Az Európai Parlament 2021. november 23-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0392 – C8-0248/2018 – 2018/0216(COD))

P9_TA(2021)0456 A8-0200/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0392),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0248/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1979-es csatlakozási okmányra és különösen az ahhoz mellékelt, gyapotról szóló 4. jegyzőkönyv (6) bekezdésére,

–  tekintettel a francia Nemzetgyűlés által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel a Számvevőszék 2018. október 25-i véleményére(3),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. július 23-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0200/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(4);

2.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, valamint a Parlament és a Tanács együttes nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában tesznek közzé;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában tesznek közzé;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. november 23-án került elfogadásra a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/...európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/2115 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament nyilatkozata az Európai Tanácsnak a közös agrárpolitika jogalkotási elemei tekintetében betöltött szerepéről

Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetéseiben határozatokat hozott a közös agrárpolitika egyes olyan jogalkotási elemeiről, amelyekről a Szerződésekkel összhangban rendes jogalkotási eljárás keretében kellett volna határozni. Az Európai Parlament úgy véli, hogy ezek az egyoldalú kezdeményező határozatok elfogadhatatlanok, és sértik az Európai Parlament mint a Tanáccsal egyenrangú társjogalkotó jogait.

Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ezért nem volt hajlandó érdemi tárgyalásokat kezdeni az Európai Parlamenttel ezekről az elemekről, azzal az indokkal, hogy azokról az Európai Tanács már határozott.

Az Európai Parlament megjegyzi különösen azt, hogy a Tanács nem kezdett érdemi tárgyalásokat a 17. cikkben foglalt, a felső határ megállapítására és a fokozatos csökkentésre vonatkozó rendelkezésekről, valamint a közvetlen kifizetések és az EMVA-előirányzatok kiosztása közötti, a 96. cikkben meghatározott rugalmasságról, és úgy véli, hogy az említett cikkekről folytatott tárgyalások eredménye nem kielégítő.

Az Európai Parlament mély sajnálatát fejezi ki a Tanács megközelítése miatt, és úgy véli, hogy az aláássa a rendes jogalkotási eljárás megfelelő működését. Az Európai Parlament ezért ragaszkodik ahhoz, hogy ez a rendes jogalkotási eljárás keretében folytatott jövőbeli tárgyalások során ne ismétlődjön meg.

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a közös agrárpolitika a szociális dimenziójáról

Az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a szociális feltételrendszer valamennyi tagállam által való alkalmazásának első két éve után két évvel készítendő tanulmány révén kísérje figyelemmel a mechanizmusnak a munkavállalók körülményeire és a szankciórendszer működésére gyakorolt hatását, és adott esetben terjesszen elő javaslatokat a KAP szociális dimenziójának erősítésére.

A Bizottság 2025-ig értékelni fogja, hogy megvalósítható-e a munkavállalók szabad mozgásáról szóló 492/2011/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a XX. mellékletbe való belefoglalása, és adott esetben javaslatokat terjeszt elő erre vonatkozóan.

A Bizottság nyilatkozata Belgium azon lehetőségéről, hogy két KAP stratégiai tervet nyújtson be

Tekintettel a KAP stratégiai tervről szóló rendelet 104. cikkének társjogalkotók által elfogadott rendelkezéseire, valamint figyelembe véve Belgium sajátos alkotmányos keretét, a Bizottság megerősíti annak elfogadását, hogy Belgium mindkét érintett szövetségi egységére vonatkozóan külön KAP stratégiai tervet nyújt be. Ez nem érinti és nem módosítja Belgiumnak a KAP stratégiai tervről szóló rendelet szerinti jogi kötelezettségeit.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 214. o. (2) HL C 86., 2019.3.7., 173. o. (3) HL C 41., 2019.2.1., 1. o. (4) Ez az álláspont lép a 2020. október 23-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0287).

Az Európai Parlament 2021. november 23-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0393 – C8-0247/2018 – 2018/0217(COD))

P9_TA(2021)0457 A8-0199/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0393),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, valamint 322. cikke (1) bekezdésének (a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0247/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

‒  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 2018. október 25-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(2),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(3),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. július 23-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 40. cikkére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0199/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(4);

2.  jóváhagyja ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, valamint a Parlament és a Bizottság, továbbá a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában tesznek közzé;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában tesznek közzé;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. november 23-án került elfogadásra a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezésérőlszóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/2116 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament nyilatkozata a közös agrárpolitika végrehajtásáról és átláthatóságáról

A közös agrárpolitika (KAP) új jogi kerete nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a nemzeti stratégiai tervek kidolgozása és végrehajtása terén. Ez lehetővé teszi a helyi igényekhez való igazodást, miközben továbbra is biztosítja, hogy a végső kedvezményezettek betartsák az általános támogathatósági feltételeket. A teljesítményalapú megközelítést bevezető új teljesítési modell az uniós mezőgazdasági alapok kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos felelősség uniós szintről a nemzeti közigazgatásokra való jelentős mértékű átruházását is magában foglalja.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a társjogalkotók között létrejött intézményközi megállapodás tartalmazza a Bizottság által jóváhagyott tagállami nemzeti stratégiai tervek megfelelő végrehajtása tekintetében azonosított kockázatok megelőzéséhez szükséges biztosítékokat.  Az Európai Parlament szorosan nyomon fogja követni a Bizottság által jóváhagyott nemzeti stratégiai tervek tagállamok általi végrehajtását, és teljes mértékben el fogja látni a Bizottság munkája tekintetében a Szerződések által biztosított és a KAP-rendeletekben meghatározott felügyeleti szerepét.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendeletnek biztosítania kell az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét, beleértve az olyan csoportokra vonatkozó adatok gyűjtését és közzétételét, amelyek biztosítják az összeférhetetlenségeknek, a szabálytalanságoknak, a kettős finanszírozás eseteinek és a pénzeszközök bűncselekmények céljaira történő felhasználásának hatékony ellenőrzését. Annak érdekében, hogy a tagállamokban egységes adatbányászati eszközt alkalmazzanak, az Európai Parlament üdvözli az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy a Bizottság 2025-ig elkészítendő, az eszköz használatát és interoperabilitását értékelő jelentését követően megvizsgálják az eszköz valamennyi tagállamban való kötelező használatára vonatkozó javaslatot.

Az Európai Parlament és a Bizottság együttes nyilatkozata az éves teljesítmény-ellenőrzésről a közös agrárpolitika keretében

Az Európai Parlament és a Bizottság emlékeztet arra, hogy tekintettel a közös agrárpolitikában (KAP) a 2023–2027-es időszakra létrehozandó új teljesítési modellre és teljesítménykeretre, az éves teljesítményjelentések, az éves nyomon követés és a kétéves teljesítményértékelés rendkívül fontosak a KAP stratégiai tervekben meghatározott törekvések fenntartásához.

Ezzel összefüggésben az Európai Parlament és a Bizottság egyetért abban, hogy a Bizottságnak évente jelentést kell tennie a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban az Európai Parlament számára az éves teljesítmény-ellenőrzés terén elért eredményekről.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az egységes adatbányászati eszköz általános alkalmazásának előírásával az Unió költségvetésének csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmére irányuló további intézkedésekről a közös agrárpolitika keretében

A Tanács és az Európai Parlament kötelezettséget vállal arra, hogy megvizsgálja az adatbányászati eszköz tagállamokban való kötelező használatára vonatkozó javaslatot, a Bizottság 2025-ig elkészítendő jelentését követően, amely értékeli az egységes adatbányászati eszköz használatát és interoperabilitását a tagállamok által történő általános használat céljából.

A Bizottság nyilatkozata a tanúsító szervekről a közös agrárpolitika keretében

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendelet egy új (13) preambulumbekezdéssel egészül ki a kijelölt tanúsító szervekre vonatkozó információközlés tekintetében. A Bizottság a tagállamoktól tájékoztatást kap az állami és magán tanúsító szervek kijelöléséről, amelyekről nyomon követés céljából naprakész nyilvántartást vezet. A Bizottság emlékeztet azon kötelezettségvállalására, hogy a kijelölt tanúsító szervek jegyzékét évente eljuttatja a Parlamentnek.

A Bizottság nyilatkozata az EMVA-kötelezettségvállalások visszavonásáról a közös agrárpolitika keretében

A Bizottság megerősíti, hogy amennyiben fennáll az EMVA-finanszírozásra vonatkozó kötelezettségvállalás visszavonásának kockázata, a Bizottság illetékes szolgálatai levelet küldenek a tagállami hatóságoknak, hogy az automatikus visszavonás alkalmazandó határideje előtt kellő időben figyelmeztessék őket a szóban forgó kockázatról. E levélváltás célja, hogy a Bizottság ösztönözze az EMVA-források nagyobb arányú felhasználását, és hogy a tagállamokkal együtt megvizsgálja, milyen lépéseket lehet tenni a finanszírozás felvételének növelése érdekében.

A Bizottság arra törekszik, hogy sajátos körülmények fennállása esetén se kerüljön sor a kötelezettségvállalások visszavonására. E célból teljeskörűen alkalmazni kell a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított azon vonatkozó szabályokat, amelyek értelmében folyamatban lévő jogi eljárások, illetve közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan megállapított időszak. Emellett különösen azt a szabályt kell teljes mértékben tiszteletben kell tartani, amely szerint a kötelezettségvállalásokat nem kell visszavonni abban az esetben, ha a költségvetési kötelezettségvállalások felhasználása a KAP stratégiai tervek végrehajtását komolyan érintő vis maior következtében maradt el.

A Bizottság nyilatkozata a felhatalmazások összekapcsolásáról a közös agrárpolitika keretében

A Bizottság emlékeztet azon kötelezettségvállalására, hogy tiszteletben tartja a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodást. E megállapodás 31. pontja értelmében a felhatalmazások összevonása megengedhető, amennyiben a Bizottság objektív módon igazolni tudja, hogy az egyetlen jogalkotási aktusban foglalt két vagy több felhatalmazás tartalmát tekintve egymáshoz kapcsolódik. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során folytatott konzultációk annak beazonosítására is szolgálnak, hogy melyek azok a felhatalmazások, amelyek tartalmukat tekintve egymáshoz kapcsolódónak minősülnek.

(1) HL C 41., 2019.2.1., 1. o. (2) HL C 62., 2019.2.15., 214. o. (3) HL C 86., 2019.3.7., 173. o. (4) Ez az álláspont lép a 2020. október 23-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0288).

Az Európai Parlament 2021. november 23-i jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0394 – C8-0246/2018 – 2018/0218(COD))

P9_TA(2021)0458 A8-0198/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0394),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 43. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 118. cikkének első albekezdésére és 349. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0246/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottság 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. július 23-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire és módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0198/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatait, valamint a Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában tesznek közzé;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában tesznek közzé;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. november 23-án került elfogadásra a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/...európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/2117 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ(4)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az uniós egészségügyi és környezetvédelmi előírások importált mezőgazdasági termékekre való alkalmazásával kapcsolatos multilaterális szintű proaktív szerepvállalásról

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elismeri, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal összhangban törekedni kell arra, hogy nagyobb koherencia legyen az európai uniós mezőgazdasági termékekre és az importált mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egészségügyi és környezetvédelmi előírások között. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos problémák, különösen az éghajlatváltozás és biológiai sokféleség csökkenése – amelyek globális problémát jelentenek – kezelése, valamint a polgárok jobb minőségű és fenntarthatóbb élelmiszerekre vonatkozó elvárásainak való megfelelés érdekében az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja ezeket a normákat. Az európai zöld megállapodás és annak ágazati stratégiái – köztük „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról szóló bizottsági közlemény – e cél elérésére törekednek, és az Unión belül alkalmazott előírások további szigorítását eredményezik, és ez adott esetben az importált termékekre is kiterjed.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elismeri, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok érvényesítése és javítása során proaktívan kell fellépni multilaterális szinten a nemzetközi környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatos ambíciók növelése terén. A kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelően helyénvaló továbbá, hogy az Európai Unió a WTO-szabályokban meghatározott bizonyos körülmények között előírja, hogy az importált mezőgazdasági termékek megfeleljenek bizonyos termelési követelményeknek, ezáltal biztosítva az Európai Unióban a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egészségügyi, állatjóléti és környezetvédelmi előírások hatékonyságát, valamint hozzájárulva az európai zöld megállapodásról és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról szóló közlemények teljes körű megvalósításához. Tekintettel az uniós piac jelentőségére a nemzetközi kereskedelemben, az Európai Unió felhasználhatja befolyását az egészségügyi és környezetvédelmi normák globális szigorítására, és ezáltal hozzájárulhat a nemzetközi környezetvédelmi célkitűzések, például a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság üdvözli a kereskedelempolitika felülvizsgálata keretében előterjesztett tágabb megközelítést, amely szerint multilaterális szinten nagyobb szerepvállalásra van szükség a kulcsfontosságú kérdések – például a stratégiai készletek – kezelése érdekében, különösen azért, mert az élelmiszer létfontosságú áru. A globális élelmezésbiztonság javítása maga után vonja a mezőgazdasági piacok instabilitásának csökkentését nagyobb fokú – a piaci torzulások mérséklésének a nemzetközi piacok stabilizálása szempontjából szükséges, de nem elégséges mértékét meghaladó – multilaterális szintű együttműködés révén.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az uniós cukorágazatra vonatkozó közös piacszervezési rendelkezésekről

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel a cukorágazat a cukorkvóták 2017. októberi eltörlése után szembesül a nemzetközi piacok instabilitása, a fogyasztás stagnálása, valamint a cukorrépa- és cukortermelés visszaesése miatt. Ez a helyzet aggodalomra ad okot az uniós cukorágazat számára.

Az ágazat jelenlegi helyzetét és alkalmazkodási stratégiáit egy 2021 őszén elkészítendő tanulmány keretében alaposan értékelni fogják. A tanulmány elemezni fogja a cukorágazat rendelkezésére álló európai és nemzeti szakpolitikai eszközöket, a magánszektor és a közintézmények szerepét az ágazatot érintő főbb kockázatok kezelésében, és az európai cukorágazat ellenálló képességének javítására irányuló lehetséges stratégiákat fog azonosítani.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az esetleges megfelelő jövőbeli szakpolitikai fejlesztéseket az e tanulmány keretében tett főbb megállapítások és következtetések fényében fogja mérlegelni. Ezek a jövőbeli szakpolitikai fejlesztések magukban foglalhatják a piac- és válságkezelési eszközökkel, a cukorellátási lánc piaci átláthatóságával, a termesztők és a cukortermelők közötti szerződéses viszonnyal, a nemzetközi kereskedelemmel és a bioökonómia fejlődésével kapcsolatos megfelelő szabályozási és nem szabályozási kezdeményezéseket.

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata az uniós egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak az importált mezőgazdasági termékekre való alkalmazásáról

Az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2022 júniusában nyújtson be jelentést, amely értékelést tartalmaz az uniós egészségügyi és környezetvédelmi előírások (többek között az állatjóléti előírások, valamint folyamatok és termelési módszerek) importált mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékekre való alkalmazásának indokairól és jogi megvalósíthatóságáról, valamint azonosítja azokat a konkrét kezdeményezéseket, amelyek a WTO szabályaival összhangban biztosítják alkalmazásuk nagyobb következetességét. A jelentésnek ki kell terjednie valamennyi releváns közpolitikai területre, beleértve – de nem kizárólag – a közös agrárpolitikát, az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági politikát, a környezetvédelmi politikát és a közös kereskedelempolitikát.

A Bizottság nyilatkozata az import tűréshatárok és a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határértékek felülvizsgálatáról

A Bizottság továbbra is biztosítani fogja, hogy a hatóanyagokra vonatkozóan rendelkezésre álló tudományos információk alapos értékelését követően – akár az 1107/2009/EK rendelet szerinti eljárások, akár a 396/2005/EK rendelet szerinti eljárások keretében –, valamint a WTO szabályaival összhangban sor kerüljön az import tűréshatárok és a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határértékek (CXL-ek) értékelésére és felülvizsgálatára az EU-ban nem jóváhagyott vagy már nem jóváhagyott hatóanyagok tekintetében, hogy az élelmiszerekben vagy takarmányokban előforduló szermaradékok ne jelentsenek kockázatot a fogyasztókra nézve. A jelenleg figyelembe vett egészségügyi és helyes mezőgazdasági gyakorlaton túl a Bizottság a WTO-szabályokkal összhangban figyelembe veszi a globális jellegű környezetvédelmi aggályokat is az import tűréshatárokra vonatkozó kérelmek elbírálásakor vagy az EU-ban már nem jóváhagyott hatóanyagokra vonatkozó import tűréshatárok felülvizsgálatakor. A fenntartható élelmiszerrendszerekre vonatkozó jogalkotási keretre irányuló javaslat Bizottság általi előterjesztése további meghatározó eleme e törekvés teljes körű megvalósításának a zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban.

A Bizottság nyilatkozata a borok és az ízesített borászati termékek címkéjén a tápértékjelöléséről és az összetevők feltüntetéséről

A Bizottság úgy véli, hogy a legfeljebb 1,2 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó termékeket továbbra is a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletnek kell szabályoznia, és fenntartja magának a jogot arra, hogy az uniós rákellenes terv keretében az összes alkoholtartalmú ital címkézésére vonatkozó kezdeményezés kapcsán visszatérjen a borok címkézésére vonatkozó jogi keretre.

A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a borok és az ízesített borászati termékek címkézésére vonatkozó, az összetevők felsorolása és a tápértékjelölés kapcsán elért kompromisszum nem teremthet precedenst a jövőbeli jogalkotási javaslatokhoz és tárgyalásokhoz, és fenntartja jogát arra, hogy a borokra vonatkozó címkézési követelményeket az uniós rákellenes tervnek megfelelően kiigazítsa.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 214. o. (2) HL C 86., 2019.3.7., 173. o. (3) Ez az álláspont lép a 2020. október 23-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0289). (4) Technikai lábjegyzet: Az uniós egészségügyi és környezetvédelmi előírások importált mezőgazdasági termékekre való alkalmazásával kapcsolatos multilaterális szintű proaktív szerepvállalásról szóló együttes nyilatkozat – a 283. módosításban foglalt változatában – egy további második bekezdést tartalmazott (a peszticidekre vonatkozó importtűréshatárokról). E bekezdés beillesztése a módosításba elírásból eredt. E bekezdés tartalmát a Bizottságnak az import tűréshatárok és a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határértékek felülvizsgálatáról szóló, egyoldalú nyilatkozata már lefedi. Ez a bekezdés ezért nem fog szerepelni az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteendő együttes nyilatkozatban, és nem jelenik meg a Parlament által elfogadott szövegben sem.

Az Európai Parlament 2021. november 23-i jogalkotási állásfoglalása a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 rendelet A. és B. mellékletének felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0231 – C9-0178/2021 – 2021/0118(COD))

P9_TA(2021)0459 A9-0293/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0231),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 81. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0178/2021),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2021. november 10-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0293/2021),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. november 23-án került elfogadásra a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 rendeletnek az A. és B. melléklete felváltása érdekében történő módosításáról szóló (EU) 2021/...európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/2260 rendelettel.)

Az Európai Parlament 2021. november 23-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2018/1091 rendeletnek a 2021–2027-es pénzügyi keretből az integrált mezőgazdasági statisztikákhoz nyújtott uniós hozzájárulás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0477 – C9-0346/2021 – 2021/0270(COD))

P9_TA(2021)0460 A9-0310/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0477),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0346/2021),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. november 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A9-0310/2021),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. november 23-án került elfogadásra az (EU) 2018/1091 rendeletnek a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet szerinti, az integrált mezőgazdasági statisztikákhoz nyújtott uniós hozzájárulás tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/...európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/2269 rendelettel.)

Az Európai Parlament 2021. november 23-i jogalkotási állásfoglalása az 1286/2014/EU rendeletnek az alapkezelő társaságokra, befektetési társaságokra és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és az ÁÉKBV-nek nem minősülő alapok befektetési jegyeire vonatkozó tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyekre alkalmazandó átmeneti rendelkezés meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0397 – C9-0326/2021 – 2021/0215(COD))

P9_TA(2021)0461 A9-0297/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0397),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0326/2021),

—  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. október 20-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2021. november 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0297/2021),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. november 23-án került elfogadásra az 1286/2014/EU rendeletnek az alapkezelő társaságokra, befektetési társaságokra és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és az ÁÉKBV-nek nem minősülő alapok befektetési jegyeire vonatkozó tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyekre alkalmazandó átmeneti rendelkezés meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/2259 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2021. november 23-i jogalkotási állásfoglalása a 2009/65/EK irányelvnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) alapkezelő társaságai általi használata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2021)0399 – C9-0327/2021 – 2021/0219(COD))

P9_TA(2021)0462 A9-0301/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0399),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0327/2021),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. október 20-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2021. november 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0301/2021),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. november 23-án került elfogadásra a 2009/65/EK irányelvnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) alapkezelő társaságai általi használata tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/2261 irányelvvel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2021. november 23-i állásfoglalása az uniós sportpolitikáról: értékelés és lehetséges további lépések (2021/2058(INI))

P9_TA(2021)0463 A9-0318/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. és 165. cikkére, amelyek meghatározzák az Unió hatáskörét és fellépéseit a sport területén, különösen arra, hogy az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és annak 17 fenntartható fejlődési céljára, és különösen a sportnak a fenntartható fejlődés fontos előmozdítójaként betöltött szerepére, valamint a békéhez, a tolerancia és a tisztelet előmozdításához, a nők és a fiatalok, az egyének és a közösségek önrendelkezésének elősegítéséhez, továbbá az egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási célkitűzésekhez való hozzájárulására(1),

–  tekintettel az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2), és különösen annak a sportról szóló fejezetére,

–  tekintettel a sportról szóló, 2007. július 11-i bizottsági fehér könyvre (COM(2007)0391),

–  tekintettel „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című, 2011. január 18-i bizottsági közleményre (COM(2011)0012),

–  tekintettel a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2017–2020) végrehajtásáról és hasznosságáról szóló, 2020. július 7-i bizottsági közleményre (COM(2020)0293), és különösen annak a jövőre vonatkozó ajánlásaira,

–   tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című, 2021. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2021)0101),

–  tekintettel a „Sportolók kettős karrierje – Ajánlott szakpolitikai intézkedések a kettős karrier támogatására az élsportban” című, 2012. november 16-i uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel a sport európai dimenziójáról szóló, 2012. február 2-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolásáról és a sporttal kapcsolatos korrupcióról szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a FIFA-val kapcsolatban a közelmúltban napvilágra került magas szintű korrupciós ügyekről szóló, 2015. június 11-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A sportpolitika egységes megközelítése: jó kormányzás, hozzáférhetőség és tisztaság” című, 2017. február 2-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület környezetbarátabbá tételét célzó hatékony intézkedésekről szóló, 2020. szeptember 15-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról szóló, 2021. február 10-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel „A sportesemények szervezői előtti kihívások a digitális környezetben” című, 2021. május 19-i állásfoglalásra(9),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2021. január 1.–2024. június 30.) szóló állásfoglalásra(10), és különösen a kiemelt területekre,

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a sport területén a korrupció elleni küzdelemről szóló következtetésekre(11),

–   tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a fogyatékossággal élő személyek sporthoz való hozzáféréséről szóló következtetésekre(12),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról szóló következtetésekre(13),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, „Az edzők szerepvállalásának növelése a készségek és kompetenciák elsajátítását biztosító lehetőségek bővítése révén” című következtetésekre(14)

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a sportinnovációról szóló következtetésekre(15),

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni, 1989. november 16-i egyezményére,

–  tekintettel az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló, 2014. szeptember 18-i egyezményére,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a labdarúgó-mérkőzéseken és egyéb sporteseményeken megvalósítandó integrált biztonsági, védelmi és szolgáltatási megközelítésről szóló, 2016. július 3-i egyezményére,

–   tekintettel a 2001. május 16-án felülvizsgált sportetikai kódexre és az Európa Tanács 2021. október 13-án felülvizsgált Európai Sport Chartájára,

–  tekintettel az UNESCO 2005. október 19-i, sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezményére,

–  tekintettel „Az uniós sportpolitika: értékelés és lehetséges további lépések” című, 2021. júniusi tanulmányára(16),

–  tekintettel az Ecorys, a KEA és a Sport and Citizenship által az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága számára „Mapping and analysis of the specificity of sport” (A sport sajátosságainak feltérképezése és elemzése) címmel készített, 2016. júniusi zárójelentésére,

–  tekintettel az Ecorys és a SportsEconAustria által az Európai Bizottság számára „Mapping study on measurement the economic impact of COVID-19 on the sport sector in the EU” (Feltérképező tanulmány a Covid19 által az uniós sportágazatra gyakorolt gazdasági hatás méréséről) címmel készített 2020-as jelentésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0318/2021),

A.  mivel a sport kulcsszerepet játszik az európai polgárok társadalmi, kulturális és oktatási életében, és olyan értékeket támogat, mint a demokrácia, a tisztelet, a szolidaritás, a sokszínűség és az egyenlőség;

B.  mivel a sport az integráció hordozójaként szolgál, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára;

C.  mivel a sportnak inkluzívnak és mindenki számára nyitottnak kell lennie életkortól, nemtől, fogyatékosságtól, kulturális és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül;

D.  mivel a sport növekvő gazdasági ágazat, amely hozzájárul az Unióban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és ezáltal az EU jólétéhez;

E.  mivel a sport hozzájárul az európai integráció erősítéséhez és az EU nemzetközi együttműködésben betöltött pozíciójához;

F.  mivel a Covid19 káros gazdasági és szociális hatást gyakorolt a sportágazatra;

G.  mivel az EU-nak törekednie kell a sport európai dimenziójának továbbfejlesztésére, tiszteletben tartva annak sajátos jellegét és autonómiáját;

H.  mivel az EU sportpolitikájának egyaránt támogatnia kell az élsportot és a szabadidősportot, beleértve a szabadidő aktív eltöltésének formáit;

I.   mivel a szabadidősport hozzájárul a fiatalok készségeinek fejlesztéséhez, és az önkéntesség révén előmozdítja a polgári részvételt;

J.  mivel a fiatal sportolók azzal a kihívással szembesülnek, hogy össze kell egyeztetniük sportpályájukat a képzésükkel és a szakmai tevékenységükkel;

K.  mivel a sport pozitív hatást gyakorol a polgárok egészségére és jóllétére;

L.  mivel a sportinfrastruktúra fejlesztése fontos eleme az életminőség és a gazdasági lehetőségek javításának a távoli és hátrányos helyzetű területeken;

M.  mivel a sportnak számos kihívással kell szembenéznie, mint például az irányítási kérdések, a korrupció, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, a dopping, a finanszírozás, a digitális kalózkodás, a tisztán profitalapú modellek, az emberi jogok megsértése, a megkülönböztetés és az erőszak, továbbá a környezeti hatások és a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak;

N.  mivel a nők még mindig alulreprezentáltak a sportban, mind az irányító testületekben, mind a média területén;

O.  mivel az élő sportesemények jogellenes közvetítése veszélyezteti mind a hivatásos, mind a szabadidősport pénzügyi stabilitását, amelyek a sportközvetítési jogokból származó bevételektől függenek;

A láthatóság növelése, együttműködés és a sport általános érvényesítése az uniós politikákban

1.  felszólítja az EU-t, hogy egy holisztikusabb megközelítést fogadjon el a sportpolitika tekintetében, és fokozza a sportpolitika más uniós szakpolitikákban való általános érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket;

2.  hangsúlyozza az intézményközi együttműködés és a sportban érdekelt felekkel folytatott együttműködés megerősítésének szükségességét;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre rendszeres, magas szintű, strukturált együttműködést valamennyi sportban érdekelt féllel és más intézménnyel, hogy célzottabb és elszámoltathatóbb ajánlásokat tegyen a sportágazat előtt álló jelenlegi kihívásokkal kapcsolatos fellépésre;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy az EU stratégiai céljaihoz kapcsolódóan terjesszen elő közleményt a sport jövőjéről;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy uniós szinten erősítse meg a sport láthatóságát és perspektíváját valamennyi szakpolitikai területen azáltal, hogy a felelős biztos portfóliójának címét kiegészíti a sporttal;

6.  E tekintetben felszólít egy uniós sportkoordinátori tisztség létrehozására is, aki a Bizottság kapcsolattartója lenne ezen a téren, és látható referenciapontként szolgálna;

7.  ragaszkodik a Parlament nagyobb mértékű bevonásához, keretet biztosítva a sporttal kapcsolatos rendszeres politikai vitához és fellépéshez, valamint a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos parlamenti ellenőrzéshez és nyomon követéshez;

8.  hangsúlyozza az Európa jövőjéről szóló konferencia szerepét az uniós sportpolitikával és a sporttal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos további lépésekről szóló vitákban, és ösztönzi a sportban érdekelt valamennyi fél aktív részvételét;

9.  elismeri az Európai Sport felülvizsgált Chartájának közelmúltbeli elfogadását az Európa Tanácsban, amely kiemeli az európai sport keretének és szervezeti felépítésének közös jellemzőit, és felkéri az uniós intézményeket, hogy a sportpolitika terén tett kezdeményezések során törekedjenek a következetességre, az együttműködésre és a szolidaritásra kontinentális szinten;

10.  kéri, hogy a Parlament játsszon aktívabb szerepet a sportdiplomáciában;

Az európai sportmodell elveinek erősítése

11.  elismeri az értékeken, az önkéntes tevékenységeken és a szolidaritáson alapuló európai sportmodell fontosságát, és várakozással tekint arra, hogy a polgárok és az érdekelt felek érdekében továbbfejlesszék a modellt;

12.  elismeri a sportágak és országok megközelítéseinek sokféleségét, ugyanakkor figyelembe veszi, hogy az európai sport közös alapjait tovább kell erősíteni és védeni, különösen a szabadidősport és az élsport közti kapcsolatok terén;

13.  olyan európai sportmodellt szorgalmaz, amely elismeri, hogy erős elkötelezettségre van szükség a szolidaritás, a fenntarthatóság, a mindenkit megillető inkluzivitás, a nyílt verseny, a sportteljesítmény és a méltányosság elveinek integrálása mellett, és ennek megfelelően határozottan ellenzi azokat a különutas versenyeket, amelyek aláássák ezeket az elveket és veszélyeztetik a sport általános ökoszisztémájának stabilitását; hangsúlyozza, hogy ezeket az elveket valamennyi sportszereplőnek és nemzeti hatóságnak ösztönöznie kell;

14.  elismeri a szövetségek szerepét sportáguk irányításában, és ösztönzi a hatóságokkal és az összes fontos érdekelt féllel folytatott szorosabb koordinációt és együttműködést;

15.  elismeri, hogy a sportklubok egy olyan európai sportmodell alapját képezik, amely kulturális vagy társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül mindenki számára lehetőséget kínál a helyi sportolásra, különösen a fiatalok számára;

16.  hangsúlyozza, hogy célzottabb és fokozottabb szolidaritásra és több pénzügyi újraelosztásra, valamint a készségek és a know-how cseréjére van szükség, különösen az élsport és a szabadidősport között; felszólítja a sportszövetségeket, hogy vezessenek be egy tisztességes és kötelező elosztási módszeren alapuló szolidaritási mechanizmust, amely biztosítja az amatőr és a szabadidősport megfelelő finanszírozását;

17.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a sportklubok fenntartható pénzügyi stabilitását és eredményes irányítását, és felhívja a sportszervezeteket, hogy vezessenek be mechanizmusokat e célból, amennyiben még nem léteznek, a megfelelő végrehajtási rendszerekkel együtt;

18.  úgy véli, hogy a német klubok 50+1 szabályon alapuló tulajdonosi modellje hasznos volt a német labdarúgás számára, és azt a legjobb gyakorlatok lehetséges példájának kell tekinteni, mikor más országok megkísérlik javítani saját modelljeiket;

19.  sürgeti a hatóságokat, a sportszövetségeket és a szervezeteket, hogy valamennyi tevékenységük során tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a demokratikus elveket, különösen a főbb sportesemények rendezői státuszának odaítélésekor, valamint a szponzorok kiválasztásakor; ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőben ne ítéljék oda jelentős sportesemények rendezését olyan országoknak, ahol ezeket az alapvető jogokat és értékeket ismételten megsértik;

20.  felhívja a sportszervezeteket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi sportversenyek, különösen az európai és világbajnokságok bevett gyakoriságát, figyelembe véve a belföldi versenyeket, valamint a sportolók és a játékosok egészségét;

A felelősségteljes irányítás megújítása és integritás

21.  úgy véli, hogy meg kell újítani a felelősségteljes irányítás melletti elkötelezettséget a sport társadalmi és gazdasági elemeinek kiegyensúlyozása és az érdekelt felek döntéshozó testületekben való képviseletének biztosítása érdekében;

