Index 
Elfogadott szövegek
2021. július 8., Csütörtök - Strasbourg
Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer alkalmazására vonatkozó iránymutatások létrehozása
 Az EU globális emberi jogi szankciórendszere (uniós Magnyickij-törvény)
 Éves jelentés a schengeni térség működéséről
 Európai Gyógyszerügynökség***I
 A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program ***I
 Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában
 A különbizottságok és a vizsgálóbizottság összetétele
 Ahmadreza Dzsalali ügye Iránban
 Hongkong, nevezetesen az Apple Daily hírlap ügye
 Halálbüntetés Szaúd-Arábiában, nevezetesen Musztafa Hásim ed-Darvís és Abdelláh el-Hovajti ügye
 A makrogazdasági jogalkotási keret felülvizsgálata
 A nicaraguai helyzet
 A törökországi ellenzék elnyomása, különös tekintettel a HDP-re
 Antarktiszi védett tengeri területek létrehozása és a Déli-óceán biodiverzitásának megőrzése
 Az uniós jog és az LMBTIQ-személyek jogainak megsértése Magyarországon a magyar Országgyűlésben elfogadott jogszabályváltozások következtében

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer alkalmazására vonatkozó iránymutatások létrehozása
PDF 162kWORD 53k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer alkalmazására vonatkozó iránymutatások létrehozásáról (2021/2071(INI))
P9_TA(2021)0348A9-0226/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a rendelet),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 7. cikkére,

–  tekintettel a jogállamiság európai unióbeli helyzetéről és a feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazásáról szóló, 2021. június 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről, az intézményközi megállapodásról, az Európai Uniós Helyreállítási Eszközről és a jogállamiságról szóló rendeletről szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az (EU, Euratom) 2020/2092 rendeletről: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazásáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentésről – A jogállamiság európai unióbeli helyzetéről szóló, 2020. szeptember 30-i közleményére (COM(2020)0580),

–  tekintettel a Bizottságnak a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban előterjesztett, indokolással ellátott, 2017. december 20-i javaslatára (COM(2017)0835),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel az eljárási szabályzat 58. cikke alapján a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság közös tanácskozásaira,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0226/2021),

A.  mivel a rendeletben foglalt feltételrendszer a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre (MFF), a Next Generation EU (NGEU) helyreállítási tervre és a sajátforrás-határozatra(6) vonatkozó általános politikai megállapodás részét képezte, és alkalmazása nem késleltethető, különös tekintettel az említett eszközök alkalmazására;

B.  mivel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó MFF és az NGEU összege olyan, az Unió történetében példátlan költségvetést jelent, amelynek célja az Unió gazdasági és társadalmi helyreállítása a Covid-világjárványt követően, és ezért minden eddiginél nagyobb szükség van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó elvek kellő időben történő és megfelelő alkalmazására, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére;

C.  mivel a rendelet szerint a jogállamiság tisztelete a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó elvek tiszteletben tartásának alapvető előfeltétele;

D.  mivel a rendelet 2021. január 1-jén hatályba lépett, és ezen időpont óta teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban a rendelet hatálybalépését követően végrehajtott valamennyi kifizetésre;

E.  mivel a Bizottság úgy határozott, hogy eleget tesz a 2020. december 10–11-i, nem kötelező erejű európai tanácsi következtetéseknek, és kijelentette, hogy a rendelet alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat fog kidolgozni;

F.  mivel a rendelet alkalmazásáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalásában a Parlament arra kérte a Bizottságot, hogy legkésőbb 2021. június 1-jéig és a Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadja el az iránymutatásokat;

G.  mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében az „Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” téma is megvitatásra kerül, így lehetőség nyílik az uniós értékek – köztük a jogállamiság – megsértésének nyomon követésére, megelőzésére és kezelésére szolgáló uniós eszközök alapos átgondolására;

1.  sajnálattal fogadja, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy a rendelet alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat dolgoz ki; ismételten hangot ad azon véleményének, hogy a rendelet szövege egyértelmű, alkalmazásához nincs szükség további értelmezésre, és hogy a társjogalkotók e célból nem ruháztak hatásköröket a Bizottságra; tudomásul veszi az iránymutatások szövegének tervezetét, amelyet a Bizottság megosztott a Parlamenttel és a tagállamokkal;

2.  hangsúlyozza, hogy az iránymutatások jogilag nem kötelező erejűek; csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság jelen esetben eltér attól a szokásos gyakorlatától, hogy csak azokban az esetekben fogalmaz meg jogi aktus alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat, ha bizonyos idő elteltével kiderül, hogy a jogi aktus tényleges végrehajtásához útmutatásra van szükség; hangsúlyozza, hogy az iránymutatások kidolgozásának folyamata semmiképpen sem késleltetheti tovább a rendelet alkalmazását;

3.  emlékeztet rá, hogy az iránymutatások nem módosíthatják, bővíthetik vagy szűkíthetik a rendelet szövegét; hangsúlyozza, hogy új érték teremtéséhez az iránymutatásoknak azt kell egyértelművé tenniük, hogy a rendelet jogszabályi rendelkezéseit hogyan fogják alkalmazni a gyakorlatban, ezért kellő időben ismertetniük kell a Bizottság által alkalmazandó eljárást, fogalommeghatározásokat és módszertant;

4.  mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem tartotta be a rendelet szerinti kötelezettségeinek a Parlament által 2021. június 1-jéig történő teljesítésére kitűzött határidőt, többek között az iránymutatások kidolgozása tekintetében; üdvözli, hogy 2021. június 23-án a Parlament elnöke az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 265. cikke alapján felszólította a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket kötelezettségei teljesítésének és a rendelet teljes körű és azonnali alkalmazásának biztosítása érdekében;

5.  úgy véli, hogy a Bizottság nem használta ki hatékonyan a rendelet hatálybalépése óta eltelt időt; ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy ne késlekedjen tovább a rendelet alkalmazásával és a jogállamiság elvének a tagállamok általi bármiféle lehetséges megsértésének gyors és alapos kivizsgálásával, ha az kellően közvetlenül érinti az Unió költségvetésével való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a kockázata komolyan fennáll; ismételten hangsúlyozza, hogy egyes tagállamokban a helyzet már most azonnali, a rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedést tesz szükségessé, azaz e tagállamok írásbeli értesítését és erről a Parlament tájékoztatását;

6.  emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság 2019–2024 közötti időszakra vonatkozó politikai iránymutatása kimondta, hogy „nem köthetünk kompromisszumokat, ha az alapvető értékeink védelmezéséről van szó”, valamint hogy a teljes uniós eszköztár európai uniós szintű használata biztosítva lesz; emlékeztet arra, hogy az EUSZ 17. cikkének (3) bekezdése és az EUMSZ 245. cikke szerint a Bizottság „teljes mértékben független”, tagjai pedig nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól; emlékeztet továbbá arra, hogy az EUSZ 17. cikke (8) bekezdésének értelmében a Bizottság „az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel”;

7.  kéri, hogy a Bizottság rendszeresen és proaktív módon évente legalább kétszer tegyen jelentést a Parlamentnek az új és folyamatban lévő, vizsgálat alatt álló ügyekről, és ezt a lehető leghamarabb kezdje meg az első ügyekkel;

8.  elkötelezi magát amellett, hogy a rendelet végrehajtását szigorúan ellenőrzi, minden esetben, ha a jogállamiság elveinek a tagállamokban való, a rendelet hatálya alá tartozó lehetséges megsértésével kapcsolatos aggályok merülnek fel; vállalkozik arra, hogy rendszeres üléseket szervez a rendelet végrehajtásának a felelős bizottságokban az előadók irányításával történő nyomon követése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelő időben, alapos tájékoztatás nyújtásával válaszoljon a felelős bizottságok vizsgálatára;

A jogállamiság elveinek megsértése

9.  hangsúlyozza, hogy a rendelet vonatkozik mind a jogállamisági elvek megsértésének egyedi eseteire, mind az olyan „rendszerszintű” jogsértésekre, amelyek széles körben elterjedtek, vagy amelyekre a hatóságok ismétlődő gyakorlatai vagy mulasztásai, vagy az e hatóságok által elfogadott általános intézkedések miatt kerül sor;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy az iránymutatásokban tegye egyértelművé, hogy a jogállamiságnak a tagállamokban a 2021. január 1-jét megelőzően hozott határozatokból vagy történt eseményekből eredő megsértése is a rendelet hatálya alá tartozik, amennyiben hatása még mindig fennáll;

11.  külön felhívja a figyelmet a rendelet 3. cikkében felsorolt esetekre, amelyek a jogállamiság elveinek megsértésére engedhetnek következtetni; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az említett listán szereplő jogsértések lehetséges előfordulását a tagállamokban, ugyanakkor rámutat arra, hogy a hatóságok egyéb gyakorlatai vagy mulasztásai is relevánsak lehetnek; megjegyzi, hogy már a Bizottság 2020. évi éves jogállamisági jelentése is számos tagállam vonatkozásában tartalmaz olyan jogsértésekre utaló jelzést, amely releváns lehet a rendelet alkalmazása szempontjából;

12.  hangsúlyozza, hogy a tagállami szerveknek azon magatartástípusai, amelyek a rendelet 4. cikke szerinti feltételrendszer alkalmazásának szempontjából relevánsak, nem zárják ki más helyzeteknek vagy a hatóságok uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő egyéb magatartásának lehetséges relevanciáját;

13.  hangsúlyozza az uniós intézmények, a tagállamok, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) közti együttműködés fontosságát; emlékeztet arra, hogy alapot szolgáltat a rendelettel összhangban való fellépésre, ha az EPPO-val és az OLAF-fal folytatott együttműködés nem érdemi vagy nem történik meg kellő időben; hangsúlyozza, hogy az EPPO esetében az érdemi és kellő időben való együttműködés nem csak a nemzeti hatóságokat kötelezi arra, hogy aktívan segítsék és támogassák az EPPO nyomozásait és büntetőeljárásait, hanem a nemzeti kormányokat is arra, hogy biztosítsák delegált európai ügyészeik kellő időben és pártatlanul történő kinevezését; úgy véli emellett, hogy az OLAF ajánlásai nyomon követésének módszeres elmaradása a rendelet értelmében vett mulasztásnak minősülhet;

14.  emlékeztet arra, hogy a jogállamiság elvei megsértésének megállapításához a Bizottságnak objektív, pártatlan, tisztességes és alapos minőségi értékelést kell végeznie, melynek során figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló forrásokból és elismert intézményektől származó releváns információkat, többek között az Európai Unió Bíróságának és egyéb releváns nemzeti és nemzetközi bíróságoknak, például az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítéleteit, a Számvevőszék jelentéseit, a Bizottság éves jogállamisági jelentését és az uniós igazságügyi eredménytáblát, az OLAF és az EPPO vonatkozó jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek és hálózatok, köztük az Európa Tanács szervei, például a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) és a Velencei Bizottság – különös tekintettel ennek jogállamisági ellenőrzőlistájára –, valamint az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata következtetéseit és ajánlásait; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az ügyek kidolgozása során hogyan fogja gyűjteni, elemezni és értékelni ezeket az információkat;

15.  úgy véli különösen, hogy a Bizottság éves jogállamisági jelentése a jogállamiság elve megsértésének objektív, pártatlan, tisztességes és minőségi értékeléseként fontos információforrás az e rendelet szerinti bizottsági értékeléshez; felhívja a Bizottságot, hogy éves jogállamisági jelentésébe foglaljon bele egy olyan szakaszt, amely azokra az esetekre vonatkozik, amikor a jogállamiság valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a kockázata komolyan fennáll, és az iránymutatásokban tegye egyértelművé, hogy az éves jelentést hogyan fogják szisztematikusan felhasználni a rendelet szerinti bizottsági értékeléséhez;

16.  kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre világos, pontos és felhasználóbarát panaszbenyújtási rendszert, állapítson meg a Bizottság panaszokra való reagálására vonatkozó határidőket; hangsúlyozza, hogy a civil társadalom – beleértve a független nem kormányzati szervezeteket és a polgárokat –, valamint a tényalapú oknyomozó újságírás és média kiemelt helyzetben van a jogállamiság esetleges helyi és nemzeti szintű megsértéseinek azonosításához, és ezért be kell őket vonni a jelentéstételbe; emlékeztet annak szükségességére, hogy a rendeletet oly módon alkalmazzák, hogy az az (EU) 2019/1937 irányelvben(7) foglalt elvekkel összhangban biztosítsa az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmét;

17.  emlékeztet rá, hogy a rendeleten alapuló intézkedéseket kell hozni abban az esetben, ha a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a kockázata komolyan fennáll; hangsúlyozza, hogy ez átfogó, proaktív és kockázatalapú megközelítést feltételez a Bizottság részéről az uniós kiadások védelme érdekében, még a tényleges kifizetések teljesítése előtt;

18.  emlékeztet arra, hogy a rendelet hatóköre kiterjed valamennyi kormányzati szerv tevékenységére, beleértve azon tagállami szervezeteket, amelyeket közjogi intézményként, illetve a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervként hoztak létre, a költségvetési rendeletben foglaltakkal összhangban; hangsúlyozza, hogy az egy tagállamban közfeladatot ellátó szerv irányítási típusának semmilyen megváltoztatása nem mentesítheti az adott szervet a rendeletnek való megfelelésre vonatkozó kötelezettség alól;

Az uniós költségvetés védelme

19.  hangsúlyozza, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a jogállamiság tiszteletben tartása és az uniós költségvetésnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel – gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség – összhangban történő hatékony végrehajtása között, a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint; emlékeztet arra, hogy a rendelet 5. cikke szerint „a Bizottság ellenőrzi, hogy az alkalmazandó jogot betartották-e, és szükség esetén minden megfelelő intézkedést megtesz az uniós költségvetés védelme érdekében”;

20.  emlékeztet arra, hogy a rendelet világosan meghatározza a jogállamiságot, amely az Unió többi értékének – többek között az alapvető jogok és a megkülönböztetés tilalma – összefüggésében értendő; úgy véli, hogy a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértése – ideértve a kisebbségekkel szembeni államilag támogatott hátrányos megkülönböztetést, valamint a médiaszabadság elleni és az egyesülési és gyülekezési szabadság elleni támadásokat – hatással van azokra a projektekre, amelyekről a tagállamok úgy döntenek, hogy uniós forrásokból finanszírozzák őket, és ezért ezek kellően közvetlen hatást gyakorolhatnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére; kéri a Bizottságot, hogy az iránymutatásaiban ezt vegye figyelembe;

21.  emlékeztet rá, hogy különösen – de nem kizárólag – akkor van szükség a rendelet alapján hozott intézkedésekre, amikor a költségvetési rendeletben, a közös rendelkezésekről szóló rendeletben és más ágazatspecifikus jogszabályokban meghatározott egyéb eljárások nem tennék lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét; hangsúlyozza, hogy ez nem azt jelenti, hogy a rendeletet „végső eszköznek” kell tekinteni, hanem azt, hogy a Bizottság sokféle eljárást – többek között a rendeletet – alkalmazhat az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, amelyeket hatékonyságuktól és eredményességüktől függően eseti alapon – szükség esetén pedig párhuzamosan használva – kell kiválasztani; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg az alkalmazandó eszközök kiválasztásának működését, valamint eljárási és technikai normáit;

22.  rámutat arra, hogy a rendelet kiterjed valamennyi uniós alapra, és alkalmazandó a „rendszerszintű” jogsértésekre, valamint az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét fenyegető súlyos kockázatok eseteire, amelyek ellen nehéz lehet fellépni olyan más uniós eljárások révén, amelyek csak meghatározott kiadási programokra vonatkoznak, és amelyek a költségvetésre gyakorolt, már bekövetkezett hatásokkal kapcsolatosak; hangsúlyozza, hogy a rendelet az egyetlen olyan uniós jogszabály, amely a jogállamiság tiszteletben tartását összekapcsolja az uniós költségvetéssel; úgy véli ezért, hogy a rendelet egyedi rendelkezéseit teljes körűen alkalmazni kell a jogállamiság uniós költségvetés melletti kiegészítő jellegű védelmének biztosítása érdekében;

23.  hangsúlyozza, hogy a „rendszerszintű”, például az igazságszolgáltatási rendszer működését, a bírák és az igazságszolgáltatás függetlenségét vagy a közigazgatási szervek semlegességét, vagy a korrupció, csalás, adókijátszás és összeférhetetlenség megelőzésére és az ezek elleni küzdelemre irányuló felhatalmazással rendelkező intézmények megfelelő működését, vagy a visszalépés tilalma elvének megsértését(8) érintő jogsértések általában kellően közvetlen hatást gyakorolnak az uniós források megfelelő kezelésére, felhasználására és ellenőrzésére; kéri a Bizottságot, hogy tisztázza a kritériumokat a rendszerszintű jogsértések esetén alkalmazandó intézkedések tekintetében;

Intézkedések elfogadása

24.  emlékeztet rá, hogy a rendelet 6. és 7. cikke meghatározza a rendeleten alapuló intézkedések elfogadásának és megszüntetésének valamennyi lépését és pontos ütemtervét; hangsúlyozza, hogy az intézkedések elfogadására és megszüntetésére irányuló eljárásnak tiszteletben kell tartania az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség és a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód elvét, és azt részrehajlás nélkül és tényeken alapuló megközelítés alapján kell lefolytatni;

25.  megjegyzi, hogy a rendelet 6. cikkének (4) bekezdése a Bizottság számára előirányozza annak lehetőségét, hogy értékeléséhez az írásos értesítés elküldése előtt és az után is további tájékoztatást kérjen; hangsúlyozza, hogy az írásos értesítés elküldése előtti ilyen kéréseknek kivételesnek és egyszeri jellegűnek kell maradniuk annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék a rendeletben foglalt intézkedések elfogadásának pontos ütemtervét;

26.  emlékeztet rá, hogy a Bizottság által tett, a rendeleten alapuló intézkedések elfogadására irányuló bármely javaslat nyomán a Tanácsnak egy hónapon belül cselekednie kell, amely időszak kivételes körülmények között legfeljebb további két hónappal hosszabbítható meg; úgy véli, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az időben történő döntéshozatal érdekében ezeket a határidőket teljes mértékben tiszteletben tartsák; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást arról, hogy milyen módon fogja valamennyi főigazgatóság vonatkozásában biztosítani a költségvetéssel kapcsolatos feltételrendszer harmonizált megközelítését és következetes alkalmazását;

27.  úgy véli, hogy az átláthatóság elengedhetetlen a tagállamok és a polgárok feltételrendszer iránti bizalmának növeléséhez; kiemeli, hogy a jogállamiság elveivel kapcsolatos egyedi és rendszerszintű jogsértések értékeléséhez a tagállamokkal szembeni pártatlan, tisztességes és objektív bánásmódra, többek között részrehajlás nélküli és tényeken alapuló vizsgálatokra van szükség; rámutat, hogy a rendeletben foglalt eljárás minden egyes lépését maradéktalanul átlátható módon kell végrehajtani; felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre azokat az átláthatósági szabályokat és elveket, amelyeket a feltételrendszer aktiválásakor alkalmazni fog;

28.  emlékeztet rá, hogy a rendelet alapján hozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt tényleges vagy lehetséges hatás fényében, figyelembe véve a jogállamisági elvek megsértésének jellegét, időtartamát, súlyosságát és hatókörét; úgy véli, hogy a hatás súlyossága általában tükrözi a jogsértések súlyosságát;

Végső címzettek és kedvezményezettek védelme

29.  emlékeztet arra, hogy a rendelet értelmében elengedhetetlen a végső címzettek és kedvezményezettek jogos érdekeinek megfelelő védelme;

30.  emlékeztet rá, hogy amennyiben az intézkedéseket elfogadó határozat másként nem rendelkezik, a rendelet alapján hozott megfelelő intézkedések bevezetése nem érinti a tagállamoknak a jogosult végső címzettekkel és kedvezményezettekkel szembeni kötelezettségeit, ideértve a kifizetések teljesítésére vonatkozó kötelezettséget is;

31.  hangsúlyozza, hogy súlyos korrupció, nepotizmus, rendszerszintű csalás, politikai pártokkal való jogellenes kapcsolat és összeférhetetlenség esetében, és különösen a költségvetési rendeletben meghatározott korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) által feltárt, vagy az OLAF vagy az EPPO vizsgálata alatt levő esetekben a Bizottságnak eseti alapon gondosan értékelnie kell, hogy folytathatók-e a címzetteknek és kedvezményezetteknek való kifizetések;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a rendelet 5. cikkének (4) bekezdését, és haladéktalanul hozzon létre egy weboldalt vagy internetes portált, amely tájékoztatást és útmutatást nyújt a végső címzetteknek és kedvezményezetteknek, és amely megfelelő eszközöket – például egy egyszerű, könnyen használható és strukturált panaszbejelentő űrlapot – biztosít számukra ahhoz, hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha az e rendeleten alapuló intézkedések elfogadását követően a kifizetések folytatására vonatkozó jogi kötelezettség megszegésére kerül sor; kéri a Bizottságot, hogy magyarázza el, hogy milyen módon fog hatékony és eredményes panasztételi mechanizmust bevezetni a kérelmezők, címzettek és kedvezményezettek számára;

33.  hangsúlyozza, hogy a rendelet alapján hozott intézkedések a megosztott irányítás keretében nem tekinthetők úgy, hogy befolyásolják a kedvezményezettek számára a jogos követelések kifizetéseihez rendelkezésre álló forrásokat; emlékeztet arra is, hogy a szóban forgó intézkedések által érintett tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottság részére a végső címzettek vagy kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeik teljesítéséről;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy – beleértve digitális nyomonkövetési eszköz révén –, elemezze a rendelkezésére álló összes információt, és tegyen meg minden tőle telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy a kormányzati szervek vagy tagállamok által jogszerűen fizetendő összegeket ténylegesen kifizessék a végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek, ami magában foglalhatja pénzügyi korrekciók végrehajtását a programok uniós támogatásának az alkalmazandó ágazatspecifikus és pénzügyi szabályokkal összhangban történő csökkentésével;

35.  kéri, hogy a Bizottság az iránymutatások végleges változatába foglalja bele a Parlament javaslatait.

o
o   o

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.
(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0287.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0360.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0103.
(5) HL L 193., 2018.7.30, 1. o.
(6) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről, és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
(8) A Bíróság 2021. április 20-i, Repubblika kontra Il-Prim Ministru ítélete, C-896/19, ECLI:EU:C:2021:311, 59–64. pont.


Az EU globális emberi jogi szankciórendszere (uniós Magnyickij-törvény)
PDF 144kWORD 52k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az EU globális emberi jogi szankciórendszeréről (az EU Magnyickij-törvénye) (2021/2563(RSP))
P9_TA(2021)0349B9-0371/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EU által korlátozó intézkedések alá vetett, személyes és kereskedelmi érdekeltségeiket az EU határain belül érvényesítő vezetőkkel rendelkező rendszerekkel szembeni következetes politikáról szóló, a Tanácshoz intézett 2012. február 2-i ajánlására(1),

–  tekintettel az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók európai rendszeréről szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, amelyek az emberi jogok súlyos megsértésében részt vevő személyekkel szembeni célzott szankciók uniós szintű bevezetésére szólítanak fel, többek között az EU emberi jogi fellépéseinek és politikáinak részét képező uniós szankciók értékeléséről szóló 2008. szeptember 4-i állásfoglalására(3), a kínzás világszerte történő felszámolásáról szóló 2014. március 11-i állásfoglalására(4), valamint a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtására vonatkozó 2020. évi éves jelentésről szóló 2021. január 20-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című, 2019. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2021. január 20-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a harmadik országokban tapasztalható korrupcióról és emberi jogokról szóló, 2017. szeptember 13-i állásfoglalására(7), valamint „Az emberkereskedelem elleni küzdelem az uniós külkapcsolatok terén” című, 2016. július 5-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéseiről eljárási szabályzatának 144. cikkével összhangban elfogadott valamennyi (úgynevezett sürgősségi) állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében alkalmazott szankciók elfogadásáról szóló 2. fejezetére,

–  tekintettel az EUSZ 21. cikkére az Unió nemzetközi fellépéseinek elveiről, többek között az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartásáról,

–  tekintettel az EUSZ 31. cikkének a KKBP-re vonatkozó különös rendelkezésekről szóló (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a harmadik országokkal, valamint egyénekkel, csoportokkal és nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szembeni szankciók elfogadásáról szóló 215. cikkére,

–  tekintettel a Lisszaboni Szerződésnek az uniós korlátozó intézkedésekkel vagy a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló uniós intézkedésekkel érintett magánszemélyek vagy más jogalanyok tisztességes eljáráshoz való jogának biztosításáról szóló 25. nyilatkozatára,

–  tekintettel a Bizottság és az alelnök/főképviselő 2020. október 19-i, az emberi jogok súlyos megsértései elleni korlátozó intézkedésekről szóló közös javaslatára (JOIN(2020)0020),

–  tekintettel a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2020/1999 tanácsi határozatra(9) és (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2020/1998 rendelet végrehajtásáról szóló, 2021. március 2-i (EU) 2021/371 tanácsi végrehajtási rendeletre(11) és 2021. március 22-i (EU) 2021/478 tanácsi végrehajtási rendeletre(12),

–  tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(13),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre(14),

–  tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervről (2020–2024) szóló, 2020. november 18-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó 2012. évi uniós stratégiai keretre,

–  tekintettel az (EU) 2020/1998 tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, 2020. december 17-i bizottsági iránymutató feljegyzésre (C(2020)9432),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi egyezményeire és jogi eszközeire,

–  tekintettel az ENSZ korrupció elleni egyezményére és a Közgyűlésnek a korrupció megelőzésére és leküzdésére, valamint a nemzetközi együttműködés megerősítésére irányuló kihívásokról és intézkedésekről szóló, 2021. június 2–4-i rendkívüli ülésszakán elfogadott politikai nyilatkozatra,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekre,

–  tekintettel a „Magánszemélyekkel szembeni célzott szankciók az emberi jogok súlyos megsértése miatt: uniós szintű hatások, tendenciák és kilátások” című, 2018. április 26-i tanulmányára,

–  tekintettel a spanyol legfelsőbb bíróság büntetőtanácsának a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2017. november 13-i (KKBP) 2017/2074 tanácsi határozatról szóló, 2020. november 26-i határozatára(15),

–  tekintettel a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU globális emberi jogi szankciórendszerével (az EU Magnyickij-törvénye) kapcsolatos kérdésekre (O-000047/2021 – B9-0028/2021 és O-000048/2021 – B9-0029/2021),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

A.  mivel az EUSZ 21. cikke kimondja, hogy az Unió fellépése a következő elvekre épül: „a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása”;

B.  mivel az EUMSZ 215. cikke értelmében az EU szankciókat fogad el az EU saját intézkedéseiként (azaz autonóm szankciók formájában) és/vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak végrehajtása érdekében azokban az esetekben, amikor nem uniós országok, természetes vagy jogi személyek, csoportok vagy nem állami szervezetek nem tartják tiszteletben a nemzetközi jogot vagy az emberi jogokat, vagy olyan politikákat vagy fellépéseket folytatnak, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot vagy a demokratikus elveket;

C.  mivel a Bizottság „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című, 2021. január 19-i közleménye (COM(2021)0032) intézkedéseket vázol fel az uniós szankciók hatékonyságának javítására, annak biztosítására, hogy azokat ne kerüljék meg és ne ássák alá, valamint a szankciókra vonatkozó információcsere-tár létrehozására, továbbá ütemtervet tartalmaz az uniós szankciók rendszerszintű be nem tartásának észlelésétől az Európai Unió Bírósága előtti jogsértési eljárásokig történő elmozduláshoz;

D.  mivel a holland kormány 2018 novemberében megbeszélést kezdeményezett az uniós tagállamok között egy célzott, uniós szintű emberi jogi szankciórendszerről; mivel a Tanács végül 2020. december 7-én elfogadta az EU globális emberi jogi szankciórendszerének létrehozásáról szóló vonatkozó határozatot és rendeletet;

E.  mivel az Európai Parlament módszeresen elítéli az emberi jogok megsértésének eseteit;

F.  mivel az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalások nagyon gyakran felszólítják az uniós intézményeket, hogy fogadjanak el szankciókat – többek között egyedi szankciókat – az emberiesség elleni bűncselekményekkel vagy az emberi jogok súlyos megsértésével gyanúsított személyekkel szemben;

G.  mivel a korrupció pusztító hatással lehet az emberi jogok helyzetére, és gyakran aláássa az intézmények működését és legitimitását, valamint a jogállamiságot; mivel a Parlament felszólított rá, hogy az emberi jogok súlyos megsértésével kapcsolatos visszaéléseket és rendszerszintű korrupciós cselekményeket vegyék figyelembe az EU globális emberi jogi szankciórendszerében is;

H.  mivel az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság hasonló szankciórendszert fogadott el; mivel az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság értékeit valló, hasonlóan gondolkodó országok közötti együttműködés összehangoltabbá és ezáltal hatékonyabbá teszi a célzott szankciók alkalmazását; mivel az Egyesült Királyság kormánya 2021. április 26-án globális korrupcióellenes szankciórendszert indított;

1.  üdvözli az EU globális emberi jogi szankciórendszerének (EU GHRSR ) elfogadását, amely alapvető kiegészítője az EU emberi jogi és külpolitikai eszköztárának, amely megerősíti az EU globális emberi jogi szereplőként betöltött szerepét azáltal, hogy lehetővé teszi számára korlátozó intézkedések meghozatalát az emberi jogok súlyos megsértésében részt vevő jogi és természetes személyekkel szemben a világon mindenütt; hangsúlyozza, hogy az új rendszernek egy szélesebb körű, koherens és egyértelműen meghatározott stratégia részét kell képeznie, amely figyelembe veszi az EU külpolitikai célkitűzéseit; hangsúlyozza, hogy a stratégiának arra is törekednie kell, hogy meghatározza a célkitűzésekhez kapcsolódó konkrét referenciaértékeket, és részletezze, hogy a szankciók hogyan segíthetik elő e referenciaértékek teljesítését; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Tanács úgy határozott, hogy az új rendszer elfogadásakor a minősített többségi szavazás helyett egyhangú szavazást alkalmaz, és megismétli arra irányuló felhívását, hogy vezessenek be minősített többségi szavazást az EU GHRSR hatálya alá tartozó szankciók elfogadásához;

2.  üdvözli a rendszer hatályának meghatározását, amely felsorolja a konkrét súlyos emberi jogi visszaéléseket, beleértve a szexuális és nemi alapú erőszakkal kapcsolatos visszaéléseket is, és felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a nemek közötti egyenlőségre és jogokra vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályok módosítására, hatályának a korrupciós cselekményekre való kiterjesztése révén; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak benne rugalmasságot a felmerülő emberi jogi kihívások és fenyegetések, illetve az államhatalommal vagy szükségállapotokkal való visszaélés, többek között a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások vagy az emberijog-védők elleni erőszak figyelembevétele érdekében; kiemeli, hogy az uniós szankciók az emberi jogokat megsértő személyekre irányulnak, és nem céljuk, hogy befolyásolják az emberi jogok lakosság általi gyakorlását;

3.  üdvözli azt a bejelentést, hogy a Bizottság 2021-ben felülvizsgálja a szankciókat megkerülő és aláásó gyakorlatokat, valamint felülvizsgálja a szankciók végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos jelenlegi tagállami jelentéstételi kötelezettségeket; felhívja a Bizottságot és a Bizottság alelnökét / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy vegyék figyelembe e felülvizsgálat eredményeit annak érdekében, hogy ennek megfelelően további jogszabályi változtatásokat és végrehajtási iránymutatásokat javasoljanak;

4.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a rendszer ugyanolyan mértékben vegye célba az emberi jogokat megsértők gazdasági és pénzügyi támogatóit is; arra az esetre, ha a meglévő rendszer felülvizsgálata nem terjed ki korrupciós cselekményekre, felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támaszkodjanak az Egyesült Királyság globális korrupcióellenes szankciókról szóló jogalkotási javaslatára, az USA globális Magnyickij-törvényére vagy a korrupt külföldi tisztviselők áldozatainak járó igazságszolgáltatásról szóló kanadai törvényre vagy más hasonló rendszerekre, és fogadjanak el uniós korrupcióellenes szankciórendszert az EU GHRSR kiegészítése érdekében;

5.  üdvözli az Egyesült Államok 2016. évi globális Magnyickij-törvényét és azt, hogy ez a törvény vezető szerepet játszott azzal, hogy más nemzetközi szereplőket, köztük az EU-t inspirálta az emberi jogok védelmére irányuló erőfeszítéseikben;

6.  üdvözli a rendszer keretében hozott első végrehajtási határozatokat, amelyek bizonyítják az EU elkötelezettségét az új, ambiciózus eszköz megfelelő alkalmazása mellett; ösztönzi a Tanácsot, hogy teljes mértékben használja ki ezt az eszközt hatásának erősítése érdekében;

7.  meggyőződése, hogy az új rendszer hatékony és visszatartó erejű; szilárd meggyőződése, hogy a rendszer legitimitásának biztosításához elengedhetetlen a lehető legmagasabb szintű bírósági felülvizsgálat és a végrehajtás megfelelő ellenőrzése; hangsúlyozza, hogy rendszeresen felül kell vizsgálni a jegyzékbe vételt, a szankcionált személyek vagy szervezetek jegyzékbe vételére és jegyzékből való törlésére vonatkozó, világosan meghatározott és átlátható kritériumokat és módszertant, valamint a megfelelő jogi eljárásokat, amelyek révén meg lehet támadni a jegyzékbe vételt az alapos bírósági felülvizsgálati és jogorvoslati jogok garantálása érdekében;

8.  elítéli az EU-val, annak intézményeivel, parlamenti képviselőivel, testületeivel vagy polgáraival szemben kizárólag azért alkalmazott ellenszankciókat, mert az EU GHRSR-en keresztül előmozdítják és védelmezik az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását; emlékeztet rá, hogy a megtorló intézkedések célja, hogy az EU-t visszatartsák attól, hogy a Szerződésben foglalt kötelezettségeivel összhangban folytassa az emberi jogok védelmére irányuló globális fellépéseit: hangsúlyozza, hogy gyors, határozott és összehangolt uniós válaszra van szükség a harmadik országok által alkalmazott megtorló szankciók ellenében, és hogy biztosítani kell, hogy az ilyen országokkal kötött kétoldalú megállapodások ne ássák alá az EU GHRSR vagy általában véve az EU külpolitikai hitelességét;

9.  hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós tagállamnak egységesen és gyorsan kell értelmeznie a szankciók alkalmazását és végrehajtását; sürgeti a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként biztosítsa, hogy az uniós szankciók megsértéséért kiszabott nemzeti szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek; úgy véli, hogy a megfelelő intézkedések meghozatalának elmulasztása az emberi jogok tartós megsértése által jellemzett helyzetekben aláásná az EU emberi jogi stratégiáját, szankciókkal kapcsolatos politikáját és hitelességét; úgy véli, hogy a szankciók szigorúbb érvényesítése érdekében központosított felügyeleti mechanizmusra van szükség a végrehajtás és a megfelelés tekintetében; üdvözli azt a bejelentést, hogy a Bizottság javasolja szankciós adattár létrehozását és (kritériumokat és határidőket is tartalmazó) ütemterv kidolgozását az uniós szankciók rendszeres be nem tartásának felderítésétől az Európai Unió Bírósága előtt indított kötelezettségszegési eljárások felé való elmozdulás érdekében;

10.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön bejegyzett hatóságok, vállalatok és egyéb szereplők teljes mértékben megfeleljenek a Tanács korlátozó intézkedésekről szóló határozatainak; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák az együttműködést és az információmegosztást, továbbá megerősített európai felügyeleti és végrehajtási mechanizmust szorgalmaz; felhívja a Tanácsot, hogy rendszeresen frissítse a szankcionált vállalatok listáját, mivel az ott szereplő vállalatok hajlamosak jogi kiskapukat használni és egyéb kreatív megoldásokat keresni a szankciók megkerülése érdekében;

11.  meggyőződése, hogy a korlátozó intézkedések és különösen a vagyoni eszközök befagyasztásának megsértése az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenységnek minősül; kéri annak értékelését, hogy helyénvaló-e felülvizsgálni az (EU) 2017/1371 irányelvet és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletet annak érdekében, hogy megbízzák az Európai Ügyészséget azzal a feladattal, hogy kivizsgálja, büntetőeljárás alá vonja és bíróság elé vigye az EU GHRSR alapján elfogadott korlátozó intézkedések megsértését megvalósító bűncselekmények elkövetőit és bűntársaikat;

12.  sajnálja, hogy az Európai Parlamentnek nincs intézményesített szerepe a folyamatban; felszólít az EU GHRSR parlamenti felügyeletére, valamint az Európai Parlament szerepének növelésére az emberi jogok súlyos megsértésének eseteiben az EU GHRSR legitimitásának növelése érdekében, és felszólít egy külön parlamenti munkacsoport létrehozására, amely ellenőrzi a szankciórendszer végrehajtását; felszólít a Parlamenttel és a tagállamokkal való szisztematikus és intézményesített információmegosztásra és jelentéstételre az EKSZ és a Bizottság részéről;

13.  ragaszkodik egy átlátható és inkluzív folyamathoz a civil társadalmi szereplők hozzájárulásának megkönnyítése érdekében, beleértve egy uniós szintű tanácsadó bizottság létrehozását és a civil társadalmi szervezetekkel, az emberijog-védőkkel és az oknyomozó újságírókkal való rendszeres találkozókat, a rendszer jelenlegi állásának nyomon követése és végrehajtásának javítása céljából; felhívja az EKSZ-t, hogy adjon ki iránymutatást a folyamatban való részvétel módjáról, és hangsúlyozza, hogy az információkat szolgáltató személyek, így az emberi jogi jogvédők és szervezetek érdekében bizalmas kezelésre és tanúvédelmi mechanizmusra van szükség;

14.  hangsúlyozza, hogy a célzott szankcióknak tényleges és tartós eredmények elérésére kell irányulniuk; felhívja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy különítsenek el megfelelő forrásokat és szakértelmet az EU GHRSR hatásának érvényesítésére és rendszeres nyomon követésére, valamint szorosan kövessék nyomon a jegyzékbe vételeket és a jegyzékből való törléseket; ragaszkodik ahhoz, hogy mind az EU-ban, mind az érintett országokban több figyelmet és erőforrást kell fordítani a jegyzékbe vételről szóló nyilvános kommunikációra, többek között a vonatkozó dokumentumoknak az érintett személyek vagy szervezetek helyi nyelvére történő lefordítása révén;

15.  emlékeztet rá, hogy az uniós szankciórendszerek végrehajtása érdekében egységes és koherens stratégiára van szükség, és felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsák a koherenciát az EU GHRSR és az EU külpolitikája között, különösen az emberi jogokat és a demokráciát támogató politikái, valamint a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) tekintetében; felszólít továbbá az uniós szankciórendszerek és a nemzetközi büntetőjog, a nemzetközi humanitárius jog, valamint a jogállamisággal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos uniós politikák közötti összhangra;

16.  ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU GHRSR összhangban legyen és kiegészítse az EU országspecifikus és horizontális korlátozó intézkedéseit, ágazati intézkedéseit és fegyverembargóit, valamint a szankciókra vonatkozó meglévő nemzetközi kereteket, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsával kapcsolatban;

17.  felhívja az EU-t, hogy hozzon létre transzatlanti szövetséget az Egyesült Államokkal a demokrácia globális védelme érdekében, és tegyen javaslatot egy demokráciavédelmi eszköztárra, amely magában foglalná a szankciókkal és a pénzmosás elleni politikákkal kapcsolatos együttes fellépéseket, valamint biztosítsa, hogy szankciópolitikája kapcsolódjon az EU-hoz és a nemzetközi vizsgálatokhoz, valamint számos más nemzetközi igazságügyi eszközhöz, például a nemzetközi törvényszékekhez és az uniós igazságszolgáltatási központ létrehozására irányuló kezdeményezéshez;

18.  meg van győződve a partnerekkel és hasonló gondolkodású országokkal való együttműködés és koordináció előnyeiről az EU GHRSR végrehajtása során; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szankciók megállapítása során építsenek az EU és az USA közötti – a közös történelemből és a közös demokratikus értékekből táplálkozó – szoros együttműködésre és stratégiai kapcsolatra, és felszólít a célzott szankciókról szóló rendszeres megbeszélésekre, különösen a transzatlanti jogalkotói párbeszéd keretében; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy működjenek együtt a külső igazságügyi intézményekkel, így a Nemzetközi Büntetőbírósággal, az Emberi Jogok Európai Bíróságával, az Amerika-közi Emberi Jogi Bírósággal, az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Bíróságával és más ad hoc törvényszékekkel, az ENSZ által támogatott törvényszékekkel és más szervekkel, többek között az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával és a nemzetközi felügyeleti és ellenőrző szervekkel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, a NATO-val és az Európa Tanáccsal, azzal a céllal, hogy az emberi jogok megsértésének súlyos eseteit az EU GHRSR alapján szankcionálják, illetve azoktól elrettentsenek; felszólítja az EU-t, hogy mozdítsa elő a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának a világ minden országa általi ratifikálását;

19.  hangsúlyozza, hogy a büntetlenség elleni küzdelem érdekében az EU és tagállamai által tett valamennyi erőfeszítés elsődleges céljának továbbra is annak kell lennie, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések és atrocitással járó bűncselekmények elkövetőit a hazai vagy nemzetközi igazságszolgáltatás keretében büntetőjogi felelősségre vonják; újfent felhívja a figyelmet e tekintetben az egyetemes joghatóság elvének fontosságára, és üdvözli az ezen elv alapján számos tagállamban a közelmúltban lefolytatott bírósági eljárásokat;

20.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok – az EU közös kül- és biztonságpolitikájával való szélesebb összehangoltságuknak megfelelően – igazodjanak az EU GHRSR-hez;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(1) HL C 239. E, 2013.8.20., 11. o.
(2) HL C 23., 2021.1.21., 108. o.
(3) HL C 295. E, 2009.12.4., 49. o.
(4) HL C 378., 2017.11.9., 52. o.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0012.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0014.
(7) HL C 337., 2018.9.20., 82. o.
(8) HL C 101., 2018.3.16., 47. o.
(9) HL L 410. I, 2020.12.7., 13. o.
(10) HL L 410. I, 2020.12.7., 1. o.
(11) HL L 71I., 2021.3.2., 1. o.
(12) HL L 99. I, 2021.3.22., 1. o.
(13) HL L 198., 2017.7.28., 29. o.
(14) HL L 283., 2017.10.31., 1. o.
(15) HL L 295., 2017.11.14., 60. o.


Éves jelentés a schengeni térség működéséről
PDF 184kWORD 60k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása a schengeni térség működéséről szóló éves jelentésről (2019/2196(INI))
P9_TA(2021)0350A9-0183/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikkének (2) bekezdésére, amely létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, amely „biztosítja a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét”,

–  tekintettel az EUMSZ 21. cikkének (1) bekezdésére és az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 45. cikkére, amely biztosítja a polgárok számára a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot,

–  tekintettel az EUMSZ 18. cikkére és a Charta 21. cikkének (2) bekezdésére, amely tiltja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetést,

–  tekintettel a Chartának a menedékjogról, valamint kitoloncolás, kiutasítás vagy kiadatás esetén a védelemhez való jogról szóló 18. és 19. cikkére,

–  tekintettel a Schengeni Megállapodás 1985. június 14-i aláírása óta folyamatosan fejlődő schengeni vívmányokra, amelyek immár magukban foglalnak számos uniós jogi aktust a belső és külső határok igazgatása, a vízumpolitika, a visszatérési politika, a rendőrségi együttműködés és az adatvédelem területére vonatkozóan, továbbá olyan jogi aktusokat, amelyek létrehoznak és irányítanak két uniós ügynökséget (az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex) és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséget (eu-LISA)), egy pénzügyi programot (a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz) és négy nagyméretű IT-rendszert (a Schengeni Információs Rendszert, a Vízuminformációs Rendszert, a az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS) és a határregisztrációs rendszert (EES)), illetve ezek interoperabilitását,

–  tekintettel a schengeni térség működéséről szóló legutóbbi éves jelentés óta a térségnek a folyamatos kihívások fényében történő megerősítése érdekében elfogadott jogszabályokra, nevezetesen a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2), a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), az (EU) 2016/794 rendeletnek az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozása céljából történő módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1241 európai parlament és tanácsi rendeletre(7), a hamis és eredeti okmányok online (FADO) rendszeréről és a 98/700/IB tanácsi együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. március 30-i (EU) 2020/493 európai parlament és tanácsi rendeletre(8), az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9) (az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet), valamint a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel a Schengeni határellenőrzési kódexnek a belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállítására alkalmazandó szabályok tekintetében történő felülvizsgálatával, a Vízuminformációs Rendszer reformjával, az ETIAS jogszabályi keretének kiteljesítésével, a visszatérési irányelvvel, valamint a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközzel (2021--2027) kapcsolatos, folyamatban lévő jogalkotási munkára, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről szóló rendeletre irányuló új javaslatra (COM/2020/0612),

–  tekintettel az Európai Tanács következtetéseire, a Tanács ajánlásaira és a Bizottság közleményeire, iránymutatásaira és ütemterveire, amelyek célja a belső és külső schengeni határokon a Covid19-re adott válaszintézkedések következtében kialakult helyzet kezelése, mint amilyen például a Bizottság 2020. március 16-i „COVID-19: Az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások” című közleménye(11), a Bizottság 2020. március 30-i, „COVID–19: Iránymutatás az EU-ba irányuló, nem alapvető fontosságú utazások ideiglenes korlátozásának végrehajtásáról, az uniós polgárok hazaszállítására vonatkozó átutazási megállapodások megkönnyítéséről, és a vízumpolitikára gyakorolt hatásokról” című közleménye (C(2020)2050) és annak későbbi meghosszabbításai, például a 2020. április 8-i meghosszabbítása (COM(2020)0148), a Covid19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetését célzó, a Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke által benyújtott közös ütemterv, valamint a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló, 2020. október 13-i (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás(12),

–  tekintettel a schengeni vívmányok Horvátország általi teljes körű alkalmazásának ellenőrzéséről szóló, 2019. október 22-i bizottsági közleményre (COM(2019)0497),

–  tekintettel a Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumról szóló, 2020. május 13-i közleményére (COM(2020)0609),

–  tekintettel a schengeni térség működéséről szóló éves jelentésről szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az 1053/2013/EU tanácsi rendelet 22. cikke szerint a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus működéséről szóló, 2020. november 25-i bizottsági közleményre (COM(2020)0779),

–  tekintettel a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel „a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról: a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről” szóló, 2018. december 11-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) a „Migráció: Alapjogi kérdések a szárazföldi határokon” című, 2020. december 8-i jelentésére,

–  tekintettel a visszatérési irányelv végrehajtásáról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló, 2020. november 13-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak a Frontex felügyeletével foglalkozó munkacsoportja létrehozására és a munkacsoport által végzett munkára,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság schengeni ellenőrzéssel foglalkozó munkacsoportja által ezen állásfoglalás kapcsán végzett előkészítő munkára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0183/2021),

A.   mivel a schengeni térség egyedülálló megállapodás, és az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amely több mint 25 éve lehetővé teszi a személyek belső határellenőrzések nélküli szabad mozgását a schengeni térségen belül; mivel ezt különböző kompenzációs intézkedések révén tették lehetővé, ilyen például az információcserének a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásával való megerősítése, valamint egy értékelési mechanizmus létrehozása abból a célból, hogy ellenőrizzék a schengeni vívmányok tagállamok általi végrehajtását, illetve erősítsék a schengeni térség működésébe vetett közös bizalmat; mivel a kölcsönös bizalom megköveteli emellett a szolidaritást, a büntetőügyekben folytatott biztonsági, igazságügyi és rendőrségi együttműködést, továbbá közös álláspontot a vízumok és az adatvédelem terén;

B.   mivel a teljes körűen működő schengeni térség és annak schengeni tagjelölt országokkal való jövőbeni bővítése továbbra is kulcsfontosságú a további politikai, gazdasági és társadalmi integráció, a kohézió előmozdítása és az országok és régiók közötti szakadék áthidalása szempontjából, valamint a szabad mozgás elve védelmének előfeltétele; mivel Schengen jövőjének nem szabad széttöredezettnek lennie;

C.   mivel a belső határellenőrzések megszüntetése az egyik alapvető, gyakorlati alkotóeleme az európai eszme polgárok által megalkotott fogalmának, és döntő fontosságú a belső piac működése szempontjából; mivel a schengeni térség veszélyben van, ami nem utolsósorban a belső határellenőrzések tagállamok általi, különösen az utóbbi években jellemző, egyre fokozódó alkalmazásának köszönhető;

D.  mivel a Covid19-világjárványra reagálva a legtöbb tagállam, köztük schengeni tagállamok is, visszaállították a belső határellenőrzést vagy részben vagy egészben lezárták határaikat, vagy az utazók egyes típusai – többek között a területükön tartózkodó uniós állampolgárok és családtagjaik vagy nem uniós polgárok – előtt zárták le azokat; mivel – különösen a világjárvány kezdetén – a belső határellenőrzések visszaállításával és megszüntetésével kapcsolatos hatékony koordináció hiánya a tagállamok között és a Bizottsággal megkérdőjelezte magát a schengeni együttműködés koncepcióját;

E.  mivel 2015 óta a tagállamok összesen 268 alkalommal vezettek be belső határellenőrzéseket, ugyanakkor ez jelentős növekedést jelent a 2006 és 2014 közötti időszakhoz képest, amikor belső határellenőrzéseket csupán 35 alkalommal vezettek be(18);;

F.  mivel az Európai Parlament többször is aggodalmát fejezte ki sok ilyen belső határellenőrzés szükségességét és arányosságát illetően;

G.  mivel a tagállamok közötti kölcsönös bizalom és szoros együttműködés kulcsfontosságú elemei annak az alapnak, amelyre a schengeni térség épül;

H.  mivel az elmúlt években fontos uniós jogalkotási eszközöket fogadtak el azzal a céllal, hogy javítsák a külső határokon végzett határellenőrzések eredményességét és hatékonyságát, és hozzájáruljanak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség magas szintű biztonságához; mivel ezek az eszközök az EU információs rendszereinek új architektúrájáról és a rendszerek átjárhatóságáról rendelkeznek;

I.  mivel továbbra is érkeznek beszámolók a migránsok, köztük a nemzetközi védelmet kérők ellen elkövetett erőszakról és az EU külső határán történő visszafordításokról; mivel az Európai Parlament, az OLAF, a Frontex és az európai ombudsman vizsgálatot indított ezen állítások kivizsgálására; mivel az Unió még nem rendelkezik hatékony mechanizmussal arra, hogy ellenőrizze az alapvető jogok érvényesülését a külső határain;

J.  mivel a schengeni vívmányok Egyesült Királyság általi alkalmazásának 2017. évi schengeni értékelése során a Schengeni Információs Rendszer területén súlyos hiányosságokat tártak fel;

K.  mivel a schengeni értékelési mechanizmus első értékelési ciklusából kiderült, hogy az értékelésekből fakadó ajánlások és a megfelelő reformok jobb és gyorsabb végrehajtására van szükség, különös tekintettel arra, ahogy a mechanizmus az alapvető jogok tiszteletben tartását értékeli;

L.  mivel a Frontex éves sebezhetőségi értékelése megvizsgálja, hogy a tagállamok mennyire képesek a külső határokon jelentkező fenyegetések és kihívások kezelésére, és konkrét korrekciós intézkedéseket javasol a sebezhetőségek enyhítésére, ezért kiegészíti a schengeni értékelési mechanizmus keretében végzett értékeléseket;

M.  mivel Bulgária és Románia tekintetében a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazása a belső határellenőrzések eltörlése tekintetében még nem valósult meg, bár a Parlament erre már a 2011. június 8-i állásfoglalásában is felszólított;

N.  mivel a Bizottság a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásának ellenőrzéséről szóló, 2019. október 22-i közleményében kijelentette, hogy Horvátország megtette az intézkedéseket a schengeni szabályok teljes körű alkalmazásához szükséges feltételek biztosításához;

A schengeni térség működése

1.  úgy véli, hogy magát a schengeni együttműködés koncepcióját, azaz a belső határellenőrzések mellőzésének biztosítását és a mozgási szabadság garantálását még inkább megkérdőjelezte a Covid19-világjárvány; ezzel összefüggésben ismételten aggodalmának ad hangot az egyes tagállamokban a belső határellenőrzések jelenlegi helyzetével kapcsolatban, és a Covid19 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett közegészségügyi intézkedések teljes körű támogatása mellett e tekintetben emlékeztet arra, hogy minden ilyen, a világjárvány elleni küzdelemre és az alapvető jogok és szabadságok korlátozására irányuló intézkedésnek mindig tiszteletben kell tartania a törvény szellemét és betűjét;

2.  emlékeztet arra, hogy a hatályos uniós jog értelmében a belső határellenőrzést vissza lehet állítani, feltéve, hogy az szükséges, arányos, ideiglenes jellegű és végső eszközként alkalmazható; e tekintetben megismétli azon álláspontját, hogy a belső határellenőrzések 2015 óta történt meghosszabbítása közül sok nem volt kellően megalapozott, és nem felelt meg a meghosszabbítások szükségességére és arányosságára vonatkozó szabályoknak, ezért jogellenes volt;

3.  elismeri, hogy a Bizottság kísérletet tett egy közös európai válasz koordinálására; sajnálatát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy egyes tagállamok az új kihívásokra adott nem koordinált válaszként továbbra is belső határellenőrzéseket vezetnek be anélkül, hogy megfelelően figyelembe vennék a schengeni térség mint belső határellenőrzések nélküli térség fenntartásához fűződő közös európai érdeket; megismétli, hogy a bevezetett ellenőrzések negatív hatást gyakorolnak az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek Unión belüli szabad mozgására; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a határt átlépő munkavállalók különösen nehéz helyzetét;

4.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság annak ellenére, hogy jelentős hiányosságokat tárt fel a schengeni vívmányok végrehajtása terén, lassan vagy egyáltalán nem kezdeményezett a kötelezettségszegési eljárásokat; esmételten felhívja a Bizottságot, hogy gyakoroljon megfelelő ellenőrzést a schengeni vívmányok alkalmazása felett, értékelje, hogy tiszteletben tartották-e a szükségesség és az arányosság elvét, és szükség esetén indítson kötelezettségszegési eljárást; hangsúlyozza, hogy sürgősen fokozni kell a schengeni államok közötti kölcsönös bizalmat és együttműködést, valamint biztosítani kell a schengeni térség megfelelő irányítását;

5.  ismételten hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a Szerződésekben és a Chartában foglalt jogszabályokat, és jogszerűen és megkülönböztetéstől mentesen kell végrehajtaniuk a határokkal kapcsolatos intézkedéseket; kritikus fontosságúnak tartja a schengeni térség működésével kapcsolatos rendszeres politikai és nyilvános vitát;

6.  megjegyzi, hogy e jogalkotási ciklus során eddig nem történt előrelépés a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex (2017/0245 (COD)) felülvizsgálatát illetően, amelyre vonatkozóan az intézményközi tárgyalásokat a Tanács továbbra is akadályozza; üdvözli a Bizottság bejelentését, miszerint új javaslatokat fog előterjeszteni a schengeni irányításra vonatkozóan; csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság továbbra is figyelmen kívül hagyja a Parlament felé történő jelentéstételi kötelezettségét, mivel nem terjeszti elő a belső határellenőrzés nélküli térség működéséről szóló éves jelentést (a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 33. cikke) és az éves átfogó jelentés a schengeni értékelési mechanizmus 20. cikkével összhangban, és ezzel akadályozza az ellenőrzést és az építő politikai vitát;

7.  miután több alkalommal is szorgalmazta a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazását, sürgeti a Tanácsot, hogy tegyen eleget vállalásainak, és haladéktalanul hozzon döntést a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről, valamint tegye lehetővé a szóban forgó tagállamok számára a belső határokon végzett ellenőrzésektől mentes szabad mozgás térségéhez való jogos csatlakozást; készen áll arra, hogy a Tanácsnak a csatlakozási okmány 4. cikke szerinti felkérésére véleményt nyilvánítson a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Horvátországban történő teljes körű végrehajtásáról; úgy véli, hogy a szolidaritás és a felelősség mindenkire egyformán vonatkozik, és a schengeni térségnek csak széttöredezettség nélkül lehet jövője;

8.  elengedhetetlennek tartja, hogy az uniós vízumpolitika hatékony, felhasználóbarát és biztonságos legyen, és e tekintetben üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy 2025-ig digitalizálja a vízumeljárást; úgy véli, hogy a tagállamokban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok integrációja kulcsfontosságú eleme a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításának, ezért kéri a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek kiadására vonatkozó minimumszabályok harmonizálásának megfontolását;

9.  megismétli a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy biztosítsák a visszatérési irányelv(19) megfelelő végrehajtását minden tekintetben, és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon annak végrehajtását;

10.  ösztönzi a tagállamokat, hogy erősítsék meg az információcserét és fejlesszék tovább a határokon átnyúló rendőrségi együttműködést, például a közös nyomozócsoportok fokozott alkalmazása révén;

11.  üdvözli, hogy időközben számos, az előző éves jelentésben(20) kért intézkedést végrehajtottak (a Schengeni Információs Rendszer jogi keretének felülvizsgálata és az Eurosur reformja); megjegyzi azonban, hogy a megfogalmazott ajánlások többsége továbbra is érvényes;

12.  rámutat arra , hogy a külső határok hatékony működése elengedhetetlen a schengeni térség életképességéhez; aggodalommal állapítja meg, hogy a schengeni értékelő jelentések és a sebezhetőségi értékelések továbbra is rámutatnak a külső határok védelmének és igazgatásának hiányosságaira és sebezhetőségeire; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a Tanács és a Frontex által nekik címzett ajánlásokat, amelyek célja a hiányosságok és sebezhetőségek orvoslása, különösen az alapvető jogoknak a határigazgatással kapcsolatos tevékenységekben való tiszteletben tartására vonatkozó ajánlásokat, hangsúlyozza a közelmúltban elfogadott jogalkotási intézkedések fontosságát;

13.  aggodalmát fejezi ki a jelenlegi utazási korlátozásoknak a menekültek és a nemzetközi védelmet igénylő emberek jogaira kifejtett hatása miatt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az ilyen intézkedések elfogadása teljes mértékben összhangban legyen a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 3. és 4. cikkében, valamint a Chartában rögzített követelményekkel;

14.  súlyos aggodalmának ad hangot a Frontex visszafordításban való részvételével és az ügynökség tevékenységei során az alapvető jogok potenciális megsértésével kapcsolatos ismétlődő állítások miatt, és úgy véli, hogy meg kell erősíteni és hatékonyan érvényesíteni kell a belső jelentéstételi mechanizmusokat, valamint a Frontex tevékenységeinek parlamenti és nyilvános ellenőrzését; hangsúlyozza, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló1896 rendelet 46. cikke arra utasítja a Frontex ügyvezető igazgatóját, hogy függessze fel, szüntesse meg vagy ne kezdje meg a tevékenységeket, ha megsértik e tevékenységek lebonyolításának feltételeit, beleértve az alapvető jogok tiszteletben tartását is;

15.  kijelenti e tekintetben, hogy teljes mértékben támogatja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságon belül a Frontex felügyeletével foglalkozó munkacsoport létrehozását és folyamatban lévő munkáját, amelynek célja a Frontex tevékenységeivel és szervezésével kapcsolatos valamennyi vonatkozás értékelése, a Frontex integrált határigazgatással kapcsolatos megerősített szerepe és erőforrásai, valamint az uniós vívmányok helyes alkalmazása, beleértve az alapvető jogok tiszteletben tartását is;

16.  mély aggodalmát fejezi ki a Földközi-tengeren bekövetkező halálesetek magas száma miatt; emlékeztet arra, hogy a tengeren bajba jutott személyek számára történő segítségnyújtás mind az uniós, mind a nemzetközi jog szerint jogi kötelezettség, és hogy a kutatás-mentés az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet szerinti integrált európai határigazgatás szerves eleme; felhívja a Frontexet, hogy jelentősen javítsa a tengeren végzett operatív tevékenységeiről rendelkezésre álló információkat, többek között a Parlamentnek történő rendszeres és megfelelő jelentéstétel révén, például a tengeri mentést koordináló tripoli központtal és a líbiai parti őrséggel való együttműködésével kapcsolatban;

17.  mély aggodalmát fejezi ki a külső határokon alkalmazott erőszakról és – többek között az egyik tagállamból a másikba, majd egy nem uniós országba történő – visszafordításokról érkező folyamatos és komoly jelentések miatt; ismét hangsúlyozza, hogy a tagállamok kötelesek megakadályozni az illetéktelen határátlépéseket, és emlékeztet arra, hogy ez a kötelezettség nem sérti a nemzetközi védelmet kérő személyek jogait; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és hajtsák végre a határokon történő visszafordításra és rossz bánásmódra vonatkozó állítások hatékony, független és azonnali kivizsgálását, és biztosítsák, hogy a hiányosságokat azonnal orvosolják;

18.  tudomásul veszi az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását biztosító megfelelő nyomon követési mechanizmusok hiányát a külső határok igazgatása tekintetében, és úgy véli, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) fokozott operatív szerepet kell kapnia e tekintetben, többek között a schengeni értékelési és ellenőrzési mechanizmuson keresztül ; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a nemzeti ellenőrző szervek tényleges létrehozásáról, valamint arról, hogy azok képesek legyenek feladataikat elegendő erőforrások, megfelelő megbízatás és magas szintű függetlenség révén ellátni; ösztönzi a tagállamokat, hogy a Frontexszel, az Alapjogi Ügynökséggel, az UNHCR-rel és az érintett nem kormányzati szervezetekkel együttműködve folyamatosan fektessenek be a határőrizeti hatóságok szakmai magatartásába, beleértve a menekültügyi és menekültjoggal kapcsolatos képzést is;

19.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló új rendelet alapvető jogokra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása – például az, hogy 2020. december 5-ig 40 emberi jogi megfigyelőt vegyenek fel a rendelet előírásainak megfelelően – késedelmet szenvedett; üdvözli az álláshirdetések közzétételét, és kéri, hogy sürgősen kerüljön sor a folyamatban lévő munkaerő-felvételre; hangsúlyozza, hogy minden felvett megfigyelőnek képesnek kell lennie az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 110. cikkében előírt feladatok teljesítésére, ezért a feladatoknak megfelelő adminisztratív besorolásba kell felvenni őket; kéri továbbá, hogy az Alapjogi Ügynökség és a nemzeti emberi jogi intézmények szakértőinek bevonásával növeljék az ügynökség panasztételi mechanizmusának függetlenségét;

Schengeni értékelési és monitoringmechanizmus (SEMM)

