Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-i Marrákesi Egyezményre,

–  tekintettel a WTO 2001. november 14-i dohai miniszteri nyilatkozatára(1),

–  tekintettel a WTO-ról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen „A WTO tizenegyedik, buenos airesi miniszteri konferenciáját előkészítő többoldalú tárgyalásokról ” szóló, 2017. november 15-i(2), „WTO: A további lépések” című, 2018. november 29-i(3) és a WTO Fellebbezési Testületének válságáról szóló, 2019. november 28-i(4) állásfoglalására,

–  tekintettel „Az előrelépés felgyorsítása és az egyenlőtlenségek kezelése az AIDS mint közegészségügyi veszély 2030-ig történő felszámolása céljából” című, 2021. május 20-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A Covid19-járvány globális kihívásának kezeléséről: a WTO TRIPS-megállapodás alóli mentesség hatásai a Covid19-oltóanyagokra, a kezelésekre, a berendezésekre és a gyártási kapacitás növelésére a fejlődő országokban” című, 2021. június 10-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a WTO-ról szóló parlamenti konferencia Genfben megtartott évi ülésén 2018. december 7-én konszenzussal elfogadott záródokumentumra(7),

–  tekintettel a 2017 decemberében Buenos Aires-ban tartott 11. miniszteri konferencia eredményeire, amelyek több miniszteri határozatot is tartalmaznak, és amely konferencián nem sikerült miniszteri nyilatkozatot elfogadni,

–  tekintettel a nőkkel és a kereskedelemmel kapcsolatos, 2017. december 12-én kiadott Buenos Aires-i nyilatkozatra, valamint az elektronikus kereskedelemről, a beruházások könnyítéséről és a mikro- , kis- és középvállalkozásokról (mkkv-k) szóló, 2017. december 13-án Buenos Aires-ban elfogadott közös nyilatkozatokra,

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött, 2016. november óta hatályos Párizsi Megállapodásra,

–  tekintettel az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió kereskedelmi minisztereinek háromoldalú találkozóján 2020. január 14-én elfogadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásról szóló, 2013. december 7-i bali miniszteri határozatra,

–  tekintettel a WTO modernizációjáról szóló, 2018. szeptember 18-i bizottsági stratégiai dokumentumra,

–  tekintettel a Bizottság kereskedelempolitikai felülvizsgálatára és annak „A WTO reformja: egy fenntartható és hatékony multilaterális kereskedelmi rendszer felé” című mellékletére,

–  tekintettel az Ottawa-csoport kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezésére(8),

–  tekintettel az Európai Uniónak a WTO Általános Tanácsához intézett 2021. június 4-i közleményére a Covid19-válságra adandó sürgős kereskedelempolitikai válaszokról,

–  tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentésére(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.  mivel a WTO-t azért hozták létre, hogy tovább liberalizálja az áru- és szolgáltatáskereskedelmet, megerősítse a multilateralizmust, és előmozdítsa a nyitott, inkluzív, szabályokon alapuló és megkülönböztetésmentes multilaterális kereskedelmi rendszert; mivel a kereskedelem létfontosságú és kulcsfontosságú eszköz a fenntartható növekedés előmozdítására és az életszínvonal javítására irányuló erőfeszítések támogatásához és kiegészítéséhez, biztosítva a teljes foglalkoztatottságot és a jelentős és folyamatosan növekvő reáljövedelmet a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban;

B.  mivel a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer jelenleg mély válsággal néz szembe, amely veszélyezteti a szervezet alapvető funkcióit, nevezetesen a nemzetközi kereskedelem alapvető szabályainak és struktúrájának meghatározását, valamint a hatékony vitarendezést és jogérvényesítést;

C.  mivel 2019. december 11-ét követően megszűnt a WTO Fellebbezési Testületének működése, és ennek következtében holtpontra jutott egy működőképes, független és pártatlan fellebbviteli szakasz;

D.  mivel a WTO-nak egyértelmű megbízatása van a 14.6. fenntartható fejlődési cél kapcsán a halászati támogatásokról szóló tárgyalásokkal összefüggésben, hogy olyan megállapodást találjon, amely a halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás érdekében tiltja a halászati támogatások bizonyos – a túlzott flottakapacitáshoz és túlhalászáshoz hozzájáruló – formáit;

E.  mivel a Covid19-világjárvány egyedülálló kihívásokat támasztott a multilaterális kereskedelmi rendszerrel szemben, miközben előtérbe helyezte a kereskedelem és az egészségügy kapcsolatának kulcsfontosságú kérdését;

F.  mivel a nyílt vagy látens exportkorlátozások ellenére a kereskedelem és a multilaterális rendszer összességében pozitív szerepet játszott a világjárvány kezelésében; mivel a világjárvány hiányosságokat és sebezhetőségeket is feltárt, különösen az alapvető ellátási láncokban; mivel ebben az összefüggésben a WTO nyomonkövetési funkciója hasznosnak bizonyult annak kihangsúlyozásában, hogy a tagoknak biztosítaniuk kell a Covid19-járvánnyal összefüggésben hozott kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos intézkedések átláthatóságát;

G.  mivel a WTO 12. miniszteri konferenciájára Genfben (Svájc) kerül sor 2021. november 30-tól december 3-ig;

1.  megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a multilateralizmus tartós értéke mellet, és hangsúlyozza, hogy a kereskedelem szabályozásához elengedhetetlen egy multilaterális rendszer; felszólít egy mindenki javát szolgáló, tisztességes és szabályokon alapuló kereskedelmen alapuló kereskedelmi menetrend kidolgozására, amely hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez és a jóléthez, ezáltal erősítve a békét és a biztonságot; hangsúlyozza a fenntartható fejlődési célok, valamint a szociális, környezeti és emberi jogok előmozdításának fontosságát, valamint annak fontosságát, hogy a multilaterálisan elfogadott és harmonizált szabályokat mindenki alkalmazza;

2.  figyelmeztet arra, hogy a WTO legitimitása veszélyben forog, ha nem minden tagja elkötelezett az 12. miniszteri konferencia sikeres kimenetele mellett; úgy véli, hogy az 12. miniszteri konferenciának hivatalos kiindulópontnak kell lennie a WTO előmozdításához és korszerűsítéséhez annak biztosítása érdekében, hogy az szerepet játszhasson a XXI. század kihívásainak kezelésében, ideértve az olyan kérdéseket is, mint az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság; a Covid19-világjárvány utáni helyreállítással összefüggésben sürgeti valamennyi tagot arra irányuló erőfeszítéseik fokozására, hogy néhány olyan alapvető, kézzelfogható eredményre összpontosítsanak, amelyek megmutatják, hogy a WTO képes kezelni a jelenlegi kihívásokat; kéri a tagokat, hogy minimális célként tűzzenek ki egy többoldalú megállapodást a nem fenntartható halászati támogatások betiltásáról, valamint a világjárványra adott válaszról és egy korlátozott mezőgazdasági csomagról, továbbá indítsák el az intézményi reformra irányuló munkát, beleértve egy olyan folyamatot is, amely legkésőbb a 13. miniszteri konferenciáig egy teljesen működőképes vitarendezési rendszert eredményezne; figyelmezteti az összes tagot, hogy a 12. miniszteri konferencia érdemi kimenetele nélkül egyes tagok olyan alternatív szabályozási fórumokat kereshetnek, amelyek veszélyeztethetik a multilaterális kereskedelmi rendszer jövőjét; üdvözli a WTO új főigazgatója, Ngozi Okonjo-Iweala kinevezését, és méltatja a multilateralizmus iránti nagyfokú elkötelezettségét;

3.  hangsúlyozza annak alapvető fontosságát a WTO mint multilaterális intézmény hitelessége szempontjából, hogy olyan megállapodás szülessen a káros halászati támogatásokról, amely a tengeri erőforrások fenntartható felhasználásának biztosítása érdekében valóban gyors és jelentős csökkenést ér el a halászati támogatások bizonyos – a kapacitásfelesleghez és a túlhalászáshoz hozzájáruló – formái tekintetében, valamint megszünteti a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz hozzájáruló támogatásokat; e tekintetben hangsúlyozza a közös, de differenciált felelősség elvét a káros támogatások nagysága alapján, tiszteletben tartva ugyanakkor az 14.6. fenntartható fejlődési céllal összhangban lévő különleges és differenciált bánásmód szükségességét; rámutat, hogy több mint 39 millió ember függ közvetlenül a halászattól, ugyanakkor a feldolgozó iparágakban még több millióan függnek a halászattól; úgy véli, hogy ez nemcsak a WTO-nak a többoldalú megállapodások eléréséhez szükséges hitelessége szempontjából alapvető fontosságú, hanem egyben a multilaterális kereskedelmi rendszer és a fenntartható fejlesztési célok közötti szoros kapcsolat demonstrálásának előfeltétele; hangsúlyozza, hogy hitelességének növeléséhez fontos, hogy az EU magyarázattal szolgáljon álláspontját és belső szabályait illetően;

4.  elismeri a kereskedelempolitika kulcsfontosságú szerepét a Covid19-világjárvány idején; megismétli „A Covid19-járvány globális kihívásának kezeléséről: a WTO TRIPS-megállapodás alóli mentesség hatásai a Covid19-oltóanyagokra, a kezelésekre, a berendezésekre és a gyártási kapacitás növelésére a fejlődő országokban” című 2021. június 10-i állásfoglalását, e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezéssel összhangban miniszteri nyilatkozatban kell felvázolni egy arra irányuló alapvető megállapodást, hogy felszámolják a gyógyszer- és gyógyászati termékekre kivetett vámokat, eltöröljék az exportkorlátozásokat, valamint bevezessék az átláthatóságra és a válság idején folytatandó globális együttműködésre vonatkozó szabályokat; úgy véli, hogy egy ilyen megállapodás rendkívül fontos a WTO jelentőségének hangsúlyozásához; felszólít egy új kereskedelmi és egészségügyi állandó bizottság létrehozására az 12. miniszteri konferencián, amely segítséget nyújtanak azzal összefüggésben, hogy a kormányok hogyan hajthatják végre a nemzetközi kereskedelmi jogban meglévő kivételeket és rugalmasságokat, valamint megteremtené a világjárványra való reagálásról szóló jövőbeli nemzetközi szerződésre irányuló tárgyalások kereskedelmi pillérének alapjait; úgy véli, hogy számos – főként fejlődő – ország nehézségekkel szembesül a TRIPS által biztosított rugalmas szabályok, különösen a 31a. cikk alkalmazása során; emlékeztet arra, hogy az EU-nak aktívan részt kell vennie a TRIPS alóli átmeneti mentességéről szóló, szövegalapú tárgyalásokon; e tekintetben felhívja az EU-t, hogy támogassa a TRIPS-megállapodás bizonyos rendelkezései alól a Covid19-re vonatkozóan biztosított ideiglenes mentességet annak érdekében, hogy a globális termelési korlátok és ellátási hiányok kezelése révén javuljon a megfizethető Covid19-oltóanyagokhoz, terápiás eszközökhöz és diagnosztikához való, időben történő globális hozzáférés;

5.  felszólítja a WTO valamennyi tagját, hogy az összes mezőgazdasági pilléren belül tartsák tiszteletben az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, valamint állapodjanak meg szisztematikus fejlesztésekről, miként azt a JOB/AG/213 dokumentumban szereplő, a mezőgazdaság terén biztosított átláthatóság javításáról szóló miniszteri határozatra irányuló, EU által is támogatott javaslatban javasolták; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy munkatervet fogadjanak el a kereskedelmet torzító hazai támogatások kezelésére, ideértve a bali miniszteri nyilatkozatban foglaltaknak megfelelő állami készletgazdálkodásra vonatkozó állandó megoldást is, amely hatékony technikai segítségnyújtási és kapacitásépítési mechanizmusra épülő kötelező értesítési rendszert tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a készletezési programok arányosak legyenek az élelmezésbiztonság célkitűzésével és összhangban legyenek ezzel, valamint minimalizálni lehessen a kereskedelem torzulásait és a többi tagállam élelmezésbiztonságára gyakorolt káros hatásokat; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági megállapodást ki kell igazítani ahhoz, hogy megfeleljen napjaink kihívásainak, valamint a termelési módokra tekintettel tisztességesebb versenyfeltételeket kell biztosítani; támogatja Okonjo-Iweala főigazgatót a WTO élelmezésbiztonsági csomagjára irányuló felhívásában;

