Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Törökországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Bizottság Törökországról szóló 2019. és 2020. évi jelentéseiről szóló 2021. május 19-i(1), a törökországi emberi jogi helyzetről, különösen Selahattin Demirtaş és más lelkiismereti foglyok ügyéről szóló 2021. január 20-i(2), valamint a törökországi helyzetről, különösen a megválasztott polgármesterek elmozdításáról szóló, 2019. szeptember 19-i(3) állásfoglalására,

–  tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0660) és az azt kísérő, Törökországról szóló 2020. évi jelentésre (SWD(2020)0355),

–  tekintettel az EU és Törökország közötti, 2005. október 3-i tárgyalási keretre, valamint arra, hogy az összes tagjelölt országhoz hasonlóan Törökország EU-hoz való csatlakozásának feltétele, hogy maradéktalanul eleget tegyen a koppenhágai kritériumoknak,

–  tekintettel az Európai Tanács külkapcsolatokról szóló 2021. június 24-i következtetéseire, valamint a Tanács és az Európai Tanács Törökországról szóló egyéb következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2021. március 22-i közös nyilatkozatára az EU és Törökország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális állásáról (JOIN(2021)0008),

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat külügyi és biztonságpolitikai szóvivőjének a megválasztott polgármesterek felfüggesztéséről és több száz személy délkelet-törökországi fogva tartásáról szóló 2019. augusztus 19-i nyilatkozatára, valamint 2020. december 21-i és 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Josep Borrell, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos 2021. március 18-i közös nyilatkozatára a Népek Demokratikus Pártjával kapcsolatos legutóbbi fellépésekről;

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 46. cikkére, melynek értelmében a szerződő felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) végleges ítéletét minden olyan ügyben, amelyben félként szerepelnek,

–  tekintettel az EJEB nagytanácsának a Selahattin Demirtaş kontra Törökország ügyben 2020. december 22-én hozott ítéletére (14305/17),

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2020. október 23-i 2347. számú, „Új elnyomó intézkedések a politikai ellenzékkel és a polgári ellenvéleményekkel szemben Törökországban: az Európa Tanács normái védelmének sürgős szükségessége” című állásfoglalására, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2019. január 24-i 2260. számú, „Az ellenzéki politikusok romló helyzete Törökországban: mit lehet tenni alapvető jogaik védelme érdekében az Európa Tanács egyik tagállamában?” című határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az alapvető szabadságokat és a jogállamiságot érintő általános visszaesés közepette a török hatóságok folyamatosan és egyre inkább célba vették a törökországi ellenzéki pártokat, különösen a Népek Demokratikus Pártját (HDP);

B.  mivel 2021. március 17-én a török Semmítőszék főügyésze benyújtotta a HDP – a török parlament harmadik legnagyobb pártja – megszüntetésére irányuló első indítványát az Alkotmánybírósághoz; mivel az Alkotmánybíróság nagykamarája 2021. március 31-én eljárási hiányosságokat állapított meg ebben a vádiratban, és úgy határozott, hogy visszaküldi azt a főügyész hivatalának; mivel 2021. június 7-én felülvizsgált vádirat benyújtására került sor, amely a párt megszüntetése mellett a HDP közel 500 politikusának a politikai tevékenység gyakorlásától való eltiltását és a párt bankszámláinak befagyasztását kérte; mivel az Alkotmánybíróság nagykamarája 2021. június 21-én egyhangúlag elfogadta a felülvizsgált vádiratot;

C.  mivel a főügyész a HDP elleni vádak többségét a Kobanîban tartott 2014. októberi tüntetésekre alapozta, amelyekkel kapcsolatban a HDP politikusai, köztük Selahattin Demirtaş és Figen Yüksekdağ volt társelnökök ellen jogi eljárás van folyamatban; mivel ezek a vádak főként a HDP Központi Igazgatóságának (2014. október 6-i) Twitter-üzenetén alapultak, amely arra hívta fel az embereket, hogy tiltakozzanak Kobanî népével szolidaritásban az ISIS ellen és Törökország Kobanîval szembeni embargója ellen; mivel a tüntetések során elhunyt több mint ötven ember, akiknek túlnyomó többsége a HDP tagja vagy szimpatizánsa volt, akik a török rendőrséggel folytatott összecsapásokban vesztette életét;

D.  mivel a „Kobanî-perben” 108 HDP-tag ellen emeltek vádat; mivel közülük 28 személy előzetes letartóztatásban van; mivel hat személlyel szemben bírósági természetű korlátozások vannak érvényben, és 75 személy ellen elfogatóparancsot adtak ki; mivel a Parlament továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a Kobanî-pert és más vonatkozó ügyeket;

E.  mivel az Alkotmánybíróság a múltban hat kurdbarát politikai pártot tiltott be;

F.  mivel az EJEB több alkalommal megállapította, hogy a politikai pártok feloszlatása sérti az emberi jogok európai egyezményének 11. cikke szerinti egyesülési jogot; mivel az Európai Tanács 2021. június 24-i következtetéseiben megállapítja, hogy a politikai pártok elleni célzott támadások jelentős visszaesést jelentenek az emberi jogok szempontjából, és ellentétesek Törökországnak a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeivel, továbbá megállapítja, hogy az e kérdésről folytatott párbeszéd a jövőben is szerves részét képezi az EU és Törökország közötti kapcsolatoknak;

G.  mivel 2021. június 17-én meggyilkolták Deniz Poyrazt, a HDP alkalmazottját és tagját a párt ízmiri irodájában; mivel halála után állítólag megcsonkították; mivel 2015-ben és 2016-ban támadás ért több száz HDP pártirodát – köztük az ankarai székházat is –, és sok iroda le is égett;

H.  mivel a HDP mintegy 4000 tagja és tisztviselője – köztük számos parlamenti képviselő – továbbra is börtönben van;

I.  mivel a HDP három parlamenti képviselőjét megfosztották parlamenti képviselői mandátumától és mentelmi jogától, és ezt követően letartóztatták őket;

J.  mivel 2021. június 30-án az igazságügyi minisztérium ügyészei az eljárásokról szóló összefoglalókat terjesztettek a török Nagy Nemzetgyűlés közös alkotmányügyi és igazságügyi parlamenti bizottsága elé, kérve hat különböző ellenzéki párt 20 ellenzéki parlamenti képviselője jogalkotási mentelmi jogának felfüggesztését; mivel ezek az eljárások a HDP 15 parlamenti képviselője, Kemal Kılıçdaroğlu, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője és minden ellenzéki párt – nevezetesen a Demokratikus Régiók Pártja (DBP), az İYİ (Jó) párt, a Török Munkáspárt (TİP) és a Demokrata Párt (DP) – egy-egy törvényhozója ellen irányulnak;

K.  mivel Kemal Kılıçdaroğluval, a fő ellenzéki párt vezetőjével szemben eljárás folyik a török elnök állítólagos megsértése miatt, ami miatt négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető; mivel Recep Tayyip Erdoğan elnök is pert indított vele szemben 2021. január 11-én, amelyben egy millió TRY kártérítést követel;

L.  mivel Selahattin Demirtașt, a HDP korábbi társelnökét és a 2014-es és 2018-as választások elnökjelöltjét több mint négy éve tartják fogva megalapozatlan vádak alapján és a szabadon bocsátását támogató két EJEB-határozat ellenére;

M.  mivel ugyanebben az ítéletben az EJEB megállapította, hogy a HDP központjának a Kobanî népével való szolidaritásra irányuló felhívása a politikai véleménynyilvánítás keretein belül maradt, mivel nem értelmezhető erőszakra való felhívásként; mivel a bíróság kijelentette, hogy a 2014. október 6. és 8. között elkövetett erőszakos cselekmények – bármennyire is sajnálatosak – nem tekinthetők a HDP központjától származó Twitter-üzenetek közvetlen következményének;

N.  mivel a 2019. március 31-i helyhatósági választások óta a Törökország délkeleti részén a HDP színeiben demokratikusan megválasztott 65 polgármester közül 59-et kormány által kinevezett tartományi kormányzók vagy megbízottak váltottak fel azon az alapon, hogy terrorizmussal való állítólagos kapcsolatuk miatt bűnügyi nyomozás alatt állnak; mivel a 36 letartóztatott személy közül 32-t a bírósági eljárás során szabadon bocsátottak, de 6 megválasztott társpolgármester továbbra is börtönben van;

O.  mivel az igazságszolgáltatás intézményi függetlenségének hiányához vezető romló strukturális problémák továbbra is hatással vannak az ellenzéki pártok jogaira;

1.  továbbra is mély aggodalommal töltik el a törökországi ellenzéki pártok ellen irányuló folyamatos támadások és a nyomásgyakorlás, és különösen az, hogy a HDP-t – és annak ifjúsági szervezetét – a török hatóságok egyre inkább kiemelten célba veszik; elítéli a HDP-vel és a bármely más török ellenzéki párttal szembeni ezen elnyomást, ami aláássa a demokratikus rendszer megfelelő működését; sürgeti a török kormányt, hogy vessen véget ennek a helyzetnek, és biztosítsa, hogy az ország valamennyi politikai pártja a pluralista és demokratikus rendszer alapelveivel összhangban szabadon és teljes mértékben gyakorolhassa legitim tevékenységét;