20.  úgy véli, hogy a SEMM jelentős javulásokat hozott a schengeni térség irányításában, és a kölcsönös bizalom és a kollektív felelősség fokozásával hozzájárult működésének biztosításához; hangsúlyozza azonban az értékelési mechanizmus sui generis jellegét az uniós jogban, és emlékeztet arra, hogy továbbra is a Bizottság felelős a Szerződések és az intézmények által azok alapján elfogadott intézkedések végrehajtásának biztosításáért;

21.  üdvözli a Bizottság szándékát a SEMM felülvizsgálatára; emlékeztet a schengeni irányítási csomagról 2012-ben folytatott tárgyalások során a jogalapjáról folytatott megbeszélésekre, és ragaszkodik ahhoz, hogy a mechanizmus reformjában a Tanáccsal egyenrangú félként vehessen részt, lehetőleg a rendes jogalkotási eljárás alkalmazásával, vagy a SEMM létrehozásáról szóló 1053/2013/EU tanácsi rendelet(21) elfogadásakor alkalmazott módszerrel;

22.  hangsúlyozza az egyértelmű határidők bevezetésének fontosságát a bármiféle reformhoz kapcsolódó eljárás minden lépését illetően, ideértve az ajánlások tagállami végrehajtását, a bizottsági javaslatoknak a schengeni értékelő munkacsoport szakértői csoportja általi értékelését és a cselekvési tervek bemutatását; megismétli a többéves és az éves tervezés rugalmassága növelésének és a Bizottság szerepe megerősítésének a fontosságát, különösen abban az esetben, amikor a tagállamok nem nyújtanak be véleményt, és valóban bejelentetlen látogatásokra van szükség; úgy véli, hogy az alapvető jogokat a schengeni értékelések során következetesen értékelni kell; végül úgy véli, hogy a Parlament ellenőrző szerepének és a folyamat átláthatósága javításának a reform kulcsfontosságú részét kell képeznie;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy fordítson elegendő forrást a schengeni rendszer átfogó értékelésének biztosítására, többek között a tagállami helyszíni látogatások számának növelésével; rámutat arra, hogy bár a Bizottság 198 értékelő jelentést fogadott el a 2015–2019 közötti időszakban, csak 45 schengeni értékelést zártak le; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák az értékelések eredményeinek és a tanácsi ajánlásoknak a végrehajtását; megjegyzi, hogy az első schengeni értékelési ciklus öt évet vett igénybe; úgy véli, hogy az értékelési folyamatot és az ajánlások elfogadásának folyamatát, amely átlagosan 32 hetet vesz igénybe, fel kell gyorsítani, és különösen felhívja a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a Bizottság által kiadott ajánlások elfogadását;

24.  felszólítja a Tanácsot, hogy tartson rendszeres miniszteri szintű megbeszéléseket a schengeni térség megfelelő működéséről, ideértve az olyan helyzetekben folytatott megbeszéléseket is, amikor az értékelő jelentések súlyos hiányosságokat mutattak, és ezáltal vállalja a schengeni értékelési folyamat által ráruházott politikai szerepet; felhívja továbbá a Bizottságot és a Tanácsot, hogy akadályozzák meg e mechanizmus céljának bárminemű veszélyeztetését, nevezetesen annak megállapítását, hogy teljesült-e a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó valamennyi előfeltétel egy tagjelölt ország esetében, és biztosítsák a schengeni vívmányoknak a szóban forgó tagállamok által történő betartását;

25.  úgy véli, hogy a jövőbeni schengeni értékelési mechanizmusnak tartalmaznia kell az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség operatív tevékenységeinek értékelését, tekintettel a külső határok igazgatásában és a visszaküldési műveletekben játszott, egyre növekvő szerepére; úgy véli továbbá, hogy a mechanizmusnak meg kell erősítenie a szinergiáit az Európai Határ- és Parti Őrség sebezhetőségi felméréseivel; ismét hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az átfedéseket, és a schengeni értékelők számára hozzáférést kell biztosítani a sebezhetőségi értékelések eredményeihez;

26.  emlékeztet arra, hogy többek között az alapvető jogok is az integrált határigazgatás végrehajtásának átfogó elemét képezik; emlékeztet továbbá arra, hogy a schengeni vívmányokat a Chartával összhangban kell végrehajtani; hangsúlyozza ezért, hogy a schengeni értékeléseknek azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a külső határokon tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat, beleértve a visszaküldés tilalmát, az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jogot, a megkülönböztetésmentesség elvét és a nemzetközi védelem kérelmezéséhez való jogot; úgy véli, hogy a jövőbeli mechanizmusnak biztosítania kell, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének szakértői legyenek a külső határok igazgatása és a visszaküldés esetleges értékelését célzó helyszíni látogatásért felelős csapat hivatalos tagjai; úgy véli, hogy valamennyi érintett bel- és igazságügyi ügynökség számára lehetővé kell tenni a részvételt;

27.  úgy véli, hogy súlyos hiányosságok feltárása esetén sokkal gyorsabb nyomon követésre van szükség, amelynek célja a súlyos hiányosságok késedelem nélküli elhárítása; úgy véli, hogy a „súlyos hiányosság” fogalommeghatározását és az ilyen hiányosságok esetén alkalmazandó gyorsított eljárást szerepeltetni kell a felülvizsgált mechanizmusban; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatokat tartalmazó jelenlegi, nem kötelező érvényű katalógusoknak az uniós jog alapján kézikönyvek formájában hivatalos státuszt kell kapniuk az átláthatóság fokozása és az értékelések objektív kritériumok alapján történő összehasonlítása érdekében;

28.  csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még nem nyújtotta be az 1053/2013/EU rendelet 20. cikkében előírt éves jelentést, annak ellenére, hogy a Parlament és a Tanács erre több alkalommal is felhívta;

29.   hangsúlyozza, hogy a jó irányítás és az átláthatóság előmozdítása érdekében az uniós intézményeknek a lehető legnyitottabb módon kell végezniük munkájukat; úgy véli, hogy a Bizottságnak honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az egyes tagállamok értékelési folyamataira és a tanácsi ajánlások tagállamok általi teljesítésére vonatkozó információkat; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak megfelelő platformot kell biztosítania a schengeni értékelési dokumentumokban szereplő minősített információkhoz való biztonságos és titkosított hozzáféréshez a hozzáférési joggal rendelkező szereplők, különösen az európai parlamenti képviselők számára a demokratikus ellenőrzés és felügyelet gyakorlásának megkönnyítése érdekében;

30.  megjegyzi, hogy a Bizottság 2020 novemberében ismét ellátogatott Horvátországba a külső határ ügyében, és ismét megerősítette, hogy a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek; felszólítja Horvátországot, hogy folytassa a folyamatban lévő intézkedések végrehajtáát és orvosolja a feltárt hiányosságokat, különösen a személyzet képzését, a személyzet létszámát és a szárazföldi határőrizeti kapacitást illetően; ragaszkodik az alapvető jogok tiszteletben tartásának alapos értékeléséhez, miután nem kormányzati szervezetek és a média több alkalommal is a határőrök által elkövetett visszaélésekről, erőszakról és visszafordításokról számoltak be; üdvözli a rendőrök irreguláris migránsokkal és nemzetközi védelmet kérelmezőkkel szembeni fellépéseinek nyomon követésére szolgáló független mechanizmus létrehozását; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa annak értékelését, hogy a határigazgatási műveletek valamennyi tagállamban megfelelnek-e az alapvető jogokkal kapcsolatos követelményeknek, és az emberi jogok megsértése esetén tegye meg a szükséges intézkedéseket;

31.   kiemeli a schengeni rendszer visszatérő hiányosságait és fejlesztésre szoruló területeit, amelyeket a Bizottság azonosított: a vonatkozó schengeni vívmányok hiányos vagy nem megfelelő átültetése, végrehajtása és alkalmazása; elégtelen létszám és nem megfelelő képesítés és/vagy képzés; eltérő és következetlen nemzeti gyakorlatok a schengeni vívmányok következetlen végrehajtása miatt; széttagolt igazgatási struktúrák, a különböző hatóságok elégtelen koordinációja és integrációja mellett; valamint a schengeni térségen belüli együttműködés gyakorlati, technológiai és szabályozási akadályai; emlékeztet arra, hogy ezek a problémák alapvető akadályokat jelentenek Schengen megfelelő működésében, és sürgeti a tagállamokat, hogy végre fordítsanak ezekre megfelelő figyelmet;

Nagyméretű információs rendszerek használata a bel- és igazságügy területén

32.  megjegyzi az új nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és a közöttük lévő interoperabilitás terén elért eredményeket; felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és az érintett ügynökségeket, hogy tartsák fenn a végrehajtás tervezett menetrendjét, amely előírja az új informatikai rendszerek bevezetését, a meglévő rendszerek reformjának befejezését és e rendszerek interoperabilitását 2023 végéig; megjegyzi továbbá, hogy e rendszerek végrehajtásához stabil jogi keretre van szükség; emlékeztet arra, hogy e rendszerek használata hatással lesz azon személyek magánélethez és adatvédelemhez való jogára is, akiknek az adatait ezekben a rendszerekben tárolni fogják, és hangsúlyozza, hogy a végrehajtás során végig gondoskodni kell az e rendszereket létrehozó jogi aktusokban meghatározott biztosítékok érvényesítéséről;

33.  emlékeztet az eu-LISA döntő szerepére az új informatikai rendszerek megvalósításában; hangsúlyozza továbbá a nemzeti összetevők fontosságát e rendszerek átfogó felépítése szempontjából, és sürgeti a tagállamokat, hogy rendelkezzenek a megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokról az időben történő megvalósításhoz;

34.  üdvözli a Vízuminformációs Rendszer (VIS) reformjával kapcsolatban elért politikai megállapodást, különös tekintettel a műveletek megkezdésére vonatkozó egyértelmű és jogilag kötelező erejű határidő meghatározására;

35.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontoktól kiegészítő információk kérésére szolgáló SIRENE-iroda tevékenységének jelentős növekedése várható, és ismét felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg az iroda rendelkezésére álló eszközöket annak biztosítása révén, hogy megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal rendelkezzen új feladatainak ellátásához;

36.  elismeri a Közös Kutatóközpont által az ujjlenyomatok, tenyérlenyomatok, arcképek és DNS Schengeni Információs Rendszerben történő felhasználásával kapcsolatban végzett vizsgálatokat;

37.  úgy véli, hogy a Bizottság és a Tanács súlyosan figyelmen kívül hagyta kötelezettségeit, miután a 2017. évi értékelés során súlyos hiányosságokat tártak fel a Schengeni Információs Rendszer Egyesült Királyság általi használata terén; emlékeztet a schengeni ellenőrzéssel foglalkozó munkacsoport azon kérésére, hogy a Bizottságnak és a Tanács elnökségének címzett 2020. június 15-i leveleiben foglaltaknak megfelelően haladéktalanul szüntessék meg az Egyesült Királyság hozzáférését; megállapítja, hogy nem uniós országként az Egyesült Királyság a továbbiakban nem rendelkezik hozzáféréssel a Schengeni Információs Rendszerhez; szorgalmazza az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos biztonsági együttműködés szoros nyomon követését az adatátvitelek tekintetében az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás által biztosított hat hónapos időszak folyamán;

Az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusa

38.  üdvözli a Frontex által az új szakpolitikai ciklus első lépéseként bemutatott, az európai integrált határigazgatásra vonatkozó stratégiai kockázatelemzést;

A schengeni térség jövője

39.  megjegyzi, hogy az elmúlt évek különböző válságai, például a jelenlegi világjárvány, valamint a tagállamok nagyrészt összehangolatlan és néha egyoldalú fellépései aláásták a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, és veszélybe sodorták Schengent; meggyőződése, hogy ennek megfelelően fokozni kell a holisztikus megoldások megtalálására irányuló erőfeszítéseket, és hogy ezeket az intézkedéseket megfelelően össze kell hangolni; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy stratégiát fogadjon el a schengeni térség jövőjéről, és üdvözli továbbá a schengeni fórum létrehozását, amelynek lehetővé kell tennie a Parlamenttel és a Tanáccsal a schengeni térség helyzetéről és jövőjéről folytatott magas szintű politikai vitákat is;

40.  úgy véli, hogy a Schengeni határellenőrzési kódex – különösen a belső határellenőrzésre vonatkozó szabályok tekintetében – már nem felel meg a célnak, és sürgős és érdemi reformot igényel a kölcsönös bizalom és szolidaritás megerősítése, valamint a schengeni térség integritásának és teljes körű helyreállításának biztosítása érdekében; e tekintetben megjegyzi, hogy egyértelműbb szabályokra van szükség a közegészségügyi vészhelyzetekre vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy bár a belső határellenőrzések visszaállításáról továbbra is az egyes tagállamok döntenek, ez csak végső megoldás lehet, korlátozott ideig és annyiban, amennyiben az ellenőrzések szükségesek és arányosak az azonosított súlyos fenyegetéssel, különös figyelmet fordítva a szabad mozgáshoz való jogra és a megkülönböztetésmentesség elvére gyakorolt hatásukra, valamint azokra a hatásokra, amelyeket e határellenőrzések gyakorolhatnak a határmenti régiókra, ugyanakkor fenntartva a különböző jogalapok közötti különbségtételt; úgy véli, hogy minden olyan esetben, amikor egy tagállam meghosszabbítja a határellenőrzést, további biztosítékokat és felügyeleti intézkedéseket kell alkalmazni, és az ilyen intézkedéseket minden körülmények között vissza kell vonni, amint az azok alapjául szolgáló okok megszűnnek;

41.  úgy véli, hogy strukturált és átlátható konzultációs mechanizmust kell létrehozni krízishelyzetek esetére annak érdekében, hogy meghatározzák a belső határokon végzett ellenőrzésekkel szembeni enyhítő vagy alternatív intézkedéseket, valamint a külső határokon kötelezően alkalmazandó egységes szabályokat;

42.  felhívja a Parlament igazgatását, hogy hozzon létre egy külön, a schengeni irányítást támogató egységet annak érdekében, hogy a Parlament megfelelően gyakorolhassa demokratikus ellenőrzési és felügyeleti feladatait a schengeni vívmányokkal kapcsolatban;

o
o   o

43.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok nemzeti parlamentjeinek, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek.

(1) HL L 312., 2018.12.7., 1. o.
(2) HL L 312., 2018.12.7., 14. o.
(3) HL L 312., 2018.12.7., 56. o.
(4) HL L 135., 2019.5.22., 27. o.
(5) HL L 135., 2019.5.22., 85. o.
(6) HL L 236., 2018.9.19., 1. o.
(7) HL L 236., 2018.9.19., 72. o.
(8) HL L 107., 2020.6.4, 1. o.
(9) HL L 295., 2019.11.14, 1. o.
(10) HL L 188., 2019.7.12., 25. o.
(11) HL C 86. I, 2020.3.16., 1. o.
(12) HL L 337., 2020.10.14., 3. o.
(13) HL C 76., 2020.3.9., 106. o.
(14) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0175.
(15) HL C 388., 2020.11.13., 18. o.
(16) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0362.
(17) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0307.
(18) 2021. május 19-i helyzet, https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/default/files/what-we-do/policies/borders-and-visas/schengen/reintroduction-border-control/docs/ms_notifications_-_reintroduction_of_border_control.pdf
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(20) HL C 76., 2020.3.9., 106. o.
(21) A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).


