Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/0300(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0203/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0203/2021

Viták :

PV 07/07/2021 - 16
CRE 07/07/2021 - 16
PV 09/03/2022 - 11
CRE 09/03/2022 - 11

Szavazatok :

PV 08/07/2021 - 4
PV 08/07/2021 - 11
CRE 08/07/2021 - 4
PV 10/03/2022 - 2
CRE 10/03/2022 - 2

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0352
P9_TA(2022)0067

Elfogadott szövegek
PDF 306kWORD 90k
2021. július 8., Csütörtök - Strasbourg
A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program ***I
P9_TA(2021)0352A9-0203/2021

Az Európai Parlament 2021. július 8-án elfogadott módosításai a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslathoz (COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A 7. környezetvédelmi cselekvési program bizottsági értékelése24 arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a szakpolitikai integrációval kapcsolatos előrehaladás nem elegendő.
 (3)  A 7. környezetvédelmi cselekvési program bizottsági értékelése24 arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a környezetvédelmi szempontok más szakpolitikai területekbe való integrálásával kapcsolatos előrehaladás nem elegendő. Az értékelés azt is megállapította, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program a környezetvédelem és a szociálpolitika között meglévő kapcsolatokra építve jobban figyelembe vehette volna a szociális kérdéseket, például a veszélyeztetett csoportokra, a munkahelyekre, a társadalmi befogadásra és az egyenlőtlenségre gyakorolt hatást illetően. Ezenfelül a Bizottság azt is megállapította értékelésében, hogy a sok szakpolitikai területen egyre ambiciózusabb környezeti célok ellenére a környezetvédelmi kiadások sok éve viszonylag alacsonyak Európában (a GDP mintegy 2%-a), és hogy a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának elmulasztása az így felmerülő egészségügyi költségek és a környezettel kapcsolatos közvetlen költségek miatt minden évben körülbelül 55 milliárd EUR terhet jelent az uniós gazdaság számára. Az értékelés megállapította továbbá, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását erőteljesebb monitoringmechanizmussal is meg lehetett volna erősíteni.
__________________
 __________________
24 COM(2019)0233.
 24 COM(2019)0233.
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (SOER 2020) szerint a 2020. év egyedülálló lehetőséget kínál az Unió számára, hogy vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén, és szembenézzen a rendszerszintű megoldásokat igénylő sürgős fenntarthatósági kihívásokkal. A SOER 2020 szerint a globális éghajlatban és ökoszisztémákban az 1950-as évek óta észlelt változások nagy része a korábbi évtizedek, sőt évezredek során nem volt tapasztalható. A világ népessége 1950 óta megháromszorozódott, míg a városokban élő lakosság száma megnégyszereződött. A jelenlegi növekedési modell várhatóan tovább növeli a környezeti terhelést, ami közvetlen és közvetett káros hatást gyakorol az emberi egészségre és jólétre. Ez különösen igaz a legnagyobb környezeti hatással járó ágazatokra, így az élelmiszer-, a mobilitási és az energiaágazatra, valamint az infrastrukturára és az épületekre.
 (4)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (SOER 2020) szerint a következő évtized egyedülálló lehetőséget kínál az Unió számára, hogy globális vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén oly módon, hogy kezeli azokat a sürgős és példa nélküli fenntarthatósági kihívásokat, amelyekkel csak rendszerszintű változás révén lehet megbirkózni. A rendszerszintű változás alapvető, átalakító hatású és horizontális változást jelent, amely jelentős változásokat és irányváltást von maga után a rendszercélok, ösztönzők, technológiák, szociális gyakorlatok és normák, valamint a tudásrendszerek és irányítási megközelítések terén. A SOER 2020 szerint az Európát érintő tartós környezeti és fenntarthatósági kihívások egyik legfontosabb mögöttes tényezője az, hogy ezek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a gazdasági tevékenységekkel és életmóddal, különösen azokkal a társadalmi rendszerekkel, amelyek biztosítják az európaiak számára az olyan szükségleteket, mint az áruk, az energia és a mobilitás. A szakpolitikák meglévő környezetpolitikákkal való koherenciájának, valamint a meglévő környezetpolitikák teljes körű végrehajtásának biztosítása nagymértékben előrevinné Európát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó környezetvédelmi céljainak a megvalósítása felé. Ugyanakkor az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok tekintetében kötelező célokat tartalmazó rendszerszintű, hosszú távú keretekre is szükség van. A SOER 2020 arra a következtetésre jut, hogy Európa nem fogja megvalósítani a „Jólét bolygónk felélése nélkül” fenntarthatósági jövőképét pusztán azáltal, hogy előmozdítja a gazdasági növekedést, és környezet- és szociálpolitikai eszközökkel próbálja kezelni a káros mellékhatásokat. Ehelyett az ambiciózus és egységes szakpolitikák és fellépések vezérelvévé kell tenni a fenntarthatóságot az egész társadalom számára.
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra válaszul elfogadta az európai zöld megállapodást25, a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiát, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet26 a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést ülteti át a jogba.
 (5)  Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra adandó válaszintézkedéseket az európai zöld megállapodásban vázolta fel25 a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiaként, amelynek célja, hogy az Uniót versenyképes, klímasemleges és erőforrás-hatékony gazdasággal rendelkező, igazságos és virágzó társadalommá alakítsa, valamint hogy megvédje, megőrizze és javítsa az Unió természeti tőkéjét a jelenlegi és a jövőbeli generációk életminőségének javítása mellett. Prioritásként kell kezelni az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok gyors elérését, az emberek egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelmét, valamint a igazságos és inkluzív átmenet biztosítását is. Az (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet26 rögzíti az uniós jogban a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést.
__________________
 __________________
25 COM(2019)0640.
 25 COM(2019)0640.
26 COM(2020)0080.
 26 COM(2020)0080.
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Az Európai Parlament 2019. november 28-án állásfoglalást fogadott el, amelyben Európában és globálisan éghajlati és környezeti veszélyhelyzetet hirdetett ki, és sürgette az új Bizottságot, hogy hozzon gyors és jelentős intézkedéseket, így például többek között a mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, energiaügyi és infrastrukturális beruházási politikáinak mélyreható reformja révén orvosolja az éghajlati és környezeti veszélyhelyzettel kapcsolatos jelenlegi uniós politikák következetlenségeit, valamint biztosítsa, hogy az összes releváns jövőbeli jogalkotási és költségvetési javaslat maradéktalanul összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés mértékének 1,5 °C alatti szintre való korlátozására irányuló célkitűzéssel, és ne járuljon hozzá a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)  Az emberi tevékenységek széles körének – például (gyakran más tényezőkkel együttesen) a nem megfelelő földgazdálkodásnak, a földhasználat megváltoztatásának, a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatoknak, a földterületek termelésből való kivonásának, a szennyezésnek, a nem fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatoknak és a talajfedésnek, a biodiverzitás elvesztésének, valamint az éghajlatváltozásnak – tulajdoníthatóan az Unióban és világszerte is tovább romlik a termőföld és a talaj minősége, és csökken az arra való képességük, hogy ökoszisztéma-szolgáltatásokat és funkciókat nyújtsanak, illetve lássanak el. Ennek ellenére az Unió és a tagállamok jelenleg nem haladnak jó úton a talajjal és a földdel kapcsolatos nemzetközi és európai kötelezettségvállalásaik teljesítése felé, ideértve az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségeket is, amelyek célja az elsivatagosodás elleni küzdelem, a leromott földterületek és talaj helyreállítása, valamint a talajromlástól mentes világ 2030-ig történő megvalósítása. A talajvédelemről szóló, 2021. április 28-i európai parlamenti állásfoglalással összhangban az egész Unióra kiterjedő közös jogi keretre van szükség a talaj védelme és fenntartható használata érdekében, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, és amely a talajokat veszélyeztető valamennyi jelentős fenyegetés kezelésére irányul. Ennek a keretnek tartalmaznia kell többek között a talaj és funkciói közös meghatározását, a jó állapot és a fenntartható használat elérésére vonatkozó kritériumokat, valamint a köztes és végső célkitűzéseket, amelyeket harmonizált mutatók, valamint nyomonkövetési és jelentéstételi módszertan kísérnek.
