Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/2035(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0338/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0338/2021

Viták :

PV 13/12/2021 - 17
CRE 13/12/2021 - 15
CRE 13/12/2021 - 17

Szavazatok :

PV 14/12/2021 - 2
PV 14/12/2021 - 15

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0489

Elfogadott szövegek
PDF 254kWORD 89k
2021. december 14., Kedd - Strasbourg
A nemi alapú erőszak elleni küzdelem: online erőszak
P9_TA(2021)0489A9-0338/2021
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2021. december 14-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a nemi alapú erőszak elleni küzdelemről és azon belül az online erőszakról (2020/2035(INL))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, valamint 3. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikkére, 83. cikkének (1) bekezdésére, valamint 84. és 225. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 7., 8., 10., 11., 12., 21., 23., 24., 25., 26. és 47. cikkére,

–  tekintettel „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre, különösen az ebben foglalt, a nők és lányok erőszaktól és a sztereotípiáktól való mentesítésére vonatkozó célkitűzésre,

–  tekintettel az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025) szóló, 2021. április 14-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel a „Fellépés a jogellenes online tartalmak ellen: Az online platformok megnövelt felelőssége felé” című, 2017. szeptember 28-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel „Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025)” című, 2020. június 24-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra,

–  tekintettel a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra,

–  tekintettel a Bizottság által 2016 májusában közzétett, a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexre és annak ötödik ellenőrzési fordulójára, amelynek eredményeképpen született a „Tájékoztató – a magatartási kódex 5. ellenőrzési fordulója” című dokumentum,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményére, amelyet 2011. május 11-én, Isztambulban nyitottak meg aláírásra,

–  tekintettel az Európa Tanács kiberbűnözésről szóló, 2001. november 23-i egyezményére,

–  tekintettel az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőségnek a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) oktatása és a kapcsolódó szakmák terén való előmozdításáról szóló, 2021. június 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Uniónak az LMBTIQ-szabadság zónájává való nyilvánításáról szóló, 2021. március 11-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv végrehajtásáról szóló, 2021. február 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A nők jogai előtt álló kihívásokról Európában: több mint 25 évvel a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform elfogadása után” című, 2021. február 11-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Covid19 okozta válság és a válságot követő időszak nemi dimenziójáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A nemek közötti digitális szakadék megszüntetése: a nők részvétele a digitális gazdaságban” című, 2021. január 21-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „A médiaszabadság megerősítése: az újságírók védelme Európában, a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció és a platformok szerepe” című, 2020. november 25-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az EU isztambuli egyezményhez való csatlakozásáról és a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedésekről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség érvényesülése terén az Európai Unióban tapasztalható visszaesésről szóló, 2019. február 13-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az Unión belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a nők és lányok szerepvállalásának a digitális ágazaton keresztül történő növeléséről szóló, 2018. április 17-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a kiberbűnözés elleni küzdelemről szóló, 2017. október 3-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel az ENSZ emberi jogokkal kapcsolatos jogi eszközeinek rendelkezéseire, különösen a nők és gyermekek jogaira vonatkozókra, valamint a nőkkel és a gyermekekkel szembeni erőszakról szóló egyéb ENSZ-eszközökre,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „A nők és lányok elleni erőszak valamennyi formájának megelőzésére és felszámolására irányuló erőfeszítések fokozása” (A/RES/75/161) és „A magánélethez való jog a digitális érában” című, 2020. december 16-i határozataira (A/RES/75/176),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának „A nők és lányok elleni erőszak felszámolására irányuló erőfeszítések felgyorsítása: a nők és lányok elleni, a digitális környezetben zajló erőszak megelőzése és az arra való reagálás” című, 2018. július 5-i határozatára (A/HRC/RES/38/5),

–  tekintettel az ENSZ különleges előadóinak a nők elleni erőszakról, annak okairól és következményeiről szóló jelentéseire, különös tekintettel az emberi jogok összefüggésében a nők és lányok elleni online erőszakról szóló, 2018. június 18-i jelentésre (A/HRC/38/47), a női újságírókkal szembeni erőszak elleni küzdelemről szóló, 2020. május 6-i jelentésre (A/HRC/44/52), valamint a koronavírus-betegség (COVID19) világjárványa és a nők elleni nemi alapú erőszak világjárványa közötti metszetről szóló, a kapcsolati erőszakot és a „béke otthon” kezdeményezést a középpontba állító, 2020. július 24-i jelentésre,

–  tekintettel a nők elleni erőszak felszámolásáról szóló, 1993. december 20-i ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni, 1984. december 10-i ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-i ENSZ-egyezményre (CEDAW),

–  a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság 19. számú, nők elleni erőszakról szóló általános ajánlását aktualizáló 35. számú, a nőkkel szembeni nemi alapú erőszakról szóló, 2017. július 14-i általános ajánlására,

–  tekintettel a gyermekek jogairól szóló 1989. november 20-i ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a gyermeknek az erőszak minden formájától való mentességéhez való jogáról szóló, 2011. április 18-i 13 (2011) sz. általános megjegyzésére,

–  tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre és különösen a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5. fenntartható fejlődési célra,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek a női újságírók online biztonságáról szóló jelentésére(17),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának „A nemi alapú erőszak elleni küzdelem: Az online erőszak (az európai hozzáadott érték értékelése)” című tanulmányára,

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának „A nők elleni online erőszak és online gyűlöletbeszéd” című tanulmányára,

–  tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatójára,

–  tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvre(18),

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(19),

–  tekintettel a 2002/58/EK irányelv bizonyos rendelkezéseitől a technológiáknak a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem céljából a személyes és egyéb adatok kezelésére történő használata tekintetében való ideiglenes eltérésről szóló, 2021. július 14-i (EU) 2021/1232 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(20),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének „A nőkkel szembeni erőszak – az egész EU-ra kiterjedő felmérés” című, 2014. március 3-i jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének „EU LMBTI II: Sok még a teendő az LMBTI-személyek egyenlősége érdekében” című, 2020. május 14-i jelentésére(21),

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye kapcsán az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka által kiadott, 2021. március 11-i jogi indítványra, amelynek rendeltetése azon jogbizonytalanság tisztázása, hogy az Uniónak módjában áll-e (és ha igen, hogyan) a nevezett egyezmény megkötése és megerősítése(22),

–  tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) munkájára, beleértve ez utóbbi Kiberbűnözés Elleni Európai Központját és az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelését,

–  tekintettel eljárási szabályzata 47. és 54. cikkére,

–  tekintettel az eljárási szabályzat 58. cikke alapján az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A9-0338/2021),

A.  mivel a nemek közötti egyenlőség az Unió alapvető értéke és fő célkitűzése, és annak az összes uniós szakpolitikában tükröződnie kell; mivel az egyenlő bánásmódhoz és a megkülönböztetésmentességhez való jog az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében és 3. cikkének (3) bekezdésében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8., 10., 19. és 157. cikkében, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a Charta) 21. és 23. cikkében foglalt alapvető jog; mivel a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia első célkitűzése a nemi alapú erőszak felszámolására összpontosít, és azt „a társadalmaink előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak” minősíti, mivel az a társadalom minden szintjén érinti a nőket, életkorra, képzettségre, jövedelemre, társadalmi háttérre, illetve származási vagy tartózkodási országra való tekintet nélkül, valamint ez az egyik legsúlyosabb akadálya a nemek közötti egyenlőség elérésének;

B.  mivel a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és a nemi alapú erőszak egyéb formái széles körben elterjedtek az Unióban, és azokat a nőkkel szembeni megkülönböztetés szélsőséges formájaként és az emberi jogoknak a nemek közötti egyenlőtlenségben gyökerező – és annak fenntartásához és megerősítéséhez hozzájáruló – megsértéseként kell értelmezni, amely jelentős hatással van az áldozatokra, valamint a családjaikra és közösségeikre; mivel a nemi alapú erőszak a hatalom nők és férfiak közötti egyenlőtlen elosztásában, a meglévő patriarchális struktúrákban, gyakorlatokban és nemi normákban, a szexizmusban és a káros nemi sztereotípiákban gyökerezik, valamint olyan előítéletekben, amelyek a férfiak által a nők felett gyakorolt erőfölényhez és a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező nők és lányok, köztük az LMBTIQ-személyek megkülönböztetéséhez vezettek;

C.  mivel a nőkkel szembeni erőszak fogalmát úgy kell értelmezni, hogy abba beletartozik minden olyan, nemi alapú erőszakos cselekmény, amely a nőknek fizikai, szexuális, pszichológiai sérülést vagy szenvedést, illetve gazdasági kárt okoz vagy nagy valószínűséggel okozhat, beleértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, függetlenül attól, hogy az a magánéletben vagy azon kívül történik-e, vagy hogy azt online vagy offline követik-e el;

D.  mivel a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező nőket és lányokat, valamint az LMBTIQ-személyeket nemi alapú online erőszak érheti nemük, nemi identitásuk, nemi önkifejezésük vagy nemi jellegeik alapján; mivel a megkülönböztetés interszekcionális formái – többek között a faji hovatartozáson, nyelven, valláson, meggyőződésen, nemzeti vagy társadalmi származáson, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozáson, születésen, szexuális irányultságon, életkoron, egészségi állapoton, fogyatékosságon, családi állapoton vagy migráns vagy menekült jogálláson alapuló megkülönböztetés – súlyosbíthatják a nemi alapú online erőszak következményeit; mivel az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló uniós stratégiája emlékeztet arra, hogy mindenkinek joga van a biztonsághoz, otthon, nyilvános helyeken és az interneten is;

E.  mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által végzett II. uniós LMBTIQ felmérés azt mutatja, hogy az LMBTIQ-személyek 10%-a élt át internetes zaklatást LMBTIQ mivolta miatt a felmérést megelőző évben, többek között a közösségi médián keresztül; mivel az interszexuális és transznemű személyek aránytalan mértékben érintettek (16%); mivel LMBTIQ mivoltuk miatt leginkább a 15 és 17 év közötti tizenéveseket érte internetes zaklatás (15%), szemben más korcsoportokkal (7%–12%);

F.  mivel a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező nők és lányok elleni erőszak és a nemi alapú erőszak egymástól eltérő, de egymást nem kizáró megnyilvánulási formákat ölt; mivel az online erőszak gyakran összekapcsolódik az offline erőszakkal, és elválaszthatatlan attól, mivel az online erőszak megelőzheti, kísérheti vagy folytathatja az offline erőszakot; mivel ezért a nemi alapú online erőszakot az offline nemi alapú erőszak online környezetben előforduló folytonosságaként kell értelmezni;

G.  mivel az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) a nemi alapú online erőszakról szóló, „A nemi alapú erőszak elleni küzdelem: Az online erőszak (az európai hozzáadott érték értékelése)” című tanulmánya becslései szerint az Unióban a nők 4–7%-át érte internetes zaklatás az értékelést megelőző egy évben, míg 1–3%-uk vált online üldözés áldozatává; mivel az online üldözés több formát ölt, és az egyedüli vagy kombinált gyűlöletbeszéd legelterjedtebb formája, és túl régóta nem ismerik el és nem reagálnak rá; mivel a World Wide Web Foundation 2020-ban 180 ország válaszadói körében végzett felmérése azt mutatta, hogy a fiatal nők és lányok 52%-a tapasztalt online bántalmazást, ideértve a privát képek, videók vagy üzenetek hozzájárulásuk nélkül történő megosztását, a durva és megszégyenítő üzeneteket, a bántalmazó és fenyegető nyelvhasználatot, a szexuális zaklatást és a hamis tartalmat, és a válaszadók 64%-a állította, hogy ismernek olyat, aki tapasztalt már ilyet;

H.  mivel a fiatal nők és lányok jobban ki vannak téve az online erőszak, különösen az internetes zaklatás és megfélemlítés kockázatának; mivel az iskolai megfélemlítés eseteinek legalább 12,5%-a online történik(23); mivel a fiatalok manapság növekvő mértékben kapcsolódnak a közösségi hálózatokhoz életük korai szakaszában; mivel az erőszak ilyen formái megerősítik a társadalmi egyenlőtlenségek súlyát, mivel sokszor a leginkább hátrányos helyzetű fiatalokat célozzák; mivel az UNICEF szerint a lányokat kétszer olyan gyakran zaklatják mint a fiúkat(24); mivel e felmérés szerint a nők szkeptikusabbak azzal kapcsolatban, hogy a technológiai vállalatok felelős módon használják-e az adataikat;

I.  mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) „A nőkkel szembeni erőszak – az egész EU-ra kiterjedő felmérés” című, 2014. március 3-i jelentése szerint az Unióban a nők 11%-a élt át internetes zaklatást, és 14%-a élt át üldözést 15 éves kora óta;

J.  mivel az internetkapcsolat és a digitális közszféra elérésének szükséglete egyre nagyobb mértékben válik szükségessé társadalmaink és gazdaságaink fejlődése érdekében; mivel az álláshelyek egyre nagyobb mértékben alkalmaznak digitális megoldásokat, és válnak azoktól függővé, amelynek köszönhetően a nők növekvő mértékben vannak kitéve a nemi alapú online erőszak kockázatának munkaerőpiaci és gazdasági tevékenységeik közben;

K.  mivel az internet növekvő elterjedtsége, a mobil információ gyors terjedése, valamint a közösségi média használata a nemi alapú erőszak többszörös, ismétlődő és egymással összefüggő formáinak folytonosságával társulva a nők elleni online erőszak elterjedéséhez vezetett; mivel az internet-hozzáféréssel rendelkező nők és lányok gyakrabban szembesülnek online erőszakkal, mint a férfiak; mivel az ENSZ nők elleni erőszakkal, annak okaival és következményeivel foglalkozó különleges előadója megjegyezte, hogy az új technológiák „óhatatlanul a nők elleni online erőszak különböző és új megnyilvánulásaihoz fognak vezetni”; mivel az innováció olyan ütemben zajlik, amely gyakran nem teszi lehetővé annak hosszú távú következményeinek átgondolását, és a nemi alapú online erőszak előfordulási gyakorisága az elkövetkező években valószínűleg tovább fog nőni; mivel a jogorvoslat, az elszámoltathatóság és a megelőzés érdekében szükség van a nemi alapú online erőszak áldozatokra gyakorolt hatásának megfelelő értékelésére, valamint azon mechanizmusok megértésére, amelyek lehetővé teszik a nemi alapú online erőszak ilyen formáinak elkövetői számára az erőszak elkövetését;

L.  mivel az Egészségügyi Világszervezet(25) szerint világszerte minden harmadik nő szenved el fizikai vagy nemi erőszakot, melyet többnyire párkapcsolati partner követ el; mivel a Covid19-világjárvány során nőtt a nemi alapú erőszak, és a kijárási korlátozások súlyosbították a családon belüli erőszak és bántalmazás kockázatát; mivel az internet Covid19-világjárvány alatti gyakoribb használata fokozta az online és az IKT-n keresztüli nemi alapú erőszakot, mivel a bántalmazó partnerek és a korábbi partnerek szintén figyelemmel kísérik, nyomon követik és fenyegetik az áldozataikat, és digitális eszközökkel követnek el erőszakot; mivel ez az online erőszak egybeeshet a fizikai erőszakkal, illetve azzá fokozódhat, ha nem kezelik korai szakaszban; mivel az áldozatok jogaira vonatkozó uniós stratégiában (2020–2025) a Bizottság elismeri, hogy a Covid19-világjárvány jelenlegi helyzete az olyan kiberbűnözés növekedéséhez vezetett, mint az online szexuális bűncselekmények és a gyűlölet-bűncselekmények;

M.  mivel a nemi alapú online erőszak leggyakoribb típusai az olyan bűncselekmények, mint az internetes zaklatás, az online üldözés, az IKT-vel kapcsolatos adatvédelmi jogsértések, beleértve a személyes adatokhoz vagy képekhez, köztük intim adatokhoz való, hozzájárulás nélküli hozzáférést, azok hozzájárulás nélküli készítését, rögzítését, megosztását, létrehozását és manipulálását, a személyazonosság-lopást és az online gyűlöletbeszédet, a kényszerítő hatalom digitális megfigyelésen keresztül való gyakorlását, valamint a kommunikáció stalkerware és kémprogram alkalmazásokon keresztüli ellenőrzését, valamint a technológiai eszközök emberkereskedelem, többek között szexuális kizsákmányolás céljából történő felhasználását;

N.  mivel a nemi alapú online erőszak egy sor online kommunikációs csatorna és eszköz használatával elkövethető, beleértve a közösségi médiát, a webtartalmakat, a vitaoldalakat, a társkereső oldalakat, a hozzászólásokat, valamint a játékok csevegőszobáit; mivel a nemi alapú online erőszak számos típusa a nemi alapú erőszak fizikai formáinál sokkal egyszerűbben és nagyobb léptékben követhető el;

O.  mivel egyes tagállamok a nemi alapú online erőszaknak csak néhány konkrét formájáról fogadtak el jogszabályokat, és ezért továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók; mivel jelenleg nincs közös fogalommeghatározás vagy hatékony szakpolitikai megközelítés a nemi alapú online erőszak elleni uniós szintű küzdelemre; mivel az uniós szinten összehangolt fogalommeghatározás ilyetén hiánya jelentős különbségekhez vezet arra vonatkozóan, hogy a tagállamok a nemi alapú online erőszak ellen milyen mértékben küzdenek és előzik meg azt, ami nagy egyenlőtlenségeket és töredezettséget eredményez az általuk nyújtott védelem tekintetében, a bűnözés határokon átnyúló természete ellenére; mivel szükség van a nemi alapú online erőszak összehangolt jogi meghatározására a nemzeti és az uniós szintű konvergencia biztosítása érdekében;

P.  mivel az ENSZ nők elleni erőszakkal, annak okaival és következményeivel foglalkozó különleges előadója szerint a nők elleni online erőszak meghatározásának „ki kell terjednie a nők ellen női mivoltuk miatt irányuló vagy őket aránytalanul érintő nemi alapú erőszak bármely, részben vagy egészben az infokommunikációs technológiák – mint például mobiltelefonok és okostelefonok, internet, közösségimédia-platformok vagy e-mailek – használata révén elkövetett, azzal támogatott vagy súlyosbított formájára(26);

Q.  mivel a nemi alapú online erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása elrettentő hatással lehet az elkövetőkre a szankcióktól való félelem miatt vagy annak tudatában, hogy bűncselekményt követnek el;

R.  a digitális technológiák és alkalmazások gyors fejlődése és használata miatt új formák jelennek meg; mivel a nemi alapú online erőszak és online zaklatás különböző formái minden korcsoportot érintenek, a korai életkortól az iskolai és szakmai életen át, a későbbi évekig; mivel nem szabad kizárni a kibertérben megjelenő erőszak pszichikai formában való megtestesülésének lehetőségét sem;

S.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (European Institute for Gender Equality - EIGE) szerint tízből hét nő tapasztalt már online üldözést; mivel a stalkerware egy olyan szoftver, amely azáltal támogatja a bántalmazást, hogy lehetővé teszi a személy eszközének a személy beleegyezése és tudta nélküli megfigyelését, miközben a software rejtett marad; mivel az Unióban jogszerű lehetőség van a stalkerware használatára és megvásárlásására, amelyet gyakran szülői felügyeleti szoftverként hoznak forgalomba;

T.  mivel a képekkel való szexuális bántalmazást gyakran az áldozatok zaklatására és megalázására használják; mivel a mélykamu (deepfake)viszonylag új módja a nemi alapú erőszak alkalmazásának, amely a mesterséges intelligenciát a nők kizsákmányolására, megalázására és zaklatására használja fel;

U.  mivel a képekkel való szexuális bántalmazás és az olyan weboldalak, amelyeken az ilyen visszaéléseket terjesztik, a partnerkapcsolati erőszak egyre terjedő formája; mivel a képekkel való szexuális bántalmazás következményei lehetnek szexuális (amikor a szexuális együttlétet beleegyezés nélkül vették fel vagy terjesztették), pszichológiai (az áldozatra gyakorolt hatása, amikor a magánélete nyilvánosságra kerül), valamint gazdasági (mivel a képekkel való szexuális bántalmazás potenciálisan károsíthatja az áldozat jelenlegi és jövőbeni szakmai életét) jellegűek;

V.  mivel egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a nők nem beleegyezésen alapuló intim és szexuális videóit pornográf weboldalakon terjesztik, és hogy azokat anyagi haszonért terjesztik; mivel a magánjellegű tartalmaknak az áldozat beleegyezése nélküli online terjesztése, valamint különösen a szexuális bántalmazásról szólók terjesztése további traumatikus elemet ad az erőszakhoz, amely gyakran drámai következményekhez, többek között öngyilkossághoz vezet;

W.  mivel fiatal nők, és különösen a lányok vannak kitéve az új technológiák használatával járó nemi alapú online erőszaknak, beleértve a nemi erőszakkal való fenyegetőzést, a halálos fenyegetést, az IKT-vel kapcsolatos adatvédelmi jogsértéseket, valamint a magánjellegű információk és fényképek közzétételét alkalmazó online zaklatást és üldözést;

X.  mivel jelenleg 15 tagállam nem foglalja bele a nemi identitást a gyűlöletbeszéd ellen irányuló jogszabályba; mivel a Bizottság a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiájában és a 2020–2025 közötti időszakra szóló LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiájában elkötelezte magát egy olyan kezdeményezés benyújtása mellett, amely a bűncselekmények területeinek a nemi alapú erőszak meghatározott formáinak kiterjesztésére irányul ott, ahol lehetőség van a harmonizációra, az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésével összhangban;

Y.  mivel az ezen állásfoglalásban említett statisztikák azt mutatják, hogy az LMBTIQ-személyek elleni gyűlöletbeszéd meghatározó mértékben általános, különösen online, valamint hogy az online bántalmazás ilyen formáinak megelőzésére, kezelésére és büntetésére irányuló jogszabályok feltűnően hiányoznak egyes tagállamok jogszabályi keretrendszeréből;

Z.  mivel 2017-ben az Unió aláírta az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (az isztambuli egyezmény), amely továbbra is a nemi alapú bűncselekmények felszámolására vonatkozó nemzetközi normák viszonyítási alapja, és a Bizottság egyik kiemelt célja az Unió ezen egyezményhez való csatlakozásának befejezése;

AA.  mivel a nemi alapú erőszak, köztük a nemi alapú online erőszak felszámolásának érdekében konzisztens, kézzelfogható, reprezentatív és összehasonlítható, erős és összehangolt adatgyűjtési kereten alapuló adminisztratív adatokra van szükség; mivel nem állnak rendelkezésre átfogó és összehasonlítható, lebontott adatok a nemi alapú erőszak valamennyi formájáról és kiváltó okáról; mivel annak ellenére, hogy e jelenséggel kapcsolatban egyre fokozódik a tudatosság, a nemi alapú erőszak minden formájára vonatkozó adatok gyűjtésének hiánya megakadályozza elterjedtségének pontos felmérését; mivel a rendelkezésre álló adatok ilyetén hiánya kapcsolódik a nemi alapú online erőszak eseteire vonatkozó bejelentések alacsony számához; mivel az isztambuli szerződés és a 2012/29/EU irányelv megkívánja, hogy a tagállamok jelentsék a statisztikai adatokat, valamint hogy nemek szerint lebontott adatokat hozzanak létre;

AB.  mivel a büntető igazságszolgáltatásnak az online erőszak áldozataival szemben adott válaszintézkedése továbbra is le van maradva, hiányt mutatva e bűncselekmények súlyosságának megértésében és tudatosításában, valamint számos tagállamban elrettentve a bejelentéstől; mivel a rendőrtisztek olyan humán készségekkel való felruházás, amelyek segítségével körültekintően meghallgathatják, megérthetik és tiszteletben tarthatják a nemi alapú erőszak bármely formáját elszenvedett minden áldozatot, segítheti a bejelentési arány és az ismételt áldozattá válásproblémájának kezelését; mivel a hozzáférhető jelentéstételi eljárások és mechanizmusok, valamint jogorvoslatok biztosítása elengedhetetlen egy biztonságosabb környezet előmozdításához a nemi alapú erőszak valamennyi áldozata számára; mivel az online erőszak áldozatai számára tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy hogyan és kivel vegyék fel a kapcsolatot a bűnüldöző szerveknél, valamint a nehéz helyzetekben való segítségnyújtás céljából rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről;

AC.  mivel az Europol Kiberűnözés Elleni Európai Központja, az Eurojust és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) kutatást végzett az online kiberbűnözéssel kapcsolatban; mivel egyes nőket és LMBTIQ-személyeket, például feministákat és LMBTIQ-aktivistákat, művészeket, politikusokat, közhivatalt betöltő nőket, újságírókat, bloggereket, emberijog-védőket és más közszereplőket különösen sújtja a nemi alapú online erőszak, és mivel ez nemcsak a hírnevüknek árt, lelki sérülést és szenvedést okoz számukra, hanem az áldozatok életkörülményeinek zavarához, magánéletük megsértéséhez, valamint személyes kapcsolataik és családi életük sérüléséhez vezethet, visszatartva őket a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életben való digitális részvételtől is;

AD.  mivel a nemi alapú online erőszak gyakran vezet öncenzúrához, ez a helyzet pedig hátrányosan hathat a nemi alapú online erőszak áldozatainak szakmai életére és hírnevére; mivel a fenyegetések erőszakos és nemi jellege miatt az áldozatok gyakran folyamodnak álnevek használatához, visszafogott online jelenléthez, vagy döntenek úgy, hogy felfüggesztik, inaktiválják vagy véglegesen törlik online fiókjaikat, vagy hogy teljes mértékben felhagynak szakmájukkal; mivel ez elhallgattathatja a nők hangját és véleményét, és súlyosbíthatja a nemek közötti egyenlőtlenséget a politikai, társadalmi és kulturális életben; mivel a nők által elszenvedett nemi alapú online erőszak növekedése meggátolhatja a digitális ágazatban való további részvételt, ez által fenntartva a nemi elfogultság koncepcióját, az új technológiák fejlődését és alkalmazását, valamint a meglévő megkülönböztető gyakorlatok és sztereotípiák ismétléséhez vezetve, amelyek hozzájárulnak a nemi alapú online erőszak normalizálásához;

AE.  mivel a nemi alapú online erőszak közvetlen hatással van a nők szexuális, fizikai és pszichológiai egészségére és jóllétére, és negatív társadalmi és gazdasági hatással jár; mivel a nemi alapú online erőszak negatívan befolyásolja az áldozatok azon képességét, hogy teljes mértékben gyakorolhassák alapvető jogaikat, ami súlyos következményekkel jár a társadalom és a demokrácia egészére nézve;

AF.  mivel a nemi alapú online erőszak hátrányos gazdasági hatása és az általa okozott mentális egészségügyi problémák súlyos hatást gyakorolhatnak az áldozatokra, beleértve a munkakeresésre való képességüket, és pénzügyi terhet róhat rájuk; mivel a nemi alapú erőszak gazdasági hatása magában foglalhatja a foglalkoztatásra gyakorolt hatást, például az alacsonyabb munkahelyi jelenlétet, a foglalkoztatási státusz veszélyeztetésének kockázatát, köztük a munkahely elvesztésének vagy az alacsonyabb termelékenység kockázatát; mivel a nemi alapú online erőszak mentális egészségre gyakorolt hatása összetett és hosszú távú lehet; mivel a nemi alapú online erőszak mentális egészségre gyakorolt hatása, például a szorongás, a depresszió és a poszttraumás folyamatos tünetek káros interperszonális, társadalmi, jogi, gazdasági és politikai következményekkel járnak, és végső soron érintik a fiatalok megélhetését és identitását; mivel az ilyen hatások összeadódnak a hátrányos megkülönböztetés más formáival, súlyosbítva a hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenségek meglévő formáit;

AG.  mivel az EPRS „A nemi alapú erőszak elleni küzdelem: Az online erőszak (az európai hozzáadott érték értékelése)” című tanulmánya szerint az internetes zaklatás és az online üldözés teljes költsége a becslések szerint 49 és 89,3 milliárd EUR között van, amelyben a legnagyobb költségkategória az életminőség csökkenésének értéke, amely az összes költség több mint felét teszi ki (körülbelül 60% az internetes zaklatás és körülbelül 50% az online üldözés esetében);

AH.  mivel a megelőzés – különösen az oktatáson, többek között a digitális jártasságon és készségeken, például a kiberhigiénián és a netiketten keresztül – kulcsfontosságú eleme kell, hogy legyen a nemi alapú online erőszak kezelésére irányuló bármilyen közpolitikának;

1.  hangsúlyozza, hogy a nemi alapú online erőszak a nemi alapú offline erőszak folyománya, és hogy e tény figyelembevétele nélkül egyetlen szakpolitikai alternatíva sem lesz hatékony; hangsúlyozza, hogy a meglévő uniós jogi aktusok nem biztosítják a nemi alapú online erőszak megfelelő kezeléséhez szükséges mechanizmusokat; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket a nemi alapú online erőszak kezelése érdekében, és vonják be a nemi alapú online erőszak áldozatainak hangját az erőszak kezelésére irányuló stratégiákba, összekapcsolva azokat a nemi sztereotípiák, a szexista attitűdök és a nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolására irányuló kezdeményezésekkel; hangsúlyozza, hogy ezeknek a jövőbeli javaslatoknak összhangban kell lenniük a meglévő javaslatokkal, például a digitális szolgáltatások egységes piacáról (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal, valamint a már hatályban lévő jogi aktusokkal, például a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(27) és a 2012/29/EU irányelvvel;

2.  emlékeztet rá, hogy nincs közös fogalommeghatározása a nemi alapú online erőszaknak, ami jelentős különbségekhez vezet arra vonatkozóan, hogy a tagállamok a nemi alapú online erőszakot milyen mértékben kezelik és előzik meg, ami a tagállamok között nagy egyenlőtlenségeket eredményez az áldozatok védelmére, támogatására és kárpótlására vonatkozóan; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzák meg és fogadják el a nemi alapú online erőszak közös fogalommeghatározását, amely megkönnyítené a nemi alapú online erőszak különböző formáinak elemzését és leküzdését, és ezáltal biztosítaná, hogy a nemi alapú online erőszak áldozatai a tagállamokban ténylegesen hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz és a speciális támogató szolgáltatásokhoz;

3.  hangsúlyozza, hogy a nemi alapú online erőszak fogalmát nem szabad a számítógépes rendszerek használatára korlátozni, hanem széles körűen kell értelmezni, ezáltal lefedve az IKT-nak a személyek elleni erőszak elkövetésére, előmozdítására vagy az azzal való fenyegetésre való alkalmazását;

4.  üdvözli a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiát, amelyet a Bizottság a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező nők elleni erőszak és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem és azok kiváltó okainak kezelése eszközeként terjesztett elő; hangsúlyozza, hogy a nemi alapú online erőszak mélyen gyökerezik a hatalmi dinamikában, a gazdasági egyensúlyhiányokban és a nemi normákban; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kezeljék a nemi alapú online erőszak kiváltó okait, és küzdjenek az olyan nemi szerepek és sztereotípiák ellen, amelyek elfogadhatóvá teszik a nőkkel szembeni erőszakot;

5.  kéri a tagállamokat, hogy különítsenek el megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat a nemzeti, regionális és helyi kormányzati szervek számára, valamint a költségmentesség, az egészségügy, különösen a mentális egészség, valamint a szociális védelmi intézmények, többek között a női szervezetek számára a nemi alapú online erőszak hatékony megelőzése és a nők azzal szembeni védelme érdekében;

6.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az online erőszak kezelését is, beleértve annak a szexiparban alkalmazott formáit; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szüntessék meg a pornóipart, amely a szexkereskedelemre, a nemi erőszakra és a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak és bántalmazás más formáira épül; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fel a nőgyűlöletet a gyűlöletbeszéd körébe, valamint a nőgyűlölő támadásokat a gyűlölet-bűncselekmények körébe;

7.  hangsúlyozza, hogy a rendszeres és társadalmi megkülönböztetés, többek között a nemi, faji és gazdasági alapú megkülönböztetés online terjed és nagyítódik fel; emlékeztet arra, hogy a megkülönböztetés e formái metszik egymást, ami szélsőségesebb következményekkel jár a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekre, például a migráns nőkre, az etnikai vagy vallási közösségekhez tartozó nőkre, a funkcionálisan akadályozott nőkre, az LMBTIQ-személyekre és a tizenévesekre nézve;

8.  üdvözli a Bizottság a 2020–2025 közötti időszakra szóló LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiája keretében tett kötelezettségvállalását, hogy az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése szerinti „uniós dimenziójú bűncselekmények” listáját terjesszék ki a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, beleértve ezeknek az LMBTIQ-személyekre irányuló formáit is;

9.  hangsúlyozza, hogy sürgősen kezelni kell a nemi alapú erőszak kiváltó okait, valamint kéri a Bizottságot, hogy jövőbeni javaslatában vegye figyelembe ezt a megközelítést;

10.  hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány a partnerkapcsolati erőszak és bántalmazás drámai növekedéséhez vezetett, amelyet „árnyékjárványnak” neveznek, és amely magában foglalja a fizikai, pszichológiai, szexuális és gazdasági erőszakot és azok online dimenzióját, mivel az emberek társadalmi életének sokkal nagyobb része került át az internetre, és az áldozatok kénytelenek voltak több időt tölteni az elkövetőkkel, jellemzően jobban elszigetelődve a támogató hálózatoktól; kiemeli továbbá, hogy a Covid19-járvány miatti kijárási korlátozások során számos LMBTIQ-személyt zaklattak vagy bántalmaztak, illetve voltak erőszaknak kitéve, többek között családtagok, törvényes gyámok vagy lakótársak részéről;

11.  hangsúlyozza, hogy az „árnyékjárvány” megnehezítette a nők számára a hatékony védelemhez, támogatói szolgáltatásokhoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint rávilágított az elégtelen támogatási forrásokra és struktúrákra, amelyet sok nőt megfelelő és időszerű védelem nélkül hagytak; sürgeti a tagállamokat, hogy az áldozatok védelme, valamint a jogorvoslat, illetve a nemi alapú erőszak bejelentésének és a bűnüldözés megkönnyítése érdekében növeljék a speciális menedékhelyeken, segélyvonalakon és támogató szolgálatokon keresztül nyújtott segítséget;

12.  aggodalmának ad hangot a megkülönböztetésre vagy erőszakra való felbujtáshoz kapcsolódó gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd esetei miatt, amelyek a Covid19-világjárvány során fordultak elő, ami kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokhoz tartozó személyek megbélyegzését eredményezte;

13.  kéri a Bizottságot, hogy végezze el a Covid19-világjárványnak a nemi alapú online erőszak valamennyi formájára gyakorolt hatásainak mélyebb elemzését, valamint kéri a tagállamokat, hogy tegyenek hatékony lépéseket a civil társadalmi szervezetek és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, például az Európai Unió Alapjögi Ügynöksége (FRA) és az Europol támogatásával(28); ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy, a válság- és vészhelyzetekben a nemi alapú erőszakra vonatkozó európai uniós jegyzőkönyvet annak érdekében, hogy az áldozatok számára biztosított védelmi szolgáltatásokat a tagállamokban felvegyék az „alapvető szolgáltatások” körébe;

14.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fel a szexista gyűlöletbeszédet a gyűlöletbeszéd körébe;

15.  kiemeli a nemi alapú online erőszak transznacionális jellegét; hangsúlyozza, hogy a nemi alapú online erőszaknak további transznacionális következményei vannak, tekintettel arra, hogy az IKT használata határokon átnyúló dimenzióval bír; hangsúlyozza, hogy az elkövetők olyan online platformokat vagy mobiltelefonokat használnak, amelyek nem a nemi alapú online erőszak áldozatainak tartózkodási helye szerinti országokhoz kapcsolódnak vagy olyan országokban találhatók; kiemeli, hogy a gyors technológiai fejlődés és a digitalizáció a nemi alapú online erőszak új formáit idézheti elő, ami azt eredményezheti, hogy az elkövetőket nem vonják felelősségre, megerősítve a büntetlenség kultúráját;

16.  felhívja az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, valamint a tagállamokat és azok bűnüldöző hatóságait, hogy működjenek együtt, és tegyenek konkrét lépéseket a nemi alapú online erőszak elleni fellépéseik összehangolására;

17.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy figyelembe vegyék a nemi alapú online erőszak és az emberkereskedelem közötti, a nők és lányok szexuális kizsákmányolásán alapuló átfedést, különösen a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a közösségi médiában felhívni a figyelmet az online emberkereskedelemre annak megakadályozása érdekében, hogy újabb áldozatok lépjenek be az emberkereskedő-hálózatokba; továbbá hangsúlyozza, hogy a képekkel való szexuális bántalmazás a magánélet súlyos megsértése és a nemi alapú erőszak egy formája is, ahogyan az például Írországban 2020 novemberében történt, amikor nők és lányok szexuális tartalommal bíró képeinek tízezreit tették közzé azok beleegyezése nélkül; ezért határozottan ösztönzi, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályaikban vegyék fel a szexuális bűncselekmények közé a képekkel való szexuális bántalmazást, vagy bármilyen intim tartalommal bíró anyag beleegyezés nélküli megosztását, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagoktól elkülönítve;

18.  ösztönzi a tagállamokat, hogy megfelelően és hatékonyan fogadják el és hajtsák végre a megfelelő nemzeti jogszabályokat, többek között a büntető igazságszolgáltatás jogszabályait, valamint a tudatosság növelését előmozdító konkrét politikákat, emellett hozzanak létre kampányokat, képzési és oktatási programokat, többek között a digitális oktatásról, a digitális jártasságról és készségekről, amelyek a fiatalabb generációkat is megcéloznák; ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa ebben a tagállamokat;

19.  kiemeli a nemek közötti egyenlőség fontosságát az oktatási tantervekben a nemi alapú erőszak kiváltó okainak kezelése érdekében a nemi sztereotípiák eltávolítása, valamint a káros társadalmi és nemi normákhoz vezető társadalmi és kulturális attitűdök megváltoztatása révén; hangsúlyozza a képzett képzési szakemberek, például az oktatási személyzet szerepét a diákok nemi alapú online erőszakkal kapcsolatos kérdésekben való támogatásában, valamint az ezekbe való beruházás fontosságát; megjegyzi, hogy különös figyelmet kell fordítani a fiúk és férfiak oktatására;

20.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki politikákat és programokat az áldozatok támogatására és kártérítésének biztosítására, és hozzanak megfelelő intézkedéseket az ilyen cselekmények elkövetőinek büntetlensége ellen, többek között megfontolva a bírósági végzésekre vonatkozó nemzeti jogszabályaik felülvizsgálatát és módosítását annak érdekében, hogy az online erőszak az egyik lehetséges módja legyen a bírósági végzés megsértésének;

21.  kéri a tagállamokat, hogy hozzák létre a nemzeti kapcsolattartó pontok és kezdeményezések hálózatait a szabályok közelítésének javítására, valamint a meglévő szabályok betartásának megerősítésére, a nemi alapú online erőszak elleni küzdelem érdekében; emlékeztet arra, hogy az Európa Tanács kiberbűnözésről szóló egyezménye, az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló egyezménye és az isztambuli egyezmény előírja a nők és gyermekek elleni erőszakot magában foglaló vagy azzal járó konkrét magatartások, például a nemi alapú online erőszak bűncselekménnyé nyilvánítását;

22.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat az érdekképviseleti szervezetek és áldozattámogató szervezetek számára; hangsúlyozza a nemi alapú online erőszak jelenségével kapcsolatos kutatás fontosságát; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a figyelemfelkeltő kampányokra és a nemi sztereotípiák elleni küzdelemre szánt forrásokat;

23.  felhívja a tagállamokat, hogy minden szakaszban biztosítsanak kötelező, folyamatos és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő kapacitásépítést, oktatást és képzést valamennyi érintett szakember, különösen az igazságügyi és bűnüldöző hatóságok számára a nemi alapú online erőszak elleni küzdelem terén, hogy tudással hatalmazzák fel őket a nemi alapú online erőszakról, valamint arról, hogy miként lehet jobban megérteni és ellátni az áldozatokat, különösen azokat, akik úgy döntenek, hogy panaszt nyújtanak be, hogy elkerüljék a másodlagos viktimizációt és az újbóli traumatizációt; hangsúlyozza továbbá, hogy képzést kell biztosítani a nemi alapú online erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén;

24.  emlékeztet arra, hogy olyan támogató szolgáltatásokat, segélyvonalakat, hozzáférhető bejelentési mechanizmusokat és jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítani, amelyek célja a nemi alapú online erőszak áldozatainak védelme és támogatása; felhívja a tagállamokat, hogy az Unió támogatásával hozzák létre a nőkkel szembeni online erőszak egyedi eseteiben elérhető támogatási szolgáltatások, segélyvonalak és jelentéstételi mechanizmusok összehangolt, felhasználóbarát, hozzáférhető és rendszeresen frissített címlistáját, amely elérhető lenne egy egységes platformon, és amely a nőkkel szembeni erőszak más formáinak esetében elérhető támogatásról is tartalmazhatna információt; megjegyzi, hogy a nemi alapú online erőszak problémája valószínűleg még jelentősebb, mint amit az adatok jelenleg mutatnak, a nemi alapú online erőszakra vonatkozó bejelentések elmaradása és az ilyen erőszak normalizálása miatt;

25.  hangsúlyozza a média és a közösségi média fontosságát a nemi alapú online erőszak megelőzése és az azzal szembeni küzdelem tudatosítása terén;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a nemi alapú online erőszak valamennyi formájának kezelésére irányuló figyelemfelkeltő, tájékoztató és támogató kampányokat, amelyek elősegítik a biztonságos digitális nyilvános tér mindenki számára történő biztosítását; úgy véli, hogy a nemi alapú online erőszakról szóló, az egész Unióra kiterjedő figyelemfelkeltő kampánynak többek között olyan információkat kell tartalmaznia, amelyek célja a fiatalabb uniós polgárok oktatása az online erőszak formáinak felismeréséről és bejelentéséről, valamint a digitális jogokról; megjegyzi, hogy a fiatal nők különösen a nemi alapú online erőszak célzottjai, és e tekintetben konkrét megelőzési és figyelemfelkeltő kezdeményezések kidolgozására szólít fel(29);

27.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre megbízható rendszert a nemi alapú erőszakkal, többek között az online erőszakkal és annak előfordulásával, dinamikájával és következményeivel kapcsolatos, statisztikailag lebontott, összehasonlítható és releváns adatok rendszeres gyűjtésére, és dolgozzanak ki mutatókat a haladás mérésére; megerősíti, hogy átfogó, lebontott és összehasonlítható adatokat – köztük tudományos adatokat – kell gyűjteni a nemi alapú erőszak mértékének mérése, megoldások keresése és a haladás mérése érdekében; kéri a tagállamokat, hogy gyűjtsenek és biztosítsanak releváns adatokat; ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), az Eurostat, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Europol, az Eurojust és az ENISA kapacitásainak és szakértelmének kihasználását; üdvözli a Bizottság kötelezettségvállalását a nemi alapú erőszak uniós szintű felmérésének elvégzésére, amelynek eredményeit 2023-ban terjesztik elő;

28.   megjegyzi, hogy a nemi alapú online erőszak súlyos és egész életen át tartó következményekkel járhat az áldozatokra nézve, mint például fiziológiai hatás és a mentális egészségre gyakorolt hatás, ideértve a stresszt, a koncentrációs problémákat, a szorongást, a pánikrohamokat, az alacsony önbecsülést, a depressziót, a depressziót, a poszttraumás stressz-zavart, a társadalmi elszigetelődést, a bizalom hiányát és a kontrollvesztést, a félelmet, az önkárosítást és az öngyilkossági gondolatokat;

29.  rámutat arra, hogy a nemi alapú online erőszak áldozatokra gyakorolt hatása a jó hírnév megsértéséhez, fizikai és orvosi problémákhoz, az áldozatok életkörülményeinek megzavarásához, a magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértéséhez, valamint az online és offline környezetből való visszahúzódáshoz vezethet; hangsúlyozza, hogy nemi alapú online erőszak káros gazdasági hatással lehet az alacsonyabb munkahelyi jelenlét, a munkahely elvesztésének kockázata, a munkakeresésre való képesség, valamint a csökkent életminőség által, valamint hogy e hatások közül néhány más olyan hátrányos megkülönböztetésekhez is hozzájárul, amelyekkel a nők és az LMBTIQ-személyek szembesülnek a munkaerőpiacon;

30.  aggodalmát fejezi ki különösen a fiatalokra gyakorolt mentális egészségügyi hatásokkal kapcsolatban, amelyek nem csak az iskolázásuk jelentősen hátrányos hanyatlását okozhatja, de a társadalmi és közéletben való részvételtől való visszavonulásukat, köztük a családjuktól való elszigetelődést is;

31.  hangsúlyozza, hogy a nemi alapú online erőszak negatív pszichológiai, társadalmi és gazdasági következményekkel jár a nők és lányok életére nézve, online és offline; megjegyzi, hogy a nemi alapú online erőszak különféleképpen érinti a nőket és a lányokat, nemükön túl a hátrányos megkülönböztetés más, egymást fedő formáinak következményeként, többek között szexuális irányultságukra, életkorukra, fajukra, vallásukra vagy fogyatékosságukra vonatkozóan, valamint emlékeztet arra, hogy a hátrányos megkülönböztetés bizonyos formáinak megértéséhez elengedhetetlen a interszekcionális megközelítés;

32.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a nemi alapú online erőszak interszekcionális formáira, amelyek érinthetik a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokhoz tartozó nőket és lányokat, például az etnikai kisebbségekhez tartozókat, a fogyatékossággal élőket és az LMBTIQ-személyeket; emlékeztet arra, hogy az LMBTIQ-személyek ideológiaként való bélyegzése terjed az online és az offline kommunikációban, valamint az úgynevezett „gender ideológia” ellen folyó kampányokban; kiemeli, hogy a feministák és az LMBTIQ-aktivisták gyakran rágalmazási kampányok, online gyűlöletbeszéd és internetes megfélemlítés célpontjai;

33.  felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki konkrét ingyenes és elérhető támogatási szolgáltatásokat a kiszolgáltatott helyzetbe került csoportok számára, beleértve a sürgősségi és hosszú távú támogatást, például a pszichológiai, orvosi, jogi, gyakorlati és társadalmi-gazdasági támogatást, valamint programokat, különösen a digitális oktatással, jártassággal és képességekkel kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa ebben a tagállamokat;

34.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a nemi alapú online erőszak egyre gyakoribbá válik, és csökkenti a nők és az LMBTIQ-személyek nyilvános életben és vitákban való részvételét, ami ennek következményeként aláássa az Unió demokráciáját és alapelveit, valamint meggátolja a őket abban, hogy teljes körűen élhessenek alapvető jogaikkal és szabadságaikkal, különösen a szólásszabadsággal; továbbá sajnálja, hogy a nemi alapú online erőszak cenzúrázáshoz is vezet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a „némító hatás” különösen a női aktivistákat, többek között a feminista nőket és lányokat, az LMBTIQ+ aktivistákat, a művészeket, a férfiak által dominált iparágakban dolgozó nőket, újságírókat és politikusokat, emberjog-védőket és bloggereket éri, eltántorítva a nőket a közéletben, többek között a politikában és a döntéshozatalban való részvételtől; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemi alapú online erőszak által okozott visszatartó hatás gyakran átgyűrűzik az offline valóságba, és hogy a nyilvános vitában részt vevő nőkkel szembeni online erőszak normalizálása aktívan hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a bűncselekményeket nem jelentik be, és különösen a fiatal nők szerepvállalását korlátozza;

35.  emlékeztet a nőgyűlölet, a genderellenes és a feminizmusellenes mozgalmak terjedésére, valamint azoknak a nők jogai ellen irányuló támadásaira;

36.  emlékeztet arra, hogy a nemi normák és sztereotípiák a nemi alapú megkülönböztetés középpontjában állnak; hangsúlyozza a nemi sztereotípiák médiában és reklámokon keresztül való megjelenítésének a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatását; kéri a médiaorgánumokat és a vállalatokat, hogy erősítsék meg önszabályozó mechanizmusaikat és magatartási kódexeiket a szexista reklámok és médiatartalmak, köztük a szexista képek, nyelvezet, gyakorlatok és nemi sztereotípiák elítélése és az azok elleni küzdelem érdekében;

37.  megjegyzi, hogy a nemi alapú erőszak legtöbb elkövetője férfi; hangsúlyozza, hogy az oktatásban már korai életkortól tanítani kell és elő kell mozdítani a férfiak és nők, valamint a fiúk és lányok egyenrangúságát és az erőviszonyaik egyenlőségét, valamint el kell oszlatni a káros társadalmi nemi normákhoz vezető előítéleteket és sztereotípiákat; aggódik emellett amiatt, hogy a férfiak által a nők ellen elkövetett erőszak gyökere gyakran a fiúk által a lányok ellen elkövetett erőszak; emlékeztet arra, hogy az iskolákban használt nyelv, tanterv és könyvek erősíthetik a nemi sztereotípiákat, és emlékeztet továbbá a digitális készségek, például a kiberhigiéna és a netikett oktatásának fontosságára, valamint a technológia férfiak és fiúk általi tiszteletteljes használatára, illetve a nőkkel és lányokkal való online viselkedésére, valamint a nők véleménynyilvánítási szabadságának és a nyilvános vitákban való érdemi részvételének biztosítására; e tekintetben kéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a nemi sztereotípiák elleni küzdelem érdekében az oktatásban pedagógiai képzés, a tantervek, tananyagok és a pedagógiai gyakorlatok felülvizsgálata által;

38.  hangsúlyozza, hogy a nők, a lányok és az LMBTIQ-személyek számos akadállyal szembesülnek az IKT- és digitális területre való belépés során; sajnálja, hogy a nemek közötti szakadék a digitális technológia minden területén jelen van, beleértve az olyan új technológiákat is, mint az mesterséges intelligencia (MI), és különösen a technológiai innováció és kutatás területén meglévő nemek közötti szakadékkal kapcsolatban aggódik; hangsúlyozza, hogy az MI legkritikusabb gyengeségeinek egyike az előítéletek bizonyos típusaihoz kapcsolódik, például a nemre, életkorra, fogyatékosságra, vallásra, faji vagy etnikai hovatartozásra, társadalmi háttérre vagy szexuális irányultságra vonatkozóan; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az intézkedéseket az ilyen előítéletek felszámolása érdekében, különösen az által, hogy kezelik a nemek közötti szakadékot az ágazatban, valamint hogy biztosítják az alapvető jogok teljes körű védelmét;

39.  ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a nők részvételét az IKT ágazatban, és mozdítsák elő az ágazatban a karrierjüket az által, hogy megfelelő, társadalmi nemre vonatkozó ösztönzőket biztosítanak saját nemzeti, regionális vagy helyi cselekvési terveikben vagy szakpolitikáikban; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az IKT, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) ágazatában foglalkozzanak a nemek közötti szakadékkal az oktatás, a figyelemfelkeltő kampányok, a szakmai képzés, a megfelelő finanszírozás, ezekben az ágazatokban a nők képviseletének előmozdítása, különösen a döntéshozatali pozíciókban, a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, az esélyegyenlőség, valamint a biztonságos és támogató munkakörnyezet révén, beleértve a szexuális és erkölcsi zaklatással kapcsolatos zéró toleranciát;

40.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a 2011/93/EU irányelv megfelelő alkalmazását annak érdekében, hogy felkeltsék a figyelmet és csökkentsék annak kockázatát, hogy a gyermekek online szexuális bántalmazás vagy kizsákmányolás áldozatává váljanak;

41.  üdvözli a Bizottságnak az áldozatok jogairól szóló stratégiájában tett arra vonatkozó bejelentéseit, hogy uniós hálózatot hoznak létre a nemi alapú erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzésének érdekében, valamint hogy lépéseket tesznek a nemi alapú online erőszak áldozatainak biztonsága védelmének érdekében azáltal, hogy előmozdítják egy, az internet platformok és más érdekelt felek közötti együttműködési keret létrehozását;

42.  tudomásul veszi a Bizottságnak a nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottságának azon felhívását, amely a nőkkel szembeni online erőszak leküzdéséről szóló uniós szintű jogszabály létrehozására irányul;

43.  hangsúlyozza, hogy védelmet, ösztönzést, támogatást és jóvátételt kell biztosítani a nemi alapú online erőszak áldozatai számára, és egyenlő hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz, különös tekintettel a nemi alapú online erőszak valamennyi áldozata számára elérhető nélkülözhetetlen pszichológiai és jogi konzultácik biztosítására;

44.  felhívja a tagállamokat, hogy a civil társadalmi szervezetekkel együttműködve biztosítsanak minőségi képzést a gyakorló ügyvédek és más szakemberek, köztük a szociális szolgálatok személyzete, a bűnüldöző szervek tagjai, az igazságügyi tisztviselők és az oktatási személyzet számára, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítéssel;

45.  ezzel összefüggésben emlékeztet annak fontosságára, hogy a független civil társadalmi szervezeteket pénzügyi és emberi erőforrásokkal lássák el a támogató szolgáltatások, például a jogi tanácsadás és pszichológiai támogatás, valamint a tanácsadás nyújtásához;

46.  felhívja a tagállamokat, hogy minden áldozat számára tegyék hozzáférhetővé a támogató szolgáltatásokat, köztük a jogi és pszichológiai tanácsadást, dolgozzanak ki egyértelmű protokollt a nemi alapú online erőszak áldozatainak támogatására, valamint a további károk és az újbóli áldozattá válás megelőzésére, és biztosítsák, hogy az áldozatok azonnal hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz; hangsúlyozza, hogy fontos felhívni az áldozatok figyelmét az e tekintetben elérhető támogatásokra; kéri továbbá a tagállamokat, hogy hozzanak létre és terjesszenek hozzáférhető információkat a nemi alapú online erőszak áldozatai számára elérhető jogi utakról és támogatási szolgáltatásokról, valamint hozzanak létre panasztételi mechanizmusokat, amelyek egyszerűen és azonnal hozzáférhetőek az áldozatok számára, többek között digitális úton;

47.  aggodalmát fejezi ki a bántalmazást elősegítő technológia piaci értékesítésével, különösen a stalkerware szoftver piaci értékesítésével kapcsolatban; elutasítja, hogy a stalkerware alkalmazásokat szülői felügyeletet biztosító szoftvereknek tartják;

48.  hangsúlyozza, hogy az online platformoknak fontos szerepet kell játszaniuk a nemi alapú online erőszak kezelésében és leküzdésében; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak együtt kell működniük az online platformokkal olyan intézkedések elfogadása érdekében, amelyek biztosítják a kellő időben történő és hozzáférhető jelentéstételi mechanizmusokat az online erőszak elleni küzdelemben, valamint az online biztonságot, a nők magánéletének online védelmét és a megfelelő jogorvoslati mechanizmusokat;

49.  hatékony együttműködésre szólít fel a bűnüldöző hatóságok, valamint a technológiai vállalatok és szolgáltatók között, amelyeknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és szabadságokat, valamint az adatvédelmi szabályokat az áldozatok jogainak védelme és biztonságuk garantálása érdekében;

50.  e tekintetben üdvözli a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatot, amelynek célja egy olyan, biztonságosabb digitális tér létrehozása, összhangban a vonatkozó uniós jogi aktusokkal, amelyben az alapvető jogok és szabadságok védelmet élveznek;

51.  sürgeti a Tanácsot, hogy sürgősen zárja le az isztambuli egyezmény Unió általi megerősítését az egyezményhez való széles körű, korlátozások nélküli csatlakozás alapján, és szorgalmazza az egyezmény valamennyi tagállam általi megerősítését és gyors végrehajtását; sajnálattal állapítja meg, hogy azt eddig csak 21 tagállam erősítette meg, és felszólítja Bulgáriát, a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát, hogy erősítsék meg az egyezményt;

52.  hangsúlyozza, hogy az isztambuli egyezmény a legátfogóbb olyan nemzetközi szerződés, amely a nemi alapú erőszak valamennyi formájának kiváltó okait kezeli, biztosítva mind az online mind az offline nemi alapú erőszakra vonatkozó jogalkotási intézkedéseket, és azt minimumszabályként kell kezelni; határozottan elítéli az egyes tagállamok által az isztambuli egyezmény lejáratására és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem terén elért eredmények visszafordítására tett kísérleteket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egyezményt Unió-szerte hatékonyan hajtsák végre, és emlékeztet arra, hogy az egyezmény megerősítésének sikertelensége aláássa az Unió hitelességét; kiemeli, hogy ez a felhívás nem csökkenti a nemi alapú erőszak elleni küzdelemről szóló uniós jogi aktus elfogadására irányuló felhívás jelentőségét, hanem kiegészíti azt; emlékeztet arra, hogy az új jogalkotási intézkedéseknek minden esetben az isztambuli egyezmény által meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel egységben kell állniuk, és annak megerősítését kell ki egészíteniük; sürgeti ezért a tagállamokat és az Uniót, hogy a nemi alapú erőszak minden formájának megelőzésére és az azok elleni küzdelemre vonatkozó készülő irányelvben fogadjanak el további intézkedéseket, – többek között kötelező erejű jogalkotási intézkedéseket – az erőszak ilyen formái elleni küzdelem érdekében;

53.  határozottan megerősíti korábban már hangoztatott elkötelezettségét a nemi alapú erőszak elleni küzdelem mellett, és megismétli az azzal kapcsolatos felhívását, hogy a nemi alapú erőszak felszámolásának legjobb módjaként olyan átfogó irányelvre van szükség, amely kiterjed a nemi alapú erőszak valamennyi formájára, beleértve a nők szexuális és reprodukciós egészségének és jogainak megsértését, az online erőszakot, a szexuális kizsákmányolást és bántalmazást, valamint a megelőzésre, a kivizsgálásra és az elkövetők üldözésére, az áldozatok és szemtanúk védelmére, valamint az adatgyűjtésre vonatkozó kötelezettségeket;

54.  sürgeti a Bizottságot, hogy a készülő irányelvet használja fel a nemi alapú online erőszak bűncselekménnyé nyilvánítására, amely a meglévő és jövőbeli jogi aktusok harmonizációjának sarokköve;

55.  kéri a Tanácsot, hogy léptessen életbe áthidaló klauzulát egy olyan határozat elfogadásával, amely az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében a nemi alapú erőszakot több államra kiterjedő vonatkozású, különösen súlyos bűncselekmények egyik területeként azonosítja;

56.  kéri, hogy a Bizottság a készülő jogalkotási javaslatának részeként és az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján indokolatlan késedelem nélkül nyújtson be a nemi alapú online erőszak leküzdésére irányuló intézkedéseket megállapító jogi aktusra irányuló javaslatot, mely az alábbi mellékletben foglalt ajánlásokat követi; rámutat arra, hogy – ahogyan arra a Parlament korábban már felhívta a figyelmet – ez a javaslat nem áshatja alá a nemi alapú erőszaknak az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése vagy a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos származtatott jogi aktusok szerinti, a több államra kiterjedő vonatkozású, különösen súlyos bűncselekmények új területeként történő meghatározására irányuló erőfeszítéseket;

57.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékelt ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) HL C 456., 2021.11.10., 208. o.
(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0296.
(3) HL C 474., 2021.11.24., 140. o.
(4) HL C 465., 2021.11.17., 30. o.
(5) HL C 465., 2021.11.17., 160. o.
(6) HL C 456., 2021.11.10., 191. o.
(7) HL C 456., 2021.11.10., 232. o.
(8) HL C 425., 2021.10.20., 28. o.
(9) HL C 316., 2021.8.6., 2. o.
(10) HL C 232., 2021.6.16., 48. o.
(11) HL C 449., 2020.12.23., 102. o.
(12) HL C 433., 2019.12.23., 31. o.
(13) HL C 390., 2019.11.18., 28. o.
(14) HL C 346., 2018.9.27., 192. o.
(15) HL C 346., 2018.9.27., 29. o.
(16) HL C 337., 2018.9.20., 167. o.
(17) https://www.osce.org/files/f/documents/2/9/468861_0.pdf
(18) HL L 335., 2011.12.17., 1. o.
(19) HL L 315., 2012.11.14., 57. o.
(20) HL L 274., 2021.7.30., 41. o.
(21) https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/fra-2020-lgbti-equality-1_en.pdf
(22) https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=238745&text=&doclang=HU&pageIndex=0&cid=6683643
(23) https://www.ohchr.org/EN/Issues/Women/SRWomen/Pages/OnlineViolence.aspx
(24) https://www.coe.int/en/web/campaign-free-to-speak-safe-to-learn/-/bullying-perspectives-practices-and-insights-2017-
(25) https://www.who.int/publications/i/item/9789240022256
(26) Az ENSZ nők elleni erőszakkal, annak okaival és következményeivel foglalkozó különleges előadójának „A nők elleni erőszakról, annak a nők és lányok elleni online erőszakra vonatkozó okairól és következményeiről, emberi jogi nézőpontból” című, 2018. június 18-i jelentése (A/HRC/38/47).
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).
(28) https://www.europol.europa.eu/publications-documents/pandemic-profiteering-how-criminals-exploit-covid-19-crisis
(29) A Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) „A nőkkel szembeni erőszak – az egész EU-ra kiterjedő felmérés” című, 2014. március 3-i jelentése.


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

AJÁNLÁSOK A BIZOTTSÁG SZÁMÁRA A NEMI ALAPÚ ERŐSZAK ELLENI KÜZDELEMRŐL ÉS AZON BELÜL AZ ONLINE ERŐSZAKRÓL SZÓLÓ, KÉRT JAVASLAT TARTALMÁVAL KAPCSOLATBAN

1. számú ajánlás a jogalkotási javaslat céljáról

A cél az, hogy a nemi alapú erőszak minden formája elleni küzdelemre vonatkozó készülő irányelvben harmonizált szakpolitikai válaszként minimumszabályokat foglaljanak bele a nemi alapú online erőszak mint bűncselekmény meghatározására és a kapcsolódó szankciókra vonatkozóan, intézkedéseket határozzanak meg az említett bűncselekmények megelőzését célzó tagállami fellépések előmozdítására és támogatására, valamint intézkedéseket határozzanak meg az áldozatok védelmére, támogatására és kárpótlásának biztosítására.

Emellett az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025) szerint a készülő javaslatba bele kell foglalni az LMBTIQ-személyeket célzó online gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd fogalommeghatározását.

Ez a javaslat nem áshatja alá a nemi alapú erőszak valamennyi formájának a különösen súlyos bűncselekmények új területeként történő meghatározására irányuló erőfeszítéseket.

2. számú ajánlás a hatályról és a fogalommeghatározásokról

A nemi alapú online erőszak fogalommeghatározásának meg kell határoznia az online erőszak hatókörét, mértékét, nemi és interszekcionális jellegét, és hangsúlyoznia kell, hogy a nemi alapú online erőszak része a nemi alapú erőszak folytonosságának.

A javaslatnak tartalmaznia kell egy, a meglévő eszközök – például az Európa Tanács kiberbűnözésről szóló egyezménye vagy az isztambuli egyezmény –, a kiberbűnözésről szóló egyezmény bizottsága, a Bizottság nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottsága és az ENSZ nők elleni erőszakkal, annak okaival és következményeivel foglalkozó különleges előadója által kidolgozott fogalommeghatározásokon alapuló fogalommeghatározást, a kiberbűnözéssel, a gyermekekkel szembeni online erőszakkal vagy a nőkkel szembeni erőszakkal összefüggésben megfogalmazva.

A meglévő eszközök alapján lehetséges fogalommeghatározás lehet: „A nemi alapú online erőszak a nemi alapú erőszak egyik formája, és a nők ellen női mivoltuk miatt irányuló vagy őket aránytalanul érintő nemi alapú erőszak bármely, részben vagy egészben az infokommunikációs technológiák – mint például mobiltelefonok és okostelefonok, internet, közösségimédia-platformok vagy e-mailek – használata révén elkövetett, azzal támogatott vagy súlyosbított tevékenysége, vagy amelyeket LMBTIQ-személyek ellen irányulnak nemi identitásuk, nemi önkifejezésük vagy nemi jellegeik miatt, és amelyek fizikai, szexuális, pszichológiai vagy gazdasági kárhoz vezetnek vagy valószínűsíthetően vezethetnek, beleértve az ilyen tevékenységekkel való fenyegetőzést, a kényszerítést vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást a nyilvános vagy magánéletben”.

–  Mely bűncselekményekről van szó?

A „számítógépes bűnözés” EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalma magában foglalhatja az elektronikus hírközlő hálózatok vagy információs rendszerek ellen vagy azok használatával elkövetett bűncselekményeket is, és a nemi alapú online erőszak határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos formái az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „számítógépes bűnözés” körébe tartozhatnak.

Emellett a nemi alapú online erőszak megelőzésére és az áldozatok megsegítésére irányuló intézkedéseket az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alapján lehetne megállapítani, mivel azok a jogalkotási javaslat fő célkitűzéséhez kapcsolódnak.

A jogalkotási javaslat hatályának ki kell terjednie a nők ellen női mivoltuk miatt irányuló vagy őket aránytalanul érintő, vagy az LMBTIQ-személyek ellen nemi identitásuk, nemi önkifejezésük vagy nemi jellegeik alapján irányuló nemi alapú erőszak bármely, részben vagy egészben az infokommunikációs technológiák – mint például mobiltelefonok és okostelefonok, internet, közösségimédia-platformok vagy e-mailek – használata révén elkövetett, azzal támogatott vagy súlyosbított formájára.

Bár a nemi alapú online erőszak összes típusát nem lehet bemutatni, ugyanis ez a terület folyamatosan fejlődik és új formák jelennek meg, a következő típusokat kell megemlíteni és meghatározni:

—  internetes zaklatás, beleértve az online megfélemlítést, az online szexuális zaklatást, a kifejezetten szexuális tartalommal rendelkező anyagok kéretlen továbbítását, a csoportos zaklatást (mobbingot), valamint a „deadnaming”-et;

—  online üldözés;

—  IKT-vel kapcsolatos adatvédelmi jogsértések, beleértve a személyes adatokhoz vagy képekhez való hozzáférést, azok rögzítését, megosztását, létrehozását és manipulálását, konkrétan beleértve a képekkel való szexuális bántalmazást, a magánjellegű szexuális tartalmú képek beleegyezés nélküli létrehozását vagy terjesztését, a személyes adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát (doxxing) és a személyazonosság-lopást;

—  nemi erőszakról vagy a szexuális bántalmazás más formáiról szóló képek rögzítése és megosztása;

—  távolról történő ellenőrzés vagy megfigyelés, többek között a mobil eszközökön használt kémalkalmazások segítségével;

—  fenyegetések, beleértve a közvetlen fenyegetéseket, az erőszakkal való fenyegetést és az arra való felbujtást, mint például a nemi erőszakkal való fenyegetést, a zsarolást („extortion”), a szexuális zsarolást („sextortion”), valamint az információk közzétételével való, az áldozatot, gyermekeit, rokonait, vagy az áldozatot támogató és közvetve érintett más személyeket célzó zsarolást („blackmail”);

—  szexista gyűlöletbeszéd, beleértve az erőszakra vagy gyűlöletre uszító tartalmak közzétételét és megosztását, melyek nők vagy LMBTIQ-személyek ellen irányulnak nemi identitásuk, nemi önkifejezésük vagy nemi jellegeik alapján;

—  önkárosító erőszakba, például öngyilkosságba vagy anorexiába hajszolás és pszichés károkat okozó viselkedés;

—  számítógépes károkozás fájlok, programok vagy eszközök tönkretételével, weboldalak és egyéb digitális kommunikációs csatornák elleni támadásokkal;

—  jogellenes hozzáférés a mobiltelefonokhoz, e-mailekhez, az azonnali üzenetküldő alkalmazásokban küldött üzenetekhez vagy a közösségimédia-fiókokhoz;

—  bírósági végzéssel elrendelt kapcsolattartási korlátozás megsértése;

—  technológiai eszközök emberkereskedelem, többek között nők és lányok szexuális kizsákmányolása céljából történő felhasználása.

–  Milyen áldozatokról van szó?

A javaslat személyi hatályának ki kell terjednie a nemi alapú online erőszak valamennyi áldozatára, külön elismerve a megkülönböztetés interszekcionális formáit és a közéletben részt vevő áldozatokat, amely a következőket foglalja magában:

—  a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező nők és lányok; valamint

—  az LMBTIQ-személyek, nemi identitásuk, nemi önkifejezésük vagy nemi jellegeik alapján.

3. számú ajánlás a megelőző intézkedésekről

A tagállamoknak egy sor intézkedést kell végrehajtaniuk a nemi alapú online erőszak megelőzése érdekében, és minden ilyen intézkedésnek meg kell akadályoznia a nemi alapú online erőszak áldozatainak újbóli traumatizációját és megbélyegzését, áldozatközpontúnak kell lennie, és interszekcionális megközelítést kell alkalmaznia. Ezen intézkedéseknek tartalmazniuk kell a következőket:

—  a nemi alapú erőszak kiváltó okainak kezelését célzó figyelemfelhívó és oktatási programok, többek között fiúknak és férfiaknak szóló programok, és valamennyi érintett szereplőt és érdekelt felet bevonó kampányok, a nemi alapú erőszak általános összefüggésében, a társadalmi és kulturális attitűdök megváltoztatása és a nemi normák és sztereotípiák felszámolása érdekében, előmozdítva mindemellett az online térben az alapvető jogok tiszteletben tartását, különös tekintettel a közösségimédia-platformokra, valamint bővítve az internet biztonságos használatával kapcsolatos ismereteket;

—  a nemi alapú online erőszakra (és annak okaira, elterjedtségére, hatásaira, áldozataira, elkövetőire, megnyilvánulásaira, csatornáira és a támogató szolgáltatások iránti igényre) irányuló kutatás; az ilyen kutatásnak magában kell foglalnia a nemi alapú online erőszakra vonatkozó bűnügyi statisztikák tanulmányozását és kiigazítását a jogalkotási és nem jogalkotási igények azonosítása érdekében; az ilyen kutatást lebontott, interszekcionális és átfogó adatok gyűjtésével kell támogatni;

—  a digitális oktatás, a digitális jártasság és készségek, mint például a kiberhigiénia és netikett érvényesítése, többek között az iskolai tantervekben is, a digitális technológiák jobb megértésének, különösen a közösségi médiával való visszaélések visszaszorítása és a felhasználók szerepvállalásának növelése, a digitális befogadás javítása, az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása, a technológiákhoz való hozzáférés terén a nemek közötti egyenlőtlenségek és torzítások megszüntetése, valamint a technológiai ágazatban a nemi sokféleség biztosítása érdekében, különösen az új technológiák fejlesztése során, beleértve a tanárok képzését is;

—  a nők oktatáshoz és tudományos élethez való hozzáférésének megkönnyítése a digitális technológia területén a nemek közötti szakadék – többek között a nemek közötti digitális szakadék – megszüntetése, valamint a nemek közötti sokféleség biztosítása érdekében a technológiai ágazatokban, például az IKT-ban és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) terén, különösen az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia fejlesztése során, és különösen a döntéshozatali pozíciókban;

—  az igazságszolgáltatáshoz, ítélethozatalhoz és jogorvoslathoz való, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítést alkalmazó hozzáférés bevált gyakorlatainak előmozdítása és megosztása;

—  integrált és átfogó oktatási és kezelési programok előmozdítása, amelyek célja az elkövetők újbóli bűnelkövetésének megelőzése, valamint a magatartás és a hozzáállás erőszaktól való elmozdítása az érintett intézményekkel és civil társadalmi szervezetekkel együttműködésben, figyelembe véve a közösségi alapú gyakorlatokat és az átalakító igazságszolgáltatási megközelítéseket, amelyek alapvető fontosságúak a károkozás ördögi körének megállítása szempontjából;

—  a tagállamok közötti együttműködés fejlesztése az információk, a szakértelem és a bevált gyakorlatok megosztása céljából, különösen az európai bűnmegelőzési hálózaton keresztül, az Europol Kiberbűnözés Elleni Európai Központjával és más kapcsolódó szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, például az Eurojusttal közösen koordinálva, tiszteletben tartva az alapvető jogokat;

—  az olyan online platformok számára, amelyeket elsősorban a felhasználók által létrehozott pornográf tartalom terjesztésére használnak, biztosítani kell, hogy a platformok megtegyék a szükséges technikai és szervezeti intézkedéseket annak biztosítására, hogy a tartalmat terjesztő felhasználók dupla e-mail- és mobiltelefon-megerősítéses feliratkozással igazolják magukat;

—  a nemi alapú erőszak és a megelőzés területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek elismerése, támogatása és a róluk szóló információ terjesztése, többek között pénzügyi támogatásuk biztosítása révén;

—  a gyakorló ügyvédek és más szakemberek, többek között a szociális szolgálatok személyzete, a bűnüldöző szervek tagjai, az igazságszolgáltatásban dolgozó tisztviselők és más releváns szereplők célzott és folyamatos képzésének előmozdítása annak érdekében, hogy biztosítsák a nemi alapú online erőszak okainak és hatásainak megértését és az áldozatokkal való megfelelő bánásmódot, valamint hogy a minden gyakorló ügyvéd számára biztosított képzés a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítést tartalmazzon;

—  a nyomkövető alkalmazások szoftverfejlesztése szabályozásának megfontolása azzal a céllal, hogy mérlegeljék az alkalmazás esetleges helytelen használatát vagy az azzal való visszaélést, és megfelelő biztosítékokat nyújtsanak az alapvető jogok védelme és az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében; a Bizottság megtiltja minden olyan nyomkövető szoftver forgalmazását, amely a felhasználó beleegyezése és tevékenységének egyértelmű jelzése nélkül végez megfigyelést;

—  az online platformok gyakorlati kódexének megfontolása, figyelembe véve annak a nemi alapú online erőszakkal kapcsolatos lehetséges következményeit vagy szerepét, valamint annak biztosítása, hogy a civil társadalmi szervezetek részt vehessenek a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex értékelésében és felülvizsgálatában; olyan intézkedések elfogadása, amelyek arra kötelezik az informatikai vállalatokat, hogy javítsák a felhasználóknak az értesítések révén adott visszajelzéseiket, ami lehetővé tenné számukra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a jogellenesként megjelölt tartalmakra;

—  a nemi alapú erőszak digitális dimenziójának nemzeti stratégiákban, programokban és cselekvési tervekben való elismerése, a nemi alapú erőszak minden formájára adott holisztikus válasz részeként;

—  a tagállamok, az internetes közvetítők és a problémával foglalkozó NGO-k együttműködésének – például a társaktól való tanulást lehetővé tevő események és a nyilvános konferenciák révén történő – előmozdítása;

—  multidiszciplináris és az érdekelt felekkel folytatott együttműködés a nemi alapú erőszak alapvető jogokkal összhangban történő kezelésére vonatkozó bevált gyakorlatok terén, többek között a technológiai vállalatokkal, a tárhelyszolgáltatókkal és az illetékes hatóságokkal.

4. számú ajánlás az áldozatok védelméről, támogatásáról és a nekik nyújtott jóvátételről

A Bizottságnak és a tagállamoknak a következő, áldozatközpontú és interszekcionális megközelítést alkalmazó intézkedéseket kell meghozniuk:

—  konkrét és folyamatos kötelező képzések előmozdítása a nemi alapú online erőszak áldozataival foglalkozó gyakorló ügyvédek és szakemberek számára, beleértve a bűnüldöző hatóságokat, a szociális, gyermekgondozó és egészségügyi személyzetet, a büntető igazságszolgáltatási szereplőket, valamint a bírói kar tagjait; az egész Unióra kiterjedő képzési programok végrehajtása a Jogérvényesülés program, valamint a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében, valamint az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal együtt; különös hangsúlyt kell fektetni a másodlagos viktimizációra és annak elkerülésére, a nemi alapú erőszak kettős dimenziójára (online/offline), valamint az interszekcionális megkülönböztetésre és a sajátos szükségletekkel rendelkező áldozatoknak nyújtott támogatásra;

—  annak biztosítása, hogy a gyakorló ügyvédeknek szóló valamennyi képzés a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítést alkalmazzon, és hogy a program tartalmazzon olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az áldozat ne váljon újra áldozattá a büntetőeljárás során (újbóli áldozattá válás és megbélyegzés);

—  az olyan online platformok számára, amelyeket elsősorban a felhasználók által létrehozott pornográf tartalom terjesztésére használnak, biztosítani kell, hogy a platformok megtegyék a szükséges technikai és szervezeti intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a minősített bejelentési eljárás hozzáférhetőségét olyan formában, hogy az egyének bejelenthetik a platformnak azt az állítást, hogy az őket ábrázoló vagy ábrázolni kívánó képanyagokat hozzájárulásuk nélkül terjesztik, és a platform rendelkezésére bocsátják a fizikai személyazonosságuk meggyőző bizonyítékát, és hogy az ezen eljárás keretében bejelentett tartalmat 48 órán belül fel kell függeszteni;

—  az olyan online platformok számára, amelyeket elsősorban a felhasználók által létrehozott pornográf tartalom terjesztésére használnak, biztosítani kell, hogy a platformok megtegyék a szükséges technikai és szervezeti intézkedéseket szakképzett emberi tartalommoderálás biztosítására, hogy biztosítsák a nagy valószínűséggel jogellenes tartalom, például a voyeurisztikus tartalmat vagy nemi erőszakot megjelenítő tartalmak felülvizsgálatát;

—  nemzeti kapcsolattartási pontok felállítása a szociális szolgálatoknál és a bűnüldöző hatóságoknál, a nemi alapú online erőszakra vonatkozóan képzett különleges személyzettel, ahol az áldozatok biztonságos környezetben jelenthetik be a nemi alapú online erőszakot; a kapcsolattartási pontokat hálózaton keresztül kell koordinálni; ezek az intézkedések hozzájárulnak a bejelentések elmaradásának és az újbóli áldozattá válás kezeléséhez, valamint a nemi alapú online erőszak áldozatai számára biztonságosabb környezetet teremtenek;

—  az áldozatok számára az információhoz való hozzáférés megkönnyítése egyszerű és közérthető, az áldozat által érthető nyelven, különösen a költségmentességre és a teendőkre, valamint a támogatási szolgáltatásokra vonatkozóan, és speciális szolgáltatások kialakítása az online erőszak áldozatai számára (segélyvonalak, menedékhelyek, jogi és pszichológiai segítségnyújtás); az áldozatok által tett bejelentések megkönnyítése, lehetővé téve számukra a védelmi határozathoz való hozzájutást, valamint megfelelő jóvátételi kompenzációs intézkedéseket tartalmazó kártérítési mechanizmusok kialakítása;

—  a nemzeti telefonos segélyvonalak ellátása a szükséges forrásokkal és szakértelemmel annak érdekében, hogy a nemi alapú erőszak digitális dimenziójára is válaszoljanak;

—  egy Unió-szerte elérhető telefonos segélyvonal felállítása, amely kapcsolattartási pontként szolgál az áldozatok számára, valamint annak biztosítása, hogy az áldozatok könnyen és szabadon használhassák azt; az online erőszak egyedi eseteiben elérhető támogató szolgáltatások, többek között segélyvonalak és jelentéstételi mechanizmusok címjegyzékének létrehozása;

—  annak biztosítása, hogy a nemi alapú online erőszak áldozatai a tagállamokban hozzáférjenek a szakosodott támogató szolgálatokhoz és az igazságszolgáltatáshoz, a jogorvoslathoz, valamint a biztonságos és hozzáférhető jelentéstételi eljárásokhoz és mechanizmusokhoz, függetlenül a panasz benyújtásától; minden olyan akadály elhárítása, amellyel a panasz benyújtása mellett döntő áldozatok szembesülhetnek, és olyan panasztételi mechanizmusok létrehozása, amelyek könnyen és azonnal hozzáférhetők az áldozatok számára, többek között digitális úton is;

—  együttműködési mechanizmusok kialakítása a tagállamok, az internetes közvetítők és a kérdéssel foglalkozó nem kormányzati szervezetek, valamint az érintett szereplők, például az igazságszolgáltatás, az ügyészek, a bűnüldöző hatóságok, a helyi és regionális hatóságok és a civil társadalmi szervezetek között;

—  a civil társadalmi szervezetek támogatása, különös tekintettel azokra, amelyek támogató szolgáltatásokat biztosítanak az áldozatok számára, többek között pénzügyi támogatás által;

—  az olyan technológiai megoldások etikus fejlesztésének és használatának előmozdítása, amelyek támogatják az áldozatokat, és segítik az elkövetők azonosítását, biztosítva az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását;

A Bizottságnak olyan iránymutatásokat kell kidolgoznia a bűnüldöző szervek tagjai számára, amelyek a nemi alapú online erőszakot bejelentő áldozatokkal való foglalkozás során ellátják őket a nemi alapú online erőszakot elszenvedett valamennyi áldozat körültekintő meghallgatásához, megértéséhez és tiszteletben tartásához szükséges humán készségekkel; az iránymutatásoknak a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítést kell alkalmazniuk.

A tagállamoknak olyan speciális védelmi és támogatási szolgáltatásokat kell létrehozniuk, amelyek minden áldozat számára ingyenesen hozzáférhetők, beleértve a sürgősségi és a hosszú távú támogatást, például a pszichológiai, orvosi, jogi, gyakorlati és társadalmi-gazdasági támogatást, figyelembe véve az áldozatok konkrét szükségleteit, valamint különös figyelmet szentelve a kiemelten kiszolgáltatott vagy nélkülöző csoportokhoz tartozó áldozatoknak. A Bizottságnak támogatnia kell ebben a tagállamokat.

5. számú ajánlás a nemi alapú online erőszak üldözéséről és bűncselekménnyé nyilvánításáról

A 2. számú ajánlásban említett fogalommeghatározás alapján, és figyelembe véve, hogy a nemi alapú online erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása visszatartó hatással lehet az elkövetőkre, a nemi alapú online erőszak bűncselekménnyé nyilvánításának a következő kritériumokat kell figyelembe vennie:

—  a nemi alapú online erőszak tagállamok által büntetendő formái (a kiberbűnözés korai szakaszaira – az uszításra, a bűnsegélyre, a felbujtásra és a kísérletre is kiterjedően);

—  minimális és maximális büntetés (szabadságvesztés és pénzbírság);

—  határokon átnyúló nyomozás és büntetőeljárás;

—  a nyomozásra és büntetőeljárásra vonatkozó iránymutatásokat megjelölő külön rendelkezések, főként a bűnüldöző és vádhatóságok számára, amelyeknek a bűnüldözés számára a bizonyítékok begyűjtésére vonatkozó külön utasításokat is tartalmaznak;

—  a bűnüldözési hatóságok és a technológiai vállalatok és szolgáltatók közötti hatékony együttműködés, különös tekintettel az elkövetők azonosítására és a bizonyítékok begyűjtésére amelyeknek teljes mértékben meg kell felelniük az alapvető jogoknak és szabadságoknak, valamint az adatvédelmi szabályoknak;

—  minden bizonyítékot olyan módon kell begyűjteni, amely nem okozza az áldozat másodlagos viktimizációját és újbóli traumatizációját;

—  súlyosbító körülmények, a női, lány- és LMBTIQ-áldozatok profiljától függően, például a nők, lányok és LMBTIQ-személyek sajátos jellemzőinek, sebezhetőségének kihasználása az interneten;

—  a kockázatértékeléseknek tartalmazniuk kell a viselkedési mintázatokat és az eset nemi szempontú aspektusait, és figyelembe kell venniük azokat, például a sztereotípiákat, a hátrányos megkülönböztetést, a szexuális tartalmú fenyegetéseket és megfélemlítést; ezeket az információkat a nyomonkövetési intézkedések meghatározására, valamint a nemi alapú online erőszak különféle megnyilvánulásaihoz kapcsolódó adatok gyűjtésének növelésére kell használni;

—  a bizonyítékok szolgáltatása nem jelenthet terhet az áldozatok számára, és nem járulhat hozzá a további viktimizációhoz.

Minden tevékenységnek áldozatközpontú és interszekcionális megközelítést kell alkalmaznia.

6. számú ajánlás az adatgyűjtésről és a jelentéstételről

A Bizottságnak és a tagállamoknak rendszeresen átfogó, lebontott és összehasonlítható adatokat kell gyűjteniük és közzétenniük a nemi alapú online erőszak különböző formáiról, nemcsak a bűnüldözési jelentések vagy a civil társadalmi szervezetek jelentései, hanem az áldozatok tapasztalatai alapján is. Ezeket az adatokat átfogó tanulmányok követhetik. A nemi alapú online erőszakra vonatkozó tagállami adatokat a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és az Eurostat statisztikai adatbázisain keresztül kell összegyűjteni és elérhetővé tenni, a tagállamoknak pedig biztosítaniuk kell, hogy a lehető legjobban kihasználják az EIGE kapacitását és erőforrásait. Az FRA-nak a nemi alapú online erőszak minden formájára vonatkozó, új, kiterjedt kutatást kell végeznie Unió-szerte, a rendelkezésre álló legfrissebb uniós adatok alapján, a pontos válasz biztosításának érdekében.

A Bizottságnak rendszeresen jelentést kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie, amelyben értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben hoztak intézkedéseket ezen ajánlás nyomán. A Bizottságnak továbbá javítania kell a nemi alapú online erőszak előfordulási gyakoriságára és károkozásaira vonatkozó, uniós szintű, nemekre lebontott adatokat is.

A Bizottságnak és a tagállamoknak mutatókat kell kidolgozniuk a nemi alapú online erőszak kezelésére irányuló intézkedéseik hatékonyságának mérésére.

A kiegészítő ajánlások az alábbiakra is kiterjedhetnek:

—  statisztikák létrehozása az online erőszak előfordulási gyakoriságára és formáira vonatkozóan, támogatva ugyanakkor a tagállamok által gyűjtött adatok egységességét és összehasonlíthatóságát,

—  az Unió egészére kiterjedő adatgyűjtési program,

—  rendszeres adatgyűjtés annak érdekében, hogy az ismeretek lépést tartsanak az online erőszak elkövetésére használható eszközök és technológiák állandó fejlődésével,

—  ajánlás az EIGE, az Eurostat, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Europol, az Eurojust és az ENISA kapacitásainak és szakértelmének kihasználására.

Utolsó frissítés: 2023. augusztus 23.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat