügyi Regionális Kezdeményezésre (MARRI), a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottságra (RECOM), a csatlakozó országok regionális környezetvédelmi hálózatára (RENA), a Regionális Közigazgatási Képzési Központra (ReSPA), a regionális ifjúsági együttműködési irodára (RYCO), a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre, a Nyugat-Balkán Alapra, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásra (CEFTA), valamint a közös regionális piacra,

–  tekintettel „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

–  tekintettel a „2019. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2019. május 29-i bizottsági közleményre (COM(2019)0260) és az azt kísérő, „A Bizottság véleménye Bosznia-Hercegovina európai uniós tagság iránti kérelméről” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (COM(2019)0261) és elemző jelentésre (SWD(2019)0222),

–  tekintettel a „2020. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0660) és az azt kísérő, „A Bosznia-Hercegovináról szóló 2020. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0350),

–  tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, az UNESCO Általános Konferenciájának 33. ülése által 2005. október 20-án elfogadott egyezményre,

–  tekintettel a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű polgári kezdeményezésről szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az 1991. február 25-én elfogadott, az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményére,

–  tekintettel a „Klíma- és energiadiplomácia – Az európai zöld megállapodás külső dimenziójával kapcsolatos célok teljesítése” című, 2021. január 25-i, valamint a klímadiplomáciáról szóló, 2020. január 20-i tanácsi következtetésekre, valamint az Európai Tanács éghajlatról szóló, 2020. december 10–11-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat „Éghajlatváltozási és védelmi ütemterv” című, 2020. november 6-i munkadokumentumára,

–  tekintettel a nyugat-balkáni partnerekkel a migráció és a biztonság területén folytatott együttműködés megerősítéséről szóló, 2020. június 5-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bosznia-Hercegovináról és az EUFOR Althaia műveletről szóló 2019. október 14-i és 2020. október 12-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641),

–  tekintettel a 2014. augusztus 28-án elindított berlini folyamatra és az ahhoz kapcsolódó, 2020. november 10-én, Szófiában tartott EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóra,

–  tekintettel az Európai Parlament és a nyugat-balkáni parlamentek elnökeinek 2020. január 28-i csúcstalálkozóján megfogalmazott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2020. május 6-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott zágrábi nyilatkozatra,

–  tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó, a 2020. évi csúcstalálkozót követően tett 2020. június 19-i ajánlására(2),

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán- csúcstalálkozón elfogadott szófiai nyilatkozatra, valamint a hozzá csatolt, a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

–  tekintettel a bosznia-hercegovinai jogállamiság kérdéseiről szóló, 2019. december 5-i szakértői jelentésre,

–  tekintettel a Bosznia-Hercegovinában fennálló alkotmányos helyzetről és a főképviselő hatásköréről szóló, a Velencei Bizottság 2005. március 11–12-én Velencében tartott 62. plenáris ülésén elfogadott véleményre, valamint a Velencei Bizottság ezt követő, a bosznia-hercegovinai alkotmányos ügyekkel kapcsolatos ajánlásaira,

–  tekintettel a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által a 2018. október 7-i általános bosznia-hercegovinai választásokról készített 2019. január 25-i zárójelentésre,

–  tekintettel a nyugat-balkáni partnerek 2019. július 5-i, az EU bővítési folyamatában a romák integrációjáról szóló, poznańi nyilatkozatként ismert nyilatkozatára, valamint „Az egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer” című bizottsági közleményre (SWD(2020)0530),

–  tekintettel az EBESZ 2020. október 26-i, „Két iskola egy fedél alatt: a diszkrimináció legszembetűnőbb példája az oktatásban Bosznia-Hercegovinában” című kiadványára,

–  tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 2019. június 12-én elfogadott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény Bosznia-Hercegovina általi végrehajtásáról szóló állásfoglalásra,

–  tekintettel a „Közös társadalmi-gazdasági reformok a 2019–2022 közötti időszakra” című dokumentumra, amelyet az entitások kormányai 2019. október 10-én fogadtak el, valamint a minisztertanács „Társadalmi-gazdasági reformok a 2020–2022 közötti időszakra Bosznia-Hercegovinában” című, 2020. január 30-i dokumentumára,

–  tekintettel a bosznia-hercegovinai békemegállapodás végrehajtásáért felelős főképviselőnek az ENSZ Biztonsági Tanácsához benyújtott 58., valamint korábbi jelentéseire,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2020. november 5-i 2549 (2020) sz. határozatára az Althaia művelet megbízatásának megújításáról,

–  tekintettel a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről szóló 2015. július 9-i(3), a Srebrenicáról szóló 2009. január 15-i(4) és „A Balkán jövője 10 évvel Srebrenica után” című 2005. július 7-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló, 2009. április 2-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európa jövője szempontjából az európai megemlékezés fontosságáról szóló, 2019. szeptember 19-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2020. november 12-i állásfoglalására az európai történelemtanítás megfigyelőközpontjáról szóló kibővített részleges megállapodás létrehozásáról,

–  tekintettel az EU-nak az Európa Tanáccsal folytatott együttműködésre vonatkozó prioritásairól (2020–2022) szóló tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a daytoni békemegállapodás 20. évfordulójáról szóló, 2015. december 17-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2018. november 13-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a kihalástól fenyegetett európai nyelvekről és az Európai Unión belüli nyelvi sokféleségről szóló, 2013. szeptember 11-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel Josep Borrell főképviselő és Várhelyi Olivér biztos 2020. december 21-i együttes nyilatkozatára a mostari helyhatósági választások megtartásáról,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) által korábban végzett számos alapvető feladatot ellátó, a büntetőtörvényszékekre vonatkozó nemzetközi mechanizmus létrehozására irányuló határozatára, annak jelentéseire, eredményeire és ajánlásaira,

–  tekintettel a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék 2017. július 1-jei jelentésére,

–  tekintettel a büntetőtörvényszékekre vonatkozó nemzetközi mechanizmus ügyészének 2020. május 19-i előrehaladási jelentésre,

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0185/2021),

A.  mivel a stabilizációs és társulási folyamat, valamint Bosznia-Hercegovina uniós tagság iránti kérelme az ország európai integrációra irányuló stratégiai választását jelképezi, aminek kézzelfogható helyi eredményekhez kell vezetnie, és ahhoz, hogy minden fél fokozza a stabilizációs és társulási megállapodás második szakaszába való átlépés érdekében tett erőfeszítéseit;

B.  mivel a Parlament határozottan támogatja Bosznia-Hercegovina európai integrációját;

C.  mivel az európai és euroatlanti integráció terén elért haladás hozzájárul az ország biztonságához, stabilitásához és gazdasági jólétéhez;

D.  mivel a Bosznia-Hercegovina lakosságának életét javító és az uniós csatlakozást megkönnyítő érdemi reformok végrehajtásához valamennyi bosznia-hercegovinai politikai vezető, hatóság, intézmény és tisztségviselő bevonására szükség van;

E.  mivel elengedhetetlen a felelősségek országon belüli, egyértelmű elosztása és a különböző kormányzati szintek közötti fokozott, érdemi és jóhiszemű együttműködés;

F.  mivel Bosznia-Hercegovina előrehaladása az uniós csatlakozás felé vezető úton az ország uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági vélemény 14 fő prioritásának végrehajtásától függ;

G.  mivel az ország továbbra is számos kihívással néz szembe a jogállamiság, a demokratikus intézmények, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a kormányzás, az elszámoltathatóság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a véleménynyilvánítás és a média szabadsága, valamint a működő piacgazdaság terén, és a bővítési folyamat hitelessége e kulcsfontosságú területeken elért egyértelmű eredményeken alapul;

H.  mivel az ország első Pride rendezvényére 2019. szeptember 9-én került sor a fővárosban, Szarajevóban;

I.  mivel a kultúra és a kulturális örökség hozzájárul az egyének identitásának megerősítéséhez, valamint előmozdítja a társadalmi kohéziót, a stabilitást és a társadalmon belüli megértést; mivel a kulturális örökség önmagában is értéket képvisel;

J.  mivel a megbékélési folyamat során felmerülő, tartósan fennálló problémákat határozottabban kell kezelni;

K.  mivel Bosznia-Hercegovina migránsok tranzitútvonala, és a nehéz társadalmi-gazdasági helyzet miatt és a jelentős uniós pénzügyi támogatás ellenére a befogadási kapacitások továbbra sem elegendőek ahhoz, hogy a súlyos humanitárius helyzetet – az emberi jogi normákat és a nemzetközi védelemre szorulók alapvető jogait teljes mértékben tiszteletben tartva – megfelelően kezeljék, biztosítsák az integrált határigazgatást és ellenőrzés alatt tartsák az irreguláris migrációs áramlásokat;

L.  mivel az Unió Bosznia-Hercegovina legnagyobb kereskedelmi partnere, és messze a legjelentősebb pénzügyi támogatást nyújtja számára, ami látható változásokat eredményez az országnak;

M.  mivel a Covid19-világjárvány tovább súlyosbította Bosznia-Hercegovina társadalmi-gazdasági helyzetét; mivel az Unió a Covid19 elleni küzdelem és a világjárványt követő helyreállítás céljaira 80,5 millió eurót, makroszintű pénzügyi támogatás céljaira pedig 250 millió eurót mozgósított Bosznia-Hercegovinának; mivel a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási terv lehetővé teszi, illetve fontos alapot szolgáltat ahhoz, hogy az ország hosszú távon kilábaljon a világjárvány következményeiből;

1.  megismétli, hogy határozottan támogatja Bosznia-Hercegovina európai integrációját, és felszólítja az Európai Tanácsot, hogy továbbra is támogassa az ország európai perspektíváját, például azzal, hogy a tagjelölt státusz megadásával pozitív politikai üzenetet küld;

2.  üdvözli Bosznia-Hercegovina elkötelezettségét az Unió felé vezető út mellett, valamint kiemeli, hogy a lakosság határozottan támogatja az európai integrációt;

3.  emlékeztet arra, hogy a Parlament határozottan támogatja az érdemeken alapuló megközelítést, amely az előírt kritériumok teljesítését következetes és hiteles feltételekhez kapcsolja;

4.  üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina lépéseket tett a Bizottság véleményében szereplő egyes kulcsfontosságú szempontok kezelése érdekében, valamint hogy tartósan végrehajtja a stabilizációs és társulási megállapodást, például előrelépést tett a közös parlamenti bizottsággal kapcsolatban, valamint jogalkotási módosításokat fogadott el, amelyek lehetővé tették, hogy 2020 decemberében helyhatósági választásokat tartsanak Mostarban;

5.  emlékeztet arra, hogy az uniós csatlakozás előrehaladása a Bosznia-Hercegovina demokratikus és multikulturális jellegét biztosító fenntartható békén, hosszú távú stabilitáson, társadalmi kohézión és valódi megbékélésen múlik; sürgeti az országot, hogy a háborús bűncselekmények feldolgozását célzó felülvizsgált nemzeti stratégia keretében gyorsítsa fel a háborús bűncselekmények elkövetőinek tényleges felelősségre vonását, és szorgalmazza, hogy e bűncselekményeket pártatlanul és alaposan vizsgálják ki; elítéli a történelmi revizionizmus minden formáját, az ICTY és a Nemzetközi Bíróság ítéleteinek végre nem hajtását, az alkotmányellenes, szeparatista, nacionalista és lázító retorikát és az ahhoz kapcsolódó cselekményeket, valamint az 1990-es években elkövetett háborús bűncselekmények, többek között a srebrenicai népirtás megtagadását vagy dicsőítését; sürgeti a régóta esedékes intézkedéseket az 1990-es évek háborúi alatt nemi erőszak vagy más szexuális támadás áldozatává vált több tízezer nő sérelmeinek kezelésére;

6.  megerősíti , hogy határozottan támogatja Bosznia-Hercegovina szuverenitását, területi integritását és függetlenségét; elítéli a Bosznia-Hercegovina államiságának és alkotmányos értékeinek aláásására irányuló nyilatkozatokat és javaslatokat, és megismétli, hogy valamennyi bosznia-hercegovinai hatóságnak, intézménynek, tisztségviselőnek és politikai vezetőnek összhangba kell hoznia az alkotmányt az emberi jogok európai egyezményével;

Megbékélés

7.  üdvözli a helyi és nemzetközi szervezetek, köztük az eltűnt személyekkel foglalkozó nemzetközi bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felderítsék a volt Jugoszlávia területén az 1990-es években zajlott konfliktusok során eltűnt több mint 30 000 személyt, valamint a srebrenicai népirtás több mint 8 000 áldozatát; emlékeztet arra, hogy több mint 7200 személyt továbbra is eltűntként tartanak számon, és sürgeti a regionális és nemzeti hatóságokat, valamint a nemzetközi érdekelt feleket, hogy fokozzák az együttműködést és az adatmegosztást az eltűnt személyekkel, valamint a háború polgári áldozatainak – többek között a nemi erőszak túlélőinek – nyújtott jogorvoslattal kapcsolatos kérdésekben, továbbá az egészségügyhöz, az oktatáshoz és a szociális védelemhez való hozzáférés révén biztosítsák a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek biztonságos és tartós visszatérését; tudomásul veszi, hogy történt némi – bár elégtelen – előrelépés a daytoni békemegállapodás menekültekről és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyekről szóló VII. mellékletének végrehajtása terén; ismételten felszólít a visszatérőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolására; szorgalmazza a népirtás, a holokauszt, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények megtagadását tiltó törvény elfogadását;

8.  felszólítja a régió valamennyi hatóságát, hogy hozzák létre a volt Jugoszláviában 1991. január 1. és 2001. december 31. között elkövetett háborús bűncselekmények és más emberi jogi visszaélések valamennyi áldozatát felkutató regionális tényfeltáró bizottságot (RECOM), a RECOM-koalíció által végzett jelentős munkára építve;

9.  hangsúlyozza a RYCO munkájának fontosságát a régió fiataljai közötti megbékélés és együttműködés szellemének ifjúsági csereprogramok révén történő előmozdításában, és üdvözli Bosznia-Hercegovina aktív részvételét;

10.  ismételten hangsúlyozza, hogy a megbékélési folyamatra irányuló munkának az ország fiataljaira kell összpontosítania, és már a korai életszakaszban el kell kezdeni ezzel foglalkozni, a megbékélést beépítve az oktatási folyamatba, ezért sürgeti a hatóságokat minden szinten, hogy etnikai, kulturális vagy személyes hátterüktől függetlenül minden gyermek számára biztosítsanak inkluzív és megkülönböztetésmentes oktatást, összhangban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény Bosznia-Hercegovina által történő végrehajtásáról szóló 2019-es állásfoglalásával; hangsúlyozza a többnemzetiségű és multikulturális tagállamok által az integráció és az inkluzivitás terén alkalmazott bevált gyakorlatok felhasználásának lehetőségét;

11.  hangsúlyozza, hogy sürgősen véget kell vetni az oktatásban tapasztalható szegregációnak, amelyet különösen a „két iskola egy fedél alatt” jelenleg is alkalmazott, megkülönböztető gyakorlata testesít meg, amely intézményesíti az etnikai megosztottságot, állandósítja a sztereotípiákat és az előítéleteket, és bizalmatlanságot teremt azáltal, hogy megakadályozza a különböző hátterű diákok közötti kapcsolatot; hangsúlyozza, hogy ez a gyakorlat nemcsak teljesen ellentmond magának a megbékélésnek, hanem hosszú távú fenyegetést is jelent az ország stabilitására és jólétére nézve;

12.  hangsúlyozza, hogy a történelemtanításban tapasztalható különbségek és a történelemtankönyvek közötti eltérések jelentős veszélyt jelentenek a közös polgári tudat és a társadalmi kohézió kialakulására, és ösztönzi a három meglévő tanterv érdemi harmonizációját a kritikus gondolkodási készségek általános érvényesítése és a megosztottságot elősegítő kontrafaktuális tartalom megszüntetése révén;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki programot a bosznia-hercegovinai oktatási rendszer fenntartható reformjának támogatására; hangsúlyozza, hogy a minőségi oktatás pozitív jövőképet és perspektívát biztosít a fiataloknak, és ezzel hozzájárul az agyelszívás és az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez; kéri az európai oktatási, kulturális és kutatási programokban – például a Horizont Európa, a Kreatív Európa és az Erasmus+ programokban – való fokozott részvételt, és azok erősebb támogatását;

14.  felkéri a döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé Bosznia-Hercegovina részvételét az OECD által szervezett következő nemzetközi tanulói teljesítménymérésben (PISA-felmérésben), és hajtsák végre a 2018. évi PISA-felmérés eredményei alapján kidolgozott javaslatokat;

15.  felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy orvosolja a távoktatáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségeket, amelyek azt eredményezik, hogy a világjárvány során sok gyermek nem tud élni az oktatáshoz való jogával;

A demokratikus intézmények működése

16.  felszólítja valamennyi bosznia-hercegovinai hatóságot, intézményt, tisztségviselőt és politikai vezetőt, hogy jelentősen gyorsítsák fel a munkát és az együttműködést annak érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljenek a Bosznia-Hercegovina uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági vélemény 14 fő prioritásának; felhívja a hatóságokat, hogy mozgósítsák a politikai akaratot annak érdekében, hogy megkönnyítsék a Covid19-válság kezeléséhez szükséges megerősített együttműködést, és kezeljék prioritásként a demokratikus működés, a jogállamiság, az alapvető jogok és a közigazgatási reform területén végzett munkát;

17.  hangsúlyozza, hogy minden szakpolitikai területen jelentősen meg kell erősíteni az együttműködést és az adatcserét az állam, az entitások és a kantonok joghatóságai között; megjegyzi, hogy sürgősen meg kell erősíteni az ország kapacitását és szakértelmét az európai integrációból eredő kötelezettségei teljesítéséhez kapcsolódó számos kérdéssel kapcsolatban;

18.  hangsúlyozza, hogy a demokratikus intézmények tényleges létrehozása, független működése és elszámoltathatósága az életképes demokrácia egyik alapvető eleme, és előfeltétele az uniós integrációs folyamat előrelendítésének, beleértve a tagjelölt státusz megszerzését is; figyelmeztet arra, hogy a megosztó és szeparatista etnonacionalista és alkotmányellenes retorika és az intézmények működésének akadályozására irányuló kísérletek aláássák a kulcsfontosságú szakpolitikákkal és reformokkal kapcsolatos országos szintű koordinációt és döntéshozatalt, valamint az egységet és a tartós stabilitást;

19.  felhívja a figyelmet a bosznia-hercegovinai választási törvény azon módosításainak elfogadására, amelyek lehetővé tették a mostari polgárok számára, hogy 2008 óta először, 2020-ban helyhatósági választásokat tarthassanak, és üdvözli az új helyi hatóságok megalakítását; felszólítja a városi tanácsot és a polgármestert demokratikus megbízatásuk teljesítésére; hangsúlyozza, hogy a politikai megállapodás semmilyen módon nem áshatja alá az Unió azon hosszú távú célját, hogy felszámolja a szegregációt és biztosítsa a város újraegyesítését; az uniós közvetítéssel és a megállapodások Unió általi elősegítésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy azokkal minden esetben demokratikusan megválasztott intézmények keretében, inkluzív, az ellenzéki pártokat és a civil társadalom képviselőit is bevonó folyamat részeként kell foglalkozni, közelebb kell hozniuk az országot a nemzetközi normákhoz, és az etnikai megosztottság elmélyítése nélkül valamennyi polgár javát kell szolgálniuk;

20.  üdvözli a Parlamenti Közgyűlés 2020. július 22-i, a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság üléseire vonatkozó eljárási szabályzatról szóló szavazását, amely lehetővé teszi, hogy azt az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság második ülésén mihamarabb hivatalosan is elfogadják, és örömmel látja a konstruktív parlamenti együttműködést;

21.  emlékeztet arra, hogy amikor Bosznia-Hercegovina 2002-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, kötelezettséget vállalt arra, hogy – többek között a kantoni és a szövetségi szintű törvények harmonizációja révén – orvosolja az alkotmányos keret hiányosságait, valamint arra, hogy eredményeket ér el azon reformok terén, amelyek Bosznia-Hercegovinát egy olyan, teljes mértékben működőképes és befogadó állammá alakítanák át, amely teljes körűen biztosítja valamennyi polgár jogait; hangsúlyozza, hogy az intézményi reformok az ország hatóságainak, intézményeinek, tisztségviselőinek és politikai vezetőinek azon szándékától és arra irányuló elkötelezettségétől függenek, hogy lehetőleg még a 2022-es általános választások előtt valódi és régóta esedékes előrehaladást érjenek el a 14 fő prioritás részét képező alkotmánymódosítás terén; sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy az Unió – különösen a Parlament – segítségével, valamint a civil társadalom és a polgárok aktív részvételével teremtse meg az alkotmánymódosítás feltételeit és aktívan támogassa az arról szóló inkluzív vitát, többek között Bosznia-Hercegovina intézményeiben és Bosznia-Hercegovina megválasztott képviselői körében; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a párbeszédet az egyéb reformok végrehajtásával párhuzamosan kell lefolytatni;

22.  sürgeti a Bizottságot, hogy a következő éves jelentésében helyezzen nagyobb hangsúlyt az alkotmányos reformra;

23.  felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy fokozzák segítségnyújtási tevékenységeiket Bosznia-Hercegovinában annak érdekében, hogy megerősítsék a politikai párbeszédet és a megbékélést, valamint hogy keretet biztosítsanak a múlt örökségeinek kezeléséhez és a társadalmi megosztottság leküzdéséhez; felszólít az uniós szereplők és intézmények összehangolt szerepvállalására Bosznia-Hercegovinában, valamint a transzatlanti megközelítés megerősítésére;

Jogállamiság

24.  sajnálja, hogy nem történt előrelépés az igazságügyi reformok terén, ideértve a bizottsági véleményben megfogalmazott 14 prioritásban és a Priebe-jelentésben foglalt ajánlások végrehajtását is; megismétli, hogy sürgősen javítani kell az igazságszolgáltatás szakmaiságát és elszámoltathatóságát, hogy biztosítható legyen az igazságszolgáltatás indokolatlan befolyástól való függetlensége és a halmozódó ügyhátralékok helyzetének kezelése; hangsúlyozza, hogy ezek a reformok elengedhetetlenek az ország számára a tagjelölt státusz megszerzéséhez, és hogy kizárólag a szükséges politikai akarattól függnek;

25.  sürgeti az Ügyészi és Bírói Főtanács (HJPC) és a bosznia-hercegovinai bíróságok reformjának gyors életbeléptetését, összhangban a Bizottság ajánlásaival és a Velencei Bizottság véleményével, kinevezési, értékelési, feddhetetlenségi és fegyelmi intézkedések révén megerősítve a bosznia-hercegovinai igazságszolgáltatás függetlenségét, ideértve a vagyonnyilatkozatok ellenőrzését is;

26.  hangsúlyozza, hogy lehetővé kell tenni az egész országban egységes jogértelmezést; sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy hozzon létre egy olyan jogi testületet, amely biztosítja a jog következetes és összehangolt értelmezését, továbbá emlékeztet arra, hogy szükség van a független bírósági felülvizsgálat biztosítására egy másodfokú bíróság létrehozása révén;

27.  üdvözli a bírák és ügyészek szövetségeiből álló közös koordinációs testület felállításáról szóló egyetértési megállapodást, amely az igazságszolgáltatás függetlenségének, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelését szolgáló eszköz, és felhívja az összes érintett szövetséget, hogy csatlakozzanak hozzá;

28.  felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy hozzon létre közös nemzeti kapcsolattartó pontot az Europollal való együttműködés céljából, fokozva a bűnügyi hírszerzési információk cseréjét, és írjon alá együttműködési megállapodást az Eurojusttal, amely lehetővé teszi az igazságügyi információk hatékony cseréjét és a bizonyítékok megosztását;

29.  felszólítja a bosznia-hercegovinai döntéshozókat, hogy sürgősen biztosítsák az igazságügyi intézmények megfelelő működését, beleértve a szövetségi alkotmánybíróság bírái kinevezésének folyamatát is;

30.  üdvözli a bosznia-hercegovinai hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megakadályozzák a radikalizálódást, a terrorizmus finanszírozását és polgáraik külföldi konfliktusövezetekben való szerepvállalását;

31.  azonnali lépések megtételére szólít fel a közszférában a széles körben elterjedt korrupció és a büntetlenség ellen, hogy helyreálljon a polgárok intézményekbe vetett bizalma; e tekintetben megjegyzi, hogy a nemzetközi normákkal és a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) ajánlásaival összhangban hatékony és következetes visszatartó, megelőzési, felderítési, proaktív nyomozási és szankcionálási mechanizmusokat kell bevezetni;

32.  felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy fogadjon el új állami szintű korrupcióellenes stratégiát és cselekvési tervet, és biztosítsa annak hatékony finanszírozását, valamint a korrupciómegelőző szervek hatékony működését, függetlenségét és koordinációját minden szinten, az elszámoltathatóság biztosítása érdekében az akadálytalan vizsgálatok lehetővé tétele céljából;

33.  megismétli, hogy egyértelmű korrupcióellenes biztosítékok és ellenőrzések, fokozott politikai és közigazgatási átláthatóság, valamint a magas szintű korrupciós ügyek elleni hatékony eljárások révén fel kell számolni a szervezett bűnözéssel fenntartott politikai és adminisztratív kapcsolatokat, különös tekintettel a gazdasági, pénzügyi és közbeszerzési bűnözés, a Coviddal összefüggő korrupciós esetek, valamint a politikai pártok és a kampányok finanszírozásának kezelésére; sürgeti az illetékes szerveket, hogy kezdeményezzék a köztisztviselők jogellenes meggazdagodásának kivizsgálását;

34.  felhívja Bosznia-Hercegovinát, hogy teljesítse ki az összeférhetetlenség megelőzésére és a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó jogi keretét;

35.  hangsúlyozza, hogy az egész országra kiterjedő, következetes szakmai közszolgálati normákat kell biztosítani, és felszólít az érdemeken alapuló normák mihamarabbi bevezetésére és az átláthatóság biztosítására a nyilvános kinevezések és előléptetések során, előmozdítva az integritás kultúráját; üdvözli a közigazgatási reform stratégiai keretének elfogadását, amely lehetővé teszi a kapcsolódó uniós alapok mozgósítását; emlékeztet arra, hogy az egész országban észszerűsíteni és harmonizálni kell a közigazgatást, biztosítva az átlátható, arányos és érdemeken alapuló kinevezéseket és kiválasztási eljárásokat;

Alapvető jogok

36.  aggodalmának ad hangot az alapvető jogok helyzete miatt, valamint szorgalmazza a hatékonyabb, átfogó emberi jogi és megkülönböztetésellenes stratégiák országos szintű kidolgozását és a vallások és etnikumok közötti intolerancia elleni intézkedések bevezetését; hangsúlyozza, hogy meg kell előzni a megkülönböztetést, valamint az online és offline gyűlöletbeszéd, gyűlölet-bűncselekmények és az etnikai és vallási kisebbségek, a nők, az LMBTIQ+ közösség, a migránsok és menedékkérők elleni erőszak elterjedését, illetve megfelelően felelősségre kell vonni ezek elkövetőit, valamint elő kell mozdítani a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek és a romák társadalmi, oktatási és foglalkozási integrációját, összhangban az EU bővítési folyamatában a romák integrációjáról szóló, 2019-es poznańi nyilatkozattal;

37.  üdvözli a vallásszabadság, a kölcsönös tisztelet és a vallásközi párbeszéd előmozdítására irányuló erőfeszítéseket, beleértve Bosznia-Hercegovina vallások közötti tanácsának tevékenységét; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy haladéktalanul vizsgálják ki a vallási alapon elkövetett bűncselekményeket, és az elkövetőket állítsák bíróság elé;

38.  ragaszkodik ahhoz, hogy a valódi megbékélés nem lehetséges a többek között az online és offline oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz és a szociális jogokhoz való hozzáférés tekintetében megmutatkozó folyamatos szegregáció és megkülönböztetés esetén, és az egyes csoportokkal szembeni széleskörű megkülönböztetés enyhítésére irányuló intézkedésekre szólít fel; nyomatékosan felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy minden gyermek számára biztosítsanak inkluzív és megkülönböztetésmentes oktatást;

39.  megállapítja, hogy előrelépés történt a gyermekvédelem területén, ideértve a gyermekek és fiatalkorúak büntetőeljárások során történő védelméről és kezeléséről szóló törvények végrehajtását, valamint a nevelőszülői rendszer létrehozását; emlékeztet arra, hogy a gyermekek egészséghez, oktatáshoz, védelemhez, igazságszolgáltatáshoz és esélyegyenlőséghez való jogának érvényesítése érdekében gyermekvédelmi cselekvési tervre és további intézkedésekre van szükség az inkluzív oktatás és a gyermekek elleni erőszak megelőzése révén;

40.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a – Covid19-világjárvány által súlyosbított – nemi alapú és kapcsolati erőszakra irányuló intézkedéseket, biztosítva a védelem, az áldozatok támogatása, a jogi segítségnyújtás és a biztonságos elhelyezés garantálását célzó, az egész országra kiterjedő intézkedéseket; sürgeti a hatóságokat, hogy harmonizálják és hajtsák végre a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályokat, és biztosítsák a nőjogi jogvédők és a civil társadalmi szervezetek megfelelő támogatását; emlékeztet arra, hogy valamennyi uniós külső finanszírozási eszköz keretében szükség van a nemek közötti egyenlőségre szánt finanszírozásra, valamint a helyi és kicsi civil társadalmi szervezetek finanszírozáshoz jutásának javítására;

41.  ösztönzi Bosznia-Hercegovinát, hogy fokozza a fogyatékossággal élők védelme érdekében folytatott munkáját, és dolgozzon ki, valamint fogadjon el egy, az intézményesítettség csökkentését célzó stratégiát, biztosítva a fogyatékossággal élők méltóságteljes életét; elítéli, hogy a törvény lehetővé teszi a fogyatékossággal élő személyek jogképességtől való megfosztását, ami egyértelműen sérti a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, amelyet az ország is aláírt; elítéli a fogyatékossággal élőknek biztosított támogatásában megnyilvánuló megkülönböztetést, például a háborúval összefüggő fogyatékossággal élők előnyben részesítését;

42.  hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi szervezeteknek az uniós integrációs folyamatba való megfelelő és inkluzív bevonása révén biztosítani kell a polgárok részvételét az ország demokratikus életében; felhívja a hatóságokat, hogy az egyesülési szabadság és a gyülekezési szabadság védelmére és előmozdítására vonatkozó európai normák tiszteletben tartása révén biztosítsanak támogató környezetet a civil társadalom számára, és elítéli a szelektív korlátozásokat; hangsúlyozza, hogy minden polgárnak joga van ahhoz, hogy anyanyelvén gyakorolhassa szólásszabadságát; felhívja a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki stratégiai keretet a civil társadalommal való együttműködésre, és az inkluzív politikai párbeszédek részeként biztosítsanak érdemi konzultációt;

43.  üdvözli a 2019. szeptember 9-i első szarajevói Pride-rendezvényt, és reméli, hogy a világjárványhoz kapcsolódó legutóbbi korlátozások nem akadályozzák annak közeljövőbeli újraindulását; emlékeztet arra, hogy javítani kell az LMBTIQ+ személyek helyzetét, eljárást kell indítani az ellenük irányuló erőszak és gyűlölet-bűncselekmények elkövetőivel szemben, valamint elő kell mozdítani társadalmi befogadásukat, és el kell fogadni egy erre vonatkozó cselekvési tervet;

44.  üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina aláírta az Európa Tanács 108. számú egyezményét, és sürgeti a hatóságokat, hogy a személyes adatok védelmével kapcsolatos EU-kompatibilis normák biztosítása érdekében tegyenek jogi lépéseket;

45.  üdvözli az alkotmánybíróság 2019. október 4-i határozatát, amely hatályon kívül helyezte a Boszniai Szerb Köztársaság alkotmányának 11. cikkét, és ezáltal Bosznia-Hercegovina egész területén eltörölte a halálbüntetést; sajnálja azonban, hogy ezt a határozatot, amely megfelel az egyik kulcsfontosságú prioritás egy részének, bíróságnak kellett meghoznia, ahelyett, hogy politikai folyamat eredménye lett volna;

46.  sajnálja, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is megsérti az emberi jogok európai egyezményét azzal, hogy nem tesz eleget az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által a Sejdić-Finci-, Zornić-, Pilav- és Šlaku-ügyekben hozott, a polgárok demokratikus egyenlőségének az ország választási folyamatában való biztosításáról szóló, megkülönböztetés elleni ítéleteknek, ami a csatlakozási tárgyalások megkezdésének előfeltétele; felszólít az EJEB és Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága által hozott ítéletek további késedelem nélküli végrehajtására; megállapítja, hogy a választási folyamat továbbra sem mentes a hiányosságoktól, és ismételten hangsúlyozza, hogy a szükséges alkotmánymódosítások révén mihamarabb foglalkozni kell a választásokon való indulás jogára vonatkozó, etnikai és tartózkodási alapú diszkriminatív korlátozásokkal;

47.  felszólítja a hatóságokat, az intézményeket, a tisztségviselőket és a politikai vezetőket, hogy folytassák a választási reformról szóló inkluzív tárgyalásokat, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy vonakodnak attól, hogy végrehajtsák ezeket az ítéleteket azáltal, hogy megszüntetik az egyenlőtlenség és a megkülönböztetés valamennyi formáját a választási folyamatban; hangsúlyozza, hogy a mostari választásokról megállapodás születhetett, ami a kompromisszum elérésére irányuló politikai akaratot tükrözi, és hangsúlyozza, hogy a választásokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó megállapodásokat nem szabad az EJEB által meghatározottól eltérő célokra használni; hangsúlyozza, hogy ezeket a változtatásokat lehetőleg még a 2022-es általános választások előtt végre kell hajtani, biztosítva a kellő mértékben sokszínű politikai képviseletet a kormányzás valamennyi szintjén, és gondoskodva arról, hogy a választásokat – az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásainak végrehajtása révén – az európai normáknak megfelelően bonyolítsák le;

48.  szorgalmazza a 2020. évi helyhatósági választások – és köztük a mostari választások – során tapasztalt állítólagos választási szabálytalanságok alapos kivizsgálását, beleértve a választók nyilvántartásba vétele során elkövetett csalást, a személyazonosság-lopást, a független választási megfigyelés akadályozását, valamint a szavazókra és a bosznia-hercegovinai központi választási bizottságra gyakorolt indokolatlan politikai nyomást; intézkedéseket szorgalmaz a központi választási bizottság megfelelő működésének biztosítása érdekében;

49.  sajnálatának ad hangot a média eszközként való felhasználása, valamint a rá nehezedő folyamatos politikai és pénzügyi nyomás miatt – amely a Covid19-világjárvány ideje alatt súlyosbodott –, ez ugyanis aláássa a véleménynyilvánítás szabadságát és a médiapluralizmust; aggodalmát fejezi ki a független médiát körülvevő ellenséges környezet miatt, és sürgeti a hatóságokat, hogy ténylegesen vizsgálják ki a valamennyi újságíró és a média munkatársai elleni verbális és fizikai fenyegetéseket és támadásokat, és az elkövetőket állítsák bíróság elé; sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy hozzon létre az ország egész területén a véleménynyilvánítás és a média szabadságának megsértésére vonatkozó információk összegyűjtésére és cseréjére szolgáló mechanizmust, az EBESZ-szel aláírt vonatkozó egyetértési megállapodás alapján;

50.  ismételten felszólít a szerkesztőségi és médiatulajdonosi struktúra átláthatóságát biztosító hatékony intézkedések meghozatalára, a támogatásokra és a reklámozásra vonatkozó szabályok mellett; ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony intézkedéseket kell hozni az online és offline gyűlöletbeszéd ellen;

51.  emlékeztet arra, hogy szükség van az állami szintű közszolgálati műsorszolgáltatás, az entitás-szintű közszolgálati műsorszolgáltatók és a Hírközlési Szabályozó Ügynökség fenntartható finanszírozásának, függetlenségének, objektivitásának és pénzügyi átláthatóságának biztosítására;

52.  emlékeztet arra, hogy a magas színvonalú, Bosznia-Hercegovina valamennyi hivatalos nyelvén elérhető többnyelvű tartalom a valódi médiapluralizmus alapvető eleme, amely hozzájárulna az ország kulturális sokszínűségének védelméhez; ösztönzi az ARTE mintájára egy többnemzetiségű és többnyelvű közszolgálati műsorszolgáltató létrehozását, amely egyesíti az embereket és elősegíti a békét és a délkelet-európai államok közötti megbékélést;

53.  emlékeztet a médiaszabadság biztosításának, valamint a minőségi újságírás, a tényellenőrzés és a médiaműveltség előmozdításának fontosságára a propaganda, a dezinformáció és az álhírek kezelése érdekében, és ösztönzi a médiaműveltség, az informatikai készségek és a digitális jártasság beépítését az oktatási tantervekbe; hangsúlyozza, hogy a dezinformációs kampányok és a külföldi beavatkozás elleni proaktív és hatékony fellépés érdekében az Uniónak javítania kell kommunikációs stratégiáját; megjegyzi, hogy a tények elferdítésével, valamint az etnikai és vallási különbségek kiaknázásával egyes külföldi szereplők a reformok aláásására, az ország egységét veszélyeztető megosztottság elősegítésére, valamint az Unió és a régióban tett uniós fellépések hitelességének csorbítására törekszenek, különösen az általános bővítési folyamattal és a koronavírus-világjárvány idején nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatban, veszélyeztetve ezáltal Bosznia-Hercegovina stabilitását és európai integrációját; felhívja az Uniót, hogy nyújtson további pénzügyi és egyéb segítséget az érintett bosznia-hercegovinai intézményeknek annak érdekében, hogy növelje az ország e fenyegetés leküzdésére irányuló képességét;