22.  megjegyzi, hogy a hivatásos sportnak a kereskedelmi érdekekre való összpontosítását egyensúlyba kell hozni az olyannyira szükséges társadalmi funkciókkal; ösztönzi az érintett szervezeteket, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel annak érdekében, hogy megőrizzék az európai sport alapjául szolgáló eszmék védelmében betöltött szerepüket;

23.  felszólítja a nemzetközi, európai és nemzeti sportszervezeteket és az érdekelt feleket képviselő szervezeteket, hogy a legmagasabb szintű irányítási normákat vezessék be;

24.  elismeri a sportszervezetek és -szövetségek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsák a jó kormányzás elveinek végrehajtását a sport területén, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia a sport szervezésére és irányító szerveire vonatkozóan az EU-ban;

25.  sürgeti a sportot irányító nemzetközi, európai és nemzeti testületeket és érdekelt feleket, hogy vezessenek be sokszínűségre és befogadásra vonatkozó intézkedéseket, különösen annak érdekében, hogy kezeljék a nők és etnikai kisebbségek alacsony számát a vezetői pozíciókban és az igazgatótanácsokban;

26.  felhívja a sportban érdekelt valamennyi szervezetet, hogy a kollektív döntéshozatali folyamatokba való bevonás előfeltételeként érjék el a képviseletiség és a professzionalitás megfelelő szintjét;

27.  felszólítja az uniós intézményeket, hogy támogassák és védjék a sportolók alapvető jogait, beleértve a képviseletüket a döntéshozatalban, az egyesülési szabadságot, a kollektív tárgyalásokat és a megkülönböztetésmentességet;

28.  hangsúlyozza, hogy a sporthatóságoknak figyelembe kell venniük a sportolók mentális egészségének védelmét, ugyanúgy, mint a testi egészségüket;

29.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy minden hivatásos sportoló egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen a szociális és munkavállalói védelmi mechanizmusokhoz;

30.  felszólítja a tagállamokat, a sportot irányító testületeket és a klubokat, hogy ismerjék el a szurkolók státuszát a sportban azáltal, hogy bevonják őket az irányító és döntéshozó testületekbe;

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy építsen a szociális párbeszéddel kapcsolatos meglévő munkájára, és terjessze ki annak hatályát valamennyi hivatásos sportágra;

32.  üdvözli az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítását célzó reformokat és intézkedéseket a játékos-átigazolási piacon minden sportágban, és további erőfeszítéseket sürget; megjegyzi, hogy európai keretekre van szükség a játékosok átigazolási rendszereinek javításához az európai normáknak és célkitűzéseknek való megfelelés érdekében, különös tekintettel a munkaerő-piaci és pénzügyi szabályozásra;

33.  emlékeztet arra, hogy szabályozni kell az ügynökök tevékenységét, és elismeri, hogy a labdarúgó-átigazolások piacának közelmúltbeli reformjai – többek között egy elszámolóház létrehozása, az ügynökökre vonatkozó engedélyezési követelmények és az ügynöki jutalékra vonatkozó felső határok – jó irányba mutatnak; sürgeti az illetékes sporthatóságokat, hogy biztosítsák e reformok gyors végrehajtását, és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az előrehaladást;

34.  kitart amellett, hogy a sportban tapasztalható korrupció – amely gyakran a pénzmosáshoz és a bűnözéshez kapcsolódik – elleni küzdelemhez az összes érdekelt fél és hatóság nemzetek felett átívelő együttműködésére van szükség;

35.  felhívja a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy határozottan lépjenek fel a szerencsejáték-ágazatban elkövetett visszaélések ellen, beleértve a csalárd honlapok és a ragadozó gyakorlatok terjedését, hogy megvédjék a kiskorúakat és a kiszolgáltatott személyeket a kockázatoktól;

36.  sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményének aláírása és ratifikálása tekintetében lendüljenek túl a holtponton;

37.  hangsúlyozza, hogy kapacitásépítésre van szükség a sporttal kapcsolatos megelőzési és doppingellenes intézkedések megerősítése érdekében egy olyan közös európai stratégia révén, amely magában foglalja az összes uniós ország bűnüldöző szervei közötti szoros együttműködést és információmegosztást;

38.  kiemeli a dopping, a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, a korrupció, az erőszak, a testi és lelki bántalmazás és az integritással kapcsolatos egyéb ügyek megelőzéséről szóló tájékoztató és oktatási kampányok szükségességét, különös tekintettel az amatőr sportra;

A biztonságos, befogadó és egyenlő sport biztosítása

39.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják be az összes érdekelt felet annak biztosításába, hogy a sportpolitika és a sportjogszabályok támogassák a nemek közötti egyenlőséget, különös figyelmet fordítva az erőszak és zaklatás valamennyi formájának, a nemi sztereotípiáknak, az alacsony láthatóságnak és kevés médiaemlítésnek, valamint a bérek, prémiumok és jutalmak közötti különbségeknek a kezelésére;

40.  felszólítja a nemzeti sportszövetségeket, hogy az írországi Football Association (FAI) példáját követve tegyenek lépéseket a női és férfi sportolók prémiumainak kiegyenlítése felé;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy ismerje el és támogassa a kevesebb lehetőséggel rendelkezők, a menekültek, az etnikai kisebbségek és az LMBTQI+ közösség társadalmi befogadását a sportban;

42.  hangsúlyozza, hogy ki kell használni az élsport jelentős társadalmi súlyát az LMBTQI+ személyek által a sportban tapasztalt problémákkal kapcsolatos tudatosság növelése érdekében;

43.  sürgeti a sportszervezeteket és az állami hatóságokat, hogy hatékonyan lépjenek fel a megkülönböztetés, az erőszak és a gyűlöletbeszéd ellen, és garantálják a biztonságos, befogadó sportot minden sportoló, néző és alkalmazott számára a sportrendezvények helyszínein és az online térben;

44.  ragaszkodik a zéró tolerancia megközelítéséhez a sportban előforduló rasszizmus és erőszak tekintetében, és sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket az ilyen incidensek megelőzésére, és fogadjanak el hatékony szankciókat és intézkedéseket a sértettek támogatására;

45.  felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a szellemi és fizikai fogyatékossággal élő személyek sporttevékenységekbe és programokba való bevonására irányuló erőfeszítéseiket, és növeljék a fogyatékossággal élő sportolók részvételével zajló versenyek láthatóságát a médiában;

46.  hangsúlyozza, hogy növelni kell a finanszírozást, és meg kell szüntetni a fogyatékossággal élő személyek előtt álló valamennyi akadályt oktatási és figyelemfelkeltő kampányok, az érintett szereplők számára nyújtott speciális képzés, valamint a sporteseményeken és a sportban való részvételt lehetővé tevő akadálymentes sportinfrastruktúra révén;

47.  felhívja a tagállamokat, hogy kínáljanak egyenlő pénzügyi juttatásokat olimpiai és paralimpiai bajnokaiknak, és támogassák az alacsony jövedelmű olimpikonokat és paralimpikonokat;

48.  emlékeztet arra, hogy az EU demográfiai kihívásokkal néz szembe, például a népesség elöregedésével, és hogy különös figyelmet kell fordítani a testmozgáson keresztüli aktív időskor ösztönzésére;

49.  sürgeti a tagállamokban működő médiát, hogy több figyelmet szenteljen a sportágak szélesebb körének, különösen a női és ifjúsági sporteseményeknek;

50.  felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan különleges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára a sportszerek magas költségeivel és magas díjakkal járó sporthoz való hozzáférést, beleértve a téli sportokat is;

51.  felszólítja az uniós intézményeket, a tagállamokat és a sportszervezeteket, hogy kezeljék prioritásként azokat a politikákat, amelyek megvédik a gyermekeket a megkülönböztetés, a zaklatás és a visszaélések minden formájától, és biztosítják a jogorvoslathoz való hozzáférést;

52.  üdvözli a Bizottság 2019. évi, „A gyermekek védelme a sportban” című tanulmányát, és felhívja a Bizottságot, hogy folytassa munkáját ezen a területen, többek között az adatok rendszeres gyűjtése és frissítése révén;

53.  kitart amellett, hogy a fejlődő országokból származó fiatal sportolókat meg kell védeni a csalással és az emberkereskedelemmel szemben, jogszerű státuszt kell biztosítani számukra, és támogatást kell kapniuk szerződéseik értékelése és nyomon követése során;

54.  felhívja a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy biztosítsanak elsősegély-képzést a fiatalok és a sportolók számára;

Az egészséges és aktív életmód népszerűsítése az oktatási és fejlesztési lehetőségekkel együtt

55.  sürgeti a tagállamokat és a hatóságokat, hogy fejlesszék a sportinfrastruktúrát, különösen a távoli és a hátrányos helyzetű területeken, és növeljék a testmozgás mennyiségét, beleértve a napi fizikai tevékenységeket, az aktív szüneteket és az iskolán kívüli testmozgást, egyúttal ösztönözzék a mentalitás megváltoztatását a sport mint iskolai tantárgy jelentőségének elismerése terén;

56.  hangsúlyozza, hogy az aktív városokkal kapcsolatban olyan integrált megközelítésre van szükség, amely előmozdítja a testmozgást az európai polgárok mindennapi életében, többek között a munkahelyen, és amely fokozza és fejleszti az aktív és fenntartható mobilitást és közlekedési eszközöket;

57.  üdvözli a testmozgást ösztönző kezdeményezéseket és kampányokat, mint például a sport európai hete, a #BeActive and HealthyLifestyle4All, és ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az ilyen eseményekről szóló kommunikációt a tagállamokban, különös tekintettel az iskolákra; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy rendszeres értékeléseket végezzenek ezek ismertségéről és hatásukról;

58.  kéri, hogy a sportolók kettős karrierjéről szóló uniós iránymutatásokat minden tagállamban hajtsák végre és mozdítsák elő, illetve terjesszék ki a strukturált sportban részt vevő valamennyi sportolóra, és speciális átképzési kezdeményezéseket szorgalmaz;

59.  ismételten felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, a sportszövetségeket és a sportegyesületeket, hogy mozdítsák elő a sportolók kettős karrierlehetőségeit, és felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a sportolók határokon átnyúló mobilitásának felvételét a következő Erasmus+ programba;

60.  megismétli, hogy stratégiát kell kidolgozni a volt sportolók támogatására annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek a munkahelyekhez, a készségfejlesztéshez vagy az átképzéshez;

61.  kiemeli az edzők, a sportszemélyzet, a tanárok és az ifjúságsegítők szerepét a gyermekek és fiatalok készségeinek fejlesztésében és oktatásában, és hangsúlyozza, hogy a megfelelő oktatás kulcsszerepet játszik a sportban való részvétel ösztönzésében és a mindenki számára biztonságos környezet biztosításában;

62.  üdvözli a sport területén dolgozók mobilitásának felvételét az Erasmus+ 2021–2027 programba, és felhívja a Bizottságot, a nemzeti ügynökségeket és a sportszövetségeket, hogy hívják fel a figyelmet erre az új lehetőségre;

63.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki uniós szintű közös normákat annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi edző rendelkezzen a gyermekek és fiatalok edzéséhez szükséges készségekkel és képzéssel;

64.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozza létre a sport nagyköveteinek hálózatát, hogy a testmozgás és az egészséges életmód ösztönzése érdekében kihasználja a tekintélynek örvendő sportolói szerepmodellek befolyását;

65.  elismeri a sporttal foglalkozó önkéntesek által a társadalom számára nyújtott értékes hozzájárulásokat, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre az uniós készségfejlesztési programmal összhangban álló rendszert, amely az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerre (ECTS) és az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszerre (ECVET) épül az önkéntesek, köztük az önkéntesként dolgozó edzők képesítéseinek elismerése érdekében;

A sport támogatása a sikeres fellendülés biztosításában

66.  kitart amellett, hogy támogatásra és célzott finanszírozási mechanizmusokra van szükség annak érdekében, hogy a sportágazatot és valamennyi sportot vissza lehessen állítani a korábbi pályára a Covid19-járványt követően, többek között a nemzeti támogatási alapok, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az uniós strukturális alapok révén;

67.  üdvözli, hogy egyes tagállamok felvették a sportot nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe;

68.  felhívja a Bizottságot, hogy szolgáltasson adatokat a sporttal kapcsolatos beruházásokról és reformokról a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló felülvizsgálati jelentésében, amelyet 2022-ben kell benyújtani a Parlamentnek és a Tanácsnak;

69.  üdvözli az új Erasmus+ program keretében a sportra szánt nagyobb költségvetést, és támogatja az alapok és programok (mint „az EU az egészségért” program és a LIFE) közötti további szinergiákat; hangsúlyozza, hogy a nemzeti szintű kérelmezési folyamat valamennyi akadályának megszüntetése kulcsfontosságú ahhoz, hogy ezeket az eszközöket jobban ki lehessen használni a sport újraindításának támogatására;

70.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU az egészségért programról szóló rendelet nem utal kifejezetten a sportra;

71.  sürgeti az uniós intézményeket, hogy a következő pénzügyi programozási időszakban jelentősen növeljék az Erasmus+ program keretében a szabadidősportra szánt költségvetést;

72.  hangsúlyozza, hogy célzott módon tovább kell növelni a sport finanszírozását, az Erasmus+ programon túl is, különös tekintettel a sport szociális dimenziójára, különösen a szabadidősportban;

73.  kiemeli a sporttal kapcsolatos előkészítő intézkedések és kísérleti projektek fontosságát, amelyek további finanszírozást biztosítanak a szabadidősport számára, és ígéretes eredményeket hoznak;

74.  felszólítja a Bizottságot, hogy növelje az elfogadott kísérleti projektek és előkészítő tevékenységek számát a sport területén;

75.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell a sportturizmust mint a sportágazat Covid19-járvány utáni helyreállításának és rezilienciája fellendítésének egyik eszközét;

76.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az európai kulturális örökség és a regionális identitás részeként megfelelő finanszírozással védjék a hagyományos sportokat és népszerűsítsék azokat;

77.  felszólítja a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy ismerjék el a sport és a testmozgás kulcsszerepét olyan területeken, mint a városrehabilitáció, a turizmus és a területi kohézió, és a kohéziós politikában támogassák az ehhez kapcsolódó beruházásokat, különös tekintettel az Európai Szociális Alap Pluszra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre;

78.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a REACT-EU finanszírozás felhasználását a sportinfrastruktúrához kapcsolódó projektekre, feltéve, hogy a projekt fenntartható, hozzájárul a hosszú távú gazdasági fellendüléshez és támogatja az idegenforgalmat;

79.  felhívja a Bizottság és az irányító hatóságok figyelmét a kis sportklubok és sportegyesületek fontos szerepére, és kiemeli, hogy nem állnak rendelkezésükre emberi és anyagi erőforrások az európai finanszírozáshoz és célzott támogatáshoz való hozzáféréshez;

80.  felhívja a tagállamokat, hogy fontolják meg a lehető legalacsonyabb héamérték alkalmazását a sportágazatra, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszköztár részeként a Covid19-járványt követően;

81.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszertant a sporttal kapcsolatos projektek társadalmi hatásának mérésére és nyomon követésére szolgáló kritériumok meghatározása érdekében valamennyi érdekelt féllel, többek között a civil társadalommal, a szociális partnerekkel és a hatóságokkal együtt, és rendszeresen frissítse és tegye közzé a sport társadalmi hatására vonatkozó adatokat;

82.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy rendszeresen frissítsék és tegyék közzé a sport gazdasági hatásaira vonatkozó adatokat;

A fenntartható és innovatív jövőre való átállás támogatása

83.  tudomásul veszi a klubok és szövetségek által a környezeti fenntarthatóság biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket; felhívja azonban az uniós intézményeket, a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy továbbra is támogassák és mozdítsák elő a sport fejlesztését és a környezetvédelmi szempontból ambiciózus sportesemények szervezését;

84.  ragaszkodik ahhoz, hogy a sport igazodjon az európai zöld megállapodás elveihez, és járuljon hozzá a környezeti neveléshez és a magatartásváltozáshoz;

85.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a sportágazat zöld átállását, különös tekintettel a sportinfrastruktúra, többek között a téli sportlétesítmények építésére, bővítésére és felújítására;

86.  kiemeli a sport és a testmozgás fontosságát az új európai Bauhaus keretében, és elismeri az aktív terek kialakításában és a fenntartható sportinfrastruktúra kiépítésében rejlő lehetőségeket; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a sporttal kapcsolatos projekteket – különösen a közterületen megvalósuló projekteket – e kezdeményezésen belül prioritásként kezeljék;

87.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre harmonizált minimális hozzáférhetőségi kritériumokat, fenntarthatósági referenciaértékeket és biztonsági normákat a sportinfrastruktúrára vonatkozóan, beleértve a zaklatás minden formájának megelőzését célzó intézkedéseket, valamint támogassák a sportolók és sport területén dolgozók befogadását és mobilitását;

88.  kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a sportinfrastruktúra építésében részt vevő építőipari dolgozók munkakörülményeire;

89.  kiemeli az innováció és az ágazatközi együttműködés fontosságát a sportban, különös tekintettel a testmozgásban való részvétel ösztönzését célzó digitális eszközök fejlesztésére, főleg a fiatalok számára;

90.  hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárványra tekintettel új módokat kell találni a sportesemények szervezésére a rendelkezésre álló digitális technológiák felhasználásával;

91.  felhívja a Bizottságot és az Európai Technológiai Intézetet, hogy az innováció, a reziliencia és a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében hozzanak létre egy tudás- és innovációs társulást (TIT) a sport területén;

92.  felszólítja az uniós intézményeket, hogy indítsanak vitát az e-sport jövőjéről és lehetőségeiről, gyűjtsenek adatokat ezen ágazat elemzéséhez, és terjesszenek elő tanulmányt a társadalmi és gazdasági hatásairól;

93.  felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul és hatékonyan kezelje az élő sportesemények illegális közvetítésének egyre növekvő problémáját;

o
o   o

94.  utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az európai, nemzetközi és nemzeti sportszervezeteknek és -szövetségeknek.

(1) Az „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” című határozat, amelyet az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én fogadott el (A/RES/70/1). (2) HL L 189., 2021.5.28., 1. o. (3) HL C 239. E, 2013.8.20., 46. o. (4) HL C 36., 2016.1.29., 137. o. (5) HL C 407., 2016.11.4., 81. o. (6) HL C 252., 2018.7.18., 2. o. (7) HL C 385., 2021.9.22., 2. o. (8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0045. (9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0236. (10) HL C 419., 2020.12.4., 1. o. (11) HL C 416., 2019.12.11., 3. o. (12) HL C 192., 2019.6.7., 18. o. (13) HL C 214. I, 2020.6.29., 1. o. (14) HL C 196., 2020.6.11., 1. o. (15) HL C 212., 2021.6.4., 2. o. (16) Tanulmány – Mittag, J. & Naul, R. (2021), EU sports policy: assessment and possible ways forward (Uniós sportpolitika, elemzés és a lehetséges jövőbeni utak, Európai Parlament, Kutatás a CULT bizottság részére – Strukturális és Kohéziós Politikai Tematikus Főosztály, Brüsszel.

Az Európai Parlament 2021. november 23-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az európai jelentéstétel, nyomon követés és ellenőrzés digitalizálásáról (2021/2054(INL))

P9_TA(2021)0464 A9-0311/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikkének (1) bekezdésére és 325. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (költségvetési rendelet)(1),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatvédelmi rendelet)(2);

–  tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (PIF-irányelv)(3),

–  tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (pénzmosás elleni irányelv)(4),

–  tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) 22. cikkének (4) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a hatékony ellenőrzésekhez és auditokhoz szükséges adatgyűjtésről szóló együttes nyilatkozatára(6),

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra,

–  tekintettel 2020. május 14-i állásfoglalására az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek(7),

–  tekintettel 2021. április 29-i állásfoglalására az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek(8),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. július 17–21-i európai tanácsi következtetések 24. pontjára,

–  tekintettel a Bíróságnak a C-465/00., C-138/01. és C-139/01. sz. Österreichischer Rundfunk egyesített ügyekben(9) tett állítására, amely szerint fennáll „a demokratikus társadalmakban az a jog, hogy az adózókat és általában a közvéleményt tájékoztassák a közkiadások felhasználásáról”,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság felkérésére a Költségvetési Ügyek Tematikus Főosztálya által készített, „A KAP és a kohéziós alapok 50 legnagyobb kedvezményezettje az egyes uniós tagállamokban” című tanulmányra,

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata által készített, „Az európai jelentéstétel, nyomon követés és ellenőrzés digitalizálása” című, az európai hozzáadott értéket elemző tanulmányra,

–  tekintettel a Számvevőszék 4/2020. számú, „Új képalkotó technológiák a közös agrárpolitika ellenőrzésében: összességében egyenletes, az éghajlat- és környezetvédelmi monitoring terén azonban lassúbb előrehaladás” című különjelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 47. és 54. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0311/2021),

A.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkével összhangban az Unió intézményei, szervei és hivatalai munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el;

B.  mivel ami a költségvetés végrehajtását illeti, ezen elv alkalmazása magában foglalja, hogy az európai polgárok tudomást szerezhessenek arról, hogy az Unió hol és milyen célokra fordítja a forrásokat; megjegyzi, hogy a költségvetésen kívüli eszközök száma folyamatosan nő, és úgy véli, hogy az olyan eszközök, mint a Next Generation EU, a Bizottság közvetlen irányítása alatt állnak; kiemeli, hogy a Parlamentnek teljesítenie kell megbízatását a döntéshozatali, ellenőrzési és mentesítési feladatok terén; kéri a költségvetési rendelet aktualizálását, lehetővé téve a Parlament számára, hogy eleget tegyen ezen új mechanizmusok ellenőrzésével kapcsolatos megbízatásának; hangsúlyozza, hogy ez különösen fontos az európai jelentéstétel, nyomon követés és ellenőrzés digitalizálásával összefüggésben;

C.  mivel az uniós források elköltésével kapcsolatos ismeretek és teljes átláthatóság alapvető fontosságúak e kiadások elfogadásához, és alapvető fontosságúak az elszámoltathatóság, a hitelesség, illetve a kiadások jobb ellenőrzésének biztosítása érdekében, ideértve a visszaélések, a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség elkerülését is;

D.  mivel a költségvetési rendelet 38. cikke megállapítja a címzettekre vonatkozó információk és egyéb információk közzétételének jelenlegi szabályait;

E.  mivel e szabályok eltérő végrehajtása olyan helyzethez vezetett, hogy jelenleg minden tagállamban létezik egy jelentéstételi rendszer a KAP-ra vonatkozóan, a tagállamokban pedig több mint 250 jelentéstételi rendszer működik a strukturális és kohéziós politikák keretében;

F.  mivel jelenleg jelentős különbségek vannak e rendszerek kialakításában, működésében és a belőlük való információszerzés és az információk megosztása módjában;

G.  mivel az adatok töredezettsége rendkívül megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a végső kedvezményezettek azonosítását a közvetlen, közvetett vagy megosztott irányítású uniós alapok esetében;

H.  mivel számos olyan rendszer létezik, amely természetes személyek és gazdasági társaságok esetében nem tartalmaz egyedi azonosító számokat;

I.  mivel a gazdasági társaságok esetében a jelenlegi rendszerek a legtöbb esetben nem tartalmaznak információt a gazdasági társaságok tulajdonosáról vagy tulajdonosairól, illetve tényleges tulajdonosairól; mivel az európai jelentéstétel, nyomon követés és ellenőrzés digitalizálása akkor a leghasznosabb eszköz a dezinformáció elkerülésére, ha a nem érzékeny információk nyilvánosan hozzáférhetőek;

J.  mivel a Parlament többször is kérte a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást az egyes tagállamokban a KAP és a strukturális alapok 50 legnagyobb kedvezményezettjéről, de mindeddig csupán hiányos és nem kielégítő válaszokat kapott;

K.  mivel a Parlament 2020-ban tanulmány készítését kezdeményezte azzal a céllal, hogy a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján azonosítsa az egyes tagállamokban a KAP és a strukturális alapok 50 legnagyobb kedvezményezettjét, amely érdekes megállapításokkal szolgált, de azt is szemléltette, hogy továbbra is mennyire nehéz egyértelműen meghatározni a végső kedvezményezettek kilétét;

L.  mivel a jelenlegi helyzet gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy bárki áttekintést kapjon arról, hogy a végső kedvezményezettek mennyi pénzt kapnak a KAP-ból, valamint a strukturális és kohéziós politikákból;

M.  mivel a Számvevőszéknek a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban (CONT) 2021. szeptember 2-án tartott nyilvános meghallgatáson ismertetett megállapításai egyértelműen rámutattak arra, hogy javítani kell az uniós alapok jelenlegi felügyeleti rendszerének átláthatóságát;

N.  mivel egyes gazdasági társaságok és természetes személyek több tagállamban is működnek, és ezért több tagállamban is részesülnek uniós támogatásban, és tekintettel arra, hogy a vállalati struktúrák meglehetősen összetettek és átláthatatlanok lehetnek, a Bizottság nem tudja nyomon követni a minden egyes ilyen multinacionális gazdasági társaság által felhalmozott teljes nyereséget;

O.  mivel az Európai Tanács a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről az állam- és kormányfők között 2020. július 17–21-én kötött megállapodással összefüggésben a következtetések 24. pontjában elismerte, hogy kontroll és ellenőrzés céljából több információra van szükség az uniós finanszírozás végső kedvezményezettjeiről;

P.  mivel mindezen tényezők azt mutatják, hogy sürgősen létre kell hozni egy egységes, átlátható és egyszerűen használható, szabványosított és a lehetőségekhez mérten a nyílt forráskódok elvén alapuló, uniós szintű interoperábilis digitális rendszert, amely lehetővé teszi a tagállamok végrehajtó hatóságai számára, hogy jelentést tegyenek a KAP, valamint a strukturális és kohéziós politikai alapok és az összes többi alap kedvezményezettjeiről annak érdekében, hogy a nemzeti kontroll- és ellenőrző hatóságok, az OLAF, az Európai Ügyészség és a többi uniós intézmény és szerv teljes körű és megbízható információkhoz juthasson a végső kedvezményezettek kilétéről, valamint arról, hogy milyen forrásokból és mekkora összeget kapnak;

Q.  mivel az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal és az Európai Unió Bíróságának (EUB) az uniós források kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételét illető állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban a nyilvánosság számára a lehető legnagyobb mértékben lehetővé kell tenni az uniós források közvetlen és végső kedvezményezettjeire vonatkozó információkhoz való hozzáférést;

R.  mivel egy ilyen rendszernek biztosítania kell az adatformátumok harmonizációját, géppel olvashatónak kell lennie, egyedi azonosító számokat kell tartalmaznia, keresési és válogatási funkciókat kell tartalmaznia, és interoperábilisnak kell lennie annak érdekében, hogy az adatokat ne csak egy szakpolitika vagy alap tekintetében lehessen összesíteni, hanem valamennyi politikán, alapon és tagállamon átívelően is, továbbá mind a közvetlen, mind a közvetett és a megosztott irányításra is vonatkoznia kell;

S.  mivel egy ilyen rendszert a Bizottságnak kell kifejlesztenie egyrészt a teljes interoperabilitás biztosítása érdekében, beleértve a rendszer fő elemeinek automatikus fordítását is, másrészt annak érdekében, hogy biztosítható legyen a rendszer lehető leggyorsabb megvalósítása valamennyi tagállamban, valamennyi szakpolitika és alap tekintetében;

T.  mivel egy ilyen rendszer kifejlesztése során a legmagasabb szintű kiberbiztonságról is gondoskodni kell annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek e valamennyi tagállamban alkalmazott rendszer elleni kibertámadások vagy kibertámadási kísérletek;

U.  mivel egy ilyen rendszer kifejlesztését az uniós költségvetésnek kell finanszíroznia, és azt a tagállamok, az ilyen jelentéstételi rendszerek működtetéséért és fenntartásáért felelős regionális hatóságok, valamint az újságírók, a civil társadalom képviselői és a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell a rendszerek napi működtetéséért felelős tisztviselők képzését is;

V.  mivel a KAP, valamint a strukturális és kohéziós politikák jelentéstételi rendszereit reálisan nem lehet folyamatosan frissíteni a gazdasági társaságok tulajdonosaira és ezáltal a végső kedvezményezettekre vonatkozó legfrissebb információkkal, ezért a rendszereket automatikusan össze kell kapcsolni a végső kedvezményezettekre vonatkozó nyilvános cégnyilvántartásokkal és közös adatbázisokkal;

W.  mivel a KAP-ból vagy a strukturális alapokból származó források közvetlen címzettjei gyakran közjogi szervek, amelyek e forrásokat aztán egy adott program végrehajtásának részeként más címzetteknek fizetik ki; mivel ilyen helyzetekben a közjogi szerveket is kötelezni kell arra, hogy számoljanak be arról, hogy kik a pénz végső címzettjei; mivel a digitális rendszernek interoperábilisnak kell lennie többek között az érintett nemzeti szervek és hatóságok, továbbá az irányító és kifizető hatóságok belső rendszereivel, valamint a nemzeti közbeszerzési és pályáztatási adatbázisokkal;

X.  mivel egy ilyen interoperábilis rendszernek tiszteletben kell tartania az általános adatvédelmi rendelet szabályait, valamint az adatok közzétételére vonatkozó, észszerű „de minimis szabályokat”;

Y.  mivel a KAP-ból, valamint a strukturális és kohéziós alapokból származó források címzettjeire vonatkozó adatokat legalább öt évig elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára;

Z.  mivel a megosztott irányítású szakpolitikákból származó források kedvezményezettjeire vonatkozó adatközzétételi szabályokat a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a közvetlen irányítású alapok kedvezményezettjeire vonatkozó szabályokkal; mivel gyakrabban és hatékonyabban kellene használni a műholdas adatokat, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek jelenleg gátolják az új technológiák kifizető ügynökségek általi széles körű használatát(10);

1.  kéri, hogy a Bizottság – többek között a költségvetési rendelet közelgő felülvizsgálatának részeként – a mellékletben foglalt ajánlásokat követve 2021 vége előtt terjessze elő a költségvetési rendelet módosítására irányuló, szükséges jogalkotási javaslatokat;

2.  úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi következményeit az uniós költségvetésből kell fedezni;

3.  úgy véli, hogy az uniós alapokkal kapcsolatos pénzgazdálkodásba vetett bizalom biztosítása alapvető fontosságú az uniós intézményekbe vetett általános bizalom és ezáltal a további európai integrációt kilátásba helyező tervek hitelességének biztosítása szempontjából;

4.  mivel a felhőalapú szolgáltatások a digitális átállást támogató stratégiai innovációs eszközök, és az Európai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetség 2021. júliusi felállítása fontos lépést jelent e tekintetben;

5.  hangsúlyozza, hogy a kiadási programokban való részesülésre vagy a kiadási programokban való részvételre vonatkozó egyértelmű, érthető és méltányos szabályok az uniós alapokkal kapcsolatos pénzgazdálkodással kapcsolatos támogatás elsődleges előfeltételei;

6.  határozottan úgy véli, hogy az uniós pénzügyek fokozottabb védelmének és a még szigorúbb ellenőrzés lehetővé tételének leghatékonyabb és legeredményesebb módja egy integrált, interoperábilis és harmonizált rendszer létrehozása a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk összegyűjtésére, nyomon követésére és elemzésére valamennyi tagállamban;

7.  úgy véli, hogy a szabályok végrehajtásával és ennek megfelelően a különböző alapokból és programokból származó pénzeszközök címzettjeinek kilétével, valamint az általuk kapott összegekkel kapcsolatos átláthatóság, továbbá a csalások megelőzésére irányuló politikák az uniós alapokkal kapcsolatos pénzgazdálkodásba vetett bizalom biztosításának alapvető részét képezik; elfogadja, hogy a kedvezményezettekre vonatkozó adatok közzétételére az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal és az EUB állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban „de minimis” küszöbértékeknek kell vonatkozniuk;

8.  úgy véli továbbá, hogy a szándékos félretájékoztatás elleni, valamennyi tagállamban folytatandó küzdelemben az átláthatóság lehet a legjobb eszköz, amely egy integrált, interoperábilis és harmonizált rendszert létrehozó digitalizációs programmal biztosítható;

9.  úgy véli, hogy a végső kedvezményezettekkel kapcsolatos átláthatóság nagyon hatékony eszköz az uniós források elköltésével és elosztásával kapcsolatos esetleges visszaélések, összeférhetetlenségek, csalás és korrupció elleni küzdelemben is;

10.  úgy véli, hogy a közpénzek átláthatósága jobb elszámoltathatóságot biztosít, és fokozza a polgárok közigazgatási szervekbe vetett bizalmát;

11.  hangsúlyozza, hogy a végső kedvezményezettekkel kapcsolatos átláthatóság biztosítani fogja, hogy a nemzeti és regionális közigazgatások ellenőrző, kontroll- és mentesítésért felelős hatóságai, a Bizottság, a Tanács és a Parlament sokkal jobb és pontosabb lehetőségekkel rendelkezzenek annak biztosítására, hogy a pénzeszközöket hatékonyan használják fel, vagy hogy csalás vagy bármilyen egyéb helytelen felhasználás esetén a szabályoknak és a szakpolitikai törekvéseknek megfelelően vissza tudjanak követelni összegeket; hangsúlyozza, hogy az átfogó és megbízható információkhoz való teljes körű hozzáférésük biztosítása esetén a Számvevőszék, az OLAF és az Európai Ügyészség is nagyobb hatékonysággal és pontossággal lenne képes ellátni feladatait;

12.  hangsúlyozza továbbá, hogy a végső kedvezményezettekkel kapcsolatos adatok következetesebb és Unió-szerte történő közzététele sokkal jobb lehetőségeket biztosít az újságírók, a civil társadalom képviselői és a nyilvánosság számára jogos kérdéseik és aggályaik felvetésére, és ezáltal az uniós forrásokkal való visszaélés vagy az e forrásokat érintő csalás lehetséges eseteinek vagy a kiemelt közszereplők feltételezett részvételének feltárására;

13.  úgy véli, hogy elfogadhatatlan az a jelenlegi helyzet, amelyben nem lehet észszerű mértékben teljes képet kapni arról, hogy ki részesül a alapokból, és mekkora összeget kap, különös tekintettel a megosztott irányítású alapokra, ideértve konkrétan azt is, hogy nem lehet összesíteni az ugyanazon közvetlen és/vagy végső kedvezményezettre és/vagy tényleges tulajdonosra vonatkozó egyedi összegeket, és ezt a helyzetet az uniós alapok átláthatóságának és hatékonyságának növelése érdekében a lehető leghamarabb meg kell változtatni;

14.  határozottan úgy véli, hogy a helyzet javításának leghatékonyabb módja a költségvetési rendelet vonatkozó részeinek felülvizsgálata az azzal kapcsolatos átláthatóság növelése céljából, hogy ki részesül az alapokból, mekkora összeget kap, és melyik uniós alapból és programból;

15.  hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet ilyen értelmű módosítása az alapokra, illetve a programokra vonatkozó ágazati jogszabályok módosítását vonhatja maga után;

16.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi költségvetési rendelet ez irányú felülvizsgálatát a költségvetési rendelet közelgő felülvizsgálatának részeként kell elvégezni, amelyet a Bizottság a bejelentése szerint 2021 negyedik negyedévében fog előterjeszteni;

17.  úgy véli, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálata magában kell, hogy foglaljon egy szilárd, a nyílt és szabványosított közbeszerzési adatok kötelező használatára irányuló jogalapot, valamint kötelezővé és a nemzeti és regionális adatbázisokkal interoperábilissá kell tenni a költségvetési ellenőrzésre használt informatikai rendszereket;

18.  hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak biztosítania kell a szabványosított adathalmazok használatát, valamint az alapok végső kedvezményezettjei azonosításának lehetőségét; úgy véli, hogy az ellenőrzés és kontroll céljából gyűjtött kötelező információknak tartalmazniuk kell legalább a jogi személyek nyilvántartási számát, a természetes személyek nemzeti személyazonosító számát, a kedvezményezett típusát, az alvállalkozókat, a tényleges tulajdonosokat, azt, hogy a kedvezményezett részesül-e állami támogatásban is, valamint a kedvezményezett elérhetőségi adatait; hangsúlyozza, hogy az érzékeny adatokhoz való, az interoperábilis digitális jelentéstételi és nyomonkövetési rendszeren keresztül történő hozzáférést a felelős nemzeti és európai hatóságokra, intézményekre és szervekre kell korlátozni, kizárólag ellenőrzés, kontroll és mentesítés céljából, és annak szigorúan összhangban kell lennie az adatvédelmi követelményekkel;

19.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az integrált és szabványosított jelentéstételi és nyomonkövetési eszközök használata kötelező legyen és azokat teljes mértékben alkalmazzák a tagállamokban, és így a továbbiakban arra ne csak önkéntes alapon kerüljön sor;

20.  hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak biztosítania kell azt is, hogy amennyiben valamely uniós forrás közvetlen címzettje egy gazdasági társaság, lehetőség legyen a gazdasági társaság tényleges tulajdonosainak azonosítására;

21.  hangsúlyozza, hogy azokban az esetekben, amikor a közvetlen címzett egy másik gazdasági társaság tulajdonában lévő gazdasági társaság, biztosítani kell, hogy a második gazdasági társaság tényleges tulajdonosai is azonosíthatók legyenek, és hogy ennek a kötelezettségnek a tulajdonosi struktúrában szereplő összes gazdasági társaságra vonatkoznia kell; ezért úgy véli, hogy az anyavállalatoknak egyedi azonosító számokat kell létrehozniuk a kedvezményezettek számára oly módon, hogy az egyes leányvállalatok ahhoz kapcsolódó saját azonosító számokkal rendelkezzenek, lehetővé téve a pénzeszközök útjának a végső kedvezményezettekig és a tényleges tulajdonosokig való visszakövetését;

22.  megjegyzi, hogy a tényleges tulajdonos azonosítására vonatkozó kötelezettségnek legalább akkor érvényesülnie kell, ha bármely természetes vagy jogi személy a szóban forgó gazdasági társaság több mint 15%-ának tulajdonosa; hangsúlyozza, hogy a hozzátartozók tulajdonában lévő társasági részesedéseket össze kell vonni és egy egésznek kell tekinteni;

23.  megjegyzi, hogy a gazdasági társaság tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó kötelezettséget akkor is alkalmazni kell, ha a gazdasági társaság székhelye nem uniós országban van;

24.  megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálatának azt is biztosítania kell, hogy az uniós forrásokban közvetlenül részesülő közjogi szerveket kötelezzék arra, hogy jelentést tegyenek az összegek végső kedvezményezettjeiről, azaz arról, hogy magán a közjogi szerven kívüli természetes vagy jogi személyről van-e szó; rámutat arra, hogy a digitális rendszernek magában kell foglalnia az érintett nemzeti szervek és hatóságok, az irányító és kifizető hatóságok belső rendszereivel, valamint a nemzeti közbeszerzési és pályázati adatbázisokkal való interoperabilitást;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és bocsásson a pénzügyi szereplők és a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezetek, többek között megosztott irányítás alatt működő illetékes nemzeti és regionális hatóságok rendelkezésére olyan rendszert, amely biztosítja a KAP-ra, a kohéziós és strukturális alapokra és egyéb szakpolitikákra vonatkozó európai jelentéstétel, nyomon követés és ellenőrzés digitalizációját;

26.  hangsúlyozza, hogy egy ilyen rendszernek a lehetőségekhez mérten a nyílt forráskódok elvén kell alapulnia, és az uniós finanszírozás közvetlen és végső címzettjeire és kedvezményezettjeire vonatkozó információk és számadatok összegyűjtésére, összehasonlítására és összesítésére irányuló, a kontrollt, az ellenőrzést és a mentesítést szolgáló szabványosított adathalmazokat és intézkedéseket kell alkalmaznia; hangsúlyozza, hogy a polgárok közintézményekbe vetett bizalmának növelése érdekében első lépésként elektronikus személyazonosságot kell létrehozni;

27.  hangsúlyozza, hogy egy ilyen rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a költségvetési rendelet II. címének 8. fejezetében meghatározott átláthatósági elveknek való teljes körű megfelelést;

28.  kiemeli, hogy egy ilyen rendszernek hozzáférhetőnek kell lennie az újságírók, a civil társadalom képviselői és a nyilvánosság számára annak érdekében, hogy megkönnyítse a közpénzek felhasználásával kapcsolatos kutatást és adott esetben a csalások feltárását, az általános adatvédelmi rendelet szabályainak tiszteletben tartása mellett;

29.  kéri, hogy ezt a rendszert két éven belül fejlesszék ki, és térítésmentesen tegyék elérhetővé és kötelezővé a tagállami jelentéstevő hatóságok számára;

30.  hangsúlyozza, hogy egy ilyen rendszer kidolgozását a nemzeti és regionális hatóságok és a releváns uniós intézmények – többek között a Parlament, a Bizottság, a Számvevőszék, az OLAF és adott esetben az Európai Ügyészség – arra való felhatalmazásával kell kiegészíteni, hogy biztosítsák az összeférhetetlenségek, a szabálytalanságok, a kettős finanszírozás esetei és a forrásokkal való mindennemű visszaélés hatékony ellenőrzését, ideértve az olyan modern informatikai eszközök használatát is, mint az ARACHNE;

31.  rámutat arra, hogy egy ilyen rendszer lehetővé tenné az uniós források visszatérő és esetlegesen felülreprezentált kedvezményezettjeinek gyors azonosítását, beleértve a közbeszerzési eljárások nyerteseit is;

32.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésben rendelkezésre álljon a szükséges finanszírozás egy ilyen rendszerhez, a rendszert használó nemzeti és regionális hatóságok személyzetének képzését és technikai segítségnyújtását szolgáló előirányzatokkal együtt;

33.  megjegyzi, hogy egy ilyen rendszer önmagában nem tartalmazhat naprakész adatokat a gazdasági társaságok tulajdonosairól; megjegyzi továbbá, hogy egy ilyen követelmény azt jelentené, hogy az irányító hatóságok lennének felelősek a gazdasági társaságokra vonatkozó adatokért, amelyekért nem tartoznak felelősséggel;

34.  kéri, hogy a rendszert úgy alakítsák ki, hogy automatikusan kapcsolódjon a gazdasági társaságok tulajdonosaira vonatkozó naprakész információkat tartalmazó adatbázisokhoz, valamint hogy interoperábilis legyen az érintett nemzeti szervek és hatóságok, az irányító és kifizető hatóságok belső rendszereivel, továbbá a nemzeti közbeszerzési és pályáztatási adatbázisokkal;

35.  kéri, hogy az uniós források címzettjeire vonatkozó információkat legalább ötéves időtartamra tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;

36.  hangsúlyozza, hogy egy ilyen rendszernek tiszteletben kell tartania az uniós adatvédelmi szabályokat és az EUB állandó ítélkezési gyakorlatát; megjegyzi, hogy különbségek vannak az ellenőrzés, a kontroll és a mentesítés céljából összegyűjtendő, összesítendő és tárolandó, valamint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehető információk részletességének szintje között; hangsúlyozza, hogy az ellenőrzésért, kontrollért és mentesítésért felelős hatóságoknak mindig hozzá kell férniük az összes rendelkezésre álló információhoz, míg az adatok közzétételét korlátozhatják az alkalmazandó adatvédelmi követelmények és a „de minimis” küszöbértékek;

37.  kiemeli, hogy egy ilyen rendszert hatékonyan védeni kell a kiberfenyegetésekkel szemben; kéri a Bizottságot, hogy ruházzon be magas szintű kiberbiztonsági szoftverekbe, és végezzen időszakos vizsgálatokat a potenciális sebezhetőségek azonosítása érdekében, tagállami szinten is;

38.  elismeri, hogy a rendszernek tiszteletben kell tartania az azokra a minimális összegekre vonatkozó szabályokat, amelyeket nem fognak nyilvánosan hozzáférhetővé tenni; hangsúlyozza, hogy az illetékes hatóságoknak mindazonáltal mindig összesíteniük kell az egyes kedvezményezetteknek kifizetett összes forrást, és amennyiben a valamely kedvezményezettnek kifizetett teljes összeg meghaladja a minimális összeget, az adott kedvezményezettnek folyósított összes kifizetéssel kapcsolatos minden információt nyilvánosságra kell hozni;

39.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezt a rendszert a lehető legnagyobb mértékben használják fel a közvetlen irányítás alá tartozó alapokra és szakpolitikákra is, ugyanolyan átláthatósági szabályok mellett, mint az uniós programokból származó források címzettjei esetében;

40.  hangsúlyozza, hogy a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) szintén fontos szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendszer csak a közvetlen irányítás alá tartozó alapokra vonatkozik, amelyek az uniós forrásoknak csupán mintegy 20%-át teszik ki; hasonlóképpen aggódik amiatt is, hogy az OLAF által közpénzekkel visszaélőként azonosított gazdasági szereplőket nem zárják ki automatikusan az uniós költségvetésből finanszírozott szerződésekből, illetve nem sújtják őket pénzügyi szankciókkal; sürgeti a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet következő felülvizsgálata során a rendelet hatékonyabbá tételének érdekében terjessze ki a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) hatályát;

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékelt ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak.

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A KÉRT JAVASLAT SZÖVEGE

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 322. cikkének (1) bekezdésére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Az Európai Parlament által megfogalmazott kéréseknek megfelelően, valamint a 2020. júliusi 17–21-i európai tanácsi következtetések 24. pontjára válaszul, továbbá az uniós költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmének erősítése érdekében az uniós finanszírozás végső címzettjeire és kedvezményezettjeire vonatkozó információk és számadatok kontroll és ellenőrzés céljából való gyűjtéséhez, összehasonlításához és összesítéséhez egységesített intézkedéseket kell bevezetni.

(2)  A kontrollok és ellenőrzések hatékonyságának biztosításához adatokat kell gyűjteni azokról, akik a megosztott irányítás keretében nyújtott uniós finanszírozásban, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) alapján támogatott projektekben és reformokban közvetlenül vagy közvetetten részesülnek, ideértve a finanszírozás címzettjeinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat is. Az ezen adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó szabályoknak összhangban kell majd lenniük a vonatkozó adatvédelmi szabályokkal.

(3)  Az uniós költségvetés védelmének erősítése érdekében a Bizottságnak egy integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszert – és ennek keretében egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt – kell elérhetővé tennie a tagállamok általi általános és kötelező használatra a fentebb említett adatokhoz való hozzáférés, valamint azok tárolása, összesítése és elemzése céljából. Az említett rendszernek biztosítania kell az összeférhetetlenségeknek, a szabálytalanságoknak, a kettős finanszírozás eseteinek és a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos bármely visszaélésnek a hatékony ellenőrzését. A Bizottságnak, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) és egyéb uniós vizsgálati és ellenőrzési szerveknek rendelkezniük kell az említett adatokhoz való szükséges hozzáféréssel azon, elsősorban a tagállamok által elvégzendő kontrollok és ellenőrzések feletti felügyeleti jogkörük gyakorlása érdekében, amely a szabálytalanságok észlelését és az érintett uniós finanszírozás felhasználásával kapcsolatos visszaélésekkel összefüggő igazgatási vizsgálatok elvégzését szolgálja, és amely révén pontos képet kapnak az érintett uniós finanszírozás elosztásáról.

(4)  Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ee) a közvetlenül vagy közvetve uniós finanszírozásban részesülő végső kedvezményezettekre vonatkozó adatok gyűjtése;”

b)  a (4) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„cc) a közvetlenül vagy közvetve uniós finanszírozásban végső soron részesülőkre vonatkozó adatokhoz való hozzáférés és azok elemzése céljából egy integrált és interoperábilis elektronikus információs és nyomonkövetési rendszer – többek között egy egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszköz – alkalmazása;”.

2.  A 38. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság megfelelő módon és kellő időben rendelkezésre bocsátja a közvetlenül vagy közvetve uniós finanszírozásban végső soron részesülőkre vonatkozó információkat, a 129a. cikkel összhangban létrehozott integrált és interoperábilis elektronikus információs és nyomonkövetési rendszerben összegyűjtött adatokra támaszkodva.

E bekezdés első albekezdése a többi uniós intézményre is alkalmazandó, amennyiben azok a költségvetést hajtják végre az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban. Amennyiben az összegek címzettje jogi személy, az információkat az adott szervezetben több mint 15%-os részesedéssel rendelkező személyekre és szervezetekre vonatkozóan kell közzétenni.”;

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A titoktartási és biztonsági követelményeknek, különösen a személyes adatok védelmének kellő figyelembevételével a következő nem érzékeny információkat kell közzétenni:

a)  a címzett neve;

b)  a címzett jogállása, nevezetesen:

i.  természetes személy;

ii.  jogi személy;

iii.  közjogi szerv vagy intézmény;

iv.  egyéb;

c)  a címzett földrajzi helye, nevezetesen:

i.  a címzett címe, amennyiben a címzett jogi személy;

ii.  a NUTS 2 szintű régió, amennyiben a címzett természetes személy;

d)  az összeg, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak;

e)  az intézkedés jellege és célja.”;

c)  a (4) bekezdést el kell hagyni;

d)  a (6) bekezdés a következőképpen módosul:

„(6) Ha személyes adatokat tesznek közzé, az információkat az azon pénzügyi év végétől számított öt év elteltével el kell távolítani, amelyben a forrásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás létrejött. Ugyanez vonatkozik a személyes adatokra az olyan jogi személyek esetében is, amelyek hivatalos megnevezése lehetővé teszi egy vagy több természetes személy azonosítását.”

3.  A 63. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtása során a tagállamok a 129a. cikk alapján létrehozott integrált és interoperábilis elektronikus információs és nyomonkövetési rendszer követelményeivel összhangban adatokat gyűjtenek azokról, akik közvetlenül vagy közvetve végső soron uniós finanszírozásban részesülnek. A rendszer adott ágazatban való használatára vonatkozó kiegészítő követelményeket ágazatspecifikus szabályokban lehet meghatározni.”;

b)  a (2) bekezdés első albekezdése a következő ponttal egészül ki:

„bb) a Bizottság által a 129a. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott integrált és interoperábilis elektronikus információs és nyomonkövetési rendszer felhasználásával adatokat gyűjtenek azokról, akik közvetlenül vagy közvetve végső soron uniós finanszírozásban részesülnek.”;

c)  a (4) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„bb) használják a Bizottság által a 129a. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott integrált és interoperábilis elektronikus információs és nyomonkövetési rendszert”.

4.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„129a. cikk

Integrált és interoperábilis elektronikus információs és nyomonkövetési rendszer

(1)  A Bizottság a közvetlenül vagy közvetve végső soron uniós finanszírozásban részesülőkre vonatkozó adatokhoz való hozzáférés az azok elemzése céljából integrált és interoperábilis elektronikus információs és nyomonkövetési rendszert hoz létre, működtet és tesz elérhetővé a költségvetés végrehajtásában részt vevő pénzügyi szereplők, egyéb személyek és szervezetek, többek között a megosztott irányítás alatt működő illetékes nemzeti hatóságok számára, amely magában foglal egy egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt is.

(2)  Az (1) bekezdésben említett rendszernek a közvetlenül vagy közvetve végső soron uniós finanszírozásban részesülőkre vonatkozó információk és számadatok kontroll és ellenőrzés céljából való összegyűjtésére, összehasonlítására és összesítésére irányuló szabványosított intézkedéseken kell alapulnia. A rendszernek lehetővé kell tennie az összeférhetetlenségek, a szabálytalanságok, a kettős finanszírozás esetei és a források felhasználásával kapcsolatos bármely visszaélés hatékony ellenőrzését.

(3)  A rendszerben összegyűjtött kötelező információknak többek között a következőket kell tartalmazniuk:

a)  a jogi személyek héa-száma vagy nyilvántartási száma;

b)  a természetes személyek nemzeti személyazonosító száma;

c)  a címzett jogállása, nevezetesen:

i.  természetes személy;

ii.  jogi személy;

iii.  közjogi szerv vagy intézmény;

iv.  egyéb;

d)  vállalkozó(k) és alvállalkozó(k);

e)  tényleges tulajdonos(ok), amennyiben a kedvezményezett, tulajdonos, vállalkozó vagy alvállalkozó jogi személy;

f)  tájékoztatás arról, hogy a kedvezményezett részesül-e állami támogatásban;

g)  valamennyi kedvezményezett és tényleges tulajdonos elérhetősége.

(4)  A Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék és – az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok tekintetében – az Európai Ügyészség, valamint más uniós vizsgálati és ellenőrző szervek – így a mentesítési hatóság – számára hozzáférést kell biztosítani az (1) bekezdésben említett rendszerben szereplő információkhoz, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges.

(5)  A rendszer üzemeltetése során a személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell kezelni.

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 269. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett rendszer működtetésére és működésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából, ideértve az adatgyűjtésre és a rendszerben tárolt információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat is.”

5.  A 154. cikk (4) bekezdésének első albekezdése a következő ponttal egészül ki:

„dd) a 129a. cikkben említett rendszer követelményeivel egyenértékű mértékben biztosítják az uniós finanszírozásban közvetlenül vagy közvetetten végső soron részesülőkre vonatkozó adatok gyűjtését.”

6.  A 269. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 70. cikk (1) bekezdésében, a 71. cikk harmadik bekezdésében, a 129a. cikkben, a 161. cikkben és a 213. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett felhatalmazást.”;

b)  a (6) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A 70. cikk (1) bekezdése, a 71. cikk harmadik bekezdése, a 129a. cikk, a 161. cikk és a 213. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni.”

Kelt ...

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o. (2) HL L 119., 2016.5.4., 1. o. (3) HL L 198., 2017.7.28., 29. o. (4) HL L 156., 2018.6.19., 43. o. (5) HL L 57., 2021.2.18., 17. o. (6) HL C 58. I, 2021.2.18., 2. o. (7) HL L 417., 2020.12.11., 381. o. (8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0164. (9) ECLI:EU:C:2003:294, 85. pont. (10) Az Európai Számvevőszék 4/2020. sz. különjelentése: Új képalkotó technológiák a közös agrárpolitika ellenőrzésében: összességében egyenletes, az éghajlat- és környezetvédelmi monitoring terén azonban lassúbb előrehaladás. (11) HL L 57., 2021.2.18., 17. o.