6.  úgy véli, hogy a szervezetet sújtó mély válság fényében, de a dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos előrelépés régóta fennálló esedékessége miatt is sürgősen meg kell kezdeni a WTO érdemi reformját, továbbá hangsúlyozza, hogy a dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos kérdéseknek továbbra is napirenden kell maradniuk; felhívja a WTO-tagokat, hogy a hatékonyság, az inkluzivitás, az átláthatóság és a legitimitás növelése érdekében alapjaiban vizsgálják felül a WTO több aspektusát, különösen annak nyomon követési, tárgyalási és vitarendezési funkcióit; sürgeti a WTO valamennyi tagját, hogy összpontosítsanak a konstruktív változási folyamatra a WTO modernizálása és olyan eszközökkel való ellátása érdekében, amelyek hatékonyan kezelik a huszonegyedik század kereskedelmi kihívásait, valamint hozzanak létre intézményi mechanizmust és egyértelmű ütemtervet a reformmenetrend továbbvitelére a 12. miniszteri konferencián azzal a céllal, hogy legkésőbb a 13. miniszteri konferenciáig konkrét eredményeket érjenek el;

7.  üdvözli Tai amerikai nagykövet Kereskedelmi Világszervezettel kapcsolatban 2021. október 14-én tett megjegyzéseit, és különösen a szervezet – annak mindhárom funkcióját érintő – reformja iránti egyértelmű elkötelezettségét; elvárja, hogy az Egyesült Államok most konkrét javaslatokkal álljon elő annak érdekében, hogy előrelépés történjen; sürgeti az Egyesült Államokat, hogy kötelezze el magát amellett, hogy a 12. miniszteri konferencián megkezdődjön a vitarendezési reformokról szóló tárgyalások konstruktív folyamata annak érdekében, hogy legkésőbb a 13. miniszteri konferenciáig egy teljesen működőképes rendszer jöjjön létre;

8.  rendívül sajnálatosnak tartja, hogy a WTO Fellebbezési Testületében patthelyzet alakult ki, így a globális kereskedelmi rendszerben nem áll rendelkezésre végrehajtható vitarendezési rendszer; figyelmeztet arra, hogy működő Fellebbezési Testület nélkül a WTO erőtlen, és a többoldalú megállapodások megsértésének tendenciája csak fokozódni fog; megjegyzi, hogy jelenleg több mint 15 fellebbezési ügyet jelentettek be, felülvizsgálat lehetősége nélkül; határozottan sürgeti a WTO valamennyi tagját, hogy vállaljanak teljes körű szerepet a teljesen működőképes és független Fellebbezési Testülettel rendelkező, zökkenőmentesen működő kétszintű vitarendezési rendszer lehető leggyorsabb helyreállítása érdekében, és dolgozzanak ki megoldásokat erre vonatkozóan; határozottan támogatja a közelmúltbeli uniós kezdeményezéseket, amelyek a jelentős kereskedelmi partnereinkkel olyan megállapodások kötésére irányulnak, amelyek átmeneti jelleggel fenntartják a működő vitarendezési eljárást a WTO abban részt vevő tagjai között; emlékeztet arra, hogy az uniós stratégia fő célkitűzésének továbbra is a kötelező erejű, kétszintű és független folyamatnak kell lennie; hangsúlyozza, hogy a sikeres reformhoz valamennyi érintett fél jogos aggályainak figyelembevételére és kompromisszumos megoldás elfogadására van szükség; sürgeti az érintett érdekelt feleket, hogy a 12. miniszteri konferencia végéig állapodjanak meg a közép- és hosszú távon megreformálandó területeket érintő további munka menetrendjéről, amely reformok egy részét még a következő (13.) miniszteri konferencia előtt végre kell hajtani; támogatja a jogérvényesítésről szóló rendelet reformjára irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslatot, amelynek célja annak biztosítása, hogy az EU megfelelő eszközökkel rendelkezzen a harmadik országok kötelezettségvállalásainak érvényesítéséhez;

9.  kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy működjön együtt minden WTO-taggal annak érdekében, hogy eszmecserét kezdjen egy olyan új szabály létrehozásáról, amely orvosolja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, az iparjogvédelmi jogok megsértése, a piactorzító támogatások, az állami tulajdonú vállalatok és a kényszerített technológiatranszfer tekintetében a szabálykönyvben jelenleg tapasztalható hiányosságokat;

10.  meggyőződése, hogy a fejlett és a fejlődő országok közötti jelenlegi különbségtétel nem tükrözi a gazdasági realitásokat, és hogy ez akadályozhatja a dohai forduló előrehaladását; sürgeti a fejlettebb fejlődő országokat, hogy vállalják a felelősség rájuk eső részét, és tegyenek a fejlettségi szintjükkel arányos hozzájárulást; úgy véli, hogy a különleges és megkülönböztetett bánásmód mechanizmusát valamennyi WTO-tag megfelelő bevonásával felül kell vizsgálni és át kell alakítani annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a humán fejlettségi mutatókat, ugyanakkor védjék a tisztességtelen kereskedelem kezelésére szolgáló politikai mozgásteret, és ezért felszólítja a WTO-tagokat, hogy vizsgálják felül a rendszert; hangsúlyozza azonban, hogy a fejlettségi helyzettel kapcsolatos önértékelés tisztességtelen kereskedelemhez vezethet, ha ez az egyetlen kritérium;

11.  elvárja, hogy a WTO reformja meg fogja könnyíteni a nyílt, többoldalú megállapodások multilaterális struktúrába való integrálását annak érdekében, hogy biztosítsa a haladást azokon a területeken, amelyek nem elég érettek a teljes tagsághoz; felkéri az összes tagot, hogy gondolkodjanak el egy új, az Európai Unióban alkalmazotthoz hasonló, megerősített együttműködési rendszer kidolgozási módjáról, amely egyértelmű szabályokat határoz meg a többoldalú kezdeményezésekben részt vevő tagok minimális arányára vonatkozóan, valamint ennek alapján hozzanak létre egy olyan egyértelmű mechanizmust, amelynek révén az ebből eredő megállapodásokat be lehet építeni a WTO struktúrájába;

12.  üdvözli és támogatja a WTO e-kereskedelemről szóló plurilaterális tárgyalásai során a széles körű tagságot, az ambiciózus tárgyalási menetrendet és eddig elért eredményeket; felszólít a WTO-szabályoknak való megfelelésről szóló tárgyalások lezárására; emlékeztet álláspontjára, hogy a lehetséges megállapodásnak garantálnia kell az e-kereskedelmi termékek és szolgáltatások piacra jutását a harmadik országokban, valamint a fogyasztói és a munkavállalói jogok védelmét; hangsúlyozza, hogy a magánélet és az adatok védelmére vonatkozó uniós joggal teljes összhangban meg kell könnyíteni a vállalkozások innovációját és az adatáramlást; elismeri, hogy a személyes adatokat használó vállalkozások és kutatók jogbizonytalansággal szembesülhetnek, és ez gátolhatja az innovációt; sürgősen olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek révén az adatfelhasználástól függő érdekelt felek esetében fokozni lehet a jogbiztonságot az előzetesen jóváhagyott adatfelhasználási eljárások, valamint az álnevesítés és az anonimizálás tekintetében; hangsúlyozza, hogy a WTO-tagoknak ki kell nyilvánítaniuk a tárgyalások és a további előrelépés egyértelmű ütemterve iránti folyamatos támogatásukat; támogatja, hogy az elektronikus továbbításra vonatkozó WTO-moratórium állandó legyen;

13.  sürgeti, hogy tárják fel a stratégiailag fontos harmadik országokat érintő adatáramlás megkönnyítésének lehetőségeit; megjegyzi, hogy egyes harmadik országokban az ott működő európai vállalatok egyre gyakrabban szembesülnek indokolatlan akadályokkal és digitális korlátozásokkal; hangsúlyozza, hogy e célból adott esetben el kell kerülni az adatlokalizálási követelményeket, hogy az adatoknak az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak hatálya alá kell tartozniuk, és hogy fel kell gyorsítani a megfelelőségi határozatok harmadik országokkal való megkötésére irányuló erőfeszítéseket;

14.  megjegyzi, hogy a jogi követelmények miatt a kereskedelem még mindig sok papíralapú dokumentumra támaszkodik, ami költséges, nem hatékony és globális válságok idején kockázatot jelent; hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni az elektronikus kereskedelmi dokumentumok alkalmazásának lehetőségét, ami növeli a hatékonyságot és a biztonságot, valamint kisebb hatást gyakorol a környezetre; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jogot módosítani kell annak érdekében, hogy a kereskedelemben elektronikus dokumentumokat lehessen használni;

15.  kéri az információtechnológiai megállapodás (ITA) bővítésének sürgős kiterjesztését; elismeri, hogy az információtechnológiai megállapodás világszerte elősegíti a gyártás digitalizációját, és annak tovább kell fejlődnie, hogy a termékek szélesebb körére vonatkozzon; nagyobb erőfeszítéseket szorgalmaz az IKT-termékek kereskedelmére vonatkozó vámok eltörlése érdekében; hangsúlyozza, hogy a földrajzi lefedettség több országra való kiterjesztése kedvező kereskedelmi hatásokkal jár;

16.  úgy véli, hogy az 12. miniszteri konferencia eredményének cselekvésalapú menetrendet kell biztosítania a kereskedelempolitikához, támogatva a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célokat és a Párizsi Megállapodást; határozottan ösztönzi a WTO-tagokat, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményével összhangban mérlegeljenek minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozásához, fokozzák a Párizsi Megállapodással való összhangot és a klímasemlegességet, valamint erősítsék meg a WTO keretében a belföldi intézkedések kapcsán folytatott együttműködést, ideértve a zöld elszámolás szabványos taxonómiájának bevezetését annak érdekében, hogy segítsék a magán- és közszférát a fenntartható, illetve a jelentős mértékben káros gazdasági tevékenységek azonosításában, valamint a kibocsátásáthelyezés elleni fellépést célzó intézkedéseket is; üdvözli a Bizottság által előterjesztett, a kereskedelemre és az éghajlatváltozásra vonatkozó kezdeményezést; felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat; hangsúlyozza továbbá, hogy elő kell mozdítani a környezeti és éghajlati kihívások kezelését elősegítő árukról és szolgáltatásokról folytatott vitát; hangsúlyozza továbbá, hogy elő kell mozdítani a környezeti termékekről szóló megállapodásra irányuló tárgyalásokat, amely az éghajlatbarát technológiákra való átállás érdekében támogatja az iparágak környezetbarátabbá tételét és a tisztességes munkára összpontosító megközelítést; jobb koordinációt javasol a WTO és más nemzetközi intézmények, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Nemzetközi Valutaalap között a kibocsátásáthelyezés megakadályozása érdekében;

17.  újólag megerősíti, hogy kapcsolat áll fenn a nemek közötti egyenlőség és az inkluzív fejlesztés között, hangsúlyozva, hogy a nők szerepvállalásának erősítése kulcskérdés a szegénység kiküszöbölése szempontjából, ezzel egyidejűleg pedig a nők kereskedelemben való részvétele előtti akadályok elhárítása és a jelenlegi kereskedelmi szabályok több különböző szerepet is betöltő nőkre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak kezelése kritikus fontosságú a gazdaság fejlődése számára; ösztönzi a WTO valamennyi tagját, hogy írják alá a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának növeléséről szóló 2017. évi Buenos Aires-i nyilatkozatot, 123 aláíróját pedig arra, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat; sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen egy határozott miniszteri nyilatkozat kidolgozására, amely ütemtervként szolgálhatna a 2017. évi Buenos Aires-i nyilatkozat végrehajtásához;

18.  üdvözli az eddig elért eredményeket, és sürgeti a szolgáltatások belföldi szabályozásáról szóló többoldalú tárgyalások végleges lezárását mivel ez jelentős előrelépés lenne, és bizonyítaná, hogy a WTO keretein belül többoldalú keretek között is lehet előrehaladást elérni;

19.  várakozással tekint a beruházások elősegítéséről szóló plurilaterális tárgyalások előrehaladását értékelő miniszteri nyilatkozat elé;

20.  üdvözli a Buenos Aires-ban elindított, mkkv-kkal kapcsolatos közös kezdeményezés terén elért eredményeket, valamint az mkkv-kra vonatkozó intézkedéscsomag 2020 decemberében történő jóváhagyását is; elismeri, hogy a Covid19-világjárvány meglehetősen kedvezőtlen hatással volt az mkkv-kra, valamint támogatását fejezi ki a WTO mkkv-munkaprogramja iránt, amely rögzíti a „gondolkozz először kicsiben” elvet a WTO szabályaiban; arra kér minden WTO-tagot, hogy csatlakozzon e kezdeményezéshez;

21.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy működjenek együtt a WTO többi tagjával annak biztosítása érdekében, hogy a WTO aktívan hozzájáruljon a munkavállalói jogok világszerte történő fokozott tiszteletben tartásához, különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkaügyi normáira támaszkodva, és konkrét javaslatokat terjesszen elő; emlékeztet a kellő gondossággal kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztésének fontosságára; üdvözli az Egyesült Államok kényszermunkára vonatkozó javaslatát, amely a munkaügyi normák WTO-ba való beépítésére irányuló szélesebb körű törekvés részét képezi, az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében nemzetközi szinten, és hangsúlyozza egy olyan megállapodás szükségességét, amely nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételeket teremt; javasolja, hogy e menetrend előmozdítása érdekében első lépésként hozzanak létre egy munkavállalói jogokkal foglalkozó munkacsoportot;

22.  hangsúlyozza, hogy az átláthatóság kulcsfontosságú eleme a stabil kereskedelmi és beruházási környezet biztosításának; úgy véli, hogy fontos a nyomonkövetési eljárások átláthatóságának fokozása azáltal, hogy kibővítik a WTO-tagoknak az értesítési követelményeknek való megfelelésre irányuló ösztönzőket, csökkentik azok összetettségét, valamint szükség esetén kapacitásépítést biztosítanak, míg a szándékos meg nem felelés esetén annak megakadályozása és felelősségre vonás szükséges; felkéri a WTO-tagokat, hogy fontolják meg a WTO Titkársága szerepének megerősítését e tekintetben;

23.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a Parlament továbbra is szorosan bekapcsolódhasson a 12. miniszteri konferencia előkészítésébe, és a 2021. évi miniszteri konferencia folyamán késlekedés nélkül tájékoztatást kapjon és konzultáljanak vele;

24.  felhívja a WTO tagjait, hogy biztosítsák a demokratikus legitimitást és átláthatóságot a WTO és a parlamenti konferencia parlamenti dimenziójának megerősítése révén; hangsúlyozza közös EP–IPU parlamenti konferencia WTO-val kapcsolatos munkájának fontosságát; kiemeli annak szükségességét, hogy a parlamenti képviselők számára biztosítva legyen a kereskedelmi tárgyalásokba való jobb belelátás, valamint az, hogy részt vegyenek a WTO határozatainak kidolgozásában és végrehajtásában.

25.  felszólítja a WTO-tagokat, hogy fokozzák az összes érdekelt féllel, köztük a civil társadalommal és az üzleti szervezetekkel folytatott párbeszédet, valamint az együttműködést más nemzetközi szervezetekkel, például az ILO-val és tágabb értelemben az ENSZ rendszerével; elvárja, hogy vezetők minden szinten jobban kommunikáljanak a szabályokon alapuló kereskedelem előnyeiről;

26.  támogatja a megfigyelő országokkal, különösen Szerbiával, Koszovóval és Bosznia-Hercegovinával folytatott csatlakozási tárgyalások újjáélesztésére irányuló erőfeszítéseket; felszólít a vonatkozó munkacsoporti jelentéstervezetekkel kapcsolatos tárgyalások gyors lezárására;

27.  sürgősen nagyobb erőfeszítéseket szorgalmaz a WTO általános közbeszerzési megállapodásában való tagság bővítése érdekében, különös tekintettel Kínára és más feltörekvő gazdaságokra;

28.  újult erőfeszítéseket szorgalmaz a származási szabályokról szóló megállapodásban előírt nem preferenciális származásra vonatkozó szabályok harmonizálása érdekében;

29.  arra kér minden WTO-tagot, hogy a vámeljárásokat érintő bürokrácia csökkentése érdekében ratifikálja a Vámigazgatások Világszervezete kiotói egyezményének K. mellékletét;

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a WTO főigazgatójának.

(1) 2001. november 14-i dohai miniszteri nyilatkozat (WT/MIN(01)/DEC/1). (2) HL C 356., 2018.10.4., 34. o. (3) HL C 363., 2020.10.28., 113. o. (4) HL C 232., 2021.6.16., 62. o. (5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0250. (6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0283. (7) https://www.europarl.europa.eu/cmsdata/158345/outcome_document-final-e.pdf (8) WTO WT/GC/223, 2020. november 24. (9) Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, 2021: Összefoglaló szakpolitikai döntéshozók számára; Éghajlatváltozás 2021: Természettudományos alapok; Az I. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentéséhez