Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása a közösségi növényfajta-oltalmi jogoknak a spárgafajok, valamint a virághagymák, a fásszárú bogyósgyümölcsűek és a fásszárú dísznövények fajcsoportjai tekintetében történő védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0036 – C9-0010/2021 – 2021/0019(COD))

P9_TA(2021)0363 A9-0171/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0036),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 118. cikkének első bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0010/2021),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. március 24-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. július 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 59. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A9-0171/2021),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. szeptember 14-én került elfogadásra az Asparagus officinalis L. fajnak, valamint a virághagymák, a fásszárú bogyósgyümölcsűek és a fásszárú dísznövények fajcsoportjainak fajtáira vonatkozó közösségi növényfajta-oltalmi jogok időtartamának meghosszabbításáról szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/1873 rendelettel.)

(1) HL C 220., 2021.6.9., 86. o.

Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-i határozata a Guy Verhofstadt kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről (2021/2030(IMM))

P9_TA(2021)0364 A9-0238/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Guy Verhofstadt 2021. március 12-i, a 2021. március 24-i plenáris ülésen bejelentett, a Procura Distrettuale della Repubblica presso il Tribunale di Trento (Olaszország) előtt indítandó büntetőeljárásokkal kapcsolatos kiváltságai és mentességei fenntartására irányuló kérelmére,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Guy Verhofstadtot,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, valamint 7. és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9‑0238/2021),

A.  mivel Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának fenntartását kérte a Procura Distrettuale della Repubblica presso il Tribunale di Trento (Olaszország) előtt, közösségi hálózat útján elkövetett állítólagos rágalmazás miatt indítandó büntetőeljárásokkal összefüggésben; mivel a Procura Distrettuale della Repubblica presso il Tribunale di Trento 2020. december 22-én lezárta az üggyel kapcsolatos előzetes vizsgálatát;

B.  mivel 2020. február 13-án Guy Verhofstadt saját Twitter-profilján a következő üzenetet tette közzé: „Matteo Salvinival szemben vádat emelnek amiatt, hogy a Gregoretti által megmentett migránsokat jogellenesen a tengeren tartották. Bravó, Itália! Igazságot kell szolgáltatni. Remélhetőleg ugyanez történik majd az orosz olajipari kenőpénzeket is érintő súlyos korrupciója miatt is!”;

C.  mivel ezen észrevételek megtételével Guy Verhofstadt állítólag az olasz büntető törvénykönyv 595. szakaszának (1) és (3) bekezdésében meghatározott rágalmazást követett el az olasz parlament képviselőjével szemben;

D.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem indítható velük szemben bírósági eljárás;

E.  mivel a Parlament széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a képviselő mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelmet követően meghozandó határozat irányát illetően(2);

F.  mivel eljárási szabályzatának 5. cikke szerint a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során;

G.  mivel az európai parlamenti képviselő által az Európai Parlamenten kívül tett kijelentés az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint a feladatai ellátása során kifejtett véleménynek minősülhet, amennyiben olyan szubjektív értékelést tartalmaz, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatban áll az adott képviselőnek az Európai Parlamentben végzett feladataival; mivel ezért a nyilatkozat jellege és tartalma, nem pedig a nyilatkozat tételének helye alapján kell meghatározni azt, hogy ez a helyzet áll-e fenn;

H.  mivel a nyilatkozat konkrét jellegét – és annak tartalmát is – a nyilatkozat kontextusa, valamint a nyilatkozatot tevő képviselő szerepét és funkcióját is figyelembe véve kell értékelni;

I.  mivel Guy Verhofstadt a tweetjében tett kijelentéseit egyértelműen európai parlamenti képviselői minőségében tette a saját Twitter-fiókján keresztül, amelyet – Verhofstadt úr elmondása szerint – kizárólag az európai parlamenti képviselői mandátumának gyakorlása keretében folytatott politikai kommunikáció céljára használ;

J.  mivel az európai parlamenti képviselők mandátumuk gyakorlása során manapság egyre inkább a Parlament épületein kívül – többek között az interneten vagy a Twitterhez hasonló közösségi hálózati szolgáltatások igénybevételével – folytatnak politikai vitákat;

K.  mivel az adott kijelentést a politikai vita tágabb összefüggésében fogalmazták meg, amelynek tárgya az Európai Parlament plenáris ülésén is többször felmerül, és amely számos sajtóorgánumban is megjelenik;

L.  mivel ebben az összefüggésben Guy Verhofstadt hasonló véleményeket fogalmazott meg az interneten a vizsgált Twitter-nyilatkozat előtt és után is – például 2019 januárjában a Facebookon, több mint egy évvel a Twitter-nyilatkozat előtt – Salvini úr Oroszországhoz fűződő állítólagos kapcsolatait illetően(3), vagy amikor Verhofstadt úr több hónappal később hasonló politikai összefüggésben tett nyilatkozatokat az Unió helyzetéről szóló, 2020. szeptember 16-i plenáris vita során;

M.  mivel mindezek alapján megállapítható, hogy közvetlen és nyilvánvaló kapcsolat áll fenn a szóban forgó nyilatkozat és Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselőként betöltött parlamenti mandátuma között;

1.  úgy határoz, hogy fenntartja Guy Verhofstadt kiváltságait és mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az illetékes olasz hatóságoknak és Guy Verhofstadtnak.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115. (2) A fent hivatkozott T-42/06. sz., Gollnisch kontra Parlament ügyben hozott ítélet 101. pontja. (3) 2019. január 9-i Facebook-bejegyzés: „Salvini ma nem putyinos pólót vett fel! Inkább rendőrségi formaruhát. Salvini úr azonban megállapodást kötött Putyin Egységes Oroszország Pártjával, és a lengyel nép nem bízhat benne.”

Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (a Grönlandra is kiterjedő tengerentúli társulásról szóló határozat) szóló tanácsi határozat tervezetéről (08656/2021 – C9-0189/2021 – 2018/0244(CNS))

P9_TA(2021)0365 A9-0244/2021

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (08656/2021),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 203. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9‑0189/2021),

–  tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A9-0244/2021))

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-i állásfoglalása az LMBTIQ-személyek Unión belüli jogairól (2021/2679(RSP))

P9_TA(2021)0366 B9-0431/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 2. és 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 8., 10., 18. és 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a Charta) és különösen annak 7., 9. és 21. cikkére, 24. cikkének (2) és (3) bekezdésére, valamint 45. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére, különösen annak a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló 8. cikkére, valamint a megkülönböztetés tilalmáról szóló 14. cikkére és 12. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1961. október 18-án, Torinóban aláírt Európai Szociális Chartára,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (UNCRC),

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2018. október 10-i 2239 (2018) számú, „Private and family life: achieving equality regardless of sexual orientation” (Magánélet és családi élet: az egyenlőség megvalósítása, tekintet nélkül a szexuális irányultságra) című állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2015. április 22-i 2048 (2015) számú, „Discrimination against transgender people in Europe” (A transznemű személyek hátrányos megkülönböztetése Európában) című állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i bizottsági közleményre (COM(2020)0698),

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel az Uniónak az LMBTIQ-szabadság zónájává való nyilvánításáról szóló, 2021. március 11-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az LMBTI-személyekkel szembeni nyilvános megkülönböztetésről és gyűlöletbeszédről, többek között az LMBTI-mentes övezetekről szóló, 2019. december 18-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az LMBTI-személyekkel kapcsolatos intézkedések listájának jövőjéről (2019–2024) szóló, 2019. február 14-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának (EUB) a Relu Adrian Coman és társai kontra Inspectoratul General pentru Imigrări és Ministerul Afacerilor Interne ügyben hozott, 2018. június 5-i ítéletére(9) és az NH kontra Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI – Rete Lenford ügyben hozott, 2020. április 23-i ítéletére(10), valamint Kokott főtanácsnoknak a V. М. А. kontra Stolichna obshtina, rayon „Pancharevo” ügyben 2021. április 15-én kiadott véleményére(11),

–  tekintettel az EUB Maruko, Römer és Hay ügyekben hozott ítéleteire(12), valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Taddeucci és McCall ügyben hozott ítéletére(13),

–  tekintettel eljárási szabályzata 227. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az LMBTIQ-jogok emberi jogok;

B.  mivel a Petíciós Bizottsághoz számos petíció érkezett, amelyek aggodalomra adnak okot az Unióban élő LMBTIQ-személyek által általánosságban, és különösen az azonos nemű párok és szivárványcsaládok által tapasztalt megkülönböztetés miatt;

C.  mivel ezek a petíciók egyrészt arra szólítanak fel, hogy a szivárványcsaládok valamennyi tagállamban ugyanolyan családi jogokat élvezhessenek, mint a különböző nemű partnerek családjai és gyermekei, különös tekintettel az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogra, valamint párkapcsolatuk és szülői státuszuk kölcsönös elismerésére, másrészt pedig hogy Lengyelország ellen hozzanak intézkedéseket a megkülönböztetésmentesség, az egyenlőség és a véleménynyilvánítás szabadsága elveinek megsértése miatt, többek között a „regionális családjogi charták”, valamint a települések és régiók „LMBTI-ideológiától” való mentességét kimondó (az úgynevezett „LMBTI-mentes övezetekről” szóló) határozatok kapcsán;

D.  mivel 2021. március 22-én a Petíciós Bizottság munkaértekezletet tartott az LMBTI+-személyek Unión belüli jogairól, amelynek során bemutatták az Európai Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztálya által a Petíciós Bizottság nevében megrendelt, „A szivárványcsaládok EU-n belüli szabad mozgásának akadályai” című tanulmányt;

E.  mivel a fent említett tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy a szivárványcsaládok az EU-n belüli szabad mozgásukat tekintve 2021-ben még mindig jelentős akadályokkal szembesülnek, ami hátrányos következményekkel jár gyermekeik érdekeire nézve, és mivel az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgásával kapcsolatos uniós hatáskör gyakorlása révén az uniós intézmények felléphetnének ezen akadályok felszámolása érdekében; mivel azok a transznemű szülők, akiknek személyazonosító dokumentumait a határátlépést követően nem ismerik el, a gyermekeikhez fűződő minden jogi kapcsolatot elveszíthetnek, ami súlyosan sérti a gyermekek mindenek felett álló érdekét;

F.  mivel az EUMSZ 21. cikke rögzíti, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz;

G.  mivel az Európai Uniónak fel kell vennie a küzdelmet a társadalmi kirekesztéssel és a hátrányos megkülönböztetéssel szemben;

H.  mivel az egyenlő bánásmódhoz és a megkülönböztetésmentességhez való jog a Szerződésekben és a Chartában rögzített alapvető jog, amelyet teljes mértékben tiszteletben kell tartani; mivel az egyenlőség és a kisebbségek védelme az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékek közé tartozik, amelyeket az EU az „egyenlőségközpontú Unió” kezdeményezésein és fellépésein keresztül mozdít elő;

I.  mivel 2020 szeptemberében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében hangsúlyozta, hogy „aki egy országban szülő, az minden országban szülő”, utalva a családi kapcsolatok kölcsönös elismerésének szükségességére az EU-ban;

J.  mivel a nemzetközi jog és az uniós Szerződések keretein belül minden tagállam kötelezettséget és felelősséget vállalt a tekintetben, hogy tiszteletben tartja, szavatolja, védelmezi és érvényre juttatja az alapvető jogokat;

K.  mivel bár az EU-ban előrelépés történt a házasság és az együttélés, az LMBTIQ-személyek örökbefogadáshoz való joga, valamint a megkülönböztetés, a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni jogi védelem terén, visszalépések is történtek, többek között a megválasztott politikusok részéről megnyilvánuló ellenséges retorika, a homofób és transzfób erőszak ugrásszerű növekedése, valamint az úgynevezett „LMBTI-mentes övezetek” kihirdetése révén;

L.  mivel az LMBTIQ-személyek továbbra is megkülönböztetéssel és erőszakkal néznek szembe Európában; mivel az ILGA-Europe éves összehasonlító eszköze, a Rainbow Europe térkép 2021-es kiadása azt mutatja, hogy az LMBTIQ-személyek emberi jogai terén széles körű és szinte teljes stagnálás figyelhető meg, különösen a családjogi jogszabályok Európa-szerte történő elismerése tekintetében, és ebben az évben egyetlen olyan jogi vagy szakpolitikai változás sem történt, amely pozitívan érintette volna az LMBTIQ-személyeket;

M.  mivel egy 2019. évi felmérésben az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) megállapította, hogy az EU-ban növekszik a szexuális irányultságon, a nemi identitáson és önkifejezésen, valamint a nemi jellemzőkön alapuló hátrányos megkülönböztetés;

N.  mivel az LMBTIQ-személyeket egyes tagállamokban továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri a szociális védelem, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás, valamint a nyilvánosság számára elérhető árukhoz és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok biztosítása terén, a lakhatást is beleértve; mivel a megkülönböztetésmentességről szóló horizontális irányelvet, amely ezt a védelem terén megnyilvánuló hiányosságot részben pótolhatná a foglalkoztatáson túlmenően is, a Tanácsban több mint 10 éve blokkolják;

O.  mivel nem minden uniós tagállam biztosít jogi védelmet az LMBTIQ-személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen;

P.  mivel a szülői státuszra vonatkozó ítéletek tagállamok közötti elismerésére vonatkozóan nincsenek uniós szabályok, sem olyan uniós rendelkezések, amelyek az e téren felmerülő konfliktusok megoldását céloznák; mivel egyes tagállamok nem ismerik el a más tagállamokban azonos neműek által kötött házasságot nemzeti joguk alkalmazása során, a tartózkodási engedély esetét kivéve; mivel úgy tűnik, hogy egyes tagállamok, amelyek lehetővé teszik az azonos nemű párok házasságkötését, nem hajlandók elismerni azonos nemű személyek más tagállamokban bejegyzett élettársi kapcsolatát; mivel egyes tagállamokban az azonos nemű gyermekes pároktól megtagadhatják a törvényes elismerést a gyermekeket közösen nevelő szülőkként(14); mivel határátlépéskor a transznemű szülőktől gyakran megtagadják jogi nemük elismerését, aminek következtében a határellenőrzést végző hatóságok nem ismerik el őket saját gyermekeik szüleiként;

1.  üdvözli az Európai Bizottság által 2020. november 12-én elfogadott első, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló, 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó stratégiát (COM(2020)0698), amelynek két fő fellépése a szivárványcsaládok jogainak védelmét célzó jogalkotási kezdeményezés, valamint a szabad mozgásra vonatkozó 2009-es iránymutatások 2022-ig történő aktualizálása;

2.  legmélyebb aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szivárványcsaládok és gyermekeik hátrányos megkülönböztetést szenvednek el az EU-ban, és megfosztják őket jogaiktól a szülők vagy partnerek szexuális irányultsága, nemi identitása vagy nemi jellemzői miatt; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy szüntessék meg ezt a hátrányos megkülönböztetést, és számolják fel azokat az akadályokat, amelyekkel e személyek az EU-n belüli szabad mozgáshoz való alapvető joguk gyakorlása során szembesülnek;

3.  hangsúlyozza, hogy dolgozni kell azon, hogy az LMBTIQ-személyek valamennyi uniós tagállamban teljeskörűen élvezhessék alapvető jogaikat, és emlékeztet arra, hogy az uniós intézményeknek és a tagállamoknak ezért feladatuk, hogy fenntartsák és védelmezzék e jogokat a Szerződésekkel és a Chartával, valamint a nemzetközi joggal összhangban;

4.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-nak közös megközelítést kell alkalmaznia az azonos neműek közötti házasság és élettársi kapcsolat elismerése tekintetében; külön felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be erre vonatkozó jogszabályokat, biztosítva a magán- és a családi élethez való jog megkülönböztetés nélküli, teljes körű tiszteletben tartását és valamennyi család szabad mozgását, beleértve a transznemű szülők jogi nemének elismerését elősegítő intézkedéseket is;

5.  emlékeztet arra, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez bármely típusú nemzeti joggal szemben, ideértve az egymásnak ellentmondó alkotmányos rendelkezéseket is, és ezért a tagállamok nem hivatkozhatnak alkotmányos tilalomra az azonos neműek közötti házasságra vonatkozóan, sem az „erkölcs” vagy a „közrend” alkotmányos védelmére a személyek Unión belüli szabad mozgásához való alapvető jog akadályozása érdekében, megsértve ezzel a területükre költöző szivárványcsaládok jogait;

6.  a lehető leghatározottabban elítéli, hogy a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2008. július 2-án benyújtott javaslatot(15) még nem fogadták el; felszólítja a Tanácsot, hogy hagyja azt jóvá; hangsúlyozza, hogy ez a blokkolás rossz üzenetet közvetít az uniós intézmények részéről, nevezetesen azt, hogy szemet hunynak az uniós tagállamokban tapasztalható súlyos megkülönböztetés felett, és engedik azt folytatódni;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy minden uniós tagállam biztosítsa a más uniós tagállamból a területükre költöző szivárványcsaládok tagjai közötti családi kapcsolatok jogi értelemben vett folytonosságát, legalább azokban a helyzetekben, amikor az emberi jogok európai egyezménye ezt megköveteli;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan jogszabályra, amely valamennyi tagállam számára előírja, hogy a nemzeti jog alkalmazásában ismerje el a gyermek törvényes szüleiként a más tagállamban kiállított születési anyakönyvi kivonatban megnevezett felnőtteket, függetlenül a jogi nemtől vagy a felnőttek családi állapotától, továbbá valamennyi tagállam számára előírja, hogy a nemzeti jog alkalmazásában ismerjék el a más tagállamban kötött házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot minden olyan helyzetben, amikor a házastársaknak vagy bejegyzett élettársaknak az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint egyenlő bánásmódhoz lenne joguk; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szülők nemétől függetlenül valamennyi tagállamban elismerjék a születési anyakönyvi kivonatokat, mivel ez biztosítaná, hogy a gyermekek ne váljanak hontalanná, amikor egy másik tagállamba költöznek;

9.  támogatja a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy jogalkotási kezdeményezést terjeszt elő azzal a céllal, hogy az „uniós bűncselekmények” listáját kiterjesszék a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, beleértve azokat is, amelyek az LMBTIQ-személyek ellen irányulnak, továbbá támogatja a szülői státusz kölcsönös elismeréséről és az azonos neműek élettársi kapcsolatainak tagállamok közötti kölcsönös elismerését támogató lehetséges intézkedésekről szóló javaslatot; felhívja a Tanács soron következő elnökségeit, hogy napirendjükön kezeljék kiemelten ezeket a kérdéseket;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a szabad mozgást valamennyi család számára, beleértve a szivárványcsaládokat is, összhangban a Coman és Hamilton ügyben hozott ítélettel(16), amely kimondja, hogy a szabad mozgásról szóló irányelvben használt „házastárs” kifejezés az azonos nemű partnerekre is vonatkozik; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a tagállamok betartják-e a Coman és Hamilton ügyben hozott ítéletben foglaltakat, és az EUMSZ 258. cikke alapján hozzon végrehajtási intézkedéseket azon tagállamokkal szemben, amelyek nem így tesznek; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon végrehajtási intézkedéseket Romániával szemben az ítéletben foglaltak betartásának folyamatos elmulasztása és a jogorvoslat hiánya miatt, ami arra kényszerítette a felperest, hogy az EJEB-hez forduljon jogorvoslatért;

11.  kéri a Bizottságot, hogy a szabad mozgásra vonatkozó, készülő iránymutatásaiba foglaljon bele egy pontosítást annak biztosítása érdekében, hogy a 2000/78/EK irányelvet az EUB Maruko, Römer és Hay ügyekben hozott ítéletének, valamint az EJEB Taddeucci és McCall ügyben hozott ítéletének fényében úgy értelmezzék, hogy az előírja a tagállamok számára, hogy tiltsanak valamennyi, azonos nemű párokkal szemben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatásban, a szakképzésben vagy bármely egyéb, az irányelv tárgyi hatálya alá tartozó területen;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a 2004/38/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának felülvizsgálatára, nevezetesen azon feltétel törlése céljából, hogy „ha a fogadó tagállam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűnek tekintik”, a Charta 21. cikkének való megfelelés érdekében;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a szabad mozgásra vonatkozó, készülő iránymutatásaiban a szabad mozgásról szóló jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében sürgesse a tagállamokat, hogy következetesen hajtsák végre a 2004/38/EK irányelvet az irányelv kedvezményezettjei közötti bármilyen különbségtétel nélkül – ideértve például a különböző nemű és az azonos nemű párok közötti különbségtételt –, tisztázza, hogy a „partnerekre”, a „szülőkre”, a „gyermekekre”, az „egyenesági leszármazottakra” vagy „egyenesági rokonokra” való hivatkozásnak magában kell foglalnia a szivárványcsaládokat is, gondoskodjon róla, hogy e családok az Unió-beli szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásakor az uniós jog értelmében ugyanolyan családegyesítési jogokat élvezzenek, mint a különböző nemű párok által alapított családok, és biztosítsa, hogy a tagállamok által a területükön az uniós polgár nem bejegyzett partnerének nyilvántartásba vétele „elősegítése” érdekében a párok személyes körülményei tekintetében végzett értékelés mentes legyen a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetéstől;

14.  kéri, hogy a Bizottság foglalkozzon az LMBTIQ-közösség által Lengyelországban és Magyarországon elszenvedett hátrányos megkülönböztetéssel, ösztönözve a tagállamokat az e területre vonatkozó uniós jogszabályok helyes alkalmazására és tiszteletben tartására; felhívja a Tanácsot, hogy kezdje újra az egyeztetéseket a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben az EUSZ 7. cikke alapján indítandó eljárásokról, többek között az LMBTIQ-személyek jogait illetően; emlékeztet 2020. szeptember 17-i álláspontjára, és felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésére álló eszközöket azon egyértelmű kockázat kezelése érdekében, hogy Lengyelország és Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket, ideértve különösen a gyorsított kötelezettségszegési eljárásokat és a Bíróság előtti, ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket, valamint a költségvetési eszközöket; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is rendszeresen tájékoztassa és szorosan vonja be a Parlamentet;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2239 (2018) számú állásfoglalása. (2) Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2048 (2015) számú állásfoglalása. (3) HL L 158., 2004.4.30., 77. o. (4) HL L 303., 2000.12.2., 16. o. (5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0089. (6) HL C 255., 2021.6.29., 7. o. (7) HL C 449., 2020.12.23., 146. o. (8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0225. (9) C-673/16. sz. Coman ügy, EU:C:218:385. (10) C-507/18. sz. NH ügy, EU:C:2020:289. (11) C‑490/20. sz. V. M. A. ügy, EU:C:2021:296. (12) C-267/06. sz. Maruko ügy, EU:C:2008:179; C-147/08. sz. Römer ügy, EU:C:2011:286; C-267/12. sz. Hay ügy, EU:C:2013:823. (13) EJEB, 51361/09. sz. Taddeucci és McCall kontra Olaszország ügy. (14) „A szivárványcsaládok EU-n belüli szabad mozgásának akadályai”, az Európai Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztálya által a Petíciós Bizottság kérésére megrendelt tanulmány, 2021. A szivárványcsaládok EU-n belüli szabad mozgásának akadályai (europa.eu). (15) COM(2008)0426. (16) A C‑673/16. sz. Coman ügyben hozott, 2018. június 5-i ítélet, EU:C:2018:385.

Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-i állásfoglalása az időtálló európai belvízi közlekedés felé vezető lépésekről (2021/2015(INI))

P9_TA(2021)0367 A9-0231/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „Evaluation of Directive 2005/44/EC on Harmonised River Information Services (RIS)„ (A harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK irányelv értékelése) című, 2021. február 25-i szolgálati munkadokumentumára (SWD(2021)0050),

–  tekintettel a Bizottság „Evaluation of the 2013 Urban Mobility Package” (A 2013. évi városi mobilitási csomag értékelése) című, 2021. február 24-i szolgálati munkadokumentumára (SWD(2021)0047),

–  tekintettel a Bizottság „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időálló pályára állítása” című, 2020. december 9-i közleményére (COM(2020)0789) és az ezt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0331),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

–  tekintettel a Bizottság „Mid-term progress report on the implementation of the NAIADES II action programme for the promotion of inland waterway transport (covering the period 2014‑2017)” (Félidős jelentés a belvízi közlekedést előmozdító NAIADES II cselekvési program végrehajtásában elért eredményekről (a 2014–2017-es időszak vonatkozásában)) című, 2018. szeptember 18-i szolgálati munkadokumentumára (SWD(2018)0428),

–  tekintettel az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i bizottsági fehér könyvre (COM(2011)0144),

–  tekintettel a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3) és annak jövőbeli felülvizsgálatára,

–  tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4) (TEN-T-rendelet) és annak jövőbeli felülvizsgálatára,

–  tekintettel a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 7-i 92/106/EGK tanácsi irányelvre(5) és annak jövőbeli felülvizsgálatára,

–  tekintettel a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel az európai árufuvarozási ágazatban világjárvány vagy egyéb súlyos válsághelyzet esetén alkalmazandó vészhelyzeti terv mellett szóló szakpolitikai megfontolásokról szóló, 2020. október 21-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „Az uniós vízi közlekedési ágazat jövője: Cél a karbonsemleges, balesetmentes, automatizált és versenyképes uniós vízi közlekedési ágazat megvalósítása” című, 2020. június 5-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az „Ismerjük fel a belvízi közlekedésben rejlő lehetőségeket, és ösztönözzük használatát!” című, 2018. november 15-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a hatékonyabb és tisztább tengeri szállítást célzó technikai és operatív intézkedésekről szóló, 2021. április 27-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel 2019. február 14-i állásfoglalására a NAIADES II programról: Cselekvési terv a belvízi hajózás támogatására(9),

–  tekintettel a vízi személyszállításban rejlő lehetőségek kiaknázásáról szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0231/2021),

A.  mivel az uniós vízi közlekedési ágazat – beleértve a belvízi közlekedést is – az uniós ellátás integritása és az uniós kikötők versenyképessége miatt stratégiai jelentőséggel bír; mivel a belvízi hajózás 75%-a határokon átnyúló, ezért a koordináció alapvető fontosságú az egységes piac szempontjából;

B.  mivel az európai országok számos különböző nagy és kisebb hajózható vízi úttal és belvízi hajóflottával rendelkeznek, ami nagyon kényelmessé és hasznossá teszi a belvízi közlekedést a különböző típusú és nagy mennyiségű rakományok különböző célállomásokra történő vízi szállítására;

C.  mivel a belvízi közlekedés a multimodális fenntartható közlekedés irányába történő elmozdulás egyik alapvető pillére, ugyanakkor jelentős kihívásokkal néz szembe; mivel az Unióban a belvízi szállítás jelenleg az áruszállítás nagyon kis részét, mindössze 6,1%-át teszik ki, ellenben a közúti szállítás részaránya 76,3 %, a vasútié pedig 17,6%; mivel a belvízi közlekedés jelenlegi modális részaránya túlságosan kevés, és erőteljes növelésére van szükség a közúti torlódások csökkentése, a biztonság növelése, a kibocsátások csökkentése és összességében a fenntarthatóbb közlekedési rendszer biztosítása érdekében; mivel sürgősen további intézkedésekre van szükség annak a célkitűzésnek az eléréséhez, hogy a jelenleg 76,3%-ban közúton zajló belföldi áruszállítás jelentős részét a vasút és a belvízi utak váltsák fel; mivel e tekintetben döntő fontosságú az új fenntartható körforgásos és energiapiacok belvízi közlekedéssel való összekapcsolása;

D.  mivel a belvízi hajózási ágazat továbbfejlesztése az intelligens, fenntartható és versenyképes európai közlekedési hálózat kiépítésének egyik sarokköve; mivel az európai vízi utak jelenlegi hajózhatósága változó, és a modális váltást akadályozzák a szűk keresztmetszetek, a hiányzó összeköttetések és a szabályozatlan belvízi utak megbízhatatlansága; mivel a belvízi hajózás, mint az egyik leginkább környezetbarát közlekedési mód, amely az Európai Unión belüli nagy mennyiségű áru szállítása tekintetében további, nagyrészt kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában, alapvető szerepet játszhat az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében;

E.  mivel a belvízi utakon végzett, határokon átnyúló árufuvarozás teljes részaránya 54% a Rajna–Alpok-folyosón, 35% az Északi-tenger–Földközi-tenger-folyosón és 38% az Északi-tenger–Balti-tenger-folyosón; mivel fontos előmozdítani a belvízi utak TEN-T törzshálózatának kiépítését és az átfogó hálózattal való összeköttetéseket;

F.  mivel az európai vízi közlekedés a zökkenőmentes és zavartalan határokon átnyúló összeköttetésekre támaszkodik, ezért rendkívül fontos, hogy 2030-ig befejeződjön a TEN-T törzshálózatok kiépítése;

G.  mivel a Bizottság közlekedésről szóló, már 2011-ben közzétett fehér könyve kiemelte, hogy növelni kell a belvízi közlekedés modális részarányát Európában, és mivel azóta sem történt kellő előrelépés;

H.  mivel a belvízi hajózási ágazatban határozott konszenzus van arról, hogy az ökologizálás kulcsfontosságú az ágazat hosszú távú versenyképességének biztosításához, és lehetővé teszi, hogy jelentős, megbízható és hiteles szerepet játsszon a multimodális átállásban; mivel az ágazatban jelenleg is széles körű vita folyik arról, hogy miként lehetne finanszírozni ezt a zöld átállást; mivel eljött az ideje az e célkitűzés gyakorlati megvalósítását elősegítő konkrétabb intézkedéseknek és eszközöknek;

I.  mivel az elégtelen infrastrukturális beruházások lemaradáshoz vezettek; mivel a minőségi infrastruktúra jelenti a sikeres belvízi közlekedési ágazat alapját és gerincét; mivel a kapacitás növelésének megvannak a maga korlátai, és egyaránt a hangsúlyt kell helyezni a teljesítmény növelésére és annak biztosítására, hogy az ágazat mindig megbízható legyen;

J.  mivel az Unió belvízi áruszállításának jelentős része tengeri kikötőkhöz kapcsolódik; mivel mind a tengeri, mind a belvízi kikötők multimodális csomópontként fontos szerepet játszanak, mivel összeköttetést biztosítanak más szállítási módokkal, amelyek szintén átvehetik az árurakományokat; mivel ezért fontos és a TEN-T iránymutatások között is szerepel, hogy a tengeri és belvízi kikötők között jó összeköttetésnek kell lenni, és jó összeköttetéssel kell rendelkezniük a hinterlanddal is; megjegyzi, hogy a belvízi kikötőknek a fenntartható alternatív üzemanyagok energiaközpontjaivá kell válniuk;

K.  mivel az európai belvízi közlekedés legnagyobb problémái közül kettő a szárazság és az éghajlatváltozás; mivel több európai régióban a belvízi közlekedést súlyosan érintette a 2018-as hosszú aszályos időszak, amelyet a rendkívül alacsony vízállás okozott; mivel a Rajna és mellékfolyói, a Felső- és Közép-Duna, valamint a Felső- és Közép-Elba esetében a következmények pusztítóak voltak; mivel ez Németországban az ipari termelés 5 milliárd EUR összegű visszaesését eredményezte; mivel ezen túlmenően Észak-Európában a legkeményebb téli hónapokban befagynak a szárazföldi vizek, ami miatt a forgalom is megszakad;

L.  mivel a közúti közlekedésről a belvízi közlekedésre való modális váltás nemcsak az áruszállítást érinti, hanem a személyszállítást is – különösen a városi területeken; mivel az Unió lakosságának 50%-a a tengerhez közel, illetve a folyók mentén él, a belvízi személyszállítás környezetbarát alternatívát kínál mind az energiafogyasztás, mind a zajkibocsátás szempontjából; mivel emellett segíti a túlterhelt közúti hálózatok tehermentesítését, és alternatívát kínál a közúti infrastruktúra sűrűn lakott területeken történő bővítése helyett;

M.  mivel a folyami üdülőhajóknak, kirándulóhajóknak, kompoknak, vízi taxiknak és vízi transzferjáratoknak fontos szerep jut az európai idegenforgalomban, és ezeknek tisztább lehetőséget kell kínálniuk az idegenforgalom és a tömegközlekedés számára a hozzáférhető és hajózható folyókkal, csatornákkal és tavakkal rendelkező régiókban és városokban, ami egyúttal fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tenné a városi mobilitást; mivel a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiának ezt figyelembe kell vennie;

N.  mivel a vasúttal együtt a belvízi áruszállítás kulcsszerepet fog játszani a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésében az áruszállítást érintő modális váltás tekintetében; mivel a két szállítási módot az ellátási láncokban általánosan alkalmazni kell és hozzáférhetőbbé kell tenni;

O.  mivel a belvízi közlekedés fontos szerepet játszhat a tengeri szállítás szempontjából a digitalizáció fokozása és a kibocsátásmentes hajtóműmegoldások – például a villamosítás és a hidrogén – széles választékának megteremtése szempontjából;

P.  mivel a hidrogénüzemű hajók tanúsítványának megszerzésére irányuló eljárások még mindig nagyon hosszadalmasak; mivel ráadásul egy sor teljesen azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező hidrogénüzemű hajó esetében minden egyes hajóra külön-külön kell kérelmet benyújtani; mivel az effajta adminisztratív teher eltántorítja a magánberuházásokat, és ezáltal hátráltatja a technológiai fejlődést és a költséghatékonyság javítását;

Q.  mivel az energetikai átmenet a belvízi hajózási ágazat számára is kihívást jelent annak ellenére, hogy a belvízi közlekedés az egyik leginkább környezetbarát közlekedési mód; mivel a vállalkozók szerepét a teljes ellátási láncban fontos figyelembe venni annak érdekében, hogy javuljon a belvízi hajózási ágazatban a fenntartható beruházások üzleti megalapozottsága;

R.  mivel a hajók környezeti teljesítményének további javítása érdekében korszerűsíteni kell a belvízi hajóflottát és hozzá kell igazítani a műszaki fejlődéshez; mivel a kibocsátásmentes technológiák egyelőre nem életképesek a belvízi hajózási ágazatban a műszaki kiforratlanság, valamint az infrastruktúra hiánya és a nem versenyképes árak miatt;

S.  mivel a belvízi hajózási ágazat a Covid19-világjárvány idején is biztosította az alapvető áruk folyamatos elosztását, sőt egyes részeiben még csúcsforgalmat is tapasztaltak, bizonyítva ezzel rugalmasságát és rezilienciáját;

Modális váltás az árufuvarozásban: közút helyett belvízi utakon

1.  felhívja a Bizottságot, hogy ragadja magához a zöld, hatékony és digitális vezető szerepet, és építsen a meglévő programokra, például a NAIADES-re, amelynek abban kell támogatnia és ösztönöznie a vízi közlekedési ágazat, valamint más közlekedési módok, különösen a vasúti ágazatot valamennyi szereplőjét, hogy működjenek együtt a fenntartható és szociális jövő érdekében, miközben támogatják a vállalkozásokat, a munkavállalók védelmét és az ágazat egészének versenyképességét; hangsúlyozza, hogy a belvízi utak kiváló szállítási módot kínálnak a körforgásos gazdaság új piacaiból származó áruk számára, és hogy a közlekedés-, a környezetvédelmi és az iparpolitika összehangolása kulcsfontosságú e lehetőségek megragadásához;

2.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban vegyék figyelembe azt a tényt, hogy a belvízi hajózási ágazatban működő vállalkozások gyakran családok, gyermekekkel a fedélzeten, és a vízi útvonalak mentén ruházzanak be megfelelő és szabályos létesítményekbe annak érdekében, hogy a megfelelő életkörülmények biztosítottak legyenek útközben;

3.  kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a következő NAIADES cselekvési programmal összhangban lévő irányítási és szabályozási keretre vonatkozóan, biztosítva az uniós szintű harmonizációt és szabványosítást a hajózhatóság minősége, a hajók és a személyzet szakképesítése tekintetében; rámutat, hogy e keretnek meg kell könnyítenie a beruházások és a cselekvési programok összehangolását, valamint a belvízi közlekedés fejlesztésében részt vevő különböző szervek – köztük a tagállami közigazgatási szervek, az uniós ügynökségek, a TEN-T koordinátorok, a folyami bizottságok és a szabványosítási bizottságok – közötti együttműködést; kiemeli, hogy a NAIADES III cselekvési programon keresztül lehetőség van feltérképezni az áruszállításban a belvízi hajózás felé történő modális váltás lehetőségét; kiemeli, hogy ez a modális váltás, valamint az ipari és a közlekedési politikák közötti jobb koordináció elősegítené a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérését, ami szinte az összes iparágat fenntartható és körforgásos átalakulásra késztetné;

4.  üdvözli a Bizottságnak a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában megfogalmazott azon szándékát, hogy több áru kerüljön át közútról belvízi és rövid távú tengeri szállításra, ideértve a regionális, városi és városok közötti árufuvarozást; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a belvízi közlekedésben jelentős kiaknázatlan lehetőségek és bővítési potenciál rejlik; felhívja ezért a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje és növelje a belvízi közlekedést érintő modális váltás céljaival kapcsolatos törekvéseit, és használja ki az ágazat előnyeit; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy támogassa a belvízi közlekedési szolgáltatásoknak a multimodális logisztikai láncokba történő integrálásával kapcsolatos bevált gyakorlatok alkalmazását; hangsúlyozza, hogy beruházásokra van szükség az alakíthatóbb és innovatívabb hajótervezés és a meglévő belvízi hajóflotta környezetbarátabbá tétele terén, többek között a folyókhoz igazított hajók és más kiforrott, fenntartható megoldások kifejlesztése révén, hogy versenyképesebb és fenntarthatóbb alternatívát kínáljanak a közúti szállítással szemben;

5.  hangsúlyozza, hogy a belvízi utak fizikai és digitális infrastruktúrájának – például zsilipművek, hidak és a digitális technológiák határokon átnyúló interoperábilis telepítése – bővítésébe, korszerűsítésébe és fejlesztésébe történő több és rendszeres beruházás kulcsfontosságú az ágazat versenyképességének fokozásához, meggyengülésének megelőzéséhez, hosszú távú teljesítményének, megbízhatóságának és kiszámíthatóságának határokon átnyúló javításához, a jó hajózhatóság lehetővé tételéhez és a modális váltás megkönnyítéséhez, figyelembe véve ugyanakkor a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aggályokat és az alkalmazandó környezetvédelmi jogszabályokat, például a víz-keretirányelvet(11) és a természetvédelmi irányelveket(12); kéri a Bizottságot, hogy könnyítse meg a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, különös tekintettel az állat- és növényvilág szükségleteinek az infrastrukturális projektek során történő figyelembevételére;

6.  sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a TEN-T belvízi törzshálózat 2030-ig történő teljes létrehozására vonatkozó kötelezettségüket, és felhívja a Bizottságot és a TEN-T koordinátorokat, hogy erősítsék meg az ezzel kapcsolatos felügyeletet; felhívja a tagállamokat, hogy szüntessék meg a hiányzó összeköttetéseket, orvosolják a szűk keresztmetszeteket, és mozdítsák elő a jó minőségű fizikai és digitális infrastruktúrát; különösen kiemeli, hogy növelni kell a belvízi kikötők megfelelő multimodális infrastruktúrájába és a belvízi kikötők hinterland-összeköttetéseibe – például a zökkenőmentes vasúti összeköttetésekbe és terminálokba – történő beruházásokat, és növelni kell a tárolókapacitásokat az európai multimodális szállítás versenyképessé tétele és az ellátási lánc teljesítményének javítása érdekében;

7.  úgy véli, hogy – a belvízi közlekedés megerősítése érdekében – kétrétegű hálózati megközelítést kell bevezetni, kiegészítve a meglévő belvízi törzshálózatot a belvízi utak átfogó hálózatával; rámutat, hogy az átfogó hálózat szempontjából figyelembe kellene venni a tengeri kikötőkhöz kapcsolódó olyan hajózható vízi utakat, amelyek nem rendelkeznek IV. osztályú státusszal, de képesek csökkenteni a negatív környezeti externáliákat, többek között a közúti torlódásokat ; hangsúlyozza ezért, hogy a TEN-T hálózatot ki kell terjeszteni, beillesztve az új belvízi útszakaszokat a törzshálózatba és az átfogó hálózatba, hogy új multimodális közlekedési csomópontok jöhessenek létre;

8.  fontosnak tartja annak felismerését, hogy a kisebb vízi utak kihasználatlan lehetőségeket rejtenek a közúti közlekedéssel való közvetlen verseny fokozása szempontjából, részletes, átfogó és sűrű hálózatot biztosítva, amelyet naprakész és hajózható állapotban tartanak; kéri a Bizottságot, hogy ne csak a nagy vízi utakra fordítson figyelmet, hanem a kisebb vízi utakat is vonja be a digitális átállásba;

9.  hangsúlyozza az összekötő vízi utak és csatornák rendbehozatalában rejlő jelentős lehetőségeket, különösen azokban a régiókban, ahol évtizedek óta nem ruháztak be kellőképpen a belvízi utak infrastruktúrájába;

10.  annak biztosítására kéri a tagállamokat, hogy az új hajózási projektek és karbantartási intézkedések multidiszciplináris tervezési folyamatába vonják be az összes érdekelt felet, hogy közösen elfogadott megoldások szülessenek, összhangban az uniós jogszabályokkal;

11.  megjegyzi, hogy a vízi közlekedésnek hatékonyabb, megbízhatóbb, biztonságosabb és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens infrastrukturális hálózatra van szüksége az árvizek és az alacsony vízszint jelentette problémákkal való jobb megbirkózás érdekében, hiszen ezek a problémák az éghajlatváltozás hatásai miatt csak fokozódni fognak; sajnálattal állapítja meg, hogy a belvízi hajózási ágazatot az áradások és az alacsony vízszint miatt érintő problémákat nem vették megfelelően figyelembe, a hajózhatóság biztosítása pedig alapvető; ezért hangsúlyozza, hogy olyan koherens intézkedésekre van szükség, mint a flotta – többek között a hajótípusok, a flotta mennyisége és a tartalékkapacitás – átalakítása, a hajók tervezésének optimalizálása, a belvízi hajók sokféleségének felmérése, az infrastruktúra jobb kezelése és fejlesztése, a vízállással kapcsolatos pontosabb tájékoztatás és előrejelzés, a vasúttal való együttműködés alacsony vízállás idején, időbérleti szerződés kötése az alacsony vízállás idején közlekedni képes hajókkal, a digitális eszközök alkalmazása és a kikötők tárolási kapacitásának növelése; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki cselekvési terveket az alacsony vízállás elleni küzdelemre, és hangsúlyozza hogy e célból koordinációra van szükség;

12.  kiemeli az űradatok és űrszolgáltatások használatának fontosságát a belvízi közlekedési szolgáltatások szempontjából, a biztonságosabb, fenntarthatóbb, hatékonyabb és versenyképesebb ágazat biztosítása érdekében; úgy véli, hogy különösen a Galileo rendszer, a Koprnikusz program új szolgáltatásait és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS) kell bevonni az intelligens közlekedési rendszerekről szóló irányelv(13) felülvizsgálatába és más intelligens mobilitási jogalkotási kezdeményezésekbe;

A belvízi közlekedés környezetbarátabbá tétele

13.  kiemeli annak fontosságát, hogy az energetikai átmenetet költséghatékony és hozzáférhető módon kezeljék, elismerve ugyanakkor a hajótípusok sokféleségét, a tiszta alternatív üzemanyagok heterogén szerkezete, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája és a hajók meghajtási módszerei rendelkezésre állásának és bevezetésének felgyorsítása révén, hálózati megközelítést alkalmazva és a technológiasemlegesség elvével összhangban; elismeri továbbá a belvízi hajózásból származó kibocsátások csökkentésére szolgáló valamennyi könnyen alkalmazható megoldás alkalmazását, beleértve az áthidaló üzemanyagokat és az átmeneti rendszereket; ismételten hangsúlyozza, hogy a belvízi hajózás energetikai átalakulása kulcsfontosságú a 2050-re klímasemlegessé válás menetrendjének betartásához;

14.  rámutat arra, hogy hiányoznak a piacérett klímasemleges megoldások, és ezért a hatóságokat fel kell jogosítani kapacitásépítési finanszírozásra annak érdekében, hogy segítsék az ágazatot a finanszírozáshoz való hozzáférésben, és támogassák a klímasemlegesség felé vezető úton; kiemeli az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatást jelentősen csökkentő üzemanyagokkal és technológiákkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési projektek további ösztönzésének fontosságát a flották gyors fejlesztése, valamint ellátási láncok és méretgazdaságosság létrehozása érdekében; elismeri, hogy a belvízi hajózási ágazat a tengeri hajózási ágazatra továbbgyűrűző kedvező hatások kísérleti terepeként és katalizátoraként működhet; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki reális ütemtervet, amely alapján – a karbonszegény belvízi hajózási ágazat megvalósítása érdekében és a versenyképesség, a megbízhatóság és a biztonság megőrzése mellett – tovább csökkenthető a szennyezőanyag- és üvegházhatásúgáz-kibocsátás;

15.  hangsúlyozza, hogy a belvízi utaknak különleges szerepet kell játszaniuk az Unió hidrogénstratégiájában, mind a belvízi közlekedés tiszta üzemanyaggal való ellátása, mind pedig a belvízi utak és kikötők döntő fontossága miatt a hidrogén uniós közlekedési hálózatokon és ipari klasztereken belüli tiszta és hatékony elosztása szempontjából;

16.  kiemeli, hogy az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatást jelentősen csökkentő alternatíváknak széles körben elérhetővé, megfizethetőbbé és pénzügyileg vonzóvá kell válniuk a hagyományos meghajtási módokkal szemben; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani ezen alternatívák elterjedését például az üzemanyagok életciklus-elemzését magában foglaló hatásvizsgálaton alapuló és az Unió fenntarthatósági kritériumaival összhangban lévő reális részarány biztosítása, valamint szabályozási stabilitás és pénzügyi támogatás révén, beleértve a tagállamok által nyújtott adókedvezményeket is; úgy véli továbbá, hogy a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a part menti villamos energia és egyéb fenntartható megoldások használata esetén csökkenő mértékű vagy nulla százalékos adókulcsot állapítsanak meg; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy támogassa és jelentősen ösztönözze a fenntartható alternatív üzemanyagok és technológiák elterjedését célzó, megfelelő pénzügyi eszközök használatát;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy a belvízi közlekedés tekintetében vizsgálja meg egy olyan uniós kibocsátás-címkézési rendszer kialakításának lehetőségét, amely könnyen hozzáférhető információkat nyújt a hajók energiahatékonyságáról, előmozdítja az energiahatékonyságot, és stabil környezetet teremt a beruházási döntések számára, aminek a fuvaroztatók számára életképes üzleti modellt és a beruházások megtérülését kell eredményeznie; kiemeli, hogy e rendszernek a kibocsátás hatékony csökkentésére kell törekednie, valamint segítséget kell nyújtani az ágazat számára azáltal, hogy a kibocsátási teljesítmények alapján jobb hozzáférést biztosít a finanszírozáshoz, a hitelekhez és a garanciákhoz, javítja a kibocsátás nyomon követését, előnyöket teremt azáltal, hogy a kikötői hatóságokat a kikötői infrastruktúradíjak differenciálására ösztönzi, valamint végső soron növeli az ágazat egészének vonzerejét; kéri a Bizottságot, hogy a hajótulajdonosok döntéshozatalának támogatása érdekében a belvízi és rövid távú tengeri közlekedésben használt hajókat illetően dolgozzon ki gyakorlati útmutatót és eszköztárat a fenntartható üzemanyagokkal és technológiákkal kapcsolatos lehetőségekről; kiemeli, hogy ennek során a belvízi és rövid távú tengeri közlekedésben használt hajótípusokra kellene összpontosítani, mivel azok hasonló műszaki jellemzőkkel rendelkeznek;

18.  rámutat, hogy a hajók moduláris szerkezetű építése rugalmasságot, kiszámíthatóságot és költségmegtakarítást eredményez; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a szabványosított hajóalkatrészek, -kialakítás és -fejlesztés jó alapot teremt, amely különböző módokon használható (intermodalitás), továbbá megkönnyíti a fenntarthatóbb meghajtórendszerek utólagos felszerelését, amint azok megjelennek a piacon; kiemeli, hogy a környezeti előnyök mellett a moduláris szerkezetű építés a kiszámítható termelési és építési folyamatnak köszönhetően költségmegtakarításhoz és a kockázatok csökkentéséhez is hozzájárulhat, ezért ösztönözni és népszerűsíteni kell;

19.  úgy véli, hogy éghajlati céljainkat szem előtt tartva a hajózási ágazat képes fenntarthatóbb és időtálló közlekedést kínálni; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak összekötő és koordináló szerepet kell betölteniük ebben a fejlődési szakaszban, és együtt kell működniük az összes érdekelt féllel, köztük a belvízi utak használóival és a hajógyártási ágazattal; ösztönzi a tagállamokat, hogy a cserélhető akkumulátortartályokhoz hasonló innovatív megoldásokat alkalmazó kísérleti projekteket hajtsanak végre; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy égető szükség van az innováció támogatására, uniós finanszírozási tervre, valamint az alternatív üzemanyagokkal való hajózás tanúsításának és engedélyezésének megkönnyítésére;

20.  kiemeli e tekintetben a kikötők és az itt található, hajók építésére, átalakítására és utólagos átalakítására szakosodott hajógyárak energetikai átmenetben betöltött fontos szerepét; ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szánjanak megfelelő finanszírozást és beruházásokat a kikötők kielégítő kapacitásának és megfelelő infrastruktúrájának biztosítására, hogy megkönnyítsék a flotta megújítását és a hajózási ágazat energetikai átmenetét; hangsúlyozza továbbá, hogy a hajóknál használható alternatív energiaforrások fejlesztéséhez megfelelő szárazföldi villamosenergia-ellátási és üzemanyagtöltő infrastruktúrára van szükség;

21.  kiemeli, hogy a flották környezetbaráttá tételének nemcsak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kezelésére kell összpontosítania, hanem a folyók szennyezésének csökkentésére is törekednie kell; ezért kiemeli a kikötői hulladéklerakó létesítmények biztosításának, valamint az innovatív, lerakódásgátló festékek és a fejlett hajótest-karbantartási technológiák, például víz alatti drónok) használata előmozdításának fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a vízgyűjtők szennyezésének nyomon követésére vonatkozó irányítási keretre, amely megkönnyíti az európai és tagállami intézkedések, beruházások és cselekvési programok összehangolását;

22.  hangsúlyozza a helyes és átfogó vízkészlet-gazdálkodás biztosításának fontosságát, amely magában foglalja a hidraulikus rendszer kezelését, a vízenergia fejlesztésének előmozdítását, a víz különböző felhasználási módjainak biztosítását és a biológiai sokféleség megőrzését; ezért hangsúlyozza, hogy a vízgazdálkodásban a közlekedési, az energia-, a mezőgazdasági, az ipari és a környezetvédelmi ágazat szereplőinek is részt kell venniük;

Digitalizáció és autonóm hajózás

23.  megállapítja, hogy a széles körű digitalizáció és adatgyűjtés hozzájárulhat a tisztább környezethez, a fedélzeti biztonság javításához, és hatékonyabb útvonaltervezést, a kikötői torlódások csökkentését, valamint a hajók, a kikötők és az infrastruktúra közötti jobb kommunikációt és információcserét eredményez; rámutat arra, hogy a digitalizáció jelentős előnyökkel járhat a biztonság és az energiahatékonyság szempontjából a belvízi hajózási ágazatra vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése tekintetében, hozzájárulva a kibocsátások további csökkentéséhez; szorgalmazza a belvízi hajózási ágazatban a digitális és automatizált technológiák fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó stratégia kidolgozását, amelynek fel kellene vázolnia egyrészt a különböző közlekedési módok közötti és határokon átívelő interoperábilis szabványokat, másrészt a szükséges kutatási intézkedéseket és finanszírozást, ideértve a Horizont Európa keretében, célzott pályázati felhívásokon keresztül nyújtott finanszírozást is; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottságban (CESNI) korszerűsíteni kell műszaki szabványokat és tovább kell harmonizálni a folyami információs szolgáltatásokat (RIS), ami egyszerűsítené a belvízi hajózás szabályozásához kapcsolódó eljárásokat, megoldaná a műszaki szabványok eltérő értelmezéséből és az összehasonlítható adatok hiányából eredő problémákat, és lehetővé tenné az innovatív megoldások gyors fejlesztését és bevezetését; hangsúlyozza, hogy elő kell készíteni a közlekedési módok közötti interoperábilis adatcserére vonatkozó közös keretet;

24.  kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb biztosítsa az elektronikus személyzeti és hajódokumentumok harmonizált digitális használatát és elfogadását az egész Unióban, ami erősíteni fogja a szociális és foglalkoztatási feltételek monitorozását, javítani fogja a belvízi közlekedés hatékonyságát és vonzerejét, valamint a más közlekedési módokkal való zavartalan együttműködését és integrációját, továbbá a teljes logisztikai láncon keresztül növeli az adatcsererendszerek interoperabilitását; hangsúlyozza, hogy jelentős biztonsági kockázatot jelenthet, ha nem biztosítanak kellő pihenőidőt a fedélzeten dolgozók számára; ezért kiemeli, hogy alapvetően fontos biztosítani a fedélzeten dolgozók munka- és pihenőidejére vonatkozó adatok kiolvasására, tárolására és előállítására szolgáló megbízható, valós idejű, digitális ellenőrzési kapacitást;

25.  hangsúlyozza, hogy mihamarabb végre kell hajtani az elektronikus áruszállítási információkról (eFTI) szóló rendeletet(14), amely lehetővé teszi a fuvarozók számára, hogy gyorsan, egyszerűen és digitális formában osszák meg az információkat a végrehajtó hatóságokkal;

26.  megjegyzi, hogy az adatintegráció és -harmonizáció az eszközkezelés fontos eszközei, erősítik a belvízi közlekedés megbízhatóságát, és növelik az ellátási láncokon belüli használatát; megjegyzi, hogy az adatokat össze kell kapcsolni az intelligens infrastruktúrával, hogy a multimodalitás megkönnyítése és a szinkromodális rendszerek elősegítése érdekében lehetővé tegyék a hatékony tervezést és a más közlekedési módokkal való kommunikációt; megjegyzi, hogy az integrált adatplatformokban rejlő lehetőségek fokozhatják az átláthatóságot, például a követés és az ellenőrzés terén, valamint a hatékonyságot, például az útvonaltervezés és az eszközkezelésterén;

27.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kombinált árufuvarozásról szóló irányelv(15) felülvizsgálatára irányuló javaslat, valamint a hatékonyabb logisztikai tervezéshez és a fizikai infrastruktúra hatékonyabb használatát szolgáló egyéb intézkedések előkészítése során az érintett érdekelt felekkel együttműködésben adatokat gyűjtsenek az európai logisztikai rendszerről; kéri továbbá a Bizottságot, hogy készítsen intermodális áttekintést az Európába érkező áruk és konténerek áramlásáról, valamint az áruk végső rendeltetési helyéig vezető útvonalakról, mivel ez segíthet az eredményes modális váltásra irányuló szakpolitika kidolgozásában; úgy véli, hogy a modális váltás ösztönzését prioritásként kell kezelni, mivel a szállítókonténereket jelenleg nem mindig szállítják hatékonyan a tengeri kikötőből a hinterland felé, ami magasabb költségeket és hosszabb utazási időt eredményez; kéri a Bizottságot, hogy az optimális tervezés és kezelés érdekében értékelje az algoritmusok és a mesterséges intelligencia felhasználásának hozzáadott értékét a konténerek hinterlandi szállításában;

28.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy összekapcsolják a meglévő digitális közlekedéspolitikai kereteket, és biztosítsák, hogy a multimodáslis közlekedési adatok egyetlen hozzáférési ponton keresztül elérhetők legyenek a vízi áruszállítás hatékonyságának növelése és az adatok más közlekedési módokkal való interoperabilitásának biztosítása érdekében; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki uniós cselekvési tervet a multimodális közlekedés digitális infrastruktúrájára vonatkozóan, amely terv lehetővé teszi az adatok megosztását és az interoperabilitást, azzal a céllal, hogy legkésőbb 2035-ig létrejöjjön egy szinkromodális, összekapcsolt és automatizált közlekedési rendszer; úgy véli, hogy külön e célt szolgáló irányítási struktúrára van szükség, hogy a legkorszerűbb technológiák és innovációk alkalmazása érdekében folyamatos és rendszeres nyomon követést, értékelést és fejlesztést lehessen végezni;

29.  rámutat, hogy ösztönzőkre van szükség a multimodális digitális kikötői platformok fejlesztéséhez; szorgalmazza e tekintetben egy európai hozzáadott értéket képviselő projekt létrehozását a TEN-T belvízi folyosók hajózhatósága és multimodális összekapcsolása érdekében;

30.  hangsúlyozza, hogy a belvízi közlekedésben nagy lehetőségek rejlenek az autonóm vízi utazás szempontjából, és kiemeli, hogy a nagyobb fokú automatizálás közelebb hozza az európai szinkromodális közlekedés megvalósítását; kéri a Bizottságot, hogy hatásvizsgálat és az összes érintett érdekelt féllel folytatott széles körű konzultáció alapján mérlegelje az összes kapcsolódó jogszabály szükséges felülvizsgálatát az autonóm hajózás elterjedésének elősegítése érdekében, különös tekintettel a hajószemélyzet vészhelyzetben vagy rendszerhiba esetén fennálló felelősségére, a károk esetén felmerülő felelősségi kérdések és általában véve az autonóm hajókkal kapcsolatos biztonsági szempontok tisztázására az uniós szintű, bizonyos mértékű harmonizáció és a technológia elterjedésének növelése érdekében; ezért kitart amellett, hogy szükség van az intelligens és autonóm belvízi közlekedési rendszerek európai ütemtervének létrehozására, amely támogatja a jövőorientált jogalkotást, a kutatást, a kísérleti projekteket, a helyszíni laboratóriumokat, valamint az autonóm hajók, az intelligens kikötők és a digitális interoperabilitás intelligens közlekedési rendszereken alapuló fejlesztését és sikeres megvalósítását, továbbá biztosítja a hajók távvezérlésének és a távoli zsilipirányítás bevezetését; e tekintetben hangsúlyozza, hogy intelligens infrastruktúrára van szükség, valamint biztosítani kell a legénység szükséges képzését, továbbképzését és átképzését, amit az InvestEU program „Szociális beruházások és készségfejlesztés” keretén belül lehetne támogatni; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a CESNI hajószemélyzetre, hajókra és információs technológiára vonatkozó szabványai értékes hozzájárulást jelentenek; felhívja a Bizottságot, hogy tekintsen prioritásként a belvízi közlekedés digitalizálására, harmonizációjára és a gyors eredményt hozó megoldásokra (papírmentes információcsere) az autonóm ágazat alapjainak lefektetése érdekében;

31.  kiemeli, hogy a biztonságos és zavartalan autonóm hajózáshoz a hajók antennájának helyzetére vonatkozó információkon túlmenő információk szabványosított megosztására van szükség, például a hajók helyzetére, a hajótest körvonalára, valamint a vízi utak megváltoztatására vonatkozó információkra az autonóm műveletek irányítása, az ugyanazon a hajóúton közlekedő hajók közötti esetleges ütközések elkerülése, valamint a hajóparancsnokok számára a hajóutakra vonatkozó legfrissebb információk biztosítása érdekében; kiemeli az űrtechnológiai megoldásokban rejlő lehetőségeket a belvízi közlekedés elősegítése szempontjából, valamint e tekintetben az uniós űreszközök – a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz – hasznos hozzájárulására;

Időtálló kikötők: Energia- és körforgásos elosztóközpontok

32.  hangsúlyozza a belvízi kikötők mint stratégiai, multimodális csomópontok szerepét a logisztikai rendszerben; hangsúlyozza ezért, hogy a belvízi kikötőknek és a tengeri kikötőknek hatékony hinterland-összeköttetésekkel kell rendelkezniük, elsősorban a vasúti infrastruktúrákkal, valamint átrakodó létesítményeket is magukban kell foglalniuk, a TEN-T törzs- és átfogó hálózatokkal való összeköttetésre összpontosítva – amennyiben lehetséges; támogatja a tengeri és belvízi kikötők együttműködésének erősítését és ezek klaszterekbe való tömörülését;

33.  hangsúlyozza, hogy a tengeri kikötők fontos szerepet játszanak a belvízi közlekedésre való modális váltás lehetővé tételében; megjegyzi, hogy a belvízi áruszállítás összekapcsolásának javítása hatékonyabb belvízi közlekedést tesz lehetővé a tengeri kikötőkbe, illetve a tengeri kikötőkből; kiemeli, hogy a különböző tengeri és belvízi kikötők, valamint a logisztikai lánc valamennyi szereplője közötti szoros együttműködés – például a fenntarthatóság területén – további lehetőségeket teremt a költség- és működési hatékonyság javítására, és előnyös a regionális fejlesztés és foglalkoztatás szempontjából;

34.  annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a belvízi kikötők esetében tartsák fenn a meglévő vasúti összeköttetéseket, valamint a tagállamok – a belvízi utak és a vasút közötti intermodális szállítási forgalom biztosítása érdekében – prioritásként kezeljék a vasúti árufuvarozási hálózatuk korszerűsítését;

35.  kiemeli, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítése során figyelembe kell venni a kikötők potenciális keresletét és piaci jellemzőit, a klímasemleges belvízi közlekedési ágazat felé vezető lehetséges utak elgondolásakor; hangsúlyozza ezért, hogy a TEN-T felülvizsgálata és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelv révén a multimodális és ipari használatra szánt alternatív üzemanyagok európai bevezetésére vonatkozó stratégiának olyan hálózati megközelítést kell követnie, amely a kikötők és hinterlandjuk, valamint – szükség esetén – a vízi útvonalak menti potenciális piaci keresleti jellemzőin alapuló hatékonyan megtervezett infrastruktúrát eredményez, a technológiasemlegesség elvével összhangban; hangsúlyozza továbbá a rugalmas infrastruktúrarendszerben rejlő lehetőségeket, például a mobil áramfejlesztők kihasználását, és felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a rugalmas üzemanyag-elosztási és -ellátási megoldásokat, például a hajók bérleti rendszereit;

36.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a belvízi közlekedési infrastruktúra és a transzeurópai energiahálózatok közötti szinergiákat, ami elősegíti a belvízi hajózás energetikai átalakulását, és támogatja a kikötők mint energia-elosztóközpontok fejlesztését; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a szárazföldi villamosenergia-ellátás használatának megkönnyítése érdekében a belvízi közlekedési infrastruktúrát jobban integrálni kell az európai energiahálózatba; hangsúlyozza ezenfelül az alternatív üzemanyagok szállítása szempontjából a belvízi utakban rejlő lehetőségeket is; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az európai belvízi kikötőkben elektromos infrastruktúrát építsenek ki az elektromos meghajtású hajók jövőbeli ellátása, a kikötőhely létesítményeinek és berendezéseinek fejlesztése és korszerűsítése, valamint a kikötőkben és a környező területeken az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légszennyezés csökkentése érdekében, a kikötőhelyi szennyezésmentesség célkitűzésével összhangban;

37.  hangsúlyozza, hogy fontos foglalkozni a kikötőn belüli gördülékenységgel, és e célból biztosítani kell, hogy a belvízi hajók számára elegendő kikötőhely és várakozási terület álljon rendelkezésre;

38.  kiemeli a belvízi utakban rejlő lehetőségeket a veszélyes áruk és hulladékok szállítása szempontjából, ami megfelelő és biztonságos infrastruktúrába és hajókba történő beruházásokat, valamint képzett munkaerőt igényel; kiemeli a kikötőknek a körforgásos gazdaságban betöltendő ígéretes szerepét, valamint a belvízi utaknak az új körforgásos piacokról származó áruk szállítására vonatkozó különleges potenciálját; felhívja ezért a Bizottságot, hogy alakítson ki szorosabb kapcsolatot a körforgásos gazdaság és a belvízi közlekedésre vonatkozó szakpolitikák között; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a körforgásos gazdaság kikötői tevékenységeinek támogatására, és mozdítsa elő az életciklus-értékelés koncepcióját azzal a céllal, hogy párbeszédet kezdeményezzen, és ösztönözze a belvízi kikötőket többek között a vízre, az energiára, a hulladékra, az építési területekre, a területrendezésre és a városi zöld területekre vonatkozó integrált gazdálkodási rendszerek kidolgozására annak érdekében, hogy kiaknázzák annak lehetőségét, hogy körforgásos és tisztaenergia-elosztóközpontokká váljanak;

Oktatás és képzés, munkafeltételek, kutatás és innováció

39.  hangsúlyozza, hogy a zöld és digitális készségek fejlesztésére, valamint a nyelvi akadályok leküzdésére összpontosítva korszerűsíteni kell a belvízi hajózással kapcsolatos oktatást és képzést, ezáltal vonzó munkahelyeket teremtve a fiatalok és a nők számára, figyelmet fordítva különösen a szigorú és összehangolt szociális és biztonsági előírásokra és szakképesítési szintekre; támogatja e tekintetben a CESNI-szabványok továbbfejlesztését annak érdekében, hogy a belvízi hajók személyzete rendelkezzen a szükséges készségekkel; hangsúlyozza, hogy a legénység valamennyi tagja számára kötelező, folyamatos és rendszeres képzési programokat, többek között nemzetközi csereprogramokat, kell biztosítani, a továbbképzés és az átképzés, valamint az ágazat optimális munkavállalói mobilitásának és biztonságának előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a balesetmentesség elvével összhangban lévő biztonsági és egészségvédelmi előírásokra van szükség; kéri továbbá a tagállamokat, hogy 2022. január 17-ig megfelelően hajtsák végre a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések tagállamok általi elismeréséről szóló (EU) 2017/2397 irányelvet;

40.  hangsúlyozza a jó munkafeltételek és a tisztességes bérek biztosításának fontosságát a belvízi közlekedésben; kéri a tagállamokat, hogy a fedélzeten tartózkodó minden munkavállaló számára biztosítsanak megfelelő szociális védelmet, összhangban az uniós szociális jogszabályokkal; hangsúlyozza, hogy a belvízi hajózási ágazatban egyértelmű munkaügyi és szociális biztonsági jogszabályokra van szükség; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szociális védelmet és a hajószemélyzet európai és harmadik országbeli tagjainak jogait;

41.  rámutat a különböző kutatási és innovációs kezdeményezések és intézmények közötti további együttműködés és szinergiák fontosságára a tudás, az adatok, a know-how és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a folyamatban lévő projektek áttekintésének nyilvános platformon való elérhetővé tétele révén;

42.  hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell az innovatív belvízi hajók és az azokhoz kapcsolódó kikötői infrastruktúra fejlesztését célzó projekteket a Horizont Európa programon belül létrehozott, a kibocsátásmentes vízi közlekedésre irányuló partnerség keretében;

Uniós finanszírozási terv

I.Finanszírozási lehetőségek meglévő uniós finanszírozási eszközökön keresztül

43.  hangsúlyozza a meglévő uniós finanszírozási eszközök – például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), a Horizont Európa, az európai strukturális és beruházási alapok, köztük a Kohéziós Alap, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – felhasználásának lehetőségeit az európai belvízi közlekedési ágazat környezetbarátabbá tételére és digitalizálására; hangsúlyozza, hogy ezeket az eszközöket mozgósítani kell a következők érdekében: a TEN-T törzshálózatának és átfogó hálózatának teljes befejezése, a hajók fenntartható alternatív üzemanyagai és alternatív meghajtórendszerei és az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztésére és bevezetésére irányuló beruházások finanszírozása, a közlekedés, az energia, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a digitalizáció közötti intelligens szinergiák lehetővé tétele, valamint a belvízi utak korszerűsítésének és rezilienciájának biztosítása; hangsúlyozza azonban, hogy ezek a finanszírozási eszközök nem mindig alkalmasak a kkv-k, családi vállalkozások és egyéb mikrovállalkozások számára, mert a kisebb projektek esetében fennáll annak kockázata, hogy nem minősülnek támogathatónak; hangsúlyozza továbbá, hogy egyértelművé kell tenni a fenntartható finanszírozást és a belvízi hajózásba történő magánberuházásokat;

44.  emlékeztet rá, hogy a kibocsátásmentesség felé vezető energetikai átalakulás technológiai és pénzügyi kihívást jelent a belvízi hajózási ágazat számára, és megfelelő támogatást igényel; e tekintetben úgy véli, hogy a tagállamoknak a belvízi hajózás számára egyedülálló finanszírozási lehetőséget jelentő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt kell kiaknázniuk, a gazdaság helyreállításának rövid távú hatásait ötvözve a célzott infrastrukturális és hajózási beruházások hosszú távú előnyeivel;

45.  kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a belvízi közlekedésre és a NAIADES programre elkülönített belső erőforrásait, beleértve az emberi erőforrásokat is, összhangba hozva azokat a zöld megállapodás, a modális váltás, valamint a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia ezen ágazatra vonatkozócélkitűzéseivel;

46.  hangsúlyozza továbbá, hogy a tengeri kikötőkben és azok környékén kiemelkedő jelentőséggel bírnak a belvízi közlekedési infrastruktúrába történő beruházások; hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség a logisztikai lánc minden érdekelt szereplője között;

II.Szükség van uniós belvízi hajózási alapra

47.  hangsúlyozza, hogy a klímasemleges belvízi hajózási ágazat felé vezető út és a kívánt energetikai átalakulás megközelítőleg 10 milliárd EUR összegű finanszírozási hiányt eredményez(16), amelyet az ágazat egyedül nem tud fedezni; kiemeli továbbá, hogy a magánhajó-tulajdonosok számára nincs olyan üzleti érv, amely szerint olyan meghajtási technológiákba kellene beruházni, amelyek jelentősen csökkentik az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatást; hangsúlyozza az állami támogatások és a magánberuházások mozgósításának szükségességét e célból;

48.  hangsúlyozza, hogy a belvízi hajózási ágazat főként kkv-kból, családi vállalkozásokból és kisebb kikötőkből áll, számukra nehéz költséges beruházásokat végrehajtani a zöld megállapodás céljainak való megfelelés érdekében; ezért úgy véli, hogy javítani kell a szükséges beruházások méretezhetőségét, jelentősen csökkenteni kell az adminisztratív terheket, és javítani kell a finanszírozáshoz való hozzáférést;

49.  felhívja ezért a Bizottságot, hogy hozzon létre külön uniós belvízi hajózási alapot a fenntartható átállás érdekében, amely olyan egyablakos rendszert is magában foglal, ahol könnyű segítséget kérni, és amely lehetővé teszi a projektek egyetlen pályázatba való összevonását, növelve ezáltal a finanszírozás esélyeit; hangsúlyozza, hogy az alapnak európai és nemzeti finanszírozási eszközökből, valamint egyéb magán- és közberuházásokból származó további jelentős pénzügyi hozzájárulásokkal kell kiegészítenie az 546/2014/EU rendelet(17) alapján létrehozott meglévő tartalékalapokat a további ágazati beruházások előmozdítása, valamint a fenntartható átállás finanszírozása terén jelenleg fennálló beruházási hiány kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy ennek az alapnak biztosítania kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel, az eurpai strukturális és beruházási alapokkal, köztük a Kohéziós Alappal, valamint az Európai Beruházási Bank finanszírozási eszközeivel együttesen történő, vegyes finanszírozás lehetőségét is;

50.  hangsúlyozza, hogy ennek a külön alapnak a hajóknak az energiahatékonyságuk javítását célzó utólagos átalakítására és felújítására, valamint az innovatív és energiatakarékos technológiákba és a kikötői infrastruktúrába – különösen az alternatív üzemanyagok bevezetésébe – irányuló beruházások támogatására kell összpontosítania, elősegítve így a zöld megállapodás célkitűzéseinek, a fenntartható újjáépítésnek és a fenntarthatóbb közlekedési rendszer egészének megvalósítását;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az alapba beépíthető-e egy új európai selejtezési rendszer és a flottamegújítás, kellően figyelembe véve az érintett hajók teljes életciklusra számított kibocsátását, a klímasemlegességre való gyors átállás elősegítése érdekében; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a selejtezés feltételeivel, és kiemeli, hogy a körforgásos jelleg kulcsfontosságú;

III.Finanszírozás az Európai Beruházási Bank részéről

52.  emlékeztet arra, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) vonzó tőkehitelekhez nyújt finanszírozást, többek között a hajógyártási ágazat számára is; úgy véli azonban, hogy az EBB-finanszírozás megvalósítása és hatékonysága a hozzáférhetőségtől függ, ezért ragaszkodik a következőkhöz:

53.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondosan kövessék nyomon a nem uniós országok európai kikötőkbe irányuló beruházásait, mivel e kikötők – multimodális központokként, kulcsfontosságú energetikai csomópontokként és ipari klaszterekként – az európai stratégiai infrastruktúra részét képezik;

Személyszállítás, városi mobilitás, városi logisztika a vízen és idegenforgalom

54.  örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság a közelmúltban értékelte a 2013. évi városi mobilitási csomagot(18); e tekintetben kiemeli, hogy a városi mobilitási csomag várt eredményei – nevezetesen a szén-dioxid és a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése, a közlekedési torlódások csökkentése és a közúti balesetek számának csökkentése a városi területeken – nem valósultak meg következetesen az Unióban; felhívja ezért a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat és a városokat arra, hogy a fenntartható városi mobilitási terveikbe lehetőség szerint építsék be a vízi tömegközlekedést, városi logisztikát és helyi árueloszlást mint biztonságos, fenntartható és hatékony közlekedési módot, és fokozzák a városi mobilitással kapcsolatos adatgyűjtésüket; hangsúlyozza továbbá, hogy a vízi tömegközlekedési eszközöket be kell vonni a digitális mobilitási platformokba, például a mobilitási szolgáltatásba és az áruszállítási alkalmazásokba;

55.  kiemeli a városi területek belvízi útjaiban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, amint azt a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia is bemutatja; hangsúlyozza, hogy a városi területek egyre zsúfoltabbá válnak, és az új közúti infrastruktúra építése nem mindig költséghatékony; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fel a vízi közlekedést a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia azon célkitűzésébe, hogy jobban ki kell használni a városi belvízi utakat, és terjesszen elő konkrét javaslatokat a belvízi útjaink logisztikájának fellendítésére, és vegye számításba a teherszállító kerékpárokkal történő végpontra szállítást, előmozdítva ezáltal a modális váltást; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a vízi személyszállításra és árufuvarozásra vonatkozó városi mobilitási adatok gyűjtését, és kiemeli a fenntartható városi logisztika terén a belvízi közlekedésben rejlő lehetőségeket az „utolsó kilométerek” tekintetében;

56.  kiemeli, hogy a személyszállítás iránti keresletre vonatkozó 2019. évi adatok szerint az európai folyami üdülési célú hajózási ágazat, beleértve az egynapos utazásra alkalmas hajókat és a kompszolgáltatásokat, jó állapotban volt a Covid19-világjárvány előtt; megállapítja azonban, hogy az ágazat 2020 első felében szinte teljesen leállt a jelenleg is tartó egészségügyi helyzet miatt, amely negatív gazdasági hatással járt, és pénzügyi nehézségeket okozott a vállalatok számára, és továbbra is bizonytalan, hogy az utasforgalom 2021-ben visszatér-e a szokásos szintre(19); kéri ezért a Bizottságot, hogy a belvízi turizmust illessze be a következő, 2050-es európai turisztikai menetrendbe a folyami turizmus fenntartható, innovatív és reziliens helyreállításával kapcsolatos üzleti lehetőségek elősegítése érdekében, figyelembe véve a folyami turizmusnak a kikötői régiókra gyakorolt gazdasági hatásait a hozzáadott érték, a munkahelyteremtés és a kikötői bevételek szempontjából;

57.  hangsúlyozza, hogy tovább kell vizsgálni, milyen lehetőségek rejlenek a belvízi hajózásban a kedvtelési célú hajózás és más vízparti tevékenységek szempontjából, mivel ezek fellendítenék a növekedést, új munkalehetőségeket teremtenének, és fokoznák az idegenforgalmat az érintett régiókban;

58.  kéri a tagállamokat, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Szárazföldi Szállítási Bizottsága 40. határozatának elfogadásával ismerjék el a kedvtelési célú vízi járművek üzemeltetésére vonatkozó nemzetközi tanúsítványt annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az engedélyek határokon átnyúló elismerését és megkönnyítsék az Európán belüli kedvtelési célú hajózást;

o
o   o

59.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 345., 2017.12.27., 53. o. (2) HL L 252., 2016.9.16., 118. o. (3) HL L 307., 2014.10.28., 1. o. (4) HL L 348., 2013.12.20., 1. o. (5) HL L 368., 1992.12.17., 38. o. (6) HL L 255., 2005.9.30., 152. o. (7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0131. (8) HL C 270., 2021.7.7., 2. o. (9) HL C 449., 2020.12.23., 154. o. (10) HL C 224., 2018.6.27., 29. o. (11) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. (12) Az élőhelyvédelmi irányelv (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.) és a madárvédelmi irányelv (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). (13) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.). (14) HL L 249., 2020.7.31., 33. o. (15) HL L 368., 1992.12.17., 38. o. (16) Hajótechnológia és Közlekedési Rendszerek Fejlesztési Központja (DST): „A kibocsátásmentes belvízi közlekedést szolgáló technológiák értékelése”, a Rajnai Hajózási Központi Bizottság „A kibocsátásmentes európai belvízi hajózási ágazathoz vezető energetikai átalakulás finanszírozása” című átfogó tanulmányának része, 2293. sz. jelentés, 95. o. (17) Az Európai Parlament és a Tanács 546/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról szóló 718/1999/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 163., 2014.5.29., 15. o.). (18) Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 2021. február 24. (SWD(2021)0047). (19) Rajnai Hajózási Központi Bizottság, „2020. évi jelentés a megfigyelt piacokról: belvízi hajózás Európában, 2020. szeptember.

Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-i állásfoglalása: Szorosabb partnerség az EU legkülső régióival (2020/2120(INI))

P9_TA(2021)0368 A9-0241/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkére,

–  tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre és a fenntartható fejlődési célokra, amelyeket az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én fogadott el,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján (COP21) 2015. december 12-én Párizsban elfogadott megállapodásra (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás), különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére és 11. cikke (2) bekezdésére, amelyek elismerik az éghajlatváltozás és az éghajlat-politika helyi, szubnacionális és regionális dimenzióját,

–   tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) a 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentésére, 5. értékelő jelentésére és annak összefoglaló jelentésére, az éghajlatváltozásról és a földhasználatról szóló különjelentésére, valamint a változó éghajlat összefüggésében az óceánról és a krioszféráról szóló különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete közötti, 2021. április 15-i megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Unió 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács által 2020 decemberében jóváhagyott új többéves pénzügyi keretére,

–  tekintettel „A reziliens Európa építése – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló új uniós stratégia” című, 2021. február 24-i bizottsági közleményre (COM(2021)0082) és az Európai Unió legkülső régióinak sebezhetőségére vonatkozó, kapcsolódó hatásvizsgálatra,

–  tekintettel a Bizottság „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia. Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i közleményére (COM(2020)0380),

–  tekintettel a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az Európai Unió legkülső régióival” című bizottsági közlemény végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak címzett, 2020. március 23-i bizottsági jelentésre (COM(2020)0104),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640),

–  tekintettel az EU legkülső régióival folytatott megerősített és megújított stratégiai partnerségről szóló, 2017. október 24-i bizottsági közleményre (COM(2017)0623),

–  tekintettel „Az Európai Unió legkülső régiói: úton az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó partnerség felé” című, 2012. június 20-i bizottsági közleményre (COM(2012)0287),

–  tekintettel a Bizottság „A legkülső régiók: előny Európa számára” című, 2008. október 17-i közleményére (COM(2008)0642),

–  tekintettel a Bizottság „A legkülső régiókra vonatkozó stratégia: eredmények és kilátások” című, 2007. szeptember 12-i közleményére (COM(2007)0507),

–  tekintettel a Bizottság „A legkülső régiók megerősített partnersége” című, 2004. május 26-i közleményére (COM(2004)0343),

–   tekintettel a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiáról szóló, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),

–  tekintettel a Tanácsnak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégiáról szóló, 2020. október 23-i következtetéseire,

–  tekintettel a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a Tanács óceánokra és tengerekre vonatkozó, 2019. november 19-i következtetéseire,

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának az Európai Unió legkülső régióival kialakítandó megújított stratégiai partnerség végrehajtásáról szóló európai bizottsági jelentésről szóló, 2020. december 10-i véleményére (2021/C 37/10),

–  tekintettel a legkülső régiók elnökeinek nyilatkozataira, különösen az Európai Unió legkülső régiói elnökeinek 2020. november 26–27-én Mayotte-on tartott XXV. konferenciáján elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Unió legkülső régiói elnökeinek konferenciája által a 2021. május 3-i ülésszakközi találkozó eredményeként kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a kohéziós politikáról és a körforgásos gazdaságról szóló, 2018. június 13-i állásfoglalására,

–  tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az „Éghajlatváltozás – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról a Párizsi Megállapodással összhangban” című, 2019. március 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Parlament „Kohéziós politika és éghajlatváltozás” című, 2021. évi tanulmányára,

–  tekintettel „A kohézió és a fejlődés előmozdításáról az Unió legkülső régióiban: az EUMSZ 349. cikkének végrehajtása” című, 2017. július 6-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A halászflották kezelése a legkülső régiókban” című, 2017. április 27-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A legkülső régiók potenciáljának maximalizálása a strukturális alapok és más uniós programok közötti szinergiák megteremtése révén” című, 2014. február 26-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „A kohéziós politika szerepe az EU legkülső régióiban az Európa 2020 stratégiával összefüggésben” című, 2012. április 18-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A9-0241/2021),

A.  mivel figyelembe kell venni az európai zöld megállapodást, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, a fenntartható fejlődési célokat és a Párizsi Megállapodást;

B.  mivel figyelembe kell venni a szociális jogok európai pillérében meghatározott elveket, ideértve az egyenlőtlenségek felszámolásához, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdításához és a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséhez való hozzájárulását;

C.  mivel a legkülső régiók három tagállamhoz kapcsolódnak, és mivel jelenleg kilenc ilyen régió van – Francia Guyana, Guadeloupe, Réunion, Mayotte, Martinique és Saint-Martin (Franciaország), az Azori-szigetek és Madeira (Portugália), valamint a Kanári-szigetek (Spanyolország) –, két óceánon (az Atlanti-óceánon és az Indiai-óceánon), több mint 4,8 millió lakossal;

D.  mivel az európai biológiai sokféleség 80%-a az európai legkülső régiókban és az európai tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) található, továbbá mivel ezek a területek geopolitikai stratégiai értékkel bírnak a biológiai sokféleség globális védelme szempontjából;

E.  mivel a legkülső régiók növelik az Európai Unió tengeri dimenzióját, amely a világ legnagyobb tengeri térsége, több mint 25 millió km2 kizárólagos gazdasági övezettel és jelentős gazdasági lehetőségekkel;

F.  mivel a legkülső régiók szigetjellegük miatt nagyobb mértékben szenvednek a tengeri szennyezéstől, mint Európa bármely más kontinentális régiója, és ez hatással van környezeti és gazdasági fejlődésükre;

G.  mivel a legkülső régiókban a 18 és 24 év közötti fiatalok iskolai lemorzsolódási aránya sajnálatos módon meghaladja a 20%-ot, ami jelentősen meghaladja a 10 %-os uniós átlagot(9);

H.  mivel a legkülső régiók rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkeznek, amely hozzájárul Európa befolyásának növeléséhez és puha hatalmának megerősítéséhez a világon, továbbá mivel a 2017. évi bizottsági közlemény a kultúrát a legkülső régiók számára fontos szempontként és differenciálási elemként határozta meg;

I.  mivel a jelenlegi Covid19-válság aggasztóan rávilágított a legkülső régiók már amúgy is sérülékeny gazdaságaira, továbbá mivel ennek a válságnak és a brexitnek hosszú távú társadalmi, gazdasági, környezeti, területi és kulturális következményei lesznek;

J.  mivel az egészségügyi válság a legkülső régiókban a regionális egészségügyi szolgáltatások gyengeségeit is súlyosbította, ami viszonylag szigorú intézkedéseket tesz szükségessé a világjárvány ottani leküzdése érdekében;

K.  mivel aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi világjárvány valószínűleg hatással lesz a kék gazdaság különböző ágazataira, különösen a part menti és tengeri turizmusra;

1. CÍM: Az előrehaladás megszilárdítása, a sebezhetőségek kezelése és az erősségek kiaknázása annak érdekében, hogy a legkülső régiókat az európai fellépés középpontjába helyezzék

1.  üdvözli a legkülső régiókkal 2017 októberében elindított megerősített és megújított stratégiai partnerség végrehajtásának első felülvizsgálatáról szóló, 2020. márciusi bizottsági jelentést, továbbá a legkülső régiókban és az érintett tagállamokban, valamint az európai intézményekben annak gyakorlati megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket; kéri, hogy ezeket az előrelépéseket foglalják bele az e régiókra vonatkozó új uniós stratégiába;

2.  hangsúlyozza, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretben jelentős előrelépés történt a legkülső régiók számára mind költségvetési, mind jogalkotási szinten a strukturális alapok és a horizontális programok egyedi rendelkezései révén, és üdvözli a legkülső régiók tekintetében a Next Generation EU elnevezésű európai helyreállítási terv keretében hozott kiegészítő intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 349. cikkét a 7. cikkel összefüggésben kell értelmezni annak érdekében, hogy az uniós jog végrehajtása során differenciált megközelítést lehessen alkalmazni a legkülső régiókra, teljes mértékben figyelembe véve azok sajátosságait és strukturális korlátait, összhangban a Bíróság 2015. december 15-i ítéletével;

3.  megelégedéssel veszi tudomásul a legkülső régiókra vonatkozó számos adóügyi eltérés 2027-ig történő meghosszabbítását és fenntartását (ilyenek: a Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM-adó („Arbitrio sobre Importaciones y Entregas de Mercancías”), az „octroi de mer” adó, az Azori-szigeteken és Madeirán a likőrökre, a rumra és a párlatokra, valamint a tengerentúli megyékben előállított hagyományos rumra vonatkozó kedvezményes adómérték); emlékeztet arra, hogy fenn kell tartani az EUMSZ 349. cikkén alapuló szabályozást a legkülső régiók számára, amelynek össze kell egyeztetnie a helyi termelés védelmére és a magas megélhetési költségek kezelésére vonatkozó kettős követelményt, ugyanakkor biztosítania kell, hogy a helyi lakosság teljes körű tájékoztatást kapjon e mechanizmusok végrehajtásáról;

4.  ösztönzi a Bizottság szolgálatait, valamint a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy a helyi kezdeményezések ösztönzése érdekében teremtsenek egyensúlyt az uniós források felhasználásának jogszerű és alapvető ellenőrzése, valamint a korszerűsítésükhöz és optimalizálásukhoz szükséges adminisztratív szabályok egyszerűsítése és rugalmassá tétele között;

A.Az „európai legkülső régiók reflex” rendszerbe iktatása

5.  szeretné, ha az európai intézményeken belül létrejönne egy „reflex”, amely arra összpontosítana, hogy valamennyi európai közpolitikában horizontális és integrált megközelítést alkalmazzanak a legkülső régiók realitásaival és kihívásaival kapcsolatban;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy „a Szerződések őreként” betöltött szerepével összhangban a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság legkülső régiókkal foglalkozó egységét tegye „az EUMSZ 349. cikke helyes alkalmazásának őrévé”, és fontolja meg egy teljes jogú igazgatóság létrehozását, amely közvetlen kapcsolatot tartana a többi főigazgatóság legkülső régiókal foglalkozó felelőseivel;

7.  felhívja a Tanácsot, hogy a Mezőgazdasági Különbizottság mintájára hozzon létre egy, a legkülső régiókkal foglalkozó bizottságot annak biztosítása érdekében, hogy a legkülső régiók prioritásait és realitásait integrálják az európai kezdeményezésekbe és jogszabályokba;

8.  kéri „a legkülső régiók állandó előadója” poszt létrehozását annak érdekében, hogy az Európai Parlament jobban nyomon követhesse az EUMSZ 349. cikkének az európai közpolitikában való helyes alkalmazását;

B.Jobb kommunikáció és tájékoztatás

9.  felszólít egy valódi kommunikációs stratégia kialakítására, amelynek célja különösen a fiatalok bevonása és tájékoztatása az EU által kínált lehetőségekről, valamint figyelmük felhívása Európa mindennapi életükben betöltött hasznosságára; kéri, hogy minden legkülső régióban hozzanak létre egy bizottsági irodát, tekintettel számos ilyen régió szigetcsoportos jellegére, azaz arra, hogy területeik sok részből állnak, amelyek egymástól távol fekszenek;

10.  javasolja, hogy jobban használják ki a közigazgatási szervek közötti információcsere különböző platformjait, például a kohéziós alapokra vonatkozó TAIEX-REGIO PEER 2 PEER programot, a környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó TAIEX-EIR PEER 2 PEER programot vagy a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformját;

11.  javasolja egy „Erasmus” létrehozását a legkülső régiókban az európai alapokat kezelő közigazgatási szervek számára, hogy megosszák egymással a bevált gyakorlatokat és példákat a kohéziós alapok felhasználásának optimalizálása érdekében;

12.  hangsúlyozza a legkülső régiók statisztikáival foglalkozó weboldal(10) (Eurostat) fontosságát, amelyet Portugália, Spanyolország és Franciaország, valamint a legkülső régiók statisztikai szolgálataival együttműködve kell létrehozni; sajnálatát fejezi ki a Saint-Martinre vonatkozó átfogó adatok hiánya miatt, ami lehetetlenné teszi az összes legkülső régió átfogó és összehasonlító elemzését; sürgeti a Bizottságot, és különösen az Eurostatot, hogy gyűjtsön megbízható, összesített és naprakész adatokat valamennyi legkülső régiótól, amelyek lehetővé teszik az ágazati elemzések elvégzését, valamint az európai politikák legkülső régiókban történő végrehajtása hatásának értékelését;

C.A jövő építése

13.  kéri, hogy a legkülső régiókat jobban integrálják az Európa jövőjéről szóló konferencia vitáiba, különösen a legkülső régiók elnökeinek értekezletén keresztül, annak érdekében, hogy azt a legkülső régiók szemszögéből gazdagítsák, és biztosítsák az EUMSZ 349. cikkének hatékony alkalmazását a különböző jövőbeli uniós programokban és politikákban;

14.  kiemeli, hogy a polgárokkal folytatott párbeszéd alapvető eleme a legkülső régiók és az európai intézmények közötti közeledés és kapcsolatépítés kialakításának; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy fokozza ezt a párbeszédet, különösen a legkülső régiókban;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy a legkülső régiókkal közösen dolgozzon ki rájuk vonatkozó és velük közös új stratégiát, amely választ ad a helyi realitásokra és szükségletekre, és tükrözi az Európai Parlament ajánlásait, és amely a sajátosságok tiszteletben tartásán, az eredmények megszilárdításán és a meglévő mechanizmusok optimalizálásán, az innováción, továbbá a legkülső régiók „megoldásokat kínáló területekként” való elismerésén alapul;

16.  javasolja, hogy dolgozzanak ki valódi cselekvési tervet erre az új stratégiai partnerségre vonatkozóan, bevonva a kulcsfontosságú érdekelt feleket, köztük a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, a gazdasági és társadalmi szereplőket, a civil társadalmat, a tudományos köröket és a nem kormányzati szervezeteket;

17.  kéri az új stratégia és cselekvési terv mielőbbi végrehajtását a legkülső régiók gazdasági és társadalmi fellendüléséhez való hozzájárulás érdekében;

2. CÍM: Beruházás a tisztességes munkahelyekbe, a szolidaritás erősítése és a fiatalok középpontba állítása

18.  tudatában van annak, hogy a legkülső régiók lehetőséget kínálnak arra, hogy az Unió kísérleti projekteket dolgozzon ki a társadalmi-gazdasági és éghajlati kihívásokkal szemben, de e lehetőségek kihasználása szükségessé teszi a strukturális hátrányokhoz kapcsolódó elmaradottság leküzdésére irányuló folyamat felgyorsítását, valamint a távoli fekvésből és szigetjellegből eredő strukturális hátrányok ellensúlyozására használt források megszilárdítását és elkülönítését, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a legkülső régiók teljes mértékben és méltányosan integrálódjanak az európai térségbe;

A.A szolidaritás megerősítése

19.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a legkülső régiókat, hogy a szegénység, a munkanélküliség és a – többek között a fogyatékkal élőket érintő – társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet tegyék az európai szolidaritás prioritásaivá, miközben beruháznak az oktatásba és képzésbe, valamint az innovációra, különösen a szociális innovációra, az átképzésre és a diverzifikációra összpontosító jövőbeli projektekbe;

20.  úgy véli, hogy a kohéziós politikának a legkülső régiókban több előnyt kell biztosítania a nők számára, és elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós stratégia hatékony végrehajtását;

21.  hangsúlyozza, hogy a szociális és szolidáris gazdaság fontos szerepet játszik a legkülső régiókban, és a regionális és helyi önkormányzatoknak támogatást nyújt a régiók távoli fekvéséhez, a szegénységhez és a társadalmi kirekesztéshez kapcsolódó korlátok leküzdésében, valamint a munkahelyteremtésben és kezdeményezések kidolgozásában, a különböző európai stratégiákkal összhangban; kéri ennek európai szintű elismerését, valamint hogy biztosítsák e nonprofit ágazat uniós támogatásokhoz való közvetlen hozzáférését;

B.Egészségvédelem

22.  hangsúlyozza, hogy a legkülső régiók sajátosságai sebezhetőbbé teszik őket a Covid19-világjárványhoz hasonló globális eseményekkel szemben; ezért kéri, hogy minden fontos tanulságot vonjanak le ebből a válságból, és vegyék figyelembe a legkülső régiók sajátos helyzetét, amennyiben a jövőben is bekövetkeznének ilyen jellegű események;

23.  javasolja, hogy hozzanak létre egy, a legkülső régiókat különösen érintő trópusi fertőző betegségek és betegségek – például a cukorbetegség, az elhízás és bizonyos rákos megbetegedések – kutatására szolgáló központot, és kéri, hogy biztosítsák a legkülső régiók egészségügyi ellátása elmaradottságának kezeléséhez szükséges forrásokat;

24.  javasolja, hogy a BEST előkészítő intézkedés mintájára indítsanak kísérleti projektet a legkülső régiókban található gyógynövényekkel kapcsolatos munka támogatására;

C.Fiatalok: prioritás az intézkedések és az eredmények tekintetében

25.  megismétli, hogy a legkülső régiókban a fiatalok ereje jelentős, gyakran nem kellően értékelt érték, és hogy a fiatalok oktatására, képzésére és támogatására, lakhatására, valamint tisztességes és minőségi foglalkoztatására irányuló uniós források nagyarányú mozgósítása révén prioritásként kell kezelni a kézzelfogható megoldások kialakítását;

26.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a legkülső régiókban prioritásként kell kezelni az oktatás és az egész életen át tartó tanulás valamennyi szintjére irányuló beruházásokat a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem érdekében; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az oktatást tekintse kiemelt célkitűzésnek a legkülső régiók fejlesztése szempontjából, segítve a regionális és helyi hatóságokat abban, hogy olyan közpolitikákat dolgozzanak ki, amelyek ösztönzik a fiatalokat, és új, vonzó oktatási, képzési, továbbképzési és átképzési lehetőségeket kínálnak számukra helyi és regionális szinten, ideértve a digitális készségeket is, akár személyes tanulás, akár távoktatás révén, hogy elismert készségekre tehessenek szert;

27.  ösztönzi az európai alapok mozgósítását egyrészt a legkülső régiók területein „kiválósági kampuszok” kialakítására az iskolák, egyetemek és képzési központok összekapcsolása révén, másrészt kutatóközpontok létrehozására a legkülső régiók biológiai sokféleségének jobb tanulmányozása és megismerése érdekében;

28.  emlékeztet arra, hogy tekintettel a legkülső régiók ifjúsági munkanélküliségi rátájára, konkrét intézkedéseket kell hozni, különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen keresztül; üdvözli e tekintetben, hogy az ESZA+ (2021–2027) keretében további forrásokat hoztak létre a legkülső régiók számára, és felhívja az érintett régiókat, hogy ragadják meg ezt az új finanszírozási forrást a legkülső régiók foglalkoztathatóságának, mobilitásának és képzésének támogatására;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a legkülső régiókban a fiatalok foglalkoztatását azáltal, hogy a magánszektorral, az egyetemekkel és a helyi hatóságokkal közösen létrehoz egy digitális egyablakos ügyintézési rendszert, hogy segítséget nyújtson azoknak a fiataloknak, akik első állásukat keresik, vagy vállalkozást kívánnak alapítani vagy átvenni a legkülső régiókban;

D.A legkülső régiók valós helyzetének jobb integrálása az ERASMUS+ programba

30.  kéri, hogy az Erasmus+ programban való részvétel során a legkülső régiókból származó diákok számára biztosítsanak maximális pénzügyi támogatást, szükség esetén emeljék meg az utazási költségtérítést a tényleges utazási költségek fedezése érdekében, továbbá kéri, hogy az egyes legkülső régiók földrajzi, kulturális és történelmi területein hozzanak intézkedéseket a harmadik országokba irányuló mobilitás, valamint a legkülső régiókon belüli cserekapcsolatok előmozdítására;

31.  hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell erősíteni a legkülső régiók részvételét az Erasmus+ program valamennyi tevékenységében, és elő kell mozdítani az oktatási, szociális és sportintézmények közötti szoros együttműködést és mobilitást;

3. CÍM: A fenntartható és méltányos növekedés megvalósítása, a zöld és kék gazdaság előmozdítása, valamint új szakmák támogatása a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében

32.  hangsúlyozza a helyi kezdeményezések ösztönzésének fontosságát a legkülső régiókban működő valamennyi termelő vállalat, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint az idegenforgalmi, a kézműipari, a kulturális, az ipari, az építőipari és a digitális ágazat támogatása révén; hangsúlyozza, hogy innovatív, fenntartható és reziliens beruházásokra van szükség;

33.  ösztönzi a legkülső régiókat, hogy csatlakozzanak a „Local 2030” hálózathoz és dolgozzanak ki fenntartható fejlődési eredménytáblákat, hogy jobban meg tudják osztani megoldásaikat;

34.  ismételten hangsúlyozza, hogy a legkülső régiókban vonzóbbá kell tenni a mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez, a halászathoz, a tengerhez és a környezethez kapcsolódó szakmákat, különösen a fiatalok számára, gazdasági, társadalmi és környezeti strukturális jelentőségük miatt;

A.Agrárpolitika és zöld gazdaság

35.  hangsúlyozza, hogy a regionalizáltabb és rugalmasabb megközelítés érdekében be kell építeni a legkülső régiók sajátosságait és mezőgazdasági modelljeit a KAP vidékfejlesztési programjainak stratégiai terveibe és irányításába;

36.  kéri, hogy a POSEI program keretében tartsák fenn, sőt erősítsék meg az egyedi intézkedéseket és pénzügyi előirányzatokat az élelmiszer-önellátás, az agroökológiai átállás, a zöld növekedés, a diverzifikáció és a legkülső régiók piaci válságokkal szembeni reagálóképessége célkitűzéseinek elérése érdekében; emlékeztet arra, hogy a többi KAP-kifizetéstől eltérően a POSEI-rendszer összegeit nem aktualizálták az infláció fényében;

37.  hangsúlyozza, hogy a POSEI program alapvető fontosságú az Unión belüli gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása, a vidéki környezet fenntartása és a legkülső régiók elnéptelenedése elleni küzdelem szempontjából, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Bizottság pozitívan értékelte a POSEI programot;

38.  megjegyzi, hogy a kvóták és garantált árak megszűnése, amely a cukorpiac közös szervezésének 2005. évi reformjával kezdődött, a legkülső régiók nádcukortermelőit sebezhetővé tette; hangsúlyozza, hogy ezen iparág fenntartható versenyképességének biztosítása érdekében fenn kell tartani az EUMSZ 349. cikke keretében bevezetett valamennyi egyedi mechanizmust; kéri, hogy a cukor világpiaci árának csökkenése esetén hozzanak létre támogatási mechanizmust a cukornádtermesztők számára;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje az uniós minőségrendszerek előmozdítását, megismertetését és népszerűsítését célzó kampányok költségvetését, különösen az alábbiak révén:

40.  támogatja a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát, amely tovább korlátozza a növényvédő szerek használatát az EU-ban, de hangsúlyozza, hogy a legkülső régiókban figyelembe kell venni a trópusi és szubtrópusi növények sajátosságait, és támogatni kell az átállást;

41.  végül ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a legkülső régiók esetében az EMVA keretében 85%-os társfinanszírozási arányt tartsanak fenn, különösen a mezőgazdaság és az erdészet biológiai sokféleségének helyreállítása, megőrzése és javítása, valamint a legkülső régiók vidéki területei fejlesztésének előmozdítása érdekében;

B.Halászati politika és a kék gazdaság

42.  megerősíti a kék gazdaság alapvető szerepét a legkülső régiókban és a legkülső régiók számára; felszólít a természetalapú megoldások bevezetésére, és hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az óceán erőforrásai és a tengeri tevékenységek fejlesztése közötti egyensúlyt;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy a legkülső régiókban hozzon létre a kék gazdaságra és képzésre összpontosító kísérleti projekteket annak érdekében, hogy e régiók vezető szerepet kapjanak az óceánpolitikai irányításban, és támogassa az innovációt és a kutatást, beleértve a hidrobiológiailag lebomló anyagokat is a körforgásos gazdaságra való átállás érdekében, anélkül azonban, hogy ezeket az anyagokat a tengerszennyezés orvoslására szolgáló eszköznek tekintené;

44.  kéri, hogy az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapon (ETHAA) keresztül erősítsék meg a közös halászati politika konkrét intézkedéseit az élelmiszer-önellátás célkitűzésének elérése és a legkülső régiók kék növekedésének támogatása érdekében, különösenazáltal, hogy hatékony és pragmatikus megoldásokat kínálnak a legkülső régiók halászati termékeinek szállítására, hogy azok gyorsan és a lehető legjobb minőségben érkezzenek a vezető piacokra;

45.  aggodalmát fejezi ki a legkülső régiókban működő halászflották esetenként leromlott állapotára és elöregedésére, valamint ennek a halászokra és a környezetre jelentett veszélyére; rámutat arra, hogy ezekben a régiókban a halászati tevékenység nagyrészt a hagyományos gyakorlatokon alapul, és ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legkülső régiók kisüzemi flottáinak megújítása nem támogatható az ETHAA keretében a 2021–2027 közötti időszakban, amennyiben a legkülső régiókban egyensúly van a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek között (a maximális fenntartható hozam tiszteletben tartása);

46.  sürgeti a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat a legkülső régiók halászflottáinak megújításához nyújtott állami támogatásra való jogosultság feltételeinek teljesítéséhez szükséges tudományos adatok gyűjtésének javításában;

47.  emlékeztet arra, hogy az ETHAA-rendelet 29d. cikke értelmében a Bizottság vállalta, hogy félidős jelentést készít a legkülső régiókról szóló fejezetről (V. fejezet), és megvizsgálja, hogy szükség van-e autonóm szabályozásra a legkülső régiók halászatára vonatkozóan;

48.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy 2027-től hozzanak létre egy, a POSEI-hez hasonló támogatási eszközt a legkülső régiók tengeri és halászati ágazata számára azzal a céllal, hogy finanszírozást biztosítsanak e régiók sajátos szükségleteinek kielégítéséhez;

49.  emlékeztet arra, hogy a legkülső régióknak védelemre van szükségük, amikor harmadik országokkal halászati megállapodásokat kötnek;

C.A fenntartható idegenforgalomért

50.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozottan támogassák a legkülső régiók idegenforgalmi ágazatát a fellendülés és a fenntartható növekedés előmozdítása, valamint az ágazat – különösen a kkv-k – szükséges társadalmi, környezeti és digitális átalakulásának megvalósítása érdekében;

51.  megismétli, hogy törekedni kell a fenntartható idegenforgalomra és ennek érdekében olyan innovatív kísérleti projekteket kell támogatni, amelyek előmozdítják a zöldebb és digitálisabb megoldásokat, és az ökoturizmussal kapcsolatos projektek révén a régiók természeti potenciáljának kiaknázására és tiszteletben tartására összpontosítanak;

52.  hosszú távon felszólít egy egységes európai címke létrehozására a fenntartható idegenforgalom számára, amely magában foglalja a minőség, az elérhetőség és az integráció dimenzióit is, kiemelt figyelmet fordítva a legkülső régiókra;

D.Környezet, biológiai sokféleség, éghajlat és energia

53.  üdvözli, hogy a zöld megállapodás és az EU 2030-as, biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiája figyelembe veszi a legkülső régiók biológiai sokféleségében rejlő kivételes potenciált;

54.  határozottan támogatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak előmozdítását és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet a taxonómiáról szóló (EU) 2020/852 rendelet(11) 17. cikke értelmében;

55.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a legkülső régiókban egyre gyakrabban és erőteljesebben fordulnak elő olyan időjárási események, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az éghajlatváltozáshoz, és ismételten hangsúlyozza, hogy minden szinten határozott fellépésre van szükség az alkalmazkodáshoz, az ellenálló képességhez és a megelőzéshez szükséges beruházások összehangolása érdekében e fokozódó éghajlati fenyegetésekkel szemben; javasolja az uniós polgári védelmi mechanizmus fokozott mozgósítását;

56.  emlékeztet arra, hogy a legkülső régiók előtt álló sajátos kihívások – mint például a tengerszint emelkedése, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése, valamint a földrengések és árvizek növekvő gyakorisága – szükségessé teszik, hogy az uniós jogi keret figyelembe vegye ezeket a sajátosságokat, és szükség esetén eltéréseket, valamint pénzügyi és technikai ösztönzőket biztosítson;

57.  hangsúlyozza, hogy a legkülső régiókban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia végrehajtását össze kell hangolni az e régiók mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati és akvakultúra-ágazatának fenntartható fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel;

58.  ösztönzi a környezettel kapcsolatos új szakmák megjelenését és a biológiai sokféleség és a környezet védelmével foglalkozó helyszíni szereplők támogatását – beleértve az egyesületeket és a civil szervezeteket is –, valamint a partnerségi elv megerősítését;

59.  kéri, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában előírt, biológiai sokféleséggel foglalkozó új tudásközpont biztosítson nagyobb helyet valamennyi tengerentúli európai szervezet adatainak, és dolgozzon ki a tengerentúlra vonatkozó megközelítést az EU természet-helyreállítási tervével kapcsolatban;

60.  felszólítja a Bizottságot és az érintett tagállamokat, hogy a legkülső régiókban mozdítsák elő és aktívan támogassák a természetvédelmi és helyreállítási célkitűzéseket, és szorgalmazza egy legkülső régiókon átívelő természetvédelmi hálózat létrehozását;

61.  figyelmeztet arra, hogy a legkülső régiók legelszigeteltebb részeiből származó fiatalok kivándorlása negatív hatással van az erdőgazdálkodási kapacitásokra, és növeli az erdőtüzek kockázatát ezen erőforrások kezelésének hiánya és az invazív növényfajok elterjedése miatt; olyan mechanizmusok kidolgozását kéri, amelyek megvédik környezetünket az e területek elnéptelenedése elleni küzdelem, több ember odavonzása és ott tartása, valamint a fenntartható mezőgazdasággal és természettel kapcsolatos tevékenységek ösztönzése révén;

62.  üdvözli, hogy a LIFE-program magában foglalja a BEST-kezdeményezést; felszólít arra, hogy évente legalább 8 millió EUR-t különítsenek el erre a BEST-kezdeményezésre, hogy támogassák a területeket a biológiai sokféleséggel kapcsolatos új uniós stratégia végrehajtásában, amely stratégia értelmében a tengeri és szárazföldi területek legalább 30%-ának védettnek kell lennie; javasolja, hogy készüljön hatásvizsgálat a Natura 2000 programnak a francia legkülső régiókra való esetleges alkalmazásáról annak érdekében, hogy meghatározzák az e régiók biológiai sokféleségének és környezetének védelmére legalkalmasabb eszközöket;

63.  újólag megerősíti a legkülső régiók energetikai autonómiájának elérésére irányuló célkitűzést, és határozottan támogatja azt a célt, hogy a legkülső régiókban 100%-os megújulóenergia-arányt érjenek el a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozatos megszüntetése, valamint a fenntartható és megújuló energiaforrásokban rejlő növekvő potenciál fokozott kiaknázása révén, többek között a nyílt tengeren is, összhangban a Párizsi Megállapodással és a szén-dioxid-semlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó európai kötelezettségvállalással, valamint a 2030-ig megvalósítandó éghajlat-politikai célokkal;

64.  támogatásra szólít fel a legkülső régiókban a lakások energiahatékonyságának javítása érdekében; hangsúlyozza a tanúsított anyagokhoz való hozzáférés sajátosságait és korlátait; megerősíti az Igazságos Átmenet Alap és a REACT-EU eszköz fontosságát, amelyek finanszírozást nyújtanak a legkülső régiókban zajló átmenethez;

E.Integrált és valorizált körforgásos gazdaság

65.  hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaságnak, a szennyezőanyag-mentesség célkitűzésének, az energiahatékonyságnak és a biológiai sokféleség megőrzésének a legkülső régiókkal kapcsolatos ezen új stratégia alapelveit kell képeznie, és fenntarthatóbb gyakorlatokhoz kell vezetnie a területek megőrzése, a gazdasági fejlődés, a foglalkoztatás és a kohézió terén;

66.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a legkülső régiók erőteljes támogatására egy olyan új fenntartható gazdasági modell támogatása érdekében, amely strukturáló jellegű kezdeményezéseket tartalmaz a körforgásos gazdaság fejlesztésére, valamint az úgynevezett „zöld” munkahelyek és új szakmák előmozdítására;

67.  hangsúlyozza, hogy a legkülső régiókban a körforgásos gazdaságot be kell építeni a hulladékgazdálkodási politikákba; javasolja innovatív megoldások fejlesztését a legkülső régiókban a hulladék csökkentésére, valamint hasznosítására; figyelmeztet a legkülső régiók hulladékkezelésének összetett és költséges jellegére, amelyek szükségessé teszik az infrastrukturális beruházások támogatását a körforgásos gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében;

68.  felhívja a Bizottságot, hogy a legkülső régiókban hozzon létre egy tengerszennyezés-elhárítási központot a tengeri hulladék összegyűjtésére és kezelésére szolgáló infrastruktúrák kialakításának támogatására;

69.  felhívja a Bizottságot, hogy a Horizont Európa program keretében tegyen közzé pályázati felhívásokat a legkülső régiókra irányuló olyan tudományos kutatási projektekre, amelyek a Horizont 2020 által elért eredményeken alapulnak;

4. CÍM: Alkalmazkodás a globalizált világ kihívásaihoz és lehetőségeihez

70.  emlékeztet arra, hogy a legkülső régiók jelentős potenciállal és sajátos előnyökkel rendelkeznek, amelyek az egész Unió javát szolgálhatják, és hogy Európának a legkülső régiókra és azoknak a szomszédos országokkal való együttműködésére kell támaszkodnia demokratikus értékeinek, valamint környezetvédelmi és társadalmi célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

71.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és mozdítson elő makroregionális stratégiákat a legkülső régiók számára saját földrajzi területeiken, és tárjon fel minden lehetőséget a különböző uniós alapok (azaz az ERFA, a TOT-határozat és a Globális Európa (Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz)) egyidejű beavatkozásainak jobb gyakorlati összehangolására;

72.  felhívja továbbá a Bizottságot, hogy az atlanti térségre vonatkozó makroregionális stratégiában vegye figyelembe a legkülső régiókat, és abba foglaljon bele az ezen régiókhoz jobban illeszkedő témákat;

73.  ösztönzi a legkülső régiókkal való együttműködést szolgáló új alkotóelem bevezetését az új INTERREG programban;

74.  hangsúlyozza, hogy erősíteni, ösztönözni és támogatni kell az egyes legkülső régiók közötti együttműködési projektek kidolgozását e régiók geostratégiai és geoökonómiai előnyeinek kiaknázása, valamint a bevált gyakorlatok megosztása érdekében;

A.Tisztességes és megfelelő versenypolitika

75.  hangsúlyozza, hogy meg kell védeni a legkülső régiók gazdaságait az olyan agresszív kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, mint például a felesleglevezető piacként kezelés és a monopolhelyzetekkel való visszaélés;

76.  sürgeti a Bizottságot, hogy versenypolitikájának végrehajtása során vegye kellően figyelembe a legkülső régiók sajátosságait, és különösen az európai kontinenstől való távoli fekvésüket és piacaik szűkösségét, továbbá hangsúlyozza a legkülső régiók eltérő kezelésének jelentőségét az állami támogatások terén;

77.  üdvözli az állami támogatásokra vonatkozó európai jogszabályoknak a Covid19 okozta válsághelyzethez való igazítását; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a legkülső régiókra vonatkozó egyes ilyen rendkívüli intézkedések fenntartásának lehetőségét, fenntartva ugyanakkor az általános csoportmentességi rendeletben(12) és a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásokban az e régiókra vonatkozó meglévő intézkedéseket;

78.  kéri, hogy a legkülső régiók vállalkozásai számára hozzanak létre különleges státuszt a versenyképességük növelése érdekében, különösen regionális területükön;

B.Közlekedés és az elszigeteltség felszámolása

79.  kijelenti, hogy a legkülső régiók komoly korlátokkal küzdenek a távoli fekvésük, a gyenge hálózati összeköttetésük, a kikötőktől és repülőterektől való függésük és a domborzati sajátosságaik miatt; úgy véli, hogy az ERFA és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében olyan közlekedéspolitikát kell kialakítani, amely teljes mértékben igazodik a legkülső régiók valós helyzetéhez; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy e halmozott hátrányok és veszteségek ellensúlyozására kiegészítő eszközként hozzon létre egy közlekedési POSEI-programot;

80.  hangsúlyozza, hogy konszolidálni és fejleszteni kell a tengeri és a légi összeköttetéseket a legkülső régiók között, a legkülső régiókon belül, de az európai kontinenssel és a szomszédos harmadik országokkal is, támogatva e régiók elszigeteltségének felszámolását;

81.  hangsúlyozza, hogy ezekben a régiókban ösztönözni kell a fenntarthatóbb és kevésbé szennyező közlekedési eszközök használatát a fosszilis tüzelőanyagok alternatíváinak előmozdítása révén;

82.  támogatja a környezetbarát tengeri szállítás és az innovatív kikötői tevékenységek melletti európai elkötelezettséget az EU szén-dioxid- és környezeti lábnyomának csökkentése érdekében, és kéri, hogy a legkülső régiók is élvezhessék ennek előnyeit;

83.  hangsúlyozza, hogy a területi folytonosság és kohézió elve, valamint a minden polgárra kiterjedő esélyegyenlőség érvényesítése érdekében csökkenteni kell a szállítás (mind a személy-, mind az áruszállítás) költségeit; kéri a légi szállítás (e régiókba irányuló és onnan kiinduló), a szárazföldi szállítás (belső, illetve városok közötti) és a tengeri szállítás (régiók és szigetek közötti) árainak szabályozását; e tekintetben úgy véli, hogy a tengeri és a légi közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben eltérésekről, valamint adott esetben pénzügyi és technikai ösztönzőkről kell gondoskodni a legkülső régiók számára;

84.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében tegyen közzé külön pályázati felhívást, és a támogathatósági kritériumokat igazítsa a legkülső régiókhoz annak érdekében, hogy keretet biztosítson e régiók fő kikötőiben az alternatív és fenntartható üzemanyag-ellátási infrastruktúra, a városi mobilitás és a légi közlekedés támogatásához;

85.  felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló 1315/2013/EU rendelet(13) felülvizsgálata során vegye számításba a legkülső régiókat a központi hálózat és a globális hálózat közötti összeköttetés biztosítása, valamint a tengeri gyorsforgalmi utak fogalmi keretének lazítása révén;

86.  szükségesnek tartja, hogy a Bizottság technikai támogatást nyújtson a legkülső régiók európai finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, különösen a zöld megállapodáshoz és az InvestEU program keretében a főbb infrastruktúrák kiépítéséhez kapcsolódó projektek számára;

C.Digitális és űrpolitika

87.  üdvözli a Digitális Európa programról szóló javaslatot, amelynek célja, hogy a legkülső régiókban hozzájáruljon a nagyobb mértékű összekapcsoltsághoz és a digitális készségek fejlesztéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a legkülső régiókban az európai digitális innovációs központok létrehozásához szükséges technikai támogatást, a Digitális Európa programnak megfelelően;

88.  hangsúlyozza, hogy egy globalizált és nagymértékben digitalizált világban feltétlenül biztosítani kell a legkülső régiók digitális összekapcsoltságát a gazdasági fejlődés és az esélyegyenlőség eszközeként, összhangban az európai digitális menetrenddel;

89.  felhívja a figyelmet arra, hogy a műholdak megszakítás nélküli és igen nagy kapacitású összeköttetést biztosítanak, ami elengedhetetlen a digitális szakadék áthidalásához, különösen a legkülső régiókban; ezért felhívja a Bizottságot, hogy aktualizálja az európai űrstratégiát a legkülső régiókra vonatkozó egyedi intézkedések elfogadása révén;

D.Kereskedelempolitika

90.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a legkülső régiók teljes mértékben részesüljenek az EU és harmadik országok között létrejött nemzetközi megállapodások (gazdasági partnerségi megállapodások, szabadkereskedelmi megállapodások stb.) előnyeiből, mégpedig azáltal, hogy létrehoz egy, a kereskedelempolitika legkülső régiókra gyakorolt hatásával foglalkozó munkacsoportot, amely ténylegesen bevonja a legkülső régiókat, beleértve azok ágazatainak képviselőit is;

91.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásoknak a legkülső régiók társadalmi-gazdasági fejlődésére gyakorolt kumulatív hatásairól;

92.  felszólít arra, hogy a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban tartsák tiszteletben az európai környezetvédelmi és szociális normákat, és kéri, hogy e megállapodások betartását hatékony és operatív intézkedések révén biztosítsák;

93.  megjegyzi, hogy az olyan harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodások számának növekedése, amelyek ugyanazokat a mezőgazdasági termékeket gyártják exportra, mint a legkülső régiók, de eltérő szociális és környezeti feltételekkel, torzíthatja a versenyt és megváltoztathatja a piac felosztását, ezáltal veszélyeztetve az ilyen termékek közösségi termelőinek versenyképességét;

94.  megkülönböztetett elbánást kér a legkülső régiók termékei számára a gazdasági partnerségi megállapodások és a szabadkereskedelmi megállapodások minden újratárgyalása során annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre az érzékeny mezőgazdasági termékek védelme és az Unió offenzív érdekeinek előmozdítása között, a legkülső régiókból származó termékekre vonatkozó védzáradékok, megfelelő átmeneti időszakok és kvóták, valamint egyes esetekben a legérzékenyebb termékek, például a különleges cukrok kizárása révén;

95.  emlékeztet a három intézmény által Ecuadornak az EU, valamint Peru és Kolumbia közötti megállapodáshoz való csatlakozásakor tett, a stabilizációs mechanizmusról szóló rendelethez csatolt közös nyilatkozatra, amely szerint a Bizottság a mechanizmus lejárta után elemezni fogja a piaci fejleményeket, és az európai banántermelők helyzetének romlása esetén beavatkozik az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően;

96.  javasolja, hogy a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő (Chief Trade Enforcement Officer) végezzen célzott ellenőrzést a legkülső régiók hátrányos megkülönböztetésének elkerülése érdekében, és kéri a „megfelelés” elvének alkalmazását a harmadik országokból importált biotermékekre;

E.A kulturális fejlődés előmozdítása

97.  hangsúlyozza, hogy a legkülső régiók az EU befolyási övezete bővítésének nagykövetei, és valódi lehetőséget jelentenek az Unió külső politikái szempontjából, mivel közel fekszenek számos harmadik országhoz, és közvetlen kapcsolatban állnak azokkal;

98.  hangsúlyozza azokat az előnyöket, amelyeket az atlanti térségben fekvő több legkülső régió geostratégiai helyzete és történelmi kapcsolatai kínálnak az amerikai kontinenssel és a karibi szigetállamokkal; javasolja e területek privilegizált helyzetének kihasználását az Európai Unió e régióban fenntartott nemzetközi kapcsolatainak ösztönzése érdekében;

99.  emlékeztet rá, hogy a kultúra a személyes fejlődés és a kölcsönös gazdagodás egyik pillére; szükségesnek tartja a kulturális cserekapcsolatok jobb támogatását;

100.  felszólít a legkülső régiók regionális nyelveinek védelmére és támogatására, amelyek kulturális értéket képviselnek, és egyúttal a makroregionális integráció és eszmecsere eszközeiként szolgálnak;

F.Migrációs politika

101.  aggodalommal veszi tudomásul a migrációs áramlások hatását a legkülső régiókban; aggodalmát fejezi ki a legkülső régiókban élő, kísérő nélküli kiskorú migránsok helyzete miatt, és a legmagasabb szintű humanitárius befogadási normák alkalmazására szólít fel, amelyek igazodnak e kiskorúak igényeihez; hangsúlyozza, hogy olyan humánus megközelítésre van szükség, amely képes biztosítani a migrációs áramlások hatékony kezelését az új migrációs és menekültügyi paktummal és az uniós értékekkel összhangban;

102.  felszólít a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásai, valamint további egyedi források mozgósítására azon tagállamok fokozott támogatása érdekében, amelyek legkülső régiói súlyos migrációs nyomással néznek szembe;

o
o   o

103.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Európai Bizottságának, a tagállamoknak, kormányainak és parlamentjeinek, valamint a legkülső régiók elnökei értekezletének.

(1) HL C 316., 2021.8.6., 2. o. (2) HL C 270., 2021.7.7., 2. o. (3) HL C 28., 2020.1.27., 40. o. (4) HL C 232., 2021.6.16., 28. o. (5) HL C 334., 2018.9.19., 168. o. (6) HL C 298., 2018.8.23., 92. o. (7) HL C 285., 2017.8.29., 58. o. (8) HL C 258. E, 2013.9.7., 1. o. (9) https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/demography_report_2020_n.pdf (10) https://ec.europa.eu/eurostat/cache/RCI/#?vis=outermost.population⟨=fr (11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.). (12) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.). (13) HL L 348., 2013.12.20., 1. o.

Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-i állásfoglalása az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia új megközelítéséről (2020/2276(INI))

P9_TA(2021)0369 A9-0243/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174., 225. és 349. cikkére,

–  tekintettel „Az atlanti térségre vonatkozó tengerstratégia új megközelítése – Az atlanti térségre vonatkozó cselekvési terv 2.0: Az Európai Unió atlanti térségének fenntartható, reziliens és versenyképes kék gazdaságára vonatkozó aktualizált cselekvési terv” című, 2020. július 23-i bizottsági közleményre (COM(2020)0329),

–   tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0380),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján (COP21) Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás)(1),

–   tekintettel a Bizottságnak az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az atlanti térségre vonatkozó, 2013. május 13-i első cselekvési tervre (COM(2013)0279) és annak 2018. február 23-i félidős értékelésére (SWD(2018)0049),

–  tekintettel a balti-tengeri térségre vonatkozó, 2009. június 10-i uniós stratégiára (COM(2009)0248), a Duna régióra vonatkozó, 2010. december 8-i uniós stratégiára (COM(2010)0715), az Alpok régióra vonatkozó, 2015. július 28-i uniós stratégiára (COM(2015)0366), valamint az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó, 2014. június 17-i uniós stratégiára (COM(2014)0357), valamint az ezekre a stratégiákra vonatkozó állásfoglalásaira(3),

–  tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre(4),

–  tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre (élőhelyvédelmi irányelv)(5), valamint a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a vadon élő madarakról szóló irányelv)(6),

–  tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei konferenciájának 15. üléséről (COP15) szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról és az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. június 12-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2018)0390),

–   tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának „Az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia új megközelítése – Atlanti cselekvési terv 2.0:Az Európai Unió atlanti térségének fenntartható, reziliens és versenyképes kék gazdaságára vonatkozó aktualizált cselekvési terv” című bizottsági közleményéről szóló, 2021. március 19-i véleményére,

–  tekintettel a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására(12)

–  tekintettel a Bizottság egészséges óceánokra, tengerekre, part menti vizekre és belvizekre vonatkozó küldetéssel foglalkozó testületének „Starfish 2030: Óceánunk és vizeink helyreállítása 2030-ig” című, 2020. szeptember 21-i jelentésére,

–  tekintettel az uniós makroregionális stratégiák végrehajtásáról szóló, 2019. június 5-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az atlanti régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló, 2011. március 9-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az atlanti régióra vonatkozó uniós kohéziós politikai stratégiáról szóló, 2012. szeptember 13-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a Bizottság makroregionális stratégiák irányításáról szóló, 2014. május 20-i jelentésére (COM(2014)0284),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia keretei között a fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politikáról szóló, 2011. január 26-i bizottsági közleményre (COM(2011)0017),

–  tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(15),

–   tekintettel „Az EU-n belüli fenntartható kék gazdaság új megközelítéséről: Az EU kék gazdaságának átalakítása a fenntartható jövő érdekében” című, 2021. május 17-i bizottsági közleményre (COM(2021)0240),

–  tekintettel a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)(16),

–  tekintettel az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(17),

–  tekintettel a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(18),

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „A makrorégiók új szerepe az európai területi együttműködésben” című, 2015. január 15-i tanulmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Turisztikai Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A9-0243/2021),

A.  mivel az Atlanti-óceán térségét súlyosan érintették a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásai és a brexit negatív következményei;

B.  mivel az atlanti térség a legnagyobb tengeri medence az Európai Unióban;

C.  mivel a part menti és a tengeri turizmus az atlanti térség fő foglalkoztatási forrása, és különösen érinti a Covid19-világjárvány okozta társadalmi-gazdasági válság;

D.  mivel az éghajlati válság és a tengerszint emelkedése súlyos következményekkel jár az Atlanti-óceán térségének valamennyi partvidékére és szigetére, amelyek szárazföldi és tengeri környezete sajátosan egyedi és sérülékeny;

E.  mivel az uniós atlanti térség magában foglalja Madeirát, a Kanári-szigeteket, Francia-Guyanát, Martinique-t, Guadeloupét and Saint Martint mint legkülső régiókat, és mivel az új atlanti cselekvési tervnek mindezekre a régiókra kell irányulnia, miközben szoros együttműködést kell elősegítenie az atlanti térségben lévő tengerentúli országokkal és területekkel (TOT), valamint az EU-n kívüli atlanti országokkal és azok régióival;

F.  mivel 2015-ben az atlanti térség teljes GDP-je 2 175 milliárd EUR volt, ami az EU GDP-jének 15 %-át tette ki(19);

G.  mivel az atlanti stratégiának magában kell foglalnia az atlanti TOT-okkal és az EU-n kívüli országokkal folytatott anyagi és immateriális cserefolyamatokat, az EU atlanti régióiból – beleértve a legkülső régiókat is – kiindulva;

H.  mivel az EU 2030-ig tartó időszakra szóló új biodiverzitási stratégiája, a megújuló energiáról szóló irányelv(20) felülvizsgálata és a kék gazdaság kulcsfontosságú elemei a nagy energiahatékonyságú és teljes mértékben megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaságra való áttérésnek, beleértve a megerősített fenntarthatósági kritériumokat is;

I.  mivel az óceánok alapvető szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban;

J.  mivel az egészséges óceánok megőrzése és ökoszisztémáik helyreállítása alapvető fontosságú az emberiség számára, mivel szabályozzák az éghajlatot, biztosítják a Föld légkörének oxigénellátását, otthont adnak a biológiai sokféleségnek, a globális élelmezésbiztonság és az emberi egészség erőforrásai, valamint az olyan gazdasági tevékenységek erőforrásai, mint a halászat, a közlekedés, a hajógyártás, a kereskedelem, a turizmus, a gasztronómia, a megújuló energia, a kutatás és az egészségügyi termékek;

K.  mivel „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia célja tisztességes, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer bevezetése;

L.  mivel a közlekedés és a kikötők döntő szerepet játszanak a fenntartható fejlődés előmozdításában és a szén-dioxid-mentes, megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaságra történő átállásban;

M.  mivel az uniós tengerhasznosítási ágazatnak hozzá kell járulnia a biológiai sokféleség csökkenésének és a környezet pusztulásának megállításához, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégia célkitűzéseinek megvalósításához is;

N.  mivel a felülvizsgált „Atlanti cselekvési terv 2.0” az elvárások szerint teret nyit majd a kék gazdaságban rejlő lehetőségek számára az atlanti térségben, gondosan megoltalmazva egyúttal a tengeri ökoszisztémákat, és hozzájárulva mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, mind pedig az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez;

O.  mivel a stratégia sikeréhez hozzájárul majd a kék készségek elsajátítására irányuló oktatás és képzés, a közös kutatási projektek, valamint a közvélemény figyelmének felhívása arra, hogy az óceánok sok lehetőséget kínáló, ugyanakkor sérülékeny természeti környezetet jelentenek;

P.  mivel az atlanti legkülső régiók az Európai Unió tengeri és atlanti dimenziójába tartoznak, sajnálatos módon azonban mégsem szerepelnek az „Atlanti cselekvési terv 2.0” elnevezésű tengerstratégiában;

Az atlanti stratégia mérlege 2013 óta

1.  kiemeli minden helyi, regionális, nemzeti és uniós szereplő munkáját, és különösen az atlanti stratégiai csoport munkáját;

2.  aggodalmát fejezi ki a brexit és a Covid19-világjárvány által az atlanti-óceáni tengeri és part menti területekre gyakorolt hatások miatt; megjegyzi, hogy ennek következtében veszélybe kerülhet a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ezeken a területeken, és nagy a kockázata annak, hogy az elnéptelenedési tendenciák felgyorsulnak;

3.  véleménye szerint a 2013-as atlanti cselekvési tervnek köszönhetően átfogóbb képet alkothatunk az Atlanti-óceán térségében zajló folyamatokról, e széles hatályú terv hatékonyságát azonban bizonyos prioritások befolyásolták, és korlátozott volt a vonatkozó projektek kidolgozásához nyújtott támogatás;

4.  kiemeli az atlanti stratégia nemzetközi dimenziójának előmozdítására irányuló erőfeszítéseket, különösen az atlanti-óceáni együttműködésről szóló, 2013. május 24-i galwayi nyilatkozat és az atlanti kutatási és innovációs együttműködésről szóló, 2017. július 14-i belémi nyilatkozat sikere révén; emlékeztet arra, hogy 2013. évi atlanti cselekvési terv nemzetközi dimenziója és végrehajtásának támogatása segít megérteni az Atlanti-óceán térségében jelenleg zajló változásokat és azoknak a különböző part menti közösségekre gyakorolt hatásait;

5.  sajnálattal állapítja meg, hogy az előző cselekvési terv eredményei messze elmaradtak a potenciális lehetőségeitől, és ugyancsak sajnálatát fejezi ki az előző stratégia költségvetésének szűkössége és irányítási rendszerének bonyolultsága miatt;

6.  hangsúlyozza, hogy az 1 200 új tengerhasznosítási projekt és a Bizottság által kiemelt beruházásként azonosított, közel 6 milliárd EUR értékű beruházás(21) nem teljes egészében a 2013. évi atlanti stratégia eredménye, ugyanakkor üdvözli, hogy az atlanti stratégia vonzotta vagy ösztönözte e beruházások és projektek egy részét; sajnálja továbbá, hogy a kiemelt projekteknek csak mintegy 30%-a volt transznacionális projekt(22), és hogy a félidős felülvizsgálat nem nyújt valós áttekintést a stratégia keretében megvalósított projektekről; úgy véli, hogy az atlanti régiót nem vonták be kellőképpen a stratégia irányításába;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a fenntartható halászati és akvakultúra-ágazatok, amelyek pedig szerepeltek az Atlanti-óceánra vonatkozó 2013-as stratégiában, nagyrészt kimaradtak a Bizottság 2017. évi félidős értékeléséből;

AZ ÚJ „CSELEKVÉSI TERV 2.0: A JAVÍTÁSRA IRÁNYULÓ AJÁNLÁSOK

Általános megjegyzések

8.  üdvözli a cselekvési terv felülvizsgálatát, és elismeri az irányítás terén bevezetett javításokat; sajnálja azonban, hogy számos hiányosság továbbra is fennáll;

9.  üdvözli, hogy szélesedett az új cselekvési terv prioritásainak skálája a 2013 és 2020 közötti időszakra szóló atlanti cselekvési tervhez képest, és felszólít a stratégiából közvetlenül fakadó konkrét intézkedések bevezetésére; javasolja, hogy minden egyes célhoz csatoljanak konkrét ütemtervet vagy mérföldköveket annak érdekében, hogy az intézkedéseket konkrétabban meghatározzák és könnyebben értékelhessék;

10.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az uniós költségvetésben nem különítettek el forrásokat az atlanti cselekvési terv számára; javasolja, hogy a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret keretében meglévő programok és finanszírozási lehetőségek – például az INTERREG, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az Európai horizont – mozdítsák elő az atlanti régió többdimenziós kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozó projektekre irányuló felhívásokat;

11.  hangsúlyozza, hogy az atlanti régió fenntartható, reziliens és versenyképes kék gazdaságának támogatása érdekében növelni kell a szinergiákat a különböző európai alapok, stratégiák és programok között, különösen a közvetlenül irányított programokkal, valamint a nemzeti és regionális programokkal; felhívja a Bizottságot, hogy mindezt szem előtt tartva vegye fontolóra az új stratégia különböző prioritásainak és célkitűzéseinek megfelelő projektek címkézését annak érdekében, hogy a vonatkozó uniós programokból és alapokból könnyebben finanszírozhatók legyenek; felszólítja az érintett tagállamokat és régiókat, hogy a kohéziós politikai programokban és a régiók szempontjából releváns alapokban említsék meg a stratégiát;

12.  úgy véli, hogy a stratégia ösztönözheti a közös tervezést és a kék gazdaság ágazatainak fejlesztését az atlanti térségben, követve az együttműködésen alapuló, inkluzív és ágazatközi tengeri területrendezés legjobb gyakorlatait, valamint előtérbe helyezve a környezetvédelmi, biológiai sokféleséggel kapcsolatos és éghajlati szempontokat, ezáltal hozzájárulva az EU éghajlati és energetikai célkitűzéseinek eléréséhez és a megújuló tengeri energiatermelési technológiák, például az árapály-, hullám-, nap- és szélenergia előmozdításához;

13.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós finanszírozási programokat széles körben megismertessék a potenciális kedvezményezettekkel, és felszólítja a Bizottságot, hogy adjon ki egyértelmű és egyszerűsített útmutatót valamennyi ilyen lehetőségről; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg a projektek címkézését, hogy az európai dimenzió láthatóvá váljon a nyilvánosság számára;

Legkülső régiók és szigetek

14.  sajnálja, hogy az új atlanti stratégiában csak rövid utalás történik a tagállamok atlanti térségben lévő szigeteire, különösen a legkülső régiókra, annak ellenére, hogy ezek a területek társadalmi-gazdasági fenntarthatósága nagymértékben függ a kék gazdaságtól, és a biológiai sokféleség jelentős része itt található az EU-ban;

15.  emlékeztet arra, hogy a legkülső régiók valódi atlanti dimenzióval ruházzák fel az EU-t, és hogy e régiók teljes körű integrálása a stratégiába alapvető fontosságú annak sikere szempontjából, ezért megerősítendő; emlékeztet arra, hogy szigetjellegüket, távoli fekvésüket és kis méretüket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkével összhangban figyelembe kell venni a valódi társadalmi, gazdasági és területi integráció előmozdítása érdekében, de annak érdekében is, hogy előtérbe kerüljenek egyedi lehetőségeik és megkülönböztető értékeik, például a geostratégiai helyzetük;

16.  rendkívül fontosnak tartja az atlanti régiók távoli fekvéséből és alacsony népsűrűségéből fakadó nehézségek leküzdésére irányuló stratégiák kidolgozását, különösen a tagállamok szigetei és a legkülső régiók tekintetében, előmozdítva a fenntarthatóbb közlekedési összeköttetéseket, az energiafüggőség megfékezése érdekében megújuló energiaforrások, többek között nap- és szélenergia használatát részesítve előnyben, valamint összehangolt információs hálózatok kialakítása révén;

Ipar és munkahelyek

17.  javasolja, hogy atlanti térség szintjén dolgozzanak ki egy ipari stratégiát, amely erős, fenntartható és a kék gazdaságon alapuló környezeti és társadalmi-gazdasági elemet tartalmaz, és javasolja, hogy a cselekvési terv a kiemelt iparágak fejlesztésére, valamint az atlanti térségre jellemző ágazati politikákra vagy olyan területekre összpontosítson, amelyekben a legnagyobb potenciál rejlik a tengeri medencék szintjén történő együttműködés megerősítésére irányuló további erőfeszítésekre;

18.  kéri, hogy a stratégiában tulajdonítsanak különös fontosságot a jó minőségű munkahelyek létrehozásának; úgy véli, hogy a szociális jogok európai pillérének elveit az új atlanti cselekvési terv nem védi kellőképpen, és ezért úgy véli, hogy egy erősebb szociális dimenziót kell beépíteni a stratégiába; ambiciózus szociális elem bevezetését szorgalmazza fel a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, valamint a jó minőségű munkahelyek létrehozása és különösen a fiatalok tengerhasznosítási szakmákhoz való hozzáférésének és képzésének előmozdítása érdekében, olyan területeken, mint a hajógyártás és -javítás, az akvakultúra és a halászat;

Fenntartható halászat

19.  sajnálja, hogy a stratégia nem tesz említést a fenntartható halászatról és akvakultúráról, jóllehet ezek az ágazatok az Atlanti-óceán partvonalán és az EU legkülső régióiban létfontosságú társadalmi-gazdasági és környezeti szerepet játszanak; kéri, hogy a kék gazdaság e kulcsfontosságú ágazatát az EU fenntartható kék gazdaságának új megközelítéséről szóló, 2021. május 17-i bizottsági közleménnyel összhangban vegyék fel az új stratégiába; úgy véli, hogy az ezen ágazatokra való hivatkozásnak mindig a tengergazdálkodásra vonatkozó ökoszisztéma-alapú megközelítés végrehajtását kell szolgálnia;

20.  figyelmeztet a túlhalászás káros hatásaira, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és az atlanti térség régióinak hatékonyan együtt kell működniük a nem bejelentett jogellenes halászat ellen;

21.  hangsúlyozza a Bizottság, az atlanti part menti államok és az ügynökségek közötti együttműködés fontosságát a halállományok védelme, a maximális fenntartható hozam elérése és a túlhalászás megszüntetése terén;

22.  hangsúlyozza, hogy az „Atlanti cselekvési terv 2.0” elnevezésű új stratégiának nagyobb szinergiákat kell előmozdítania a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiával és a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiával annak érdekében, hogy támogassa az atlanti térségben a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható, stabil és versenyképes kék gazdaságot;

23.  megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése megváltoztathatja az Atlanti-óceánon folytatott tevékenységeink működését és a régió történelmi dinamikáját;

A fenntartható idegenforgalom

24.  hangsúlyozza a magas színvonalú, intelligens és fenntartható turizmus fejlesztésének szükségességét, mivel ez a kék gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazata, és elvárja, hogy a Parlament és a Bizottság kísérleti projekteket indítson ezen a területen; felhívja a Bizottságot megfelelő szinergiák teremtésére, hogy összehangolják az „Atlanti cselekvési terv 2.0” elnevezésű stratégiát és a part menti és tengeri turisztikára vonatkozó stratégiával, amelyet haladéktalanul új értékelés alá kell vetni; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsák a fenntartható tengeri és part menti turizmus új formáit, amelyek a kínálatban szereplő tevékenységek diverzifikálásával növelik e területek értékét, ugyanakkor megvédik e tevékenységeket a tömeges turizmusnak a partvidékekre, a környezetre és a kulturális örökségre gyakorolt káros hatásaival szemben; kiemeli, hogy a körforgásos gazdaság nagy jelentőséggel bír az idegenforgalmi ágazatban, mégpedig olyan fenntarthatóbb gyakorlatok kidolgozásában, amelyek egész évben kedveznek a helyi fejlődésnek és a helyi foglalkoztatásnak felhívja a figyelmet a gasztronómiai turizmus potenciális lehetőségeire, különösen halászati és akvakultúra-termékek értékesítése szempontjából;

25.  hangsúlyozza a REACT-EU jelentőségét, amely a fenntartható part menti turizmus, az innováció és a fenntartható kikötői infrastruktúra támogatásával új lendületet adhat az atlanti régiók fejlődésének; emlékeztet arra, hogy új, egyedi tengeri infrastruktúrákat kell létrehozni, a meglévőket pedig át kell alakítani és korszerűsíteni kell, például a hajózási és szabadidős támogató létesítményeket;

I.pillér – A kikötők mint a kék gazdaság kapui és csomópontjai

26.  hangsúlyozza, hogy fontos az atlanti kikötők szerepének megerősítése, valamint hogy be kell fektetni az intelligens infrastruktúrákba, fontos továbbá a kikötők – köztük a zöld kikötők – fejlesztése és fenntartható irányítása; hangsúlyozza a kikötők alapvető és stratégiai szerepét az Unióra nyíló kapuk, a logisztikai platformok, az idegenforgalmi csomópontok, az energiatermelési erőforrások, a tárolási központok és az ipari központok tekintetében; megjegyzi, hogy gyorsan intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy lehetőséget adjanak a kikötőknek, hogy megvédjék magukat az éghajlatváltozás káros következményeivel, különösen a tengerszint emelkedésével szemben;

27.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és azok régióit, hogy támogassák az atlanti tengeri ágazatokban, a kikötőkben és azok környékén, az Atlanti-óceán partvonalán és a tengeri területeken megvalósítandó innovatív környezeti és társadalmi-gazdasági fenntartható projekteket, például „zöld” tengeri rakodási infrastruktúra kiépítését;

28.  felszólítja a Bizottságot, hogy az új atlanti cselekvési tervbe építsen be több intézkedést a kikötők és repülőterek közötti összeköttetés előmozdítására, adott esetben azok fenntarthatóságának fokozásával, továbbá a tengeri hátországok multimodális összeköttetéseken keresztül történő fejlesztésére; sajnálatát fejezi ki az atlanti folyosó vasúti közlekedésének kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos problémák makacs jelenléte miatt;

29.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valósítsák meg a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részét képező, az atlanti ívet érintő kiemelt projekteket, különösen a határokon átnyúló térségekben, valamint a jövőbeli TEN-T iránymutatásokkal és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (2021–2027) összefüggésben, hogy előmozdítsák a szigeteket a kontinenssel összekötő TEN‑T tengeri gyorsforgalmi utak fejlesztését;

30.  felhívja a Bizottságot és az atlanti régiókat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a vasúti szűk keresztmetszetek megszüntetésére, folytassák a nagysebességű vasúti kapcsolatok fejlesztését és ezzel párhuzamosan a hagyományos vonalak korszerűsítését, biztosítva a határokon átnyúló folytonosságot, dolgozzanak ki terveket a fenntartható közlekedési módokra való multimodális átállásra, támogassák az atlanti vasúti autópálya fejlesztését, javítsák a vasúti és a kikötői összeköttetéseket, és kapcsolják ezeket össze a többi jelentős TEN-T folyosóval, különösen a földközi-tengeri, az Északi-tenger és a Földközi-tenger közötti és a Rajna–Alpok folyosóval, valamint az atlanti folyosó többi vonalával, figyelembe véve az európai zöld megállapodás és az EU 2030-ig tartó szóló biodiverzitási stratégiájának célkitűzéseit; üdvözli az európai kontinens és Írország közötti tengeri folyosók brexit utáni tervezett átalakítását, és különösen Írország integrációját az atlanti folyosóba;

31.  üdvözli a nemzeti és regionális érdekelt szereplők által az infrastruktúrák biztonsági szintjének fenntartása és javítása érdekében a megfelelő jogszabályok végrehajtása, az együttműködés és a bevált gyakorlatok megosztása tekintetében végzett munkát;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy a fenntarthatóságot javító beruházások egyik lehetőségeként mozdítsa elő a tengeri szállítás dekarbonizációját; felkéri a Bizottságot és a tengeri közlekedési ágazatot, hogy értékeljék a tengeri közlekedéssel kapcsolatos európai partnerség létrehozásának előnyeit az ágazaton belüli innováció előmozdítása, a dekarbonizációhoz való hozzájárulás, az alternatív üzemanyagok kikötőkben és teherterminálokban történő berakodására, tárolásra és szállítására szolgáló infrastruktúrák létrehozása, valamint az atlanti kikötőkre vonatkozó hulladékgazdálkodási tervek kidolgozása érdekében;

II.pillér – A jövő kék készségei és az óceánokkal kapcsolatos ismeretek

33.  hangsúlyozza, hogy hálózatokat kell létrehozni az egyetemek és a tanulási központok között a kék témákkal kapcsolatos kutatás és képzés területén, és érdeklődéssel veszi tudomásul az Erasmus+ 2021–2027 program által az európai egyetemi szövetségek és szakképzési központok új kezdeményezései révén kínált lehetőségeket; ösztönzi az Európai Kék Iskolák továbbfejlesztését; hangsúlyozza, hogy a kék gazdaságra vonatkozó, többek között az Európai Szociális Alap Plusz forrásaiból finanszírozott célzott oktatás és képzés hozzájárulna annak tudatosításához, hogy a tengeri ökoszisztémák fontos szerepet töltenek be, és hogy a védelmük érdekében megoldást kell találni a tengeri hulladékkal kapcsolatos problémákra;

34.  hangsúlyozza az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem, valamint a formális és nem formális oktatás fontosságát a tengeri népesség készségeinek javítása szempontjából, és ösztönzi a különböző érintett ágazatok munkájának összehangolására irányuló erőfeszítéseket az inkluzív és versenyképes kék növekedés előmozdítása érdekében;

35.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az atlanti térségben, többek között a legkülső régiókban egyetemek, tengeri kutatóközpontok és a tengerrel kapcsolatos tantervű iskolák bevonásával kísérleti projektek induljanak az óceánpolitikai irányítás és az óceánnal kapcsolatos ismeretek terén;

36.  üdvözli az új tengeri biotechnológiai kutatás fejlesztésének megerősítését, amelynek hozama nemcsak ipari, hanem orvosi alkalmazásokban is hasznos lehet; emlékeztet arra, hogy az innovációs projektek és kezdeményezések hozzájárulhatnak a kutatási kapacitások fejlesztéséhez, a hálózatépítéshez és a bevált gyakorlatok megosztásához;

III.pillér – Megújuló tengeri energia

37.  üdvözli az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás felgyorsítására és a kontinens karbonsemlegességének megvalósítására 2050-re kitűzött cél elérésére irányuló kezdeményezéseket, mint amilyen az All Atlantic Skills Alliance és a tengeri és szárazföldi megújulóenergia-létesítmények telepítését elősegítő ösztönzők létrehozása; hangsúlyozza az Atlanti-óceán part menti államai közötti együttműködés fontosságát a megújuló energia gyorsan fejlődő területein, például a hullámok, az árapály és a part menti széláramlatok energiájával kapcsolatos kutatás és fejlesztés során; sajnálja, hogy a tengeri megújuló energiaforrások továbbra is fejletlenek az atlanti térségben;

38.  hangsúlyozza, hogy az Atlanti-óceán térségében az átalakított kék gazdaság hozzájárulhat a tiszta energiára való átálláshoz azáltal, hogy kiaknázza a tengeri megújuló energiaforrásokban rejlő növekvő potenciált és a tengeri térségek fenntartható kezelését, összhangban az európai zöld megállapodással, amely kiemeli a tengeri megújuló energiaforrásokból történő termelés alapvető szerepét a klímasemleges gazdaságra való átállásban;

IV.pillér – Egészséges óceán és reziliens partvidékek

39.  sajnálatosnak tartja, hogy az Atlanti cselekvési terv 2.0 és annak pillérei nem említik a tengergazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben előírt végrehajtását(23), és hangsúlyozza, hogy annak a kék gazdaság részét képező valamennyi tevékenységre vonatkoznia kell;

40.  támogatja az óceánokra irányuló kutatást, és kéri a Bizottságot és az atlanti régiókat, hogy a cselekvési terv IV. pillére keretében mozdítsák elő az Atlanti-óceán és tengerfeneke megtisztítására irányuló nagyszabású közös projektet, támogassák az oceanográfiai kutatást és a tengerfenék megfigyelését, valamint mozdítsanak elő a szennyezés megelőzésére irányuló fenntartható intézkedéseket; ebben az összefüggésben szorgalmazza az olyan fellépések kidolgozását, amelyek hozzájárulnak a tengeri erőforrások védelméhez és dekarbonizációjához, többek között a hajók által termelt szén kiiktatásához;

41.  úgy véli, hogy a körforgásos gazdaságot ki kell terjeszteni a tengeri hulladék gyűjtésére, valamint e hulladék gazdaságba történő visszavezetésére; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a tengerihulladék-gyűjtő és -kezelő központok építését, különös tekintettel a műanyagokra és főként az atlanti legkülső régiókban, ahol a tengeri áramlatok által hozott tengeri hulladék meglehetősen súlyos problémákat okoz; javasolja, hogy az Atlanti-óceán egyik legkülső régiójában hozzanak létre egy tengerszennyezés megelőzésével és leküzdésével foglalkozó központot;

42.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és régióikat, hogy fejlesszenek ki megerősített megelőzési és kockázatkezelési képességeket a szárazföldi és tengeri balesetek, valamint a természeti katasztrófák kezelésére; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel, támogatva a tagállamokat a hajózáshoz kapcsolódó környezeti kockázatok mérséklésében és a tengerhasznosítási ágazat általános fenntarthatóságának és biztonságának javításában;

43.  üdvözli, hogy az Atlanti cselekvési terv 2.0 a 6. célkitűzés („A partvidékek fokozott rezilienciája”) részeként hivatkozik a part menti vizes élőhelyek feltérképezésére, megőrzésére és helyreállítására; felhívja a Bizottságot, hogy e területeken gondoskodjon hatékony gazdálkodási tervekről;

44.  hangsúlyozza az Európai Regionális Fejlesztési Alap/Interreg célzott programjainak fontosságát, amelyek különösen az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére és az azokhoz való alkalmazkodásra, valamint a part menti területeken és vizes élőhelyeken felmerülő hidrogeológiai kockázatok felmérésére és megelőzésére irányulnak;

45.  felszólítja a Bizottságot, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel együttműködve mélyreható hatásvizsgálat alapján dolgozzon ki ambiciózus kezdeményezéseket és ütemtervet a hajók dekarbonizációjára;

46.  felszólítja a tagállamokat, hogy jelöljenek ki nagy kiterjedésű védett tengeri területeket, és hangsúlyozza valamennyi tengeri faj védelmének fontosságát; hangsúlyozza, hogy a védett tengeri területek nemcsak tengeri ökoszisztémákat védenek, hanem az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban is szerepet játszanak, valamint hozzájárulnak az óceánok egészségének és ellenálló képességének fenntartásához; csatlakozik a Bizottságnak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő stratégiájában szereplő felhívásához, amely szerint egyrészt védelem alá kell vonni az EU tengeri területeinek legalább 30%-át (többek között halállomány-helyreállítási övezetek révén, amelyek kialakítását a közös halászati politika is előírja), másrészt az uniós vizek legalább 10%-át szigorúan védett területté kell nyilvánítani(24);

47.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy összehangolják a Bizottság és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsák az óceánok egészségét és kezelését, valamint előmozdítsák az óceán erőforrásaival való fenntartható gazdálkodást, amint a galwayi nyilatkozat és a belémi nyilatkozat is körvonalazza;

48.  hangsúlyozza, hogy a „Starfish 2030: óceánunk és vizeink helyreállítása” című jelentés fontosságát az atlanti cselekvési terv szempontjából, valamint támogató intézkedések bevezetését és az alábbi öt stratégiai prioritást szolgáló politikák végrehajtásának összehangolását szorgalmazza a tagállamokkal és régióikkal: tudás, helyreállítás, nulla szennyezés, szénmentesség és igazgatás;

Kormányzás

49.  üdvözli, hogy fokozták az atlanti régiók bevonását az atlanti stratégia irányításába, hogy a nemzeti delegációk felkérhetik régióikat a az atlanti térséggel foglalkozó stratégiai bizottság munkájában való részvételre, és hogy a Külső Tengeri Régiók Konferenciáját tanácsadóként bevonták a munkába; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a part menti régiók, városok és települések jelentősen hozzájárulhatnak e cselekvési terv végrehajtásához;

50.  kéri, hogy valamennyi érintett régió képviselőit hívják meg a nemzeti delegációkba, és a stratégiában való részvétel lehetőségét nyissák meg az atlanti TOT-ok és az atlanti térség nem uniós országai előtt is;

51.  megjegyzi, hogy az Alpok-régióra vonatkozó stratégia sikeres modellje az irányítási struktúra tekintetében követendő például szolgálhat;

52.  javasolja, hogy legalább évente vagy még gyakrabban tartsanak találkozókat a stratégiában részt vevő országok és régióik, a Bizottság, az Európai Parlament és az összes érdekelt fél között, előmozdítva az egyes régiók által bevezetett intézkedések összehangolását és gyakori ellenőrzését; úgy véli, hogy láthatóbbá kell tenni az új irányítási struktúrát és a jövőbeli találkozókat;

53.  ajánlja, hogy az atlanti stratégiában részt vevő felek és az Interreg Atlanti Térség Monitoring Bizottság tagjai közös célokat és döntéshozatali eljárásokat határozzanak meg a megoldások jobb végrehajtása érdekében, hogy kezeljék az innováció, az erőforrás-hatékonyság, a környezetvédelem és a kultúra területén a regionális kihívásokat, támogatva a regionális fejlődést és a fenntartható növekedést; hangsúlyozza, hogy az Interreg atlanti térség programja nem rendelkezik olyan adminisztratív és pénzügyi kapacitással, hogy az atlanti stratégiába tartozó projektek finanszírozásának egyetlen forrása legyen;

54.  kéri a Bizottságot, hogy a konkrét atlanti stratégiai célok összefüggésrendszerében fordítson különös figyelmet az atlanti térség legkevésbé fejlett területeire; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az atlanti régiókban növeljék az atlanti stratégia kevésbé fejlett társadalmi-gazdasági prioritásaira vonatkozó konkrét projektfelhívások számát, beleértve a kis, közepes és nagyszabású transzatlanti projekteket is; emlékeztet ezzel összefüggésben arra, hogy a partnerség elvét maradéktalanul tiszteletben kell tartani, azaz a szociális és gazdasági partnereket és más érdekelt feleket be kell vonni az Atlanti-óceán régióiban folytatandó kohéziós politikai programok kidolgozásába, többek között a helyi szintű projektek tervezésének és helyszíni végrehajtásának javítása érdekében;

55.  felhívja a tagállamokat szerepvállalásuk megerősítésére és közös stratégiai projektek végrehajtására, együttműködve regionális és helyi hatóságaikkal, valamint más érdekelt felekkel; hangsúlyozza a cselekvési tervben szereplő olyan stratégiai ágazatok fontosságát, mint a közlekedés, az energia, a fenntartható turizmus, a környezetvédelem és az erőforrások fenntartható használata, a kutatás és az oktatás;

56.  úgy véli, hogy az olyan környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek, amelyek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a tengerhez, aktívabban részt kellene venniük az új projektek létrehozásában, előmozdításában és végrehajtásában az oktatás területén és más ágazatokban, például az Atlanti-óceán ökoszisztémáinak és biológiai sokféleségének védelmében;

57.  felhívja az Atlanti-óceán térségére vonatkozó új stratégia partnereit, hogy a Bizottság támogatásával dolgozzanak ki információs platformot az Atlanti cselekvési terv 2.0 tekintetében releváns tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjére;

58.  kéri a Bizottságot, hogy a feltárt súlyos hiányosságok fényében haladéktalanul vizsgálja felül a jelenlegi stratégiát;

Út az atlanti makrorégió felé

59.  emlékeztet arra, hogy a Tanács az uniós makroregionális stratégiák végrehajtásáról szóló, 2019. június 5-i következtetéseiben továbbra is nyitottnak mutatkozott új makrorégiók létrehozására; felszólítja az Európai Tanácsot, hogy bízza meg a Bizottságot egy olyan atlanti makroregionális modell létrehozásával, amely megerősíti a regionális hatóságok bevonását és az atlanti legkülső régiók szerepét az atlanti stratégia irányításában, ambiciózus projekteket indít az atlanti térség számára, jobban koordinálja az uniós finanszírozás felhasználását a régiókban, és integrált módon működik, a tengeri dimenzió és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió közötti szinergiákra összpontosítva;

60.  felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen mélyreható elemzést arról, hogy a tagállamok és régióik számára milyen előnyökkel járna egy atlanti makrorégió létrehozása, amely az e régiók előtt álló közös kihívásokkal foglalkozna; felszólítja a Bizottságot, hogy a cselekvési tervben és az atlanti makrorégió létrehozására vonatkozó elemzésében vegye fontolóra a legkülső régiók sajátosságait, és hangsúlyozza, hogy ezeket a sajátosságokat kellőképpen figyelembe kell venni az egyes medencékben – a Karib-tenger medencéjében, az Amazonas-medencében és a makaronéziai medencében – a legkülső régiók sajátos kihívásaira összpontosító stratégiák kidolgozásán keresztül, ezáltal biztosítva, hogy egyetlen régió se maradjon le;

o
o   o

61.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint Franciaország, Írország, Portugália és Spanyolország regionális parlamentjeinek, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(1) HL L 282., 2016.10.19., 4. o. (2) HL C 270., 2021.7.7., 2. o. (3) Az Európai Parlament 2011. február 17-i állásfoglalása a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról (HL C 188. E, 2012.6.28. 30. o.). Az Európai Parlament 2016. szeptember 13-i állásfoglalása az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról (HL C 204., 2018.6.13., 57. o.). Az Európai Parlament 2015. október 28-i állásfoglalása az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról (HL C 355., 2017.10.20., 23. o.). (4) HL L 75., 2015.3.19., 4. o. (5) HL L 206., 1992.7.22., 7. o. (6) HL L 20., 2010.1.26., 7. o. (7) HL C 270., 2021.7.7., 94. o. (8) HL L 231., 2021.6.30., 159. o. (9) HL L 231., 2021.6.30., 94. o. (10) HL L 354., 2013.12.28., 22. o. (11) HL C 232., 2021.6.16., 28. o. (12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0109. (13) HL C 199. E, 2012.7.7., 95. o. (14) HL C 353. E, 2013.12.3., 122. o. (15) HL L 124., 2014.4.25., 1. o. (16) HL L 164., 2008.6.25., 19. o. (17) HL L 288., 2007.11.6., 27. o. (18) HL L 197., 2001.7.21., 30. o. (19) A Bizottság 2017. decemberi tanulmánya: „Tanulmány az atlanti cselekvési terv végrehajtásának félidős felülvizsgálatához”. (20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.). (21) Európai Bizottság, „Az atlanti stratégia és a 2013 és 2020 közötti időszakra szóló cselekvési terv”, 2021. július 20-i megtekintés, elérhető itt: https://atlanticstrategy.eu/en/atlantic-strategy-glance/atlantic-strategy (22) A Bizottság 2017. decemberi tanulmánya: „Tanulmány az atlanti cselekvési terv végrehajtásának félidős felülvizsgálatához”. (23) Az irányelv 1. cikke értelmében az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazásakor biztosítani kell, „hogy az ilyen tevékenységek által okozott kollektív terhelés olyan szinten tartható legyen, amely összeegyeztethető a jó környezeti állapot elérésével, valamint hogy a tengeri ökoszisztémák az emberek által előidézett változásokra való reakcióképessége ne legyen veszélyeztetve, ezzel egyidejűleg lehetővé teszik a tengeri áruk és szolgáltatások fenntartható felhasználását a jelen és a jövő nemzedékek számára”. (24) A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégia az EU szárazföldi területeinek legalább 30 %-át és tengeri területeinek legalább 30 %-át védelem alá helyezi, valamint ökológiai folyosókat is magában foglal (ami a mai helyzethez képest a szárazföldi területek további 4 %-ának és a tengeri területek további 19 %-ának védelme alá helyezését jelenti). Emellett előírja, hogy az EU szárazföldi területeinek 10 %-át és az EU tengereinek 10 %-át szigorú védelem alá kell helyezni (jelenleg a szárazföld csupán 3 %-a és a tengeri területek kevesebb, mint 1 %-a részesül szigorú védelemben).

Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-én elfogadott módosításai az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló 851/2004/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2020)0726 – C9-0366/2020 – 2020/0320(COD))(1)

P9_TA(2021)0376 A9-0253/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  Az Unió elkötelezett az emberi egészség védelme és javítása mellett, különösen a határokon át széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelem, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérése, azok korai előrejelzése és az ellenük folytatott küzdelem mellett. (1)  Az Unió kiemelten elkötelezett amellett, hogy a betegségmegelőzés és a széles körben terjedő súlyos betegségek leküzdése révén óvja és javítsa az emberek egészségét, oly módon, hogy figyelemmel kíséri és értékeli a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyeket, tájkékoztatást ad róluk, javítja a velük kapcsolatos felkészültséget, valamint korai előrejelzést ad róluk és küzdelmet folytat ellenük. Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  Ahhoz, hogy mindenki számára hozzáférhető, jól működő egészségügyi rendszerek álljanak rendelkezésre, a közegészségügy holisztikus megközelítésére van szükség. A Központot meg kell bízni a jelentős nem fertőző betegségek közötti kapcsolatok azonosításával és nyomon követésével annak értékelése céljából, hogy a fertőző betegségek milyen hatást gyakorolnak az egészségügyi rendszerekre, és hogy a komorbiditások milyen hatást gyakorolnak az egészségügyi eredményekre, amint azt a Covid19-világjárvány során megfigyelték. A Központnak a fertőző betegségek uniós szintű felügyeletével és nyomon követésével kapcsolatos hatalmas tapasztalatát, a meglévő adatgyűjtő eszközét (TESSy), valamint a fertőző és nem fertőző betegségekért felelős nemzeti közegészségügyi szervekkel való kapcsolatait figyelembe véve a Központ egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy átfogó tájékoztatást nyújtson a közegészségügyről, amely felhasználható a szakpolitikai döntéshozatalhoz. Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális világjárványnak nyilvánította az új Covid19 koronavírus kitörését. A világjárványra való reagálás során tapasztalt kihívások egyértelművé tették, hogy meg kell erősíteni a Központ által az egészségügyi válságokkal kapcsolatos felkészültségre és reagálásra vonatkozó uniós keretben betöltött szerepet. (3)  2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális világjárványnak nyilvánította az új Covid19 koronavírus kitörését. Tekintettel a világjárványra való reagálás során tapasztalt kihívásokra, különösen a nem fertőző betegségekben szenvedők számára, valamint az e tekintetben az Unió reakciójában azonosított hatékonyságbeli hiányosságokra, egyértelművé vált, hogy meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni az egészségügyi válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó uniós keretet annak érdekében, hogy jobban ki lehessen használni az Unió és a tagállamok jövőbeli világjárványokra való reagálási képességében rejlő lehetőségeket. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) (3a)  Az európai ombudsmannak az OI/3/2020/TE stratégiai vizsgálatban 2021. február 5-én hozott határozata jelentős hatékonyságbeli hiányosságokat tárt fel a Központ Covid19-világjárványra adott válaszintézkedésében. A Központ információgyűjtési rendszere olyan, hogy nem állnak rendelkezésre időszerű, teljes körű és összehasonlítható adatok, és ez befolyásolja a Központ modellezési és előrejelzési potenciálját, ezen információk átláthatóságának szintjét, valamint a nyilvánossággal való közlésük módját. Ezeket a hiányosságokat e rendeletben orvosolni kell többek között annak biztosítása érdekében, hogy javuljon a koordináció és a járványügyi felügyelet, valamint hogy a Központ intézkedéseiről időben tájékoztatást adjanak, és hogy ezek az intézkedések átláthatóbbak legyenek. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új) (3b)  A Központ új feladatok végrehajtására való képessége a rendelkezésre álló uniós pénzügyi támogatás mértékétől, valamint a rendelkezésre álló belső és külső humán erőforrástól függ. Ahhoz, hogy a Központ a Covid19-világjárvány miatt rábízott új feladatokat el tudja látni, nagyobb finanszírozásra és több alkalmazottra lesz szüksége. Ilyen új források nem juthatnak a Központhoz kizárólag eseti projektorientált forrásokból, például az (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a (az uniós egészségügyi cselekvési program) összhangban elkülönített forrásokból, a Központ számára a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben már elkülönített források pedig nem elegendőek. Ezért fontos, hogy a Központ finanszírozását és személyzetét a lehető leghamarabb megnöveljék. _______________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/522 rendelete (2021. március 24.) a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 107., 2021.3.26., 1. o.). Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 3 c preambulumbekezdés (új) (3c)  A lakosság általános egészségi állapotának a betegségmegelőzés révén történő javítása segít csökkenteni a jövőbeni fertőző járványkitörésekre való fogékonyságot. Szinergiákat kell kialakítani más uniós egészségügyi kezdeményezésekkel, például az európai rákellenes tervvel vagy uniós eszközökkel, például az uniós egészségügyi cselekvési programmal. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 3 d preambulumbekezdés (új) (3d)  A vadon élő állatok és növények, valamint más természeti erőforrások túlzott kiaknázása és a biológiai sokféleség gyors csökkenése kockázatot jelent az emberi egészségre. Mivel az emberek, az állatok és a környezet egészsége elválaszthatatlanul összekapcsolódik, a jelenlegi és a jövőbeli válságok leküzdésében kulcsfontosságú az egységes egészségügyi megközelítés alkalmazása. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  Ez a rendelet ennek megfelelően kiterjeszti a Központ küldetését és feladatait, annak érdekében, hogy megnövelje a Központ kapacitását a szükséges tudományos szakértelem biztosítása, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekhez kapcsolódó Unión belüli megelőzés, felkészültség, reagálástervezés és küzdelem szempontjából fontos intézkedések támogatása tekintetében, összhangban az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendeletével10 [ISC/2020/12524]. (5)  Ez a rendelet ennek megfelelően kiterjeszti a Központ küldetését és feladatait, annak érdekében, hogy megnövelje a Központ kapacitását a szükséges megbízható és független tudományos szakértelem biztosítása, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekhez – többek között a fertőző betegségeknek a jelentős nem fertőző betegségekre gyakorolt hatásához, és különösen a fertőző betegségek egymással való kölcsönös összefüggéseihez – kapcsolódó Unión belüli megelőzés, felkészültség, reagálástervezés és küzdelem szempontjából fontos intézkedések támogatása tekintetében, összhangban az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendeletével10 [ISC/2020/12524]. __________________ __________________ 10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXXX/XXXX rendelete (DÁTUM) a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet teljes címe és közzétételi hivatkozása]. 10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXXX/XXXX rendelete (DÁTUM) a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet (SCBTH-rendelet) teljes címe és közzétételi hivatkozása]. Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  Ezzel kapcsolatban a Központot meg kell bízni azzal, hogy gondoskodjon a járványügyi információkról és azok elemzéséről, a járványügyi modellezésről és előrejelzésről, valamint a vonatkozó kockázatértékelésekről és ajánlásokról, amelyek meghatározzák a fertőző betegségek megelőzésének és ellenőrzésének lehetőségeit. Intézkedéseivel kapcsolatban olyan egységes egészségügyi megközelítést kell alkalmazni, amely elismeri az emberi és az állati egészség, valamint a környezet közötti összefüggéseket. A Központnak figyelemmel kell kísérnie a nemzeti egészségügyi rendszerek kapacitását a fertőző betegségek veszélyeire történő reagálásra, különösen mivel ezek az információk fontos szerepet töltenek be a nemzeti készültségi és reagálási tervek elkészítése során. A Központnak támogatnia kell a megfelelő uniós támogatási programok és eszközök által finanszírozott, fertőző betegségekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtását, a legújabb bizonyítékok körültekintő értékelése alapján iránymutatást kell nyújtania a gyógykezelésre és az esetek kezelésére vonatkozóan, támogatnia kell a járványokkal kapcsolatban a tagállamokban és harmadik országokban tett válaszlépéseket – ideértve a helyszíni reagálást is –, valamint kellő időben objektív, megbízható és könnyen elérhető információt kell nyújtania a nyilvánosságnak a fertőző betegségekről. A Központnak ezenkívül egyértelmű eljárásokat kell megállapítania a harmadik országok népegészségügyi szereplőivel, valamint a népegészségügy terén illetékes nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés érdekében, ezáltal hozzájárulva a partnerek felkészültségi és reagálási kapacitásának megerősítését célzó uniós kötelezettségvállaláshoz. (6)  Ezzel kapcsolatban a Központot meg kell bízni azzal, hogy időben gondoskodjon a járványügyi információkról és azok elemzéséről, a járványügyi modellezésről és előrejelzésről, valamint a vonatkozó kockázatértékelésekről és ajánlásokról, amelyek meghatározzák a fertőző betegségek megelőzésének és ellenőrzésének lehetőségeit. Intézkedéseivel kapcsolatban olyan egységes egészségügyi megközelítést kell alkalmazni, amely elismeri az emberi és az állati egészség, valamint a környezet közötti összefüggéseket, mivel sok járvány zoonótikus eredetű. Annak érdekében, hogy a tagállamok javíthassák egészségügyi rendszereik kapacitásait, a Központnak figyelemmel kell kísérnie, értékelnie kell és támogatnia kell a nemzeti egészségügyi rendszerek kapacitását a fertőző betegségek veszélyeire történő reagálásra, különösen mivel ezek az információk fontos szerepet töltenek be a nemzeti készültségi és reagálási tervek elkészítése során. E terveknek ajánlásokat kell tartalmazniuk a fertőző betegségek egészségügyi szolgáltatásokra és ellátásra gyakorolt hatásának enyhítésével kapcsolatos szakpolitikai beavatkozásokra vonatkozóan, különös tekintettel a jelentős nem fertőző betegségekben szenvedő betegek helyzetére. Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a tagállami egészségügyi rendszerek kapacitása nyomon követésének közös mutatókon és meghatározásokon kell alapulnia. A Központnak jogosultnak kell lennie arra, hogy rendszeres látogatásokat szervezzen a tagállamokba, hogy felmérje az egészségügyi rendszerek egészségügyi válságok kezelésére való képességét, valamint hogy eseti ellenőrzéseket végezzen a tagállamokban a felkészültségi és reagálási tervek ellenőrzése céljából. A Központnak támogatnia kell a megfelelő uniós támogatási programok és eszközök által finanszírozott, fertőző betegségekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtását, a legújabb bizonyítékok körültekintő értékelése alapján iránymutatást kell nyújtania a gyógykezelésre és az esetek kezelésére vonatkozóan, támogatnia kell a járványokkal kapcsolatban a tagállamokban és harmadik országokban tett válaszlépéseket – ideértve a helyszíni reagálást és a személyzet kiképzését is –, valamint kellő időben objektív, megbízható és könnyen elérhető információt kell nyújtania a nyilvánosságnak a fertőző betegségekről. A Központnak ezenkívül egyértelmű eljárásokat kell megállapítania a harmadik országok népegészségügyi szereplőivel, valamint a népegészségügy terén illetékes nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés érdekében, ezáltal hozzájárulva a partnerek felkészültségi és reagálási kapacitásának megerősítését célzó uniós kötelezettségvállaláshoz. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  A Központ munkájának hatékony támogatása céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a Központ teljesítse a küldetését, a tagállamok számára elő kell írni, hogy közöljék a Központtal a fertőző betegségek felügyeletére, valamint a fertőző betegségekkel kapcsolatos más különös egészségi problémákra – például az antimikrobiális rezisztenciára vagy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre – vonatkozó adatokat, illetve a Központ küldetéséhez kapcsolódó rendelkezésre álló tudományos és technikai adatokat és információkat, hogy tájékoztassák a Központot minden határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyről, valamint a készültségi és reagálási tervről és az egészségügyi rendszer kapacitásáról, és hogy osszanak meg minden olyan releváns információt, amely hasznos lehet a reagálás összehangolásához, valamint hogy jelöljék meg azokat az elismert illetékes szerveket és népegészségügyi szakértőket, amelyek/akik rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak az Uniónak az egészségügyi fenyegetésekre való reagálásban. (7)  Az időszerű és teljes körű adatokhoz való hozzáférés előfeltétele annak, hogy a Központ gyors kockázatértékeléseket végezhessen, beleértve a járványügyi modellezést és előrejelzést is. A Központ munkájának hatékony támogatása céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a Központ teljesítse a küldetését, a tagállamoknak kellő időben összehasonlítható és jó minőségű adatokat kell közölniük a Központtal a fertőző betegségek, például a HIV, a vírusos hepatitis B és C és a tuberkulózis felügyeletére, valamint a fertőző betegségekkel kapcsolatos más különös egészségi problémákra – például az antimikrobiális rezisztenciára vagy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre –, továbbá azoknak a jelentős nem fertőző betegségekre gyakorolt hatására vonatkozóan, beleértve a mentális egészséggel kapcsolatos hatásokat is. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a Központ küldetéséhez kapcsolódó rendelkezésre álló tudományos és technikai adatokat és információkat, tájékoztatniuk kell a Központot minden határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyről, valamint tájékoztatást kell nyújtaniuk számára a készültségi és reagálási tervről és az egészségügyi rendszer kapacitásáról. A párhuzamos erőfeszítések és az eltérő ajánlások elkerülése érdekében a Központnak és a tagállamoknak meg kell állapodniuk a kommunikációra vonatkozó határidőkről, esetmeghatározásokról, mutatókról, előírásokról, protokollokról és eljárásokról, valamint folyamatos információcserére van szükség a Központ, a WHO és a nemzeti ügynökségek között. Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) (7a)  A fertőző betegségek megelőzésének és korai észlelésének holisztikus megközelítése érdekében a Bizottságnak a Központtal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Vegyianyag-ügynökséggel és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal együttműködésben elő kell mozdítania a környezeti, éghajlati és élelmezési tényezőkkel kapcsolatos kockázatok elemzésének és értékelésének szisztematikus integrálását a járványügyi felügyeletbe, figyelembe véve a nemzeti egészségügyi rendszerek gyengeségét és a lakosság veszélyeztetett csoportjainak koncentrációját. E célra a meglévő eszközöket, például az Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpontot, valamint a kidolgozás alatt álló eszközöket, például az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot kell felhasználni. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  Az Unió készültségi és reagálási tervezéssel kapcsolatos tevékenységeinek előmozdítása érdekében a Központ által működtetett, kijelölt hálózatokat és a hálózati tevékenységeket ki kell terjeszteni, olyan módon, hogy tükrözzék az (EU) …/…. rendelet hatályát. HL: kérjük, illesszék be az SCBTH-rendeletre [ISC/2020/12524] való hivatkozást Ennek érdekében a Központnak koordinációs tevékenységet kell folytatnia, valamint technikai és tudományos szakértelmet kell biztosítania a Bizottság és a tagállamok számára az illetékes koordinációs szervekből álló kijelölt hálózatokon keresztül, ideértve a laboratóriumok újonnan létrehozott hálózatát, valamint a vérátömlesztést, a szervátültetést és az orvosilag asszisztált reprodukciót támogató hálózatokat is. (8)  Az Unió készültségi és reagálási tervezéssel kapcsolatos tevékenységeinek előmozdítása érdekében a Központ által működtetett, kijelölt hálózatokat és a hálózati tevékenységeket ki kell terjeszteni, olyan módon, hogy tükrözzék az (EU) …/…. rendelet hatályát. [HL: kérjük, illesszék be az SCBTH-rendeletre [ISC/2020/12524] való hivatkozást.] Ennek érdekében a Központnak koordinációs tevékenységet kell folytatnia, valamint technikai és tudományos szakértelmet kell biztosítania a Bizottság, a tagállamok és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság számára az illetékes koordinációs szervekből álló kijelölt hálózatokon keresztül, többek között a laboratóriumok újonnan létrehozott hálózatán, valamint a vérátömlesztést, a szervátültetést és az orvosilag asszisztált reprodukciót támogató hálózatokon belüli együttműködés ösztönzésével. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Annak érdekében, hogy az Unióban hatékonyabbá váljon a fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyelete, a Központot meg kell bízni a digitális platformok és alkalmazások továbbfejlesztésével, amelyek támogatják az uniós szintű járványügyi felügyeletet, az adatok összegyűjtése és elemzése során lehetővé teszik a digitális technológiák – például a mesterséges intelligencia – alkalmazását, továbbá technikai és tudományos tanácsot nyújtanak a tagállamoknak az integrált járványügyi felügyeleti rendszerek létrehozása érdekében. Ezeket a digitális platformokat és alkalmazásokat az uniós adattér által generált adatok integrálásával kell létrehozni, annak érdekében, hogy azok az uniós jogszabályoknak megfelelően integrálásra kerüljenek a jövőben létrehozandó európai egészségügyi adattérbe. (9)  Annak érdekében, hogy az Unióban hatékonyabbá váljon a fertőző betegségek, azok jelentős nem fertőző betegségekkel fennálló kapcsolata és a kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyelete, valamint a fertőző betegségekre irányuló tesztelés és kezelés figyelemmel kísérése, a Központot meg kell bízni a biztonságos és interoperábilis digitális platformok és alkalmazások továbbfejlesztésével, amelyek támogatják az uniós szintű járványügyi felügyeletet, az adatok összegyűjtése és elemzése során lehetővé teszik a digitális technológiák – például a mesterséges intelligencia, valamint a számítógépes modellezés és szimuláció – alkalmazását, továbbá technikai és tudományos tanácsot nyújtanak a tagállamoknak az integrált járványügyi felügyeleti rendszerek létrehozása érdekében. Ezeket a digitális platformokat és alkalmazásokat az uniós adattér által generált adatok integrálásával kell létrehozni, annak érdekében, hogy azok az uniós jogszabályoknak megfelelően integrálásra kerüljenek a jövőben létrehozandó európai egészségügyi adattérbe. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  Az Unió és a tagállamok járványügyi helyzet értékelésére, pontos kockázatértékelések elvégzésére és reagálásra vonatkozó képességének megerősítése érdekében a Központnak különösen a következő feladatokat kell ellátnia: figyelemmel kíséri a fertőző betegségek tendenciáit, és azokról jelentést tesz; támogatja és előmozdítja a bizonyítékokon alapuló válaszintézkedéseket; ajánlásokat tesz a fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére irányuló nemzeti és uniós szintű programok hatékonyabbá tételére vonatkozóan; nyomon követi és értékeli a nemzeti egészségügyi rendszerek fertőző betegségek diagnosztizálására, megelőzésére és kezelésére vonatkozó képességét, többek között a nemi szempontok figyelembevételével; azonosítja az egyedi intézkedéseket igénylő, veszélyeztetett népességcsoportokat; elemzi a betegségek előfordulása és a társadalmi és környezeti tényezők közötti összefüggéseket; meghatározza a fertőző betegségek terjedésének és a betegségek súlyosságának kockázati tényezőit; és meghatározza a kutatási igényeket és prioritásokat. A Központnak együtt kell működnie a kijelölt felügyeleti nemzeti kapcsolattartó pontokkal, melyek hálózata stratégiai tanácsot ad a Központnak a szóban forgó ügyekben, továbbá a Központ előmozdítja a támogató ágazatok, például a világűrrel kapcsolatos uniós adatok és a kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét. (10)  Az Unió és a tagállamok járványügyi helyzet értékelésére, pontos kockázatértékelések elvégzésére és reagálásra vonatkozó képességének megerősítése érdekében a Központnak különösen a következő feladatokat kell ellátnia: a Központ által javasolt és a tagállamokkal szoros együttműködésben és konzultálva kidolgozott közös mutatók alapján azonosítja az újonnan megjelenő egészségügyi veszélyeket; figyelemmel kíséri a fertőző betegségek tendenciáit, és azokról jelentést tesz; támogatja, koordinálja és előmozdítja a bizonyítékokon alapuló válaszintézkedéseket; ajánlásokat tesz a fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére irányuló nemzeti és uniós szintű programok hatékonyabbá tételére vonatkozóan; a felfelé irányuló konvergencia elérése érdekében nyomon követi, értékeli és támogatja a tagállamok nemzeti egészségügyi rendszereinek a fertőző betegségek diagnosztizálására, megelőzésére, kezelésére és terjedésének visszaszorítására vonatkozó képességét, többek között a nemi szempontok figyelembevételével; azonosítja az egyedi intézkedéseket igénylő, veszélyeztetett népességcsoportokat; elemzi a betegségek előfordulása és a társadalmi, környezeti és éghajlati tényezők közötti összefüggéseket; megvizsgálja a komorbiditás fertőző betegségekben szenvedő betegekre és kezelésükre gyakorolt hatását; meghatározza a fertőző betegségek terjedésének és a betegségek súlyosságának kockázati tényezőit; és meghatározza a kutatási igényeket és prioritásokat. A Központnak együtt kell működnie a kijelölt felügyeleti nemzeti kapcsolattartó pontokkal, melyek hálózata stratégiai tanácsot ad a Központnak a szóban forgó ügyekben, továbbá a Központ előmozdítja a támogató ágazatok, például a világűrrel kapcsolatos uniós adatok és a kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  A Központnak támogatnia kell a közegészségügyi veszélyt jelentő kórokozók diagnózisához, kimutatásához, azonosításához és jellemzéséhez szükséges uniós kapacitás megerősítését azzal, hogy az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet hivatkozása [ISC/2020/12524]] szerint biztosítja a referencialaboratóriumok hálózatának működését. Ez a hálózat felel a diagnosztikára, a vizsgálati módszerekre és a tesztek felhasználására vonatkozó helyes gyakorlat előmozdításáért, valamint a felsoroltak összehangolásáért, a betegségek egységes felügyeletének és bejelentésének, illetve a kapcsolódó egységes jelentéstételnek a biztosítása, továbbá a vizsgálat és a felügyelet minőségének a javítása érdekében. (11)  A Központnak támogatnia kell a közegészségügyi veszélyt jelentő kórokozók diagnózisához, kimutatásához, azonosításához és jellemzéséhez szükséges uniós kapacitás megerősítését, azzal, hogy az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet hivatkozása [ISC/2020/12524]] szerint biztosítja az uniós referencialaboratóriumok kijelölt hálózatának integrált működését. Ez a hálózat felel a diagnosztikára, a vizsgálati módszerekre, a jelenlegi és innovatív folyamatokkal kapcsolatos képzésekre és a tesztek felhasználására vonatkozó helyes gyakorlat előmozdításáért, valamint a felsoroltak összehangolásáért, a betegségek egységes felügyeletének és bejelentésének, illetve a kapcsolódó egységes jelentéstételnek a biztosítása, továbbá a vizsgálat és a felügyelet minőségének a javítása érdekében. Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  A fertőző betegségek által jelentett határokon átterjedő egészségügyi veszélyek esetében a tagállami vérellátó és transzplantációs szolgálatok biztosíthatják a donorpopuláció gyors tesztelésének eszközeit, valamint a teljes lakosság betegségnek való kitettségét és azzal szembeni immunitását felmérő eszközöket. Ezeknek a szolgálatoknak szükségük van a Központ gyors kockázatértékelésére ahhoz, hogy megvédjék az emberi eredetű gyógyászati anyagokat igénylő betegeket a szóban forgó fertőző betegségekkel való megfertőződéstől. Az említett kockázatértékelések szolgálnak az emberi eredetű anyagok minőségére és biztonságára vonatkozó előírások megfelelő módosításának az alapjául. A Központnak ennek érdekében létre kell hoznia és fenn kell tartania a nemzeti vérellátó és transzplantációs szolgálatok, valamint a megfelelő hatóságok hálózatát. (12)  A fertőző betegségek által jelentett határokon átterjedő egészségügyi veszélyek esetében a tagállami vérellátó és transzplantációs szolgálatok biztosíthatják a donorpopuláció gyors tesztelésének eszközeit, valamint a teljes lakosság betegségnek való kitettségét és azzal szembeni immunitását felmérő eszközöket. Ezeknek a szolgálatoknak szükségük van a Központ gyors, átfogó és pontos kockázatértékelésére ahhoz, hogy megvédjék az emberi eredetű gyógyászati anyagokat igénylő betegeket a szóban forgó fertőző betegségekkel való megfertőződéstől. Az említett kockázatértékelések szolgálnak az emberi eredetű anyagok minőségére és biztonságára vonatkozó előírások megfelelő módosításának az alapjául. A Központnak ennek érdekében létre kell hoznia és fenn kell tartania az emberi eredetű anyagok mikrobiológiai biztonságáért felelős nemzeti szolgálatok és hatóságaik hálózatát, többek között a vérátömlesztés, a szervátültetés és az asszisztált reprodukció területére vonatkozóan. Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  A járványok előfordulásának csökkentése és a fertőző betegségek megelőzésére irányuló kapacitások Unión belüli megerősítése érdekében a Központnak ki kell dolgoznia egy keretrendszert a fertőző betegségek megelőzése céljából, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a védőoltással megelőzhető betegségek, az antimikrobiális rezisztencia, az egészségügyi oktatás, az egészségügyi kérdésekben való jártasság és a magatartásformák megváltoztatása. (13)  A járványok előfordulásának csökkentése és a fertőző betegségek megelőzésére irányuló kapacitások Unión belüli megerősítése érdekében a Központnak – a tagállamokkal együttműködve, hogy figyelembe vehesse azok tapasztalatait és egyedi helyzetét – ki kell dolgoznia egy keretrendszert a fertőző betegségek megelőzése céljából, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a védőoltással megelőzhető betegségek, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság, az átviteli utak ismerete, az antimikrobiális rezisztencia, az egészségügyi oktatás, az egészségügyi kérdésekben való jártasság, az egészségügyi egyenlőtlenségek és a betegségmegelőzés, a magatartásformák megváltoztatása, valamint a jelentős nem fertőző betegségekkel való összefüggések. A Központnak iránymutatást kell adnia a tagállamok számára és figyelemmel kell kísérnie a keretrendszer tagállamok általi végrehajtását. Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  A Központnak nemzeti és uniós szinten is javítania kell a készültségi és reagálási képességeket, azzal, hogy tudományos és technikai szakértelmet biztosít a tagállamok és a Bizottság számára. Ezzel kapcsolatban a Központnak a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködésben különböző intézkedéseket kell végrehajtania – ideértve többek között az uniós és a nemzeti készültségi és reagálási tervek, valamint a készültség figyelemmel kísérésére és értékelésére szolgáló keretrendszer kidolgozását –, továbbá javaslatokat kell tennie a járványok kitörésének megelőzésére, illetve az azokra való felkészülésre és reagálásra vonatkozó képességek, valamint a nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítése tekintetében. A Központnak bővítenie kell az általa a járványügyi felügyelettel és a kapcsolódó különös egészségi problémákkal, a járványhelyzetek alakulásával, a szokatlan járványügyi jelenségekkel vagy új, ismeretlen eredetű – többek között a harmadik országokban megjelenő – betegségekkel összefüggésben gyűjtött és elemzett adatok körét, valamint a molekuláris kórokozókra és az egészségügyi rendszerekre vonatkozó adatok körét. Ennek érdekében a Központnak gondoskodnia kell a megfelelő adatokról, valamint a konzultációt, az adattovábbítást és az adatokhoz való hozzáférést elősegítő eljárásokról, el kell végeznie a megelőző és ellenőrző intézkedések uniós szintű tudományos és technikai értékelését, továbbá együtt kell működnie az adatgyűjtés területén működő ügynökségekkel, illetékes szervekkel és szervezetekkel. (14)  A Központnak nemzeti és uniós szinten is javítania kell a készültségi és reagálási képességeket, azzal, hogy tudományos és technikai szakértelmet biztosít a tagállamok és a Bizottság számára. Ezzel kapcsolatban a Központnak a tagállamokkal és a Bizottsággal szoros együttműködésben különböző intézkedéseket kell végrehajtania – ideértve többek között az uniós készültségi és reagálási tervek kidolgozását, valamint a nemzeti készültségi és reagálási tervek kidolgozásához való hozzájárulást, valamint a készültség figyelemmel kísérésére és értékelésére szolgáló keretrendszer kidolgozását –, továbbá javaslatokat kell tennie a járványok kitörésének megelőzésére, illetve az azokra való felkészülésre és reagálásra vonatkozó képességek, valamint a nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítése tekintetében, többek között képzések biztosítása és a bevált gyakorlatok megosztása révén. A Központnak bővítenie kell az általa a járványügyi felügyelettel és a kapcsolódó különös egészségi problémákkal, a járványhelyzetek alakulásával, a szokatlan járványügyi jelenségekkel vagy új, ismeretlen eredetű – többek között a harmadik országokban megjelenő – betegségekkel összefüggésben gyűjtött és elemzett adatok körét, valamint a molekuláris kórokozókra, az egészségügyi rendszerekre, továbbá a fertőző betegségek és a jelentős nem fertőző betegségek közötti összefüggésekre vonatkozó adatok körét. Ennek érdekében a Központnak gondoskodnia kell a megfelelő adatokról, valamint a konzultációt, a biztonságos adattovábbítást és az adatokhoz való hozzáférést elősegítő eljárásokról, el kell végeznie a megelőző és ellenőrző intézkedések uniós szintű tudományos és technikai értékelését, továbbá együtt kell működnie az Egészségügyi Világszervezettel és az adatgyűjtés területén működő releváns uniós ügynökségekkel, illetékes szervekkel és szervezetekkel. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  A …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet hivatkozása [ISC/2020/12524]] rendelkezik a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerről, amely lehetővé teszi a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó riasztások uniós szintű továbbítását, és amelyet továbbra is az ECDC üzemeltet. Tekintve, hogy a modern technológiák jelentős mértékben támogathatják az egészségügyi veszélyek elleni küzdelmet, valamint a járványok megállítását és visszafordítását, az ECDC-nek aktualizálnia kell a szóban forgó rendszert annak érdekében, hogy lehetővé váljon a mesterséges intelligencián alapuló technológiák, valamint az átjárható és a magánéletet tiszteletben tartó olyan digitális eszközök – például mobilalkalmazások – használata, amelyek a veszélyeztetett személyek azonosítására szolgáló követő funkciókkal rendelkeznek. (15)  A …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet hivatkozása [ISC/2020/12524]] rendelkezik a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerről, amely lehetővé teszi a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó riasztások uniós szintű továbbítását, és amelyet továbbra is az ECDC üzemeltet. Tekintve, hogy a modern technológiák jelentős mértékben támogathatják az egészségügyi veszélyek elleni küzdelmet, valamint a járványok megállítását és visszafordítását, az ECDC-nek aktualizálnia kell a szóban forgó rendszert annak érdekében, hogy lehetővé váljon a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika, az in silico klinikai vizsgálatok és a digitális ikertechnológiák, valamint az átjárható és a magánéletet tiszteletben tartó olyan digitális eszközök – például mobilalkalmazások – használata, amelyek a veszélyeztetett személyek azonosítására szolgáló követő funkciókkal rendelkeznek, mérsékelve ugyanakkor a kockázatokat, például a torzított adatkészletekhez, a hibás rendszertervezéshez, a minőségi adatok hiányához és az automatizált döntéshozataltól való túlzott függőséghez kapcsolódó kockázatokat, és figyelembe véve annak fontosságát, hogy kialakítsanak biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy e kockázatokat a mesterségesintelligencia-technológiák tervezési és végrehajtási szakaszában csökkentsék. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  A Központnak a …/… rendelettel összhangban megfelelő kapacitásokat kell kialakítania a nemzetközi és a helyszíni reagálás támogatásához [HL: kérjük, illesszék be az SCBTH-rendeletre [ISC/2020/12524] való hivatkozást. Ezeknek a kapacitásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a Központ mozgósítsa és bevesse a járványhelyzetben segítséget nyújtó csoportokat – az „uniós egészségügyi munkacsoportot” – a járványok kitörésére való helyi reagálás támogatása céljából. A Központnak ezért kapacitást kell biztosítania a tagállamokban és a harmadik országokban teendő látogatások, valamint az egészségügyi veszélyekre való reagálással kapcsolatos ajánlások tekintetében. Ezek a csoportok a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ támogatásával az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében is bevethetők lesznek. A Központnak a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok alapján a harmadik országokban is támogatnia kell a kapacitások megerősítését, a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek és azok következményeinek kezelése érdekében. (16)  A Központnak a …/… rendelettel összhangban megfelelő kapacitásokat kell kialakítania a nemzetközi, régiók közötti és a helyszíni reagálás támogatásához [HL: kérjük, illesszék be az SCBTH-rendeletre [ISC/2020/12524] való hivatkozást]. Ezeknek a kapacitásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a Központ mozgósítsa és bevesse a járványhelyzetben segítséget nyújtó csoportokat – az „uniós egészségügyi munkacsoportot” – a járványok kitörésére való helyi reagálás támogatása és helyszíni adatok gyűjtése céljából. A Központnak ezért állandó kapacitást kell biztosítania a tagállamokban és a harmadik országokban teendő látogatások, valamint az egészségügyi veszélyekre való reagálással kapcsolatos ajánlások tekintetében. Ezek a csoportok a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ támogatásával az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében is bevethetők lesznek. A Központnak a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok alapján a harmadik országokban is támogatnia kell a kapacitások megerősítését, a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek és azok következményeinek kezelése érdekében. Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  Az olyan járványok kitörésére való reagálás támogatása érdekében, amelyek az Unión belül terjedhetnek vagy átterjedhetnek az Unióra, a Központnak az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozatával11 összhangban ki kell dolgoznia egy keretrendszert az uniós egészségügyi munkacsoport mozgósítására vonatkozóan, és az uniós polgári védelmi mechanizmust támogatva lehetővé kell tennie az uniós helyi reagálási szakértők részvételét a nemzetközi reagálási csoportokban. A Központnak növelnie kell munkatársai, valamint az uniós és az EGT-országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek, továbbá az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok és az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendeletében12 említett uniós partnerországok szakértőinek arra vonatkozó képességét, hogy hatékonyan részt vegyenek a helyszíni látogatásokon és a válságkezelésben. (17)  Az olyan járványok kitörésére való reagálás támogatása érdekében, amelyek az Unión belül terjedhetnek vagy átterjedhetnek az Unióra, a Központnak az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozatával11 összhangban fel kell állítania egy állandó uniós egészségügyi munkacsoportot és ki kell dolgoznia egy keretrendszert a mozgósítására vonatkozóan, és az uniós polgári védelmi mechanizmust támogatva, azzal szoros együttműködésben lehetővé kell tennie az uniós helyszíni szakértők részvételét a nemzetközi reagálási csoportokban. A Központnak növelnie kell munkatársai, valamint az uniós és az EGT-országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek, továbbá az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok és az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendeletében12 említett uniós partnerországok szakértőinek arra vonatkozó képességét, hogy hatékonyan részt vegyenek a helyszíni látogatásokon és a válságkezelésben. Ezért a Központnak ki kell dolgoznia az elismerhető szakértői szintek keretrendszerét. __________________ __________________ 11 Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).” 11 Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.). 12 Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.). 12 Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.). Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) (17a)  A tagállamok, a Bizottság és a Központ azonosítják mind a fertőző, mind a nem fertőző betegségek területén elismert azon illetékes szerveket és közegészségügyi szakértőket, akik rendelkezésre állnak, hogy segítsék az egészségügyi veszélyekre adott uniós válaszlépéseket. Az ilyen szakértőket és érdekelteket, beleértve a civil társadalmi szervezeteket is, strukturáltan be kell vonni a Központ valamennyi tevékenységébe, és hozzá kell járulniuk a Központ tanácsadási és döntéshozatali folyamataihoz. Biztosítani kell az érdekelt felek bevonására vonatkozó átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályok teljes körű betartását. Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új) (17b)  Az erős európai egészségügyi unió kiépítése érdekében a Központnak elő kell segítenie a fokozott együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét más uniós intézményekkel és ügynökségekkel, többek között a jövőbeli európai uniós Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósággal, és biztosítania kell a megközelítések összehangolását, valamint a párhuzamos erőfeszítések minimalizálását. Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 17 c preambulumbekezdés (új) (17c)  A Központnak szorosan együtt kell működnie az illetékes szervekkel és a közegészségügy területén működő nemzetközi szervezetekkel, különösen a WHO-val. Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 17 d preambulumbekezdés (új) (17d)  A Központnak hatékonyan és átlátható módon kell tájékoztatnia a nyilvánosságot a jelenlegi és a felmerülő egészségügyi kockázatokról. A Központnak az átláthatóság növelése érdekében időben közzé kell tennie a tudományos tanulmányokat, áttekintéseket, felméréseket, jelentéseket, gyors kockázatértékeléseket és az egészségügyi rendszerek kapacitásainak értékelését. A Központnak e tekintetben foglalkoznia kell az átláthatósággal kapcsolatos kérdésekkel, ahogyan azt az európai ombudsman a 2021. február 5-i OI/3/2020/TE stratégiai vizsgálatban hozott határozatában megállapította. Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 17 e preambulumbekezdés (új) (17e)  A Központnak biztosítania kell a nemek közötti és földrajzi egyensúlyt a személyzet és a vezetés szintjén, és valamennyi tevékenysége során a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő megközelítést kell alkalmaznia. Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  A Központra vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatékonyságának és eredményességének értékelése érdekében célszerű előírni, hogy a Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a Központ teljesítményét. (18)  A Központra vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatékonyságának és eredményességének értékelése érdekében célszerű előírni, hogy a Bizottságnak évenként értékelnie kell a Központ teljesítményét. Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés (19)  E rendelet a Központot semmilyen szabályozó hatáskörrel nem ruházhatja fel. (19)  E rendelet a Központot semmilyen szabályozó hatáskörrel nem ruházhatja fel. A Központnak azonban széles körű koordinációs hatáskörrel kell rendelkeznie, valamint hatáskörrel kell felruházni arra vonatkozóan is, hogy egyértelmű és egységes, tudományosan megalapozott javaslatok formájában uniós, nemzeti és interregionális szintű ajánlásokat tegyen. Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új) (20a)  Az egészségügyi adatok érzékeny jellege miatt a Központnak biztosítania kell és garantálnia kell, hogy adatkezelési műveletei tiszteletben tartsák a jogszerűség, a méltányosság, az átláthatóság, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a pontosság, a tárolás korlátozása, az integritás és a titoktartás adatvédelmi elveit. Az e rendelet által a Központra ruházott új feladatok tekintetében a Központnak egyedi intézkedéseket kell elfogadnia a több forrásból származó, torzított vagy hiányos adatok továbbításából eredő kockázatok minimalizálására, valamint létre kell hoznia az adatminőség felülvizsgálatára vonatkozó eljárásokat. A Központnak szigorúan tiszteletben kell tartania az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 27. cikkében meghatározott adatvédelmi elveket, ugyanakkor a rendelet 33. cikkével összhangban megfelelő technikai és szervezeti biztonsági intézkedéseket is meg kell határoznia. __________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 20 b preambulumbekezdés (új) (20b)  Az európai adatvédelmi biztos feladata, hogy a személyes adatoknak a Központ általi kezelése tekintetében figyelemmel kísérje és biztosítsa e rendeletnek a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos rendelkezései alkalmazását, valamint hogy tanácsokkal lássa el a Központot és az érintetteket a személyes adatok kezelését érintő valamennyi kérdésben. Amennyiben a Központ tevékenységeinek elvégzéséhez nem szükséges személyes adatok kezelése, intézkedéseket kell hozni az anonim adatok használatának biztosítására az adattakarékosság elvével összhangban. Amennyiben az anonimizálás nem tenné lehetővé az adatkezelés konkrét céljának elérését, az adatokat álnevesíteni kell. Ha e rendelet alkalmazásában személyes adatok kezelésére van szükség, azt a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően kell végezni. A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelését az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a és az (EU) 2018/1725 rendelettel, valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel1b összhangban kell végezni. Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv szerinti kötelezettségeit. __________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). 1b Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.). Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 20 c preambulumbekezdés (új) (20c)  A vonatkozó adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az adatkezelés hatálya alá tartozó érintettek kategóriáinak és a kezelt személyes adatok kategóriáinak meghatározása, valamint az érintettek jogainak és szabadságainak védelmét szolgáló konkrét intézkedések leírása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban1a megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. __________________ 1a HL L 123., 2016.5.12., 1. o. Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés (22)  Mivel a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani e rendelet azon céljait, amelyek a Központ küldetésének és feladatkörének annak érdekében történő kibővítésére irányulnak, hogy megnövekedjen a Központ kapacitása a szükséges tudományos szakértelem biztosítására és az Unión belüli határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek leküzdését célzó intézkedések támogatására vonatkozóan, azonban az egészségügyi veszélyek határokon átnyúló természete, valamint a gyors, összehangolt és egységes reakció igénye miatt az Unió szintjén e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. (22)  Mivel a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani e rendelet azon céljait, amelyek a Központ küldetésének és feladatkörének annak érdekében történő kibővítésére irányulnak, hogy megnövekedjen a Központ kapacitása a szükséges tudományos szakértelem biztosítására és az Unión belüli határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek leküzdését célzó intézkedések támogatására vonatkozóan, azonban az egészségügyi veszélyek határokon átnyúló természete, valamint az újonnan megjelenő egészségügyi veszélyekre való gyors, jobban összehangolt és egységes reakció igénye miatt az Unió szintjén e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 851/2004/EK rendelet 2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új) 1a.  „emberre fertőző járványok megelőzése és az ellenük való védekezés”: a tagállamok és az Unió illetékes közegészségügyi hatóságai, például a Központ által kiadott ajánlások és megtett intézkedések sorozata a betegség terjedésének megelőzésére és megállítására; Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 851/2004/EK rendelet 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 3.  „kijelölt hálózat”: a betegségekkel, a különös egészségi problémákkal vagy a népegészségügyi funkciókkal kapcsolatos külön hálózat, amely a tagállamok összehangolásért felelős illetékes szervei közötti együttműködést biztosítja; 3.  „kijelölt hálózat”: a betegségekkel, a különös egészségi problémákkal vagy a népegészségügyi funkciókkal kapcsolatos, a Központ által támogatott és koordinált külön hálózat, amely a tagállamok összehangolásért felelős illetékes szervei közötti együttműködést biztosítja; Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 851/2004/EK rendelet 2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) 4a.  „jelentős nem fertőző betegség”: olyan, jellemzően életveszélyes vagy hosszú lefolyású krónikus betegség, amely genetikai, fiziológiai, környezeti és viselkedési tényezők együttes eredménye, például a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a légzőszervi betegségek, a cukorbetegség vagy a mentális betegségek, és amely jelentős számú embert érint az Unióban; Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés Annak érdekében, hogy növelje az Unió és a tagállamok arra irányuló képességét, hogy az emberi egészséget megóvják az emberekben előforduló fertőző betegségek, valamint az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 2. cikkében meghatározott kapcsolódó különös egészségi problémák megelőzése és az ellenük való védekezés révén, a Központ feladata a fertőző betegségek jelentette, az emberi egészséget fenyegető, fennálló és újonnan megjelenő veszélyek megállapítása, értékelése és az ezekről való jelentéstétel, valamint az azokra uniós és nemzeti szinten – illetve szükség esetén regionális szinten – történő reagálással kapcsolatos ajánlások készítése. Annak érdekében, hogy növelje az Unió és a tagállamok arra irányuló képességét, hogy az emberi egészséget megóvják az emberekben előforduló fertőző betegségek, a jelentős nem fertőző betegségek és egészségi problémák, többek között az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 2. cikkében meghatározott kapcsolódó különös egészségi problémák megelőzése és az ellenük való védekezés révén, a Központ feladata a fertőző betegségek, a jelentős nem fertőző betegségek és egészségi problémák jelentette, az emberi egészséget fenyegető, fennálló és újonnan megjelenő veszélyek megállapítása, értékelése és az ezekről való jelentéstétel, valamint adott esetben annak biztosítása, hogy könnyen hozzáférhető módon tájékoztatást nyújtson róluk a tagállamok illetékes szerveivel együttműködésben vagy saját kezdeményezésére a kijelölt hálózatok segítségével, továbbá az azokra uniós és nemzeti szinten – illetve szükség esetén régiók közötti és regionális szinten – történő reagálás összehangolásával kapcsolatos ajánlások készítése és támogatás nyújtása. Ilyen ajánlások megfogalmazásakor a Központ figyelembe veszi a meglévő nemzeti válságkezelési terveket és az egyes tagállamok egyedi körülményeit. Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés Olyan egyéb ismeretlen eredetű járványok kitörése esetén, amelyek az Unión belül terjedhetnek vagy átterjedhetnek az Unióra, a Központ a saját kezdeményezésére jár el, amíg a járványkitörés forrását meg nem találják. Olyan járványkitörés esetén, amelyet nyilvánvalóan nem fertőző betegség okozott, a Központ kizárólag az illetékes szervvel együttműködve jár el, annak megkeresésére. Olyan egyéb ismeretlen eredetű járványok kitörése esetén, amelyek az Unión belül terjedhetnek vagy átterjedhetnek az Unióra, a Központ a saját kezdeményezésére jár el, amíg a járványkitörés forrását meg nem találják. Olyan járványkitörés esetén, amelyet nyilvánvalóan nem fertőző betegség okozott, a Központ az illetékes szervekkel együttműködve, azok megkeresésére jár el és végez kockázatértékelést. Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés Feladatainak végrehajtása során a Központnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a tagállamok, a Bizottság és a többi uniós szerv, illetve ügynökség hatáskörét, valamint a népegészségüggyel foglalkozó nemzetközi szervezetek hatáskörét, annak érdekében, hogy az intézkedések átfogóak és egységesek legyenek, illetve kiegészítsék egymást. Feladatainak végrehajtása során a Központnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a tagállamok, a Bizottság és a többi uniós szerv, illetve ügynökség feladatköreit és hatásköreit, valamint a népegészségüggyel foglalkozó nemzetközi szervezetek hatáskörét, annak érdekében, hogy az intézkedések összehangoltak, átfogóak, egységesek és következetesek legyenek, illetve kiegészítsék egymást. Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész (2)  A Központ pénzügyi kapacitásának és megbízatásának keretein belül a következő feladatokat teljesíti: (2)  A Központ megbízatásának keretein belül a következő feladatokat teljesíti: Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – a pont a)  tudományos és technikai adatok és információk felkutatása, összegyűjtése, egybevetése, értékelése és terjesztése, a legújabb technológiák figyelembevételével; a)  tudományos és technikai adatok és információk felkutatása, összegyűjtése, egybevetése, értékelése és terjesztése, a rendelkezésre álló legújabb technológiák, többek között a mesterséges intelligencia figyelembevételével; Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új) aa)  a tagállamokkal szoros együttműködésben és konzultálva szabványosított adatgyűjtési eljárásokra és kockázatértékelésekre vonatkozó közös mutatók kidolgozása, valamint a fertőző betegségek tagállamok általi kezelése felfelé irányuló konvergenciájának támogatása; Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – a b pont (új) ab)  a tagállamokkal szoros együttműködésben és konzultálva a ha) pontban említett jelentős nem fertőző betegségekkel kapcsolatos információk cseréjére vonatkozó határidők és eljárások, valamint az e pontban említett hatások értékeléséhez szükséges mutatók meghatározása; Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – b pont b)  elemzéseket végez, tudományos tanácsot ad, véleményeket ad ki, valamint támogatja az Unió és a tagállamok intézkedéseit, ideértve a kockázatértékeléseket, a járványügyi információk elemzését, a járványügyi modellezést és előrejelzést, a fertőző betegségek által jelentett veszélyek és más különös egészségi problémák megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos ajánlások készítését, a kutatási prioritások meghatározásában való részvételt, valamint a tudományos és technikai segítségnyújtást – ideértve a képzéseket is –, továbbá a megbízatása körébe tartozó egyéb tevékenységeket; b)  elemzéseket végez, tudományos tanácsot ad, véleményeket, iránymutatásokat ad ki, valamint támogatja az Unió és a tagállamok határokon át terjedő egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos intézkedéseit, ideértve a kockázatértékeléseket, a járványügyi információk elemzését, a járványügyi modellezést és előrejelzést, a fertőző betegségek által jelentett veszélyek és más különös egészségi problémák – többek között a jelentős nem fertőző betegségekben szenvedőkre gyakorolt lehetséges súlyos hatások – megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos ajánlások készítését, valamint a kutatási prioritások meghatározásában való részvételt; Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) ba)  a jelentős nem fertőző betegségek fertőző betegségek előfordulására, súlyosságára és halálozási arányára gyakorolt hatásának azonosítása és figyelemmel kísérése; Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – c pont c)  a Központ hatáskörébe tartozó területeken működő szervek európai hálózatának összehangolása, beleértve a Bizottság által támogatott népegészségügyi tevékenységekkel kapcsolatosan létrejövő hálózatokat és a kijelölt hálózatok működtetését is; c)  az átláthatóságra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok maradéktalan betartásának biztosítása mellett a Központ hatáskörébe tartozó területeken működő szervek, szervezetek és szakértők európai hálózatának összehangolása, beleértve a Bizottság által támogatott népegészségügyi tevékenységekkel kapcsolatosan létrejövő hálózatokat és a kijelölt hálózatok működtetését is; Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – d pont d)  az információ, a szakértelem és a helyes gyakorlatok megosztása; d)  az információ, a szakértelem és a helyes gyakorlatok megosztása, valamint tudományos és technikai segítségnyújtás, beleértve a képzést is; Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – e pont e)  az egészségügyi rendszerek fertőző betegségek által jelentett veszélyekkel és más különös egészségi problémákkal kapcsolatos kapacitásának nyomon követése; e)  az egészségügyi rendszerek fertőző betegségek által jelentett veszélyekkel és más különös egészségi problémákkal kapcsolatos kapacitásának nyomon követése az e bekezdés aa) pontjában említett közös mutatók, valamint az (EU) .../... rendelet [a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet] 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elemek alapján; a Központ rendszeres látogatásokat szervez a tagállamokba, hogy a helyszínen felmérje egészségügyi rendszereik e pont első részében említett kapacitását, és információt cseréljen az illetékes hatóságokkal az egészségügyi válságok kezelése érdekében; Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új) ea)  eseti alapon megszervezi a tagállamokban a forrásnál végzett ellenőrzéseket annak érdekében, hogy további támogatást nyújtson és nyomon kövesse az e rendelet 5b. cikkében meghatározott kötelezettségek végrehajtása és teljesítése terén elért előrehaladást, szükség esetén az (EU).../... rendelet [az SCBTH-rendelet] 5. cikkének (5) bekezdésében említett stressztesztek eredményeinek fényében; a tagállamokban végzett ellenőrzés eredményeit jelentésben kell benyújtani a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az érintett uniós ügynökségeknek. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – e b pont (új) eb)  a jelentős fertőző betegségekre való válaszlépések nemzeti szintű nyomon követésének támogatása az e betegségek leküzdése terén Unió-szerte elért haladás felmérése érdekében; Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – f pont f)  az Unió megfelelő támogatási programjai és eszközei által finanszírozott intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása, ideértve az együttes fellépések megvalósítását is; f)  az Unió megfelelő támogatási programjai és eszközei által finanszírozott intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása, ideértve együttes fellépések megvalósítását is az egészségügy területén; Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – g pont g)  a Bizottság vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság kérésére, illetve saját kezdeményezésére iránymutatásokat nyújt a fertőző betegségek és a népegészségügy szempontjából releváns egyéb különös egészségi problémák kezelésére vonatkozóan, az érintett társadalmakkal együttműködésben; g)  a Bizottság vagy az (EU) .../... rendelet [az SCBTH-rendelet] 4. cikke alapján létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC) kérésére, illetve saját kezdeményezésére iránymutatásokat nyújt, ajánlásokat és javaslatokat tesz a fertőző betegségek és a népegészségügy szempontjából releváns egyéb különös egészségi problémákat – például a jelentős nem fertőző betegségeket – illetően az azok felügyeletére, nyomon követésére, diagnosztizálására, kezelésére és esetkezelésére irányuló összehangolt fellépésre, többek között az e betegségek és egészségi problémák kezelése és esetkezelése terén tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező érintett szervezetekkel együttműködésben, elkerülve ugyanakkor a meglévő iránymutatások megkettőzését, kivéve azokat az eseteket, amikor új tudományos adatok rendelkezésre állása miatt szükség van a vonatkozó iránymutatások naprakésszé tételére; Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – h pont h)  a veszélyhelyzetek elhárítására vonatkozó más uniós eszközöket, különösen az uniós polgári védelmi mechanizmust kiegészítve támogatja a tagállamokban és a harmadik országokban a járványok elhárítását; h)  a veszélyhelyzetek elhárítására vonatkozó más uniós eszközöket, különösen az uniós polgári védelmi mechanizmust kiegészítve és azokkal szorosan együttműködve támogatja a tagállamokban és a harmadik országokban a járványok elhárítását azáltal, hogy az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) és más érintett uniós ügynökségekkel és szervekkel együttműködésben ajánlásokat fogalmaz meg az egészségügyi készletfelhalmozásra vonatkozóan; Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új) ha)  a meglévő infrastruktúráján belül információkat gyűjt a jelentős nem fertőző betegségekről, különösen azokról, amelyek kialakulását és kezelését a világjárványok jelentősen befolyásolják, ilyen például a rák, a cukorbetegség vagy a mentális betegségek; Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – j pont j)  a Bizottság vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság kérésére bizonyítékokon alapuló tájékoztatást nyújt a nyilvánosság számára a fertőző betegségekről, az általuk az egészségre jelentett veszélyekről, valamint a vonatkozó megelőzési és ellenőrzési intézkedésekről. j)  a Bizottság vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság kérésére, vagy saját kezdeményezésére az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kellő időben, könnyen hozzáférhető és bizonyítékokon alapuló tájékoztatást nyújt a nyilvánosság számára a fertőző betegségekről, az általuk az egészségre jelentett veszélyekről, a jelentős nem fertőző betegségekben szenvedő betegekre gyakorolt lehetséges hatásukról, valamint a vonatkozó megelőzési és ellenőrzési intézkedésekről; Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – j a pont (új) ja)  a Központ hatáskörén belül tevékenykedő elismert illetékes nemzeti szervekkel és népegészségügyi szakértőikkel létrehoz egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázist, amelyet folyamatosan frissít a tagállamok által szolgáltatott releváns adatokkal. Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 851/2004/EK rendelet 3 cikk – 3 bekezdés (3)  A Központ, a Bizottság, az érintett uniós szervek vagy ügynökségek és a tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy tevékenységeik között tényleges összhang valósuljon meg. (3)  A Központ, a Bizottság, az érintett uniós szervek vagy ügynökségek és a tagállamok teljesen átlátható módon együttműködnek annak érdekében, hogy tevékenységeik között tényleges összhang valósuljon meg. Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 851/2004/EK rendelet 4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész A tagállamok: A tagállamok a 3. cikkben meghatározott valamennyi megbízatás és feladat tekintetében biztosítják a koordinációt és az együttműködést a Központtal azáltal, hogy: Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 851/2004/EK rendelet 4 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  időben, a megállapított esetmeghatározások, mutatók, előírások, protokollok és eljárások szerint a Központ rendelkezésére bocsátják a fertőző betegségek felügyeletére és az egyéb különös egészségi problémákra vonatkozó adatokat, az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 13. cikkének megfelelően, valamint a Központ feladatai szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, ideértve a felkészültségre vonatkozó adatokat, továbbá az egészségügyi rendszerek fertőző betegségekből eredő járványok észlelésével, megelőzésével és elhárításával, valamint az azt követő helyreállítással kapcsolatos képességére vonatkozó információkat; a)  a megállapított határidők, esetmeghatározások, mutatók, előírások, protokollok és eljárások szerint rendszeresen a Központ rendelkezésére bocsátják a fertőző betegségek felügyeletére és az egyéb különös egészségi problémákra vonatkozó adatokat, az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 13. cikkének megfelelően, valamint a Központ feladatai szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, ideértve a felkészültségre vonatkozó adatokat, továbbá az egészségügyi rendszerek fertőző betegségekből eredő járványok észlelésével, megelőzésével és elhárításával, valamint az azt követő helyreállítással kapcsolatos képességére vonatkozó információkat; Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 851/2004/EK rendelet 4 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) aa)  a 3. cikk (2) bekezdésében említett mutatókat használják a hazai egészségügyi helyzetük értékelésére, és az adatok összehasonlíthatósága érdekében közlik azokat a Központtal; Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 851/2004/EK rendelet 4 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül értesítik a Központot minden határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyről, és késedelem nélkül közlik vele az alkalmazott válaszintézkedéseket, valamint minden olyan releváns információt, amely hasznos lehet az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 21. cikkében említett válaszlépés összehangolásához; és b)  a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül értesítik a Központot minden határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyről, és késedelem nélkül közlik vele az alkalmazott válaszintézkedéseket, valamint minden olyan releváns információt, amely hasznos lehet az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 21. cikkében említett válaszlépés összehangolásához; Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 851/2004/EK rendelet 4 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  a Központ hatáskörébe tartozó területeken azonosítják azokat az elismert illetékes szerveket és népegészségügyi szakértőket, amelyek/akik rendelkezésre tudnak állni, hogy az egészségügyi veszélyekre adott uniós válaszlépésekhez segítséget nyújtsanak, például betegségcsoportok megjelenése vagy járványkitörések esetén a tagállamok szakértői tanácsadás és helyszíni vizsgálatok céljából történő meglátogatása révén. c)  a Központ hatáskörébe tartozó területeken azonosítják azokat az elismert illetékes szerveket, népegészségügyi szakértőket és szervezeteket, amelyek/akik rendelkezésre tudnak állni, hogy az egészségügyi veszélyekre adott uniós válaszlépésekhez segítséget nyújtsanak, például betegségcsoportok megjelenése vagy járványkitörések esetén a tagállamok, határon átnyúló régiók vagy harmadik országok szakértői tanácsadás és helyszíni vizsgálatok céljából történő meglátogatása révén. Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 851/2004/EK rendelet 4 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) ca)  nemzeti készültségi és reagálási terveket dolgoznak ki az (EU) …/… rendelet [a SCBTH-rendelet] 6. cikkének megfelelően, a Központ ajánlásainak figyelembevételével kellő időben frissítik azokat, valamint az említett rendelet 7. cikkének megfelelően jelentést tesznek készültségi és reagálási tervezésükről és a nemzeti szintű végrehajtásról; Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 851/2004/EK rendelet 4 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új) cb)  elősegítik az adatgyűjtés digitalizálását és a nemzeti és az uniós felügyeleti rendszerek közötti adatkommunikációs folyamatot, ugyanakkor biztosítják a szükséges információk időben történő rendelkezésre bocsátásához szükséges pénzügyi eszközöket; és Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 851/2004/EK rendelet 4 cikk – 1 bekezdés – c c pont (új) cc)  haladéktalanul értesítik a Központot az adatok késedelmes bejelentéséről, ennek magyarázatával és a benyújtás tervezett időpontjával együtt. Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 1 bekezdés (1)  A Központ a Bizottság és a tagállamok számára biztosított koordináció, valamint technikai és tudományos szakértelem, továbbá a kijelölt hálózatok működtetése révén támogatja a tagállamok által elismert illetékes szervek hálózatépítő tevékenységeit. (1)  A Központ a Bizottság és a tagállamok számára biztosított koordináció, valamint technikai és tudományos szakértelem, továbbá a kijelölt hálózatok működtetése révén támogatja és folyamatosan fejleszti a tagállamok által elismert illetékes szervek hálózatépítő tevékenységeit. Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés A Központ biztosítja az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt i. és ii. alpontban említett fertőző betegségek és kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyeletére szolgáló hálózat integrált működését. A Központ biztosítja a fertőző betegségek és különös egészségi problémák, például a jelentős nem fertőző betegségek vagy krónikus betegségek előre nem látott növekedése, valamint az egészséggel kapcsolatos környezeti veszélyek, többek között az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt ii. alpontban említettek járványügyi felügyeletére szolgáló hálózat integrált működését. Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – a pont a)  gondoskodik az uniós szintű járványügyi felügyeletet támogató digitális platformok és alkalmazások továbbfejlesztéséről, technikai és tudományos tanácsadással támogatja a tagállamokat az olyan integrált felügyeleti rendszerek létrehozása érdekében, amelyek szükség szerint lehetővé teszik a valós idejű felügyeletet, a meglévő uniós adattér infrastruktúráinak és szolgáltatásainak igénybevételével; a)  gondoskodik az uniós szintű járványügyi felügyeletet támogató digitális platformok és alkalmazások, többek között az (EU) .../... rendelet [az SCBTH-rendelet] 14. cikke alapján létrehozott felügyeleti platform folyamatos fejlesztéséről, technikai és tudományos tanácsadással támogatja a tagállamokat az olyan integrált felügyeleti rendszerek létrehozása érdekében, amelyek szükség szerint lehetővé teszik a valós idejű felügyeletet, és igazolják az adatgyűjtés és -felhasználás szükségességét és arányosságát az adatvédelmi hatásvizsgálatot követően, kihasználva a meglévő uniós digitális környezeti infrastruktúrákat és szolgáltatásokat, azzal a céllal, hogy egyszerűsödjön az adatcsere-folyamat és csökkenjenek az adminisztratív terhek uniós és tagállami szinten; ezeket a digitális platformokat és alkalmazásokat beépített és alapértelmezett adatvédelem mellett kell végrehajtani az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 27. cikkének megfelelően, figyelembe véve a jelenlegi legkorszerűbb technológiákat; ____________________ * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b pont b)  az optimális működés biztosítása érdekében figyelemmel kíséri és értékeli a kijelölt felügyeleti hálózatok járványügyi felügyeleti tevékenységeit (ideértve a felügyeleti előírások meghatározását és az adatok teljességének ellenőrzését is), ezáltal gondoskodva a minőségbiztosításról; b)  az optimális működés biztosítása érdekében figyelemmel kíséri és értékeli a kijelölt felügyeleti hálózatok járványügyi felügyeleti tevékenységeit (ideértve a felügyeleti előírások meghatározását, valamint az adatok teljességének és az értékelési mutatóknak a figyelemmel kísérését is), ezáltal gondoskodva a minőségbiztosításról; Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – c pont c)  adatbázis(oka)t tart fenn az említett járványügyi felügyelet céljából, együttműködik az egyéb érintett adatbázisok fenntartóival, valamint törekszik az adatgyűjtésre és a modellezésre vonatkozó megközelítések összehangolására; c)  adatbázis(oka)t tart fenn az említett járványügyi felügyelet céljából, együttműködik az egyéb érintett adatbázisok fenntartóival, valamint törekszik az adatgyűjtésre és a modellezésre vonatkozó megközelítések összehangolására a döntéshozatal alapjául szolgáló összehasonlítható uniós szintű adatok előállítása érdekében; e feladat elvégzése során a Központ minimalizálja azon kockázatokat, amelyek pontatlan, hiányos vagy kétértelmű adatok egyik adatbázisból a másikba történő továbbításából eredhetnek, valamint megbízható eljárásokat hoz létre az adatminőségi felülvizsgálatra vonatkozóan; Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – c a pont (új) ca)  összegyűjti és elemzi a tagállamok által a világjárványoknak a releváns, jelentős nem fertőző betegségek okaira és kezelésére gyakorolt hatásáról szolgáltatott információkat; Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – d pont d)  az adatelemzés eredményeit továbbítja a Bizottságnak és a tagállamoknak; d)  az adatelemzés eredményeit továbbítja a Bizottságnak és a tagállamoknak, és közleményeket javasol a nyilvánosság tájékoztatására; Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – g pont g)  gondoskodik a digitális felügyeleti platformok és a digitális infrastruktúrák közötti átjárhatóságról, ami lehetővé teszi az adatok egészségügyi ellátás, kutatás, szakpolitikai döntéshozatal és szabályozási célokból történő felhasználását, az említett platformoknak és infrastruktúráknak az uniós jogszabályok szerint az európai egészségügyi adattérbe történő integrálása érdekében, valamint más vonatkozó adatok – például a környezeti tényezők – felhasználása céljából. g)  gondoskodik a digitális felügyeleti platformok és a digitális infrastruktúrák közötti átjárhatóságról, ami az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzését és az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatok csökkentését követően lehetővé teszi az egészségügyi adatok egészségügyi ellátás, kutatás, szakpolitikai döntéshozatal és szabályozási célokból történő felhasználását, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 9. cikke (2) bekezdése h) és i) pontjának megfelelően, az említett platformoknak és infrastruktúráknak az uniós jogszabályok szerint az európai egészségügyi adattérbe történő integrálása érdekében, valamint más vonatkozó adatok – például a környezeti tényezőkre, vagy az uniós vagy interregionális szinten potenciálisan súlyos egészségügyi hatással járó jelenségekre vonatkozó adatok – felhasználása céljából. __________________ * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 3 bekezdés (3)  A Központ támogatja az Egészségügyi Biztonsági Bizottság, a Tanács és más uniós struktúrák munkáját, annak érdekében, hogy hatáskörén belül összehangolja a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos válaszlépéseket. (3)  A Központ támogatja az Egészségügyi Biztonsági Bizottság, a Tanács és adott esetben más uniós struktúrák munkáját, annak érdekében, hogy hatáskörén belül összehangolja a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos válaszlépéseket. Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 4 bekezdés – a pont a)  meghatározott mutatók alapján figyelemmel kíséri a fertőző betegségek időbeli alakulását a tagállamokban és a harmadik országokban, és jelentést készít azokról, az aktuális helyzet értékelése és a bizonyítékokon alapuló megfelelő intézkedés elősegítése érdekében, többek között a tagállamok összehangolt adatgyűjtését célzó előírások meghatározása révén; a)  meghatározott mutatók alapján figyelemmel kíséri a fertőző betegségek időbeli alakulását, valamint ezeknek a jelentős nem fertőző betegségekkel és krónikus betegségekkel való összefüggéseit, továbbá az ilyen betegségekben szenvedő betegekre gyakorolt hatásaikat a tagállamokban és a harmadik országokban, és jelentést készít azokról, az aktuális helyzet értékelése és a bizonyítékokon alapuló megfelelő intézkedés elősegítése érdekében, többek között a tagállamok összehangolt adatgyűjtését célzó előírások meghatározása révén; Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 4 bekezdés – d pont d)  nyomon követi és értékeli az egészségügyi rendszerek egyes konkrét fertőző betegségek diagnosztizálására, megelőzésére és kezelésére vonatkozó kapacitását, valamint a betegbiztonságot; d)  közös mutatók és fogalommeghatározások alapján nyomon követi és értékeli az egészségügyi rendszerek egyes konkrét fertőző betegségek diagnosztizálására, megelőzésére és kezelésére vonatkozó kapacitását, a betegbiztonságot, valamint a nemzeti egészségügyi rendszerek ellenálló képességét súlyos járványkitörések esetén; Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 4 bekezdés – f pont f)  részt vesz annak értékelésében, hogy a fertőző betegségek milyen terhet jelentenek a népesség számára, amihez felhasználja többek között a betegségek elterjedtségére, a szövődményekre, a kórházi ápolásra és a halálozásra vonatkozó adatokat, és gondoskodik ezen adatok életkor, nem és fogyatékosság szerinti tagolásáról; f)  részt vesz annak értékelésében, hogy a fertőző betegségek milyen terhet jelentenek a népesség számára, amihez felhasználja többek között a betegségek elterjedtségére, a szövődményekre, a kórházi ápolásra és a halálozásra vonatkozó adatokat, és gondoskodik ezen adatok életkor, nem, fogyatékosság és a betegek más társbetegségei szerinti tagolásáról; Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 4 bekezdés – h pont h)  azonosítja a betegségek terjesztésének kockázati tényezőit, a legveszélyeztetettebb csoportokat – ideértve a betegségek előfordulásának és súlyosságának a társadalmi és környezeti tényezőkkel való összefüggését is –, valamint a kutatási prioritásokat és igényeket. h)  azonosítja a betegségek terjesztésének kockázati tényezőit, a legveszélyeztetettebb csoportokat – ideértve a betegségek előfordulásának és súlyosságának a társadalmi, környezeti és éghajlati tényezőkkel való összefüggését is –, valamint a kutatási prioritásokat és igényeket. Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés Minden tagállam kijelöl egy összehangolásért felelős illetékes szervet, és kinevez egy nemzeti kapcsolattartó pontot, valamint a népegészségügyi funkciókhoz, köztük a járványügyi felügyelethez, a különböző betegségcsoportokhoz és az egyes betegségekhez kapcsolódó több operatív kapcsolattartó pontot. Minden tagállam kijelöl egy összehangolásért felelős illetékes szervet, és kinevez egy nemzeti kapcsolattartó pontot, valamint a népegészségügyi funkciókhoz, köztük a járványügyi felügyelethez, a különböző betegségcsoportokhoz és az egyes betegségekhez kapcsolódó több operatív kapcsolattartó pontot. A nemzeti kapcsolattartó pontoknak a lehető legnagyobb mértékben meg kell egyezniük a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok nemzeti kapcsolattartó pontjaival annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a források és erőfeszítések megkettőzését. Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés A nemzeti kapcsolattartó pontok és az egyes betegségek tekintetében a Központtal való kommunikációra kijelölt operatív kapcsolattartó pontok betegség- vagy betegségcsoport-specifikus hálózatokat alkotnak, amelyek feladatai közé tartozik a nemzeti felügyeleti adatok Központtal való megosztása is. A nemzeti kapcsolattartó pontok és az egyes betegségek tekintetében a Központtal való kommunikációra kijelölt operatív kapcsolattartó pontok betegség- vagy betegségcsoport-specifikus hálózatokat alkotnak, amelyek feladatai közé tartozik a nemzeti felügyeleti adatok Központtal való megosztása, valamint a fertőző betegségek megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó javaslatok Központ felé való továbbítása is. Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 6 bekezdés (6)  A Központ gondoskodik az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 15. cikkében említett uniós referencialaboratóriumok hálózatának működtetéséről, az esetlegesen népegészségügyi veszélyt jelentő kórokozók diagnózisa, kimutatása, azonosítása és jellemzése érdekében. (6)  A Központ gondoskodik az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 15. cikkében említett uniós referencialaboratóriumok hálózatának működtetéséről és koordinálja azokat, az esetlegesen népegészségügyi veszélyt jelentő kórokozók diagnózisa, kimutatása, azonosítása, genetikai szekvenálása és jellemzése érdekében. Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 6 a bekezdés (új) (6a)  A Központ technikai és tudományos segítséget nyújt a tagállamok számára kimutatási és szekvenálási kapacitásaik fejlesztéséhez, különösen azokat a tagállamokat támogatva, amelyek nem rendelkeznek elegendő kapacitással. Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés A Központ biztosítja a vérátömlesztést, a szervátültetést és az orvosilag asszisztált reprodukciót támogató tagállami szolgálatok hálózatainak működését a szeroepidemiológiai adatokhoz szeroepidemiológiai felméréseken keresztül való folyamatos és gyors hozzáférés lehetővé tétele érdekében, ideértve a donorpopuláció fertőzésnek való kitettségére és fertőzéssel szembeni immunitására vonatkozó értékelést is. A Központ biztosítja a vérátömlesztést, a szervátültetést és az orvosilag asszisztált reprodukciót magában foglaló, az emberi eredetű anyagok mikrobiológiai biztonságát támogató tagállami szolgálatok az (EU) …/… rendelet [a SCBTH-rendelet] 16. cikke értelmében létrehozott hálózatainak működését és koordinálását a szeroepidemiológiai adatokhoz a népességban végzett szeroepidemiológiai felméréseken keresztül való folyamatos és gyors hozzáférés lehetővé tétele érdekében, ideértve a donorpopuláció fertőzésnek való kitettségére és fertőzéssel szembeni immunitására vonatkozó értékelést is. Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 851/2004/EK rendelet 5 cikk – 8 bekezdés – 2 albekezdés Az első bekezdésben említett hálózat az emberi eredetű anyagokat és azok betegeknek történő biztosítását érintő járványkitörések figyelemmel kísérésével, valamint a vér, a szövetek és a sejtek biztonságosságára és minőségére vonatkozó iránymutatások kidolgozásával támogatja a Központot. Az első albekezdésben említett hálózat a betegek emberi eredetű anyagokkal való biztonságos és elégséges ellátása szempontjából lényeges fertőző betegségek kitörésének figyelemmel kísérésével, valamint a vér, a szövetek és a sejtek biztonságosságára és minőségére vonatkozó iránymutatások kidolgozásával támogatja a Központot. Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont 851/2004/EK rendelet 5a cikk – 1 bekezdés (1)  A Központ támogatja a tagállamokat a fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére irányuló rendszereik megerősítésében. (1)  A Központ támogatja a tagállamokat a fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére irányuló kapacitásaik megerősítésében, valamint abban, hogy az adatok valós idejű és interoperábilis megosztásával javítsák és elősegítsék az adatgyűjtési folyamatot. Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont 851/2004/EK rendelet 5a cikk – 2 bekezdés (2)  A Központ kidolgoz egy keretrendszert a fertőző betegségek megelőzésére, valamint speciális kérdésekre vonatkozóan, ideértve többek között a védőoltással megelőzhető betegségeket, az antimikrobiális rezisztenciát, az egészségügyi oktatást, az egészségügyi kérdésekben való jártasságot és a magatartásformák megváltoztatását. (2)  A Központ a tagállamokkal, az EMA-val és más érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel, valamint a nemzetközi szervezetekkel szoros együttműködésben kidolgoz egy keretrendszert a fertőző betegségek megelőzésére, valamint speciális kérdésekre vonatkozóan, ideértve többek között a társadalmi-gazdasági kockázati tényezőket, a védőoltással megelőzhető betegségeket, az antimikrobiális rezisztenciát, az egészségfejlesztést, az egészségügyi oktatást, az egészségügyi kérdésekben való jártasságot és a magatartásformák megváltoztatását. Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont 851/2004/EK rendelet 5a cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új) A keretrendszernek elő kell segítenie az állandó konzultációt a civil társadalom és az ipar, különösen a tudományos testületek képviselőivel a Központnak a fertőző betegségek megelőzésére, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot előidéző, az oltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás elleni harcra, valamint a megelőző intézkedésekre és orvosi kezelésekre irányuló tevékenységeivel, továbbá a betegségterületek közötti kapcsolatokra és a jelentős nem fertőző betegségekben szenvedő betegek kockázataira vonatkozó tájékoztató kampányokkal kapcsolatban. Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont 851/2004/EK rendelet 5a cikk – 3 bekezdés (3)  A Központ értékeli és figyelemmel kíséri a fertőző betegségek megelőzését és ellenőrzését célzó programokat, az említett programok nemzeti és uniós – valamint szükség szerint nemzetközi – szinten történő megerősítésére és továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások alátámasztása érdekében. (3)  A Központ kérésre iránymutatást biztosít a fertőző betegségek megelőzésére és csökkentésére irányuló programok létrehozására vonatkozóan, valamint értékeli és figyelemmel kíséri a fertőző betegségek megelőzését és ellenőrzését célzó programokat, az említett programok nemzeti, régióközi és uniós – valamint szükség szerint nemzetközi – szinten történő koordinálására, megerősítésére és továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások alátámasztása érdekében. Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont 851/2004/EK rendelet 5a cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A Központ platformot hoz létre a tagállamok általi átoltottság szintjének nyomon követésére, figyelembe véve a nemzeti és regionális szintű vakcinázási programok sajátosságait. Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 851/2004/EK rendelet 5b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés A Központ az érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel együttműködve tudományos és technikai szakértelmet biztosít a tagállamok és a Bizottság számára, a készültségi és reagálási tervezéssel kapcsolatban a Bizottsággal együtt megállapított megfelelő munkafeltételekkel összhangban. A Központ az érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel, nemzetközi szervezetekkel, valamint a civil társadalom képviselőivel együttműködve ajánlásokat, valamint tudományos és technikai szakértelmet biztosít a tagállamok és a Bizottság számára, a készültségi és reagálási tervezéssel kapcsolatban a Bizottsággal együtt megállapított megfelelő munkafeltételekkel összhangban. Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 851/2004/EK rendelet 5b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont c)  előmozdítja a tagállamok készültségi és reagálási tervezésével kapcsolatos önértékeléseket és külső értékeléseket, valamint az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 7. és 8. cikke szerint részt vesz a készültségi és reagálási tervekkel kapcsolatos jelentéstételben és ellenőrzésben; c)  értékeli a tagállamok készültségi és reagálási tervezését, valamint az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 7. és 8. cikke szerint részt vesz a készültségi és reagálási tervekkel kapcsolatos jelentéstételben és auditálásban; a Központ ajánlásokkal kísért értékelését megküldi a tagállamnak, és közzéteszi azt; Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 851/2004/EK rendelet 5b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – e pont e)  gyakorlatokat, valamint az intézkedések közben és után elvégzendő felülvizsgálatokat dolgoz ki, és kapacitásfejlesztő intézkedéseket szervez a készültséghez kapcsolódó kapacitások és képességek hiányosságainak kezelése érdekében; e)  gyakorlatokat, stresszteszteket, valamint az intézkedések közben és után elvégzendő felülvizsgálatokat dolgoz ki, és kapacitásfejlesztő intézkedéseket szervez a készültséghez kapcsolódó kapacitások és képességek hiányosságainak kezelése érdekében; Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 851/2004/EK rendelet 5b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – f pont f)  a védőoltással megelőzhető betegségek, az antimikrobiális rezisztencia, a laboratóriumi kapacitás és a biológiai védelem kezelését célzó külön készültségi tevékenységeket dolgoz ki a Bizottság prioritásainak megfelelően és az azonosított hiányosságok alapján; f)  többek között a védőoltással megelőzhető betegségek, az antimikrobiális rezisztencia, a laboratóriumi kapacitás és a biológiai védelem kezelését célzó külön készültségi tevékenységeket dolgoz ki a Bizottság prioritásainak megfelelően és az azonosított hiányosságok alapján; Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 851/2004/EK rendelet 5b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – h pont h)  a veszélyeztetett csoportokra és a közösségi felkészültségre vonatkozó célzott tevékenységeket dolgoz ki; h)  a veszélyeztetett csoportokra és a közösségi felkészültségre vonatkozó célzott tevékenységeket dolgoz ki, különös tekintettel a jelentős nem fertőző betegségek okaival és kezelésével kapcsolatos kockázatokra; Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 851/2004/EK rendelet 5b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – i pont i)  értékeli az egészségügyi rendszerek fertőző betegségekből eredő járványok észlelésével, megelőzésével és elhárításával, valamint a kapcsolódó helyreállítással kapcsolatos képességét, azonosítja a hiányosságokat, és javaslatokat tesz az egészségügyi rendszerek megfelelő uniós támogatás mellett megvalósítandó megerősítésére; i)  közös mutatók alapján értékeli az egészségügyi rendszerek fertőző betegségekből eredő járványok és a kapcsolódó egészségügyi kockázatok észlelésével, megelőzésével és elhárításával, valamint a kapcsolódó helyreállítással kapcsolatos képességét, azonosítja a hiányosságokat, és javaslatokat tesz az egészségügyi rendszerek megfelelő uniós támogatás mellett megvalósítandó megerősítésére, különösen a minimális tesztelési kapacitások tekintetében; a Központ ajánlásokkal kísért értékelését megküldi a tagállamnak, és közzéteszi azt; Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont 851/2004/EK rendelet 6 cikk – 1a bekezdés (1a)  A Központ a Bizottság kérésére konkrét elemzéseket végez, és ajánlásokat tesz a fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése érdekében.”; (1a)  A Központ a Bizottság kérésére konkrét elemzéseket végez, és ajánlásokat tesz a fertőző betegségek és más, határokon átnyúló egészségügyi veszélyek megelőzése és ellenőrzése érdekében. Módosítás 96 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont 851/2004/EK rendelet 6 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés A Központ előmozdíthatja és kezdeményezheti a feladatai megvalósításához szükséges tudományos kutatások elvégzését, valamint a tevékenységeinek megvalósíthatóságával, fejlesztésével és előkészítésével kapcsolatos alkalmazott tudományos kutatásokat és projekteket. A Központ kerüli a Bizottsággal, a tagállamokkal és az uniós kutatási és egészségügyi programokkal való párhuzamos munkavégzést, és szükség szerint kapcsolatot tart fenn a népegészségügyi és a kutatási ágazattal. A Központ előmozdíthatja és kezdeményezheti a feladatai megvalósításához szükséges tudományos kutatások elvégzését, valamint a tevékenységeinek megvalósíthatóságával, fejlesztésével és előkészítésével kapcsolatos alkalmazott tudományos kutatásokat és projekteket. A Központ kerüli a Bizottság, a tagállamok, az Unió és a WHO kutatási és egészségügyi programjaival való párhuzamos munkavégzést, és kapcsolatot tart fenn a népegészségügyi és a kutatási ágazattal azáltal, hogy ösztönzi a közegészségügyi szakértőkkel folytatott konzultációt és a velük való együttműködést. Módosítás 97 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont 851/2004/EK rendelet 6 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés Az első bekezdésben említett kutatások elvégzése érdekében a Központ az adatvédelmi előírásoknak megfelelően hozzáfér a digitális infrastruktúrákon és alkalmazásokon keresztül rendelkezésre bocsátott vagy megosztott egészségügyi adatokhoz, ami lehetővé teszi az egészségügyi adatok egészségügyi ellátással, kutatással, szakpolitikai döntéshozatallal és szabályozással kapcsolatos célokra történő felhasználását. Az első bekezdésben foglalt célokkal kapcsolatban a Központ más releváns adatokat, például a környezeti és a társadalmi-gazdasági tényezőkkel kapcsolatos adatokat is felhasznál. Az első bekezdésben említett kutatások elvégzése érdekében a Központ az adatvédelmi előírásoknak megfelelően hozzáfér a digitális infrastruktúrákon és alkalmazásokon keresztül rendelkezésre bocsátott vagy megosztott egészségügyi adatokhoz, ami lehetővé teszi az egészségügyi adatok kizárólag egészségügyi ellátással, egészségügyi kutatással, valamint szakpolitikai döntéshozatallal és az egészség területén való szabályozással kapcsolatos célokra történő felhasználását. Az első bekezdésben foglalt célokkal kapcsolatban a Központ más releváns adatokat, például a környezeti és a társadalmi-gazdasági tényezőkkel kapcsolatos adatokat is felhasznál, miután bizonyította az ilyen adatok felhasználásának szükségességét és arányosságát. Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont 851/2004/EK rendelet 6 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A Központ felhasználhatja erőforrásait és referencialaboratóriumokat vehet igénybe helyszíni kutatás, adatgyűjtés és adatelemzés céljából, hogy segítse az érintett nemzeti szerveket a megbízható adatok gyűjtésében. Módosítás 99 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – c pont 851/2004/EK rendelet 6 cikk – 4 bekezdés (4)  A Központ a kutatás és a népegészségüggyel kapcsolatos tanulmányok területén a tervezés és a prioritások meghatározása vonatkozásában konzultál a Bizottsággal, valamint más uniós szervekkel és ügynökségekkel. (4)  A Központ a kutatás és a népegészségüggyel kapcsolatos tanulmányok területén a tervezés és a prioritások meghatározása vonatkozásában konzultál a Bizottsággal, az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal, valamint más illetékes uniós szervekkel és ügynökségekkel. Módosítás 100 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 851/2004/EK rendelet 7 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  a Bizottság kérésére; és c)  a Bizottság vagy az EMA kérésére; Módosítás 101 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 851/2004/EK rendelet 7 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) ca)  az Egészségügyi Biztonsági Bizottság kérésére; és Módosítás 102 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 851/2004/EK rendelet 7 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdésben említett tudományos véleményekkel kapcsolatos megkeresésekben világosan el kell magyarázni a tanulmányozandó tudományos kérdést és az uniós érdeket, továbbá az adott kérdéssel kapcsolatban kellő háttér-információkat kell mellékelni hozzájuk. (2)  Az (1) bekezdésben említett tudományos véleményekkel kapcsolatos megkeresésekben világosan el kell magyarázni a tanulmányozandó tudományos kérdést, valamint az uniós érdeket és az Unió fellépésének szükségességét, továbbá az adott kérdéssel kapcsolatban kellő háttér-információkat kell mellékelni hozzájuk. Módosítás 103 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 851/2004/EK rendelet 7 cikk – 4 bekezdés (4)  Amennyiben különböző megkeresések érkeznek ugyanazon témával kapcsolatban, vagy amennyiben a megkeresés nincs összhangban a (2) bekezdéssel, a Központ megtagadhatja a tudományos vélemény kiadását, vagy javaslatot tehet az adott megkeresés módosítására az azt benyújtó intézménnyel vagy tagállammal folytatott konzultáció során. A megkeresés elutasítása esetén a megkeresést benyújtó intézménynek vagy tagállamnak meg kell küldeni az elutasítás indokolását. (4)  Amennyiben különböző megkeresések érkeznek ugyanazon témával kapcsolatban, vagy amennyiben a megkeresés nincs összhangban a (2) bekezdéssel, a Központ megtagadhatja a tudományos vélemény kiadását, vagy javaslatot tehet az adott megkeresés módosítására az azt benyújtó intézménnyel, ügynökséggel vagy tagállammal folytatott konzultáció során. A megkeresés elutasítása esetén a megkeresést benyújtó intézménynek, ügynökségnek vagy tagállamnak meg kell küldeni az elutasítás indokolását. Módosítás 104 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 851/2004/EK rendelet 7 cikk – 5 bekezdés (5)  Amennyiben a Központ már kiadott egy tudományos véleményt a megkeresésben szereplő speciális kérdéssel kapcsolatban, és úgy ítéli meg, hogy nincs olyan új tudományos felismerés, amely indokolná a kérdés újabb vizsgálatát, akkor a megkereső intézménynek vagy tagállamnak meg kell küldeni meg kell küldeni az említett döntést alátámasztó információkat. (5)  Amennyiben a Központ már kiadott egy tudományos véleményt a megkeresésben szereplő speciális kérdéssel kapcsolatban, és úgy ítéli meg, hogy nincs olyan új tudományos felismerés, amely indokolná a kérdés újabb vizsgálatát, akkor a megkereső intézménynek, ügynökségnek vagy tagállamnak meg kell küldeni az említett döntést alátámasztó információkat. Módosítás 105 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 851/2004/EK rendelet 8 cikk – 1 bekezdés (1)  A Központ a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működtetésével és azzal támogatja és segíti a Bizottságot, hogy biztosítja a tagállamokkal összehangolt módon történő reagálást. (1)  A Központ az (EU) .../... rendelet [a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet] 18. cikkében foglalt korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működtetésével és azzal támogatja és segíti a Bizottságot, hogy biztosítja a tagállamokkal összehangolt módon és kellő időben történő reagálást. Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 851/2004/EK rendelet 8 cikk – 2 bekezdés – b pont b)  információkkal, szakértelmével, tanácsaival és kockázatértékeléssel nyújt segítséget a tagállamoknak és a Bizottságnak; és b)  információkkal, szakértelmével, tanácsaival, képzéssel és kockázatértékeléssel nyújt segítséget a tagállamoknak és a Bizottságnak; és Módosítás 107 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 851/2004/EK rendelet 8 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A Központ a Bizottsággal, a HSC-vel és a tagállamokkal együtt dolgozik a releváns adatok korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül történő jelentésének javításán, célul tűzve ki a folyamat digitalizálását és annak integrálását a nemzeti felügyeleti rendszerekbe. Módosítás 108 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 851/2004/EK rendelet 8 cikk – 3 bekezdés (3)  A Központ együttműködik a Bizottsággal és az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer frissítései tekintetében – többek között a modern technológiák, például a digitális mobilalkalmazások, a mesterséges intelligenciára épülő modellek vagy egyéb technológiák automata kontaktkövetés céljából történő használata érdekében, a tagállamok által kifejlesztett kontaktkövető technológiákra támaszkodva –, valamint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer funkcionális követelményeinek meghatározásával kapcsolatban. (3)  A Központ együttműködik a Bizottsággal és az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer folyamatos frissítései tekintetében, többek között a modern technológiák, például a digitális mobilalkalmazások, a mesterséges intelligenciára, valamint a számítógépes modellezésre és szimulációra épülő modellek vagy egyéb technológiák automata kontaktkövetés céljából történő használata érdekében, a tagállamok által kifejlesztett kontaktkövető technológiákra támaszkodva. Ezeket a technológiákat kizárólag a világjárványok elleni küzdelem céljára szabad használni, amennyiben azok megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak bizonyultak, teljes mértékben összhangban az (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*, valamint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer funkcionális követelményeinek meghatározásával. ________________ * Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.). Módosítás 109 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 851/2004/EK rendelet 8 cikk – 5 bekezdés (5)  A Központ adatfeldolgozóként felel a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren belül és a kontaktkövető alkalmazások interoperabilitásával összefüggésben a személyes adatokra vonatkozóan elvégzett adatkezelési műveletek biztonságának és bizalmasságának biztosításáért, az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 33. cikkében, 34. cikkének (2) bekezdésében és 36. cikkében foglalt kötelezettségeknek megfelelően. (5)  A Központ felel a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren belül és a kontaktkövető alkalmazások interoperabilitásával összefüggésben a személyes adatokra vonatkozóan elvégzett adatkezelési műveletek biztonságának és bizalmasságának biztosításáért, az (EU) 2018/1725 rendelet 33. cikkében és 36. cikkében foglalt kötelezettségeknek megfelelően. ___________ * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).” Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont 851/2004/EK rendelet 8a cikk – 1 bekezdés (1)  A Központ az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 20. cikkének megfelelően gyors kockázatértékelést végez az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő i. és ii. alpontban említett veszély – ideértve többek között az emberi eredetű anyagokat fenyegető veszélyt, például a fertőző betegségek hatásainak potenciálisan kitett vért, szerveket, szöveteket és sejteket –, valamint az említett rendelet 2 cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett veszély esetén. (1)  A Központ az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 20. cikkének megfelelően kellő időben kockázatértékelést végez az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett veszély – ideértve többek között az emberi eredetű anyagokat, például a fertőző betegségek hatásainak potenciálisan kitett vért, szerveket, szöveteket és sejteket fenyegető veszélyt –, valamint az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett veszély esetén. Módosítás 111 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont 851/2004/EK rendelet 8a cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  Az (1) bekezdésben említett kockázatértékeléseket a szükséges információk összegyűjtése érdekében kellő időben és a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont 851/2004/EK rendelet 8a cikk – 2 bekezdés (2)  A kockázatértékelés a válaszlépésekkel kapcsolatos általános és célzott javaslatokat tartalmaz, amelyek a Egészségügyi Biztonsági Bizottságon belüli egyeztetés alapjául szolgálnak. (2)  Az (1) bekezdésben említett kockázatértékelések lehetőség szerint a válaszlépésekkel kapcsolatos általános és célzott javaslatokat tartalmaznak, amelyek az Egészségügyi Biztonsági Bizottságon belüli egyeztetés alapjául szolgálnak, többek között, de nem kizárólagosan az alábbiakkal kapcsolatban: a)   az egészségügyi válság és egészségügyi vészhelyzet alakulására vonatkozó előrejelzés; b)   a gyógyszerek, védőoltások, orvostechnikai eszközök, védőfelszerelések és kórházi kapacitás iránti keresletre vonatkozó előrejelzés, többek között az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében; c)   a társadalom veszélyeztetett csoportjainak – például a krónikus betegedésekben szenvedő betegek, a jelentős nem fertőző betegségekben szenvedő betegek, az idősek, a gyermekek, a terhes nők és a megfertőződés vagy a fertőzés átadásának magas kockázatával járó szakmák – azonosítása, beleértve e csoportok gyógyszerekre és kórházi kapacitásra vonatkozó különleges szükségleteit; d)   a lehetséges védintézkedések azonosítása és azok hatékonyságának értékelése; e)   annak felmérése, hogy szükség van-e az uniós egészségügyi munkacsoport aktiválására. Módosítás 113 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont 851/2004/EK rendelet 8a cikk – 3 bekezdés (3)  Az (1) bekezdésben foglalt célokból a Központ koordinálja a gyors kockázatértékelések elkészítését, szükség esetén tagállami szakértők és az érintett ügynökségek bevonásával. (3)  Az (1) bekezdésben foglalt célokból a Központ koordinálja a gyors kockázatértékelések elkészítését, tagállami szakértők és az érintett ügynökségek és szervezetek bevonásával. Módosítás 114 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont 851/2004/EK rendelet 8a cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  A Központ kockázatértékelési kapacitásaik javítása érdekében együttműködik a tagállamokkal. Módosítás 115 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 851/2004/EK rendelet 8b cikk – 1 bekezdés – a pont a)  a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre adott nemzeti válaszlépések; a)  a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre adott nemzeti vagy régióközi válaszlépések; Módosítás 116 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 851/2004/EK rendelet 8b cikk – 1 bekezdés – b pont b)  a tagállamoknak szóló iránymutatás elfogadása a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek megelőzéséről és ellenőrzéséről. b)  a tagállamoknak szóló közös iránymutatások elfogadása a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek megelőzéséről, kezeléséről és ellenőrzéséről; Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 851/2004/EK rendelet 8b cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) ba)  az uniós egészségügyi munkacsoport bevetése. Módosítás 118 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 851/2004/EK rendelet 8b cikk – 2 bekezdés (2)  A Központ valamely tagállam, a Tanács, a Bizottság, illetve az uniós szervek vagy ügynökségek kérésére támogatja az összehangolt uniós válaszlépéseket. (2)  A Központ az (EU) .../... rendelet [a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet] 21. cikkével összhangban támogatja az összehangolt uniós válaszlépéseket. Módosítás 119 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – a pont 851/2004/EK rendelet 9 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottság, a tagállamok, harmadik országok – különösen az EU partnerországai – és nemzetközi szervezetek (különösen a WHO) felkérhetik a Központot a hatáskörébe tartozó bármely témával kapcsolatos tudományos vagy technikai segítségnyújtásra. Az ilyen segítségnyújtás körébe tartozik a Bizottságnak és a tagállamoknak nyújtott támogatás, a helyes gyakorlatra és az emberi egészséget veszélyeztető tényezők ellen megvalósítandó védintézkedésekre vonatkozó technikai iránymutatás kidolgozásában adott támogatás, a szakértői támogatás és a kutatók csoportjainak mozgósítása és koordinációja. A Központ pénzügyi kapacitása és megbízatása keretein belül, valamint a Bizottság által megállapított megfelelő munkafeltételekkel összhangban tudományos és technikai szakértelmet biztosít, illetve segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak. (2)  A Bizottság, a tagállamok, harmadik országok – különösen az EU partnerországai – és nemzetközi szervezetek (különösen a WHO) felkérhetik a Központot a hatáskörébe tartozó bármely témával kapcsolatos tudományos vagy technikai segítségnyújtásra. Az ilyen segítségnyújtás körébe tartozik a Bizottságnak és a tagállamoknak nyújtott támogatás, a helyes gyakorlatra és az emberi egészséget veszélyeztető tényezők ellen megvalósítandó védintézkedésekre vonatkozó technikai iránymutatás kidolgozásában adott támogatás, a szakértői támogatás és a kutatók csoportjainak mozgósítása és koordinációja, valamint a válaszintézkedések hatékonyságának értékelése. A Központ pénzügyi kapacitása és megbízatása keretein belül, valamint a Bizottság által megállapított megfelelő munkafeltételekkel összhangban tudományos és technikai szakértelmet biztosít, illetve segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak. Módosítás 120 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – c pont 851/2004/EK rendelet 9 cikk – 6 bekezdés (6)  A Központ adott esetben támogatja és koordinálja a képzési programokat, különösen a járványügyi felügyelet, a helyszíni vizsgálatok, a felkészülés és a megelőzés, valamint a népegészségügyi kutatások területén.” (6)  A Központ adott esetben támogatja és koordinálja a képzési programokat, különösen a járványügyi felügyelet, a helyszíni vizsgálatok, a felkészülés és a megelőzés, a közegészségügyi vészhelyzetekre adott válaszok, valamint a népegészségügyi kutatások és a kockázatközlés területén. Az ilyen programoknak figyelembe kell venniük, hogy a képzéseket naprakészen kell tartani, valamint tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét és a tagállamok képzési szükségleteit; Módosítás 121 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont – a pont 851/2004/EK rendelet 11 cikk – 1 bekezdés (1)  A Központ koordinálja az adatgyűjtést, valamint az adatok validálását, elemzését és uniós szinten történő terjesztését. (1)  A Központ koordinálja az adatgyűjtést, a szabványosítást, valamint az adatok validálását, elemzését és uniós szinten történő terjesztését. Módosítás 122 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont – b pont 851/2004/EK rendelet 11 cikk – 1a bekezdés – a pont a)  az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában található i. és ii. alpontban említett, a fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyelete; a)  az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett, a fertőző betegségek, egyéb egészségügyi veszélyek, például a jelentős nem fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyelete; Módosítás 123 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont – b pont 851/2004/EK rendelet 11 cikk – 1a bekezdés – b pont b)  a járványhelyzetek alakulása, többek között a modellezés, az előrejelzés és a forgatókönyvek kidolgozása érdekében; b)  a járványhelyzetek alakulása, többek között a modellezés, az előrejelzés és a forgatókönyvek kidolgozása érdekében, a veszélyeztetett csoportok értékelése és a gyógyszerek, eszközök és kórházi kapacitások iránti specifikus igények előrejelzése; Módosítás 124 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont – b pont 851/2004/EK rendelet 11 cikk – 1a bekezdés – e a pont (új) ea)  a Központ ellenintézkedésekre vonatkozó ajánlásainak végrehajtása a tagállamok által, és azok eredményei. Módosítás 125 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont – c pont 851/2004/EK rendelet 11 cikk – 2 bekezdés – c pont c)  szoros együttműködésben dolgozik az Unióból, harmadik országokból, a WHO-tól és egyéb nemzetközi szervezetektől adatokat begyűjtő illetékes szervekkel; és c)  szorosan együttműködik az Unióból, harmadik országokból, a WHO-tól, más nemzetközi szervezetektől és a tudományos közösségtől származó adatgyűjtés területén működő szervezetek és megfelelő partnerek illetékes testületeivel, miközben szilárd biztosítékokat biztosít az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra vonatkozóan; és Módosítás 126 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont – c pont 851/2004/EK rendelet 11 cikk – 2 bekezdés – d pont d)  megoldásokat dolgoz ki a digitális infrastruktúrákon keresztül rendelkezésre bocsátott vagy megosztott releváns egészségügyi adatokhoz való, az adatvédelmi előírásoknak megfelelő hozzáférés érdekében, ezáltal lehetővé téve az egészségügyi adatok egészségügyi ellátással, kutatással, szakpolitikai döntéshozatallal és szabályozással kapcsolatos célokra történő felhasználását; és a népegészségügyi kutatás támogatása érdekében biztosítja és megkönnyíti az egészségügyi adatokhoz való ellenőrzött hozzáférést. d)  megoldásokat dolgoz ki a digitális infrastruktúrákon keresztül rendelkezésre bocsátott vagy megosztott releváns egészségügyi adatokhoz, többek között az anonim adatokhoz és az álnevesített adatokhoz való, az adatvédelmi előírásoknak megfelelő hozzáférés érdekében, ezáltal lehetővé téve az egészségügyi adatok kizárólag az egészségügyi ellátással, egészségügyi kutatással, valamint az egészség területére vonatkozó szakpolitikai döntéshozatallal és szabályozással kapcsolatos célokra történő felhasználását; és a népegészségügyi kutatás támogatása érdekében biztosítja és megkönnyíti az egészségügyi adatokhoz való ellenőrzött hozzáférést. Módosítás 127 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont – d pont 851/2004/EK rendelet 11 cikk – 4 bekezdés (4)  A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély súlyosságához vagy újdonságához, illetve a tagállamokban történő terjedésének gyorsaságához kapcsolódó sürgős helyzetben a Központ az Európai Gyógyszerügynökség kérésére objektív, megbízható és könnyen hozzáférhető módon, a legjobb elérhető információk alapján rendelkezésre bocsátja az 5. cikk (4) bekezdésének g) pontjában említett járványügyi előrejelzéseket. (4)  A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély súlyosságához vagy újdonságához, illetve a tagállamokban történő terjedésének gyorsaságához kapcsolódó sürgős helyzetben a Központ egy tagállam, a Bizottság vagy az EMA kérésére objektív, megbízható és könnyen hozzáférhető módon, a legjobb elérhető információk alapján rendelkezésre bocsátja az 5. cikk (4) bekezdésének g) pontjában említett járványügyi előrejelzéseket. Módosítás 128 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont 851/2004/EK rendelet 11a cikk – 1 bekezdés (1)  A Központ kapacitást alakít ki az uniós egészségügyi munkacsoport mozgósítására és bevetésére – ideértve a Központ munkavállalóit és a tagállamok szakértőit, valamint az ösztöndíjprogramokban részt vevő szakértőket –, a fertőző betegségek járványkitörésére hozott helyi válaszlépések tagállamokban és harmadik országokban történő támogatása érdekében. (1)  A Központ állandó reagálási kapacitást, valamint megnövelt vészhelyzeti kapacitást alakít ki az uniós egészségügyi munkacsoport mozgósítására és bevetésére – ideértve a Központ munkavállalóit és a tagállamok szakértőit, valamint az ösztöndíjprogramokban részt vevő szakértőket és a nemzetközi és nonprofit szervezetek szakértőit –, a fertőző betegségek járványkitörésére hozott helyi válaszlépések tagállamokban és harmadik országokban történő támogatása érdekében. Módosítás 129 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont 851/2004/EK rendelet 11a cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A Központ helyszíni kutatásra és a releváns adatok gyűjtésére vonatkozó kapacitásokat hoz létre – például a fertőző betegségek genetikai variánsaira vonatkozóan – az erre a célra fenntartott referencialaboratóriumok hálózatának vagy saját forrásainak felhasználásával. Módosítás 130 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont 851/2004/EK rendelet 11a cikk – 2 bekezdés (2)  A Központ a Bizottsággal együtt keretrendszert dolgoz ki, és eljárásokat határoz meg az uniós egészségügyi munkacsoport mozgósítása érdekében. (2)  A Központ a Bizottsággal együtt keretrendszert dolgoz ki, és eljárásokat határoz meg az állandó kapacitás bevetése, valamint az uniós egészségügyi munkacsoport vészhelyzeti kapacitásának mozgósítása érdekében. Módosítás 131 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont 851/2004/EK rendelet 11a cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés A Központ a 1313/2013/EU határozat* szerinti intézkedésre figyelemmel a Bizottsággal együtt keretrendszert dolgoz ki az uniós egészségügyi munkacsoport mozgósítása érdekében. A Központ a 1313/2013/EU határozat* szerinti intézkedésre figyelemmel a Bizottsággal együtt keretrendszert dolgoz ki az állandó kapacitás bevetése, valamint az uniós egészségügyi munkacsoport mozgósítása érdekében. __________ _____________ * Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.). * Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.). Módosítás 132 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont 851/2004/EK rendelet 11a cikk – 6 bekezdés (6)  A Központ kapacitást tart fenn arra vonatkozóan, hogy a Bizottság és a tagállamok kérésére látogatásokat tegyen a tagállamokban, és hogy a megbízatása körébe tartozó egészségügyi veszélyekkel kapcsolatban javaslatokat tegyen. (6)  A Központ állandó kapacitást tart fenn arra vonatkozóan, hogy a Bizottság és a tagállamok kérésére látogatásokat tegyen a tagállamokban, és hogy a megbízatása körébe tartozó egészségügyi veszélyekkel kapcsolatban javaslatokat tegyen. Módosítás 133 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – a pont 851/2004/EK rendelet 12 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A Központ Biztosítja, hogy a közvélemény és minden érdekelt fél gyorsan, objektív, megbízható, bizonyítékokon alapuló és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjon a Központ munkájának eredményeiről. A Központ a nyilvánosság számára elérhetővé teszi az információkat, beleértve egy erre kijelölt internetes oldalt is. A 6. cikkel összhangban adott véleményeit is közzé kell tennie. A Központ Biztosítja, hogy a közvélemény és minden érdekelt fél gyorsan, objektív, megbízható, bizonyítékokon alapuló és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjon a Központ munkájának eredményeiről. A Központ a nyilvánosság számára elérhetővé teszi az információkat, beleértve egy erre kijelölt internetes oldalt is, az Unió összes hivatalos nyelvén elérhető nélkülözhetetlen információkkal. A Központnak a 6. cikkel összhangban adott véleményeit is kellő időben közzé kell tennie. Módosítás 134 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – b pont 851/2004/EK rendelet 12 cikk – 2 bekezdés b)  A (2) bekezdést el kell hagyni; törölve Módosítás 135 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – c pont 851/2004/EK rendelet 12 cikk – 3 bekezdés (3)  A Központ adott esetben együttműködik a tagállamok illetékes szerveivel és más érdekelt felekkel a nyilvánosságnak szóló tájékoztató kampány megvalósításában. (3)  A Központ adott esetben együttműködik a tagállamok illetékes szerveivel, a WHO-val és más érdekelt felekkel a nyilvánosságnak szóló tájékoztató kampány megvalósításában. Módosítás 136 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a pont 851/2004/EK rendelet 14 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés A tagok megbízatásának időtartama három év, amely meghosszabbítható. A tagok megbízatásának időtartama három év, amely szükség esetén meghosszabbítható. Módosítás 137 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – b pont 851/2004/EK rendelet 14 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – e pont e)  az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet* 32. cikke és a Bizottság egységes programozási dokumentumról szóló kapcsolódó iránymutatása** alapján elfogadja az egységes programozási dokumentum tervezetét; e)  az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet* 32. cikke és a Bizottság egységes programozási dokumentumról szóló kapcsolódó iránymutatása alapján minden év november 30-ig elfogadja az egységes programozási dokumentum tervezetét; az egységes programozási dokumentumot abban az esetben fogadják el, ha a Bizottság kedvező véleményt ad, valamint a többéves programozás tekintetében az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal történő egyeztetést követően; ________ ___________ * A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.). * A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.). Módosítás 138 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – b pont 851/2004/EK rendelet 14 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – i pont i)  meghatározza a Központban alkalmazott nyelvekre vonatkozó szabályokat, ideértve a Központ belső munkája és a külvilággal folytatott kommunikáció közötti lehetséges különbségtételt, tekintetbe véve azt, hogy mindkét esetben az összes érdekelt fél számára biztosítani kell a Központ munkájához való hozzáférést és az abban való részvételt. i)  egyhangú döntéssel meghatározza a Központban alkalmazott nyelvekre vonatkozó szabályokat, ideértve a Központ szokásos belső munkája és a külvilággal folytatott kommunikáció közötti lehetséges különbségtételt, tekintetbe véve azt, hogy az összes érdekelt fél számára biztosítani kell a Központ munkájához való hozzáférést a lehető legtöbb hivatalos uniós nyelven, valamint a tudományos eredmények szakértői ellenőrzését és a Központ munkájára és ajánlásaira vonatkozó köztájékoztatást; ezek a szabályok szükség esetén magukban foglalhatják képesített tolmácsok (jelnyelvi, szóbeli vagy taktilis tolmácsolás) alkalmazását. Módosítás 139 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont 851/2004/EK rendelet 17 cikk – 1 bekezdés 18.  A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép: törölve „(1) A 3. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatót a Bizottság által nyílt versenyvizsga után, valamint az Európai Unió Hivatalos Lapjában és máshol közzétett, szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívást követően összeállított jelöltlista alapján nevezi ki az igazgatótanács egy ötéves időtartamra, amely egy alkalommal egy további legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbítható.” Módosítás 140 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont 851/2004/EK rendelet 17 cikk – 2 bekezdés (2)   Kinevezése előtt az igazgatótanács által megnevezett jelöltet haladéktalanul felkérik, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és válaszoljon az annak képviselői által feltett kérdésekre. Módosítás 141 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont – c pont 851/2004/EK rendelet 18 cikk – 8 bekezdés (8)  Az igazgató felkérheti a Központ munkájához tartozó területeken elismert tapasztalattal rendelkező szakértőket, szakmai vagy tudományos szervek képviselőit vagy valamely nem kormányzati szerveket a meghatározott feladatok ellátásában való együttműködésre és a tanácsadó fórum megfelelő tevékenységeiben való részvételre. Ezenkívül a Bizottság javasolhatja az igazgatónak a szakmai vagy tudományos testületek, illetve nem kormányzati szervezetek szakértőinek vagy képviselőinek eseti alapon történő meghívását. (8)  A Központ strukturálisan vonja be a közegészségügyi szakértőket, a szakmai és tudományos szervek és a nem kormányzati szervek képviselőit, különös tekintettel azokra, amelyek elismert tapasztalattal rendelkeznek a Központ munkájához kapcsolódó szakterületeken, valamint más területeken – beleértve a nem fertőző betegségeket és a környezetvédelmet –, hogy azok részt vegyenek a Központ, a kijelölt hálózatok és a Tanácsadó Fórum minden kulcsfontosságú tevékenységében, valamint, hogy együttműködjenek bizonyos feladatokra vonatkozóan. Ezenkívül a Bizottság és a tagállamok javasolhatják a Központ szakértőivel, a szakmai vagy tudományos szervek képviselőivel vagy valamely nem kormányzati szervvel való eseti alapon történő konzultációt. Módosítás 142 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 19 a pont (új) 851/2004/EK rendelet 19 cikk – 2 bekezdés 19a.  A 19. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: (2)  Az igazgatótanács tagjai, az igazgató, a tanácsadó fórum tagjai, valamint a tudományos testületekben részt vevő külső szakértők kötelezettségvállalási és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyekből kiderül vagy az, hogy nincs olyan érdekeltségük, amely sérthetné a függetlenségüket vagy az, hogy olyan közvetlen vagy közvetett érdekeltségeik vannak, amelyek sérthetik a függetlenségüket. A nyilatkozatokat évente írásos formában meg kell tenni. „(2) Az igazgatótanács tagjai, az igazgató, a tanácsadó fórum tagjai, valamint a tudományos testületekben részt vevő külső szakértők kötelezettségvállalási és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyekből kiderül vagy az, hogy nincs olyan érdekeltségük, amely sérthetné a függetlenségüket vagy az, hogy olyan közvetlen vagy közvetett érdekeltségeik vannak, amelyek sérthetik a függetlenségüket. Ezeket a nyilatkozatokat évente, írásban kell benyújtani, és elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.” Módosítás 143 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 20 a pont (új) 851/2004/EK rendelet 20 cikk – 4 bekezdés 20a.  A 20. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: (4)  Személyes adatokat nem lehet feldolgozni vagy közölni, kivéve azokban az esetekben, amelyekben erre mindenféleképpen szükség van a Központ feladatainak teljesítéséhez. Ilyen esetekben a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (1) kell alkalmazni. „(4) Személyes adatokat nem lehet feldolgozni vagy közölni, kivéve azokban az esetekben, amelyekben erre mindenféleképpen szükség van a Központ feladatainak teljesítéséhez. Ilyen esetekben az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni.” Módosítás 144 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 20 b pont (új) 851/2004/EK rendelet 20 cikk – 4 a bekezdés (új) 20b.  A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4a) Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a személyes adatok kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv alapján fennálló, sem a Központnak és a Bizottságnak a feladatai ellátása során végrehajtott személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet alapján fennálló kötelezettségeit. A Központ olyan eljárásokat és adatvédelmi garanciákat vezet be, amelyek célja annak garantálása, hogy adatkezelési műveletei teljes mértékben tiszteletben tartják az adatvédelmi elveket a jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a pontosság, a korlátozott tárolhatóság, az integritás és bizalmas jelleg, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem tekintetében. A Központ csak abban az esetben dolgoz fel személyes adatokat – különös tekintettel az azonosított vagy azonosítható személyekre vonatkozó egészségügyi adatokra – amennyiben ez szükségesnek és arányosnak bizonyul. Amennyiben lehetséges, az adattakarékosság elvével összhangban a Központ anonimizált adatokat használ olyan technikák alkalmazásával, mint a randomizálás vagy az általánosítás. A 20a cikknek megfelelően a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése érdekében az által, hogy meghatározza az adatfeldolgozás hatálya alá tartozó érintettek kategóriáit, valamint a feldolgozott személyes adatok kategóriáit, az érintettek jogainak és szabadságainak védelmére irányuló specifikus intézkedések meghatározásával együtt, a vonatkozó adatvédelmi jogszabálynak megfelelően, különös tekintettel a visszaélés, illetve a jogosulatlan hozzáférés vagy továbbítás megakadályozását célzó, valamint a tárolási időszakokra vonatkozó konkrét biztosítékokra.” Módosítás 145 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 20 c pont (új) 851/2004/EK rendelet 20 a cikk (új) 20c.  A szöveg a következő cikkel egészül ki: „20a. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (2)  A Bizottságnak a 20. cikk (4a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 20. cikk (4a) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. (5)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (6)  A 20. cikk (4a) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. _________________ * HL L 123., 2016.5.12., 1. o.” Módosítás 146 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont 851/2004/EK rendelet 21 cikk – 6 bekezdés (6)  A Központ létrehoz, alkalmaz és fenntart egy olyan információs rendszert, amely képes a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok jelen cikk szerinti megosztására. (6)  A Központ létrehoz, alkalmaz és fenntart egy olyan információs rendszert, amely képes a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok jelen cikk szerinti megosztására, az (EU) 2018/1725 rendelet 27. és 33. cikkével összhangban. Módosítás 147 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont – c pont 851/2004/EK rendelet 23 cikk – 8 bekezdés (8)  A Számvevőszék észrevételeire az igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi a válaszát. Az igazgató az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak is megküldi a válaszát. (8)  A Számvevőszék észrevételeire az igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi a válaszát. Az igazgató az igazgatótanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak is megküldi a válaszát. Módosítás 148 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont (új) 851/2004/EK rendelet 24 cikk 23a.  A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép: 24. cikk „24. cikk A költségvetési rendelet alkalmazása A költségvetési rendelet alkalmazása A költségvetési rendelet 185. cikke alkalmazandó a Központ költségvetésének végrehajtása alóli felmentésre, a pénzügyi ellenőrzésére és számviteli szabályokra. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 70. cikke alkalmazandó a Központ költségvetésének végrehajtása alóli felmentésre, a pénzügyi ellenőrzésére és számviteli szabályokra.” Módosítás 149 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont 851/2004/EK rendelet 31 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész 2023. [beillesztendő dátum: három évvel a hatálybalépést követően]-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak a Központ tevékenységeiről, többek között az alábbiakról: ... [beillesztendő dátum: három évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak a Központ tevékenységeiről, többek között az alábbiakról: Módosítás 150 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont 851/2004/EK rendelet 31 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új) aa)  hogyan hajtotta végre a Központ a 14., 17. és 18. cikkben említett irányítási struktúrákat; Módosítás 151 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont 851/2004/EK rendelet 31 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottság 2028. [beillesztendő dátum: három évvel a hatálybalépést követően]-ig, azt követően pedig ötévente értékeli a Központ teljesítményét a célkitűzései, a megbízatása, a feladatai, az eljárásai és a helyszíne tekintetében. Az értékelésben ki kell térni arra, hogy szükség van-e az Központ megbízatásának módosítására, és arra, hogy az milyen pénzügyi következményekkel járna. (2)  A Bizottság ... [beillesztendő dátum: öt évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig, azt követően pedig ötévente értékeli a Központ teljesítményét a célkitűzései, a megbízatása, a feladatai, az eljárásai és a helyszíne tekintetében. Az értékelésben ki kell térni arra, hogy szükség van-e az Központ megbízatásának módosítására, és arra, hogy az milyen pénzügyi következményekkel járna. Módosítás 152 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont 851/2004/EK rendelet 31 cikk – 3 bekezdés (3)  Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a Központ működésének folytatása a célkitűzéseire, megbízatására és feladataira tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését. (3)  A (2) bekezdésben említett értékelés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be e rendelet módosítása céljából. Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a Központ működésének folytatása a célkitűzéseire, megbízatására és feladataira tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0253/2021).

Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-én elfogadott módosításai a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2020)0727 – C9-0367/2020 – 2020/0322(COD))(1)

P9_TA(2021)0377 A9-0247/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)  A Szerződések egészségügyi rendelkezései még mindig nagyrészt kihasználatlanok az általuk elérhető célokhoz képest. Ezért e rendeletnek arra kell irányulnia, hogy az uniós egészségügyi politika erejének demonstrálása érdekében a lehető legjobban kihasználja ezeket az egészségügyi rendelkezéseket, ugyanakkor megőrizze az egységes piac rendes működését a határokon át terjedő súlyos egészségügyi fenyegetések megjelenése esetén. Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés: (2)  A jelenleg is tartó Covid19-világjárvány során levont tanulságok fényében, valamint a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre való megfelelő uniós szintű készültség és reagálás megkönnyítése érdekében az 1082/2013/EU határozatban rögzített, a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek járványügyi felügyeletére, monitoringjára, korai előrejelzésére és az ellenük való küzdelemre vonatkozó jogi keretet ki kell terjeszteni az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos mutatókra vonatkozó további jelentéstételi követelmények és elemzések, valamint a tagállamok és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) közötti együttműködés tekintetében. Ezen túlmenően a határokon át terjedő új egészségügyi veszélyekre való hatékony uniós reagálás biztosítása érdekében a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek elleni küzdelem jogi keretének lehetővé kell tennie az új veszélyek felügyeletére szolgáló esetdefiníciók azonnali elfogadását, és rendelkeznie kell az uniós referencialaboratóriumok hálózatának, valamint az emberi eredetű anyagok szempontjából releváns járványkitörések monitoringját támogató hálózatnak a létrehozásáról. A kontaktkövetési kapacitást egy automatizált, modern technológiákat alkalmazó rendszer létrehozásával kell megerősíteni. (2)  A jelenleg is tartó Covid19-világjárvány során levont tanulságok fényében, valamint a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek – köztük a zoonózissal összefüggő veszélyek – megelőzése, az azokra való való megfelelő uniós szintű készültség és reagálás megkönnyítése érdekében az 1082/2013/EU határozatban rögzített, a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek járványügyi felügyeletére, monitoringjára, korai előrejelzésére és az ellenük való küzdelemre vonatkozó jogi keretet ki kell terjeszteni az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos mutatókra vonatkozó további jelentéstételi követelmények és elemzések, valamint a tagállamok és az uniós ügynökségek, különösen az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), továbbá a nemzetközi szervezetek, különösen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közötti együttműködés tekintetében. Ezen túlmenően a határokon át terjedő új egészségügyi veszélyekre való hatékony uniós reagálás biztosítása érdekében a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek elleni küzdelem jogi keretének lehetővé kell tennie az új veszélyek felügyeletére szolgáló esetdefiníciók azonnali elfogadását, és rendelkeznie kell az uniós referencialaboratóriumok hálózatának, valamint az emberi eredetű anyagok szempontjából releváns járványkitörések monitoringját támogató hálózatnak a létrehozásáról. A kontaktkövetési kapacitást egy automatizált, modern technológiákat alkalmazó és az adatvédelmi szabályokat tiszteletben tartó rendszer létrehozásával kell megerősíteni, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet)1a tiszteletben tartása mellett. __________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Az 1082/2013/EU határozattal hivatalosan létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottság fontos szerepet játszik a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültség- és reagálástervezés koordinálásában. E bizottságot az iránymutatások és vélemények elfogadása tekintetében további hatáskörökkel kell felruházni annak érdekében, hogy jobban támogathassa a tagállamokat a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek megelőzésében és megfékezésében. (3)  Az 1082/2013/EU határozattal hivatalosan létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottság fontos szerepet játszik a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos megelőzés-, készültség- és reagálástervezés koordinálásában. E bizottságot az iránymutatások és vélemények elfogadása tekintetében további hatáskörökkel kell felruházni annak érdekében, hogy jobban támogathassa a tagállamokat a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek megelőzésében és megfékezésében, és elősegíthesse a tagállamok közötti hatékonyabb koordinációt e veszélyek kezelésében. Az Európai Parlament által kijelölt képviselők számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként részt vegyenek az Egészségügyi Biztonsági Bizottságban. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)  A betegségmegelőzési és egészségfejlesztési stratégiák az összes ágazati politikát – köztük a költségvetési, kereskedelem-, gazdaság-, agrár-környezetvédelmi, oktatás-, lakásügyi, kulturális és a szociális segítségnyújtási politikát – érintik. Az összes közpolitika esetében alapelvként az egészségügyi szempontok minden szakpolitikában való érvényesítését kell alkalmazni. Az úgynevezett egészségügyi próba egy nemzeti szinten már használt eszköz, amelynek célja a különböző ágazati szakpolitikák egészségügyi hatásának az értékelése. Az Unió által irányított összes program esetében el kell végezni az egészséghatás-értékelést. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  Ezt a rendeletet más, konkrét tevékenységekhez vagy bizonyos termékek minőségi vagy biztonsági szabványaihoz kapcsolódó olyan kötelező intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek sajátos kötelezettségeket és eszközöket írnak elő a határokon át terjedő veszélyek monitoringjára, korai előrejelzésére és az ellenük való küzdelemre vonatkozóan. Ezek közé tartoznak különösen a népegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatokra vonatkozó uniós jogszabályok, amelyek például a gyógyszerekre, az orvosi eszközökre és az élelmiszerekre, az emberi eredetű anyagokra (vér, szövetek és sejtek, szervek), valamint az ionizáló sugárzásnak való kitettségre vonatkoznak. (5)  Ezt a rendeletet más, konkrét tevékenységekhez vagy bizonyos termékek minőségi vagy biztonsági szabványaihoz kapcsolódó olyan kötelező intézkedések – például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai – sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek sajátos kötelezettségeket és eszközöket írnak elő a határokon át terjedő veszélyek monitoringjára, korai előrejelzésére és az ellenük való küzdelemre vonatkozóan. Ezek közé tartoznak különösen a népegészségügy és a környezetvédelem terén jelentkező közös biztonsági kockázatokra vonatkozó uniós jogszabályok, amelyek például a gyógyszerekre, az orvosi eszközökre, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre és az élelmiszerekre, az emberi eredetű anyagokra (vér, vérplazma, szövetek és sejtek, szervek), valamint az ionizáló sugárzásnak való kitettségre vonatkoznak. Módosítás 242 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) (5a)   A vadon élő állatok és növények, valamint más természeti erőforrások túlzott kiaknázása és a biológiai sokféleség gyors csökkenése kockázatot jelent az emberi egészségre. Mivel az emberek, az állatok és a környezet egészsége elválaszthatatlanul összekapcsolódik, a jelenlegi és a jövőbeli válságok leküzdése érdekében létfontosságú tiszteletben tartani a globális egészségszemlélet elveit. Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  Az emberi egészség védelme egy több területet átfogó dimenzióval bíró, számos uniós szakpolitikát és tevékenységet érintő terület. Kívánatos, hogy a Bizottság a tagállamokkal együttműködve az emberi egészségvédelem magas szintjének elérése, a tevékenységek közötti átfedések és a párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó tevékenységek elkerülése érdekében biztosítsa a koordinációt és az információcserét az e rendelet alapján létrehozott mechanizmusok és struktúrák, valamint az uniós szinten és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) alapján létrehozott egyéb olyan mechanizmusok és struktúrák között, amelyeknek a tevékenysége érinti a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültség- és reagálástervezést, e veszélyek monitoringját, korai előrejelzését és az ellenük való küzdelmet. A Bizottságnak különösen azt célszerű biztosítania, hogy a különböző uniós szintű, illetve az Euratom-Szerződés szerinti riasztási és tájékoztatási rendszerekből származó adatokat összegyűjtsék, és a 2119/98/EK határozattal létrehozott korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren (EWRS) keresztül továbbítsák a tagállamoknak. (6)  Az „egységes egészségügy” megközelítéssel és „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” megközelítéssel összhangban az emberi egészség védelme egy több területet átfogó dimenzióval bíró, számos uniós szakpolitikát és tevékenységet érintő terület. Az Uniónak támogatnia kell a tagállamokat az egészségi egyenlőtlenség csökkentésében a tagállamokon belül és azok között, az egyetemes egészségügyi lefedettség elérésében és a veszélyeztetett csoportok kihívásainak kezelésében. Az Uniónak sürgetnie kell továbbá a tagállamokat, hogy hajtsák végre az egészségüggyel kapcsolatos országspecifikus ajánlásokat, és támogatnia kell a tagállamokat az egészségügyi rendszerek rezilienciájának, reagáló képességének és felkészültségének megerősítésében a jövőbeli kihívások, többek között a világjárványok kezelése céljából. Kívánatos, hogy a Bizottság a tagállamokkal és valamennyi érdekelt féllel – például az egészségügyi szakemberekkel, a betegek érdekvédelmi szervezeteivel, valamint az ipar és a szállítói lánc szereplőivel – együttműködve az emberi egészségvédelem magas szintjének elérése, a tevékenységek közötti átfedések és a párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó tevékenységek elkerülése érdekében biztosítsa a koordinációt és az információcserét az e rendelet alapján létrehozott mechanizmusok és struktúrák, valamint az uniós szinten és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) alapján létrehozott egyéb olyan mechanizmusok és struktúrák között, amelyeknek a tevékenysége érinti a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültség- és reagálástervezést, e veszélyek monitoringját, korai előrejelzését és az ellenük való küzdelmet. E mechanizmusoknak ki kell aknázniuk az uniós és nemzeti szintű intézkedések közötti szinergiákat, és törekedniük kell a WHO keretében hozott intézkedésekkel való átfedések elkerülésére. A Bizottságnak különösen azt célszerű biztosítania, hogy a különböző uniós szintű, illetve az Euratom-Szerződés szerinti riasztási és tájékoztatási rendszerekből származó adatokat összegyűjtsék, és a 2119/98/EK határozattal létrehozott korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren (EWRS) keresztül továbbítsák a tagállamoknak. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  A készültség- és reagálástervezés a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek hatékony monitoringjának, korai előrejelzésének és az ellenük való küzdelemnek alapvető fontosságú összetevője. Ezért a Bizottságnak az egészségügyi válságokkal és világjárványokkal kapcsolatos készültségre vonatkozó uniós tervet kell kidolgoznia, amelyet az Egészségügyi Biztonsági Bizottságnak jóvá kell hagynia. Ennek együtt kell járnia a tagállamok készültségi és reagálási terveinek aktualizálásával annak biztosítása érdekében, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a regionális szintű struktúrákkal. A tagállamok e törekvését támogatandó a Bizottságnak és az uniós ügynökségeknek a szükséges készségekre és tudásra vonatkozó célzott képzési és tudáscsere-tevékenységeket kell biztosítaniuk az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet számára. E tervek működésbe léptetésének és működtetésének biztosítása érdekében a Bizottságnak stresszteszteket, gyakorlatokat, valamint működés közbeni és utólagos felülvizsgálatokat kell végeznie a tagállamokkal közösen. Gondoskodni kell e tervek összehangolásáról, működőképességéről és naprakésszé tételéről, valamint elegendő forrást kell biztosítani azok működőképessé tételéhez. A stresszteszteket és a tervek felülvizsgálatát követően korrekciós intézkedéseket kell végrehajtani, és a Bizottságot minden frissítésről tájékoztatni kell. (7)  A megelőzés-, készültség- és reagálástervezés a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek hatékony monitoringjának, korai előrejelzésének és az ellenük való küzdelemnek alapvető fontosságú összetevője. Ezért a Bizottságnak az egészségügyi válságokkal és világjárványokkal kapcsolatos készültségre vonatkozó uniós tervet kell kidolgoznia, amelyet az Egészségügyi Biztonsági Bizottságnak jóvá kell hagynia. Ennek együtt kell járnia a tagállamok megelőzési, készültségi és reagálási terveinek aktualizálásával annak biztosítása érdekében, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a regionális szintű struktúrákkal. A terveket régióközi válságelőrejelzés-tervezésen keresztül kell végrehajtani, az egészségügyi együttműködés erősítése érdekében különös figyelmet szentelve a határokon átnyúló régióknak. Adott esetben a regionális hatóságoknak részt kell venniük e tervek kidolgozásában. A tagállamok e törekvését támogatandó a Bizottságnak és az uniós ügynökségeknek célzott képzést kell biztosítaniuk és meg kell könnyíteniük a bevált gyakorlatok cseréjét az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet számára a tudásuk fejlesztése és a szükséges készségek biztosítása céljából. E tervek működésbe léptetésének és működtetésének biztosítása érdekében a Bizottságnak stresszteszteket, gyakorlatokat, valamint működés közbeni és utólagos felülvizsgálatokat kell végeznie a tagállamokkal közösen. A terveknek tartalmazniuk kell ajánlásokat olyan szakpolitikai beavatkozásokra vonatkozóan, melyek célja a fertőző betegségek egészségügyi szolgáltatásokra és ellátásra gyakorolt hatásának enyhítése, a nem fertőző betegségek tekintetében is. Gondoskodni kell e tervek összehangolásáról, működőképességéről és naprakésszé tételéről, valamint elegendő forrást kell biztosítani azok működőképessé tételéhez. Különös figyelmet kell fordítani a határ menti régiókra, ahol elő kell mozdítani a közös határon átnyúló közös gyakorlatokat és arra kell ösztönözni kell az egészségügyi szakembereket, hogy ismerjék meg a szomszédos országok közegészségügyi rendszereit. A stresszteszteket és a tervek felülvizsgálatát követően korrekciós intézkedéseket kell végrehajtani, és a Bizottságot minden frissítésről tájékoztatni kell. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  E célból a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a készültség és a reagálás nemzeti szintű tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos aktuális helyzetről. A tagállamok által nyújtott tájékoztatásnak azokra az információkra is ki kell terjednie, amelyekről a tagállamoknak a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összefüggésben be kell számolniuk az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO)15. A Bizottságnak pedig a nemzeti készültségi és reagálási tervek megfelelőségének biztosítása érdekében kétévente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós szintű készültség-, reagálástervezés és -végrehajtás – többek között a korrekciós intézkedések – jelenlegi állásáról és előrehaladásáról. E tervek értékelésének támogatása érdekében az ECDC-vel és az uniós ügynökségekkel együttműködésben uniós ellenőrzéseket kell végezni a tagállamokban. Ennek a tervezésnek különösen a társadalom kritikus ágazatainak, köztük az energia-, a közlekedési, a kommunikációs és a polgári védelmi ágazatnak a megfelelő készültségére kell kiterjednie, amelyek válsághelyzetben rá vannak utalva a megfelelően felkészült, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő népegészségügyi rendszerekre, amelyek pedig ezen ágazatok működésétől és az alapvető szolgáltatások megfelelő szintű fenntartásától függenek. A határokon át terjedő, zoonózisból eredő súlyos egészségügyi veszélyek esetében fontos biztosítani az egészségügyi és az állategészségügyi ágazat interoperabilitását a készültség- és reagálástervezés tekintetében. (8)  E célból a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a megelőzés, a készültség és a reagálás nemzeti szintű – és adott esetben regionális szintű – tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos aktuális helyzetről. A tagállamok által nyújtott tájékoztatásnak azokra az információkra is ki kell terjednie, amelyekről a tagállamoknak a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összefüggésben be kell számolniuk az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO)15. A gyors kockázatértékelésnek és válságenyhítésnek alapvető feltétele a friss és teljes körű adatokhoz való hozzáférés. A tevékenységek közötti átfedés és az egymásnak ellentmondó ajánlások elkerülése érdekében az uniós ügynökségek, a WHO és a nemzeti ügynökségek között zökkenőmentes információcserére van szükség, és ennek során – ahol csak lehet – szabványosított fogalmakat kell használni. A Bizottságnak pedig a nemzeti megelőzési, készültségi és reagálási tervek megfelelőségének biztosítása érdekében minden évben jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós szintű készültség-, reagálástervezés és -végrehajtás – többek között a korrekciós intézkedések – jelenlegi állásáról és előrehaladásáról. E tervek értékelésének támogatása érdekében az ECDC-vel és az uniós ügynökségekkel együttműködésben uniós ellenőrzéseket kell végezni a tagállamokban. Ennek a tervezésnek különösen a kritikus hosszú távú egészségügyi ellátásnak és a társadalom kritikus ágazatainak, köztük a mezőgazdasági, az energia-, a közlekedési, a kommunikációs és a polgári védelmi ágazatnak a megfelelő készültségére kell kiterjednie, amelyek válsághelyzetben rá vannak utalva a megfelelően felkészült, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő népegészségügyi rendszerekre, amelyek pedig ezen ágazatok működésétől és az alapvető szolgáltatások megfelelő szintű fenntartásától függenek. A határokon át terjedő, zoonózisból eredő súlyos egészségügyi veszélyek esetében fontos biztosítani az egészségügyi és az állategészségügyi ágazat interoperabilitását a készültség- és reagálástervezés tekintetében. __________________ __________________ 15 Egészségügyi Világszervezet. Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR, 2005) https://www.who.int/ihr/publications/9789241596664/en/ 15 Egészségügyi Világszervezet. Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR, 2005) https://www.who.int/ihr/publications/9789241596664/en/ Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) (8a)  A jelenlegi Covid19-válság során szerzett tapasztalatok alapján uniós szinten további, az eddiginél határozottabb fellépésre van szükség a tagállamok – és különösen a szomszédos határrégiók közötti – együttműködés és koordináció támogatása céljából. Ezért azon tagállamok nemzeti terveinek, amelyek legalább egy másik tagállammal is határosak, ki kell térniük a szomszédos régiókban található határ menti területek egészségügyi válságokra való felkészültségének, valamint megelőzési és reagálási képességének javítására is, többek között az egészségügyi dolgozók határokon átnyúló kötelező képzése és a betegek átszállítására vonatkozó koordinációs gyakorlatok révén. A Bizottságnak rendszeresen jelentést kell benyújtania arról, hogy a szomszédos régiókban milyen szintet ért el a határokon átnyúló válságokra való felkészülés. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 8 b preambulumbekezdés (új) (8b)   A világjárvány alatt az is nyilvánvalóvá vált, hogy az első vonalban dolgozó egészségügyi dolgozók milyen fontos szerepet töltenek be: gyógyszerrel látják el a betegeket, biztosítják a folyamatos ellátásukat, lelki támaszt nyújtanak nekik és megbízható információforrást jelentenek a hamis hírekkel szemben. A jövőbeli vészhelyzetekre meg kell erősíteni az egészségügyi szakemberek szaktudását olyan szabályok meghatározásával, amelyek képzést biztosítanak az egészségügyi ellátásban és a népegészségügyben dolgozók számára. Fontos továbbá, hogy szakmai szervezeteiken keresztül részt vegyenek a népegészségügyi politikák kialakításában és a digitális transzformációban annak érdekében, hogy az egészségügyi rendszerek színvonalasabbá és hatékonyabbá váljanak, és fenntartható módon tudják ellátni feladataikat az egészségügyi, szociális és területi kohézió biztosítása terén. Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 8 c preambulumbekezdés (új) (8c)   Az egészségműveltségnek kulcsszerepe van a határokon át terjedő veszélyek megelőzésében és enyhítésében, és abban is, hogy a lakosság jobban megértse az ellenintézkedéseket és a különböző veszélyek kockázatának értékelését. A lakosság megfelelő magatartásának kialakítását célzó felvilágosító kampányoknak ki kell terjedniük a köhögési etikettre, a helyes kézmosásra, az influenzaszerű tüneteket mutató személyekkel való felesleges szoros kontaktus elkerülésére, valamint a vadállatokkal való, védőeszközök nélküli érintkezés elkerülésére, és a rendelkezésre álló legújabb ismereteken kell alapulniuk. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 8 d preambulumbekezdés (új) (8d)   A Covid19-világjárványból levont tanulságokra építve ennek a rendeletnek erőteljesebb felhatalmazást kell teremtenie az uniós szintű koordinációra vonatkozóan. Az uniós szükséghelyzet kihirdetésének fokozott koordinációt kell maga után vonnia, és lehetővé kell tennie az egészségügyi ellenintézkedések időben történő kidolgozását, és ezen intézkedésekhez kapcsolódóan az időben történő készletezést és közös közbeszerzéseket. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 8 e preambulumbekezdés (új) (8e)   Emellett ez a rendelet uniós szinten összehangolt fellépést is biztosít a belső piac megfelelő működésének biztosítása, valamint az alapvető szükségleti cikkek, köztük a gyógyszerek, egészségügyi termékek és egyéni védőeszközök szabad forgalmának biztosítása érdekében. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 8 f preambulumbekezdés (új) (8f)  Az egészségügyi logisztikai mechanizmusoknak meg kell felelniük a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a és az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet1b konkrét jogi követelményeinek. __________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.). 1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.). Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Mivel a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek nem korlátozódnak az Unió határain belülre, az egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos közös közbeszerzéseket az alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban ki kell terjeszteni az Európai Szabadkereskedelmi Társulás államaira és az uniós tagjelölt országokra is. Az 1082/2013/EU határozat 5. cikke alapján létrehozott közös közbeszerzési eljárásra irányadó gyakorlati szabályokat meghatározó közös közbeszerzési megállapodást szintén ki kell igazítani oly módon, hogy az az EU-n belüli jobb koordináció lehetővé tétele érdekében magában foglaljon egy, a közös közbeszerzési eljárásban részt vevő országokra vonatkozó kizáró klauzulát a tárgyalások és a beszerzések tekintetében. A Bizottságnak biztosítania kell az e rendelet alapján létrehozott különböző mechanizmusok szerinti intézkedéseket szervező jogalanyok és az egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos beszerzésekkel és készletezéssel összefüggő egyéb releváns uniós struktúrák – például az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat16 szerinti stratégiai rescEU-tartalék – közötti koordinációt és információcserét16. (9)  Mivel a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek nem korlátozódnak az Unió határain belülre, az Uniónak összehangolt, szolidaritásra és felelősségre épülő megközelítést kell alkalmaznia az e veszélyek elleni küzdelemben. Az egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos közös közbeszerzéseket az alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban ki kell terjeszteni az Európai Szabadkereskedelmi Társulás államaira és az uniós tagjelölt országokra, az Andorrai Hercegségre, a Monacói Hercegségre, San Marino Köztársaságra és a Vatikánvárosi Államra is. Az egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos közös beszerzések megerősítenék a részt vevő országok tárgyalási pozícióját, javítanák az ellátás biztonságát és méltányos hozzáférést biztosítanának az egészségügyi ellenintézkedésekhez. A közös közbeszerzési eljárás és a rescEU működésének magas szintű átláthatósági előírásoknak kell megfelelnie, többek között az egyes részt vevő országok által megrendelt és oda leszállított mennyiségek nyilvánosságra hozatala, valamint a részt vevő országok felelősségének részletei tekintetében. Az 1082/2013/EU határozat 5. cikke alapján létrehozott közös közbeszerzési eljárásra irányadó gyakorlati szabályokat meghatározó közös közbeszerzési megállapodást szintén ki kell igazítani oly módon, hogy az az EU-n belüli jobb koordináció lehetővé tétele érdekében magában foglaljon egy, a közös közbeszerzési eljárásban részt vevő országokra vonatkozó kizáró klauzulát a tárgyalások és a beszerzések tekintetében. A kizáró klauzulának magában kell foglalnia, hogy a közös közbeszerzési eljárásban részt vevő országok nem tárgyalhatnak és nem írhatnak alá párhuzamos szerződéseket a gyártókkal, és egyértelmű következményeket kell meghatározni azok számára, akik ezt mégis megteszik. A Bizottságnak biztosítania kell az e rendelet alapján létrehozott különböző mechanizmusok szerinti intézkedéseket szervező és azokban részt vevő jogalanyok és az egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos beszerzésekkel és készletezéssel összefüggő egyéb releváns uniós struktúrák – például az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat16 szerinti stratégiai rescEU-tartalék – közötti koordinációt és információcserét. Annak érdekében, hogy a kritikus fontosságú egészségügyi termékekből ne legyen hiány, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy e termékekből elegendő mennyiség álljon rendelkezésre. __________________ __________________ 16 Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.). 16 Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.). Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) (9a)  A közös közbeszerzésnek közös felelősségvállaláson, valamint az összes fél, az érintett hatóságok és a gyártók jogainak és kötelezettségeinek méltányos kezelésén kell alapulnia. Egyértelmű kötelezettségvállalásokat kell tenni és betartani, a gyártók részéről a megállapodott termelési szintek teljesítésére, a hatóságok részéről pedig a megegyezés szerinti, lefoglalt mennyiségek megvásárlására vonatkozóan. Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 9 b preambulumbekezdés (új) (9b)  Válság idején a Bizottságnak ideiglenes intézkedéseket kell bevezetnie a hiányok csökkentése és a gyógyszerek tagállamok közötti forgalmazásának megkönnyítése érdekében, ideértve a különböző csomagolási formák elfogadását, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai számára egy másik tagállamban a jóváhagyás megszerzését lehetővé tevő újrafelhasználási eljárást, a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó tanúsítványok érvényességének meghosszabbítását, hosszabb lejárati időket és az állatgyógyászati készítmények használatát. A Bizottságnak szigorúan ellenőriznie kell ezen intézkedések alkalmazását annak biztosítása érdekében, hogy a betegbiztonság ne kerüljön veszélybe, és problémák vagy hiány esetén e gyógyszerek rendelkezésre álljanak. Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 9 c preambulumbekezdés (új) (9c)  A közös közbeszerzést átláthatóan, kellő időben és hatékonyan kell végrehajtani. E tekintetben egyértelmű és átlátható szakaszokat kell meghatározni a folyamat, a hatály, a kiírási feltételek, a határidők és az alakiságok vonatkozásában. Garantálni kell egy, az érintett szereplőket bevonó, előzetes konzultációs szakaszt – az összeférhetetlenség és az információs aszimmetria elleni megfelelő biztosítékok mellett –, valamint az eljárás során a kétirányú kommunikációt. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 9 d preambulumbekezdés (új) (9d)   Az Európai Bizottságnak külön figyelmet kell fordítania annak biztosítására, hogy a 12. cikk értelmében vett egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó közös közbeszerzés a ritka betegségek kezelésére használt gyógyszerek beszerzésére is kiterjedjen. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 9 e preambulumbekezdés (új) (9e)  Ha közös beszerzésre kerül sor, az odaítélési eljárás során figyelembe kell venni olyan minőségi kritériumokat, mint például a gyártó azon képessége, hogy egészségügyi válsághelyzetben garantálni tudja az ellátás biztonságát, valamint az árat. Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 9 f preambulumbekezdés (új) (9f)  Az átláthatóság elérése érdekében az Európai Parlamentnek ellenőrzést kell gyakorolnia a közös közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződések felett. A Bizottságnak teljes körű, időszerű és pontos tájékoztatást kell nyújtania a Parlamentnek a folyamatban lévő tárgyalásokról, és hozzáférést kell biztosítania a pályázati dokumentumokhoz és a megkötött szerződésekhez. Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 9 g preambulumbekezdés (új) (9g)   Amennyiben nem alkalmaztak közös közbeszerzési eljárást egészségügyi ellenintézkedések beszerzésére, a Bizottságnak ösztönöznie kell a tagállamokat az egészségügyi ellenintézkedések árazására és szállítási határidejére vonatkozó információk cseréjére annak érdekében, hogy nagyobb fokú átláthatóságot biztosítsanak, és ezáltal lehetővé tegyék a tagállamok számára, hogy méltányosabb feltételek mellett férhessenek hozzá az egészségügyi ellenintézkedésekhez és tárgyaljanak azokról. Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 9 h preambulumbekezdés (új) (9h)  Válság idején a globális reakció és a válságkezelés érdekében más mechanizmusokat is fel kell használni. Ilyen mechanizmusok lehetnek például az uniós kiviteli ellenőrzési rendszer, az egészségügyi ellenintézkedések gyártására vonatkozó megerősített együttműködési megállapodások, az uniós közös közbeszerzések egy részének előzetes elosztása, valamint a vállalatok közötti önkéntes és kötelező technológiai tudásmegosztás és hasznosítási megállapodások, amelyeknek lehetővé kell tenniük az ellenintézkedésekhez való hozzáférést többen között a keleti partnerség országai, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosai számára is. Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  A fertőző betegségekkel ellentétben, amelyek uniós szintű felügyeletét az ECDC látja el állandó jelleggel, más, határokon át terjedő potenciálisan súlyos egészségügyi veszélyek esetében jelenleg nincs szükség az uniós ügynökségek által végzett monitoringra. Ezért ez utóbbi veszélyekhez kapcsolódóan célszerűbb a kockázatalapú megközelítés alkalmazása, amelynek keretében a monitoringot a tagállamok végzik, a rendelkezésre álló információk cseréje pedig a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül történik. (10)  A fertőző betegségekkel ellentétben, amelyek uniós szintű felügyeletét az ECDC látja el állandó jelleggel, más, határokon át terjedő potenciálisan súlyos egészségügyi veszélyek esetében jelenleg nincs szükség az uniós ügynökségek által végzett monitoringra. Ezért ez utóbbi veszélyekhez kapcsolódóan célszerűbb a kockázatalapú megközelítés alkalmazása, amelynek keretében a monitoringot a tagállamok végzik, a rendelkezésre álló információk cseréje pedig a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül történik. Mindazonáltal az ECDC-nek – a meglévő adatokra, eszközökre és nyilvántartásokra támaszkodva – képesnek kell lennie a fertőző betegségek jelentős nem fertőző betegségekre, például mentális betegségekre gyakorolt hatásának monitoringjára, beleértve a szűrővizsgálatok, a diagnosztizálás, a monitoring, a kezelés és az ellátás folyamatosságát az egészségügyi rendszerben. Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  A Bizottságnak a fertőző betegségek, például a védőoltással megelőzhető betegségek megelőzésének, valamint más egészségügyi kérdések, például az antimikrobiális rezisztencia kezelésének javítása érdekében meg kell erősítenie a tagállamokkal, az ECDC-vel, az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA), más uniós ügynökségekkel, kutatási infrastruktúrákkal és a WHO-val folytatott együttműködést és tevékenységeket. (11)  A Bizottságnak a fertőző betegségek, például a védőoltással megelőzhető betegségek megelőzésének, valamint más egészségügyi kérdések, például az antimikrobiális rezisztencia és egyéb jelentős nem fertőző betegségek kezelésének az „egységes egészségügy” megközelítés révén történő javítása érdekében meg kell erősítenie a tagállamokkal, az ECDC-vel, az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA), más uniós ügynökségekkel, kutatási infrastruktúrákkal és a WHO-val folytatott együttműködést és tevékenységeket. Egészségügyi válság idején különös figyelmet kell fordítani az egyéb betegségek szűrésének, diagnosztizálásának, monitoringjának, kezelésének és ellátásának folyamatosságára, valamint a válság mentális egészségre gyakorolt hatásaira és a lakosság pszichoszociális szükségleteire. Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  A fertőző betegség okozta, határokon át terjedő egészségügyi veszélyek esetén a tagállamok vérellátó és transzplantációs szolgálatai biztosíthatják a donorpopuláció gyors teszteléséhez, valamint a teljes lakosság betegséggel szembeni kitettségének és immunitásának értékeléséhez szükséges eszközöket. E szolgálatoknak ugyanakkor az ECDC gyors kockázatértékeléseire van szükségük ahhoz, hogy megóvják az emberi eredetű anyagokkal végzett terápiára szoruló betegeket az ilyen fertőző betegségektől. Az ilyen kockázatértékelés pedig az említett emberi eredetű anyagokra vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokat meghatározó intézkedések megfelelő kiigazításának alapjául szolgál majd. Az ECDC-nek ezért e kettős cél érdekében létre kell hoznia és működtetnie kell a nemzeti vérellátó és transzplantációs szolgálatok és hatóságaik hálózatát. (12)  A fertőző betegség okozta, határokon át terjedő egészségügyi veszélyek esetén a tagállamok vérellátó és transzplantációs szolgálatai, gyógyszertárai és egyéb, engedéllyel rendelkező egészségügyi létesítményei biztosíthatják a donorpopuláció gyors teszteléséhez, valamint a teljes lakosság betegséggel szembeni kitettségének és immunitásának értékeléséhez szükséges eszközöket. E szolgálatoknak ugyanakkor az ECDC gyors kockázatértékeléseire van szükségük ahhoz, hogy megóvják az emberi eredetű anyagokkal végzett terápiára szoruló vagy orvosilag segített megtermékenyítés alatt álló betegeket az ilyen fertőző betegségektől. Az ilyen kockázatértékelés pedig az említett emberi eredetű anyagokra vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokat meghatározó intézkedések megfelelő kiigazításának alapjául szolgál majd. Az ECDC-nek ezért e kettős cél érdekében létre kell hoznia és működtetnie kell a nemzeti vérellátó és transzplantációs szolgálatok és hatóságaik, valamint a gyógyszertári szolgálatok és egyéb, engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgálatok és létesítmények hálózatát. Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  A határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre való felkészültség és reagálás javítása érdekében kulcsfontosságú, hogy a szükséges egészségügyi ellenintézkedések rendelkezésre állásával kapcsolatos adatokhoz folyamatosan és gyorsan hozzá lehessen férni. Ezért létre kell hozni a tagállami szolgálatok uniós szinten működtetett és koordinált hálózatát, amely naprakész információt szolgáltat a nemzeti stratégiai készletekről, valamint a rendelkezésre álló egészségügyi ellenintézkedésekről, gyógyszerekről, alapvető egészségügyi termékekről és diagnosztikai tesztekről. Meg kell erősíteni a stratégiai készletekkel és a rendelkezésre álló egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos, tagállamok közötti koordinációt és az információcserét annak érdekében, hogy fokozódjon az uniós szintű korai figyelmeztetésekhez szükséges adatok gyűjtése, modellezése és használata. Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  A 2119/98/EK határozat létrehozott egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások uniós szintű kiadását, így biztosítva a tagállamokban működő illetékes népegészségügyi hatóságok és a Bizottság megfelelő, időben történő tájékoztatását. A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyre. A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működtetése ugyanakkor továbbra is az ECDC hatáskörébe kell, hogy tartozzon. A riasztásokról csak abban az esetben kell tájékoztatást adni, ha a szóban forgó veszély olyan mértékű és súlyosságú (vagy olyanná válhat), hogy egynél több tagállamot érint (vagy érinthet), és koordinált uniós szintű reagálást tesz (vagy tehet) szükségessé. Az átfedések elkerülése és az uniós riasztási rendszerek koordinálása érdekében a Bizottságnak és az ECDC-nek biztosítania kell, hogy a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer vagy más uniós riasztási rendszerek keretében kiadott riasztások kapcsolódjanak egymáshoz, így biztosítva, hogy az illetékes tagállami hatóságok a lehető legnagyobb mértékben elkerülhessék azt, hogy ugyanazt a riasztást különböző uniós rendszereken keresztül kelljen kiadniuk, továbbá hogy egyetlen koordinált forrásból kaphassanak minden veszélyforrásra kiterjedő riasztásokat. (13)  A 2119/98/EK határozat létrehozott egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások uniós szintű kiadását, így biztosítva a tagállamokban működő illetékes népegészségügyi hatóságok és a Bizottság megfelelő, időben történő tájékoztatását. A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyre. A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működtetése ugyanakkor továbbra is az ECDC hatáskörébe kell, hogy tartozzon. A riasztásokról csak abban az esetben kell tájékoztatást adni, ha a szóban forgó veszély olyan mértékű és súlyosságú (vagy olyanná válhat), hogy egynél több tagállamot érint (vagy érinthet), és koordinált uniós szintű reagálást tesz (vagy tehet) szükségessé. Az átfedések elkerülése és az uniós riasztási rendszerek koordinálása érdekében a Bizottságnak és az ECDC-nek biztosítania kell, hogy a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer vagy más uniós riasztási rendszerek keretében kiadott riasztások teljes mértékben interoperábilisak legyenek, és emberi felügyelet mellett a lehető legnagyobb mértékben automatikusan kapcsolódjanak egymáshoz, így biztosítva, hogy az illetékes tagállami hatóságok a lehető legnagyobb mértékben elkerülhessék azt, hogy ugyanazt a riasztást különböző uniós rendszereken keresztül kelljen kiadniuk, továbbá hogy egyetlen koordinált forrásból kaphassanak minden veszélyforrásra kiterjedő riasztásokat. Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  Annak érdekében, hogy a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekből adódó népegészségügyi kockázatok értékelése uniós szinten egységes és népegészségügyi szempontból kellően átfogó legyen, az adott veszélynek megfelelően kiválasztott csatornákon vagy struktúrákon keresztül, koordinált módon kell mozgósítani a rendelkezésre álló tudományos szakértőket. A népegészségügyi kockázat ezen értékelését egy teljes mértékben átlátható folyamat keretében kell kialakítani, és annak a kiválóság, a függetlenség, a pártatlanság és az átláthatóság elvein kell alapulnia. Ki kell terjeszteni az uniós ügynökségek e kockázatértékelésekbe való bevonását azok sajátosságainak megfelelően, így biztosítva, hogy a kockázatértékelések elkészítésének támogatása érdekében az ügynökségek és az érintett bizottsági szolgálatok állandó hálózatán keresztül alkalmazni lehessen a minden veszélyforrást magában foglaló megközelítést. (14)  Annak érdekében, hogy a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekből adódó népegészségügyi kockázatok értékelése uniós szinten egységes és népegészségügyi szempontból kellően átfogó legyen, az adott veszélynek megfelelően kiválasztott csatornákon vagy struktúrákon keresztül, koordinált és multidiszciplináris módon kell mozgósítani a rendelkezésre álló tudományos szakértőket. A népegészségügyi kockázat ezen értékelését egy teljes mértékben átlátható folyamat keretében kell kialakítani, és annak a kiválóság, a függetlenség, a pártatlanság és az átláthatóság elvein kell alapulnia. Ki kell terjeszteni az uniós ügynökségek és szervek e kockázatértékelésekbe való bevonását azok sajátosságainak megfelelően, így biztosítva, hogy a kockázatértékelések elkészítésének támogatása érdekében az ügynökségek és az érintett bizottsági szolgálatok állandó hálózatán keresztül alkalmazni lehessen a minden veszélyforrást magában foglaló megközelítést. A megfelelő szintű szakértelem és hatékonyság elérése érdekében növelni kell az uniós ügynökségek és szervek pénzügyi és emberi erőforrásait. Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új) (14a)  A tagállamoknak, a Bizottságnak és az uniós ügynökségeknek – az „egységes egészségügy” megközelítést alkalmazva – a fertőző és nem fertőző betegségek terén egyaránt azonosítaniuk kell azokat a közegészségügyi szervezeteket és szakértőket, valamint a különböző ágazatokban működő egyéb érintett érdekelteket, akik, illetve amelyek rendelkezésre állnak az egészségügyi veszélyekre való uniós reagálás támogatásához. Ezen szakértőket és érdekelteket, a civil társadalmi szervezeteket is beleértve, strukturálisan be kell vonni az összes válságkezelési tevékenységbe és a döntéshozatali folyamatok támogatásába. A nemzeti hatóságoknak adott esetben konzultálniuk kell az egészségügyi és szociális szolgáltató ágazatban működő nemzeti szociális partnerek képviselőivel, és be kell őket vonniuk e rendelet végrehajtásába. Alapvető fontosságú, hogy az érdekelt felek bevonása során teljes mértékben betartsák az átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályokat. Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 14 b preambulumbekezdés (új) (14b)   A zöld sávok csak akkor tekinthetők megfelelő eszköznek a világjárvánnyal összefüggésben kihirdetett népegészségügyi szükséghelyzetek esetén, ha arra szolgálnak, hogy biztosítsák az alapvető áruk, az egészségügyi ellenintézkedések és a határ menti ingázók szabad és biztonságos mozgását a belső piacon. A zöld sávok ilyen helyzetekben történő létrehozása nem érintheti a Szerződés vonatkozó rendelkezéseit vagy a határellenőrzést szabályozó jogszabályokat. Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új) (15a)  A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése időpontjában a betegek határokon átnyúló mozgása céljából ismert legyen a tagállami kórházak férőhelyeinek száma, valamint a tagállamok intenzív ellátási osztályain rendelkezésre álló férőhelyek száma. Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) (16a)  Biztosítani kell továbbá a rendszeres párbeszédet és információcserét a hatóságok, az iparág, a gyógyszerellátási lánc érintett szereplői, az egészségügyi szakemberek és a betegképviseleti szervezetek között, hogy a várható ellátási nehézségekre vonatkozó információk megosztása vagy a konkrét klinikai szükségletek megfogalmazása révén időben meg lehessen vitatni a várhatóan megjelenő potenciális, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek piacra gyakorolt hatását, és ezáltal javuljon a koordináció, a szinergiák kiaknázása és szükség esetén adekvát módon lehessen reagálni. Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  A közvéleménnyel és az érdekelt felekkel – például egészségügyi szakemberekkel – folytatott következetlen kommunikáció negatív hatással lehet a reagálás eredményességére közegészségügyi szempontból, valamint a gazdasági szereplőkre nézve is. Ezért a megfelelő alcsoportok által is segített Egészségügyi Biztonsági Bizottságban folyó reagáláskoordinálásnak magában kell foglalnia a kommunikációs üzenetekkel és stratégiákkal kapcsolatos gyors információcserét, valamint a kommunikációs problémák megoldását is, mégpedig annak érdekében, hogy a kockázatokkal és válsághelyzetekkel kapcsolatos, a nemzeti szükségletekhez és körülményekhez igazítandó kommunikációt – a népegészségügyi kockázatok meggyőző és független értékelése alapján – össze lehessen hangolni. Az ilyen információcsere célja, hogy megkönnyítse annak monitoringját, hogy a közvélemény és az egészségügyi szakemberek felé intézett üzenetek világosak és koherensek-e. Tekintettel az ilyen típusú válságok ágazatokon átívelő jellegére, biztosítani kell a koordinációt más releváns elemekkel, például az (EU) 2019/420 európai parlamenti és tanácsi határozattal17 létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmussal is. (17)  A közvéleménnyel és az érdekelt felekkel – például egészségügyi és népegészségügyi szakemberekkel – folytatott következetlen kommunikáció negatív hatással lehet a reagálás eredményességére közegészségügyi szempontból, valamint a gazdasági szereplőkre nézve is. Ezért a megfelelő alcsoportok által is segített Egészségügyi Biztonsági Bizottságban folyó reagáláskoordinálásnak magában kell foglalnia a kommunikációs üzenetekkel és stratégiákkal kapcsolatos gyors információcserét, valamint a kommunikációs problémák megoldását is, mégpedig annak érdekében, hogy a kockázatokkal és válsághelyzetekkel kapcsolatos, a nemzeti és regionális szükségletekhez és körülményekhez igazítandó kommunikációt – a népegészségügyi kockázatok holisztikus, meggyőző és független értékelése alapján – össze lehessen hangolni. Azon tagállamokban, melyekben a régiók is rendelkeznek népegészségügyi hatáskörrel, ezen régióknak is kell információt szolgáltatniuk. Az ilyen információcsere célja, hogy megkönnyítse annak monitoringját, hogy a közvélemény és az egészségügyi szakemberek felé intézett üzenetek világosak és koherensek-e. Az ECDC-nek a tagállamoknak és az egészségügyi szakembereknek tett ajánlásait követően a nagyközönségre is ki kell terjesztenie kommunikációs tevékenységét egy olyan online portál létrehozásával és kezelésével, melynek célja ellenőrzött információk megosztása és a dezinformáció elleni küzdelem. Tekintettel az ilyen típusú válságok ágazatokon átívelő jellegére, biztosítani kell a koordinációt más releváns elemekkel, például az (EU) 2019/420 európai parlamenti és tanácsi határozattal17 létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmussal is. __________________ __________________ 17 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/420 határozata (2019. március 13.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról (HL L 77. I, 2019.3.20., 1. o.). 17 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/420 határozata (2019. március 13.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról (HL L 77. I, 2019.3.20., 1. o.). Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  A népegészségügyi szükséghelyzetek elismerését és ezen elismerés 1082/2013/EU határozatban előírt joghatásait ki kell terjeszteni. E célból ennek a rendeletnek lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy uniós szinten formálisan elismerje a népegészségügyi szükséghelyzeteket. Az ilyen szükséghelyzetek elismeréséhez a Bizottságnak létre kell hoznia egy független tanácsadó bizottságot, amely szaktanácsokat ad arról, hogy egy adott veszély uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzetnek tekinthető-e, valamint tanácsot ad a népegészségügyi reagálási intézkedésekkel és a szükséghelyzetek elismerésének megszüntetésével kapcsolatban. A tanácsadó bizottságnak a Bizottság által a konkrét felmerült veszély szempontjából leginkább releváns szakmai háttérrel és tapasztalatokkal rendelkező független szakértők közül kiválasztott tagokból, valamint az ECDC, az EMA és más uniós szervek vagy ügynökségek megfigyelőként részt vevő képviselőiből kell állnia. A népegészségügyi szükséghelyzetek uniós szintű elismerése alapul szolgál majd a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó operatív népegészségügyi intézkedések, valamint az egészségügyi ellenintézkedések kidolgozására, az azokkal kapcsolatos beszerzésekre, azok irányítására és alkalmazására szolgáló rugalmas mechanizmusok bevezetéséhez, továbbá az ECDC által a járványkitörések esetén bevetett segítségnyújtási csoportok – az úgynevezett uniós egészségügyi munkacsoport – mozgósításához és bevetéséhez nyújtott támogatás aktiválásához. (18)  A népegészségügyi szükséghelyzetek elismerését és ezen elismerés 1082/2013/EU határozatban előírt joghatásait ki kell terjeszteni. E célból ennek a rendeletnek lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy uniós szinten formálisan elismerje a népegészségügyi szükséghelyzeteket. Az ilyen szükséghelyzetek elismeréséhez a Bizottságnak létre kell hoznia egy független tanácsadó bizottságot, amely szaktanácsokat ad arról, hogy egy adott veszély uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzetnek tekinthető-e, valamint tanácsot ad a népegészségügyi reagálási intézkedésekkel és a szükséghelyzetek elismerésének megszüntetésével kapcsolatban. A tanácsadó bizottságnak a Bizottság által a konkrét felmerült veszély szempontjából leginkább releváns szakmai háttérrel és tapasztalatokkal rendelkező független szakértők, az egészségügyi dolgozók és a gondozók, többek között az ápolók, az orvosok és a civil társadalom képviselői közül kiválasztott tagokból, valamint az ECDC, az EMA és más uniós szervek vagy ügynökségek megfigyelőként részt vevő képviselőiből kell állnia. A tanácsadó bizottság valamennyi tagjának érdekeltségi nyilatkozatot kell benyújtania. A tanácsadó bizottságnak a nemzeti tanácsadó szervekkel szorosan együttműködve kell dolgoznia. A népegészségügyi szükséghelyzetek uniós szintű elismerése alapul szolgál majd a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó operatív népegészségügyi intézkedések, uniós kivitel-ellenőrzési mechanizmusok, valamint az egészségügyi ellenintézkedések kidolgozására, az azokkal kapcsolatos beszerzésekre, azok irányítására és alkalmazására szolgáló rugalmas mechanizmusok bevezetéséhez, továbbá az ECDC által a járványkitörések esetén bevetett segítségnyújtási csoportok – az úgynevezett uniós egészségügyi munkacsoport – mozgósításához és bevetéséhez nyújtott támogatás aktiválásához. Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés (20)  Egy határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélynek megfelelő olyan esemény bekövetkezése, amely valószínűleg az Unió egészét érintő következményekkel fog járni, szükségessé kell tegye, hogy az érintett tagállamok koordinált módon hozzanak meg bizonyos ellenőrző vagy kontaktkövetési intézkedéseket annak érdekében, hogy azonosítsák a már fertőzött és a veszélynek kitett személyeket. Az ilyen együttműködés szükségessé teheti, hogy a kontaktkövetési intézkedések által közvetlenül érintett tagállamok a rendszeren keresztül személyes adatokat, többek között egészségi állapotra vonatkozó különleges adatokat, valamint az emberi megbetegedések megerősített vagy vélelmezett eseteire vonatkozó információkat cseréljenek. Az egészségügyi vonatkozású személyes adatok tagállamok általi cseréjének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet18 9. cikke (2) bekezdése i) pontjának. (20)  Egy határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélynek megfelelő olyan esemény bekövetkezése, amely valószínűleg az Unió egészét érintő következményekkel fog járni, szükségessé kell tegye, hogy az érintett vagy az esetlegesen érintett tagállamok koordinált módon hozzanak meg bizonyos ellenőrző vagy kontaktkövetési intézkedéseket annak érdekében, hogy azonosítsák a már fertőzött és a veszélynek kitett személyeket. Az ilyen együttműködés szükségessé teheti, hogy a kontaktkövetési intézkedések által közvetlenül érintett tagállamok a rendszeren keresztül személyes adatokat, többek között egészségi állapotra vonatkozó különleges adatokat, valamint az emberi megbetegedések vagy fertőzések megerősített vagy vélelmezett eseteire vonatkozó információkat cseréljenek. Az egészségügyi vonatkozású személyes adatok tagállamok általi cseréjének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet18 9. cikke (2) bekezdése i) pontjának. __________________ __________________ 18 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). 18 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  Elő kell mozdítani a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel a népegészségügy területén folytatott együttműködést. Különösen fontos biztosítani az e rendelet alapján hozott intézkedésekről a WHO-val folytatott információcserét. Erre a megerősített együttműködésre azért is szükség van, hogy az EU teljesíthesse az egészségügyi rendszerek támogatásának, valamint a partnerek készültségi és reagálási képességének megerősítésével kapcsolatos kötelezettségvállalását. Az Uniónak előnyére válhat nemzetközi együttműködési megállapodásokat kötni harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel – többek között a WHO-val – azért, hogy elősegítse a monitoring- és figyelmeztető rendszerekből származó olyan lényeges információk cseréjét, amelyek határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatosak. Az Unió hatáskörének keretei között ezek a megállapodások adott esetben magukban foglalhatnák a szóban forgó harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részvételét a vonatkozó járványügyi felügyeleti és megfigyelő hálózatban és a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerben, továbbá a bevált gyakorlatok cseréjét a készültségi és reagálási kapacitás és tervezés területén, valamint a népegészségügyi kockázatok értékelését és a – többek között kutatási – reagálás koordinálásával kapcsolatos együttműködést. (21)  Elő kell mozdítani a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel a népegészségügy területén folytatott együttműködést. Különösen fontos biztosítani az e rendelet alapján hozott intézkedésekről a WHO-val folytatott információcserét. Erre a megerősített együttműködésre azért is szükség van, hogy az EU teljesíthesse az egészségügyi rendszerek támogatásának, valamint a partnerek készültségi és reagálási képességének megerősítésével kapcsolatos kötelezettségvállalását. Az Uniónak előnyére válhat nemzetközi együttműködési megállapodásokat kötni harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel – többek között a WHO-val – azért, hogy elősegítse a monitoring- és figyelmeztető rendszerekből származó olyan lényeges információk cseréjét, amelyek határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatosak. Az Unió hatáskörének keretei között ezek a megállapodások adott esetben magukban foglalhatnák a szóban forgó harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részvételét a vonatkozó járványügyi felügyeleti és megfigyelő hálózatban – például az európai felügyeleti rendszerben (TESSy) – és a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerben, továbbá a bevált gyakorlatok cseréjét a készültségi és reagálási kapacitás és tervezés területén, valamint a népegészségügyi kockázatok értékelését és a – többek között kutatási – reagálás koordinálásával kapcsolatos együttműködést. A Bizottságnak és a tagállamoknak aktívan törekedniük kell a világjárványokra való felkészültségről és reagálásról szóló WHO-keretegyezmény kidolgozására, amelynek a világjárványokra való felkészültséggel és reagálással kapcsolatos elveket, prioritásokat és célokat kell meghatároznia. Egy ilyen keretegyezmény célja, hogy megkönnyítse a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005)1a végrehajtását és támogassa a nemzetközi egészségügyi keret megerősítését, továbbá a jövőbeli világjárványok korai észlelésével, megelőzésével, valamint a pandémiás reagálással és rezilienciával kapcsolatos együttműködés fejlesztését. __________________ 1a Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) Harmadik kiadás: https://www.who.int/publications/i/item/9789241580496 Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés (22)  A személyes adatok e rendelet végrehajtása céljából történő kezelésének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19. Mindenekelőtt a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működésének külön biztosítékokat kell nyújtania a személyes adatok biztonságos és jogszerű cseréjéhez a tagállamok által a kontaktkövetés érdekében nemzeti szinten hozott intézkedések céljából. E tekintetben a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer olyan üzenetküldő funkciót foglal magában, amelynek keretében a személyes adatok – beleértve a kontakt- és egészségügyi adatokat is – közölhetők a kontaktkövetési intézkedésekben részt vevő illetékes hatóságokkal. (22)  Az egészségügyi adatok érzékeny jellege miatt a tagállamoknak, a Bizottságnak és az uniós ügynökségeknek szavatolniuk és garantálniuk kell, hogy adatkezelési műveleteik – az általános adatvédelmi rendelet 40. cikkével összhangban – megfeleljenek az adatvédelmi elveknek. A személyes adatok e rendelet végrehajtása céljából történő kezelésének meg kell felelnie az általános adatvédelmi rendeletnek és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19. Mindenekelőtt a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működésének külön biztosítékokat kell nyújtania a személyes adatok biztonságos és jogszerű cseréjéhez a tagállamok által a kontaktkövetés érdekében nemzeti szinten hozott intézkedések céljából. E tekintetben a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer olyan üzenetküldő funkciót foglal magában, amelynek keretében a személyes adatok – beleértve a kontakt- és egészségügyi adatokat is – közölhetők a kontaktkövetésben részt vevő illetékes hatóságokkal. Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet szigorúan be kell tartani, és e rendelettel összhangban megfelelő technikai és szervezési biztonsági intézkedéseket kell bevezetni. __________________ __________________ 19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). 19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából: a készültség- és reagálástervezésre vonatkozó információk megadásához használatos formanyomtatványok; az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet számára tartott képzési tevékenységek megszervezése; a járványügyi felügyeleti hálózat hatálya alá tartozó fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák listájának elkészítése és naprakésszé tétele, valamint a hálózat működésével kapcsolatos eljárások; esetdefiníciók elfogadása a járványügyi felügyeleti hálózat hatálya alá tartozó említett fertőző betegségek és különös egészségi problémák, valamint adott esetben az eseti jelleggel nyomon követett egyéb, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek tekintetében; a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működésével kapcsolatos eljárások; a felügyeleti platform működése; a nemzeti referencialaboratóriumokat támogató uniós referencialaboratóriumok kijelölése; a tagállamok reagálásának koordinálásával kapcsolatos információcsere és eljárások; a népegészségügyi szükséghelyzetek uniós szintű elismerése és annak megszüntetése, valamint az annak biztosításához szükséges eljárások, hogy a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működése és az adatfeldolgozás összhangban legyen az adatvédelmi jogszabályokkal. (25)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából: a készültség- és reagálástervezésre vonatkozó információk megadásához használatos formanyomtatványok; az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet számára tartott képzési tevékenységek megszervezése; a járványügyi felügyeleti hálózat működésével kapcsolatos eljárások hatálya alá tartozó fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák listájának elkészítése és naprakésszé tétele; a nemzeti és regionális referencialaboratóriumokat támogató uniós referencialaboratóriumok kijelölése; a tagállamok reagálásának koordinálásával kapcsolatos információcsere és eljárások; a népegészségügyi szükséghelyzetek uniós szintű elismerése és annak megszüntetése, valamint az annak biztosításához szükséges eljárások, hogy a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működése és az adatfeldolgozás összhangban legyen az adatvédelmi jogszabályokkal. Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés (28)  A nemzeti készültségi tervek végrehajtási állapotának és az uniós tervvel való összhangjának megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a nemzeti szintű készültség- és reagálástervezés értékelését célzó ellenőrzésekre vonatkozó eljárások, előírások és kritériumok tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak21 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. (28)  E rendelet bizonyos szempontjainak kiegészítése, valamint a nemzeti és regionális készültségi tervek végrehajtási állapotának és az uniós tervvel való összhangjának megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: a járványügyi felügyeleti hálózat hatálya alá tartozó fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák listájának elkészítése és naprakésszé tétele; esetdefiníciók elfogadása a járványügyi felügyeleti hálózat hatálya alá tartozó említett fertőző betegségek és különös egészségi problémák, valamint adott esetben az eseti jelleggel nyomon követett egyéb, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek; az EWRS működésének és az adatfeldolgozásnak a vonatkozó rendeleteknek való megfeleléséhez szükséges követelmények; a digitális platform által automatikusan gyűjtendő releváns egészségügyi adatok listájának emberi felügyelet melletti létrehozása és frissítése; a felügyeleti platform működése; valamint a nemzeti és regionális szintű készültség- és reagálástervezés értékelését célzó ellenőrzésekre vonatkozó eljárások, előírások és kritériumok. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak21 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. __________________ __________________ 21 HL L 123., 2016.5.12., 1. o. 21 HL L 123., 2016.5.12., 1. o. Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) (28a)  A határokon át terjedő egészségügyi veszély súlyossága, újszerűsége vagy a tagállamok közötti gyors terjedése miatti, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottságnak sürgősségi eljárás keretében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia a járványügyi felügyeleti hálózat hatálya alá tartozó fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák listájának elkészítése és naprakésszé tétele, valamint a hálózat működésével kapcsolatos eljárások, a járványügyi felügyeleti hálózat hatálya alá tartozó említett fertőző betegségekre és különös egészségi problémákra vonatkozó esetdefiníciók elfogadása, valamint az eseti jellegű nyomon követéshez felhasználandó esetdefiníciók tekintetében. Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó közös közbeszerzések; c)  egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó közös közbeszerzések, azok irányítása és alkalmazása; Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) ba)   a rendelkezésre álló nemzeti stratégiai készletek hálózata és egészségügyi ellenintézkedések; Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés (3)  E rendelet végrehajtását a vonatkozó uniós programokból és eszközökből származó forrásokból támogatják. (3)  Az „egységes egészségügy” megközelítéssel és „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” megközelítéssel összhangban e rendelet végrehajtását a vonatkozó uniós programokból és eszközökből származó forrásokból támogatják. A határokon át terjedő egészségügyi veszélyek kezelésére szolgáló megerősített uniós egészségügyi keret más uniós szakpolitikákkal és alapokkal – például „az EU az egészségért” program, az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram, a Digitális Európa program, a rescEU tartalék, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz (ESI), és az Egységes piac program keretében végrehajtott intézkedésekkel – szinergiában és azokat kiegészítve működik. Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   E rendelet biztosítja, hogy a jövőbeni egészségügyi vészhelyzetek ne bénítsák meg más súlyos betegségek felismerését és az azokkal kapcsolatos egészségügyi beavatkozásokat és kezeléseket. Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 b bekezdés (új) (3b)  E rendelet végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, valamint az alapvető jogokat és szabadságokat. Módosítás 243 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – a pont – i pont i.  fertőző betegségek; i.  fertőző betegségek, beleértve a zoonótikus eredetűeket; Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés (2)  Ez a rendelet a fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyeletére is alkalmazandó. (2)  Ez a rendelet a fertőző betegségek járványügyi felügyeletére, valamint az ilyen betegségek jelentős nem fertőző betegségekre és a kapcsolódó különös egészségi – például mentális – problémákra gyakorolt hatása, valamint a más betegségek szűrésének, diagnosztizálásának, kezelésének és gondozásának elmaradása által kifejtett hatás nyomon követésére is alkalmazandó. Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   E rendeletnek elő kell mozdítania a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) végrehajtását, csökkentenie kell az adminisztratív terhet és az erőforrások átfedését, valamint fel kell számolnia a Covid19-világjárvány alatt a népegészségügyi veszélyekkel kapcsolatos megelőzés, felkészültség és reagálás terén napvilágra került hiányosságokat. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 4 bekezdés (4)  Rendkívüli szükséghelyzetben egy tagállam vagy a Bizottság kérheti, hogy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság keretében koordinálják a 2. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyre való reagálást a 21. cikknek megfelelően, amennyiben megállapítást nyer, hogy a korábban meghozott népegészségügyi intézkedések elégtelennek bizonyultak az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához. (4)  Rendkívüli szükséghelyzetben egy tagállam vagy a Bizottság kérheti, hogy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság keretében koordinálják a 2. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyre való reagálást a 21. cikknek megfelelően – különösen a főbb nem fertőző betegségekkel kapcsolatban –, amennyiben megállapítást nyer, hogy a korábban meghozott népegészségügyi intézkedések elégtelennek bizonyultak az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához. Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 5 bekezdés (5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a koordinációt és az információcserét az e rendelet alapján létrehozott mechanizmusok és struktúrák, valamint az uniós szinten vagy az Euratom-Szerződés alapján létrehozott hasonló olyan mechanizmusok és struktúrák között, amelyeknek a tevékenysége érinti a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültség- és reagálástervezést, e veszélyek monitoringját, korai előrejelzését és az ellenük való küzdelmet. (5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a koordinációt és az információcserét az e rendelet alapján létrehozott mechanizmusok és struktúrák, valamint a nemzetközi szinten, uniós szinten vagy az Euratom-Szerződés alapján létrehozott hasonló olyan mechanizmusok és struktúrák között, amelyeknek a tevékenysége érinti a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültség- és reagálástervezést, e veszélyek monitoringját, korai előrejelzését és az ellenük való küzdelmet. Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 6 bekezdés (6)  A tagállamok fenntartják az arra vonatkozó jogukat, hogy az e rendelet által érintett területeken, a saját nemzeti rendszerük vonatkozásában kiegészítő rendelkezéseket, eljárásokat és intézkedéseket tartsanak fenn vagy állapítsanak meg, ideértve a meglévő vagy jövőbeli két- vagy többoldalú megállapodásokban vagy egyezményekben foglalt rendelkezéseket is, feltéve, hogy az ilyen kiegészítő rendelkezések, eljárások és intézkedések nem befolyásolják hátrányosan e rendelet alkalmazását. (6)  A tagállamok fenntartják az arra vonatkozó jogukat, hogy az e rendelet által érintett területeken, a saját nemzeti rendszerük vonatkozásában kiegészítő rendelkezéseket, eljárásokat és intézkedéseket tartsanak fenn vagy állapítsanak meg, ideértve a meglévő vagy jövőbeli két- vagy többoldalú megállapodásokban vagy egyezményekben foglalt rendelkezéseket is, feltéve, hogy az ilyen kiegészítő rendelkezések, eljárások és intézkedések nem befolyásolják hátrányosan e rendelet alkalmazását. Az Unió egy, a világjárványokra való felkészültségről és reagálásról szóló WHO-keretegyezmény kidolgozását sürgeti. E keretegyezménynek meg kell könnyítenie a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005)1a végrehajtását, és meg kell szüntetnie e rendszabályoknak a Covid19-válság idején azonosított hiányosságait. ___________________ 1a Egészségügyi Világszervezet. Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR, 2005) https://www.who.int/ihr/publications/9789241596664/en/ Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 6 a bekezdés (új) (6a)  E rendeletet adott esetben az e rendelet hatálya alá tartozó területeken működő illetékes regionális hatóságokra, rendszerekre és programokra is alkalmazni kell. Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont (3)  „kontaktkövetés”: intézkedések végrehajtása – akár manuálisan, akár egyéb technológiai eszközökkel – a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélynek kitett azon személyek felkutatására, akiket az a veszély fenyeget, hogy megfertőződnek a betegséggel, vagy már meg is fertőződtek azzal; (3)  „kontaktkövetés”: a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélynek kitett azon személyek azonosítására, értékelésére és kezelésére irányuló – akár manuálisan, akár egyéb technológiai eszközökkel végrehajtott – intézkedések, akiknél fennáll a fertőzés vagy a fertőzőképesség veszélye, vagy akiknél fertőző betegség alakult ki, kizárólag azon potenciálisan újonnan fertőzött személyek gyors azonosítása céljából, akik érintkezésbe kerülhettek megerősített esetekkel, a további terjedés csökkentése érdekében. Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont (4)  „járványügyi felügyelet”: a fertőző betegségekre és a kapcsolódó különös egészségi problémákra vonatkozó adatok szisztematikus összegyűjtése, rögzítése, elemzése, értelmezése és terjesztése; (4)  „járványügyi felügyelet”: a fertőző betegségekre vonatkozó adatok szisztematikus összegyűjtése, rögzítése, elemzése, értelmezése és terjesztése, valamint e betegségek jelentős nem fertőző – például a mentális egészséggel kapcsolatos – betegségekre gyakorolt hatásának és a kapcsolódó különös egészségi problémáknak a nyomon követése. Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új) (5a)  „egységes egészségügyi megközelítés”: több ágazatot átfogó megközelítés, amely tekintetbe veszi az emberi egészség és az állati egészség, valamint a környezet közötti kapcsolatot, és azt, hogy az egészséget fenyegető veszélyek kezelését célzó fellépéseknek figyelembe kell venniük az említett három dimenziót. Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új) (5b)  „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában”: a közpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és felülvizsgálatának ágazattól független megközelítése, amelynek során figyelembe veszik a döntések egészségügyi következményeit, és amelynek célja szinergiák elérése és az ilyen politikák által okozott káros egészségügyi hatások elkerülése a lakosság egészségének és az egészségügyi méltányosságnak a javítása érdekében. Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új) (7a)   „főbb nem fertőző betegség”: az (EU) ../... rendelet [az ECDC-ről szóló rendelet, a helyes hivatkozás beillesztendő] 2. cikkének 4a. pontjában meghatározott betegség. Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 8 pont (8)  „egészségügyi ellenintézkedések”: a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben23 és az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendeletben24 meghatározott, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, illetve a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültséget és reagálást szolgáló egyéb áruk vagy szolgáltatások. (8)  „egészségügyi ellenintézkedések”: a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben23 és az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendeletben24 meghatározott, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, illetve a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültség és reagálás keretében a diagnosztizálás és a kezelés megkönnyítését szolgáló egyéb áruk vagy szolgáltatások. ___________________ ___________________ 23 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről ((HL L 311., 2001.11.28., 67. o.). 23 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről ((HL L 311., 2001.11.28., 67. o.). 24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.). 24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.). Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új) (8a)   „Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok”: az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben elfogadott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok; Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 8 b pont (új) (8b)   „orvostechnikai eszköz”: mind az (EU) 2017/745 rendelet 1. cikkének 2. pontjával és 1. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikkének 1. pontjában meghatározott orvostechnikai eszköz, mind az (EU) 2017/746 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz; Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 8 c pont (új) (8c)  „zöld sávok”: olyan átjárható és biztonságos tranzitfolyosók, amelyek világjárvánnyal összefüggésben uniós szinten kihirdetett népegészségügyi szükséghelyzet esetén lehetővé teszik az ellátási láncok fenntartását az alapvető áruk, az egészségügyi ellenintézkedések és a határ menti ingázók belső piacon való szabad és biztonságos mozgásának az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének e) pontja maradéktalan tiszteletben tartásával történő biztosítása révén. Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  Az érintett uniós ügynökségek képviselői megfigyelőként vesznek részt az Egészségügyi Biztonsági Bizottság ülésein. Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont b)  a tagállami készültség- és reagálástervezésnek a 10. cikkel összhangban a Bizottsággal együttműködve való koordinálása; b)  a tagállami megelőzés-, készültség- és reagálástervezésnek a 10. cikkel összhangban a Bizottsággal és a releváns uniós ügynökségekkel együttműködve való koordinálása; Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont c)  a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatban fellépő kockázatokkal és válsághelyzetekkel kapcsolatos tagállami kommunikációnak és reagálásnak a 21. cikkel összhangban a Bizottsággal együttműködve való koordinálása; c)  a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatban fellépő kockázatokkal és válsághelyzetekkel kapcsolatos tagállami kommunikációnak és reagálásnak a 21. cikkel összhangban a Bizottsággal és a releváns uniós ügynökségekkel együttműködve való koordinálása; Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új) da)  évente cselekvési program elfogadása, hogy egyértelműen megállapítsa prioritásait és célkitűzéseit a magas szintű munkacsoport és a szakmai munkacsoportok szintjén. Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés (4)  Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság elnöki teendőit a Bizottság egy képviselője látja el. Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság rendszeres üléseket tart, illetve indokolt esetben a Bizottság vagy valamely tagállam kérésére is összeül. (4)  Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság elnöki teendőit a Bizottság egy képviselője látja el, akinek nincs szavazati joga. Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság rendszeres üléseket tart, illetve indokolt esetben a Bizottság vagy valamely tagállam kérésére is összeül. Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság tagjai és a Bizottság gondoskodnak róla, hogy a releváns uniós ügynökségekkel, közegészségügyi szakértőkkel, nemzetközi szervezetekkel és érdekelt felekkel – többek között az egészségügyi szakemberekkel – mélyreható konzultációk folyjanak. Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 7 a bekezdés (új) (7a)  Az Európai Parlament képviselőket nevez ki, akik megfigyelőként részt vesznek az Egészségügyi Biztonsági Bizottságban. Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 7 b bekezdés (új) (7b)  Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság tagjainak listáját – a szakpolitikával és a szakmai kérdésekkel foglalkozó tagokét egyaránt – közzé kell tenni a Bizottság és a Tanács webhelyein. A bizottság tagjainak nem lehetnek olyan pénzügyi vagy egyéb érdekeltségeik, amelyek befolyásolhatják pártatlanságukat. A közjó érdekében és függetlenül járnak el, és pénzügyi érdekeltségeikről évente nyilatkozatot tesznek. Valamennyi közvetlen érdekeltséget, amely az egészségügyi ágazathoz vagy más kapcsolódó ágazathoz fűződhet, feltüntetnek a Bizottság által vezetett nyilvántartásban, amely a nyilvánosság számára kérésre elérhető. Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 7 c bekezdés (új) (7c)  Az Egészségügy Biztonsági Bizottság eljárási szabályzatát, iránymutatását, valamint üléseinek napirendjét és jegyzőkönyveit közzé kell tenni a Bizottság internetes portálján. Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat II.fejezet – cím II KÉSZÜLTSÉG- ÉS REAGÁLÁSTERVEZÉS II MEGELŐZÉS-, KÉSZÜLTSÉG- ÉS REAGÁLÁSTERVEZÉS Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – cím Uniós készültségi és reagálási terv Uniós megelőzési, készültségi és reagálási terv Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottság a tagállamokkal és a releváns uniós ügynökségekkel együttműködve egészségügyi válságokra és világjárványokra vonatkozó uniós tervet (a továbbiakban: uniós készültségi és reagálási terv) dolgoz ki a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre való hatékony és koordinált uniós szintű reagálás előmozdítása érdekében. (1)  A Bizottság a tagállamokkal és a releváns uniós ügynökségekkel együttműködve, valamint a WHO keretét figyelembe véve egészségügyi válságokra és világjárványokra vonatkozó uniós tervet (a továbbiakban: uniós megelőzési, készültségi és reagálási terv) dolgoz ki a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre való hatékony és koordinált uniós szintű reagálás előmozdítása érdekében. Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés (2)  Az uniós készültségi és reagálási terv kiegészíti a 6. cikkel összhangban kidolgozott nemzeti készültségi és reagálási terveket. (2)  Az uniós megelőzési, készültségi és reagálási terv kiegészíti a 6. cikkel összhangban kidolgozott nemzeti készültségi és reagálási terveket. Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész (3)  Az uniós készültségi és reagálási terv különösen az alábbiakra vonatkozó, irányítással, kapacitásokkal és erőforrásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz: (3)  Az uniós megelőzési, készültségi és reagálási terv különösen az alábbiakra vonatkozó, irányítással, kapacitásokkal és erőforrásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz: Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – c pont c)  járványügyi felügyelet és monitoring; c)  járványügyi felügyelet és monitoring, valamint a fertőző betegségek jelentős nem fertőző betegségekre gyakorolt hatása; Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – e pont e)  kockázatokkal és válsághelyzetekkel kapcsolatos kommunikáció; e)  kockázatokkal és válsághelyzetekkel kapcsolatosan az egészségügyi szakembereket és polgárokat célzó kommunikáció; Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új) fa)  a gyógyszergyártási kapacitások feltérképezése az Unió egészében; Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – f b pont (új) fb)  a kritikus fontosságú gyógyszerek, az egészségügyi ellenintézkedések és az egyéni védőeszközök uniós készletének létrehozása a rescEU veszélyhelyzeti tartalékának keretében; Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – g a pont (új) ga)  az intézkedések aktiválásának és deaktiválásának kritériumai; Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – g b pont (új) gb)  az egészségügyi szolgáltatások – köztük az egyéb betegségek és egészségi állapotok szűrése, diagnosztizálása, nyomon követése kezelése és gondozása – folyamatos biztosítása egészségügyi szükséghelyzetekben; Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – g c pont (új) gc)  annak biztosítása, hogy a nemzeti egészségügyi rendszerek inkluzívak legyenek és egyenlő hozzáférést biztosítsanak az egészségügyi és kapcsolódó szolgáltatásokhoz, valamint hogy a minőségi kezelések késedelem nélkül rendelkezésre álljanak; Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – g d pont (új) gd)  megfelelő és a szükségletekhez igazodó személyzeti létszám; Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – g e pont (új) ge)  annak nyomon követése, hogy az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó szakemberek számára előirányoztak-e megfelelő kockázatértékeléseket, készültségi terveket és képzéseket. Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés (4)  Az uniós készültségi és reagálási tervnek régiók közötti készültségi elemeket kell tartalmaznia annak érdekében, hogy koherens, több ágazatra kiterjedő, határokon átnyúló népegészségügyi intézkedéseket lehessen megállapítani, különös tekintettel a szomszédos régiók tesztelési, kontaktkövetési, laboratóriumi, valamint speciális kezelési, illetve intenzív ellátási kapacitásaira. A terveknek a nagyobb kockázatú polgárok helyzetének kezelésére szolgáló készültségi és reagálási eszközökről is rendelkezniük kell. (4)  Az uniós megelőzési, készültségi és reagálási tervnek határokon átnyúló és régiók közötti készültségi terveket kell tartalmaznia annak érdekében, hogy koherens, több ágazatra kiterjedő, határokon átnyúló népegészségügyi intézkedéseket lehessen megállapítani, különös tekintettel a szomszédos régiók tesztelési, kontaktkövetési, laboratóriumi, az egészségügyi ellátásban részt vevő személyzet képzésére vonatkozó, valamint speciális kezelési, illetve intenzív ellátási kapacitásaira. A terveknek a nagyobb kockázatú polgárok helyzetének kezelésére szolgáló készültségi és reagálási eszközökről is rendelkezniük kell. Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  Az uniós készültségi és reagálási terv intézkedéseket határoz meg annak érdekében is, hogy biztosítsa az egységes piac rendes működését a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek idején. Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 5 bekezdés (5)  Az uniós készültségi és reagálási terv működésének biztosítása érdekében a Bizottság stresszteszteket, gyakorlatokat, valamint működés közbeni és utólagos felülvizsgálatokat végez a tagállamokkal közösen, és szükség szerint frissíti a tervet. (5)  Az uniós megelőzési, készültségi és reagálási terv működésének biztosítása érdekében a Bizottság stresszteszteket, gyakorlatokat, valamint működés közbeni és utólagos felülvizsgálatokat végez a tagállamokkal közösen, és szükség szerint frissíti a tervet. A megelőzési, készültségi és reagálási terv figyelembe veszi az egészségügyi rendszerek adatait és a nemzeti vagy regionális szinten gyűjtendő releváns adatokat. Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  A közegészségügyi vészhelyzetekre való reagálás érdekében az Európai Bizottság az uniós egészségügyi rendszerek adatai alapján ajánlásokat adhat ki többek között az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a megfelelő minőségű, általános egészségügyi alapellátás biztosításához minimálisan szükséges forrásokról, beleértve a források uniós szintű összevonásának lehetőségét is. Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 5 b bekezdés (új) (5b)  A megelőzési, készültségi és reagálási tervekkel kapcsolatos folyamat átláthatóságának növelése érdekében közzé kell tenni a felülvizsgálatokat és a terv későbbi módosításait. Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – cím Nemzeti készültségi és reagálási tervek Nemzeti megelőzési, készültségi és reagálási tervek Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok a nemzeti készültségi és reagálási tervek kidolgozása során egyeztetnek a Bizottsággal az uniós készültségi és reagálási tervvel való összhang biztosítása érdekében, továbbá haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az Egészségügyi Biztonsági Bizottságot a nemzeti terv bármely lényeges felülvizsgálatáról. (1)  A tagállamok a nemzeti megelőzési, készültségi és reagálási tervek kidolgozása során konzultálnak a betegképviseleti szervezetekkel, az egészségügyi szakemberek szervezeteivel, az ipar és az ellátási lánc érdekelt feleivel és a nemzeti szociális partnerekkel, egyeztetnek a Bizottsággal az uniós megelőzési, készültségi és reagálási tervvel való összhang biztosítása érdekében, amelynek összhangban kell lennie az 5. cikk (3) bekezdésében említett, irányítással, kapacitásokkal és erőforrásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel – többek között a nemzeti készletfelhalmozási követelmények és az uniós stratégiai tartalékok kezelése tekintetében is –, továbbá haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az Egészségügyi Biztonsági Bizottságot a nemzeti terv bármely lényeges felülvizsgálatáról. Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A nemzeti megelőzési, készültségi és reagálási tervek tartalmazzák az 5. cikk (3) bekezdésében említett, irányítással, kapacitásokkal és erőforrásokkal kapcsolatos rendelkezéseket és információkat. Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – cím A készültség- és reagálástervezéssel kapcsolatos jelentéstétel A megelőzés-, készültség- és reagálástervezéssel kapcsolatos jelentéstétel Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  A tagállamok 2021. november végéig, majd azt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a nemzeti szintű készültség- és reagálástervezésről és -végrehajtásról. (1)  A tagállamok [e rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül], majd azt követően kétévente frissített jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a nemzeti és adott esetben regionális szintű és határokon átnyúló megelőzés-, készültség- és reagálástervezésről és -végrehajtásról. Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész Az említett jelentésnek az alábbiakat kell magában foglalnia: Az említett jelentésnek közös mutatók alapján tömörnek kell lennie és áttekintést kell adnia a tagállamok által végrehajtott intézkedésekről, valamint az alábbiakat kell magában foglalnia: Módosítás 96 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont a)  az egészségügyi ágazatban nemzeti szinten meghatározott és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összhangban a WHO-val közölt, a készültség- és reagálástervezéssel kapcsolatos kapacitási szabványok megállapítása és azok végrehajtásának aktuális helyzete; a)  az egészségügyi ágazatban nemzeti és adott esetben regionális szinten meghatározott és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összhangban a WHO-val közölt, a megelőzés-, készültség- és reagálástervezéssel kapcsolatos kapacitási szabványok megállapítása és azok végrehajtásának aktuális helyzete; Módosítás 97 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a a pont (új) aa)  a szükséghelyzetben kulcsfontosságú intézkedések és rendelkezések ismertetése, amelyek célja, hogy biztosítsák az egészségügyi ágazat és az egyéb ágazatok közötti interoperabilitást; Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a b pont (új) ab)  tájékoztatás a rendszerműködés folytonosságának biztosítására vonatkozó tervekről, illetve a rendszerműködés folytonosságát biztosító intézkedésekről és rendelkezésekről, amelyek célja a kulcsfontosságú termékek és szolgáltatások folyamatos nyújtásának biztosítása; Módosítás 99 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont b)  a szükséghelyzeti készültséggel kapcsolatos elemek, különös tekintettel a következőkre: b)  a szükséghelyzeti megelőzéssel, készültséggel és reagálással kapcsolatos elemek aktualizálása szükség esetén, különös tekintettel a következőkre: Módosítás 100 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont – i pont i.  irányítás: ideértve a szükséghelyzeti készültséget integráló nemzeti szakpolitikákat és jogszabályokat; szükséghelyzeti készültségi, reagálási és helyreállítási tervek, koordinációs mechanizmusok; i.  irányítás: ideértve a szükséghelyzeti megelőzést és készültséget integráló nemzeti és adott esetben regionális szakpolitikákat és jogszabályokat; szükséghelyzeti megelőzési, készültségi, reagálási és helyreállítási tervek, koordinációs mechanizmusok nemzeti és adott esetben regionális és határokon átnyúló szinten; a kritikus fontosságú, hosszú távú egészségügyi ellátás folytonossága; Módosítás 101 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont – ii pont ii.  kapacitások: ideértve a kockázatoknak és a kapacitásoknak a szükséghelyzeti készültség prioritásainak meghatározása céljából történő értékelését; felügyelet és korai előrejelzés, információkezelés; a diagnosztikai szolgáltatásokhoz szükséghelyzetekben való hozzáférés; alapvető és biztonságos, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő egészségügyi és sürgősségi szolgáltatások; kockázati kommunikáció; a szükséghelyzeti készültség megalapozását és felgyorsítását célzó kutatás-fejlesztés és értékelések; ii.  kapacitások: ideértve a kockázatoknak és a kapacitásoknak a szükséghelyzeti készültség prioritásainak meghatározása céljából történő értékelését; felügyelet és korai előrejelzés, információkezelés; gyógyszergyártási kapacitások; egészségügyi ellenintézkedések készletei, beleértve a legmagasabb minőségű egyéni védőeszközöket is; a diagnosztikai szolgáltatásokhoz és eszközökhöz, valamint egészségügyi termékekhez szükséghelyzetekben való méltányos hozzáférés; a belső piac és az egészségügyi termékek uniós stratégiai tartalékai szempontjából releváns információk; méltányos, minőségi, alapvető és biztonságos, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő egészségügyi és sürgősségi szolgáltatások, amelyek tekintetbe veszik a nagyobb kockázatú népességcsoportok szükségleteit; a szűrővizsgálatok, a diagnosztizálás, a monitoring és a kezelés és az ellátás folyamatossága más betegségekkel és egészségügyi állapotokkal, különösen a kritikus fontosságú, hosszú távú egészségügyi ellátással összefüggésben; kockázati kommunikáció; a szükséghelyzeti készültség megalapozását és felgyorsítását célzó kutatás-fejlesztés és értékelések; Módosítás 102 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont – iii pont iii.  erőforrások: ideértve a szükséghelyzeti készültséggel kapcsolatos pénzügyi forrásokat és a reagáláshoz szükséges vészhelyzeti finanszírozást; logisztikai mechanizmusok és alapvető egészségügyi készletek; továbbá kifejezetten e célra kijelölt, megfelelő képzéssel és felszereléssel rendelkező humán erőforrások szükséghelyzetek esetére; és iii.  erőforrások: ideértve a szükséghelyzeti készültséggel kapcsolatos pénzügyi forrásokat és a reagáláshoz szükséges vészhelyzeti finanszírozást; logisztikai mechanizmusok és alapvető egészségügyi készletek; a kritikus fontosságú, hosszú távú egészségügyi ellátás folytonosságát biztosító intézkedések; továbbá egészségügyi és szociális szolgáltatások, amelyek kifejezetten e célra kijelölt, megfelelő képzéssel és felszereléssel rendelkező humán erőforrásokkal rendelkeznek szükséghelyzetek esetére; Módosítás 103 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont – iii a pont (új) iiia.  stratégiai készlet: minden tagállam tájékoztatást nyújt a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott veszélyek elleni védekezéshez szükséges egészségügyi ellenintézkedések és egyéb alapvető gyógyszerek és kritikus orvostechnikai eszközök mennyiségéről és elérhetőségéről, valamint azok megőrzési és tárolási kapacitásáról. A nagyobb reagálási képesség érdekében a tárolást a lakossági központokhoz legközelebb eső és a leginkább megközelíthető létesítményekben kell végezni – anélkül, hogy ez veszélyeztetné a távoli, vidéki és legkülső régiókban élő emberek számára a termékek hozzáférhetőségét –, amelyek megfelelnek a gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és az egyéb egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó rendeletekkel1b összhangban a szolgáltatás nyújtásához szükséges követelményeknek; és __________________ 1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.). Módosítás 104 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c a pont (új) ca)  a releváns partnerekkel folytatott konzultációk, amelyekre annak biztosítása érdekében került sor, hogy a kockázatértékeléseket, a megelőzési, készültségi és reagálási terveket és a végrehajtást széles körben megosszák és támogassák, és azok összhangban legyenek az alkalmazandó munkaügyi jogszabályokkal és kollektív szerződésekkel; Módosítás 105 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c b pont (új) cb)  a végrehajtásban tapasztalt hiányosságok és a tagállamok által a felkészültségük és reagálási képességük javítása érdekében hozandó szükséges intézkedések. Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés A jelentésnek adott esetben az uniós és nemzeti tervekkel összhangban lévő régióközi készültségi és reagálási elemeket is tartalmaznia kell, különös tekintettel a szomszédos régiók közötti meglévő kapacitásokra, erőforrásokra és koordinációs mechanizmusokra. A legalább egy másik tagállammal közös szárazföldi határral rendelkező tagállamok esetében a jelentésnek tartalmaznia kell a szomszédos régiókkal közös, határokon átnyúló, régióközi és ágazatközi megelőzési, készültségi és reagálási terveket, beleértve az a), b) és c) pontban felsorolt valamennyi elemre vonatkozó koordinációs mechanizmusokat, az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet határokon átnyúló képzését és a bevált gyakorlatok megosztását, valamint a betegek átszállítására vonatkozó koordinációs mechanizmusokat. Az egészségügyi termékek készletfelhalmozásában részt vevő uniós vagy nemzeti szervezetek együttműködnek a Bizottsággal és a tagállamokkal a rendelkezésre álló készletekről szóló jelentésekben, amelyeket az uniós és a nemzeti készültségi és reagálási tervezés során egyaránt figyelembe vesznek. Módosítás 107 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés (új) A jelentésnek – amennyire lehetséges – tartalmaznia kell a fertőző betegségeknek a jelentős nem fertőző betegségekre gyakorolt hatásáról szóló információkat is. Módosítás 108 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 3 b albekezdés (új) A jelentéshez csatolni kell a megelőzési, készültségi és reagálási terv legfrissebb rendelkezésre álló változatát. Módosítás 109 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés A jelentésben megfogalmazott ajánlásokat a Bizottság honlapján teszik közzé. A jelentésben megfogalmazott ajánlásokat a Bizottság és az ECDC honlapján teszik közzé. Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – cím A készültség- és reagálástervezéssel kapcsolatos ellenőrzések A megelőzés-, készültség- és reagálástervezéssel kapcsolatos ellenőrzések Módosítás 111 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés (1)  Az ECDC háromévente ellenőrzéseket végez a tagállamokban, hogy meggyőződjön a nemzeti tervek végrehajtásának állapotáról és az uniós tervvel való összeegyeztethetőségükről. Ezeket az ellenőrzéseket a releváns uniós ügynökségekkel közösen kell végrehajtani annak érdekében, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében említett információk tekintetében értékelni lehessen a nemzeti szintű készültség- és reagálástervezést. (1)  Az ECDC kétévente ellenőrzéseket végez a tagállamokban, hogy meggyőződjön a nemzeti tervek végrehajtásának állapotáról és az uniós tervvel való összeegyeztethetőségükről. Ezeket az ellenőrzéseket több mutatóra kell alapozni és a releváns uniós ügynökségekkel együttműködve kell végrehajtani annak érdekében, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében említett információk tekintetében értékelni lehessen a nemzeti szintű megelőzés-, készültség- és reagálástervezést. Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész (2)  A tagállamok cselekvési tervet nyújtanak be, amelyben foglalkoznak az ellenőrzés ajánlásaival, valamint megfelelő korrekciós intézkedéseket és mérföldköveket határoznak meg. (2)  Amennyiben az ellenőrzés hiányosságokat állapít meg, a tagállam a következtetések kézhezvételétől számított hat hónapon belül cselekvési tervet nyújt be, amelyben foglalkozik az ellenőrzés ajánlásaival, valamint meghatározza a megfelelő korrekciós intézkedéseket és mérföldköveket. Módosítás 113 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új) Ha egy tagállam úgy dönt, hogy nem követi az ajánlást, ezt meg kell indokolnia. Módosítás 114 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – cím A készültségtervezéssel kapcsolatos bizottsági jelentés A megelőzés- és készültségtervezéssel kapcsolatos bizottsági jelentés Módosítás 115 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok által a 7. cikkel összhangban szolgáltatott információk és a 8. cikkben említett ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság 2022 júliusáig, majd azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós szintű készültség- és reagálástervezés jelenlegi állásáról és az e téren elért előrehaladásról. (1)  A tagállamok által a 7. cikkel összhangban szolgáltatott információk és a 8. cikkben említett ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság 2022 júliusáig, majd azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós szintű megelőzés-, készültség- és reagálástervezés jelenlegi állásáról és az e téren elért előrehaladásról. Módosítás 116 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A bizottsági jelentésnek ki kell térnie arra, hogy milyen a határokon átnyúló készültség- és reagálástervezés helyzete a szomszédos régiókban. Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentés alapján a tagállamoknak címzett ajánlásokat fogadhat el a készültség- és reagálástervezés vonatkozásában. (2)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentés alapján a tagállamoknak címzett ajánlásokat fogadhat el a megelőzés-, készültség- és reagálástervezés vonatkozásában. Ezek az ajánlások kiterjedhetnek többek között a népegészségügyi vészhelyzetekre való reagáláshoz szükséges minimumforrásokra – többek között a lakosság létszámával összefüggésben –, és az ajánlásokat a bevált gyakorlatok és a szakpolitikai értékelések alapján kell kidolgozni. Módosítás 118 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – cím A készültség- és reagálástervezés koordinálása az Egészségügyi Biztonsági Bizottság keretében A megelőzés-, készültség- és reagálástervezés koordinálása az Egészségügyi Biztonsági Bizottság keretében Módosítás 119 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  A Bizottság és a tagállamok az Egészségügyi Biztonsági Bizottság keretében együttműködnek azon erőfeszítéseik koordinálása érdekében, amelyek a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek monitoringjára, korai előrejelzésére és értékelésére, valamint az azokra való reagálásra felhasználható kapacitásaik kiépítését, növelését és fenntartását célozzák. (1)   A Bizottság, az érintett uniós ügynökségek és a tagállamok az Egészségügyi Biztonsági Bizottság keretében együttműködnek azon erőfeszítéseik koordinálása érdekében, amelyek a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek monitoringjára, megelőzésére, korai előrejelzésére és értékelésére, valamint az azokra való reagálásra felhasználható kapacitásaik kiépítését, növelését és fenntartását célozzák. Módosítás 120 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont a)  a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréje a készültség- és reagálástervezés területén; a)  a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréje a megelőzés-, készültség- és reagálástervezés területén; Módosítás 121 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont b)  a nemzeti készültségtervezés interoperabilitásának, valamint az uniós szintű készültség- és reagálástervezés ágazatközi dimenziójának előmozdítása; b)  a nemzeti megelőzés-, készültségtervezés interoperabilitásának, valamint az uniós szintű megelőzés-, készültség- és reagálástervezés ágazatközi dimenziójának előmozdítása; Módosítás 122 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – e pont e)  az előrehaladás nyomon követése, a hiányosságok azonosítása, valamint a készültség- és reagálástervezést erősítő intézkedések meghozatala, többek között a kutatás területén, nemzeti és uniós szinten egyaránt. e)  az előrehaladás nyomon követése, a hiányosságok azonosítása, valamint a megelőzés-, készültség- és reagálástervezést erősítő intézkedések meghozatala, többek között a kutatás területén, regionális, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Módosítás 123 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A Bizottság és a tagállamok adott esetben párbeszédet folytatnak az érdekelt felekkel, többek között az egészségügyi dolgozókat és a gondozókat képviselő szervezetekkel, az ipar és az ellátási lánc érdekelt feleivel, valamint betegképviseleti és fogyasztói szervezetekkel. Ez a párbeszéd magában foglalja a hatóságok, az ipar és a gyógyszerellátási lánc érintett szereplői között a várható ellátási korlátok azonosítása céljából folytatott rendszeres információcserét, a jobb koordináció, a szinergiák kialakítása és a megfelelő válaszlépések lehetővé tétele érdekében. Módosítás 124 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  A Bizottság képzési tevékenységeket szervezhet a tagállamok egészségügyi ellátásban részt vevő és népegészségügyi személyzete számára, többek között a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok szerinti készültségi kapacitások tekintetében. (1)  A Bizottság az érintett uniós ügynökségek támogatásával, az orvosi társaságokkal és betegképviseleti szervezetekkel szoros együttműködésben képzési tevékenységeket, különösen interdiszciplináris egységes egészségügyi képzést szervezhet a tagállamok egészségügyi és szociális ellátásban részt vevő és népegészségügyi személyzete számára, többek között a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok szerinti készültségi kapacitások tekintetében. Módosítás 125 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság e tevékenységek megszervezésekor együttműködik az érintett tagállamokkal. A Bizottság e tevékenységek megszervezésekor együttműködik az érintett vagy az esetlegesen érintett tagállamokkal, és lehetőség szerint összehangolja munkáját a WHO-val az átfedések elkerülése érdekében, ideértve a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok szerinti készültségi kapacitásokat is. Módosítás 126 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) A határ menti régiókban elő kell mozdítani az egészségügyi ellátásban részt vevő és népegészségügyi személyzet közös, határokon átnyúló képzését és a bevált gyakorlatok megosztását, és kötelezővé kell tenni a közegészségügyi rendszerek megismerését. Módosítás 127 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 2 b albekezdés (új) A Bizottság a lehető legteljesebb mértékben kihasználja a távoktatásban rejlő lehetőségeket a gyakornokok számának bővítése érdekében. Módosítás 128 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdésben említett képzési tevékenységek célja a szóban forgó bekezdésben említett személyzet olyan ismeretekkel és készségekkel való felruházása, amelyek különösen a 6. cikkben említett nemzeti készültségi tervek kidolgozásához és végrehajtásához, a válsághelyzeti készültségi és felügyeleti kapacitások megerősítésére irányuló tevékenységek végrehajtásához szükségesek, ideértve a digitális eszközök használatát is. (2)  Az (1) bekezdésben említett képzési tevékenységek célja a szóban forgó bekezdésben említett személyzet olyan ismeretekkel és készségekkel való felruházása, amelyek különösen a 6. cikkben említett nemzeti készültségi tervek kidolgozásához és végrehajtásához, a válsághelyzeti készültségi és felügyeleti kapacitások megerősítésére irányuló tevékenységek végrehajtásához szükségesek – ideértve a digitális eszközök használatát is –, biztosítják a kritikus fontosságú, hosszú távú egészségügyi szolgáltatások folytonosságát, valamint összhangban vannak az egységes egészségügyi megközelítéssel. Módosítás 129 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés (3)  Az (1) bekezdésben említett képzési tevékenységekben részt vehet a harmadik országok illetékes hatóságainak személyzete is, és a képzések az Unión kívül is megszervezhetők. (3)  Az (1) bekezdésben említett képzési tevékenységekben részt vehet a harmadik országok illetékes hatóságainak személyzete is, és a képzések az Unión kívül is megszervezhetők, lehetőség szerint az ECDC e területtel kapcsolatos tevékenységeivel összehangoltan. Módosítás 130 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés (5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve támogathatja az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet két vagy több tagállam közötti cseréjére, valamint a személyzet egyik tagállamból a másikba történő ideiglenes kirendelésére irányuló programok szervezését. (5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve támogathatja az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet két vagy több tagállam közötti cseréjére, valamint a személyzet egyik tagállamból a másikba történő ideiglenes kirendelésére irányuló programok szervezését. E programok szervezése során számolni kell az egyes tagállamok egészségügyi szakmai szervezeteinek hozzájárulásával is. Módosítás 131 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottság, valamint igény szerint bármely tagállam részt vehet az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet29 165. cikkének (2) bekezdése szerinti közös közbeszerzési eljárásokban a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni ellenintézkedésekhez kapcsolódó előzetes beszerzések céljából. (1)  A Bizottság, valamint bármely tagállam szerződő félként részt vehet az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet29 165. cikkének (2) bekezdése szerinti közös közbeszerzési eljárásokban a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni ellenintézkedésekhez kapcsolódó előzetes beszerzések céljából, észszerű határidőn belül. __________________ __________________ 29 Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.). 29 Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.). Módosítás 132 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – a pont a)  az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 165. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetőségének nyitva kell állnia valamennyi tagállam, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államai és az Unió tagjelölt országai számára; a)  az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 165. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetőségének nyitva kell állnia valamennyi tagállam, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államai, az Unió tagjelölt országai, valamint az Andorrai Hercegség, a Monacói Hercegség, a San Marino Köztársaság és a Vatikánvárosi Állam számára; Módosítás 133 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – c pont c)  a közös közbeszerzésben részt vevő tagállamoknak, EFTA-államoknak és uniós tagjelölt országoknak az adott egészségügyi ellenintézkedéshez kapcsolódó beszerzést ezen eljárás keretében kell lebonyolítaniuk, nem pedig más csatornákon keresztül, és az adott termékre vonatkozóan nem folytathatnak párhuzamos tárgyalásokat; c)  a közös közbeszerzésben részt vevő országoknak az adott egészségügyi ellenintézkedéshez kapcsolódó beszerzést ezen eljárás keretében kell lebonyolítaniuk, nem pedig más csatornákon keresztül, és az adott termékre vonatkozóan ettől kezdve nem folytathatnak párhuzamos tárgyalásokat. Azokat az országokat, amelyek ezt követően párhuzamos tárgyalásokat folytatnak, ki kell zárni a részt vevő országok csoportjából, függetlenül attól, hogy ezek a folyamatok az aláírás szakaszába értek-e; Módosítás 134 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új) ca)  a közös közbeszerzés egyértelmű eljárási lépéseket határoz meg a folyamatra, a hatályra, az ajánlattételhez szükséges dokumentációra és a határidőkre vonatkozóan, és valamennyi féltől megköveteli az egyértelmű kötelezettségvállalások teljesítését és tiszteletben tartását, többek között a gyártók részéről a megállapodott termelési mennyiségek teljesítését, a hatóságok részéről pedig a megegyezés szerinti, lefoglalt mennyiségek megvásárlását. Közzé kell tenni az egyes részt vevő országok által megrendelt és számukra leszállított pontos mennyiségeket, valamint kötelezettségeik részleteit; Módosítás 135 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – c b pont (új) cb)  magas fokú átláthatóságot kell alkalmazni minden közös közbeszerzési tevékenységre és a kapcsolódó beszerzési megállapodásokra. Az Európai Számvevőszéknek teljes körű hozzáféréssel kell rendelkeznie minden vonatkozó dokumentumhoz, hogy biztosítani tudja az aláírt szerződések és a felhasznált közberuházások pontos éves ellenőrzését; Módosítás 136 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – c c pont (új) cc)  közös közbeszerzés esetén az odaítélési eljárás során a költségeken kívül minőségi kritériumokat is figyelembe kell venni. E kritériumoknak figyelembe kell venniük például azt is, hogy a gyártó képes-e egészségügyi válsághelyzetben biztosítani az ellátás biztonságát; Módosítás 137 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – c d pont (új) cd)  a közös közbeszerzést úgy kell lebonyolítani, hogy az erősítse a részt vevő országok vásárlóerejét, javítsa a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni egészségügyi ellenintézkedések ellátásának biztonságát és biztosítsa az azokhoz való méltányos hozzáférést; Módosítás 138 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész (3)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja az intézkedéseket szervező szervezetek közötti koordinációt és információcserét, beleértve egyebek mellett a közös közbeszerzési eljárásokat, az egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó készletezést és adományozást az uniós szinten létrehozott különböző mechanizmusok, különösen a következők keretében: (3)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja az intézkedéseket szervező és az azokban részt vevő szervezetek közötti koordinációt és információcserét, beleértve egyebek mellett a közös közbeszerzési eljárásokat, a fejlesztést, a készletezést olyan létesítményekben, amelyek megfelelnek az egészségügyi ellenintézkedések tárolására vonatkozó konkrét jogi követelményeknek, és amelyek a lehető legtöbb lakossági központhoz a lehető legközelebb vannak és elérhetőek, anélkül, hogy veszélyeztetnék e termékek elérhetőségét a távoli, vidéki és legkülső régiókban élő emberek számára, az egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó, az alacsony és közepes jövedelmű országok számára előnyös elosztást és adományozást az uniós szinten létrehozott különböző mechanizmusok, különösen a következők keretében: Módosítás 139 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 bekezdés – a pont a)  az 1313/2013/EU határozat 12. cikkében említett rescEU-tartalék keretében történő készletfelhalmozás; a)  az 1313/2013/EU határozat 23. cikkében említett rescEU-tartalék keretében történő készletfelhalmozás; Módosítás 140 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 bekezdés – f pont f)  egyéb olyan eszközök, amelyek uniós szinten támogatják a határokon át terjedő veszélyekre és szükséghelyzetekre való reagáláshoz szükséges kapacitás és felkészültség javítását célzó orvosbiológiai kutatásokat és fejlesztést. f)  egyéb olyan programok és eszközök, amelyek uniós szinten támogatják a határokon át terjedő veszélyekre és szükséghelyzetekre való reagáláshoz szükséges kapacitás és felkészültség javítását célzó orvosbiológiai kutatásokat és fejlesztést. Módosítás 141 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A részt vevő országok biztosítják a beszerzett egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó megfelelő készletezést és elosztást. A készletezés és az elosztás főbb részleteit és jellemzőit a nemzeti tervekben kell meghatározni. Módosítás 142 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 b bekezdés (új) (3b)  A Bizottság az átláthatóság elvével összhangban rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet az egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó közös közbeszerzésekről folytatott tárgyalásokról. Módosítás 143 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 c bekezdés (új) (3c)  Az Európai Parlament fenntartja a jogot arra, hogy a hatályos titoktartási szabályoknak megfelelően bármikor ellenőrizze az e cikk szerinti eljárások keretében megkötött összes szerződés cenzúrázatlan tartalmát. Módosítás 144 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 d bekezdés (új) (3d)  A Bizottság és a tagállamok naprakész, hozzáférhető és világos tájékoztatást nyújtanak a fogyasztóknak a közösen beszerzett egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos jogaikról és kötelességeikről, ezen belül a kártérítési felelősség, a jogvédelemhez való hozzáférés és a fogyasztói képviselethez való hozzáférés részleteiről. Módosítás 145 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 e bekezdés (új) (3e)   Amennyiben határokon átterjedő egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó közös közbeszerzési eljárás alkalmazására nem kerül sor, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg egymással az egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó árképzésre és szállítási határidőkre vonatkozó információkat. Módosítás 146 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés (1)  A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett fertőző betegségek és kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyeletével foglalkozó hálózat állandó kommunikációt biztosít a Bizottság, az ECDC és a járványügyi felügyeletért nemzeti szinten felelős illetékes hatóságok között. (1)  A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett fertőző betegségek, többek között a zoonótikus eredetű fertőző betegségek és kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyeletével foglalkozó hálózat állandó kommunikációt biztosít a Bizottság, az ECDC és a járványügyi felügyeletért nemzeti szinten felelős illetékes hatóságok között. Módosítás 147 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) ba)   a fertőző betegségek által az egyéb betegségek esetében a szűrés, a diagnózis, a monitoring, a kezelés és ellátás folyamatosságára gyakorolt hatás nyomon követése; Módosítás 148 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – b b pont (új) bb)   a fertőző betegségek mentális egészségre gyakorolt hatásának nyomon követése; Módosítás 149 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – d pont d)  a betegségek átvitelével kapcsolatos kockázati tényezők, a veszélyeztetett és a célzott megelőző intézkedéseket igénylő népességcsoportok azonosítása; d)  a betegségek átvitelével kapcsolatos kockázati tényezők, a veszélyeztetett és a célzott megelőző intézkedéseket igénylő népességcsoportok azonosítása és monitoringja; Módosítás 150 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – e pont e)  többek között a betegségek elterjedtségével, a komplikációkkal, a kórházi kezeléssel és a halálozással kapcsolatos adatok felhasználásával történő hozzájárulás a fertőző betegségek által a lakosságra nézve jelentett teher felméréséhez; e)  többek között a betegségek elterjedtségével, a komplikációkkal, a kórházi kezeléssel, a halálozással, a mentális egészségre gyakorolt hatással és az egyéb betegségek esetében az elhalasztott szűréssel, diagnózissal, nyomon követéssel, kezeléssel és ellátással kapcsolatos adatok felhasználásával történő hozzájárulás a fertőző betegségek által az egészségügyi rendszerekre és az egészségügyi ellátásra és a lakosságra nézve jelentett teher, valamint ezek társadalmi és gazdasági hatása felméréséhez; Módosítás 151 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új) ha)  a fertőző betegségek diagnosztizálásához, kezeléséhez és nyomon követéséhez szükséges egészségügyi ellenintézkedések előállítását és gyártását érintő globális ellátási lánc gyengeségeinek azonosítása, és tervek készítése azok mérséklésére. Más mechanizmusok, például egy uniós exportellenőrzési mechanizmus, a szabályozási rugalmasság, az együttműködési megállapodások, a vállalatok közötti kötelező vagy önkéntes engedélyezési megállapodások lehetővé tehetik az Unió számára, hogy polgárai és lakosai, valamint a keleti partnerség országaiból, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országokból származó személyek számára megkönnyítse az ellenintézkedésekhez való hozzáférést; Módosítás 152 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új) fa)   a betegség megelőzéséhez, diagnosztizálásához, kezeléséhez és nyomon követéséhez szükséges egészségügyi ellenintézkedések rendelkezésre állására vonatkozó információ. Módosítás 153 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   a (3) bekezdés a) pontjában említett, a tagállamok által közölt információkat legalább NUTS II. szinten jelenteni kell az európai felügyeleti rendszer (TESSy) vagy más platform számára, a 7. cikkel összhangban meghatározott időközönként. Módosítás 154 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 6 bekezdés – 2 a albekezdés (új) Az ECDC támogatja a tagállamokat az egészségügyi válsághelyzetek idején történő adatgyűjtés és adatmegosztás, valamint a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett fertőző betegségek és a kapcsolódó különös egészségi problémák járványügyi felügyeleti hálózatának integrált működésének biztosításában. Az ECDC adott esetben harmadik országok számára is elérhetővé teszi az e területen meglévő szakértelmét. Módosítás 155 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 9 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész (9)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén létrehozza és naprakésszé teszi: (9)  A Bizottság a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következők létrehozása és naprakésszé tétele tekintetében: Módosítás 156 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 9 bekezdés – 1 albekezdés – c pont c)  a járványügyi felügyeleti hálózat működésével kapcsolatos, az (EU) …/… rendelet HL: kérjük, illesszék be az ECDC-rendelet [ISC/2020/12527] számát] 5. cikke alapján kidolgozott eljárásokat. törölve Módosítás 157 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 9 a bekezdés (új) (9a)  A határokon át terjedő egészségügyi veszély súlyossága, újszerűsége vagy a tagállamok közötti gyors terjedése miatti, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 28a. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra. Módosítás 158 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 9 b bekezdés (új) (9b)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén létrehozza és naprakésszé teszi a járványügyi felügyeleti hálózat működésével kapcsolatos, az (EU) …/… rendelet [HL: kérjük, illesszék be az ECDC-rendelet [ISC/2020/12527] számát] 5. cikke alapján kidolgozott eljárásokat. Módosítás 159 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 10 bekezdés (10)  A határokon át terjedő egészségügyi veszély súlyossága, újszerűsége vagy a tagállamok közötti gyors terjedése miatti, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 27. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett veszély esetén alkalmazandó tagállami felügyeleti esetdefiníciók, eljárások és mutatók elfogadása céljából. A fent említett mutatóknak a diagnózisra, a megelőzésre és a kezelésre vonatkozó kapacitás értékelését is támogatniuk kell. (10)  A határokon át terjedő egészségügyi veszély súlyossága, újszerűsége vagy a tagállamok közötti gyors terjedése miatti, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 27. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett veszély esetén alkalmazandó tagállami eljárások elfogadása céljából. Módosítás 160 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés (1)  Az ECDC gondoskodik az adatok kezelésére és automatikus cseréjére szolgáló digitális platform továbbfejlesztéséről annak érdekében, hogy adott esetben valós idejű felügyeletet lehetővé tevő integrált felügyeleti rendszereket hozzon létre a fertőző betegségek megelőzésének és megfékezésének támogatása céljából. (1)  Az ECDC adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzését és az érintettek jogait és szabadságait érintő esetleges kockázatok csökkentését követően gondoskodik az adatok kezelésére és automatikus cseréjére szolgáló digitális platform folyamatos fejlesztéséről annak érdekében, hogy adott esetben valós idejű felügyeletet lehetővé tevő integrált felügyeleti rendszereket hozzon létre a fertőző betegségek megelőzésének és megfékezésének támogatása céljából. Biztosítja a digitális platform emberi felügyeletét és egyedi intézkedéseket hoz a több forrásból származó, torzított vagy hiányos adatok továbbításából eredő kockázatok minimalizálására, valamint az adatminőség felülvizsgálatára vonatkozó eljárásokat hoz létre. A járványügyi felügyeletet uniós és tagállami szinten támogató digitális platformokat és alkalmazásokat a beépített adatvédelem elvének megfelelően kell használni, az (EU) 2018/1725 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése szerint. Módosítás 161 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – a pont a)  lehetővé teszi a felügyeleti és laboratóriumi adatok automatizált gyűjtését, felhasználja az elektronikus egészségügyi dokumentációk információit, médiafigyelést végez, továbbá mesterséges intelligenciát alkalmaz az adatok validálása, elemzése és automatizált jelentése céljából; a)  lehetővé teszi a felügyeleti és laboratóriumi adatok automatizált gyűjtését, felhasználja az elektronikus egészségügyi dokumentációkból és egészségügyi adatbázisokból származó, előzetesen meghatározott és engedélyezett lista releváns egészségügyi adatait, médiafigyelést végez, továbbá az általános adatvédelmi rendelet 22. cikkével összhangban mesterséges intelligenciát alkalmaz az adatok validálása, elemzése és statisztikai jelentése céljából; Módosítás 162 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – b pont b)  lehetővé teszi az információk, adatok és dokumentumok számítógépes kezelését és cseréjét. b)  lehetővé teszi az információk, adatok és dokumentumok számítógépes kezelését és cseréjét, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályok figyelembevételével; Módosítás 163 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) ba)   lehetővé teszi az automatikus értesítést az korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerben, amikor a fertőző betegségek túllépik a 13. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett riasztási küszöbértékeket. Az értesítést az illetékes egészségügyi hatóságnak validálnia kell. Módosítás 164 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy az integrált felügyeleti rendszerbe rendszeresen bevigyék a digitális platformon keresztül továbbított és kicserélt időszerű és teljes körű információkat, adatokat és dokumentumokat. (3)  A tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy az integrált felügyeleti rendszerbe rendszeresen bevigyék a digitális platformon keresztül továbbított és kicserélt időszerű, teljes körű és pontos információkat, adatokat és dokumentumokat. A tagállamok elősegítik e folyamat automatizálását a nemzeti és az uniós felügyeleti rendszer között. Módosítás 165 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés (5)  Járványügyi célból az ECDC-nek hozzáféréssel kell rendelkeznie az olyan digitális infrastruktúrákon keresztül elérhető vagy rendelkezésre bocsátott releváns egészségügyi adatokhoz is, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi adatok kutatási, szakpolitikai döntéshozatali és szabályozási célokra történő felhasználását. (5)  A járványügyi felügyelet céljából az ECDC-nek hozzáféréssel kell rendelkeznie az olyan digitális infrastruktúrákon keresztül elérhető vagy rendelkezésre bocsátott releváns egészségügyi adatokhoz is, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi adatok kutatási, szakpolitikai döntéshozatali és szabályozási célokra történő felhasználását. Az egészségügyi adatokhoz való hozzáférésnek az ECDC által előzetesen meghatározott egyedi és konkrét célokkal arányosnak kell lennie. Módosítás 166 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés – bevezető rész (6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a felügyeleti platform működésére vonatkozóan, amelyek meghatározzák a következőket: (6)  A Bizottság – az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében meghatározott konzultációs eljárás lefolytatását követően – a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a felügyeleti platform működésére vonatkozóan, amelyek meghatározzák a következőket: Módosítás 167 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés – a pont a)  a platformra, így többek között a meglévő nemzeti rendszerekkel való elektronikus adatcserére szolgáló mechanizmusra, az alkalmazandó szabványok azonosítására, az üzenetszerkezetek meghatározására, az adatszótárakra, a protokollok és eljárások megosztására vonatkozó műszaki előírások; a)  a platformra, így többek között a meglévő nemzetközi és nemzeti rendszerekkel való elektronikus adatcserére szolgáló mechanizmusra, az alkalmazandó szabványok azonosítására, az üzenetszerkezetek meghatározására, az adatszótárakra, a protokollok és eljárások megosztására vonatkozó műszaki előírások; Módosítás 168 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés – c pont c)  a platform valamely funkciójának kiesésekor alkalmazandó készenléti rendelkezések; c)  a platform valamely funkciójának kiesésekor alkalmazandó készenléti rendelkezések és biztonságos adatmentések; Módosítás 169 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés – d pont d)  azok az esetek és feltételek, amelyek fennállásakor az érintett harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára részleges hozzáférés adható a platform funkcióihoz, valamint az ilyen hozzáférésre vonatkozó gyakorlati rendelkezések; d)  azok az esetek és feltételek, amelyek fennállásakor az érintett nemzetközi szervezetek számára részleges hozzáférés adható a platform funkcióihoz, valamint az ilyen hozzáférésre vonatkozó gyakorlati rendelkezések, teljes mértékben összhangban az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2016/679 rendelettel, valamint az (EU) 2016/680 irányelvvel; Módosítás 170 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés – f a pont (új) fa)   az adatok tárolására, kezelésére és elemzésére szolgáló infrastruktúra szabványosításának biztosítása. Módosítás 171 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 a bekezdés (új) (6a)   A járványügyi felügyeletet uniós és tagállami szinten támogató digitális platformokat és alkalmazásokat a beépített adatvédelem elvének megfelelően kell használni, az (EU) 2018/1725 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése szerint. Módosítás 172 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés (1)  A népegészségügy területén vagy az e rendelet, illetve a 7. cikkben említett nemzeti tervek végrehajtása szempontjából releváns konkrét népegészségügyi területeken a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján uniós referencialaboratóriumokat jelölhet ki, amelyek támogatják a nemzeti referencialaboratóriumokat a helyes gyakorlatok és a tagállamok általi önkéntes összehangolás előmozdításában a diagnosztika, a tesztelési módszerek, valamint a betegségek egységes tagállami felügyeletéhez és az azokkal kapcsolatos értesítéshez és jelentéstételhez szükséges bizonyos tesztek alkalmazása terén. (1)  A népegészségügy területén vagy az e rendelet, illetve a 7. cikkben említett nemzeti tervek végrehajtása szempontjából releváns konkrét népegészségügyi területeken a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján uniós referencialaboratóriumokat jelölhet ki, amelyek támogatják a nemzeti referencialaboratóriumokat a helyes gyakorlatok és a tagállamok általi összehangolás előmozdításában a diagnosztika, a tesztelési módszerek, valamint a betegségek egységes tagállami felügyeletéhez és az azokkal kapcsolatos értesítéshez és jelentéstételhez szükséges bizonyos tesztek alkalmazása terén. Módosítás 173 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – f pont f)  a járványkitörésekre való reagálással kapcsolatos monitoring, riasztás és támogatás és f)  a járványkitörésekre való reagálással kapcsolatos monitoring, riasztás és támogatás, különösen az újonnan megjelenő kórokozók tekintetében; és Módosítás 174 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés (3)  Az uniós referencialaboratóriumok hálózatát az ECDC működteti és koordinálja. (3)  Az uniós referencialaboratóriumok hálózatát az ECDC működteti és koordinálja a WHO hálózatához tartozó laboratóriumokkal együttműködésben a tevékenységek átfedésének elkerülése érdekében. A hálózat irányítási struktúrája magában foglalja a meglévő nemzeti és regionális referencialaboratóriumokkal és hálózatokkal való együttműködést és koordinációt. Módosítás 175 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   Az (1) bekezdésben említett laboratóriumok hozzájárulnak a bevált gyakorlatok megosztásához és a 13. cikkben említett járványügyi felügyelet javításához. Módosítás 176 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés (4)  Az (1) bekezdésben említett kijelölés nyilvános kiválasztási eljárás alapján történik, korlátozott, legalább ötéves időtartamra szól, és rendszeresen felül kell vizsgálni. A kijelölés meghatározza a kijelölt laboratóriumok felelősségi körét és feladatait. (4)  Az (1) bekezdésben említett kijelölés nyilvános kiválasztási eljárás alapján történik, korlátozott, legalább ötéves időtartamra szól, és rendszeresen felül kell vizsgálni. A Bizottság konzultál a tagállamokkal és az ECDC-vel a kijelölési eljárás feladatmeghatározásának és kritériumainak kidolgozása érdekében. A kijelölés meghatározza a kijelölt laboratóriumok felelősségi körét és feladatait. Laboratóriumok konzorciumai alkalmasak a kijelölésre. Módosítás 177 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés – a pont a)  uniós referencialaboratóriumi minőségükben feladataikat pártatlanul, az összeférhetetlenség kizárásával kell végezniük, és mindenekelőtt nem lehetnek olyan helyzetben, amely akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolhatná szakmai magatartásuk pártatlanságát; a)  uniós referencialaboratóriumi minőségükben feladataikat pártatlanul, az összeférhetetlenség kizárásával kell végezniük, és mindenekelőtt nem lehetnek olyan helyzetben, amely akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolhatná szakmai magatartásuk pártatlanságát; Különös figyelmet kell fordítani a jogvédett tesztekre és módszerekre, amelyek a laboratóriumok tulajdonát képezhetik; Módosítás 178 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)   Az európai felügyeleti rendszert (TESSy) a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély ad hoc monitoringjára kell használni. Módosítás 179 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés Az összegyűjtött adatok összehasonlíthatóságának és összeegyeztethetőségének uniós szintű biztosítása érdekében a Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az ad hoc monitoringhoz felhasználandó esetdefiníciókat. Az összegyűjtött adatok összehasonlíthatóságának és összeegyeztethetőségének uniós szintű biztosítása érdekében a Bizottság szükség esetén, a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az ad hoc monitoringhoz felhasználandó esetdefiníciókra vonatkozóan. Módosítás 180 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. törölve Módosítás 181 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés A határokon át terjedő egészségügyi veszély súlyossága vagy a tagállamok közötti gyors terjedése miatti, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 27. cikk (3) bekezdésében említett sürgősségi eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja vagy naprakésszé teheti az első albekezdésben említett esetdefiníciókat. A határokon át terjedő egészségügyi veszély súlyossága, újszerűsége vagy a tagállamok közötti gyors terjedése miatti, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 28a. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra. Módosítás 182 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés (1)  A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer állandó kommunikációt biztosít a Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok között a készültség, a korai figyelmeztetés és a gyorsreagálás, a riasztás, a népegészségügyi kockázatokkal kapcsolatos értékelés, valamint a népegészség védelme érdekében adott esetben meghozandó intézkedések meghatározása céljából. (1)  A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer állandó kommunikációt biztosít a Bizottság, az ECDC és az illetékes nemzeti hatóságok között a készültség, a korai figyelmeztetés és a gyorsreagálás, a riasztás, a népegészségügyi kockázatokkal kapcsolatos értékelés, valamint a népegészség védelme érdekében adott esetben meghozandó intézkedések meghatározása céljából. Módosítás 183 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer kezelése és használata során személyes adatok cseréjére kerül sor azokban a konkrét esetekben, amikor a vonatkozó jogi aktusok így rendelkeznek. Ez az alábbiakat foglalja magában: A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer kezelése és operatív használata során személyes adatok cseréjére kerül sor azokban a konkrét esetekben, amikor a vonatkozó jogi aktusok így rendelkeznek. Ez az alábbiakat foglalja magában: Módosítás 184 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés Az ECDC folyamatosan frissíti a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert, lehetővé téve a modern technológiák, például a digitális mobilalkalmazások, a mesterségesintelligencia-modellek, az űralkalmazások vagy az automatizált kontaktkövetésre szolgáló egyéb technológiák használatát, a tagállamok által kifejlesztett kontaktkövetési technológiákra építve. Az ECDC folyamatosan frissíti a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert, lehetővé téve a modern technológiák, például a digitális mobilalkalmazások, a mesterségesintelligencia-modellek, az űralkalmazások vagy az automatizált kontaktkövetésre szolgáló egyéb technológiák használatát, a tagállamok vagy az Unió által kifejlesztett kontaktkövetési technológiákra építve, kizárólag a világjárvány leküzdése céljából, és amennyiben megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak bizonyul, valamint az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv teljes mértékű betartásával. Módosítás 185 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új) Az adatminőség és a következetesség biztosítása érdekében a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer megbízható, pontos és interoperábilis adatfolyamatokat hajt végre a tagállamokkal. Az ECDC egyeztetést folytat a tagállamokkal ezen adatcsere-eljárások során, az adatigény értékelésétől kezdve, a továbbításon és a gyűjtésen keresztül az adatok aktualizálásáig és értelmezéséig, így biztosítva a Bizottság, az ECDC és az illetékes nemzeti és regionális szervek közötti szoros együttműködést. Módosítás 186 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)   Az ECDC fejleszti és javítja a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert, hogy fokozza az információgyűjtés és az elemzések automatizálását, korszerűsítse az értesítések kategorizálását és csökkentse a nyílt szöveges kommunikációt, csökkentse az adminisztratív terheket és javítsa az értesítések szabványosítását. Módosítás 187 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 b bekezdés (új) (2b)   A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert fejleszteni kell a bürokratikus terhek és a párhuzamos értesítések csökkentése érdekében. Lehetővé kell tennie az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy értesítsék a WHO-t Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 6. cikke szerinti nemzetközi horderejű népegészségügyi szükséghelyzetekről, és a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerbe is bevigyék ezt az információt és automatikusan riasztást adjanak ki a rendszerben. Módosítás 188 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 4 bekezdés (4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén megállapítja a más uniós szintű riasztási rendszerekkel folytatott információcserére – többek között a személyes adatok cseréjére – vonatkozó eljárásokat, így biztosítva a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer megfelelő működését, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültségre, monitoringra, korai előrejelzésre és az ellenük való küzdelemre szolgáló meglévő struktúrák és mechanizmusok keretében végzett tevékenységek közötti átfedések és az egymással ellentétes tevékenységek elkerülését. (4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén megállapítja a más uniós és nemzetközi szintű riasztási rendszerekkel folytatott információcserére – többek között a személyes adatok cseréjére – vonatkozó eljárásokat, így biztosítva a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer megfelelő működését, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos készültségre, monitoringra, korai előrejelzésre és az ellenük való küzdelemre szolgáló meglévő struktúrák és mechanizmusok keretében végzett tevékenységek közötti átfedések és az egymással ellentétes tevékenységek elkerülését. Módosítás 189 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)   A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer képesnek kell lennie arra, hogy automatikusan információkat gyűjtsön más fontos adatbázisokból, például környezeti adatokból, éghajlati adatokból, öntözési adatokból és más, a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély szempontjából releváns adatokból, amelyek megkönnyíthetik a potenciális egészségügyi veszélyek kockázatának megértését és mérséklését. Módosítás 190 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés (2)  Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 6. cikke szerinti nemzetközi horderejű népegészségügyi szükséghelyzetekről értesítik a WHO-t, legkésőbb ezen értesítéssel egyidejűleg riasztást adnak ki a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerben is, amennyiben a szóban forgó veszély az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében foglaltak közé tartozik. (2)  Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 6. cikke szerinti nemzetközi horderejű népegészségügyi szükséghelyzetekről a 18. cikk (2b) bekezdésében említettek szerint értesítik a WHO-t, ezen értesítéssel egyidejűleg riasztást adnak ki a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerben is, amennyiben a szóban forgó veszély az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében foglaltak közé tartozik. Módosítás 191 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – f pont f)  népegészségügyi kockázatok; f)  népegészségügyi kockázatok, különösen a veszélyeztetett csoportokra nézve, beleértve – amennyire lehetséges – a jelentős nem fertőző betegségekre gyakorolt hatásukat; Módosítás 192 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – h pont h)  a népegészségügyi intézkedéseken kívüli egyéb intézkedések; h)  a népegészségügyi intézkedéseken kívüli egyéb multiszektorális intézkedések; Módosítás 193 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – i a pont (új) ia)   a meglévő és potenciális termelési helyszínek, azzal az egyetlen céllal, hogy az Unió feltérképezhesse a stratégiai termelési kapacitásokat az Unió egésze számára; Módosítás 194 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – j pont j)  határokon átnyúló szükséghelyzeti segítségnyújtásra vonatkozó kérések és felajánlások; j)  határokon átnyúló szükséghelyzeti segítségnyújtásra vonatkozó kérések és felajánlások, például a betegek átszállítása vagy az egészségügyi ellátásban részt vevő személyzet biztosítása valamely tagállam által egy másik tagállam számára, különösen a szomszédos régiók határ menti területein; Módosítás 195 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)   A tagállamok frissítik a (3) bekezdésben említett információkat, amint új adatok állnak rendelkezésre. Módosítás 196 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  Ha azt az uniós szintű reagálás koordinálása megköveteli, a 19. cikk szerinti riasztás kiadása esetén a Bizottság saját kezdeményezésére vagy a 21. cikkben említett Egészségügyi Biztonsági Bizottság felkérésére a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül haladéktalanul az illetékes nemzeti hatóságok és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság rendelkezésére bocsát egy kockázatértékelést, amely a népegészségügyi veszély potenciális súlyosságára vonatkozik, beleértve a lehetséges népegészségügyi intézkedéseket is. E kockázatértékelést a következőknek kell elvégezniük: (1)  Ha azt az uniós szintű reagálás koordinálása megköveteli, a 19. cikk szerinti riasztás kiadása esetén a Bizottság saját kezdeményezésére vagy a 21. cikkben említett Egészségügyi Biztonsági Bizottság felkérésére a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül haladéktalanul az illetékes nemzeti hatóságok és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság rendelkezésére bocsát egy kockázatértékelést – többek között az érintett lakosság mentális egészségével kapcsolatos kockázatértékelést –, amely a népegészségügyi veszély potenciális súlyosságára vonatkozik, beleértve a lehetséges népegészségügyi intézkedéseket is. E kockázatértékelést a következőknek kell elvégezniük: Módosítás 197 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  az ECDC-nek az (EU) …/… rendelet [HL: kérjük, illesszék be az ECDC-rendelet [ISC/2020/12527] számát] 8a. cikkével összhangban, amennyiben a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett veszélyről – ideértve a fertőző betegségek által potenciálisan érintett emberi eredetű anyagok: vér, szervek, szövetek és sejtek esetét – vagy a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett veszélyről van szó; és/vagy a)  az ECDC-nek az (EU) …/… rendelet [HL: kérjük, illesszék be az ECDC-rendelet [ISC/2020/12527] számát] 8a. cikkével összhangban, amennyiben a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett veszélyről – ideértve a fertőző betegségek által potenciálisan érintett emberi eredetű anyagok, például vér, szervek, szövetek és sejtek esetét – vagy a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett veszélyről van szó; és/vagy Módosítás 198 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) aa)   az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az (EU) 2021/... rendelet [beillesztendő az EMA-ról szóló felülvizsgált rendelet [2020/0321(COD)] száma] 1. cikkével összhangban, amennyiben hibás egészségügyi termékkel kapcsolatos veszélyről van szó, vagy ha az emberi felhasználásra szánt egészségügyi termékek és az orvostechnikai eszközök hiánya miatt a veszély súlyosbodik; és/vagy Módosítás 199 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új) fa)   az egészségügyi termékek készletfelhalmozásával foglalkozó uniós vagy nemzeti szervezeteknek. Módosítás 200 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés (2)  A kockázatértékelést saját megbízatásának keretei között végző ügynökség vagy szerv kérésére az (1) bekezdésben említett ügynökségek és szervek indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre bocsátanak minden rendelkezésükre álló releváns információt és adatot. (2)  A kockázatértékelést saját megbízatásának keretei között végző ügynökség vagy szerv kérésére az (1) bekezdésben említett ügynökségek és szervek indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre bocsátanak minden rendelkezésükre álló releváns információt, adatot és szakismeretet. Az ügynökséget vagy szervet az általa végzett kockázatértékelés során „vezető” ügynökségnek kell kijelölni a (3) bekezdéssel összhangban. Az ügynökség vagy szerv biztosítja, hogy figyelembe veszi az (1) bekezdésben említett más ügynökségektől vagy szervektől kapott információkat vagy szakismeretet. Módosítás 201 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés Amennyiben olyan kockázatértékelésre van szükség, amely részben vagy egészben kívül esik az (1) bekezdésben említett ügynökségek megbízatásán, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság felkérésére ad hoc kockázatértékelést bocsát rendelkezésre, feltéve, hogy arra szükség van az uniós szintű reagálás koordinálásához. Amennyiben olyan kockázatértékelésre van szükség, amely részben vagy egészben kívül esik az (1) bekezdésben említett ügynökségek megbízatásán, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság felkérésére ad hoc kockázatértékelést bocsát rendelkezésre, feltéve, hogy arra szükség van az uniós szintű reagálás koordinálásához. Amennyiben a szükséges kockázatértékelés az (1) bekezdésben említettek közül több ügynökség hatáskörébe tartozik, a Bizottság kijelöl egy vezető ügynökséget, amely felelős a kockázatértékelésnek a többi érintett ügynökséggel együttműködésben történő elvégzéséért, valamint határidőt állapít meg az értékelés ügynökség által történő benyújtására vonatkozóan. Módosítás 202 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren, valamint adott esetben az azzal összekapcsolt riasztási rendszereken keresztül haladéktalanul megküldi a kockázatértékelést az illetékes nemzeti hatóságoknak. Amennyiben a kockázatértékelést nyilvánosságra kell hozni, az illetékes nemzeti hatóságok még a közzététel előtt megkapják. A Bizottság a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren, valamint adott esetben az azzal összekapcsolt riasztási rendszereken keresztül haladéktalanul megküldi a kockázatértékelést az illetékes nemzeti hatóságoknak. Amennyiben a kockázatértékelést nyilvánosságra kell hozni, az illetékes nemzeti hatóságok még a közzététel előtt megkapják a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren és az Egészségügyi Biztonsági Bizottságon keresztül. Módosítás 203 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés A kockázatértékelés során adott esetben figyelembe kell venni az egyéb szervezetek, különösen a WHO által nemzetközi horderejű népegészségügyi szükséghelyzetben szolgáltatott releváns információkat. A kockázatértékelés során adott esetben figyelembe kell venni a népegészségügyi szakemberek és egyéb szervezetek, különösen a WHO által nemzetközi horderejű népegészségügyi szükséghelyzetben szolgáltatott releváns információkat. Módosítás 204 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  a kockázatokra vonatkozó és válsághelyzeti kommunikáció, amelyet a tagállami szükségletekhez és körülményekhez kell igazítani, és amelynek célja, hogy az Unióban a nyilvánosság és az egészségügyi szakemberek következetes és koordinált tájékoztatásban részesüljenek; b)  a kockázatokra vonatkozó és válsághelyzeti kommunikáció, amelyet a tagállami szükségletekhez és körülményekhez kell igazítani, és amelynek célja, hogy az Unióban a nyilvánosság, az egészségügyi szakemberek és a népegészségügyi szakemberek következetes és koordinált tájékoztatásban részesüljenek; Módosítás 205 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  vélemények és iránymutatások elfogadása, többek között a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek megelőzésére és megfékezésére irányuló konkrét tagállami válaszintézkedésekkel kapcsolatban. c)  vélemények és ajánlások elfogadása, többek között a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek megelőzésére és megfékezésére irányuló konkrét tagállami válaszintézkedésekkel kapcsolatban. Módosítás 206 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) ca)   koordináció az érintett érdekelt harmadik felekkel (például a releváns egészségügyi ellenintézkedések gyártóival), hogy a riasztásra való gyors reagálás érdekében megfelelő válaszlépéseket találjanak és mérlegeljenek. Módosítás 207 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés (2)  Amennyiben egy tagállam népegészségügyi intézkedéseket kíván hozni egy határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély kezelése érdekében, az intézkedések elfogadása előtt tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot, és konzultál azokkal az intézkedések jellegéről, céljáról és hatályáról, kivéve, ha a népegészség védelme annyira sürgős, hogy azonnali intézkedésekre van szükség. (2)  Amennyiben egy tagállam népegészségügyi intézkedéseket kíván hozni egy határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély kezelése érdekében, vagy meg akarja ezen intézkedéseket szüntetni, az intézkedések elfogadása vagy megszüntetése előtt tájékoztatást, konzultációt és koordinációt folytat a többi tagállammal, különösen a szomszédos tagállamokkal, a Bizottsággal és az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal az intézkedések jellegéről, céljáról és hatályáról, valamint összehangolja azokkal az intézkedéseket, kivéve, ha a népegészség védelme annyira sürgős, hogy azonnali intézkedésekre van szükség. Módosítás 208 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 3 bekezdés (3)  Ha egy tagállam sürgősséggel kíván népegészségügyi intézkedéseket hozni valamely határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély megjelenése vagy újbóli megjelenése esetén, az intézkedések elfogadása után köteles haladéktalanul tájékoztatni a többi tagállamot és a Bizottságot az intézkedések jellegéről, céljáról és hatályáról. (3)  Ha egy tagállam sürgősséggel kíván népegészségügyi intézkedéseket hozni valamely határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély megjelenése vagy újbóli megjelenése esetén, az intézkedések elfogadása után köteles – különösen határokon átnyúló régiókban – haladéktalanul tájékoztatni a többi tagállamot, az érintett regionális hatóságokat, a Bizottságot és az Egészségügyi Biztonsági Bizottságot az intézkedések jellegéről, céljáról és hatályáról. Módosítás 209 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   Egy adott tagállamban a nemzeti reagálási képességeket meghaladó, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély esetén e tagállam az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban1a meghatározott Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központon keresztül más tagállamoktól is segítséget kérhet. ___________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról. Módosítás 210 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – c pont c)  az adott veszélyhez kapcsolódó népegészségügyi kockázatokkal arányosnak kell lenniük, elkerülve különösen a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának szükségtelen korlátozását. c)  az adott veszélyhez kapcsolódó népegészségügyi kockázatok tekintetében szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lenniük, elkerülve különösen a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok, szabadságok és alapelvek szükségtelen korlátozását, és ösztönözniük kell az intézkedések tagállamok közötti koordinációját; Módosítás 211 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új) ca)   időben korlátozottnak kell lenniük, és meg kell szűnniük, amint az a), b) és c) pontban foglalt valamelyik alkalmazandó feltétel már nem teljesül; Módosítás 212 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – c b pont (új) cb)  figyelembe kell venniük az egységes piac szokásos működésének szükségességét, különösen az élelmiszerek és az egészségügyi ellenintézkedések szabad mozgását biztosító zöld sávok meglétét. Módosítás 213 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 3 bekezdés (3)  Egy adott népegészségügyi szükséghelyzet uniós szintű elismerését megelőzően, a Bizottságnak kapcsolatba kell lépnie a WHO-val, hogy megossza vele a Bizottságnak a járvány kitörésére vonatkozó helyzetelemzését, és tájékoztassa a WHO-t arról, hogy ilyen határozatot kíván elfogadni. (3)  Egy adott népegészségügyi szükséghelyzet uniós szintű elismerését megelőzően, a Bizottságnak kapcsolatba lép a WHO-val, hogy megossza vele a Bizottságnak a járvány kitörésére vonatkozó helyzetelemzését, és tájékoztassa a WHO-t arról, hogy ilyen határozatot kíván elfogadni. Módosítás 214 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Módosítás 215 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  A Bizottság a népegészségügyi szükséghelyzetek uniós szintű hivatalos elismerése céljából a létrehozza a népegészségügyi szükséghelyzetekkel foglalkozó tanácsadó bizottságot (a továbbiakban: tanácsadó bizottság), amely a Bizottság kérésére tanácsot ad annak a következőkkel kapcsolatban: (1)  A Bizottság az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal konzultálva a népegészségügyi szükséghelyzetek uniós szintű hivatalos elismerése céljából a létrehozza a népegészségügyi szükséghelyzetekkel foglalkozó tanácsadó bizottságot (a továbbiakban: tanácsadó bizottság), amely a Bizottság vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság kérésére tanácsot ad annak a következőkkel kapcsolatban: Módosítás 216 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – c pont – ii pont ii.  az adott veszély megfékezése és kezelése, valamint hatásának leküzdése érdekében meghozott vagy meghozandó intézkedések jelentős hiányosságainak, következetlenségeinek, illetve elégtelenségeinek azonosítása és csökkentése, többek között a klinikai irányítás és ellátás, a nem gyógyszeres ellenintézkedések és a népegészségügyi kutatási igények terén; ii.  az adott veszély megfékezése és kezelése, valamint hatásának leküzdése érdekében meghozott vagy meghozandó intézkedések jelentős hiányosságainak, következetlenségeinek, illetve elégtelenségeinek azonosítása és csökkentése, többek között a klinikai irányítás és ellátás és a népegészségügyi kutatási igények terén; Módosítás 217 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – c pont – ii a pont (új) iia.  az EMA-val az (EU) .../... rendelettel [HL: Kérjük, illesszék be az EMA-rendelet számát] összhangban konzultálva, az ellátási láncok stabilitása és az érintett betegség diagnosztizálásához, kezeléséhez és nyomon követéséhez szükséges egészségügyi ellenintézkedések előállításában és gyártásában részt vevő orvosi ellátási láncok termelési kapacitása; Módosítás 218 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 2 bekezdés (2)  A tanácsadó bizottság független szakértőkből áll, akiket a Bizottság választ ki a felmerülő konkrét veszély szempontjából leginkább releváns szakterületek és tapasztalatok alapján. A bizottságnak multidiszciplináris összetétellel kell rendelkeznie, hogy orvosbiológiai, viselkedéstani, társadalmi, gazdasági, kulturális és nemzetközi vonatkozású kérdésekben is képes legyen tanácsokkal szolgálni. Az ECDC és az EMA képviselői megfigyelőként vesznek részt a tanácsadó bizottságban. Az adott veszély szempontjából releváns más uniós szervek vagy ügynökségek képviselői szükség szerint megfigyelőként vesznek részt a bizottságban. A Bizottság speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket hívhat meg a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban, hogy azok eseti jelleggel részt vegyenek a tanácsadó bizottság munkájában. (2)  A tanácsadó bizottság független szakértőkből, az egészségügyi dolgozók és a gondozók képviselőiből és a civil társadalom képviselőiből áll, akiket a Bizottság választ ki a felmerülő konkrét veszély szempontjából leginkább releváns szakterületek és tapasztalatok alapján. A bizottságnak multidiszciplináris összetétellel kell rendelkeznie, hogy egészségügyi, orvosbiológiai, viselkedéstani, társadalmi, gazdasági, kutatási, fejlesztési, gyártási, kulturális, szállítási és nemzetközi vonatkozású kérdésekben is képes legyen tanácsokkal szolgálni. Az ECDC és az EMA képviselői aktívan részt vesznek a tanácsadó bizottságban. Az adott veszély szempontjából releváns más uniós szervek vagy ügynökségek képviselői szükség szerint megfigyelőként vesznek részt a bizottságban. A Bizottság vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket és érdekelt feleket hívhat meg a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban, hogy azok eseti jelleggel részt vegyenek a tanácsadó bizottság munkájában. A Bizottság közzéteszi a tanácsadó bizottság tagjaiként kiválasztott szakértők nevét, valamint a kinevezésüket indokoló szakmai és/vagy tudományos hátterüket. Módosítás 219 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A Bizottság a honlapján közzéteszi a tanácsadó bizottság tagjainak listáját és kinevezésüket alátámasztó képesítéseket. Lehetőség szerint biztosítani kell a tagság földrajzi kiegyensúlyozottságát. A tagság a közérdeket szem előtt tartva és függetlenül jár el. A tagok érdekeltségi nyilatkozatot és kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek. Ezekben a nyilatkozatokban meg kell jelölni minden olyan tevékenységet, beosztást, körülményt vagy bármely más tényt, amely közvetlen vagy közvetett érdekeltséget vonhat maga után, annak érdekében, hogy azonosítani lehessen azokat az érdekeltségeket, amelyek az érintett szakértő függetlenségét sérthetik. Módosítás 220 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 3 bekezdés (3)  A tanácsadó bizottság indokolt esetben a Bizottság vagy valamely tagállam kérésére tartja üléseit. (3)  A tanácsadó bizottság indokolt esetben a Bizottság, az Egészségügyi Biztonsági Bizottság vagy valamely tagállam kérésére tartja üléseit. Módosítás 221 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 6 bekezdés (6)  A tanácsadó bizottság megállapítja eljárási szabályzatát, beleértve a szükséghelyzetek kihirdetésére és megszüntetésére, valamint az ajánlások elfogadására és a szavazásra vonatkozó szabályokat is. Az eljárási szabályzat a Bizottság kedvező véleményének kézhezvételét követően lép hatályba. (6)  A tanácsadó bizottság megállapítja eljárási szabályzatát, beleértve a szükséghelyzetek kihirdetésére és megszüntetésére, valamint az ajánlások elfogadására és a szavazásra vonatkozó szabályokat is. Az eljárási szabályzat a Bizottság és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság által alkotott kedvező vélemény kézhezvételét követően lép hatályba. Módosítás 222 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 6 a bekezdés (új) (6a)   A tanácsadó bizottság jegyzőkönyvei nyilvánosak. Módosítás 223 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 6 b bekezdés (új) (6b)   A tanácsadó bizottság a nemzeti tanácsadó szervekkel szorosan együttműködve dolgozik. Módosítás 224 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  az egészségügyi ellenintézkedések hiányainak nyomon követésére, az ellenintézkedések kidolgozására, az azokkal kapcsolatos beszerzésekre, az ellenintézkedések irányítására és bevezetésére szolgáló mechanizmusok; b)  az egészségügyi ellenintézkedések hiányainak nyomon követésére, az egészségügyi ellenintézkedések kidolgozására, gyártására, beszerzésére, irányítására, tárolására, elosztására, telepítésére és az ellátás biztonságát garantáló intézkedésekre szolgáló mechanizmusok; Módosítás 225 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  az ECDC által nyújtott támogatások aktiválása az (EU) …/… rendeletben említettek szerint [HL: Kérjük, illesszék be az ECDC-rendelet [ISC/2020/12527] számát] az EU egészségügyi munkacsoportjának mozgósítása és bevetése érdekében. c)  az ECDC által nyújtott támogatások aktiválása az (EU) …/… rendeletben említettek szerint [HL: Kérjük, illesszék be az ECDC-rendelet [ISC/2020/12527] számát] az EU egészségügyi munkacsoportjának mozgósítása és bevetése érdekében és különösen a tagállamokban rendelkezésre álló intenzív osztályok férőhelyeinek számát tartalmazó jegyzék létrehozása a betegek határokon átnyúló esetleges áthelyezése céljából; Módosítás 226 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) ca)   uniós exportellenőrzési mechanizmus, amelynek célja, hogy az Unió garantálni tudja az időben történő és hatékony hozzáférést az ellenintézkedésekhez; Módosítás 227 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új) cb)  kivételes esetekben az e rendelet 25a. cikkében említett zöld sávok. Módosítás 228 Rendeletre irányuló javaslat 25 a cikk (új) 25a. cikk Zöld sávok (1)  A világjárvánnyal összefüggő népegészségügyi szükséghelyzet 23. cikk (1) bekezdése értelmében történő elismerését követően a Bizottság határkorlátozások esetén zöld sávokat hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy az alapvető áruk, az egészségügyi ellenintézkedések és a határ menti ingázók szabadon mozoghassanak a belső piacon. (2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse az (1) bekezdésben említett zöld sávok létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel. (3)  A tagállamok népegészségügyi szükséghelyzet idején kizárólag az EUMSZ 36. cikkében meghatározott esetekben tilthatják meg vagy korlátozhatják az egészségügyi ellenintézkedések kivitelét azzal a feltétellel, hogy ehhez beszerzik a Bizottság előzetes engedélyét. (4)  A Bizottság a kérelem benyújtásától számított öt napon belül határoz az előzetes engedély iránti kérelemről. Amennyiben a Bizottság az említett időtartamon belül nem hoz döntést, úgy a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni. Módosítás 229 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés (1)  A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszernek olyan szelektív üzenetküldő funkciót kell tartalmaznia, amely lehetővé teszi, hogy a személyes – többek között kontakt- és egészségügyi – adatokat kizárólag az adott kontaktkövetési intézkedésekben érintett illetékes nemzeti hatóságok részére adják át. A szelektív üzenetküldő funkciót úgy kell kialakítani és működtetni, hogy biztosítva legyen a személyes adatok kezelésének biztonsága és jogszerűsége, valamint az uniós szintű kontaktkövetési rendszerekhez való kapcsolódás. (1)  A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszernek olyan szelektív üzenetküldő funkciót kell tartalmaznia, amely lehetővé teszi, hogy a személyes – többek között kontakt- és egészségügyi – adatokat kizárólag az adott kontaktkövetési intézkedésekben érintett illetékes nemzeti hatóságok részére adják át. A szelektív üzenetküldő funkciót az adatminimalizálás, valamint a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elvét tiszteletben tartva kell kialakítani és úgy kell működtetni, hogy biztosítva legyen a személyes adatok kezelésének biztonsága és jogszerűsége, valamint az uniós szintű kontaktkövetési rendszerekhez való kapcsolódás. Módosítás 230 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 5 bekezdés (5)  Személyes adatok cseréjére az automatizált kontaktkövetés összefüggésében, kontaktkövető alkalmazások használatával is sor kerülhet. (5)  Személyes adatok cseréjére az automatizált kontaktkövetés összefüggésében, kontaktkövető alkalmazások használatával is sor kerülhet, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (általános adatvédelmi rendelet)1a teljes összhangban. __________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). Módosítás 231 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész (6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a következőket: (6)  A Bizottság – az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében meghatározott előzetes konzultációs eljárást követően – a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan: Módosítás 232 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – b pont b)  a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszernek az uniós szintű kontaktkövető rendszerekkel való összekapcsolására vonatkozó eljárások; b)  a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszernek az uniós és nemzetközi szintű kontaktkövető rendszerekkel való összekapcsolására vonatkozó eljárások; Módosítás 233 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – d pont d)  az automatizált kontaktkövető alkalmazások által szolgáltatott adatok kezelésének módozatai és ezen alkalmazások interoperabilitása, valamint azok az esetek és feltételek, amikor és amelyek mellett harmadik országok hozzáférést kaphatnak a kontaktkövetéssel kapcsolatos interoperabilitási lehetőségekhez, továbbá az ilyen hozzáférésre vonatkozó gyakorlati szabályok. d)  az automatizált kontaktkövető alkalmazások által szolgáltatott adatok kezelésének módozatai és ezen alkalmazások interoperabilitása, valamint azok az esetek és feltételek, amikor és amelyek mellett harmadik országok hozzáférést kaphatnak a kontaktkövetéssel kapcsolatos interoperabilitási lehetőségekhez, továbbá az ilyen hozzáférésre vonatkozó gyakorlati szabályok, teljes mértékben összhangban az EUDPR rendelettel és a Bíróság alkalmazandó ítélkezési gyakorlatával; Módosítás 234 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új) da)   a személyes adatoknak a javasolt informatikai eszközökkel és rendszerekkel történő kezelésében részt vevő szereplők szerepének részletes leírása. Módosítás 235 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. törölve Módosítás 236 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottságnak a 8. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól …-tól/-től [az alap-jogiaktus hatálybalépésének időpontja vagy a társjogalkotók által megállapított bármely más időpont] kezdődő hatállyal. (2)  A Bizottságnak a 8. cikk (3) bekezdésében, a 13. cikk (9) bekezdésében, a 14. cikk (6) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 25a. cikk (2) bekezdésében és a 26. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ...-tól/-től [az alap-jogiaktus hatálybalépésének időpontja vagy a társjogalkotók által megállapított bármely más időpont] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A hatáskör-átruházás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. Módosítás 237 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 3 bekezdés (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (3) bekezdésében, a 13. cikk (9) bekezdésében, a 14. cikk (6) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 25a. cikk (2) bekezdésében és a 26. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Módosítás 238 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 6 bekezdés (6)  A 8. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. (6)  A 8. cikk (3) bekezdése, a 13. cikk (9) bekezdése, a 14. cikk (6) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése és a 26. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. Módosítás 239 Rendeletre irányuló javaslat 28 a cikk (új) 28a. cikk Sürgősségi eljárás (1)  Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait. (2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 28. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust. Módosítás 240 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés 2025-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelést a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó bizottsági iránymutatásoknak megfelelően kell elvégezni. Az értékelésnek ki kell terjednie különösen a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer és a járványügyi felügyeleti hálózat működésének értékelésére, valamint a reagálásnak az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal való koordinálására. 2025-ig, majd azt követően háromévente a Bizottság elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelést a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó bizottsági iránymutatásoknak megfelelően kell elvégezni. Az értékelésnek ki kell terjednie különösen a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer és a járványügyi felügyeleti hálózat működésének értékelésére, valamint a reagálásnak az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal való koordinálására, továbbá a rendeletnek az egységes piac megfelelő működésére gyakorolt hatására a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély megjelenése esetén. Módosítás 241 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 a bekezdés (új) Az előző bekezdésben említett értékelés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be e rendelet módosítása céljából.