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
5 c preambulumbekezdés (új)
(5c)  A Covid19-világjárvány, amely példa nélküli gazdasági és egészségügyi válsághoz vezetett, ismét megmutatta annak fontosságát, hogy a szakpolitikai döntéshozatal során alkalmazni kell a több ágazatot átfogó „Egy az egészség” koncepciót, amely elismeri, hogy az emberi egészség összefügg az állati egészséggel és a környezettel, valamint hogy az egészséget fenyegető veszélyek kezelésére irányuló fellépéseknek figyelembe kell venniük mindhárom dimenziót. Többek között a zoonózisok okozta megbetegedések és élelmiszer-biztonsági fenyegetések hatékony észlelése, kezelése és megelőzése érdekében meg kell osztani az információkat és az adatokat az ágazatok között, és fokozni kell a nemzeti és szubnacionális szintű együttműködést a hatékony és közös válaszlépések végrehajtása érdekében. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az „Egy az egészség” koncepció teljes mértékben beépüljön a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szintjébe.
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
5 d preambulumbekezdés (új)
(5d)  A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) biológiai sokféleségről és világjárványokról szóló 2020-as jelentése1a szerint a világjárványok mögöttes okai ugyanazok a globális környezeti változások, amelyek a biológiai sokféleség csökkenését és az éghajlatváltozást is előidézik, ideértve a földhasználat megváltozását, a mezőgazdaság bővülését és intenzívebbé válását, valamint a vadon élő állatok és növények kereskedelmét és fogyasztását és egyéb mozgatórugókat. Az éghajlatváltozás szerepet játszott a betegségek megjelenésében, és valószínűleg jelentős jövőbeli járványveszélyt fog okozni, miközben a biológiai sokféleség csökkenése a tájak átalakulásával is összefügg, és egyes esetekben növelheti az újonnan megjelenő betegségek kockázatát. A jelentés szerint a tétlenség költsége jelentősen meghaladja a vadon élő állatok és növények kereskedelmének és a földhasználat megváltoztatásának csökkentésén, valamint az egységes egészségügyi felügyelet fokozásán alapuló, a világjárványok megelőzésére irányuló globális stratégiák végrehajtásának költségeit.
__________________
1a IPBES, A biológiai sokféleséggel és a világjárványokkal foglalkozó munkaértekezlet – Összefoglaló, 2020.
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
5 e preambulumbekezdés (új)
(5e)  A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai várhatóan tovább fognak növekedni az elkövetkező években, ami a fejlődő országokra és a veszélyeztetett népességcsoportokra gyakorolja majd a legsúlyosabb hatást. Az ellenálló képesség kiépítésének elősegítése és a harmadik országoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, valamint a biológiai sokféleség védelmére irányuló erőfeszítéseikben való támogatása érdekében az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodást1a (Párizsi Megállapodás) és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény 2020 utáni globális keretét, továbbá összhangban kell lennie a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel. Az Uniónak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a Párizsi Megállapodást és az egyéb nemzetközi éghajlat-változási és környezetvédelmi megállapodásokat a méltányosság, valamint a közös, de differenciált felelősség és képességek elveit tükröző módon hajtsák végre, amint azt a Párizsi Megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése is rögzíti.
_______________
1a HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld ágazatokba történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezenkívül a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az európai zöld megállapodás károkozás elkerülése melletti elkötelezettségét.
 (6)  Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld és digitális ágazatokba történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezen túlmenően a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a „taxonómiai rendelet”)1a meghatározott „a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet”1a. A helyreállítási terv fontos lehetőséget kínál a klímasemlegességre és a környezetvédelemre való átállás ütemének felgyorsítására.
______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A 2020. december 31-én hatályát vesztő hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás bejelentette egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását.
 (7)  Az uniós környezetvédelmi politika irányát és koordinálását a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program 2020. december 31-én vesztette hatályát, és 4. cikkének (3) bekezdése előírta a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közlemény bejelentette, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program tartalmazni fog egy új nyomonkövetési mechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy az Unió továbbra is jó úton haladjon környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése felé. A Bizottság közleményében kötelezettséget vállalt arra is, hogy elindít egy olyan eredménytáblát, amely nyomon követi az európai zöld megállapodás valamennyi célkitűzése tekintetében elért előrehaladást.
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzését azzal a 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzésével összhangban, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. A cselekvési programnak hozzá kell járulnia az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.
 (8)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak mint átfogó uniós környezetvédelmi cselekvési programnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseire kell épülnie és támogatnia kell azok megvalósítását, összhangban azzal a legkésőbb 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzéssel, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. Teljes mértékben össze kell hangolni továbbá az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével és annak fenntartható fejlődési céljaival, amelyek egymással összefüggenek és egymástól elválaszthatatlanok, és elő kell mozdítania azok végrehajtását és megvalósítását, továbbá összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és más vonatkozó nemzetközi megállapodások céljaival. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak lehetővé kell tennie az uniós gazdaság rendszerszintű megváltoztatását, amely bolygónk tűrőképességének határain belül biztosítja a jóllétet és a regeneratív növekedést, továbbá biztosítania kell, hogy a környezeti és éghajlati átmenet igazságos és inkluzív módon valósuljon meg, miközben hozzájárul az egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései irányt szabnak az uniós szakpolitikai döntéshozatalnak, az európai zöld megállapodás stratégiáiban és kezdeményezéseiben foglalt kötelezettségvállalásokra építve, de nem korlátozódva azokra.
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében és annak fenntartható fejlődési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti. A Stockholmi Rezilienciaépítési Központ által kidolgozott modell szerint a környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos fenntartható fejlődési célok megvalósítása alapul szolgál a társadalmi és gazdasági fenntartható fejlődési célok eléréséhez, mivel társadalmaink és gazdaságaink függenek az egészséges bioszférától, és mivel a fenntartható fejlődés csak egy stabil és ellenálló bolygó biztonságos cselekvési mozgásterén belül valósulhat meg. Ahhoz, hogy az Unió globális vezető szerepet töltsön be a fenntarthatósági átmenetek megvalósításában, alapvető fontosságú lesz a fenntartható fejlődési célok Unió általi megvalósítása és a harmadik országok ennek érdekében történő támogatása.
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív gazdaságra való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. A regeneratív növekedési modell elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, visszafordítsa az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, minimalizálja a szennyezést és a természeti tőke fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét. A regeneratív gazdaság a folyamatos innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.
 (9)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív növekedési modellre való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, összefüggésben a rendszerszintű változást lehetővé tevő, fenntartható, jólléti gazdasággal, amely elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, és biztonságos cselekvési mozgásteret biztosít bolygónk tűrőképességének határain belül. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan fenntartható módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, fordítsa vissza az éghajlatváltozást, védje és állítsa helyre az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, miközben megállítja és visszafordítja azok csökkenését, megelőzi a környezetkárosodást, védi az egészséget és a jóllétet a negatív környezeti hatásoktól, megelőzi és minimalizálja a szennyezést, továbbá a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség fenntartását és gazdagítását eredményezi, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőségét. A folyamatos kutatás és innováció, a termelési és fogyasztási minták átalakítása, valamint az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén a regeneratív és fenntartható jólléti gazdaság erősíti a rezilienciát, javítja a természet állapotát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jóllétét, valamint az egészséges környezethez való jogukat.
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az OECD szerint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés „GDP-n túli” mérése jól megalapozott, és a GDP mint egyedüli iránytű nem nyújt elég pontos képet a politikai döntéshozóknak arról, hogy a gazdaság hogyan teljesít a polgárok számára, illetve hogy a növekedés hosszú távon milyen hatást gyakorol a fenntarthatóságra1a. Annak érdekében, hogy az Unió a fenntartható fejlődési célokkal, a Párizsi Megállapodással és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban holisztikusabb megközelítést alakítson ki a gazdaságpolitikai döntéshozatal terén, a 8. környezetvédelmi cselekvési program a 7. környezetvédelmi cselekvési program kérésének megfelelően előírja a GDP-n túli mutatók átfogó készletének kidolgozását a fenntartható jólléti gazdaság felé tett előrehaladás mérése, valamint a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatal irányítása és megalapozása érdekében.
__________________
1a Az SDD 2019. szeptember 18-i 102. sz. munkadokumentuma: „The Economy of Well-being – Creating opportunities for the people’s wellbeing and economic growth” (Jólléti gazdaság – Lehetőségek teremtése az emberek jóllétére és a gazdasági növekedésre).