54.  szorgalmazza, hogy az uniós integrációs folyamatot a nyilvánosság számára megfelelően kommunikálják, a megbékélést, valamint a kompromisszumon és a kölcsönös megértésen alapuló politikai kultúra kialakítását célzó projektként is;

55.  felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy javítsák az együttműködést, és az Unió régióbeli polgárokat érintő jelentőségének stratégiaibb előtérbe helyezésével kezeljék a régió európai kilátásainak aláásására irányuló külföldi és belföldi dezinformálást és hibrid fenyegetéseket;

56.  aggodalmát fejezi ki az országra nehezedő megnövekedett migrációs nyomás és a nem megfelelő befogadási feltételek miatt, amelyek súlyos humanitárius helyzethez vezettek; felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy dolgozzanak a helyzet érdemi, fenntartható, azonnali és hosszú távú megoldásán, összehangolt, stratégiai és országos szintű reagálás, hatékony intézményközi koordináció, valamint jobb határigazgatási és befogadási kapacitások révén, a humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférés és a tisztességes alapvető életkörülmények biztosítása érdekében, beleértve a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó különleges biztosítékokat, a megfelelő szálláshoz való hozzáférést és a gyermekek védelmét; szorgalmazza a felelősség méltányos megosztását Bosznia-Hercegovina teljes területén, elkerülve az átpolitizálást és megfelelő támogatást nyújtva valamint az ideiglenes befogadóállomásoknak otthont adó helyi közösségek számára; sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy kössön megállapodást az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó kapacitás megerősítése és az Unióval való együttműködés javítása érdekében, többek között az áttelepítés mint a nemzetközi védelmet kérő személyek számára nyitva álló biztonságos és legális lehetőség tekintetében;

57.  felszólítja Bosznia-Hercegovinát és az Uniót, hogy erősítsék tovább a rászorulók nemzetközi védelmével kapcsolatos együttműködést, dolgozzanak a szolidaritáson alapuló megoldásokon, és akadályozzák meg a nemzetközi jog és az alapvető jogok állítólagos megsértését, például a Bosznia-Hercegovina határain alkalmazott visszafordítást; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre független ellenőrzési és vizsgálati mechanizmust; támogatja az Európai Parlament Frontexet ellenőrző munkacsoportjának munkáját;felhívja a Bizottságot, az uniós ügynökségeket és a nemzetközi szervezeteket, hogy aktívan működjenek együtt a boszniai hatóságokkal egy működő és fenntartható migrációs és menekültügyi rendszer kialakítása érdekében; felhívja a Bizottságot, az uniós ügynökségeket és a nemzetközi szervezeteket, hogy nyújtsanak további operatív, technikai, logisztikai és pénzügyi támogatást Bosznia-Hercegovinának a megfelelő befogadási kapacitások és feltételek országszerte történő biztosítása érdekében, lehetőleg azokon a pontokon, ahol a migránsok belépnek az országba, a hatékony menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés biztosítása, a beérkező migránsok és a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására irányuló kapacitás növelése, valamint adott esetben a nemzetközi és európai normáknak megfelelő kiutasítási eljárások lefolytatása érdekében; felszólít a vonatkozó finanszírozás értékelésére annak biztosítása érdekében, hogy a migrációs szükségletekre irányuló átlátható, feltételhez kötött és hiteles uniós támogatás a célját szolgálja, és eljusson a megcélzott kedvezményezettekhez;

58.  sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy a szomszédos országokkal és az érintett uniós ügynökségekkel (Europol, Eurojust, Frontex) folytatott stratégiai együttműködés javítása révén fokozza a határokon átnyúló bűnözés, különösen az ember-, a fegyver- és a kábítószer-kereskedelem elleni erőfeszítéseit; felhívja az országot, hogy biztosítsa a 2019. február 5-én az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) kötött, a jogállásról szóló megállapodás gyors aláírását és ratifikálását, amely elősegítené a határok jobb védelmét az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett, miközben segítené a határokon átnyúló bűnözés – többek között a bűnszervezetek általi embercsempészet – elleni küzdelmet és az irreguláris migráció megelőzését;

59.  a folyamatban lévő egészségügyi vészhelyzettel kapcsolatban koordinált, stratégiai és átlátható országos reagálást, valamint megkülönböztetésmentes kockázatcsökkentési és a világjárvány utáni helyreállítási intézkedéseket szorgalmaz, kezelve a nők, a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok, köztük a migránsok és menekültek sajátos szükségleteit;

60.  szorgalmazza a világjárvánnyal kapcsolatos információk és adatok proaktívabb cseréjét, valamint sürgős és konkrét intézkedéseket kér a nők helyzetének kezelése érdekében az élet minden területén, ideértve a kapcsolati erőszakot is, amely a világjárvány alatt tovább súlyosbodott;

61.  emlékeztet a Covid19-hez kapcsolódóan az országban uralkodó helyzet kezelésére nyújtott uniós támogatásra, beleértve a kkv-k támogatására nyújtott új, 12 millió euró összegű hitelgaranciára; arra bátorítja Bosznia-Hercegovinát, hogy maradéktalanul használja ki az Unió mechanizmusait, ideértve az orvostechnikai felszerelésekre vonatkozó közös beszerzési megállapodás betartását; hangsúlyozza az európai szolidaritás fontosságát;felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különítsenek el elegendő mennyiségű Covid19-oltóanyagot a nyugat-balkáni országok számára, és támogassák a vakcinázásra való felkészültségüket és annak végrehajtását; e tekintetben üdvözli a kiviteli engedély alóli mentességet, valamint azt az intézkedéscsomagot, amely lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina és más nyugat-balkáni partnerek számára, hogy végre részesüljenek az Unió előzetes beszerzési megállapodásaiból;

62.  hangsúlyozza, hogy a boszniai hatóságoknak meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt az alapvető jogok és szabadságok, valamint a világjárvány miatt szükséges korlátozások között, különösen a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében; úgy véli, hogy a kereskedelem, a szolgáltatások, a közlekedés, a gyártás és az idegenforgalom világjárvány okozta lelassulásának kezelésére szolgáló rövid távú intézkedések nem veszélyeztethetik a hosszú távú reformok végrehajtását;

63.  emlékeztet arra, hogy a jogállamisági hiányosságok, valamint a széttagolt és rosszul működő termék- és munkaerőpiacok aláássák a piacgazdaság működését, a gazdasági növekedést és a közvetlen külföldi befektetések beáramlását;

Társadalmi-gazdasági reformok

64.  felhívja Bosznia-Hercegovinát, hogy fokozza a társadalmi-gazdasági és az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, beleértve a szakoktatással és -képzéssel kapcsolatosakat, csökkentve a tartós munkanélküliséget – beleértve a nők és a fiatalok munkanélküliségét is – a régióban tapasztalható demográfiai hanyatlás és a legégetőbb, különösen az egészségügyi és az informatikai ágazatban tapasztalható agyelszívás kezelése érdekében, azáltal, hogy többet fektet be az oktatási ágazatba, többek között a szakoktatásba és -képzésbe, kezelve az oktatás és a munkaerő-piaci igények közötti eltéréseket, valamint küzdve a foglalkoztatás terén tapasztalható megkülönböztetés ellen; ezzel összefüggésben üdvözli a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási terv részeként bevezetett Ifjúsági garancia kiemelt kezdeményezést, amelynek célja a jó minőségű munkalehetőségek, a továbbképzés és a szakmai gyakorlatok biztosítása a fiatalok számára;

65.  felszólítja a hatóságokat, hogy erősítsék meg azokat az intézkedéseket, amelyek garantálják a társadalmi kohéziót, a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentését, valamint az egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelemhez való hozzáférést, valamint hogy az entitások és kantonok körében harmonizálják a szülési és apasági szabadságra vonatkozó jogszabályokat, akadályozzák meg a nemi alapú megkülönböztetést és a munkahelyi szexuális zaklatást, és mozdítsák elő a szociális partnerek közötti társadalmi-gazdasági párbeszédet;

66.  felhívja a hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a gazdasági diverzifikációra, a digitalizációra és az informális gazdaság kezelésére irányuló intézkedéseket, és közben dolgozzanak ki hatékony és átlátható mechanizmusokat az energiapiac, a közlekedési infrastruktúra, a fenntartható turizmus és a kkv-k támogatása terén;

67.  hangsúlyozza, hogy sürgősen létre kell hozni egy egységes országos gazdasági térséget, ideértve a vállalkozások nyilvántartásba vételével, engedélyezésével, az engedélyek kiadásával és a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárások egyszerűsítését, központosítását és összehangolását; rámutat arra, hogy a digitalizáció nagy lehetőségeket hordoz Bosznia-Hercegovina gazdaságának fejlesztése számára;

68.  emlékeztet arra, hogy teljes körűen végre kell hajtani a 2020–2022-es bosznia-hercegovinai gazdasági reformprogramban és a gazdasági és pénzügyi párbeszéden alapuló szakpolitikai iránymutatásban előirányzott intézkedéseket;

69.  megismétli felhívását, hogy fogadjanak el országos stratégiát az államháztartási gazdálkodásról és a költségvetés átláthatóságának növeléséről Bosznia-Hercegovinában, lehetővé téve az Unó által finanszírozott költségvetési támogatást; emlékeztet arra, hogy elő kell mozdítani az államadósság fenntarthatóságát és a költségvetés konszolidálására irányuló erőfeszítéseket; sajnálja, hogy az entitások közötti viták hatással vannak az egységes közvetett adórendszer működésére; emlékeztet az állami vállalatok koherens szerkezetátalakításának és depolitizálásának szükségességére az egész országban, ami jobb kormányzáshoz és nagyobb átláthatósághoz vezet; hangsúlyozza, hogy létre kell hozni az állami tulajdonú vállalatok nyilvánosan elérhető nyilvántartását;

70.  szorgalmazza a Versenytanács és az Állami Támogatási Tanács hatékony működésének és határozataik végrehajtásának biztosítását, valamint a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó stratégia végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a központi bank és tartalékainak függetlensége a makrogazdasági stabilitás kulcsa; emlékeztet arra, hogy időszerű, átfogó és jó minőségű országos statisztikákat kell biztosítani;

71.  sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy aktívan mozdítsa elő a regionális gazdasági integrációt a Nyugat-Balkánon, és támogatja a barangolási díjak régióbeli csökkentésére irányuló javaslatot; tudomásul veszi a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós kereskedelmi kedvezmények 2025. december 31-ig történő meghosszabbítását, ami hozzájárul a nyugat-balkáni országok fenntartható gazdasági fejlődéséhez;

72.  sürgeti az országot, hogy teljes mértékben léptesse érvénybe a vámpolitikáról szóló törvényt, valósítsa meg a regionális gazdasági térség kereskedelmi vonatkozásait, és véglegesítse a WTO-csatlakozásához szükséges lépéseket;

Összeköttetések, energia és környezetvédelem

73.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy stratégiaibb módon fektessen be a Nyugat-Balkánon egy külön gazdasági és beruházási terv révén, és elismeri e terv jelentőségét a regionális és a határokon átnyúló együttműködés megerősítése szempontjából; hangsúlyozza, hogy a gazdasági és beruházási terv beruházásainak összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel és az uniós éghajlat-politikai célokkal, valamint előzetes környezeti hatásvizsgálatokról kell gondoskodniuk; elismeri, hogy a gazdasági és beruházási terv hozzájárulhat a társadalmi fejlődés előmozdításához és a világjárvány utáni hosszú távú fellendüléshez, és hangsúlyozza annak biztosításának szükségességét, hogy az uniós források ösztönzőket és feltételeket egyaránt tartalmazzanak, és hatékonyan járuljanak hozzá a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítéséhez Bosznia-Hercegovina valamennyi lakosa számára;

74.  emlékeztet arra, hogy a kiszámítható előcsatlakozási finanszírozás feltétele a hatékony koordinációs módszerek megléte, valamint az országos stratégiák és reformok végrehajtása; hangsúlyozza, hogy javítani kell a felvevőképességet az előcsatlakozási támogatás számára; hangsúlyozza, hogy a finanszírozás elosztását átlátható, hatékony, elszámoltatható, depolitizált és megkülönböztetésmentes módon kell végrehajtani; sürgeti a bosznia-hercegovinai hatóságokat – valamennyi szinten – és az uniós finanszírozás egyéb kedvezményezettjeit, hogy javítsák az uniós fellépés átláthatóságát és láthatóságát, és megfelelően kommunikáljanak az uniós támogatás hozzáadott értékéről;

75.  javasolja, hogy a fenntartható és inkluzív növekedésserkentő állami beruházásokra, valamint az összekapcsoltságot, a multimodális szállítást és a közúti biztonságot növelő energetikai és infrastrukturális projektekre kell összpontosítani, teljes összhangban az állami támogatásra, a közbeszerzésre és a társadalmi-ökológiai hatásokra vonatkozó szabályokkal, ideértve a környezeti hatásvizsgálatról és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelvek végrehajtását is;

76.  sürgeti a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy javítsák az éghajlatvédelemre és az energiára vonatkozó uniós normákhoz és szakpolitikai célkitűzésekhez való igazodást, megkönnyítve a zöld és digitális átállást; felszólít az ökológiai pusztulást enyhítő és az egészséget veszélyeztető környezeti kockázatokat csökkentő intézkedések előnyben részesítésére;

77.  üdvözli a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend elfogadását, amely ösztönzi a körforgásos gazdaságra való átállást, valamint a környezeti szempontból érzékeny területek megőrzéséhez és védelméhez szükséges intézkedések elfogadását;

78.  sürgeti a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki egy olyan nemzeti energiastratégiát, amely garantálja a Párizsi Megállapodás és az idevágó uniós éghajlat-politikai és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések és jogszabályok teljes körű betartását és végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a hatékony dekarbonizáció eszközeként szén-dioxid-árazási mechanizmust kell bevezetni, összhangban az európai zöld megállapodással és a 2020. évi szófiai nyilatkozatban tett politikai kötelezettségvállalásokkal;

79.  felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy fokozza a természetmegőrzésre irányuló erőfeszítéseit, mivel mind a növény-, mind az állatfajok tekintetében ez Európa egyik legnagyobb biológiai sokféleséggel rendelkező országa; sürgeti a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy konzultáljanak a helyi közösségekkel, a civil társadalommal és a független szakértőkkel a társadalmi-ökológiai szempontból érzékeny projektekről;

80.  felszólít a levegőminőség javítására irányuló, az egész országra kiterjedő fokozott, harmonizált és következetes, a légszennyezés csökkentésére vonatkozó uniós vívmányokkal összehangban álló erőfeszítésekre, valamint a határokon átnyúló káros kibocsátások csökkentésére; tudomásul veszi, hogy a bosznia-hercegovinai nagy tüzelőberendezések nitrogén-oxid-kibocsátása már megfelel az uniós jogszabályoknak, és gyors fellépést sürget a porra és a kén-dioxidra vonatkozó kibocsátási határértékek megsértésének kezelése érdekében;

81.  hangsúlyozza, hogy növelni kell az energiatermelési ágazat fenntarthatóságát azáltal, hogy a megújuló energiaforrások fenntartható használata révén fokozzák az energiahatékonyságot és az energiadiverzifikációt; emlékeztet arra, hogy a szénre való túlzott hagyatkozás késlelteti a megújuló energiára való átállást; sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a nem hatékony és szennyező széntüzelésű erőművek fokozatos felszámolására; emlékeztet arra, hogy létre kell hozni egy mechanizmust a méltányos átállás támogatására;

82.  üdvözli a villamosenergia-összeköttetési előírásokról szóló rendeletek átültetését, valamint az 1227/2011/EU rendelet (REMIT-rendelet)(11) nemzeti villamosenergia-szabályozási keretbe való átültetését és végrehajtását, és felkéri a hatóságokat, hogy ugyanezt az integritási rendszert alkalmazzák a gázágazatban is;

83.  sürgeti az országot, hogy fogadjon el egy egész országra kiterjedő törvényt a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságokról, valamint az átviteli és a villamosenergia-piacról, és hajtsa végre az energiahatékonyságra és a megújuló energia termelésére irányuló nemzeti intézkedéseket, biztosítva a harmadik energiaügyi csomag és az Energiaközösséget létrehozó szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését; sürgeti a nyugat-balkáni országok hatóságait, hogy a regionális energiapiac kiteljesítése érdekében munkálkodva járuljanak hozzá a regionális összekapcsoltsághoz, és hangsúlyozza, hogy az, hogy Bosznia-Hercegovina nem tartja be a villamosenergia- és gázágazatban az Energiaközösség kapcsolódó vívmányait, veszélyezteti az energiaágazat regionális integrációjának kilátásait;

84.  hangsúlyozza, hogy az ökológiai szempontokat figyelembe vevő projektek, például a vízerőművek tervezésének és kivitelezésének meg kell felelnie a hatásvizsgálatokra és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi és uniós normáknak; hangsúlyozza, hogy meg kell előzni a környezeti bűnözést, az elkövetőket pedig és ténylegesen felelősségre kell vonni, valamint fokozni kell a felügyeleti ellenőrzést, és küzdeni kell az illegális építkezések ellen;

85.  lépéseket szorgalmaz egy hulladékgazdálkodási információs rendszer részét képező, fenntartható hulladékgazdálkodási folyamat kialakítására, megfelelő újrafeldolgozó létesítmények létrehozására, valamint az illegális hulladéklerakás megakadályozására;

86.  emlékeztet arra, hogy javítani kell az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó jelenségekre, különösen az árvizekre és aszályokra való felkészültséget; emlékeztet arra, hogy Bosznia-Hercegovinának még létre kell hoznia egy integrált polgári vészhelyzeti reagálási információs rendszert;

Külpolitika és biztonság

87.  sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy továbbra is fokozatosan javítsa a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) való összehangolás folyamatát – amely átlag 70%-ban már megvalósult –, mivel ez az uniós tagság egyik alapvető eleme; határozottan sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy igazodjon a korlátozó uniós intézkedéseket bevezető valamennyi tanácsi határozathoz;

88.  felszólít a jószomszédi kapcsolatok megerősítésére és az összes lezáratlan kétoldalú kérdés megoldására irányuló erőfeszítések fokozására, mint amilyen például a határkijelölés Szerbiával és Horvátországgal, valamint a kapcsolatok normalizálása Koszovóval;

89.  üdvözli Bosznia-Hercegovinának a közös uniós biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében zajló kiképzési missziókhoz való hozzájárulását, a NATO-tagságra vonatkozó cselekvési tervben való részvételét, valamint a NATO afganisztáni „Resolute Support” missziójához (RSM) való hozzájárulását; üdvözli továbbá az ENSZ nőkről, békéről és biztonságról szóló 1325. sz. határozatának végrehajtását célzó G7 partnerségi kezdeményezésre vonatkozó EU–Bosznia-Hercegovina közös cselekvési útiterv aláírását;

90.  határozottan úgy véli, hogy a rosszindulatú külföldi befolyásolás elleni fellépés szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy jobban kommunikálják az Unió elkötelezettségét a régió felé;

91.  hangsúlyozza, hogy a legfontosabb reformok előmozdítása, a kormányzás javítása és a megbékélés elősegítése érdekében az Uniónak és az Egyesült Államoknak meg kell erősíteniük a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos partnerségüket és koordinációjukat;

92.  üdvözli az EUFOR Althaia műveletének folyamatos jelenlétét az országban, valamint az EUFOR megbízatásának 2021. novemberig történő meghosszabbítását; elismerően nyilatkozik az EUFOR Althaia műveletének munkájáról, amely utat nyitott Bosznia-Hercegovina békéje, stabilizációja és európai integrációja felé; emlékeztet arra, hogy ez a misszió továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik az ország és a régió biztonsága és stabilitása szempontjából;

93.  elismerését fejezi ki amiatt, hogy az EUFOR a Covid19-világjárvány által okozott kihívások ellenére továbbra is teljes mértékben működőképes, és továbbra is támogatja az országot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Althaia műveletből; várakozással tekint a művelet közelgő stratégiai felülvizsgálata elé, és hangsúlyozza, hogy a műveletnek meg kell őriznie hírszerzési eszközeit és könnyen elérhető tartalékait;

94.  üdvözli a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok felszámolására és az aknamentesítésre irányuló folyamatos és folytatódó erőfeszítéseket, és emlékeztet ezek megfelelő finanszírozásának jelentőségére; további támogatásra szólítja fel az Uniót és a nemzetközi szervezeteket annak biztosítása érdekében, hogy fokozni lehessen az aknamentesítést, lehetővé téve Bosznia-Hercegovina számára, hogy megszabaduljon a háborús évek maradványaitól;

95.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy fokozzák az erőfeszítéseket a kézi- és könnyűfegyverek Bosznia-Hercegovinában és a régióban folytatott kereskedelme elleni küzdelemben; ezért elismerését fejezi ki a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó 2021–2024-es bosznia-hercegovinai stratégia és cselekvési terv, valamint az ahhoz kapcsolódó, 2018-ban indított francia–német kezdeményezés elfogadásával kapcsolatban, és arra ösztönzi a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy az Unió támogatásával teljes mértékben és határozottan kötelezzék el magukat azok végrehajtása mellett;

96.  a bővítési folyamattal kapcsolatos politikai felelősségvállalás megerősítése, valamint a határozottabb irányítás és a magas szintű elkötelezettség biztosítása érdekében felszólít a nyugat-balkáni országokkal folytatott magas szintű politikai és szakpolitikai párbeszéd új lehetőségeinek megteremtésére rendszeres EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozók révén, ahogy arról többek között a felülvizsgált bővítési módszertan is rendelkezik;

97.  megerősíti álláspontját, mely szerint Bosznia-Hercegovina és a többi nyugat-balkáni ország képviselőit megfelelően be kell vonni az Európa jövőjéről szóló konferenciába, és azoknak tevőlegesen részt kell venniük a konferencián, kormányzati és civil társadalmi szinten egyaránt, a fiatalokat is beleértve;

o
o   o

98.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, Bosznia-Hercegovina elnökségének, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának, Bosznia-Hercegovina parlamenti közgyűlésének, a Bosznia-hercegovinai Föderáció, a Boszniai Szerb Köztársaság és a Brčkói Körzet kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tíz kanton önkormányzatának.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0370. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0168. (3) HL C 265., 2017.8.11., 142. o. (4) HL C 46. E, 2010.2.24., 111. o. (5) HL C 157. E, 2006.7.6., 468. o. (6) HL C 137. E, 2010.5.27., 25. o. (7) HL C 171., 2021.5.6., 25. o. (8) HL C 399., 2017.11.24., 176. o. (9) HL C 363., 2020.10.28., 13. o. (10) HL C 93., 2016.3.9., 52. o. (11) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete ( 2011. október 25. ) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).