2.  határozottan elítéli, hogy Törökország főügyésze ismételten vádat emelt az Alkotmánybíróságon a HDP feloszlatása és közel 500 HDP-tag – köztük jelenlegi vezetőinek nagy része – politikai tevékenységének betiltása céljából, ami megakadályozná őket abban, hogy a következő öt évben bármilyen politikai tevékenységet folytassanak; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Alkotmánybíróság egyhangúlag úgy határozott, hogy tárgyalni fogja ezt az ügyet; komoly aggodalommal állapítja meg, hogy a HDP feloszlatásának ügye a párttal szembeni, évek óta zajló leszámolás csúcspontja, amelynek során több ezer párttagot, vezetőt, parlamenti képviselőt, helyi önkormányzati képviselőt és társpolgármestert állítottak bíróság elé, főként terrorizmussal kapcsolatos vádak alapján;

3.  szilárd meggyőződése, hogy a HDP Törökország demokratikus intézményeiben való részvétele alapvetően fontos a török társadalom befogadóbbá tételének és a kurd kérdés békés rendezéséhez vezető pozitív kilátások kialakításának szempontjából; e tekintetben megismétli, hogy mivel a HDP szilárdan elkötelezett a demokratikus intézmények révén történő részvétel mellett, középtávon súlyos politikai hiba lenne a párt betiltása, és visszafordíthatatlan csapást jelentene a pluralizmusra és a demokratikus elvekre, több millió törökországi választót hagyva képviselet nélkül;

4.  határozottan elítéli a HDP tagja és munkatársa, Deniz Poyraz meggyilkolását és a párt irodái elleni támadást İzmirben; részvétét fejezi ki Deniz Poyraz rokonainak és barátainak; sürgeti a hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki ezt az esetet, és a felelősöket állítsák bíróság elé;

5.  felhívja a török hatóságokat, hogy tartózkodjanak a HDP elleni uszítástól, és hozzák meg a szükséges intézkedéseket a párt irodáinak és tisztségviselőinek – többek között parlamenti képviselőinek, választott önkormányzati képviselőinek és társpolgármestereinek – védelmére;

6.  elítéli a jogállamiság önkényes alkalmazását a folyamatban lévő Kobanî-per során, amely az ügy újbóli megnyitásához vezetett, és elítéli a bírósági eljárások során különösen a bírói függetlenség, a pártatlanság, a teljes méltányosság és az eljárási biztosítékok hiányát; mélységes aggodalmát fejezi ki a tágan értelmezhető terrorizmus elleni jogszabályokkal való visszaélések miatt; ismét felszólítja a törökországi hatóságokat, hogy hangolják össze terrorizmusellenes jogszabályaikat a nemzetközi normákkal az alapvető jogok és szabadságok, valamint az arányosság és a törvény előtti egyenlőség hatékony védelme érdekében;

7.  elítéli a HDP parlamenti képviselői, Leyla Güven, Ömer Faruk Gergerlioğlu és Musa Farisoğulları parlamenti képviselői mandátumuktól és mentelmi joguktól való megfosztását és azt követő letartóztatásukat; üdvözli az Alkotmánybíróság legutóbbi, 2021. július 1-jei ítéletét, amelyben egyhangúlag megállapította, hogy megsértették Gergerlioğlu képviselő megválasztásához és politikai tevékenységben való részvételhez való jogát, valamint a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jogát; üdvözli Gergerlioğlu szabadon bocsátását, és sürgeti a török hatóságokat és az alsóbb szintű bíróságokat, hogy hajtsák végre az Alkotmánybíróság határozatát, és állítsák vissza parlamenti státuszát; felszólít a HDP két másik parlamenti képviselőjének azonnali szabadon bocsátására és az ellenük felhozott valamennyi vád ejtésére; elítéli az ellenzéki parlamenti képviselők képviselői jogállásának ismétlődő visszavonását, ami súlyosan rontja a török parlamentről mint demokratikus intézményről alkotott képet;

8.  határozottan elítéli a HDP volt társelnökei, Figen Yüksekdağ és Selahattin Demirtaș, ellenzéki vezető és korábbi elnökjelölt 2016 novembere óta tartó folyamatos fogva tartását; emlékeztet az EJEB által a Selahattin Demirtaș kontra Törökország ügyben hozott, 2018. november 20-i ítéletre, amelyet a nagytanács 2020. december 22-i ítélete is megerősített, és amely felszólítja a török hatóságokat, hogy haladéktalanul helyezzék szabadlábra Selahattin Demirtașt; megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy a török hatóságok folyamatosan figyelmen kívül hagyják és nem alkalmazzák az EJEB ítéleteit, többek között az Osman Kavala ügyben hozott ítéleteket, ami miatt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága kötelezettségszegési eljárást indíthat Törökországgal szemben; sürgeti a teljes körű együttműködést az Európa Tanáccsal a jogállamiság, a kisebbségi jogok, a demokrácia és az alapvető jogok megerősítése terén;

9.  mélységesen aggódik a fő ellenzéki pártra (CHP) és annak vezetőjére, Kemal Kılıçdaroğlura nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt, ideértve a párt kiadványainak bírósági végzés útján történő elkobzását, a vele szemben megfogalmazott nyilvános fenyegetéseket és a fizikai támadásokat; elítéli Kılıçdaroğlu úr mentelmi jogának politikai nyilatkozatai miatti felfüggesztésére irányuló kérelmet, beleértve a török elnök állítólagos megsértése miatt ellene indított eljárást, ami miatt négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető; ismételten komoly aggodalmának ad hangot Canan Kaftancıoğlu, a CHP isztambuli tartományi elnöke folyamatos politikai és bírósági zaklatása miatt;

10.  rendkívül aggasztónak tartja az összes ellenzéki pártra nehezedő egyre nagyobb nyomást, és azt, hogy az igazságügyi minisztérium ügyészei nemrégiben úgy határoztak, hogy az eljárásokról szóló összefoglalókat terjesztenek a török Nagy Nemzetgyűlés közös alkotmányügyi és igazságügyi parlamenti bizottsága elé, kérve hat különböző ellenzéki párt 20 ellenzéki parlamenti képviselője jogalkotási mentelmi jogának felfüggesztését; kiemeli, hogy az általánosan ellenséges környezet más ellenzéki vezetőkre, így Meral Akşenerre, az İYİ párt elnökére is kihat, aki ellen a kormányzó párt támogatói a közelmúltban szóbeli támadást intéztek Rizében tett látogatása során;

11.  elítéli a török hatóságok azon döntését, hogy megkérdőjelezhető bizonyítékok alapján eltávolítják a demokratikusan megválasztott polgármestereket hivatalukból, és senki által meg nem választott megbízottakkal helyettesítik őket, ami aláássa a helyi demokráciát; felhívja a figyelmet a török kormány politikai, jogalkotási és közigazgatási intézkedéseire, amelyek célja az ellenzéki pártok polgármesterei által vezetett önkormányzatok megbénítása Isztambulban, Ankarában és İzmirben; sajnálja, hogy a jelenlegi kormány az ellenzék meggyöngítése vagy elhallgattatása érdekében visszaél az állam a pénzügyi forrásaival és közigazgatási hatalmával;

12.  hangsúlyozza, hogy e fellépések folyamatosan aláássák a politikai ellenzék azon képességét, hogy jogait gyakorolni tudja és betöltse demokratikus szerepét; rendkívül aggasztónak tartja az ellenzéki pártok szabad működése terén történt súlyos visszalépést, amely rávilágít a törökországi emberi jogi helyzet súlyosságára, valamint a demokrácia és a jogállamiság folyamatos romlására, ami összeegyeztethetetlen a koppenhágai kritériumokkal;

13.  úgy véli, hogy a jogállamiság gyengülése és az igazságszolgáltatás függetlenségének rendszerszintű hiánya továbbra is megmutatkozik az ellenzéki pártok működési szabadságára vonatkozó bírósági határozatokban; felszólítja Törökországot, hogy biztosítsa a pluralizmust, és tartsa tiszteletben az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, összhangban a török alkotmányban foglaltakkal és Törökország nemzetközi kötelezettségeivel;

14.  felhívja az Unió törökországi küldöttségét, hogy továbbra is kövesse nyomon a politikai ellenzék helyzetét, többek között a perek, ezen belül a „Kobanî-per” megfigyelése, nyilvános nyilatkozatok tétele és börtönlátogatások engedélyezése iránti kérelmek révén;

15.  úgy véli, hogy a külpolitikai kérdések terén elért javulás mellett a Törökországnak felkínálható pozitív menetrenddel kapcsolatos előrelépést az országban a polgári és emberi jogok, valamint a jogállamiság helyzetének javulásától is függővé kell tenni, beleértve a nők – többek között az isztambuli egyezmény által garantált – jogait, a vallásszabadságot, az etnikai kisebbségek jogait és az LMBTI-közösséget;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Török Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0234. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0028. (3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0017.