Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2021/3010(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0594/2021

Viták :

PV 14/12/2021 - 12
CRE 14/12/2021 - 12

Szavazatok :

PV 16/12/2021 - 9
PV 16/12/2021 - 15
CRE 16/12/2021 - 9

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0515

Elfogadott szövegek
PDF 146kWORD 50k
2021. december 16., Csütörtök - Strasbourg
Az ukrán határon és Ukrajna oroszok által megszállt területein kialakult helyzet
P9_TA(2021)0515RC-B9-0594/2021

Az Európai Parlament 2021. december 16-i állásfoglalása az ukrán határon és Ukrajna oroszok által megszállt területein kialakult helyzetről (2021/3010(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira és jelentéseire,

–  tekintettel az ENSZ Alapokmányára, az ENSZ Tengerjogi Egyezményére, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményére,

–  tekintettel az 1975. augusztus 1-jei Helsinki Záróokmányra és az azt követő dokumentumokra,

–  tekintettel az új Európáért létrejött, 1990. november 19–21-i párizsi chartára,

–  tekintettel a 2014. szeptember 19-i minszki megállapodásokra és a 2015. február 12-én Minszkben elfogadott és aláírt, a minszki megállapodások végrehajtását célzó intézkedéscsomagra, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 17-i 2202(2015). számú határozatával teljes egészében jóváhagyott,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra és különösen annak a kül- és biztonságpolitika területén folytatott politikai párbeszédről és konvergenciáról szóló II. címére(1),

–  tekintettel az EU és Ukrajna között első ízben 2021. június 3-án megtartott, kiberbiztonságról szóló párbeszédre,

–  tekintettel az Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter által 2021. november 10-én aláírt USA–Ukrajna stratégiai partnerségi chartára,

–  tekintettel Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a Külügyek Tanácsa 2021. december 13-i ülését követően tett nyilatkozatára, amely szerint az Ukrajna elleni bármely agresszió politikai, illetve jelentős gazdasági következményekkel jár Oroszország számára,

–  tekintettel Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak a NATO külügyminisztereinek 2021. november 30-i ülését követő nyilatkozatára,

–  tekintettel a G7-ek külügyminisztereinek Oroszországról és Ukrajnáról szóló, 2021. december 12-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének és Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének a 23. EU–Ukrajna csúcstalálkozót követő, 2021. október 12-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ-közgyűlés „A Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol ukrajnai város, valamint a Fekete-tenger és az Azovi-tenger egyes részei militarizálásának problémája” című, 2021. december 9-i határozatára,

–  tekintettel a biztonsági garanciákról szóló, 1994. december 5-i budapesti megállapodásra,

–  tekintettel az ukrajnai válságra reagáló uniós politikára, ezen belül a 2014 óta hatályban lévő korlátozó intézkedésekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jogi elveknek megfelelően az államoknak „nemzetközi érintkezéseik során más Állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló (...) fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniok kell”;

B.  mivel az EU és Belarusz közötti határon kialakult válság közepette az Oroszországi Föderáció folyamatosan növelte katonai jelenlétét Ukrajna határai mentén – összesen mintegy 100 000 katonát felvonultatva –, valamint Ukrajna jelenleg orosz támogatású erők által elfoglalt donyecki és luhanszki területein, és jelentősen fokozta katonai tevékenységének mértékét a megszállt Krím félszigeten, valamint a Fekete-tenger medencéjében; mivel a katonai jelenlét e növelését közelmúltbeli kereskedelmi műholdfelvételek is megerősítették; mivel a közelmúltbeli jelenlét jelentősebbnek tekinthető a tavaszinál, amikor Oroszország legutóbb fokozta katonai jelenlétét;

C.  mivel az Egyesült Államok hírszerzési jelentései szerint Oroszország ezúttal 2022 elejére akár 175 000 katonát is bevethet; mivel ezek az offenzív fejlemények egy többfrontos offenzív katonai agresszió előkészületeiként vagy erőszak alkalmazásával való fenyegetésként értelmezhetők a szomszédos Ukrajnával szemben azzal a céllal, hogy beavatkozzanak ez utóbbi szuverenitásába és politikai függetlenségébe, ami ellentétes az Oroszországi Föderáció nemzetközi kötelezettségeivel; mivel Aljakszandr Lukasenka bejelentette, hogy teljes mértékben támogatja Oroszországot egy Ukrajna elleni katonai fellépés esetén;

D.  mivel az ukrán határ közelében az orosz csapatok közelmúltbeli mozgását az orosz megbízottak és médiaorgánumok fokozott beavatkozása és dezinformációs kampányai kísérték az Unióban, Ukrajnában és magában Oroszországban; mivel e hibrid taktikák keretében többek között nőtt a NATO-t és Ukrajnát lejárató tartalmak száma, megkísérelték Ukrajnát és a NATO-t felelőssé tenni az esetleges jövőbeli orosz katonai eszkalációért, valamint hamis narratívákat terjesztettek, többek között személyesen Putyin elnök és Medvegyev volt elnök is;

E.  mivel a minszki megállapodások elfogadása óta több mint hat év telt el, a Krím félsziget Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálása és az Oroszország által folytatott ukrajnai háború kezdete óta pedig több mint hét év; mivel több mint 14 000 ember vesztette életét a folytatódó konfliktus során; mivel a konfliktus eredményeképp közel kétmillió ember vált belső menekültté; mivel a konfliktus Ukrajnában és a környező régiókban továbbra is súlyosan érinti az orosz ellenőrzés alatt álló és az annektált területek lakosságának megélhetését; mivel Oroszország a konfliktusban részt vevő felek közé tartozik, és ezért nem léphet fel közvetítőként;

F.  mivel a 2015. februári minszki megállapodások végrehajtását célzó intézkedéscsomag végrehajtása terén komoly visszalépések történtek, különösen az Oroszországi Föderáció megállapodások szerinti kötelezettségvállalásaival ellentétes egyoldalú intézkedései miatt;

G.  mivel jelentések szerint a Wagner-csoport nevű orosz katonai magánvállalat alkalmazottai – kezdetben mintegy 250 harcossal, most pedig 2500 fővel – 2014 óta jelen vannak Kelet-Ukrajnában az ottani oroszbarát szakadárok mellett;

H.  mivel az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának legutóbbi, 2021. december 1-jén közzétett jelentése a Donyec-medence konfliktusövezetében az ellenségeskedések fokozódásáról, az ukrán oldalon a polgári áldozatok számának növekedéséről és az infrastruktúrát ért károkról számolt be; mivel a jelentés azt is megállapította, hogy a Donyec-medence önkényesen kikiáltott köztársaságainak bíróságai továbbra is tisztességes eljárás nélkül ítélnek el polgári személyeket a konfliktussal kapcsolatos bűncselekményekért;

I.  mivel Ukrajna Oroszország által megszállt területein a donyecki és luhanszki régióban több mint 160 illegális börtön működik, amelyekben a konfliktus kezdete óta több mint 3000 főt tartanak jogellenesen fogva, és a fogvatartottak kínzásoknak és embertelen bánásmódnak vannak kitéve;

J.  mivel Oroszország továbbra is megszegi a tűzszünetet a Donyec-medencében, ahol 2346 támadást indított az ukrán hadállások ellen, amelyek során 261 ukrajnai katona megsebesült, 65 pedig életét vesztette, köztük az ukrajnai fegyveres erők 29 katonája, akikkel a 2020. július 27. és 2021. december 2. közötti időszakban orvlövészek végeztek;

K.  mivel 2021 áprilisában az orosz védelmi minisztérium egyoldalúan lezárta a Kercsi-szoros körüli vizeket a más országokból származó nem kereskedelmi hajók előtt, akadályozva ezáltal az Azovi-tenger felé és felől közlekedő hajók szabad átjárását; mivel annak ellenére, hogy Oroszország bejelentette, hogy 2021 októberében feloldja a korlátozásokat, azok még mindig érvényben vannak; mivel ezek az akadályok negatív hatást gyakorolnak Ukrajna Azovi-tengeri kikötőire és a Fekete-tenger átmenő nemzetközi hajóforgalmára;

L.  mivel Putyin elnök 2021. november 15-én rendeletet írt alá egyszerűsített kereskedelmi szabályokról, amelyek lehetővé teszik az áruk bejutását Ukrajna Donyeck és Luhanszk régiójának azon területeire, illetve területeiről, amelyek ideiglenesen nem állnak a kormányzat ellenőrzése alatt;

M.  mivel az Egyesült Államok és Ukrajna közötti stratégiai partnerség 2021. november 10-i chartája kimondja, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna továbbra is számos érdemi intézkedést kíván folytatni az Ukrajna elleni közvetlen és hibrid külső agresszió megelőzése érdekében, és Oroszországot felelősségre kívánja vonni az ilyen agresszióért és a nemzetközi jog megsértéséért;

N.  mivel 2021. december 1-jén Putyin elnök jogilag kötelező garanciákat követelt a NATO-tól arra vonatkozóan, hogy az nem hajt végre további keleti bővítéseket; mivel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 2021. november 30-án, Ukrajna potenciális NATO-tagságára utalva, a NATO külügyminisztereinek ülését követően kijelentette, hogy Oroszországnak „nincs vétójoga, és nincs joga beavatkozni ebbe a folyamatba”;

1.  támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását; ismételten határozottan támogatja az EU azon politikáját, hogy nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város jogellenes annektálását; elítéli Oroszország közvetlen és közvetett részvételét a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban, valamint az e területeken és az annektált Krím félszigeten elkövetett folyamatos emberi jogi jogsértéseket;

2.  elítéli az ukrán határ menti jelenlegi fokozott orosz katonai jelenlétet, és elutasítja ennek az orosz fél részéről elhangzó bármilyen indokolását; emlékeztet arra, hogy ilyen jelenlét idén a második alkalommal fordul elő; hangsúlyozza, hogy ezt a katonai jelenlétet a háborús retorika drámai növekedése kísérte az orosz oldalon;

3.  követeli, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul és teljes mértékben vonja vissza katonai erőit, hagyjon fel az Ukrajna területi integritása elleni fenyegetéssel, amely destabilizáló hatást gyakorol az egész régióra és azon túl, továbbá hagyjon fel minden olyan intézkedéssel, amely tovább súlyosbítja a konfliktust, és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban enyhítse a feszültségeket; hangsúlyozza a konfliktus békés politikai megoldásának szükségességét;

4.  hangsúlyozza, hogy az orosz katonai jelenlét növelése fenyegetést jelent Európa általános békéjére, stabilitására és biztonságára nézve, és felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a katonai csapatmozgások átláthatóságára vonatkozó elveit és kötelezettségvállalásait, köztük a Bécsi Dokumentumot; sürgeti továbbá Oroszországot, hogy tegyen eleget az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti kötelezettségének, és garantálja a hajózás szabadságát és a nemzetközi Kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tenger kikötőibe történő áthaladást;

5.   mély aggodalommal tölti el az Azovi-tenger, a Fekete-tenger és a balti-tengeri régió folyamatos militarizációja, kiváltképpen pedig a Kalinyingrádi terület és a jogellenesen megszállt Krím félsziget militarizálása, többek között a hozzáférés-gátlással/területmegtagadással (A2/AD) kapcsolatos képességek Oroszországi Föderáció általi fejlesztése, amely új S-400 légvédelmi rendszerek alkalmazását, valamint a hagyományos katonai erők példátlan méretű felvonultatását és a nukleáris fegyverek esetleges bevetésére irányuló, minden eddiginél komolyabb előkészületeket is magában foglalja;

6.  szolidaritását fejezi ki Ukrajna népe iránt, amely 2014 óta rengeteget szenvedett a súlyos gazdasági válsággal kísért háborútól, és amely jelenleg az ország valamennyi polgárának életét fenyegető, teljes körű katonai offenzíva veszélyének vannak kitéve;

7.  megismétli, hogy az Ukrajnával folytatott uniós biztonsági párbeszédnek nagyratörőnek kell lennie, és hozzá kell járulnia a helyszínen felmerülő biztonsági kihívások egységes értékeléséhez; hangsúlyozza, hogy a baráti országoknak fokozniuk kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat és a védelmi fegyverek biztosítását, ami összhangban van az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, amely lehetővé teszi az egyéni és kollektív önvédelmet; üdvözli az Európai Unió Tanácsának 2021. december 2-i határozatát, amely szerint az Európai Békekeret forrásaiból 31 millió EUR összegű csomagot biztosít Ukrajna számára a reziliencia és a védelmi képességek megerősítésének elősegítése érdekében; megjegyzi, hogy Ukrajna esetleges jövőbeli részvétele az állandó strukturált együttműködés (PESCO) projektjeiben jelentős mértékben javítaná – az uniós bevált módszerekkel és normákkal összhangban – Ukrajna nemzeti védelmi képességeit a társulási megállapodásban rögzítettek szerint;

8.  hangsúlyozza, hogy az ukrán határon megfigyelhető orosz katonai jelenlét ismétlődő növelése eszközként szolgál arra, hogy Ukrajna kárára politikai engedményeket szerezzenek a Nyugattól; hangsúlyozza, hogy a szövetségek megválasztása egyetlen ország esetében sem függhet egy harmadik ország jóváhagyásától, és ezért elutasítja Oroszország minden arra irányuló kísérletét, hogy egyes országokat bevonjon a „befolyási övezetébe”, és így alakítsa jövőjüket; emlékeztet arra, hogy a Nyugat kompromisszumkész vagy békülékeny magatartását az orosz fél gyengeségnek tekintené, és csak felbátorítaná, hogy tovább fokozza agresszív megközelítését;

9.  kiemeli, hogy az orosz katonai jelenlét növelése egy szélesebb körű stratégia részét is képezi, amely magában foglalja a hibrid hadviselés elemeit is, amelyet Oroszország az Európai Unióval és hasonló gondolkodású partnereivel szemben alkalmaz káoszt és zűrzavart okozva a szomszédságában, a határain és az Európai Unión belül; megismétli, hogy Oroszország olyan fenyegetések együttesét alkalmazza, mint a katonai, digitális, energetikai fenyegetés és a félretájékoztatás, kihasználva az EU nyílt rendszerét annak gyengítésére; úgy véli, hogy az EU-nak tisztában kell lennie saját sebezhetőségével és a szomszédságbeli partnerei sebezhetőségével, és meg kell erősítenie a rezilienciáját annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudjon lépni a hibrid támadásokkal szemben, és javítani tudja a partnerekkel – különösen a félretájékoztatással kapcsolatban – folytatott együttműködést, valamint fokoznia kell a békés konfliktusrendezésre irányuló képességeit, különös tekintettel a konfliktusövezetekben élő nők és kiszolgáltatott csoportok helyzetére;

10.  hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy nagyon erőteljes figyelmeztetést küldjön az Oroszországi Föderációnak arra vonatkozóan, hogy a katonai ellenségeskedések nemcsak elfogadhatatlanok, hanem azoknak magas gazdasági és politikai áruk is lesz; üdvözli az EU és a G7-ek külügyminisztereinek legutóbbi nyilatkozatait, amelyekben határozottan támogatják az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni esetleges katonai agressziójával szembeni összehangolt nemzetközi fellépést;

11.  sürgeti a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét annak biztosítására, hogy a Tanács továbbra is tájékoztatást kapjon az Oroszországi Föderáció katonai fellépéseiről, és továbbra is készen álljon arra, hogy mielőbb megállapodjon a további együttes fellépésről, különösen a súlyos gazdasági és pénzügyi szankcióknak az Egyesült Államokkal, a NATO-val és más partnerekkel szoros együttműködésben történő elfogadásáról az Oroszország által jelentett azonnali és hiteles fenyegetések kezelése érdekében, ahelyett, hogy a fellépés előtt újabb invázióra várna; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és partnereinek egységes megközelítést kell alkalmazniuk az elrettentéssel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy minden intézkedést Ukrajnával együttműködve kell meghozni;

12.  hangsúlyozza, hogy az új szankciócsomagnak ki kell terjednie az esetleges invázió tervezésében részt vevő orosz tiszti karra és főtisztekre, valamint az orosz elnök közvetlen környezetére és az elnökhöz közeli oligarchákra, valamint családjaikra is; követeli, hogy az ilyen szankciók foglalják magukban az EU-ban található pénzügyi és tárgyi eszközök befagyasztását, valamint utazási tilalmakat és Oroszország kizárását a SWIFT fizetési rendszerből, ezáltal kizárva az orosz vállalatokat a nemzetközi pénzügyi piacról és megtiltva az orosz állampapírok elsődleges és másodlagos piacokon történő felvásárlását, továbbá hogy célozzák meg az orosz gazdaság fontos ágazatait, és zavarják meg a hírszerző szolgálatok és a katonaság finanszírozását;

13.  hangsúlyozza, hogy az Ukrajnát érő orosz támadás esetén az EU első és azonnali fellépésének meg kell szüntetnie az összes utazási lehetőséget, és meg kell szüntetnie az orosz diplomata-útlevéllel rendelkezők vízummentességét, az akkreditált diplomaták kivételével;

14.  kéri, hogy az EU tegyen sürgős és hiteles lépéseket az orosz energiaimporttól való függőségének csökkentése érdekében, és felszólítja az EU-t, hogy a társulási megállapodással összhangban tanúsítson erősebb energetikai szolidaritást Ukrajnával az energetikai infrastruktúrák közötti kölcsönös összeköttetések bővítése révén; ezért sürgeti az uniós intézményeket és az összes tagállamot, hogy gondoskodjanak arról, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket ne helyezzék üzembe, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az uniós földgázirányelv(2) rendelkezéseinek; megismétli az Északi Áramlat 2 projekthez kapcsolódó politikai, gazdasági és biztonsági kockázatokkal kapcsolatos hosszú távú, alapvető aggályait; hangsúlyozza, hogy le kell állítani a Roszatom által épített vitatott atomerőművek építését;

15.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak többek között egy globális korrupcióellenes szankciós mechanizmus létrehozása, valamint a pénzmosás elleni hatályos irányelvek következetes végrehajtása és érvényesítése révén biztosítaniuk kell, hogy többé ne fogadjanak tisztázatlan eredetű orosz vagyonokat és beruházásokat; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fokozzák a Kreml EU-n belüli azon stratégiai beruházásainak megfékezésére irányuló erőfeszítéseit, amelyek célja a felforgatás, a demokratikus folyamatok és intézmények aláásása és a korrupció terjesztése, valamint hogy teremtsenek nagyobb fokú átláthatóságot, különösen az orosz elit által az EU-ban letétbe helyezett vagy elköltött pénzeszközök tekintetében;

16.  aláhúzza annak fontosságát, hogy határozott intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megakadályozzák Oroszországot az érvényben lévő uniós szankciók kijátszásában; úgy véli, hogy e célból az EU-nak felül kell vizsgálnia és aktualizálnia kell alkalmazandó rendeleteit a számos joghézag megszüntetése érdekében, hogy a szankciókat hatékonyabbá tegye, és valóban növelje Oroszország ellenséges fellépéseinek árát;

17.  felhívja az Európai Tanácsot, hogy 2021. december 16-i ülésén vitassa meg és értékelje alaposan az európai biztonságot az Oroszországi Föderáció részéről fenyegető veszélyekre adandó lehetséges reakciókat, és folytassa az Oroszországgal kapcsolatos átfogó uniós stratégiáról szóló korábbi megbeszéléseit; felszólítja az EU-t és az európai partnereket, hogy vitassák meg az európai biztonságra vonatkozó hosszú távú terveket annak érdekében, hogy közösen kezeljék a kontinenst fenyegető jövőbeli katonai fenyegetéseket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy folyamatosan gyengülnek a nemzetközi biztonsági és fegyverzet-ellenőrzési architektúra alappillérei, amelyek ki vannak téve Oroszország manipulációnak és ismételt jogsértéseinek; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot e tekintetben, hogy mindezeknek megfelelően a stratégiai iránytűben is tekintse Oroszországot az európai kontinensre nézve jelentős fenyegetésnek, amint azt a NATO vitacsoportja által készített jelentés is megállapítja;

18.  felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel az olyan egyoldalú intézkedésekkel, amelyek ellentétesek a minszki megállapodások keretében tett kötelezettségvállalásokkal, és akadályozzák azok további végrehajtását, súlyosbítják a kelet-ukrajnai konfliktust, és nemzetközi szinten kétségeket ébresztenek az Oroszországi Föderáció azon politikai akaratával és képességével kapcsolatban, hogy eleget tegyen kötelezettségvállalásainak;

19.  sürgeti Oroszországot és az Oroszország által támogatott szeparatistákat, hogy tartsák be a tűzszüneti megállapodást; felszólítja Oroszországot, hogy konstruktívan vegyen részt a normandiai négyek csoportban és a háromoldalú összekötő csoportban, és hajtsa végre nemzetközi kötelezettségeit, különösen a minszki megállapodásokból és az ENSZ tengerjogi egyezményéből eredőeket; felszólít az illegálisan fogva tartott és bebörtönzött ukrán állampolgárok azonnali szabadon bocsátására; ösztönzi a Tanácsot, hogy terjessze ki a szankciók körét az „útlevélkiadási” politikára és a jogellenes krími választások szervezésére, valamint az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régió kormányzati ellenőrzésen kívül álló területein élő lakosságnak a 2021. szeptemberi parlamenti (Állami Duma-) választásokon való részvételének lehetővé tételére vonatkozó döntésre, továbbá hogy növelje az árat, amelyet Oroszországnak kell fizetnie a minszki megállapodások végrehajtásának és a normandiai négyek tárgyalásainak akadályozásáért; felkéri a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy vizsgálja ki az orosz fél és szövetségesei által a Krím félszigeten és Kelet-Ukrajnában elkövetett bűncselekményeket; kiemeli a Nemzetközi Bíróság és az egyetemes joghatósági ügyek szerepét e tekintetben; úgy véli, hogy a Donyecki és Luhanszki úgynevezett Népköztársaság de facto hatóságainak politikai és katonai vezetését az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében szankcionálni kell;

20.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziója korlátozások nélkül folytathassa munkáját 2022 márciusán, jelenlegi megbízatásának várható lejártán túl is; határozottan elítéli Oroszország lépéseit, amelyek megakadályozzák az EBESZ különleges megfigyelő misszióját feladatai ellátásában azzal, hogy interferenciával zavarja a misszió pilóta nélküli légi járműveinek működését, a megfigyelőket pedig nem engedi belépni a megszállt területekre; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország úgy határozott, a gukovói és donyecki orosz ellenőrzőpontokról kizárja az EBESZ megfigyelő misszióját;

21.  határozottan támogatja Ukrajna arra irányuló erőfeszítéseit, hogy bíróság elé állítsa a háborús bűncselekményeket elkövető orosz zsoldosokat, és sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák erre irányuló együttműködésüket;

22.  újra kijelenti, hogy támogatja a maláj légitársaság MH17-es járata tragikus lelövésének – amely háborús bűncselekménynek is minősülhet – körülményeit vizsgáló nemzetközi nyomozást, és ismételten felszólít arra, hogy állítsák bíróság elé a felelősöket;

23.  elítéli, hogy Putyin elnök aláírta az egyszerűsített kereskedelmi szabályokról szóló rendeletet, amely lehetővé teszi az áruknak az ukrán Donyeck és Luhanszk régió ideiglenesen nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire való bejutását, illetve az onnan való kijutását, és felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza azt; kiemeli, hogy az ilyen egyoldalú intézkedések sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, többek között a vámellenőrzés tekintetében, továbbá növelhetik a feszültségeket és a továbbiakban is fenntarthatják a status quo-t, miközben akadályozzák a jövőbeli reintegrációs folyamatot;

24.  üdvözli a Krímmel foglalkozó nemzetközi platform létrehozását és tevékenységét; úgy véli, hogy ez fontos eszköz abban, hogy a Krím félsziget jogellenes annektálásának kérdése továbbra is kiemelt helyen szerepeljen a nemzetközi napirenden; elégedettségének ad hangot amiatt, hogy az EU határozottan támogatja ezt a kezdeményezést, és felhívja az EU-t, hogy továbbra is járuljon hozzá a paltform konzultációs és koordinációs formátumának fejlesztéséhez; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetközi szervezetektől és az emberi jogok védelmezőitől továbbra is megtagadják a Krímbe való bejutást;

25.  felhívja az orosz népet, hogy ne higgyen a Nyugatot az orosz nép és az orosz állam ellenségeként ábrázoló, mindenhol jelen lévő hivatalos propagandának; emlékeztet arra, hogy a demokrácia és a szabadság csak a korrupt orosz elitet fenyegeti, a népet nem; kifejezi azon óhaját, hogy párbeszédet kezdjen és jövőbeli kapcsolatokat építsen ki egy demokratikus Oroszországgal; emlékeztet arra, hogy a „Kreml mindenekelőtt” agresszív kül- és belpolitika áldozata az orosz nép;

26.  támogatja az ukrajnai hatóságok azon erőfeszítéseit, amelyek az országnak a társulási megállapodás, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség előírásaival összhangban történő megreformálását célozzák; felhívja az uniós intézményeket, hogy az EUSZ 49. cikkével összhangban tartsanak fenn hiteles, hosszú távú perspektívát Ukrajna uniós csatlakozása tekintetében, csakúgy, mint bármely európai állam esetében; hangsúlyozza, hogy ezek az erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy Ukrajna rezilensebbé váljon, és hatékonyabban tudjon fellépni a jelenlegi és jövőbeli orosz agresszióval szemben;

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 161., 2014.5.29., 3. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

Utolsó frissítés: 2022. február 24.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat