Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásairól szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20., 24. és 227. cikkére, amelyek tükrözik a Szerződések által az európai uniós polgárok és lakosok azon jogának tulajdonított jelentőséget, hogy aggodalmaikra felhívhatják a Parlament figyelmét,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére az európai ombudsman szerepéről és feladatairól,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire és különösen 258. és 260. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére és 227. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A9-0323/2021),

A.  mivel 2020-ban a Parlamenthez 1573 petíció érkezett, ami 15,9%-os növekedést jelent a 2019-ben benyújtott 1357 petícióhoz képest, és 28,9%-os növekedést jelent a 2018-ban benyújtott 1220 petícióhoz képest;

B.  mivel 2020-ban a Parlament petíciós portálján egy vagy több petíciót támogató felhasználók száma 48 882 volt, ami a 2019-ben regisztrált 28 076 főhöz képest jelentős növekedést jelent; mivel a petíciók támogatására szolgáló kattintások száma is nőtt 2020-ban, elérve az 55 129-et;

C.  mivel a Covid19-világjárvány kitöréséből eredő közegészségügyi és társadalmi-gazdasági vészhelyzetek miatt a polgárok aggodalmainak hangot adó petíciók nagy száma jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2020-ban az előző évekhez képest nőtt a nyilvántartásba vett petíciók száma; mivel a 2020-ban beérkezett petíciók 13,23%-a a Covid19-világjárvánnyal volt kapcsolatos;

D.  mivel a 2020-ban benyújtott petíciók nagy száma azt mutatja, hogy válság idején a polgárok saját területük uniós szinten megválasztott képviselőire támaszkodnak azáltal, hogy aggodalmaikat és panaszaikat közvetlenül az uniós szinten megválasztott képviselőikhez intézik;

E.  mivel azonban a petíciók száma összességében továbbra is szerény az EU teljes lakosságához képest, és ez rámutat arra, hogy még fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a polgárok jobban tisztában legyenek petíciós jogukkal, és ösztönözni kell őket annak gyakorlására; mivel a petíciós jog gyakorlása során a polgárok azt várják el az uniós intézményektől, hogy problémáik megoldása révén biztosítsanak hozzáadott értéket;

F.  mivel a petíciók elfogadhatóságának kritériumait az EUMSZ 227. cikke és a Parlament eljárási szabályzatának 226. cikke határozza meg, amelyek előírják, hogy a petíciókat az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekben közvetlenül érintett uniós polgároknak vagy lakosoknak kell benyújtaniuk;

G.  mivel a 2020-ban benyújtott 1573 petícióból 392-t elfogadhatatlannak nyilvánítottak, 51-et pedig visszavontak; mivel 2020-ban az elfogadhatatlan petíciók viszonylag magas aránya (24,92%) azt mutatja, hogy továbbra sem egyértelmű az EU felelősségi köre és annak korlátai;

H.  mivel az európai polgárok alapvető jogainak egyike, hogy petíciót nyújtsanak be az Európai Parlamenthez; mivel a petíciós jog nyitott, demokratikus és átlátható mechanizmust kínál az uniós polgárok és lakosok számára választott képviselőik közvetlen megszólítására, és ezért az EU tevékenységi területein való aktív részvétel alapvető eleme;

I.  mivel a petíciós jog lehetőséget kínál arra, hogy a Parlament fokozza válaszadási képességét az uniós alapvető jogok tiszteletben tartásával és az uniós jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos panaszokra és aggályokra a tagállamokban; mivel ezért a petíciók értékes információforrást jelentenek abból a szempontból, hogy feltárják az uniós jog helytelen alkalmazását vagy megsértését, és lehetővé teszik a Parlament és más uniós intézmények számára az uniós jog átültetésének és alkalmazásának, valamint az uniós polgárok és lakosok jogaira gyakorolt lehetséges hatásának értékelését;

J.  mivel a Parlament már régóta az élen jár a petíciós eljárás nemzetközi fejlesztésében, és Európa legnyíltabb és legátláthatóbb petíciós eljárásával rendelkezik, amely lehetővé teszi a petíciók benyújtóinak részvételét az Európai Unió tevékenységeiben;

K.  mivel a Petíciós Bizottság gondosan megvizsgálja és kezeli a Parlamenthez benyújtott valamennyi petíciót; mivel a petíciók minden egyes benyújtójának joga van ahhoz, hogy észszerű határidőn belül, anyanyelvén, illetve a petíció nyelvén tájékoztató választ kapjon a Petíciós Bizottságnak a petíció elfogadhatóságáról hozott határozatáról és az azt követő lépésekről; mivel a petíció minden benyújtója kérheti, hogy lényeges új elemek felmerülése esetén a petíciót nyissák meg újra;

