Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Lett Köztársaság főügyésze által 2020. október 23-án a Lett Köztársaságban megindítandó büntetőeljárással összefüggésben továbbított, a plenáris ülésen 2020. november 13-án bejelentett, Nils Ušakovs mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Nils Ušakovsot,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel a lett alkotmány 29. és 30. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0304/2021),

A.  mivel a rigai főügyészség büntető igazságszolgáltatási osztálya különösen súlyos ügyek kivizsgálásával foglalkozó részlegének ügyésze Nils Ušakovs európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte annak érdekében, hogy büntetőeljárást indíthasson ellene a különleges titkos műveletekhez átalakított eszközök forgalmazására vonatkozó tilalom megsértése miatt;

B.  mivel 2019. január 30-án Nils Ušakovs, mint Riga Városi Tanácsának elnöke hivatalában más büntetőeljárásokkal összefüggésben engedélyezett házkutatásra került sor, és ennek során olyan eszközt találtak, amely elsősorban titkos video- és hangfelvételek készítésére szolgál, és amelyeket kifejezetten titkos műveletekhez terveztek és használnak;

C.  mivel Ušakovs úr azzal, hogy az eszközt a Riga Városi Tanácsának helyiségeiben tartotta, feltételezhetően megsértette a stratégiai jelentőségű áruk forgalmazásáról szóló törvény 51. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében foglalt tilalmat, amely megtiltja a természetes személyek számára, hogy beszerezzenek vagy birtokoljanak olyan berendezéseket, készülékeket vagy eszközöket, illetve azok alkatrészeit, amelyeket kifejezetten különleges, titkos műveletek céljára terveztek vagy alakítottak át, és szerepelnek a Lett Köztársaság stratégiai jelentőségű árukra és szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti jegyzékében; mivel cselekedeteivel Ušakovs úr feltételezetten a lett büntető törvénykönyv 2371. cikkének (2) bekezdése szerinti bűncselekményt követett el;

D.  mivel Nils Ušakovsot a 2019. májusi európai parlamenti választásokon európai parlamenti képviselővé választották;

E.  mivel a feltételezett cselekmény az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem Nils Ušakovs európai parlamenti képviselői feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

F.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

G.  mivel a lett alkotmány 29. és 30. cikke a következőképp rendelkezik:

„29. cikk

A Saeima tagjait a Saeima beleegyezése nélkül nem tartóztathatják le, helyiségeiket nem lehet átkutatni, és személyi szabadságuk semmilyen módon nem korlátozható. (...)

30. cikk

A Saeima beleegyezése nélkül tagjaival szemben büntetőeljárás nem indítható.”;

H.  mivel egyrészt a Parlamentet nem lehet bíróságként kezelni, másrészt a parlamenti képviselőt a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás keretében nem lehet „vádlottnak” tekinteni(2);

I.  mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatásuk teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

J.  mivel a jelen esetben a Parlament nem talált fumus persecutionisra utaló bizonyítékot, azaz arra utaló tényeket, hogy a bírósági eljárás mögött a képviselő politikai tevékenysége és ezáltal az Európai Parlament hátráltatásának szándéka húzódna meg;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Nils Ušakovs mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését a Lett Köztársaság illetékes hatóságának és Nils Ušakovsnak.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i Patriciello ítélete, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23. a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115. (2) A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Európai Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.