Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kubáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a kubai tiltakozásokról és a polgárok kormányzati elnyomásáról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió és Kuba között 2016 decemberében aláírt és 2017. november 1. óta ideiglenesen alkalmazott, a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásra(2),

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a spanyol EFE hírügynökség újságírói sajtóigazolványainak visszavonásáról szóló határozatról szóló, 2021. november 14-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és az egyéb nemzetközi emberi jogi szerződésekre és eszközökre,

–  tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának és a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges előadó hivatalának a 2021. november 15-ére összehívott kubai polgári menetet megakadályozó állami elnyomó intézkedésekről szóló, 2021. november 29-i nyilatkozatára,

–  tekintettel több művész, valamint a PEN International, a PEN America „Artists at Risk Connection” projektje és a Human Rights Watch a művészekkel szembeni kubai elnyomás megszüntetését követelő, 2021. december 8-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményére, amelynek Kuba részes fele,

–  tekintettel az EKSZ amerikai ügyekért felelős helyettes ügyvezető igazgatónak a civil társadalom képviselőihez intézett, a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás végrehajtásában való részvételükről szóló, 2021. május 10-i levelére (ARES(2021)247104),

–  tekintettel a „civil társadalmi szervezet” fogalmának az Európai Unió Hivatalos Lapjában (EUR-Lex) közzétett meghatározására,

–  tekintettel a kubai alkotmányra és a kubai büntető törvénykönyvre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a 2021. július 11-én mérföldkőnek számító tüntetésekre került sor a sziget több mint 50 városában, amelyeken békésen tiltakoztak a súlyos társadalmi-gazdasági válság, a gyógyszerek és más alapvető áruk krónikus hiánya, valamint az emberi jogok szisztematikus korlátozása ellen; mivel ezek a sérelmek a Covid19-válsággal párhuzamosan növelték a polgári és politikai jogok, valamint a demokrácia iránti igényt; mivel a tüntetésekre válaszul a kubai kormány békés, demokráciapárti és emberi jogi aktivizmusuk miatt célba vett többek között tiltakozókat, politikai másként gondolkodókat, vallási vezetőket, emberi jogi aktivistákat és független művészeket, akik közül néhányan a Szaharov-díj kitüntetettjei; mivel beszámolók szerint több tucat embert tartóztattak le önkényesen, vettek őrizetbe vagy helyeztek állandó megfigyelés alatt álló házi őrizetbe, és ezek az emberek kitalált és visszaélésektől hemzsegő büntetőjogi vádakkal néznek szembe;

B.  mivel José Daniel Ferrer, a Nők fehérben mozgalomból Aymara Nieto, Maykel Castillo, Luis Robles, Félix Navarro, Luis Manuel Otero, Lorenzo Rosales Fajardo tiszteletes, Andy Dunier García és Yunior García Aguilera ügye csak néhány példa arra, hogy több száz kubai szembesül a kubai rezsim igazságtalanságával és elnyomásával;

C.  mivel az önkényesen bebörtönzött személyek folyamatosan el vannak különítve, ami büntetőcellákban való tartózkodást is jelent, továbbá kegyetlen kínzást, valamint embertelen és megalázó bánásmódot, anélkül, hogy ezek az emberek hozzáférnének ügyvédjükhöz vagy a megfelelő orvosi kezeléshez; mivel néhányukat otthonuktól messze fekvő börtönökben tartják fogva, ami megakadályozza, hogy családtagjaik meglátogathassák őket; mivel a fogva tartott személyek közül sokan egészségügyi problémáktól szenvednek, ami különösen sürgetővé teszi szabadon bocsátásukat;

D.  mivel sokan mások, akik elmenekültek az országból, vagy kénytelenek voltak elhagyni az országot, nem térhetnek vissza, és a belátható jövőben is száműzetésben maradnak; mivel már az ENSZ négy előadója is elítélte a kubai másként gondolkodók külföldre kényszerítésének bűncselekményét;

E.  mivel 2021. szeptember 21-én az Archipiélago platform és más civil társadalmi csoportok nyilvánosan és átlátható módon engedélyt kértek az illetékes hatóságoktól arra, hogy 2021. november 15-én békés tüntetést tarthassanak az országban az emberi jogok tiszteletben tartása és a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében; mivel a kubai hatóságok betiltották a tervezett tiltakozásokat, mivel azokat jogellenesnek ítélték, és nem ismerték el a tüntetés indokainak jogszerűségét;

F.  mivel a 2021. november 15-re tervezett békés tüntetések előestéjén a kubai hatóságok visszavonták az országban a spanyol EFE hírügynökségnél dolgozó újságírók sajtóigazolványait, egyértelműen azért, hogy megfékezzék a szigetről érkező nyílt és pontos hírek áramlását;

G.  mivel a kubai állam köteles a politikai nézeteken alapuló megkülönböztetés nélkül elismerni, megvédeni és biztosítani a békés gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot; mivel alapvető fontosságú, hogy az állam bűnüldöző szerveinek tagjai a jogszerűség, a kivételesség, az arányosság és a szükségesség elve tekintetében szigorúan tiszteletben tartsák a nemzetközi emberi jogi normákat;

H.  mivel 2017. július 5-én a Parlament egyetértését adta a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodáshoz, egyértelműen az emberi jogok és a demokrácia Kubában történő javításához kapcsolódó feltételeket szabva, amelyek között felfüggesztési záradék is szerepel az emberi jogi rendelkezések megsértése esetére; mivel az EU és Kuba 2021. február 26-án tartotta harmadik hivatalos emberi jogi párbeszédét az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás keretében; mivel a két fél megvitatta a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságának kérdését; mivel az EU a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal összhangban hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minden polgár számára lehetővé kell tenni, hogy civil társadalmi szervezeteken és egyesületeken keresztül aktívan részt vegyen a társadalom életében; mivel az EU emlékeztetett arra, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket;

I.  mivel minden politikai párbeszéddel szemben elvárás, hogy a független civil társadalom és az összes ellenzéki politikai szereplő korlátozás nélkül közvetlenül és tevékenyen részt vehessen benne, miként azt a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 36. cikke is hangsúlyozza;

J.  mivel az Európai Parlament többször is elítélte az emberi jogok kubai megsértését, hangsúlyozva az Európai Unió és Kuba között 2016-ban aláírt politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 1. cikke (5) bekezdésének, 2. cikke c) pontjának, 5. és 22. cikkének, valamint 43. cikke (2) bekezdésének megsértését, holott ebben a megállapodásban a kubai kormány kötelezettséget vállal az emberi jogok tiszteletben tartására;

K.  mivel a Parlament három alkalommal ítélte oda a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat kubai aktivistáknak: 2002-ben Oswaldo Payának, 2005-ben a „Nők fehérben” mozgalomnak, 2010-ben pedig Guillermo Fariñasnak; mivel a Szaharov-díjasokat és hozzátartozóikat még mindig rendszeresen zaklatják és megfélemlítik, valamint megakadályozzák őket abban, hogy elhagyják az országot, és nemzetközi rendezvényeken vegyenek részt; mivel 2021. december 8-án a Szaharov-díjjal kitüntetett Berta Soler, a Nők fehérben mozgalom vezetője és Guillermo Fariñas levelet küldött az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, amelyben javasolták díjuk visszavonását, amennyiben az EKSZ a közeljövőben továbbra is cserben hagyja a civil társadalmat, miközben Kubában emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el; mivel 2021. december 9-én Guillermo Fariñast elrabolták, és akarata ellenére kórházba szállították;

1.  a leghatározottabban elítéli a tüntetőkkel, politikai másként gondolkodókkal, vallási vezetőkkel, emberi jogi aktivistákkal és független művészekkel szembeni rendszeres visszaéléseket, többek között önkényes fogva tartásukat és mozgásuk és kommunikációjuk visszaélésszerű korlátozását, például házi őrizetüket és megfigyelésüket, valamint a kubai kormány által elkövetett kínzást és bántalmazást;