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)  A biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni időszakra szóló hatékony globális keret végrehajtása a biológiai sokféleséget károsító finanszírozási források csökkentésétől függ, ugyanakkor az OECD jelentése szerint a kormányoknak a biológiai sokféleségre potenciálisan káros éves kiadásai ötször-hatszor nagyobbak, mint a biológiai sokféleségre fordított éves globális kiadások1a. A biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok azt a kötelezettséget fogalmazták meg, hogy legkésőbb 2020-ig meg kell szüntetni, fokozatosan meg kell szüntetni vagy meg kell reformálni a biológiai sokféleségre káros támogatásokat, és a környezetvédelmi szempontból káros támogatások uniós és tagállami szintű fokozatos megszüntetése a 7. környezetvédelmi cselekvési program keretében is kötelezettség volt. Annak érdekében, hogy az Unió legkésőbb 2050-ig megvalósíthassa a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseit, köztük a klímasemlegességet, fokozatosan meg kell szüntetni a környezeti szempontból káros támogatásokat, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok támogatását is. Ebbe minden közvetlen és közvetett támogatást, többek között az adómentesség formájában nyújtott támogatásokat is bele kell érteni. Ki kell dolgozni továbbá egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jelentést tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok támogatásától eltérő, környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetéséről. Valamennyi környezeti szempontból káros támogatás fokozatos megszüntetésének az igazságos átmenet elvét kell követnie, és azt olyan intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten megelőzik vagy enyhítik a negatív társadalmi-gazdasági hatásokat, biztosítva ugyanakkor, hogy senki se maradjon ki.
__________________
1a OECD végleges jelentés, 2020. április: „A Comprehensive Overview of Global Biodiversity Finance” (A biológiai sokféleség globális finanszírozásának átfogó áttekintése).
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
9 c preambulumbekezdés (új)
(9c)  A környezeti számlák 2019–2023-as időszakra szóló európai stratégiájának egyik prioritása az európai környezeti számlák által lefedett területek jegyzékének kibővítése, és a kidolgozás alatt álló területek egyike „a környezetre potenciálisan káros támogatások vagy támogatási intézkedések”. Az előkészítő intézkedéssel kapcsolatos munkája révén a Bizottság eszköztárat fog biztosítani az érdekelt felek számára, hogy segítse őket a környezeti szempontból káros támogatások feltérképezésében, majd a kivezetésük társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak azonosításán keresztül tényeken alapuló érvek előterjesztésére a reformjukat vagy megszüntetésüket illetően.
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
9 d preambulumbekezdés (új)
(9d)  A tengeri és part menti ökoszisztémák, például a mangroveerdőségek, a korallzátonyok, a sós mocsarak és a tengeri fűágyak állapota egyre romlik és negatív hatást gyakorolnak rájuk az olyan folyamatok, mint az eutrofizáció és a savasodás, ami kihat az általuk táplált biológiai sokféleségre és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokra és funkciókra, valamint arra, hogy képesek legyenek szénelnyelőként működni. Sürgős fellépésre van szükség e tengeri és part menti ökoszisztémák – többek között az óceánfenék – védelme és helyreállítása érdekében, illetve annak elismerése, hogy az óceánok globális javak, elősegítheti a tudatosság növelését, javíthatja az óceánokkal kapcsolatos ismereteket, valamint ösztönözheti a fellépést és a hatékony intézkedések elfogadását a társadalom minden szintjén és szereplője részéről.
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímasemlegesség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés csökkentése terén. Emellett meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését.
 (10)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímaváltozás enyhítése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a nem toxikus körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés minimalizálása terén a gazdaság minden ágazatában. Ezek a kiemelt tematikus célkitűzések a környezeti károk kiváltó okait és hatásait egyaránt kezelik, és szervesen egymáshoz kapcsolódnak, ezért elérésükhöz rendszerszintű megközelítésre van szükség. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak emellett koherens módon meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését, valamint össze kell hangolnia az említett feltételek eléréséhez szükséges intézkedéseket.
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Az „ökoszisztéma-alapú megközelítés ” fogalmát a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény a földdel, vízzel és élő erőforrásokkal való integrált gazdálkodásra vonatkozó stratégiaként határozza meg, amely előmozdítja a méltányos módon történő megőrzést és fenntartható használatot annak érdekében, hogy elősegítse az egyezmény három célkitűzése, a biológiai sokféleség megőrzése, fenntartható felhasználása és előnyeinek megosztása közötti egyensúly megteremtését.
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  Az EEA szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló természetalapú megoldások olyan intézkedések, amelyek együttműködnek a természettel és erősítik azt az ökoszisztémák helyreállítása és védelme terén, valamint segítik a társadalmat az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban és a további felmelegedés lassításában, miközben számos további előnyt nyújtanak1a. Bár a természetalapú megoldások gazdasági előnyökkel járhatnak, el kell ismerni, hogy ezek csak hosszabb távon valósulhatnak meg. A természetalapú megoldásoknak tiszteletben kell tartaniuk bizonyos kritériumokat annak biztosítása érdekében, hogy végrehajtásuk összhangban legyen a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel, és ne ássa alá azokat. Továbbá, amennyiben a természetalapú megoldások finanszírozása a biológiai sokféleség csökkenését ellensúlyozó mechanizmusokból történik, ezeknek a mechanizmusoknak szigorúan be kell tartaniuk a mérséklési hierarchiát, biztosítva többek között azt, hogy az ellentételezések csak végső eszközként legyenek alkalmazhatók.
__________________
1a Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 1/2021. sz. jelentése: „Természetalapú megoldások Európában: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére vonatkozó politika, ismeretek és gyakorlat”.
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a lehetséges kompromisszumokra és a kiszolgáltatott csoportok szükségleteire. Ezenkívül a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményessége és a kiemelt célkitűzések teljesítése érdekében nem kormányzati szereplőket is fontos – átlátható módon – bevonni.
 (11)  Mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében. A hatékony nyomon követés, végrehajtás, érvényesítés és elszámoltathatóság alapvető fontosságú, és hatékony irányításra van szükség a szakpolitikák közötti koherencia biztosítása érdekében. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, ugyanakkor módszeresen értékelni kell az ezek közötti lehetséges kompromisszumokat, valamint módszeresen értékelni kell a kiszolgáltatott és marginalizált csoportok szükségleteit. Ennek az integrált megközelítésnek meg kell felelnie valamennyi régió – többek között a városi és vidéki térségek, valamint a legkülső régiók – sajátos igényeinek. Ezenkívül a környezeti információkhoz való hozzáférés, a nyilvánosság környezeti döntéshozatalban való részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog az Aarhusi Egyezménnyel összhangban, valamint a hatóságok, a nem kormányzati szereplők és a szélesebb nyilvánosság – átlátható módon történő – bevonása a döntéshozatal minden szintjén fontos szerepet játszanak a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményességének és a kiemelt célkitűzések teljesítésének biztosításában.
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program keretében végzett hatásvizsgálatoknak figyelembe kell venniük a környezetre és az éghajlatra gyakorolt azonnali és hosszú távú hatások teljes körét, beleértve azok kumulatív hatásait, valamint a cselekvés és a tétlenség költségeit, és ehhez eszközöket kell kidolgozni. E hatásvizsgálatoknak széles körű és átlátható konzultáción kell alapulniuk, és a nyilvános konzultációk lezárását követő nyolc héten belül a Bizottságnak rendszerszerű és részletes visszajelzéssel kell szolgálnia az érdekelt felek konzultációk keretében adott válaszairól, megkülönböztetve az érdekelt felek különböző kategóriáitól érkező hozzászólásokat. Ezenkívül a hatásvizsgálatokat azok elkészültét követően haladéktalanul közzé kell tenni annak érdekében, hogy az érdekelt felek – a Bíróság C-57/16. P sz. ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítéletének1a fényében – kellően részletesen átvizsgálhassák őket, és tartalmazniuk kell a következtetéseik megalapozásához felhasznált valamennyi információt, beleértve a társadalmi-gazdasági hatásokat is.
__________________
1a A Bíróság C-57/16. , ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2018:660).
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)  Az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló intézkedéseket a szociális jogok európai pillérének megvalósításával egyidejűleg – és azzal összeegyeztethető módon – kell végrehajtani.
Módosítás 25
Határozatra irányuló javaslat
11 c preambulumbekezdés (új)
(11c)  Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és az OECD környezettel foglalkozó globális fóruma kiemelte, hogy a környezeti változások a nemek szempontjából specifikus hatásokat vonnak maguk után. A nemek szerint megkülönböztetett szerepek miatt a nők és a férfiak különböző mértékben sebezhetőek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és az éghajlatváltozás hatásai súlyosbítják a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Ezért a nemek közötti egyenlőtlenségek állandósulásának elkerülése érdekében a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó intézkedések és célok tekintetében nemi dimenzióra van szükség, beleértve a tervezett intézkedések nemi szempontú hatásvizsgálatát és azt, hogy a hangsúlyt a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedésekre helyezik. A 8. környezetvédelmi cselekvési program elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség a fenntartható fejlődésnek és az éghajlati és környezeti kihívások hatékony kezelésének is előfeltétele.
Módosítás 26
Határozatra irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítése, a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás, valamint az Unió belső és külső politikái közötti szinergiák kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében.
 (12)  A harmadik országokkal – köztük a fejlődő országokkal – folytatott megerősített együttműködés és zöld diplomácia, valamint a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás támogatása – beleértve az információhoz való hozzáférés előmozdítását, a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítását környezeti ügyekben – kulcsfontosságú a fenntartható fejlesztési célok, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez. Alapvető fontosságú továbbá az Unió valamennyi belső és külső politikája közötti szinergia és koherencia biztosítása, ideértve a kereskedelempolitikákat és megállapodásokat is, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia tiszteletben tartását.
Módosítás 27
Határozatra irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az Európai Bizottságnak értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek Unió és tagállamok általi megvalósítása terén elért eredményeket a fokozott mértékű fenntarthatóság, jólét és reziliencia irányába történő átállással összefüggésben. Ez összhangban van a Tanács27 és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság28 – OECD által is támogatott29 – azon felhívásával, hogy a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérése „GDP-n túlmutató” módon történjen és elinduljunk afelé, hogy a jóllét a szakpolitika iránytűjeként érvényesüljön.
 (13)  Az Európai Bizottságnak értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek Unió és tagállamok általi megvalósítása terén elért eredményeket a bolygó tűrőképességét figyelembe vevő fenntarthatóság, jólét és reziliencia irányába történő méltányos és inkluzív átállással összefüggésben. Ez összhangban van a Tanács27 és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság28 – OECD által is támogatott29 – azon felhívásával, hogy a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérése „GDP-n túlmutató” módon történjen és elinduljunk afelé, hogy a jóllét a szakpolitika iránytűjeként érvényesüljön.
__________________
 __________________
27 Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10414-2019-INIT/en/pdf
 27 Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10414-2019-INIT/en/pdf
28 https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/reflection-paper-towards-sustainable-europe-2030
 28 https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/reflection-paper-towards-sustainable-europe-2030
29 Lásd: jólléti OECD-keret, az inkluzív növekedést szolgáló szakpolitikai intézkedések OECD-kerete, a jobb élet kezdeményezés, valamint a gazdasági kihívások új megközelítése című kezdeményezés.
 29 Lásd: jólléti OECD-keret, az inkluzív növekedést szolgáló szakpolitikai intézkedések OECD-kerete, a jobb élet kezdeményezés, valamint a gazdasági kihívások új megközelítése című kezdeményezés.
Módosítás 28
Határozatra irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott más eszközökkel együtt a nyomonkövetési és irányítási eszközök koherens és összehangolt tárának részét képezné.
 (14)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, és a céltól való távolságon alapuló, robusztus, átfogó és átlátható módszertanon kell alapulnia. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a nem toxikus körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi és iparpolitikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott eszközökkel együtt a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények értékelésének a nyomonkövetési és irányítási eszközök tágabb, koherens és összehangolt tárának részét kell képeznie, amely a környezeti tényezők mellett társadalmi, oktatási és gazdasági tényezőkre is kiterjed.
__________________
 __________________
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
 30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
31 COM(2020)0493.
 31 COM(2020)0493.
Módosítás 29
Határozatra irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A bolygónk tűrőképességének határaira és a környezeti lábnyomra vonatkozó tudományos ismeretek bővítése – többek között a releváns mutatókészletekkel kapcsolatban – fontos a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései, különösen a hosszú távú kiemelt célkitűzése szempontjából.
Módosítás 30
Határozatra irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat felhasználják. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.
 (15)  Szilárd és érdemi adatokra és mutatókra van szükség a 8. környezetvédelmi cselekvési program célkitűzései terén elért haladás megfelelő nyomon követéséhez. A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat újra felhasználják és építsenek rájuk. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből, a biológiai sokféleség európai információs rendszeréből, a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.
Módosítás 31
Határozatra irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez.
 (17)  A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez. Adott esetben más szerveket és ügynökségeket is be kell vonni, és azoknak hozzá kell járulniuk e stratégiai prioritások megvalósításához és a 8. környezetvédelmi cselekvési program keretében elért eredmények értékeléséhez.
Módosítás 32
Határozatra irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A Bizottság 2024. március 31-ig elkészíti a 8. környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelését, hogy beszámoljon a program által elért eredményekről és segítse az új Bizottságot a prioritások kialakításában. A 2024-es európai parlamenti választások után hivatalba lépő Bizottságtól meg kell követelni, hogy a félidős értékelésben körvonalazott eredmények fényében megbízatásának első 100 napján belül készítsen egy jelentést, amelyben körvonalazza azokat a környezet- és éghajlat-politikai prioritásokat, amelyekkel kapcsolatban megbízatásának ideje alatt fel kíván lépni, valamint hogy ez a fellépés hogyan fogja biztosítani a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek teljes körű megvalósítását.
Módosítás 33
Határozatra irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A változó szakpolitikai célkitűzések és az elért eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak 2029-ben értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési programot.
 (18)  A változó szakpolitikai célkitűzések és az elért eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak 2029-ben értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés megállapításait, és amelyhez adott esetben a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel. Ezt a jogalkotási javaslatot kellő időben kell benyújtani, hogy ne legyen törés a 8. és a 9. környezetvédelmi cselekvési program között.
Módosítás 34
Határozatra irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)  Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 191. cikke alapján az Unió környezetpolitikájának a magas szintű védelemre kell irányulnia, figyelembe véve ugyanakkor az Unió különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket, és e politikának az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet” elven kell alapulnia.
Módosítás 35
Határozatra irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja az azok megvalósításához szükséges előfeltételeket, valamint keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a szóban forgó kiemelt célkitűzések elérése felé.
 (1)  Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja a szükséges előfeltételeket, valamint az elérésükhöz szükséges fellépéseket. Nyomonkövetési keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a kiemelt célkitűzések elérése felé, és az elért eredmények értékelésére. Emellett irányítási mechanizmust hoz létre a kiemelt célkitűzések teljes körű elérésének biztosítása érdekében.
Módosítás 36
Határozatra irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos gazdaságra való átállást, és támogassa az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit és kezdeményezéseit.
 (2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos, méltányos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, fenntartható, toxikus anyagoktól mentes, erőforrás-hatékony, megújuló energiaforrásokra alapuló, reziliens és versenyképes gazdaságra való átállást, támogatva, helyreállítva és javítva a környezet, ezen belül a levegő, a víz és a talaj minőségét, védelmezve és helyreállítva a biológiai sokféleséget, valamint az ökoszisztémákat. Az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseire és kezdeményezéseire épít, és támogatja azok elérését.
Módosítás 37
Határozatra irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési kerete pedig a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részét képezi.
 (3)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban, valamint a vonatkozó multilaterális környezetvédelmi és éghajlat-politikai megállapodásokban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési mechanizmusa pedig hozzájárul a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részéhez.
Módosítás 38
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2050-re szóló hosszú távú kiemelt célja, hogy a polgárok bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan regeneratív gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő és nem okoz környezetkárosodást. Az egészséges környezet megalapozza a polgárok jólétét, a biológiai sokféleség kibontakozik és a természeti tőke védelme, helyreállítása és értékelése oly módon történik, amely fokozza az éghajlatváltozással és más környezeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességet. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.
 (1)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú kiemelt céljaként azt kell kitűzni, hogy a polgárok mielőbb, de legkésőbb 2050-ig bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan fenntartható jóléti gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, a növekedés regeneratív, megvalósul a klímasemlegesség, és ahol minimálisra csökkentek az egyenlőtlenségek. Az egészséges környezet megalapozza minden ember jólétét és egészségét, biztosítja a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák kibontakozását és a természet védelmét, megőrzését és helyreállítását, fokozott ellenálló képességet nyújtva az éghajlatváltozással, a természeti katasztrófákkal és más környezeti kockázatokkal szemben. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában, összhangban a generációk közötti felelősséggel.
Módosítás 39
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat kiemelt tematikus célkitűzése a következő:
 (2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat, egymással összefüggő, legkésőbb 2030-ig megvalósítandó kiemelt tematikus célkitűzése a következő:
Módosítás 40
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozatos és visszafordíthatatlan csökkentése, illetve az ilyen gázok természetes vagy más úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint;
 a)  az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafordíthatatlan gyors és tervezhető csökkentése, ugyanakkor az ilyen gázok természetes úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint, összhangban az Unió éghajlati és környezeti célkitűzéseivel, biztosítva a méltányos átállást, amely senkit nem hagy hátra;
__________________
 __________________
32 COM(2020)0080.
 32 COM(2020)0080.
Módosítás 41
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  folyamatos előrelépés az alkalmazkodóképesség növelése, a reziliencia erősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén;
 b)  folyamatos előrelépés az alkalmazkodóképesség növelése és általános érvényesítése terén, többek között ökoszisztéma-alapú megközelítések alapján, továbbá a reziliencia és az adaptáció erősítése, az alkalmazkodás és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén a környezetben és társadalomban, valamint a gazdaság minden ágazatában, a természeti katasztrófák megelőzésének és az azokra való felkészültségnek a javítása mellett;
Módosítás 42
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  előrelépés egy olyan regeneratív növekedési modell felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezetkárosodástól, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása;
 c)  előrelépés egy olyan fenntartható jóléti gazdaság felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, és a nem toxikus, körforgásos gazdaságra való átállás biztosítása, amelyben a növekedés regeneratív és az erőforrásokat hatékonyan, a hulladékhierarchiával összhangban használják fel;
Módosítás 43
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a polgárok egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében;
 d)  szennyezőanyag-mentességre törekvés a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj, valamint a fény- és a zajszennyezés tekintetében is) megteremtése, és az emberek, állatok és ökoszisztémák egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében, többek között az „Egy az egészség” koncepció alkalmazása és előmozdítása révén;
Módosítás 44
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a természeti tőke – különösen a levegő, a víz, a talaj és az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek és a tengeri ökoszisztémák – növelése;
 e)  a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, többek között a védett területeken belüli és kívüli veszteségeinek megállítása és visszafordítása révén, valamint a környezet – különösen a levegő, a víz és a talaj – egészségének javítása, valamint a tengeri és szárazföldi ökoszisztémák romlásának kezelése, különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégiában meghatározott, valamint a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott célok végrehajtása révén;
Módosítás 45
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – f pont
f)  a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszer területén.
 f)  a környezeti fenntarthatóság biztosítása, valamint az uniós termelés és fogyasztás lábnyomával kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések – többek között az uniós ösztönzésű globális erdőirtás – jelentős csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás, az idegenforgalom, a nemzetközi kereskedelem és élelmiszerláncok területén, beleértve a mezőgazdaságot, a halászatot és az akvakultúrát is, az éghajlati és környezeti externáliák internalizálása mellett;
Módosítás 46
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A (2) bekezdésben megállapított kiemelt tematikus célkitűzéseket úgy kell értelmezni, hogy kiterjednek az európai zöld megállapodás stratégiáiban és kezdeményezéseiben meghatározott célkitűzésekre, célértékekre és intézkedésekre, valamint az e célkitűzések megvalósításához hozzájáruló, uniós jogszabályokban foglalt célértékekre. Ezeket a célkitűzéseket, célokat és intézkedéseket figyelembe kell venni a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései felé tett előrehaladás értékelésére szolgáló nyomonkövetési keret kidolgozásakor.
Módosítás 47
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – cím
Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek
 Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek és ezen előfeltételek megvalósításához szükséges intézkedések
Módosítás 48
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között megfelelő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint, valamint a környezeti bűnözés elleni fellépés fokozása;
 a)  a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes, gyors és teljes körű végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között további és elegendő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint;
Módosítás 49
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  az iránymutatás és az ajánlások javítása, valamint hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók – többek között bírságok – biztosítása a környezetvédelmi jogszabályoknak való meg nem felelés kockázatának csökkentése érdekében, többek között a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével, a hulladékkal kapcsolatos bűncselekményekkel és az illegális fakitermeléssel kapcsolatban, valamint a környezetvédelmi felelősség és a meg nem felelésre adott válaszok terén a vonatkozó uniós jogszabályokban, például a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a, valamint a nemzetközi szervezett bűnözésről szóló egyezmény és a nemzetközi szervezett bűnözésről szóló ENSZ-egyezmény hatálya alá tartozó rendelkezésekben meghatározott, a környezeti bűnözésre és a bűnüldözésre vonatkozó ügyészi és igazságügyi együttműködés megerősítése;
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
Módosítás 50
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  az uniós környezetvédelmi jogszabályok betartatásának kiemelt kezelése, a végrehajtás elmaradása esetén a kötelezettségszegési eljárások gyors és módszeres nyomon követésével, többek között annak biztosításával is, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt elegendő pénzügyi forrást és humán erőforrást rendeljenek hozzá e célhoz;
Módosítás 51
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 francia bekezdés
–  a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk ne sértse a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések egyikét sem;
 –  a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések, valamint a fenntartható fejlesztési célok érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben, valamint az Unió által kötött vonatkozó nemzetközi megállapodásokban annak biztosítása érdekében, hogy ezek a stratégiák, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések, beruházások, projektek és megállapodáso és végrehajtásuk adott esetben hozzájáruljanak a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzésekhez, és ne okozzanak kárt, többek között a taxonómiai rendelet 17. cikkével összhangban;
Módosítás 52
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 francia bekezdés
–   kitüntetett figyelem a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések közötti szinergiákra és lehetséges kompromisszumokra annak érdekében, hogy a polgárok táplálkozással, lakhatással és mobilitással kapcsolatos igényeinek biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;
 –   valamennyi kezdeményezés környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzései közötti szinergiák és lehetséges kompromisszumok szisztematikus és átfogó értékelése annak biztosítása érdekében, hogy a jóllét, és különösen az emberek egészséges környezethez való joga és annak szükségessége, valamint a megfizethető, jó minőségű, hozzáférhető víz, élelem, lakhatás, energia, egészségügyi ellátás és mobilitás biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;
Módosítás 53
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 a francia bekezdés (új)
–  a „gondoljunk először a fenntarthatóságra” megközelítés elfogadása a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokban és eszköztárban, többek között a taxonómiai rendelet 17. cikkében említett „jelentős károkozás elkerülését célzó elv” integrálása és gyakorlati megvalósítása révén;
Módosítás 54
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 b francia bekezdés (új)
–  az uniós intézkedések és szakpolitikák, többek között az ágazati jogszabályok, az Unió külső tevékenysége, az uniós költségvetés, valamint az uniós jogszabályok végrehajtására vonatkozó, a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott nemzeti vagy regionális tervek összhangjának biztosítása a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzésekkel;
Módosítás 55
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 francia bekezdés
–  a meglévő politikák rendszeres értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek kellően figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt várható hatásokat;
 –  a meglévő politikák rendszeres értékelése és átfogó hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű, átlátható és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt azonnali és hosszú távú hatások teljes körét, beleértve azok kumulatív hatásait, valamint a cselekvés és a tétlenség költségeit;
Módosítás 56
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a környezeti és éghajlati fenntarthatóság hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, többek között a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe;
 c)  a fenntartható fejlesztési célok, valamint az éghajlat-politikai, környezeti – köztük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos – és társadalmi célkitűzések hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, annak eredeti céljának sérelme nélkül, többek között az országspecifikus ajánlásokba, a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe annak érdekében, hogy a tagállamok elemzésekkel és további mutatókkal rendelkezzenek;
Módosítás 57
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az olyan fenntartható jólléti gazdaság felé tett előrehaladás mérésére és megvalósítására szolgáló átfogó uniós keret létrehozása, amely összhangban van a fenntartható fejlődési célokkal, a Párizsi Megállapodással és az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményével, az európai szemeszter sérelme nélkül, és amely segíti az új és meglévő szakpolitikák és kezdeményezések kidolgozását és összehangolását, miközben integrálja a fenntartható jólléti gazdaságra való átállást, ahol a növekedés regenerálódik az Unió politikai prioritásaiba és éves programozásába, valamint a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokba és eszköztárba;
Módosítás 58
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten;
 d)  az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása és azok elegendőségének biztosítása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten, összhangban az Unió fenntartható finanszírozási stratégiájával, beleértve a taxonómiai rendeletben és annak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvében meghatározott intézkedéseket, továbbá tekintettel ezen intézkedések munkahelyteremtési képességére, az Unió hosszú távú versenyképességének és az uniós gazdaság és társadalom rezilienciája növelésének biztosítása;
Módosítás 59
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése uniós és nemzeti szinten, a piaci alapú eszközök és a zöld költségvetés-tervezési eszközök – köztük a társadalmilag igazságos átállás biztosításához szükséges eszközök – lehető legjobb kihasználása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában;
 e)  a fosszilis tüzelőanyagok valamennyi közvetlen és közvetett támogatásának haladéktalan, de legkésőbb 2025-ig történő fokozatos megszüntetése uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten;
Módosítás 60
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivételével minden környezeti szempontból káros közvetlen és közvetett támogatás haladéktalan, de legkésőbb 2027-ig történő fokozatos megszüntetése uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten;
Módosítás 61
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb)  a környezetvédelmi adózás és a piaci alapú eszközök, valamint a zöld költségvetés-tervezési és finanszírozási eszközök és a környezetvédelmi szempontból pozitív ösztönzők legjobb kihasználása, beleértve a társadalmilag igazságos átmenet biztosításához szükséges ösztönzőket, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó szabványosított számviteli gyakorlatok alkalmazásában, feltéve, hogy ez nem helyettesíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vagy a biológiai sokféleség védelmére irányuló célokat és intézkedéseket;
Módosítás 62
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e c pont (új)
ec)  beruházás a biológiai sokféleség védelmébe és helyreállításába a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben elfogadott minimális éves kiadási célokkal összhangban (2024-ben 7,5%, 2026-ban és 2027-ben 10%), azzal a szándékkal, hogy a következő többéves pénzügyi keretben fokozatosan növeljék ezeket a célokat, valamint összhangban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégiában foglalt finanszírozási célkitűzésekkel, amelyet az uniós taxonómiai kritériumokat figyelembe vevő, szilárd, átlátható és átfogó módszertan segítségével kell nyomon követni;
Módosítás 63
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e d pont (új)
ed)  az éghajlati szempontok és a biológiai sokféleség hatékony érvényesítésének és vizsgálatának biztosítása az uniós és a nemzeti költségvetésekben, valamint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos finanszírozás közötti összhang biztosítása;
Módosítás 64
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e e pont (új)
ee)  annak biztosítása, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében hozott intézkedéseket társadalmilag méltányos és inkluzív módon hajtsák végre, hozzájárulva a szociális jogok európai pilléréhez, és hatékonyan kezelve és csökkentve az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos hatásokból és szakpolitikákból esetlegesen származó társadalmi egyenlőtlenségeket, beleértve a nemek közötti egyenlőtlenséget;
Módosítás 65
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e f pont (új)
ef)  a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a 8. környezetvédelmi cselekvési programban, többek között nemi szempontú hatásvizsgálatok és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedések révén;
Módosítás 66
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;
 f)  annak biztosítása, hogy az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken és technológiákon alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap – ideértve az őslakosok és a helyiek tudását is – és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, a képzés és az átképzés, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;
Módosítás 67
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  a különböző ökoszisztémák azon képességére vonatkozó tudományos ismeretek bővítése, hogy az üvegházhatású gázok elnyelőiként és tárolóiként működjenek;
Módosítás 68
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)
fb)  a rendszerszintű változás követelményeire vonatkozó tudásalap kiépítése, beleértve többek között a fordulópontok, visszacsatolási hurkok, bezáródások, kölcsönös függőségek és a környezeti és társadalmi-gazdasági rendszerek alapvető megváltoztatását akadályozó tényezők azonosításának, mérésének és értékelésének módját, valamint azt, hogy miként lehet áttérni az elszigetelt és ágazati alapú szakpolitikai fókuszról a szakpolitikai koherencia rendszerszintű megközelítésére, továbbá hogy miként lehet megelőzni vagy enyhíteni a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokat;
Módosítás 69
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f c pont (új)
fc)  a többek között a rendszerszintű változásokkal, bolygónk tűrőképességének határaival, az Unió környezeti lábnyomával – többek között a termelési és fogyasztási rendszerekkel, az irányítással, a fenntartható finanszírozással és az egyenlőtlenségekkel – kapcsolatos hiányosságok megszüntetése és optimalizálása, valamint annak biztosítása, hogy ezek a mutatók a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szintjén összehasonlíthatók legyenek;
Módosítás 70
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f d pont (új)
fd)  a regionális és helyi hatóságok teljes körű részvételének és a velük való együttműködésnek a biztosítása a környezetvédelmi politikaalkotás valamennyi dimenziójában, együttműködésen alapuló és többszintű megközelítés révén, valamint annak biztosítása, hogy a helyi és regionális közösségek megfelelő forrásokkal rendelkezzenek a helyi végrehajtáshoz;
Módosítás 71
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f e pont (új)
fe)  az éghajlat- és környezetvédelmi politika területén az összes uniós intézmény, többek között a Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködés megerősítése a környezetvédelmi együttműködés technikai platformja keretében, valamint annak feltárása, hogy miként lehetne javítani a párbeszédet és az információmegosztást;
Módosítás 72
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f f pont (új)
ff)  az elővigyázatosság elvének, a megelőzés elvének, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának, valamint a szennyező fizet elvének teljes mértékben történő tiszteletben tartása és biztosítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének megfelelően;
Módosítás 73
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f g pont (új)
fg)  a talajromlás kezelése, valamint a talaj védelmére és fenntartható használatára vonatkozó uniós szintű jogi keret létrehozása, amely harmonizált mutatókat, valamint nyomonkövetési és jelentéstételi módszertant foglal magában;
Módosítás 74
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f h pont (új)
fh)  az élelmiszerrendszer átalakítása – többek között a közös agrárpolitika révén – annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel, hogy hozzájáruljon többek között a biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához az Unión belül és kívül egyaránt, minimalizálja a vegyi, antibiotikumos és fosszilis tüzelőanyagokon alapuló bevitelt, és biztosítsa az állatjólét magas szintjét, miközben biztosítja az érintett érdekelt felek számára az igazságos átmenetet;
Módosítás 75
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f i pont (új)
fi)  az Unióban nem jóváhagyott peszticidek globális kivezetésének előmozdítása, és kötelezettségvállalás annak biztosítására, hogy az Unióban való használatra nem jóváhagyott peszticideket ne exportálják az Unión kívülre az Unió belső és külső politikái közötti egyenlő versenyfeltételek és összhang biztosítása érdekében;
Módosítás 76
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f j pont (új)
fj)  a különös aggodalomra okot adó anyagok és más veszélyes vegyi anyagok – köztük az endokrin károsító anyagok, a nagyon perzisztens vegyi anyagok, a neurotoxikus anyagok és az immuntoxikus anyagok – gyors helyettesítése, valamint a vegyi anyagok kombinált hatásainak, az anyagok nanoformáinak és a termékekből származó veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségnek a kezelése, értékelve az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásukat, beleértve az éghajlatot és a biológiai sokféleséget is, előmozdítva ugyanakkor a biztonságos alternatívák jobb használatát és megfizethetőségét, valamint fokozva és összehangolva az állatkísérletek alternatíváinak fejlesztését és validálását;
Módosítás 77
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, környezeti lábnyomuk minimalizálása mellett;
 g)  a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, többek között az ökoszisztémák állapotára vonatkozó valós idejű adatok és információk biztosítása révén, az e technológiák környezeti lábnyomának minimalizálására irányuló erőfeszítések fokozása mellett, valamint az adatok és információk átláthatóságának és nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása;
Módosítás 78
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
ga)  az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet közötti összefüggések holisztikus felismerése az „Egy az egészség” koncepciónak a szakpolitikai döntéshozatalba való teljes integrációja révén;
Módosítás 79
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g b pont (új)
gb)  az egészséges környezethez való jognak az Európai Unió Alapjogi Chartájában való elismerése és egy ehhez hasonló jog előmozdítása nemzetközi szinten;
Módosítás 80
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  a természetalapú megoldások és a szociális innováció teljes körű kihasználása;
 h)  az ökoszisztéma-megközelítések és a zöld infrastruktúra teljes körű kihasználása, beleértve a természetalapú megoldásokat is, ugyanakkor:
Módosítás 81
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 1 francia bekezdés (új)
–  az ökoszisztémák és a helyreállítási előnyök közötti összekapcsoltság maximalizálása, valamint támaszkodás a biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiákra;
Módosítás 82
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 2 francia bekezdés (új)
–  annak biztosítása, hogy végrehajtásuk javítsa az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és -funkciókat, ne veszélyeztesse a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma épségét, ne helyettesítse vagy ássa alá a biológiai sokféleség védelme érdekében hozott intézkedéseket, és ne ássa alá az Unión belüli üvegházhatásúgáz-kibocsátás gyors csökkentését, tartsa tiszteletben az elővigyázatosság elvét, járjon egyértelmű járulékos társadalmi előnyökkel, valamint biztosítsa az érintett őslakos népek és helyi közösségek teljes körű bevonását és beleegyezését;
Módosítás 83
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 3 francia bekezdés (új)
–  a természetalapú megoldások nyomonkövetési módszereinek, értékelési eszközeinek és mérhető mutatóinak továbbfejlesztése, valamint a kizárt tevékenységek listájának összeállítása;
Módosítás 84
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 4 francia bekezdés (új)
–  annak biztosítása, hogy amennyiben a természetalapú megoldások finanszírozása a biológiai sokféleséget ellensúlyozó mechanizmusokból történik, ezeket a mechanizmusokat megfelelően hajtsák végre, kövessék nyomon, értékeljék és érvényesítsék, és teljes mértékben vegyék figyelembe a közvetlen, közvetett és kumulatív hatásokat, a földrajztól és időtől függetlenül, miközben szigorúan ragaszkodnak a mérséklési hierarchiához, biztosítva többek között, hogy a biológiai sokféleség ellensúlyozását csak végső eszközként lehessen alkalmazni;
Módosítás 85
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 5 francia bekezdés (új)
–  annak biztosítása, hogy amennyiben a biológiai sokféleséget ellensúlyozó mechanizmusokat alkalmaznak a természetalapú megoldások finanszírozására, az e mechanizmusokra vonatkozó információk nyilvánosan elérhetők legyenek az interneten;
Módosítás 86
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 6 francia bekezdés (új)
–  a társadalmi innováció és a közösségvezérelt intézkedések teljes körű kiaknázása annak érdekében, hogy az egyének, a közösségek és a kkv-k intézkedéseket hozhassanak a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében;
Módosítás 87
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (Aarhusi Egyezmény)35 összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák hatékony alkalmazása;
 i)  a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (Aarhusi Egyezmény)35 összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák hatékony alkalmazása uniós és tagállami szinten egyaránt;
__________________
 __________________
35 https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/pp/documents/cep43hu.pdf
 35 https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/pp/documents/cep43hu.pdf
Módosítás 88
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – j a pont (új)
ja)  kommunikációs tevékenységek előmozdítása uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek célja a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek jelentőségével kapcsolatos figyelemfelkeltés, valamint a párbeszéd lehetővé tétele a kormányzás és a társadalom minden szintjén;
Módosítás 89
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – j b pont (új)
jb)  az Unió anyag- és fogyasztási lábnyomának jelentős csökkentése a bolygónk tűrőképességének való mielőbbi megfelelés érdekében, többek között az Unió anyag- és fogyasztási lábnyomának jelentős csökkentésére irányuló kötelező uniós célok, valamint az elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentésére vonatkozó kötelező közép- és hosszú távú célok bevezetése révén;
Módosítás 90
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 1 franciabekezdés
–  együttműködés a partnerországokkal az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések terén, ösztönözve és támogatva őket abban, hogy ezeken a területeken az Unióéhoz hasonló ambiciózus szabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre, valamint annak biztosítása, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek;
 –  együttműködés a harmadik országokkal az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések terén, ösztönözve és támogatva őket abban, hogy ezeken a területeken legalább az Unióéhoz hasonló ambiciózus szabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre, valamint annak biztosítása, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az uniós piacon forgalomba hozott vagy az Unióból exportált valamennyi termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek;
Módosítás 91
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 1 a franciabekezdés (új)
–  a fenntartható vállalatirányítás előmozdítása, valamint a kötelező átvilágítási követelmények uniós szintű meghatározása, továbbá e követelmények figyelembevétele az uniós kereskedelempolitika végrehajtása során, többek között a kereskedelmi és beruházási megállapodások megerősítésével összefüggésben;
Módosítás 92
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 2 franciabekezdés
–  a harmadik országok kormányaival, vállalkozásaival és civil társadalmával, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés fokozása környezetvédelmi partnerségek és szövetségek kialakítása érdekében, valamint a G7- és G20-csoporton belüli környezetvédelmi együttműködés előmozdítása;
 –  a harmadik országok kormányaival, vállalkozásaival, szociális partnereivel és civil társadalmával, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés fokozása környezetvédelmi partnerségek és szövetségek kialakítása érdekében, valamint a környezetvédelmi együttműködés előmozdítása;
Módosítás 93
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 3 franciabekezdés
–   a Párizsi Megállapodás, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és más többoldalú környezetvédelmi megállapodások Unió és partnerei általi végrehajtásának megerősítése, többek között az e megállapodások keretében tett kötelezettségvállalások terén elért eredményekkel összefüggő átláthatóság és elszámoltathatóság növelése révén;
 –   vezető szerep vállalása a nemzetközi fórumokon, többek között oly módon, hogy az Unió teljesíti a fenntartható fejlődési célokat, valamint a Párizsi Megállapodásban, a biológiai sokféleségről szóló egyezményben és az egyéb többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban meghatározott célkitűzéseket, továbbá támogatja a harmadik országokat e célok és célkitűzések megvalósításában, egyebek mellett növelve az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot az e megállapodások keretében tett kötelezettségvállalások terén elért eredményekkel összefüggésben;
Módosítás 94
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 5 franciabekezdés
–  annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét.
 –  annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét, a Párizsi Megállapodást és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény 2020 utáni időszakra vonatkozó globális keretét, és az összhangban álljon a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel.
Módosítás 95
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdésben meghatározott előfeltételek megvalósítása érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket hozza:
a)  2022. június 30-ig fejleszti és kibővíti, majd ezt követően naprakészen tartja a kötelezettszegési határozatok meglévő nyilvános adatbázisát, hogy a környezetvédelem és éghajlat-politika terén indított összes kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos tagállami és bizottsági lépéseket egyértelmű, érthető és hozzáférhető módon nyomon lehessen követni;
b)  rendszeresen értékeli, hogy az uniós intézkedések és szakpolitikák összhangban állnak-e a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzésekkel, és ezeket az értékeléseket a tervezett és meglévő uniós intézkedések és szakpolitikák tekintetében is elvégzi; következetlenségek feltárása esetén a tervezett intézkedést vagy szakpolitikát a közzététel előtt össze kell hangolni ezekkel a kiemelt célkitűzésekkel, a meglévő uniós intézkedések és szakpolitikák tekintetében pedig javaslatot kell tenni a szükséges korrekciós intézkedésekre;
c)  kialakítja a tervezett és meglévő intézkedések és szakpolitikák hosszú távú környezeti és éghajlati – többek között halmozott – hatásainak, valamint társadalmi egyenlőtlenségekre, köztük a nemek közötti szakadékra gyakorolt potenciális hatásának, továbbá a fellépés elmaradása esetén megvalósuló forgatókönyv költségeinek értékelésére szolgáló eszközöket;
d)  a nyilvános konzultációk lezárását követő nyolc héten belül módszeres és részletes visszajelzéssel szolgál az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során kapott válaszokról, külön rendszerezve az egyes válaszadói kategóriákat;
e)  a hatásvizsgálatokat közvetlenül azok elkészültét követően, a levont következtetéseik alapjául szolgáló összes információval együtt haladéktalanul közzéteszi;
f)  mutatót dolgoz ki a tagállami költségvetések struktúrája és az egyes nemzeti költségvetéseknek a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez igazított forgatókönyve közötti eltérés értékeléséhez, hogy ily módon ajánlásokat lehessen kiadni a tagállamok számára a Párizsi Megállapodás és a 8. környezetvédelmi cselekvési program kapcsolódó kiemelt célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges pálya eléréséhez, valamint fenntartásához;
g)  2022. június 30-ig jelentést terjeszt elő, amelyben egyfelől meghatározza az uniós szinten alkalmazott, a társadalmi, gazdasági és környezeti előrehaladást mérő különféle mutatókészletek, nyomonkövetési keretek és folyamatok közötti összefüggéseket, másfelől pedig kiemeli, hogy ezeket miként lehetne egyszerűsíteni; ennek alapján a Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal konzultálva 2023. június 30-ig kidolgozza a „GDP-n túlmutató” mutatók átfogó készletét, hogy – az európai szemeszter sérelme nélkül – iránymutatást nyújtson és információkkal szolgáljon a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatalhoz;
Módosítás 96
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az (1) bekezdés ea) pontjában meghatározott előfeltétel megvalósítása érdekében a Bizottság 2022 decemberéig – és a folyamatban lévő munka alapján – értékeli, hogy mely támogatások károsak a környezetre, és iránymutatással szolgál az ilyen jellegű támogatások uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű azonosításához, valamint fokozatos kivezetésük lehetséges módjairól. A tagállamok kötelesek évente információkat gyűjteni a nemzeti, regionális és helyi szinten már meglévő támogatásokról, valamint a fokozatos kivezetésük érdekében tett intézkedéseikről. A tagállamoknak ezeket az információkat évente továbbítaniuk kell a Bizottságnak. A Bizottság a tagállamok szerinti bontásban közölt információkat jelentésben gyűjti össze, amelyet a 2023-as első referenciaévvel kezdődően legkésőbb minden referenciaév végét követő 6 hónapon belül kell közzétenni. E jelentést a Bizottság évente benyújtja az Európai Parlamentnek.
Módosítás 97
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken.
 (2)  A hatóságok minden szinten együttműködnek a vállalkozásokkal – különösen a kkv-kal – és a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, a polgárokkal, a közösségekkel és más érdekelt felekkel a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásában. A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken, valamint a legkülső régiókban.
Módosítás 98
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítását szolgáló megfelelő fellépések megtételéért a felelősséget az Unió érintett intézményei és tagállamai viselik. A fellépéseket a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevételével kell végrehajtani, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően.
Módosítás 99
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – cím
Nyomonkövetési keret
 Mutatók, nyomonkövetési keret és kormányzás
Módosítás 100
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával – rendszeresen értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.
 (1)  A Bizottság – függetlenségük sérelme nélkül – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával évente nyomon követi, értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket és fellépéseket, valamint az általános célként kitűzött rendszerszintű változás megvalósítását. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az említett nyomon követés, értékelés és jelentéstétel eredményeként kapott információk nyilvánosan elérhetők és könnyen hozzáférhetők legyenek, ily módon biztosítva az elért eredmények hatékony nyomonkövethetőségét.
Módosítás 101
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A Bizottság az összes érintett érdekelt féllel folytatott konzultációt követően 2021. december 31-ig az elsődleges mutatókat is magában foglaló egységes eredménytábla formájában előterjeszti a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében szereplő kiemelt célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladás nyomon követésére és mérésére szolgáló, a meglévő nyomonkövetési keretekre és eljárásokra építő egyszerűsített keretet.
Módosítás 102
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az (1) bekezdésben említett értékelés a következőkre vonatkozóan tartalmaz információkat:
–  a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósításához szükséges rendszerszintű változás felé tett előrehaladás, amint ezt a nyomonkövetési keret lehetővé teszi;
–  a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása érdekében meghatározott célértékektől való távolság;
–  a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósításában szerepet játszó, szilárd, átlátható és átfogó módszertan alapján nyomon követett finanszírozás;
–  a kiemelt célkitűzések megvalósításának biztosításához uniós és tagállami szinten alkalmazott végrehajtási eszközök, valamint azok megfelelősége; valamint
–  a potenciális következetlenségekre megoldásként szolgáló ajánlások és iránymutatások.
Módosítás 103
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, a tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra építve. A szóban forgó értékelés nem érinti a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási kereteket és gyakorlatokat.
 (2)  Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a tagállamokban, többek között regionális és helyi szinten, valamint az uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra kell épülnie. A szóban forgó értékelésnek a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási keretekre és gyakorlatokra kell épülnie, azokkal összhangban és azok sérelme nélkül, továbbá az eredmények mérését lehetővé tevő megbízható módszertanon kell alapulnia.
Módosítás 104
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évente eszmecserét folytatnak az (1) bekezdésben említett értékelésről, és az Unió éves programozásának részeként további jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket és fellépéseket határoznak meg, amennyiben a kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket nem tartják elégségesnek, vagy annak érdekében, hogy az azonosított akadályokat elhárítsák.
Módosítás 105
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:
 (3)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok, mutatók és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:
Módosítás 106
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  bizonyítékok és adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével;
 a)  bizonyítékok és adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével, az adatgyűjtést és -kezelést, valamint a harmonizált mutatók kialakítását szolgáló módszertanok fejlesztése mellett;
Módosítás 107
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)
aa)  az alapkutatás, a feltérképezés és a nyomon követés megerősítése és támogatása;
Módosítás 108
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése;
 b)  a szükséges erőforrások értékelése, valamint a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése, többek között a rendszerszintű változás mérésével kapcsolatban;
Módosítás 109
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához;
 c)  szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához, többek között a célkitűzések elérésének felgyorsítására irányuló ajánlások előterjesztése révén;
Módosítás 110
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca)  eszközök, például előrejelző eszközök kialakítása, amelyek a „célértéktől való távolságról” is információval szolgálhatnak;
Módosítás 111
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok maradéktalan kiaknázása;
 d)  a környezeti, egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok maradéktalan kiaknázása;
Módosítás 112
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)
da)  az ökológiai fordulópontokkal kapcsolatos ismeretek terén fennálló kritikus jelentőségű hiányosságok pótlása;
Módosítás 113
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – d b pont (új)
db)  a környezetvédelemmel és az éghajlattal kapcsolatos szakpolitikák jövőbeli generációkra gyakorolt várható hatásainak értékelésére és előrejelzésére szolgáló modellek kidolgozása;
Módosítás 114
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – e pont
e)  az adatokhoz való hozzáférés további javítása az uniós programokon keresztül;
 e)  az adatok rendelkezésre állásának, interoperabilitásának, valamint az adatokhoz való hozzáférésnek a további javítása az uniós programokon keresztül;
Módosítás 115
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – g pont
g)  a civil társadalom, a hatóságok, a polgárok, a szociális partnerek és a magánszektor támogatása az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, valamint az azok megelőzésére, enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló lépések meghozatalában, továbbá a tudásbeli hiányosságok megszüntetésében való szerepvállalásuk támogatása.
 g)  a civil társadalom, a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságok, az egyének és közösségek, a szociális partnerek és a magánszektor támogatása az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, azok hatásának értékelésében, valamint az e kockázatok megelőzésére, enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló lépések meghozatalában, továbbá a tudásbeli hiányosságok megszüntetésében való szerepvállalásuk támogatása;
Módosítás 116
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – g a pont (új)
ga)  a polgárok ösztönzése a környezeti problémák és a megfelelési hiányosságok figyelemmel kísérésére és bejelentésére, többek között a bejelentések megkönnyítését szolgáló online mechanizmusok és mobilalkalmazások használatával.
Módosítás 117
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását.
 (4)  A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint adott esetben más európai szervek és ügynökségek (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását, és jelentést tesz e felülvizsgálat eredményeiről, többek között javaslatokat tesz a humánerőforrás- és pénzügyierőforrás-szükségletek fedezésére vagy bármely más hiányosság megoldására.
Módosítás 118
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – -1 bekezdés (új)
(-1)  A Bizottság 2024. március 31-ig elkészíti a 8. környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelését, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A félidős értékelés, amelynek a 4. cikk (1) bekezdésében említett értékelés legfrissebb változatán és a nyilvános konzultáció eredményén kell alapulnia, áttekintéssel szolgál a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiemelt tematikus célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásról, ideértve az európai zöld megállapodás szerinti célokat is, a 3. cikkben meghatározott előfeltételek és fellépések aktuális helyzetéről, valamint a rendszerszintű változás nyomon követése és értékelése kapcsán elért eredményekről. A félidős értékelés tartalmazza a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, a program végéig végrehajtandó ajánlásokat és korrekciókat.
Módosítás 119
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – -1a bekezdés (új)
(-1a)  A (-1) bekezdésben említett félidős értékelésben felvázolt eredmények, az egyéb vonatkozó szakpolitikai fejlemények, továbbá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európa környezete – Helyzetkép és kilátások” című jelentése alapján a 2024. évi európai parlamenti választások után hivatalba lépő Bizottság megbízatásának első 100 napján belül az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti azon jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések jegyzékét és ütemtervét, amelyeket megbízatása alatt tervez meghozni annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig, illetve 2050-ig maradéktalanul megvalósuljanak a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései.
Módosítás 120
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés főbb megállapításait, és amelyhez – amennyiben szükségesnek ítéli – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel.
 A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés megállapításait, és amelyhez – adott esetben – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel, kellő időben ahhoz, hogy a 9. környezetvédelmi cselekvési program 2031. január 1-jéig hatályba léphessen, ezáltal biztosítva azt, hogy ne szakadjon meg a 8. környezetvédelmi cselekvési program és a 9. környezetvédelmi cselekvési program közötti folytonosság.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0203/2021).

Utolsó frissítés: 2021. november 11.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat