Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. és 173. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződéshez mellékelt, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyvre (Amszterdami Jegyzőkönyv),

–  tekintettel a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2020)0825),

–  tekintettel a digitális ágazat versenyképes és tisztességes piacairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (digitális piacokról szóló törvény) (COM(2020)0842),

–  tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2021. május 18-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a reziliencia erősítéséről és a hibrid fenyegetések – köztük a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos dezinformáció – elhárításáról szóló, 2020. december 15-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az európai audiovizuális alkotások, különös tekintettel a koprodukciók határokon átnyúló forgalmazásának bővítéséről szóló, 2019. június 7-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „Az Európai Bizottság iránymutatása a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről” című, 2021. május 26-i bizottsági közleményre (COM(2021)0262),

–  tekintettel a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az európai tartalmaknak a digitális gazdaságban történő előmozdításáról szóló, 2018. december 19-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Újságírók Határok Nélkül által közzétett sajtószabadság-ranglista és az Európai Doktori Intézet tömegtájékoztatás sokszínűségével és szabadságával foglalkozó központja (Centre for Media Pluralism and Media Freedom) által közzétett, 2020. júliusi Médiapluralizmus Monitor eredményeire,

–  tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2) (szerzői jogi irányelv),

–  tekintettel az InvestEU program létrehozásáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek(4) (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 irányelvre,

–  tekintettel a szabad és pluralista médiarendszer védelméről szóló, 2020. november 18-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0784),

–  tekintettel az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0790),

–  tekintettel „Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása: A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében” című, 2020. november 25-i bizottsági közleményre (COM(2020)0760),

–  tekintettel az 1998. március 1-i Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának médiára vonatkozó rendelkezéseire,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Cselekvési terv a félretájékoztatással szemben” című, 2018. december 5-i közös közleményére (JOIN(2018)0036),

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés kerete – európai uniós válasz” című, 2016. április 6-i közös közleményére (JOIN(2016)0018),

–  tekintettel a médiaszabadság megerősítéséről, az újságírók európai védelméről, a gyűlöletbeszédről, a dezinformációról és a platformok szerepéről szóló, 2020. november 25-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i bizottsági közleményre (COM(2021)0118),

–  tekintettel a kultúráról és az audiovizuális területről szóló, 2020. május 26-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló, 2020. június 9-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a 2019–2022-re szóló kulturális munkatervre vonatkozó, 2018. december 12-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „A tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről a digitális környezetben” című, 2013. november 26-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a „Kreatív Európa” program (2021–2027) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 30-i javaslatra (COM(2018)0366),

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által kért, „Az újságírók biztonsága és a korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban” című, 2020. júliusi tanulmányra,

–  tekintettel az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet „IRIS Plus 2020-2: Az európai audiovizuális ipar a Covid19 idején” című, 2020. júniusi jelentésére,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „A média szabadságát és az újságírók biztonságát fenyegető veszélyek Európában” című, 2020. január 3-i jelentésére,

–  tekintettel a tömegtájékoztatás sokszínűségével és szabadságával foglalkozó központ (Centre for Media Pluralism and Media Freedom) „A Médiapluralizmus Monitor 2020. évi eredményei” című, 2020. júliusi jelentésére,

–  tekintettel az Európa kulturális helyreállításáról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület környezetbarátabbá tételét célzó hatékony intézkedésekről szóló, 2020. szeptember 15-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0278/2021),

A.  mivel e jelentés alkalmazásában a „hírmédia” kifejezés magában foglal minden szerkesztett médiát, így a televíziós, a rádiós és a kiadói ágazatot, beleértve a hírlapokat és magazinokat, valamint a digitális médiát is;

B.  mivel e jelentés alkalmazásában az „audiovizuális ágazatok” kifejezés magában foglalja a műsorterjesztési, audio-, video- és multimédiás ágazatok és iparágak teljes skáláját, beleértve a mozikat és más fizikai helyszíneket is;

C.  mivel e jelentés alkalmazásában a „média” és a „médiaágazat” kifejezés egyaránt vonatkozik a hírmédiára és az audiovizuális ágazatokra;

D.  mivel a kulturális és kreatív ágazatok, amelyeknek a hírmédia és az audiovizuális ágazatok is szerves részét képezik, a Covid19 következményei által a legsúlyosabban érintett ágazatok közé tartoznak, különösképpen a mikor-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k); mivel ezek az ágazatok várhatóan mérsékeltebb ütemben fognak talpra állni, mint az általános gazdaság; mivel a világjárvány következményei eltérő hatást gyakoroltak a hírmédia, az audiovizuális ágazatokra és iparágakra, és ezért különböző kihívásokkal néznek szembe, amelyeket a válság leküzdése érdekében testre szabott intézkedésekkel kell kezelni;

E.  mivel az audiovizuális ágazatokat súlyosan érintették, és jelentős bevételkiesést szenvedtek el – a mozik és a forgalmazók bevételei csaknem 70%-kal csökkentek 2020-ban, ami összesen 4 milliárd eurós bevételcsökkenést(9), a produkciós tevékenységek 30%-os visszaesését és a koprodukciók teljes leállítását eredményezte –, ami veszélyezteti a visszaállásra való képességüket, és kihívást jelent számukra az európai filmek és kultúra finanszírozása és terjesztése szempontjából(10); mivel ezek az ágazatok különböző kihívásokkal néznek szembe, beleértve a működési költségeknek a szigorúbb egészségvédelmi és biztonsági intézkedések miatti növekedését;

F.  mivel a mozik és a filmfesztiválok központi szerepet játszanak az európai audiovizuális ökoszisztémában, különösen a forgalmazás, de az európaiak számára nyújtott vizuális élmény szempontjából is; mivel a folyamatban lévő egészségügyi intézkedések megakadályozzák, hogy ezek a fizikai helyszínek teljes kapacitással működjenek, ha egyáltalán működnek; mivel azokon a helyeken, ahol a mozik újra megnyíltak, a közönség a Covid előttiekhez hasonló számban tér vissza;

G.  mivel a járvány miatt hirtelen leálltak a reklámberuházások, amelyek a hírmédia ágazat alapvető bevételi forrását jelentik; mivel a korai becslések szerint a hírmédia reklámbevételei 20–80%-kal csökkentek(11); mivel a médiaszervezetek, különösen a kkv-k gyakran likviditási problémákkal szembesülnek;

H.  mivel a hírmédia-ágazat szervezeteinek és cégeinek palettája a szabadúszóktól, például újságíróktól vagy technikai személyzettől kezdve a magas szintű vertikális integrációval rendelkező közszolgálati műsorszolgáltatókig és nagy médiakonglomerátumokig, valamint kicsi helyi és regionális sajtóorgánumoktól a legkülönfélébb nonprofit egyesületekig terjed; mivel a legtöbb tagállamra jellemző a magas fokú piaci koncentráció a műsorszolgáltatási ágazatokban monopóliummal vagy oligopóliummal, a nyomtatott sajtóban oligopóliumokkal, valamint jelentős versennyel a folyóirat- és könyvkiadásban(12);

I.  mivel a világjárvány következményei mellett a médiaágazat a digitális átálláshoz kapcsolódó jelentős kihívásokkal és annak az ágazat általános üzleti modelljére gyakorolt hatásával is szembesül; mivel további erőfeszítéseket kell tenni egy biztonságos, tisztességes és versenyképes online környezet kialakítása érdekében, amely a polgárok alapvető jogait is védi; mivel a Bizottságnak elő kell mozdítania az audio- és az audiovizuális média új üzleti modelljeinek átalakítását a digitális területen;

J.  mivel a minőségi, jól finanszírozott és független hírmédia és a professzionális újságírás alapvető része médiaszabadságnak és a pluralizmusnak, és ezért a demokrácia és a jogállamiság alapvető pillére; mivel az elmúlt évtizedben súlyosan romlott a média szabadsága; mivel a Covid19-válság megerősítette a magas színvonalú újságírás fontosságát, amely képes tájékoztatni a polgárokat és előmozdítani kritikus gondolkodásukat; mivel helyre kell állítani az információs ökoszisztéma egyensúlyát a kapuőröktől a médiáig; mivel minden erőfeszítést meg kell tenni a médiaágazat stabilitásának biztosítása, a gazdasági és politikai nyomástól való függetlenség biztosítása, a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének növelése(13), valamint az ágazaton belüli – offline és online – jobb normák előmozdítása, valamint az újságírók és információforrások biztonságának garantálása érdekében; mivel a médiafinanszírozás átláthatósága alapvető elem az európai polgárok bizalmának előmozdításában;

K.  mivel a hírmédia és az audiovizuális ágazat alapvető szerepet játszik demokratikus társadalmaink ellenálló képességének és befogadóképességének, kulturális sokszínűségének és pluralizmusának erősítésében; mivel a hírmédia és az audiovizuális ágazat értéklánca számos szereplőből és vállalkozásból áll, akik gyakran szellemitulajdon-jogokon alapuló tartalmakat állítanak elő, közvetítenek vagy jelenítenek meg, és ezek az ágazatok többnyire kkv-k, amelyek hozzájárulnak Európa kulturális, nyelvi, társadalmi és politikai sokszínűségének előmozdításához, megerősítéséhez és támogatásához; mivel az európai audiovizuális és médiaágazat versenyképes iparággá történő átstrukturálásának ezért együtt kell járnia a kulturális sokszínűség és a kisebb piaci szereplők piacra jutásának előmozdításával;

L.  mivel a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv által előirányzott ágazati stratégiának a lehető legátfogóbbnak kell lennie, minden lehetséges befolyást teljes mértékben ki kell használnia a hír- és kiadói ágazatba, valamint az audiovizuális ágazatba történő befektetések ösztönzésének céljából; mivel a terv célja a kulturális, művészeti és ipari sokszínűség előmozdítása az értékláncok mentén; mivel a terv keretében előirányzott fellépéseknek tovább kell építeniük a felülvizsgált audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvre és a Kreatív Európa program MEDIA ágára annak érdekében, hogy Európa-szerte támogassák a filmművészeti és audiovizuális alkotásokhoz való jogszerű hozzáférést és azok rendelkezésre állását annak érdekében, hogy a közönség számára kulturálisan sokszínű minőségi tartalmat biztosítsanak;

M.  mivel az EU-nak és tagállamainak intézkedéseket kell bevezetniük annak biztosítására, hogy a média a közértékeken alapuljon, és nyitott, demokratikus, fenntartható és befogadó legyen, valamint hogy ebben a környezetben több nő, faji és etnikai kisebbséghez tartozó személy, migráns és menekült, valamint az LMBTIQ+-közösségek tagjai és a fogyatékossággal élő töltsön be kreatív és döntéshozó pozíciókat;

N.  mivel a tagállamok a Covid19-válság miatt késedelmesen hajtják végre a digitális egységes piacon a szerzői jogi irányelvet, a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint a televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogi és szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelvet(14), és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet; mivel a tagállamoknak ki kell használniuk az ilyen késedelmeket, hogy merész megoldásokat illesszenek végrehajtási jogszabályaikba azoknak a kihívásoknak a kezelésére, amelyeket a válság okozott az európai audiovizuális szektorban, vagy amelyeket még inkább megnehezített, amilyen például az alkotók díjazása műveik online hasznosításáért, valamint a globális platformok pénzügyi befektetése a helyi termelésbe;

O.  mivel a hírmédia és a műsorszolgáltató ágazatok egyaránt profitálhatnak egy egységesebb és átfogóbb megközelítésből; mivel a Bizottság bejelentette a médiaszabadságról szóló jogszabály benyújtásának szándékát; mivel ennek olyan meglévő kezdeményezésekre kell építenie, mint például a demokráciáról szóló cselekvési terv, a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály, és nem elsősorban az új jogszabályokra kell összpontosítani;

P.  mivel a területi és kizárólagos licencjogok létfontosságúak a film- és audiovizuális ágazat számára kreativitásuk, finanszírozásuk, szabadságuk és hosszú távú fenntarthatóságuk megőrzése és garantálása érdekében;

Q.  mivel az információs és kommunikációs politikának, a különböző európai irányelvekkel összhangban, figyelembe kell vennie a tartalom hozzáférhetőségét az érzékszervi fogyatékossággal élők számára;

Helyreállítás és támogatás

1.  hangsúlyozza a gazdasági visszaesés következményeit, és határozottan megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy növeljék a hírmédia és az audiovizuális ágazat, valamint tágabb értelemben a kulturális és kreatív ágazatok számára rendelkezésre álló támogatást, külön hangsúllyal a kkv-kra; úgy véli, hogy a hírmédia- és az audiovizuális ágazat előirányzatait növelni kell a többéves pénzügyi keret különböző programjaiban; megjegyzi, hogy az EU-nak és a tagállamoknak támogatniuk kell ezeket az ágazatokat, és felszólítja a Bizottságot, hogy határozottan ösztönözze a tagállamokat arra, hogy a jóváhagyott nemzeti helyreállítási terveikben rendelkezésre bocsátott pénzeszközökből növeljék a számukra nyújtott támogatást annak érdekében, hogy teljes mértékben kilábalhassanak a világjárványból, fenntarthatóbbá válhassanak, és folytathassák zöld és digitális átállásukat; úgy véli, hogy valamennyi kezdeményezés során különös figyelmet kell fordítani a kis piacokon működő helyi és regionális médiára, valamint a hírmédiára; hangsúlyozza az átlátható és nyílt támogatási mechanizmus szükségességét a média függetlenségének fenntartása érdekében;

2.  üdvözli a hírmédia-ágazatra vonatkozó „NEWS” kezdeményezés elindítását, beleértve az Európai Hírmédia Fórum létrehozására vonatkozó javaslatot is, amely fórumnak a lehető legbefogadóbbnak kell lennie, és az ágazatok folyamatban lévő átalakításairól szóló alapos megbeszélésekhez kell vezetnie. felkéri a Bizottságot, hogy amennyiben az érdekelt felek ezt kérik, fejlessze tovább és tegye állandóvá ezt a kezdeményezést; üdvözli, hogy ezt kezdeményezést a többéves pénzügyi keret különböző programjai támogatják; hangsúlyozza azonban, hogy az uniós források megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében ki kell alakítani a kezdeményezés teljes körű felügyeletét; nyomatékosan megismétli többszöri felhívását egy állandó uniós hírmédia-alap létrehozására a független híradások megerősítése, az európai újságírók és az újságírás függetlenségének biztosítása, valamint a sajtószabadság garantálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a „NEWS” kezdeményezést kiegészítő kapacitásépítési szolgáltatásoknak a helyi médiumokra is összpontosítaniuk kell;

3.  üdvözli egy személyre szabott interaktív eszköz létrehozását, amely segíti a médiaszervezeket mind a nemzeti, mind az uniós finanszírozási lehetőségek elérésében; úgy véli, hogy különösen a kisebb médiaszervezetek profitálhatnak nagymértékben a személyre szabott képzésből és támogatásból; hangsúlyozza, hogy egy ilyen eszköznek felhasználóbarátnak kell lennie, és megfelelő technikai támogatást kell nyújtania a kérelmezési folyamat során;

4.  üdvözli az új Kreatív Európa program elfogadását, és kiemeli annak jelentőségét, és üdvözli az új, az átalakított ágazatközi ág intézkedéseinek bevezetését, amelyek a médiaszabadság, a minőségi újságírás és a médiatudatosság fokozására összpontosítanak; úgy véli, hogy döntő fontosságú az ilyen támogatáshoz való hozzáférés és annak gyors megvalósítása; úgy véli azonban, hogy az elérhető támogatás az ágazat pénzügyi szükségleteit tekintve nem elegendő; felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi programozási időszakban, a meglévő ágazatközi ágban teljes mértékben használja ki a hírmédia-ágazat számára elérhető finanszírozást;

5.  megjegyzi, hogy az audiovizuális ágazatnak sürgősen jelentős és fenntartható támogatásra van szüksége a különböző uniós finanszírozási programok, mint például a Horizont Európa, a Kreatív Európa MEDIA program és a Kohéziós Alapok révén; emlékeztet arra, hogy ami a pénzeszközökhöz való hozzáférést illeti, csökkenteni kell az adminisztratív akadályokat, és nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a kérelmezők számára, különösen az olyan kkv-k számára, amelyek az ágazat érdekeltjeinek döntő többségét képviselik;

6.  emlékeztet arra, hogy a Kreatív Európa MEDIA programnak arra kell törekednie, hogy egyensúlyt teremtsen a tagállamok között, valamint az általa támogatott különböző klaszterek és műfajok között; emlékeztet arra, hogy az ágazat számára elengedhetetlen, hogy a tagállamok támogassák a független szereplők ökoszisztémáját mint az alkotás sokszínűségének kulcsfontosságú mozgatórugóját;

7.  üdvözli a részvényalapú kísérleti kezdeményezés InvestEU-n keresztüli létrehozását, amely képes innovatív módon támogatni a hírmédia szektort; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő pénzügyi eszközöket ennek a kísérleti kezdeményezésnek;

8.  sajnálja, hogy az média-ökoszisztéma egyes részei nem tartoznak a jelenlegi támogatási intézkedések hatálya alá; felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a testre szabott támogatási rendszerek vizsgálatát a hírmédia számára, és fontolja meg hasonló biztosítási garanciák kialakítását az audiovizuális koprodukciók számára; sürgeti, hogy minden támogatási intézkedés során fordítsanak különös figyelmet az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással rendelkező tagállamokra; hangsúlyozza az audiovizuális ökoszisztéma támogatására rendelkezésre álló bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztásának előnyeit;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el az Euranet Plus mint független rádióhálózat egyedülálló jellegét, amely sikeresen áthidalja az EU és polgárai közötti információs szakadékot azáltal, hogy az EU politikai döntéshozatalának minden területén támogatja az egyetértést és elősegíti a vitát; kéri az Euranet Plus jelenlegi alapvető finanszírozásának átmeneti támogatási megállapodás formájában történő megújítását legalább két évre, hogy hosszú távú stratégiai tervet dolgozhasson ki, amelynek célja 2027 végéig a hálózat további fejlesztése, tagságának, földrajzi és nyelvi lefedettségének kiterjesztése, felkészülés a digitális átállásra, valamint termékei és szolgáltatásai további fejlesztését szolgáló beruházások;

10.  felkéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a hírmédia finanszírozásának támogatásáról az EU-ban, dolgozzon ki iránymutatásokat, és segítse elő a tagállamok között az állami finanszírozási mechanizmusokkal kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok megosztását; megismétli, hogy a tanulmányt független szerveknek kell elvégezniük; emlékeztet a tagállamok felelősségére a kulturális, oktatási, ifjúsági és médiapolitika terén, különös tekintettel e területek finanszírozási mechanizmusaira, amelyeknek egyértelműnek és átláthatónak kell lenniük;

11.  emlékeztet arra, hogy a kisebbségi médiaorgánumok az általános rendszerek keretében nem versenyezhetnek a többségiekkel, és kéri a tagállamokat, hogy támogassák a tartalmak regionális és kisebbségi nyelveken történő előállítását és különböző platformokon való széles körű terjesztését;

12.  megjegyzi, hogy bár a LUMIERE VOD adatbázis és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet más adatbázisai rengeteg információt gyűjtenek a VOD-platformok tartalmainak eredetéről, nincs adat a feliratokról, jelnyelvekről vagy a különböző médiumokban használt nyelvekről; úgy véli, hogy ezek az adatok kulcsfontosságúak, mivel alapul szolgálnak az EU audiovizuális politikáinak kialakításához és nyomon követéséhez, valamint azért is, hogy előmozdítsák a hozzáférést a VOD-ágazatban az érzékszervi sokféleséggel rendelkezők számára;

13.  úgy véli, hogy az adópolitikák olyan létfontosságú eszközök, amelyek megkönnyíthetik a média, valamint a kulturális és kreatív ágazatok helyreállítását és rezilienciáját, és elősegíthetik a beruházások ösztönzését ezekben az ágazatokban; arra ösztönzi a megfelelő költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamokat, hogy e célnak megfelelő költségvetési és pénzügyi ösztönzők révén segítsék elő a hírmédia és az audiovizuális termékek előállítását, elosztását és fogyasztását, a mozilátogatást is ide értve, figyelembe véve a fizikai helyszínek és az online platformok közötti különbségeket is, különös tekintettel a fenntartási költségekre; üdvözli a Bizottság bejelentését az európai mozik hálózatának további pénzügyi támogatásáról; felhívja emellett a Bizottságot, hogy könnyítse meg a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között a média és az audiovizuális ágazat versenyképességének támogatása érdekében; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a speciális adópolitikáknak egyenlő versenyfeltételeket kell kínálniuk minden médiafejlesztő számára, és nem károsíthatják a kkv-kat és a szabadúszókat;

14.  úgy véli, hogy a független média, valamint a média- és információs műveltség megerősítésének támogatását az EU külpolitikájának szerves részévé kell tenni;

Egyenlő versenyfeltételek biztosítása

15.  felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi válság azzal a kockázattal jár, hogy felgyorsul a hírmédia konszolidációja, különösen a tagállamokon belül, ami hátrányosan érintheti a médiapluralizmust, valamint a tájékoztatás minőségét és pártatlanságát, különösen a kisebb piacokon, ahol a választási lehetőség már most is korlátozott; elismeri azonban, hogy a média- és audiovizuális ágazatban gyorsan változnak a versenyfeltételek, és figyelmeztet arra, hogy bár az összeolvadások végső eszközként szolgálhatnak a kisebb szereplők csődjének elkerüléséhez, az ilyen konszolidációt nem szabad főszabályként elfogadni; kéri ezért, hogy a versenyhatóságok maradjanak továbbra is éberek, és vegyék figyelembe az összeolvadások és felvásárlások hosszú távú hatását nemcsak a piaci részesedésre, hanem a nyelvi és kulturális sokszínűségre is; kéri ugyanakkor a Bizottságot, hogy jobban vegye figyelembe a digitális versenykörnyezetben bekövetkezett fejleményeket annak érdekében, hogy az uniós médiaszereplők továbbra is versenyezhessenek és hosszú távon jelentős szerepet tölthessenek be; hangsúlyozza, hogy az új média konstruktív és aktív szerepet játszhat a kisebb piacokon, valamint azokban az országokban és régiókban, ahol a médiaszabadság szintje alacsony, lehetővé téve a független információkhoz való hozzáférést;

16.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a globális online platformok hatalmas zavart okoznak a médiaszektorban, mivel uralják az adat- és reklámpiacot, és radikálisan megváltoztatták a közönség fogyasztási szokásait; hangsúlyozza az egyenlő versenyfeltételek szükségességét; e tekintetben kiemeli, hogy a jelenlegi jogszabályok nem biztosítanak teljes mértékben tisztességes környezetet az online ökoszisztéma olyan kulcsfontosságú kérdéseiben, mint az adatokhoz való hozzáférés és az adatok átláthatósága, a platformok és az algoritmikus elszámoltathatóság, valamint a reklámozási szabályok, különösen az online politikai hirdetések tekintetében, amelyek mindegyike alapvető fontosságú ahhoz, hogy az európai média és az audiovizuális szereplők tisztességesen versenyezhessenek ezekkel a platformokkal; aggodalmát fejezi ki a platformok által alkalmazott üzleti gyakorlatok miatt, amelyek keretében a médiaszolgáltató szerkesztői felelőssége körében szolgáltatott – konkrét előírások és felügyelet tárgyát képező – jogszerű tartalmakat távolítanak el vagy befolyásolnak; úgy véli, hogy sürgősen szükség van jogszabályok – nevezetesen a digitális szolgáltatásokról szóló jövőbeli jogszabály és a digitális piacokról szóló jövőbeli jogszabály – elfogadására, amelyek vonatkozó rendelkezések révén elősegítik e hiányosságok orvoslását, valamint szükség van a dezinformációval kapcsolatos, jelentősen megerősített gyakorlati kódexre; megjegyzi, hogy a polgárok egyre nagyobb mértékben férnek hozzá hírekhez és sokszínű tartalmakhoz harmadik felek platformjain, például közösségi hálózatokon és híraggregátorokon keresztül; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az online platform tudatos használat esetén lehetővé teszi az emberek számára az információkhoz való hozzáférést, különösen azokban az országokban és régiókban, ahol a médiaszabadság szintje alacsony;

17.  elismeri, hogy ambiciózus, egyértelmű és jogilag kötelező erejű intézkedésekre van szükség a szellemi tulajdon – többek között az online kalózkodás – megsértése elleni küzdelem, valamint az intézkedések kijátszásának valamennyi formája elleni hatékony fellépés érdekében; úgy véli, hogy a kalózkodásnak Európa kulturális és médiakörnyezetére gyakorolt negatív hatását gyakorlati eszközökkel kell kezelni, így például adott esetben a jogsértés megszüntetésére irányuló dinamikus intézkedésekkel, az értesítés utáni azonnali eltávolítással, valamint az azokra a szolgáltatásokra alkalmazandó jogi szabályozás tisztázásával, amelyek olyan honlapokra mutató hivatkozásokat adnak meg, amelyek a jogosult hozzájárulása nélkül tettek elérhetővé szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó műveket; felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen ültessék át szerzői jogi irányelv 18. cikkét, és hozzanak létre olyan díjazási mechanizmusokat, amelyek megfelelő és arányos díjazást biztosítanak a szerzők és előadóművészek számára műveik és előadásaik valamennyi médiumon keresztüli, különösen az online médiában történő felhasználásáért;

18.  tudomásul veszi, hogy a szerzői jogokat és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat tiszteletben tartó, egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása elő fogja segíteni a médiaágazat gazdasági komponensének fellendítését, munkahelyek ezreinek megmentését, és Európa gazdag kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzését és támogatását; úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a szerzői jogi irányelv valamennyi rendelkezésének gyors végrehajtása és hatékony érvényesítése fontos szerepet játszik az alkotók egyenlő versenyfeltételeinek és azonos szintű védelmének, valamint a fogyasztók és a jogosultak számára a jogbiztonság biztosításában; ezzel összefüggésben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy összehangolt megelőző intézkedések előmozdítása és a hatályos jogszabályok – többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv – hatékony végrehajtása révén tovább erősítsék a videómegosztó platformok felhasználóinak, különösen a kiskorúaknak a káros tartalmakkal szembeni védelmét; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az ezzel kapcsolatos fejleményeket, és arra ösztönzi, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet támogatni a médiaágazatot az új szomszédos jog tekintetében a platformokkal való tisztességes tárgyalások lehetőségének biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy meg kell erősíteni az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGA) szerepét és kapacitását;

