Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 1., 2., 4. és 19. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2017. december 20-i, indokolással ellátott bizottsági javaslatra, amelyet az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban terjesztettek elő (COM(2017)0835),

–  tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet),

–  tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2020. október 7-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2021. június 24-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer alkalmazására vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2021. július 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Lengyelországban a tömegtájékoztatás szabadságáról és a jogállamiság helyzetének további romlásáról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a „2020. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0580),

–  tekintettel a „2021. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban” című, 2021. július 20-i bizottsági közleményre (COM(2021)0700),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának értékein alapul;

B.  mivel 2021. március 29-én Lengyelország miniszterelnöke kérelmet nyújtott be a széles körben vitatott és illegitim „alkotmánybírósághoz”, hogy vizsgálja meg, hogy az EUSZ-nek az uniós jog elsőbbségére és a hatékony bírói jogvédelemre vonatkozó rendelkezései összeegyeztethetők-e a lengyel alkotmánnyal(8);

C.  mivel 2021. július 14-i határozatával az EUB engedélyezte a Bizottság által az EUMSZ 279. cikke alapján kért ideiglenes intézkedéseket, amelyek a lengyel Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának működésével, valamint a bírói függetlenséget érintő további lengyel jogi rendelkezések felfüggesztésével kapcsolatosak(9);

D.  mivel 2021. július 14-én az illegitim lengyel „alkotmánybíróság” úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságának a lengyel bíróságok szerkezetére vonatkozó ideiglenes határozatai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal(10);

E.  mivel 2021. július 15-én az EUB a C-791/19. sz. ügyben hozott ítéletében(11) kimondta, hogy a bírákra vonatkozó lengyelországi fegyelmi rendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal;

F.  mivel 2021. október 6-án az EUB úgy határozott, hogy a bíró egyik bíróságról a másikra vagy ugyanazon bíróság két kollégiuma közötti, beleegyezése nélküli áthelyezése veszélyeztetheti a bírák elmozdíthatatlanságának és a bírói függetlenségnek az elvét(12);

G.  mivel 2021. október 6-án az EUB alelnöke elutasította Lengyelország arra irányuló kérelmét, hogy töröljék el az EUB alelnöke által 2021. július 14-én hozott határozatot a különösen a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának hatáskörére vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazásának azonnali felfüggesztéséről(13);

H.  mivel 2021. október 7-én az illegitim „alkotmánybíróság” a lengyel miniszterelnök által 2021. március 29-én benyújtott kérelem nyomán ismertette a K 3/21. sz. ügyben hozott határozatát, amelyet két eltérő véleménnyel fogadtak el, és megállapította, hogy az EUSZ rendelkezései több okból is összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal;

I.  mivel 2021. október 10-én Lengyelország egész területén több mint 100 000 lengyel állampolgár tüntetett békésen azért, hogy kifejezze támogatását Lengyelország uniós tagsága mellett;

J.  mivel 2020. október 22-én az illegitim „alkotmánybíróságot” a nők jogai elleni politikai támadásra is felhasználták;

K.  mivel 2021. október 12-én a K 3/21 sz. ügyben hozott ítéletet közzétették Lengyelország hivatalos lapjában(14), vagyis jogerővel bír a lengyel jogrendszerben;

L.  mivel az Európai Közigazgatási Bírák Szövetsége is osztja azon véleményt, hogy az illegitim „alkotmánybíróság” ítélete egyértelműen ellentétes az uniós jog elsőbbségének alapelvével(15);

M.  mivel a 2021. augusztusi Eurobarométer gyorsfelmérésben a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy az EU csak azzal a feltétellel nyújthat forrásokat a tagállamoknak, hogy kormányuk megvalósítja és érvényesíti a jogállamiságot és a demokratikus elveket; mivel ez a szám Lengyelországban is nagyon magas volt (72%)(16);

N.  mivel a Lengyelországban 2021 szeptemberében és októberében végzett különböző felmérések szerint csak a válaszadók 5%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretné, ha Lengyelország elhagyná az EU-t(17), 90%-uk pozitívan értékelte Lengyelország uniós tagságát(18), és 95%-uk szerint az uniós támogatás pozitív hatással van városuk vagy régiójuk fejlődésére, ami magasabb az uniós átlagnál(19);

1.  mély sajnálatát fejezi ki az illegitim „alkotmánybíróság” 2021. október 7-i határozata(20) miatt, amelyet az értékek és jogszabályok európai közössége elleni támadásnak tekint, amely aláássa az uniós jog elsőbbségét, mint az Uniónak az EUB állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban álló egyik alapelvét; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a döntés veszélyes precedenst teremthet; hangsúlyozza, hogy az illegitim „alkotmánybíróság” nemcsak a jogi legitimitásnak és függetlenségnek van híján(21), hanem a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerint a hatékony jogorvoslathoz való alapvető joghoz szükséges a független bírósághoz való hozzáférés; megjegyzi, hogy a nemzeti alkotmánybíróságok és egyes politikusok egyre nagyobb kihívást jelentenek e tekintetben, és felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben az EUB kulcsfontosságú szerepét, és hajtsák végre annak ítéleteit;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi lengyel miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte az uniós jog nemzeti jogszabályokkal szembeni elsőbbségének megkérdőjelezését, folytatva az igazságszolgáltatással való visszaélést politikai célok elérése érdekében; elítéli ezt a kezdeményezést, amely egyoldalú döntésként kérdőjelezi meg az EU jogi keretét és annak Lengyelország általi tiszteletben tartását; emlékeztet arra, hogy a Lengyel Köztársaságnak az EU-hoz való csatlakozására a csatlakozási szerződés ratifikálásával került sor, a lengyel nemzet népszavazáson kifejezett egyetértésével; emlékeztet továbbá arra, hogy a Lengyel Köztársaság önkéntesen elkötelezte magát amellett, hogy az alapító szerződések rendelkezéseit és az EUB ítélkezési gyakorlatát magára nézve kötelezőnek fogadja el; elítéli az igazságszolgáltatási rendszer politikai célokra történő felhasználását, és felszólítja a lengyel hatóságokat, hogy hagyjanak fel a végrehajtó és törvényhozó hatalmuk önkényes, a hatalmi ágak szétválasztásának gyengítése és a jogállamiság lebontása érdekében való alkalmazásával;

4.  megerősíti, hogy az igazságszolgáltatási rendszer egészét kell tekintetbe venni annak megállapítása érdekében, hogy az a hatékony és független igazságügyi ellenőrzés célját szolgálja-e, és határozottan elutasítja a jelenlegi PiS-kormány arra irányuló ismételt kísérleteit, hogy megpróbálja igazolni a lengyelországi igazságszolgáltatás területén véghezvitt jogszabályi változásokat, különösen a különböző tagállamok egyedi és elszigetelt példái alapján;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a K 3/21. sz. ügyben hozott ítélet negatív hatással van a lengyel és az európai polgárokra és vállalkozásokra, mivel emiatt nem biztosítható többé az uniós vívmányokat és jogszabályokat teljes körűen alkalmazó, független igazságszolgáltatási rendszerhez való alapvető joguk; aggodalmát fejezi ki a lengyel és az európai polgárok alapvető jogainak hatékony védelme miatt;

6.  elismerését fejezi ki amiatt, hogy lengyel polgárok tízezrei vonultak az utcára békés tömegtüntetések során, így küzdve az őket európai polgárként megillető jogokért és szabadságokért; osztja az európai projekt középpontjában álló, erős és demokratikus Lengyelország iránti vágyukat;

7.  hangsúlyozza a 2020. október 22-i (K 1/20. sz.) ítélet illegitimitását, és elismeri, hogy a nők reproduktív egészségének és jogainak e súlyos korlátozásai jogellenesek;

8.  attól tart, hogy a K 3/21. sz. ügyben hozott ítélet erőteljes visszatartó hatással lesz a lengyel bírákra, eltántorítva őket attól, hogy éljenek az uniós jog alkalmazását biztosító előjogaikkal; megismétli, hogy teljes mértékben támogatja azokat a lengyel bírákat, akik továbbra is alkalmazzák az uniós jog elsőbbségét, és az ügyeket előzetes döntéshozatal céljából az EUB elé terjesztik a K 3/21. sz. ügyben hozott ítéletet követően is, annak ellenére, hogy pályafutásuk veszélybe kerül, ideértve a fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való eltávolítást, az elbocsátást vagy a lemondásra kényszerítést is;

9.  emlékeztet arra, hogy az uniós szerződések nem módosíthatók nemzeti bíróság ítélete révén, és hogy a lengyel alkotmány 91. cikke emlékeztet arra, hogy a ratifikált nemzetközi megállapodás a nemzeti jogrend részét képezi, közvetlenül alkalmazandó, és kollízió esetén jogszabályai elsőbbséget élveznek; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a lengyel „alkotmánybíróságot” az alkotmány tényleges őrzése helyett a hatóságok jogellenes tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszközzé alakították át; emlékeztet arra, hogy az EUB ítéletei nem ássák alá a tagállamok azon jogát, hogy szervezeti változtatásokat hajtsanak végre az igazságszolgáltatáson belül;

10.  üdvözli egyes nemzeti parlamentek arra irányuló kezdeményezését, hogy megvitassák a lengyel PiS-kormány által a közelmúltban tett lépéseket és az uniós jog elsőbbsége elleni támadásait, és egyértelműen állást foglaljanak róluk;

11.  megismétli azon álláspontját, hogy az uniós adófizetők pénzét nem szabad olyan kormányoknak juttatni, amelyek kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássák az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket;

12.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy sürgősen és összehangoltan lépjenek fel az alábbiak révén:

13.  hangsúlyozza, hogy a kért lépések nem a lengyel nép elleni büntetőintézkedések, hanem olyan eszközök, amelyek révén helyreállítható a jogállamiság Lengyelországban, tekintettel annak folyamatos romlására; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a rendelkezésére álló valamennyi eszközt annak biztosítására, hogy a lengyel állampolgárokat és Lengyelország lakosait ne fosszák meg az uniós alapokból származó előnyöktől a jelenlegi kormány fellépései miatt, és hozzon létre olyan megoldásokat, amelyek keretében ezeket az alapokat a Bizottság közvetlenül juttatja el a végső kedvezményezettek számára;

14.  tudomásul veszi Jogi Bizottságának 2021. október 14-i szavazását, amelyben támogatta az Bíróságnál a Bizottság ellen amiatt benyújtásra kerülő keresetet, hogy az nem tett lépéseket az EU jogállamisági feltételrendszerének aktiválása érdekében;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európa Tanácsnak.

(1) HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o. (2) HL L 57., 2021.2.18., 17. o. (3) HL C 395., 2021.9.29., 2. o. (4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0313. (5) HL C 385., 2021.9.22., 317. o. (6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0348. (7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0395. (8) Kérelem a K 3/21. sz. ügyben. (9) A Bíróságnak a C-204/21. sz., Bizottság kontra Lengyelország ügyben 2021. július 14-én hozott határozata, EU:C:2021:593. (10) Az alkotmánybíróság 2021. július 14-i ítélete, P 7/20. sz. ügy. (11) A Bíróságnak a C-791/19. sz., Bizottság kontra Lengyelország ügyben 2021. július 15-én hozott ítélete, EU:C:2021:596. (12) A Bíróság C-673/19 sz. ügyben 2021. október 6-án hozott ítélete, W.Ż., EU:C:2021:798 (13) A Bíróságnak a C-204/21. R-RAP sz., Bizottság kontra Lengyelország ügyben 2021. október 6-án hozott határozata, EU:C:2021:834. (14) DZIENNIK USTAW 2021 R. POZ. 1852. (15) https://twitter.com/AEAJ2000/status/1450008198375686145?t=AY2yz-vezln6Mlq6ZwSDJQ&s=19&fbclid=IwAR3JNygjzCo9QR1R6RghaCOeM8diOQuzRQRe48eAtEwPcmOQC1x5QWkFNrY (16) Eurobarométer gyorsfelmérés – Az Európai Unió helyzete, IPSOS, 2021. augusztus. (17) Az Ipsos felmérése az OKO.press és a Gazeta Wyborcza számára, 2021. szeptember 23–25., %-ban közölt adatok. (18) Kantar, 2021. szeptember 21. (19) Az Eurobarométer 2021. októberi felmérése, https://europa.eu/eurobarometer/api/deliverable/download/file?deliverableId=77331 (20) A K 3/21 sz. ügyben hozott ítélet. (21) Az Emberi Jogok Európai Bírósága Xero Flor w Polsce sp.z o.o. kontra Lengyelország ügy.