Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nicaraguáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a nicaraguai helyzetről szóló, 2021. július 8-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által az EU nevében tett nyilatkozatokra, és különösen Nicaraguáról szóló 2021. november 8-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásra(2) (EU–Közép-Amerika társulási megállapodás),

–  tekintettel a Nicaraguában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések miatti korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi rendeletekre és határozatokra, valamint a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2019/1720/KKBP határozat módosítására vonatkozó, az ilyen szankciók 2022. október 15-ig történő megújításáról szóló, 2021. október 11-i tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2021. június 22-i 47. ülésén 59 ország által tett, Nicaraguáról szóló együttes nyilatkozatokra,

–  tekintettel Michelle Bachelet-nak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának az Emberi Jogi Tanács 2021. szeptember 13-i, 48. ülésén a nicaraguai emberi jogi helyzetről adott szóbeli tájékoztatására,

–  tekintettel az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) Közgyűlésének a nicaraguai helyzetről szóló, 2021. november 12-i állásfoglalására,

–  tekintettel Biden amerikai elnök 2021. november 16-i, „A Nicaraguában a demokráciát fenyegető politikákért vagy intézkedésekért felelős személyek bevándorlóként és nem bevándorlóként való belépésének felfüggesztéséről szóló nyilatkozat” című elnöki fellépésére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának (IACHR) nyilatkozataira, és különösen 2021. november 10-i nyilatkozatára, amelyben elítéli a nicaraguai választások során tapasztalt emberi jogi jogsértéseket, és 2021. november 20-i nyilatkozatára, amelyben megerősíti joghatóságát Nicaragua vonatkozásában, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Nicaragua úgy határozott, hogy az emberi jogok súlyos megsértése vonatkozásában felmondja az AÁSZ chartáját,

–  tekintettel az AÁSZ-nak az Állandó Tanács 2021. november 29-i, a nicaraguai helyzetről tartott, tanácskozásának eredményéről szóló, 2021. december 8-i állásfoglalására,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a Latin-Amerikában és a Karib-térségben a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló, 2018. március 4-én Escazúban (Costa Rica) aláírt regionális megállapodásra,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel 2021. november 7-én az Ortega-rezsim olyan választási folyamat látszatát keltő színjátékot rendezett Nicaraguában, amely nem volt sem szabad, sem tisztességes, azonban teljesen antidemokratikus, illegitim és csalással teli volt;

B.  mivel Daniel Ortega, az országot 2007 óta irányító elnök a Legfelsőbb Választási Tanács szerint 65%-os részvételi arány mellett a leadott szavazatok mintegy 75%-ával ismét megválasztatta magát egy ötödik, egymást követően negyedik ciklusra; mivel a nicaraguai civil társadalmi szervezetek hitelt érdemlő megfigyelései szerint a részvételi arány jóval alacsonyabb volt: a távolmaradók arányát 81,5% körülire teszik;

C.  mivel Daniel Ortega utasította az összes nicaraguai hatóságot, hogy mozgósítsanak minden rendelkezésre álló erőforrást a választási folyamat eredményének befolyásolása érdekében; mivel 2021. május és november között a nicaraguai hatóságok minden hiteles választási versengést ellehetetlenítettek, és hét elnökjelölt és mintegy 40 ellenzéki vezető, diák- és vidéki vezetők, újságírók, emberijog-védők és üzletemberek szisztematikus önkényes bebörtönzése, zaklatása és megfélemlítése révén felszámolták a választási folyamat integritását; mivel az önkényesen letartóztatott személyek koholt, politikailag motivált és homályos büntetőjogi vádakkal szembesülnek, anélkül, hogy az eljárási garanciákat súlyosan sértő eljárások során bármilyen bizonyíték állt volna rendelkezésre, ami jól mutatja az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányát; mivel a rezsim utasítására a Legfelsőbb Választási Tanács megvonta valamennyi független ellenzéki párt – ezen belül hét elnökjelöltnek készülő politikus – jogi személyiségét;

D.  mivel civil társadalmi szervezetek a választások napján több mint 285 erőszakos politikai cselekmény és választási kényszerítés tényét rögzítették, többek között megfélemlítést, zaklatást, fenyegetést és zsarolást, amelyek főként tisztviselőket, közalkalmazottakat, diákokat és egészségügyi dolgozókat céloztak, hogy szavazásra kényszerítsék őket; mivel a nicaraguai rezsim megfosztotta a nicaraguai népet polgári és politikai jogaitól, valamint a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságától, betiltott számos civil társadalmi szervezetet, és nem tartotta tiszteletben a nicaraguai alkotmány, az Amerikaközi Demokratikus Charta és az ország által aláírt nemzetközi egyezmények szerinti, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásait;

E.  mivel a rezsim egyre gyakrabban veszi célba és támadja az újságírást, a sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való jogot; mivel hét nemzetközi médiaorgánumot is megakadályoztak abban, hogy belépjen az országba, ahonnan a csalárd választásokról kívántak tudósítani; mivel független újságírószövetségek legalább 52, független újságírók ellen 2021. október 25. és november 7. között elkövetett támadást jelentettek; mivel 2021. november 7-én csak hivatalos médiaorgánumokat akkreditáltak, megsértve ezzel a tájékoztatáshoz való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát, aminek következtében tovább fokozódott a cenzúra és a média elhallgattatása; mivel az elnyomás hasonló jelei tapasztalhatók többek között emberijog-védőkkel, környezetvédőkkel, női és LMBTIQ-aktivistákkal, társadalmi és politikai vezetőkkel, üzleti vezetőkkel, ügyvédekkel, valamint orvosi és a nem kormányzati szervezetek alkalmazottaival szemben;

F.  mivel 2021. november 3. és 7. között mintegy 35 önkényes fogva tartásról számoltak be az országban; mivel a fogva tartottak közül csak kilencet engedtek szabadon, 26-ot pedig még mindig börtönben tartanak; mivel ez összesen legalább 170 ember önkényes fogva tartását jelenti; mivel a csalárd választásokat megelőző napokban fokozódtak ezek az emberi jogi jogsértések, amelyeket állítólag főként rendőrök, önkormányzati tisztviselők, félállami szervezetek ügynökei és a milíciákat támogató szervezett polgári csoportok követtek el;

G.  mivel az IACHR 2021. októberi jelentése megállapította, hogy Nicaraguában elnyomás, korrupció, választási csalás és strukturális büntetlenség révén a kormány rendőrállamot hozott létre, hogy elérje „hatalma korlátlan megőrzését, valamint kiváltságai és mentességei fenntartását”;

H.  mivel számos nemzetközi szervezet és több mint 40 nemzet adott hangot annak, hogy kifogásolja és nem ismeri el demokratikusként a nicaraguai választásokat;

I.  mivel a nicaraguai rezsim az elmúlt néhány évben egyre szigorúbb jogszabályokat fogadott el, amelyek intézményesítették az elnyomást, és legalizálták az országban az azok elfogadása óta elkövetett cselekményeket; mivel Nicaragua a félelem köztársaságává vált, és több mint 140 ezer állampolgár kényszerült arra, hogy száműzetésben és rendkívül nehéz társadalmi-gazdasági életkörülmények között keressen menedéket;

J.  mivel a nicaraguai rezsim a bányavállalatoknak nyújtott koncessziók és a telepesek támogatása révén kiirtotta az erdőket és elpusztította az őslakos és afrikai származású lakosok területeit; mivel 2020-ban 12 vezető környezetvédőt öltek meg Nicaraguában – szemben a 2019. évi 5 halálesettel –, ami 2020-ban az egy főre jutó esetek tekintetében a legveszélyesebb hellyé tette az országot a föld- és környezetvédők számára; mivel a területi vitákkal összefüggésben és a Nicaraguában élő őslakos népekkel szemben 2020 januárja óta elkövetett gyilkosságok és agresszív cselekmények – köztük kilenc őslakos 2020. augusztus 23-i meggyilkolása és két nő szexuális zaklatása egy, a Sauniban folytatott aranybányászattal kapcsolatos földvitával kapcsolatos támadás során – továbbra is büntetlenül maradnak, különösen az Atlántico Norte autonóm régióban;

1.  elítéli az Ortega–Murillo-rezsim által 2021. november 7-én rendezett választási színjátékot, amely megsértette a hiteles, inkluzív, tisztességes és átlátható választásokra vonatkozó valamennyi nemzetközi demokratikus normát; nem tekinti legitimnek az elcsalt választások eredményeit, és ezért nem ismeri el a manipulált szavazás nyomán létrejött bármely intézményi hatóság demokratikus legitimitását; támogatja azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint e választás kiteljesítette Nicaragua autokrata rezsimmé alakulását;

2.  felhívja a nicaraguai hatóságokat, hogy támogassák és tartsák tiszteletben az emberi jogokat, és tegyék lehetővé a nicaraguai nép számára polgári és politikai jogaik gyakorlását; felszólít a választásoknak a nemzetközi normákkal és az Amerikaközi Demokratikus Charta normáival összhangban történő lebonyolítására annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljanak a nicaraguai nép demokratikus törekvései, és felszólít az országba való bejutás lehetővé tételére a nemzetközi szervezetek és a civil társadalmi szervezetek számára;

3.  ismét szolidaritásáról biztosítja a nicaraguai lakosságot, és elítéli az erőszakot, a politikai ellenzék vezetőivel szembeni szisztematikus fellépést, a civil társadalmi szereplők, az emberijog-védők és a média, továbbá családtagjaik elnyomását, és különösen az így okozott haláleseteket, az ellenük elkövetett bűncselekmények széles körű büntetlenségét, valamint a nicaraguai rezsim tisztviselőinek folyamatos korruptságát; emlékeztet, hogy ezek a cselekmények egyértelműen sértik az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot, és azt mutatják, hogy Daniel Ortega elnök, Rosario Murillo alelnök és nicaraguai rezsim tisztviselői továbbra sem képesek megvédeni ezeket az elveket és értékeket;

4.  ismét felszólít az önkényesen fogva tartott összes politikai fogoly, ellenzéki aktivista, emberi jogi jogvédő, környezetvédő és újságíró azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és az ellenük indított jogi eljárások megszüntetésére; elítéli a rendőrség és a büntetés-végrehajtási hatóságok által ellenük elkövetett folyamatos pszichológiai és fizikai visszaéléseket, amelyeknek különösen a nők válnak áldozataivá, valamint a teljes elkülönítéssel járó fogva tartást, amikor egyeseket az ügyvédeikkel és családjukkal való kapcsolattartás és orvosi ellátás igénybevétele lehetősége nélkül tartanak fogva; emlékeztet, hogy Nicaraguának be kell tartania az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályait (a Nelson Mandela-szabályokat), amelyek a nemzetközi jog értelmében továbbra is kötelezettségnek minősülnek; követeli, hogy a rezsim haladéktalanul szolgáljon bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy a bebörtönzöttek még életben vannak, és hogy jelenleg hol tartják őket fogva; elutasítja az Ortega-rezsim azon döntését, hogy befagyasztja a fogvatartottak ellen folytatott bírósági eljárásokat, ami határozatlan idejű előzetes letartóztatásukat eredményezi;

5.  igazságszolgáltatást és számonkérést követel valamennyi áldozat számára, a nicaraguai jogszabályokkal, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és kötelezettségekkel összhangban, pártatlan, alapos és független vizsgálatok révén; sürgeti a nicaraguai hatóságokat, hogy hajtsanak végre mélyreható strukturális reformokat a minimális jogi garanciák és a jogszerű eljárás biztosítása érdekében; elítéli továbbá az országban az emberijog-védők, valamint a nők és az őslakosok jogaiért küzdő aktivisták által növekvő mértékben elszenvedett erőszakot és megfélemlítést, ideértve a nőgyilkosságokat is; sürgeti a nicaraguai hatóságokat, hogy vessenek véget az elnyomásnak és az emberi jogok megsértésének, és állítsák helyre az emberi jogok – köztük a polgári és politikai jogok – teljes körű tiszteletben tartását, különösen az összes korlátozó és jogellenes törvény hatályon kívül helyezése és az emberijog-védők szervezetei jogi személyiségének visszaállítása révén; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák egy vizsgálati és elszámoltathatósági mechanizmus létrehozását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsán belül;

6.  megismétli, hogy a mély nicaraguai politikai válságban az egyetlen megoldás az inkluzív és érdemi nemzeti párbeszéd, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nicaraguai rezsim folyamatosan kibújik kötelezettségei alól, és nem hajlandó részt venni egy ilyen párbeszédben; megjegyzi, hogy a szabad, tisztességes és átlátható választások megtartása, a jogállamiság és a szabadságjogok helyreállítása, az elnyomás és a félelem megszüntetése, az önkényesen fogva tartott politikai foglyok szabadon bocsátása, az önkényesen törölt politikai pártok jogállásának visszaállítása, a száműzöttek kirekesztés nélküli és teljes körű garanciák melletti visszatérése és a nemzetközi emberi jogi szervezetek visszatérése az országba elengedhetetlen feltétele a nicaraguai rezsimmel folytatott párbeszédnek; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák a civil társadalom arra irányuló jelenlegi és jövőbeli erőfeszítéseit, hogy megteremtsék a demokratikus átmenethez vezető párbeszéd feltételeit, összhangban a 2019. márciusi megállapodásokban foglaltakkal;

7.  támogatja az alelnök/főképviselő nyilatkozatát, amely további intézkedések meghozatala céljából fontolóra veszi az EU rendelkezésére álló valamennyi eszközt, beleértve azokat is, amelyek túlmutathatnak az egyedi korlátozásokon, ugyanakkor arra törekszik, hogy elkerüljön minden olyan intézkedést, amely növelheti a nicaraguai nép nehézségeit; üdvözli Rosario Murillo és több más személy felvételét a szankciók hatálya alá tartozó személyek 2022 októberéig megújított jegyzékébe; kéri, hogy Daniel Ortegát haladéktalanul vegyék fel a szankciók hatálya alá tartozó személyek listájára;

8.  hangsúlyozza, hogy a korrupció, amelyből az Ortega–Murillo család közvetlenül hasznot húz, valamint a nicaraguai rezsim patrimonializmusa, amely magában foglalja az ország természeti erőforrásainak elpusztítását is, a rezsim lényegéből fakad és igen kiterjedt, és az ország gazdasági és humanitárius összeomláshoz vezet; rámutat, hogy az EU-nak és tagállamainak folytatniuk kell a humanitárius segítségnyújtást a legkiszolgáltatottabbak támogatása érdekében, ugyanakkor alternatív intézkedéseket kell tanulmányozniuk a széles körben elterjedt korrupció kezelésére; e tekintetben felhívja az EU-t és tagállamait, hogy kövessék nyomon, hogy – többek között a multilaterális és pénzügyi intézményeken keresztül – elkülönített európai források ne járuljanak hozzá a rezsim korrupciójának fokozódásához;

9.  megdöbbenését fejezi ki a környezetvédők fokozódó üldözése és kriminalizálása miatt Nicaraguában; elítéli a nicaraguai őslakosokkal szembeni folyamatos támadásokat és agresszív cselekményeket; felszólítja a nicaraguai kormányt, hogy teljesítse az escazúi megállapodásban vállalt kötelezettségeit;

10.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy egyfelől képviselőiken és nicaraguai nagykövetségeiken keresztül a helyszínen kísérjék szoros figyelemmel a helyzet alakulását, többek között a bírósági tárgyalások nyomon követésével, valamint a börtönben vagy házi őrizetben lévő rendszerkritikus személyek és ellenzéki vezetők meglátogatása révén, és könnyítsék meg a sürgősségi vízumok kiadását és biztosítsanak ideiglenes politikai menedéket az uniós tagállamokban; kiemeli és méltatja a nicaraguai civil társadalom, emberijog- és környezetvédők, valamint újságírók kulcsfontosságú szerepét; kéri, hogy az Európai Külügyi Szolgálat erősítse meg a civil társadalmi szervezetekkel és az emberijog-védőkkel folytatott rendszeres párbeszédet, és erősítse meg a nélkülözhetetlen munkájukat támogató mechanizmusokat;

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nicaraguai külügyminiszter 2021. november 19-én felmondta az AÁSZ chartáját, és kiemeli, hogy ezzel a döntéssel megszűnik az ország hozzáférése az Amerikaközi Fejlesztési Banktól származó finanszírozáshoz, és e döntés azt is jelenti, hogy Nicaragua kilép az emberi jogok védelmére irányuló regionális mechanizmusaiból; emlékeztet arra, hogy annak ellenére, hogy felmondta a chartát, Nicaraguát továbbra is kötik az AÁSZ egyéb jogi eszközeiből, többek között az Emberi Jogok Amerikai Egyezményéből eredő kötelezettségei; hangsúlyozza, hogy akár két évig is eltarthat, mire a kilépés hatályba lép;

12.  felhívja a nemzetközi közösséget és a hasonlóan gondolkodó demokratikus partnereket, hogy a többoldalú fórumokon összehangolt módon gyakoroljanak nyomást a nicaraguai rezsimre egy olyan a gyors átmenet segítése és előmozdítása érdekében, amelynek során a nicaraguai nép maradéktalanul visszanyerheti a demokratikus rendet és a népszuverenitást;

13.  sajnálja, hogy 2021. december 10-én a nicaraguai rezsim megszakította diplomáciai kapcsolatait a demokratikus Tajvannal, hogy a Kínai Népköztársaság totalitárius államának támogatását kérje;

14.  emlékeztet arra, hogy az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás szerint Nicaraguának tiszteletben kell tartania és meg kell szilárdítania a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok elveit; megismétli kérését, hogy a jelenlegi körülmények fényében léptessék életbe a társulási megállapodás demokratikus záradékát;

15.  ismételten felszólít Alessio Casimirri Olaszországnak történő azonnali kiadatására;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, a Limai Csoportnak és a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0359. (2) HL L 346., 2012.12.15., 3. o. (3) HL L 361., 2021.10.12., 52. o.