19.  elismeri a kisebb piacokon – ideértve a helyi, regionális és réspiacokat is – működő, korlátozott bevételekkel rendelkező és a jelenlegi kereskedelmi üzleti modellek használatával nem életképes, a nagyobb piacokon működő médiához hasonlóan az új modelleket átvenni nem tudó hírmédia előtt álló további kihívásokat; felhívja a figyelmet a hírsivatagok megjelenésére, amelyek jelentős káros hatást gyakorolhatnak a kulturális és nyelvi sokszínűségre; ezért úgy véli, hogy szükség van a szokásos piaci ár elvén alapuló, olyan állami finanszírozási mechanizmusokra, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják a szerkesztői függetlenséget, és korlátlan hozzáféréssel rendelkeznek a hirdetési piachoz; hangsúlyozza, hogy az EU-nak támogatnia kell a határokon átnyúló együttműködést, és meg kell erősítenie a sokszínűséget a piacokon, ezzel kezelve a széttöredezettség és a nemzeti fókusz problémáit; úgy véli, hogy alapvető fontosságú, hogy a médiának szánt és a tagállamokon keresztül folyósított helyreállítási alapokat olyan folyamattól tegyék függővé, amely garantálja a független, magas színvonalú újságírást támogató tisztességes és objektív terjesztést, és hogy a Bizottságnak különösen hangsúlyoznia kell a médiaszervezetek támogatását azokban a tagállamokban, ahol a független médiára sajátos pénzügyi és politikai nyomás nehezedik, ideértve azokat a tagállamokat is, amelyekben a jogállamisággal kapcsolatos jelenlegi aggályok megkérdőjelezik az állam azon képességét, hogy pártatlan támogatást nyújtson az újságírás számára;

20.  kiemeli a köz- és kereskedelmi média kettős rendszerének fontosságát Európában; felhívja a tagállamokat, hogy többéves jelleggel biztosítsanak stabil, nyitott, átlátható, fenntartható és megfelelő finanszírozást a közszolgálati média számára, garantálva ezzel annak a kormányzati, politikai és piaci nyomástól való függetlenségét, és biztosítva a sokszínű európai médiakörnyezetet;

21.  kiemeli annak fontosságát, hogy minden uniós polgár számára a saját anyanyelvén rendelkezésre álljanak az információk és a hírmédiákhoz való hozzáférés; úgy véli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az uniós hírekre annak érdekében, hogy a polgárokat tájékoztassák az Unió tevékenységeiről; megismétli támogatását a hírmédia iránt, amely szerkesztőségi döntés alapján tudósít az európai ügyekről; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket a valódi európai média-ökoszisztéma kialakulásának előmozdítása érdekében; megemlíti emellett az alternatív, közösségvezérelt finanszírozási mechanizmusok, mint például „a média számára és a média által”, egy lépcsőzetes rendszerbe beépülő független elbírálókkal(15);

22.  hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a közszolgálati média pénzügyi fenntarthatóságának garantálása, valamint a magán- és közszolgálati média bármely belső és külső politikai és gazdasági befolyástól – akár kormányoktól, befolyásos érdekcsoportoktól, harmadik országoktól vagy más külső szereplőktől – való függetlenségének biztosítása és fenntartása; elismeri azon tagállamok sajátos helyzetét, amelyek harmadik országok információs terükbe való beavatkozásából eredő geopolitikai kockázatoknak vannak kitéve, többek között médiafinanszírozás révén; úgy véli, hogy a legjobb életképes ellenszer egy stabilabb, szilárd és megbízható bevételi forrásokkal rendelkező médiakörnyezet; létfontosságúnak tartja a fokozott átláthatóságra és a tények ellenőrzéséra vonatkozó kötelezettségeket, és ezért üdvözli a médiatulajdon-figyelő és a Médiapluralizmus Monitor kezdeményezéseket; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a hírmédia-ágazat politikai gazdaságának átfogóbb nyomon követését az Unióban és az európai szomszédsági és bővítési régióban;

23.  óva int a bizonytalanságtól, beleértve a színlelt önfoglalkoztatást az újságírói szakmában, és ösztönzi megfelelő intézkedések elfogadását az újságírók tisztességes jövedelmének és erős szociális biztonságának biztosítása érdekében;

24.  mélységes aggodalmának ad hangot a média állam általi foglyul ejtése miatt egyes tagállamokban, amit a médiapiaci torzulások és a tulajdoni koncentráció, valamint a szabályozási eszközökkel annak érdekében történő visszaélés idéz elő, hogy egy kormánytól függő médiaágazatot építsenek ki a kritikus, közérdeket szolgáló újságírás kárára;

25.  meggyőződése, hogy az EU hozzájárulhat annak biztosításához, hogy tovább erősödjenek a médiaszabadságra vonatkozó nemzetközi normák mind az EU-n belül, mind a határain túl; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózus, stabil és teljes körű, minden médiumot lefedő mechanizmust, amely a jelenlegi jogszabályokon, nevezetesen az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelven alapul, hogy megerősítse az EU képességét azon cselekmények nyomon követésére és szankcionálására, amelyek korlátozhatják a médiaszabadságot, vagy árthatnak annak; hangsúlyozza, hogy a stabil és független médiakörnyezet kialakítása az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervben előirányzott intézkedésekkel való kiegészítő jelleg révén valósítható meg, és úgy véli, hogy a médiaszabadságról szóló, küszöbön álló bizottsági javaslat (a médiaszabadságról szóló európai jogszabály) tovább támogathatja ezeket az erőfeszítéseket, miközben a médiát az európai demokrácia sarokköveként és gazdasági szereplőként kezeli;

26.  üdvözli az újságírók és más médiaszakemberek védelmének, biztonságának és szerepvállalásának az Európai Unióban történő biztosításáról szóló, 2021. szeptember 16-i bizottsági ajánlást(16), és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jogalkotási és nem jogalkotási eszközökkel hatékonyan védjék meg az újságírókat és a civil társadalmat a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (a továbbiakban: stratégiai perek) megfélemlítésük és elhallgattatásuk érdekében történő fokozódó használatával szemben; hangsúlyozza az oknyomozó újságírás fontosságát, amelyet veszélyeztetnek a hozzá kapcsolódó magas költségek, és üdvözli az európai tényfeltáró újságírást támogató alapot, melynek célja az újságírás e fajtájának támogatása;

27.  figyelmeztet arra, hogy egyes médiaorgánumokat egyre inkább hátráltatnak a globális platformok és interfészek, amelyek közül néhány vertikálisan integrált versenytárs; aggodalmának ad hangot a hírmédiában jelentkező e zavaró tendenciák miatt, mivel ezek hosszú távon alááshatják a versenyt és csökkenthetik más szereplők lehetőségeit; úgy véli, hogy számos online platform saját maga nem fektet be sem a kreatív tartalmakba, sem az újságírásba, mégis jelentős reklámbevételekre tesz szert az általa tárolt tartalmak révén; tisztességes párbeszédet kér a szerkesztői tartalmakat előállító média és az ezeket a tartalmakat keresési, kommunikációs és felhőszolgáltatásaikban az egyéni, intézményi és vállalati felhasználók számára elhelyezett hivatkozások révén felhasználó platformok között; kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és adott esetben tegye meg a versenyfeltételek méltányosabbá tételéhez szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok jó szolgáltatásokban részesüljenek, függetlenül attól, hogy milyen terjesztési módokat választanak a tartalmakhoz és információkhoz való hozzáféréshez;

28.  aggodalmát fejezi ki a globális online szereplők aránytalan gazdasági ereje és a széles közönség elérésében rejlő marketingképessége miatt, valamint hogy tisztességtelen szerződési feltételek révén ragadozó magatartást tanúsítanak; megállapítja, hogy az ilyen fellépések tisztességtelen versenyfeltételeket teremthetnek és gyengíthetik az európai audiovizuális ágazatot, gyakran hatást gyakorolva az audiovizuális művek független előállítására és forgalmazására; kéri ezért a Bizottságot, hogy őrizze meg éberségét e fejleményeket illetően, szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és adott esetben tegye meg az összes szükséges lépést a versenyfeltételek méltányossá tétele érdekében;

29.  úgy véli, hogy szükség van az algoritmusok és az ajánlórendszerek átláthatóságára az európai alkotások online platformokon való tisztességesebb jelenlétének garantálása és a fogyasztók számára a valódi választási lehetőségek biztosítása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a streamingszolgáltatások szerepét, különös tekintettel a konvergáló online médiakörnyezetre, és szükség esetén biztosítson ösztönzőket a kulturális sokszínűség és az európai alkotások ilyen szolgáltatások általi felfedezhetősége érdekében, amelyek akár algoritmusokkal is népszerűsíthetők;

30.  üdvözli, hogy 2021 során figyelemre méltó előrelépés történt a digitális gazdaság tényleges megadóztatására irányuló globális megoldás kidolgozása terén, különös tekintettel a 2021. júliusi megállapodás szintjére, amely az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretének (BEPS)(17) kétpilléres megközelítésén alapul; hangsúlyozza a megállapodás gyors végrehajtásának és valamennyi érintett ország általi támogatásának szükségességét; hangsúlyozza, hogy egy ilyen megállapodásnak azon a feltételezésen kell alapulnia, hogy a digitális üzleti modellekben a felhasználókkal és fogyasztókkal folytatott interakció jelentősen hozzájárul az értékteremtéshez, amit ezért figyelembe kell venni az adóztatási jogoknak a különböző országok közötti felosztásakor; úgy véli továbbá, hogy a kettős adóztatás elkerülése érdekében megfelelően meg kell határozni ezen új bevételi források körét, és ezeket a tagállamoknak az audiovizuális és hírmédia-ágazatuk támogatására, – többek között a helyi szinten működő kisebb szereplőkre – kell fordítaniuk;

31.  megjegyzi, hogy bizonyos hasonlóságok ellenére a hírmédia és az audiovizuális ágazat különböző kihívásokkal néz szembe; felhívja ezért a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó, ágazat-specifikus európai hírmédia- és audiovizuális ágazati stratégiákat, az érdekelt feleknek az olyan, magas hozzáadott értéket nyújtó tevékenységekbe való bevonása érdekében, amelyek esetében az EU versenyképes szereplő vagy potenciálisan azzá válhat – mint amilyenek például a videojátékok és a virtuális valóság –, testre szabott támogatási intézkedéseket biztosítva a hírmédia- és audiovizuális ágazat számára; hangsúlyozza, hogy e stratégiáknak holisztikusnak kell lenniük és valamennyi rendelkezésre álló lehetőséget meg kell vizsgálniuk, ideértve az adókedvezményeket, a kereskedelempolitikát, valamint az online platformok nagyobb elszámoltathatóságát és további szabályozását, hogy egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre a szabályozás terén, lehetővé téve a média számára, hogy további befektetéseket eszközöljön a hír- és kulturális tartalmakba, miközben online és offline környezetben is egyenlően védi az európai fogyasztókat;

Az európai média- és audiovizuális ágazat átalakulása és támogatása

32.  hangsúlyozza, hogy a hírmédia-ágazatban átalakulásra van szükség, többek között az újságírói képzés további támogatása, az egyéni és kollektív innovációs és együttműködési készségek építése, ezáltal egyúttal a médiaterület vezetői pozíciói tekintetében a nagyobb sokszínűség előmozdítása, a hírszobák digitalizálása, a mesterséges intelligencia, ezen belül a gépi fordítás és ember általi kiigazításának alkalmazása, a tartalomalkotás és -megjelenítés változásai és javítása, valamint a jobb terjesztési és előfizetési modellek, többek között a mikrofizetések révén; megjegyzi, hogy ezek olyan további beruházásokat és készségeket igényelnek, amelyek a hírmédia-ágazat szereplői számára – beleértve a kis piaci részesedéssell rendelkező szereplőket is – gyakran nem állnak rendelkezésre; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak testre szabott támogatást ezen ágazatok digitális átalakulásához, nevezetesen a Horizont Európa keretében források elkülönítése révén;

33.  elismeri a független újságírás fontosságát és a technológia által elősegített alacsonyabb belépési akadályoknak köszönhető növekedési potenciálját, különösen az innovatív publikációs és fizetési megoldások térnyeréséből eredően, amelyek megkönnyítik a közönség online elérését és a tartalmak monetizálását, ami várhatóan hozzájárul e független szakemberek gazdasági helyzetének és munkakörülményeinek javításához;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó média- és információs műveltségi stratégiát; hangsúlyozza a médiaágazat érdekelt feleinek média- és információműveltségi kezdeményezésekbe (többek a között nyomon követésbe és fellépésekbe) való bevonásának hozzáadott értékét; úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak a média- és információs műveltség előmozdításában, ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják be őket mint érdekelt feleket az újságírás és a média- és információs műveltség előmozdítását célzó kezdeményezésekbe; hangsúlyozza, hogy a médiaoktatást az egész életen át tartó tanuláson alapuló megközelítés révén formális, informális és nem formális környezetben is elő kell mozdítani a digitális és médiakészségek egész életen át tartó és fiatal kortól kezdődő előmozdítása érdekében; felhívja különösen a Bizottságot az egyetemeken zajló médiaoktatási programok és kezdeményezések támogatásának ösztönzésére; üdvözli a médiatudatosság eszköztárának az ERGA-val szoros együttműködésben történő végrehajtását és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben előírt új médiatudatossági kötelezettségek gyakorlati alkalmazását;

35.  úgy véli, hogy a független média, valamint a média- és információműveltség megerősítésének támogatását az EU külpolitikájának szerves részévé kell tenni; hangsúlyozza, hogy az Unió nyilvános diplomáciájához való hozzájárulás, a puha hatalom alkalmazásának előmozdítása és a geopolitikai láthatóság növelése érdekében erősebb politikai, technikai és pénzügyi támogatásra van szükség, különösen az európai szomszédsági és bővítési régióban;

36.  úgy véli, hogy a verseny ösztönzése érdekében az EU-nak elő kell mozdítania a digitális média induló vállalkozásainak létrehozását és növekedését a finanszírozáshoz jutás könnyítése és a méretezhetőséget lehetővé tevő támogató innovációs keret révén;

37.  üdvözli a kétévenkénti „médiaágazati jelentés” bejelentését, amelynek célja a médiatrendek feltárása; hangsúlyozza, hogy a nyelvet a globális tendenciákon és a nemzeti tereken túli elemzési egységként kell figyelembe venni, lehetővé téve ezzel azoknak a tendenciáknak a nyomon követését, amelyek különböző módon érintik a különböző nyelvi tereket, beleértve az EU hivatalos nyelveit, valamint a regionális és a kisebbségi nyelveket;

38.  kiemeli a területi kizárólagosság és az engedélyezési jogok fontosságát az audiovizuális ágazat fennmaradása és hatékony működése, és nem ultolsósorban a kulturális sokszínűség szempontjából; úgy véli, hogy alapvető fontosságú a territorialitás elvének fenntartása, amely az európai audiovizuális ipar egyik sarokköve; hangsúlyozza ezért, hogy kezelni kell az erőfölénnyel rendelkező piaci szereplők koncentrációjának problémáját, amely káros az alternatív és független kínálatokra nézve; megállapítja, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok jogosultjai gyakran európai szerzők, előadók és független és integrált gyártók; ösztönzi azokat az intézkedéseket, amelyek célja a tartalomalkotók támogatása, valamint lehetőségek és tisztességes versenyfeltételek teremtése számukra, hogy igazságosan részesülhessenek az erőfeszítéseikből származó bevételekből, különösen a digitális környezetben;

39.  felhív ugyanakkor az európai közönség érzékelhető bővítésére azáltal, hogy a tartalmakat az uniós határokon átnyúlóan jogszerűen hozzáférhetővé teszik, eközben megőrizve a szerződési szabadság elvét, és kihasználva az EU-ban rendelkezésre álló lehetőségeket, például a hordozhatóságról szóló rendeletet; hangsúlyozza, hogy növelni kell a tartalmakhoz való legális hozzáférési alternatívák kínálatát annak érdekében, hogy az egész EU-ban visszaszoruljon a kalózkodás, és az alkotók is díjazásban részesüljenek, tudomásul veszi továbbá, hogy a fokozatos digitalizálás egyre inkább feloldja a nemzeti határokat; aggodalmát fejezi ki egyes műsorszolgáltatási jogok magas ára miatt, ami nagyon megnehezíti a kisebb szereplők számára az audiovizuális művek felhasználását, és hatással van a tartalomra, a kulturális sokszínűségre és a versenyre; üdvözli, hogy a Bizottság párbeszédet kezdeményezett az érdekelt felekkel az audiovizuális tartalmak EU-szerte szélesebb körű elérhetőségéről, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye kellően figyelembe e párbeszéd eredményeit, és használja fel azt alternatív finanszírozási modellek feltérképezésére, teljes mértékben tiszteletben tartva egyúttal a szerzői jogi szabályokat, a területi kizárólagosságot és a jogosultak méltányos díjazását;

40.  úgy véli, hogy nagyobb átláthatóságot kell biztosítani az olyan uniós programoknak és kezdeményezéseknek, amelyek célja a kiváló minőségű, nemzetközi potenciállal rendelkező európai alkotások előállításának és terjesztésének elősegítése Európa-szerte és azon túl; megismétli, hogy e tekintetben testre szabott támogatásra van szükség; azon a véleményen van, hogy a koprodukció, fordítás, feliratozás és szinkronizálás, a jövőbeli forgalmazási jogok előzetes értékesítése és a közös terjesztés támogatására irányuló célzott intézkedések hozzájárulhatnak a sokszínű európai audiovizuális tartalmak elérhetőségének növeléséhez; üdvözli az európai gyártás előmozdítására irányuló beruházásokat, és érdeklődéssel veszi tudomásul az európai közszolgálati médiaszervezetek által e tekintetben végrehajtott számos innovatív projektet; továbbra is támogatását fejezi ki a Lux közönségdíj és az iránt, hogy a közemúltban ennek a közönségszavazást is részévé tették, arra szolgáló eszközként, hogy bővítsék az európai közönségnek az európai filmművészet sokszínűségével kapcsolatos ismereteit, és megismétli, hogy a független mozik és a független filmfesztiválok kulcsfontosságúak az ágazat ellenálló képessége szempontjából;

41.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan eszközöket és támogassanak olyan intézkedéseket, amelyek figyelemmel vannak egyes tagállamok alacsony audiovizuális gyártási kapacitására; emlékeztet az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatának elfogadására és felhívja különösen a tagállamokat, hogy megfelelően hajtsák végre az irányelv 13. cikkének (1) bekezdését, ami biztosítani fogja, hogy a joghatóságuk alá tartozó, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtó médiaszolgáltatók legalább 30%-ban európai alkotásokat szerepeltessenek a műsorkínálatukban; kéri a Bizottságot és az ERGA-t, hogy szorosan kövessék nyomon ezen intézkedés hatékony végrehajtását, és értékeljék e célkitűzés sikerét;

42.  hangsúlyozza, hogy az online videotéka szolgáltatások és egyéb innovációk immár teljes mértékben az audiovizuális médiakörnyezet részét képezik, és kihívásokat és lehetőségeket is teremtenek a meglévő szereplők számára; megjegyzi, hogy számos tekintetben visszafordíthatatlan átalakulás van folyamatban, melynek keretében többek között új piacok jönnek létre; ösztönzi az ágazat befolyásos szereplőit, hogy továbbra is lépjenek be új piacokra, és alkalmazzanak innovatív üzleti modelleket, hogy a lehető legjobb szolgáltatást kínálhassák közönségüknek; úgy véli, hogy a több területre kiterjedő online videotéka szolgáltatások bevezetése nem gátolhatja az EU kulturális és nyelvi sokszínűségét;

43.  kiemeli a főbb online videotéka szolgáltatók által az európai audiovizuális alkotók és gyártók számára kínált lehetőségeket; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor az e szolgáltatások által gyakran alkalmazott díjazás ellenében készített művekre vonatkozó („work-for-hire”) és kivásárlási szerződési rendszerben mutatkozó azon tendencia miatt, hogy egyszeri fizetés ellenében megvásárolják valamely mű szellemi tulajdonához fűződő jogokat, és ezáltal nyereségre tesznek szert az e művek felhasználásával szerzett bevételből; elismeri, hogy a műsorszolgáltatók és az online videotéka szolgáltatások közötti tisztességes piaci verseny kiemelkedő fontosságú az ágazatok jövőbeli fennállása szempontjából, amint azt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv is megerősíti; sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az online videotéka szolgáltatásoknak az európai film- és audiovizuális piacra gyakorolt hatásáról, különösen az értéklánc különböző szereplői közötti kapcsolatokról, és tegyen kézzelfogható lépéseket az olyan potenciálisan kényszerítő gyakorlatok megelőzésére, amelyek gátolhatják, hogy az alkotók a megfelelő és arányos díjazásban részesüljenek;

44.  hangsúlyozza a média központi szerepét a társadalom észleléseinek, gondolatainak, attitűdjeinek és magatartásának alakításában; rámutat az ágazat sokszínűségének hiányára, valamint arra, hogy az ágazaton belül a kreatív és vezető pozíciókban a nők aránya nem megfelelő; hangsúlyozza az európai médiatehetségek támogatásának fontosságát, többek között olyan új mentori programok és kampányok kidolgozása révén, amelyek témája a kamerák előtti és mögötti sokszínűség, hogy javuljon a nők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képviselete, és a médiakarrier lehetőségének megfontolására ösztönözzék őket;

45.  hangsúlyozza az audiovizuális ágazat szénlábnyoma csökkentésének fontosságát, különösen a gyártás szakaszában, amely a legtöbb szén-dioxid-kibocsátásért felelős; megjegyzi, hogy a digitális megoldások, például a virtuális audiovizuális gyártási technikák elősegíthetik ezt a csökkentést; úgy véli, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret egyedülálló lehetőséget kínál a zöldítési projektek finanszírozására és az ágazat nulla nettó kibocsátásának ebben az évtizedben történő elérésére; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az értéklánc egészének CO2-kibocsátásáról, és javasoljon célzott intézkedéseket; felkéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel ezt a folyamatot, és támogassa az audiovizuális ágazat szénlábnyomának csökkentése terén a teljes értékláncra kiterjedően a bevált gyakorlatok, közös eszközök és önkéntes standardok cseréjét annak érdekében, hogy teljesüljön az EU 2050-re vonatkozó klímasemlegességi célkitűzése; üdvözli ezért a Bizottság azon szándékát, hogy a zöld termelés és a szolgáltatások nyújtása terén a bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutatót készítsen; hangsúlyozza, hogy a környezeti fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező és eszköz lehet az ipar versenyképesebbé és befektetők számára való vonzóbbá tételében;

46.  kiemeli, hogy a filmműveltség különösen fontos ahhoz, hogy a fiatalabb közönség megismerje az európai kulturális sokszínűséget és történelmet, és hatalmas lehetőségeket rejt magában az összetartozás érzésének és a közös európai identitásnak a kialakításában és megerősítésében; megállapítja, hogy az európai alkotókra, gyártókra, forgalmazókra és filmszínházakra kulcsszerep hárul; szükségesnek tartja egy filmműveltségi eszköztár kidolgozását; emlékeztet az európai filmgyártás sajátosságaira és az e területre vonatkozó kulturális kivételre, amelynek célja, hogy megőrizze az Európai kontinens e területen mutatott produkciójának minőségét; kéri ezért a tagállamokat, hogy fontolják meg a filmműveltség bevezetését az iskolai tantervekben és az oktatás minden szintjén;

47.  úgy véli, hogy a digitalizálás, valamint az európai audiovizuális és mozgóképörökség megőrzésének és tágabb közönség számára való fokozott hozzáférhetőségének előmozdítása érdekében nagyobb mértékű finanszírozásra van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az audiovizuális és mozgóképörökségnek a Kreatív Európa program keretében történő támogatási lehetőségeit, beleértve a szakemberek közötti cseréket és kapacitásépítést a filmek restaurálása és megőrzése terén, kellő figyelmet fordítva a független kkv-kra, amelyek egyedi üzleti modelljük révén kulcsfontosságú szerepet játszanak Európa gazdag és sokszínű audiovizuális örökségének megőrzésében;

48.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a hírmédia és az audiovizuális ágazat egészének helyreállítását és átalakulását, és erősítsék meg ellenálló képességüket és piaci versenyképességüket a meglévő kihívások és a jövőbeli válságok lehető leghatékonyabb kezelése érdekében; hangsúlyozza a különböző uniós finanszírozási rendszerek közötti szinergiák előmozdításának szükségességét, és a külön összegek juttatását a teljes hírmédia és az audiovizuális ágazat számára, például a Kreatív Európa, a Horizont Európa, az InvestEU és a Digitális Európa keretében;

o
o   o

49.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 151., 2019.6.7., 70. o. (2) HL L 130., 2019.5.17., 92. o. (3) HL L 107., 2021.3.26., 30. o. (4) HL L 303., 2018.11.28., 69. o. (5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0320. (6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054. (7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0239. (8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0211. (9) https://www.unic-cinemas.org/en/news/news-blog/detail/european-cinema-industry-sees-eur62-billion-box-office-drop-in-2020/ (10) Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet, https://www.obs.coe.int/en/web/observatoire/home/-/asset_publisher/wy5m8bRgOygg/content/theatrical-gross-box-office-in-the-eu-and-the-uk-collapsed-by-70-4-in-2020 (11) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0784 (12) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2021/690866/IPOL_BRI(2021)690866_EN.pdf (13) Lásd a „Monitoring Media Pluralism in the Digital Era” (A médiapluralizmus nyomon követése a digitális korszakban) című jelentés 50. oldalát, amely szerint egyetlen tagállamban sem alacsony a piac pluralitásával kapcsolatos kockázat: https://cadmus.eui.eu/bitstream/handle/1814/67828/MPM2020-PolicyReport.pdf?sequence=5&isAllowed=y (14) HL L 130., 2019.5.17., 82. o. (15) https://eic.ec.europa.eu/eic-funding-opportunities/european-innovation-ecosystems/calls-proposals/ufo-open-call-cascade_en (16) https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/recommendation-protection-safety-and-empowerment-journalists (17) https://www.oecd.org/tax/beps/about/#:~:text=The%20Inclusive%20Framework%20on%20BEPS%20allows%20interested%20countries%20and%20jurisdictions,implementation%20of%20the%20BEPS%20Package