2.  felszólít José Daniel Ferrer, a Nők fehérben mozgalomból Aymara Nieto, Maykel Castillo, Luis Robles, Félix Navarro, Luis Manuel Otero, Lorenzo Rosales Fajardo tiszteletes és Andy Dunier García, valamint mindazok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez való joguk gyakorlása miatt tartanak fogva; felhívja a kubai hatóságokat, hogy ejtsék a visszaélésszerű büntetőjogi vádakat, és tegyék lehetővé a száműzetésben élők – például Yunior García – számára, hogy visszatérjenek hazájukba; elítéli, hogy a kubai kormány rendszeresen kényszeríti külfödre lelkiismereti okokból tiltakozó polgárait; elítéli a Szaharov-díjjal kitüntetett Guillermo Fariñas közelmúltbeli elrablását és önkényes fogva tartását, és közelmúltbeli szabadon bocsátása ellenére felszólít a rendszeres és tartós önkényes letartóztatások és zaklatások beszüntetésére;

3.  elítéli a kubai hatóságok által alkalmazott kínzást, embertelen, megalázó és rossz bánásmódot; szorgalmazza az ilyen esetek gyors és pártatlan kivizsgálását, valamint hogy az áldozatok családjai számára biztosítsák az azonnali hozzáférést, és hogy az áldozatok számára biztosítsák az általuk választott orvosi ellátást;

4.  felszólít a tisztességes eljáráshoz való jog és az igazságszolgáltatás függetlensége hitelesebb szavatolására, és biztosítékokat szorgalmaz arra, hogy a szabadságuktól megfosztott személyek független ügyvédhez fordulhassanak;

5.  sürgeti a kubai hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget az elnyomás politikájának, amely fenntartja a félelem kultúráját, és elfojtja a párbeszéd valamennyi formáját, valamint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát; elítéli a Kuba által folyamatosan alkalmazott elnyomó és megfélemlítő stratégiákat, amelyek célja a civil társadalom demokráciapárti kezdeményezéseinek akadályozása, például a 2021. november 15-re összehívott polgári felvonulásé, amelyre a fenyegetések, zaklatások, ostromok, őrizetbe vételek és a polgári lakosság elleni számos más elnyomó fellépés miatt végül nem került sor; hangsúlyozza, hogy az alapvető jogokat, például a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságát mindig meg kell őrizni és tiszteletben kell tartani; felhívja a kubai hatóságokat, hogy a békés demonstrációk engedélyezésével mindenkor biztosítsák és garantálják a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát az országban;

6.  ragaszkodik ahhoz, hogy a kubai hatóságok biztosítsák a lakosság gazdasági, szociális és kulturális jogainak tiszteletben tartását annak érdekében, hogy kielégítsék az élelmiszerekhez és gyógyszerekhez való jobb hozzáférés iránti igényüket, és hatékony választ adjanak a Covid19-világjárványra;

7.  felhívja a kubai hatóságokat, hogy a kubai emberi jogi helyzet dokumentálása érdekében haladéktalanul engedjék be az országba az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges előadóját és az emberijog-védőkkel foglalkozó különleges ENSZ-előadót;

8.  ismételten felhívja a tagállamokat, az EKSZ-t és a kubai küldöttséget, hogy határozottan és nyilvánosan ítéljék el José Daniel Ferrer, Aymara Nieto, Maykel Castillo, Luis Manuel Otero, Luis Robles, Félix Navarro, Lorenzo Rosales Fajardo tiszteletes, Andy Dunier García Lorenzo és a 2021. július 11-i és november 15-i tüntetések nyomán bebörtönzött békés tüntetők százainak önkényes őrizetbe vételét és fogva tartását, és hozzanak meg minden szükséges intézkedést a demokrácia és az emberi jogok védelme érdekében; a leghatározottabban támogatja a külföldre kényszerített művészeket, valamint a kényszerű száműzetést elszenvedő kubai újságírókat, emberijog-védőket és társadalmi és politikai aktivistákat, például Yunior García Aguilerát;

9.  kéri a kubai hatóságokat, hogy engedélyezzék egy uniós küldöttség és a tagállamok képviselői, valamint független emberi jogi szervezetek számára a belépést annak érdekében, hogy nyomon kövessék a bírósági tárgyalásokat, és meglátogassák a börtönbe került több száz, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához való joguk gyakorlása miatt őrizetbe vett aktivistát és egyszerű kubait, beleértve azokat is, akiket a büntető törvénykönyv egyéb rendelkezései, többek között például a „hatóság megsértése”, „ellenszegülés” és „bűncselekmény elkövetésére való felbujtás” vádjával tartanak jelenleg is fogva;

10.  sürgeti a kubai kormányt, hogy hangolja össze emberi jogi politikáját a Kuba által aláírt chartákban, nyilatkozatokban és nemzetközi okmányokban meghatározott nemzetközi normákkal, és tegye lehetővé a civil társadalom és az ellenzéki politikai szereplők számára, hogy korlátozások nélkül aktívan részt vehessenek a politikai és társadalmi életben, ugyanakkor garantálja és valósítsa meg az alapvető szabadságokat; felhívja a kubai hatóságokat, hogy hallgassanak polgáraikra, és vegyenek részt egy demokratikus nemzeti folyamatban;

11.  elítéli az EFE sajtóigazolványainak önkényes visszavonását és a nemzetközi és kubai tudósítók munkájának önkényes korlátozását;

12.  emlékeztet arra, hogy határozottan támogatja a kubai emberi jogi aktivistákat és munkájukat; felhívja a tagállamok képviselőit, hogy a kubai hatóságoknál tett látogatások során vessék fel az emberi jogi aggályokat és fokozzák a valódi és független civil társadalom iránt kifejezett támogatásukat, és kubai látogatásaik során találkozzanak a Szaharov-díj kitüntetettjeivel annak érdekében, hogy biztosítsák az EU emberi jogi politikájának következetes belső és külső alkalmazását, ezáltal erősítve a civil társadalom független képviselőinek részvételét és javítva az emberijog-védők munkáját; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kubai és az európai független civil társadalom képviselőit kizárták a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás rendelkezései értelmében kötelező párbeszédből; sajnálatát fejezi ki az EKSZ és az Európai Parlament Kubával kapcsolatos álláspontjai és politikái közötti eltérések miatt, és határozottan felszólítja az EKSZ-t, hogy ne hagyja cserben a kubai civil társadalmat;

13.  mélységesen sajnálja, hogy a kubai hatóságok nem teszik lehetővé a Parlament, az európai parlamenti küldöttségek és egyes képviselőcsoportok számára a beutazást Kubába, jóllehet a Parlament megadta az egyetértését a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodáshoz; felhívja a hatóságokat, hogy haladéktalanul engedélyezzék az országba való belépést;

14.  hangsúlyozza, hogy valamennyi fél köteles teljesíteni a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás és a 2017. július 5-i állásfoglalás kötelező erejű rendelkezéseit; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az Európai Unió és a kubai civil társadalom közötti, a támogatási lehetőségekről szóló párbeszédet csak független civil társadalmi szervezetekkel szabad folytatni, garantálva, hogy a pénzügyi támogatás ne járuljon hozzá a kubai rezsim finanszírozásához, és hogy a támogatás célja a kubai lakosság életszínvonalának javítása;

15.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás elfogadása ellenére a demokrácia és az emberi jogok helyzete nem javult, hanem éppen ellenkezőleg, súlyosan romlott; emlékeztet, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás szerint Kubának tiszteletben kell tartania és meg kell szilárdítania a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok elveit; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a fent említett esetek mindegyike a megállapodás további és tartós megsértésének minősül;

16.  ismét felhívja a Tanácsot, hogy fogadjon el szankciókat azokkal szemben, akik felelősek az emberi jogok folyamatos megsértéséért Kubában;

17.  emlékeztet arra, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás – az uniós nemzetközi megállapodások standard és lényeges elemeként – egy emberi jogi záradékot tartalmaz, amely az emberi jogokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén lehetővé teszi a megállapodás felfüggesztését;

18.  ismét felhívja az Európai Uniót, hogy aktiválja a 85. cikk (3) bekezdésének b) pontját a vegyes bizottság azonnali ülésének a megállapodás kubai kormány általi – „különösen sürgős esetnek” minősülő – megsértése miatti összehívása céljából, ami a megállapodás felfüggesztéséhez vezethet a demokratikus elvek folyamatos, súlyos és érdemi megsértése, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott alapvető emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának hiánya – ami az 1. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint e megállapodás alapvető elemét képezik – és e mulasztás orvoslásának – az erre irányuló számos felhívás ellenére történő – elmulasztása miatt;

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Kuba kormányának és Néphatalmi Nemzetgyűlésének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége tagországai kormányainak.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0389. (2) HL L 337. I, 2016.12.13., 1. o.