L.  mivel a Petíciós Bizottság tevékenységei a petíciók benyújtóitól kapott információkon alapulnak; mivel a petíciók benyújtóitól a petíciókban és a bizottsági üléseken kapott információk, továbbá az Európai Bizottság értékelései, és a tagállamok és más szervek válaszai alapvető fontosságúak a Petíciós Bizottság munkája szempontjából; mivel az elfogadható petíciók értékes hozzájárulást nyújtanak a többi parlamenti bizottság munkájához is, hiszen azokat a Petíciós Bizottság véleményezés vagy tájékoztatás céljából más bizottságoknak is továbbítja;

M.  mivel a Petíciós Bizottság kiemelkedő fontosságúnak tartja a petíciók vizsgálatát és nyilvános megvitatását az ülésein; mivel a petíciók benyújtóinak joguk van petíciójuk ismertetéséhez és a vitához való hozzászóláshoz, ezáltal aktívan hozzájárulva a Petíciós Bizottság munkájához; mivel 2020-ban a Petíciós Bizottság 13 bizottsági ülést tartott, amelyeken 116 petíciót vitattak meg 110 petíció jelen lévő benyújtójával, és 78 petíció benyújtója felszólalóként aktívan részt is vett az üléseken; mivel a 2020-as üléseken megvitatott petíciók 2019-hez képest alacsonyabb számát az magyarázza, hogy a Parlament világjárvány idején hozott elővigyázatossági intézkedései miatt – különösen április és július között – csökkent a bizottsági ülések időkerete;

N.  mivel a 2020-ban benyújtott petíciókban felvetett fő aggályok a következőkhöz kapcsolódnak: alapvető jogok (különösen a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó sürgősségi intézkedéseknek a jogállamiságra és a demokráciára, valamint a mozgás szabadságára, a munkához való jogra, a tájékoztatáshoz való jogra és az oktatáshoz való jogra gyakorolt hatása, valamint az uniós LMBTQ+ jogokkal kapcsolatos petíciók nagy száma), az egészségügy (különösen a világjárványból eredő népegészségügyi válsággal kapcsolatos kérdések, a polgárok egészségének védelmétől, a kezeléseken és védőeszközökön, az egészségügyi válság tagállamok általi kezelésén át egészen az oltóanyagok beszerzéséig és elosztásáig), a környezetvédelem (főként a bányászati tevékenységek és azok környezetre gyakorolt hatása, a nukleáris biztonság, a légszennyezés és a természetes ökoszisztémák állapotának romlása), az igazságszolgáltatás (különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel, az állítólagos eljárási szabálytalanságokkal vagy a jogállamisággal kapcsolatos aggályok, valamint a gyermekek jogellenes elvitelével és a felügyeleti joggal kapcsolatos határokon átnyúló ügyek), a foglalkoztatás (különös tekintettel a munkaerő-piachoz való hozzáférésre és a bizonytalan foglalkoztatásra), oktatás (különösen az oktatáshoz való diszkriminatív hozzáféréssel kérdések) és a belső piac (különösen a világjárvány összefüggésében a nemzeti utazási korlátozásokkal és azoknak a személyek Unión belüli és kívüli szabad mozgására gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdések), valamint az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről rendelkező megállapodás végrehajtása, sok más további témakör mellett;

O.  mivel a 2020-ban beérkezett petíciók 79,7%-át (1 254) nyújtották be a Parlament petíciós portálján keresztül, szemben a 2019. évi 73,9%-kal (1 003 petíció), ami megerősíti, hogy a Parlament petíciós portálja lett messze a leggyakrabban használt csatorna a polgárok petícióinak Parlamenthez történő benyújtásához;

P.  mivel 2020-ban a petíciós portált továbbfejlesztették egy felhasználóbarátabb, biztonságosabb és hozzáférhetőbb portállá a polgárok számára; mivel a gyakran feltett kérdéseket frissítették, és az európai adatvédelmi biztos ajánlásainak végrehajtása érdekében számos adatvédelmi javításra került sor, és új jelszó-visszanyerési mechanizmust vezettek be; mivel továbbfejlesztették a petíciós portál, az ePeti és a PETIGREF közötti kapcsolatot, és elvégezték a külső fejlesztések és a Hermes integrációjának biztosítására irányuló munkát; mivel nagyszámú egyéni segítségkérést kezeltek sikeresen;

Q.  mivel 2020-ban számos, Covid19-et érintő petíció került fel a napirendre sürgősségi eljárással;

R.  mivel 2020-ban a Petíciós Bizottság csak egy tényfeltáró látogatást tett; mivel semmilyen más tényfeltáró látogatásra nem kerülhetett sor a világjárvány által okozott helyzet, valamint a Parlament elnökének azon döntése nyomán, hogy a Covid19 terjedésének visszaszorítása és a Parlament képviselőit és személyzetét érintő egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében elfogadott, szükséges elővigyázatossági intézkedések egyikeként törli a parlamenti eseményeket, ideértve a küldöttségeket is;

S.  mivel a Petíciós Bizottság mint társbizottság a tárgyért felelős bizottságokkal (az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságával (LIBE) és a Kulturális és Oktatási Bizottsággal (CULT)) együtt 2020. október 15-én közmeghallgatást szervezett az európai polgári kezdeményezésről „Minority SafePack – egymillió aláírás az európai sokszínűségért” címmel; mivel a világjárvány miatt a meghallgatást hibrid formában tartották, az európai polgári kezdeményezés szervezői távolról vehettek részt a találkozón, miközben a nyilvánosság élő internetes közvetítésen keresztül követhette a találkozót;

T.  mivel a Bizottság a Szerződések őreként alapvető szerepet játszik a Petíciós Bizottság munkájában, valamint a petíciók benyújtói által szolgáltatott információ hasznos az európai jog lehetséges megsértéseinek vagy helytelen alkalmazásainak felfedezése érdekében;

U.  mivel a Bizottságnak a petíciók kezelésére vonatkozó stratégiája a 2016-os „Uniós jog: Jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén" című bizottsági közleményen alapul (C(2016)8600);

V.  mivel a Bizottság az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentései nagyon általános módon utalnak petíciókra, rámutatva arra, hogy nincs megfelelő rendszer a petíciókról, valamint azok kötelezettségszegési eljárásokkal vagy uniós jogszabályokkal fenntartott kapcsolatáról szóló információk összegyűjtésére;

W.  mivel az eljárási szabályzat alapján a Petíciós Bizottság felelős az európai ombudsmannal való kapcsolattartásért, aki kivizsgálja az Európai Unió intézményeiben és szerveiben elkövetett adminisztratív visszásságokkal kapcsolatban benyújtott panaszokat; Emily O’Reilly jelenleg ombudsman a Petíciós Bizottság 2020. szeptember 3-i ülésén ismertette a 2019. évi éves jelentését.

X.  mivel a Petíciós Bizottság tagja az Ombudsmanok Európai Hálózatának, amelynek az európai ombudsman, illetve a tagállamok, a tagjelölt országok és az Európai Gazdasági Térség más országainak nemzeti és regionális ombudsmanjai, valamint hasonló szervei is tagjai, és amely az európai uniós jogra és szakpolitikákra vonatkozó információk cseréjének előmozdítására és a bevált gyakorlatok megosztására törekszik;

1.  emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság alapvető szerepet játszik az uniós polgárok és lakosok jogainak védelmében és előmozdításában, biztosítva, hogy a petíciók benyújtóinak aggodalmait és panaszait időben és hatékonyan kivizsgálják, és lehetőség szerint nyitott, demokratikus, gyors és átlátható petíciós eljárás keretében rendezzék; hangsúlyozza, hogy a petíció eszköze központi szerepet játszik a közvetlen demokrácia elveinek előmozdításában és a polgárok Európai Unióban való aktív részvételének javításában;

2.  hangsúlyozza, hogy a polgárok uniós döntéshozatali folyamatokban való részvétele nélkülözhetetlen a demokratikusabb, nyitottabb és átláthatóbb Unió elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság alapvető szerepet játszik az európai polgárok uniós tevékenységekbe való bevonásában, valamint olyan vitafórumot képez, amelyen keresztül a polgárok hangot adhatnak véleményüknek az uniós intézményekben; felhívja az uniós intézményeket, hogy a petíciókban kifejezett vélemények és panaszok figyelembevételével javítsák a polgárok politikai döntéshozatallal kapcsolatos problémáira adott válaszaikat;

3.  ismételten hangsúlyozza az Unió tevékenységi köréről szóló folyamatos nyilvános vita fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak az Unió hatásköreinek kiterjedéséről és a döntéshozatal különböző szintjeiről; e tekintetben hatékony figyelemfelkeltő kampányokat szorgalmaz; hangsúlyozza, hogy a sajtó és a kommunikációs szolgálatok aktív bevonása európai és nemzeti szinten, valamint az aktívabb közösségi média támogatná a Petíciós Bizottság munkájának láthatóságát és válaszkészségét a közvélemény aggályaira vonatkozóan;

4.  úgy véli, hogy ez az erőfeszítés segítene elkerülni a Petíciós Bizottság munkájával kapcsolatos dezinformációt, összhangban a Bizottság által támogatott, dezinformáció elleni küzdelemmel, és hozzájárulna ahhoz, hogy a polgárok jobban tisztában legyenek petíciós jogukkal, valamint az Unió felelősségi körével és annak korlátaival, valamint a Petíciós Bizottság hatásköreivel, az elfogadhatatlan petíciók számának csökkentése érdekében; úgy véli, hogy fontos továbbá kiemelni azokat a sikeres példákat, amikor a petíció benyújtója által felvetett kérdést a Petíciós Bizottság támogatásával oldották meg; hangsúlyozza ebben a tekintetben az Unió többnyelvű kommunikációs politikájának fontosságát, minden tagállam polgáraival való szorosabb kapcsolat érdekében;

5.  hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciát lehetőségként kell kezelni arra, hogy elmagyarázzák az Unió polgárainak a Petíciós Bizottság szerepét annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a petíciós jogra és ösztönözzék őket az aktív részvételre, valamint arra, hogy megválasztott képviselőik felé hangot adjanak aggályaiknak és elképzeléseiknek;

6.  rámutat, hogy a petíciók ajtót nyitnak a polgárok számára az európai intézmények felé, valamint egyedülálló lehetőséget jelentenek a Parlament és a többi uniós intézmény számára arra, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek az uniós polgárokkal és lakosokkal, megértsék problémáikat és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn velük különösen azokban az esetekben, amikor az uniós jog helytelen alkalmazása érinti őket; hangsúlyozza, hogy megerősített együttműködésre van szükség a Petíciós Bizottság és a felelős bizottságok, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között az uniós jog végrehajtásával és betartásával kapcsolatos vizsgálatok és javaslatok terén, beleértve a bizottság számára adandó szükséges válaszokat is; úgy véli, hogy ez az együttműködés elengedhetetlen a polgárok uniós jog alkalmazásával kapcsolatos aggályainak kezeléséhez és megoldásához, és hozzájárul az Unió demokratikus legitimitásának és elszámoltathatóságának megerősítéséhez; kéri ezért, hogy a tagállamok képviselői aktívabban vegyenek részt a bizottsági üléseken, és gyorsabban válaszoljanak a Petíciós Bizottság által a nemzeti hatóságokhoz intézett, pontosításra vagy tájékoztatásra irányuló kérelmekre; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a Charta 51. cikke hatályának értelmezése a lehető legkoherensebb és legszélesebb körű legyen;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon aktívabb szerepet a Petíciós Bizottságban annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok részletes és érthető választ kapjanak;

8.  hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani azokat a megközelítéseket és véleményeket, amelyeket a Bizottság válaszaiban kifejez a Petíciós Bizottság számára, valamint tiszteletben kell tartani a Szerződések őreként betöltött szerepét;

9.  emlékeztet arra, hogy a petíciók értékes hozzájárulást jelentenek a Bizottság Szerződések őreként betöltött szerepéhez; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság és a Bizottság közötti megerősített együttműködés alapvető fontosságú a petíciók sikeres kezelésének biztosításához; sürgeti a Bizottságot, hogy tartózkodjon az általános válaszadástól, valamint hogy biztosítson időszerű, pontos, egyértelmű és célzott válaszokat a petíciók benyújtóinak konkrét kéréseire adott hatékony válasz érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az átláthatóságot és a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést a beérkezett petíciókkal kapcsolatos EU Pilot eljárások, valamint a már lezárt EU Pilot és kötelezettségszegési eljárások keretében, valamint hogy a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésének mérlegelésekor – különösen akkor, ha a kérdések környezetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatosak – kiemelt kérdésként vegye figyelembe az uniós jog megsértésével kapcsolatos minden olyan kérdést, amelyet petíciókban vetnek fel;

10.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa saját hatásköreinek pontosítását a petíciókkal kapcsolatban, beleértve azokat, amelyek az Unió tevékenységi körének egyik területére eső kérdésekkel foglalkoznak, de nem tartoznak olyan politika körébe, ahol az Uniónak jogalkotási hatásköre van;

11.  felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy választ adjanak a polgárok petíciókban megfogalmazott aggályaira azokban az esetekben, amikor az uniós jognak való megfeleléssel kapcsolatos rendszerszintű hiányosságról van szó; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a vizsgált esetekben az európai jogszabályoknak való megfelelés terén elért eredményekről;

12.  hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottságnak tiszteletben kell tartania az EUMSZ 226. és 227. cikkében, valamint az Európai Parlament eljárási szabályzatában meghatározott elfogadhatósági kritériumokat;

13.  megismétli, hogy a petíciók pontos és átfogó kezeléséhez elengedhetetlen a többi parlamenti bizottsággal való együttműködés; megállapítja, hogy 2020-ban 56 petíciót továbbítottak más parlamenti bizottságoknak véleményezés, 385-öt pedig tájékoztatás céljából; üdvözli, hogy más bizottságok 40 esetben fogalmaztak meg véleményt és 60 esetben jelezték, hogy munkájuk során figyelembe veszik a petíciókat; megjegyzi, hogy az egyéb parlamenti bizottságokkal együtt szervezett nyilvános meghallgatások hozzájárulnak a petíciók átfogó vizsgálatához; emlékeztet arra, hogy a petíciók benyújtóit tájékoztatják azokról a határozatokról, amelyek szerint más bizottságoktól kérnek véleményt petícióik kezeléséhez; felhívja a parlamenti bizottságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy – szakértelmük bizonyításával – aktívan hozzájáruljanak a petíciók vizsgálatához, és ezáltal tegyék lehetővé a Parlament számára, hogy gyorsabban és átfogóbban reagáljon a polgárok aggályaira; sajnálatosnak tartja, hogy a petíciós hálózat 2020-ban nem tudott ülésezni a Covid19-világjárvány által okozott helyzet miatt;

14.  úgy véli, hogy a petíciós hálózat hasznos eszköz, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a petíciók által felvetett témákra, valamint hogy elősegítse a petíciók kezelését azokban a bizottságokban, amelyekhez azokat véleményezés és tájékoztatás céljából megküldtek; megjegyzi, hogy elő kell segíteni a petíciók nyomon követését a parlamenti és a jogalkotási munka során; úgy véli, hogy ennek a hálózatnak meg kell erősítenie a párbeszédet és az együttműködést a Bizottsággal és a többi uniós intézménnyel; úgy véli, hogy a petíciós hálózat rendszeres ülései a hálózat tagjai közötti információcsere, valamint a bevált gyakorlatok példáinak megosztása révén alapvető szerepet töltenek be a parlamenti bizottságok közötti együttműködés megerősítésében; felszólítja a Parlamentet egy olyan mechanizmus kidolgozására, amely lehetővé teszi a Petíciós Bizottság számára a jogalkotási folyamatban való közvetlen részvételt;

15.  felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság 2019-ben folytatott tanácskozásairól szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(1);

16.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a Covid19-járvány Parlament helyiségeiben való terjedésének elkerülése érdekében hozott elővigyázatossági intézkedések miatt a Parlament csökkentette a bizottsági ülések időkeretét, a Petíciós Bizottság véleményt nyilvánított a petíciókban felvetett fontos kérdésekről, és hozzájárult számos parlamenti jelentéshez, nevezetesen a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről(2), az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről (2017 és 2018)(3), a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra vonatkozó ajánlásokról(4), az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban – a 2018–2019 közötti időszakra vonatkozó éves jelentésről(5), az egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a dolgozói szegénységre(6), Törökországról – a 2019. évi éves eredményjelentésről(7), valamint a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról az UNCRPD-egyezmény fényében(8); nagyra értékeli a Petíciós Bizottság titkárságának tevékenységét általában, és különösen a világjárvány idején, mivel a munkakörülmények összetettebbé váltak; hangsúlyozza, hogy el kell gondolkodni a világjárvány során tapasztalt kihívásokról, valamint módot kell találni a bizottság munkájának javítására, különösen a válságos időkben;

17.  emlékeztet, hogy az Egyesült Királysággal létrehozandó új megállapodásról szóló tárgyalások ügyében tett ajánlásaiban a Petíciós Bizottság tagjai megismételték, hogy minden, az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező uniós polgárnak joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez az EUMSZ 227. cikkének értelmében, továbbá részt vehet európai polgári kezdeményezésben és az európai ombudsmanhoz fordulhat az átmeneti időszak tervezett végét követően is (2020. december 31.), egyidejűleg felkérve az európai ombudsmant, hogy az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partneri kapcsolat keretein belül történő tárgyalások átláthatóságának biztosítása érdekében folytassa azt a munkát, melyet a kilépésről rendelkező megállapodásról szóló tárgyalások alatt kezdett meg;

18.  felhívja a figyelmet a Covid19-cel kapcsolatos petíciók nagy számára, amelyeket a Petíciós Bizottság megvizsgált és megválaszolt 2020-ban, elsősorban sürgősségi eljárás alkalmazásával; hangsúlyozza, hogy e petíciók többsége a polgárok alapvető jogainak és szabadságainak a válságkezelő intézkedésekkel szembeni védelmére szólított fel, ideértve a kijárási tilalmakat, továbbá a Covid19 oltóanyagok fejlesztésére, beszerzésére és elosztására vonatkozó átláthatóságot; hangsúlyozza, hogy ezek a petíciók kezelésekkel és védőeszközökkel kapcsolatos kérdéseket is tartalmaztak, valamint az egészségügyi válság tagállamok általi kezelésének értékelését szorgalmazták; emlékeztet továbbá arra, hogy a petíciók benyújtói közül sokan aggodalmukat fejezték ki a nemzeti sürgősségi intézkedések – többek között a kijárási korlátozások – demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatása miatt, megkérdőjelezve az utazási és munkavállalási korlátozásokat, valamint a belső határellenőrzések tagállamok közötti összehangolásának kezdeti hiánya miatt, amely akadályozta a schengeni térségen belüli szabad mozgást, különösen nehéz helyzetbe hozva a határ menti ingázó munkavállalókat, a diákokat és a kétnemzetiségű párokat, valamint a világjárvány során törölt járatok és utazások kezelése és az érintett légitársaságok visszatérítési politikája miatt; emlékeztet arra, hogy minden korlátozó intézkedésnek szükségesnek, arányosnak és átmenetinek kell lennie; hangsúlyozza, hogy az uniós jog hatékony, egyenlő és egységes alkalmazásának biztosítása elengedhetetlen az EUSZ 2. cikkében rögzített, az Unió és tagállamai egyik alapértékét jelentő jogállamiság tiszteletben tartásához, még az olyan válsághelyzetekben is, mint a Covid19-világjárvány; véleménye szerint a petíciók gyors és hatékony feldolgozása, főleg jelentősebb válsághelyzetben, elengedhetetlen feltétele annak, hogy elnyerjék a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmát;

19.  hangsúlyozza a világjárvány első hónapjaiban hozott azon döntést, amely szerint a Petíciós Bizottság elsőbbségben részesítette a Covid19-cel kapcsolatos petíciókat annak érdekében, hogy megfelelően kezeljék a polgárok által 2020 első hónapjaiban kifejezett sürgős követeléseket;

20.  komoly aggodalmának ad hangot a Covid19-világjárvány által okozott népegészségügyi és társadalmi-gazdasági károk miatt; üdvözli a Petíciós Bizottság kiváló munkáját, amely azáltal, hogy hangot adott a polgároknak a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó közegészségügyi és társadalmi-gazdasági válsággal kapcsolatos aggodalmainak, hozzájárult annak biztosításához, hogy a Parlament reagáljon a polgárok igényeire és elvárásaira, különösen az egészségügyi válság által legjobban érintettekére, az Unió e globális kihívás kezelésére való képességével kapcsolatban; e tekintetben felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság által a Covid19-cel kapcsolatos petíciókban felvetett kérdésekre válaszul hozott fontos nyomonkövetési intézkedésekre, amelyek a schengeni rendszerről és a Covid19-válság során hozott intézkedésekről(9), az értelmi fogyatékossággal élő személyek és családjaik jogainak a Covid19-válság alatti érvényesüléséről(10), valamint a hajléktalanság unióbeli arányának csökkentéséről(11) szóló állásfoglalások plenáris ülésen történő elfogadásához vezettek;

21.  hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság jelentős mértékben hozzájárult a gyermekek jogainak védelméhez, amint azt a gyermekek szülő általi jogellenes elviteléről szóló számos petíció kezelése is mutatja; e tekintetben rámutat az uniós gyermekek szülő általi nemzetközi és belföldi, Japánba való jogellenes elviteléről szóló állásfoglalásra(12), amelyet a Petíciós Bizottság 2020. június 16-án fogadott el, a plenáris ülés pedig 2020. július 8-án szavazott meg;

22.  felhívja a figyelmet az „Uniós polgárság: szerepvállalás, társadalmi befogadás, részvétel” című, 2020. október 29-i meghallgatásra, amelyet a Petíciós Bizottság a Jogi Bizottsággal, az Alkotmányügyi Bizottsággal és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsággal közösen tartott; úgy véli, hogy ez az esemény a Parlament jelentős hozzájárulását jelentette az uniós polgárságról szóló 2020. évi bizottsági jelentéshez, és a Petíciós Bizottságnak az állampolgári részvétellel kapcsolatos jelenlegi munkájához;

23.  megállapítja, hogy 2020-ban a petíciók benyújtóit az alapvető jogok mellett leginkább az egészségügyi kérdések foglalkoztatták, tudatában annak,, hogy a Petíciós Bizottság munkájának középpontjában a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó kérdések álltak; felhívja a figyelmet a myalgiás encephalomyelitissel kapcsolatos orvosbiológiai kutatás kiegészítő finanszírozásáról szóló állásfoglalásra, amelyet a Bizottság 2020. április 30-án, a plenáris ülés pedig 2020. június 18-án fogadott el(13); emlékeztet arra, hogy a Parlament állásfoglalását a tudományos és betegközösségek is nagyra értékelték, mivel arra szólít fel, hogy az ilyen típusú betegségeket tagállami szinten jobban el kell ismerni, és ezért az állami hatóságok, az egészségügyi szolgáltatók és általában véve a tisztviselők számára célzott speciális képzést kell létrehozni; e tekintetben megismétli arra irányuló felhívását, hogy összehangolt és fokozott kutatási erőfeszítésekre és további finanszírozásra van szükség, többek között a Horizont Európa program keretein belül is, valamint a kutatás előrehaladásának támogatására annak érdekében, hogy kezelni lehessen a tartós fogyatékosságban és krónikus betegségben élő és dolgozó személyek növekvő számának humán és társadalmi-gazdasági következményeit;

24.  megállapítja, hogy a környezetvédelmi kérdések 2020-ban is komoly aggodalmat jelentettek a petíciók benyújtói számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamokban nem mindig alkalmazzák helyesen a környezetvédelmi szabályokat, amint azt számos petíció is leírja, amelyek a légszennyezéssel, a természetes ökoszisztémák romlásával, a nukleáris biztonsággal és a bányászati tevékenységek környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos panaszokat tartalmaznak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy teljesítsék az uniós polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásait; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt biztosítsa az e területre vonatkozó uniós jogszabályok helyes végrehajtását;

25.  üdvözli a Petíciós Bizottság által az EU-n belül a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény keretében betöltött különleges védelmező szerepet; rámutat a bizottság által a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó petíciókat illetően végzett fontos, folyamatban lévő munkára; megjegyzi, hogy 2020-ban az előző évhez képest csaknem megkétszereződött a fogyatékosság kapcsán benyújtott petíciók száma; hangsúlyozza, hogy a diszkrimináció és az oktatáshoz és foglalkoztatáshoz való hozzáférés továbbra is a fogyatékossággal élő személyek előtt álló fő kihívások közé tartozik, és úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tennie a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való teljes körű hozzáférés biztosítása érdekében; kéri az inkluzivitás támogatására, valamint a készségek Unión belüli elismerésének és hordozhatóságának előmozdítására vonatkozó konkrét javaslatok alkalmazását;

26.  emlékeztet arra, hogy 2020-ban a Petíciós Bizottság különös figyelmet fordított az értelmi fogyatékossággal élő személyek és családjaik Covid19-világjárvány során tapasztalt nehézségeiről szóló petíciók megvitatására, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, a személyes segítségnyújtásra, valamint a családokkal és gondozókkal való kapcsolattartásra; e tekintetben felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság által benyújtott, az értelmi fogyatékossággal élő személyek és családtagjaik Covid19-világjárvány alatti jogairól szóló állásfoglalásra, amelyet a 2020. július 8-i plenáris ülésen fogadtak el; üdvözli a Petíciós Bizottság 2020. október 28-i ülésén „Az új fogyatékosságügyi stratégia” címmel tartott, a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméről szóló éves munkaértekezletének eredményét;

27.  emlékeztet arra, hogy az európai ombudsmannal való kapcsolattartás azok közé a feladatok közé tartozik, amelyeket az Európai Parlament eljárási szabályzata a Petíciós Bizottságra ruház; üdvözli a Parlament európai ombudsmannal folytatott konstruktív együttműködését, valamint részvételét az Ombudsmanok Európai Hálózatában; méltányolja, hogy az ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában; szilárd meggyőződése, hogy az uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek biztosítaniuk kell az ombudsman ajánlásainak következetes és hatékony nyomon követését;

28.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a polgároknak lehetőségük van a jogalkotási javaslatok kezdeményezésében történő közvetlen részvételre; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés az aktív polgári szerepvállalás fontos eszköze, valamint az európai részvételi demokrácia egyedülálló eszköze a Petíciós Bizottság számára, és ezért nyíltan és válaszkészen kell megközelíteni azt; hangsúlyozza, hogy a közmeghallgatás kulcsfontosságú lehetőség arra, hogy a szervezők nyilvánosan bemutassák kezdeményezésüket az uniós intézményeknek és szakembereknek, lehetővé téve a Bizottság és a Parlament számára, hogy alapos ismereteket szerezzen az európai polgári kezdeményezés kívánt eredményeiről; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg jogalkotási javaslat kezdeményezését bármelyik sikeres európai polgári kezdeményezés tartalma alapján;

29.   hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények átláthatósága és a dokumentumaikhoz való nyilvános hozzáférés létfontosságú a polgárok demokratikus jogainak, valamint az uniós intézményekbe vetett bizalmának lehető legmagasabb szintű védelme érdekében; kiemeli, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet hatályban lévő változata már nem tükrözi a jelenlegi helyzetet; mélyen sajnálja, hogy a 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálata évekre megfeneklett; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a 2001-es rendelet átdolgozására annak érdekében, hogy a megfelelő ügyintézési gyakorlat előmozdításával fokozza az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, a Lisszaboni Szerződés követelményeivel összhangban;

30.  hangsúlyozza, hogy a petíciós portál a zökkenőmentes, hatékony és átlátható petíciós eljárás biztosításának alapvető eszköze; üdvözli e tekintetben az adatvédelem és azon biztonsági elemek javulását, amelyek felhasználóbarátabbá és biztonságosabbá tették a portált a polgárok számára; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a portál közösségi médián keresztül való népszerűsítésére, valamint az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy egyszerűbben kezelhetővé és teljes mértékben hozzáférhetővé váljon minden polgár, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára, többek között azáltal, hogy lehetővé teszi petíciók nemzeti jelnyelveken történő benyújtását; kéri, hogy tegyenek közzé több információt a petíciós portálon, beleértve a petíciók, valamint a más intézményeknél folyó vizsgálatok aktuális helyzetét; kéri annak értékelését, hogy miként lehet megakadályozni az ellopott vagy hamis személyazonosságok használatát, és hangsúlyozza, hogy sürgősen módosítani vagy frissíteni kell a számítógépes nyilvántartási és aláírási rendszert annak érdekében, hogy az valóban agilis legyen és lehetővé tegye a polgárok valós idejű részvételét szükségleteiknek megfelelően; támogatja egy egységes digitális portál létrehozását, ahol a polgárok hozzáférhetnek a petíciókhoz kapcsolódó összes eljáráshoz és tájékozódhatnak azokról;

31.   megjegyzi, hogy ha egy vagy több petíció támogatottsága jelentősen növekszik is, a petíciók benyújtói közül többen továbbra is hangsúlyozzák, hogy az Európai Parlament petíciós internetes portálján a petíció támogatásához szükséges eljárás bonyolult; véleménye szerint a folyamat egyszerűsítése lehetővé tenné, hogy a polgárok jobban használják a petíciós jogukat;

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tagállamok petíciós bizottságainak és nemzeti ombudsmanjainak, illetve hasonló illetékes szerveinek.

(1) HL C 445., 2021.10.29., 168. o. (2) A 2020. január 21-én elfogadott vélemény. (3) A 2020. február 19-én elfogadott vélemény. (4) A 2020. április 30-án elfogadott vélemény. (5) A 2020. szeptember 7-én elfogadott vélemény. (6) A 2020. szeptember 7-én elfogadott vélemény. (7) A 2020. október 29-én elfogadott vélemény. (8) A 2020. december 3-án elfogadott vélemény. (9) HL C 425., 2021.10.20., 7. o. (10) HL C 371., 2021.9.15., 6. o. (11) HL C 425., 2021.10.20., 2. o. (12) HL C 371., 2021.9.15., 2. o. (13) HL C 362., 2021.9.8., 2. o.