Európai Gyógyszerügynökség***I
PDF 326kWORD 99k
Az Európai Parlament 2021. július 8-án elfogadott módosításai az Európai Gyógyszerügynökség által a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tekintetében a válsághelyzetekre való felkészültség és a válságkezelés terén betöltött szerep megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2020)0725) – C9-0365/2020 – 2020/0321(COD))(1)
P9_TA(2021)0351A9-0216/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a vadvilág és egyéb természeti erőforrások túlzott mértékű kihasználása, valamint a Föld biológiai sokféleségének egyre gyorsabb csökkenése milyen kockázatokat jelent az emberi egészségre. Az új betegségek hozzávetőlegesen 70%-a és szinte minden ismert világjárvány (influenza, HIV/AIDS és Covid19) zoonózis. Ezek a betegségek az elmúlt 60 évben az egész világon nagyobb mértéket öltöttek, és az emberi tevékenység és annak ökológiai lábnyoma következtében a zoonózis-kórokozók száma egyre nagyobb. A földhasználat megváltoztatása, az erdőirtás, az urbanizáció, a mezőgazdaság terjeszkedése és intenzívebbé válása, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme, valamint a fogyasztási szokások drámai mértékben hozzájárulnak ehhez a növekedéshez. A zoonózis-kórokozók lehetnek baktériumok, vírusok, paraziták vagy akár nem hagyományos kórokozók, amelyek közvetlen kapcsolat révén vagy az élelmiszereken, a vízen vagy a környezeten keresztül átterjedhetnek az emberekre. Egyes betegségek – például a HIV/AIDS – zoonózisként kezdődnek, de a kórokozók később mutáció útján csak emberre veszélyes törzzsé alakulnak. Más zoonózisok újra meg újra kitörő járványokat idézhetnek elő, ilyen az ebolavírus és a salmonellosis. Ismét másokból – például a Covid19-et okozó koronavírusból – akár globális világjárványok is kialakulhatnak. A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) becslései szerint 1,7 millió jelenleg ismeretlen vírus él emlős és szárnyas gazdaállatokban. E vírusok közül 631 000 és 827 000 közöttire tehető azoknak a száma, amelyek képesek lehetnek arra, hogy embereket is megfertőzzenek.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)  Amint azt az Egészségügyi Világszervezet elismerte, ugyanezen mikroorganizmusok közül sok állatokat és embereket egyaránt megfertőz, ezért egyetlen ágazat erőfeszítései nem elegendőek a probléma megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez. A betegségek átterjedhetnek emberekről állatokra vagy fordítva, ezért mind az embereket, mind az állatokat érintő fertőzéseket kezelni kell, kihasználva a kutatás és a kezelések terén kialakuló potenciális szinergiákat. A Covid19-világjárvány egyértelmű példaként mutat rá arra, hogy az Unión belül a népegészségügy jobb teljesítménye érdekében meg kell erősíteni a globális egészségszemlélet érvényesítését, mivel – amint az az (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a által létrehozott „az EU az egészségért” programban szerepel – az emberi egészség összefügg az állatok egészségével és a környezettel, és az egészségügyi veszélyek kezelésére irányuló intézkedéseknek mindhárom dimenziót figyelembe kell venniük.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/522 rendelete (2021. március 24.) a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2021.3.26., 1. o.).
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A példátlan Covid19-világjárvány tapasztalatai rámutattak, hogy a népegészségügyet fenyegető veszélyek kezeléséhez az Uniónak hatékonyabban kell irányítania a gyógyszerek és az orvosi eszközök rendelkezésre állását, valamint az egészségügyi ellenintézkedések kidolgozását. Az Unió e képességét súlyosan akadályozza az, hogy hiányzik az egyértelműen meghatározott jogi keret a pandémiára való reagálásának irányításához, valamint az, hogy az Unió korlátozottan van felkészülve a tagállamok többségét érintő népegészségügyi szükséghelyzetre.
(2)  A példátlan Covid19-világjárvány tapasztalatai rávilágítottak arra is, hogy az Unió és a tagállamok nehezen tudnak megbirkózni egy ilyen népegészségügyi szükséghelyzettel, és rámutattak, hogy meg kell erősíteni az Unió szerepét annak érdekében, hogy hatékonyabban irányíthassa a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök rendelkezésre állását, valamint hatékonyabb egészségügyi ellenintézkedéseket dolgozzon ki a népegészségügyi szükséghelyzetek korai szakaszban történő kezelésére, összehangolt módon biztosítva az uniós, nemzeti és regionális illetékes hatóságok, az ipar és a gyógyszer- és orvostechnikaieszköz-ellátási láncok egyéb szereplői, köztük az egészségügyi szakemberek közötti együttműködést és koordinációt. Az Uniónak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az egészségügyre, biztosítania kell a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások folyamatos nyújtását, és fel kell készülnie a járványok és más egészségügyi veszélyek kezelésére. Az Unió e képességét súlyosan akadályozza az, hogy hiányzik az egyértelműen meghatározott jogi keret a pandémiára való reagálásának irányításához, az egészségüggyel foglalkozó ügynökségei nem rendelkeznek megfelelő felhatalmazással és erőforrásokkal, valamint az, hogy az Unió és tagállamai korlátozottan vannak felkészülve a tagállamok többségét érintő népegészségügyi szükséghelyzetre.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A hiányok különböző és összetett kiváltó okok eredményeként alakulnak ki, amelyeket az összes érdekelt féllel együtt kell feltérképezni, megérteni és elemezni annak érdekében, hogy azokat átfogóan kezelni lehessen. A hiányok megfelelőbb megértésének magában kell foglalnia az ellátási lánc szűk keresztmetszeteinek azonosítását is. Konkrétan a Covid19-járvány esetében a betegség adjuváns kezelésének elégtelensége számos okra vezethető vissza – a harmadik országokban tapasztalt gyártási nehézségektől kezdve az Unióban tapasztalt logisztikai vagy gyártási nehézségekig –, míg az oltóanyaghiányt egy ritkább jelenség okozta, nevezetesen a váratlanul magas és egyre növekvő kereslet.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök gyakran összetett ellátási láncai, a nemzeti exportkorlátozások és -tilalmak, az említett áruk szabad mozgását akadályozó határlezárások, valamint a kínálatukkal és keresletükkel kapcsolatos bizonytalanság a Covid19-világjárvány során jelentősen akadályozták az Unióban az egységes piac zavartalan működését, valamint a népegészségügyet fenyegető súlyos veszélyek kezelését.
(3)   A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök gyakran összetett ellátási láncai, a nemzeti exportkorlátozások és -tilalmak, az említett áruk szabad mozgását akadályozó határlezárások, a kínálatukkal és keresletükkel kapcsolatos bizonytalanság és az, hogy egyes alapvető gyógyszereket vagy hatóanyagokat nem gyártanak az Unióban a Covid19-világjárvány során jelentősen akadályozták az Unióban az egységes piac zavartalan működését, valamint a népegészségügyet fenyegető súlyos veszélyek kezelését, és ez súlyos következményekkel járt az Unió polgárai számára.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A gyógyszerhiány kérdésének kezelése régóta elsődlegesen fontos kérdés a tagállamok és az Európai Parlament számára, amint azt az Európai Parlament számos jelentése11, valamint az Európai Unió Tanácsának legutóbbi elnökségei alatt folytatott megbeszélések is bizonyítják.
(4)  A gyógyszerhiány kezelése régóta elsődlegesen fontos, azonban eddig megoldatlan kérdés a tagállamok és az Európai Parlament számára, amint azt az Európai Parlament számos jelentése11, valamint az Európai Unió Tanácsának legutóbbi elnökségei alatt folytatott megbeszélések is bizonyítják.
__________________
__________________
11 Az Európai Parlament 2020. szeptember 17-i állásfoglalása a gyógyszerhiányról – hogyan kezeljük az egyre növekvő problémát? (2020/2071(INI))
11 Az Európai Parlament 2020. szeptember 17-i állásfoglalása a gyógyszerhiányról – hogyan kezeljük az egyre növekvő problémát? (2020/2071(INI))
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A gyógyszerhiány egyre nagyobb népegészségügyi veszélyt jelent, súlyos hatást gyakorolva az egészségügyi rendszerekre és a betegek megfelelő orvosi ellátáshoz való jogára. A Covid19-világjárvány által súlyosbított megnövekedett globális kereslet tovább súlyosbította a gyógyszerhiányt, gyengítve a tagállamok egészségügyi rendszereit, valamint jelentős, a betegek egészségét és ellátását veszélyeztető kockázatokat idézve elő, különösen a betegségek előrehaladása és a tünetek súlyosbodása, az ellátás vagy a kezelés hosszabb késedelme vagy megszakítása, a kórházi ellátás hosszabb időtartama, a hamisított gyógyszereknek való kitettség növekedése, a gyógyszerelési hibák, a nem elérhető gyógyszerek más gyógyszerekkel való helyettesítéséből fakadó mellékhatások, a betegek jelentős pszichés zavarai és az egészségügyi rendszerek megnövekedett költségei tekintetében.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A Covid19-világjárvány kiélezte a gyógyszerhiány problémáját a pandémia kezelése szempontjából kritikus fontosságúnak tekintett egyes gyógyszerek esetében, és rávilágított arra, hogy az Uniót strukturális korlátok gátolják abban, hogy népegészségügyi válságok idején gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni az ilyen kihívásokra.
(5)  A Covid19-világjárvány kiélezte a gyógyszerhiány már meglévő problémáját a pandémia kezelése szempontjából kritikus fontosságúnak tekintett egyes gyógyszerek esetében, és rávilágított arra, hogy a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök Unión belüli előállítása külső forrásoktól függ, hiányos a koordináció, valamint az Uniót és a tagállamokat strukturális korlátok gátolják abban, hogy népegészségügyi válságok idején gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni az ilyen kihívásokra, emellett rávilágított arra is, hogy megfelelő szakpolitikák révén támogatni kell és meg kell erősíteni az ipari szerkezetet, és hogy az uniós polgárok egészségével foglalkozó uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek aktívabb és kiterjedtebb szerepet kell vállalniuk.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A Covid19-járvány gyors kifejlődése és a vírus terjedése bizonyos orvostechnikai eszközök, például a lélegeztetőgépek, a sebészeti maszkok és a Covid19-tesztkészletek iránti kereslet erőteljes növekedéséhez vezetett, miközben a termelés megszakadása vagy a termelés gyors növelésére irányuló korlátozott kapacitás, valamint az orvostechnikai eszközök ellátási láncának összetettsége és globális jellege visszavetette a kínálatot. E problémák következtében új szereplők kapcsolódtak be e termékek előállításába, ami azután szűk keresztmetszeteket eredményezett a megfelelőségértékelésben, valamint a nem megfelelő, nem biztonságos és egyes esetekben hamisított termékek gyakori előfordulásához vezetett. Helyénvaló tehát egy megfelelő uniós szerven belül hosszú távú struktúrákat létrehozni az orvostechnikai eszközök népegészségügyi szükséghelyzetből eredő hiányának nyomon követésére.
(6)  A Covid19-járvány gyors kifejlődése és a vírus terjedése bizonyos orvostechnikai eszközök, például a lélegeztetőgépek, a sebészeti maszkok és a Covid19-tesztkészletek iránti kereslet erőteljes növekedéséhez vezetett, miközben a termelés megszakadása vagy a termelés gyors növelésére irányuló korlátozott kapacitás, valamint az orvostechnikai eszközök ellátási láncának összetettsége és globális jellege súlyos ellátási nehézségeket és olykor komoly készlethiányt is eredményezett, és versenybe kényszerítette a polgáraik jogos igényeit ellátni igyekvő tagállamokat, hozzájárulva ezzel a koordinálatlan nemzeti szintű fellépésekhez, például a készletfelhalmozáshoz. E problémák következtében továbbá új szereplők kapcsolódtak be e termékek sietős előállításába, ami azután szűk keresztmetszeteket eredményezett a megfelelőségértékelésben, valamint a túlárazott, nem megfelelő, nem biztonságos és egyes esetekben hamisított termékek gyakori előfordulásához vezetett. Helyénvaló és sürgős tehát egy megfelelő uniós szerven belül hosszú távú struktúrákat létrehozni a szilárdabb és hatékonyabb koordináció és az orvostechnikai eszközök népegészségügyi szükséghelyzet során esetlegesen bekövetkező hiányának nyomon követésére, valamint fokozottabb és korai párbeszédet folytatni az orvostechnikai eszközök ágazatával és az egészségügyi szakemberekkel e hiányok megelőzése és enyhítése érdekében.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  A Covid19-járvány és az azt követő egészségügyi válság rávilágított arra, hogy a válságkezelés terén összehangoltabb uniós megközelítésre van szükség. Bár a helyzet sürgőssége magyarázatot ad a hatásvizsgálat hiányára, a személyzet és a finanszírozás tekintetében megfelelő forrásokat kell biztosítani, figyelembe véve a különböző tagállamok egészségügyi ágazatának sajátosságait.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A Covid19-világjárványhoz hasonló népegészségügyi szükséghelyzet során a kínálat és a kereslet bizonytalansága, valamint az alapvető gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hiányának kockázata a tagállamok közötti exportkorlátozásokat és más nemzeti védintézkedéseket vonhat maga után, amelyek súlyosan befolyásolhatják a belső piac működését. A gyógyszerhiány ezenfelül súlyos kockázatot jelenthet a betegek egészségére az Unióban, mivel ha nem áll rendelkezésre gyógyszer, az gyógyszerelési hibákhoz, a kórházi tartózkodások időtartamának növekedéséhez vezethet, valamint a nem elérhető termékek nem megfelelő készítményekkel való helyettesítése mellékhatásokat okozhat. Ami az orvostechnikai eszközöket illeti, a hiány a diagnosztikai erőforrások hiányához vezethet, ami negatív következményekkel jár a népegészségügyi intézkedések tekintetében, a kezelés hiányához vagy a betegség súlyosbodásához vezethet, és az egészségügyi szakembereket is akadályozhatja feladataik megfelelő ellátásában. E hiány – például a COVID-19 tesztkészletek elégtelen kínálata – jelentős hatást gyakorolhat egy adott kórokozó terjedésének megfékezésére is. Ezért fontos a hiányok kérdésének kezelése, valamint a kritikus gyógyszerek és orvostechnikai eszközök nyomon követésének megerősítése és hivatalossá tétele.
(7)  A Covid19-világjárványhoz hasonló népegészségügyi szükséghelyzet során a kínálat és a kereslet bizonytalansága, valamint az alapvető gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hiányának kockázata a tagállamok közötti exportkorlátozásokat és más nemzeti védintézkedéseket vonhat maga után, amelyek súlyosan befolyásolhatják a belső piac működését, tovább súlyosbítva a népegészségügyi következményeket, illetve a kivitelek átláthatóságával és engedélyezésével kapcsolatos ideiglenes mechanizmusok létrehozását tehetik szükségessé. A gyógyszerhiány ezenfelül súlyos kockázatot jelenthet a betegek egészségére az Unióban, mivel ha nem áll rendelkezésre gyógyszer, az gyógyszerelési hibákhoz és a kórházi tartózkodások időtartamának növekedéséhez vezethet, a nem elérhető termékek nem megfelelő készítményekkel való helyettesítése pedig mellékhatásokat és haláleseteket okozhat. Ami az orvostechnikai eszközöket illeti, a hiány a diagnosztikai erőforrások hiányához vezethet, ami negatív következményekkel jár a népegészségügyi intézkedések tekintetében, a kezelés hiányához vagy a betegség súlyosbodásához vezethet, és az egészségügyi szakembereket is akadályozhatja feladataik megfelelő ellátásában vagy a feladataik ellátása közbeni védelemben – amint az a Covid19-világjárvány során megfigyelhető volt –, ami súlyos következményekkel járhat az egészségügyi szakemberek egészségére nézve. E hiány – például a COVID-19 tesztkészletek elégtelen kínálata – jelentős hatást gyakorolhat egy adott kórokozó terjedésének megfékezésére is. Ezért fontos, hogy rendelkezzünk egy megfelelő, uniós szintű kerettel a hiányok kérdésének kezelésére irányuló tagállami válaszok koordinálására, hogy kezeljük a hiányokat, megerősítsük a kritikus fontosságú gyógyszerek és orvostechnikai eszközök nyomon leghatékonyabb követését és hivatalossá tételét, továbbá elkerüljük, hogy az érdekelt felekre indokolatlan terhek háruljanak, amelyek megterhelhetik az erőforrásokat és további késedelmeket okozhatnak.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A népegészségügyi szükséghelyzeteket okozó betegségek kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására szolgáló biztonságos és hatékony gyógyszereket az ilyen szükséghelyzetek idején a lehető leghamarabb ki kell fejleszteni és elérhetővé kell tenni az Unióban. A Covid19-világjárvány rámutatott arra is, hogy a multinacionális klinikai vizsgálatok, valamint a gyógyszereknek az engedélyezés előtti alkalmazásra vonatkozó nemzeti programokban vagy a gyógyszerek engedélyezett javallatain kívül történő felhasználásával kapcsolatos uniós szintű tanácsadás tekintetében nem optimális a koordináció és a döntéshozatal, ami késedelmet okoz a kutatási eredmények elfogadásában, valamint az új gyógyszerek, illetve az új indikációs területen alkalmazott gyógyszerek kifejlesztésében és rendelkezésre állásában.
(8)  A népegészségügyi szükséghelyzeteket okozó betegségek kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására szolgáló biztonságos és hatékony gyógyszereket az ilyen szükséghelyzetek idején a lehető leghamarabb – a hatóságok, a magánszektor és a tudományos élet közös erőfeszítései révén – azonosítani kell, ki kell fejleszteni és elérhetővé kell tenni az uniós polgárok számára. A Covid19-világjárvány rámutatott arra is, hogy a multinacionális klinikai vizsgálatok, valamint a gyógyszereknek az engedélyezés előtti alkalmazásra vonatkozó nemzeti programokban vagy a gyógyszerek engedélyezett javallatain kívül történő felhasználásával kapcsolatos uniós szintű tanácsadás tekintetében nem optimális a koordináció és a döntéshozatal, ami késedelmet okoz a kutatási eredmények elfogadásában, valamint az új gyógyszerek, illetve az új indikációs területen alkalmazott gyógyszerek kifejlesztésében és rendelkezésre állásában.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A Covid19-világjárvány ad hoc megoldásokat kellett találni – beleértve a Bizottság, az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: Ügynökség), a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai, a gyártók és a tagállamok közötti nem tervezett megállapodásokat – a Covid19 kezelésére vagy terjedésének megakadályozására szolgáló biztonságos és hatékony gyógyszerek rendelkezésre bocsátására vonatkozó célkitűzés eléréséhez, valamint a kezelések és oltóanyagok kifejlesztésének és forgalomba hozatal céljából való engedélyezésének megkönnyítéséhez és felgyorsításához.
(9)  A Covid19-világjárvány ad hoc megoldásokat kellett találni – beleértve a Bizottság, az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: Ügynökség), a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai, a gyártók, a gyógyszerellátási lánc egyéb szereplői és a tagállamok közötti nem tervezett megállapodásokat – a Covid19 kezelésére vagy terjedésének megakadályozására szolgáló biztonságos és hatékony gyógyszerek rendelkezésre bocsátására vonatkozó célkitűzés eléréséhez, valamint a kezelések és oltóanyagok kifejlesztésének és forgalomba hozatal céljából való engedélyezésének megkönnyítéséhez és felgyorsításához.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  E termékek belső piaca jobb működésének biztosítása és az emberi egészség magas szintű védelméhez való hozzájárulás érdekében ezért helyénvaló közelíteni a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hiányának nyomon követésére vonatkozó szabályokat, és elősegíteni az olyan gyógyszerek kutatását és fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a népegészségügyi válságot okozó betegségek kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására.
(10)  E termékek belső piaca jobb működésének biztosítása és az emberi egészség magas szintű védelméhez való hozzájárulás érdekében ezért helyénvaló megerősíteni és közelíteni a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hiányának nyomon követésére vonatkozó szabályokat, és elősegíteni az olyan gyógyszerek kutatását és fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a népegészségügyi válságot okozó betegségek kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására; mindennek célja, hogy stratégiailag kiegészítse a Bizottság és uniós ügynökségek e célból tett erőfeszítéseit, valamint a jövőben létrehozandó kulcsfontosságú ügynökségek, például a javasolt Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) erőfeszítéseit.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   A hatékony egészségügyi rendszerek biztosítása érdekében elengedhetetlen az egészségügyi rendszerek válsághelyzetnek való ellenálló képességét mérő stressztesztek bevezetése, amelyek lehetővé teszik a világjárványok esetén kialakuló hiányokkal szembeni hatékony küzdelmet, valamint a hiányok kialakulását befolyásoló strukturális kockázati tényezők meghatározását.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  A termékek belső piaca jobb működésének biztosítása és az emberi egészség magas szintű védelméhez való hozzájárulás érdekében helyénvaló elősegíteni azon gyógyszerek kutatását és fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a népegészségügyi válságot előidéző betegségek kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  E rendelet célja a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök tekintetében, alapvetően az emberi egészség magas szintű védelme érdekében. E rendelet célja ezenfelül a népegészségügyi szükséghelyzetek eredményes kezelésére alkalmasnak ígérkező gyógyszerek minőségének, biztonságosságának és hatásosságának biztosítása. Ez a rendelet párhuzamosan törekszik mindkét célkitűzés megvalósítására, amelyek elválaszthatatlanok egymástól, és amelyek egyike sincs a másiknak alárendelve. Az EUMSZ 114. cikke tekintetében ez a rendelet keretet hoz létre a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök népegészségügyi válságok során fellépő hiányának nyomon követésére és az arról való jelentéstételre. Az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének (c) pontját illetően e rendelet megerősített uniós keretet hoz létre a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök minőségének és biztonságosságának biztosítására.
(11)  E rendelet célja az emberi egészség magas szintű védelméről való gondoskodás a belső piac zökkenőmentes működésének a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök tekintetében való biztosítása révén. E rendelet célja ezenfelül a népegészségügyi szükséghelyzetek eredményes kezelésére alkalmasnak ígérkező gyógyszerek minőségének, biztonságosságának és hatásosságának biztosítása. Ez a rendelet párhuzamosan törekszik mindkét célkitűzés megvalósítására, amelyek elválaszthatatlanok egymástól, és amelyek egyike sincs a másiknak alárendelve. Az EUMSZ 114. cikke tekintetében ez a rendelet keretet hoz létre a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök népegészségügyi válságok során fellépő hiányának nyomon követésére és az arról való jelentéstételre. Az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének (c) pontját illetően e rendelet megerősített uniós keretet hoz létre a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök minőségének és biztonságosságának biztosítására.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   Ez a rendelet a népegészségügyi szükséghelyzetek és a jelentős események során jelentkező hiányok problémájának kezelésére szolgáló keretrendszert hoz létre. A gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök hiánya azonban állandó probléma, amely évtizedek óta egyre inkább hatással van az uniós polgárok egészségére és életére. Ezért ez a rendelet csupán az első lépés, amelyet az Unió e tartós probléma jobb kezelése felé tesz. A Bizottságnak ezt követően javaslatot kell tennie a tervezett keret kiterjesztésére annak érdekében, hogy a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv következő felülvizsgálata során a hiányok kérdésének kezelése átfogó és végleges jelleggel történjen1b.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tekintetében a válsághelyzetekre való felkészültség és a válságkezelés javítása, valamint az ellenálló képesség és a szolidaritás Unió-szerte történő fokozása érdekében tisztázni kell a különböző részt vevő szervezetek eljárásait, valamint azok szerepét és kötelezettségeit. A keretnek építenie kell a Covid19-világjárványra adott reagálás során talált ad hoc megoldásokra.
(12)  A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tekintetében a válsághelyzetekre való felkészültség és a válságkezelés javítása, valamint az ellenálló képesség és a szolidaritás Unió-szerte történő fokozása érdekében tisztázni kell a különböző részt vevő szervezetek eljárásait, valamint azok szerepét és kötelezettségeit. A keretnek építenie kell a Covid19-világjárványra adott reagálás során talált, hatékonynak bizonyult ad hoc megoldásokra, valamint a többi ország tapasztalatára és példájára, ugyanakkor kellően rugalmasnak kell maradnia ahhoz, hogy a népegészségügy és a betegek javát szolgáló leghatékonyabb módon kezelje a jövőbeli egészségügyi válságokat.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Harmonizált rendszert kell létre hozni a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hiányának nyomon követésére, amely megkönnyíti a kritikus fontosságú gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való megfelelő hozzáférést a népegészségügyi szükséghelyzetek és az olyan jelentős események esetén, amelyek súlyos hatással lehetnek a népegészségre. Ezt a rendszert jobb struktúrákkal kell kiegészíteni a népegészségügyi válsághelyzetek megfelelő kezelésének biztosítása, valamint a népegészségügyi szükséghelyzetek eredményes kezelésére alkalmasnak ígérkező gyógyszerek kutatásának és fejlesztésének koordinálása és az azzal kapcsolatos tanácsadás érdekében. A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök esetleges vagy tényleges hiányával kapcsolatos nyomon követés és jelentéstétel megkönnyítése érdekében az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy a kijelölt kapcsolattartókon keresztül információkat és adatokat kérjen és szerezzen be az érintett forgalombahozatali engedélyek jogosultjaitól, valamint az érintett gyártóktól és tagállamoktól.
(13)  Harmonizált rendszert kell létre hozni a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hiányának nyomon követésére, amely megkönnyíti a kritikus fontosságú gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való megfelelő hozzáférést a népegészségügyi szükséghelyzetek és az olyan jelentős események esetén, amelyek súlyos hatással lehetnek a népegészségre. Ezt a rendszert jobb struktúrákkal kell kiegészíteni a népegészségügyi válsághelyzetek megfelelő kezelésének biztosítása, valamint a népegészségügyi szükséghelyzetek mérséklésére alkalmasnak ígérkező gyógyszerek kutatásának és fejlesztésének koordinálása és az azzal kapcsolatos tanácsadás érdekében. A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök esetleges vagy tényleges hiányával kapcsolatos nyomon követés és jelentéstétel megkönnyítése érdekében az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy a kijelölt kapcsolattartókon keresztül információkat és adatokat kérjen és szerezzen be az érintett forgalombahozatali engedélyek jogosultjaitól, valamint az érintett gyártóktól és tagállamoktól, ugyanakkor el kell kerülni az igényelt és benyújtott adatok megkettőzését.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A gyógyszerhiány megelőzésének, nyomon követésének és bejelentésének megkönnyítése érdekében az Uniónak és a tagállamoknak létre kell hozniuk egy olyan elektronikus platformot, amely képes a mindenkor rendelkezésre álló készletek mennyiségének meghatározására, valamint a gyógyszerhiány kimutatására, előrejelzésére és megelőzésére. Egy ilyen rendszer kifejlesztésének megkönnyítéséhez hasznos segítséget nyújthatnak az Unió által a Horizont Európa program keretében finanszírozott projektek, például a CISMED tanulságai. A platformnak valós idejű hozzáférést kell biztosítania az illetékes nemzeti hatóságok számára a nagykereskedelmi forgalmazók, közösségi és kórházi gyógyszertárak részéről jelentkező kielégítetlen keresletre vonatkozó információkhoz, pontos adatokat nyújtva az ellátási lánc működésének megismerése és a potenciális gyógyszerhiányok előrejelzése érdekében. Emellett a platformnak olyan kizárólagos portálként kell működnie a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai és a nagykereskedelmi forgalmazók számára, amely – teljes megvalósulását követően – jelentős események esetén és népegészségügyi szükséghelyzetekben biztosítja a szükséges információkat, ezáltal válsághelyzetben lehetővé teszi a hatékonyság és a kiszámíthatóság növelését, a döntéshozatali folyamat felgyorsítását, egyúttal a párhuzamos erőfeszítések és az érdekelt felekre rótt indokolatlan terhek elkerülését. Az Ügynökség koordinációs szerepének megkönnyítése érdekében a tagállamok ellátás-nyomonkövetési platformjainak interoperábilisnak kell lenniük, és az információikat egy, az Ügynökség által kezelt uniós adatbázisnak is tartalmaznia kell. A rendszer uniós és nemzeti szintű végrehajtásának felgyorsítása érdekében a fejlesztéséhez és a végrehajtásához uniós finanszírozást kell nyújtani többek között „az EU az egészségért” programból vagy az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből1a.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A gyógyszerek tekintetében az Ügynökségen belül ügyvezető irányítócsoportot kell létrehozni a jelentősebb eseményekre való határozott reagálás biztosítása és a gyógyszerellátással kapcsolatos kérdések kezelésével kapcsolatos sürgős uniós intézkedések koordinálása érdekében. Az irányítócsoportnak jegyzékeket kell összeállítania a kritikus fontosságú gyógyszerekről e termékek nyomon követésének biztosítása érdekében, és képesnek kell lennie arra, hogy tanácsot adjon a gyógyszerek minőségének, biztonságosságának és hatásosságának megőrzéséhez, valamint az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához szükséges intézkedésekről.
(15)  A gyógyszerek tekintetében az Ügynökségen belül ügyvezető irányítócsoportot kell létrehozni a jelentősebb eseményekre való határozott reagálás biztosítása és a gyógyszerellátással kapcsolatos kérdések kezelésével kapcsolatos sürgős uniós intézkedések koordinálása érdekében. Az irányítócsoportnak jegyzékeket kell összeállítania a kritikus fontosságú gyógyszerekről e termékek nyomon követésének biztosítása érdekében, és képesnek kell lennie arra, hogy tanácsot és ajánlásokat adjon a gyógyszerek minőségének, biztonságosságának, hatásosságának és kínálatának megőrzéséhez, valamint az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához szükséges intézkedésekről.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A szükséghelyzeti munkacsoport munkáját el kell különíteni az Ügynökség tudományos bizottságainak munkájától, és azt e bizottságok tudományos értékeléseinek sérelme nélkül kell végezni. A szükséghelyzeti munkacsoportnak ajánlásokat kell megfogalmaznia a gyógyszereknek a népegészségügyi válsághelyzetért felelős betegség elleni küzdelemben való alkalmazására vonatkozóan. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az ajánlásokat felhasználhassa, amikor tudományos szakvéleményeket készít egy gyógyszer engedélyezés előtti alkalmazásáról, vagy a forgalombahozatali engedély megadását megelőző egyéb korai alkalmazásáról.
(18)  A szükséghelyzeti munkacsoport munkáját el kell különíteni az Ügynökség tudományos bizottságainak munkájától, és azt e bizottságok tudományos értékeléseinek sérelme nélkül kell végezni. A szükséghelyzeti munkacsoportnak ajánlásokat kell megfogalmaznia a gyógyszereknek a népegészségügyi válsághelyzet leküzdéséért folytatott küzdelemben való alkalmazására vonatkozóan. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az ajánlásokat felhasználhassa, amikor tudományos szakvéleményeket készít egy gyógyszer engedélyezés előtti alkalmazásáról, vagy a forgalombahozatali engedély megadását megelőző egyéb korai alkalmazásáról. A kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékeinek összeállításakor a gyógyszerhiánnyal és gyógyszerbiztonsággal foglalkozó ügyvezető irányítócsoport a szükséghelyzeti munkacsoport munkájára is támaszkodhat.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A szükséghelyzeti munkacsoportot azon támogatás alapján kell létrehozni, amelyet az Ügynökség a Codiv19-világjárvány során nyújtott, különösen a klinikai vizsgálatok tervezésére és a termékfejlesztésre vonatkozó tudományos tanácsadás, valamint a népegészségügyi szükséghelyzetekben a gyógyszerek, köztük az oltóanyagok hatékonyabb értékelését lehetővé tevő új bizonyítékok „gördülő”, folyamatos felülvizsgálata tekintetében.
(19)  A szükséghelyzeti munkacsoportot azon támogatás alapján kell létrehozni, amelyet az Ügynökség a Covid19-világjárvány során nyújtott, különösen a klinikai vizsgálatok tervezésére és a termékfejlesztésre vonatkozó tudományos tanácsadás, valamint a népegészségügyi szükséghelyzetekben a gyógyszerek, köztük az oltóanyagok hatékonyabb értékelését lehetővé tevő új bizonyítékok „gördülő”, folyamatos felülvizsgálata tekintetében, az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása mellett.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A Covid19-világjárvány alatt végzett klinikai vizsgálatok során szerzett tapasztalatok hatalmas mennyiségű átfedést, számos kisebb vizsgálatot, fontos – nem, életkor, etnikai hovatartozás vagy komorbiditás alapján képzett – népességi részcsoportok esetében alulreprezentáltságot, valamint a felesleges kutatások kockázatát hordozó együttműködéshiányt tártak fel. A klinikai kutatási menetrend javítása érdekében a nemzetközi szabályozó szervek hangsúlyozták, hogy meggyőző bizonyítékokra van szükség a gyógyszerek minőségére, hatásosságára és biztonságosságára vonatkozóan. A megbízható bizonyítékok megszerzésének fő módját a koordinált, jól megtervezett, megfelelő teljesítményű, randomizált kontrollált vizsgálatok jelentik. A klinikai vizsgálatok eredményeit és adatait nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
19 b preambulumbekezdés (új)
(19b)  A klinikai vizsgálatok szakasza – amelynek során a gyógyszerjelöltek biztonságosságát, hatásosságát és minőségét embereken vizsgálják – kulcsfontosságú lépés a gyógyszerek, többek között az oltóanyagok fejlesztésében. Ezért fontos az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a teljes körű alkalmazása, különösen egy működő, a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információs rendszer elindítása tekintetében.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatáról és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 1. o.).
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Egyes kutatást végző szervezetek megállapodhatnak egymás között vagy egy másik féllel abban, hogy megbízóként járnak el annak érdekében, hogy egy harmonizált, az egész Unióra kiterjedő klinikai vizsgálati tervet készítsenek, a Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nagy nemzetközi vizsgálatok elindítására irányuló kezdeményezések nagy nehézségek árán valósulnak meg, mivel egyetlen olyan szervezet sincs, amely az Unión belül képes a megbízó valamennyi feladatát és tevékenységét ellátni, miközben több tagállammal is együttműködik. Ezért helyénvaló, hogy az Ügynökség azonosítsa és megkönnyítse az ilyen kezdeményezéseket azáltal, hogy tanácsot ad a megbízóként való fellépése lehetőségével kapcsolatban, vagy adott esetben azzal kapcsolatban, hogy az (EU) 536/2014 rendelet 72. cikkével összhangban meghatározza a társszponzorok feladatait. Ez a megközelítés erősítené az Unióban a kutatási környezetet, előmozdítaná a harmonizációt, valamint általa azután elkerülhető lenne, hogy késlekedjen a kutatási eredmények forgalombahozatali engedélybe való beépítése. A vizsgálat fejlesztésének, alkalmazásának, benyújtásának és lefolytatásának megkönnyítése érdekében az uniós megbízó igénybe vehetné a népegészségügyi szükséghelyzet idején rendelkezésre álló uniós kutatási finanszírozást, valamint a meglévő klinikai vizsgálati hálózatokat. Ez különösen értékes lehet az uniós vagy nemzetközi népegészségügyi vagy kutatási szervezetek által létrehozott vizsgálatok esetében.
(20)  Egyes kutatást végző szervezetek megállapodhatnak egymás között vagy egy másik féllel abban, hogy megbízóként járnak el annak érdekében, hogy egy harmonizált, az egész Unióra kiterjedő klinikai vizsgálati tervet készítsenek, a Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nagy nemzetközi vizsgálatok elindítására irányuló kezdeményezések nagy nehézségek árán valósulnak meg, mivel egyetlen olyan szervezet sincs, amely az Unión belül képes a megbízó valamennyi feladatát és tevékenységét ellátni, miközben több tagállammal is együttműködik. Ehhez kapcsolódóan a „HERA-inkubátor: közös felkészülés a Covid19 variánsainak fenyegetésére” című, 2021. február 17-i bizottsági közleménnyel összhangban megkezdte működését az egész Unióra kiterjedő és az Unió által finanszírozott, VACCELERATE elnevezésű új oltóanyag-vizsgálati hálózat. A szükséghelyzeti munkacsoportnak támaszkodnia kell erre a vizsgálati hálózatra és más, már működő hálózatokra, így például a gyógyszerügynökségek vezetőire, a klinikai vizsgálatok elősegítésével és koordinálásával foglalkozó csoportra és az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra-hálózatra, hogy egy esetleges népegészségügyi szükséghelyzetre való tekintettel biztosítsa az új gyógyszerekre vonatkozó megfelelő adatok célirányos előállítását. Ezért rendkívül fontos, hogy az Ügynökség azonosítsa és könnyítse meg az ilyen kezdeményezéseket azáltal, hogy tanácsot ad a megbízóként való fellépés lehetőségével kapcsolatban, vagy adott esetben azzal, hogy az 536/2014/EU rendelet 72. cikkével összhangban meghatározza a társszponzorok feladatait és összehangolja a klinikai vizsgálati protokollok kidolgozását. A szükséghelyzeti munkacsoportnak meg kell határoznia a vakcinák és kezelések klinikai vizsgálatok során mérendő, klinikai szempontból leginkább releváns teljesítménycéljait, hogy azok megfeleljenek a hatékony népegészségügyi beavatkozások kritériumainak. Ez a megközelítés erősítené az Unióban a kutatási környezetet, előmozdítaná a harmonizációt, valamint általa azután elkerülhető lenne, hogy késlekedjen a kutatási eredmények forgalombahozatali engedélybe való beépítése. A vizsgálat fejlesztésének, alkalmazásának, benyújtásának és lefolytatásának megkönnyítése érdekében az uniós megbízó igénybe vehetné a népegészségügyi szükséghelyzet idején rendelkezésre álló uniós kutatási finanszírozást, valamint a meglévő klinikai vizsgálati hálózatokat. Ez különösen értékes lehet az uniós vagy nemzetközi népegészségügyi vagy kutatási szervezetek által létrehozott vizsgálatok esetében.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Ez a rendelet arra is felhatalmazza az Ügynökséget, hogy támogassa az (EU) 2019/1396 bizottsági végrehajtási határozat12 alapján kijelölt, orvostechnikai eszközökkel foglalkozó szakértői bizottságokat, amelyek független tudományos és technikai segítséget nyújtanak a tagállamoknak, a Bizottságnak, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak, a bejelentett szervezeteknek és a gyártóknak.
(22)  Ez a rendelet arra is felhatalmazza az Ügynökséget, hogy támogassa az (EU) 2019/1396 bizottsági végrehajtási határozat12 alapján kijelölt, orvostechnikai eszközökkel foglalkozó szakértői bizottságokat, amelyek független tudományos és technikai segítséget nyújtanak a tagállamoknak, a Bizottságnak, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportnak, a bejelentett szervezeteknek és a gyártóknak, miközben fenntartja a legmagasabb szintű átláthatóságot, amely az uniós szabályozási rendszerbe vetett bizalom előmozdításának egyik feltétele.
__________________
__________________
12 Bizottság (EU) 2019/1396 végrehajtási határozata (2019. szeptember 10.) az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó szakértői bizottságok kijelölése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 234., 2019.9.11., 23. o.).
12 Bizottság (EU) 2019/1396 végrehajtási határozata (2019. szeptember 10.) az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó szakértői bizottságok kijelölése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 234., 2019.9.11., 23. o.).
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  A szükséghelyzeti munkacsoportnak felül kell vizsgálnia a klinikai vizsgálati protokollokat és az Unióban végzett klinikai vizsgálatokra vonatkozóan tanácsokat kell nyújtania a fejlesztők számára, iránymutatást adva az oltóanyagok és kezelések klinikailag releváns végpontjairól és céljairól annak érdekében, hogy iránymutatást adjon a hatékony népegészségügyi beavatkozások kritériumait teljesítő klinikai vizsgálatok megtervezéséhez.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Az Ügynökség gyógyszerek terén szerzett hosszú múltra visszatekintő és bizonyított szakértelmére tekintettel, valamint figyelembe véve az Ügynökség számos szakértői csoporttal való együttműködése során szerzett tapasztalatait, helyénvaló az Ügynökségen belül megfelelő struktúrákat létrehozni az orvostechnikai eszközök népegészségügyi szükséghelyzet esetén fellépő esetleges hiányának nyomon követésére, és helyénvaló az Ügynökséget megbízni azzal, hogy helyet adjon az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó szakértői bizottságoknak. Ez lehetővé tenné e bizottságok működésének hosszú távú fenntarthatóságát, és egyértelmű szinergiákat biztosítana a kapcsolódó, a gyógyszerekre vonatkozó válsághelyzeti felkészültségre irányuló munkával. Ezek a struktúrák semmilyen módon nem változtatnák meg az orvostechnikai eszközök területén az Unióban már meglévő szabályozási rendszert vagy döntéshozatali eljárásokat, amelyeknek továbbra is egyértelműen el kell különülniük a gyógyszerek esetében alkalmazott rendszertől.
(24)  Az Ügynökség gyógyszerek terén szerzett hosszú múltra visszatekintő és bizonyított szakértelmére tekintettel, valamint figyelembe véve az Ügynökség számos szakértői csoporttal való együttműködése során szerzett tapasztalatait, helyénvaló az Ügynökségen belül megfelelő struktúrákat létrehozni az orvostechnikai eszközök népegészségügyi szükséghelyzet esetén fellépő esetleges hiányának nyomon követésére, és helyénvaló az Ügynökséget megbízni azzal, hogy helyet adjon az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó szakértői bizottságoknak. Tekintettel erre, az orvostechnikai eszközök készletezésével foglalkozó valamennyi tagállami és – végső soron – uniós jogalanynak be kell jelentenie készleteit az Ügynökségnek. Ez lehetővé tenné e bizottságok működésének hosszú távú fenntarthatóságát, és egyértelmű szinergiákat biztosítana a kapcsolódó, a gyógyszerekre vonatkozó válsághelyzeti felkészültségre irányuló munkával. Ezek a struktúrák semmilyen módon nem változtatnák meg az orvostechnikai eszközök területén az Unióban már meglévő szabályozási rendszert vagy döntéshozatali eljárásokat, amelyeknek továbbra is egyértelműen el kell különülniük a gyógyszerek esetében alkalmazott rendszertől.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Az e rendelet szerinti munka és információcsere megkönnyítése érdekében rendelkezni kell az informatikai infrastruktúrák létrehozásáról és kezeléséről, valamint az egyéb meglévő vagy fejlesztés alatt álló informatikai rendszerekkel – többek között az orvostechnikai eszközök EUDAMED informatikai platformjával – való szinergiákról. Ezt a munkát adott esetben az olyan feltörekvő digitális technológiákkal is elő kell segíteni, mint a klinikai vizsgálatokhoz használt számítási modellek és szimulációk, valamint az olyan uniós űrprogramból származó adatok, mint például a Galileo földrajzi helymeghatározási szolgáltatások és a Kopernikusz Föld-megfigyelési program.
(25)  Az e rendelet szerinti munka és információcsere megkönnyítése érdekében rendelkezni kell az informatikai infrastruktúrák létrehozásáról és kezeléséről, valamint az egyéb meglévő vagy fejlesztés alatt álló informatikai rendszerekkel – többek között az orvostechnikai eszközök EUDAMED informatikai platformjával – való szinergiákról, továbbá az adatinfrastruktúrának az esetleges kibertámadásokkal szembeni fokozott védelméről és az e támadásoktól való elrettentésre irányuló intézkedésekről. Ezt a munkát adott esetben az olyan feltörekvő digitális technológiákkal is elő kell segíteni, mint a klinikai vizsgálatokhoz használt számítási modellek és szimulációk, valamint az olyan uniós űrprogramból származó adatok, mint például a Galileo földrajzi helymeghatározási szolgáltatások és a Kopernikusz Föld-megfigyelési program.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A népegészségügyi szükséghelyzetek és más jelentős események hatékony kezeléséhez elengedhetetlen az egészségügyi adatokhoz – köztük a valós környezetből származó, azaz a klinikai vizsgálatokon kívül előállított egészségügyi adatokhoz – való gyors hozzáférés és a rájuk vonatkozó információcsere. E rendeletnek lehetővé kell tennie az Ügynökség számára az ilyen információcsere használatát és megkönnyítését, valamint azt, hogy az Ügynökség részt vegyen az európai egészségügyi adattér infrastruktúrájának létrehozásában és működtetésében.
(26)  A népegészségügyi szükséghelyzetek és más jelentős események hatékony kezeléséhez elengedhetetlen az egészségügyi adatokhoz – köztük a valós környezetből származó, azaz a klinikai vizsgálatokon kívül előállított egészségügyi adatokhoz – való gyors hozzáférés és a rájuk vonatkozó információcsere. E rendeletnek lehetővé kell tennie az Ügynökség számára az ilyen információcsere használatát és megkönnyítését, valamint azt, hogy az Ügynökség részt vegyen az európai egészségügyi adattér interoperábilis infrastruktúrájának létrehozásában és működtetésében, kihasználva a szuper-számítástechnikában, a mesterséges intelligenciában és a nagy adathalmazok tudományában az előrejelzési modellek kidolgozása, valamint a jobb és időszerűbb döntések meghozatala tekintetében rejlő valamennyi lehetőséget, a magánélethez való jog veszélyeztetése nélkül.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)   A gyógyszerekkel kapcsolatos információk megbízható, robusztus és következetes cseréjének megkönnyítése érdekében az emberi gyógyszerek azonosítása a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek (ISO) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek azonosítására vonatkozó szabványain (IDMP) alapul.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
26 b preambulumbekezdés (új)
(26b)  A potenciális népegészségügyi szükséghelyzetek kezelésében kulcsfontosságú különleges adatok kezelése a kibertámadásokkal szembeni magas szintű védelmet követel meg. A Covid19-világjárvány közepette az egészségügyi szervezeteket is fokozott kiberbiztonsági fenyegetések érték. Maga az Ügynökség is kibertámadást szenvedett, amelynek következtében több jogellenesen megszerzett és harmadik felek tulajdonát képező, a Covid19-betegséggel kapcsolatban alkalmazott gyógyszerekre és oltóanyagokra vonatkozó dokumentumot kiszivárogtattak az interneten. Ezért az Ügynökségnek magas szintű védelemmel kell rendelkeznie a kibertámadásokkal szemben, hogy az Ügynökség rendes működése mindig biztosított legyen, különösen a népegészségügyi szükséghelyzetekben. Ennek érdekében az Ügynökségnek ki kell dolgoznia egy tervet a kibertámadások megelőzésére, felderítésére, kezelésére és hatásuk csökkentésére, hogy a működése mindig biztosított legyen, ugyanakkor senki se férhessen hozzá jogellenesen az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokhoz.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
26 c preambulumbekezdés (új)
(26c)  A személyes egészségügyi adatok érzékeny jellege miatt az Ügynökségnek biztosítania és garantálnia kell, hogy adatkezelési műveletei tiszteletben tartsák a jogszerűség, a méltányosság és az átláthatóság, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a pontosság, a korlátozott megőrzés, az integritás és a titoktartás adatvédelmi elveit. Ha e rendelet alkalmazásában személyes adatok kezelésére van szükség, azt a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően kell végezni. A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelését az (EU) 2016/6791a és az (EU) 2018/17251b európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végrehajtani.
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
26 d preambulumbekezdés (új)
(26d)   Elengedhetetlenül fontos az e rendelet hatálya alá tartozó gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó, az Ügynökség által végzett szabályozási tevékenységekkel kapcsolatos szilárd átláthatósági intézkedések és előírások bevezetése. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a jóváhagyott termékekre és a klinikai adatokra vonatkozó valamennyi lényeges információ időben történő közzétételét, beleértve a teljes körű klinikai vizsgálati terveket is. Az Ügynökségnek nagyfokú átláthatóságot kell biztosítania az újonnan létrehozott irányítócsoportok és a szükséghelyzeti munkacsoport tagjai, ajánlásai, véleményei és határozatai tekintetében. Az irányítócsoportok és a szükséghelyzeti munkacsoport tagjai nem rendelkezhetnek olyan anyagi vagy egyéb érdekeltséggel a gyógyszeriparban vagy az orvostechnikai eszközök ágazatában, amely befolyásolhatja pártatlanságukat.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
26 e preambulumbekezdés (új)
(26e)   Az Ügynökség hitelessége és a közvélemény részéről a határozatai iránti bizalom a nagyfokú átláthatóságon alapul. Ezért a nagyközönség vonatkozásában a megfelelő kommunikációs eszközök proaktív alkalmazását kell előirányozni. Ezenfelül a közvélemény bizalmának megnyeréséhez és fenntartásához rendkívül fontosak azok a megerősített és gyorsított átláthatósági normák és intézkedések, amelyek az Ügynökség munkaszervezeteire, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök értékelése és felügyelete céljából vizsgált klinikai adatokra vonatkoznak. Ez a rendelet a megerősített átláthatósági normák és intézkedések keretét hozza létre az Ügynökség Covid19-világjárvány során tett erőfeszítései, valamint bevezetett standardjai és intézkedései alapján.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Népegészségügyi szükséghelyzetben vagy jelentős esemény kapcsán az Ügynökségnek együtt kell működnie az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal és adott esetben más uniós ügynökségekkel. Az ilyen együttműködésnek magában kell foglalnia az adatok megosztását, többek között a járványügyi előrejelzésekre vonatkozóan, a rendszeres vezetői szintű kommunikációt, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és adott esetben más uniós ügynökségek képviselőinek meghívását a szükséghelyzeti munkacsoport, a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport és az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport ülésein való részvételre.
(27)  Népegészségügyi szükséghelyzetben vagy jelentős esemény kapcsán az Ügynökségnek együtt kell működnie az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal és adott esetben más uniós ügynökségekkel. Az ilyen együttműködésnek magában kell foglalnia az adatok megosztását, többek között a járványügyi előrejelzésekre vonatkozóan, a rendszeres vezetői szintű kommunikációt, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és adott esetben más uniós ügynökségek képviselőinek meghívását a szükséghelyzeti munkacsoport, a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport és az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport ülésein való részvételre. Az együttműködésnek ki kell terjednie az Unió érintett szerveivel, például a javasolt HERA-val folytatott stratégiai megbeszélésekre is, amelyek célja a megfelelő megoldások és technológiák kutatásának és fejlesztésének fellendítése a népegészségügyi szükséghelyzet vagy a jelentős esemény hatásainak enyhítése, illetve a jövőbeni hasonló népegészségügyi szükséghelyzetek vagy jelentős események megelőzése érdekében.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)   Népegészségügyi szükséghelyzetben vagy jelentős esemény kapcsán az Ügynökségnek lehetővé kell tennie az ágazattal, a gyógyszerellátási lánc érintett szereplőivel, az egészségügyi szakemberek képviselőivel, a betegekkel és a fogyasztókkal folytatott rendszeres információcserét annak érdekében, hogy a népegészségügyi szükséghelyzet vagy jelentős esemény enyhítése és az arra való reagálás céljából korai megbeszéléseket biztosítson a lehetséges piaci gyógyszerhiányokról és ellátási korlátokról.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
27 b preambulumbekezdés (új)
(27b)  Tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány még nem ért véget, és hogy az egészségügyi válságok – például a világjárványok – időtartama és lefolyása bizonytalan, rendelkezni kell az ezzel a rendelettel összhangban létrehozott struktúrák és mechanizmusok működésének hatékonyságára vonatkozó felülvizsgálatról. E felülvizsgálat fényében adott esetben módosítani kell a struktúrákat és mechanizmusokat.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet szerint végzett munkához elegendő forrás álljon rendelkezésre, az Ügynökség költségeit az Ügynökség bevételéhez való uniós hozzájárulásból kell finanszírozni.
(29)  Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet szerint végzett munkához elegendő forrás álljon rendelkezésre – beleértve a megfelelő személyzetet és szakértelmet is –, az Ügynökség költségeit az Ügynökség bevételéhez való uniós hozzájárulásból kell finanszírozni.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a jelentős események emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre gyakorolt hatására, valamint a népegészségügyi szükséghelyzeteknek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre gyakorolt hatására való felkészülés és azok kezelése;
a)  a jelentős események emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre gyakorolt hatására, valamint a népegészségügyi szükséghelyzeteknek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre gyakorolt hatásának megelőzése, az arra való felkészülés és azok uniós szintű koordinálása és kezelése;
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök hiányának nyomon követése és az arról való jelentéstétel;
b)  az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és a kritikus fontosságú orvostechnikai eszközök hiányának megelőzése, nyomon követése és az arról való jelentéstétel;
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  uniós szintű interoperábilis és digitális adatbázis létrehozása a gyógyszerhiány nyomon követésére és az azzal kapcsolatos jelentéstételre;
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  állatgyógyászati készítmény: az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének 1. pontja értelmében vett állatgyógyászati készítmény1a;
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  kínálat: egy forgalombahozatali engedély jogosultja vagy egy gyártó által a piacon forgalomba hozott adott gyógyszer vagy orvostechnikai eszköz készletének teljes mennyisége;
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
cb)  kereslet: egészségügyi szakember vagy beteg igénye egy gyógyszerre vagy orvostechnikai eszközre orvosi kezelési szükséglet kielégítése céljából. A kereslet megfelelő kielégítéséhez a gyógyszert vagy orvostechnikai eszközt időben és elegendő mennyiségben kell beszerezni úgy, hogy az folyamatosan biztosítsa a legjobb ellátást a betegek számára. A nagykereskedők általában kulcsfontosságú ellátási láncot jelentenek a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai vagy gyártói és a gyógyszerek vagy orvostechnikai eszközök felhasználói között, és ezekben az esetekben a kereslet becslése érdekében figyelembe kell venni a nagykereskedelmi megrendelésekben igényelt mennyiséget;
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  hiány: az emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy az orvostechnikai eszköz tekintetében a kínálat nem elégíti ki az adott gyógyszer vagy orvostechnikai eszköz iránti igényeket;
d)  hiány: az emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy az orvostechnikai eszköz tekintetében nemzeti szinten a kínálat nem elégíti ki az adott gyógyszer vagy orvostechnikai eszköz iránti keresletet, az októl függetlenül;
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  jelentős esemény: olyan esemény, amely egynél több tagállamban a gyógyszerekhez kapcsolódóan komoly népegészségügyi kockázattal járhat. Olyan biológiai, vegyi, környezeti vagy más eredetű, halálos vagy más súlyos egészségügyi fenyegetést vagy egyéb váratlan eseményt takar, amely hatással lehet a gyógyszerek kínálatára vagy minőségére, biztonságosságára és hatékonyságára. Az ilyen esemény egynél több tagállamra kiterjedő gyógyszerhiányhoz vezethet, és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében sürgős uniós szintű koordinációt tesz szükségessé.
f)  jelentős esemény: olyan esemény, amely egynél több tagállamban a gyógyszerekhez kapcsolódóan komoly népegészségügyi kockázattal járhat. Olyan biológiai, vegyi, környezeti vagy más eredetű, halálos vagy más súlyos egészségügyi fenyegetést vagy egyéb váratlan eseményt takar, amely hatással lehet a gyógyszerek gyártására, kínálatára, keresletére vagy minőségére, biztonságosságára és hatékonyságára. Az ilyen esemény egynél több tagállamra kiterjedő gyógyszerhiányhoz vezethet, és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében sürgős uniós szintű koordinációt tesz szükségessé. A gyógyszerellátással kapcsolatos visszatérő problémák nem tartoznak bele ebbe a fogalommeghatározásba.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelettel az Ügynökség részeként létrejön a gyógyszerhiánnyal és gyógyszerbiztonsággal foglalkozó ügyvezető irányítócsoport (a továbbiakban: gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport). Az irányítócsoport személyes jelenléttel járó ülés vagy távértekezlet formájában ülésezik a népegészségügyi szükséghelyzetre való felkészülés céljából vagy az ilyen helyzetek idején, illetve a 4. cikk (3) bekezdésében említett segítségnyújtás iránti kérelmet követően. Titkárságát az Ügynökség biztosítja.
(1)  E rendelettel az Ügynökség részeként létrejön a gyógyszerhiánnyal és gyógyszerbiztonsággal foglalkozó ügyvezető irányítócsoport (a továbbiakban: gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport). Az irányítócsoport személyes jelenléttel járó ülés vagy távértekezlet formájában rendszeresen ülésezik, és ha a helyzet úgy kívánja, a népegészségügyi szükséghelyzetre való felkészülés céljából vagy az ilyen helyzetek idején, illetve a 4. cikk (3) bekezdésében említett segítségnyújtás iránti kérelmet követően is összeül. Titkárságát az Ügynökség biztosítja.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport az Ügynökség egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből és tagállamonként egy-egy magas rangú képviselőből áll. Minden tagállamnak ki kell jelölnie képviselőjét. A tagokat meghatározott tudományos vagy technikai szakterületen jártas szakértők kísérhetik.
(2)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport az Ügynökség egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből és tagállamonként egy-egy meghatalmazott magas rangú képviselőből áll. Minden tagállamnak ki kell jelölnie képviselőjét. A tagokat meghatározott tudományos vagy technikai szakterületen jártas szakértők kísérhetik. A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoportban megfigyelőként részt vesz a betegek és fogyasztók érdekvédelmi munkacsoportjának, valamint az egészségügyi dolgozók érdekvédelmi munkacsoportjának egy-egy képviselője is. A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport tagjegyzéke átlátható, és azt közzéteszik az Ügynökség internetes portálján.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
(3)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport elnöki tisztét az Ügynökség látja el. A csoport ülésein való részvételre az elnök meghívhat harmadik feleket, például a gyógyszerek területén működő érdekcsoportok képviselőit és forgalombahozatali engedélyek jogosultjait.
(3)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport elnöki tisztét az Ügynökség látja el. A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport valamennyi tagja javasolhatja az elnöknek, hogy a csoport ülésein való részvételre hívjon meg harmadik feleket, például a gyógyszerek területén működő érdekcsoportok képviselőit, forgalombahozatali engedélyek jogosultjait, nagykereskedelmi forgalmazókat, vagy az orvostechnikai eszközök ellátási láncának bármely más szereplőjét, továbbá az egészségügyi szakemberek, betegek és fogyasztók képviselőit, amennyiben részvételük érdemben hozzájárulhat az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport megbeszéléseihez.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport nyílt kommunikációt és szoros együttműködést is garantál a forgalombahozatali engedélyek jogosultjaival, a gyártókkal, a gyógyszerellátási lánc érintett szereplőivel, valamint az egészségügyi szakemberek, a betegek és a fogyasztók képviselőivel annak érdekében, hogy lehetővé tegye a kritikus fontosságúnak tekintett gyógyszerek esetleges vagy tényleges hiányának korai bejelentését vagy azonosítását jelentős esemény vagy népegészségügyi szükséghelyzet során, a 6. cikkben előírtak szerint.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés
(6)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport felelős a 4. cikk (4) bekezdésében és az 5–8. cikkben említett feladatok elvégzéséért.
(6)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport felelős a 4. cikk (3) és (4) bekezdésében és az 5–8. cikkben említett feladatok elvégzéséért.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport konzultálhat az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságával, ha azt a zoonózisokkal vagy az emberi egészségre potenciálisan jelentős hatást gyakorló, csak állatokat érintő betegségekkel összefüggő népegészségügyi szükséghelyzetek és jelentős események kezeléséhez szükségesnek ítéli.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 b bekezdés (új)
(6b)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport tagjai nem rendelkezhetnek olyan anyagi vagy egyéb érdekeltséggel a gyógyszeriparban, amely befolyásolhatja pártatlanságukat. A közjó érdekében és függetlenül járnak el, és pénzügyi érdekeltségeikről évente nyilatkozatot tesznek, amelyet minden lényeges változás esetén frissítenek. Valamennyi közvetett érdekeltséget, amely a gyógyszeriparhoz fűződhet, feltüntetnek az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban, amely a nyilvánosság számára kérésre elérhető. Az érdekeltségi nyilatkozatokat az Ügynökség weboldalán nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Ügynökség folyamatosan nyomon követ minden olyan eseményt, amely jelentős eseményhez vagy népegészségügyi szükséghelyzethez vezethet.
(1)  Az Ügynökség az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve folyamatosan nyomon követ minden olyan eseményt, amely jelentős eseményhez vagy népegészségügyi szükséghelyzethez vezethet. E tekintetben az Ügynökség szorosan együttműködik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és adott esetben más uniós ügynökségekkel.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett nyomonkövetési feladat megkönnyítése érdekében az illetékes nemzeti hatóságok a 3. cikk (5) bekezdésében említett egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül, az Ügynökség által a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott jelentéstételi kritériumok alapján jelentést tesznek az Ügynökségnek minden olyan eseményről – az egy adott tagállamban fellépő gyógyszerhiányt is beleértve –, amely jelentős eseményhez vagy népegészségügyi szükséghelyzethez vezethet. Amennyiben egy illetékes nemzeti hatóság egy adott tagállamban fennálló gyógyszerhiányról tájékoztatja az Ügynökséget, átad az Ügynökségnek minden olyan információt, amelyet a forgalombahozatali engedély jogosultjától a 2001/83/EK irányelv 23a. cikke értelmében kapott. Az illetékes nemzeti hatóság eseményről szóló jelentése alapján, valamint az esemény más tagállamokra gyakorolt hatásának megértése érdekében az Ügynökség a 3. cikk (5) bekezdésében említett munkacsoporton keresztül tájékoztatást kérhet az illetékes nemzeti hatóságoktól.
(2)  Az (1) bekezdésben említett nyomonkövetési feladat megkönnyítése érdekében az illetékes nemzeti hatóságok a 3. cikk (5) bekezdésében említett egyedüli kapcsolattartó pontokon vagy a 12a. cikkben említett, teljes mértékben működőképessé vált adatbázison keresztül, az Ügynökség által a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott jelentéstételi kritériumok alapján haladéktalanul jelentést tesznek az Ügynökségnek minden olyan eseményről – az egy adott tagállamban fellépő gyógyszerhiányt is beleértve –, amely jelentős eseményhez vagy népegészségügyi szükséghelyzethez vezethet. Amennyiben egy illetékes nemzeti hatóság egy adott tagállamban fennálló gyógyszerhiányról tájékoztatja az Ügynökséget, átad az Ügynökségnek minden olyan információt, amelyet a forgalombahozatali engedély jogosultjától a 2001/83/EK irányelv 23a. cikke értelmében kapott. Az illetékes nemzeti hatóság eseményről szóló jelentése alapján, valamint az esemény más tagállamokra gyakorolt hatásának megértése érdekében az Ügynökség a 3. cikk (5) bekezdésében említett munkacsoporton keresztül tájékoztatást kérhet az illetékes nemzeti hatóságoktól.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy egy tényleges vagy küszöbön álló jelentős eseményt kezelni kell, tájékoztatja erről a Bizottságot és a tagállamokat. A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy vagy több tagállam kérésére –, illetve az Ügynökség ügyvezető igazgatója kérheti a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport segítségét a jelentős esemény kezeléséhez.
(3)  Amennyiben az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy egy tényleges vagy küszöbön álló jelentős eseményt kezelni kell, tájékoztatja erről a Bizottságot és a tagállamokat. A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy vagy több tagállam kérésére –, illetve az Ügynökség ügyvezető igazgatója kéri a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport segítségét a rendelkezésre álló információk elemzéséhez. Az információk elemzése alapján a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport javasolhatja a Bizottságnak, hogy hivatalosan ismerje el a jelentős eseményt, és az 5. cikk értelmében ajánlásokat fogalmaz meg az esemény kezelésére.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport tanácsot ad a Bizottságnak és a tagállamoknak az érintett gyógyszerekkel kapcsolatban általa szükségesnek ítélt, a 2001/83/EK irányelv vagy a 726/2004/EK rendelet18 rendelkezéseivel összhangban uniós szinten meghozandó megfelelő intézkedésekkel kapcsolatban.
A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport tanácsot és ajánlásokat ad a Bizottságnak és a tagállamoknak az érintett gyógyszerekkel kapcsolatban általa szükségesnek ítélt, a 2001/83/EK irányelv vagy a 726/2004/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban uniós szinten meghozandó megfelelő intézkedésekkel kapcsolatban.18
__________________
__________________
18 726/2004/EK rendelet.
18 726/2004/EK rendelet.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
Ha a Bizottság és a tagállamok figyelmen kívül hagyják a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport ajánlásait, ezt megalapozott érvekkel meg kell indokolniuk. A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport ajánlásait, valamint a Bizottság és a tagállamok megalapozott indoklásait nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a 13. cikkben említett internetes portálon.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 b bekezdés (új)
A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport felveheti a kapcsolatot az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságával, ha megállapítást nyer, hogy kapcsolat áll fenn zoonózisokkal vagy az emberi egészségre ténylegesen vagy potenciálisan jelentős hatást gyakorló, csak állatokat érintő betegségekkel, vagy ha az állatgyógyászati készítmények hatóanyagainak felhasználása hasznosnak bizonyulhat a népegészségügyi szükséghelyzet vagy jelentős esemény kezeléséhez, vagy más oknál fogva minden szükséges alkalommal.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 4. cikk (3) bekezdésében említett segítségnyújtás iránti kérelmet követően és a munkacsoportjával folytatott konzultációt követően a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport elfogadja a 2001/83/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett azon gyógyszerek jegyzékét, amelyeket a jelentős esemény szempontjából kritikusnak ítél (a továbbiakban: a jelentős esemény kritikus fontosságú gyógyszereinek jegyzéke). A jegyzéket a jelentős esemény rendeződéséig valahányszor szükséges, frissíteni kell.
(1)  A 4. cikk (3) bekezdésében említett segítségnyújtás iránti kérelmet követően és a munkacsoportjával folytatott konzultációt követően a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport elfogadja a 2001/83/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett azon gyógyszerek jegyzékét, amelyeket a jelentős esemény szempontjából kritikusnak ítél (a továbbiakban: a jelentős esemény kritikus fontosságú gyógyszereinek jegyzéke). A jegyzéket minden szükséges alkalommal frissíteni kell a jelentős esemény rendeződéséig, amíg megerősítést nem nyer, hogy a jelen rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a továbbiakban nincs szükség a gyógyszerek irányítócsoportjának segítségére.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  Közvetlenül a népegészségügyi szükséghelyzet fennállásának elismerését követően és a munkacsoportjával folytatott konzultáció után a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport elfogadja a 2001/83/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett azon gyógyszerek jegyzékét, amelyeket a népegészségügyi szükséghelyzet szempontjából kritikusnak ítél (a továbbiakban: a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú gyógyszereinek jegyzéke). A jegyzéket a népegészségügyi szükséghelyzet elismerésének megszűnéséig valahányszor szükséges, frissíteni kell.
(2)  Közvetlenül a népegészségügyi szükséghelyzet fennállásának elismerését követően és a munkacsoportjával folytatott konzultáció után a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport elfogadja a 2001/83/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett azon gyógyszerek jegyzékét, amelyeket a népegészségügyi szükséghelyzet szempontjából kritikusnak ítél (a továbbiakban: a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú gyógyszereinek jegyzéke). A jegyzéket a népegészségügyi szükséghelyzet elismerésének megszűnéséig valahányszor szükséges, frissíteni kell. A jegyzéket adott esetben a jelen rendelet 16. cikke szerinti felülvizsgálati folyamat eredményének megfelelően frissíteni lehet; ehhez a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport felveszi a kapcsolatot a szükséghelyzeti munkacsoporttal.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport elfogadja az (1) és (2) bekezdésben említett jegyzékekbe (a továbbiakban: kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékei) felveendő gyógyszerekre vonatkozó kínálat és kereslet nyomon követéséhez szükséges információkészletet, és tájékoztatja arról a munkacsoportját.
(3)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport elfogadja az (1) és (2) bekezdésben említett jegyzékekbe (a továbbiakban: kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékei) felveendő gyógyszerekre vonatkozó kínálat és kereslet nyomon követéséhez szükséges információkészletet és intézkedéseket, és tájékoztatja arról a munkacsoportját. Erről tájékoztatja a gyógyszerkészletek összeállításával foglalkozó uniós vagy nemzeti szervezeteket. A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport kellő időben jelentést tesz az Ügynökségnek és a Bizottságnak a nyomon követésről, és haladéktalanul értesíti azokat a bekövetkező jelentős eseményekről vagy ellátási hiányokról.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az Ügynökség létrehoz egy nyilvánosan hozzáférhető weboldalt, amely információkat tartalmaz a kritikus fontosságú gyógyszerek tényleges hiányáról. A gyógyszerhiányra vonatkozó nemzeti nyilvántartásokra való hivatkozásokat is fel kell tüntetni. A weboldal többek között a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza:
a)  kereskedelmi név és nemzetközi szabadnév;
b)  javallat;
c)  a hiány oka;
d)  időszak kezdete és vége;
e)  érintett tagállamok;
f)  információk egészségügyi szakemberek és betegek számára, beleértve az alternatív kezelésekre vonatkozó információkat is.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékei szerint, valamint a 10. és 11. cikkben foglaltaknak megfelelően rendelkezésre bocsátott információk és adatok alapján nyomon követi az említett jegyzékekre felvett gyógyszerek kínálatát és keresletét, hogy meghatározhassa az adott gyógyszerek bármely esetleges vagy tényleges hiányát. E nyomon követés részeként a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport adott esetben kapcsolatot tart az (EU) 2020/[...] rendelet19 4. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal, valamint népegészségügyi szükséghelyzet esetén az említett rendelet 24. cikke alapján létrehozott, népegészségügyi szükséghelyzetekkel foglalkozó tanácsadó bizottsággal.
A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékei szerint, valamint a 10. és 11. cikkben foglaltaknak megfelelően rendelkezésre bocsátott információk és adatok, továbbá a 12a. cikknek megfelelően létrehozott, teljes mértékben működőképessé vált adatbázis alapján nyomon követi az említett jegyzékekre felvett gyógyszerek kínálatát és keresletét, hogy meghatározhassa az adott gyógyszerek bármely esetleges vagy tényleges hiányát. E nyomon követés részeként a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport adott esetben kapcsolatot tart az (EU) 2020/[...] rendelet19 4. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal, valamint népegészségügyi szükséghelyzet esetén az említett rendelet 24. cikke alapján létrehozott, népegészségügyi szükséghelyzetekkel foglalkozó tanácsadó bizottsággal, valamint az ECDC-vel.
__________________
__________________
19 [illessze be a 4. lábjegyzetben említett elfogadott szövegre való hivatkozást].
19 [illessze be a 4. lábjegyzetben említett elfogadott szövegre való hivatkozást].
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  Népegészségügyi szükséghelyzet fennállása alatt vagy a 4. cikk (3) bekezdésében említett segítségnyújtás iránti kérelmet követően és annak lezárásáig a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak és a 9. cikk (2) bekezdésében említett alhálózatnak az általa végzett nyomon követés eredményeiről, és különösen jelzi a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékén szereplő gyógyszerek esetleges vagy tényleges hiányát.
(1)  Népegészségügyi szükséghelyzet fennállása alatt vagy a 4. cikk (3) bekezdésében említett segítségnyújtás iránti kérelmet követően és annak lezárásáig a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak és a 9. cikk (2) bekezdésében említett alhálózatnak az általa végzett nyomon követés eredményeiről, és különösen jelzi a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékén szereplő gyógyszerek esetleges vagy tényleges hiányát. E jelentések adott esetben a gyógyszerellátási lánc egyéb szereplői rendelkezésére bocsáthatók.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a Bizottság vagy a 9. cikk (2) bekezdésében említett alhálózat kéri, a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoportnak összesített adatokat és igény-előrejelzéseket kell szolgáltatnia megállapításai alátámasztására. E tekintetben a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport kapcsolatot tart az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, hogy járványügyi adatokat szerezzen a gyógyszerek iránti igények előrejelzésének elősegítése érdekében, valamint – amennyiben a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékein szereplő gyógyszereket orvostechnikai eszközzel alkalmazzák – a 19. cikkben említett, az orvostechnikai eszközök hiányával foglalkozó ügyvezető irányítócsoporttal.
(2)  Amennyiben a Bizottság, egy vagy több illetékes nemzeti hatóság vagy a 9. cikk (2) bekezdésében említett alhálózat kéri, a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoportnak összesített adatokat és igény-előrejelzéseket kell szolgáltatnia megállapításai alátámasztására. E tekintetben a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport a 12a. cikknek megfelelően létrehozott, teljes mértékben működőképessé vált adatbázisból származó adatokat használja és kapcsolatot tart az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, hogy járványügyi adatokat, modelleket és fejlesztési forgatókönyveket szerezzen a gyógyszerek iránti igények előrejelzésének elősegítése érdekében, valamint – amennyiben a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékein szereplő gyógyszereket orvostechnikai eszközzel alkalmazzák – a 19. cikkben említett, az orvostechnikai eszközök hiányával foglalkozó ügyvezető irányítócsoporttal. Az összesített adatokat és keresleti előrejelzéseket adott esetben a gyógyszerellátási lánc más szereplői számára is hozzáférhetővé lehet tenni a potenciális vagy tényleges hiányok jobb megelőzése vagy mérséklése érdekében. A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport a megállapításait és következtetéseit megosztja a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök készletezésével foglalkozó uniós és nemzeti szereplőkkel is.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés
(3)  E jelentéstétel részeként a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport ajánlásokat is megfogalmazhat olyan intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a Bizottság, a tagállamok, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai és más szervezetek hozhatnak az esetleges vagy tényleges hiányok megelőzése vagy mérséklése érdekében. E tekintetben a csoport adott esetben kapcsolatot tart az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal, valamint népegészségügyi szükséghelyzet esetén a népegészségügyi szükséghelyzetekkel foglalkozó tanácsadó bizottsággal.
(3)  E jelentéstétel részeként a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport ajánlásokat is megfogalmazhat olyan intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a Bizottság, a tagállamok, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai és más szervezetek – köztük az egészségügyi szakemberek és a betegek szervezeteinek képviselői – hozhatnak az esetleges vagy tényleges hiányok megelőzése vagy mérséklése érdekében. E tekintetben a csoport adott esetben kapcsolatot tart az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal, valamint népegészségügyi szükséghelyzet esetén a népegészségügyi szükséghelyzetekkel foglalkozó tanácsadó bizottsággal.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére ajánlásokat tehet olyan intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a Bizottság, a tagállamok, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai és más szervezetek hozhatnak annak érdekében, hogy biztosítsák a népegészségügyi szükséghelyzetek vagy a jelentős események által okozott esetleges vagy tényleges gyógyszerhiány kezelésére való felkészültséget.
(4)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére ajánlásokat tehet olyan intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a Bizottság, a tagállamok, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai, az egészségügyi szakemberek képviselői és más szervezetek hozhatnak annak érdekében, hogy biztosítsák a népegészségügyi szükséghelyzetek vagy a jelentős események által okozott esetleges vagy tényleges gyógyszerhiány kezelésére való felkészültséget.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés
(5)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport a Bizottság kérésére adott esetben koordinálhatja az illetékes nemzeti hatóságok, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai és más szervezetek között azon intézkedéseket, amelyek a jelentős eseménnyel vagy a népegészségügyi szükséghelyzettel összefüggésben fellépő esetleges vagy tényleges hiányok megelőzését vagy mérséklését célozzák.
(5)  A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport a Bizottság kérésére adott esetben koordinálhatja az illetékes nemzeti hatóságok, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai és más szervezetek – köztük az egészségügyi szakemberek és a betegek szervezeteinek képviselői – között azon intézkedéseket, amelyek a jelentős eseménnyel vagy a népegészségügyi szükséghelyzettel összefüggésben fellépő esetleges vagy tényleges hiányok megelőzését vagy mérséklését célozzák.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Ha a (3) és (4) bekezdésben említett ajánlásokat figyelmen kívül hagyják vagy nem hajtják végre, a Bizottságnak, a tagállamoknak és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjainak adott esetben ezt megalapozott érvekkel meg kell indokolniuk.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  meghatározza a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékének összeállítására vonatkozó eljárásokat;
a)  meghatározza a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékének összeállítására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárásokat és kritériumokat, biztosítva a forgalombahozatali engedélyek jogosultjaival és a gyógyszerellátási lánc más érintett szereplőivel, valamint az egészségügyi szakemberekkel, a fogyasztókkal és a betegekkel folytatott megfelelő konzultációt;
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  meghatározza a 4., 7. és 8. cikkben előírt nyomon követés, adatgyűjtés és jelentéstétel módszereit és kritériumait;
b)  meghatározza a 4., 7. és 8. cikkben előírt nyomon követés, adatgyűjtés és jelentéstétel módszereit és kritériumait, valamint egy alapvető minimális adatállományt;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  korszerű elektronikus nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereket fejleszt ki;
c)  az egyes tagállamokra vonatkozó nemzeti harmonizált adatmezők alapján korszerű elektronikus nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereket fejleszt ki az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve, amíg a 12a. cikk szerinti adatbázis teljesen működőképessé nem válik;
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  internetes portálján közzéteszi az e bekezdés a), b) és f) pontjában említett információkat.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  információkat kér a kapcsolattartó pontok a) pontban említett alhálózatától, és határidőt állapít meg azok benyújtására;
b)  információkat kér – többek között a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékében szereplő gyógyszerek kínálatáról – a kapcsolattartó pontok a) és aa) pontban említett alhálózatától, és határidőt állapít meg azok benyújtására, ha az adott információk nem állnak rendelkezésre a 12a. cikk szerinti adatbázisban;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport által elfogadott információkészlet alapján információkat kér a tagállamok illetékes hatóságainak egyedüli kapcsolattartó pontjaitól, és határidőt állapít meg azok benyújtására.
c)  a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport által elfogadott információkészlet alapján információkat kér a tagállamok illetékes hatóságainak egyedüli kapcsolattartó pontjaitól, és határidőt állapít meg azok benyújtására, ha az adott információk nem állnak rendelkezésre a 12a. cikk szerinti adatbázisban.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  az esetleges vagy tényleges hiányra vonatkozó részletes adatok, mint például a tényleges vagy becsült kezdő és záró dátumok, valamint a feltételezett vagy ismert ok;
d)  az esetleges vagy tényleges hiányra vonatkozó részletes adatok, mint például a tényleges vagy becsült kezdő és záró dátumok, a feltételezett vagy ismert ok, valamint az ellátási láncon belüli esetleges szűk keresztmetszetekre vonatkozó információk;
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)
ea)  rendelkezésre álló készletek;
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – e b pont (új)
eb)  már leszállított mennyiségek;
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – e c pont (új)
ec)  tervezett szállítások;
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – g pont
g)  hiánymérséklési tervek, többek között a termelési és ellátási kapacitásra vonatkozóan;
g)  megelőzési és hiánymérséklési tervek, többek között a gyártási és ellátási kapacitásra, a gyógyszeripari késztermékek és a gyógyszerhatóanyagok gyártási helyszíneire, a lehetséges alternatív gyártási helyekre vagy a minimális készletszintekre vonatkozó információkat, a folyamatos ellátás garantálása és a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékében szereplő gyógyszerek hiányának megelőzése érdekében.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – h pont
h)  a nagykereskedelmi forgalmazóktól és a lakossági gyógyszerellátásra jogosult jogi személytől származó információk.
törölve
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Unióban engedélyezett gyógyszerek forgalombahozatali engedélyeinek jogosultjai az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 6 hónapon belül a 726/2004/EK rendelet 57. cikke (1) bekezdésének l) pontjában említett adatbázisba történő elektronikus benyújtás formájában rendelkezésre bocsátják a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában előírt információkat. A forgalombahozatali engedélyek jogosultjai szükség esetén naprakésszé teszik a benyújtott információkat.
(2)  Az Unióban engedélyezett gyógyszerek forgalombahozatali engedélyeinek jogosultjai az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 6 hónapon belül a 726/2004/EK rendelet 57. cikke (1) bekezdésének l) pontjában említett adatbázisba történő elektronikus benyújtás formájában és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által kidolgozott, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek azonosítására (IDMP) vonatkozó szabványoknak megfelelően rendelkezésre bocsátják a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában előírt információkat. A forgalombahozatali engedélyek jogosultjai szükség esetén naprakésszé teszik a benyújtott információkat.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékén szereplő gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének jogosultjai azt jelzik, hogy a benyújtott információ üzleti szempontból bizalmas jellegű információt tartalmaz, azonosítaniuk kell a vonatkozó részeket, és egyértelműen meg kell határozniuk a bizalmasságra vonatkozó jelzés okait. Az Ügynökség értékeli az egyes kérelmek megalapozottságát, és védi az üzleti szempontból bizalmas információkat az indokolatlan nyilvánosságra hozatallal szemben.
(4)  Amennyiben a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékén szereplő gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének jogosultjai azt jelzik, hogy az Ügynökség és az illetékes nemzeti hatóságok által kért, benyújtott információ üzleti szempontból bizalmas jellegű információt tartalmaz, azonosítaniuk kell a vonatkozó részeket, és egyértelműen meg kell határozniuk a bizalmasságra vonatkozó jelzés okait. Az Ügynökség értékeli az egyes kérelmek megalapozottságát, és védi az üzleti szempontból bizalmas információkat az indokolatlan nyilvánosságra hozatallal szemben.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékében szereplő gyógyszerek forgalombahozatali engedélyeinek jogosultjai bármely olyan további információval rendelkeznek, amely az esetleges vagy tényleges hiányt bizonyítja, haladéktalanul az Ügynökség rendelkezésére bocsátják ezt az információt.
(5)  Amennyiben a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékében szereplő gyógyszerek forgalombahozatali engedélyeinek jogosultjai és/vagy a gyógyszerellátási lánc más érintett szereplői bármely olyan további információval rendelkeznek, amely az esetleges vagy tényleges hiányt bizonyítja, haladéktalanul az Ügynökség rendelkezésére bocsátják ezt az információt.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 6 bekezdés – c pont
c)  tájékoztatják a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoportot a meghozott intézkedésekről, és jelentést tesznek ezen intézkedések eredményeiről, beleértve az esetleges vagy tényleges hiány megoldására vonatkozó információkat is.
c)  tájékoztatják a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoportot a meghozott intézkedésekről, és jelentést tesznek ezen intézkedések nyomon követéséről és eredményeiről, beleértve az esetleges vagy tényleges hiány megoldására vonatkozó információkat is.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  A kritikus fontosságú gyógyszerekre vonatkozó hiánymegelőzési és -mérséklési tervek kiegészítése érdekében az Ügynökség és az illetékes nemzeti hatóságok további információkat kérhetnek a nagykereskedelmi forgalmazóktól és más érintett szereplőktől a nagykereskedelmi ellátási láncban felmerülő logisztikai kihívásokról.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A 7. cikkben említett nyomon követés elősegítése érdekében, valamint az Ügynökség kérését követően a tagállamok az Ügynökség által kijelölt határidőn belül:
(1)  A 7. cikkben említett nyomon követés elősegítése érdekében, valamint az Ügynökség kérését követően a tagállamok az Ügynökség által kijelölt határidőn belül benyújtják a következő információt, amennyiben az nem áll rendelkezésre a 12a. cikk szerint létrehozott adatbázisban:
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott jelentéstételi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, a tagállamok az Ügynökség támogatásával információkat és adatokat gyűjtenek a nagykereskedelmi forgalmazóktól és a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékein szereplő gyógyszerek terén lakossági ellátásra jogosult egyéb jogi személyektől.
(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott jelentéstételi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, a tagállamok az Ügynökség támogatásával releváns, többek között a készletszintre vonatkozó információkat és adatokat gyűjtenek a nagykereskedelmi forgalmazóktól és a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékein szereplő gyógyszerek terén lakossági ellátásra engedéllyel rendelkező vagy jogosult egyéb jogi és természetes személyektől.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A gyógyszerek tekintetében illetékes nemzeti hatóságok elősegítik a gyógyszerhiánynak a betegekre és a fogyasztókra gyakorolt hatásáról szóló online adatgyűjtést. A 3. cikk (5) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságok egyablakos ügyintézési pontokból álló alhálózata a gyógyszerhiány kezelésére vonatkozó megalapozott ajánlások kidolgozása érdekében megosztja a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoporttal az e felmérésekből származó releváns összesített adatokat.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a gyártók és más érdekelt felek közötti koordináció elősegítése a keresletnövekedés kezelése érdekében;
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  mérlegeli, hogy szükség van-e a tagállamoknak, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjainak és más szervezeteknek címzett iránymutatásokra;
b)  mérlegeli, hogy szükség van-e a tagállamoknak, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjainak és más szervezeteknek címzett iránymutatásokra és ajánlásokra – többek között a gyógyszerellátási lánctól és az egészségügyi szakemberektől –, hogy támogassák őket munkájukban és a betegekkel való kommunikációban;
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  felveszi a kapcsolatot harmadik országokkal és adott esetben az érintett nemzetközi szervezetekkel a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékén szereplő gyógyszerek vagy azok összetevői esetleges vagy tényleges hiányának mérséklése érdekében, amennyiben ezeket a termékeket vagy összetevőket az Unióba importálják, és amennyiben az ilyen esetleges vagy tényleges hiány nemzetközi kihatással bír.
f)  felveszi a kapcsolatot harmadik országokkal és adott esetben az érintett nemzetközi szervezetekkel a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékén szereplő gyógyszerek vagy azok összetevői esetleges vagy tényleges hiányának mérséklése érdekében, amennyiben ezeket a termékeket vagy összetevőket az Unióba importálják, és amennyiben az ilyen esetleges vagy tényleges hiány nemzetközi kihatással bír, és jelenti a meghozott intézkedéseket és az elért eredményeket a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoportnak.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
Az európai gyógyszerellátási adatbázis
(1)   Az Ügynökség a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve az alábbi célok érdekében létrehozza, fenntartja és kezeli az európai gyógyszerellátási adatbázist (EUMSD):
a)   a gyógyszerek kínálatának és keresletének uniós és tagállami szintű nyomon követésének lehetővé tétele;
b)   a gyógyszerhiány uniós és tagállami szintű nyomon követésének és az azzal kapcsolatos jelentéstétel lehetővé tétele;
c)   a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai és a nagykereskedelmi forgalmazók számára a 10. cikkben foglalt tájékoztatási kötelezettségek teljesítésének lehetővé tétele;
d)   a Bizottság, az Ügynökség és az illetékes nemzeti hatóságok számára annak lehetővé tétele, hogy az e rendelettel kapcsolatos feladataikat a megfelelő információk birtokában lássák el, és hogy javuljon a közöttük fennálló együttműködés.
Az európai gyógyszerellátási adatbázis – amely nemcsak a népegészségügyi szükséghelyzetekben és jelentős események idején fog működni, hanem rendes körülmények között is – a (2) bekezdés értelmében létrehozott nemzeti elektronikus platformokon keresztül szolgáltatott adatokon alapuló interoperábilis és digitális uniós szintű adatbázis lesz. Az adatbázis lehetővé teszi, hogy az Ügynökség és az illetékes nemzeti hatóságok egyidejűleg férjenek hozzá az adatbázisban található információkhoz és osszák meg azokat.
(2)   Minden tagállam kifejleszt egy olyan, a gyógyszerellátás valós idejű nyomon követésére szolgáló elektronikus platformot, amely képes meghatározni az egyes gyógyszerek mindenkori kínálatának mennyiségét, valamint észlelni, előre jelezni és megelőzni a gyógyszerhiányt. E platformoknak – amelyek kezelését az illetékes nemzeti hatóságok végzik – tagállami szinten ... [e rendelet hatálybalépése után 30 hónappal]-ig teljesen működőképessé kell válniuk.
A kínálatra és keresletre vonatkozó adatokat tagállami szinten a következő szervezetek jelentik be:
a)   a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai
b)   nagykereskedelmi forgalmazók
c)   közforgalmú és kórházi gyógyszertárak.
(3)   A (2) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus platformok az illetékes nemzeti hatóságoknak valós idejű hozzáférést biztosítanak a nagykereskedelmi forgalmazók, közforgalmú gyógyszertárak és kórházi gyógyszertárak részéről nemzeti szinten jelentkező kielégítetlen kereslethez. Ezek a platformok továbbá lehetővé teszik a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai számára, hogy jelentsenek minden gyógyszerellátási problémát, ideértve a gyártási problémákat is.
(4)   A tagállami platformok interoperábilisak, és az információikat az Ügynökség által kezelt európai gyógyszerellátási adatbázisnak is tartalmaznia kell, ami megakadályozza a 9. cikk (2) bekezdése szerint létrehozott egyedüli kapcsolattartó pontok általi jelentéstétellel kapcsolatos átfedéseket.
(5)   A tagállami platformok – és ennek következtében az európai gyógyszerellátási adatbázis – által előállított adatok az ellátási lánc egészében lehetővé teszik az ellátási problémák azonosítását, továbbá a nagy adathalmazokra épülő technológiák és adott esetben mesterséges intelligencia alkalmazásával képesek előre jelezni az ellátási problémákat.
(6)   A beküldött adatoknak meg kell felelniük a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott szabványoknak, és a gyógyszeripari szabályozási folyamatokban használt törzsadatok négy területén kell alapulniuk: hatóanyag, készítmény, szervezet és referenciaadatok.
(7)   Az Ügynökség a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve ... [e rendelet hatálybalépésének napja után 6 hónappal]-ig kidolgozza az adatbázis működési előírásait, valamint az európai gyógyszerellátási adatbázis és a tagállami platformok végrehajtási tervét. A terv azt hivatott biztosítani, hogy az európai gyógyszerellátási adatbázis ... [e rendelet hatálybalépésének napja után 48 hónappal]-ig teljesen működőképessé váljon.
(8)   Amennyiben egy illetékes nemzeti hatóság jelzi, hogy a benyújtott információ bizalmas üzleti információkat tartalmaz, azonosítania kell a vonatkozó részeket, és egyértelműen meg kell határoznia a bizalmasságra vonatkozó jelzés okait. Az Ügynökség értékeli az egyes kérelmek megalapozottságát, és védi a bizalmas üzleti információkat az indokolatlan nyilvánosságra hozatallal szemben.
(9)   Az európai gyógyszerellátási adatbázisban tárolt adatok üzleti szempontból érzékeny jellegére való tekintettel az adatbázishoz kizárólag a Bizottság, az Ügynökség, az adatbázisba adatokat betápláló illetékes nemzeti hatóságok és a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport rendelkezik hozzáféréssel.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
Az Ügynökség, internetes portálján és más megfelelő eszközökön keresztül, az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve tájékoztatja a nyilvánosságot és az érdekcsoportokat a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport munkájáról.
Az Ügynökség, internetes portáljának erre a célra létrehozott helyén és más megfelelő eszközökön keresztül, az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve kellő időben tájékoztatja a nyilvánosságot és az érdekcsoportokat a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport munkájáról, és adott esetben reagál a gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport munkáját célzó dezinformációra.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 a bekezdés (új)
A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport által folytatott eljárásoknak átláthatóknak kell lenniük. A gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoport napirendjét és jegyzőkönyvét, valamint eljárási szabályzatát és ajánlásait, illetve adott esetben a leadott szavazatokat dokumentálni kell és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, beleértve a nézetkülönbségeket is.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Ügynökség részeként létrejön a szükséghelyzeti munkacsoport. Összehívására népegészségügyi szükséghelyzetekben, személyes jelenléttel járó ülés vagy távértekezlet keretében kerül sor. Titkárságát az Ügynökség biztosítja.
(1)  Az Ügynökség részeként létrejön a szükséghelyzeti munkacsoport. Összehívására a népegészségügyi szükséghelyzetekre való felkészülés során és népegészségügyi szükséghelyzetekben, személyes jelenléttel járó ülés vagy távértekezlet keretében kerül sor. Titkárságát az Ügynökség biztosítja.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – f pont
f)  az uniós szervekkel és ügynökségekkel, az Egészségügyi Világszervezettel, harmadik országokkal és nemzetközi tudományos szervezetekkel való szükség szerinti együttműködés a népegészségügyi szükséghelyzetekkel és a népegészségügyi szükséghelyzetek kezelésére alkalmasnak ígérkező gyógyszerekkel kapcsolatos tudományos és technikai kérdésekben.
f)  az illetékes nemzeti hatóságokkal, az uniós szervekkel és ügynökségekkel, az Egészségügyi Világszervezettel, harmadik országokkal és nemzetközi tudományos szervezetekkel való szükség szerinti együttműködés a népegészségügyi szükséghelyzetekkel és a népegészségügyi szükséghelyzetek kezelésére alkalmasnak ígérkező gyógyszerekkel kapcsolatos tudományos és technikai kérdésekben.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés
(3)  A szükséghelyzeti munkacsoport a tudományos bizottságok, munkacsoportok képviselőiből, az Ügynökség személyi állományának tagjaiból, a 2001/83/EK irányelv 27. cikke értelmében létrehozott koordinációs csoportból, valamint az 536/2014/EU rendelet21 85. cikke értelmében létrehozott, klinikai vizsgálatokkal foglalkozó tanácsadó és koordinációs csoportból áll. Szükség szerint eseti alapon külső szakértőket lehet kinevezni, valamint más uniós szervek és ügynökségek képviselőit is meg lehet hívni. Az elnöki tisztet az Ügynökség tölti be.
(3)  A szükséghelyzeti munkacsoport a tudományos bizottságok, munkacsoportok képviselőiből, köztük a betegek és fogyasztók munkacsoportjának (PCWP) és az egészségügyi szakemberek munkacsoportjának (HCPWP) képviselőiből, az Ügynökség személyi állományának tagjaiból, a 2001/83/EK irányelv 27. cikke értelmében létrehozott koordinációs csoportból, valamint az 536/2014/EU rendelet 85. cikke értelmében létrehozott, klinikai vizsgálatokkal foglalkozó tanácsadó és koordinációs csoportból áll. Szükség szerint eseti alapon külső szakértőket lehet kinevezni, valamint más uniós szervek és ügynökségek képviselőit is meg lehet hívni. Az elnöki tisztet az Ügynökség tölti be.
__________________
__________________
21 Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatáról és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 1. o.).
21 Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatáról és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 1. o.).
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az elnök az üléseken való részvétel céljából meghívhatja a tagállamok képviselőit, az Ügynökség tudományos bizottságainak és munkacsoportjainak tagjait, valamint harmadik feleket, beleértve a gyógyszerek területén működő érdekcsoportok képviselőit, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjait, gyógyszerfejlesztőket, a klinikai vizsgálatok megbízóit, a klinikai vizsgálati hálózatoknak, valamint a betegeket és az egészségügyi szakembereket képviselő érdekcsoportoknak a képviselőit.
(5)  Az elnök az üléseken való részvétel céljából meghívhatja a tagállamok képviselőit, az Ügynökség tudományos bizottságainak és munkacsoportjainak tagjait, valamint harmadik feleket, beleértve a gyógyszerek területén működő érdekcsoportok képviselőit, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjait, gyógyszerfejlesztőket, a klinikai vizsgálatok megbízóit, a klinikai vizsgálati hálózatoknak, a független klinikai vizsgálati szakértőknek és kutatóknak, valamint a betegeket és az egészségügyi szakembereket képviselő érdekcsoportoknak a képviselőit.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 8 bekezdés
(8)  A tagok átlátható és független működésének tekintetében a 726/2004/EK rendelet 63. cikke alkalmazandó a szükséghelyzeti munkacsoportra.
(8)  A tagok átlátható és független működésének tekintetében a 726/2004/EK rendelet 63. cikke alkalmazandó a szükséghelyzeti munkacsoportra. A szükséghelyzeti munkacsoport tagjai minden lényeges változás esetén frissítik a 726/2004/EK rendelet 63. cikkében előírt, pénzügyi érdekeltségeikről szóló éves nyilatkozatukat.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés
(3)  A szükséghelyzeti munkacsoport eljárásokat dolgoz ki a szükséges információk és adatok bekérésére és benyújtására, beleértve az azon tagállamra vagy tagállamokra vonatkozó információkat is, ahol klinikai vizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be vagy terveznek benyújtani.
(3)  A szükséghelyzeti munkacsoport eljárásokat és iránymutatásokat dolgoz ki a szükséges információk és adatok bekérésére és benyújtására, beleértve az azon tagállamra vagy tagállamokra vonatkozó információkat is, ahol klinikai vizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be vagy terveznek benyújtani.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az olyan klinikai vizsgálati kérelem engedélyezésekor, amellyel kapcsolatban a munkacsoport tudományos tanácsot adott, a tagállamok kellően figyelembe veszik az említett tanácsot.
(5)  Az olyan klinikai vizsgálati kérelem engedélyezésekor, amellyel kapcsolatban a munkacsoport tudományos tanácsot adott, a tagállamok kellően figyelembe veszik az említett tanácsot. A szükséghelyzeti munkacsoport által nyújtott tudományos tanácsadás nem sértheti az 536/2014/EU rendeletben előírt etikai felülvizsgálatot.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
15 a cikk (új)
15a. cikk
Nyilvános információk a klinikai vizsgálatokról és a forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos határozatokról
(1)   A népegészségügyi szükséghelyzet időtartama alatt az EU-ban végzett klinikai vizsgálatok szponzorai:
a)   a vizsgálat kezdetén közzéteszik a vizsgálati tervet a klinikai vizsgálatok uniós nyilvántartásán keresztül;
b)   az Ügynökség által meghatározott, az 536/2014/EU rendelet 37. cikkében megállapítottnál rövidebb határidőn belül közzéteszik az eredmények összefoglalóját a klinikai vizsgálatok uniós nyilvántartásán keresztül.
(2)   Amennyiben egy gyógyszer forgalombahozatali engedélyt kap, az Ügynökség közzéteszi a következőket:
a)   a terméktájékoztatót a forgalombahozatali engedély időpontjában érvényes felhasználási feltételek részletes ismertetésével;
b)   az európai nyilvános értékelő jelentéseket a lehető legkorábbi időpontban, lehetőleg a forgalombahozatali engedélyt követő hét napon belül;
c)   a kérelem alátámasztására az Ügynökséghez benyújtott klinikai adatokat, lehetőleg a Bizottság általi engedélyezéstől számított két hónapon belül, a személyes adatok anonimizálását és a kereskedelmi szempontból bizalmas információk kitakarását követően;
d)   a kockázatkezelési terv teljes szövegét és annak valamennyi frissített változatát.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  Népegészségügyi szükséghelyzet fennállásának elismerését követően a szükséghelyzeti munkacsoport felülvizsgálja az azon gyógyszerekről rendelkezésre álló tudományos adatokat, amelyek felhasználhatók lehetnek a népegészségügyi szükséghelyzet kezelésére. A népegészségügyi szükséghelyzet időszakában rendszeresen frissíteni kell e felülvizsgálatot.
(1)  Népegészségügyi szükséghelyzet fennállásának elismerését követően a szükséghelyzeti munkacsoport felülvizsgálja az azon gyógyszerekről rendelkezésre álló tudományos adatokat, amelyek felhasználhatók lehetnek a népegészségügyi szükséghelyzet kezelésére. A népegészségügyi szükséghelyzet időszakában rendszeresen frissíteni kell e felülvizsgálatot, többek között a szükséghelyzeti munkacsoport és az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága által a forgalombahozatali engedély iránti kérelem értékelésének előkészítése céljából elfogadott megállapodás alapján.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  A felülvizsgálat előkészítése során a szükséghelyzeti munkacsoport információt és adatokat kérhet a forgalombahozatali engedélyek jogosultjaitól és a fejlesztőktől, akikkel emellett előzetes eszmecseréket kezdeményezhet. A szükséghelyzeti munkacsoport a klinikai vizsgálatokon kívül generált adatokon alapuló megfigyelő vizsgálatokat is felhasználhat – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak –, figyelembe véve azok megbízhatóságát.
(2)  A felülvizsgálat előkészítése során a szükséghelyzeti munkacsoport információt és adatokat kérhet a forgalombahozatali engedélyek jogosultjaitól és a fejlesztőktől, akikkel emellett előzetes eszmecseréket kezdeményezhet. A szükséghelyzeti munkacsoport a klinikai vizsgálatokon kívül generált adatokon alapuló megfigyelő vizsgálatokat is felhasználhat – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak –, figyelembe véve azok megbízhatóságát. A szükséghelyzeti munkacsoport kapcsolatot tarthat a harmadik országok gyógyszerügynökségeivel további információk beszerzése és adatcsere céljából.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az Ügynökség az internetes portálján közzéteszi a (4) bekezdés alapján elfogadott véleményeket, és azok valamennyi naprakésszé tett változatát.
törölve
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
Az Ügynökség, internetes portálján és más megfelelő eszközökön keresztül, valamint az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve tájékoztatja a nyilvánosságot és az érintett érdekcsoportokat a szükséghelyzeti munkacsoport munkájáról.
Az Ügynökség, internetes portáljának erre a célra létrehozott és más megfelelő eszközökön keresztül, valamint az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve haladéktalanul tájékoztatja a nyilvánosságot és az érintett érdekcsoportokat a szükséghelyzeti munkacsoport munkájáról, és adott esetben reagál a szükséghelyzeti munkacsoport munkáját célzó dezinformációra.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
A szükséghelyzeti munkacsoport tagjainak jegyzékét, eljárási szabályzatát, valamint a 16. cikk (3) bekezdése szerint készített ajánlásokat és a 16. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott véleményeket közzé kell tenni az Ügynökség internetes portálján.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  kifejleszti és karbantartja az információk és adatok – ezen belül a klinikai vizsgálatok keretein kívül generált elektronikus egészségügyi adatok – benyújtására szolgáló elektronikus eszközöket;
a)  kifejleszti és karbantartja az információk és adatok – ezen belül a klinikai vizsgálatok hatókörén kívül generált elektronikus egészségügyi adatok – benyújtására szolgáló elektronikus eszközöket, köztük egy interoperábilis és digitalizált platformot is;
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a közigazgatási szervek birtokában lévő releváns adatok felhasználásával koordinálja az oltóanyagok hatékonyságára és biztonságosságára vonatkozó független vizsgálatokat. Ezt a koordinációt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal közösen, nevezetesen egy új oltóanyag-nyomonkövetési platformon keresztül végzi;
b)  a közigazgatási szervek birtokában lévő releváns adatok felhasználásával koordinálja a betegségek kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására szánt gyógyszerek felhasználására, hatékonyságára és biztonságosságára vonatkozó független vizsgálatokat; oltóanyagok esetében ezt a koordinációt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal közösen, nevezetesen egy új oltóanyag-nyomonkövetési platformon keresztül végzi;
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  szabályozási feladatai részeként digitális infrastruktúrák vagy eszközök használatával megkönnyíti a klinikai vizsgálatok hatókörén kívül generált, rendelkezésre álló elektronikus egészségügyi adatokhoz való gyors hozzáférést és azok elemzését, valamint az ilyen adatoknak a tagállamok, az Ügynökség és más uniós szervek közötti cseréjét;
c)  szabályozási feladatai részeként digitális infrastruktúrák vagy eszközök használatával megkönnyíti az intervenciós klinikai vizsgálatok hatókörén kívül generált, rendelkezésre álló elektronikus egészségügyi adatokhoz való gyors hozzáférést és azok elemzését, valamint az ilyen adatoknak a tagállamok, az Ügynökség és más uniós szervek közötti cseréjét;
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelettel az Ügynökség részeként létrejön az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó ügyvezető irányítócsoport (a továbbiakban: orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport). A csoport személyes jelenléttel járó ülés vagy távértekezlet formájában ülésezik a népegészségügyi szükséghelyzetre való felkészülés céljából vagy ilyen helyzetek idején. Titkárságát az Ügynökség biztosítja.
(1)  E rendelettel az Ügynökség részeként létrejön az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó ügyvezető irányítócsoport (a továbbiakban: orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport). A csoport személyes jelenléttel járó ülés vagy távértekezlet formájában rendszeresen ülésezik, és ha a helyzet úgy kívánja, a népegészségügyi szükséghelyzetre való felkészülés céljából vagy ilyen helyzetek idején is összeül. Titkárságát az Ügynökség biztosítja.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsopor az Ügynökség egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből és minden tagállam egy-egy magas rangú képviselőjéből áll. Minden tagállamnak ki kell jelölnie képviselőjét. A tagokat meghatározott tudományos vagy technikai szakterületen jártas szakértők kísérhetik.
(2)  Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsopor az Ügynökség egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből és minden tagállam egy-egy meghatalmazott magas rangú képviselőjéből áll. Minden tagállamnak ki kell jelölnie képviselőjét. A tagokat meghatározott tudományos vagy technikai szakterületen jártas szakértők kísérhetik. Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport tagjai közé tartozik a betegek és fogyasztók érdekvédelmi munkacsoportjának és az egészségügyi dolgozók érdekvédelmi munkacsoportjának egy-egy képviselője megfigyelőként. Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport tagjegyzékének átláthatónak kell lennie és azt közzé kell tenni az Ügynökség internetes portálján.
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport elnöki tisztét az Ügynökség tölti be. Az üléseken való részvételre az elnök meghívhat harmadik feleket, például az orvostechnikai eszközök területén működő érdekcsoportok képviselőit.
(3)  Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport elnöki tisztét az Ügynökség tölti be. Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport valamennyi tagja javasolhatja az elnöknek, hogy hívjon meg harmadik feleket – többek között az orvostechnikai eszközök területén működő érdekcsoportok képviselőit – a csoport ülésein való részvételre, például a gyártók és a bejelentett szervezetek képviselőit, vagy az orvostechnikai eszközök ellátási láncának bármely más szereplőjét, továbbá az egészségügyi szakemberek, betegek és fogyasztók képviselőit, amennyiben részvételük érdemben hozzájárulhat az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport megbeszéléseihez.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport nem rendelkezhetnek olyan anyagi vagy egyéb érdekeltséggel az orvostechnikai eszközök ágazatában, amely befolyásolhatja pártatlanságukat. A közjó érdekében és függetlenül járnak el, és pénzügyi érdekeltségeikről évente nyilatkozatot tesznek, amelyet minden lényeges változás esetén frissítenek. Valamennyi közvetett érdekeltséget, amely az orvostechnikai eszközök ágazatához fűződhet, feltüntetnek az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban, amely a nyilvánosság számára kérésre elérhető. Az érdekeltségi nyilatkozatokat az Ügynökség weboldalán nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport elfogadja a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközökre vonatkozó kínálat és kereslet nyomon követéséhez szükséges információkészletet, és tájékoztatja arról a munkacsoportját.
(2)  Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport elfogadja a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközökre vonatkozó kínálat és kereslet nyomon követéséhez szükséges információkészletet, és tájékoztatja arról a munkacsoportját. Erről tájékoztatja az orvostechnikai eszközök készletezésével foglalkozó uniós vagy nemzeti szervezeteket.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Ügynökség internetes portálján közzéteszi a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékét és annak minden naprakésszé tett változatát.
(3)  Az Ügynökség internetes portálján, egy erre a célra szolgáló helyen közzéteszi a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékét és annak minden naprakésszé tett változatát.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az Ügynökség a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú orvostechnikai eszközeinek jegyzékében szereplő kritikus fontosságú orvostechnikai eszközök hiányáról a 6. cikk (4a) bekezdésében említett weboldalon keresztül tesz jelentést.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
(1)  Népegészségügyi szükséghelyzet fennállása alatt az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak és a 23. cikk (1) b) bekezdésében említett alhálózatnak az általa végzett nyomon követés eredményeiről, és különösen jelzi a kritikus fontosságú eszközök jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök minden esetleges vagy tényleges hiányát.
(1)  Népegészségügyi szükséghelyzet fennállása alatt az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak és a 23. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett alhálózatnak az általa végzett nyomon követés eredményeiről, és különösen jelzi a kritikus fontosságú eszközök jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök minden esetleges vagy tényleges hiányát.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a Bizottság vagy a 23. cikk (2) b) bekezdésében említett alhálózat kéri, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoportnak összesített adatokat és igény-előrejelzéseket kell szolgáltatnia megállapításai alátámasztására. E tekintetben az irányítócsoport kapcsolatot tart az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, hogy járványügyi adatokat szerezzen az orvostechnikai eszközök iránti igények előrejelzésének elősegítése érdekében, valamint a 3. cikkben említett, gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoporttal, amennyiben a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök valamely gyógyszerrel együttesen használatosak.
(2)  Amennyiben a Bizottság, egy vagy több illetékes nemzeti hatóság vagy a 23. cikk (2) a) bekezdésében említett alhálózat kéri, az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoportnak összesített adatokat és igény-előrejelzéseket kell szolgáltatnia megállapításai alátámasztására. E tekintetben az irányítócsoport kapcsolatot tart az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, hogy járványügyi adatokat szerezzen az orvostechnikai eszközök iránti igények előrejelzésének elősegítése érdekében, valamint a 3. cikkben említett, gyógyszerekkel foglalkozó irányítócsoporttal, amennyiben a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök valamely gyógyszerrel együttesen használatosak. Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport a megállapításait és következtetéseit megosztja a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök készletezésével foglalkozó uniós és nemzeti szereplőkkel is.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Ha a (3) és (4) bekezdésben említett ajánlásokat figyelmen kívül hagyják vagy nem hajtják végre, a Bizottságnak, a tagállamoknak, az orvostechnikai eszközök gyártóinak és a bejelentett szervezeteknek ezt adott esetben megalapozott érvekkel meg kell indokolniuk.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  meghatározza a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközei jegyzékének összeállítására vonatkozó eljárásokat;
a)  meghatározza a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközei jegyzékének összeállítására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárásokat és kritériumokat, biztosítva a gyártókkal és az orvostechnikai eszközök ellátási láncának más érintett szereplőivel, valamint az egészségügyi szakemberekkel, a fogyasztókkal és a betegekkel folytatott megfelelő konzultációt;
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  korszerű elektronikus nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereket fejleszt ki;
b)  korszerű elektronikus nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereket fejleszt ki az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve;
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  létrehozza és fenntartja az orvostechnikai eszközök gyártói, a meghatalmazott képviselők és a bejelentett szervezetek egyedüli kapcsolattartó pontjainak jegyzékét;
törölve
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a népegészségügyi szükséghelyzet időtartamára a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékére felvett orvostechnikai eszközök alapján létrehozza és fenntartja az orvostechnikai eszközök gyártói és a bejelentett szervezetek egyedüli kapcsolattartó pontjainak alhálózatát;
a)  a népegészségügyi szükséghelyzet időtartamára a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékére felvett orvostechnikai eszközök alapján létrehozza és fenntartja az orvostechnikai eszközök gyártói és a bejelentett szervezetek egyedüli kapcsolattartó pontjainak alhálózatát azon egyedüli kapcsolattartó pontok alapján, amelyeknek minden orvostechnikaieszköz-gyártó vonatkozásában szerepelniük kell az (EU) 2017/745 rendelet 33. cikkében és az (EU) 2017/746 rendelet 30. cikkében említett adatbázisban;
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)
ea)  rendelkezésre álló készletek;
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – e b pont (új)
eb)  már leszállított mennyiségek;
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – e c pont (új)
ec)  tervezett szállítások;
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – f pont
f)  hiánymérséklési tervek, többek között a termelési és ellátási kapacitásra vonatkozóan;
f)  hiánymegelőzési és -mérséklési tervek, többek között a termelési és ellátási kapacitásra vonatkozó információk, a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú orvostechnikai eszközeinek jegyzékein szereplő orvostechnikai eszközök folyamatos ellátásának biztosítása és hiányának megelőzése érdekében;
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott jelentéstételi kötelezettségük teljesítéséhez szükséges, a tagállamok információkat gyűjtenek a gyártóktól, importőröktől, forgalmazóktól és bejelentett szervezetektől a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközökről.
(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott jelentéstételi kötelezettségük teljesítéséhez szükséges, a tagállamok információkat gyűjtenek a gyártóktól, importőröktől, forgalmazóktól, egészségügyi szakemberektől és bejelentett szervezetektől a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközökről.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 4 bekezdés – a pont
b)  mérlegelik, hogy szükség van-e tagállami szintű ideiglenes mentességekre az (EU) 2017/745 rendelet 59. cikkének (1) bekezdése vagy az (EU) 2017/746 rendelet 54. cikkének (1) bekezdése alapján a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök esetleges vagy tényleges hiányának enyhítése céljából;
a)  mérlegelik, hogy szükség van-e tagállami szintű ideiglenes mentességekre az (EU) 2017/745 rendelet 59. cikkének (1) bekezdése vagy az (EU) 2017/746 rendelet 54. cikkének (1) bekezdése alapján a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök esetleges vagy tényleges hiányának enyhítése céljából, ugyanakkor biztosítják a betegek és a termékek magas szintű biztonságát;
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a rá ruházott hatáskörök keretein belül megtesz minden szükséges intézkedést a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök esetleges vagy tényleges hiányának mérséklésére, beleértve szükség esetén az (EU) 2017/745 rendelet 59. cikkének (3) bekezdése vagy az (EU) 2017/746 rendelet 54. cikkének (3) bekezdése szerinti uniós szintű ideiglenes mentességek biztosítását;
a)  a rá ruházott hatáskörök keretein belül megtesz minden szükséges intézkedést a népegészségügyi szükséghelyzet kritikus fontosságú eszközeinek jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök esetleges vagy tényleges hiányának mérséklésére, beleértve szükség esetén az (EU) 2017/745 rendelet 59. cikkének (3) bekezdése vagy az (EU) 2017/746 rendelet 54. cikkének (3) bekezdése szerinti uniós szintű ideiglenes mentességek biztosítását, ugyanakkor biztosítja a betegek és termékek biztonságát egyaránt;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  mérlegeli, hogy szükség van-e a tagállamoknak, az orvostechnikai eszközök gyártóinak, a bejelentett szervezeteknek és más szervezeteknek címzett iránymutatásokra;
b)  mérlegeli, hogy szükség van-e a tagállamoknak, az orvostechnikai eszközök gyártóinak, a bejelentett szervezeteknek, az egészségügyi szakembereknek és más szervezeteknek címzett iránymutatásokra, amennyiben ez arányos, indokolt és szükséges;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  felveszi a kapcsolatot harmadik országokkal és adott esetben az érintett nemzetközi szervezetekkel a kritikus fontosságú eszközök jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök vagy azok alkotórészei esetleges vagy tényleges hiányának mérséklése érdekében, amennyiben ezeket az eszközöket vagy alkotórészeit az Unióba importálják, és amennyiben az ilyen esetleges vagy tényleges hiány nemzetközi kihatással bír.
e)  felveszi a kapcsolatot harmadik országokkal és adott esetben az érintett nemzetközi szervezetekkel a kritikus fontosságú eszközök jegyzékébe felvett orvostechnikai eszközök vagy azok alkotórészei esetleges vagy tényleges hiányának mérséklése érdekében, amennyiben ezeket az eszközöket vagy alkotórészeit az Unióba importálják, és amennyiben az ilyen esetleges vagy tényleges hiány nemzetközi kihatással bír, továbbá jelenti a meghozott intézkedéseket és az elért eredményeket az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoportnak.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
Az Ügynökség, internetes portálján és más megfelelő eszközökön keresztül, valamint az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve tájékoztatja a nyilvánosságot és az érintett érdekcsoportokat az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport munkájáról.
Az Ügynökség, internetes portáljának erre a célra létrehozott helyén és más megfelelő eszközökön keresztül, az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve kellő időben tájékoztatja a nyilvánosságot és az érintett érdekcsoportokat az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport munkájáról, és adott esetben reagál az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport munkáját célzó dezinformációra.
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 a bekezdés (új)
Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport által folytatott eljárásoknak átláthatóknak kell lenniük. Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó irányítócsoport napirendjét és jegyzőkönyvét, valamint eljárási szabályzatát és ajánlásait, illetve adott esetben a leadott szavazatokat dokumentálni kell és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, beleértve a nézetkülönbségeket is.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az Ügynökség a Bizottság nevében 2022. március 1-jétől biztosítja az (EU) 2019/1396 végrehajtási határozattal összhangban kijelölt szakértői bizottságok titkárságát, és biztosítja az ahhoz szükséges támogatást, hogy e bizottságok hatékonyan el tudják látni az (EU) 2017/745 rendelet 106. cikkének (9) és (10) bekezdésében meghatározott feladataikat. Az Ügynökség:
Az Ügynökség a Bizottság nevében biztosítja az (EU) 2019/1396 végrehajtási határozattal összhangban kijelölt szakértői bizottságok titkárságát, és biztosítja az ahhoz szükséges támogatást, hogy e bizottságok hatékonyan el tudják látni az (EU) 2017/745 rendelet 106. cikkének (9) és (10) bekezdésében meghatározott feladataikat. Az Ügynökség:
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  adminisztratív és technikai támogatást nyújt a szakértői bizottságoknak a tudományos szakvélemények, vélemények és tanácsadás biztosítása céljából;
a)  adminisztratív, tudományos és technikai támogatást nyújt a szakértői bizottságoknak a tudományos szakvélemények, vélemények és tanácsadás biztosítása céljából;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
29 a cikk (új)
29a. cikk
Kibertámadások elleni védelem
Az Ügynökségnek magas szintű védelmi ellenőrzésekkel és eljárásokkal kell rendelkeznie a kibertámadásokkal, kiberkémkedéssel és más adatvédelmi incidensekkel szemben, hogy az egészségügyi adatok védelme és az Ügynökség rendes működése mindig biztosított legyen, különösen az uniós léptékű népegészségügyi szükséghelyzetekben és jelentős események idején. Ennek érdekében az Ügynökség aktívan folytatja és alkalmazza a kiberbiztonság terén bevált gyakorlatokat az uniós intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül a kibertámadások megelőzése, felderítése, hatásuk csökkentése és elhárítása érdekében.
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
29 b cikk (új)
29b. cikk
Szankciók
A tagállamok megállapítják a 10. és 24. cikkben megállapított kötelezettségek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghozzák a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket. Az előírt szankcióknak – ideértve a pénzügyi szankciókat – hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ... [e rendelet hatálybalépésének napja után 6 hónappal]-ig értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő későbbi módosításokat.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában, valamint az 1049/2001/EK rendelet24 és a bizalmas kezelésre vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezések és tagállami gyakorlatok sérelme nélkül az e rendelet alkalmazásában részt vevő felek tiszteletben tartják a feladataik végzése során szerzett információk és adatok bizalmas jellegét, az alábbiak védelme érdekében:
(1)  E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában, valamint az 1049/2001/EK rendelet24, az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv24a és a bizalmas kezelésre vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezések és tagállami gyakorlatok sérelme nélkül az e rendelet alkalmazásában részt vevő felek tiszteletben tartják a feladataik végzése során szerzett információk és adatok bizalmas jellegét, az alábbiak védelme érdekében:
__________________
__________________
24 Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
24a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a 32. cikk szerinti személyes adatok;
törölve
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  természetes vagy jogi személy bizalmas üzleti információi és üzleti titkai, ideértve a szellemitulajdon-jogokat is, kivéve, ha ezek nyilvánosságához közérdek fűződik;
b)  természetes vagy jogi személy üzleti titkai az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban1a, valamint egyéb bizalmas üzleti információk és szellemitulajdon-jogok;
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok megoszthatnak bizalmas üzleti információkat, valamint – amikor a népegészségügy védelme miatt szükséges – személyes adatokat azon harmadik országok szabályozó hatóságaival, amelyekkel a bizalmas kezelésre vonatkozóan kétoldalú vagy többoldalú megállapodást kötöttek.
(5)  A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok megoszthatnak bizalmas üzleti információkat azon harmadik országok szabályozó hatóságaival, amelyekkel a bizalmas kezelésre vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodást kötöttek.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
30 a cikk (új)
30a. cikk
A személyes adatok védelme
(1)   A személyes adatok e rendelet szerinti továbbítása az (EU) 2016/679, illetve az (EU) 2018/1725 rendelet hatálya alá tartozik.
(2)   A személyes adatok harmadik országba történő továbbítása esetén megfelelőségi határozat vagy az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2018/1725 rendelet 50. cikkének (1) bekezdésében említett megfelelő biztosítékok hiányában a Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok személyes adatokat cserélhetnek olyan harmadik országok szabályozó hatóságaival, amelyekkel kétoldalú vagy többoldalú titoktartási megállapodást kötöttek, amennyiben ez fontos közérdekből, például közegészség-védelem érdekében szükséges.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
30 b cikk (új)
30b. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság 2026. december 31-ig egy értékelő jelentést is benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, adott esetben a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslattal kísérve azt. E jelentésben külön meg kell vizsgálni a hatálynak az állatgyógyászati készítményekre való esetleges kiterjesztését.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – cím
Hatálybalépés
Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 a bekezdés (új)
A IV. fejezet ... [a hatálybalépés időpontja + 12 hónap]-tól/-től alkalmazandó.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0215/2021).


A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program ***I
PDF 306kWORD 90k
Az Európai Parlament 2021. július 8-án elfogadott módosításai a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslathoz (COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD))(1)
P9_TA(2021)0352A9-0203/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A 7. környezetvédelmi cselekvési program bizottsági értékelése24 arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a szakpolitikai integrációval kapcsolatos előrehaladás nem elegendő.
(3)  A 7. környezetvédelmi cselekvési program bizottsági értékelése24 arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a környezetvédelmi szempontok más szakpolitikai területekbe való integrálásával kapcsolatos előrehaladás nem elegendő. Az értékelés azt is megállapította, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program a környezetvédelem és a szociálpolitika között meglévő kapcsolatokra építve jobban figyelembe vehette volna a szociális kérdéseket, például a veszélyeztetett csoportokra, a munkahelyekre, a társadalmi befogadásra és az egyenlőtlenségre gyakorolt hatást illetően. Ezenfelül a Bizottság azt is megállapította értékelésében, hogy a sok szakpolitikai területen egyre ambiciózusabb környezeti célok ellenére a környezetvédelmi kiadások sok éve viszonylag alacsonyak Európában (a GDP mintegy 2%-a), és hogy a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának elmulasztása az így felmerülő egészségügyi költségek és a környezettel kapcsolatos közvetlen költségek miatt minden évben körülbelül 55 milliárd EUR terhet jelent az uniós gazdaság számára. Az értékelés megállapította továbbá, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását erőteljesebb monitoringmechanizmussal is meg lehetett volna erősíteni.
__________________
__________________
24 COM(2019)0233.
24 COM(2019)0233.
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (SOER 2020) szerint a 2020. év egyedülálló lehetőséget kínál az Unió számára, hogy vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén, és szembenézzen a rendszerszintű megoldásokat igénylő sürgős fenntarthatósági kihívásokkal. A SOER 2020 szerint a globális éghajlatban és ökoszisztémákban az 1950-as évek óta észlelt változások nagy része a korábbi évtizedek, sőt évezredek során nem volt tapasztalható. A világ népessége 1950 óta megháromszorozódott, míg a városokban élő lakosság száma megnégyszereződött. A jelenlegi növekedési modell várhatóan tovább növeli a környezeti terhelést, ami közvetlen és közvetett káros hatást gyakorol az emberi egészségre és jólétre. Ez különösen igaz a legnagyobb környezeti hatással járó ágazatokra, így az élelmiszer-, a mobilitási és az energiaágazatra, valamint az infrastrukturára és az épületekre.
(4)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (SOER 2020) szerint a következő évtized egyedülálló lehetőséget kínál az Unió számára, hogy globális vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén oly módon, hogy kezeli azokat a sürgős és példa nélküli fenntarthatósági kihívásokat, amelyekkel csak rendszerszintű változás révén lehet megbirkózni. A rendszerszintű változás alapvető, átalakító hatású és horizontális változást jelent, amely jelentős változásokat és irányváltást von maga után a rendszercélok, ösztönzők, technológiák, szociális gyakorlatok és normák, valamint a tudásrendszerek és irányítási megközelítések terén. A SOER 2020 szerint az Európát érintő tartós környezeti és fenntarthatósági kihívások egyik legfontosabb mögöttes tényezője az, hogy ezek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a gazdasági tevékenységekkel és életmóddal, különösen azokkal a társadalmi rendszerekkel, amelyek biztosítják az európaiak számára az olyan szükségleteket, mint az áruk, az energia és a mobilitás. A szakpolitikák meglévő környezetpolitikákkal való koherenciájának, valamint a meglévő környezetpolitikák teljes körű végrehajtásának biztosítása nagymértékben előrevinné Európát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó környezetvédelmi céljainak a megvalósítása felé. Ugyanakkor az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok tekintetében kötelező célokat tartalmazó rendszerszintű, hosszú távú keretekre is szükség van. A SOER 2020 arra a következtetésre jut, hogy Európa nem fogja megvalósítani a „Jólét bolygónk felélése nélkül” fenntarthatósági jövőképét pusztán azáltal, hogy előmozdítja a gazdasági növekedést, és környezet- és szociálpolitikai eszközökkel próbálja kezelni a káros mellékhatásokat. Ehelyett az ambiciózus és egységes szakpolitikák és fellépések vezérelvévé kell tenni a fenntarthatóságot az egész társadalom számára.
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra válaszul elfogadta az európai zöld megállapodást25, a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiát, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet26 a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést ülteti át a jogba.
(5)  Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra adandó válaszintézkedéseket az európai zöld megállapodásban vázolta fel25 a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiaként, amelynek célja, hogy az Uniót versenyképes, klímasemleges és erőforrás-hatékony gazdasággal rendelkező, igazságos és virágzó társadalommá alakítsa, valamint hogy megvédje, megőrizze és javítsa az Unió természeti tőkéjét a jelenlegi és a jövőbeli generációk életminőségének javítása mellett. Prioritásként kell kezelni az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok gyors elérését, az emberek egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelmét, valamint a igazságos és inkluzív átmenet biztosítását is. Az (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet26 rögzíti az uniós jogban a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést.
__________________
__________________
25 COM(2019)0640.
25 COM(2019)0640.
26 COM(2020)0080.
26 COM(2020)0080.
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Az Európai Parlament 2019. november 28-án állásfoglalást fogadott el, amelyben Európában és globálisan éghajlati és környezeti veszélyhelyzetet hirdetett ki, és sürgette az új Bizottságot, hogy hozzon gyors és jelentős intézkedéseket, így például többek között a mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, energiaügyi és infrastrukturális beruházási politikáinak mélyreható reformja révén orvosolja az éghajlati és környezeti veszélyhelyzettel kapcsolatos jelenlegi uniós politikák következetlenségeit, valamint biztosítsa, hogy az összes releváns jövőbeli jogalkotási és költségvetési javaslat maradéktalanul összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés mértékének 1,5 °C alatti szintre való korlátozására irányuló célkitűzéssel, és ne járuljon hozzá a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)  Az emberi tevékenységek széles körének – például (gyakran más tényezőkkel együttesen) a nem megfelelő földgazdálkodásnak, a földhasználat megváltoztatásának, a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatoknak, a földterületek termelésből való kivonásának, a szennyezésnek, a nem fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatoknak és a talajfedésnek, a biodiverzitás elvesztésének, valamint az éghajlatváltozásnak – tulajdoníthatóan az Unióban és világszerte is tovább romlik a termőföld és a talaj minősége, és csökken az arra való képességük, hogy ökoszisztéma-szolgáltatásokat és funkciókat nyújtsanak, illetve lássanak el. Ennek ellenére az Unió és a tagállamok jelenleg nem haladnak jó úton a talajjal és a földdel kapcsolatos nemzetközi és európai kötelezettségvállalásaik teljesítése felé, ideértve az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségeket is, amelyek célja az elsivatagosodás elleni küzdelem, a leromott földterületek és talaj helyreállítása, valamint a talajromlástól mentes világ 2030-ig történő megvalósítása. A talajvédelemről szóló, 2021. április 28-i európai parlamenti állásfoglalással összhangban az egész Unióra kiterjedő közös jogi keretre van szükség a talaj védelme és fenntartható használata érdekében, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, és amely a talajokat veszélyeztető valamennyi jelentős fenyegetés kezelésére irányul. Ennek a keretnek tartalmaznia kell többek között a talaj és funkciói közös meghatározását, a jó állapot és a fenntartható használat elérésére vonatkozó kritériumokat, valamint a köztes és végső célkitűzéseket, amelyeket harmonizált mutatók, valamint nyomonkövetési és jelentéstételi módszertan kísérnek.
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
5 c preambulumbekezdés (új)
(5c)  A Covid19-világjárvány, amely példa nélküli gazdasági és egészségügyi válsághoz vezetett, ismét megmutatta annak fontosságát, hogy a szakpolitikai döntéshozatal során alkalmazni kell a több ágazatot átfogó „Egy az egészség” koncepciót, amely elismeri, hogy az emberi egészség összefügg az állati egészséggel és a környezettel, valamint hogy az egészséget fenyegető veszélyek kezelésére irányuló fellépéseknek figyelembe kell venniük mindhárom dimenziót. Többek között a zoonózisok okozta megbetegedések és élelmiszer-biztonsági fenyegetések hatékony észlelése, kezelése és megelőzése érdekében meg kell osztani az információkat és az adatokat az ágazatok között, és fokozni kell a nemzeti és szubnacionális szintű együttműködést a hatékony és közös válaszlépések végrehajtása érdekében. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az „Egy az egészség” koncepció teljes mértékben beépüljön a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szintjébe.
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
5 d preambulumbekezdés (új)
(5d)  A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) biológiai sokféleségről és világjárványokról szóló 2020-as jelentése1a szerint a világjárványok mögöttes okai ugyanazok a globális környezeti változások, amelyek a biológiai sokféleség csökkenését és az éghajlatváltozást is előidézik, ideértve a földhasználat megváltozását, a mezőgazdaság bővülését és intenzívebbé válását, valamint a vadon élő állatok és növények kereskedelmét és fogyasztását és egyéb mozgatórugókat. Az éghajlatváltozás szerepet játszott a betegségek megjelenésében, és valószínűleg jelentős jövőbeli járványveszélyt fog okozni, miközben a biológiai sokféleség csökkenése a tájak átalakulásával is összefügg, és egyes esetekben növelheti az újonnan megjelenő betegségek kockázatát. A jelentés szerint a tétlenség költsége jelentősen meghaladja a vadon élő állatok és növények kereskedelmének és a földhasználat megváltoztatásának csökkentésén, valamint az egységes egészségügyi felügyelet fokozásán alapuló, a világjárványok megelőzésére irányuló globális stratégiák végrehajtásának költségeit.
__________________
1a IPBES, A biológiai sokféleséggel és a világjárványokkal foglalkozó munkaértekezlet – Összefoglaló, 2020.
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
5 e preambulumbekezdés (új)
(5e)  A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai várhatóan tovább fognak növekedni az elkövetkező években, ami a fejlődő országokra és a veszélyeztetett népességcsoportokra gyakorolja majd a legsúlyosabb hatást. Az ellenálló képesség kiépítésének elősegítése és a harmadik országoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, valamint a biológiai sokféleség védelmére irányuló erőfeszítéseikben való támogatása érdekében az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodást1a (Párizsi Megállapodás) és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény 2020 utáni globális keretét, továbbá összhangban kell lennie a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel. Az Uniónak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a Párizsi Megállapodást és az egyéb nemzetközi éghajlat-változási és környezetvédelmi megállapodásokat a méltányosság, valamint a közös, de differenciált felelősség és képességek elveit tükröző módon hajtsák végre, amint azt a Párizsi Megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése is rögzíti.
_______________
1a HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld ágazatokba történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezenkívül a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az európai zöld megállapodás károkozás elkerülése melletti elkötelezettségét.
(6)  Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld és digitális ágazatokba történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezen túlmenően a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a „taxonómiai rendelet”)1a meghatározott „a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet”1a. A helyreállítási terv fontos lehetőséget kínál a klímasemlegességre és a környezetvédelemre való átállás ütemének felgyorsítására.
______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A 2020. december 31-én hatályát vesztő hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás bejelentette egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását.
(7)  Az uniós környezetvédelmi politika irányát és koordinálását a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program 2020. december 31-én vesztette hatályát, és 4. cikkének (3) bekezdése előírta a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közlemény bejelentette, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program tartalmazni fog egy új nyomonkövetési mechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy az Unió továbbra is jó úton haladjon környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése felé. A Bizottság közleményében kötelezettséget vállalt arra is, hogy elindít egy olyan eredménytáblát, amely nyomon követi az európai zöld megállapodás valamennyi célkitűzése tekintetében elért előrehaladást.
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzését azzal a 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzésével összhangban, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. A cselekvési programnak hozzá kell járulnia az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.
(8)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak mint átfogó uniós környezetvédelmi cselekvési programnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseire kell épülnie és támogatnia kell azok megvalósítását, összhangban azzal a legkésőbb 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzéssel, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. Teljes mértékben össze kell hangolni továbbá az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével és annak fenntartható fejlődési céljaival, amelyek egymással összefüggenek és egymástól elválaszthatatlanok, és elő kell mozdítania azok végrehajtását és megvalósítását, továbbá összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és más vonatkozó nemzetközi megállapodások céljaival. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak lehetővé kell tennie az uniós gazdaság rendszerszintű megváltoztatását, amely bolygónk tűrőképességének határain belül biztosítja a jóllétet és a regeneratív növekedést, továbbá biztosítania kell, hogy a környezeti és éghajlati átmenet igazságos és inkluzív módon valósuljon meg, miközben hozzájárul az egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései irányt szabnak az uniós szakpolitikai döntéshozatalnak, az európai zöld megállapodás stratégiáiban és kezdeményezéseiben foglalt kötelezettségvállalásokra építve, de nem korlátozódva azokra.
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében és annak fenntartható fejlődési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti. A Stockholmi Rezilienciaépítési Központ által kidolgozott modell szerint a környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos fenntartható fejlődési célok megvalósítása alapul szolgál a társadalmi és gazdasági fenntartható fejlődési célok eléréséhez, mivel társadalmaink és gazdaságaink függenek az egészséges bioszférától, és mivel a fenntartható fejlődés csak egy stabil és ellenálló bolygó biztonságos cselekvési mozgásterén belül valósulhat meg. Ahhoz, hogy az Unió globális vezető szerepet töltsön be a fenntarthatósági átmenetek megvalósításában, alapvető fontosságú lesz a fenntartható fejlődési célok Unió általi megvalósítása és a harmadik országok ennek érdekében történő támogatása.
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív gazdaságra való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. A regeneratív növekedési modell elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, visszafordítsa az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, minimalizálja a szennyezést és a természeti tőke fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét. A regeneratív gazdaság a folyamatos innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.
(9)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív növekedési modellre való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, összefüggésben a rendszerszintű változást lehetővé tevő, fenntartható, jólléti gazdasággal, amely elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, és biztonságos cselekvési mozgásteret biztosít bolygónk tűrőképességének határain belül. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan fenntartható módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, fordítsa vissza az éghajlatváltozást, védje és állítsa helyre az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, miközben megállítja és visszafordítja azok csökkenését, megelőzi a környezetkárosodást, védi az egészséget és a jóllétet a negatív környezeti hatásoktól, megelőzi és minimalizálja a szennyezést, továbbá a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség fenntartását és gazdagítását eredményezi, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőségét. A folyamatos kutatás és innováció, a termelési és fogyasztási minták átalakítása, valamint az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén a regeneratív és fenntartható jólléti gazdaság erősíti a rezilienciát, javítja a természet állapotát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jóllétét, valamint az egészséges környezethez való jogukat.
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az OECD szerint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés „GDP-n túli” mérése jól megalapozott, és a GDP mint egyedüli iránytű nem nyújt elég pontos képet a politikai döntéshozóknak arról, hogy a gazdaság hogyan teljesít a polgárok számára, illetve hogy a növekedés hosszú távon milyen hatást gyakorol a fenntarthatóságra1a. Annak érdekében, hogy az Unió a fenntartható fejlődési célokkal, a Párizsi Megállapodással és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban holisztikusabb megközelítést alakítson ki a gazdaságpolitikai döntéshozatal terén, a 8. környezetvédelmi cselekvési program a 7. környezetvédelmi cselekvési program kérésének megfelelően előírja a GDP-n túli mutatók átfogó készletének kidolgozását a fenntartható jólléti gazdaság felé tett előrehaladás mérése, valamint a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatal irányítása és megalapozása érdekében.
__________________
1a Az SDD 2019. szeptember 18-i 102. sz. munkadokumentuma: „The Economy of Well-being – Creating opportunities for the people’s wellbeing and economic growth” (Jólléti gazdaság – Lehetőségek teremtése az emberek jóllétére és a gazdasági növekedésre).
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)  A biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni időszakra szóló hatékony globális keret végrehajtása a biológiai sokféleséget károsító finanszírozási források csökkentésétől függ, ugyanakkor az OECD jelentése szerint a kormányoknak a biológiai sokféleségre potenciálisan káros éves kiadásai ötször-hatszor nagyobbak, mint a biológiai sokféleségre fordított éves globális kiadások1a. A biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok azt a kötelezettséget fogalmazták meg, hogy legkésőbb 2020-ig meg kell szüntetni, fokozatosan meg kell szüntetni vagy meg kell reformálni a biológiai sokféleségre káros támogatásokat, és a környezetvédelmi szempontból káros támogatások uniós és tagállami szintű fokozatos megszüntetése a 7. környezetvédelmi cselekvési program keretében is kötelezettség volt. Annak érdekében, hogy az Unió legkésőbb 2050-ig megvalósíthassa a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseit, köztük a klímasemlegességet, fokozatosan meg kell szüntetni a környezeti szempontból káros támogatásokat, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok támogatását is. Ebbe minden közvetlen és közvetett támogatást, többek között az adómentesség formájában nyújtott támogatásokat is bele kell érteni. Ki kell dolgozni továbbá egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jelentést tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok támogatásától eltérő, környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetéséről. Valamennyi környezeti szempontból káros támogatás fokozatos megszüntetésének az igazságos átmenet elvét kell követnie, és azt olyan intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten megelőzik vagy enyhítik a negatív társadalmi-gazdasági hatásokat, biztosítva ugyanakkor, hogy senki se maradjon ki.
__________________
1a OECD végleges jelentés, 2020. április: „A Comprehensive Overview of Global Biodiversity Finance” (A biológiai sokféleség globális finanszírozásának átfogó áttekintése).
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
9 c preambulumbekezdés (új)
(9c)  A környezeti számlák 2019–2023-as időszakra szóló európai stratégiájának egyik prioritása az európai környezeti számlák által lefedett területek jegyzékének kibővítése, és a kidolgozás alatt álló területek egyike „a környezetre potenciálisan káros támogatások vagy támogatási intézkedések”. Az előkészítő intézkedéssel kapcsolatos munkája révén a Bizottság eszköztárat fog biztosítani az érdekelt felek számára, hogy segítse őket a környezeti szempontból káros támogatások feltérképezésében, majd a kivezetésük társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak azonosításán keresztül tényeken alapuló érvek előterjesztésére a reformjukat vagy megszüntetésüket illetően.
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
9 d preambulumbekezdés (új)
(9d)  A tengeri és part menti ökoszisztémák, például a mangroveerdőségek, a korallzátonyok, a sós mocsarak és a tengeri fűágyak állapota egyre romlik és negatív hatást gyakorolnak rájuk az olyan folyamatok, mint az eutrofizáció és a savasodás, ami kihat az általuk táplált biológiai sokféleségre és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokra és funkciókra, valamint arra, hogy képesek legyenek szénelnyelőként működni. Sürgős fellépésre van szükség e tengeri és part menti ökoszisztémák – többek között az óceánfenék – védelme és helyreállítása érdekében, illetve annak elismerése, hogy az óceánok globális javak, elősegítheti a tudatosság növelését, javíthatja az óceánokkal kapcsolatos ismereteket, valamint ösztönözheti a fellépést és a hatékony intézkedések elfogadását a társadalom minden szintjén és szereplője részéről.
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímasemlegesség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés csökkentése terén. Emellett meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését.
(10)  A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímaváltozás enyhítése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a nem toxikus körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés minimalizálása terén a gazdaság minden ágazatában. Ezek a kiemelt tematikus célkitűzések a környezeti károk kiváltó okait és hatásait egyaránt kezelik, és szervesen egymáshoz kapcsolódnak, ezért elérésükhöz rendszerszintű megközelítésre van szükség. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak emellett koherens módon meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését, valamint össze kell hangolnia az említett feltételek eléréséhez szükséges intézkedéseket.
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Az „ökoszisztéma-alapú megközelítés ” fogalmát a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény a földdel, vízzel és élő erőforrásokkal való integrált gazdálkodásra vonatkozó stratégiaként határozza meg, amely előmozdítja a méltányos módon történő megőrzést és fenntartható használatot annak érdekében, hogy elősegítse az egyezmény három célkitűzése, a biológiai sokféleség megőrzése, fenntartható felhasználása és előnyeinek megosztása közötti egyensúly megteremtését.
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  Az EEA szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló természetalapú megoldások olyan intézkedések, amelyek együttműködnek a természettel és erősítik azt az ökoszisztémák helyreállítása és védelme terén, valamint segítik a társadalmat az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban és a további felmelegedés lassításában, miközben számos további előnyt nyújtanak1a. Bár a természetalapú megoldások gazdasági előnyökkel járhatnak, el kell ismerni, hogy ezek csak hosszabb távon valósulhatnak meg. A természetalapú megoldásoknak tiszteletben kell tartaniuk bizonyos kritériumokat annak biztosítása érdekében, hogy végrehajtásuk összhangban legyen a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel, és ne ássa alá azokat. Továbbá, amennyiben a természetalapú megoldások finanszírozása a biológiai sokféleség csökkenését ellensúlyozó mechanizmusokból történik, ezeknek a mechanizmusoknak szigorúan be kell tartaniuk a mérséklési hierarchiát, biztosítva többek között azt, hogy az ellentételezések csak végső eszközként legyenek alkalmazhatók.
__________________
1a Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 1/2021. sz. jelentése: „Természetalapú megoldások Európában: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére vonatkozó politika, ismeretek és gyakorlat”.
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a lehetséges kompromisszumokra és a kiszolgáltatott csoportok szükségleteire. Ezenkívül a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményessége és a kiemelt célkitűzések teljesítése érdekében nem kormányzati szereplőket is fontos – átlátható módon – bevonni.
(11)  Mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében. A hatékony nyomon követés, végrehajtás, érvényesítés és elszámoltathatóság alapvető fontosságú, és hatékony irányításra van szükség a szakpolitikák közötti koherencia biztosítása érdekében. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, ugyanakkor módszeresen értékelni kell az ezek közötti lehetséges kompromisszumokat, valamint módszeresen értékelni kell a kiszolgáltatott és marginalizált csoportok szükségleteit. Ennek az integrált megközelítésnek meg kell felelnie valamennyi régió – többek között a városi és vidéki térségek, valamint a legkülső régiók – sajátos igényeinek. Ezenkívül a környezeti információkhoz való hozzáférés, a nyilvánosság környezeti döntéshozatalban való részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog az Aarhusi Egyezménnyel összhangban, valamint a hatóságok, a nem kormányzati szereplők és a szélesebb nyilvánosság – átlátható módon történő – bevonása a döntéshozatal minden szintjén fontos szerepet játszanak a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményességének és a kiemelt célkitűzések teljesítésének biztosításában.
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program keretében végzett hatásvizsgálatoknak figyelembe kell venniük a környezetre és az éghajlatra gyakorolt azonnali és hosszú távú hatások teljes körét, beleértve azok kumulatív hatásait, valamint a cselekvés és a tétlenség költségeit, és ehhez eszközöket kell kidolgozni. E hatásvizsgálatoknak széles körű és átlátható konzultáción kell alapulniuk, és a nyilvános konzultációk lezárását követő nyolc héten belül a Bizottságnak rendszerszerű és részletes visszajelzéssel kell szolgálnia az érdekelt felek konzultációk keretében adott válaszairól, megkülönböztetve az érdekelt felek különböző kategóriáitól érkező hozzászólásokat. Ezenkívül a hatásvizsgálatokat azok elkészültét követően haladéktalanul közzé kell tenni annak érdekében, hogy az érdekelt felek – a Bíróság C-57/16. P sz. ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítéletének1a fényében – kellően részletesen átvizsgálhassák őket, és tartalmazniuk kell a következtetéseik megalapozásához felhasznált valamennyi információt, beleértve a társadalmi-gazdasági hatásokat is.
__________________
1a A Bíróság C-57/16. , ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2018:660).
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)  Az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló intézkedéseket a szociális jogok európai pillérének megvalósításával egyidejűleg – és azzal összeegyeztethető módon – kell végrehajtani.
Módosítás 25
Határozatra irányuló javaslat
11 c preambulumbekezdés (új)
(11c)  Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és az OECD környezettel foglalkozó globális fóruma kiemelte, hogy a környezeti változások a nemek szempontjából specifikus hatásokat vonnak maguk után. A nemek szerint megkülönböztetett szerepek miatt a nők és a férfiak különböző mértékben sebezhetőek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és az éghajlatváltozás hatásai súlyosbítják a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Ezért a nemek közötti egyenlőtlenségek állandósulásának elkerülése érdekében a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó intézkedések és célok tekintetében nemi dimenzióra van szükség, beleértve a tervezett intézkedések nemi szempontú hatásvizsgálatát és azt, hogy a hangsúlyt a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedésekre helyezik. A 8. környezetvédelmi cselekvési program elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség a fenntartható fejlődésnek és az éghajlati és környezeti kihívások hatékony kezelésének is előfeltétele.
Módosítás 26
Határozatra irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítése, a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás, valamint az Unió belső és külső politikái közötti szinergiák kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében.
(12)  A harmadik országokkal – köztük a fejlődő országokkal – folytatott megerősített együttműködés és zöld diplomácia, valamint a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás támogatása – beleértve az információhoz való hozzáférés előmozdítását, a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítását környezeti ügyekben – kulcsfontosságú a fenntartható fejlesztési célok, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez. Alapvető fontosságú továbbá az Unió valamennyi belső és külső politikája közötti szinergia és koherencia biztosítása, ideértve a kereskedelempolitikákat és megállapodásokat is, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia tiszteletben tartását.
Módosítás 27
Határozatra irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az Európai Bizottságnak értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek Unió és tagállamok általi megvalósítása terén elért eredményeket a fokozott mértékű fenntarthatóság, jólét és reziliencia irányába történő átállással összefüggésben. Ez összhangban van a Tanács27 és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság28 – OECD által is támogatott29 – azon felhívásával, hogy a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérése „GDP-n túlmutató” módon történjen és elinduljunk afelé, hogy a jóllét a szakpolitika iránytűjeként érvényesüljön.
(13)  Az Európai Bizottságnak értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek Unió és tagállamok általi megvalósítása terén elért eredményeket a bolygó tűrőképességét figyelembe vevő fenntarthatóság, jólét és reziliencia irányába történő méltányos és inkluzív átállással összefüggésben. Ez összhangban van a Tanács27 és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság28 – OECD által is támogatott29 – azon felhívásával, hogy a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérése „GDP-n túlmutató” módon történjen és elinduljunk afelé, hogy a jóllét a szakpolitika iránytűjeként érvényesüljön.
__________________
__________________
27 Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10414-2019-INIT/en/pdf
27 Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10414-2019-INIT/en/pdf
28 https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/reflection-paper-towards-sustainable-europe-2030
28 https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/reflection-paper-towards-sustainable-europe-2030
29 Lásd: jólléti OECD-keret, az inkluzív növekedést szolgáló szakpolitikai intézkedések OECD-kerete, a jobb élet kezdeményezés, valamint a gazdasági kihívások új megközelítése című kezdeményezés.
29 Lásd: jólléti OECD-keret, az inkluzív növekedést szolgáló szakpolitikai intézkedések OECD-kerete, a jobb élet kezdeményezés, valamint a gazdasági kihívások új megközelítése című kezdeményezés.
Módosítás 28
Határozatra irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott más eszközökkel együtt a nyomonkövetési és irányítási eszközök koherens és összehangolt tárának részét képezné.
(14)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, és a céltól való távolságon alapuló, robusztus, átfogó és átlátható módszertanon kell alapulnia. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a nem toxikus körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi és iparpolitikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott eszközökkel együtt a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények értékelésének a nyomonkövetési és irányítási eszközök tágabb, koherens és összehangolt tárának részét kell képeznie, amely a környezeti tényezők mellett társadalmi, oktatási és gazdasági tényezőkre is kiterjed.
__________________
__________________
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1 o.).
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1 o.).
31 COM(2020)0493.
31 COM(2020)0493.
Módosítás 29
Határozatra irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A bolygónk tűrőképességének határaira és a környezeti lábnyomra vonatkozó tudományos ismeretek bővítése – többek között a releváns mutatókészletekkel kapcsolatban – fontos a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései, különösen a hosszú távú kiemelt célkitűzése szempontjából.
Módosítás 30
Határozatra irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat felhasználják. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.
(15)  Szilárd és érdemi adatokra és mutatókra van szükség a 8. környezetvédelmi cselekvési program célkitűzései terén elért haladás megfelelő nyomon követéséhez. A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat újra felhasználják és építsenek rájuk. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből, a biológiai sokféleség európai információs rendszeréből, a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.
Módosítás 31
Határozatra irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez.
(17)  A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez. Adott esetben más szerveket és ügynökségeket is be kell vonni, és azoknak hozzá kell járulniuk e stratégiai prioritások megvalósításához és a 8. környezetvédelmi cselekvési program keretében elért eredmények értékeléséhez.
Módosítás 32
Határozatra irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A Bizottság 2024. március 31-ig elkészíti a 8. környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelését, hogy beszámoljon a program által elért eredményekről és segítse az új Bizottságot a prioritások kialakításában. A 2024-es európai parlamenti választások után hivatalba lépő Bizottságtól meg kell követelni, hogy a félidős értékelésben körvonalazott eredmények fényében megbízatásának első 100 napján belül készítsen egy jelentést, amelyben körvonalazza azokat a környezet- és éghajlat-politikai prioritásokat, amelyekkel kapcsolatban megbízatásának ideje alatt fel kíván lépni, valamint hogy ez a fellépés hogyan fogja biztosítani a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek teljes körű megvalósítását.
Módosítás 33
Határozatra irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A változó szakpolitikai célkitűzések és az elért eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak 2029-ben értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési programot.
(18)  A változó szakpolitikai célkitűzések és az elért eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak 2029-ben értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés megállapításait, és amelyhez adott esetben a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel. Ezt a jogalkotási javaslatot kellő időben kell benyújtani, hogy ne legyen törés a 8. és a 9. környezetvédelmi cselekvési program között.
Módosítás 34
Határozatra irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)  Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 191. cikke alapján az Unió környezetpolitikájának a magas szintű védelemre kell irányulnia, figyelembe véve ugyanakkor az Unió különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket, és e politikának az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet” elven kell alapulnia.
Módosítás 35
Határozatra irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja az azok megvalósításához szükséges előfeltételeket, valamint keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a szóban forgó kiemelt célkitűzések elérése felé.
(1)  Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja a szükséges előfeltételeket, valamint az elérésükhöz szükséges fellépéseket. Nyomonkövetési keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a kiemelt célkitűzések elérése felé, és az elért eredmények értékelésére. Emellett irányítási mechanizmust hoz létre a kiemelt célkitűzések teljes körű elérésének biztosítása érdekében.
Módosítás 36
Határozatra irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos gazdaságra való átállást, és támogassa az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit és kezdeményezéseit.
(2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos, méltányos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, fenntartható, toxikus anyagoktól mentes, erőforrás-hatékony, megújuló energiaforrásokra alapuló, reziliens és versenyképes gazdaságra való átállást, támogatva, helyreállítva és javítva a környezet, ezen belül a levegő, a víz és a talaj minőségét, védelmezve és helyreállítva a biológiai sokféleséget, valamint az ökoszisztémákat. Az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseire és kezdeményezéseire épít, és támogatja azok elérését.
Módosítás 37
Határozatra irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési kerete pedig a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részét képezi.
(3)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban, valamint a vonatkozó multilaterális környezetvédelmi és éghajlat-politikai megállapodásokban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési mechanizmusa pedig hozzájárul a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részéhez.
Módosítás 38
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2050-re szóló hosszú távú kiemelt célja, hogy a polgárok bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan regeneratív gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő és nem okoz környezetkárosodást. Az egészséges környezet megalapozza a polgárok jólétét, a biológiai sokféleség kibontakozik és a természeti tőke védelme, helyreállítása és értékelése oly módon történik, amely fokozza az éghajlatváltozással és más környezeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességet. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.
(1)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú kiemelt céljaként azt kell kitűzni, hogy a polgárok mielőbb, de legkésőbb 2050-ig bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan fenntartható jóléti gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, a növekedés regeneratív, megvalósul a klímasemlegesség, és ahol minimálisra csökkentek az egyenlőtlenségek. Az egészséges környezet megalapozza minden ember jólétét és egészségét, biztosítja a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák kibontakozását és a természet védelmét, megőrzését és helyreállítását, fokozott ellenálló képességet nyújtva az éghajlatváltozással, a természeti katasztrófákkal és más környezeti kockázatokkal szemben. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában, összhangban a generációk közötti felelősséggel.
Módosítás 39
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat kiemelt tematikus célkitűzése a következő:
(2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat, egymással összefüggő, legkésőbb 2030-ig megvalósítandó kiemelt tematikus célkitűzése a következő:
Módosítás 40
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozatos és visszafordíthatatlan csökkentése, illetve az ilyen gázok természetes vagy más úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint;
a)  az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafordíthatatlan gyors és tervezhető csökkentése, ugyanakkor az ilyen gázok természetes úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint, összhangban az Unió éghajlati és környezeti célkitűzéseivel, biztosítva a méltányos átállást, amely senkit nem hagy hátra;
__________________
__________________
32 COM(2020)0080.
32 COM(2020)0080.
Módosítás 41
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  folyamatos előrelépés az alkalmazkodóképesség növelése, a reziliencia erősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén;
b)  folyamatos előrelépés az alkalmazkodóképesség növelése és általános érvényesítése terén, többek között ökoszisztéma-alapú megközelítések alapján, továbbá a reziliencia és az adaptáció erősítése, az alkalmazkodás és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén a környezetben és társadalomban, valamint a gazdaság minden ágazatában, a természeti katasztrófák megelőzésének és az azokra való felkészültségnek a javítása mellett;
Módosítás 42
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  előrelépés egy olyan regeneratív növekedési modell felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezetkárosodástól, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása;
c)  előrelépés egy olyan fenntartható jóléti gazdaság felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, és a nem toxikus, körforgásos gazdaságra való átállás biztosítása, amelyben a növekedés regeneratív és az erőforrásokat hatékonyan, a hulladékhierarchiával összhangban használják fel;
Módosítás 43
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a polgárok egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében;
d)  szennyezőanyag-mentességre törekvés a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj, valamint a fény- és a zajszennyezés tekintetében is) megteremtése, és az emberek, állatok és ökoszisztémák egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében, többek között az „Egy az egészség” koncepció alkalmazása és előmozdítása révén;
Módosítás 44
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a természeti tőke – különösen a levegő, a víz, a talaj és az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek és a tengeri ökoszisztémák – növelése;
e)  a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, többek között a védett területeken belüli és kívüli veszteségeinek megállítása és visszafordítása révén, valamint a környezet – különösen a levegő, a víz és a talaj – egészségének javítása, valamint a tengeri és szárazföldi ökoszisztémák romlásának kezelése, különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégiában meghatározott, valamint a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott célok végrehajtása révén;
Módosítás 45
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – f pont
f)  a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszer területén.
f)  a környezeti fenntarthatóság biztosítása, valamint az uniós termelés és fogyasztás lábnyomával kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések – többek között az uniós ösztönzésű globális erdőirtás – jelentős csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás, az idegenforgalom, a nemzetközi kereskedelem és élelmiszerláncok területén, beleértve a mezőgazdaságot, a halászatot és az akvakultúrát is, az éghajlati és környezeti externáliák internalizálása mellett;
Módosítás 46
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A (2) bekezdésben megállapított kiemelt tematikus célkitűzéseket úgy kell értelmezni, hogy kiterjednek az európai zöld megállapodás stratégiáiban és kezdeményezéseiben meghatározott célkitűzésekre, célértékekre és intézkedésekre, valamint az e célkitűzések megvalósításához hozzájáruló, uniós jogszabályokban foglalt célértékekre. Ezeket a célkitűzéseket, célokat és intézkedéseket figyelembe kell venni a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései felé tett előrehaladás értékelésére szolgáló nyomonkövetési keret kidolgozásakor.
Módosítás 47
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – cím
Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek
Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek és ezen előfeltételek megvalósításához szükséges intézkedések
Módosítás 48
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között megfelelő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint, valamint a környezeti bűnözés elleni fellépés fokozása;
a)  a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes, gyors és teljes körű végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között további és elegendő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint;
Módosítás 49
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  az iránymutatás és az ajánlások javítása, valamint hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók – többek között bírságok – biztosítása a környezetvédelmi jogszabályoknak való meg nem felelés kockázatának csökkentése érdekében, többek között a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével, a hulladékkal kapcsolatos bűncselekményekkel és az illegális fakitermeléssel kapcsolatban, valamint a környezetvédelmi felelősség és a meg nem felelésre adott válaszok terén a vonatkozó uniós jogszabályokban, például a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a, valamint a nemzetközi szervezett bűnözésről szóló egyezmény és a nemzetközi szervezett bűnözésről szóló ENSZ-egyezmény hatálya alá tartozó rendelkezésekben meghatározott, a környezeti bűnözésre és a bűnüldözésre vonatkozó ügyészi és igazságügyi együttműködés megerősítése;
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
Módosítás 50
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  az uniós környezetvédelmi jogszabályok betartatásának kiemelt kezelése, a végrehajtás elmaradása esetén a kötelezettségszegési eljárások gyors és módszeres nyomon követésével, többek között annak biztosításával is, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt elegendő pénzügyi forrást és humán erőforrást rendeljenek hozzá e célhoz;
Módosítás 51
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 francia bekezdés
–  a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk ne sértse a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések egyikét sem;
–  a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések, valamint a fenntartható fejlesztési célok érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben, valamint az Unió által kötött vonatkozó nemzetközi megállapodásokban annak biztosítása érdekében, hogy ezek a stratégiák, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések, beruházások, projektek és megállapodáso és végrehajtásuk adott esetben hozzájáruljanak a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzésekhez, és ne okozzanak kárt, többek között a taxonómiai rendelet 17. cikkével összhangban;
Módosítás 52
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 francia bekezdés
–   kitüntetett figyelem a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések közötti szinergiákra és lehetséges kompromisszumokra annak érdekében, hogy a polgárok táplálkozással, lakhatással és mobilitással kapcsolatos igényeinek biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;
–   valamennyi kezdeményezés környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzései közötti szinergiák és lehetséges kompromisszumok szisztematikus és átfogó értékelése annak biztosítása érdekében, hogy a jóllét, és különösen az emberek egészséges környezethez való joga és annak szükségessége, valamint a megfizethető, jó minőségű, hozzáférhető víz, élelem, lakhatás, energia, egészségügyi ellátás és mobilitás biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;
Módosítás 53
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 a francia bekezdés (új)
–  a „gondoljunk először a fenntarthatóságra” megközelítés elfogadása a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokban és eszköztárban, többek között a taxonómiai rendelet 17. cikkében említett „jelentős károkozás elkerülését célzó elv” integrálása és gyakorlati megvalósítása révén;
Módosítás 54
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 b francia bekezdés (új)
–  az uniós intézkedések és szakpolitikák, többek között az ágazati jogszabályok, az Unió külső tevékenysége, az uniós költségvetés, valamint az uniós jogszabályok végrehajtására vonatkozó, a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott nemzeti vagy regionális tervek összhangjának biztosítása a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzésekkel;
Módosítás 55
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 francia bekezdés
–  a meglévő politikák rendszeres értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek kellően figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt várható hatásokat;
–  a meglévő politikák rendszeres értékelése és átfogó hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű, átlátható és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt azonnali és hosszú távú hatások teljes körét, beleértve azok kumulatív hatásait, valamint a cselekvés és a tétlenség költségeit;
Módosítás 56
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a környezeti és éghajlati fenntarthatóság hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, többek között a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe;
c)  a fenntartható fejlesztési célok, valamint az éghajlat-politikai, környezeti – köztük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos – és társadalmi célkitűzések hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, annak eredeti céljának sérelme nélkül, többek között az országspecifikus ajánlásokba, a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe annak érdekében, hogy a tagállamok elemzésekkel és további mutatókkal rendelkezzenek;
Módosítás 57
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az olyan fenntartható jólléti gazdaság felé tett előrehaladás mérésére és megvalósítására szolgáló átfogó uniós keret létrehozása, amely összhangban van a fenntartható fejlődési célokkal, a Párizsi Megállapodással és az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményével, az európai szemeszter sérelme nélkül, és amely segíti az új és meglévő szakpolitikák és kezdeményezések kidolgozását és összehangolását, miközben integrálja a fenntartható jólléti gazdaságra való átállást, ahol a növekedés regenerálódik az Unió politikai prioritásaiba és éves programozásába, valamint a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokba és eszköztárba;
Módosítás 58
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten;
d)  az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása és azok elegendőségének biztosítása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten, összhangban az Unió fenntartható finanszírozási stratégiájával, beleértve a taxonómiai rendeletben és annak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvében meghatározott intézkedéseket, továbbá tekintettel ezen intézkedések munkahelyteremtési képességére, az Unió hosszú távú versenyképességének és az uniós gazdaság és társadalom rezilienciája növelésének biztosítása;
Módosítás 59
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése uniós és nemzeti szinten, a piaci alapú eszközök és a zöld költségvetés-tervezési eszközök – köztük a társadalmilag igazságos átállás biztosításához szükséges eszközök – lehető legjobb kihasználása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában;
e)  a fosszilis tüzelőanyagok valamennyi közvetlen és közvetett támogatásának haladéktalan, de legkésőbb 2025-ig történő fokozatos megszüntetése uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten;
Módosítás 60
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivételével minden környezeti szempontból káros közvetlen és közvetett támogatás haladéktalan, de legkésőbb 2027-ig történő fokozatos megszüntetése uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten;
Módosítás 61
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb)  a környezetvédelmi adózás és a piaci alapú eszközök, valamint a zöld költségvetés-tervezési és finanszírozási eszközök és a környezetvédelmi szempontból pozitív ösztönzők legjobb kihasználása, beleértve a társadalmilag igazságos átmenet biztosításához szükséges ösztönzőket, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó szabványosított számviteli gyakorlatok alkalmazásában, feltéve, hogy ez nem helyettesíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vagy a biológiai sokféleség védelmére irányuló célokat és intézkedéseket;
Módosítás 62
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e c pont (új)
ec)  beruházás a biológiai sokféleség védelmébe és helyreállításába a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben elfogadott minimális éves kiadási célokkal összhangban (2024-ben 7,5%, 2026-ban és 2027-ben 10%), azzal a szándékkal, hogy a következő többéves pénzügyi keretben fokozatosan növeljék ezeket a célokat, valamint összhangban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégiában foglalt finanszírozási célkitűzésekkel, amelyet az uniós taxonómiai kritériumokat figyelembe vevő, szilárd, átlátható és átfogó módszertan segítségével kell nyomon követni;
Módosítás 63
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e d pont (új)
ed)  az éghajlati szempontok és a biológiai sokféleség hatékony érvényesítésének és vizsgálatának biztosítása az uniós és a nemzeti költségvetésekben, valamint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos finanszírozás közötti összhang biztosítása;
Módosítás 64
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e e pont (új)
ee)  annak biztosítása, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében hozott intézkedéseket társadalmilag méltányos és inkluzív módon hajtsák végre, hozzájárulva a szociális jogok európai pilléréhez, és hatékonyan kezelve és csökkentve az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos hatásokból és szakpolitikákból esetlegesen származó társadalmi egyenlőtlenségeket, beleértve a nemek közötti egyenlőtlenséget;
Módosítás 65
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e f pont (új)
ef)  a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a 8. környezetvédelmi cselekvési programban, többek között nemi szempontú hatásvizsgálatok és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedések révén;
Módosítás 66
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;
f)  annak biztosítása, hogy az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken és technológiákon alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap – ideértve az őslakosok és a helyiek tudását is – és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, a képzés és az átképzés, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;
Módosítás 67
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  a különböző ökoszisztémák azon képességére vonatkozó tudományos ismeretek bővítése, hogy az üvegházhatású gázok elnyelőiként és tárolóiként működjenek;
Módosítás 68
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)
fb)  a rendszerszintű változás követelményeire vonatkozó tudásalap kiépítése, beleértve többek között a fordulópontok, visszacsatolási hurkok, bezáródások, kölcsönös függőségek és a környezeti és társadalmi-gazdasági rendszerek alapvető megváltoztatását akadályozó tényezők azonosításának, mérésének és értékelésének módját, valamint azt, hogy miként lehet áttérni az elszigetelt és ágazati alapú szakpolitikai fókuszról a szakpolitikai koherencia rendszerszintű megközelítésére, továbbá hogy miként lehet megelőzni vagy enyhíteni a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokat;
Módosítás 69
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f c pont (új)
fc)  a többek között a rendszerszintű változásokkal, bolygónk tűrőképességének határaival, az Unió környezeti lábnyomával – többek között a termelési és fogyasztási rendszerekkel, az irányítással, a fenntartható finanszírozással és az egyenlőtlenségekkel – kapcsolatos hiányosságok megszüntetése és optimalizálása, valamint annak biztosítása, hogy ezek a mutatók a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szintjén összehasonlíthatók legyenek;
Módosítás 70
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f d pont (új)
fd)  a regionális és helyi hatóságok teljes körű részvételének és a velük való együttműködésnek a biztosítása a környezetvédelmi politikaalkotás valamennyi dimenziójában, együttműködésen alapuló és többszintű megközelítés révén, valamint annak biztosítása, hogy a helyi és regionális közösségek megfelelő forrásokkal rendelkezzenek a helyi végrehajtáshoz;
Módosítás 71
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f e pont (új)
fe)  az éghajlat- és környezetvédelmi politika területén az összes uniós intézmény, többek között a Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködés megerősítése a környezetvédelmi együttműködés technikai platformja keretében, valamint annak feltárása, hogy miként lehetne javítani a párbeszédet és az információmegosztást;
Módosítás 72
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f f pont (új)
ff)  az elővigyázatosság elvének, a megelőzés elvének, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának, valamint a szennyező fizet elvének teljes mértékben történő tiszteletben tartása és biztosítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének megfelelően;
Módosítás 73
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f g pont (új)
fg)  a talajromlás kezelése, valamint a talaj védelmére és fenntartható használatára vonatkozó uniós szintű jogi keret létrehozása, amely harmonizált mutatókat, valamint nyomonkövetési és jelentéstételi módszertant foglal magában;
Módosítás 74
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f h pont (új)
fh)  az élelmiszerrendszer átalakítása – többek között a közös agrárpolitika révén – annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel, hogy hozzájáruljon többek között a biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához az Unión belül és kívül egyaránt, minimalizálja a vegyi, antibiotikumos és fosszilis tüzelőanyagokon alapuló bevitelt, és biztosítsa az állatjólét magas szintjét, miközben biztosítja az érintett érdekelt felek számára az igazságos átmenetet;
Módosítás 75
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f i pont (új)
fi)  az Unióban nem jóváhagyott peszticidek globális kivezetésének előmozdítása, és kötelezettségvállalás annak biztosítására, hogy az Unióban való használatra nem jóváhagyott peszticideket ne exportálják az Unión kívülre az Unió belső és külső politikái közötti egyenlő versenyfeltételek és összhang biztosítása érdekében;
Módosítás 76
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f j pont (új)
fj)  a különös aggodalomra okot adó anyagok és más veszélyes vegyi anyagok – köztük az endokrin károsító anyagok, a nagyon perzisztens vegyi anyagok, a neurotoxikus anyagok és az immuntoxikus anyagok – gyors helyettesítése, valamint a vegyi anyagok kombinált hatásainak, az anyagok nanoformáinak és a termékekből származó veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségnek a kezelése, értékelve az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásukat, beleértve az éghajlatot és a biológiai sokféleséget is, előmozdítva ugyanakkor a biztonságos alternatívák jobb használatát és megfizethetőségét, valamint fokozva és összehangolva az állatkísérletek alternatíváinak fejlesztését és validálását;
Módosítás 77
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, környezeti lábnyomuk minimalizálása mellett;
g)  a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, többek között az ökoszisztémák állapotára vonatkozó valós idejű adatok és információk biztosítása révén, az e technológiák környezeti lábnyomának minimalizálására irányuló erőfeszítések fokozása mellett, valamint az adatok és információk átláthatóságának és nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása;
Módosítás 78
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
ga)  az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet közötti összefüggések holisztikus felismerése az „Egy az egészség” koncepciónak a szakpolitikai döntéshozatalba való teljes integrációja révén;
Módosítás 79
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g b pont (új)
gb)  az egészséges környezethez való jognak az Európai Unió Alapjogi Chartájában való elismerése és egy ehhez hasonló jog előmozdítása nemzetközi szinten;
Módosítás 80
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  a természetalapú megoldások és a szociális innováció teljes körű kihasználása;
h)  az ökoszisztéma-megközelítések és a zöld infrastruktúra teljes körű kihasználása, beleértve a természetalapú megoldásokat is, ugyanakkor:
Módosítás 81
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 1 francia bekezdés (új)
–  az ökoszisztémák és a helyreállítási előnyök közötti összekapcsoltság maximalizálása, valamint támaszkodás a biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiákra;
Módosítás 82
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 2 francia bekezdés (új)
–  annak biztosítása, hogy végrehajtásuk javítsa az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és -funkciókat, ne veszélyeztesse a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma épségét, ne helyettesítse vagy ássa alá a biológiai sokféleség védelme érdekében hozott intézkedéseket, és ne ássa alá az Unión belüli üvegházhatásúgáz-kibocsátás gyors csökkentését, tartsa tiszteletben az elővigyázatosság elvét, járjon egyértelmű járulékos társadalmi előnyökkel, valamint biztosítsa az érintett őslakos népek és helyi közösségek teljes körű bevonását és beleegyezését;
Módosítás 83
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 3 francia bekezdés (új)
–  a természetalapú megoldások nyomonkövetési módszereinek, értékelési eszközeinek és mérhető mutatóinak továbbfejlesztése, valamint a kizárt tevékenységek listájának összeállítása;
Módosítás 84
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 4 francia bekezdés (új)
–  annak biztosítása, hogy amennyiben a természetalapú megoldások finanszírozása a biológiai sokféleséget ellensúlyozó mechanizmusokból történik, ezeket a mechanizmusokat megfelelően hajtsák végre, kövessék nyomon, értékeljék és érvényesítsék, és teljes mértékben vegyék figyelembe a közvetlen, közvetett és kumulatív hatásokat, a földrajztól és időtől függetlenül, miközben szigorúan ragaszkodnak a mérséklési hierarchiához, biztosítva többek között, hogy a biológiai sokféleség ellensúlyozását csak végső eszközként lehessen alkalmazni;
Módosítás 85
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 5 francia bekezdés (új)
–  annak biztosítása, hogy amennyiben a biológiai sokféleséget ellensúlyozó mechanizmusokat alkalmaznak a természetalapú megoldások finanszírozására, az e mechanizmusokra vonatkozó információk nyilvánosan elérhetők legyenek az interneten;
Módosítás 86
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 6 francia bekezdés (új)
–  a társadalmi innováció és a közösségvezérelt intézkedések teljes körű kiaknázása annak érdekében, hogy az egyének, a közösségek és a kkv-k intézkedéseket hozhassanak a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében;
Módosítás 87
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (Aarhusi Egyezmény)35 összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák hatékony alkalmazása;
i)  a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (Aarhusi Egyezmény)35 összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák hatékony alkalmazása uniós és tagállami szinten egyaránt;
__________________
__________________
35 https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/pp/documents/cep43hu.pdf
35 https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/pp/documents/cep43hu.pdf
Módosítás 88
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – j a pont (új)
ja)  kommunikációs tevékenységek előmozdítása uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek célja a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek jelentőségével kapcsolatos figyelemfelkeltés, valamint a párbeszéd lehetővé tétele a kormányzás és a társadalom minden szintjén;
Módosítás 89
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – j b pont (új)
jb)  az Unió anyag- és fogyasztási lábnyomának jelentős csökkentése a bolygónk tűrőképességének való mielőbbi megfelelés érdekében, többek között az Unió anyag- és fogyasztási lábnyomának jelentős csökkentésére irányuló kötelező uniós célok, valamint az elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentésére vonatkozó kötelező közép- és hosszú távú célok bevezetése révén;
Módosítás 90
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 1 franciabekezdés
–  együttműködés a partnerországokkal az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések terén, ösztönözve és támogatva őket abban, hogy ezeken a területeken az Unióéhoz hasonló ambiciózus szabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre, valamint annak biztosítása, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek;
–  együttműködés a harmadik országokkal az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések terén, ösztönözve és támogatva őket abban, hogy ezeken a területeken legalább az Unióéhoz hasonló ambiciózus szabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre, valamint annak biztosítása, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az uniós piacon forgalomba hozott vagy az Unióból exportált valamennyi termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek;
Módosítás 91
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 1 a franciabekezdés (új)
–  a fenntartható vállalatirányítás előmozdítása, valamint a kötelező átvilágítási követelmények uniós szintű meghatározása, továbbá e követelmények figyelembevétele az uniós kereskedelempolitika végrehajtása során, többek között a kereskedelmi és beruházási megállapodások megerősítésével összefüggésben;
Módosítás 92
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 2 franciabekezdés
–  a harmadik országok kormányaival, vállalkozásaival és civil társadalmával, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés fokozása környezetvédelmi partnerségek és szövetségek kialakítása érdekében, valamint a G7- és G20-csoporton belüli környezetvédelmi együttműködés előmozdítása;
–  a harmadik országok kormányaival, vállalkozásaival, szociális partnereivel és civil társadalmával, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés fokozása környezetvédelmi partnerségek és szövetségek kialakítása érdekében, valamint a környezetvédelmi együttműködés előmozdítása;
Módosítás 93
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 3 franciabekezdés
–   a Párizsi Megállapodás, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és más többoldalú környezetvédelmi megállapodások Unió és partnerei általi végrehajtásának megerősítése, többek között az e megállapodások keretében tett kötelezettségvállalások terén elért eredményekkel összefüggő átláthatóság és elszámoltathatóság növelése révén;
–   vezető szerep vállalása a nemzetközi fórumokon, többek között oly módon, hogy az Unió teljesíti a fenntartható fejlődési célokat, valamint a Párizsi Megállapodásban, a biológiai sokféleségről szóló egyezményben és az egyéb többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban meghatározott célkitűzéseket, továbbá támogatja a harmadik országokat e célok és célkitűzések megvalósításában, egyebek mellett növelve az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot az e megállapodások keretében tett kötelezettségvállalások terén elért eredményekkel összefüggésben;
Módosítás 94
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 5 franciabekezdés
–  annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét.
–  annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét, a Párizsi Megállapodást és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény 2020 utáni időszakra vonatkozó globális keretét, és az összhangban álljon a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel.
Módosítás 95
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdésben meghatározott előfeltételek megvalósítása érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket hozza:
a)  2022. június 30-ig fejleszti és kibővíti, majd ezt követően naprakészen tartja a kötelezettszegési határozatok meglévő nyilvános adatbázisát, hogy a környezetvédelem és éghajlat-politika terén indított összes kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos tagállami és bizottsági lépéseket egyértelmű, érthető és hozzáférhető módon nyomon lehessen követni;
b)  rendszeresen értékeli, hogy az uniós intézkedések és szakpolitikák összhangban állnak-e a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzésekkel, és ezeket az értékeléseket a tervezett és meglévő uniós intézkedések és szakpolitikák tekintetében is elvégzi; következetlenségek feltárása esetén a tervezett intézkedést vagy szakpolitikát a közzététel előtt össze kell hangolni ezekkel a kiemelt célkitűzésekkel, a meglévő uniós intézkedések és szakpolitikák tekintetében pedig javaslatot kell tenni a szükséges korrekciós intézkedésekre;
c)  kialakítja a tervezett és meglévő intézkedések és szakpolitikák hosszú távú környezeti és éghajlati – többek között halmozott – hatásainak, valamint társadalmi egyenlőtlenségekre, köztük a nemek közötti szakadékra gyakorolt potenciális hatásának, továbbá a fellépés elmaradása esetén megvalósuló forgatókönyv költségeinek értékelésére szolgáló eszközöket;
d)  a nyilvános konzultációk lezárását követő nyolc héten belül módszeres és részletes visszajelzéssel szolgál az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során kapott válaszokról, külön rendszerezve az egyes válaszadói kategóriákat;
e)  a hatásvizsgálatokat közvetlenül azok elkészültét követően, a levont következtetéseik alapjául szolgáló összes információval együtt haladéktalanul közzéteszi;
f)  mutatót dolgoz ki a tagállami költségvetések struktúrája és az egyes nemzeti költségvetéseknek a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez igazított forgatókönyve közötti eltérés értékeléséhez, hogy ily módon ajánlásokat lehessen kiadni a tagállamok számára a Párizsi Megállapodás és a 8. környezetvédelmi cselekvési program kapcsolódó kiemelt célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges pálya eléréséhez, valamint fenntartásához;
g)  2022. június 30-ig jelentést terjeszt elő, amelyben egyfelől meghatározza az uniós szinten alkalmazott, a társadalmi, gazdasági és környezeti előrehaladást mérő különféle mutatókészletek, nyomonkövetési keretek és folyamatok közötti összefüggéseket, másfelől pedig kiemeli, hogy ezeket miként lehetne egyszerűsíteni; ennek alapján a Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal konzultálva 2023. június 30-ig kidolgozza a „GDP-n túlmutató” mutatók átfogó készletét, hogy – az európai szemeszter sérelme nélkül – iránymutatást nyújtson és információkkal szolgáljon a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatalhoz;
Módosítás 96
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az (1) bekezdés ea) pontjában meghatározott előfeltétel megvalósítása érdekében a Bizottság 2022 decemberéig – és a folyamatban lévő munka alapján – értékeli, hogy mely támogatások károsak a környezetre, és iránymutatással szolgál az ilyen jellegű támogatások uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű azonosításához, valamint fokozatos kivezetésük lehetséges módjairól. A tagállamok kötelesek évente információkat gyűjteni a nemzeti, regionális és helyi szinten már meglévő támogatásokról, valamint a fokozatos kivezetésük érdekében tett intézkedéseikről. A tagállamoknak ezeket az információkat évente továbbítaniuk kell a Bizottságnak. A Bizottság a tagállamok szerinti bontásban közölt információkat jelentésben gyűjti össze, amelyet a 2023-as első referenciaévvel kezdődően legkésőbb minden referenciaév végét követő 6 hónapon belül kell közzétenni. E jelentést a Bizottság évente benyújtja az Európai Parlamentnek.
Módosítás 97
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken.
(2)  A hatóságok minden szinten együttműködnek a vállalkozásokkal – különösen a kkv-kal – és a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, a polgárokkal, a közösségekkel és más érdekelt felekkel a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásában. A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken, valamint a legkülső régiókban.
Módosítás 98
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítását szolgáló megfelelő fellépések megtételéért a felelősséget az Unió érintett intézményei és tagállamai viselik. A fellépéseket a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevételével kell végrehajtani, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően.
Módosítás 99
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – cím
Nyomonkövetési keret
Mutatók, nyomonkövetési keret és kormányzás
Módosítás 100
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával – rendszeresen értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.
(1)  A Bizottság – függetlenségük sérelme nélkül – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával évente nyomon követi, értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket és fellépéseket, valamint az általános célként kitűzött rendszerszintű változás megvalósítását. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az említett nyomon követés, értékelés és jelentéstétel eredményeként kapott információk nyilvánosan elérhetők és könnyen hozzáférhetők legyenek, ily módon biztosítva az elért eredmények hatékony nyomonkövethetőségét.
Módosítás 101
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A Bizottság az összes érintett érdekelt féllel folytatott konzultációt követően 2021. december 31-ig az elsődleges mutatókat is magában foglaló egységes eredménytábla formájában előterjeszti a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében szereplő kiemelt célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladás nyomon követésére és mérésére szolgáló, a meglévő nyomonkövetési keretekre és eljárásokra építő egyszerűsített keretet.
Módosítás 102
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az (1) bekezdésben említett értékelés a következőkre vonatkozóan tartalmaz információkat:
–  a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósításához szükséges rendszerszintű változás felé tett előrehaladás, amint ezt a nyomonkövetési keret lehetővé teszi;
–  a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása érdekében meghatározott célértékektől való távolság;
–  a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósításában szerepet játszó, szilárd, átlátható és átfogó módszertan alapján nyomon követett finanszírozás;
–  a kiemelt célkitűzések megvalósításának biztosításához uniós és tagállami szinten alkalmazott végrehajtási eszközök, valamint azok megfelelősége; valamint
–  a potenciális következetlenségekre megoldásként szolgáló ajánlások és iránymutatások.
Módosítás 103
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, a tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra építve. A szóban forgó értékelés nem érinti a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási kereteket és gyakorlatokat.
(2)  Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a tagállamokban, többek között regionális és helyi szinten, valamint az uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra kell épülnie. A szóban forgó értékelésnek a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási keretekre és gyakorlatokra kell épülnie, azokkal összhangban és azok sérelme nélkül, továbbá az eredmények mérését lehetővé tevő megbízható módszertanon kell alapulnia.
Módosítás 104
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évente eszmecserét folytatnak az (1) bekezdésben említett értékelésről, és az Unió éves programozásának részeként további jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket és fellépéseket határoznak meg, amennyiben a kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket nem tartják elégségesnek, vagy annak érdekében, hogy az azonosított akadályokat elhárítsák.
Módosítás 105
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:
(3)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok, mutatók és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:
Módosítás 106
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  bizonyítékok és adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével;
a)  bizonyítékok és adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével, az adatgyűjtést és -kezelést, valamint a harmonizált mutatók kialakítását szolgáló módszertanok fejlesztése mellett;
Módosítás 107
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)
aa)  az alapkutatás, a feltérképezés és a nyomon követés megerősítése és támogatása;
Módosítás 108
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése;
b)  a szükséges erőforrások értékelése, valamint a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése, többek között a rendszerszintű változás mérésével kapcsolatban;
Módosítás 109
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához;
c)  szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához, többek között a célkitűzések elérésének felgyorsítására irányuló ajánlások előterjesztése révén;
Módosítás 110
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca)  eszközök, például előrejelző eszközök kialakítása, amelyek a „célértéktől való távolságról” is információval szolgálhatnak;
Módosítás 111
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok maradéktalan kiaknázása;
d)  a környezeti, egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok maradéktalan kiaknázása;
Módosítás 112
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)
da)  az ökológiai fordulópontokkal kapcsolatos ismeretek terén fennálló kritikus jelentőségű hiányosságok pótlása;
Módosítás 113
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – d b pont (új)
db)  a környezetvédelemmel és az éghajlattal kapcsolatos szakpolitikák jövőbeli generációkra gyakorolt várható hatásainak értékelésére és előrejelzésére szolgáló modellek kidolgozása;
Módosítás 114
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – e pont
e)  az adatokhoz való hozzáférés további javítása az uniós programokon keresztül;
e)  az adatok rendelkezésre állásának, interoperabilitásának, valamint az adatokhoz való hozzáférésnek a további javítása az uniós programokon keresztül;
Módosítás 115
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – g pont
g)  a civil társadalom, a hatóságok, a polgárok, a szociális partnerek és a magánszektor támogatása az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, valamint az azok megelőzésére, enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló lépések meghozatalában, továbbá a tudásbeli hiányosságok megszüntetésében való szerepvállalásuk támogatása.
g)  a civil társadalom, a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságok, az egyének és közösségek, a szociális partnerek és a magánszektor támogatása az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, azok hatásának értékelésében, valamint az e kockázatok megelőzésére, enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló lépések meghozatalában, továbbá a tudásbeli hiányosságok megszüntetésében való szerepvállalásuk támogatása;
Módosítás 116
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – g a pont (új)
ga)  a polgárok ösztönzése a környezeti problémák és a megfelelési hiányosságok figyelemmel kísérésére és bejelentésére, többek között a bejelentések megkönnyítését szolgáló online mechanizmusok és mobilalkalmazások használatával.
Módosítás 117
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását.
(4)  A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint adott esetben más európai szervek és ügynökségek (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását, és jelentést tesz e felülvizsgálat eredményeiről, többek között javaslatokat tesz a humánerőforrás- és pénzügyierőforrás-szükségletek fedezésére vagy bármely más hiányosság megoldására.
Módosítás 118
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – -1 bekezdés (új)
(-1)  A Bizottság 2024. március 31-ig elkészíti a 8. környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelését, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A félidős értékelés, amelynek a 4. cikk (1) bekezdésében említett értékelés legfrissebb változatán és a nyilvános konzultáció eredményén kell alapulnia, áttekintéssel szolgál a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiemelt tematikus célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásról, ideértve az európai zöld megállapodás szerinti célokat is, a 3. cikkben meghatározott előfeltételek és fellépések aktuális helyzetéről, valamint a rendszerszintű változás nyomon követése és értékelése kapcsán elért eredményekről. A félidős értékelés tartalmazza a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, a program végéig végrehajtandó ajánlásokat és korrekciókat.
Módosítás 119
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – -1a bekezdés (új)
(-1a)  A (-1) bekezdésben említett félidős értékelésben felvázolt eredmények, az egyéb vonatkozó szakpolitikai fejlemények, továbbá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európa környezete – Helyzetkép és kilátások” című jelentése alapján a 2024. évi európai parlamenti választások után hivatalba lépő Bizottság megbízatásának első 100 napján belül az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti azon jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések jegyzékét és ütemtervét, amelyeket megbízatása alatt tervez meghozni annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig, illetve 2050-ig maradéktalanul megvalósuljanak a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései.
Módosítás 120
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés főbb megállapításait, és amelyhez – amennyiben szükségesnek ítéli – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel.
A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés megállapításait, és amelyhez – adott esetben – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel, kellő időben ahhoz, hogy a 9. környezetvédelmi cselekvési program 2031. január 1-jéig hatályba léphessen, ezáltal biztosítva azt, hogy ne szakadjon meg a 8. környezetvédelmi cselekvési program és a 9. környezetvédelmi cselekvési program közötti folytonosság.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0203/2021).


Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában
PDF 176kWORD 58k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az új EKT-ről a kutatás és az innováció szolgálatában (2021/2524(RSP))
P9_TA(2021)0353B9-0370/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kutatás és az innováció szolgálatában álló új EKT-ről a Bizottságnak feltett kérdésre (O-000031/2021 – B9-0026/2021),

–  tekintettel a Bizottságnak az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című, 2020. szeptember 30-i közleményére (COM(2020)0628),

–  tekintettel az Európai Tanács 2020. december 1-jei következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Kutatási Térség (EKT) 2016–2018 közötti időszakban elért eredményeiről szóló jelentésre,

–  tekintettel a 2020. június 23-i innovációs eredménytáblára,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-66/18. sz. ügyben 2020. október 6-án hozott ítéletére(1),

–  tekintettel a Bizottság 2005. március 11-i ajánlására a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

A.  mivel az EKT-nak a kutatók szabad mozgásának, valamint a tudományos ismeretek és technológiák szabad áramlásának megvalósítása révén történő kiteljesítése kulcsfontosságú prioritás az Európai Unió számára;

B.  mivel az EKT a szabályozási és igazgatási keretek közötti különbségek csökkentése révén a kutatás és innováció (K+I) terén tett nemzeti erőfeszítések szétaprózódásának megszüntetését irányozta elő;

C.  mivel az EKT fontos mechanizmusokat nyújtott a kutatók szabad mozgásának, valamint a tudástechnológiák és az innováció cseréjének biztosításához; mivel továbbá az EKT egy bevetté vált, jól ismert keret, amely ösztönzi a tagállamok kutatói és az „EKT-központok” közötti, határokon átnyúló közös K+I tevékenységeket;

D.  mivel a kutatásnak a kutatás integritásának alapelvén kell alapulnia, és az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA) által kidolgozott, a kutatás integritására vonatkozó európai magatartási kódexet a kutatói közösség számára hivatkozási alapnak kell tekinteni; mivel a függetlenség és az objektivitás a tudományba vetett bizalom kiépítésének és fenntartásának kulcsfontosságú elemei;

E.  mivel az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseink eléréséhez, a digitális átállás megvalósításához és az európai gazdaság helyreállításához létfontosságú az Európai Unióban a K+I felgyorsítása, valamint a tagállamokban a magán- és állami K+I közötti együttműködés javítása az új technológiai megoldások korai piaci bevezetése és társadalmi elterjedése, valamint a meglévő technológiai megoldások javítása érdekében; mivel a minőségi foglalkoztatás megteremtése gazdasági lehetőségeket kínál az EU számára; mivel az alapkutatásba való befektetés a jövőbe való befektetést jelent, és mivel az ilyen kutatás finanszírozása nem kapcsolódhat szervesen a gazdasági jövedelmezőséghez; mivel az állami finanszírozású kutatások jelentős tudományos áttöréseket eredményeztek;

F.  mivel főszabályként a K+I-nek tiszteletben kell tartania a technológiasemlegesség elvét; mivel azonban fontos hangsúlyozni, hogy a technológiai döntéseknek tiszteletben kell tartaniuk a hatályos szakpolitikai kereteket;

G.  mivel a K+I elengedhetetlen a Európa helyreállításának lehetővé tételéhez, a digitális és zöld átállás társadalmilag felelős módon történő támogatásához és felgyorsításához, az Unió fenntarthatóságának és versenyképességének fokozásához, valamint az Unió rezilienciájának megerősítéséhez;

H.  mivel a Covid19-válság hátrányosan érintett számos fiatal kutatót, akik romló munkakörülményeket tapasztaltak és kevésbé fértek hozzá a laboratóriumokhoz és más alapvető létesítményekhez, és ennek következtében kevesebb lehetőségük volt projektjeik befejezésére és a szakmai előmenetelhez szükséges képesítések megszerzésére;

I.  mivel az Európai Unió felsőoktatási ágazatában a legmagasabb pozícióknak csupán 24%-át töltik be nők; mivel a nők még mindig alulreprezentáltak a doktoranduszok között számos természettudományi, technológiai, műszaki tudományos és matematikai (STEM) területen – beleértve az IKT-t és a műszaki tudományokat –, de a gyártás és az építőipar területén is;

J.  mivel a többi uniós finanszírozási program és uniós politika felé irányuló szinergikusabb megközelítés a kevésbé jól teljesítő országokban hasznosíthatná különösen az elmúlt évtizedben kiépített K+I kapacitásokat; mivel ehhez az erőforrások összevonására lenne szükség olyan tevékenységek támogatása érdekében, amelyek előmozdítják a humántőke fejlesztését, az innovatív technológiák és új üzleti modellek bevezetését, továbbá az infrastruktúra karbantartásának és fejlesztésének támogatása céljából; mivel az intelligens szakosodási prioritások keretében a strukturális alapokból finanszírozott beruházások és a keretprogram által támogatott kiváló K+I kezdeményezések célzott kombinációja jelentősen javíthatná egyes régiók teljesítményét és erősíthetné az EKT egészét; mivel ebben az összefüggésben azt is hangsúlyozni kell, hogy szükség van a kutatási infrastruktúrák használatának uniós szintű optimalizálására és jobb összehangolására;

K.  mivel a Bizottság arra irányuló inkluzív megközelítésének, hogy az egymással kölcsönösen összefüggő politikák közötti szinergiák előmozdítása érdekében összehangolja az EKT-t az európai oktatási térséggel és az európai iparpolitikával, az EKT, az európai oktatási térség vagy az iparpolitika bonyolultabbá tétele helyett szinergiákhoz kell vezetnie;

L.  mivel az EKT-nek hozzá kell járulnia az EU számos stratégiájához és nemzetközi kötelezettségvállalásához, például a kkv-stratégiához és a digitális stratégiához, az európai zöld megállapodáshoz és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz;

M.  mivel a világra való nyitottság és a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a sikeres uniós K+I politikákhoz; mivel a keretprogramhoz társult országok az EKT szerves részét képezik, és már most is hozzájárulnak céljaihoz; mivel az európai szomszédság kiemelt figyelmet érdemel; mivel valamennyi keleti és déli országának részesülnie kell az uniós tagállamokkal folytatott tudományos cserékből és együttműködésből;

N.  mivel az EKT nem teljesíthető ki a tudományos élet Unión belüli szabadságának garantálása, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseinek tiszteletben tartása nélkül; mivel az EUB szerint a tudományos élet szabadsága nemcsak egyéni dimenziót foglal magában – amely összefügg a véleménynyilvánítás szabadságával, és különösen a kutatás területén a kommunikáció, a kutatás és az eredmények terjesztésének szabadságával –, hanem magában foglal egy, a tudományos intézmények autonómiájában tükröződő intézményi és szervezeti dimenziót is;

Célkitűzések

1.  üdvözli a Bizottságnak az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című közleményét, amely a tagállamokkal szoros együttműködésben végrehajtandó stratégiai célkitűzéseket és fellépéseket határoz meg annak érdekében, hogy elsőbbséget biztosítsanak a kutatási és innovációs beruházásoknak és reformoknak, hogy elérjék a GDP 3%-ában meghatározott célt, hogy Unió-szerte javuljon a kutatók kiválósághoz való hozzáférése, valamint hogy lehetővé váljon, hogy a kutatási eredmények elérjék a tudományos közösséget, a társadalmat és a reálgazdaságot, biztosítva ugyanakkor, hogy a közfinanszírozású K+I ténylegesen hozzájáruljon a társadalmi jóléthez;

2.  felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el egy európai kutatási és innovációs paktumot, amely az alábbi 2030-ig teljesítendő kötelezettségvállalásokat foglalja magában: a K+I-re fordított közkiadások növelése a GDP 0,81%-át kitevő jelenlegi átlagos szintről 1,25%-ra, az egész EU-ban összehangolt módon; a közös programok és az európai partnerségek állami K+F finanszírozásának növelése a jelenlegi, valamivel 1% alatti szintről 5%-ra; valamint közös megállapodás az EKT-fellépések kiemelt területeiről (horizontális és tematikus szinten egyaránt);

3.  hangsúlyozza a K+I és a vállalkozói szellem közötti szoros kapcsolatot, amely lehetőségeket teremt új unikornisok, induló vállalkozások és kkv-k létrehozására; emlékeztet egy olyan digitális ökoszisztéma létrehozásának fontosságára, amely főként az „EKT innovációs központok” révén hozzájárulna a technológiai innovációhoz és a kkv-k növekedéséhez;

4.  elismeri az egyetemek és a felsőoktatási intézmények kulcsszerepét az élénk K+I ökoszisztémák létrehozásában; kiemeli a diákoknak mint az innovátorok következő generációjának központi szerepét ezekben az ökoszisztémákban;

5.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EKT összefüggésében a „kutatás” és az „innováció” kifejezések használata ne korlátozódjon a technológiai innovációra, hanem azok a társadalom- és bölcsészettudományok valamennyi aspektusa szempontjából széles körben releváns, az egyes általános célkitűzésekbe teljes mértékben beépített átfogó témákként ágyazódjanak be;

6.  úgy véli, hogy az EKT felülvizsgálatának horizontális megközelítést kell tartalmaznia a kutatóintézetek, köztük az egyetemek közötti együttműködés megerősítésére; felszólít az egyetemi szövetségek költségvetési támogatásának növelésére, valamint egy olyan támogató keret létrehozására, amely lehetővé teszi a szövetségek rugalmas fejlődését; úgy véli továbbá, hogy az egyetemek közötti együttműködést nem szabad csupán a szövetségekre korlátozni, hanem több finanszírozási rendszert is elérhetővé kell tenni az egyetemek számára a szövetségeken kívüli együttműködéshez;

7.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szinergiákat hozzanak létre a felsőoktatás, a kutatóintézetek és a civil társadalmi szervezetek mint valódi partnerek között a K+I összefüggésében, valamint az ipari szövetségek között, teljes mértékben kihasználva ezáltal az egyetemek kettős szerepét; ezzel összefüggésben megismétli, hogy minőségi kutatási infrastruktúra felhasználásával kedvező feltételeket és lehetőségeket kell teremteni a kutatók számára; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa e partnerségek inkluzív kialakítását az átláthatóság, az érdekelt felek kiegyensúlyozott képviselete és a folyamatos nyitottság alapján, és biztosítson elegendő lehetőséget az ilyen különféle érdekelt felek részvételére;

8.  hangsúlyozza, hogy minden finanszírozási felhívásnak átláthatónak kell lennie, és azt jóval előre be kell jelenteni; hangsúlyozza továbbá, hogy a közös ipari technológiai ütemterveknek jobban figyelembe kell venniük az alulról felfelé irányuló inputokat és az inkluzív részvételt, és nem kizárólag az ipart kell elsődleges inputforrásnak tekinteniük, hanem el kell fogadniuk a legújabb, legkorszerűbb kutatásokat és innovációkat, valamint a fogyasztói szervezetek és a szociális partnerek észrevételeit is;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy az „új EKT”-t alakítsák olyan konkrét szakpolitikákká és finanszírozási intézkedésekké, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak a „zöld” és „digitális” kettős átálláshoz, egy ambiciózus európai zöld megállapodás és ipari stratégia végrehajtásához, a reziliens helyreállításhoz és a kielégítetlen egészségügyi szükségletek kielégítéséhez; hangsúlyozza, hogy az egész EU-ban megfelelő kapcsolatokra van szükség az innováción és az ipari ökoszisztémákon belül és azok szereplői között – beleértve az egyetemi világot, az ipart, a közszféra különböző szintjeit, valamint a nagyközönséget és a civil társadalmat – annak biztosítása érdekében, hogy felgyorsuljon a kutatási eredmények gazdasági és a társadalmi alkalmazása; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a kkv-k alapvető szerepét az innováció és a technológiafejlesztés kezelésében, valamint a hagyományos kkv-kban rejlő, még felszabadítandó potenciált; hangsúlyozza az „EKT-központok” mint olyan eszközök szerepét, amelyek biztosítják a magas színvonalú tudomány elérhetőségét valamennyi uniós városban és régióban, valamint fellendítik a fenntartható növekedésre lehetőséget adó régiókat;

10.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a K+I minőségének javítására irányuló folyamat lelassult, és Unió-szerte egyenlőtlen előrehaladást mutat(3);

11.  hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány idején a K+I fontos szerepet játszott a válság leküzdését célzó multiszektorális és tudományágakon átívelő megoldások kidolgozásában; e tekintetben üdvözli az „EKT a koronavírus ellen” cselekvési tervet, amely egy példája a tagállamokkal közösen végrehajtott, gyorsan meghatározott és jól célzott fellépésnek;

12.  hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány nemcsak a K+I együttműködés, hanem a nyílt tudományos gyakorlatok és infrastruktúrák fontosságát is bizonyította a legsürgetőbb társadalmi igények gyors megoldásában; hangsúlyozza, hogy az EKT kulcsszerepet játszik a nyílt tudomány előmozdításában és a kutatási eredmények, adatok és infrastruktúra megosztásában, valamint annak biztosításában, hogy az államilag finanszírozott kutatásból származó valamennyi tudományos publikációt alapértelmezés szerint nyílt hozzáférésű folyóiratokban tegyék közzé, míg a kutatási eredményeket és adatokat a FAIR (lekérdezhető, hozzáférhető, interoperábilis, újrafelhasználható) elvek szerint bocsássák rendelkezésre;

13.  kiemeli, hogy a Covid19-világjárvány növelte a jobb konnektivitás iránti igényt, és ezért felgyorsította a digitális átállást; sajnálja azonban, hogy a technológiamegosztást és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat nem vették kellőképpen figyelembe;

14.  felszólít az alapkutatás és az alkalmazottabb jellegű kutatás közötti egyensúly megteremtésére, amely konkrét innovációt eredményez az EKT egészében, és hangsúlyozza, hogy mindkettő kulcsfontosságú;

15.  kiemeli, hogy az alapkutatás olyan tudósok tevékenységét jelenti, akik tudásépítés érdekében vizsgálnak kérdéseket, függetlenül a gazdasági jövedelmezőségtől vagy a rövid távú alkalmazhatóságtól;

16.  rámutat arra, hogy az új EKT-nak teljes mértékben fel kell karolnia a zöld és digitális kettős átállást, és hozzá kell járulnia ebben az összefüggésben a K+I törekvések felgyorsításához, többek között a K+I beruházások jobb összehangolásához és megerősítéséhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel (RRF) fennálló szinergiák kiaknázása révén, valamint a magán- és állami K+I közötti együttműködés javítása révén, nemcsak a tagállamokon belül, hanem a tagállamok között is, annak érdekében, hogy felgyorsuljon az olyan innovatív technológiák és megoldások társadalmi elterjedése és korai piaci bevezetése, amelyek létfontosságúak uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez, valamint a kettős átállás kínálta lényeges gazdasági előnyök kiaknázásához;

Finanszírozás és szinergiák

17.  hangsúlyozza, hogy tekintettel arra, hogy Európa a Covid19-válság által súlyosbított sürgető társadalmi, ökológiai és gazdasági kihívásokkal néz szembe, legfőbb ideje átalakítani az EKT eszközrendszerét, hogy megvalósuljon Európa helyreállítása, és új, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból ellenálló modellt építsenek ki az EU számára; ezért aggodalmát fejezi ki a nemzeti politikák és a tagállamokkal uniós szinten megállapodott politikák összehangolásának lassú üteme miatt;

18.  felkéri a tagállamokat, hogy növeljék a K+I-re szánt nemzeti költségvetéseket; üdvözli e tekintetben, hogy a Tanács a 2020. december 1-jei következtetéseiben ismételten megerősítette a GDP 3%-át kitevő beruházási célkitűzést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezekben a következtetésekben a Tanács nem kötelezte el magát a K+I állami finanszírozására vonatkozóan javasolt, a GDP 1,25%-át kitevő beruházási célkitűzés mellett;

19.  emlékeztet a K+I hozzájárulásának fontosságára a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésében; ösztönzi a tisztaenergia-technológiák területére vonatkozó nemzeti K+I költségvetések általános növelését, amelyek elősegítik a 2030 és 2050 felé konkrét és releváns utakat kijelölő nemzeti célkitűzéseket és finanszírozási célokat;

20.  hangsúlyozza az európai finanszírozási eszközök – különösen a Horizont Európa, az Erasmus+, a kohéziós politikai alapok, a NextGenerationEU, az Egységes piac program, az InvestEU, a LIFE+, az Igazságos Átmenet Alap és az EU külső fellépési eszközei, a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA), az EU4Health és a Digitális Európa program – közötti szinergiák megteremtésének és kiaknázásának fontosságát, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson egyértelmű, egyszerű és gyakorlati útmutatást és egyszerűsített eszközöket a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy miként lehet ezeket a nemzeti szinergiákat a legjobban megvalósítani; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) fontosságát, amely támogatni fogja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, beleértve a kutatási és innovációs infrastruktúrákat is, és nagyban hozzá fog járulni az „új EKT” megvalósításához;

21.  úgy véli, hogy a helyreállítási tervek és a NextGenerationEU lehetőséget kínálnak a tudásháromszög megerősítésére és a készségek, az oktatás és a kutatás megerősítésére; hangsúlyozza, hogy strukturáltabb kapcsolatokra van szükség az európai oktatási térség és az európai innovációs térség megerősítésére irányuló kezdeményezésekkel; üdvözli a Tanács azon tervét, hogy az EKT megerősítését beépítse a nemzeti helyreállítási tervekbe;

22.  hangsúlyozza a tudományos élet, a kutatóintézetek és az ipar közötti együttműködés fontosságát a projektek tervezési szakaszától kezdve a tudomány, valamint az erőforrások és a kiegészítő előnyök megosztását célzó innovatív technológiák és megoldások előmozdítása, valamint a technológiai innovációs projektek közös megvalósítása érdekében piackész termékek, szolgáltatások vagy folyamatok létrehozása és a jólét növelése érdekében; ösztönzi az „új EKT” keretében a különböző szereplők közötti kölcsönös cseréket és fokozott együttműködést az oktatási tapasztalat javítása, a tudásátadás folyamatának felgyorsítása, a tudatosság növelése és a társadalmi, környezeti és gazdasági kihívások leküzdését célzó megoldások biztosítása céljából;

23.  kiemeli az ökoszisztémákkal kapcsolatos multidiszciplináris és több érdekelt fél bevonására épülő megközelítésben rejlő lehetőségeket, amelyek ötvözik Európa kreatív és kulturális erősségeit és értékeit; tudomásul veszi a különböző ágazatok és tudományágak – többek között a művészet, a formatervezés és a kreatív területek, valamint a társadalom- és bölcsészettudományok – egyesítése által teremtett szinergiaelőnyöket;

24.  elismeri a magánszektor szerepét K+I képességeink javításában, az új innovációk kidolgozásában, valamint Európa versenyképességének és fenntarthatóságának növelésében; hangsúlyozza, hogy jelentős társadalmi hatás érhető el többek között a legújabb kutatási ismereteknek az induló és a meglévő vállalkozásokban és az iparban való felhasználása révén; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a tudományos élet és az üzleti világ közötti hosszú távú stratégiai együttműködést a közérdekű célok előmozdítása és a tudásháromszög integrálása érdekében a jobb társadalmi eredmények elérése céljából; hangsúlyozza, hogy az ipar és a kkv-k jelentős szerepet játszhatnak a hosszú távú beruházásokhoz való hozzájárulásban és a „halálvölgy” áthidalásában, és felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne jobban kihasználni az állami és a magánszektor K+I beruházásai közötti szinergiákat, többek között a képzés, a készségek és a kutatási tevékenység fejlesztése terén is;

25.  megismétli, hogy az „új EKT” összefüggésében fontos a szellemi tulajdonra vonatkozó meglévő keret alkalmazása, a küszöbön álló egységes szabadalom támogatása és minden szükséges rugalmasság annak érdekében, hogy egyensúlyt lehessen teremteni a hatékony szellemitulajdon-jogok érvényesítése és az innováció ösztönzése között; kiemeli, hogy a közelgő egységes szabadalom szerepet játszhat az eljárások egyszerűsítésében és az európai innovátorok adminisztratív terheinek csökkentésében;

A szakadék áthidalása

26.  úgy véli, hogy a K+I-re fordított, jelentősen megnövelt közkiadások sikerének egyik kulcsa a különböző európai, nemzeti és magánfinanszírozási források integrálása, beleértve a Horizont Európa, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az uniós kohéziós alapok és a nemzeti K+F finanszírozás konvergenciáját is;

27.  felszólít a Horizont Európán belül egy, a részvétel bővítését és az EKT megerősítését célzó ambiciózus csomagra, amely támogatja a tagállamok közötti együttműködést a kiválósághoz való kiegyensúlyozott hozzáférés elérése érdekében;

28.  felhívja a tagállamokat, hogy a világjárványból való kilábalás szempontjának figyelembevétele mellett a lehető leghamarabb támogassák az új EKT-t olyan nemzeti reformokkal és forrásokkal, amelyek új eszközök, nevezetesen a Horizont Európa „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” című részének végrehajtása révén kiegészítik az uniós finanszírozási eszközöket, hozzájárulva a K+I terén megnyilvánuló teljesítménybeli különbségek csökkentéséhez és a különböző országok és régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez; e tekintetben hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a K+I területén végrehajtott beruházásokkal és reformokkal; üdvözli az átállással foglalkozó EKT-fórum létrehozását és a várható kutatási és innovációs paktumot; megjegyzi, hogy a paktum sikere annak az ágazaton belüli széles körű támogatásától függ, ezért kéri, hogy a Parlamentet és az érdekelt feleket vonják be a paktum kidolgozásának folyamatába;

29.  elismeri a regionális kormányzatok jelentős szerepét a K+I politikák előmozdításában, valamint a regionális K+I ökoszisztémák fontosságát; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el egy többszintű kormányzási formát, amely magában foglalja a regionális és helyi önkormányzatokat a regionális ökoszisztémák és az „EKT-központok” megerősítése érdekében;

30.  hangsúlyozza, hogy szinergiákat kell biztosítani az „EKT-központok” és más K+I központok, például az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) innovációs központjai, a digitális innovációs központok és hálózatok, például a mesterséges intelligenciával foglalkozó digitális innovációs központok és az Európai Vállalkozói Hálózat között;

31.  ösztönzi azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a készségekbe, a kutatásba és az innovációba való beruházás további fokozása azokban a tagállamokban, amelyek az európai innovációs eredménytábla szerint továbbra is szerény és mérsékelt innovátoroknak minősülnek; üdvözli az ilyen tagállamok előtt álló szakadék áthidalására irányuló, már meglévő kezdeményezéseket, köztük az EIT regionális innovációs programját;

32.  hangsúlyozza, hogy az EKT-nek prioritásként kell kezelnie a kiválósághoz való hozzáférést, a kutatók mobilitását és a tudás szabad áramlását, elő kell mozdítania az inkluzivitást és terjesztenie kell a lehetőségeket Európa egész területén, megerősítve a különböző K+I közösségek közötti kapcsolatokat és szinergiákat, hozzájárulva ezáltal Európa kutatási és innovációs potenciáljának teljes körű kiaknázásához; kiemeli, hogy a kiválóság előtérbe helyezésével az EKT központi szerepet játszhat az Unión belüli egyenlőtlenségek csökkentésében, és segíthet a még mindig meglévő kutatási szakadék áthidalásában;

33.  hangsúlyozza, hogy a társadalmi igényeknek és érdekeknek kell a K+I középpontjában állniuk, és hogy ezért a polgárok, a helyi közösségek és a civil társadalom szerepvállalásának kell az új EKT alapjául szolgálnia annak érdekében, hogy elősegítsék a társadalmi befogadást, és ezáltal nagyobb társadalmi hatást érjenek el, és növeljék a tudományba vetett bizalmat; ezért fokozott tudományos kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányokra szólít fel, valamint a civil társadalom és a végfelhasználók szoros bevonására a K+I folyamat elejétől kezdve, beleértve a kirekesztés kockázatának nagyobb mértékben kitett csoportok – például a fogyatékossággal élő személyek és a társadalom egyéb alulreprezentált csoportjai – képviseleti szervezeteit a K+I-ből való kirekesztettségükkel kapcsolatos kritikus kérdések kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a később kifejlesztett technológiák és innovációk valóban a társadalmat szolgálják, ne pedig fordítva;

34.  üdvözli a Bizottság arra irányuló terveit, hogy Unió-szerte javítsa a kutatók kiválósági intézményekhez és infrastruktúrákhoz való hozzáférését; hangsúlyozza azonban, hogy célzottabb támogatásra van szükség a K+I területén jelentkező hiányosságok megszüntetéséhez az Unióban;

35.  hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a kutatási adatokhoz való hozzáférés széttagoltságát, és elismeri az európai nyílt tudományosadat-felhő (EOSC) fontosságát az „új EKT” összefüggésében, amelynek célja az intézményi, nemzeti és európai érdekelt felek, kezdeményezések és adatinfrastruktúrák összekapcsolása egy inkluzív, nyílt tudományos ökoszisztéma kialakítása érdekében az EU-ban; kéri, hogy az európai adatmegosztási infrastruktúrák javítása és az adatszabványok használatának előmozdítása révén mozdítsák elő a nyílt tudományban való részvételt és az adatmegosztásra irányuló kezdeményezéseket;

Szakmai pályafutások

36.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nők és lányok részt vehessenek a STEM-szakmákban, és kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek javítják a nők számára a kutatói karrierhez szükséges feltételeket és csökkentik az elszivárgás hatását; kéri, hogy javítsák a foglalkoztatási lehetőségek vonzerejét a fiatal kutatók és az alulreprezentált csoportok számára, figyelembe véve azt is, hogy a nők döntő mértékben járulnak hozzá a tudományos és K+F tevékenységekhez, és mindeközben csökkentsék a nemek közötti bérszakadékot az ágazatban; ösztönzi a tagállamokat és a kutatószervezeteket, köztük az egyetemeket, hogy támogassák a rugalmas munkafeltételeket és szabályokat a kutatás és innováció területén dolgozó nők és férfiak számára egyaránt, többek között támogassák a gondozási feladatok egyenlő megosztását, és vizsgálják felül a kutatók teljesítményének értékelését a nemi előítéletek kiküszöbölése érdekében; ragaszkodik továbbá a nemi dimenzió jobb integrálásához a K+I-be, valamint lebontott adatok és eredmények gyűjtésének javításához;

37.  nagyra értékeli az ERA4You kezdeményezést, amely célzott mobilitási intézkedéseket irányoz elő az alacsony K+I teljesítményt felmutató tagállamok kutatóinak támogatására a kiválóság tanulása és fejlesztése, valamint a kutatók ipar és tudományos körök közötti mobilitásának előmozdítása érdekében;

38.  tudomásul veszi az átállással foglalkozó EKT-fórum elindítását, melynek célja a tagállamok támogatása a nemzeti K+I finanszírozás és reformok koordinálásában és rangsorolásában;

39.  megjegyzi, hogy a tehetségek áramlása és a K+I lehetőségek jelentősen eltérnek a tagállamok között; úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak a tehetségek áramlására kell törekednie, a kutatók kiegyensúlyozott, körkörös mobilitása révén kezelve az „agyelszívás” problémáját; úgy véli, hogy egy ilyen egyensúly eléréséhez európai szintű fellépésre van szükség politikai intézkedések és eszközök révén;

40.  kiemeli a kutatók mobilitását ösztönző rendszerek fontosságát (ERASMUS+, Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, Európai Kutatási Tanács); ezzel összefüggésben emlékeztet a Horizont Európában előírt, a kutatóknak az Unióba és az Unión belüli származási országukba való visszatérését támogató intézkedésekről szóló tanulmányra, amely hasznos eszköz lehet a kutatók visszatérését elősegítő intézkedések szükségességének bizonyítására;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy e cél elérése érdekében dolgozzon ki újabb eszközöket és intézkedéseket többek között az EKT-központokon és az ERA4You kezdeményezésen, a részvétel bővítésére irányuló cselekvéseken, valamint azon támogató eszközökön keresztül, amelyek segítik a nemzeti K+I rendszerek reformjának megtervezését és végrehajtását, például a Horizont keretprogram szakpolitika-támogató eszközének felhasználásával;

42.  üdvözli a kutatói karrierek támogatására szolgáló eszköztár kidolgozására irányuló kezdeményezést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csak 2024-re tervezi annak elfogadását, és kéri mielőbbi elfogadását a mobilitás fokozása, a kompetenciák és készségek fejlesztése, célzott képzések biztosítása és a foglalkoztathatóság javítása érdekében;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa és bontsa le azokat a régóta fennálló akadályokat, amelyekkel a kutatók szembesülnek, amikor fontolóra veszik, hogy más európai országokba és régiókba költözzenek, ideértve a kutatáshoz nem kapcsolódó akadályokat is, mint például a társadalombiztosítási, nyugdíj- és humánerőforrás-politikákat, beleértve az elismerési és jutalmazási rendszereket, valamint a gyermekgondozási létesítményeket és a munka és a magánélet közötti egyensúlyt; ezért felhívja a Bizottságot és a nemzeti ügynökségeket, hogy működjenek együtt, és javítsák a kutatók felvételével és mobilitásával, valamint a szakmai előmeneteli lehetőségekkel kapcsolatos információk gyűjtését és összehasonlíthatóságát;

44.  támogatja a Bizottság arra irányuló tervét, hogy kidolgozza a kutatók páneurópai nyugdíjalapját (RESAVER) és egy átfogó kutatói karrierkeretet a határokon és ágazatokon átnyúló mobilitás további előmozdítása, a karrierlehetőségekkel kapcsolatos összehasonlíthatóság és átláthatóság javítása, valamint a magasan képzett tehetségek harmadik országokból történő jobb bevonzása érdekében;

45.  meggyőződése, hogy a kutatók a kutatási rendszerek, az innováció és a fenntartható növekedés egyik legfontosabb erőforrását jelentik, és hogy munkájuk elvégzéséhez megfelelő feltételeket kell biztosítani számukra; úgy véli továbbá, hogy a munkáltatóknak és a finanszírozóknak biztosítaniuk kell, hogy a kutatók munkakörülményei biztosítsák a sikeres kutatási teljesítményhez elengedhetetlennek ítélt rugalmasságot és autonómiát, lehetővé tegyék mind a nők, mind a férfiak számára a család és a munka összeegyeztetését, valamint javítsák az infrastruktúrákhoz, a számítási teljesítményhez és a lehetőségekhez való hozzáférést; felszólít a virtuális kutatói mobilitás kínálta lehetőségek szisztematikus elismerésére;

46.  hangsúlyozza a készségek alapvető szerepét; úgy véli, hogy a tudás előtérbe helyezése az új EKT egyik alapvető pillére; hangsúlyozza az egyetemek szerepét az egész életen át tartó tanulás, a készségfejlesztés és az átképzés előmozdításában annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló számára javítsák a lehetőségeket, és kielégítsék a zöld és digitális átállásból eredő munkaerőpiaci készségigényeket, valamint hogy hozzájáruljanak a Covid19-válságból való gyors kilábaláshoz;

47.  felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal azon politikák és eljárások meghatározása érdekében, amelyek támogathatják a kutatói karrierek jobb irányítását, csökkenthetik a bizonytalanságot, előmozdíthatják a befogadást és a sokszínűséget, és végső soron javíthatják a tudományos eredmények minőségét;

A kutatást lehetővé tevő feltételek

48.  úgy véli, hogy az Uniónak világszínvonalú infrastruktúrával és eszközökkel kell rendelkeznie a K+I tevékenységek végrehajtása, az iparágak és a kkv-k támogatása, valamint az európai szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén az innovációs potenciál felszabadítása érdekében;

49.  elismeri a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma ütemtervének fontosságát a K+I infrastruktúra fejlesztése szempontjából, amely az EKT kulcsfontosságú pillére, és hangsúlyozza az új páneurópai infrastruktúrák fejlesztésének fontosságát;

50.  felhívja az illetékes intézményeket, hogy megfelelő feltételek és lehetőségek biztosításával támogassák a fiatal kutatókat, és fogadjanak el sürgős intézkedéseket, mint például a támogatások és projektek időtartamának meghosszabbítása, a határidők kiigazítása és a létesítményekhez való hozzáférés javítása;

51.  kéri, hogy támogassák az új és a már meglévő tehetségeket, és biztosítsanak kapcsolattartó és együttműködési felületet a kutatók számára karrierjük minden szakaszában a mesterséges intelligencia valamennyi területén, mivel az az innováció, a jövőbeli növekedés és a versenyképesség egyik fő hajtóerejévé vált, és alapvető fontosságú a társadalom előtt álló fő kihívások – például az éghajlatváltozás, az energia és mobilitás, az élelmezés, a természeti erőforrások, az egészségügy és a befogadó társadalmak – kezelésében; kiemeli az „EKT-központok” fejlesztésének fontosságát az EU-ban, amelyek növelik az ezen eszközökhöz való hozzáférést, és hozzájárulnak a szekemberhiány csökkentéséhez ezen a területen;

52.  kiemeli, hogy alapvető fontosságú a FAIR-elveken alapuló európai nyílt tudományosadat-felhő gyors kidolgozása; aggodalmát fejezi ki az e célkitűzés felé történő lassú előrehaladás miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az európai nyílt tudományosadat-felhő megbízható K+I adattérré történő bővítését; emlékeztet annak fontosságára, hogy összekapcsolják az adatmegosztással kapcsolatos valamennyi kezdeményezést, például az egészségügy, az energia, a gyártás, a mobilitás, a mezőgazdaság, a pénzügyek, a készségek és a közigazgatás területén működő európai adatterek létrehozásával kapcsolatos kezdeményezéseket;

Alapelvek

53.  hangsúlyozza, hogy az EKT nem hajtható végre az Unión belül garantált tudományos szabadság nélkül; üdvözli a tudományos élet szabadságának elvét, amely az új EKT egyik alappillére;

54.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EKT valamennyi európai országban előmozdítsa a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartását a tudományos kiválóság biztosítása érdekében, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikkével összhangban;

55.  hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az etikai gyakorlatokat és alapvető etikai elveket, valamint az etikai normákat, amint azt a különböző nemzeti, ágazati vagy intézményi etikai kódexek rögzítik; emlékeztet annak fontosságára, hogy a Horizont Európa keretprogram 19. cikkében meghatározott etikai elveket alkalmazzák az uniós kutatási programokra;

56.  hangsúlyozza, hogy be kell vonni a polgárokat annak céljából, hogy társadalmunk érdekében hozzájáruljanak az új ismeretek és az innováció fejlesztéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a társadalommal folytatott párbeszédet, növelje a tudatosságot, részesítse előnyben az aktív részvételt a tudományos kutatás minden szakaszában, lehetővé téve ezáltal a polgárok számára a megoldások közös megtervezését, az ötletekhez való hozzájárulást és a tudománnyal és annak küldetésével kapcsolatos konstruktív hozzáállás megteremtését; felkéri az érintett intézményeket, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalok és a diákok bevonásának lehetőségeire;

Globális dimenzió

57.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi együttműködés fontos tényező, amely lehetővé teszi az EKT számára a tudásmegosztás és a készségek fejlesztését, valamint a kutatási és innovációs kapacitások javítását;

58.  hangsúlyozza, hogy az EKT megreformálásának, valamint az EKT-n túlmutató nemzetközi együttműködésre vonatkozó uniós és tagállami stratégiai megközelítés aktualizálásának együtt kell járnia; ezért felszólít a K+I terén folytatott nemzetközi együttműködésről szóló 2012. évi bizottsági közlemény aktualizálására, amelynek új megközelítést kell alkalmaznia az alacsony és közepes jövedelmű országokkal való együttműködésre vonatkozóan;

o
o   o

59.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) 2020. október 6-i Európai Bizottság kontra Magyarország ítélet, C-66/18, EU:C:2020:792.
(2) HL L 75., 2005.3.22., 67. o.
(3) Lásd az EKT tekintetében elért eredményekről szóló 2018. évi jelentést.


A különbizottságok és a vizsgálóbizottság összetétele
PDF 116kWORD 43k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i határozata a különbizottságok és a vizsgálóbizottság összetételéről (2021/2802(RSO))
P9_TA(2021)0354B9-0414/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének javaslatára,

–  tekintettel a rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottság létrehozásáról, feladatairól, létszámáról és megbízatási idejéről szóló, 2020. június 18-i határozatára(1),

–  tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába – többek között a félretájékoztatásba – történő külföldi beavatkozással foglalkozó különbizottság létrehozásáról, valamint feladatainak, létszámának és megbízatásának meghatározásáról szóló, 2020. június 18-i határozatára(2),

–  tekintettel a digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság létrehozásáról, valamint feladatainak, létszámának és hivatali idejének meghatározásáról szóló, 2020. június 18-i határozatára(3),

–  tekintettel az uniós jog alkalmazása során felmerülő állítólagos jogsértéseket és hivatali visszásságokat az állatoknak az EU-n belül és kívül történő szállítása közbeni védelme tekintetében kivizsgáló vizsgálóbizottság létrehozásáról, és feladatainak, létszámának és hivatali idejének megállapításáról szóló, 2020. június 19-i határozatára(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 207. és 208. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy az alábbiak szerint rögzíti a különbizottságok és a vizsgálóbizottság összetételét:

   a rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottság: 34 tag,
   az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság: 34 tag,
   a digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság: 34 tag,
   az állatok EU-n belül és kívül történő szállítása közbeni védelmével foglalkozó vizsgálóbizottság: 31 tag;

2.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa e határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0160.
(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0161.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0162.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0163.


Ahmadreza Dzsalali ügye Iránban
PDF 134kWORD 48k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása Ahmadreza Dzsalali ügyéről Iránban (2021/2785(RSP))
P9_TA(2021)0355RC-B9-0382/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az Iránról, különösen a 2012-ben Szaharov-díjjal kitüntetett Naszrin Szotudeh ügyéről szóló 2020. december 17-i(1), az Iránról, különösen a női jogvédők és a bebörtönzött uniós kettős állampolgárok helyzetéről szóló 2019. szeptember 19-i(2), az Iránról, különösen Naszrin Szotudeh ügyéről szóló 2018. december 13-i(3), valamint az Iránban bebörtönzött uniós-iráni kettős állampolgárok helyzetéről szóló 2018. május 31-i(4)állásfoglalására,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által 2021. március 18-án kiadott, Dr. Ahmadreza Dzsalali azonnali szabadon bocsátását kérő és 2020. november 25-i, Iránt a kivégzés leállítására felszólító nyilatkozatokra, valamint az önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának 2017. november 24-i, Dr. Ahmadreza Dzsalaliról (Iráni Iszlám Köztársaság) szóló véleményére,

–  tekintettel az ENSZ-nek az emberi jogok Iráni Iszlám Köztársaságban fennálló helyzetével foglalkozó különmegbízottjának 2020. október 26-i nyilatkozatára, amelyben sürgeti az erőszakos tüntetések leverése miatti felelősségre vonást, valamint az emberi jogok Iráni Iszlám Köztársaságban fennálló helyzetéről szóló, 2020. július 21-i jelentésére,

–  tekintettel a 2020. december 9-i ötödik EU–Irán magas szintű párbeszédre,

–  tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról és más kegyetlen bánásmódról, az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról, valamint az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966), amelynek Irán is részes fele, valamint az iráni alkotmányban foglalt, kínzás és önkényes fogva tartás elleni biztosítékokra,

–  tekintettel a 2021. június 18-án tartott iráni elnökválasztásra,

–  tekintettel az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a belgiumi Vrije Universiteit Brussel és az olasz Università del Piemonte Orientale tudósát, a sürgősségi orvoslásra szakosodott, svéd-iráni állampolgárságú Dr. Ahmadreza Dzsalalit 2016. április 24-én az iráni biztonsági erők letartóztatták; mivel 2017 októberében hamis kémkedés vádjával halálra ítélték egy súlyosan igazságtalan, kínzással kicsikart vallomáson alapuló eljárást követően; mivel az iráni legfelsőbb bíróság 2018. június 17-én helybenhagyta az ítéletet; mivel a teheráni Evin börtönből írt levelében azt állította, hogy egy iráni útja során börtönözték be azért, mert nem volt hajlandó európai intézmények ellen kémkedni; mivel az ügyészség 2020. november 24-én arról tájékoztatta, hogy kivégzése küszöbön áll, majd 2021 áprilisáig több mint 100 napra magánzárkába helyezték, ezt követően pedig áthelyezték a börtön egyik közönséges szárnyába; mivel megtagadták tőle, hogy svédországi családtagjaival találkozzon, valamint telefonon kapcsolatot tarthasson velük; mivel halálos ítéletét nem változtatták meg azóta, hogy áthelyezték egy közönséges börtönszárnyba; mivel az elmúlt hét hónapban csak időnként találkozhatott az ügyvédjével, azelőtt pedig egyáltalán nem;

B.  mivel 2017 novemberében az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy Dr. Ahmadreza Dzsalali szabadságtól való megfosztása – az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 3., 5., 8., 9., 10. és 11. cikkének, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 7., 9., 10. és 14. cikkének megsértésével – önkényes, és felszólított a szabadon bocsátására;

C.  mivel Dr. Ahmadreza Dzsalali egészségi állapota a magánzárkában töltött hosszú hónapokat követően kritikussá vált; mivel 2016 óta nem kap orvosi ellátást a börtönön kívülről, és arra kényszerítik, hogy egy erős fénnyel folyamatosan megvilágított helyiségben tartózkodjon; mivel fizikai és pszichológiai állapota azóta súlyosan romlott, a tünetek között szerepel az alváshiány, a drámai súlyvesztés és a beszédzavar;

D.  mivel Irán aktívan bebörtönöz külföldi állampolgárokat, hogy ezzel zsaroljon külföldi kormányokat; mivel Iránban legalább tucatnyi uniós állampolgárt tartanak önkényesen fogva; mivel Fariba Adelkhah francia-iráni egyetemi tanárt, a párizsi Sciences Po kutatási igazgatóját 2019 júniusa óta önkényesen fogva tartják, kezdetben az Evin börtönben, majd 2020 októbere óta házi őrizetben; mivel Benjamin Brière francia fotóst 2020. május 26. óta önkényesen fogva tartják a mashhadi börtönben, és mivel 2021. május 30-án kémkedés címén vádat emeltek ellene; mivel Nahid Taghavi német-iráni állampolgárt 2020 októbere óta kétes nemzetbiztonsági vádak alapján önkényesen fogva tartják az Evin börtönben; mivel Irán nem ismeri el a kettős állampolgárságot, ezáltal akadályozva, hogy a külföldi nagykövetségek kettős állampolgárokat alkalmazzanak;

E.  mivel Irán saját állampolgárait is önkényesen, szörnyű körülmények között tartja fogva; mivel a bíróságok gyakran megtagadják a vádlottaktól a tisztességes eljáráshoz való jogot, és korlátozzák a jogi tanácsadást, valamint a konzuli hatóságok, az ENSZ és a humanitárius szervezetek látogatásait; mivel az ítéletek gyakran megalapozatlan állításokon alapulnak; mivel Irán igazságszolgáltatási rendszere és bírái távolról sem függetlenek, és nem felelnek meg a nemzetközi normáknak; mivel az iráni hatóságok nem vizsgálták ki a kínzással és a fogvatartottak jogainak egyéb súlyos megsértésével kapcsolatos állításokat; mivel a bírósági zaklatást az emberi jogok védelmezőinek elhallgattatására használják;

F.  mivel a lakosság arányában Iránban hajtják végre a legtöbb kivégzést a világon;

G.  mivel az EU és tagállamai folyamatosan diplomáciai tárgyalásokat folytatnak az Iránnal való kapcsolatok javítása érdekében, amelyek 2015. október 18-án a közös átfogó cselekvési terv elfogadásához vezettek; mivel az EU bizonyos feltételek mellett továbbra is elkötelezett a kapcsolatok javítása mellett; mivel az emberi jogok tiszteletben tartása lényegi összetevője e kapcsolatok további fejlődésének;

1.  felszólítja Iránt, hogy újonnan megválasztott elnöke, Ebrahim Raisi alatt állítsa le Dr. Ahmadreza Dzsalali svéd-iráni tudós küszöbön álló kivégzését, azonnal és feltétel nélkül kegyelmezzenek meg neki és bocsássák szabadon, valamint tegyék lehetővé, hogy visszatérhessen családjához Svédországba; határozottan elítéli megkínzatását, önkényes fogva tartását és a megalapozatlan vádak alapján ellene hozott halálos ítéletet, amint azt az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának 2017-es véleménye dokumentálja; sürgeti Iránt, hogy a fentiek alapján haladéktalanul biztosítsa számára a rendszeres kapcsolattartást családjával és ügyvédjével, garantálja biztonságát, és biztosítson számára sürgős és megfelelő orvosi ellátást; felszólítja Iránt, hogy ne fenyegesse tovább a családját sem Svédországban, sem Iránban;

2.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Irán politikai vallomások kicsikarása céljából önkényesen fogva tartja az EU, az Egyesült Királyság és más országok állampolgárait;

3.  sürgeti Iránt, hogy haladéktalanul ejtsen minden vádat Dr. Ahmadreza Dzsalali, valamint az összes önkényesen fogva tartott uniós állampolgár, köztük Nahid Taghavi és Jamshid Sharmahd (német állampolgárok), Benjamin Brière és a továbbra is utazási tilalom alatt álló Fariba Adelkhah (francia állampolgárok), valamint Kamran Ghaderi és Massud Mossaheb (osztrák állampolgárok), továbbá Morad Tahbaz, Anoosheh Ashoori, Mehran Raoof és a továbbra is házi őrizetben levő Zaghari-Ratcliffe (brit állampolgárok) ellen;

4.  mélységesen sajnálja, hogy a Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása óta egyetlen uniós tagállamnak sem sikerült látogatást szerveznie az önkényesen fogva tartott uniós állampolgárokhoz, köztük Dr. Ahmadreza Dzsalalihoz; ismételten sürgős felhívást intéz a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az EU tagállamaihoz, hogy tegyenek meg mindent Dr. Ahmadreza Dzsalali kivégzésének megakadályozása érdekében;

5.  felszólítja a Tanácsot, hogy fontolja meg további célzott szankciók bevezetését, beleértve az iráni rezsim uniós állampolgárok önkényes fogva tartásában és halálra ítélésében közreműködő tisztviselői és szervezetei vagyonának befagyasztását, és beleértve – Dr. Ahmadreza Dzsalali további fogva tartása esetén – akár az Irán elleni jelenlegi uniós emberi jogi szankciórendszer, akár az EU globális emberi jogi szankciórendszerének (uniós Magnyickij-törvény) alkalmazását;

6.  üdvözli, hogy a 2019-ben legalább 303 tüntető meggyilkolásában játszott szerepüket követően 2021. április 12-én nyolc iráni személyre és három iráni szervezetre kiterjesztették az uniós szankciórendszert, és ezzel eszközbefagyasztás és beutazási tilalom alá helyezték őket; megjegyzi, hogy 2013 óta ez az első alkalom, hogy az EU ilyen határozatot hoz;

7.  megismétli, hogy minden körülmények között határozottan ellenzi a halálbüntetést, és hangsúlyozza, hogy semmilyen erkölcsi, jogi vagy vallási megfontolás nem indokolhatja; felszólítja Iránt, hogy a halálbüntetés eltörlése felé tett lépésként azonnal vezessen be moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására;

8.  felszólítja Iránt, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat, köztük az emberi jogok védelmezőit is, mivel önkényesen tartják őket fogva kizárólag azért, mert gyakorolták a véleménynyilvánítás, a hit, az egyesülés, a publikálás, a békés gyülekezés és a média szabadságához fűződő alapvető jogaikat; felszólítja Iránt, hogy indítson megfelelő vizsgálatot az emberi jogok súlyos megsértéséért, többek között a tüntetőkkel szembeni túlzott és halálos erőszak alkalmazásáért felelős tisztviselők esetében; elítéli, hogy Irán nemzetközi kötelezettségeit megsértve rendszeresen alkalmazzák a hosszan tartó magánzárkát;

9.  sürgeti a Tanácsot, hogy az alelnök/főképviselő és az iráni külügyminiszter által 2016 áprilisában közösen kiadott nyilatkozattal összhangban az Iránnal fenntartott kétoldalú kapcsolatokban vesse fel az emberi jogok megsértését; felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy az EU és Irán közötti magas szintű párbeszéd keretében továbbra is vesse fel az emberi jogi kérdéseket; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg az emberi jogi jogvédők, különösen a nők védelmét és támogatását, többek között a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében nyújtott sürgősségi támogatások révén;

10.  határozottan elítéli az iráni emberi jogi helyzet folyamatos romlását, beleértve és különösen – a rendszerszintű politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális megkülönböztetés miatt – az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó személyek esetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tüntetők, másként gondolkodók és kisebbségi csoportok tagjai ellen riasztó mértékben fokozódik a halálbüntetés alkalmazása;

11.  felszólítja Iránt, hogy teljes mértékben működjön együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának valamennyi különleges eljárásával, köztük az emberi jogok Iráni Iszlám Köztársaságban fennálló helyzetével foglalkozó ENSZ-különmegbízottal, illetve tegye lehetővé látogatásaikat;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az ENSZ főtitkárának, az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetőjének és elnökének, valamint az iráni Mádzslesz tagjainak.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0376.
(2) HL C 171., 2021.5.6., 17. o.
(3) HL C 388., 2020.11.13., 127. o.
(4) HL C 76., 2020.3.9., 139. o.


Hongkong, nevezetesen az Apple Daily hírlap ügye
PDF 154kWORD 56k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása Hongkongról, nevezetesen az Apple Daily hírlap ügyéről (2021/2786(RSP))
P9_TA(2021)0356RC-B9-0385/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Hongkongról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a hongkongi demokratikus ellenzékkel szembeni kemény fellépésről szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(1), „a Kínai Népköztársaság Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényéről és arról, hogy az EU-nak védelmeznie kell Hongkong magas fokú autonómiáját” című, 2020. június 19-i állásfoglalására(2), a hongkongi helyzetről szóló, 2019. július 18-i állásfoglalására(3), valamint Gui Minhai, a Kínában bebörtönzött kiadó ügyéről szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Kínáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az uniós szervezetek, valamint európai parlamenti és tagállami parlamenti képviselők elleni kínai ellenszankciókról szóló, 2021. május 20-i(5), az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló, 2018. szeptember 12-i(6) és az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a „20 évvel az átadást követően Hongkongról” című, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, 2017. december 13-i ajánlására(8),

–  tekintettel David McAllister és Reinhard Bütikofer európai parlamenti képviselők 2020. július 1-jei közös nyilatkozatára az új hongkongi nemzetbiztonsági törvényről,

–  tekintettel az Európai Parlament Elnökök Értekezletének 2020. július 6-i sajtónyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének az Apple Daily hongkongi napilap működésének beszüntetéséről szóló, 2021. június 23-i, valamint a hongkongi demokráciapárti aktivisták elítéléséről szóló 2021. április 17-i nyilatkozatára, az alelnök/főképviselő által a hongkongi választási rendszer megváltoztatásáról tett, 2021. június 9-i nyilatkozatra, az alelnök/főképviselő által az EU nevében tett, a hongkongi választási rendszerről szóló, 2021. március 11-i nyilatkozatra és a 2020. júliusi hongkongi demokráciapárti előválasztások résztvevőit érintő tömeges letartóztatásokról szóló, 2021. január 7-i nyilatkozatra, valamint a hongkongi helyzetről szóló minden egyéb nyilatkozatra,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő 2021. május 2-án, a sajtószabadság világnapján az EU nevében tett nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU 2020. évi politikai és gazdasági fejleményekről szóló, 2021. március 12-i éves jelentésére,

–  tekintettel a 2019. november 28-án Hongkongban tartott 13. éves strukturált párbeszédre,

–  tekintettel a Tanács Hongkongról szóló, 2020. július 28-i következtetéseire,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. december 16-i Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR), valamint az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által a 2020. augusztus 26-i hongkongi témajegyzékben felvetett aggályokra,

–  tekintettel Michelle Bachelet-nek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2021. június 24-i nyilatkozatára, amely szerint az új hongkongi nemzetbiztonsági törvény az újságírókat „öncenzúrára” készteti annak érdekében, hogy elkerüljék a „homályosan megfogalmazott bűncselekményeken alapuló” összeütközést, valamint az Emberi Jogi Tanács 47. ülésszakán tett 2021. június 21-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ szakértőinek 2020. június 26-i felhívására, amely határozott intézkedéseket sürget az alapvető szabadságok Kínában történő védelme érdekében,

–  tekintettel a hongkongi nemzetbiztonsági törvény a Kínai Nemzeti Népi Kongresszus Állandó Bizottsága általi, 2020. június 30-i elfogadására,

–  tekintettel a G7-ek csúcstalálkozójának 2021. június 13-i közleményére és a hongkongi választási változásokról szóló, 2021. március 12-i G7-nyilatkozatra,

–  tekintettel Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (Hongkong KKT) 1990. április 4-én elfogadott és 1997. július 1-jén hatályba lépett alaptörvényére,

–  tekintettel az Egyesült Királyság kormányának és a Kínai Népköztársaság kormányának a hongkongi kérdésről szóló 1984. december 19-i együttes nyilatkozatára, amely „kínai–brit együttes nyilatkozat” néven is ismert,

–  tekintettel a Bizottságnak, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című, 2019. március 12-i közös közleményére (JOIN(2019)0005),

–  tekintettel az EU „egy Kína” politikájára és az „egy ország – két rendszer” elvre,

–  tekintettel az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításának és tiszteletben tartásának az EU és Kína közötti, komoly múltra visszatekintő kapcsolat középpontjában kell maradnia, összhangban az EU-nak ezen értékek külső fellépései során való fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásával, továbbá Kína azon kifejezett szándékával, hogy érvényesíti azokat saját fejlesztési és nemzetközi együttműködése során;

B.  mivel 2021. június 17-én 500 fegyveres hongkongi rendőr szállta meg az ellenzéket támogató legnagyobb újság, az Apple Daily irodáit, arra kényszerítve az újságírókat, hogy hagyják el a szerkesztőséget, és kutatta át az újságírók számítógépeit, telefonjait és újságírói anyagait, és mivel ez az első olyan eset, amikor a hatóságok arra hivatkoztak, hogy egyes cikkek potenciálisan sérthetik a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt; mivel az újság vezető tisztségviselői és szerkesztői közül ötöt letartóztattak, köztük Ryan Law főszerkesztőt, Cheung Kim-hung vezérigazgatót, Royston Chow ügyvezető igazgatót, Chan Puiman felelős kiadót és Cheung Chi-wait, az Apple Daily digitális kiadásáért felelős igazgatót;

C.  mivel a hongkongi rendőrség szóvivője szerint az újság vezetőit és szerkesztőit több mint 30 olyan cikk közzétételében betöltött szerepük miatt tartóztatták le, amely arra szólít fel külföldi országokat, hogy szabjanak ki szankciókat a nemzetbiztonsági törvény miatt; mivel a hongkongi hatóságok szerint az ilyen felhívások a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi országokkal való összejátszásnak minősülnek;

D.  mivel 2021. június 23-án a rendőrség letartóztatta az Apple Daily China Beat Yeung Ching-kee (más néven Li Ping) nevű vezércikkíróját, és őt is „külföldi erőkkel való összejátszással” vádolták meg, és 2021. június 27-én ugyanezen bűncselekmény miatt letartóztatták az Apple Daily Fung Wai-kwong (más néven Lo Fung) nevű, volt vezető szerkesztőségi cikkíróját;

E.  mivel miután a hongkongi hatóságok a nemzetbiztonsági törvény alapján befagyasztották valamennyi pénzeszközét (körülbelül 2 millió EUR értékben), az Apple Daily 26 év után kénytelen volt 2021. június 24-én végleg beszüntetni működését; mivel az Apple Daily több mint 800 munkatársa veszítette el állását, és nem valószínű, hogy Hongkongban újra munkát találnának;

F.  mivel az Apple Daily alapítója, Jimmy Lai 20 hónapos börtönbüntetést tölt a 2019-es tiltakozó megmozdulásban való részvétele miatt, és a nemzetbiztonsági törvény alapján további olyan vádaknak néz elébe, amelyek életfogytiglani börtönbüntetést vonhatnak maguk után; mivel az Apple Daily mindig is nyílt és kritikus hangon szólalt fel a szárazföldi Kína és Hongkong vezetésével szemben, és ez volt az egyetlen olyan kínai nyelvű hongkongi újság, amely nem állt a kínai kormány ellenőrzése alatt;

G.  mivel a nemzetbiztonsági törvény lehetővé tette, hogy egyetlen tisztviselő, nevezetesen a hongkongi biztonsági miniszter hivatalos vádemelés vagy tisztességes eljárás nélkül befagyassza az Apple Daily valamennyi pénzeszközét, pusztán a nemzetbiztonsági törvény megsértésére vonatkozó állítások alapján; mivel ez az eljárás alkalmazható bármely nyilvánosan működő szervezetre vagy bármely olyan vállalatra, amely egyszerűen üzleti tevékenységet folytat Hongkongban;

H.  mivel 2021. június 30-án volt a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépésének első évfordulója; mivel a hatóságok bejelentették, hogy a törvény csak a közbiztonságot fenyegető „szélsőséges kisebbségre” irányul; mivel azonban ezen egy év alatt a törvényt arra használták, hogy a hongkongi szabad társadalmat szinte minden fronton teljesen felszámolják, olyan homályosan meghatározott vádak sora alapján, mint a „felforgatás”, az „elszakadás” és a „külföldi hatalmakkal való összejátszás”, ami teljes mértékben átalakította Hongkong politikai és jogi környezetét, és elfojtotta a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát; mivel a nemzetbiztonságot a cenzúra, a demokráciapárti táborba tartozó politikai és választott képviselőkkel, aktivistákkal, diákokkal és újságírókkal szembeni zaklatás, letartóztatások és büntetőeljárások indokolására használták fel; mivel a becslések szerint 128 személyt tartóztattak le a nemzetbiztonsági törvény alapján és 64 személyt helyeztek hivatalosan vád alá, akik közül 47 jelenleg előzetes letartóztatásban van; mivel a nemzetbiztonsági törvény teljes mértékben megsérti az „egy ország – két rendszer” elvet; mivel a sajtószabadság gyengülése Hongkong nemzetközi üzleti központi szerepre való törekvése ellen hat;

I.  mivel a nemzetbiztonsági törvényt a hatálybalépése óta az újságírók és a média megfélemlítésére, megtámadására, sőt zaklatására használják fel, akik ennek következtében már megkezdték munkahelyeik elhagyását; mivel jelenleg legalább 10 újságíró és a sajtószabadság védelmezője néz szembe potenciálisan életfogytiglani ítélettel; mivel az Apple Daily kikényszerített bezárása, amely azon a vádon alapul, hogy tevékenységei veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra, a tömegtájékoztatás szabadságának és a véleménynyilvánítás szabadságának végleges megszűnését jelenti Hongkongban;

J.  mivel 2021. június 27-én egy másik független médiaorgánum, a Stand News jelentette be, hogy honlapjáról töröl minden véleménycikket, és hat igazgató lemondott; mivel a Hongkongi Újságírók Szövetsége óva intett az újságírók további letartóztatásától, és beszámolt arról, hogy a hatóságok összeállították a nemzetbiztonsági törvény alapján letartóztatandó személyek listáját;

K.  mivel legalább két külföldi bíró mondott le tisztségéről, fő indokként a nemzetbiztonsági törvényt említve; mivel idén júniusban Peking-párti jogalkotók első alkalommal vettek részt sikeresen a Hongkongi Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság vezető bírájának kinevezésében, ami a jelek szerint az első konkrét lépés az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének aláásására;

L.  mivel a hongkongi hatóságok forródrótot vezettek be a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos visszaélést bejelentő személyek számára; mivel az általános és középiskolák – köztük a külföldi közösség gyermekei által látogatott nemzetközi iskolák – oktatási anyagait és tanterveit is jelenleg a nemzetbiztonsági törvény elvei alapján ellenőrzik;

M.  mivel 2021. április 16-án Honkongban 10 demokráciapárti személyiséget – nevezetesen Martin Leet, Albert Hot, Jimmy Lait, Margaret Ngt, Cyd Hot, Lee Cheuk-yant, Leung Kwok-hungot, Au Nok-hint, Leung Yiu-chungot és Yeung Sumot – két külön ügyben ítéltek el tiltakozásokban való békés részvételükért; mivel a rájuk kirótt büntetés 8-tól 18 hónapig terjedő börtönbüntetés, illetve öt esetben 8-tól 12 hónapig terjedő felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés; mivel e legutóbbi ítéletek Joshua Wong és Sze-Yiu Koo 2021. április 13-i ítéletét követően születtek; mivel egyes személyeknek a védett polgári jogok gyakorlása közben elkövetett nem erőszakos cselekmények miatti hosszú ideig tartó bebörtönzése a demokratikus tér folyamatos szűkülésének és az alapvető szabadságok gyengülésének további jele Hongkongban;

N.  mivel a nemzetbiztonsági törvény de jure és de facto egyértelműen megsérti az 1984. évi kínai–brit együttes nyilatkozatot és Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (Hongkong KKT) 1990. évi alaptörvényét, amely garantálja, hogy Hongkong a szuverenitás átadását követően 50 évig megőrzi a végrehajtás, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás autonómiáját és függetlenségét, valamint az alapvető jogokat és szabadságjogokat, beleértve a szólás-, a gyülekezési, az egyesülési és a sajtószabadságot; mivel a nemzetbiztonsági törvény megakadályozza Hongkongot abban is, hogy eleget tegyen nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának; mivel mind az együttes nyilatkozat, mind az alaptörvény rögzíti az „egy ország, két rendszer” elvet, ahogyan arról Kína és az Egyesült Királyság megállapodott;

O.  mivel az EU és az Európai Parlament mindig is határozottan támogatta az „egy ország, két rendszer” elvet és Hongkong magas szintű autonómiájának az alaptörvénnyel és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban történő megőrzését, és mivel az EU-nak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy ezen elv alapján Hongkong stabilitása és jóléte fennmaradjon; mivel a jelenlegi körülmények között ezeket az elveket elkerülhetetlenül és visszafordíthatatlanul aláássák és semmissé teszik;

P.  mivel az EU-nak továbbra is komoly aggályai vannak a Kínai Népköztársaság Hongkonggal kapcsolatos nemzetbiztonsági törvényével kapcsolatosan; mivel ez érzékeny kérdés, amely messzemenő következményekkel jár Hongkongra és lakosságára, az uniós és külföldi polgárokra, az uniós és nemzetközi civil társadalmi szervezetekre, valamint a Hongkongba vetett üzleti bizalomra nézve; mivel a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépése növelné az uniós polgárok által viselt kockázatokat;

Q.  mivel a Human Rights Watch éves jelentése szerint Kína a Tienanmen téri tömegmészárlás óta az emberi jogok szempontjából legsötétebb időszakát éli;

R.  mivel a makaói közszolgálati műsorszolgáltató újságíróit arra utasították, hogy népszerűsítsék a Kína iránti „patriotizmust, tiszteletet és szeretetet”, és az új szerkesztői szabályok bevezetését követően legalább hat újságíró mondott le, ami arra utal, hogy a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos aggodalmak más régiókat is érintenek; mivel a makaói alaptörvény a sajtószabadságot is védi, és 2049-ig van hatályban;

S.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelenleg zajló ülésén elfogadtak egy Kanada által 44 ország – idáig ez a legmagasabb szám, köztük 23 uniós tagállam – nevében tett közös nyilatkozatot;

1.  a leghatározottabban elítéli az Apple Daily újság kikényszerített bezárását, vagyoni eszközeinek folyamatos befagyasztását és újságíróinak letartóztatását, ami a Kínai Népköztársaság részéről újabb lépés a szabad hongkongi társadalom felszámolása és a médiaszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága végleges megszüntetése felé;

2.  riasztónak tartja a hongkongi emberi jogi helyzet gyors romlását, és konkrétabban a szólásszabadság és a sajtószabadság elleni nyílt támadásokat, mivel a Kínai Népköztársaság továbbra is példátlanul keményen elnyomja az alapvető szabadságjogokat, ami emberi jogi vészhelyzethez vezetett, és hangsúlyozza, hogy az EU-nak sürgős és határozott lépéseket kell tennie;

3.  maximális szolidaritását fejezi ki valamennyi hongkongi újságíró iránt, akik a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépése ellenére továbbra is határozottan védelmezték a média szabadságát és a független újságírást, és folyamatosan beszámolnak a hongkongi események drámai alakulásáról; felszólítja a hongkongi hatóságokat, hogy vessenek véget minden, az újságírókat célzó jogi zaklatásnak és megfélemlítésnek, és törekedjenek arra, hogy megvédjék az újságírókat az erőszak, a nyomásgyakorlás, a megkülönböztetés, a tisztességtelen bírósági eljárások minden formájával és minden olyan kísérlettel szemben, amelynek célja, hogy megakadályozzák vagy meggyengítsék őket a nemzetközi normákkal, különösen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a véleménynyilvánítás szabadságához való jogról és a békés gyülekezés szabadságához való jogról szóló 19. és 21. cikkével összhangban végzett feladatuk teljesítésében;

4.  sürgeti a hongkongi hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes újságírót, valamint minden békés tüntetőt, aktivistát és politikai képviselőt, akik pusztán a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukkal és más emberi jogokkal éltek, és akiket a nemzetbiztonsági törvény alapján emelt vádakkal letartóztattak, és sürgeti a hatóságokat, hogy ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat; felszólít a békés tüntetők elleni, politikai indíttatású büntetőeljárások és egyéb jogi eljárások beszüntetésére, amelyek célja a kritikus hangok elhallgattatása és az emberek visszatartása a közéletben való részvételtől;

5.  ismételten súlyos aggodalmának ad hangot a nemzetbiztonsági törvény 2020. június 30-i hatálybalépése miatt, amely sérti a Kínai Népköztársaság nemzetközi jog szerinti vállalásait és kötelezettségeit, nevezetesen a kínai-brit együttes nyilatkozatot, és amely átfogó támadás a város magas szintű autonómiája, jogállamisága és alapvető szabadságai ellen; elismeri, hogy a törvényt számos alkalommal használták fel a választásokon induló jelöltek és politikusok kizárására és bebörtönzésére, a diákoknak a közösségi média csatornáin megjelent bejegyzéseik miatti letartóztatására és a közös tiltakozó jelmondatok betiltására; hangsúlyozza, hogy a nemzetbiztonsági törvény megakadályozza a Kína és az EU közötti bizalmi kapcsolatot, aláássa a jövőbeli együttműködést, és a nemzetközi színtéren Peking hitelességének további romlásához vezet;

6.  elítéli a demokráciapárti aktivistáknak a nemzetbiztonsági törvény alapján történő elhallgattatására irányuló kísérleteket, beleértve a demokráciapárti weboldalak letiltását; megismétli, hogy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága a hongkongi nemzeti jogban és a nemzetközi jogban rögzített alapvető jog;

7.  súlyos aggodalmának ad hangot a hongkongi rendőrség által a honkongi börtönökben elkövetett titkos fogva tartás, kínzás és bántalmazás, valamint erőszakos vallatás miatt, többek között a jelenleg tárgyalásra váró, hosszú időre magánzárkába zárt személyekkel kapcsolatos aggodalmak miatt;

8.  elítéli az igazságszolgáltatás függetlenségének legújabb korlátozásait és a bíróságok növekvő átpolitizálódását; hangsúlyozza, hogy a következő lépésként sürgősen meg kell akadályozni Hongkong független igazságszolgáltatásának felszámolását, és felhívja az EKSZ-t, hogy a Hongkongról szóló éves jelentés mellett készítsen részletes nyilvános jelentést a jogállamiságról és az igazságszolgáltatás függetlenségéről;

9.  aggodalmát fejezi ki a hongkongi választási törvény közelmúltban elfogadott módosításai miatt, amelyek bevezetik a „csak hazafi” elvet, és átvilágítási bizottságot hoznak létre az összes választási jelölt átvilágítására, amely felszámolja az utolsó, még meglévő eltérő nézeteket, és teljes mértékben ellentétes a hongkongi alaptörvényben foglalt, a szélesebb demokratikus képviseletre vonatkozó kötelezettségvállalásokkal;

10.  sürgeti a kínai hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a Hongkong nemzetközi státuszát romboló nemzetbiztonsági törvényt, és sürgeti a hongkongi hatóságokat, hogy teljes mértékben állítsák vissza a jogállamiság, az emberi jogok, a demokratikus elvek és a magas szintű autonómia tiszteletben tartását az „egy ország – két rendszer” elv alapján, a hongkongi alaptörvényben foglaltak szerint, valamint hazai és nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően;

11.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzetbiztonsági törvényt kiemelt prioritásként kezeljék valamennyi EU–Kína találkozó napirendjében, beleértve az ezen ülések előkészítése során folytatott diplomáciai konzultációkat is; emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU a kínai hatóságokkal folytatott minden politikai és emberi jogi megbeszélés során folyamatosan felvesse a Kínában elkövetett emberi jogi jogsértések kérdését, különösen a Hszincsiang tartományban és Tibetben élő kisebbségek ügyét, összhangban az EU azon kötelezettségvállalásával, hogy Kínára vonatkozó megközelítése keretében határozott, világos és egységes hangon kell megszólalnia; emlékeztet arra, hogy Kína számos nemzetközi emberi jogi szerződést és egyezményt írt alá, és ezért hangsúlyozza, hogy párbeszédet kell folytatni Kínával annak biztosítása érdekében, hogy Kína teljesítse a nemzetközi emberi jogi keret tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalását;

12.  mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU Külügyek Tanácsának áprilisi ülésén Hongkongra vonatkozóan nem fogadtak el tanácsi következtetéseket; határozottan támogatja, hogy az alelnök / főképviselő a lehető leghamarabb nyújtson be következtetéstervezetet, és sürgeti a tagállamokat, hogy találjanak megoldást a patthelyzet feloldására, valamint fogadjanak el új intézkedéseket, egyebek mellett vezessenek be a Hongkongban elkövetett súlyos emberi jogi és nemzetközi jogi jogsértések miatt célirányos szankciókat, így utazási tilalmakat és a vagyoni eszközök befagyasztását előíró intézkedéseket az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében hongkongi és kínai természetes személyekkel és szervezetekkel szemben, többek között Carrie Lam, Teresa Yeuk-wah Cheng, Xia Baolong, Zhang Xiaoming, Luo Huining, Zheng Yanxiong, Chris Tang Ping-keung, Stephen Lo Wai-chung és John Lee Ka-chiu esetében, továbbá a Kínai Népköztársaság intézményeivel szemben, amelyek meghatározó szerepet játszanak a Hongkong magas szintű autonómiájának és szabadságainak aláásását célzó intézkedések elfogadásában és támogató tevékenységekben;

13.  megismétli az EU–Kína átfogó beruházási megállapodás kapcsán képviselt, a 2021. május 21-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját, így többek között azt, hogy szükség szerint sürgősen további célirányos intézkedéseket kell elfogadni az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében a Hszincsiangban és Hongkongban alkalmazott elnyomás további kezelése, valamint annak érdekében, hogy Kína véget vessen az összes jogsértésnek;

14.  felhívja az EKSZ-t és a Tanácsot, hogy folytassák a 2020 júliusában elfogadott intézkedéscsomag értékelését és tegyenek további előremutató lépéseket a csomag kapcsán, valamint határozzanak meg egyértelmű ütemtervet az intézkedések végrehajtására; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa a nemzetbiztonsági törvény esetleges extraterritoriális hatásainak értékelését, valamint dolgozzon ki konkrét válaszintézkedéseket azok tekintetében, kiemelt figyelmet fordítva a törvény 38. cikkére, amely rögzíti, hogy a törvény azokra is alkalmazandó, akik nem rendelkeznek állandó lakóhellyel Hongkongban; üdvözli az uniós tagállamok és más nemzetközi partnerek azon döntését, hogy felfüggesztik a Hongkonggal fennálló kiadatási megállapodások alkalmazását; megismétli azon felhívását, hogy az a tíz tagállam, amely nem függesztette fel a Kínával kötött kiadatási megállapodását, függessze fel ezen megállapodásokat;

15.  emlékeztet arra, valamint ismételten elítéli, hogy uniós székhelyű bankok együttműködtek korábbi demokráciapárti jogalkotók pénzeszközeinek és bankszámláinak befagyasztásában; felhívja az EKSZ-t annak értékelésére, hogy a nemzetbiztonsági törvény végrehajtása során az uniós székhelyű vállalkozások részéről milyen szintű megfelelés, érintettség és együttműködés tapasztalható a hongkongi hatóságok tekintetében, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek kapcsolatba az uniós székhelyű bankokkal a hongkongi demokráciapárti aktivisták vagyoni eszközeinek felszabadítása érdekében;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy a hongkongi nemzetbiztonsági törvény végrehajtásának fényében, továbbá a jogállamisággal, valamint az információk és a tőke szabad áramlásával kapcsolatos hongkongi változások figyelembevételével értékelje a Hongkongban működő uniós cégekre gyakorolt hosszú távú kereskedelmi hatást; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a jövőben is alkalmazzák és fejlesszék tovább azokat az exportellenőrzési mechanizmusokat, amelyek alkalmasak arra, hogy Kínától és Hongkongtól meg lehessen tagadni az emberi jogi jogsértésekhez alkalmazott technológiákhoz való hozzáférést, továbbá hogy vegyék fontolóra olyan szabályok bevezetését, amelyek megakadályozzák a Kínában és Hongkongban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekben bűnrészes vállalkozásokba történő európai befektetéseket, ideértve a szervezetek jegyzékbe vételének lehetőségét is;

17.  határozottan üdvözli az Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada azon intézkedéseit, amelyek célja olyan programok elérhetővé tétele a hongkongi állampolgárok számára, amelyek lehetővé teszik e személyeknek, hogy az adott országban éljenek és munkát vállaljanak; megismétli a tagállamokhoz intézett sürgető felhívását, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok egyre nagyobb mértékű erodálódása nyomán hangolják össze a hongkongi demokráciapárti aktivistáknak és politikai vezetőknek szóló „mentőcsónakrendszer” végrehajtását, és állítsanak ki ideiglenes úti okmányokat a Hongkongban lévő újságírók számára, akiket a nemzetbiztonsági törvény alapján letartóztathatnak;

18.  sürgeti a teljes uniós és európai diplomáciai személyzetet, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy védelmet és támogatást nyújtsanak a Hongkongban tevékenykedő békés aktivistáknak és politikai vezetőknek, egyebek mellett azáltal, hogy ellátogatnak a bírósági tárgyalásokra, börtönlátogatásokat kérelmeznek, és következetesen és eltökélten megszólítják a helyi hatóságokat az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatás és más vonatkozó uniós politikák, többek között az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új uniós cselekvési terv teljes körű alkalmazásával; elvárja, hogy az EKSZ és a Tanács dolgozzon ki konkrét intézkedéseket a hongkongi civil társadalom és média fokozottabb támogatása érdekében, például oly módon, hogy kiterjeszti a Demokráciáért Európai Alapítvány hatókörét a délkelet-ázsiai projektekre, valamint aktívan együttműködik a hongkongi diaszpórával;

19.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy egyfelől az emberi jogi jogsértések nyilvántartásba vételéhez, nyilvánosságra hozatalához és dokumentálásához nyújtott segítség révén gondoskodjanak arról, hogy az elnémított hongkongi nép ismét hallathassa hangját, másfelől pedig játsszák ki a Kínai Népköztársaságot azzal, hogy a Hongkongban betiltott könyveket széles körben elérhetővé teszik az interneten; támogatja, hogy a nemzetközi televíziós csatornák – így például a Deutsche Welle és a France 24 – törekednek rendszeres beszámolókkal szolgálni a hongkongi fejleményekről;

20.  felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a kormányképviselőknek és diplomatáknak címzett, a Pekingben tartandó 2022. évi téli olimpián való részvételre szóló meghívásokat utasítsák el, hacsak a kínai kormány nem támasztja alá, hogy az emberi jogi helyzet bizonyíthatóan javult Hongkongban, Hszincsiang-Ujgur Területen, Tibetben, Belső-Mongóliában és Kína más területein;

21.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Erasmus program keretében biztosítsanak több lehetőséget a hongkongi diákok és fiatal diplomások számára a felsőoktatásban és képzésekben való részvételhez; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket, és azokat hangolják össze annak érdekében, hogy megvédjék az európai egyetemek hongkongi hallgatóinak és tudományos munkatársainak tudományos szabadságát a kínai hatóságok nyomásgyakorlásával szemben;

22.  újfent felhívja az Uniót és az összes uniós tagállamot, hogy egységes és határozott módon lépjenek fel annak érdekében, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tartson rendkívüli ülést vagy sürgősségi vitát Kínáról, és hogy az ENSZ indítson független vizsgálatot Kína kapcsán; kiemeli, hogy a független vizsgálat megindítása egyre nagyobb nemzetközi támogatottságot élvez;

23.  felhívja az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy ösztönözzék az ENSZ főtitkárát, hogy vizsgálja meg az összes rendelkezésére álló mechanizmust – többek között egy ENSZ-különmegbízott kinevezésének lehetőségét is – a Kínában fennálló helyzettel kapcsolatos független nyomon követés és jelentéstétel biztosítása érdekében; felhívja a Tanácsot és az alelnököt / főképviselőt, hogy működjenek együtt a nemzetközi közösséggel egy Hongkonggal foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport létrehozása érdekében, és gondoskodjanak arról, hogy a hongkongi kérdést más nemzetközi szervezetek napirendjére is rendszeresen felvegyék;

24.  arra ösztönzi az ENSZ tagjait, hogy tartsanak rendszeres nyilvános rendezvényeket – többek között legalább egy Arria-formátumban megrendezett ENSZ BT-ülést – annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a kínai kormány által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre, így például az emberiesség elleni bűncselekményekre és a nemzetközi jogot érintő egyéb jogsértésekre; üdvözölné, ha az uniós intézmények és a tagállamok fontolóra vennék, hogy július 1-jét mint a Hongkonggal vállalt szolidaritás napját ünneplik meg annak érdekében, hogy minden évben felhívják az európai közvélemény figyelmét a hongkongi helyzetre; ismét felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy fontolják meg kereset benyújtását a Nemzetközi Bírósághoz arra hivatkozva, hogy Kína döntése, mely szerint a nemzetbiztonsági törvényt és annak alkalmazását Hongkongra kényszeríti, sérti a kínai–brit együttes nyilatkozatot és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;

25.  elítéli, hogy a hongkongi rendőrség úgy határozott, hogy betiltja a Tienanmen téri események kapcsán évente, június 4-én tartott néma tüntetést és a július 1-jei menetet, miközben a Covid19-korlátozások alól külön mentességet biztosított annak érdekében, hogy a hongkongi tisztviselők megünnepelhessék a Kínai Kommunista Párt fennállásának 100. évfordulóját;

26.  felhívja az alelnököt / főképviselőt, hogy a hongkongi szabadságjogok eróziójának megállítása érdekében folytasson szoros együttműködést a hasonló gondolkodású országokkal és partnerekkel; üdvözli az EU és az USA között újonnan létrejött kétoldalú, Kínával kapcsolatos párbeszédet, és kitart amellett, hogy az emberi jogokkal összefüggő – többek között a Hongkongban kialakult helyzetre összpontosító – intenzívebb koordinációnak kulcsfontosságú célkitűzésnek kell lennie;

27.  megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaság arra irányuló politikája, hogy az „egy ország, két rendszer” megközelítéstől eltérjen, nagymértékben elidegenítette Tajvan népét, továbbá hangsúlyozza együttműködési hajlandóságát a nemzetközi partnerekkel a tajvani demokrácia erősítéséhez való hozzájárulás érdekében;

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének, valamint Hongkong Különleges Közigazgatási Terület kormányzójának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0027.
(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0174.
(3) HL C 165., 2021.5.4., 2. o.
(4) HL C 224., 2018.6.27., 78. o.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0255.
(6) HL C 433., 2019.12.23., 103. o.
(7) HL C 399., 2017.11.24., 92. o.
(8) HL C 369., 2018.10.11., 156. o.


Halálbüntetés Szaúd-Arábiában, nevezetesen Musztafa Hásim ed-Darvís és Abdelláh el-Hovajti ügye
PDF 146kWORD 53k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása a halálbüntetésről Szaúd-Arábiában, nevezetesen Musztafa Hásim ed-Darvís és Abdelláh el-Hovajti ügyéről (2021/2787(RSP))
P9_TA(2021)0357RC-B9-0392/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szaúd-Arábiáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Dzsamál Hasogdzsi újságírónak az isztambuli szaúdi konzulátuson történt meggyilkolásáról szóló 2018. október 25-i(1), a szaúd-arábiai nőjogi jogvédőkről szóló 2019. február 14-i(2), a szaúd-arábiai idegenrendészeti fogdákban tartott etióp migránsok helyzetéről szóló 2020. október 8-i(3), valamint a jemeni humanitárius és politikai helyzetről szóló 2021. február 11-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Josep Borrell, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által a Külügyek Tanácsa 2020. december 10-i ülésén tett kijelentésre, mely szerint „az emberi jogok az Európai Unió DNS-ét jelentik”,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményre (CEDAW),

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

–  tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára (ICESCR),

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni ENSZ-egyezményre (UNCAT),

–  tekintettel Szaúd-Arábia 2018. novemberi egyetemes időszakos felülvizsgálatára (UPR),

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (CRC),

–  tekintettel az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályaira („Mandela-szabályok”),

–  tekintettel a halálbüntetésről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásra,

–  tekintettel az EU globális emberi jogi szankciórendszerére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Arab Chartájára,

–  tekintettel az ENSZ különleges előadóinak a halálbüntetések megváltoztatásáról szóló, 2021. március 3-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó, Agnes Callamard 2021. júniusi jelentésére, amely szerint Szaúd-Arábia felelős Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró „előre kitervelt kivégzéséért” (Callamard-jelentés),

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi jogvédők helyzetével foglalkozó különleges előadójának, Mary Lawlornak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2021. márciusi 46. ülésén bemutatott jelentésére, amely emberijog-védők meggyilkolását elemzi Szaúd-Arábiában,

–  tekintettel a nemzeti hírszerzési igazgató hivatalának a szaúdi kormány Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában játszott szerepét értékelő, 2021 februárjában közzétett jelentésére,

–  tekintettel arra, hogy Lúdzsán Alhatlul 2020-ban elnyerte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által adományozott Vaclav Havel Emberi Jogi Díjat,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a Szaúd-arábiai Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy új jogszabályok révén 2016-ig kivétel nélkül eltörli a halálbüntetést valamennyi fiatalkorú bűnöző esetében, és ezt a kötelezettségvállalást diplomáciai nyilatkozatokban is megerősítette; mivel ezeket a nyilatkozatokat a Szaúd-Arábia Külügyminisztériuma 2016 szeptemberében tette az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága ülésén, valamint 2018 augusztusában, amikor kijelentette, hogy „ha egy fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény halállal büntethető, a büntetést legfeljebb 10 évig tartó fogva tartásra kell csökkenteni”;

B.  mivel Szaúd-Arábia 2018. július 31-én királyi rendelettel kihirdetett, a fiatalkorúakról szóló 2018. évi törvényének 15. cikke kimondja, hogy „ha a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmény halállal büntethető, a büntetés időtartama nem haladhatja meg a tíz évet az intézményben”; mivel Szaúd-Arábia 2018. évi egyetemes időszakos felülvizsgálata az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában ezt követően megállapította, hogy az ország „jelentős előrelépéseket tett a gyermekek jogai tiszteletben tartásának, védelmének és betartásának előmozdítása terén”;

C.  mivel Musztafa Hásim ed-Darvíst, a síita kisebbséghez tartozó fiatal szaúdi férfit 2021. június 15-én kivégezték olyan bűncselekmények miatt, amelyeket a jogászok állítása szerint kiskorúként követett el, annak ellenére, hogy a királyság nemrégiben bejelentette, hogy eltörölte a kiskorúakra kiszabott halálbüntetést; mivel sokáig előzetes letartóztatásban tartották, megkínozták és tisztességtelen tárgyalásnak vetették alá; mivel az ed-Darvís vád elleni vád nem határozza meg az állítólagos bűncselekmény elkövetésének pontos időpontját, ami azt jelenti, hogy fennáll a valószínűsége annak, hogy az állítólagos bűncselekmények idején kiskorú volt, és ezért büntetését felül kell vizsgálni az 18 éven aluliakkal szembeni halálbüntetés alkalmazásáról szóló új nemzeti jogszabályok értelmében;

D.  mivel Abdelláh el-Hovajti fegyveres rablással kapcsolatos ügyét egy hat személy elleni tömeges tárgyaláson tárgyalták; mivel a tabuki (Észak-Szaúd-Arábia) büntetőbíróság 2019. október 27-én halálra ítélte Abdelláh el-Hovajtit annak ellenére, hogy letartóztatása után vettek tőle DNS-mintát, ami érvényteleníti a lehetséges gyanúsítottként való azonosítását; mivel el-Hovajtit 2017 májusában, 14 éves korában tartóztatták le; mivel a bírósági dokumentumok szerint négy hónapig magánzárkában tartották fogva, és a szülei és ügyvédje távollétében végzett kihallgatása során kínzásnak vetették alá; mivel ebben az időszakban a tubaki bűnügyi nyomozóegység fogdájában tartották fogva, nem pedig egy fiatalkorúak fogva tartására szolgáló fogdában; mivel Abdelláh el-Hovajtit, aki állítólagos bűncselekményeinek idején 14 éves volt, még mindig fogva tartják egy siralomházban; mivel a Legfelsőbb Bíróság 2021 júniusa óta vizsgálja felül az ügyét;

E.  mivel 2019. április 23-án a szaúdi hatóságok hat fiatalkorú bűnözőt végeztek ki, köztük Saeed al-Scafit, Salman al-Quraisht, Abdul Aziz al-Sahawit, Abdul Karim al-Hawajt, Abdullah al-Asriht és Mujtaba al-Sweikatot; mivel jelenleg legalább kilenc további fiatalkorú bűnözőt fenyeget a kivégzés veszélye;

F.  mivel Szaúd-Arábiában jelenleg legalább 40 fogvatartottat fenyeget a kivégzés veszélye; mivel ez a szám magában foglal számos olyan feltételezett bűncselekményt, amelyet kiskorúként és békés kritikusként követtek el, például Salman al-Odah és Hassan al-Maliki iszlám tanulók ügyét, akik esetében az ügyész továbbra is halálbüntetést követel;

G.  mivel Szaúd-Arábia évek óta a világon a legtöbb kivégzést végrehajtó országok közé tartozik; mivel 2015 januárja óta több mint 800 kivégzésre került sor, amelyek közül sok nem erőszakos, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt történt, míg mások a hatóságok által terrorizmussal összefüggőnek minősített, de békés bűncselekmények miatt történtek;

H.  mivel Szaúd-Arábia 2021 első felében összesen 32 kivégzést hajtott végre, ami több, mint a 2020-ban végrehajtott kivégzések száma, és legalább nyolc fiatalkorú bűnözőt végzett ki, amióta vállalta a fiatalkorú bűnözők halálbüntetésének eltörlését;

I.  mivel egy 2020. évi szaúdi királyi rendelet szerint a halálos ítéleteket meg kell változtatni azok esetében, akik kiskorúként követtek el bűncselekményt; mivel a rendelet sok joghézagot tartalmaz, amelyek több lehetőséget is hagynak a kiskorúak kivégzésére, például azáltal, hogy nem tartoznak hatálya alá a hudud (előre meghatározott büntetésekkel járó bűncselekmények) vagy qisas (megtorláson alapuló büntetéssel járó bűncselekmények) esetén kiszabott halálbüntetések és a terrorizmus elleni törvény hatálya alá tartozó ügyek;

J.  mivel Szaúd-Arábia megváltoztatta az Ali al-Nimr, Dawood al-Marhoon és Abdullah al-Zaher ellen olyan bűncselekményekért kiszabott halálos ítéleteket, amelyeket a szakértők korábban az alapvető jogok – többek között a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága – gyakorlásának bűncselekménnyé nyilvánításának tekintettek, és amelyeket állítólag kiskorúként követtek el; mivel újból tíz év börtönbüntetésre ítélték őket, az előzetes letartóztatásban töltött időt is beleszámítva; mivel ENSZ-szakértők kérték szabadon bocsátásukat;

K.  mivel annak ellenére, hogy Szaúd-Arábia Emberi Jogi Bizottsága 2021 januárjában bejelentette a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, még nem tették közzé a törvény módosítását, és a bírák és a hatóságok továbbra is szabhatnak ki halálbüntetést;

L.  mivel a halálbüntetés eltörlése világszerte az EU emberi jogi politikájának egyik fő célkitűzése;

M.  mivel az elmúlt néhány hónapban számos emberi jogi aktivistát szigorú börtönbüntetésre ítéltek a tisztességes eljárást nélkülöző tárgyalásokon és kínzásra vonatkozó hiteles állítások mellett; mivel Abdurahman al-Szadánt 20 év börtönbüntetésre és 20 éves utazási tilalomra ítélték a kormányt bíráló tweetekkel kapcsolatos tevékenységek miatt; mivel tárgyalása súlyosan megsértette a tisztességes eljárás nemzetközi garanciáit;

N.  mivel 2021 márciusában Mohammed al-Otaibi, az Emberi Jogok Uniójának alapítója, aki a halálbüntetés eltörlése és a nők társadalomban betöltött szerepének megerősítése mellett foglalt állást, börtönbüntetését 14 évről 17 évre növelték békés emberi jogi aktivizmusa miatt;

O.  mivel a nőjogi jogvédők elleni 2018-as erőszakos fellépés során letartóztatott számos nőt kizárólag emberi jogi aktivizmusuk miatt hosszú börtönbüntetésre ítéltek; mivel a szaúdi hatóságok a közelmúltban szabadon bocsátották női jogvédőket, köztük Lúdzsán Alhatlult, Nouf Abdulazizt, Samar Badavit és Nassima al-Sadát; mivel büntetéseiket csak felfüggesztették, és a szaúdi hatóságok utazási tilalmat rendeltek el a szabadon engedett emberijog-védőkkel szemben;

P.  mivel a terrorizmussal és annak finanszírozásával kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemről szóló 2017. évi törvény homályosan határozza meg a terrorizmus fogalmát, és nem követeli meg az erőszak alkalmazását ahhoz, hogy egy fellépést terrorista cselekménynek lehessen minősíteni;

Q.  mivel a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó szerint a szaúdi hatóságok az elektronikus megfigyelési technológia alkalmazásával visszaéléseket követnek el; mivel a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzéséről szóló, 2021. évi korszerűsített uniós rendeletben(5) új ellenőrzéseket vezettek be a kibertér-felügyeleti technológiákra vonatkozóan;

R.  mivel a Szaúd-arábiai Királyság ratifikálta szinte a legkevesebb alapvető nemzetközi emberi jogi szerződést, és nem csatlakozott az élethez való jog normatív alapját képező központi emberi jogi szerződésekhez, például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához (ICCPR);

S.  mivel a börtönökben alkalmazott kínzás és megalázó bánásmód széles körben elterjedt gyakorlat Szaúd-Arábiában, és mind a kihallgatások, mind a fogva tartás során büntetésként alkalmazzák; mivel a kínzással kapcsolatos állításokat ritkán vizsgálják ki;

1.  határozottan elítéli, hogy azon állításai ellenére, amelyek szerint eltörölte az ilyen kivégzéseket, a Szaúd-arábiai Királyság továbbra is kivégzi a kiskorú elkövetőket, így a közelmúltban Musztafa Hásim ed-Darvíst, akit olyan bűncselekmények miatt ítéltek el, amelyek elkövetésekor kiskorú volt, és akit tisztességtelen tárgyalással, kínzással kicsikart vallomás alapján ítéltek el, és elítéli azt is, hogy Szaúd-Arábiában jelenleg legalább 40 fogvatartott vár kivégzésre, akik közül legalább kilencet kiskorúként elkövetett állítólagos bűncselekmények miatt ítéltek el;

2.  felszólítja Szaúd-Arábiát annak megerősítésére, hogy Abdelláh el-Hovajti, Mohammed al-Faraj és az összes több halálra ítélt kiskorú bűnöző nem kerül kivégzésre, hogy a kínzással kicsikart vallomásokat kizárják a tárgyalásból, és hogy valamennyi kiskorú bűnöző számára – a halálbüntetés mellőzésével – tisztességes tárgyalást fognak biztosítani; kéri Abdelláh el-Hovajti azon állításainak kivizsgálását, amelyek szerint kínzásnak vetették alá, és kéri valamennyi elkövető bíróság elé állítását;

3.  sürgeti Szaúd-Arábiát, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény szerinti kötelezettségeivel összhangban ténylegesen törölje el a halálbüntetést a kiskorú bűnözők esetében, tekintet nélkül a bűncselekmény típusára, beleértve a ta’zirt (mérlegelési ítélet hatálya alá tartozó bűncselekmények), a hududtot és a qisast, amelynek értelmében legalább négy gyermeket fenyeget halálbüntetés; felszólítja Szaúd-Arábiát, hogy tegye közzé 2020. évi királyi rendeletét annak érdekében, hogy teljes körű és visszamenőleges védelmet biztosítson a kiskorú bűnözők számára, amint azt a szaúdi hatóságok kijelentették, valamint hogy a fiatalkorúakról szóló törvényt hozza összhangba a nemzetközi normákkal;

4.  megismétli, hogy minden esetben és minden körülmények között határozottan ellenzi a halálbüntetést; felszólítja Szaúd-Arábiát, hogy vezessen be moratóriumot a kivégzésekre azok eltörléséig, és végezze el büntető igazságszolgáltatási rendszerében valamennyi olyan ügy független felülvizsgálatát, amelyben gyermekkori bűncselekményekre kiszabható halálbüntetés merül fel, vagy amely kínzás során kicsikart vallomáson alapul, illetve hogy tegye közzé a felülvizsgálat eredményeit; nemzetközi és nemzeti párbeszédre szólít fel a halálbüntetés eltörlése előtt még fennálló akadályokról valamennyi fiatalkorú bűnöző esetében, megnyitva az utat a halálbüntetés teljes eltörléséhez Szaúd-Arábiában;

5.  üdvözli a hatóságok arra vonatkozó közelmúltbeli döntését, hogy megváltoztatják az Ali al-Nimr, Dawood al-Marhoon és Abdelláh al-Zaher ellen hozott halálos ítéleteket olyan bűncselekményekért, amelyeket kiskorúakként követtek el, mivel ez szükséges lépés ahhoz, hogy Szaúd-Arábia megfeleljen nemzeti és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek, különösen a gyermek jogairól szóló egyezmény értelmében; felszólít szabadon bocsátásukra az ENSZ emberi jogi szakértőinek kéréseivel összhangban, mivel ezek a szakértők korábban úgy vélték, hogy bűncselekményeik az alapvető jogok, köztük a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásának bűncselekménnyé nyilvánítása;

6.  felhívja a szaúdi hatóságokat, hogy vizsgálják felül a jelenleg halálbüntetésre váró valamennyi fogvatartott ügyét azzal a céllal, hogy megváltoztassák ítéleteiket, vagy olyan új és tisztességes tárgyalást ajánljanak fel, amelyben nem szabnak ki halálbüntetést;

7.  sürgeti az uniós képviseletet és az uniós tagállamok Szaúd-Arábiában működő diplomáciai képviseleteit, hogy sürgősen szorgalmazzák a siralomházban fogva tartott gyermekkorú bűnözők meglátogatását;

8.  sürgeti a Tanácsot, hogy függessze fel az olyan tömeges megfigyelési technológiák és más kettős felhasználású termékek Szaúd-Arábiába irányuló uniós kivitelét, amelyek felhasználhatók a belső elnyomás megkönnyítésére és a civil társadalom elhallgattatására; hangsúlyozza az informatikai biztonsági vállalatok, valamint az EU-ban működő nemzeti hírszerző szolgálatok különleges felelősségét, valamint erkölcsi és jogi kötelezettségüket, hogy elkerüljék az olyan helyzeteket, amikor jelenlegi vagy korábbi alkalmazottaik segítik Szaúd-Arábiát saját lakosságának a belső véleménykülönbségek és a szólásszabadság miatti elnyomásában azáltal, hogy közvetve vagy közvetlenül a szaúdi hatóságoknál dolgoznak;

9.  sürgeti a szaúdi kormányt, hogy tartsa tiszteletben az általa ratifikált Kínzás Elleni Egyezményben (CAT) vállalt kötelezettségeit, és határozottan ösztönzi a Szaúd-arábiai Királyságot, hogy ratifikálja a kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlését célzó második fakultatív jegyzőkönyvét;

10.  határozottan elítéli az emberijog-védőkre, békés kritikusokra és aktivistákra kiszabott szigorú börtönbüntetéseket, és ismételten kifejezi szolidaritását az emberijog-védők fontos munkájával, valamint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága védelmének szükségességével;

11.  követeli az összes emberi jogi jogvédő, nőjogi jogvédő, békés kritikus és aktivista, köztük Abdurahman al-Sadhan, Mohammed al-Otaibi, Khaled Al-Omair, Mohammed al-Rabiah, Israa al-Ghomgham, Mousa al-Hashim, Ahmed al-Matrood, Khaled al-Ghanim, Ali al-Ouwaisher, Mujtaba al-Muzain, Waleed Abu al-Khair, Abdulaziz al-Shubaili, Issa al-Nukhaifi és Natheer al-Majedi azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását;

12.  felszólít az ideiglenesen szabadon engedett, de még mindig korlátozásokkal szembesülő emberi jogvédők – például Lúdzsán Alhatlul – teljes szabadságának garantálására, többek között a rájuk és családtagjaikra vonatkozó utazási tilalmak eltörlésével, a munkavállalási tilalmak megszüntetésével, az online megfigyelés leállításával és az állampolgári jogaik teljes körű visszaállításával;

13.  emlékeztet arra, hogy a Szaharov-díjas Ráif Badavi immár kilenc éve börtönben van; felhívja az EU-t, a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljanak még nagyobb nyomást a szaúdi kormányra azonnali szabadon bocsátása érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, valamint a békés egyesülés és gyülekezés jogát az emberi jogok nemzetközi joga védi; sürgeti a szaúdi hatóságokat, hogy töröljék el az emberijog-védőkre vonatkozó azon korlátozásokat, amelyek értelmében nem szólalhatnak meg a közösségi médiában és a nemzetközi médiában;

15.  aggodalmát fejezi ki a titkos meghallgatások gyakorlata miatt; kitart amellett, hogy a megfelelő és tisztességes bírósági eljárások betartásának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a diplomáciai képviseletek, köztük az EU szaúd-arábiai képviselete vagy az uniós intézmények megfigyelői, valamint a nemzetközi nem kormányzati szervezetek számára a meghallgatásokon való részvételt és a szaúdi börtönök meglátogatását;

16.  felszólítja Szaúd-Arábia kormányát, hogy teljes mértékben működjön együtt az ENSZ szerveivel, és azt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának valamennyi különleges eljárására hívja meg, továbbá proaktív módon működjön együtt különösen az ENSZ kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel foglalkozó különleges előadóival;

17.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ország terrorizmusellenes törvénye homályosan határozza meg a terrorizmus fogalmát; elítéli a terrorizmussal foglalkozó szakosított büntetőbíróságnak az emberi jogi jogvédők megbüntetésére szolgáló eszközként való alkalmazását;

18.  sürgeti Szaúd-Arábia kormányát, hogy ratifikálja a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvét;

19.  ismételten hangsúlyozza az olyan eszközök fontosságát, mint az EU és Szaúd-Arábia közötti, a további megbeszéléseket előmozdító emberi jogi párbeszéd, és sürgeti annak haladéktalan megkezdését; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a párbeszédben részt vevő valamennyi uniós küldöttséget, hogy a párbeszédet megelőzően működjenek együtt a civil társadalommal annak biztosítása érdekében, hogy naprakész információk és ismeretek álljanak rendelkezésre a konkrét esetekről; ösztönzi referenciaértékek használatát a megbeszélések előrehaladásának mérésére;

20.  elítéli, hogy a szaúdi politikai rendszer továbbra is mélyen antidemokratikus, és az ambiciózus emberi jogi reformok bejelentése ellenére továbbra is kegyetlenül elnyomja a legtöbb eltérő hangot; kiemeli, hogy Dzsamál Hasogdzsi újságíró 2018. október 2-i isztambuli szaúdi konzulátuson történt meggyilkolása továbbra is visszatartó erejű üzenet minden Szaúd-Arábiában tartózkodó kritikus hang számára, beleértve azokat is, akiket jelenleg békés aktivizmusuk miatt tartanak fogva; határozottan támogatja a globális emberi jogi szankciós mechanizmus alkalmazását a Szaúd-Arábiában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között a Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolásáért felelős személyekkel szemben; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy alaposan kövesse nyomon a Callamard-jelentést, amely feltárja Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg érintettségét;

21.  felhívja a tagállamokat és a Tanács elnökét, valamint az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy szaúdi partnereikkel tartott valamennyi hivatalos és nem hivatalos megbeszélésen vessék fel az emberi jogi aggályokat, különösen a halálbüntetést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos nyilvános diplomáciával kapcsolatban az EU bátortalan megközelítést alkalmaz Szaúd-Arábiával szemben; kéri ezért a Rijádban és más, Szaúd-Arábiában működő európai diplomáciai szolgálatokat, hogy módszeresen alkalmazzák az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokban előírt mechanizmusokat, beleértve a nyilvános nyilatkozatokat, a diplomáciai manővereket, a perek nyomon követését és a börtönlátogatásokat;

22.  felszólítja az EU-t, hogy támogassa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának minden olyan intézkedését, amely a Szaúd-arábiai Királyság hatóságait felelősségre vonja az emberi jogok megsértése miatt; felszólítja az Uniót, hogy javasolja az emberi jogok szaúd-arábiai helyzetével foglalkozó különmegbízott kinevezését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába;

23.  felhívja az uniós küldöttséget és a tagállami képviseleteket az országban, hogy a szaúdi hatóságokkal való együttműködésük során erősítsék a civil társadalomnak nyújtott támogatásukat, és használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt az emberijog-védők munkájának fokozott támogatására, valamint adott esetben könnyítsék meg a sürgősségi vízumok kiadását, és biztosítsanak ideiglenes menedéket az uniós tagállamokban;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, a Nők Helyzetével Foglalkozó ENSZ-Bizottságnak, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, őfelsége Szalmán bin Abdul-Azíz al-Szaúd királynak és Mohamed bin Szalmán al-Szaúd trónörökösnek, a Szaúd-arábiai Királyság kormányának, valamint a Szaúd-arábiai Királyság Nemzeti Párbeszéd Központja főtitkárának.

(1) HL C 345., 2020.10.16., 67. o.
(2) HL C 449., 2020.12.23., 133. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0260.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0053.
(5) HL L 206., 2021.6.11., 1. o.


A makrogazdasági jogalkotási keret felülvizsgálata
PDF 203kWORD 67k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása a makrogazdasági jogalkotási keret felülvizsgálatáról az európai reálgazdaságra gyakorolt hatás fokozása, valamint a döntéshozatal és a demokratikus ellenőrzés átláthatóbbá tétele érdekében (2020/2075(INI))
P9_TA(2021)0358A9-0212/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló, 1957-ben Rómában aláírt szerződésre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen annak 121., 122., 126. és 136. cikkére, valamint 12. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a „Pénzügyi, gazdasági és szociális válság: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások (félidős jelentés)”(1) című, 2010. október 20-i, valamint a „Pénzügyi, gazdasági és szociális válság: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások”(2) című, 2011. július 6-i állásfoglalására,

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálatáról: mérleg és főbb kérdések” című, 2015. június 24-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című, 2015. február 10-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012/2),

–  tekintettel a négy elnök „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió” című, 2012. december 5-i jelentésére, az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére, az Európa jövőjéről szóló, 2017. március 1-jei bizottsági fehér könyvre, valamint a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-i bizottsági vitaanyagra,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás ellenőrzéséről szóló, 3/2018. sz. különjelentésére,

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás felülvizsgálata” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0055),

–  tekintettel „A Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedések” című, 2020. március 13-i bizottsági közleményre (COM(2020)0112),

–  tekintettel a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési záradékának alkalmazásáról szóló, 2020. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0123),

–  tekintettel az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456),

–  tekintettel az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0442),

–  tekintettel a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2020. május 28-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0441),

–  tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „Európai szemeszter: az országspecifikus ajánlások fontos kérdésekkel foglalkoznak, de végrehajtásuk még nem megfelelő” című, 16/2020. sz. különjelentésére,

–  tekintettel az uniós költségvetési szabályoknak az Európai Költségvetési Tanács általi, a hatos és kettes jogalkotási csomagra összpontosító, 2019. szeptember 11-i értékelésére, az Európai Költségvetési Tanács 2019. október 29-i éves jelentésére, az Európai Költségvetési Tanács Covid19-ről szóló 2020. március 24-i nyilatkozatára, az Európai Költségvetési Tanácsnak az euróövezet számára 2021-ben megfelelő költségvetési irányvonalról szóló, 2020. július 1-jei értékelésére, valamint az Európai Költségvetési Tanács 2020. évre vonatkozó, 2020. október 20-i éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Tanácsnak a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU helyreállítási eszközről, a Covid19-ről, az éghajlatváltozásról, a biztonságról és a külkapcsolatokról szóló, 2020. december 11-i következtetéseire,

–  tekintettel a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról, többek között az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(14),

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az új többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási tervről szóló, 2020. május 15-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról szóló, 2020. május 19-i (EU) 2020/672 tanácsi rendeletre(17),

–  tekintettel az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel a Bizottság 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájára (2020. szeptember 17.) (COM(2020)0575),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló, 2020. szeptember 16-i álláspontjára(19),

–  tekintettel a „Fenntartható Európa beruházási terv – a zöld megállapodás finanszírozásának módja” című, 2020. november 13-i állásfoglalására(20),

–  tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2018/241 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(21),

–  tekintettel a Bizottság 2021 telére vonatkozó, 2021. februárban kiadott európai gazdasági előrejelzésére (144. sz. intézményi dokumentum),

–  tekintettel az „Egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz” című, 2021. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2021)0105),

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás felülvizsgálata – Jelentés az 1173/2011/EU, 1174/2011/EU, 1175/2011/EU, 1176/2011/EU, 1177/2011/EU, 472/2013/EU és 473/2013/EU rendeletek alkalmazásáról és a 2011/85/EU tanácsi irányelv megfelelőségéről” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0055),

–  tekintettel a Bizottság 2021 tavaszára vonatkozó, 2021. májusban kiadott európai gazdasági előrejelzésére (149. sz. intézményi dokumentum),

–  tekintettel a Bizottság 2021. június 2-i, a „2021. évi gazdaságpolitikai koordináció: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése” című közleményére (COM(2021)0500),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A9-0212/2021),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

A.  mivel az elmúlt 30 évben a gazdasági kormányzási keret számos változáson ment keresztül tervezési és végrehajtási hibáinak kiküszöbölése érdekében, valamint azért, hogy hozzáigazítsák az új gazdasági kihívásokhoz;

B.  mivel a jelenlegi irányítási keret nem mentes a fogalmi és gyakorlati hiányosságoktól, amelyek következtében túlságosan bonyolultak a szabályok, gyenge a végrehajtás, nincs kellő felelősségvállalás, sem szimmetrikus anticiklikus politikák folytatására irányuló ösztönzők; mivel a jelenlegi keret nem tudta csökkenteni az Unión belüli különbségeket, és nem tudta megvédeni vagy ösztönözni a növekedést ösztönző állami beruházásokat;

C.  mivel a pénzügyi világválságot követően a GMU egymást követő reformjai a kockázatcsökkentésre összpontosítottak, de nem vezettek be kockázatmegosztási elemeket;

D.  mivel a makrogazdasági kiigazítási programokat a nemzeti felelősségvállalás hiánya jellemezte, és azok megsértették a végrehajtó országok társadalmi szövetét;

E.  mivel 2015-ben a Bizottság útmutatást fogadott el arra vonatkozóan, hogy miként lehet a legjobban kihasználni a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai által biztosított rugalmasságot a strukturális reformok, a beruházás és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás közötti kapcsolat megerősítésére;

F.  mivel az Európai Unió számos hosszú távú kihívással néz szembe, a népegészségügyi válságtól kezdve az éghajlati válságon át az állami infrastruktúrába való beruházások hiányáig, amelyek elmélyítik a társadalmi-gazdasági különbségeket;

G.  mivel a párhuzamosan zajló átmenetek jelentette kihívás további közberuházásokat igényel, amelyeket a jelenlegi költségvetési keret akadályoz; mivel mind a köz-, mind a magánszektorbeli beruházások már a válság előtt is elégtelenek voltak a példátlanul alacsony kamatlábak ellenére;

H.  mivel a bruttó állami beruházást csökkentették a pénzügyi és államadósság-válságot követően, sőt, számos tagállamban a nettó állami beruházás egyenlege negatív, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi költségvetési keretrendszer túl recesszív konszolidációs intézkedésekhez vezet, valamint elősegíti a közberuházások visszaesését a költségvetési konszolidáció időszakaiban;

I.  mivel jelentős beruházás-támogatási hiányok mutatkoznak, amelyeket kezelni kell: 2030-ig évi 470 milliárd EUR hiányzik az uniós környezetvédelmi célkitűzések teljesítésére(22), évi 142 milliárd EUR a szociális infrastruktúrára, például kórházakra vagy iskolákra(23), valamint évi 190 milliárd EUR az állami tőkeállomány stabilizálására(24);

J.  mivel az államadósságok szintje már a világjárvány kezdetén is magas volt, és mivel a példa nélküli gazdasági recesszió, a világjárványra válaszul hozott példa nélküli nemzeti költségvetési intézkedések, valamint a fenntartható és inkluzív helyreállítás támogatásának szükségesség hatással lesz az államháztartásokra, aminek következtében az Unió GDP-arányos államadóssága új csúcsot fog elérni, meghaladva a GDP 100%-át;

K.  mivel a környezeti(25) és társadalmi fenntarthatóság nem választható el a hosszú távú költségvetési fenntarthatóságot érintő kockázatoktól;

L.  mivel a világjárvány példa nélküli külső sokkhatást okoz, hatalmas aszimmetrikus hatásokkal, negatívan befolyásolva az uniós gazdasági kilátásokat, valamint elmélyítve a tagállamok közötti különbségeket;

M.  mivel a világjárvány felerősítette a már meglévő egyenlőtlenségeket és a szegénységet, valamint rámutatott az európai szociális modell és az általa nyújtott szociális védőhálók fontosságára;

N.  mivel Európában a gazdasági előrejelzések(26)(27) többsebességes, nem teljes mértékű és egyenetlen helyreállítást jósolnak; mivel a vakcinázási kampányok felgyorsulóban vannak, és jelentős a kockázata az országok, ágazatok és társadalmi szegmensek közötti különbségek kialakulásának és az egyenlőtlenségek súlyosbodásának, különösen a fiatal munkavállalók, a nők és az alacsony képzettségű munkavállalók tekintetében;

O.  mivel egyes tagállamok esetében továbbra is fennáll a hosszú távú gazdasági károk kockázata, és ezért a támogatások visszavonását olyan intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek – például átképzési és szakképzési programok révén – megkönnyítik a munkahelyteremtést és a munkaerő átcsoportosítását, valamint szükség esetén jövedelemtámogatást kell biztosítani;

P.  mivel a geopolitikai kockázatok hatással lehetnek az államadósság fenntarthatóságára;

Q.  mivel a diszkrecionális költségvetési támogatás mérete és összetétele tagállamonként eltért, egyértelmű pozitív összefüggéssel a költségvetési mozgástér és a szakpolitikai válaszlépések mérete között, amely aszimmetrikus válaszhoz vezet, emellett növelheti az egyenlőtlen versenyfeltételek kialakulásának kockázatát a belső piacon és további különbségeket idézhet elő a helyreállítás sebességében;

R.  mivel az Unió válságreagálása(28) megerősítette a GMU-t, és ezidáig sikerült bizalmat teremtenie és megszelídítenie a pénzügyi piacok volatilitását; hangsúlyozza e tekintetben az uniós kötvények kibocsátásának fontosságát;

S.  mivel 2020-ban a Bizottság nyilvános konzultációt kezdett a gazdasági kormányzási keret hatékonyságának értékeléséről, amelyet a Covid19-világjárvány kitörése megszakított;

1.  felszólítja a Bizottságot, hogy indítsa újra az európai gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát, és annak eredményei alapján terjesszen elő átfogó és előretekintő jogalkotási javaslatokat; megjegyzi, hogy a gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatának folyamatát a világjárvány megszakította;

A fenntartható és inkluzív helyreállítást célzó költségvetési politika

2.  üdvözli a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválását, amit teljes mértékben indokol a világjárvány gazdasági és társadalmi hatása; megjegyzi, hogy az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait, és elismeri, hogy ez lehetővé teszi a Bizottság és a Tanács számára, hogy a Paktum keretében megtegyék a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket, miközben eltérnek a rendes körülmények között alkalmazandó költségvetési követelményektől; kiemeli, hogy az általános mentesítési rendelkezés lehetővé tette a tagállamok számára, hogy nagyon jelentős kiadási és bevételi intézkedéseket fogadjanak el a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásának minimalizálása érdekében, és hogy a költségvetési támogatást fokozatosan kell megszüntetni a helyreállítás fenntartására és a gazdasági és társadalmi reziliencia megerősítésére irányuló tagállami erőfeszítések támogatása érdekében; megjegyzi, hogy a jelenlegi gazdasági kormányzási keret kellő mértékű rugalmasságot nyújt a Covid19-válságra adott összehangolt szakpolitikai válaszhoz;

3.  üdvözli a Bizottság 2021. március 3-i közleményét, amelyben kifejti az általános mentesítési rendelkezés deaktiválásával vagy aktiválásának folytatólagos fenntartásával kapcsolatos megfontolásait; megjegyzi, hogy figyelembe kell venni a gazdaság állapotának elsősorban mennyiségi kritériumokon alapuló általános értékelését; egyetért azzal, hogy a fő kritériumnak az EU vagy az euróövezet gazdasági aktivitásának a válság előtti állapothoz viszonyított szintjét kell tekinteni; hangsúlyozza azonban e tekintetben, hogy figyelembe kell venni az EU-ban és az euróövezetben az egészségügyi, társadalmi és gazdasági helyzet alakulását is; üdvözli a Bizottság gazdaságpolitikai koordinációról szóló közleményét, amely arról tájékoztat, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazása 2022-ben is folytatódik, ám 2023-tól várhatóan megszűnik;

4.  úgy véli, hogy a gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatára kihívásokkal teli helyzetben kerül sor, melyet az alacsony kamatlábak, a példátlan adósságörökség, valamint egy olyan nagy költségvetési helyreállítási csomag végrehajtása jellemez, amely uniós adósságokból finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokat és hiteleket foglal magában;

5.  úgy véli, hogy szükség van az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatára; egyetért az Európai Költségvetési Tanáccsal (EFB) abban, hogy lehetőleg az általános mentesítési rendelkezés deaktiválása előtt ki kell rajzolódnia a felülvizsgált költségvetési keret felé mutató egyértelmű pályának;

6.  tudatában van annak, hogy ha a felülvizsgálat csak az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően kezdődik el, a folyamat nehezebb, vitákkal terhelt és megosztó lehet; ezért úgy véli, hogy a gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatának megvitatását már az előtt el kell kezdeni, hogy felmerülne a költségvetési követelményekhez való visszatérés lehetősége;

7.  megjegyzi, hogy jelen körülmények között a jelenlegi költségvetési keretrendszer alkalmazása – különös tekintettel a kiigazítási pályákra – az államadósság csökkentésének jelentős felgyorsulásához vezetne, ami veszélyeztetheti a gazdaságok helyreállítási pályáját, és potenciálisan gyengítheti a szabályok tiszteletben tartása melletti tagállami elköteleződést;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának időszakában nyújtson egyértelmű költségvetés-politikai iránymutatásokat a tagállamok számára, amelyek célja a prudens középtávú költségvetési pozíció elérése és a költségvetés középtávú fenntarthatóságának biztosítása; az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően, és amíg a felülvizsgált keret még nem áll rendelkezésre, felszólít a jelenlegi gazdasági kormányzási keret által biztosított valamennyi meglévő rugalmassági mechanizmus, például a „rendkívüli eseményekre vonatkozó rendelkezés” országspecifikus alkalmazására az elhamarkodott költségvetési konszolidáció megelőzése és a hosszú távú károk kockázatának csökkentése érdekében;

9.  úgy véli, hogy a gazdasági mutatókat és a kiigazítási pályákat óvatosan kell végrehajtani, ezért kéri a vademecum és a Stabilitási és Növekedési Paktum magatartási kódexének felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy a költségvetési iránymutatás nem ösztönözhet prociklikus magatartásformákat, elő kell mozdítania a felfelé irányuló konvergenciát, erősítenie kell a fenntartható, inkluzív, zöld és digitális helyreállítást, az európai zöld megállapodáshoz és a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulás révén, figyelembe kell vennie a tagállamok eltérő helyzetét, valamint ellensúlyoznia kell a makrogazdasági egyensúlyhiányokat;

10.  úgy véli, hogy a Next Generation EU (NGEU) által nyújtott hiteleket nemzeti adósságként kell nyilvántartani; felszólítja a Bizottságot, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtási iránymutatásainak aktualizálása során az NGEU által nyújtott hitelekből finanszírozott kiadásokat ugyanolyan elbánásban részesítse, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) a rugalmasságról szóló bizottsági közleménnyel összefüggésben;

11.  továbbra is expanzív költségvetési irányvonalat szorgalmaz mindaddig, amíg az szükséges a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatásához és a gazdaságokat zöldebbé, digitálisabbá és inkluzívabbá tevő, átalakító erejű változások ösztönzéséhez, miközben középtávon biztosítja a költségvetés fenntarthatóságát; óva int a támogatások idő előtti megvonásától, és egyetért a Bizottság azon javaslatával, hogy a költségvetési politikának agilisnak kell maradnia és igazodnia kell a helyzet diktálta változó feltételekhez; úgy véli, hogy a költségvetési támogatási intézkedéseknek a helyreállítás előrehaladtával célzottabbá kell válniuk; támogatja az olyan szakpolitikákat, amelyek a világjárvány aktuális állásához, a gazdasági helyreállítás pályájához, valamint az országok egyéni körülményeihez igazodnak;

12.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok dolgozzanak ki hiteles kilépési stratégiákat a válsággal összefüggő intézkedésekből, anélkül, hogy korlátoznák a jövőbeli költségvetési pályát;

13.  megjegyzi, hogy a világjárvány miatt fennáll a tőkefelhalmozás és a munkaerőpiac hosszú távú károsodásának kockázata, ami visszatarthatja a gazdaságot; rámutat, hogy a helyreállítás vélhetően egyenetlen ütemű lesz, és a költségvetési politikának korlátoznia kell a maradandó hatásokat és csökkentenie kell az egyenlőtlenségeket azáltal, hogy a gazdaság és társadalom azon részeit támogatja, amelyek az eltérések nagyobb kockázatának vannak kitéve;

14.  felszólítja a tagállamokat, hogy a jó minőségű költségvetési támogatást építsék be hiteles középtávú keretekbe, és készítsenek szilárd középtávú államháztartási terveket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben expanziós költségvetési intézkedésekre van szükség, azokat növekedésbarát és inkluzív intézkedésekkel támogassák, továbbá a költségvetési politikai anticiklikus szerepének biztosítása érdekében, szem előtt tartva, hogy a szükséghelyzeti költségvetési intézkedések átmenetiek, korlátozottak, és a középtávú költségvetési fenntarthatóság biztosítását célozzák; felszólítja a tagállamokat, hogy szükség szerint kövessék nyomon a költségvetési kockázatokat, többek között a függő kötelezettségeket; emlékeztet a fenntarthatósághoz kapcsolódó költségvetési kockázatok nyomon követésének növekvő fontosságára; megjegyzi, hogy az államháztartási gazdálkodás ilyen bevált gyakorlatai növelik az átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

15.  üdvözli az uniós intézmények és a tagállamok azonnali és összehangolt gazdaságpolitikai válaszintézkedéseit, amelyek célja a vállalati fizetésképtelenségek száma és a munkanélküliség jelentős növekedésének elkerülése; javasolja, hogy az általános támogatást fokozatosan a vállalati nehézségek és károk kockázatának csökkentésére irányuló célzottabb programokkal váltsák fel; javasolja, hogy az állami támogatást csak a hosszú távon életképes vállalatokra összpontosítsák, az EU zöld és digitális menetrendjének fényében;

16.  megjegyzi, hogy a tagállami szintű költségvetési irányvonal és makrogazdasági keret gyakran ösztönzött prociklikus költségvetési politikákat, mind a kedvező, mind a kedvezőtlen időszakokban, azaz nem képeztek elegendő tartalékot egyes időszakokban, máskor pedig nem használták ki kellőképpen a rendelkezésre álló költségvetési mozgásteret; megjegyzi továbbá, hogy a költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok hamarabb és gyorsabb ütemben tudtak költségvetési ösztönző csomagokat mozgósítani, ehhez kapcsolódó hitelfelvételi költségek nélkül, ami hozzájárult a világjárvány negatív társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítéséhez;

17.  hangsúlyozza a költségvetési politikák szerepét annak érdekében, hogy a tagállamok egyaránt képesek legyenek biztosítani egyrészt a fenntartható, zöld, digitális és inkluzív helyreállítást, másrészt fenntartható költségvetési politikákat és az államadósság hosszú távú fenntarthatóságát;

18.  úgy véli, hogy a közös európai költségvetési válasz (NGEU) nélkülözhetetlen a helyreállításhoz; kéri a NGEU-ból származó források gyors és hatékony felhasználását a megállapított kritériumok teljes körű tiszteletben tartása mellett, amely Unió-szerte fontos szerepet játszik majd a fenntartható és inkluzív gazdasági helyreállítás támogatásában, valamint a termelékenység és a beruházások ösztönzésében;

A magkorgazdasági jogszabályi keret értékelése

19.  hangsúlyozza a monetáris és költségvetési politikák közötti belső kölcsönhatást, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az EKB megbízatását, függetlenségét és demokratikus legitimitását; megállapítja, hogy e két, megfelelően és felelősségteljesen alkalmazott szakpolitika sikerrel biztosította a Covid19 utáni gazdaságok számára a szükséges támogatást, a monetáris politika a kedvező finanszírozási feltételek fenntartásával, a költségvetési politika pedig a vállalatok, a munkavállalók és az emberek támogatásával, bizonyítva, hogy e politikák készen állnak a válságra való reagálásra; úgy véli, hogy el kell kerülni a költségvetési intézkedések elhamarkodott visszavonását is, mivel az a gazdaságélénkítési program nyújtotta ösztönzéssel ellentétes hatást fejthet ki;

20.  hangsúlyozza, hogy az elmúlt évek és válságok során a monetáris politika hordozta a stabilizáció fő terhét; megjegyzi, hogy a világjárvány okozta válság megmutatta, hogy a stabilizáció terhét nem lehet kizárólag a monetáris politikára hárítani, és hogy a költségvetési politikának erőteljesebb szerepet kell játszania; bár a jelenlegi laza monetáris feltételek támogatják a gazdaság válságból való kilábalását, óva int a laza monetáris politikai irányvonalra és az államadósság rendkívül alacsony költségeire való túlzott hagyatkozástól;

21.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti költségvetési politikák az uniós politikákkal együtt fontos szerepet fognak játszani az Európai Unió által az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem terén vállalt kötelezettségek és feladatok teljesítésében;

22.  hangsúlyozza, hogy vannak olyan strukturális tényezők, mint az idősödés, a növekvő megtakarítások, az alacsony infláció, a beruházási hajlandóság és a termelékenység lassulása, amelyek közép- és hosszú távon alacsonyan tarthatják a reálkamatokat; úgy véli, hogy a makrogazdasági politikáknak foglalkozniuk kell a tartós stagnálás kockázata mögött meghúzódó tényezőkkel, a fenntartható növekedést és a termelékenységet serkentő, kiegyensúlyozott és társadalmilag igazságos reformok révén; emlékeztet arra, hogy a tartós stagnálás tipikus jellemzői egyebek mellett a munkavállalók számának csökkenése, a kereslet alacsony szintje, a túlzott megtakarítások és a befektetések alacsony szintje;

23.  hangsúlyozza, hogy készen kell állni kevésbé pozitív forgatókönyvekre is; megjegyzi, hogy a Covid19 okozta sokkhatás növelte a megtakarításokat, és egyes beruházási döntéseket elhalasztottak; rámutat arra, hogy a korlátozások enyhítését és a gazdaság fellendülését követően a magasabb inflációs várakozások miatt emelkedhetnek a kamatlábak; hangsúlyozza, hogy a további tőke mozgósítása érdekében fontos az állami és magánberuházások előmozdítása, különösen az uniós helyreállítási erőfeszítések keretében; hangsúlyozza, hogy a növekedés szempontjából nemcsak a beruházások szintje számít, hanem a beruházási programok kidolgozása, minősége és végrehajtása is; megjegyzi, hogy a legutóbbi válság során jelentősen visszaestek a beruházások, és hangsúlyozza a gazdasági fellendülés fontosságát a beruházások jövedelmezőségének növelése szempontjából;

24.  úgy véli, hogy egy megfelelő és hiteles gazdasági kormányzási keret a fenntartható költségvetési politikák szükséges feltétele, az adósság- és hiánypályák biztosítják az adósságcsökkentés realisztikus útvonalait a hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása révén, ugyanakkor kedvező finanszírozási feltételeket biztosítva, különösen hosszú távon; úgy véli továbbá, hogy a keretnek olyan elemeket is magában kell foglalnia, amelyek célja a prociklikus politikák elkerülése és elegendő tartalék képzése a kedvező időszakokban, amely szükség esetén rövid távú makrostabilizáció céljából mozgósítható, valamint a jobb és átlátható kormányzás biztosítása, amely a gazdaságot az emberek szolgálatába állítja;

Átfogó államadósság-fenntarthatósági elemzés

25.  megállapítja, hogy az államadósság-szintek jelentősen emelkedtek, majdnem elérve az euróövezeti összesített GDP-arányos adósság 102%-át, és 2021-ben és 2022-ben ezek további növekedése várható, és hogy egyes tagállamok már jelentős visszamaradt adósságállományt halmoztak fel; megjegyzi, hogy a maastrichti kritériumok meghatározása óta a körülmények megváltoztak; hangsúlyozza ezért, hogy a gazdasági kormányzási keretet a jelenlegi gazdasági környezet kontextusában felül kell vizsgálni, és azt a meglévő keret tapasztalataira építve és a Szerződések maradéktalan tiszteletben tartása mellett a tényekre kell építeni és jövő szempontjait kell a középpontjába állítani;

26.  úgy véli, hogy az Unió gazdasági kormányzási keretét felül kell vizsgálni annak érdekében is, hogy egyszerűbbé és végrehajthatóbbá tegyék az adósságra vonatkozó szabályokat, és hogy megfelelő köz- és magánberuházásokkal a hosszú távú gazdasági növekedést támogassa;

27.  úgy véli, hogy a felülvizsgált gazdasági kormányzási keretnek meg kell vizsgálnia, hogy miként biztosítható az államadósság csökkentésének országspecifikus üteme, amely mellett biztosítható a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés; kéri, hogy az adósságcélok megfelelően tükrözzék az új gazdasági realitást és az országspecifikus kihívásokat;

28.  úgy véli, hogy az Európai biztonságos eszközök növelnék a pénzügyi stabilitást, javítanák a monetáris transzmissziós mechanizmust, és hozzájárulnának az euró nemzetközi szerepének erősítéséhez;

29.  tudatában van annak, hogy a 2020-as és 2021-es nagyon magas költségvetési hiányok, valamint a névleges GDP-veszteség tükröződni fog az államadósság GDP-hez viszonyított arányában;

30.  elismeri, hogy az alacsony kamatkörnyezet csökkenti a költségvetési politikára nehezedő nyomást az államadósság-szolgálat költségeinek csökkentése révén; ragaszkodik ahhoz, hogy az alacsony kamatlábak következményeit, a kamatkörnyezet lehetséges változását, valamint a lehetséges jövőbeli monetáris politikai intézkedéseket megfelelően vegyék figyelembe az államadósság középtávú fenntarthatóságának elemzése során; megjegyzi, hogy a tagállamok kockázati prémiumai emelkedhetnek, különösen a magas vagy növekvő adóssággal rendelkező országok esetében, és hogy ez további nyomást gyakorolhat a költségvetési politikára és a gazdaságra;

31.  hangsúlyozza, hogy az adósságszolgálati költségek a belátható jövőben valószínűleg alacsonyak maradnak – annak köszönhetően, hogy az adósságterhek nagy részét a hosszú lejárati idejű és néha negatív hozamú kötvények teszik ki –, és az elsődleges hiányt ellensúlyozhatják a kedvező kamat/növekedés különbözetek; megjegyzi, hogy az államadósság-szolgálat költségeinek jelenlegi kedvező szintje viszonylag gyorsan változhat, miközben a felhalmozott államadósság fenntartható csökkentése jelentősen hosszabb időt vesz igénybe; úgy véli, hogy az alacsony adósságszolgálati költség előnye, hogy lehetőséget kínál a magas adósságszint fenntartható szintre történő fokozatos csökkentésére, a potenciális növekedés fellendítésére és a gazdaság rezilienciájának növelésére;

32.  rámutat, hogy a tagállamok növekedési üteme közötti aszimmetria mögött strukturális problémák húzódnak meg; úgy véli, hogy a növekedés nem az egyetlen célkitűzés, mivel az emberek szolgálatában álló, a zöld megállapodás és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit elérni képes gazdaság kiépítése célzott szakpolitikai támogatást követel, ideértve a költségvetési erőfeszítéseket is;

33.  emlékeztet a reformokon túl a növekedést serkentő politikák, valamint az olyan fenntartható állami és magánberuházások fontosságára, melyek a növekedési potenciál növelését, a zöld és digitális átállásra összpontosító uniós célkitűzések elérését, a versenyképesség és a termelékenység fokozását és az egységes piac fellendítését célozzák; emlékeztet arra, hogy a jövőorientált beruházások és kiadások kedvező hatást gyakorolnak az államadósság közép- és hosszú távú fenntarthatóságára; felszólítja a tagállamokat, hogy folytassanak fenntartható költségvetési politikát a nemzeti finanszírozású és növekedést támogató közberuházások megőrzése mellett;

34.  kéri a Bizottságot, hogy a megfelelő országspecifikus, világos és átlátható kiigazítási pálya meghatározására irányuló szakpolitikai döntéshozatal támogatása érdekében végezzen átfogó és átlátható államadósság-fenntarthatósági elemzést; kiemeli az olyan innovatív eszközök és technikák alkalmazását, mint a stressztesztek és sztochasztikus elemzések, mivel azok jobban tükrözik az államadósság dinamikáját vélhetően befolyásoló kockázatokat – például a kamat/növekedés különbözetet, az adósság összetételét, a demográfiát és a fenntarthatóságot – és a közkiadások minőségét;

Az uniós költségvetési politika koordinációs kerete

35.  felkéri a Bizottságot, hogy a felülvizsgálati folyamat során értékelje a költségvetési politika szerepét az európai gazdaságban, orvosolva az uniós költségvetési keretben már a járvány kitörése előtt azonosított hiányosságokat(29), valamint tekintettel a világjárvány tanulságaira is;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel, hogyan lehet előmozdítani a költségvetési fenntarthatóságot és az anticiklikus szabályokat, és fontolja meg a keret egyszerűsítését és a Bizottság autonómiájának javítását a szabályok érvényesítése terén egy nagyobb felelősségvállalást igénylő, elszámoltathatóbb kereten belül; továbbá jól meghatározott és átlátható módon aktivált rugalmassági mechanizmusok létrehozására szólít fel minden olyan esetben, amikor ezt a rugalmasságot a nagyobb hatékonyság és hitelesség biztosítása megfelelően indokolja; hangsúlyozza egy olyan keret fontosságát, amely biztosítja a költségvetési politika koordinációját, figyelembe veszi a gazdaságokban és a finanszírozási feltételekben bekövetkező változásokat, valamint a tagállamok sajátosságait és szakpolitikai célkitűzéseit; úgy véli továbbá, hogy a költségvetési politikák összehangolására vonatkozó uniós keretnek lehetővé kell tennie az EU hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedésének előmozdítását, megőrizve ugyanakkor az adósság fenntarthatóságát fenyegető kockázatokkal szembeni biztosítékokat;

37.  tudomásul veszi az Európai Költségvetési Tanács javaslatát, amely szerint az uniós költségvetési keretet három elv alapján kell újraépíteni: i. adóssághorgony, vagyis az adósságrátára vonatkozó célkitűzés és az ahhoz vezető országspecifikus, csökkenő adósságkiigazítási pálya, ii. a költségvetési teljesítmény egységes mutatója, vagyis egy kiadási szabály az adósságrátára vonatkozó célkitűzést meghaladó adóssággal rendelkező országok számára, és iii. egy független elemzésen és tanácsadáson alapuló véleménnyel alátámasztott általános mentesítési rendelkezés;

38.  rámutat arra, hogy reális és átlátható módon meghatározott országspecifikus adósságkiigazítási pályára van szükség, mivel azok jobban igazodnak az országok valós helyzetéhez, és jobban tükrözik a tagállami adósságok fenntarthatóságának mértékét;

39.  az Európai Költségvetési Tanács javaslatával összhangban úgy véli, hogy amennyiben egy ország államadóssága meghalad egy bizonyos küszöbértéket, egy, a nominális közkiadások terén felső korlátot előíró kiadási szabály(30) átláthatóbb költségvetési szabályokat biztosíthat az Unión belül; úgy véli, hogy a kiadásokat érintő felső korlát növelésének ütemét a várt potenciális teljesítménynövekedéstől, a várt inflációtól és az adóssághorgonytól való távolságtól kell függővé tenni; megjegyzi, hogy az adósságszolgálati kiadások és a munkanélküli ellátások (változatlan mértékű) kifizetései nem tartoznak ide, és a kiadások növelését az államháztartási bevételeket módosító diszkrecionális intézkedések (azaz a közvetlen és közvetett adókulcsok változása) hatásával kiigazítják;

40.  megjegyzi, hogy az országspecifikus pálya a tagállamok fokozottabb felelősségvállalása mellett erősíteni fogja a hitelességet és javítja a tagállamok szabályoknak való megfelelését; megjegyzi továbbá, hogy az országspecifikus pályáknak átlátható és átfogó gazdasági elemzésen, valamint a tagállamok és az Európai Bizottság között az európai szemeszter keretében folytatott egyeztetésen kell alapulniuk, amelynek keretében adott esetben konzultálni lehet az Európai Költségvetési Tanáccsal és a nemzeti független költségvetési intézményekkel;

41.  hangsúlyozza, hogy a kiadási szabályoknak automatikus stabilizáló hatásuk van(31); megjegyzi, hogy a kiadási szabályok hatékonyabbnak bizonyultak a költségvetési politika prociklikus tendenciájának csökkentése terén(32); hangsúlyozza az automatikus stabilizátorok fontosságát az egyre bizonytalanabb környezetben; tudomásul veszi továbbá az Európai Költségvetési Tanács arra vonatkozó ajánlását, hogy hozzanak létre kompenzációs számlát, ahol az elsődleges kiadások tervezett nettó növekedésétől való eltéréseket lehet felhalmozni;

42.  rámutat, hogy a gazdasági kormányzási keret középpontjában álló mérőszámoknak a politikai döntéshozók által könnyen megfigyelhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük az átláthatóság és érthetőség érdekében, mind a politikai döntéshozók, mind a nyilvánosság számára; megjegyzi, hogy az olyan módszerek, mint a teljesítményrés elemzése nem tesznek eleget e kritériumoknak; hangsúlyozza, hogy a válság utáni időszakban a teljesítményrés körüli bizonytalanság még a korábbinál is jelentősebb lesz; úgy véli, hogy bár a potenciális teljesítménynövekedés nem megfigyelhető, így azt becslés útján kell megállapítani, mégis kisebb valószínűséggel kell felülvizsgálni, mint a teljesítményrést;

43.  az Európai Költségvetési Tanáccsal egyetértésben javasolja, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot egy általános mentesítési rendelkezés elfogadására, melyet független és jól körülírt gazdasági elemzésen nyugvó vélemény alapján előre nem látható gazdasági fejlemények esetén lehetne alkalmazni, és amelynek célja az összetettség csökkentése, valamint az ez előre nem látható körülményekre való reagálás képességének megőrzése; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy ha egy független testület bevonására kerül sor, akkor további pontosításra van szükség annak összetételével kapcsolatban, a szabályokra vonatkozó döntések objektivitásának biztosítása érdekében, biztosítva annak függetlenségét és garantálva, hogy a folyamat ne szenvedjen késedelmet;

44.  hangsúlyozza, hogy amikor az államháztartásra nyomás nehezedik, az a tendencia figyelhető meg, hogy visszafogják a kormányzati beruházásokat; megjegyzi, hogy az EU-ban felmerült gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások célzott erőfeszítéseket tesznek szükségessé, különösen a társadalmi reziliencia növelése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a digitalizáció terén; kiemeli az uniós gazdasági kormányzási keret fontosságát, amely lehetővé teszi a kormányok számára az állami beruházások megvédését az államadósság fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az államháztartás minőségének javítása érdekében; kéri, hogy a felülvizsgált keret helyezzen nagyobb hangsúlyt az államadósság minőségére; kiemeli, hogy a minőségi államháztartás javítja az ország hosszú távú adósságának fenntarthatóságát és fokozza a hosszú távú növekedési potenciált;

45.  kiemeli az Európai Költségvetési Tanács azon véleményét, hogy bizonyos jól körülhatárolt, fenntartható növekedést ösztönző kiadásokat mentesíteni kellene az elsődleges kiadások nettó növekedési plafonja alól;

46.  hangsúlyozza, hogy a kormányok bevételei fontos részét képezik az államháztartás fenntarthatóságának és stabilitásuk segítheti a hiteles államadósság-csökkentési stratégia biztosítását; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket az adócsalás, az adókikerülés és az adókijátszás, valamint a pénzmosás ellen; megismétli, hogy a tagállamok e területen tett hatékony intézkedései bizalmat ébresztenek az államháztartás irányítása iránt; megjegyzi, hogy az adóemelés irányába ható nyomás elkerülése érdekében felelősségteljes kiadási politikát kell biztosítani;

47.  megjegyzi, hogy az Európai Költségvetési Tanács határozottan kiállt egy közös költségvetési kapacitás európai szintű bevezetése mellett, amely ösztönözhet az unió költségvetési szabályainak való nagyobb mértékű megfelelésre; megjegyzi továbbá, hogy ezt a véleményt más intézmények, például az IMF és az EKB is osztották;

48.  üdvözli az NGEU és a SURE kezdeményezést; hangsúlyozza, hogy az NGEU-t az uniós költségvetés által garantált adósságkibocsátás révén finanszírozzák; hangsúlyozza, hogy az uniós adósságkibocsátás(33) új, jó minőségű európai biztonságos eszközöket fog biztosítani; felszólítja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a helyreállítási csomagban és a SURE eszközben rejlő lehetőségeket a tagállamok közötti konvergencia javítása, az uniós politikák előmozdítása és az EU gazdasági sokkhatásokkal szembeni sebezhetőségének csökkentése érdekében; megjegyzi, hogy a jelenlegi NGEU és SURE eszközöket ideiglenesnek tervezték, és hangsúlyozza a NGEU- és a SURE-kötvényekből eredő adósságok átlátható visszafizetési tervének fontosságát;

A makrogazdasági egyensúlyhiány felügyelete

49.  hangsúlyozza a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás fontosságát az EU-n belüli makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelése, megelőzése és kezelése szempontjából; tudomásul veszi az Európai Számvevőszék arra vonatkozó megállapításait(34), hogy ugyan a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtási mechanizmusa általában jól kialakított, a benne rejlő lehetőségeket eddig nem aknázták ki teljes körűen, így nem tudta biztosítani az egyensúlyhiányok hatékony megelőzését és kiigazítását; megjegyzi továbbá, hogy az egyensúlyhiánnyal küzdő tagállamok besorolása nem átlátható, a nyilvánosság nem ismeri az eljárást és annak következményeit, és az ajánlások nem mozdítják elő kellőképpen az említett egyensúlyhiányok kezelésére irányuló szakpolitikai intézkedéseket, különösen az euróövezetben;

50.  kéri a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés hatékonyabb alkalmazását, ugyanakkor tudomásul veszi a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban használt eredménytábla (MIP-eredménytábla) Bizottság általi, legutóbbi technikai felülvizsgálatát, és üdvözli a jelentést alátámasztó részletes és átfogó elemzést; kitart amellett, hogy a MIP-eredménytáblát adatalapúvá és átláthatóvá kell tenni, valamint egyszerűsíteni kell olyan érdemi mutatókra és küszöbértékekre összpontosítva, amelyek egyértelműbben meghatározzák az euróövezet egyensúlyhiányait; emlékeztet arra, hogy az országspecifikus ajánlásokat a tagállamoknak címzett előretekintő iránymutatásként kell megfogalmazni; úgy véli, hogy el kell érni a mérsékelt ajánlásoknak való nagyobb megfelelést, és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó országspecifikus ajánlásoknak az egyensúlyhiányra közvetlen hatást gyakorló szakpolitikai intézkedésekre kell összpontosítaniuk, és adott esetben összhangban kell lenniük az euróövezeti ajánlásokkal;

51.  kiemelten fontosnak tartja, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás és a Stabilitási és Növekedési Paktum közötti kölcsönhatás egyértelmű és következetes legyen, mert csak így biztosítható célkitűzéseik megvalósítása;

52.  e tekintetben támogatja az Európai Költségvetési Tanács arra irányuló javaslatait, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás során alkalmazott szempontokat a fent említett kiadási szabály meghatározásakor is érvényesítsék, amely szerint – kölcsönös megállapodás alapján – a magas folyófizetésimérleg-hiánnyal rendelkező országoknak alacsonyabb felső korlátot kellene meghatározni kiadási célkitűzéseik tekintetében, míg a túlzott külső többlettel rendelkező országok esetében a kiadások növekedésének mértéke magasabb lenne;

53.  felszólít a makroprudenciális hatóságok fokozottabb bevonására a makrogazdasági egyensúlyhiányok makroprudenciális szempontból történő jobb észlelése érdekében, valamint a nemzeti termelékenységi tanácsok fokozottabb bevonására a makrogazdasági fejleményeknek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás során történő jobb megértése érdekében;

Kormányzás

54.  hangsúlyozza az uniós intézményi keret és a közösségi módszer fontosságát a szabályok megállapítása és hatékony érvényesítése, valamint a határozott politikai felelősségvállalás és elszámoltathatóság megőrzése és további erősítése szempontjából, és kiemeli, hogy a nemzeti szintű politikai felelősségvállalás vagy elszámoltathatóság hiánya növeli a szabályoknak való meg nem felelés mértékét;

55.  ragaszkodik a gazdasági kormányzási keret demokratikus legitimitációjának, számonkérhetőségének és ellenőrzésének megerősítéséhez; úgy véli, hogy a felelősségvállalás javítása érdekében a felelősségi köröket a döntéshozatal vagy a döntésvégrehajtás szintjén kell kijelölni, és a nemzeti parlamenteknek ellenőrizniük kell a nemzeti kormányok tevékenységét, az Európai Parlamentnek pedig az európai végrehajtókét; kiemeli ezért az intézmények szerepét, és hangsúlyozza a felelősségi körök különböző intézmények közötti kiegyensúlyozott megosztásának fontosságát az uniós gazdasági kormányzási keret végrehajtása során;

56.  emlékeztet arra, hogy az európai szemeszter a költségvetési, gazdasági, szociális és foglalkoztatási politikák Unió-szerte történő összehangolásának jól kialakított kerete, amely a fenntartható növekedésre, a fenntartható államháztartásra és a felfelé irányuló konvergenciára vonatkozó hosszú távú uniós célokat támogatja; megjegyzi, hogy a szemeszter kezdettől fogva kiterjedt többek között a pénzügyi ágazattal és az adózással kapcsolatos kérdésekre, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira; megjegyzi, hogy a gazdasági és társadalmi reziliencia további erősítése érdekében az EU-nak teljesítenie kell a szociális jogok európai pillérének elveit; emlékeztet arra, hogy a fenntartható növekedés előmozdítása a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és a költségvetés középtávú fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikák előmozdítását jelenti, továbbá a társadalmilag igazságos strukturális reformok előmozdítását, a növekedési potenciál növelését célzó beruházások fokozását, valamint a fenntartható és digitális gazdaságra való inkluzív átállás támogatását; hangsúlyozza, hogy fontos lenne a foglalkoztatási és szociális miniszterek és a pénzügyminiszterek közötti szorosabb együttműködés a szakpolitikai koordináció terén, különösen az euróövezetben; megjegyzi, hogy az európai szemeszter koncepcióját az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatának részét képező 1175/2011/EU rendelet vezette be, és hogy üdvözlendők a szemeszter folyamatának javítására irányuló bizottsági javaslatok;

57.  rámutat, hogy a felelősségvállalás hiánya az európai szemeszter egyik fő gyengesége; megjegyzi, hogy e keretnek tartalmaznia kell egy sor hosszú távú célkitűzést és uniós iránymutatást, amelyek összehangolják a nemzeti szükségleteket és prioritásokat megfelelően tükröző szakpolitikai döntéseket, az EU és a nemzeti intézmények és érdekelt felek közötti nyílt és inkluzív szakpolitikai párbeszéd alapján; úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz irányítási struktúrájából szerzett tapasztalatok nagyszerűen felhasználhatók a nemzeti felelősségvállalás, az EU stratégiai céljainak előmozdítása, a fenntartható növekedés és az országspecifikus ajánlások területén;

58.  felszólít az Európai Parlamentnek az európai szemeszter folyamatába való szorosabb bevonására; hangsúlyozza a mindenre kiterjedő vita fontosságát az átfogó célok és az iránymutatás meghatározása terén;

59.  emlékeztet arra, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodás megismétli, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak mint társjogalkotóknak egyenrangú felekként kell gyakorolniuk hatásköreiket, és ezért a Bizottságnak egyenlő módon kell kezelnie őket, továbbá hangsúlyozza a nemzeti parlamentek szerepét és felelősségét; rámutat, hogy az EUMSZ 121. és 126. cikke értelmében az Európai Parlament nem ellenőrizheti és nem módosíthatja a Tanács által az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat;

60.  felszólít az uniós és nemzeti szintű demokratikus ellenőrzés szigorítására a nemzeti kormányok felelősségre vonása érdekében; hangsúlyozza, hogy az erősebb nemzeti politikai felelősségvállalás és elszámoltathatóság magasabb szintű megfelelést eredményez; felszólít a parlamentközi együttműködés – többek között költségvetési paktum 13. cikkében előirányzott parlamentközi konferencia – továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy szükség esetén érdemi megbeszéléseket lehessen folytatni a kellő időben;

61.  elismeri az EU makrogazdasági párbeszédének fontosságát a felelősségvállalás és a szakpolitikai koordináció javítása szempontjából, ezért kéri azok élénkítését a kormány, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel folytatott, euróövezeti és nemzeti szintű párbeszéd révén, és mindkét szinten kéri eszmecsere kezdeményezését a központi bankokkal;

62.  emlékeztet arra, hogy – a jogszabályokkal összhangban – az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács elnökét, a Bizottságot és adott esetben az Európai Tanács vagy az eurócsoport elnökét, valamint a konkrét gazdasági kormányzási eljárások valamelyikének hatálya alatt álló tagállamokat, hogy jelenjenek meg az érintett bizottság előtt;

63.  hangsúlyozza a szociális jogok európai pillére és a környezetvédelmi célkitűzések végrehajtásának fontosságát összhangban az Unió éghajlati, környezeti és fenntartható fejlődési kötelezettségvállalásaival; arra ösztönzi a Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy ezeket a vállalásokat vegyék figyelembe az uniós gazdasági kormányzásban; kéri, hogy maradéktalanul vegyék figyelembe a szociális jogok európai pillérének szociális eredménytábláját a szociális jogok európai pillérének alapelveivel kapcsolatos tagállami teljesítmények nyomon követése során; tudomásul veszi a Bizottság kezdeményezését annak megerősítésére, hogy a felülvizsgált szociális eredménytábla az európai szemeszter keretében a szakpolitikai koordinációs keret részét fogja képezni; tudomásul veszi, hogy az uniós vezetők üdvözölték az európai szociális partnerek közös javaslatát a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés mérésére szolgáló alternatív mutatókra vonatkozóan, amelyek kiegészítik a GDP-t mint az inkluzív és fenntartható növekedést szolgáló jóléti mutatót; kéri, hogy a politikai ajánlások jobban tükrözzék az eredménytáblákat;

64.  úgy véli, hogy prioritásként kell kezelni a nemzeti költségvetési politikáknak a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalásokkal való összehangolását, és hogy a 2020-as éves fenntartható növekedési stratégiában meghatározott versenyképes fenntarthatóság koncepcióját és négy tengelyét továbbra is az EU hosszú távú növekedési stratégiájának átfogó prioritásaiként kell kezelni, az európai zöld megállapodással összhangban; megjegyzi, hogy az éghajlat valós és súlyos kockázatot jelent a tagállamok költségvetési politikáinak fenntarthatóságára nézve;

65.  egyetért az Európai Számvevőszékkel abban, hogy az európai szemeszteren belül javítani kell az országspecifikus ajánlások felépítését és végrehajtását(35); javasolja a szakpolitikai ajánlások célzottabb megfogalmazását, rövid és hosszú távú országspecifikus szakpolitikai célkitűzésekkel;

66.  üdvözli a független pénzügyi intézmények nemzeti költségvetési folyamatban betöltött szerepét érintő jelentős előrelépéseket, amelyek nyomon követés és független elemzés révén növelik a költségvetési politika átláthatóságát és elszámoltathatóságát; kéri a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a független költségvetési intézmények teljesítsék a megbízatásuk és feladataik teljesítéséhez szükséges feltételeket, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell ezen intézmények elszámoltathatóságát az Európai Parlament és adott esetben a nemzeti parlamentek felé;

67.  hangsúlyozza, hogy a jobb végrehajtás érdekében minden tagállamnak törekednie kell a határozott felelősségvállalásra a gazdaságpolitikai ajánlások tekintetében, valamint ezzel összefüggésben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a kölcsönös támogatás, az egymásra gyakorolt nyomás, valamint az ösztönzők és a fékek között;

68.  üdvözli az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság között létrejött intézményközi megállapodást;

69.  felszólítja a Bizottságot, hogy az érdekelt felek és az Európai Parlament megfelelő bevonásával folytassa a makrogazdasági kiigazítási programok kialakításának és végrehajtásának vizsgálatát, különösen tekintettel arra, hogy miként fokozható a döntéshozatali folyamat átláthatósága, demokratikus elszámoltathatósága és az azzal kapcsolatos felelősségvállalás; e tekintetben emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot a 472/2013/EU rendelettel kapcsolatban a plenáris ülésen elfogadott álláspontjára;

70.  megjegyzi, hogy a makrogazdasági kiigazítási programból kilépő tagállamok az európai szemeszter keretén belül is fokozott felügyelet alatt állnak, valamint hogy szükség esetén részletes felülvizsgálat végezhető;

71.  megjegyzi, hogy az eurócsoport és az euróövezeti csúcstalálkozó informális egyeztető fórumok a Gazdasági és Pénzügyi (Ecofin) Tanácson belül; felszólítja a tagállamokat, hogy a közösségi keretek között járjanak el, biztosítva az Európai Parlament társjogalkotói szerepét és demokratikus felügyelethez való jogát;

72.  kéri, hogy az eurócsoportra olyan eljárási szabályok vonatkozzanak, amelyek növelik a döntéshozatal átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát; kéri kölcsönös egyetértés kialakítását az eurócsoport és az Európai Parlament között arra vonatkozóan, hogy miként lehetne e célkitűzéseket a leghatékonyabban megvalósítani; hangsúlyozza azon mechanizmusok fontosságát, amelyek lehetővé teszik az euróövezeten kívüli tagállamok számára, hogy adott esetben részt vegyenek a vitában;

73.  hangsúlyozza, hogy az EU gazdasági kormányzására vonatkozó döntéshozatali keretnek a közösségi módszer alá kell tartoznia;

74.  hangsúlyozza, hogy fontos vitát folytatni a gazdasági kormányzásról az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében a polgárokkal, civil társadalmi szervezetekkel és szociális partnerekkel, valamint egy sor érdekelt féllel európai, tagállami, regionális és helyi szinten; e tekintetben úgy véli, az Európa jövőjéről szóló közelgő konferencia lehetőséget nyújthat arra, hogy megvitassák a nagyobb demokratikus legitimáció biztosítását azáltal, hogy az Európai Parlament nyilvános és demokratikus fórumként nagyobb szerepet kap a gazdaságpolitikai koordináció közös uniós szabályainak meghatározásában és végrehajtásában;

o
o   o

75.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az eurócsoportnak, a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 70. E, 2012.3.8., 19. o.
(2) HL C 33. E, 2013.2.5., 140. o.
(3) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
(4) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
(5) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
(6) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
(7) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(8) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
(9) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.
(10) HL L 140., 2013.5.27., 11. o.
(11) HL C 407., 2016.11.4., 86. o.
(12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.
(13) HL L 198., 2020.6.22, 13. o.
(14) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.
(15) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.
(16) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0124.
(17) HL L 159., 2020.5.20., 1. o.
(18) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0206.
(19) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0220.
(20) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0305.
(21) HL L 57., 2021.2.18, 17. o.
(22) Bizottság, SWD(2020)0098 – Európa helyreállítási szükségleteinek azonosítása, 2020.5.27., 14–16. o.
(23) Ez a becslés csak az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás (70 milliárd EUR), az oktatás és az élethosszig tartó tanulás (15 milliárd EUR), valamint a megfizethető lakhatás (57 milliárd EUR) kapcsán felmerülő szükségleteket veszi figyelembe. Forrás: Fransen, L., Bufalo, G., Reviglio, E., “Boosting Investment in Social Infrastructure in Europe - Report of the High-Level Task Force on Financing Social Infrastructure in Europe” (A társadalmi infrastruktúra beruházásainak növelése Európában – az európai társadalmi infrastruktúra finanszírozásával foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése), 2018, 116. o.
(24) Bizottság, SWD(2020)0098 – Európa helyreállítási szükségleteinek azonosítása, 2020.5.27., 18–20. o.
(25) Extreme disasters tend to lower economic output (A szélsőséges katasztrófák általában csökkentik a gazdasági teljesítményt, Botzen, Deschenes és Sanders, 2019); az IMF előrejelzése szerint az időjárással kapcsolatos jelentős katasztrófák negatív hatással lehetnek az egy főre jutó GDP-re, valamint a nagy természeti katasztrófák kezelésére jobban felkészült országok könnyebben enyhíthetik ezt a hatást.
(26) A Bizottság 2021. tavaszi gazdasági előrejelzései szerint 2020-ban az EU-ban a GDP 6,1%-kal, az euróövezetben pedig 6,6%-kal csökkent. A GDP növekedése rövid távon várhatóan csak lassan fog helyreállni: az EU-ra vetítve 2021-ben 4,2%-os, 2022-ben 4,4%-os, az euróövezetre vetítve 2021-ben 4,3%-os, 2022-ben pedig 4,4%-os növekedés várható.
(27) World Economic Outlook: Managing Divergent Recoveries, (Világgazdasági kilátások: az eltérő helyreállítások kezelése) IMF (2021. április).
(28) Különösen a helyreállítási csomagon és a SURE eszközön keresztül.
(29) Európai Költségvetési Tanács (2018), 2018. évi éves jelentés, szeptember, EKT és Európai Költségvetési Tanács (2020), 2020. évi éves jelentés, szeptember.
(30) 3–5 évre rögzített felső korlát, amely a várható potenciális teljesítménynövekedéstől, a várható inflációtól és az adóssághorgonytól való távolságtól függ.
(31) Az Európai Költségvetési Tanács uniós költségvetési szabályokról szóló értékelése, különös tekintettel a hatos csomagra és a kettes csomagra: „az elsődleges kiadások nettó felső határának automatikus stabilizáló hatása van: amikor a tényleges teljesítmény növekedésének üteme elmarad a potenciális teljesítménynövekedés ütemétől, az elsődleges kiadások nettó növekedése meghaladja a várt szintet, és a kiadások GDP-arányos növekedése hozzájárul a gazdaság stabilizálásához; ugyanakkor, ha a tényleges GDP-növekedés üteme meghaladja a trend alapján várt szintet, a nettó kiadások GDP-arányos mértéke csökkenni fog.”.
(32) Manescu, C., Bova, E. (2021), Effectiveness of national expenditure rules: Evidence from EU member states (A nemzeti kiadási szabályok hatékonysága: Az uniós tagállamokból származó bizonyítékok.).
(33) NGEU- és SURE-kötvények.
(34) 03/2018. sz. különjelentés: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás ellenőrzése, Európai Számvevőszék.
(35) Európai Számvevőszék.


A nicaraguai helyzet
PDF 139kWORD 51k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása a nicaraguai helyzetről (2021/2777(RSP))
P9_TA(2021)0359RC-B9-0400/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nicaraguáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az emberi jogok és a demokrácia nicaraguai helyzetéről szóló, 2019. december 19-i állásfoglalására(1), valamint a külföldi ügynökökről szóló nicaraguai törvényről szóló, 2020. október 8-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásra(3),

–  tekintettel a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2020. december 7-i (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletre(4) és (KKBP) 2020/1999 tanácsi határozatra(5), a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2019/1720 határozat módosításáról szóló, 2020. május 4-i (KKBP) 2020/607 tanácsi határozatra(6), a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2019/1716 rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. május 4-i (EU) 2020/606 tanácsi végrehajtási rendeletre(7), valamint az ilyen szankciók 2021. október 15-ig történő megújításáról szóló határozatra,

–  tekintettel a főképviselőnek az Európai Unió nevében a romló nicaraguai politikai helyzetről tett, 2021. június 10-i nyilatkozatára, szóvivőjének az új választási törvényről szóló, 2021. május 6-i nyilatkozatára, valamint 59 ország Nicaraguáról szóló, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2021. június 22-i 47. ülésén tett együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság elnökének és a Közép-Amerika országaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökének az ellenzéki vezetők jelenleg is tartó nicaraguai fogva tartásáról szóló, 2021. június 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa szóvivőjének Nicaraguáról szóló, 2021. május 28-i nyilatkozatára, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosának, Michelle Bachelet-nek az Emberi Jogi Tanács 2021. június 22-i 47. ülésén a nicaraguai emberi jogi helyzetről adott szóbeli tájékoztatására,

–  tekintettel az Amerikai Államok Szervezete (OAS) főtitkárságának a nicaraguai Legfelsőbb Választási Tanács bíráinak megválasztásáról és a nicaraguai választási reformról szóló, 2021. május 6-i nyilatkozatára, valamint a nicaraguai helyzetről szóló, 2021. június 15-i állásfoglalására,

–  tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának nyilatkozataira, a Nicaraguai Különleges Megfigyelő Mechanizmus (MESENI) által közzétett hírlevelekre, valamint Antonia Urrejola biztosnak, az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága elnökének az Amerikai Államok Szervezete Állandó Tanácsának a nicaraguai helyzetről tartott 2021. június 23-i rendkívüli ülésén tett észrevételeire,

–  tekintettel az emberi jogok és a demokrácia 2020. évi világbeli helyzetéről szóló, a Tanács által 2021. június 21-én elfogadott uniós éves jelentés Nicaraguáról szóló fejezetére,

–  tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel Nicaragua alkotmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok és a demokrácia tekintetében Nicaraguában kialakult helyzet a 2018. áprilisi polgári tiltakozások erőszakos leverése óta jelentős mértékben tovább romlott; mivel azóta politikai okokból legalább 130 embert megfosztottak szabadságától, míg a kormány ellentáborához tartozók és családtagjaik a rendőség és a kormányszimpatizánsok folyamatos közvetlen és online zaklatásának árnyékában élnek; mivel az önkényes fogva tartást egyre gyakrabban használják az aktivisták és a másként gondolkodók büntetésére a 2018-as tiltakozások óta; mivel az aktivisták különösen ki vannak téve az erőszaknak, többek között a szexuális és a nemi alapú erőszaknak; mivel a fogva tartottakkal rosszul bánnak a börtönben, megtagadják tőlük az orvosi ellátást és az ügyvédeikhez való hozzáférést, támadják őket és szexuális erőszakot követnek el velük szemben, miközben a kormány ellen tiltakozó személyeket a legszigorúbban őrzött cellákba helyezik, ahol fokozott megfigyeléssel, átvizsgálással és elkülönítéssel szembesülnek; mivel különös aggodalomra ad okot a szabadságuktól megfosztott nők és idősebb felnőttek helyzete;

B.  mivel a jelenlegi helyzet miatt 2018 óta több mint 108 000 nicaraguai kényszerült elmenekülni és menedéket keresni szomszédos országokban, akik háromnegyede Costa Ricában keresett védelmet;

C.  mivel 2021. május 4-én a nicaraguai nemzetgyűlés elfogadta a 331. számú választási törvény reformját, amely magában foglalja a közelmúltban elfogadott büntető törvényeket; mivel az említett reform a választási versenyt és a politikai jogok gyakorlását korlátozó szabályokat is bevezet, amelyek tovább korlátozzák a politikai ellenzék részvételét, valamint – a nemzetközi normákkal ütköző módon – korlátok közé szorítja a polgári szabadságjogokat, így különösen például a közéletben való szerepvállaláshoz fűződő jogot, az egyesülés szabadságát, a véleménynyilvánítás szabadságát, a társadalmi ellenálláshoz való jogot, valamint a jogvédelemhez fűződő jogot; mivel ezek a reformok figyelmen kívül hagyják az ellenzék, a civil társadalom és a nemzetközi közösség követeléseit;

D.  mivel az új Legfelsőbb Választási Tanács (SEC) a nicaraguai választási folyamatot felügyelő és irányító testület; mivel ezt a folyamatot egy pártatlan, független és átlátható testületnek kell irányítania, amely tiszteletben tartja a demokratikus elveket és a lakosság polgári és politikai jogainak tényleges és pluralisztikus gyakorlását; mivel a Legfelsőbb Választási Tanács tagjait az Ortega által szigorúan ellenőrzött nicaraguai nemzetgyűlés nevezte ki; mivel a Legfelsőbb Választási Tanács ezért elfogult és átláthatatlan szerv, és ez tovább bomlasztja a politikai folyamatot; mivel ezek a kinevezések, a közelmúltbeli választási reformmal együtt a kormányzó többség akaratát tükrözik, nem pedig a kormány és az ellenzéki csoportok közötti, az EU és a nemzetközi közösség által több alkalommal is szorgalmazott párbeszéd eredményeként születtek;

E.  mivel a nicaraguai hatóságok az elmúlt hetekben két politikai pártot oszlattak fel jogszerű eljárás nélkül, a nemzetközi normákkal ellentétes módszerek alkalmazásával; mivel a politikai pártok – a Partido de Restauración Democrática és a Partido Conservador – feloszlatása és olyan politikailag motivált bűnügyi nyomozások indítása, amelyek a demokratikus ellenzéki jelöltek jogszerű eljárás nélküli kizárásához vezethetnek, nemcsak a jelöltek választhatósághoz való jogát, hanem a választók azon jogát is aláássák, hogy a választásuk szerinti jelölteket válasszák meg; mivel ezek az intézkedések az igazságszolgáltatási rendszer politikai célú felhasználásával párosulva ellentétesek az alapvető demokratikus elvekkel, és súlyosan sértik a nicaraguai népnek a nicaraguai alkotmány és a nemzetközi jog szerinti jogait;

F.  mivel 2021. június eleje óta a demokratikus ellenzék legalább 21 tagját – köztük hat elnökjelöltet, valamint szakszervezeti és politikai vezetőket – önkényesen tartóztatták le politikailag motivált és homályos büntetőjogi vádak alapján, anélkül, hogy az eljárási garanciákat súlyosan sértő eljárás során bármilyen bizonyíték állt volna rendelkezésre, ami bizonyítja az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányát; mivel az ellenzék több tucat vezető tagja számolt be arról, hogy módszeresen zaklatják őket, és folyamatos megfélemlítés árnyékában élnek, a rendőrök szinte állandó jelleggel otthonaik előtt állomásoznak vagy követik őket az utcákon, ezzel korlátozva szabad mozgásukat;

G.  mivel a nicaraguai kormány az elmúlt években egyre korlátozóbb jogszabályokat fogad el, például a külföldi ügynökök szabályozásáról szóló törvényt, a számítástechnikai bűnözés elleni külön törvényt, a gyűlöletbűncselekmények elleni törvényt, a nép függetlenséghez, szuverenitáshoz és önmeghatározáshoz való jogainak a békét szolgáló védelméről szóló törvényt, valamint a büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról szóló törvényt, amely az alkotmány szerinti 48 órás időtartam helyett 90 napra emelte a vizsgálati időszakot; mivel ezek a törvények intézményesítik az elnyomást, és legalizálják az országban az elfogadásuk óta elkövetett cselekményeket;

H.  mivel a független média folyamatos zaklatása és kriminalizálása korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot és aláássa a nyilvánosság valódi tájékoztatáshoz való jogát; mivel a véleménynyilvánítás szabadsága – mind online, mind offline – mindig alapvető fontosságú minden demokrácia számára, de különösen fontos a választási időszakokban; mivel a kormányzati hatóságok és a kormánypárti média nyilvános nyilatkozatai arra irányulnak, hogy megbélyegezzék a másként gondolkodónak tekintett személyeket;

I.  mivel ezek a nicaraguai kormány felügyelt aggasztó fejlemények azt mutatják, hogy a rezsim egyre inkább tekintélyelvűvé válik azáltal, hogy elzárja a demokrácia, a nemzeti megbékélés és a konfliktus békés megoldása érdekében történő nemzetközi közvetítés terét, és egyértelműen akadályozza, hogy 2021. november 7-én szabad és tisztességes választásokat tartsanak; mivel az Unió és más nemzetközi szereplők és emberi jogi szervezetek figyelmeztettek arra, hogy fennáll annak a komoly kockázata, hogy ezeket a jogszabályokat kifejezetten az elnyomó politikákat bíráló személyekkel szemben fogják alkalmazni;

J.  mivel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának független szakértők alkotta interdiszciplináris csoportja már jelezte, hogy az utcai tüntetések leveréséhez alkalmazott módszerek akár emberiesség elleni bűncselekményeknek is minősülhetnek;

K.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által Nicaragua számára kiadott ajánlások szinte egyikét sem hajtották végre, ami folyamatos büntetlenséghez és további jogsértésekhez vezetett;

L.  mivel a nicaraguai nemzetgyűlés fogyasztóvédelmi törvényének (842. számú törvény) reformja arra kötelezi a bankokat, hogy nyissanak számlát azon személyek hozzátartozói számára, akiket az Egyesült Államok kormánya vagy más országok szankciókkal sújtottak, és akiket korrupcióval, pénzmosással és az emberi jogok megsértésével vádolnak; mivel a vádak szerint az Ortega-Murillo család egy távközlési, energiaipari és más ágazatokra is kiterjedő vállalatbirodalmat épít ki;

M.  mivel a demokrácia és a jogállamiság fejlődése és megszilárdulása, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása az EU külső politikáinak szerves részét képezi, és azokat az Európai Unió és Közép-Amerika országai között 2012-ben kötött társulási megállapodás is magában foglalja;

1.  szolidaritását fejezi ki a nicaraguai lakossággal, és erőteljesen elítéli a nicaraguai hatóságok által a demokratikus ellenzéki pártokkal és azok tagjaival, újságírókkal és a média más szegmenseiben dolgozókkal, diákokkal, őslakosokkal, emberijog-védőkkel és a civil társadalommal, valamint családtagjaikkal szembeni elnyomó intézkedéseket, és különösen az okozott haláleseteket; felszólít a korlátozó intézkedések, az elnyomás és az emberi jogi jogsértések azonnali beszüntetésére, és felszólít a nicaraguai kormány elszámoltatására a 2018 óta elkövetett súlyos jogsértésekért;

2.  felszólít az önkényesen fogva tartott valamennyi politikai fogoly, többek között Cristiana Chamorro, Arturo Cruz, Félix Maradiaga, Juan Sebastián Chamorro, Miguel Mora és Medardo Mairena előzetes elnökjelöltek, José Pallais, José Adán Aguerri, Dora María Téllez, Hugo Torres, Víctor Hugo Tinoco, Violeta Granera, Ana Margarita Vijil, Suyen Barahona és Pedro Joaquín Chamorro politikai vezetők és egyéb ellenzéki aktivisták, emberi jogi jogvédők és újságírók azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására; felszólít továbbá alapvető jogi biztosítékaik, emberi jogaik, valamint polgári és politikai jogaik tiszteletben tartásának biztosítására; követeli, hogy a kormány haladéktalanul szolgáljon bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy a bebörtönzöttek még életben vannak, és hogy jelenleg hol tartják őket fogva; emlékeztet arra, hogy teljes körű biztosítékot kell nyújtani a száműzetésben lévők számára, hogy visszatérhessenek hazájukba;

3.  kéri, hogy Nicaragua kormánya oldja fel a de facto ostromállapotot, tartsa tiszteletben a nemzeti rendőrség mint nem politikai, pártatlan és tanácskozási joggal nem rendelkező erő szerepét, fegyverezze le a félkatonai erőket, tegyen eleget a Polgári Szövetséggel kötött megállapodásoknak és állítsa helyre a polgárok jogait; ismételten felszólítja a kormányt, hogy tegye lehetővé a civil társadalmi szervezetek számára, hogy biztonságos és támogató környezetben működjenek anélkül, hogy megtorlástól kellene tartaniuk;

4.  ismételten felszólít az inkluzív párbeszéd és a demokrácia helyreállítására, mivel ez az egyetlen békés kivezető út a nicaraguai politikai, gazdasági és társadalmi válságból; hangsúlyozza, hogy befogadó és átlátható módon kell reformokat elfogadni; felhívja az EU nicaraguai küldöttségét, hogy folytassa és fokozza diplomáciai szerepvállalását a választási folyamat kapcsán, és továbbra is lépjen kapcsolatba a hatóságokkal a nicaraguai válság politikai megoldása érdekében;

5.  sürgeti a nicaraguai hatóságokat, hogy az OAS 2020. október 21-i állásfoglalásában előírt nemzetközi paraméterekkel összhangban azonnal módosítsák a választási törvényt, nevezzenek ki pártatlan személyeket a különböző választási struktúrákba, állítsák vissza a jogaiktól megfosztott pártok jogállását, tartsák tiszteletben a nicaraguaiak választáshoz és választhatósághoz való jogát, és garantálják a hazai és nemzetközi választási megfigyelő szervek korlátlan jelenlétét, miközben elkötelezik magukat a választások utáni békés politikai együttélés mellett; hangsúlyozza, hogy a választások és az azokon megválasztandó kormány Európai Parlament által történő elismerése érdekében végre kell hajtani az Amerikai Államok Szervezete és a nemzetközi szervezetek által kért változtatásokat, különösen a szabad, hiteles és méltányos választási folyamatot lehetővé tevő jogok és szabadságok helyreállítását;

6.  elítéli a korlátozó és büntető törvények elfogadását és végrehajtását, és felszólít azok azonnali hatályon kívül helyezésére; hangsúlyozza, hogy ezek a jogszabályok ellentétesek a nicaraguai állampolgárokat megillető, a Nicaraguai Köztársaság alkotmányában, az Amerikaközi Demokratikus Chartában, valamint a többi olyan nemzetközi egyezményben rögzített jogokkal és szabadságokkal, amelyeket Nicaragua aláírt; elutasítja, hogy Nicaragua tekintélyelvű kormánya nem megfelelően használja fel az intézményeket és a jogszabályokat azzal a szándékkal, hogy kriminalizálja a civil társadalmi szervezeteket és a politikai ellenzéket;

7.  ismételten felszólítja a nicaraguai hatóságokat, hogy biztosítsanak akadálytalan hozzáférést az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR), az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) és annak interdiszciplináris független szakértői csoportja (GIEI), a Nicaraguai Különleges Megfigyelő Mechanizmus (MESENI), a nemzetközi civil társadalmi szervezetek és az európai intézmények számára az emberi jogok Nicaraguában való tiszteletben tartásának biztosítása érdekében; ismételten felszólít az emberi jogokat védő szervezetek, így például a Nicaraguai Emberi Jogi Központ (Centro Nicaragüense de Derechos Humanos – CENIDH) jogi személyiségének azonnali helyreállítására;

8.  felszólítja Nicaragua kormányát, hogy hozzon létre független vizsgáló testületet, amely nemzetközi szakértők bevonásával ellenőrzi, hogy a főügyészség hiteles, pártatlan és kimerítő vizsgálatokat végez a rendőrség vezető beosztású tagjainak a 2018. évi erőszakos fellépésekkel kapcsolatban és azt követően elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekkel összefüggő állítólagos felelőssége kapcsán;

9.  felhívja a Közép-amerikai Integrációs Rendszert (SICA) és annak tagállamait, hogy vállaljanak aktív szerepet a demokrácia Nicaraguán belüli védelmében, megóvásában és előmozdításában, valamint az emberi jogok nicaraguai védelmében, amint azt az 1991. évi Tegucigalpai Jegyzőkönyv rögzíti, a Közép-Amerika demokratikus biztonságáról szóló 1995. évi keretegyezmény pedig megerősített azzal, hogy 1. cikkében kimondja, hogy a demokrácia az általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon megválasztott kormányokon, valamint az emberi jogoknak a közép-amerikai régiót alkotó államokon belüli, feltétel nélküli tiszteletben tartásán alapul;

10.  felhívja a Pénzügyi Akció Munkacsoportot (FATF), hogy hozza létre a szükséges koordinációt az Egyesült Államok Külföldi Vagyon Ellenőrzésével Foglalkozó Hivatalával annak érdekében, hogy az Ortega-Murillo-rezsimtől és annak kollaboránsaitól eredő, valamint az európai országokban fennálló kereskedelmi kapcsolataikból és eszközeikből származó illegális műveletekkel szemben biztosítani lehessen a nemzetközi pénzügyi biztonságot; hangsúlyozza, hogy Nicaragua 2020 októbere óta szerepel az FATF tiltólistáján;

11.  felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy mielőbb terjesszék ki a szankcionálandó személyek és szervezetek listáját, többek között Nicaragua elnökére és alelnökére, valamint belső körükre, különös figyelmet fordítva arra, hogy ne érje kár a nicaraguai népet; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani és biztosítani kell, hogy a civil társadalmi szervezeteknek, az emberi jogi aktivistáknak és a nicaraguai népnek többek között az EU fejlesztési és humanitárius programjain keresztül nyújtott uniós támogatás a tényleges kedvezményezettekhez, ne pedig a kormányhoz és a hatóságokhoz jusson el, a Covid19 és a jelenlegi kormányzati elnyomás hatásának enyhítése, valamint annak megelőzése érdekében, hogy ez a válság humanitárius válsággá váljon; emlékeztet arra, hogy az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás fényében Nicaraguának tiszteletben kell tartania és meg kell szilárdítania a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok alapelveit, és megismétli azon követelését, hogy a jelenlegi körülmények fényében léptessék életbe a társulási megállapodás demokratikus záradékát;

12.  elismeri és támogatja az EU nicaraguai küldöttsége által egy rendkívül bonyolult környezetben tett erőfeszítéseket és az elvégzett hasznos munkát; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy képviselőiken és nicaraguai nagykövetségeiken keresztül a helyszínen kísérjék szoros figyelemmel a helyzet alakulását, többek között a bírósági tárgyalások nyomon követésével, valamint a börtönben vagy házi őrizetben lévő, rendszert bíráló személyek és ellenzéki vezetők meglátogatásával;

13.  felhívja az EU nicaraguai küldöttségét és adott esetben a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a sürgősségi vízumok kiadását és biztosítsanak ideiglenes politikai menedéket az uniós tagállamokban;

14.  kéri, hogy az Elnökök Értekezlete a Közép-Amerika országaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség bevonásával küldjön tényfeltáró küldöttséget Nicaraguába az emberi jogi és politikai helyzet értékelése céljából;

15.  ismételten emlékeztet arra, hogy 2019. március 14-i állásfoglalásában kérte a továbbra is a nicaraguai kormány védelme alatt Managuában élő Alessio Casimirri azonnali kiadatását Olaszországnak, ahol hatszoros, jogerős életfogytiglani szabadságvesztést kell letöltenie a volt miniszterelnök és a Kereszténydemokrata Párt vezetője, Aldo Moro 1978. március 16-i római elrablásában és meggyilkolásában, valamint testőreinek meggyilkolásában való bizonyított részvétele miatt;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, a Limai Csoportnak és a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 255., 2021.6.29., 65. o.
(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0259.
(3) HL L 346., 2012.12.15., 3. o.
(4) HL L 410. I, 2020.12.7., 1. o.
(5) HL L 410. I, 2020.12.7., 13. o.
(6) HL L 139. I, 2020.5.4., 4. o.
(7) HL L 139. I, 2020.5.4., 1. o.


A törökországi ellenzék elnyomása, különös tekintettel a HDP-re
PDF 139kWORD 50k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása a törökországi ellenzékkel, különösen a Népek Demokratikus Pártjával (HDP) szembeni elnyomásról (2021/2788(RSP))
P9_TA(2021)0360RC-B9-0406/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Törökországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Bizottság Törökországról szóló 2019. és 2020. évi jelentéseiről szóló 2021. május 19-i(1), a törökországi emberi jogi helyzetről, különösen Selahattin Demirtaş és más lelkiismereti foglyok ügyéről szóló 2021. január 20-i(2), valamint a törökországi helyzetről, különösen a megválasztott polgármesterek elmozdításáról szóló, 2019. szeptember 19-i(3) állásfoglalására,

–  tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0660) és az azt kísérő, Törökországról szóló 2020. évi jelentésre (SWD(2019)0355),

–  tekintettel az EU és Törökország közötti, 2005. október 3-i tárgyalási keretre, valamint arra, hogy az összes tagjelölt országhoz hasonlóan Törökország EU-hoz való csatlakozásának feltétele, hogy maradéktalanul eleget tegyen a koppenhágai kritériumoknak,

–  tekintettel az Európai Tanács külkapcsolatokról szóló 2021. június 24-i következtetéseire, valamint a Tanács és az Európai Tanács Törökországról szóló egyéb következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2021. március 22-i közös nyilatkozatára az EU és Törökország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális állásáról (JOIN(2021)0008),

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat külügyi és biztonságpolitikai szóvivőjének a megválasztott polgármesterek felfüggesztéséről és több száz személy délkelet-törökországi fogva tartásáról szóló 2019. augusztus 19-i nyilatkozatára, valamint 2020. december 21-i és 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Josep Borrell, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos 2021. március 18-i közös nyilatkozatára a Népek Demokratikus Pártjával kapcsolatos legutóbbi fellépésekről;

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 46. cikkére, melynek értelmében a szerződő felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) végleges ítéletét minden olyan ügyben, amelyben félként szerepelnek,

–  tekintettel az EJEB nagytanácsának a Selahattin Demirtaş kontra Törökország ügyben 2020. december 22-én hozott ítéletére (14305/17),

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2020. október 23-i 2347. számú, „Új elnyomó intézkedések a politikai ellenzékkel és a polgári ellenvéleményekkel szemben Törökországban: az Európa Tanács normái védelmének sürgős szükségessége” című állásfoglalására, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2019. január 24-i 2260. számú, „Az ellenzéki politikusok romló helyzete Törökországban: mit lehet tenni alapvető jogaik védelme érdekében az Európa Tanács egyik tagállamában?” című határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az alapvető szabadságokat és a jogállamiságot érintő általános visszaesés közepette a török hatóságok folyamatosan és egyre inkább célba vették a törökországi ellenzéki pártokat, különösen a Népek Demokratikus Pártját (HDP);

B.  mivel 2021. március 17-én a török Semmítőszék főügyésze benyújtotta a HDP – a török parlament harmadik legnagyobb pártja – megszüntetésére irányuló első indítványát az Alkotmánybírósághoz; mivel az Alkotmánybíróság nagykamarája 2021. március 31-én eljárási hiányosságokat állapított meg ebben a vádiratban, és úgy határozott, hogy visszaküldi azt a főügyész hivatalának; mivel 2021. június 7-én felülvizsgált vádirat benyújtására került sor, amely a párt megszüntetése mellett a HDP közel 500 politikusának a politikai tevékenység gyakorlásától való eltiltását és a párt bankszámláinak befagyasztását kérte; mivel az Alkotmánybíróság nagykamarája 2021. június 21-én egyhangúlag elfogadta a felülvizsgált vádiratot;

C.  mivel a főügyész a HDP elleni vádak többségét a Kobanîban tartott 2014. októberi tüntetésekre alapozta, amelyekkel kapcsolatban a HDP politikusai, köztük Selahattin Demirtaş és Figen Yüksekdağ volt társelnökök ellen jogi eljárás van folyamatban; mivel ezek a vádak főként a HDP Központi Igazgatóságának (2014. október 6-i) Twitter-üzenetén alapultak, amely arra hívta fel az embereket, hogy tiltakozzanak Kobanî népével szolidaritásban az ISIS ellen és Törökország Kobanîval szembeni embargója ellen; mivel a tüntetések során elhunyt több mint ötven ember, akiknek túlnyomó többsége a HDP tagja vagy szimpatizánsa volt, akik a török rendőrséggel folytatott összecsapásokban vesztette életét;

D.  mivel a „Kobanî-perben” 108 HDP-tag ellen emeltek vádat; mivel közülük 28 személy előzetes letartóztatásban van; mivel hat személlyel szemben bírósági természetű korlátozások vannak érvényben, és 75 személy ellen elfogatóparancsot adtak ki; mivel a Parlament továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a Kobanî-pert és más vonatkozó ügyeket;

E.  mivel az Alkotmánybíróság a múltban hat kurdbarát politikai pártot tiltott be;

F.  mivel az EJEB több alkalommal megállapította, hogy a politikai pártok feloszlatása sérti az emberi jogok európai egyezményének 11. cikke szerinti egyesülési jogot; mivel az Európai Tanács 2021. június 24-i következtetéseiben megállapítja, hogy a politikai pártok elleni célzott támadások jelentős visszaesést jelentenek az emberi jogok szempontjából, és ellentétesek Törökországnak a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeivel, továbbá megállapítja, hogy az e kérdésről folytatott párbeszéd a jövőben is szerves részét képezi az EU és Törökország közötti kapcsolatoknak;

G.  mivel 2021. június 17-én meggyilkolták Deniz Poyrazt, a HDP alkalmazottját és tagját a párt ízmiri irodájában; mivel halála után állítólag megcsonkították; mivel 2015-ben és 2016-ban támadás ért több száz HDP pártirodát – köztük az ankarai székházat is –, és sok iroda le is égett;

H.  mivel a HDP mintegy 4000 tagja és tisztviselője – köztük számos parlamenti képviselő – továbbra is börtönben van;

I.  mivel a HDP három parlamenti képviselőjét megfosztották parlamenti képviselői mandátumától és mentelmi jogától, és ezt követően letartóztatták őket;

J.  mivel 2021. június 30-án az igazságügyi minisztérium ügyészei az eljárásokról szóló összefoglalókat terjesztettek a török Nagy Nemzetgyűlés közös alkotmányügyi és igazságügyi parlamenti bizottsága elé, kérve hat különböző ellenzéki párt 20 ellenzéki parlamenti képviselője jogalkotási mentelmi jogának felfüggesztését; mivel ezek az eljárások a HDP 15 parlamenti képviselője, Kemal Kılıçdaroğlu, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője és minden ellenzéki párt – nevezetesen a Demokratikus Régiók Pártja (DBP), az İYİ (Jó) párt, a Török Munkáspárt (TİP) és a Demokrata Párt (DP) – egy-egy törvényhozója ellen irányulnak;

K.  mivel Kemal Kılıçdaroğluval, a fő ellenzéki párt vezetőjével szemben eljárás folyik a török elnök állítólagos megsértése miatt, ami miatt négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető; mivel Recep Tayyip Erdoğan elnök is pert indított vele szemben 2021. január 11-én, amelyben egy millió TRY kártérítést követel;

L.  mivel Selahattin Demirtașt, a HDP korábbi társelnökét és a 2014-es és 2018-as választások elnökjelöltjét több mint négy éve tartják fogva megalapozatlan vádak alapján és a szabadon bocsátását támogató két EJEB-határozat ellenére;

M.  mivel ugyanebben az ítéletben az EJEB megállapította, hogy a HDP központjának a Kobanî népével való szolidaritásra irányuló felhívása a politikai véleménynyilvánítás keretein belül maradt, mivel nem értelmezhető erőszakra való felhívásként; mivel a bíróság kijelentette, hogy a 2014. október 6. és 8. között elkövetett erőszakos cselekmények – bármennyire is sajnálatosak – nem tekinthetők a HDP központjától származó Twitter-üzenetek közvetlen következményének;

N.  mivel a 2019. március 31-i helyhatósági választások óta a Törökország délkeleti részén a HDP színeiben demokratikusan megválasztott 65 polgármester közül 59-et kormány által kinevezett tartományi kormányzók vagy megbízottak váltottak fel azon az alapon, hogy terrorizmussal való állítólagos kapcsolatuk miatt bűnügyi nyomozás alatt állnak; mivel a 36 letartóztatott személy közül 32-t a bírósági eljárás során szabadon bocsátottak, de 6 megválasztott társpolgármester továbbra is börtönben van;

O.  mivel az igazságszolgáltatás intézményi függetlenségének hiányához vezető romló strukturális problémák továbbra is hatással vannak az ellenzéki pártok jogaira;

1.  továbbra is mély aggodalommal töltik el a törökországi ellenzéki pártok ellen irányuló folyamatos támadások és a nyomásgyakorlás, és különösen az, hogy a HDP-t – és annak ifjúsági szervezetét – a török hatóságok egyre inkább kiemelten célba veszik; elítéli a HDP-vel és a bármely más török ellenzéki párttal szembeni ezen elnyomást, ami aláássa a demokratikus rendszer megfelelő működését; sürgeti a török kormányt, hogy vessen véget ennek a helyzetnek, és biztosítsa, hogy az ország valamennyi politikai pártja a pluralista és demokratikus rendszer alapelveivel összhangban szabadon és teljes mértékben gyakorolhassa legitim tevékenységét;

2.  határozottan elítéli, hogy Törökország főügyésze ismételten vádat emelt az Alkotmánybíróságon a HDP feloszlatása és közel 500 HDP-tag – köztük jelenlegi vezetőinek nagy része – politikai tevékenységének betiltása céljából, ami megakadályozná őket abban, hogy a következő öt évben bármilyen politikai tevékenységet folytassanak; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Alkotmánybíróság egyhangúlag úgy határozott, hogy tárgyalni fogja ezt az ügyet; komoly aggodalommal állapítja meg, hogy a HDP feloszlatásának ügye a párttal szembeni, évek óta zajló leszámolás csúcspontja, amelynek során több ezer párttagot, vezetőt, parlamenti képviselőt, helyi önkormányzati képviselőt és társpolgármestert állítottak bíróság elé, főként terrorizmussal kapcsolatos vádak alapján;

3.  szilárd meggyőződése, hogy a HDP Törökország demokratikus intézményeiben való részvétele alapvetően fontos a török társadalom befogadóbbá tételének és a kurd kérdés békés rendezéséhez vezető pozitív kilátások kialakításának szempontjából; e tekintetben megismétli, hogy mivel a HDP szilárdan elkötelezett a demokratikus intézmények révén történő részvétel mellett, középtávon súlyos politikai hiba lenne a párt betiltása, és visszafordíthatatlan csapást jelentene a pluralizmusra és a demokratikus elvekre, több millió törökországi választót hagyva képviselet nélkül;

4.  határozottan elítéli a HDP tagja és munkatársa, Deniz Poyraz meggyilkolását és a párt irodái elleni támadást İzmirben; részvétét fejezi ki Deniz Poyraz rokonainak és barátainak; sürgeti a hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki ezt az esetet, és a felelősöket állítsák bíróság elé;

5.  felhívja a török hatóságokat, hogy tartózkodjanak a HDP elleni uszítástól, és hozzák meg a szükséges intézkedéseket a párt irodáinak és tisztségviselőinek – többek között parlamenti képviselőinek, választott önkormányzati képviselőinek és társpolgármestereinek – védelmére;

6.  elítéli a jogállamiság önkényes alkalmazását a folyamatban lévő Kobanî-per során, amely az ügy újbóli megnyitásához vezetett, és elítéli a bírósági eljárások során különösen a bírói függetlenség, a pártatlanság, a teljes méltányosság és az eljárási biztosítékok hiányát; mélységes aggodalmát fejezi ki a tágan értelmezhető terrorizmus elleni jogszabályokkal való visszaélések miatt; ismét felszólítja a törökországi hatóságokat, hogy hangolják össze terrorizmusellenes jogszabályaikat a nemzetközi normákkal az alapvető jogok és szabadságok, valamint az arányosság és a törvény előtti egyenlőség hatékony védelme érdekében;

7.  elítéli a HDP parlamenti képviselői, Leyla Güven, Ömer Faruk Gergerlioğlu és Musa Farisoğulları parlamenti képviselői mandátumuktól és mentelmi joguktól való megfosztását és azt követő letartóztatásukat; üdvözli az Alkotmánybíróság legutóbbi, 2021. július 1-jei ítéletét, amelyben egyhangúlag megállapította, hogy megsértették Gergerlioğlu képviselő megválasztásához és politikai tevékenységben való részvételhez való jogát, valamint a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jogát; üdvözli Gergerlioğlu szabadon bocsátását, és sürgeti a török hatóságokat és az alsóbb szintű bíróságokat, hogy hajtsák végre az Alkotmánybíróság határozatát, és állítsák vissza parlamenti státuszát; felszólít a HDP két másik parlamenti képviselőjének azonnali szabadon bocsátására és az ellenük felhozott valamennyi vád ejtésére; elítéli az ellenzéki parlamenti képviselők képviselői jogállásának ismétlődő visszavonását, ami súlyosan rontja a török parlamentről mint demokratikus intézményről alkotott képet;

8.  határozottan elítéli a HDP volt társelnökei, Figen Yüksekdağ és Selahattin Demirtaș, ellenzéki vezető és korábbi elnökjelölt 2016 novembere óta tartó folyamatos fogva tartását; emlékeztet az EJEB által a Selahattin Demirtaș kontra Törökország ügyben hozott, 2018. november 20-i ítéletre, amelyet a nagytanács 2020. december 22-i ítélete is megerősített, és amely felszólítja a török hatóságokat, hogy haladéktalanul helyezzék szabadlábra Selahattin Demirtașt; megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy a török hatóságok folyamatosan figyelmen kívül hagyják és nem alkalmazzák az EJEB ítéleteit, többek között az Osman Kavala ügyben hozott ítéleteket, ami miatt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága kötelezettségszegési eljárást indíthat Törökországgal szemben; sürgeti a teljes körű együttműködést az Európa Tanáccsal a jogállamiság, a kisebbségi jogok, a demokrácia és az alapvető jogok megerősítése terén;

9.  mélységesen aggódik a fő ellenzéki pártra (CHP) és annak vezetőjére, Kemal Kılıçdaroğlura nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt, ideértve a párt kiadványainak bírósági végzés útján történő elkobzását, a vele szemben megfogalmazott nyilvános fenyegetéseket és a fizikai támadásokat; elítéli Kılıçdaroğlu úr mentelmi jogának politikai nyilatkozatai miatti felfüggesztésére irányuló kérelmet, beleértve a török elnök állítólagos megsértése miatt ellene indított eljárást, ami miatt négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető; ismételten komoly aggodalmának ad hangot Canan Kaftancıoğlu, a CHP isztambuli tartományi elnöke folyamatos politikai és bírósági zaklatása miatt;

10.  rendkívül aggasztónak tartja az összes ellenzéki pártra nehezedő egyre nagyobb nyomást, és azt, hogy az igazságügyi minisztérium ügyészei nemrégiben úgy határoztak, hogy az eljárásokról szóló összefoglalókat terjesztenek a török Nagy Nemzetgyűlés közös alkotmányügyi és igazságügyi parlamenti bizottsága elé, kérve hat különböző ellenzéki párt 20 ellenzéki parlamenti képviselője jogalkotási mentelmi jogának felfüggesztését; kiemeli, hogy az általánosan ellenséges környezet más ellenzéki vezetőkre, így Meral Akşenerre, az İYİ párt elnökére is kihat, aki ellen a kormányzó párt támogatói a közelmúltban szóbeli támadást intéztek Rizében tett látogatása során;

11.  elítéli a török hatóságok azon döntését, hogy megkérdőjelezhető bizonyítékok alapján eltávolítják a demokratikusan megválasztott polgármestereket hivatalukból, és senki által meg nem választott megbízottakkal helyettesítik őket, ami aláássa a helyi demokráciát; felhívja a figyelmet a török kormány politikai, jogalkotási és közigazgatási intézkedéseire, amelyek célja az ellenzéki pártok polgármesterei által vezetett önkormányzatok megbénítása Isztambulban, Ankarában és İzmirben; sajnálja, hogy a jelenlegi kormány az ellenzék meggyöngítése vagy elhallgattatása érdekében visszaél az állam a pénzügyi forrásaival és közigazgatási hatalmával;

12.  hangsúlyozza, hogy e fellépések folyamatosan aláássák a politikai ellenzék azon képességét, hogy jogait gyakorolni tudja és betöltse demokratikus szerepét; rendkívül aggasztónak tartja az ellenzéki pártok szabad működése terén történt súlyos visszalépést, amely rávilágít a törökországi emberi jogi helyzet súlyosságára, valamint a demokrácia és a jogállamiság folyamatos romlására, ami összeegyeztethetetlen a koppenhágai kritériumokkal;

13.  úgy véli, hogy a jogállamiság gyengülése és az igazságszolgáltatás függetlenségének rendszerszintű hiánya továbbra is megmutatkozik az ellenzéki pártok működési szabadságára vonatkozó bírósági határozatokban; felszólítja Törökországot, hogy biztosítsa a pluralizmust, és tartsa tiszteletben az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, összhangban a török alkotmányban foglaltakkal és Törökország nemzetközi kötelezettségeivel;

14.  felhívja az Unió törökországi küldöttségét, hogy továbbra is kövesse nyomon a politikai ellenzék helyzetét, többek között a perek, ezen belül a „Kobanî-per” megfigyelése, nyilvános nyilatkozatok tétele és börtönlátogatások engedélyezése iránti kérelmek révén;

15.  úgy véli, hogy a külpolitikai kérdések terén elért javulás mellett a Törökországnak felkínálható pozitív menetrenddel kapcsolatos előrelépést az országban a polgári és emberi jogok, valamint a jogállamiság helyzetének javulásától is függővé kell tenni, beleértve a nők – többek között az isztambuli egyezmény által garantált – jogait, a vallásszabadságot, az etnikai kisebbségek jogait és az LMBTI-közösséget;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Török Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0234.
(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0028.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0017.


Antarktiszi védett tengeri területek létrehozása és a Déli-óceán biodiverzitásának megőrzése
PDF 155kWORD 50k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az antarktiszi védett tengeri területek létrehozásáról és a Déli-óceán biológiai sokféleségének megőrzéséről (2021/2757(RSP))
P9_TA(2021)0361B9-0369/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra, különösen a 13. és 14. számú célra,

–  tekintettel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményére (CBD),

–  tekintettel az ENSZ tengerjogi egyezményére (UNCLOS), különösen annak XII. részére,

–  tekintettel az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezményre (CAMLR-egyezmény),

–  tekintettel a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) biológiai sokféleséggel és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos, 2019. május 31-i globális értékelő jelentésére,

–  tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) a változó éghajlat összefüggésében az óceánról és a krioszféráról szóló, 2019. szeptember 24-i különjelentésére és a 1,5°C-os globális felmelegedésről szóló, 2018. október 8-i különjelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Egészséges óceánok, tengerek, parti és belvizek” testületének „Mission Starfish 2030: Restore our Ocean and Waters” (A Starfish 2030 küldetés: óceánjaink és vizeink helyreállítása) című, 2020. szeptember 22-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Bizottság „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640),

–  tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0380),

–  tekintettel az Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke által az Unió helyzetéről az Európai Parlament 2020. szeptember 16-i plenáris ülésén elmondott beszédre,

–  tekintettel a 2019. április 9-én rendezett, 21. EU–Kína-csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel a G7-ek vezetőinek „Közös cselekvési programunk a jobb újjáépítésért tett globális fellépés terén” című, 2021. június 13-i közleményére,

–  tekintettel az EU–USA csúcstalálkozó „A megújított transzatlanti partnerség felé” című, 2021. június 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottság „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia. Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2021. június 9-i közleményére(3),

–  tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei konferenciájának 15. üléséről (COP15) szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a tengeri hulladék halászatra gyakorolt hatásáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az 1959. december 1-jén aláírt Antarktisz-egyezményre,

–  tekintettel az Antarktisz-egyezmény környezetvédelemről szóló madridi jegyzőkönyvére (madridi jegyzőkönyv), amelyet 1991. október 4-én írtak alá,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a biológiai sokféleség megőrzéséhez és az ökoszisztéma folyamatos működéséhez – például a szén-dioxid-elnyelés és az oxigéntermelés fenntartásához – elengedhetetlen, hogy az óceánok ökológiai szempontból jó állapotban legyenek;

B.  mivel Antarktisz és a Déli-óceán a vadon élő állatok rendkívül gazdag növény- és állatvilágának ad otthont, miközben bizonyos fajok szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett vagy sebezhető fajokról összeállított vörös listáján;

C.  mivel az óceán elengedhetetlen az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a szén-dioxid-kibocsátásunk által befogott hő több mint 90%-át elnyelte; mivel ez a világ legnagyobb aktív szénelnyelője, amely az e kibocsátásokból származó szén több mint 30%-át megkötötte(6);

D.  mivel 1989 és 2018 között Antarktisz átlaghőmérséklete 1,8°C-kal növekedett, ami a globális átlag háromszorosa(7); mivel a grönlandi és az antarktiszi jégmezők az előrejelzések szerint a 21. század során és azon túl egyre nagyobb mértékben veszítenek tömegükből;

E.  mivel az antarktiszi krill számos tengeri ragadozó (pingvin, bálna, fóka, hal) élelmiszerláncának alapvető részét képezi a déli-óceáni térségben;

F.  mivel az IPCC „Az óceánok és a krioszféra az éghajlatváltozás tükrében” című különjelentése(8) vázolta, hogy az éghajlati mechanizmusok az óceáni és tengeri ökoszisztémák egészségétől függenek, amelyet jelenleg károsít a globális felmelegedés, a szennyezés, a tengeri biodiverzitás kizsákmányolása, a savasodás, az oxigénszint csökkenése és a tengerpart eróziója;

G.  mivel az ENSZ kihirdette a fenntartható fejlődést szolgáló oceanográfia évtizedét (2021-2030) az óceánokkal kapcsolatos tudás növelése és a kollektív ismeretek kiépítése érdekében;

H.  mivel az Antarktisz-egyezmény, amely 60 évvel ezelőtt, 1961. június 23-án lépett hatályba, IX. cikkében Antarktisz élő erőforrásainak megőrzésére és megőrzésére szólít fel; mivel ezeket az erőfeszítéseket a Madridi Jegyzőkönyv határozza meg; mivel ez a jegyzőkönyv Antarktiszt „a békének és a tudománynak szentelt természeti tartalékként” jelöli ki, és meghatározza az Antarktiszon folytatott tevékenységekre alkalmazandó alapelveket;

I.  mivel az Egyesült Államok és Új-Zéland 2021. április 28-én csatlakozott az Európai Unióhoz és tagállamaihoz, Ausztráliához, Norvégiához, az Egyesült Királysághoz és Uruguayhoz azon javaslat támogatójaként, hogy két védett tengeri területet hozzanak létre a Déli (Antarktisz)-óceánon, Kelet-Antarktiszon és a Weddell-tengeren;

J.  mivel az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottságban (CCAMLR) jelenleg folynak a tárgyalások e két új védett tengeri terület létrehozásáról, amelyek együttes mérete körülbelül 3 millió km² lenne; mivel e tengeri területek védetté nyilvánításának jóváhagyása hozzájárulna a tengeri biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos uniós és globális kötelezettségvállalások teljesítéséhez;

K.  mivel a védett tengeri területek az óceáni ökoszisztémák védelmének fontos eszközei, mivel növelhetik a fajok sokféleségét és bőségét, ugyanakkor fokozhatják az óceánok környezeti hatásokkal, többek között az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét;

L.  mivel a G7-ek vezetői kijelentették, hogy teljes mértékben támogatják a CCAMLR azon kötelezettségvállalását, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján létrehozza a védett tengeri területek reprezentatív rendszerét a CAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó dél-óceáni térségben;

M.  mivel az EU és az USA teljes mértékben elkötelezték magukat amellett, hogy a biológiai sokféleségről szóló egyezmény keretében előmozdítják a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni időszakra szóló, sikeres és ambiciózus globális keretet, és teljes mértékben támogatják új védett tengeri területek kijelölését a Déli-óceánon, valamint továbbra is együttműködnek a fenntartható kék gazdaság, a fenntartható halászat előmozdítása és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése érdekében;

N.  mivel a Parlament határozottan támogatta a tengeri biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására irányuló ambiciózus fellépést, különösen „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia. Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” közleményről szóló állásfoglalásában és a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei konferenciájának 15. üléséről (COP15) szóló, 2020. január 16-i állásfoglalásában,

O.  mivel a Parlament felszólította a Bizottságot, hogy a nemzeti joghatóságokon kívül is álljon ki a tengeri biológiai sokféleségre vonatkozó ambiciózus nemzetközi irányítási modell mellett, és ismerje el az összes tengert és óceánt mint globális közjót; mivel emellett felszólította az Uniót, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség védelme érdekében törekedjen egy ambiciózus globális óceánszerződés elfogadására a nemzeti joghatóságon kívül eső biodiverzitással foglalkozó kormányközi konferencia következő ülésszakán;

P.  mivel az ENSZ-ben tárgyalások folynak egy végrehajtási megállapodásról az ENSZ Tengerjogi Egyezménye értelmében – amely védett tengeri területek létrehozását írja elő a nyílt tengeren – a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség védelméről;

1.  hangsúlyozza, hogy Antarktisz és a Déli-óceán különleges értékű és tudományos szempontból jelentős ökoszisztémákat tartalmaz, illetve ilyen biológiai sokféleség jellemzi, és hogy a Weddell-tenger kulcsfontosságú az óceánok globális áramlása és a világ éghajlata szempontjából; hangsúlyozza gyors és hatékony védelmük biztosításának fontosságát;

2.  teljes mértékben támogatja az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Norvégia, az Egyesült Királyság, Uruguay, az Egyesült Államok és Új-Zéland arra irányuló erőfeszítéseit, hogy két új védett tengeri területet hozzanak létre az Antarktisz keleti részén és a Weddell-tengeren az Antarktisz-óceánon; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a CCAMLR 2021. évi éves ülésének előkészítése során fokozzák két- és többoldalú erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az elkövetkező hónapokban támogatást nyújtsanak e védett tengeri területek létrehozásához, és különösen azokra a CCAMLR-tagokra összpontosítsanak, amelyek ellenezték a védett tengeri területekre vonatkozó javaslatokat;

3.  emlékeztet arra, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia szerint az EU-nak valamennyi diplomáciai befolyását és tájékoztatási képességét fel kell használnia annak érdekében, hogy segítsen megállapodásra jutni a Dél-óceán déli részén található kiterjedt védett tengeri területek kijelöléséről;

4.  emlékeztet arra, hogy az Unió elkötelezte magát a tengervédelem mellett az EU tengeri területei legalább 30%-ának jogi védelme mellett, beleértve tengerei 10%-ának szigorú védelmét; emlékeztet arra, hogy az EU-nak biztosítania kell, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó globális keret az uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban nagyratörő 2030-as célokat tartalmazzon; megismétli továbbá álláspontját, hogy az EU-nak globális vezető szerepet kell betöltenie, és a globális kereteket célzó tárgyalások során törekednie kell a saját szintjének megfelelő vagy azt meghaladó, magas szintű célokra, beleértve a jogilag kötelező erejű, 2030-ig elérendő, legalább 30%-os globális helyreállítási és védelmi célok meghatározását; hangsúlyozza, hogy a védett területeket hatékonyan kell védeni;

5.  emlékeztet a CCAMLR azon kötelezettségvállalására, hogy 2012-ig létrehozza a védett tengeri területek reprezentatív rendszerét a CAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, amely védi a tengeri ökoszisztémák, a biológiai sokféleség és az élőhelyek reprezentatív példáit;

6.  hangsúlyozza, hogy a Madridi Jegyzőkönyv a tudományos kutatási célok kivételével tiltja az antarktiszi ásványkincsekhez kapcsolódó tevékenységeket; kéri, hogy a jövőbeli megállapodásokban tartsák meg ezt a döntő fontosságú rendelkezést;

7.  rámutat arra, hogy a déli-óceáni térség földrajzi elszigeteltsége bonyolulttá teszi és megnehezíti a CAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett nyomonkövetési műveleteket;

8.  kiemeli, hogy a tengerfenék több mint 80%-a továbbra is feltérképezetlen(9), és további oceanográfiai kutatásokra van szükség, különösen a szennyezés és az éghajlatváltozás ökoszisztémákra gyakorolt hatásaival kapcsolatban;

9.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy globális partnereikkel együtt erősítsék meg a védett tengeri területek hálózatát a fokozott irányítás, a jobb területrendezés, az értékelések és a végrehajtás révén, a védett tengeri területek ökológiai koherenciájának és összeköttetésének növelése érdekében;

10.  hangsúlyozza, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat jelentős fenyegetést jelent a fenntartható halászatra és a tengeri ökoszisztémák ellenálló képességére nézve;

11.  hangsúlyozza, hogy az antarktiszi turizmust fenntartható módon kell gyakorolni; ezért kéri, hogy a CCAMLR gondoskodjék arról, hogy az idegenforgalom ennek megfelelően történjen, és ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást az ökoszisztémára;

12.  hangsúlyozza, hogy e két új védett tengeri terület létrehozása jelentősen hozzájárulna az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának globális dimenziójához; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják fel e védett tengeri területek létrehozását a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-konferencia részes feleinek 15. konferenciáján (Kunming, Kína) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény keretében folytatott globális tárgyalások alapjául;

13.  megjegyzi, hogy az Antarktisz keleti részén és a Weddell-tengeren több mint 3 millió km²-re kiterjedő védett tengeri területek létrehozásával a történelem egyik legnagyobb tengeri védelmi területe alakulna ki;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a tagállamoknak és a CCAMLR-nek.

(1) HL C 232., 2021.6.16., 28. o.
(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0277.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0015.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0096.
(6) Bindoff, N. és mások, ‘Observations: Oceanic Climate Change and Sea Level’ (Megfigyelések: Óceáni éghajlatváltozás és a tengerszint), Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change, Cambridge University Press, Cambridge, Egyesült Királyság és New York, NY, USA, 2007. https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/ar4-wg1-chapter5-1.pdf; Rhein, M. és mások, ‘Observations: Ocean’ (Megfigyelések: Óceán), Climate Change 2013: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change, Cambridge University Press, Cambridge, Egyesült Királyság és New York, NY, USA, 2013. https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/ar4-wg1-chapter5-1.pdf; Cheng L. és mások, 2019, ‘Record-Setting Ocean Warmth Continued in 2019’ („2019-ben folytatódott az óceánok minden eddigit meghaladó felmelegedése”), Advances in Atmospheric Sciences, 37. kötet, 2020. február https://link.springer.com/article/10.1007/s00376-020-9283-7
(7) Kyle R. Clem, Ryan L. Fogt, John Turner, Benjamin R. Lintner, Gareth J. Marshall, James R. Miller, James A. Renwick, „Record warming at the South Pole during the last decade” Nature Climate Change, 2020; 10.1038/s41558-020-0815-z.
(8) Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület különjelentése a változó éghajlat összefüggésében az óceánról és a krioszféráról (angol nyelvű oldal) Summary for Policymakers (Összefoglaló a politikai döntéshozók számára), 2019. https://www.ipcc.ch/srocc/chapter/summary-for-policymakers/
(9) National Ocean Service, 2021: https://oceanservice.noaa.gov/facts/exploration.html#:~:text=More%20than%20eighty%20percent%20of,the%20mysteries%20of%20the%20deep


Az uniós jog és az LMBTIQ-személyek jogainak megsértése Magyarországon a magyar Országgyűlésben elfogadott jogszabályváltozások következtében
PDF 205kWORD 61k
Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az uniós jog és az LMBTIQ-személyek jogainak a magyar Országgyűlés által elfogadott jogszabályváltozások következtében Magyarországon történő megsértéséről (2021/2780(RSP))
P9_TA(2021)0362B9-0412/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága (EUB) és az EJEB ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i bizottsági közleményre (COM(2020)0698),

–  tekintettel „Az EU gyermekjogi stratégiája (2020–2025)” című, 2021. március 24-i bizottsági közleményre (COM(2021)0142),

–  tekintettel az LMBT-személyekkel kapcsolatos, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által 2019-ben indított uniós felmérés eredményeire,

–  tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet),

–  tekintettel a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az LMBTI-személyekkel szembeni nyilvános megkülönböztetésről és gyűlöletbeszédről, többek között az LMBTI-mentes övezetekről szóló, 2019. december 18-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatásokról szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-650/18. sz. ügyben hozott, 2021. június 3-i határozatára, amely elutasította Magyarországnak az Európai Unió alapját képező értékek valamely tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító, 2018. szeptember 12-i parlamenti állásfoglalás elleni keresetét(5),

–  tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2020. október 7-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Uniónak az LMBTIQ-szabadság zónájává való nyilvánításáról szóló, 2021. március 11-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a nők egészségével összefüggésben a szexuális és reprodukciós egészség és jogok EU-ban fennálló helyzetéről szóló, 2021. június 24-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a „2020. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0580),

–  tekintettel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2021. június 24-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. számú magyarországi törvényre (a továbbiakban: „a törvényjavaslat” és kihirdetést követően „a törvény”),

–  tekintettel az egyenlőségért felelős európai biztos által 2021. június 16-án indított, a magyar jog uniós jognak való megfelelésére vonatkozó vizsgálatra,

–  tekintettel a jogérvényesülésért és a belső piacért felelős biztosok által a magyar igazságügyi miniszternek címzett levélre (Ares S(2021) 4587976), amely szerint a törvényjavaslat nem felel meg több uniós jogi rendelkezésnek, köztük az EUSZ-nek az emberi jogok, a szabadság és a megkülönböztetésmentesség tiszteletben tartásáról szóló 2. cikkének,

–  tekintettel az Európai Tanács 2021. júniusi ülésén 17 állam-, illetve kormányfő által aláírt levélre, amely célul tűzte ki „az LMBTI-közösséggel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem folytatását”(10),

–  tekintettel az Általános Ügyek Tanácsa 2021. június 22-i ülésének kísérőnyilatkozatára, amelyet 18 tagállam írt alá a magyar törvényjavaslat elfogadásáról(11),

–  tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz intézett, a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló CM/Rec(2010)5. számú ajánlására, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott normákra,

–  tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának a törvényjavaslatra vonatkozó nyilatkozatára(12),

–  tekintettel az EJEB által a Bajev és mások kontra Oroszország ügyben, 2017. június 20-án hozott ítéletre (67667/09. sz. és két egyéb kereset)(13),

–  tekintettel a magyar Országgyűlés által elfogadott jogszabályváltozások következtében az uniós jog és az LMBTIQ-személyek jogainak Magyarországon történő megsértésével kapcsolatos, a Bizottsághoz intézett, 2021. június 22-i szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000050/2021),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a magyar Országgyűlés 2021. június 15-én törvényjavaslatot fogadott el, amelynek eredeti célja a gyermekek pedofil bűnelkövetőkkel szembeni védelme, mely célkitűzést valamennyi uniós intézmény és tagállam oszt és követ; mivel a törvényjavaslatot 2021. június 23-án kihirdették, és az 2021. július 8-án hatályba lép(14); mivel a törvény súlyosan és szándékosan korlátozni fogja az LMBTIQ-személyek jogait és szabadságait, valamint a gyermekek jogait;

B.  mivel Magyarország a közelmúltban több nyilatkozatot tett a Tanácsban, amelyekben a társadalmi nem („gender”) fogalmát bizonyos szövegekben a nemre való hivatkozásként értelmezi és így tagadja a társadalmi nem létezését, különösen az esetleges mozambiki közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP), nem végrehajtási jellegű uniós katonai misszió válságkezelési koncepciója, a Méltányos Átállást Támogató Alapról szóló rendelet és a közös rendelkezésekről szóló rendelet tekintetében és más alkalmakkor is;

C.  mivel a törvény fogalommeghatározásai szándékosan homályosak azzal a céllal, hogy visszatartó hatást váltsanak ki; mivel a törvény tiltja „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítését és megjelenítését” 18 év alatti személyek számára az iskolákban, a televízióműsorokban és a nyilvánosan elérhető, bármilyen felületen közzétett hirdetésekben, még akkor is, ha azok oktatási célt szolgálnak; mivel a törvény kizárja, hogy az ilyen tartalmak közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak minősüljenek, még akkor is, ha azokat felnőtteknek szánják; mivel a törvény módosítja a gyermekek védelméről szóló törvényt, a családok védelméről szóló törvényt, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt és a nemzeti köznevelésről szóló törvényt;

D.  mivel a Parlament korábban már elítélte a kiskorúak számára – különösen az oktatás és a média területén – rendelkezésre bocsátott információkról szóló törvényekkel való visszaélést az LMBTI-vonatkozású tartalmak és anyagok cenzúrázása érdekében, különösen Litvániában és Lettországban;

E.  mivel 2018-ban Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kijelentette, hogy fontolóra veszi egy, az Oroszországban elfogadotthoz hasonló, az úgynevezett „melegpropagandáról” szóló törvény kiadását, amely betiltaná az LMBTIQ-médiatermékeket, -irodalmat és olyan rendezvényeket, mint a Pride; mivel 2021 júniusában Michał Woś lengyel igazságügyiminiszter-helyettes bejelentette, hogy Lengyelország jelenleg egy olyan törvényjavaslaton dolgozik, amelynek célja az „LMBT-propaganda” betiltása;

F.  mivel 2021 júniusában Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke egy, az új magyar LMBTIQ-ellenes törvénnyel kapcsolatos médiainterjúban megalázó megjegyzéseket tett a transznemű közösségre;

G.  mivel hasonló aggasztó fejlemények figyelhetők meg Horvátországban, ideértve a konzervatív Most párt által előterjesztett azon javaslatot, hogy „az LMBT-propaganda gyermekek körében való terjesztésének tilalmát” építsék be a horvát parlament által jelenleg tárgyalt jogszabályokba, valamint az LMBTI-személyek elleni támadásokat a 2021. július 3-i, 20. zágrábi melegfelvonulás alatt; mivel 2021. július 4-én a Most párt elnöke és alelnöke bejelentette, hogy pert indítanak azon LMBTI-szervezetek ellen, amelyek a Most pártot intolerancia és homofóbia terjesztésével, valamint a társadalom megosztásával és gyűlöletkeltéssel vádolták meg;

H.  mivel Oroszország 2013-ban szövetségi törvényt vezetett be „a gyermekeknek a hagyományos családi értékek megtagadását terjesztő propagandától való megvédése érdekében”, amelynek célja a médiában a homoszexualitás normálisként való ábrázolásának betiltása volt; mivel világszerte számos emberi jogi szervezet jelentette ki, hogy az orosz törvény veszélyt jelent az LMBTIQ-fiatalok számára;

I.  mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul;

J.  mivel az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló bizottsági stratégia meghatározza az Unió által követendő közös irányvonalat az LMBTIQ-személyek jogainak valamennyi tagállamban történő védelme tekintetében, és megismétli, hogy az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség az EU fő értékei és alapvető jogai közé tartozik, amelyeket a Szerződések és az Alapjogi Charta is rögzít;

K.  mivel a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen „szégyenteljesnek” minősítette a törvényt, és utasította az illetékes biztosokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a magyar kormánnyal(15); mivel a jogérvényesülésért és a belső piacért felelős biztosok levelet intéztek a magyar igazságügyi miniszterhez, amelyben kijelentették, hogy a törvény sérti a következő jogokat: a magánélethez és a családi élethez való jog (a Charta 7. és 9. cikke); a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog (a Charta 11. cikke); a vállalkozás szabadsága (a Charta 16. cikke); és a megkülönböztetésmentesség (a Charta 21. cikke); mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv(16), az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv(17) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 56. cikke alkalmazható legalább néhány, a jogszabályok hatálya alá eső forgatókönyvre, továbbá az EUMSZ 34. és 36. cikke is alkalmazható lehet, és a törvény vitatott rendelkezései sérthetik azokat; mivel erre a levélre 2021. június 30-ig kértek választ;(18) mivel a magyar igazságügyi miniszter 2021. július 1-jén válaszolt;

L.  mivel 18 tagállam(19) nyilatkozatot írt alá, amelyben felkérték a Bizottságot, hogy használja fel a rendelkezésére álló valamennyi eszközt az uniós jog teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy az ügyet az EUB elé utalja;

M.  mivel 17 állam-, illetve kormányfő 2021. június 24-én közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben kijelentették, hogy folytatni fogják az LMBTIQ-közösséggel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelmet, ismét megerősítve, hogy védelmezni kívánják az LMBTIQ-személyek alapvető jogait(20);

N.  mivel az Európa Tanács emberi jogi biztosa sürgette a magyar Országgyűlés képviselőit, hogy utasítsák el a törvényjavaslatot; mivel állítása szerint a törvényjavaslat sérti az LMBTIQ-személyek jogait és identitását, továbbá korlátozza a véleménynyilvánítás és az oktatás szabadságát valamennyi magyar állampolgár számára(21);

O.  mivel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz intézett, a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló CM/Rec(2010)5. számú ajánlása szerint az Európa Tanácsban képviselt tagállamok vezetői felelősek az oktatásért, az előítélet és a megkülönböztetés elleni küzdelemért és azért, hogy elősegítsék az LMBTIQ-személyek elfogadását;

P.  mivel az EJEB a Bajev és mások kontra Oroszország ügyben úgy határozott, hogy a homoszexualitás előmozdítását tiltó jogszabály, más néven „a melegpropagandáról szóló törvény” sérti az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkét (a véleménynyilvánítás szabadsága) és 14. cikkét (a megkülönböztetés tilalma) és ezért diszkriminatív, és felerősíti az LMBTIQ-személyekkel szembeni előítéleteket, ami összeegyeztethetetlen a demokratikus társadalom értékeivel;

Q.  mivel a Parlament több alkalommal is arra ösztönözte a tagállamokat, hogy biztosítsák a jogot az olyan átfogó szexuális és párkapcsolati oktatáshoz, amely tudományos szempontból pontos, tényeken alapuló, életkornak megfelelő és nem ítélkező jellegű; mivel nemzetközi emberi jogi szervezetek(22), köztük az Európa Tanács, kijelentették, hogy a gyermekeknek és a fiataloknak joguk van az átfogó szexuális neveléshez;

R.  mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének LMBT-felmérése kiemeli, hogy a válaszadók több mint fele az iskolában töltött idő alatt állandóan, illetve gyakran hallott negatív megjegyzéseket vagy tapasztalt negatív megnyilvánulásokat azzal összefüggésben, hogy egy iskola- vagy tanulótársukat LMBTI-személynek tekintették; mivel ez az arány a 15–17 év közötti válaszadók körében 70%-ra emelkedik, ami rávilágít arra, hogy az oktatási környezetben foglalkozni kell az elfogadás és a tolerancia kérdésével;

A törvény, annak rendelkezései és az uniós jog megsértése

1.  a lehető leghatározottabban elítéli a magyar Országgyűlés által elfogadott törvényt, amely egyértelműen sérti az uniós értékeket, elveket és jogszabályokat; emlékeztet arra, hogy a törvény olyan rendelkezéseket vezet be különböző magyar jogszabályokba, amelyek sértik a Chartában, a Szerződésekben és az uniós belső piacra vonatkozó jogszabályokban (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) rögzített alapvető jogokat; úgy véli, hogy a törvény sérti a meglévő uniós vívmányokat;

2.  üdvözli, hogy 18 tagállam nyilatkozatot írt alá, amelyben jogi lépések megtételére kérték a Bizottságot, valamint hogy a Bizottság elnöke és az egyes biztosok elítélték a törvényjavaslatot; tudomásul veszi a magyar igazságügyi miniszternek küldött levelet, amely 2021. június 30-ig pontosításokat és tájékoztatást kért a felvetett kérdésekkel kapcsolatban; kéri a Bizottságot, hogy a választ hozza nyilvánosságra;

3.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság konstruktív és lojális vitára szólított fel Magyarországgal; sajnálatosnak tartja, hogy a törvényt a nemzetközi szervezetek felháborodása ellenére 2021. június 23-án kihirdették; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen jogi lépéseket, mégpedig azáltal, hogy az EUMSZ 258. cikke alapján gyorsított kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a törvénnyel kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén vegye igénybe a Bíróságnál rendelkezésre álló valamennyi eljárási eszközt, többek között a gyorsított eljárás és ideiglenes intézkedések, illetve az ezen intézkedéseknek való meg nem felelés esetén bírság kiszabásának kérelmezését;

4.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 259. cikkével összhangban bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette; felkéri a tagállamokat, hogy a Bizottság intézkedésének elmaradása esetén indítsák meg az e cikk szerinti eljárást a törvénnyel kapcsolatban; felkéri a tagállamokat, hogy nyújtsanak be államközi kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához az uniós jog által nem szabályozott kérdések tekintetében;

A 7. cikk (1) bekezdése alapján folyamatban lévő eljárások

5.  hangsúlyozza, hogy a törvény nem elszigetelt eset Magyarországon, hanem egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé; hangsúlyozza, hogy a szervezett és államilag támogatott LMBTIQ-ellenesség, valamint a félretájékoztatási kampányok a magyar kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak, és úgy véli, hogy ez sérti az EUSZ 2. cikkét; emlékeztet, hogy az Európai Uniót „az LMBTIQ-szabadság zónájává” nyilvánították(23);

6.  emlékeztet, hogy az LMBTIQ-személyek emberi jogainak megsértése egy szélesebb körű politikai menetrend részét képezi, amely a demokrácia és a jogállamiság – többek között a média szabadsága – felszámolásához vezet, és azt az EUSZ 2. cikkének rendszerszintű megsértésének kell tekinteni; emlékeztet, hogy a Parlament 2018. szeptember 12-i állásfoglalása(24) már hangot adott az egyenlő bánásmódhoz és a véleménynyilvánítás szabadságához való joggal kapcsolatos aggályainak;

7.  komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy mióta a Parlament elindította a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást, Magyarországon tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete; ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a Tanács éveken keresztül nem lépett és nem vállalta felelősségét;

8.  üdvözli, hogy a portugál elnökség a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás keretében megtartotta a 2019 óta húzódó első meghallgatást a magyarországi jogállamiságról, valamint 18 tagállam nyilatkozatát, amelyben elítélik a törvényt; hangsúlyozza azonban, hogy a párbeszédnek kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia az alapvető jogok romló magyarországi helyzetének aktív kezelése érdekében; ismét felszólítja a Tanácsot, hogy az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően fogadjon el konkrét ajánlásokat Magyarország számára, többek között a törvény visszavonására vonatkozóan, és tűzzön ki határidőket ezen ajánlások végrehajtására; felhívja a szlovén elnökséget, hogy 2021 szeptemberében tartson meghallgatást Magyarországról, és a lehető leghamarabb tűzze napirendre az ajánlásokról szóló szavazást; megjegyzi, hogy az LMBTIQ-személyek emberi jogait az elmúlt néhány évben fokozatosan építették le;

9.  emlékeztet, hogy a magyar Médiatanács 2021. március 2-án bejelentette, hogy eljárást indít az RTL Magyarország médiacsoport ellen „A család az család” elnevezésű kampányának sugárzását követően; úgy véli, hogy ezek az intézkedések a médiatartalmak és a hirdetések cenzúráját jelentik, és ezért sértik az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet; hangsúlyozza, hogy Unió-szerte számos műsorszolgáltató és civil társadalmi szervezet felszólította a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást(25); felhívja a Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló jogi eszközt használjon fel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a Charta rendelkezéseit sértő cenzúra kezelésére;

10.  komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a sajtószabadság romlása a kisebbségek – köztük az LMBTIQ-személyek – fokozódó bűnbakká tételéhez és célba vételéhez vezet;

11.   emlékeztet, hogy Magyarország Alaptörvényét (alkotmányát) 2020 decemberében módosították annak rögzítése érdekében, hogy az anya nő, az apa pedig férfi, valamint hogy Magyarország védi a gyermekek azon jogát, hogy személyazonosságukat születési nemükkel összhangban állapítsák meg, továbbá az ország alkotmányos identitásának és a keresztény kultúrán alapuló értékrendszernek megfelelő oktatáshoz való jogukat; megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a családjog nemzeti hatáskörbe tartozik, az alkotmány ily módon történő módosítása és azt követő jogszabályok, többek között a kifogásolt törvény az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékek védelmének közvetlen gyengülését eredményezi; megjegyzi, hogy a Velencei Bizottság véleményt fogadott el a magyar parlament által 2020 decemberében elfogadott alkotmánymódosításokról(26);

12.  emlékeztet, hogy 2013. június 18-án a Velencei Bizottság elfogadta CDL-AD (2013)022-e számú véleményét az úgynevezett „homoszexuális propaganda” betiltásáról az Európa Tanács egyes tagállamaiban korábban elfogadott jogszabályok fényében;

13.  emlékeztet, hogy a magyar parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely az örökbefogadást kizárólag házaspároknak teszi lehetővé, de facto megtiltva az azonos neműek, valamint az egyedülálló és nem házas személyek számára az örökbefogadást, kivéve, ha a családpolitikáért felelős miniszter külön engedélyt ad erre; hangsúlyozza, hogy ez utóbbi előírás e tekintetben egyoldalú döntések meghozatalára jogosítja fel a kormány egy tagját;

14.  emlékeztet, hogy a 2020. évi salátatörvény 33. cikkének elfogadása de facto megtiltotta a transznemű és interszexuális személyek nemének jogi elismerését Magyarországon, megsértve magánélethez való jogukat és hátrányos megkülönböztetésnek téve ki őket, ami súlyos pszichológiai hatásokkal járhat és korlátozhatja a civil társadalomban való aktív részvételhez való jogukat; megjegyzi, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményt adott ki a 33. cikkel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy az sérti az általános adatvédelmi rendelet(27) 5. cikke (1) bekezdésének d) pontját; emlékeztet, hogy a Bizottság eddig nem tett lépéseket e kérdés megoldása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az ügyet, és szükség esetén tegyen jogi lépéseket; megjegyzi, hogy bár a magyar Alkotmánybíróság a törvény egyes részeit alkotmányellenesnek találta(28), a hatóságok még mindig nem hajtották végre határozatát, és továbbra is elutasítják a kérelmeket, még akkor is, ha azokat a törvény hatálybalépése előtt nyújtották be; megjegyzi, hogy ez a jogállamiság megsértését jelenti;

15.  elítéli a budapesti fogyasztóvédelmi hatóság határozatát(29), amely arra kötelezi a könyvkiadókat, hogy a szivárványcsaládokat ábrázoló gyermekkönyveken tüntessenek fel figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy azok „a hagyományos nemi szerepekkel összeegyeztethetetlen magatartást” mutatnak be;

16.  komoly aggodalmának ad hangot a nem kormányzati szervezetek, köztük az LMBTIQ-ügyekkel foglalkozó nem kormányzati szervezetek mozgásterének szűkülése miatt; üdvözli az EUB C-78/18. sz. ügyben hozott ítéletét(30), amely kimondja, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény diszkriminatív és indokolatlan korlátozásokat vezetett be a civil társadalmi szervezeteknek nyújtott külföldi adományokra vonatkozóan, megsértve ezzel a tőke szabad mozgásával, a magánélet tiszteletben tartásával, a személyes adatok védelmével és az egyesülés szabadságával kapcsolatos kötelezettségeket; tudomásul veszi e törvény hatályon kívül helyezését, de aggályokat vet fel a magyarországi civil társadalom finanszírozásának olyan új korlátozásai miatt, mint például az Állami Számvevőszék által végzett szelektív ellenőrzések, vagy az a kötelezettség, hogy az összes adományozót nyilvánosan hozzáférhető közhasznú jelentésekben tüntessék fel; úgy véli, hogy ezek a korlátozások nem szükségesek és nem arányosak, továbbá nem felelnek meg sem az EUB ítélkezési gyakorlatának, sem pedig az egyesületek finanszírozásáról szóló, a Velencei Bizottság 2019. március 15–16-i 118. plenáris ülésén elfogadott jelentés következtetéseinek;

17.  szilárd elkötelezettségét fejezi ki a gyermekek jogainak védelme mellett az EU-ban és külföldön egyaránt; úgy véli, hogy az LMBTIQ-ellenesség és a gyűlölet szítása helyett a tolerancia, az elfogadás és a sokszínűség előmozdításának kellene vezérelvként szolgálnia a gyermek mindenek felett álló érdeke tiszteletben tartásának biztosításához; e tekintetben úgy véli, hogy a szexuális irányultságnak és a nemi identitásnak a pedofíliával vagy a gyermekek jogai elleni támadásokkal való összemosása egyértelmű kísérletet jelent az emberi jogi nyelvezet eszközként való felhasználására diszkriminatív politikák végrehajtása érdekében; úgy véli, hogy ez ellentétes a nemzetközi emberi jogi elvekkel és normákkal;

18.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a törvény hasonlít az LMBT-propagandáról szóló 2013-as orosz törvényre, amely súlyos károkat okozott az LMBTIQ-közösségnek Oroszországban; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább az LMBTIQ-ellenes kampányok finanszírozását az EU-ban, amelyek egyértelműen veszélyeztetik a demokráciát és a nemzetbiztonságot az EU-ban;

A Bizottságnak lépéseket kell tennie

19.  ismét felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ismerjék végre fel, hogy sürgősen cselekedni kell az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelme érdekében, és jelentsék ki, hogy a tagállamok nem módosíthatják jogszabályaikat – beleértve az alkotmányos rendelkezéseket is – oly módon, hogy az ezen értékek védelmének gyengülését eredményezze(31); rámutat, hogy a Szerződések tiltják ezt, amint azt az EUB a közelmúltban a C-896/19. sz. ügyben is kijelentette(32);

20.  úgy véli, hogy a törvény közvetlenül ellentmond az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló bizottsági stratégiának; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a stratégiát az EU minden tagállamában egyformán hajtsák végre;

21.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen oldják fel a horizontális megkülönböztetésről szóló irányelv elfogadása előtt álló akadályokat, amelyet a Tanács több mint 10 éve blokkol(33);

22.  emlékeztet, hogy még nem érkezett megfelelő válasz a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozására irányuló parlamenti kezdeményezésre, amelyet egy, a Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti intézményközi megállapodás szabályozna; felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EUMSZ 295. cikkével összhangban haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a Parlamenttel egy intézményközi megállapodásról;

23.  megismétli álláspontját a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelettel kapcsolatban, amely 2021. január 1-jén lépett hatályba és teljes egészében közvetlenül alkalmazandó az Európai Unióban és valamennyi tagállamában az uniós költségvetés valamennyi pénzeszköze tekintetében, beleértve az azóta az Európai Helyreállítási Eszközön keresztül elkülönített forrásokat is;

24.  emlékeztet, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet világosan meghatározza a jogállamiság fogalmát, amelyet az Unió többi értékének – többek között az alapvető jogok és a megkülönböztetés tilalma – összefüggésében kell értelmezni; úgy véli, hogy a kisebbségek elleni államilag támogatott hátrányos megkülönböztetés közvetlenül befolyásolja azt, hogy a tagállamok mely projektekre kívánnak uniós pénzt fordítani, ezért közvetlenül érinti az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul indítsa el a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárást;

25.  úgy véli, hogy komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a magyar hatóságok képesek-e megkülönböztetésmentesen és a Chartának megfelelően kezelni az uniós alapokat; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a törvény elfogadását a horizontális előfeltétel vonatkozásában annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen a Chartának és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(34) (közös rendelkezésekről szóló rendelet); felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a közös rendelkezésekről szóló rendeletben a vonatkozó alapokkal kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan előírt lépéseket, és biztosítsa, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló partnerségi megállapodást és Magyarország programjait mindaddig ne hagyják jóvá, amíg a Charta tiszteletben tartásához kapcsolódó horizontális előfeltételnek való teljes megfelelés nem biztosított, amint azt a közös rendelkezésekről szóló rendelet cikkei előírják; emlékeztet, hogy minden olyan bizottsági jogi aktus, amely nem felel meg az uniós jognak, megtámadható az EUB előtt;

26.  komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezete megfelel-e a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(35) és a Chartának; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy alaposan elemezze a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezetében felvázolt valamennyi intézkedést, és csak akkor hagyja jóvá a tervet, ha megállapítást nyer, hogy az nem járul hozzá a kifogásolt törvény végrehajtásához, és azáltal ahhoz, hogy az uniós költségvetés aktívan támogassa az alapvető jogok megsértését Magyarországon;

27.  emlékeztet, hogy az LMBTIQ-jogok egyben emberi jogok is; ismét felszólítja a tagállamokat, és különösen Magyarországot annak biztosítására, hogy a kiskorúak oktatására és tájékoztatására vonatkozó hatályos jogszabályok teljes mértékben megfeleljenek az uniós és a nemzetközi jogban rögzített alapvető jogoknak, és biztosítsák a tudományosan pontos, tényeken alapuló, életkornak megfelelő és nem ítélkező, átfogó szexuális és párkapcsolati oktatáshoz való hozzáférést; emlékeztet, hogy a közzétett információknak tükrözniük kell a szexuális irányultságok, nemi identitások, kifejezések és nemi jellegek sokféleségét, fellépve a sztereotípiákon vagy elfogultságon alapuló félretájékoztatás ellen; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében Magyarországon; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy szólaljanak fel az LMBTIQ-ellenes gyűlöletbeszéd ellen, különösen ha az kormányok és politikusok részéről hangzik el;

o
o   o

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(1) HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.
(2) HL C 433., 2019.12.23., 66. o.
(3) HL C 255., 2021.6.29., 7. o.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0014.
(5) 2021. június 3-i ítélet, Magyarország kontra Parlament, C-650/18, ECLI:EU:C:2021:426.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0251.
(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0089.
(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0314.
(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0313.
(10) https://twitter.com/alexanderdecroo/status/1407977290189971457/photo/1
(11) https://wilmes.belgium.be/en/thirteen-countries-unite-belgiums-initiative-defend-lgbtiq-rights-europe
(12) https://www.coe.int/en/web/commissioner/-/commissioner-mijatovic-urges-hungary-s-parliamentarians-to-reject-draft-amendments-banning-discussion-about-sexual-and-gender-identity-and-diversity?inheritRedirect=true&redirect=%2Fen%2Fweb%2Fcommissioner%2Fthematic-work%2Flgbti
(13) http://hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-174422
(14) A Magyar Közlönyben közzétett törvény: https://njt.hu/jogszabaly/2021-79-00-00; https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/ba643dee7b59c2a1901132e6e3320483d2245b56/megtekintes
(15) https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/statement_21_3164
(16) HL L 303., 2018.11.28., 69. o.
(17) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
(18) https://ec.europa.eu/commission/presscorner/api/files/attachment/869254/Letter%20by%20Commissioners%20Reynders%20and%20Breton.pdf
(19) Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Lettország, Olaszország, Görögország, Ausztria, Ciprus és Portugália,
(20) https://twitter.com/alexanderdecroo/status/1407977290189971457?s=20
(21) https://www.coe.int/be/web/commissioner/-/commissioner-mijatovic-urges-hungary-s-parliamentarians-to-reject-draft-amendments-banning-discussion-about-sexual-and-gender-identity-and-diversity
(22) ENSZ-egyezmény a gyermek jogairól, Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről, az ENSZ különleges előadójának az oktatáshoz való jogról szóló jelentése.
(23) Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása az Uniónak az LMBTIQ-szabadság zónájává való nyilvánításáról.
(24) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0340.
(25) ACT, Hungary: Broadcasting associations across Europe express dismay at anti-LGBTIQ bill & urge European Commission to open infringement proceedings, (Műsorszolgáltató szervezetek Európa-szerte megdöbbenésüket fejezik ki az LMBTIQellenes törvényjavaslattal kapcsolatban és az Európai Bizottságot kötelezettségszegési eljárás indítására szólítják fel), Brüsszel, 2021. június 29.
(26) Hungary - Opinion on the constitutional amendments adopted by the Hungarian parliament in December 2020, adopted by the Venice Commission at its 127th Plenary Session, (Magyarország - Vélemény a magyar parlament által 2020 decemberében elfogadott alkotmánymódosításokról, elfogadva a Velencei Bizottság 127. plenáris ülésén (Velence és online, 2021. július 2–3.) (CDL-AD(2021)029-e).
(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(28) http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/CB4CA4E8F72D33DFC125863A00604976?OpenDocument. Angol nyelvű összefoglaló a következő címen érhető el: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/CB4CA4E8F72D33DFC125863A00604976?OpenDocument&english&english
(29) https://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/hirek/tisztessegtelen-kereskedelmi-gyakorlatot-folytat-a-labrisz-egyesulet-a-meseorszag-mindenkie-cimu-konyv-ertekesitesekor.
(30) A Bíróság 2020. június 18-i ítélete, Európai Bizottság kontra Magyarország, C-78/18, ECLI:EU:C:2020:476.
(31) Az Európai Parlament 2021. június 10-i állásfoglalása a jogállamiság helyzetéről az Európai Unióban és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazásáról.
(32) A Bíróság 2021. április 20-i, Repubblika kontra Il-Prim Ministru ítélete, C-896/19, ECLI:EU:C:2021:311.
(33) 2008. július 2-i javaslat a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre (COM(2008)0426).
(34) HL L 231., 2021.6.30., 159. o.
(35) HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat