Index 
Elfogadott szövegek
2021. december 15., Szerda - Strasbourg
Egyes in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó átmeneti rendelkezések és a házon belüli eszközökre vonatkozó követelmények késleltetett alkalmazása ***I
 A digitális piacokról szóló jogszabály ***I
 Az Európai Unióban a nők és a férfiak közötti egyenlőség 2018–2020 közötti helyzete
 A szervezett bűnözés hatása az Unió saját forrásaira és az uniós forrásokkal való visszaélésre
 A sürgősségi alapok és a válsággal kapcsolatos kiadási területek esetében a korrupció, a szabálytalan kiadások, valamint az uniós és nemzeti forrásokkal való visszaélés elkerülése
 Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv végrehajtása
 A tömegpusztító fegyverek többoldalú fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési rendszereinek kihívásai és kilátásai
 Az EU humanitárius tevékenységének új orientációi
 A nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelem területén folytatott együttműködés

Egyes in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó átmeneti rendelkezések és a házon belüli eszközökre vonatkozó követelmények késleltetett alkalmazása ***I
PDF 128kWORD 44k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2021. december 15-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2017/746 rendeletnek az egyes in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó átmeneti rendelkezések vonatkozásában és a házon belüli eszközökre vonatkozó követelmények késleltetett alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0627 – C9-0381/2021 – 2021/0323(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0627),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, valamint 168. cikke (4) bekezdésének c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0381/2021),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. december 8-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2021. november 24-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 163. cikkére,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. december 15-én került elfogadásra az (EU) 2017/746 rendeletnek a bizonyos in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó átmeneti rendelkezések és a házon belüli eszközökre vonatkozó feltételek késleltetett alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P9_TC1-COD(2021)0323


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/112 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


A digitális piacokról szóló jogszabály ***I
PDF 455kWORD 134k
Az Európai Parlament 2021. december 15-én elfogadott módosításai a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (a digitális piacokról szóló jogszabály) (COM(2020)0842 – C9-0419/2020 – 2020/0374(COD))(1)
P9_TA(2021)0499A9-0332/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A digitális szolgáltatások és ezeken belül különösen az online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdaságban – főként a belső piacon –, mivel új üzleti lehetőségeket biztosítanak az Unión belül, és elősegítik a határokon átnyúló kereskedelmet.
(1)  A digitális szolgáltatások és ezeken belül különösen az online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdaságban – főként a belső piacon –, azáltal, hogy az Unión belül és kívül kapukat biztosítanak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez, elősegítik a határokon átnyúló kereskedelmet, valamint az uniós fogyasztók javára teljesen új üzleti lehetőségeket kínálnak az Unióban működő számos vállalat számára.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az alapvető platformszolgáltatások ugyanakkor számos olyan jellemzővel rendelkeznek, amelyeket az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kihasználhatnak. Az alapvető platformszolgáltatások e jellemzői közé tartoznak például a szélsőséges méretgazdaságosság, amely gyakran abból ered, hogy az üzleti felhasználók vagy végfelhasználók hozzáadása szinte zéró határköltséggel jár. Az alapvető platformszolgáltatások további jellemzői az igen erős hálózati hatás, a szóban forgó szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót lehet számos végfelhasználóval összekötni, az üzleti felhasználók és a végfelhasználók egyaránt jelentős mértékben függnek a szolgáltatótól, a vevőfogvatartási hatás, a végfelhasználók általi, ugyanazon célra történő többkapcsolatos használat (multi-homing) hiánya, a függőleges irányú integráció és az adatvezérelt előnyök. Mindezek a jellemzők az említett szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tisztességtelen magatartásával kombinálva olyan hatást válthatnak ki, amellyel jelentős mértékben aláássák az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát, valamint befolyásolják az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, valamint üzleti felhasználóik és végfelhasználóik közötti kereskedelmi kapcsolat tisztességes jellegét, ami a gyakorlatban gyorsan és potenciálisan jelentős mértékben csökkentheti az üzleti felhasználók és a végfelhasználók választási lehetőségeit, és ezért az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat úgynevezett kapuőri pozícióba sorolja.
(2)  Az alapvető platformszolgáltatások ugyanakkor számos olyan jellemzővel rendelkeznek, amelyeket az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kihasználhatnak. Az alapvető platformszolgáltatások e jellemzői közé tartoznak például a szélsőséges méretgazdaságosság, amely gyakran abból ered, hogy az üzleti felhasználók vagy végfelhasználók hozzáadása szinte zéró határköltséggel jár. Az alapvető platformszolgáltatások további jellemzői az igen erős hálózati hatás, a szóban forgó szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót lehet számos végfelhasználóval összekötni, az üzleti felhasználók és a végfelhasználók egyaránt jelentős mértékben függnek a szolgáltatótól, a vevőfogvatartási hatás, a végfelhasználók általi, ugyanazon célra történő többkapcsolatos használat (multi-homing) hiánya, a függőleges irányú integráció és az adatvezérelt előnyök. Mindezek a jellemzők az említett szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tisztességtelen magatartásával kombinálva olyan hatást válthatnak ki, amellyel jelentős mértékben aláássák az alapvető platformszolgáltatások piacának megtámadhatóságát, valamint befolyásolják az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, valamint üzleti felhasználóik és végfelhasználóik közötti kereskedelmi kapcsolat tisztességes jellegét, ami a gyakorlatban gyorsan és potenciálisan jelentős mértékben csökkentheti az üzleti felhasználók és a végfelhasználók választási lehetőségeit, és ezért az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat úgynevezett kapuőri pozícióba sorolja. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a nem kereskedelmi célú szolgáltatások, például az együttműködésen alapuló projektek nem tekinthetők e rendelet alkalmazásában alapvető szolgáltatásnak.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A kapuőrök e jellemzőinek kombinációja valószínűsíthetően számos esetben a tárgyalási pozíció terén súlyos egyensúlyhiányt, következésképpen pedig a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások üzleti felhasználói és végfelhasználói számára tisztességtelen gyakorlatokat és feltételeket eredményez, aminek az ár, a minőség, a választék és az innováció látja kárát.
(4)  A kapuőrök e jellemzőinek kombinációja valószínűsíthetően számos esetben a tárgyalási pozíció terén súlyos egyensúlyhiányt, következésképpen pedig a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások üzleti felhasználói és végfelhasználói számára tisztességtelen gyakorlatokat és feltételeket eredményez, aminek az ár, a minőség, az adatvédelem és adatbiztonság szintje, a tisztességes verseny, a választék és az innováció látja kárát.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A kapuőrök jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, az Unióban mindenhol és egyéb piacokon is nagy számú üzleti felhasználó számára biztosítanak kaput a végfelhasználók eléréséhez. A belső piacon a tisztességtelen gyakorlatok káros hatása és különösen az alapvető platformszolgáltatások piacán mutatkozó elégtelen megtámadhatóság, beleértve annak hátrányos társadalmi és gazdasági vonatkozásait, intézkedésre késztette a nemzeti jogalkotókat és ágazati szabályozókat. Számos nemzeti szabályozási megoldást fogadtak már el, vagy tettek rá javaslatot, hogy kezelni tudják a tisztességtelen gyakorlatokat és a digitális szolgáltatások terén mutatkozó megtámadhatóságot, legalábbis néhány digitális szolgáltatás tekintetében. Emiatt felmerül az eltérő szabályozási megoldások, következésképpen pedig a belső piac széttagoltságának kockázata, ami fokozza az eltérő nemzeti szabályozási követelményekből fakadó, megnövekedett költségek kockázatát.
(6)  A kapuőrök jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, az Unióban mindenhol és egyéb piacokon is nagy számú üzleti felhasználó számára biztosítanak kaput a végfelhasználók eléréséhez. A belső piacon a tisztességtelen gyakorlatok káros hatása és különösen az alapvető platformszolgáltatások piacának korlátozott megtámadhatósága, beleértve annak hátrányos társadalmi és gazdasági vonatkozásait, intézkedésre késztette a nemzeti jogalkotókat és ágazati szabályozókat. Nemzeti szinten számos szabályozási megoldást fogadtak már el vagy javasoltak annak érdekében, hogy a digitális szolgáltatások terén – legalábbis néhány digitális szolgáltatás tekintetében – kezelni tudják a tisztességtelen gyakorlatokat és növeljék e szolgáltatások megtámadhatóságát. Emiatt felmerül az eltérő szabályozási megoldások, következésképpen pedig a belső piac széttagoltságának kockázata, ami az eltérő nemzeti szabályozási követelmények miatt fokozza a megfelelési költségek növekedésének kockázatát.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A különféle nemzeti jogszabályok közelítésével a belső piacon a szolgáltatások, többek között a kiskereskedelmi szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadságát korlátozó akadályok megszűnnek. A belső piacon a kapuőrök jelenléte által jellemzett, megtámadható és méltányos digitális piacok biztosítása érdekében célszerű uniós szinten célzott harmonizált, kötelező szabályokat megállapítani.
(8)  A különféle nemzeti jogszabályok közelítésével a belső piacon a szolgáltatások, többek között a kiskereskedelmi szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadságát korlátozó akadályok megszűnnek. A belső piacon a kapuőrök jelenléte által jellemzett, megtámadható és méltányos digitális piacok biztosítása érdekében célszerű uniós szinten célzott harmonizált jogi kötelezettségeket megállapítani, mivel ez szolgálja általában az Unió gazdasága és különösen az uniós fogyasztók érdekét.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A belső piac széttagoltságát csak akkor lehet eredményesen elkerülni, ha a tagállamoknak nincs módjuk arra, hogy olyan nemzeti szabályokat alkalmazzanak, amelyek a jelen rendelet hatálya alá tartozó vállalkozástípusokra és szolgáltatásokra vonatkoznak. Ugyanakkor mivel e rendelet célja a versenyjog érvényesítésének kiegészítése, megemlítendő, hogy ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102. cikkét, a vonatkozó nemzeti versenyjogi szabályokat és az egyoldalú magatartásra vonatkozó egyéb nemzeti versenyjogi szabályokat, amelyek a piaci pozíció és magatartás egyedi értékelésén alapulnak, beleértve annak valószínűsíthető hatásait és a tiltott magatartás pontos körét, és amelyek rendelkeznek annak lehetőségéről, hogy a vállalkozások hatékonysági és objektív indokló érvekkel igazolják a szóban forgó magatartást. Az utóbbi szabályok alkalmazása azonban nem befolyásolhatja a kapuőrökre e rendeletben meghatározott kötelezettségeket, valamint azok egységes és hatékony alkalmazását a belső piacon.
(9)  A belső piac széttagoltságát csak akkor lehet eredményesen elkerülni, ha a tagállamoknak nincs módjuk arra, hogy további szabályokat vagy kötelezettségeket alkalmazzanak a kapuőrök tekintetében a megtámadható és tisztességes piacok biztosítása céljából. Ez nem zárja ki, hogy a tagállamoknak módjukban álljon azonos, szigorúbb vagy eltérő kötelezettségeket előírni a kapuőröknek annak érdekében, hogy az uniós joggal összhangban egyéb jogos közérdeket érvényesítsenek. Ilyen jogos közérdek lehet többek között a fogyasztóvédelem, a tisztességtelen verseny elleni küzdelem, továbbá a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének, a véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a kultúrák és a nyelvek sokszínűségének előmozdítása. Ugyanakkor mivel e rendelet célja a versenyjog érvényesítésének kiegészítése, megemlítendő, hogy ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102. cikkét, a vonatkozó nemzeti versenyjogi szabályokat és az egyoldalú magatartásra vonatkozó egyéb nemzeti versenyjogi szabályokat, amelyek a piaci pozíció és magatartás egyedi értékelésén alapulnak, beleértve annak valószínűsíthető hatásait és a tiltott magatartás pontos körét, és amelyek rendelkeznek annak lehetőségéről, hogy a vállalkozások hatékonysági és objektív indokló érvekkel igazolják a szóban forgó magatartást. Az utóbbi szabályok alkalmazása azonban nem befolyásolhatja a kapuőrökre e rendeletben meghatározott kötelezettségeket és tilalmakat, valamint azok egységes és hatékony alkalmazását a belső piacon.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az EUMSZ 101. és 102. cikke, valamint a versenyellenes, többoldalú és egyoldalú magatartásra, továbbá az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti versenyjogi szabályok célja a torzulásoktól mentes verseny védelme a piacon. E rendelet célja kiegészíti a versenyjogi szempontból meghatározott, bármely adott piacon a torzulásoktól mentes verseny védelmének célját, de eltér attól, mivel azt kívánja biztosítani, hogy azok a piacok, amelyeken a kapuőrök jelen vannak, megtámadható és méltányos piacok legyenek és maradjanak, függetlenül a tényleges, valószínű vagy vélelmezett hatásoktól, amelyeket egy adott, a jelen rendelet hatálya alá tartozó kapuőr magatartása egy adott piacra gyakorolhat. E rendelet célja tehát az említett szabályoktól eltérő jogi érdek védelme, és nem sértheti e szabályok alkalmazását.
(10)  Az EUMSZ 101. és 102. cikke, valamint a versenyellenes, többoldalú és egyoldalú magatartásra, továbbá az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti versenyjogi szabályok célja a torzulásoktól mentes verseny védelme a piacon. E rendelet célja kiegészíti a versenyjogi szempontból meghatározott, bármely adott piacon a torzulásoktól mentes verseny védelmének célját, de eltér attól, mivel azt kívánja biztosítani, hogy azok a piacok, amelyeken a kapuőrök jelen vannak, megtámadható és méltányos piacok legyenek és maradjanak, valamint védeni kívánja az üzleti felhasználók és a végfelhasználók vonatkozó jogait, függetlenül a tényleges, valószínű vagy vélelmezett hatásoktól, amelyeket egy adott, a jelen rendelet hatálya alá tartozó kapuőr magatartása egy adott piacra gyakorolhat. E rendelet célja tehát az említett szabályoktól eltérő jogi érdek védelme, és nem sértheti e szabályok alkalmazását.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  E rendelet továbbá – alkalmazásuk sérelme nélkül – kiegészíti az egyéb uniós jogi aktusokból eredő szabályokat, amelyek a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának bizonyos vonatkozásait szabályozzák, különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendeletére26, az Európai Parlament és a Tanács (EU) xx/xx [DSA, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] rendeletére27, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére28, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelvére29, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelvére30, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelvére31, továbbá az említett uniós jogszabályok érvényesítésére vagy adott esetben végrehajtására irányuló nemzeti szabályokra.
(11)  E rendelet továbbá – alkalmazásuk sérelme nélkül – kiegészíti az egyéb uniós jogi aktusokból eredő szabályokat, amelyek a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának bizonyos vonatkozásait szabályozzák, különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendeletére26, az Európai Parlament és a Tanács (EU) xx/xx [DSA, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] rendeletére27, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére28, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelvére29, a 2002/58/EK irányelvre, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelvére30, az (EU) 2019/882 irányelvre, az (EU) 2018/1808 irányelvre, az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelvére31, az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelvére és a 93/13/EGK tanácsi irányelvre, továbbá az uniós jogszabályokkal összhangban elfogadott nemzeti szintű szabályokra. Ami a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásra vonatkozó, az (EU) 2016/679 rendeletben és a 2002/58/EK irányelvben meghatározott szabályokat illeti, ez a rendelet alkalmazza, de semmilyen módon nem érinti ezeket a szabályokat.
__________________
__________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.). Javaslat:
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.). Javaslat:
27 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/... rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály).
27 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/... rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály).
28 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
28 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
29 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).
29 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A digitális ágazatban a piac korlátozott megtámadhatósága és a tisztességtelen gyakorlatok sokkal gyakoribbak és hangsúlyosabbak egyes digitális szolgáltatások esetében, mint másoknál. Különösen jellemző ez a széles körben elterjedt és sokak által használt digitális szolgáltatások esetében, amelyek főként közvetlenül az üzleti felhasználók és a végfelhasználók között közvetítenek, és ahol az olyan jellemzők, mint például a szélsőséges méretgazdaságosság, az igen erős hálózati hatás, az a képesség, hogy a szóban forgó szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót lehet számos végfelhasználóval összekötni, a vevőfogvatartási hatások, a többkapcsolatos használat (multi-homing) hiánya és a függőleges irányú integráció a leghangsúlyosabbak. Gyakran e digitális szolgáltatásokat csak egyetlen vagy igen kevés nagy szolgáltató nyújtja. Ezen alapvető platformszolgáltatók a leggyakrabban kiterjedt hatást gyakorló kapuőrként jelennek meg az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára, így képesek arra, hogy könnyen, egyoldalú és az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára káros módon határozzák meg a kereskedelmi feltételeket. Ennek megfelelően csak azokra a digitális szolgáltatásokra kell összpontosítani, amelyeket az üzleti felhasználók és a végfelhasználók a legszélesebb körben használnak, és ahol a jelenlegi piaci feltételek alapján a korlátozott megtámadhatósággal és a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatokkal összefüggő aggályok a belső piac szempontjából nyilvánvalóbbak és sürgetőbbek.
(12)  A digitális ágazatban a piac korlátozott megtámadhatósága és a tisztességtelen gyakorlatok sokkal gyakoribbak és hangsúlyosabbak egyes digitális szolgáltatások esetében, mint másoknál. Különösen jellemző ez a széles körben elterjedt és sokak által használt digitális szolgáltatások esetében, amelyek főként közvetlenül az üzleti felhasználók és a végfelhasználók között közvetítenek, és ahol az olyan jellemzők, mint például a szélsőséges méretgazdaságosság, az igen erős hálózati hatás, az a képesség, hogy a szóban forgó szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót lehet számos végfelhasználóval összekötni, a vevőfogvatartási hatások, a többkapcsolatos használat (multi-homing) hiánya és a függőleges irányú integráció a leghangsúlyosabbak. Gyakran e digitális szolgáltatásokat csak egyetlen vagy igen kevés nagy szolgáltató nyújtja. Ezen alapvető platformszolgáltatók a leggyakrabban kiterjedt hatást gyakorló kapuőrként jelennek meg az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára, így képesek arra, hogy könnyen, egyoldalúan és az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára káros módon határozzák meg a kereskedelmi feltételeket. Ennek megfelelően csak azokra a digitális szolgáltatásokra kell összpontosítani, amelyeket az üzleti felhasználók és a végfelhasználók a legszélesebb körben használnak, és ahol a korlátozott megtámadhatósággal és a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatokkal összefüggő aggályok a belső piac szempontjából nyilvánvalóbbak és sürgetőbbek.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Főként az online közvetítő szolgáltatások, online keresőprogramok, operációs rendszerek, online közösségi hálózatok, videomegosztóplatform-szolgáltatások, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások, felhőszolgáltatások és online hirdetési szolgáltatások mind képesek arra, hogy nagy számú végfelhasználót és üzleti felhasználót befolyásoljanak, ami a tisztességtelen üzleti gyakorlatok kockázatát hordozza magában. Ezért fontos, hogy e szolgálatások szerepeljenek az alapvető platformszolgáltatások fogalommeghatározásában, és e rendelet hatálya alá tartozzanak. Az online közvetítő szolgáltatások a pénzügyi szolgáltatások terén is működhetnek, továbbá közvetíthetnek ilyen, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelvének32 II. mellékletében nem kimerítő jelleggel felsorolt szolgáltatásokat, vagy felhasználhatók ilyen szolgálatások nyújtására. Bizonyos körülmények között a végfelhasználók fogalmának olyan felhasználókra is ki kell terjednie, amelyek hagyományosan üzleti felhasználónak minősülnek, de egy adott helyzetben nem arra használják az alapvető platformszolgáltatásokat, hogy árukat vagy szolgáltatásokat kínáljanak más végfelhasználóknak; ilyenek például a saját céljaikra felhőszolgáltatást igénybe vevő vállalkozások.
(13)  Főként az online közvetítő szolgáltatások, online keresőprogramok, operációs rendszerek (például az okoskészülékeken, a dolgok internetén vagy a gépjárművek beépített digitális szolgáltatásaiban működők), online közösségi hálózatok, videomegosztóplatform-szolgáltatások, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások, felhőszolgáltatások, virtuálisasszisztens-szolgáltatások, webböngészők, csatlakoztatott televíziós és online hirdetési szolgáltatások mind képesek arra, hogy nagy számú végfelhasználót és vállalkozást befolyásoljanak, ami a tisztességtelen üzleti gyakorlatok kockázatát hordozza magában. Ezért fontos, hogy e szolgálatások szerepeljenek az alapvető platformszolgáltatások fogalommeghatározásában, és e rendelet hatálya alá tartozzanak. Az online közvetítő szolgáltatások a pénzügyi szolgáltatások terén is működhetnek, továbbá közvetíthetnek ilyen, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelvének32 II. mellékletében nem kimerítő jelleggel felsorolt szolgáltatásokat, vagy felhasználhatók ilyen szolgálatások nyújtására. Bizonyos körülmények között a végfelhasználók fogalmának olyan felhasználókra is ki kell terjednie, amelyek hagyományosan üzleti felhasználónak minősülnek, de egy adott helyzetben nem arra használják az alapvető platformszolgáltatásokat, hogy árukat vagy szolgáltatásokat kínáljanak más végfelhasználóknak; ilyenek például a saját céljaikra felhőszolgáltatást igénybe vevő vállalkozások.
__________________
__________________
32 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
32 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A kapuőrök az alapvető platformszolgáltatásaikkal együtt számos egyéb kiegészítő szolgáltatást is nyújthatnak, például azonosító vagy pénzforgalmi szolgáltatást és a pénzforgalmi szolgáltatásokat támogató műszaki szolgáltatásokat. Mivel a kapuőrök szolgáltatás-portfóliójukat gyakran egy integrált ökoszisztéma részeként nyújtják, amelyhez az említett kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó harmadik fél szolgáltatók nem férnek hozzá, legalábbis nem egyenlő feltételek mellett, és az alapvető platformszolgáltatásokhoz való hozzáférést egy vagy több kiegészítő szolgáltatás igénybevételével köthetik össze, a kapuőrök valószínűleg fokozottan képesek arra és érdekeltek is abban, hogy kapuőri szerepükből adódó piaci erejüket az alapvető platformszolgáltatásaikról e kiegészítő szolgáltatásokra is kiterjesszék, aminek e szolgáltatások választéka és megtámadhatósága látja kárát.
(14)  A kapuőrök az alapvető platformszolgáltatásaikkal együtt számos egyéb kiegészítő szolgáltatást is nyújthatnak, például azonosító szolgáltatásokat, pénzforgalmi szolgáltatásokat, illetve pénzforgalmi szolgáltatásokat vagy alkalmazáson belüli fizetési rendszereket támogató műszaki szolgáltatásokat. Mivel a kapuőrök szolgáltatás-portfóliójukat gyakran egy integrált ökoszisztéma részeként nyújtják, amelyhez az említett kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó harmadik fél szolgáltatók nem férnek hozzá, legalábbis nem egyenlő feltételek mellett, és az alapvető platformszolgáltatásokhoz való hozzáférést egy vagy több kiegészítő szolgáltatás igénybevételével köthetik össze, a kapuőrök valószínűleg fokozottan képesek arra és érdekeltek is abban, hogy kapuőri szerepükből adódó piaci erejüket az alapvető platformszolgáltatásaikról e kiegészítő szolgáltatásokra is kiterjesszék, aminek következtében e szolgáltatások terén korlátozott a választék és a verseny.
Módosítás 244
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)   A kapuőrök az alapvető platformszolgáltatásaik mellett egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is nyújthatnak, például a végfelhasználókat megcélzó kiskereskedelmi vagy forgalmi tevékenységeket végezhetnek. Az ilyen kiegészítő szolgáltatások versenyezhetnek az alapvető platformszolgáltatás üzleti felhasználóival, jelentősen hozzájárulhatnak az adott piacon kialakuló egyensúlyhiányhoz, és végső soron tisztességtelenül növelhetik a kapuőr piaci erejét, többek között a kapuőr üzleti partnereivel, például az ilyen kiegészítő szolgáltatásra támaszkodó szállítókkal vagy szolgáltatókkal szemben. Annak megakadályozása érdekében, hogy a kapuőrök tisztességtelenül kihasználják a párhuzamos szolgáltatásnyújtásból adódó befolyás jelentette előnyöket, az ilyen kiegészítő szolgáltatásokra is az alapvető platformszolgáltatásokra alkalmazandó kötelezettségeknek kell vonatkozniuk.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Ha jelentős számú olyan üzleti felhasználó van, amely az igen nagy számú havonta aktív végfelhasználó elérése érdekében az alapvető platformszolgáltatástól függ, az lehetővé teszi a szolgáltató számára, hogy az üzleti felhasználók jelentős része esetében a saját hasznára befolyásolja azok műveleteit, és elvben azt jelzi, hogy a szolgáltató fontos kapuként működik. E számok esetében a vonatkozó releváns szinteket úgy kell meghatározni, hogy az Unió teljes népességének jelentős arányát képviseljék a végfelhasználók esetében, az üzleti felhasználókra vonatkozó küszöbérték meghatározásakor pedig a platformokat használó vállalkozások teljes populációját kell alapul venni.
(20)  Ha jelentős számú olyan üzleti felhasználó van, amely a havi szinten igen nagy számú végfelhasználó elérése érdekében az alapvető platformszolgáltatástól függ, az lehetővé teszi a szolgáltató számára, hogy az üzleti felhasználók jelentős része esetében a saját hasznára befolyásolja azok műveleteit, és elvben azt jelzi, hogy a szolgáltató fontos kapuként működik. E számok esetében a vonatkozó releváns szinteket úgy kell meghatározni, hogy az Unió teljes népességének jelentős arányát képviseljék a végfelhasználók esetében, az üzleti felhasználókra vonatkozó küszöbérték meghatározásakor pedig a platformokat használó vállalkozások teljes populációját kell alapul venni.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az alapvető platformszolgáltató állandósult és tartós pozíciója a műveletei során, vagy ha a jövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert, elsősorban akkor fordul elő, amikor az alapvető platformszolgáltató pozíciójának megtámadhatósága korlátozott. Valószínűsíthetően ez a helyzet akkor, amikor a szolgáltató legalább három tagállamban nyújtott alapvető platformszolgáltatást jelentős számú üzleti felhasználó és végfelhasználó részére legalább az elmúlt három évben.
(21)  Az alapvető platformszolgáltató állandósult és tartós pozíciója a műveletei során, vagy ha a jövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert, elsősorban akkor fordul elő, amikor az alapvető platformszolgáltató pozíciójának megtámadhatósága korlátozott. Valószínűsíthetően ez a helyzet akkor, amikor a szolgáltató legalább három tagállamban nyújtott alapvető platformszolgáltatást jelentős számú üzleti felhasználó és végfelhasználó részére legalább az elmúlt három évben. E rendelet mellékletében kell meghatározni azon mutatók jegyzékét, amelyeket az alapvető platformszolgáltatóknak a végfelhasználók havi és az üzleti felhasználók éves mérésekor alkalmazniuk kell.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Ezeket a küszöbértékeket a piaci és a technikai fejlemények is befolyásolhatják. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben pontosítja azt a módszert, amellyel meghatározható, hogy a mennyiségi küszöbértékek teljesülnek-e, és hogy ezeket a küszöbértékeket szükség esetén rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez. Ez különösen releváns a tőkepiaci értékre utaló küszöbértékkel kapcsolatban, amelyet megfelelő időközönként kell indexálni.
(22)  Ezeket a küszöbértékeket a piaci és a technikai fejlemények is befolyásolhatják. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben pontosítja azt a módszert, amellyel meghatározható, hogy a mennyiségi küszöbértékek teljesülnek-e és frissíti az e rendelet mellékletében meghatározott mutatók jegyzékét, valamint szükség esetén ezeket a küszöbértékeket rendszeresen hozzáigazítja a piaci és technológiai fejleményekhez. Ez különösen releváns a tőkepiaci értékre utaló küszöbértékkel kapcsolatban, amelyet megfelelő időközönként kell indexálni.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Azon alapvető platformszolgáltatók, amelyek megfelelnek ugyan a mennyiségi küszöbértékeknek, de kellően megalapozott érvekkel tudják igazolni, hogy azon körülmények esetében, amely körülmények között a releváns alapvető platformszolgáltatásuk működik, nem felelnek meg a kapuőrökre vonatkozó objektív követelményeknek, nem minősülnek közvetlenül kapuőrnek, hanem csupán későbbi vizsgálat tárgyát képezik. Az érintett szolgáltatót terheli azon bizonyítékok bemutatásának terhe, amelyek igazolják, hogy a mennyiségi küszöbértékek teljesítéséből származó vélelem nem vonatkozik az érintett szolgáltatóra. A Bizottságnak az értékelés során csak azokat az elemeket kell figyelembe vennie, amelyek közvetlenül a kapuőri minősítéshez fűződő követelményekre vonatkoznak, azaz hogy a szolgáltató olyan fontos kapuként működik-e, amelyet a belső piacra jelentős hatást gyakorló, állandósult és tartós – akár jelenlegi, akár előrelátható – pozícióval rendelkező szolgáltató üzemeltet. El kell vetni az olyan gazdasági alapú indokolást, amely az alapvető platformszolgáltató által folytatott sajátos magatartástípusból származó hatékonyságokat kívánja igazolni, mivel az a kapuőri minősítés szempontjából nem releváns. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a mennyiségi küszöbértékekre támaszkodva hozzon határozatot, amennyiben a szolgáltató jelentős mértékben akadályozza a vizsgálatot azáltal, hogy nem felel meg a Bizottság által hozott nyomozati intézkedéseknek.
(23)  Az alapvető platformszolgáltatóknak kizárólag akkor kell lehetőséget adni annak bizonyítására, hogy a mennyiségi küszöbértékek teljesítése ellenére, az adott alapvető platformszolgáltatások kivételes működési körülményei miatt nem felelnek meg a kapuőri minősítéshez fűződő objektív követelményeknek, ha ennek bizonyítására kellően meggyőző érveket tudnak felvonultatni. Az érintett szolgáltatót terheli azon meggyőző bizonyítékok bemutatásának kötelezettsége, amelyek igazolják, hogy a mennyiségi küszöbértékek teljesítéséből származó vélelem nem alkalmazandó az érintett szolgáltatóra. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a mennyiségi küszöbértékekre és a rendelkezésre álló tényekre támaszkodva hozzon határozatot, amennyiben a szolgáltató jelentős mértékben akadályozza a vizsgálatot azáltal, hogy nem felel meg a Bizottság által hozott vizsgálati intézkedéseknek. A piac átláthatóságának javítása érdekében a Bizottság előírhatja, hogy az üzleti és végfelhasználók tekintetében szolgáltatott információkat az ilyen szolgáltatások nyújtására jogosult harmadik fél közönségmérő szolgáltatók ellenőrizzék az Unióban alkalmazandó piaci szabványoknak és magatartási kódexeknek megfelelően.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A minősített kapuőröknek a vonatkozó minősítő határozatban felsorolt minden egyes alapvető platformszolgáltatás tekintetében teljesíteniük kell az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségeket. A kötelező szabályokat adott esetben a kapuőrök konglomerátum-pozíciójának figyelembevételével kell alkalmazni. Továbbá eredményesen kell kialakítani azon végrehajtási intézkedéseket, amelyeket a Bizottság szabályozási párbeszédet követően, határozat útján határoz meg a kapuőr számára, figyelemmel az alapvető platformszolgáltatások jellemzőire, valamint a megkerülés esetleges kockázataira, továbbá az arányosság elvének és az érintett vállalkozások, valamint a harmadik felek alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett.
(29)  A minősített kapuőröknek a vonatkozó minősítő határozatban felsorolt minden egyes alapvető platformszolgáltatás tekintetében teljesíteniük kell az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségeket. A kötelező szabályokat adott esetben a kapuőrök konglomerátum-pozíciójának figyelembevételével kell alkalmazni. Továbbá eredményesen kell kialakítani azon végrehajtási intézkedéseket, amelyeket a Bizottság határozat útján határozhat meg a kapuőr számára, figyelemmel az alapvető platformszolgáltatások jellemzőire, valamint a megkerülés esetleges kockázataira, továbbá az arányosság elvének és az érintett vállalkozások, valamint a harmadik felek alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Az alapvető platformszolgáltatások igen gyorsan változó és összetett technológiai jellege a kapuőrök státuszának rendszeres felülvizsgálatát igényli, beleértve azokat is, akik a közeljövőben tehetnek szert tartós és állandósult pozícióra a műveleteik során. Annak érdekében, hogy valamennyi piaci szereplő – a kapuőröket is beleértve – rendelkezzen a szükséges bizonyossággal az alkalmazandó jogi kötelezettségeket illetően, meg kell határozni a rendszeres felülvizsgálatok határidejét. Fontos továbbá ezeket a felülvizsgálatokat rendszeres időközönként, legalább kétévente lefolytatni.
(30)  Az alapvető platformszolgáltatások igen gyorsan változó és összetett technológiai jellege a kapuőrök státuszának rendszeres felülvizsgálatát igényli, beleértve azokat is, akik a közeljövőben tehetnek szert tartós és állandósult pozícióra a műveleteik során. Annak érdekében, hogy valamennyi piaci szereplő – a kapuőröket is beleértve – rendelkezzen a szükséges bizonyossággal az alkalmazandó jogi kötelezettségeket illetően, meg kell határozni a rendszeres felülvizsgálatok határidejét. Fontos továbbá ezeket a felülvizsgálatokat rendszeres időközönként, legalább évente lefolytatni.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A kapuőr státusz felülvizsgálatának eredményességét, valamint a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatások jegyzéke kiigazításának lehetőségét biztosítandó, a kapuőröknek értesíteniük kell a Bizottságot az egyéb platformszolgáltatók vagy a digitális ágazatban működő egyéb szolgáltatók tervezett és megvalósult felvásárlásáról. Ez az információ nem csupán a fentiekben említett, az egyes kapuőrök státuszával kapcsolatos felülvizsgálati folyamatot szolgálja, hanem olyan információt is jelent, amely kulcsfontosságú a digitális ágazatban a piac általánosabb megtámadhatósági trendjeinek nyomon követése szempontjából, így hasznos megfontolandó tényező lehet a jelen rendeletben előirányzott piaci vizsgálatok összefüggésében.
(31)  A kapuőr státusz felülvizsgálatának eredményességét, valamint a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatások jegyzéke kiigazításának lehetőségét biztosítandó, a kapuőröknek értesíteniük kell a Bizottságot az egyéb platformszolgáltatók vagy a digitális ágazatban működő egyéb szolgáltatók tervezett és megvalósult felvásárlásáról. Ez az információ nem csupán a fentiekben említett, az egyes kapuőrök státuszával kapcsolatos felülvizsgálati folyamatot szolgálja, hanem olyan információt is jelent, amely kulcsfontosságú a digitális ágazatban a piac általánosabb megtámadhatósági trendjeinek nyomon követése szempontjából, így hasznos megfontolandó tényező lehet a jelen rendeletben előirányzott piaci vizsgálatok összefüggésében. A Bizottságnak tájékoztatnia kell az illetékes nemzeti hatóságokat az ilyen értesítésekről. Az összegyűjtött információk felhasználhatók a 139/2004/EK rendelet 22. cikkében meghatározott áttételi eljárás elindítására.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  A kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások méltányosságának és megtámadhatóságának érdekében világos és egyértelmű módon kell e szolgáltatások tekintetében harmonizált kötelezettségeket előírni. E szabályokra a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatok káros hatásaival összefüggő kockázatok kezelése érdekében van szükség, ami az érintett szolgáltatások terén az üzleti környezet javát, a felhasználók javát és végül az egész társadalom javát szolgálja. A digitális piacok gyorsan változó és dinamikus jellegéből, valamint a kapuőrök jelentős gazdasági erejéből adódóan fontos, hogy ezeket a kötelezettségeket ténylegesen, azok megkerülése nélkül alkalmazzák. E célból a szóban forgó kötelezettségeket az adott kapuőr minden gyakorlatára alkalmazni kell, függetlenül annak formájától és attól, hogy az szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy bármely egyéb jellegű-e, amennyiben ez a gyakorlat megfelel az olyan típusú gyakorlatoknak, amelyek a jelen rendelet szerinti kötelezettségek valamelyikének hatálya alá tartoznak.
(32)  A kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások méltányossága és megtámadhatósága érdekében világos és egyértelmű módon kell e szolgáltatások tekintetében harmonizált kötelezettségeket előírni. E szabályokra a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatok káros hatásaival összefüggő kockázatok kezelése érdekében van szükség, ami az érintett szolgáltatások terén az üzleti környezet javát, a felhasználók javát és végül az egész társadalom javát szolgálja. A digitális piacok gyorsan változó és dinamikus jellegéből, valamint a kapuőrök jelentős gazdasági erejéből adódóan fontos, hogy ezeket a kötelezettségeket ténylegesen, azok megkerülése nélkül alkalmazzák. E célból a szóban forgó kötelezettségeket az adott kapuőr minden magatartására alkalmazni kell, függetlenül annak formájától és attól, hogy az szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy bármely egyéb jellegű-e, amennyiben annak célja vagy hatása a gyakorlatban egyenértékű lehet az e rendelet alapján tiltott gyakorlatokéval. Az ilyen magatartás magában foglalja a kapuőr által használt kialakítást, a végfelhasználói döntések nem semleges módon történő bemutatását, vagy a felhasználói felület vagy annak egy része struktúrájának, funkciójának vagy működési módjának a felhasználói autonómia, döntéshozatal vagy választás aláásására vagy csorbítására való felhasználását.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek arra a mértékre korlátozódnak, amely a kapuőr azonosított gyakorlatai tisztességtelen jellegének kezeléséhez, valamint a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatásokkal összefüggő megtámadhatóság biztosításához szükséges és indokolt. Ezért a kötelezettségeknek meg kell felelniük a digitális ágazat jellemzőinek figyelembevétele mellett tisztességtelennek minősülő gyakorlatoknak, és amennyiben például az uniós versenyjogi szabályok érvényesítése során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy különösen negatív közvetlen hatást gyakorolnak az üzleti felhasználókra és a végfelhasználókra. Ezenfelül fontos rendelkezni a kapuőrökkel folytatott szabályozói párbeszéd lehetőségéről, amelynek célja azon kötelezettségek személyre szabása, amelyek eredményességük és arányosságuk biztosításához valószínűsíthetően egyedi végrehajtási intézkedéseket igényelnek. A kötelezettségeket csak azon újonnan azonosított konkrét gyakorlatok jellegével és hatásával kapcsolatos vizsgálat után lehet frissíteni, alapos vizsgálatot követően, amelyek ugyanúgy tisztességtelen és a megtámadhatóságot korlátozó gyakorlatnak minősülnek, mint a jelen rendeletben megnevezett gyakorlatok, ugyanakkor esetlegesen nem tartoznak a kötelezettségek jelenlegi körének hatálya alá.
(33)  Az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek arra a mértékre korlátozódnak, amely a kapuőr azonosított gyakorlatai tisztességtelen jellegének kezeléséhez, valamint a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatásokkal összefüggő megtámadhatóság biztosításához szükséges és indokolt. Ezért a kötelezettségeknek meg kell felelniük a digitális ágazat jellemzőinek figyelembevétele mellett tisztességtelennek minősülő gyakorlatoknak, és amennyiben például az uniós versenyjogi szabályok érvényesítése során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy különösen negatív közvetlen hatást gyakorolnak az üzleti felhasználókra és a végfelhasználókra. A rendeletben meghatározott kötelezettségeknek figyelembe kell venniük a nyújtott alapvető platformszolgáltatások jellegét és a különböző üzleti modellek jelenlétét. Ezenfelül fontos rendelkezni a kapuőrökkel folytatott szabályozói párbeszéd lehetőségéről, amelynek célja azon kötelezettségek személyre szabása, amelyek eredményességük és arányosságuk biztosításához valószínűsíthetően egyedi végrehajtási intézkedéseket igényelnek. A kötelezettségeket csak azon újonnan azonosított konkrét gyakorlatok jellegével és hatásával kapcsolatos vizsgálat után lehet frissíteni, amelyek ugyanúgy tisztességtelen és a megtámadhatóságot korlátozó gyakorlatnak minősülnek, mint a jelen rendeletben megnevezett gyakorlatok, ugyanakkor esetlegesen nem tartoznak a kötelezettségek jelenlegi körének hatálya alá.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A különböző forrásokból származó végfelhasználói adatok kombinációja vagy a felhasználók beléptetése a kapuőrök különböző szolgáltatásaiba potenciális előnyöket biztosít a kapuőröknek az adatfelhalmozás tekintetében, ami viszont a piacra lépés akadályait erősíti. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök ne ássák alá tisztességtelen módon az alapvető platformszolgáltatások terén a megtámadhatóságot, lehetővé kell tenniük, hogy a végfelhasználóik szabadon dönthessenek az ilyen üzleti gyakorlatokba való belépés lehetőségéről oly módon, hogy kevésbé személyre szabott alternatívát kínálnak. A lehetőségnek ki kell terjednie a személyes adatok összes lehetséges forrására, beleértve a kapuőr saját szolgáltatásait, valamint harmadik felek weboldalait, és azt proaktív módon, egyértelmű, világos és könnyen érthető formában kell a végfelhasználóval ismertetni.
(36)  A különböző forrásokból származó végfelhasználói adatok kombinációja vagy a felhasználók beléptetése a kapuőrök különböző szolgáltatásaiba potenciális előnyöket biztosít a kapuőröknek az adatfelhalmozás tekintetében, ami viszont a piacra lépés akadályait erősíti. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök ne ássák alá tisztességtelen módon az alapvető platformszolgáltatások terén a megtámadhatóságot, lehetővé kell tenniük, hogy a végfelhasználóik szabadon dönthessenek az ilyen üzleti gyakorlatokba való belépés lehetőségéről oly módon, hogy kevésbé személyre szabott, de egyenértékű alternatívát kínálnak. A kevésbé személyre szabott alternatíva nem lehet más vagy rosszabb minőségű, mint a személyes adataik összevonásához hozzájáruló végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatás. A lehetőségnek ki kell terjednie a személyes adatok összes lehetséges forrására, beleértve a kapuőr saját szolgáltatásait, valamint harmadik felek weboldalait, és azt proaktív módon, egyértelmű, világos és könnyen érthető formában kell a végfelhasználóval ismertetni.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  A kiskorúakat különös védelemben kell részesíteni személyes adataik tekintetében, kivált a marketingcélokat, illetve személyi vagy felhasználói profilok létrehozásának célját szolgáló adatfelhasználás, valamint a személyes adatok gyűjtése tekintetében. Ezért a kiskorúak kapuőrök által gyűjtött vagy más módon generált személyes adatai kereskedelmi céllal – így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából – nem kezelhetők.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
36 b preambulumbekezdés (új)
(36b)  A végfelhasználók méltányos választási lehetőségének biztosítása érdekében a hozzájárulás megtagadása nem lehet nehezebb, mint a hozzájárulás megadása. Emellett a végfelhasználók jogainak és szabadságainak védelme érdekében a személyes adatok reklámcélú kezelésének összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti adattakarékossági követelményekkel. Továbbá faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó adatok kezelését szigorúan korlátozni kell, és azokra az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében meghatározott megfelelő biztosítékok vonatkoznak.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Pozíciójuk miatt a kapuőrök bizonyos esetekben korlátozhatják az online közvetítő szolgáltatásaik üzleti felhasználóit abban, hogy áruikat vagy szolgáltatásaikat kedvezőbb feltételek mellett – az árakat is beleértve – kínálják a végfelhasználók részére más online közvetítő szolgáltatásokon keresztül. E korlátozások komoly elrettentő hatást gyakorolnak a kapuőrök üzleti felhasználóira az alternatív online közvetítő szolgáltatások használata terén, korlátozzák a platformok közötti megtámadhatóságot, ami viszont korlátozza az alternatív online közvetítő csatornák választékát a végfelhasználók számára. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök online közvetítő szolgáltatásainak üzleti felhasználói szabadon választhassanak alternatív online közvetítő szolgáltatásokat, és differenciálják a feltételeket, amelyek szerint termékeiket vagy szolgáltatásaikat kínálják a végfelhasználók részére, nem fogadható el, hogy a kapuőrök korlátozzák az üzleti felhasználókat abban, hogy a kereskedelmi feltételek, többek között az árak differenciálása mellett döntsenek. Ez a szigorítás bármely, egyenértékű hatással járó intézkedésre vonatkozik, mint például a megnövekedett megbízási jutalékok vagy az üzleti felhasználók kínálatának törlése.
(37)  Pozíciójuk miatt a kapuőrök bizonyos esetekben szerződéses feltételek előírásával korlátozhatják az online közvetítő szolgáltatásaik üzleti felhasználóit abban, hogy áruikat vagy szolgáltatásaikat kedvezőbb feltételek mellett – az árakat is beleértve – kínálják a végfelhasználók részére más online közvetítő szolgáltatásokon vagy közvetlen üzleti csatornákon keresztül. E korlátozások komoly elrettentő hatást gyakorolnak a kapuőrök üzleti felhasználóira az alternatív online közvetítő szolgáltatások vagy közvetlen értékesítési csatornák használata terén, korlátozzák a platformok közötti megtámadhatóságot, ami viszont korlátozza az alternatív online közvetítő csatornák választékát a végfelhasználók számára. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök online közvetítő szolgáltatásainak üzleti felhasználói szabadon választhassanak alternatív online közvetítő szolgáltatásokat vagy egyéb közvetlen értékesítési csatornákat, és differenciálják a feltételeket, amelyek szerint termékeiket vagy szolgáltatásaikat kínálják a végfelhasználók részére, nem fogadható el, hogy a kapuőrök korlátozzák az üzleti felhasználókat abban, hogy a kereskedelmi feltételek, többek között az árak differenciálása mellett döntsenek. Ez a szigorítás bármely, egyenértékű hatással járó intézkedésre vonatkozik, mint például a megnövekedett megbízási jutalékok vagy az üzleti felhasználók kínálatának törlése.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  A kapuőrök alapvető platformszolgáltatásaitól való függés további erősödésének megakadályozása érdekében a kapuőrök üzleti felhasználói részére szabad kezet kell adni a promóció és azon értékesítési csatorna kiválasztása terén, amelyet a leginkább alkalmasnak találnak arra, hogy azon végfelhasználókkal kommunikáljanak, amelyeket az üzleti felhasználók a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatás segítségével szereztek. Ugyanakkor a végfelhasználóknak is szabad kezet kell kapniuk abban, hogy válasszanak ezen üzleti felhasználók kínálatából, és szerződést kössenek velük akár adott esetben a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatás révén, vagy az üzleti felhasználó közvetlen értékesítési csatornáján keresztül, vagy a szóban forgó üzleti felhasználó által használt egyéb közvetett értékesítési csatornán keresztül. Ez vonatkozik az ajánlatok promóciójára és az üzleti felhasználók és a végfelhasználók közötti szerződéskötésre. Ráadásul nem ásható alá és nem korlátozható a végfelhasználók azon képessége sem, hogy szabadon vásároljanak tartalmat, előfizetést, funkciókat vagy egyéb tételeket a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatáson kívül. Különösen azt kell elkerülni, hogy a kapuőrök egy, az alapvető platformszolgáltatásukon futó szoftveralkalmazás segítségével korlátozzák a végfelhasználókat abban, hogy az ilyen szolgáltatásokhoz hozzáférjenek és igénybe vegyék azokat. Például egy szoftveralkalmazás-letöltésen kívül vásárolt vagy szoftveralkalmazás-áruházból vásárolt online tartalom előfizetőit nem szabad megakadályozni abban, hogy ehhez a tartalomhoz a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán futó szoftveralkalmazáson keresztül férjenek hozzá csak azért, mert azt e szoftveralkalmazáson vagy szoftveralkalmazás-áruházon kívül vásárolták.
(38)  A kapuőrök alapvető platformszolgáltatásaitól való függés további erősödésének megakadályozása érdekében a kapuőrök üzleti felhasználói részére szabad kezet kell adni a promóció és azon értékesítési csatorna kiválasztása terén, amelyet a leginkább alkalmasnak találnak arra, hogy azon végfelhasználókkal kommunikáljanak, amelyeket az üzleti felhasználók a kapuőr által nyújtott vagy más csatornán keresztül igénybe vett alapvető platformszolgáltatás segítségével szereztek. Megszerzett végfelhasználó alatt az a végfelhasználó értendő, aki már szerződéses jogviszonyba került az üzleti felhasználóval. Ilyen szerződéses jogviszony létrejöhet díjköteles vagy ingyenes szolgáltatás igénybevételével (pl. ingyenes próbák, ingyenes szolgáltatási szintek) a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán, vagy bármely más csatornán keresztül. Ugyanakkor a végfelhasználóknak is szabad kezet kell kapniuk abban, hogy válasszanak ezen üzleti felhasználók kínálatából, és szerződést kössenek velük akár adott esetben a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatás révén, vagy az üzleti felhasználó közvetlen értékesítési csatornáján keresztül, vagy a szóban forgó üzleti felhasználó által használt egyéb közvetett értékesítési csatornán keresztül. Ez vonatkozik az ajánlatok promóciójára, valamint az üzleti felhasználók és a végfelhasználók közötti kommunikációra és szerződéskötésre. Ráadásul nem ásható alá és nem korlátozható a végfelhasználók azon képessége sem, hogy szabadon vásároljanak tartalmat, előfizetést, funkciókat vagy egyéb tételeket a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatáson kívül. Különösen azt kell elkerülni, hogy a kapuőrök egy, az alapvető platformszolgáltatásukon futó szoftveralkalmazás segítségével korlátozzák a végfelhasználókat abban, hogy az ilyen szolgáltatásokhoz hozzáférjenek és igénybe vegyék azokat. Például egy szoftveralkalmazás-letöltésen kívül vásárolt vagy szoftveralkalmazás-áruházból vásárolt online tartalom előfizetőit nem szabad megakadályozni abban, hogy ehhez a tartalomhoz a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán futó szoftveralkalmazáson keresztül férjenek hozzá csak azért, mert azt e szoftveralkalmazáson vagy szoftveralkalmazás-áruházon kívül vásárolták.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  A méltányos kereskedelmi környezet megóvása és a digitális ágazat megtámadhatóságának fenntartása érdekében fontos megóvni az üzleti felhasználók azon jogát, hogy bármely érintett közigazgatási vagy más hatóságnál aggályokat vessenek fel a kapuőrök tisztességtelen magatartásával kapcsolatban. Előfordulhat például, hogy az üzleti felhasználók panaszt kívánnak tenni a tisztességtelen gyakorlatok különböző típusaival kapcsolatban, mint például a diszkriminatív hozzáférési feltételek, az üzleti felhasználók fiókjának indokolatlan lezárása vagy a termékek eltávolításának nem egyértelmű indokai. Ezért tiltani kell minden olyan gyakorlatot, amely bármely módon akadályozza az aggályok felvetésének vagy a rendelkezésre álló jogorvoslatra törekvésnek a lehetőségét, például a szerződésben vagy más írásos megállapodásban foglalt titoktartási záradékok révén. Ez nem sértheti az üzleti felhasználók és a kapuőrök azon jogát, hogy megállapodásaikban meghatározzák a használati feltételeket, beleértve a jogszerű panaszkezelési mechanizmusok igénybevételét, mint például az alternatív vitarendezési mechanizmusok vagy a vonatkozó uniós és nemzeti joggal összhangban bizonyos bíróságok joghatóságának az igénybevétele. Mindez ugyanakkor azt a szerepet sem sértheti, amelyet a kapuőrök töltenek be az illegális online tartalom elleni küzdelemben.
(39)  A méltányos kereskedelmi környezet megóvása és a digitális ágazat megtámadhatóságának fenntartása érdekében fontos megóvni az üzleti felhasználók és a végfelhasználók – többek között a visszaéléseket bejelentők – azon jogát, hogy bármely érintett közigazgatási vagy más hatóságnál aggályokat vessenek fel a kapuőrök tisztességtelen magatartásával kapcsolatban. Előfordulhat például, hogy az üzleti felhasználók vagy a végfelhasználók panaszt kívánnak tenni a tisztességtelen gyakorlatok különböző típusaival kapcsolatban, mint például a diszkriminatív hozzáférési feltételek, az üzleti felhasználók fiókjának indokolatlan lezárása vagy a termékek eltávolításának nem egyértelmű indokai. Ezért tiltani kell minden olyan gyakorlatot, amely bármely módon akadályozza vagy gátolja az aggályok felvetésének vagy a rendelkezésre álló jogorvoslatra törekvésnek a lehetőségét, például a szerződésben vagy más írásos megállapodásban foglalt titoktartási záradékok révén. Ez nem sértheti az üzleti felhasználók és a kapuőrök azon jogát, hogy megállapodásaikban meghatározzák a használati feltételeket, beleértve a jogszerű panaszkezelési mechanizmusok igénybevételét, mint például az alternatív vitarendezési mechanizmusok vagy a vonatkozó uniós és nemzeti joggal összhangban bizonyos bíróságok joghatóságának az igénybevétele. Mindez ugyanakkor azt a szerepet sem sértheti, amelyet a kapuőrök töltenek be az illegális online tartalom elleni küzdelemben.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Az azonosító szolgáltatások kulcsfontosságúak az üzleti felhasználók számára a tevékenységük folytatásához, mivel nem csupán a szolgáltatások optimalizálását teszi lehetővé számukra – az (EU) 2016/679 rendeletben és az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelvében33 engedélyezett mértékig –, hanem bizalmat is ébresztenek az online ügyletek iránt, az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban. A kapuőrök ezért alapvető platformszolgáltatóként betöltött pozíciójukat nem használhatják fel arra, hogy a függő helyzetben lévő üzleti felhasználók számára előírják, hogy a kapuőr által nyújtott azonosítási szolgáltatásokat az említett üzleti felhasználók szolgáltatásaik vagy termékeik nyújtásának részeként integrálják, amennyiben ezen üzleti felhasználók számára más azonosítási szolgáltatások is elérhetők.
(40)  A kapuőrök különféle kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak. A megtámadhatóság biztosítása érdekében kulcsfontosságú, hogy az üzleti felhasználók szabadon választhassanak e kiegészítő szolgáltatások közül anélkül, hogy aggódniuk kellene amiatt, hogy azok káros hatást gyakorolnak az alapvető platformszolgáltatás nyújtására, és szabadon folytathassák tevékenységüket, mivel azok nem csupán a szolgáltatások optimalizálását teszik lehetővé számukra – az (EU) 2016/679 rendeletben és az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelvében engedélyezett mértékig –, hanem bizalmat is ébresztenek az online ügyletek iránt, az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban. Ezért a kapuőrök alapvető platformszolgáltatóként betöltött pozíciójukat nem használhatják fel arra, hogy a függő helyzetben lévő üzleti felhasználóik számára előírják, hogy a kapuőr vagy valamely meghatározott harmadik fél által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat vegyenek igénybe, kínáljanak vagy integráljanak, amennyiben ezen üzleti felhasználók számára más kiegészítő szolgáltatások is elérhetők. Ugyanígy, a kapuőrök alapvető platformszolgáltatóként betöltött pozíciójukat nem használhatják fel arra sem, hogy a függő helyzetben lévő üzleti felhasználók számára előírják, hogy a kapuőr által nyújtott azonosítási szolgáltatásokat az említett üzleti felhasználók szolgáltatásaik vagy termékeik nyújtásának részeként integrálják, amennyiben ezen üzleti felhasználók számára más azonosítási szolgáltatások is elérhetők.
__________________
__________________
33 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
33 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  A kapuőrök nem korlátozhatják a végfelhasználók szabad választását oly módon, hogy technikailag megakadályozzák a különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltást vagy az azokra történő előfizetést. A kapuőröknek ezért biztosítaniuk kell a szabad választást, függetlenül attól, hogy ők gyártják-e azt a hardvert, amellyel e szoftveralkalmazások vagy szolgáltatások hozzáférhetők, és nem támaszthatnak mesterséges technikai akadályokat, hogy a váltást ellehetetlenítsék vagy eredménytelenné tegyék. Egy adott termék vagy szolgáltatás végfelhasználók részére történő kínálása, akár előtelepítés révén, valamint a végfelhasználói kínálat javítása, például jobb árak vagy minőség révén, önmagában nem minősül a váltás akadályozásának.
(41)  A kapuőrök nem korlátozhatják a végfelhasználók szabad választását oly módon, hogy technikailag megakadályozzák a különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltást vagy az azokra történő előfizetést. A kapuőröknek ezért biztosítaniuk kell a szabad választást, függetlenül attól, hogy ők gyártják-e azt a hardvert, amellyel e szoftveralkalmazások vagy szolgáltatások hozzáférhetők, és nem támaszthatnak mesterséges technikai akadályokat, hogy a váltást megnehezítsék vagy eredménytelenné tegyék. Egy adott termék vagy szolgáltatás végfelhasználók részére történő kínálása, akár előtelepítés révén, valamint a végfelhasználói kínálat javítása, például jobb árak vagy minőség révén, önmagában nem minősül a váltás akadályozásának.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  A feltételek, amelyek mellett a kapuőrök online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak az üzleti felhasználók részére, a hirdetőket és a kiadókat egyaránt beleértve, gyakran nem átláthatóak és homályosak. Ez az átláthatatlanság részben néhány platform gyakorlataival áll összefüggésben, ugyanakkor a modern kor programatikus hirdetéseinek bonyolultsága is okozhatja. Úgy tűnik, hogy az ágazat az új adatvédelmi jogszabályok bevezetését követően még inkább átláthatatlanná vált, és várhatóan még ennél is homályosabb lesz a harmadik felek által elhelyezett sütik bejelentett megszüntetésével. Ez gyakran a hirdetők és a kiadók körében a megvásárolt hirdetési szolgáltatásokkal kapcsolatos információ és tudás hiányához vezet, és aláássa azon képességüket, hogy online hirdetési szolgáltatásokat nyújtó alternatív szolgáltatókra váltsanak. Továbbá az online hirdetések költségei valószínűleg magasabbak lesznek, mint egy tisztességesebb, átláthatóbb és fokozott megtámadhatóság jellemezte környezetben. E magasabb költségek valószínűleg az árakban is megjelennek, amelyeket a végfelhasználók fizetnek számos, az online hirdetések használatára támaszkodó napi termékért és szolgáltatásért. Az átláthatósági kötelezettségnek ezért elő kell írniuk a kapuőrök számára, hogy azon hirdetők és kiadók részére, amelyek részére online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak, kérésre és a lehetséges mértékben nyújtsanak tájékoztatást, amely lehetővé teszi mindkét fél számára, hogy értse a releváns hirdetési értéklánc részét képező különböző hirdetési szolgáltatásokért külön-külön fizetett árat.
(42)  A feltételek, amelyek mellett a kapuőrök online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak az üzleti felhasználók részére, a hirdetőket és a kiadókat egyaránt beleértve, gyakran nem átláthatóak és homályosak. Ez az átláthatatlanság részben néhány platform gyakorlataival áll összefüggésben, ugyanakkor a modern kor programatikus hirdetéseinek bonyolultsága is okozhatja. Úgy tűnik, hogy az ágazat az új adatvédelmi jogszabályok bevezetését követően még inkább átláthatatlanná vált, és várhatóan még ennél is homályosabb lesz a harmadik felek által elhelyezett sütik bejelentett megszüntetésével. Ez gyakran a hirdetők és a kiadók körében a megvásárolt hirdetési szolgáltatásokkal kapcsolatos információ és tudás hiányához vezet, és aláássa azon képességüket, hogy online hirdetési szolgáltatásokat nyújtó alternatív szolgáltatókra váltsanak. Továbbá az online hirdetések költségei valószínűleg magasabbak lesznek, mint egy tisztességesebb, átláthatóbb és fokozott megtámadhatóság jellemezte környezetben. E magasabb költségek valószínűleg az árakban is megjelennek, amelyeket a végfelhasználók fizetnek számos, az online hirdetések használatára támaszkodó napi termékért és szolgáltatásért. Az átláthatósági kötelezettségnek ezért elő kell írniuk a kapuőrök számára, hogy azon hirdetők és kiadók részére, amelyek részére online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak, ingyenesen, ténylegesen, kiváló minőségben, folyamatosan és valós időben, kérésre és a lehetséges mértékben nyújtsanak tájékoztatást, amely lehetővé teszi mindkét fél számára, hogy értse a releváns hirdetési értéklánc részét képező különböző hirdetési szolgáltatásokért külön-külön fizetett árat, valamint a hirdetések elérhetőségét és láthatóságát.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  Az üzleti felhasználók alapvető platformszolgáltatótól is vehetnek hirdetési szolgáltatásokat az áruk és szolgáltatások végfelhasználók részére történő értékesítése céljából. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az adatok nem az alapvető platformszolgáltatáson keletkeznek, hanem azokat az üzleti felhasználó adja meg az alapvető platformszolgáltatásnak, vagy annak műveletei alapján, az érintett alapvető platformszolgáltatáson keresztül keletkeznek. Bizonyos esetekben a hirdetést kínáló alapvető platformszolgáltatás kettős szerepet tölthet be, egyfelől mint közvetítő, másfelől pedig hirdetési szolgáltatóként. Ennek megfelelően azt a kötelezettséget, amely megtiltja a kettős szerepet betöltő kapuőr számára, hogy az üzleti felhasználók adatait használja, azokra az adatokra is kell alkalmazni, amelyeket az alapvető platformszolgáltatás a vállalkozásoktól kapott a szóban forgó alapvető platformszolgáltatással kapcsolatos hirdetési szolgáltatások nyújtásának céljára.
(44)  Az üzleti felhasználók alapvető platformszolgáltatótól is vehetnek hirdetési szolgáltatásokat az áruk és szolgáltatások végfelhasználók részére történő értékesítése céljából. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az adatok nem az alapvető platformszolgáltatáson keletkeznek, hanem azokat az üzleti felhasználó adja meg az alapvető platformszolgáltatásnak, vagy annak műveletei alapján, az érintett alapvető platformszolgáltatáson keresztül keletkeznek. Bizonyos esetekben a hirdetést kínáló alapvető platformszolgáltatás kettős szerepet tölthet be, egyfelől mint közvetítő, másfelől pedig hirdetési szolgáltatóként. Ennek megfelelően azt a kötelezettséget, amely megtiltja a kettős szerepet betöltő kapuőr számára, hogy az üzleti felhasználók adatait használja, azokra az adatokra is kell alkalmazni, amelyeket az alapvető platformszolgáltatás a vállalkozásoktól kapott a szóban forgó alapvető platformszolgáltatással kapcsolatos hirdetési szolgáltatások nyújtásának céljára. Ezen túlmenően a kapuőrnek tartózkodnia kell attól, hogy a valamely hirdetési szolgáltatásával összefüggésben szerzett, kereskedelmi szempontból érzékeny adatokat kiszolgáltassa bármely, ugyanazon vállalkozáshoz tartozó harmadik félnek, valamint hogy ezeket a kereskedelmi szempontból érzékeny adatokat bármilyen egyéb, a meghatározott hirdetési szolgáltatástól különböző célra felhasználja, kivéve akkor, ha erre üzleti tranzakció végrehajtásához van szükség.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  A kapuőr különböző eszközöket is használhat arra, hogy saját szolgáltatásait vagy termékeit részesítse előnyben saját alapvető platformszolgáltatásán, a végfelhasználók által harmadik felek révén beszerezhető ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatások kárára. Ez történhet például akkor, amikor a kapuőr különféle szoftveralkalmazásokat vagy szolgáltatásokat előzetesen telepít. A végfelhasználói döntés lehetővé tétele érdekében a kapuőrök nem akadályozhatják meg a végfelhasználókat abban, hogy az alapvető platformszolgáltatásukon előre telepített szoftveralkalmazásokat eltávolítsák, és ezáltal saját szoftveralkalmazásaikat részesítsék előnyben.
(46)  A kapuőr különböző eszközöket is használhat arra, hogy saját szolgáltatásait vagy termékeit részesítse előnyben saját alapvető platformszolgáltatásán, a végfelhasználók által harmadik felek révén beszerezhető ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatások kárára. Ez történhet például akkor, amikor a kapuőr különféle szoftveralkalmazásokat vagy szolgáltatásokat előzetesen telepít. A végfelhasználói döntés lehetővé tétele érdekében a kapuőrök nem akadályozhatják meg a végfelhasználókat abban, hogy az alapvető platformszolgáltatásukon előre telepített szoftveralkalmazásokat eltávolítsák, és ezáltal saját szoftveralkalmazásaikat részesítsék előnyben. A kapuőr korlátozhatja a telepített alkalmazások eltávolítását, ha ezek az alkalmazások elengedhetetlenek az operációs rendszer vagy az eszköz működéséhez.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  Azok a szabályok, amelyeket a kapuőrök a szoftveralkalmazások értékesítésére vonatkozóan meghatároznak, bizonyos körülmények között korlátozhatják a végfelhasználók azon képességét, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásait vagy szoftveralkalmazás-áruházakat telepítsenek és ténylegesen használjanak az érintett kapuőr operációs rendszerein vagy hardverén, és korlátozzák a végfelhasználók azon képességét, hogy e szoftveralkalmazásokhoz vagy szoftveralkalmazás-áruházakhoz a szóban forgó kapuőr alapvető platformszolgáltatásain kívül is hozzáférjenek. E szigorítások korlátozhatják a szoftveralkalmazások fejlesztőinek azon képességét, hogy alternatív értékesítési csatornákat használjanak, és a végfelhasználók azon képességét, hogy különböző értékesítési csatornákról válasszanak különféle szoftveralkalmazások közül, ezért be kell azokat tiltani, mert tisztességtelenek és korlátozhatják az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát. Annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs rendszer integritását, az érintett kapuőr arányos műszaki vagy szerződéses intézkedéseket alkalmazhat e cél elérésére, ha a kapuőr bizonyítani tudja, hogy ezek az intézkedések szükségesek és indokoltak, és hogy nem létezik olyan, kevésbé korlátozó intézkedés, amely a hardver vagy operációs rendszer integritását tudná védeni.
(47)  Azok a szabályok, amelyeket a kapuőrök a szoftveralkalmazások értékesítésére vonatkozóan meghatároznak, bizonyos körülmények között korlátozhatják a végfelhasználók azon képességét, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásait vagy szoftveralkalmazás-áruházakat telepítsenek és ténylegesen használjanak az érintett kapuőr operációs rendszerein vagy hardverén, és korlátozzák a végfelhasználók azon képességét, hogy e szoftveralkalmazásokhoz vagy szoftveralkalmazás-áruházakhoz a szóban forgó kapuőr alapvető platformszolgáltatásain kívül is hozzáférjenek. E szigorítások korlátozhatják a szoftveralkalmazások fejlesztőinek azon képességét, hogy alternatív értékesítési csatornákat használjanak, és a végfelhasználók azon képességét, hogy különböző értékesítési csatornákról válasszanak különféle szoftveralkalmazások közül, ezért be kell azokat tiltani, mert tisztességtelenek és korlátozhatják az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát. A megtámadhatóság biztosítása érdekében a kapuőrnek arra kell kérnie – adott esetben – a végfelhasználót, hogy döntse el, hogy a letöltött alkalmazás vagy alkalmazás-áruház legyen-e az alapértelmezett beállítás. Annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs rendszer integritását, az érintett kapuőr arányos műszaki vagy szerződéses intézkedéseket alkalmazhat e cél elérésére, ha a kapuőr bizonyítani tudja, hogy ezek az intézkedések szükségesek és indokoltak, és hogy nem létezik olyan, kevésbé korlátozó intézkedés, amely a hardver vagy operációs rendszer integritását tudná védeni.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  A kapuőrök gyakran függőlegesen integráltak, és bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat a végfelhasználók részére saját alapvető platformszolgáltatásaikon keresztül vagy olyan üzleti felhasználón keresztül nyújtanak, amely felett irányítást gyakorolnak, ez pedig gyakran összeférhetetlenséghez vezet. Ide tartozhat az a helyzet, amikor a kapuőr saját online közvetítő szolgáltatását online keresőprogramon keresztül kínálja. Amikor a kapuőrök e termékeket vagy szolgáltatásokat az alapvető platformszolgáltatáson kínálják, a rangsorolás tekintetében jobb pozíciót tudnak fenntartani saját kínálatuk számára, szemben az ugyanazon alapvető platformszolgáltatáson működő harmadik felek termékeivel. Ez történhet például olyan termékekkel vagy szolgáltatásokkal, az egyéb alapvető platformszolgáltatásokat is beleértve, amelyek rangsorolása az online keresőprogramok által közölt eredmények között szerepel, vagy amelyek részben vagy teljesen beágyazódtak az online keresőprogramok eredményeibe, egy adott témára szakosodott eredmények csoportjába, az online keresőprogram eredményeivel együtt megjelenítve, amelyeket bizonyos végfelhasználók az online keresőprogramtól eltérő vagy azt kiegészítő szolgáltatásnak tekintenek vagy olyanként használnak. Az egyéb példák közé tartoznak azok a szoftveralkalmazások, amelyeket szoftveralkalmazás-áruházakon keresztül értékesítenek, vagy azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyek egy közösségi hálózaton kiemelésre kerülnek és a hírvonalon is megjelennek, vagy a keresési eredmények között rangsorolt, illetve online piactéren megjelenített termékek vagy szolgáltatások. Ilyen körülmények között a kapuőr kettős szerepet tölt be: a harmadik fél szolgáltatók számára közvetítőként lép fel, a kapuőr termékei vagy szolgáltatásai vonatkozásában pedig közvetlen szolgáltatóként. Következésképpen e kapuőrök képesek arra, hogy közvetlenül aláássák az említett alapvető platformszolgáltatásokon kínált termékek vagy szolgáltatások megtámadhatóságát, azon üzleti felhasználók kárára, amelyek nem tartoznak a kapuőr irányítása alá.
(48)  A kapuőrök gyakran függőlegesen integráltak, és bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat a végfelhasználók részére saját alapvető platformszolgáltatásaikon keresztül vagy olyan üzleti felhasználón keresztül nyújtanak, amely felett irányítást gyakorolnak, ez pedig gyakran összeférhetetlenséghez vezet. Ide tartozhat az a helyzet, amikor a kapuőr saját online közvetítő szolgáltatását online keresőprogramon keresztül kínálja. Amikor a kapuőrök e termékeket vagy szolgáltatásokat az alapvető platformszolgáltatáson kínálják, a rangsorolás tekintetében jobb pozíciót tudnak fenntartani saját kínálatuk számára, szemben az ugyanazon alapvető platformszolgáltatáson működő harmadik felek termékeivel. Ez történhet például olyan termékekkel vagy szolgáltatásokkal, az egyéb alapvető platformszolgáltatásokat is beleértve, amelyek rangsorolása az online keresőprogramok által közölt eredmények között szerepel, vagy amelyek részben vagy teljesen beágyazódtak az online keresőprogramok eredményeibe, egy adott témára szakosodott eredmények csoportjába, az online keresőprogram eredményeivel együtt megjelenítve, amelyeket bizonyos végfelhasználók az online keresőprogramtól eltérő vagy azt kiegészítő szolgáltatásnak tekintenek vagy olyanként használnak. A külön online közvetítő szolgáltatások ilyen preferenciális vagy beágyazott megjelenítését előnyben részesítésnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a szakosodott eredmények előnyben részesített csoportjain belüli információkat vagy eredményeket konkurens szolgáltatások is biztosíthatják-e, és függetlenül attól, hogy ezeket megkülönböztetésmentes módon rangsorolják-e. Az egyéb példák közé tartoznak azok a szoftveralkalmazások, amelyeket szoftveralkalmazás-áruházakon keresztül értékesítenek, vagy azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyek egy közösségi hálózaton kiemelésre kerülnek és a hírvonalon is megjelennek, vagy a keresési eredmények között rangsorolt, illetve online piactéren megjelenített termékek vagy szolgáltatások. Ilyen körülmények között a kapuőr kettős szerepet tölt be: a harmadik fél szolgáltatók számára közvetítőként lép fel, a kapuőr termékei vagy szolgáltatásai vonatkozásában pedig közvetlen szolgáltatóként, ami összeférhetetlenséghez vezet. Következésképpen e kapuőrök képesek arra, hogy közvetlenül aláássák az említett alapvető platformszolgáltatásokon kínált termékek vagy szolgáltatások megtámadhatóságát, azon üzleti felhasználók kárára, amelyek nem tartoznak a kapuőr irányítása alá.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  Ilyen helyzetekben a kapuőr nem alkalmazhat semmiféle megkülönböztetett vagy preferenciális elbánást az alapvető platformszolgáltatáson történő rangsorolás tekintetében, legyen az jogi, kereskedelmi vagy műszaki jellegű, olyan termékek vagy szolgáltatások javára, amelyeket saját maga vagy olyan üzleti felhasználó kínál, amely a kapuőr irányítása alatt áll. E kötelezettség eredményességének biztosítása érdekében arról is gondoskodni kell, hogy az ilyen rangsorolásra vonatkozó feltételek általánosságban is méltányosak legyenek. A rangsorolásnak ebben az összefüggésben a relatív kiemelés minden formájára ki kell terjednie, beleértve a megjelenítési, minősítési, hivatkozási vagy hangalapú eredményeket. E kötelezettség eredményességének, valamint megkerülhetetlenségének biztosítása érdekében a kötelezettséget bármely olyan intézkedésre alkalmazni kell, amely a rangsorolás terén alkalmazott megkülönböztetett vagy preferenciális elbánással egyenértékű hatással járhat. Az (EU) 2019/1150 rendelet 5. cikke értelmében elfogadott iránymutatás szintén segíti e kötelezettség végrehajtását és érvényesítését34.
(49)  Ilyen helyzetekben a kapuőr nem alkalmazhat semmiféle megkülönböztetett vagy preferenciális elbánást az alapvető platformszolgáltatáson történő rangsorolás tekintetében, legyen az jogi, kereskedelmi vagy műszaki jellegű, olyan termékek vagy szolgáltatások javára, amelyeket saját maga vagy olyan üzleti felhasználó kínál, amely a kapuőr irányítása alatt áll. E kötelezettség eredményességének biztosítása érdekében arról is gondoskodni kell, hogy az ilyen rangsorolásra vonatkozó feltételek általánosságban is méltányosak legyenek. A rangsorolásnak ebben az összefüggésben a relatív kiemelés minden formájára ki kell terjednie, beleértve a megjelenítési, minősítési, hivatkozási vagy hangalapú eredményeket. E kötelezettség eredményességének, valamint megkerülhetetlenségének biztosítása érdekében a kötelezettséget bármely olyan intézkedésre alkalmazni kell, amely a rangsorolás terén alkalmazott megkülönböztetett vagy preferenciális elbánással egyenértékű hatással járhat. Ezenkívül az összeférhetetlenség elkerülése érdekében elő kell írni a kapuőrök számára, hogy saját terméküket vagy szolgáltatásaikat kezeljék olyan külön kereskedelmi egységként, amely önálló szolgáltatásként kereskedelmi szempontból életképes. Az (EU) 2019/1150 rendelet 5. cikke értelmében elfogadott iránymutatás szintén segíti e kötelezettség végrehajtását és érvényesítését34.
__________________
__________________
34 Bizottság közleménye: Iránymutatás a rangsorolási átláthatóságról az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően (HL C 424., 2020.12.8., 1. o.).
34 Bizottság közleménye: Iránymutatás a rangsorolási átláthatóságról az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően (HL C 424., 2020.12.8., 1. o.).
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
52 a preambulumbekezdés (új)
(52a)  A kapuőri szolgáltatások közötti összekapcsolási jellemzők hiánya jelentősen befolyásolhatja a felhasználók választási és szolgáltatóváltási lehetőségeit, mivel a végfelhasználó nem képes rekonstruálni a kapuőr által biztosított szociális kapcsolatokat és hálózatokat, még akkor sem, ha lehetőség van a többkapcsolatos használatra. Ezért az egyenértékű alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy kérésre ingyenesen összekapcsolhassák a kapuőrökkel a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat vagy közösségi hálózati szolgáltatásokat. Az összekapcsolást a kapuőr rendelkezésére álló vagy általa használt feltételek mellett és minőségben kell biztosítani, a biztonság és a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása mellett. A számfüggő távközlési szolgáltatások esetében az összekapcsolásra vonatkozó követelményeknek azt kell jelenteniük, hogy a harmadik fél szolgáltatók hozzáférést és összekapcsolást kérhetnek olyan jellemzők tekintetében, mint a szöveg, a videó, a hang és a kép, miközben a hozzáférésnek és összekapcsolásnak biztosítottnak kell lennie az olyan alapvető jellemzők tekintetében, mint a közösségi hálózati szolgáltatásokhoz kapcsolódó posztok, kedvelések (lájkok) és kommentek. A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások összekapcsolására vonatkozó intézkedéseket az Elektronikus Hírközlési Kódex rendelkezéseivel és különösen az annak 61. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban kell megállapítani. Mindazonáltal ennek azt kell feltételeznie, hogy a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, kapuőrnek minősített szolgáltatók teljesítik az eljárások megindításához szükséges feltételeket, nevezetesen jelentős lefedettséget érnek el és a felhasználók körében kellően elterjedtek, és ezért rendelkezniük kell az alkalmazandó minimális interoperabilitási követelményekről.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
(53)  A feltételek, amelyek mellett a kapuőrök online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak az üzleti felhasználók részére, a hirdetőket és a kiadókat egyaránt beleértve, gyakran nem átláthatóak és homályosak. Ez gyakran ahhoz vezet, hogy a hirdetők és a kiadók nem rendelkeznek információval egy adott hirdetés hatásáról. Az e rendelet értelmében kijelölt, valamint az ugyanazon szolgáltató által nyújtott alapvető platformszolgáltatásokkal teljes mértékben integrált online hirdetési szolgáltatások méltányosságának, átláthatóságának és megtámadhatóságának további fokozása érdekében a minősített kapuőröknek kérésre a hirdetők és a kiadók részére biztosítaniuk kell a kapuőr teljesítménymérő eszközeihez, valamint a hirdetők, a hirdetést feladó vállalkozás megbízásából eljáró reklámügynökségek, valamint a kiadók számára a releváns online hirdetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos saját független vizsgálataik elvégzéséhez szükséges információkat.
(53)  A feltételek, amelyek mellett a kapuőrök online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak az üzleti felhasználók részére, a hirdetőket és a kiadókat egyaránt beleértve, gyakran nem átláthatóak és homályosak. Ez gyakran ahhoz vezet, hogy a hirdetők és a kiadók nem rendelkeznek információval egy adott hirdetés hatásáról. Az e rendelet értelmében kijelölt, valamint az ugyanazon szolgáltató által nyújtott alapvető platformszolgáltatásokkal teljes mértékben integrált online hirdetési szolgáltatások méltányosságának, átláthatóságának és megtámadhatóságának további fokozása érdekében a minősített kapuőröknek biztosítaniuk kell a hirdetők és a kiadók számára a döntéshozatalhoz, a végrehajtáshoz és a közvetítő szolgáltatások méréséhez használt paraméterek és adatok teljes körű közzétételét és átláthatóságát. A kapuőrnek továbbá kérésre biztosítania kell a kapuőr teljesítménymérő eszközeihez való ingyenes hozzáférést, valamint a hirdetők, a hirdetést feladó vállalkozás megbízásából eljáró reklámügynökségek, valamint a kiadók számára a releváns online hirdetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos saját független vizsgálataik elvégzéséhez szükséges információkat.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
(57)  Különösen azok a kapuőrök, amelyek szoftveralkalmazás-áruházakhoz biztosítanak hozzáférést, fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez. A tárgyalási pozíció terén a kapuőrök és a szoftveralkalmazás-áruházaik üzleti felhasználói között megmutatkozó egyensúlyhiányra figyelemmel a kapuőrök nem határozhatnak meg olyan általános feltételeket – az árképzési feltételeket is beleértve –, amelyek tisztességtelenek, vagy indokolatlan megkülönböztetést eredményeznének. Az árképzés vagy egyéb általános hozzáférési feltételek tisztességtelennek minősülnek akkor, ha az üzleti felhasználókra rótt jogok és kötelezettségek terén egyensúlyhiányhoz vezetnek, vagy ha olyan előnyt biztosítanak a kapuőr számára, amely a kapuőr által az üzleti felhasználó részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalan, vagy hátrányos helyzetbe hozza azokat az üzleti felhasználókat, amelyek ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, mint a kapuőr. A következő referenciaértékek mérceként használhatók az általános hozzáférési feltételek méltányosságának meghatározásához: a szoftveralkalmazás-áruházak egyéb szolgáltatói által nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatásokra kivetett árak vagy feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által a különböző kapcsolódó vagy hasonló szolgáltatásokra vagy eltérő típusú végfelhasználókra kivetett árak vagy feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által ugyanazon szolgáltatásra különböző földrajzi régiókban kivetett árak vagy feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által ugyanarra a szolgáltatásra kivetett árak vagy feltételek, amely szolgáltatást a kapuőr a saját maga részére kínál. Ez a kötelezettség nem keletkeztet hozzáférési jogosultságot, és nem sértheti a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóinak azon képességét, hogy az illegális és nemkívánatos tartalom elleni küzdelemben a [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról] szóló rendelet értelmében előírt feladataikat elvégezzék.
(57)  Különösen azok a kapuőrök, amelyek alapvető platformszolgáltatásokhoz biztosítanak hozzáférést, fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez. A tárgyalási pozíció terén a kapuőrök és az alapvető platformszolgáltatásaik üzleti felhasználói között megmutatkozó egyensúlyhiányra figyelemmel a kapuőrök nem határozhatnak meg olyan általános feltételeket – az árképzési feltételeket is beleértve –, amelyek tisztességtelenek, vagy indokolatlan megkülönböztetést eredményeznének. Az árképzés vagy egyéb általános hozzáférési feltételek tisztességtelennek minősülnek akkor, ha az üzleti felhasználókra rótt jogok és kötelezettségek terén egyensúlyhiányhoz vezetnek, vagy ha olyan előnyt biztosítanak a kapuőr számára, amely a kapuőr által az üzleti felhasználó részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalan, vagy hátrányos helyzetbe hozza azokat az üzleti felhasználókat, amelyek ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, mint a kapuőr. A következő referenciaértékek mérceként használhatók az általános hozzáférési feltételek méltányosságának meghatározásához: az alapvető platformszolgáltatások egyéb szolgáltatói által nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatásokra kivetett árak vagy feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által a különböző kapcsolódó vagy hasonló szolgáltatásokra vagy eltérő típusú végfelhasználókra kivetett árak vagy feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által ugyanazon szolgáltatásra különböző földrajzi régiókban kivetett árak vagy feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által ugyanarra a szolgáltatásra kivetett árak vagy feltételek, amely szolgáltatást a kapuőr a saját maga részére kínál. Ez a kötelezettség nem keletkeztet hozzáférési jogosultságot, és nem sértheti az alapvető platformszolgáltatások szolgáltatóinak azon képességét, hogy az illegális és nemkívánatos tartalom elleni küzdelemben a [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról] szóló rendelet értelmében előírt feladataikat elvégezzék.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
57 a preambulumbekezdés (új)
(57a)  A hozzáférés, a telepítés, a hordozhatóság vagy az interoperabilitás kapcsán a kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek végrehajtását megkönnyítheti a műszaki szabványok alkalmazása. E tekintetben a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 13. cikkének megfelelően azonosítja a szabványszervezetek megfelelő, széles körben használt műszaki IKT-szabványait, vagy adott esetben felkéri az európai szabványügyi testületeket ilyen szabványok kidolgozására.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
58 preambulumbekezdés
(58)  A jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek eredményességének biztosítása érdekében – miközben gondoskodni kell arról is, hogy e kötelezettségek arra korlátozódjanak, ami a megtámadhatóság biztosításához és a kapuőrök általi tisztességtelen magatartás káros hatásainak kezeléséhez szükséges – fontos e kötelezettségeket egyértelműen meghatározni és körülírni, hogy a kapuőr azokat haladéktalanul tudja teljesíteni, az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv, valamint a fogyasztóvédelem, a kiberbiztonság és a termékbiztonság teljes körű betartása mellett. A kapuőröknek biztosítaniuk kell a jelen rendeletnek való beépített megfelelést. A szükséges intézkedéseket ezért a lehetséges mértékben és adott esetben integrálni kell a kapuőrök által használt technológiai kialakításba. Bizonyos esetekben azonban helyénvaló lehet a Bizottság számára, hogy az érintett kapuőrrel folytatott párbeszédet követően tovább konkretizáljon néhány olyan intézkedést, amelyet a kapuőrnek meg kell hoznia ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket valószínűleg tovább kell majd pontosítani. A szabályozói párbeszéd ezen lehetőségének elő kell segítenie a kapuőrök általi megfelelést, és fel kell gyorsítania a rendelet helyes végrehajtását.
(58)  E rendelet célja annak biztosítása, hogy a digitális gazdaság méltányos és megtámadható maradjon az innováció, a digitális termékek és szolgáltatások magas színvonala, a tisztességes és versenyképes árak, valamint a digitális ágazat végfelhasználói számára biztosított kiváló minőség és széles választék előmozdítása érdekében. Az e rendeletben meghatározott kötelezettségek eredményességének biztosítása érdekében – miközben gondoskodni kell arról is, hogy e kötelezettségek arra korlátozódjanak, ami a megtámadhatóság biztosításához és a kapuőrök általi tisztességtelen magatartás káros hatásainak kezeléséhez szükséges – fontos e kötelezettségeket egyértelműen meghatározni és körülírni, hogy a kapuőr azokat haladéktalanul tudja teljesíteni, az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv, valamint a fogyasztóvédelem, a kiberbiztonság és a termékbiztonság teljes körű betartása mellett, továbbá az (EU) 2019/882 irányelvvel összhangban teljes mértékben tiszteletben tartva a hozzáférhetőséget a fogyatékossággal élő személyek számára. A kapuőröknek biztosítaniuk kell a jelen rendeletnek való beépített megfelelést. A szükséges intézkedéseket ezért a lehetséges mértékben és adott esetben integrálni kell a kapuőrök által használt technológiai kialakításba. Bizonyos esetekben azonban helyénvaló lehet a Bizottság számára, hogy az érintett kapuőrrel folytatott párbeszédet és adott esetben az érdekelt harmadik felekkel folytatott konzultációt követően határozatban tovább konkretizáljon néhány olyan intézkedést, amelyet a kapuőrnek meg kell hoznia ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket valószínűleg tovább kell majd pontosítani. A szabályozói párbeszéd ezen lehetőségének elő kell segítenie a kapuőrök általi megfelelést, és fel kell gyorsítania a rendelet helyes végrehajtását.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
59 preambulumbekezdés
(59)  Az arányosság biztosítását célzó kiegészítő elemként a kapuőröknek lehetőséget kell adni arra, hogy rendkívüli körülmények esetén a szükséges mértékig kérjék egy adott kötelezettség felfüggesztését, amelyek kívül állnak a kapuőr hatáskörén, mint például egy előre nem látható külső megrázkódtatás, amely átmenetileg megszüntette a releváns alapvető platformszolgáltatás iránti végfelhasználói kereslet jelentős részét, amennyiben a kapuőr bizonyítani tudja, hogy egy adott kötelezettségnek való megfelelés veszélyezteti az érintett kapuőr uniós műveleteinek gazdasági életképességét.
(59)  Az arányosság biztosítását célzó kiegészítő elemként a kapuőröknek lehetőséget kell adni arra, hogy rendkívüli körülmények esetén a szükséges mértékig kérjék egy adott kötelezettség felfüggesztését, amelyek kívül állnak a kapuőr hatáskörén, mint például egy előre nem látható külső megrázkódtatás, amely átmenetileg megszüntette a releváns alapvető platformszolgáltatás iránti végfelhasználói kereslet jelentős részét, amennyiben a kapuőr bizonyítani tudja, hogy egy adott kötelezettségnek való megfelelés veszélyezteti az érintett kapuőr uniós műveleteinek gazdasági életképességét. A Bizottságnak határozatában meg kell indokolnia a felfüggesztés elrendelését, és azt rendszeresen felül kell vizsgálnia annak megállapítása érdekében, hogy továbbra is fennállnak-e a felfüggesztés feltételei.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
(60)  A közerkölcs, közegészség vagy közbiztonság korlátozott indokaival indokolt rendkívüli körülmények esetén a Bizottságnak képesnek kell lennie úgy határozni, hogy az érintett kötelezettség egy bizonyos alapvető platformszolgáltatásra nem vonatkozik. E közérdekek érintettsége azt is jelezheti, hogy bizonyos kötelezettség érvényesítésének a társadalom egészére vetített költsége bizonyos rendkívüli esetben túl magas és így aránytalan lenne. A megfelelést korlátozott felfüggesztési és mentesítési lehetőségek mellett elősegítő szabályozói párbeszédnek anélkül kell biztosítania a jelen rendeletben foglalt kötelezettségek arányosságát, hogy aláásná a méltányosságra és a megtámadhatóságra előzetesen gyakorolt tervezett hatást.
(60)  A közerkölcs, közegészség vagy közbiztonság korlátozott indokaival indokolt rendkívüli körülmények esetén a Bizottságnak képesnek kell lennie úgy határozni, hogy az érintett kötelezettség egy bizonyos alapvető platformszolgáltatásra nem vonatkozik. E közérdekek érintettsége azt is jelezheti, hogy bizonyos kötelezettség érvényesítésének a társadalom egészére vetített költsége bizonyos rendkívüli esetben túl magas és így aránytalan lenne. A megfelelést korlátozott és kellően indokolt felfüggesztési és mentesítési lehetőségek mellett elősegítő szabályozói párbeszédnek anélkül kell biztosítania a jelen rendeletben foglalt kötelezettségek arányosságát, hogy aláásná a méltányosságra és a megtámadhatóságra előzetesen gyakorolt tervezett hatást. Az említett mentesség megadása esetén a Bizottságnak évente felül kell vizsgálnia határozatát.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
61 preambulumbekezdés
(61)  A végfelhasználók adatvédelmi és magánélet-védelmi érdekei a kapuőrökre jellemző, a végfelhasználóktól nagy mennyiségű adatok gyűjtésére és felhalmozására irányuló gyakorlat lehetséges negatív hatásainak bármely értékelése szempontjából relevánsak. A kapuőrök által alkalmazott profilalkotási gyakorlatok megfelelő szintű átláthatóságának biztosítása elősegíti az alapvető platformszolgáltatások terén mutatkozó megtámadhatóságot, mivel külső nyomást helyez a kapuőrökre, hogy megakadályozzák a részletes fogyasztói profilalkotás ágazatban történő elterjedését, tekintettel arra, hogy a potenciális piacralépők vagy induló szolgáltatók nem tudnak ugyanolyan mértékű és részletességű, hasonló mennyiségű adathoz hozzáférni. A fokozott átláthatóság lehetővé teszi egyéb alapvető platformszolgáltatók számára, hogy a nagyobb adatvédelmet biztosító lehetőségek alkalmazása révén jobban megkülönböztessék magukat. Ezen átláthatósági kötelezettség minimális eredményességének biztosítása érdekében a kapuőröknek legalább arról kell adniuk leírást, hogy milyen alapon végzik a profilalkotást, beleértve azt is, hogy személyes adatokra vagy a felhasználói tevékenységből származó adatokra támaszkodnak-e, az adatkezelés módját, milyen célból készül a profil és esetlegesen milyen célra használják, a profilalkotás által a kapuőr szolgáltatásaira gyakorolt hatást, valamint hogy milyen lépésekre került sor annak érdekében, hogy a végfelhasználók tisztában legyenek az ilyen profilalkotás releváns alkalmazásával, valamint hogy hozzájárulásukat kérjék.
(61)  A végfelhasználók adatvédelmi és magánélet-védelmi érdekei a kapuőrökre jellemző, a végfelhasználóktól nagy mennyiségű adatok gyűjtésére és felhalmozására irányuló gyakorlat lehetséges negatív hatásainak bármely értékelése szempontjából relevánsak. A kapuőrök által alkalmazott profilalkotási gyakorlatok megfelelő szintű átláthatóságának biztosítása elősegíti az alapvető platformszolgáltatások terén mutatkozó megtámadhatóságot, mivel külső nyomást helyez a kapuőrökre, hogy megakadályozzák a részletes fogyasztói profilalkotás ágazatban történő elterjedését, tekintettel arra, hogy a potenciális piacralépők vagy induló szolgáltatók nem tudnak ugyanolyan mértékű és részletességű, hasonló mennyiségű adathoz hozzáférni. A fokozott átláthatóság lehetővé teszi egyéb alapvető platformszolgáltatók számára, hogy a nagyobb adatvédelmet biztosító lehetőségek alkalmazása révén jobban megkülönböztessék magukat. Ezen átláthatósági kötelezettség minimális eredményességének biztosítása érdekében a kapuőröknek legalább arról kell adniuk leírást, hogy milyen alapon végzik a profilalkotást, beleértve azt is, hogy személyes adatokra vagy a felhasználói tevékenységből származó adatokra támaszkodnak-e, az adatkezelés módját, milyen célból készül a profil és esetlegesen milyen célra használják, a profilalkotás által a kapuőr szolgáltatásaira gyakorolt hatást, valamint hogy milyen lépésekre került sor annak érdekében, hogy a végfelhasználók tisztában legyenek az ilyen profilalkotás releváns alkalmazásával, valamint hogy hozzájárulásukat kérjék. A fogyasztókról készült profilalkotási technikák értékelése során különösen figyelembe kell venni a digitális szabályozók magas szintű munkacsoportjában tagsággal rendelkező fogyasztóvédelmi hatóságok szakértelmét. A Bizottságnak az európai adatvédelmi biztossal, az Európai Adatvédelmi Testülettel, a civil társadalommal és a szakértőkkel konzultálva ki kell dolgoznia az ellenőrzéssel kapcsolatos előírásokat és eljárásokat.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
62 preambulumbekezdés
(62)  A jelen rendelet céljainak teljes körű és tartós elérése érdekében a Bizottságnak fel kell tudnia mérni, hogy egy alapvető platformszolgáltatót kapuőrnek kell-e minősíteni anélkül, hogy megfelelne a rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértékeknek; hogy a kapuőr által elkövetett rendszerszintű meg nem felelés szavatolja-e kiegészítő korrekciós intézkedések alkalmazását; és hogy a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatokat célzó kötelezettségek jegyzékét felül kell-e vizsgálni, továbbá hogy kell-e azonosítani olyan további gyakorlatokat, amelyek hasonlóan tisztességtelenek és korlátozzák a digitális piacok megtámadhatóságát. Ennek az értékelésnek piaci vizsgálaton kell alapulnia, amelyet megfelelő időkereten belül, egyértelmű eljárások és határidők mentén kell elvégezni annak érdekében, hogy támogassa a jelen rendelet által a digitális ágazatban a megtámadhatóságra és a tisztességes magatartásra gyakorolt előzetes hatást, valamint hogy biztosítsa a szükséges mértékű jogbiztonságot.
(62)  A jelen rendelet céljainak teljes körű és tartós elérése érdekében a Bizottságnak fel kell tudnia mérni, hogy egy alapvető platformszolgáltatót kapuőrnek kell-e minősíteni anélkül, hogy megfelelne a rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértékeknek; hogy a kapuőr által elkövetett rendszerszintű meg nem felelés szavatolja-e kiegészítő korrekciós intézkedések alkalmazását; hogy a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatokat célzó kötelezettségek jegyzékét felül kell-e vizsgálni; továbbá hogy meg kell-e vizsgálni olyan további gyakorlatokat, amelyek hasonlóan tisztességtelenek és korlátozzák a digitális piacok megtámadhatóságát. Ennek az értékelésnek piaci vizsgálaton kell alapulnia, amelyet megfelelő időkereten belül, egyértelmű eljárások és kötelező erejű határidők mellett kell elvégezni annak érdekében, hogy támogassa a jelen rendelet által a digitális ágazatban a megtámadhatóságra és a tisztességes magatartásra gyakorolt előzetes hatást, valamint hogy biztosítsa a szükséges mértékű jogbiztonságot.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
64 preambulumbekezdés
(64)  A Bizottságnak vizsgálnia és értékelnie kell, hogy indokoltak-e magatartási jellegű vagy adott esetben szerkezeti korrekciós intézkedések annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ne szeghesse meg a rendelet célkitűzéseit a jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek közül egynek vagy többnek való rendszeres meg nem felelésével, ami tovább erősítette kapuőri pozícióját. Ez lenne a helyzet akkor, ha a kapuőr mérete a belső piacon tovább nőtt, az üzleti felhasználóknak és a végfelhasználóknak a kapuőr alapvető platformszolgáltatásaitól való gazdasági függése tovább erősödött, mivel tovább nőtt a számuk, és a kapuőr élvezi a pozíciója fokozott állandósultságának előnyeit. A Bizottságnak ezért ilyen esetekben hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy bármilyen, akár magatartási jellegű, akár szerkezeti korrekciós intézkedést megállapítson, kellő tekintettel az arányosság elvére. Szerkezeti korrekciós intézkedéseketmint például a jogi, funkcionális vagy szerkezeti elkülönítés, beleérve a vállalkozás vagy a vállalkozás egy részének elidegenítését – csak akkor lehet megtenni, ha nem áll rendelkezésre ugyanolyan hatékony, magatartási jellegű korrekciós intézkedés, vagy ha az ugyanolyan hatékony, magatartási jellegű korrekciós intézkedés az érintett vállalkozás számára nagyobb terhet jelent, mint a szerkezeti korrekciós intézkedések. Valamely vállalkozásnak a rendszeres meg nem felelés megállapítása előtt létezett szerkezetében történt változások csak akkor lennének arányosak, ha jelentős a kockázata annak, hogy e rendszeres meg nem felelés magából az érintett vállalkozás szerkezetéből fakad.
(64)  A Bizottságnak vizsgálnia és értékelnie kell, hogy indokoltak-e további magatartási jellegű vagy adott esetben szerkezeti korrekciós intézkedések annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ne szeghesse meg a rendelet célkitűzéseit azáltal, hogy rendszeresen nem tesz eleget az e rendeletben meghatározott egy vagy több kötelezettségnek. A Bizottságnak ezért a rendszeres meg nem felelés ilyen eseteiben hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az e rendeletnek való tényleges megfelelés biztosításához szükséges bármilyen, akár magatartási jellegű, akár szerkezeti korrekciós intézkedést megállapítson. A Bizottság megtilthatja a kapuőröknek, hogy az e rendelet szempontjából releváns területeken – például a digitális ágazatban vagy az adatokkal kapcsolatos ágazatokban, például a szerencsejátékokban, a kutatóintézetekben, a fogyasztási cikkekben, a fitneszeszközökben és az egészség-nyomonkövetési pénzügyi szolgáltatásokbanfelvásárlásokat (többek között „elfojtó felvásárlásokat”) folytassanak korlátozott ideig, amennyiben ez szükséges és arányos az ismételt jogsértések által a belső piac megtámadhatóságában és méltányosságában okozott károk orvoslása vagy a továbbiakban bekövetkező károk megelőzése érdekében. Ennek során a Bizottság különböző tényezőket vehet figyelembe, például a valószínű hálózati hatásokat, az adatok összevonását és a lehetséges hosszú távú hatásokat, illetve azt, hogy a konkrét adatforrásokkal rendelkező célpontok beszerzése horizontális, vertikális vagy konglomerátum hatások révén mely esetekben veszélyeztetheti jelentősen a piacok megtámadhatóságát és versenypiac jellegét.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
65 a preambulumbekezdés (új)
(65a)  Az ideiglenes intézkedések fontos eszközként szolgálhatnak annak biztosítására, hogy amíg a vizsgálat folyamatban van, a vizsgált jogsértés ne okozzon komoly és azonnali károkat a kapuőrök üzleti felhasználói vagy végfelhasználói számára. Sürgős esetben, ha a kapuőrök üzleti felhasználói vagy végfelhasználói számára komoly és azonnali kár kockázata merülhet fel olyan új gyakorlatokból kifolyólag, amelyek alááshatják az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ideiglenes intézkedéseket rendeljen el és ideiglenesen kötelezettségeket rójon az érintett kapuőrre. Ezeket az ideiglenes intézkedéseket a szükséges és indokolt mértékre kell korlátozni. Ezeket a piacvizsgálat lezárásáig és a Bizottság 17. cikk szerinti végleges határozatáig kell alkalmazni.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
67 preambulumbekezdés
(67)  Amennyiben a meg nem feleléssel kapcsolatos eljárás vagy a rendszeres meg nem feleléssel kapcsolatos vizsgálat során a kapuőr kötelezettségvállalásokat tesz a Bizottság felé, a Bizottságnak képesnek kell lennie olyan határozat meghozatalára, amely ezeket a kötelezettségvállalásokat az érintett kapuőrrel szemben kötelező érvényűvé teszi, amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a kötelezettségvállalások biztosítják a jelen rendeletben foglalt kötelezettségeknek való tényleges megfelelést. A szóban forgó határozatnak azt is meg kell állapítania, hogy többé már nem áll fenn a Bizottság általi intézkedést megalapozó indok.
törölve
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
70 preambulumbekezdés
(70)  A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy közvetlenül felkérje a vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns bizonyítékot, adatot és információt. A Bizottságnak továbbá képesnek kell lennie arra, hogy a jelen rendelet alkalmazásának céljából bármely releváns információt kikérjen bármely hatóságtól, szervtől vagy hivataltól az adott tagállamban, vagy bármely természetes vagy jogi személytől. A Bizottság valamely határozatának való megfeleléskor a vállalkozások kötelesek ténybeli kérdésekre válaszolni és dokumentumokat rendelkezésre bocsátani.
(70)  A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy közvetlenül felkérje a vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns bizonyítékot, adatot és információt. A Bizottság által az információkérésre meghatározott határidőknek tiszteletben kell tartaniuk a vállalkozás vagy vállalkozások társulásának méretét és képességeit. A Bizottságnak továbbá képesnek kell lennie arra, hogy a jelen rendelet alkalmazásának céljából bármely releváns információt kikérjen bármely hatóságtól, szervtől vagy hivataltól az adott tagállamban, vagy bármely természetes vagy jogi személytől. A Bizottság valamely határozatának való megfeleléskor a vállalkozások kötelesek ténybeli kérdésekre válaszolni és dokumentumokat rendelkezésre bocsátani.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
75 preambulumbekezdés
(75)  A jelen rendelet alapján lefolytatott eljárások összefüggésében az érintett vállalkozások részére biztosítani kell a Bizottság általi meghallgatáshoz való jogot, és a meghozott határozatokat széles körben kell ismertetni. Az érintett vállalkozások jó közigazgatáshoz és védelemhez való jogának biztosítása mellett, különös tekintettel az iratbetekintéshez és a meghallgatáshoz való jogra, alapvető fontosságú a bizalmas információk védelme. Továbbá az információ bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a határozathozatal céljából felhasznált bármely információt olyan mértékben tegye közzé, amely lehetővé teszi a határozat címzettje számára a határozathoz vezető tények és megfontolások megértését. Végezetül bizonyos feltételek mellett bizonyos üzleti dokumentumok, mint például a jogászok és ügyfeleik közötti kommunikáció, bizalmasnak tekinthetők, ha teljesülnek a megfelelő feltételek.
(75)  A jelen rendelet alapján lefolytatott eljárások összefüggésében az érintett vállalkozások részére biztosítani kell a Bizottság általi meghallgatáshoz való jogot, és a meghozott határozatokat széles körben kell ismertetni. Az érintett vállalkozások jó közigazgatáshoz és védelemhez való jogának biztosítása mellett, különös tekintettel az iratbetekintéshez és a meghallgatáshoz való jogra, alapvető fontosságú az üzleti titkok magánjellegét esetlegesen érintő bizalmas és érzékeny üzleti információk védelme. Továbbá az információ bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a határozathozatal céljából felhasznált bármely információt olyan mértékben tegye közzé, amely lehetővé teszi a határozat címzettje számára a határozathoz vezető tények és megfontolások megértését. Végezetül bizonyos feltételek mellett bizonyos üzleti dokumentumok, mint például a jogászok és ügyfeleik közötti kommunikáció, bizalmasnak tekinthetők, ha teljesülnek a megfelelő feltételek.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
75 a preambulumbekezdés (új)
(75a)  A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés és koordináció megkönnyítése érdekében a végrehajtási intézkedések során létre kell hozni a digitális ágazatban hatáskörrel rendelkező szabályozókból álló magas szintű munkacsoportot, amelynek hatáskörébe tartozik, hogy tanácsot adjon a Bizottságnak. A szabályozók e munkacsoportja létrehozásának lehetővé kell tennie a tagállamok közötti információcserét és a bevált gyakorlatok cseréjét, továbbá javítania kell a nyomon követést, és ezáltal meg kell erősítenie e rendelet végrehajtását.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
75 b preambulumbekezdés (új)
(75b)  A Bizottság e rendelet rendelkezéseit az illetékes nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben alkalmazza a rendelet hatékony és következetes végrehajtásának biztosítása, valamint a nemzeti hatóságokkal való együttműködés megkönnyítése érdekében.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
76 preambulumbekezdés
(76)  A 3., 6., 12., 13., 15., 16., 17., 20., 22., 23., 25. és 30. cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. E végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek35 megfelelően kell gyakorolni.
(76)  A 3., 5., 6., 12., 13., 15., 16., 17., 20., 22., 23., 25. és 30. cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. E végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek35 megfelelően kell gyakorolni.
__________________
__________________
35 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
35 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
77 preambulumbekezdés
(77)  A 182/2011/EU rendelettel összhangban létrehozott tanácsadó bizottságnak is véleményt kell nyilvánítania egyes, a Bizottság által a jelen rendelet értelmében meghozott határozatokról. Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban a digitális ágazatban azok a piacok, amelyeken a kapuőrök jelen vannak, megtámadható és méltányos piacok legyenek, a Szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört e rendelet kiegészítéseként a Bizottságra kell ruházni. Főként felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni a kapuőrök e rendelet szerinti minősítését szolgáló mennyiségi küszöbértékek meghatározására vonatkozó módszertan tekintetében, valamint a jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek frissítése tekintetében, amennyiben piaci vizsgálat alapján a Bizottság megállapítja, hogy frissíteni kell az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát korlátozó vagy tisztességtelen gyakorlatokra irányuló kötelezettségeket. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak36 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(77)  A 182/2011/EU rendelettel összhangban létrehozott tanácsadó bizottságnak is véleményt kell nyilvánítania egyes, a Bizottság által a jelen rendelet értelmében meghozott határozatokról. Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban a digitális ágazatban azok a piacok, amelyeken a kapuőrök jelen vannak, megtámadható és méltányos piacok legyenek, a Szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört e rendelet kiegészítéseként a Bizottságra kell ruházni. Főként felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni a kapuőrök e rendelet szerinti minősítését szolgáló mennyiségi küszöbértékek meghatározására vonatkozó módszertan tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak36 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
__________________
__________________
36 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
36 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
77 a preambulumbekezdés (új)
(77a)  A nemzeti bíróságok fontos szerepet játszanak majd e rendelet alkalmazásában, és lehetővé kell tenni számukra, hogy a Bizottságot arra kérjék, hogy küldjön nekik információkat vagy véleményeket az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben. Ugyanakkor a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy szóbeli vagy írásbeli észrevételeket nyújtson be a tagállami bíróságokhoz.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
77 b preambulumbekezdés (új)
(77b)  A visszaélést bejelentő személyek az illetékes hatóságok tudomására hozhatnak olyan új információkat, amelyek segítik őket e rendelet megsértése eseteinek felderítésében és szankcionálásában. E rendeletnek ezért biztosítania kell, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek lehetővé teszik, hogy a visszaélést bejelentő személyek fel tudják hívni az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy potenciális megsértésének eseteire, és megvédik őket a megtorlástól.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
77 c preambulumbekezdés (új)
(77c)  A végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben a kapuőrökkel szemben támasztott kötelezettségekkel kapcsolatos jogaikat az (EU) 2020/1828 irányelvvel összhangban képviseleti keresetek útján érvényesíthessék.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
78 preambulumbekezdés
(78)  A Bizottságnak rendszeres időközönként értékelnie kell e rendeletet, és szorosan nyomon kell követnie annak az onlineplatform-gazdaságban a kereskedelmi kapcsolatok terén érvényesülő megtámadhatóságra és méltányosságra gyakorolt hatásait különösen annak megállapítása céljából, hogy a technológiai és kereskedelmi feltételek változásai tükrében szükség van-e azok módosítására. Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell az alapvető platformszolgáltatások jegyzékének, valamint a kapuőrökre vonatkozó kötelezettségeknek a rendszeres felülvizsgálatát, valamint ezek érvényesítését annak biztosítása érdekében, hogy a digitális piacok Unió-szerte megtámadhatók és méltányosak legyenek. Az ágazatban zajló változások széles körű felmérése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie a tagállamok és az érdekelt felek tapasztalatait is. A Bizottság e tekintetben a 2018. április 26-i C(2018)2393 bizottsági határozattal létrehozott onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont által a részére benyújtott véleményeket és jelentéseket is figyelembe veheti. Az értékelést követően a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell tennie. A Bizottságnak biztosítania kell a közös uniós jogok és értékek magas szintű védelmének és tiszteletben tartásának megőrzését, különös tekintettel az egyenlő bánásmódra és a megkülönböztetésmentességre, és erre a célkitűzésre a jelen rendeletben megadott gyakorlatok és kötelezettségek értékelése és felülvizsgálata során is törekednie kell.
(78)  A Bizottságnak rendszeres időközönként értékelnie kell e rendeletet, és szorosan nyomon kell követnie annak az onlineplatform-gazdaságban a kereskedelmi kapcsolatok terén érvényesülő megtámadhatóságra és méltányosságra gyakorolt hatásait különösen annak megállapítása céljából, hogy a technológiai és kereskedelmi feltételek változásai tükrében szükség van-e azok módosítására. Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell az alapvető platformszolgáltatások jegyzékének rendszeres felülvizsgálatát, valamint ezek érvényesítését annak biztosítása érdekében, hogy a digitális piacok Unió-szerte megtámadhatók és méltányosak legyenek. Az ágazatban zajló változások széles körű felmérése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie a tagállamok és az érdekelt felek tapasztalatait is. A Bizottság e tekintetben a 2018. április 26-i C(2018)2393 bizottsági határozattal létrehozott onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont által a részére benyújtott véleményeket és jelentéseket is figyelembe veheti. Az értékelést követően a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell tennie. A Bizottságnak biztosítania kell a közös uniós jogok és értékek magas szintű védelmének és tiszteletben tartásának megőrzését, különös tekintettel az egyenlő bánásmódra és a megkülönböztetésmentességre, és erre a célkitűzésre a jelen rendeletben megadott gyakorlatok és kötelezettségek értékelése és felülvizsgálata során is törekednie kell.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
78 a preambulumbekezdés (új)
(78a)  A költségvetési eljárás sérelme nélkül és a meglévő pénzügyi eszközök révén megfelelő emberi, pénzügyi és technikai erőforrásokat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása tekintetében hatékonyan elláthassa feladatait és gyakorolhassa hatáskörét.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
79 preambulumbekezdés
Ez a rendelet tiszteletben tartja mindazokat az alapjogokat és tekintettel van azokra az elvekre, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája, ezen belül annak 16., 47. és 50. cikke ismer el. Ennek megfelelően ezt a rendeletet a fenti jogok és elvek tiszteletben tartásával kell értelmezni és alkalmazni.
(79)  Ez a rendelet tiszteletben tartja mindazokat az alapjogokat és tekintettel van azokra az elvekre, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája, ezen belül annak 16., 47. és 50. cikke ismer el. Ennek megfelelően ezt a rendeletet a fenti jogok és elvek tiszteletben tartásával kell értelmezni és alkalmazni.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  A rendelet harmonizált szabályokat határoz meg, amelyek az egész Unióban biztosítják a megtámadható és méltányos piacokat a digitális ágazatban, amely piacokon a kapuőrök jelen vannak.
(1)  A rendelet célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez olyan harmonizált szabályok meghatározásával, amelyek az egész Unióban biztosítják a megtámadható és méltányos piacokat valamennyi vállalkozás számára a digitális ágazatban, amely piacokon a kapuőrök jelen vannak, és ez előnyös mind az üzleti, mind a végfelhasználók számára, annak érdekében, hogy előmozdítsa az innovációt és növelje a fogyasztók jólétét.
Módosítás 231
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ez a rendelet a kapuőrök által az Unióban letelepedett üzleti felhasználók részére vagy az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó végfelhasználók részére nyújtott vagy kínált alapvető platformszolgáltatásokra vonatkozik, függetlenül a kapuőrök telephelyétől vagy tartózkodási helyétől és a szolgáltatásnyújtásra egyébként alkalmazandó jogtól.
(2)  Ez a rendelet a kapuőrök által az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó végfelhasználók, illetve üzleti felhasználók részére nyújtott vagy kínált alapvető platformszolgáltatásokra vonatkozik, függetlenül a kapuőrök vagy az üzleti felhasználók telephelyétől vagy tartózkodási helyétől és a szolgáltatásnyújtásra egyébként alkalmazandó jogtól. Ezt a rendeletet az alapvető jogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartája, nevezetesen annak 11., 16., 47. és 50. cikke által elismert elveket teljes mértékben tiszteletben tartva kell alkalmazni és értelmezni.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  elektronikus hírközlési szolgáltatások, az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint, kivéve az ugyanazon irányelv 2. cikke 4. pontjának b) alpontjában meghatározott személyközi hírközlési szolgáltatásokat.
b)  elektronikus hírközlési szolgáltatások, az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint, kivéve az ugyanazon irányelv 2. cikke 7. pontjában meghatározott számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok jogszabályaikkal, rendeleteikkel vagy közigazgatási intézkedéseikkel nem róhatnak a kapuőrökre további kötelezettségeket azért, hogy biztosítsák a megtámadható és méltányos piacokat. Ez nem érinti az egyéb jogos közérdeket szolgáló, az uniós jognak megfelelő szabályokat. Konkrétabban, e rendelet egy eleme sem zárja ki, hogy a tagállamok az uniós jognak megfelelő kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások – így többek között az alapvető platformszolgáltatók – részére, amennyiben e kötelezettségek függetlenek attól, hogy az érintett vállalkozások a jelen rendelet értelmében kapuőri státusszal rendelkeznek, és a fogyasztóvédelem vagy a tisztességtelen verseny elleni küzdelmet szolgálják.
(5)  A belső piac széttagoltságának elkerülése érdekében a tagállamok jogszabályaikkal, rendeleteikkel vagy közigazgatási intézkedéseikkel nem róhatnak a kapuőrökre e rendelet értelmében további kötelezettségeket azért, hogy biztosítsák a megtámadható és méltányos piacokat. Ez nem érinti az egyéb jogos közérdeket szolgáló, az uniós jognak megfelelő szabályokat. Konkrétabban, e rendelet egy eleme sem zárja ki, hogy a tagállamok az uniós jognak megfelelő kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások – így többek között az alapvető platformszolgáltatók – részére, amennyiben e kötelezettségek függetlenek attól, hogy az érintett vállalkozások a jelen rendelet értelmében kapuőri státusszal rendelkeznek, és a fogyasztóvédelmet, a tisztességtelen verseny elleni küzdelmet, vagy más jogos közérdekű célokat szolgálnak.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 6 bekezdés
(6)  Ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102 cikkének alkalmazását. Nem érinti továbbá a következők alkalmazását: versenyellenes megállapodásokat, vállalkozások társulásainak döntéseit, összehangolt magatartásokat és az erőfölénnyel való visszaélést tiltó nemzeti szabályok; az egyoldalú magatartások egyéb formáit tiltó nemzeti versenyjogi szabályok, amennyiben azok a kapuőröktől eltérő egyéb vállalkozásokra vonatkoznak, vagy további kötelezettségeket jelentenek a kapuőrök számára; a Tanács 139/2004/EK rendelete38, valamint a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályok; az (EU) 2019/1150 rendelet és az Európai Parlament és a Tanács (EU) .../... rendelete39.
(6)  Ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102 cikkének alkalmazását. Nem érinti továbbá a következők alkalmazását: versenyellenes megállapodásokat, vállalkozások társulásainak döntéseit, összehangolt magatartásokat és az erőfölénnyel való visszaélést tiltó nemzeti szabályok; az egyoldalú magatartások egyéb formáit tiltó nemzeti versenyjogi szabályok, amennyiben ezek a szabályok az e rendelet értelmében vett kapuőröktől eltérő egyéb vállalkozásokra vonatkoznak, vagy további kötelezettségeket jelentenek a kapuőrök számára; a Tanács 139/2004/EK rendelete38, valamint a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályok, továbbá az (EU) 2019/1150 rendelet.
__________________
__________________
38 A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.). Javaslat:
38 A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).
39 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/... rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály).
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 7 bekezdés
(7)  A nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által a jelen rendelet értelmében elfogadott valamely határozattal. Jogérvényesítési intézkedéseik során a Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek és egyeztetnek egymással.
(7)  A nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által a jelen rendelet értelmében elfogadott valamely határozattal. Jogérvényesítési intézkedéseik során a Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek és egyeztetnek egymással a 31d. cikkben megállapított elvek alapján.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f a pont (új)
fa)  webböngészők;
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f b pont (új)
fb)  virtuális asszisztensek;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f c pont (új)
fc)  csatlakoztatott televízió;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – h pont
h)  hirdetési szolgáltatás, beleértve a hirdetési hálózatokat, hirdetési piactereket és bármely egyéb hirdetési közvetítő szolgáltatást, amelyet az a)–g) pontban felsorolt alapvető platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó szolgáltató nyújt;
h)  online hirdetési szolgáltatás, beleértve a hirdetési hálózatokat, hirdetési piactereket és bármely egyéb hirdetési közvetítő szolgáltatást, amelyet olyan szolgáltató nyújt, amely az a)–g) pontban felsorolt alapvető platformszolgáltatások bármelyikét szintén nyújtó vállalkozáshoz tartozik;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
6.  „online keresőprogram”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott digitális szolgáltatás;
6.  „online keresőprogram”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott digitális szolgáltatás, a más online közvetítő szolgáltatások által biztosított keresési funkciók kivételével;
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új)
10a.  „webböngésző”: olyan szoftveralkalmazás, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek és interakciót folytassanak az olyan szervereken tárolt webes tartalmakkal, amelyek hálózatokhoz, például az internethez kapcsolódnak, ideértve az önálló webböngészőket, valamint a szoftverekbe beépített vagy beágyazott, illetve ehhez hasonló webböngészőket is;
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 b pont (új)
10b.  „virtuális asszisztensek”: az (EU) 2019/771 irányelv értelmében vett áruba beépített vagy ahhoz kapcsolódó olyan szoftver, amely audio-, képalkotó vagy más kognitív számítástechnikai technológiákon – többek között kiterjesztett valóságon – alapuló igényeket, feladatokat vagy kérdéseket dolgoz fel, és ezen igények, feladatok vagy kérdések alapján hozzá tud férni saját és harmadik fél szolgáltatásaihoz, vagy irányíthatja saját és harmadik fél eszközeit;
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 c pont (új)
10c.  „csatlakoztatott televízió”: olyan rendszerszoftver vagy szoftveralkalmazás, amely az internethez csatlakoztatott televíziókészüléket vezérli, és amely lehetővé teszi a szoftveralkalmazások futtatását, többek között zene és videoközvetítés vagy képek megtekintése céljából;
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
14.  „kiegészítő szolgáltatás”: az alapvető platformszolgáltatásokkal összefüggésben vagy azokkal együtt nyújtott szolgáltatás, a 4. cikk 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatásokat, az (EU) 2015/2366 irányelv 3. cikkének j) pontjában meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását támogató technikai szolgáltatásokat, valamint a teljesítési, azonosítási vagy hirdetési szolgáltatásokat is beleértve;
14.  „kiegészítő szolgáltatás”: az alapvető platformszolgáltatásokkal összefüggésben vagy azokkal együtt nyújtott szolgáltatás, a 4. cikk 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatásokat, az (EU) 2015/2366 irányelv 3. cikkének j) pontjában meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását támogató technikai szolgáltatásokat, az alkalmazáson belüli fizetési rendszereket, a teljesítési szolgáltatásokat, az (EU) 2018/644 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott csomagkézbesítést, valamint az áruszállítási, azonosítási vagy hirdetési szolgáltatásokat is beleértve;
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 14 a pont (új)
14a.  „alkalmazáson belüli fizetési rendszer”: olyan alkalmazás, szolgáltatás vagy felhasználói felület, amely az alkalmazás felhasználóitól származó befizetések feldolgozására szolgál;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 18 pont
18.  „rangsorolás”: online közvetítő szolgáltatáson vagy online közösségi hálózati szolgáltatáson keresztül kínált áruknak és szolgáltatásoknak biztosított viszonylagos kiemelés, illetve az online keresőprogramok által a keresési eredményekhez rendelt relevancia, ahogyan azt az online közvetítő szolgáltatók vagy az online közösségi hálózati szolgáltatók illetve az onlinekeresőprogram-szolgáltatók megjelenítik, strukturálják vagy kommunikálják, függetlenül az ilyen megjelenítéshez, strukturáláshoz vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközöktől;
18.  „rangsorolás”: az alapvető platformszolgáltatások révén kínált áruknak és szolgáltatásoknak biztosított viszonylagos kiemelés, illetve a keresési eredményekhez rendelt relevancia, ahogyan azt az alapvető platformszolgáltatók megjelenítik, strukturálják vagy kommunikálják, függetlenül az ilyen megjelenítéshez, strukturáláshoz vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközöktől;
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 18 a pont (új)
18a.  „keresési eredmények”: minden tetszőleges formátumú információ – beleértve a szövegeket, grafikákat, hangot vagy más eredményeket –, amelyet egy írás- vagy szóbeli keresési lekérdezésre adott válaszként szolgáltatnak, tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó információ organikus találat, fizetett találat, közvetlen válasz, vagy az organikus találatokkal összefüggésben kínált, azokkal együttesen megjelenített, illetve azokba részlegesen vagy teljesen beágyazott bármely termék, szolgáltatás vagy információ;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont (új)
23a.  „interoperabilitás”: az információcserére és az egymással megosztott információk kölcsönös felhasználására való képesség, mely révén egy adott szolgáltatás biztosítása szempontjából releváns és a szolgáltató által használt összes hardver- vagy szoftverelem hatékonyan képes együttműködni a harmadik felek által biztosított szolgáltatásokhoz szükséges olyan hardver- vagy szoftverelemekkel, amelyek eltérnek a szóban forgó információkat eredetileg biztosító elemektől. Ez magában foglalja az ilyen információkhoz szoftveralkalmazások vagy más átalakítási technológiák használata nélküli hozzáférés képességét is.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az alapvető platformszolgáltató kapuőrnek minősül, ha:
(1)  Egy vállalkozás kapuőrnek minősül, ha:
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  olyan alapvető platformszolgáltatást működtet, amely fontos kapuként szolgál az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez; valamint
b)  olyan alapvető platformszolgáltatást működtet, amely fontos kapuként szolgál az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára más végfelhasználók eléréséhez; valamint
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Vélelmezhető, hogy az alapvető platformszolgáltató megfelel a következőknek:
(2)  Vélelmezhető, hogy a vállalkozás megfelel a következőknek:
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az (1) bekezdés a) pontjában szereplő követelmény, amennyiben a vállalkozás, amelyhez tartozik az EGT-ben legalább 6,5 milliárd EUR összegű éves forgalmat bonyolított az elmúlt három pénzügyi évben, vagy amennyiben annak a vállalkozásnak az átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke az elmúlt pénzügyi évben legalább 65 milliárd EUR volt, és legalább három tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást;
a)  az (1) bekezdés a) pontjában szereplő követelmény, amennyiben a vállalkozás az EGT-ben legalább 8 milliárd EUR összegű éves forgalmat bonyolított az elmúlt három pénzügyi évben, vagy amennyiben a vállalkozásnak az átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke az elmúlt pénzügyi évben legalább 80 milliárd EUR volt, és legalább három tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást;
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont – 1 albekezdés
az (1) bekezdés b) pontjában szereplő követelmény, ha olyan alapvető platformszolgáltatás nyújtásáról van szó, amely havonta több mint 45 millió, az Unió területén található vagy letelepedett aktív végfelhasználóval, illetve évente több mint 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti felhasználóval rendelkezett a legutóbbi pénzügyi évben;
az (1) bekezdés b) pontjában szereplő követelmény, ha egy vagy több olyan alapvető platformszolgáltatást nyújt, amelyek mindegyike havonta több mint 45 millió, az EGT területén található vagy letelepedett végfelhasználóval és évente több mint 10 000, az EGT területén letelepedett üzleti felhasználóval rendelkezett a legutóbbi pénzügyi évben.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont – 2 albekezdés
az első albekezdés alkalmazásának céljából a havonta aktív végfelhasználók száma a legutóbbi pénzügyi év nagyobbik része során elért havonta aktív végfelhasználók átlagos számát jelenti;
törölve
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelmény, amennyiben a b) pont szerinti küszöbértékek az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében teljesültek.
c)  az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelmény, amennyiben a b) pont szerinti küszöbértékek az elmúlt két pénzügyi év mindegyikében teljesültek.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A b) pont alkalmazásában
i.  a havi végfelhasználókat és az évi üzleti felhasználókat az e rendelet mellékletében meghatározott mutatók figyelembevételével kell mérni; valamint
ii.  a „havi végfelhasználók” a végfelhasználóknak a legutóbbi pénzügyi év legalább hat hónapja során elért havi átlagos számát jelenti;
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben az alapvető platformszolgáltató a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket teljesíti, a küszöbértékek elérést követő három hónapon belül értesíti erről a Bizottságot, és megküldi részére a (2) bekezdésben felsorolt releváns információkat. Az értesítésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket teljesítő szolgáltató minden egyes alapvető platformszolgáltatása esetében a (2) bekezdésben felsorolt releváns információkat. Az értesítést frissíteni kell minden alkalommal, amikor egyéb alapvető platformszolgáltatások külön-külön is elérik a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket.
(3)  Amennyiben az alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket teljesíti, erről haladéktalanul, de minden esetben a küszöbértékek elérését követő két hónapon belül értesíti a Bizottságot, és megküldi részére a (2) bekezdésben felsorolt releváns információkat. Az értesítésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket teljesítő vállalkozás minden egyes alapvető platformszolgáltatása esetében a (2) bekezdésben felsorolt releváns információkat. Az értesítést frissíteni kell minden alkalommal, amikor egyéb alapvető platformszolgáltatások külön-külön is elérik a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket.
Ha a releváns alapvető platformszolgáltató nem jelenti be a jelen bekezdés szerint előírt információkat, az nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy a (4) bekezdés értelmében bármikor kapuőrnek minősítse ezt a szolgáltatót.
Ha az alapvető platformszolgáltatást nyújtó érintett vállalkozás nem jelenti be a jelen bekezdés szerint előírt információkat, az nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy a (4) bekezdés értelmében bármikor kapuőrnek minősítse e vállalkozást.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül és a (3) bekezdésben említett teljes információ kézhez vételét követően legkésőbb 60 nappal kapuőrnek minősíti azt az alapvető platformszolgáltatót, amely a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket teljesíti, kivéve ha a szolgáltató az értesítéssel együtt kellően megalapozott érvekkel tudja igazolni, hogy azon körülmények esetében, amely körülmények között a releváns alapvető platformszolgáltatás működik, és a (6) bekezdésben felsorolt elemek figyelembevételével a szolgáltató nem felel meg az (1) bekezdésben fogalt követelményeknek.
A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül és a (3) bekezdésben említett teljes információ kézhez vételét követően legkésőbb 60 nappal kapuőrnek minősíti azt az alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozást, amely a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket teljesíti. A vállalkozásnak lehetőségében áll, hogy értesítésével együtt meggyőző érveket terjesszen elő annak bizonyítására, hogy azon körülmények esetében, amely körülmények között a releváns alapvető platformszolgáltatás működik, a vállalkozás nem felel meg az (1) bekezdésben fogalt követelményeknek.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben a kapuőr kellően megalapozott érvekkel tudja igazolni, hogy nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a Bizottság a (6) bekezdést alkalmazza annak értékelésére, hogy teljesülnek-e az (1) bekezdésben foglalt kritériumok.
törölve
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Amennyiben az alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás nem értesíti a Bizottságot, nem bocsátja rendelkezésre a (3) bekezdésben előírt információkat, vagy a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem bocsátja rendelkezésre az összes olyan releváns információt, amelyre szükség van kapuőrré minősítésének a (2) és (6) bekezdés alapján történő értékeléséhez, a Bizottság jogosult a (4) bekezdés értelmében az adott vállalkozást bármikor kapuőrnek minősíteni a rendelkezésére álló információk alapján.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon módszertan meghatározására, amellyel megállapítható, hogy teljesülnek-e a (2) bekezdésben leírt mennyiségi küszöbértékek, és hogy azt szükség szerint rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez, különös tekintettel a (2) bekezdés a) pontjában foglalt küszöbértékekre.
(5)  A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon módszertan meghatározására, amellyel megállapítható, hogy teljesülnek-e az e cikk (2) bekezdésében leírt mennyiségi küszöbértékek, és hogy a módszertant szükség szerint rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében foglalt mutatók jegyzékének frissítése céljából.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság a 15. cikkben megállapított eljárással összhangban kapuőrnek minősíthet bármely olyan alapvető platformszolgáltatót, amely az (1) bekezdés minden egyes követelményét teljesíti, de nem teljesíti a (2) bekezdés szerinti küszöbértékek mindegyikét, vagy amely a (4) bekezdéssel összhangban kellően megalapozott érveket nyújtott be.
A Bizottság a 15. cikkben megállapított eljárással összhangban kapuőrnek minősít – a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott közép-, kis- és mikrovállalkozások kivételével – minden olyan, alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozást, amely az e cikk (1) bekezdésének minden egyes követelményét teljesíti, de nem teljesíti az e cikk (2) bekezdése szerinti küszöbértékek mindegyikét.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  az alapvető platformszolgáltató mérete, a forgalmát és a tőkepiaci értékét is beleértve, műveletei és pozíciója;
a)  az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás mérete, a forgalmát és a tőkepiaci értékét is beleértve, műveletei és pozíciója;
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c)  a hálózati hatásokból és adatvezérelt előnyökből fakadó belépési akadályok, különös tekintettel a szolgáltató személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférésére és ilyen adatok gyűjtésére vagy elemzési képességeire;
c)  a hálózati hatásokból és adatvezérelt előnyökből fakadó belépési akadályok, különös tekintettel a vállalkozás személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférésére és az ilyen adatok gyűjtésére vagy a vállalkozás elemzési képességeire;
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
d)  azok a méretbeli és hatályra vonatkozó hatások, amelyeknek előnyeit a szolgáltató élvezi, az adatok vonatkozásában is;
d)  azok a méretbeli és tevékenységi kört érintő hatások, amelyeknek előnyeit a vállalkozás élvezi, az adatok vonatkozásában is;
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – e a pont (új)
ea)  a többkapcsolatos használat mértéke az üzleti felhasználók körében;
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – e b pont (új)
eb)  a vállalkozás azon képessége, hogy konglomerátum-stratégiákat alkalmazzon, különösen függőleges irányú integrációja vagy a kapcsolódó piacokon érvényesülő jelentős befolyása révén;
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés
Az értékelés elvégzése során a Bizottság figyelembe veszi ezeknek az elemeknek az előrelátható alakulását.
Az értékelés elvégzése során a Bizottság figyelembe veszi ezeknek az elemeknek az előrelátható alakulását, többek között minden tervezett, valamely másik alapvető platformszolgáltatót vagy digitális ágazatbeli szolgáltatót érintő összefonódást is.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés – 4 albekezdés
Amennyiben egy alapvető platformszolgáltató, amely teljesíti a (2) bekezdésben foglalt mennyiségi küszöbértékeket, jelentős mértékben nem felel meg a Bizottság által előírt nyomozati intézkedéseknek, és e mulasztás az után is fennmarad, hogy a szolgáltatót észszerű határidőn belül megfelelésre és észrevételei benyújtására szólították fel, a Bizottság jogosult arra, hogy ezt a szolgáltatót kapuőrnek minősítse.
törölve
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés – 5 albekezdés
Amennyiben egy alapvető platformszolgáltató, amely nem teljesíti a (2) bekezdésben foglalt mennyiségi küszöbértékeket, jelentős mértékben nem felel meg a Bizottság által előírt nyomozati intézkedéseknek, és e mulasztás azután is fennmarad, hogy a szolgáltatót észszerű határidőn belül megfelelésre és észrevételei benyújtására szólították fel, a Bizottság jogosult arra, hogy ezt a szolgáltatót kapuőrnek minősítse a rendelkezésre álló tények alapján.
törölve
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 7 bekezdés
(7)  A (4) vagy a (6) bekezdés alapján azonosított minden egyes kapuőr esetében a Bizottság azonosítja azt a releváns vállalkozást, amelyhez a kapuőr tartozik, és felsorolja azokat a releváns alapvető platformszolgáltatásokat, amelyeket ugyanazon vállalkozás körében nyújtanak, és amelyek külön-külön kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez az (1) bekezdés b) pontja szerint.
(7)  A Bizottság a (4) bekezdés szerint meghatározott határidőn belül minden egyes, a (4) vagy a (6) bekezdés alapján kapuőrnek minősített vállalkozás esetében azonosítja azokat a releváns alapvető platformszolgáltatásokat, amelyeket ugyanazon vállalkozáson belül nyújtanak, és amelyek az (1) bekezdés b) pontjával összhangban külön-külön fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 8 bekezdés
(8)  Hat hónappal az után, hogy az alapvető platformszolgáltatás felkerült az e cikk (7) bekezdése szerinti listára, a kapuőr teljesíti az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket.
(8)  A kapuőr a lehető legrövidebb időn belül, de minden esetben legkésőbb az alapvető platformszolgáltatásnak az e cikk (7) bekezdése szerinti listára való felvételét követő négy hónapon belül teljesíti az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság rendszeres időközönként és legalább 2 évente felülvizsgálja, hogy a minősített kapuőrök továbbra is megfelelnek-e a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek, vagy hogy az új alapvető platformszolgáltatók megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek. A rendszeres felülvizsgálat során azt is vizsgálni kell, hogy a kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásainak jegyzékét kell-e módosítani.
A Bizottság rendszeres időközönként és legalább háromévente felülvizsgálja, hogy a minősített kapuőrök továbbra is megfelelnek-e a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek, legalább évente pedig azt, hogy az új alapvető platformszolgáltatások megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek. A rendszeres felülvizsgálat során azt is vizsgálni kell, hogy a kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásainak jegyzékét kell-e módosítani. A felülvizsgálat a kapuőr kötelezettségei tekintetében nem bír halasztó hatállyal.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben a Bizottság az első albekezdés szerinti felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy az alapvető platformszolgáltató kapuőrré minősítésének alapjául szolgáló tények megváltoztak, ennek megfelelő határozatot hoz.
Amennyiben a Bizottság az első albekezdés szerinti felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás kapuőrré minősítésének alapjául szolgáló tények megváltoztak, ennek megfelelő határozatot hoz.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság közzéteszi és frissíti a kapuőrök jegyzékét és azon alapvető platformszolgáltatások jegyzékét, amelyekhez a kapuőröknek folyamatosan teljesíteniük kell az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket.
(3)  A Bizottság közzéteszi és frissíti a kapuőrnek minősített vállalkozások jegyzékét és azon alapvető platformszolgáltatások jegyzékét, amelyek tekintetében e vállalkozásoknak folyamatosan teljesíteniük kell az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket. A Bizottság éves jelentést tesz közzé nyomonkövetési tevékenységeinek eredményeiről, többek között az üzleti felhasználókra, különösen a kis- és középvállalkozásokra, továbbá a végfelhasználókra gyakorolt hatásról, és e jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  tartózkodik az ezekből az alapvető platformszolgáltatásokból származó személyes adatoknak a kapuőr által kínált bármely egyéb szolgáltatásból származó személyes adatokkal vagy harmadik fél szolgáltatásokból származó személyes adatokkal történő összevonásától, valamint attól, hogy a személyes adatok összevonása céljából a végfelhasználókat a kapuőr más szolgáltatásaiba is beléptesse, kivéve ha a végfelhasználó számára konkrét választási lehetőséget kínáltak fel, és az (EU) 2016/679 rendelet értelmében hozzájárulását adta;
a)  tartózkodik az ezekből az alapvető platformszolgáltatásokból származó személyes adatoknak a kapuőr által kínált bármely egyéb szolgáltatásból származó személyes adatokkal vagy harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokból származó személyes adatokkal való összekapcsolásától és keresztfelhasználásától, valamint attól, hogy a személyes adatok összekapcsolása céljából a végfelhasználókat a kapuőr más szolgáltatásaiba is beléptesse, kivéve ha a végfelhasználó számára kifejezett és egyértelmű módon konkrét választási lehetőséget kínáltak fel, és az (EU) 2016/679 rendelet értelmében hozzájárulását adta;
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy harmadik fél online közvetítő szolgáltatásokon keresztül ugyanazokat a termékeket vagy szolgáltatásokat kínálják a végfelhasználók részére olyan árakon vagy feltételek mellett, amelyek eltérnek a kapuőr online közvetítő szolgáltatásán keresztül kínáltaktól;
b)  tartózkodik az olyan szerződéses kötelezettségek alkalmazásától, amelyek megakadályozzák az üzleti felhasználókat abban, hogy harmadik fél online közvetítő szolgáltatásokon keresztül vagy saját közvetlen online értékesítési csatornájukon keresztül ugyanazokat a termékeket vagy szolgáltatásokat kínálják a végfelhasználók részére olyan árakon vagy feltételek mellett, amelyek eltérnek a kapuőr online közvetítő szolgáltatásán keresztül kínáltaktól;
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy az alapvető platformszolgáltatáson keresztül szerzett végfelhasználók részére ajánlatokat reklámozzanak, és szerződést kössenek e végfelhasználókkal, függetlenül attól, hogy e célra a kapuőr alapvető platformszolgáltatásait használták vagy sem, és lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy a kapuőr alapvető platformszolgáltatásain keresztül valamely üzleti felhasználó szoftveralkalmazásának használatával hozzáférjenek tartalmakhoz, előfizetésekhez, funkciókhoz vagy egyéb tételekhez és használják ezeket, amennyiben ezeket a tételeket a végfelhasználók a releváns üzleti felhasználótól vásárolták, a kapuőr alapvető platformszolgáltatásának igénybevétele nélkül;
c)  lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy az alapvető platformszolgáltatáson vagy más csatornákon keresztül megszerzett végfelhasználók számára akár eltérő vásárlási feltételek mellett is ajánlatokat tegyenek és népszerűsítsék azokat, és e végfelhasználókkal szerződéseket kössenek vagy fizetés ellenében szolgáltatást nyújtsanak függetlenül attól, hogy e célból a kapuőr alapvető platformszolgáltatásait veszik-e igénybe vagy sem;
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy a kapuőr alapvető platformszolgáltatásain keresztül, valamely üzleti felhasználó szoftveralkalmazását használva hozzáférjenek tartalmakhoz, előfizetésekhez, funkciókhoz vagy egyéb tételekhez és használják azokat, többek között akkor is, ha ezeket az elemeket a végfelhasználók a kapuőr alapvető platformszolgáltatásainak igénybevétele nélkül szerezték be az érintett üzleti felhasználótól, kivéve ha a kapuőr bizonyítani tudja, hogy az ilyen jellegű hozzáférés gyengíti a végfelhasználók adatainak védelmét vagy kiberbiztonságát;
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  tartózkodik attól, hogy akadályozza vagy korlátozza az üzleti felhasználókat abban, hogy a kapuőrök bármely gyakorlatával kapcsolatban valamely releváns hatósághoz forduljanak;
d)  tartózkodik attól, hogy közvetlenül vagy közvetve akadályozza vagy korlátozza az üzleti felhasználókat vagy a végfelhasználókat abban, hogy a kapuőrök bármely gyakorlatával kapcsolatban valamely releváns hatósághoz – ideértve a nemzeti bíróságokat is – forduljanak;
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  tartózkodik attól, hogy előírja az üzleti felhasználók számára, hogy a kapuőr azonosító szolgáltatását használják, ajánlják vagy azzal működjenek együtt az üzleti felhasználók által a szóban forgó kapuőr alapvető platformszolgáltatásainak igénybevételével kínált szolgáltatások összefüggésében;
e)  tartózkodik attól, hogy előírja az üzleti felhasználók számára, hogy a kapuőr azonosítási vagy bármely egyéb kiegészítő szolgáltatását használják, ajánlják vagy azzal működjenek együtt az üzleti felhasználók által a szóban forgó kapuőr alapvető platformszolgáltatásainak igénybevételével kínált szolgáltatások összefüggésében;
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  tartózkodik attól, hogy előírja az üzleti felhasználók vagy végfelhasználók számára, hogy a 3. cikk alapján azonosított vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértékeket teljesítő bármely egyéb alapvető platformszolgáltatásra iratkozzanak fel vagy azon regisztráljanak ahhoz, hogy az említett cikk alapján azonosított alapvető platformszolgáltatásai közül valamelyikhez hozzáférhessenek, arra feliratkozhassanak vagy regisztráljanak;
f)  nem követeli meg feltételként az üzleti felhasználóktól vagy végfelhasználóktól, hogy bármely egyéb alapvető platformszolgáltatásra feliratkozzanak vagy azon regisztráljanak ahhoz, hogy képesek legyenek az említett cikk alapján azonosított alapvető platformszolgáltatásai közül valamelyiket használni, ahhoz hozzáférni, arra feliratkozni vagy regisztrálni;
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  azon hirdetők és kiadók kérésére, amelyeknek hirdetési szolgáltatásokat nyújt, rendelkezésükre bocsátja a hirdető és kiadó által fizetett árral kapcsolatos információkat, valamint a kiadó részére egy adott hirdetés közzétételével és a kapuőr által nyújtott releváns hirdetési szolgáltatások mindegyikével összefüggésben fizetett összeggel vagy díjazással kapcsolatos információkat.
g)  azon hirdetők és kiadók vagy azon hirdetők és kiadók által felhatalmazott harmadik felek számára, amelyeknek digitális hirdetési szolgáltatásokat nyújt, ingyenes, kiváló minőségű, tényleges, folyamatos és valós idejű hozzáférést biztosít a hirdetési portfólió láthatóságával és elérhetőségével kapcsolatos teljes körű információkhoz, többek között az alábbiakhoz:
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – g pont – i pont (új)
i.  a hirdetők és hirdetésközvetítők által benyújtott ajánlatokra vonatkozó díjszabási feltételek;
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – g pont – ii pont (új)
ii.  a díjak kiszámítására szolgáló árképzési mechanizmusok és rendszerek, többek között az aukciós folyamat valamennyi árral össze nem függő kritériuma;
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – g pont – iii pont (új)
iii.  a hirdető és a kiadó által fizetett ár és díjak, beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat;
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – g pont – iv pont (új)
iv.  a kiadónak egy adott hirdetés közzétételéért fizetett összeg és díjazás; valamint
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – g pont – v pont (új)
v.  a kiadónak a kapuőr által nyújtott minden egyes releváns hirdetési szolgáltatásért fizetett összeg és díjazás.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
ga)  tartózkodik attól, hogy az üzleti felhasználókkal való verseny során felhasználja azokat a nyilvánosan nem elérhető adatokat, amelyek a releváns alapvető platformszolgáltatásoknak vagy kiegészítő szolgáltatásoknak az említett üzleti felhasználók – és ezen belül a szóban forgó üzleti felhasználók végfelhasználói – általi használata révén vagy használatával összefüggésben keletkeznek, vagy amelyeket az említett alapvető vagy kiegészítő platformszolgáltatások üzleti felhasználói vagy ezen üzleti felhasználók végfelhasználói adtak meg;
Módosítás 235
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – g b pont (új)
gb)  attól az időponttól kezdve, amikor a végfelhasználók először vesznek igénybe egy, az operációs rendszerben előre telepített alapplatform-szolgáltatást, arra kell ösztönözni a végfelhasználókat, hogy az alapvető platformszolgáltatás alapbeállításait átállítsák egy másik lehetőségre a rendelkezésre álló fő szolgáltatások listájáról, továbbá engedjék meg és technikailag tegyék lehetővé a végfelhasználók számára, hogy az alapplatform-szolgáltatáson belül bármikor eltávolítsák az előre telepített szoftveralkalmazásokat, anélkül, hogy ez érintené a kapuőr azon lehetőségét, hogy korlátozza az olyan szoftveralkalmazások eltávolítását, amelyek szükségesek az operációs rendszer vagy az eszköz működéséhez vagy műszaki okokból azokat nem kínálhatja önállóan harmadik fél;
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  tartózkodik attól, hogy az üzleti felhasználókkal való verseny során felhasználja azokat a nyilvánosan nem elérhető adatokat, amelyek az alapvető platformszolgáltatása üzleti felhasználóinak tevékenységein keresztül keletkeznek, beleértve a szóban forgó üzleti felhasználók végfelhasználóit, vagy amelyeket a platformszolgáltatásainak üzleti felhasználói vagy ezen üzleti felhasználók végfelhasználói adtak meg;
törölve
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  saját kereskedelmi céljaiból és harmadik fél hirdetéseinek a saját szolgáltatásaiban való elhelyezése érdekében tartózkodik attól, hogy célzott vagy mikrocélzott hirdetések szolgáltatása céljából kombinálja a személyes adatokat, kivéve, ha egy kiskorúnak nem minősülő végfelhasználó az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott eljárással összhangban egyértelmű, kifejezett, megújított és tájékoztatáson alapuló hozzájárulást adott a kapuőrnek;
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy eltávolítsanak az alapvető platformszolgáltatásán előre telepített bármely szoftveralkalmazást, anélkül, hogy ez sértené a kapuőr azon lehetőségét, hogy az eltávolítást korlátozza olyan szoftveralkalmazásokkal kapcsolatban, amelyek az operációs rendszer vagy az eszköz működéséhez elengedhetetlenek, és amelyek külön, harmadik felek által történő kínálása technikailag nem megoldható;
törölve
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  lehetővé teszi olyan harmadik fél szoftveralkalmazások vagy szoftveralkalmazás-áruházak telepítését és tényleges használatát, amelyek a kapuőr operációs rendszereit használják vagy azzal együttműködnek, és lehetővé teszi e szoftveralkalmazások vagy szoftveralkalmazás-áruházak számára, hogy azokhoz a kapuőr alapvető platformszolgáltatásától eltérő eszközökkel is hozzá lehessen férni. A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy arányos intézkedésekkel biztosítsa, hogy a harmadik fél szoftveralkalmazások vagy szoftveralkalmazás-áruházak ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs rendszer integritását;
c)  lehetővé és technikailag megvalósíthatóvá teszi olyan harmadik fél szoftveralkalmazások vagy szoftveralkalmazás-áruházak telepítését és tényleges használatát, amelyek a kapuőr operációs rendszereit használják vagy azzal együttműködnek, és lehetővé teszi e szoftveralkalmazások vagy szoftveralkalmazás-áruházak számára, hogy azokhoz a kapuőr releváns alapvető platformszolgáltatásától eltérő eszközökkel is hozzá lehessen férni. A kapuőrnek adott esetben fel kell kérnie a végfelhasználókat annak eldöntésére, hogy alapértelmezett beállítássá kívánják-e tenni a letöltött alkalmazást vagy az alkalmazási adattárat. A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy szükséges és arányos intézkedésekkel biztosítsa, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs rendszer integritását, és ne veszélyeztessék a végfelhasználó adatvédelmét vagy kiberbiztonságát, amennyiben az ilyen arányos intézkedéseket a kapuőr megfelelően megindokolja;
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  tartózkodik attól, hogy a rangsorolás során kedvezőbb elbánásban részesítse a maga a kapuőr által vagy ugyanazon vállalkozáshoz tartozó bármely harmadik fél által kínált szolgáltatásokat és termékeket harmadik fél hasonló szolgáltatásaival vagy termékeivel összevetve, továbbá a rangsorolásban méltányos és megkülönböztetésmentes feltételeket biztosít;
d)  a rangsorolás során vagy egyéb beállításokban nem részesíti kedvezőbb elbánásban a maga a kapuőr által vagy ugyanazon vállalkozáshoz tartozó bármely harmadik fél által kínált szolgáltatásokat és termékeket harmadik fél hasonló szolgáltatásaival vagy termékeivel összevetve, továbbá átlátható, méltányos és megkülönböztetésmentes feltételeket biztosít harmadik felek szolgáltatásai vagy termékei számára;
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  tartózkodik attól, hogy technikailag korlátozza a végfelhasználók különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltásra és az azokra történő feliratkozásra irányuló képességét, amelyekhez a kapuőr operációs rendszerének használatával lehet hozzáférni, beleértve a végfelhasználók esetében az internetszolgáltató kiválasztását;
e)  nem korlátozza technikailag vagy más módon a végfelhasználók különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltásra és az azokra történő feliratkozásra irányuló képességét, beleértve a végfelhasználók esetében az internetszolgáltató kiválasztását;
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  tartózkodik az olyan gyakorlatoktól, amelyek akadályozzák a végfelhasználót abban, hogy leiratkozzon az alapvető platformszolgáltatásról;
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  lehetővé teszi az üzleti felhasználók és a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára az ugyanazon operációs rendszerhez, hardverhez vagy szoftverfunkcióhoz való hozzáférést és az azzal való interoperabilitást, amely rendelkezésre áll, vagy amelyet a kapuőr a kiegészítő szolgáltatások nyújtása során használ;
f)  lehetővé teszi az üzleti felhasználók, a szolgáltatók és a hardverszolgáltatók számára az operációs rendszeren keresztül hozzáférhető vagy ellenőrzött ugyanazon hardver- és szoftverfunkciókhoz való ingyenes hozzáférést és az azokkal való interoperabilitást – feltéve, hogy az operációs rendszert a 3. cikk (7) bekezdése szerint azonosították –, amelyek a kapuőr által nyújtott szolgáltatások vagy hardverek rendelkezésére állnak. A kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára lehetővé kell tenni továbbá az ugyanazon operációs rendszerhez, hardverhez vagy szoftverfunkciókhoz való hozzáférést és az azokkal való interoperabilitást – függetlenül attól, hogy ezek a szoftverfunkciók egy operációs rendszer részét képezik-e –, amelyek a kapuőr által nyújtott kiegészítő szolgáltatások számára rendelkezésre állnak. A kapuőr nem akadályozható meg abban, hogy meghozza az elengedhetetlen intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az interoperabilitás ne veszélyeztesse a kapuőr által biztosított operációs rendszer, hardver vagy szoftver épségét, valamint ne veszélyeztesse a végfelhasználó adatvédelmét vagy kiberbiztonságát, feltéve, hogy ezeket az elengedhetetlen intézkedéseket a kapuőr megfelelően megindokolja;
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  lehetővé teszi a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, hogy kérésre díjmentesen összekapcsolódjanak a kapuőrök 3. cikk (7) bekezdése szerint azonosított független személyközi hírközlési szolgáltatásaival. Az összekapcsolást a kapuőr, annak leányvállalatai vagy partnerei rendelkezésére álló vagy általuk használt objektíven azonos feltételek mellett és minőségben kell biztosítani, lehetővé téve ezáltal az e szolgáltatásokkal való funkcionális interakciót, a biztonság és a személyes adatok magas szintű védelmének garantálása mellett;
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)
fb)  lehetővé teszi a közösségi hálózati szolgáltatásokat nyújtó bármely szolgáltató számára, hogy kérésre díjmentesen összekapcsolódjanak a kapuőrök 3. cikk (7) bekezdése szerint azonosított közösségi hálózati szolgáltatásaival. Az összekapcsolást a kapuőr, annak leányvállalatai vagy partnerei rendelkezésére álló vagy általuk használt objektíven azonos feltételek mellett és minőségben kell biztosítani, lehetővé téve ezáltal az e szolgáltatásokkal való funkcionális interakciót, a biztonság és a személyes adatok magas szintű védelmének garantálása mellett. E kötelezettség végrehajtása a Bizottság által az 10. cikk (2a) bekezdése szerint meghatározott feltételektől függ;
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  kérésre és ingyenesen a hirdetők és a kiadók részére hozzáférést biztosít a kapuőr teljesítménymérő eszközeihez, valamint a hirdetők és a kiadók számára a hirdetések független értékelésének elvégzéséhez szükséges információkhoz;
g)  kérésre és ingyenesen a hirdetők és a kiadók, és a hirdetők és kiadók által felhatalmazott harmadik felek részére hozzáférést biztosít a kapuőr teljesítménymérő eszközeihez, valamint a hirdetők és a kiadók számára a hirdetések független értékelésének elvégzéséhez szükséges információkhoz, beleértve az összesített és nem összesített adatokat és a teljesítményadatokat oly módon, hogy a hirdetők és a megjelenítők saját ellenőrzési és mérési eszközeiket futtathassák a kapuőrök által nyújtott alapvető szolgáltatások teljesítményének értékeléséhez;
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  biztosítja az üzleti felhasználó vagy végfelhasználó tevékenysége révén keletkezett adatok tényleges hordozhatóságát, és különösen a végfelhasználók részére biztosítja azokat az eszközöket, amelyek megkönnyítik az adathordozhatóság gyakorlását – az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban többek között folyamatos és valós idejű hozzáféréssel;
h)  a végfelhasználók vagy a végfelhasználók által felhatalmazott harmadik felek számára kérésre térítésmentesen biztosítja az érintett alapvető platformszolgáltatások igénybevételével összefüggésben a végfelhasználók által szolgáltatott vagy tevékenységük során keletkezett adatok tényleges hordozhatóságát, többek között ingyenes eszközöket biztosítva az ilyen adathordozhatóságnak az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban történő tényleges gyakorlásához, valamint többek között folyamatos és valós idejű hozzáférés biztosításával;
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  az üzleti felhasználók vagy az üzleti felhasználó által felhatalmazott harmadik felek számára ingyenesen tényleges, kiváló minőségű, folyamatos és valós idejű hozzáférést biztosít azokhoz az összesített vagy nem összesített adatokhoz – továbbá biztosítja ezen adatok használatát –, amelyeket a vonatkozó alapvető platformszolgáltatásoknak a szóban forgó üzleti felhasználók és az ezen üzleti felhasználók által nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő végfelhasználók általi használatának összefüggésében adnak meg vagy keletkeznek; a személyes adatok esetében csak akkor biztosít hozzáférést és használatot, ha az közvetlenül a végfelhasználó általi használattal van összefüggésben a vonatkozó üzleti felhasználó által a vonatkozó alapvető platformszolgáltatáson keresztül kínált termékek vagy szolgáltatások tekintetében, és ha a végfelhasználó az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett hozzájárulásával beleegyezik az adatmegosztásba;
i)  az üzleti felhasználók vagy az üzleti felhasználó által felhatalmazott harmadik felek számára kérésükre ingyenesen folyamatos és valós idejű hozzáférést biztosít azokhoz az összesített és nem összesített adatokhoz – továbbá biztosítja ezen adatok használatát –, amelyeket a vonatkozó alapvető platformszolgáltatásoknak vagy a kapuőr által kínált kiegészítő szolgáltatásoknak a szóban forgó üzleti felhasználók és az ezen üzleti felhasználók által nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő végfelhasználók általi használatának összefüggésében adnak meg vagy keletkeznek; ez az üzleti felhasználó kérésére magában foglalja az adatok kapuőr által történő átadás nélküli, helyszíni hozzáférhetőségének és elemzésének lehetőségét és az ahhoz szükséges eszközöket; a személyes adatok esetében csak akkor biztosít hozzáférést és használatot, ha az közvetlenül a végfelhasználó általi használattal van összefüggésben a vonatkozó üzleti felhasználó által a vonatkozó alapvető platformszolgáltatáson keresztül kínált termékek vagy szolgáltatások tekintetében, és ha a végfelhasználó az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett hozzájárulásával beleegyezik az adatmegosztásba;
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – k pont
k)  méltányos és megkülönböztetésmentes általános hozzáférési feltételeket biztosít az üzleti felhasználók számára a jelen rendelet 3. cikke értelmében minősített szoftveralkalmazás-áruházához.
k)  átlátható, méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes általános hozzáférési feltételeket és a saját szolgáltatására alkalmazott feltételeknél nem kedvezőtlenebb feltételeket biztosít az üzleti felhasználók számára a jelen rendelet 3. cikke értelmében minősített alapvető platformszolgáltatásaihoz.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
6 cikk – 2 bekezdés
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása céljából a nyilvánosan nem elérhető adatoknak tartalmazniuk kell az üzleti felhasználók által generált bármely összesített és nem összesített adatot, amelyet az üzleti felhasználók vagy ügyfeleik által a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán végzett kereskedelmi tevékenységeiből lehet kikövetkeztetni vagy e tevékenységeken keresztül lehet gyűjteni.
(2)  Az (1) bekezdés ga) pontjának alkalmazása céljából a nyilvánosan nem elérhető adatoknak tartalmazniuk kell az üzleti felhasználók által generált bármely összesített és nem összesített adatot, amelyet az üzleti felhasználók vagy ügyfeleik által a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán vagy kiegészítő szolgáltatásain végzett kereskedelmi tevékenységeiből lehet kikövetkeztetni vagy e tevékenységeken keresztül lehet gyűjteni.
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  A kapuőr által az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott intézkedéseknek eredményesnek kell lenniük a vonatkozó kötelezettség célkitűzésének elérése terén. A kapuőr biztosítja, hogy ezeket az intézkedéseket az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek, valamint a kiberbiztonsággal, fogyasztóvédelemmel és termékbiztonsággal összefüggő jogszabályoknak megfelelően hajtsa végre.
(1)  A kapuőrnek eredményes intézkedéseket kell végrehajtania az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében, és amennyiben arra kérik, igazolnia kell e megfelelést. A kapuőr biztosítja, hogy az intézkedések, amelyeket végrehajt, megfelelnek az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek, valamint a kiberbiztonsággal, fogyasztóvédelemmel és termékbiztonsággal összefüggő jogszabályoknak, továbbá a fogyatékossággal élőkre vonatkozó akadálymentesítési követelményeknek a 2019/882 irányelvvel összhangban.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A kapuőr a minősítésétől számított hat hónapon belül és a 3. cikk (8) bekezdésének alkalmazásában jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben részletesen és átlátható módon ismerteti az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott intézkedéseket. Ez a jelentést legalább évente aktualizálni kell.
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az (1a) bekezdésben említett jelentéssel együtt és ugyanezen határidőn belül a kapuőr a Bizottság rendelkezésére bocsátja jelentésének nem bizalmas jellegű összefoglalóját, amelyet a Bizottság haladéktalanul közzétesz. A nem bizalmas jellegű összefoglalót a részletes jelentésnek megfelelően legalább évente aktualizálni kell.
A 6. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében, és amennyiben a kapuőrnek megalapozott kétségei vannak a megfelelés megfelelő módszerét vagy módszereit illetően, a kapuőr kérheti, hogy a Bizottság vegyen részt a pontosítás iránti kérelmek fogadására és kezelésére irányuló folyamatban, majd ezt követően tovább pontosítsa azokat a releváns intézkedéseket, amelyeket a kapuőrnek el kell fogadnia az említett kötelezettségeknek való tényleges és arányos megfelelés érdekében. A 6. cikkben megállapított kötelezettségek további pontosítása a kötelezettségeknek való tényleges és arányos megfelelés biztosításával kapcsolatos kérdésekre korlátozódik. Ennek során a Bizottság dönthet úgy, hogy konzultál harmadik felekkel, akiknek véleményét szükségesnek tartja a kapuőr által várhatóan végrehajtandó intézkedésekkel kapcsolatban. Az eljárás időtartama nem haladhatja meg a 3. cikk (8) bekezdésében meghatározott időtartamot, amely a Bizottság belátása szerint két hónappal meghosszabbítható, amennyiben a párbeszéd folyamata nem zárul le az említett időszak lejárta előtt.
A Bizottság – az egyenlő bánásmód, az arányosság és a tisztességes eljárás elvének kellő figyelembevételével – mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésében, hogy részt vesz-e ilyen eljárásban. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy nem vesz részt ilyen eljárásban, ezt írásban megindokolja az érintett kapuőr számára. E folyamat végén a Bizottság határozatban meghatározhatja azokat az intézkedéseket is, amelyeket az érintett kapuőrnek végre kell hajtania e folyamat (1b) bekezdésben meghatározott lezárása nyomán.
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a kapuőr által az (1) bekezdés szerint végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések nem biztosítják a 6. cikkben megállapított vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelést, határozat útján pontosíthatja azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett kapuőrnek végre kell hajtania. A Bizottság ezt a határozatot a 18. cikk szerinti eljárások megindításától számított hat hónapon belül elfogadja.
(2)  Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a kapuőr által az (1) bekezdés szerint végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések nem biztosítják a 6. cikkben megállapított vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelést, határozat útján pontosíthatja azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett kapuőrnek végre kell hajtania. A Bizottság ezt a határozatot a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 18. cikk szerinti eljárások megindítása után négy hónappal elfogadja.
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (2) bekezdés szerinti határozat elfogadása érdekében a Bizottság az eljárás megindításától számított három hónapon belül közli előzetes megállapításait. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy az érintett alapvető platformszolgáltatónak az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében meg kell hoznia.
(4)  A (2) bekezdés szerinti határozat elfogadása érdekében a Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb az eljárás megindítása után két hónappal közli előzetes megállapításait és rövid összefoglalót tesz közzé. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy az érintett alapvető platformszolgáltatónak az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében meg kell hoznia. A Bizottság határozhat úgy, hogy felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy a Bizottság közleményében meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket. A közzététel során a Bizottság tekintetbe veszi a vállalkozások ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy üzleti titkaikat megőrizzék.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 7 bekezdés
(7)  A kapuőr kérheti a 18. cikk szerinti eljárások megindítását, hogy a Bizottság meg tudja állapítani, hogy a kapuőr által a 6. cikk értelmében végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések eredményesek-e az adott körülmények között a vonatkozó kötelezettség céljának elérése terén. A kapuőr a kérésével együtt indokolással ellátott beadvánnyal is élhet, hogy elmagyarázza főként azt, hogy a bevezetni kívánt vagy bevezetett intézkedések eredményesek-e az adott körülmények között a vonatkozó kötelezettség céljának elérése terén.
(7)  A kapuőr a 3. cikk (8) bekezdésében meghatározott végrehajtási határidőn belül kérheti a 18. cikk szerinti eljárások megindítását, hogy a Bizottság meg tudja állapítani, hogy a kapuőr által a 6. cikk értelmében végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések eredményesek-e az adott körülmények között a vonatkozó kötelezettség céljának elérése terén. A kapuőr a kérelmében indokolással ellátott beadványt nyújt be, hogy elmagyarázza főként azt, hogy a bevezetni kívánt vagy bevezetett intézkedések eredményesek-e az adott körülmények között a vonatkozó kötelezettség céljának elérése terén. A Bizottság határozatát a 18. cikk szerinti eljárások megindításától számított hat hónapon belül fogadja el.
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére kivételesen, részben vagy egészben felfüggesztheti az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek valamelyikét egy alapvető platformszolgáltatás vonatkozásában, egy, a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján, amennyiben a kapuőr bizonyítja, hogy az adott kötelezettségnek való megfelelés a kapuőr befolyásán kívül eső rendkívüli körülmények miatt veszélyeztetné a kapuőr Unióban folytatott működésének gazdasági életképességét, és csak az életképesség veszélyeztetésének kezeléséhez szükséges mértékig. A Bizottság törekszik rá, hogy a felfüggesztő határozatot késedelem nélkül és legkésőbb a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvételétől számított 3 hónappal elfogadja.
(1)  A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére kivételes alapon, részben vagy egészben felfüggesztheti az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek valamelyikét egy alapvető platformszolgáltatás vonatkozásában, egy, a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján, amennyiben a kapuőr bizonyítja, hogy az adott kötelezettségnek való megfelelés a kapuőr befolyásán kívül eső rendkívüli körülmények miatt veszélyeztetné a kapuőr Unióban folytatott működésének gazdasági életképességét, és csak az életképesség veszélyeztetésének kezeléséhez szükséges mértékig. A Bizottság törekszik rá, hogy a felfüggesztő határozatot késedelem nélkül és legkésőbb a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvétele után három hónappal elfogadja. A felfüggesztő határozathoz csatolni kell a felfüggesztés indokait ismertető, indokolással ellátott nyilatkozatot.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés jóváhagyása esetén a Bizottság saját felfüggesztő határozatát évente felülvizsgálja. E felülvizsgálatot követően a Bizottság vagy megszünteti a felfüggesztést, vagy úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek továbbra is teljesülnek.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés jóváhagyása esetén a Bizottság saját felfüggesztő határozatát évente felülvizsgálja. E felülvizsgálatot követően a Bizottság vagy teljesen vagy részben megszünteti a felfüggesztést, vagy úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek továbbra is teljesülnek.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére eljárva átmenetileg már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt felfüggesztheti a vonatkozó kötelezettség egy vagy több különálló alapvető platformszolgáltatásra történő alkalmazását.
Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére eljárva átmenetileg már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt felfüggesztheti a vonatkozó kötelezettség egy vagy több különálló alapvető platformszolgáltatásra történő alkalmazását.
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen az adott kötelezettségnek való megfelelés által a kapuőr Unióban való működésének gazdasági életképességére, valamint harmadik felekre gyakorolt hatást. A felfüggesztés a Bizottság által meghatározandó feltételekhez és kötelezettséghez köthető, amelynek célja, hogy biztosítsa az ezen érdekek és a jelen rendelet célkitűzései közötti méltányos egyensúlyt. A kérést a Bizottság által az (1) bekezdés értelmében végzett értékeléstől függően bármikor be lehet nyújtani és azt bármikor jóvá lehet hagyni.
A kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen az adott kötelezettségnek való megfelelés által a kapuőr Unióban való működésének gazdasági életképességére, valamint harmadik felekre, különösen a kisebb üzleti felhasználókra és a fogyasztókra gyakorolt hatást. A felfüggesztés a Bizottság által meghatározandó feltételekhez és kötelezettséghez köthető, amelynek célja, hogy biztosítsa az ezen érdekek és a jelen rendelet célkitűzései közötti méltányos egyensúlyt. A kérést a Bizottság által az (1) bekezdés értelmében végzett értékeléstől függően bármikor be lehet nyújtani és azt bármikor jóvá lehet hagyni.
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – cím
A közérdeken alapuló nyomós indok szerinti mentesítés
A közerkölcsön, közegészségen vagy közbiztonságon alapuló mentesítés
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat révén egészben vagy részben mentesítheti a kapuőrt az 5. és 6. cikkben megállapított, a 3. cikk (7) bekezdésében azonosított alapvető platformszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek valamelyike alól, amennyiben ez a mentesség a jelen cikk (2) bekezdésében felsorolt okok miatt indokolt. A Bizottság a mentesítésről szóló határozatot legkésőbb a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvételétől számított 3 hónappal elfogadja.
(1)  A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat révén egészben vagy részben mentesítheti a kapuőrt az 5. és 6. cikkben megállapított, a 3. cikk (7) bekezdésében azonosított alapvető platformszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek valamelyike alól, amennyiben ez a mentesség a jelen cikk (2) bekezdésében felsorolt okok miatt indokolt. A Bizottság a mentesítésről szóló határozatot legkésőbb a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvételétől számított három hónappal elfogadja. E határozathoz csatolni kell a mentesítés indokait ismertető, indokolással ellátott nyilatkozatot.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés szerinti mentesség megadása esetén a Bizottság minden évben felülvizsgálja mentesítő határozatát. E felülvizsgálatot követően a Bizottság vagy teljesen vagy részben megszünteti a mentesítést, vagy úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek továbbra is teljesülnek.
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére eljárva átmenetileg már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt felfüggesztheti a vonatkozó kötelezettség egy vagy több különálló alapvető platformszolgáltatásra történő alkalmazását.
Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére eljárva átmenetileg már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt felfüggesztheti a vonatkozó kötelezettség egy vagy több különálló alapvető platformszolgáltatásra történő alkalmazását.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy aktualizálja az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket, amennyiben a 17. cikk szerinti piaci vizsgálat alapján megállapította, hogy új kötelezettségekre van szükség az olyan gyakorlatok kezelésére, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozó gyakorlatok.
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy módosítsa az 5. és 6. cikket, kötelezettségekkel egészítve ki azt, amennyiben a 17. cikk szerinti piaci vizsgálat alapján megállapította, hogy ez szükséges az olyan gyakorlatok kezelésére, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozó gyakorlatok. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak az 5. és 6. cikkben felsorolt kötelezettségeket egészíthetik ki új kötelezettségekkel.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (5) és (6) bekezdésben említett intézkedésekben meghatározott követelmények tiszteletben tartása tekintetében. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kizárólag a következőkről rendelkeznek:
a)  a kötelezettség milyen mértékben vonatkozik bizonyos alapvető platformszolgáltatásokra;
b)  a kötelezettség milyen mértékben vonatkozik csak az üzleti felhasználók vagy végfelhasználók egy részhalmazára; vagy
c)  hogyan kell végrehajtani a kötelezettségeket azok hatékonyságának biztosítása érdekében.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az üzleti felhasználók jogai és kötelezettségei között egyensúlyhiány mutatkozik, és a kapuőr olyan előnyt szerez az üzleti felhasználóktól, amely a kapuőr által az üzleti felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalan; vagy
a)  az üzleti felhasználók jogai és kötelezettségei között egyensúlyhiány mutatkozik, és a kapuőr olyan előnyt szerez az üzleti felhasználóktól, amely a kapuőr által az üzleti felhasználók vagy a végfelhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalan; vagy
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A 6. cikk (1) bekezdésének fb) pontjában megállapított kötelezettséggel kapcsolatban a Bizottság...-ig [18 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely kiegészíti ezt a rendeletet a kapuőrök online közösségi hálózati szolgáltatásainak összekapcsolásához szükséges megfelelő hatály és jellemzők, valamint az ilyen összekapcsolásra vonatkozó szabványok vagy műszaki előírások meghatározása révén. E szabványoknak vagy műszaki előírásoknak biztosítaniuk kell a személyes adatok magas szintű biztonságát és védelmét. Szabványok vagy műszaki előírások kidolgozása során a Bizottság az 1025/2012/EU rendeletben előírtak szerint konzultálhat a szabványügyi testületekkel vagy más érdekelt felekkel.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk
11. cikk
6a. cikk
A megkerülés tilalma
A megkerülés tilalma
(1)  A kapuőr biztosítja, hogy az 5. és 6. cikk szerinti kötelezettségeket teljes mértékben és ténylegesen is teljesíti. Míg az 5. és 6. cikkben foglalt kötelezettségek a 3. cikk értelmében kijelölt alapvető platformszolgáltatásokra vonatkoznak, végrehajtásukat nem áshatja alá annak a vállalkozásnak a magatartása, amelyhez a kapuőr tartozik, függetlenül attól, hogy e magatartás szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy bármely egyéb jellegű.
(1)  A kapuőr biztosítja, hogy az 5. és 6. cikk szerinti kötelezettségek teljes mértékben és ténylegesen teljesüljenek.
(1a)  Míg az 5. és 6. cikkben foglalt kötelezettségek a 3. cikk értelmében kijelölt alapvető platformszolgáltatásokra vonatkoznak, a kapuőr, ideértve bármely olyan vállalkozást, amelyhez a kapuőr tartozik, nem tanúsíthat olyan magatartást – függetlenül attól, hogy az szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy bármely egyéb jellegű –, amely bár formailag, fogalmilag vagy technikailag különbözik az 5. és 6. cikk alapján tiltott magatartástól, a gyakorlatban azonos célú vagy hatású lehet.
(1b)  A kapuőr nem tanúsíthat olyan magatartást, amely technikai védelmi intézkedések, diszkriminatív szolgáltatási feltételek, az alkalmazásprogramozási felületek szerzői jog alá vonása vagy félrevezető információk szolgáltatása révén akadályozná az interoperabilitást.
(2)  Amennyiben a jelen rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a személyes adatok gyűjtéséhez és kezeléséhez hozzájárulás szükséges, a kapuőr megteszi a szükséges lépéseket vagy azért, hogy lehetővé tegye az üzleti felhasználók számára, hogy közvetlenül megszerezzék az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást, amennyiben azt az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv előírja, vagy hogy más módokon feleljen meg az uniós adatvédelmi és a személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályoknak és elveknek, többek között azáltal, hogy az üzleti felhasználók részére adott esetben kellően anonimizált adatokat biztosít. A kapuőr a hozzájárulás üzleti felhasználó általi megszerzését nem nehezítheti meg nagyobb mértékben, mint saját szolgáltatásai esetében.
(2)  Amennyiben a jelen rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a személyes adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez és megosztásához hozzájárulás szükséges, a kapuőr megteszi a szükséges lépéseket vagy azért, hogy lehetővé tegye az üzleti felhasználók számára, hogy közvetlenül megszerezzék az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást, amennyiben azt az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv számukra előírja, vagy hogy más módokon feleljen meg az uniós adatvédelmi és a személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályoknak és elveknek, többek között azáltal, hogy az üzleti felhasználók részére adott esetben kellően anonimizált adatokat biztosít.
(3)  A kapuőr nem ronthatja le azon alapvető platformszolgáltatások feltételeit vagy minőségét, amelyeket olyan üzleti felhasználók vagy végfelhasználók részére nyújt, amelyek élnek az 5. és 6. cikkben meghatározott jogokkal vagy választási lehetőségekkel, illetve nem nehezítheti meg indokolatlanul ezen jogok vagy választási lehetőségek gyakorlását.
(3)  A kapuőr nem ronthatja le azon alapvető platformszolgáltatások feltételeit vagy minőségét, amelyeket olyan üzleti felhasználók vagy végfelhasználók részére nyújt, amelyek élnek az 5. és 6. cikkben meghatározott jogokkal vagy választási lehetőségekkel, illetve nem nehezítheti meg indokolatlanul ezen jogok vagy választási lehetőségek gyakorlását, többek között azáltal, hogy a felhasználók számára nem semleges módon biztosít választási lehetőséget, vagy egyéb módon aláássa a felhasználók autonómiát, döntéshozatalát vagy választását a felhasználói interfész egészének vagy egy részének felépítése, funkciója vagy működési módja révén.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A kapuőr értesíti a Bizottságot a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett tervezett összefonódásról, amelyben egy másik alapvető platformszolgáltató vagy a digitális ágazatban bármely egyéb szolgáltatást nyújtó szolgáltató vesz részt, függetlenül attól, hogy azt a 139/2004/EK rendelet értelmében be kell-e jelenteni uniós versenyjogi hatóságnak vagy a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályok értelmében valamely illetékes nemzeti versenyhatóságnak.
A kapuőr értesíti a Bizottságot a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett tervezett összefonódásról, függetlenül attól, hogy azt a 139/2004/EK rendelet értelmében be kell-e jelenteni uniós versenyjogi hatóságnak vagy a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályok értelmében valamely illetékes nemzeti versenyhatóságnak.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottságnak tájékoztatnia kell az illetékes nemzeti hatóságokat az ilyen értesítésekről.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés
(3)  Ha az (1) bekezdésben említett bármely összefonódás esetében a kiegészítő alapvető platformszolgáltatások egyénileg is teljesítik a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt küszöbértékeket, az érintett kapuőr tájékoztatja erről a Bizottságot az összefonódás lebonyolítását követő három hónapon belül, és megadja a Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett információkat.
(3)  Ha az (1) bekezdésben említett bármely összefonódás esetében bizonyítást nyer, hogy a kiegészítő alapvető platformszolgáltatások egyénileg is teljesítik a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt küszöbértékeket, az érintett kapuőr tájékoztatja erről a Bizottságot az összefonódás lebonyolítását követő három hónapon belül, és megadja a Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett információkat.
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az illetékes nemzeti hatóságok az (1) bekezdés alapján kapott információkat felhasználhatják arra, hogy felkérjék a Bizottságot a koncentrációnak a 139/2004/EK rendelet 22. cikke szerinti vizsgálatára.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)   A Bizottság évente közzéteszi azoknak a felvásárlásoknak a listáját, amelyekről a kapuőrök tájékoztatták őt.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
A 3. cikk szerinti minősítését követő hat hónapon belül a kapuőr benyújtja a Bizottságnak a fogyasztókról készült profilalkotásra szolgáló bármely olyan technika független ellenőrzés alá vetett leírását, amelyet a kapuőr a 3. cikk értelmében azonosított alapvető platformszolgáltatásaira vagy azok között alkalmaz. A leírást legalább évente kell frissíteni.
A 3. cikk szerinti minősítését követő hat hónapon belül a kapuőr benyújtja a Bizottságnak és a digitális szabályozók európai magas szintű munkacsoportjának a fogyasztókról készült profilalkotásra szolgáló bármely olyan technika független ellenőrzés alá vetett leírását, amelyet a kapuőr a 3. cikk értelmében azonosított alapvető platformszolgáltatásaira vagy azok között alkalmaz. A leírást legalább évente kell frissíteni. A Bizottság az uniós adatvédelmi biztossal, az Európai Adatvédelmi Testülettel, a civil társadalommal és szakértőkkel konzultálva kidolgozza az ellenőrzés szabványait és folyamatát.
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 a bekezdés (új)
A kapuőr nyilvánosságra hozza az első bekezdésben említett ellenőrzés alá vetett leírás áttekintését, ügyelve az üzleti titoktartási követelmények tiszteletben tartására.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt;
a)  a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt; vagy
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot is felkérhet az általa végzett piaci vizsgálat támogatására.
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak vizsgálata céljából, hogy egy alapvető platformszolgáltatót a 3. cikk (6) bekezdése értelmében kapuőrnek kell-e minősíteni, vagy hogy azonosítsa az adott kapuőrre vonatkozó alapvető platformszolgáltatásokat a 3. cikk (7) bekezdése szerint. A Bizottság törekszik arra, hogy a vizsgálatot egy, a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozattal zárja le a piaci vizsgálat megindításától számított tizenkét hónapon belül.
(1)  A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak vizsgálata céljából, hogy egy alapvető platformszolgáltatót a 3. cikk (6) bekezdése értelmében kapuőrnek kell-e minősíteni, vagy hogy azonosítsa az adott kapuőrre vonatkozó alapvető platformszolgáltatásokat a 3. cikk (7) bekezdése szerint. A Bizottság tizenkét hónapon belül meghozott határozatával lezárja a vizsgálatot.
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés szerinti piaci vizsgálat során a Bizottság törekszik arra, hogy az előzetes megállapításait a vizsgálat megindítását követő hat hónapon belül közölje az érintett alapvető platformszolgáltatóval. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti, hogy ideiglenes álláspontja szerint az alapvető platformszolgáltatót a 3. cikk (6) bekezdése értelmében kapuőrnek kell-e minősíteni.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti piaci vizsgálat során a Bizottság az előzetes megállapításait a vizsgálat megindítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónapon belül közölje az érintett alapvető platformszolgáltatóval. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti, hogy ideiglenes álláspontja szerint az alapvető platformszolgáltatót a 3. cikk (6) bekezdése értelmében kapuőrnek kell-e minősíteni.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben az alapvető platformszolgáltató teljesíti a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt küszöbértékeket, de a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban jelentős mértékben megalapozott érveket nyújtott be, a Bizottság törekszik arra, hogy a piaci vizsgálatot az annak megindításától számított öt hónapon belül az (1) bekezdés szerinti határozattal lezárja. Ebben az esetben a Bizottság törekszik arra, hogy a (2) bekezdés szerinti előzetes megállapításait a vizsgálat megindításától számított három hónapon belül közölje az alapvető platformszolgáltatóval.
törölve
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben a Bizottság a 3. cikk (6) bekezdése értelmében kapuőrnek minősít egy olyan alapvető platformszolgáltatót, amely a műveletei során még nem rendelkezik állandósult és tartós pozícióval, de amely a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert, csak a minősítési határozatban meghatározott, az 5. cikk b) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének e), f), h) és i) pontjában meghatározott kötelezettségeket minősíti a szóban forgó kapuőrre alkalmazandónak. A Bizottság csak azokat a kötelezettségeket minősíti alkalmazandónak, amelyek megfelelőek és szükségesek annak megakadályozásához, hogy az érintett kapuőr tisztességtelen eszközökkel állandósult és tartós pozícióra tegyen szert műveletei során. A Bizottság a 4. cikkben megállapított eljárással összhangban vizsgálja felül az említett minősítést.
(4)  Amennyiben a Bizottság a 3. cikk (6) bekezdése értelmében kapuőrnek minősít egy olyan alapvető platformszolgáltatót, amely a műveletei során még nem rendelkezik állandósult és tartós pozícióval, de amely a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert, az 5. és 6. cikkben meghatározott kötelezettségeket minősíti a szóban forgó kapuőrre alkalmazandónak. A Bizottság a 4. cikkel összhangban vizsgálja felül az említett minősítést.
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a piaci vizsgálat azt mutatja, hogy a kapuőr rendszeresen megsértette az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket, és tovább erősítette vagy bővítette kapuőri pozícióját a 3. cikk (1) bekezdése szerinti jellemzőkkel kapcsolatban, a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdése szerinti tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján e kapuőrre magatartási jellegű vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el, amelyek arányban állnak az elkövetett jogsértéssel, és a jelen rendeletnek való megfelelés biztosításához szükségesek. A piaci vizsgálat megindításától számított tizenkét hónapon belül meghozott határozatával a Bizottság lezárja a vizsgálatot.
(1)  A Bizottság piaci vizsgálatot folytathat annak vizsgálata céljából, hogy egy kapuőr érintett-e rendszeres meg nem felelésben. Amennyiben a piaci vizsgálat azt mutatja, hogy a kapuőr rendszeresen megsértette az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket, a Bizottság e kapuőrre magatartási jellegű vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el, amelyek hatékonyak és szükségesek a jelen rendeletnek való megfelelés biztosításához. A Bizottság adott esetben jogosult előírni, hogy a korrekciós intézkedéseket hatékonyságuk optimalizálása érdekében teszteljék. A piaci vizsgálat megindítása után a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónapon belül meghozott határozatával a Bizottság lezárja a vizsgálatot.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés értelmében a Bizottság korlátozott ideig korlátozhatja a kapuőröket abban, hogy a jelen rendelet szempontjából releváns területeken felvásárlásokat hajtsanak végre, feltéve, hogy ezek a korlátozások arányosak és szükségesek az ismételt jogsértések által okozott kár orvoslása vagy a belső piac megtámadhatóságát és méltányosságát érő további károk megelőzése érdekében.
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság csak akkor hozhat az (1) bekezdés szerinti szerkezeti korrekciós intézkedéseket, ha nem áll rendelkezésre ugyanolyan hatékony, magatartási jellegű korrekciós intézkedés, vagy ha az ugyanolyan hatékony, magatartási jellegű korrekciós intézkedés az érintett vállalkozás számára nagyobb terhet jelent, mint a szerkezeti korrekciós intézkedések.
törölve
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés
(3)  Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek rendszeres be nem tartását követi el, amennyiben a 25., illetve a 26. cikk értelmében a Bizottság legalább három meg nem felelési vagy pénzbírságot kiszabó határozatot hozott a kapuőr ellen bármely alapvető platformszolgáltatásával kapcsolatban a jelen cikk szerinti határozat esetleges elfogadására irányuló piaci vizsgálat megindításáról szóló határozat elfogadását megelőző öt éves időszakon belül.
(3)  Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek rendszeres be nem tartását követi el, amennyiben a 25., illetve a 26. cikk értelmében a Bizottság legalább két meg nem felelési vagy pénzbírságot kiszabó határozatot hozott a kapuőr ellen bármely alapvető platformszolgáltatásával kapcsolatban a jelen cikk szerinti határozat esetleges elfogadására irányuló piaci vizsgálat megindításáról szóló határozat elfogadását megelőző tízéves időszakon belül.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés
(4)  Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr a 3. cikk (1) bekezdése szerinti jellemzőkkel kapcsolatban tovább erősítette vagy kiterjesztette kapuőri pozícióját, amennyiben a belső piacra gyakorolt hatása tovább nőtt, az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez nyújtott kapuként betöltött szerepe tovább erősödött, vagy a kapuőr műveletei során még inkább állandósult és tartós pozíciót élvez.
törölve
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság az érintett kapuőrrel szemben támasztott kifogásait a vizsgálat megindítását követő hat hónapon belül közli. Kifogásaiban a Bizottság kifejti, hogy előzetes álláspontja szerint az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek-e, és hogy mely korrekciós intézkedést vagy intézkedéseket tart előzetesen szükségesnek és arányosnak.
(5)  A Bizottság az érintett kapuőrrel szemben támasztott kifogásait a vizsgálat megindítását követően a lehető leghamarabb, de legfeljebb négy hónapon belül közli. Kifogásaiban a Bizottság kifejti, hogy előzetes álláspontja szerint az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek-e, és hogy mely korrekciós intézkedést vagy intézkedéseket tart előzetes alapon hatékonynak és szükségesnek.
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság a folyamatban lévő piaci vizsgálatot bármikor meghosszabbíthatja, amennyiben a hosszabbítás objektív okok alapján indokolt és arányos. A hosszabbítás vonatkozhat arra a határidőre, ameddig a Bizottságnak kifogással kell élnie, vagy a végleges határozat elfogadásának határidejére. A jelen bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A Bizottság figyelembe veheti a 23. cikk szerinti kötelezettségvállalásokat, és azokat határozatában kötelezővé teheti.
(6)  A Bizottság a folyamatban lévő piaci vizsgálat során bármikor meghosszabbíthatja annak időtartamát, amennyiben ez a hosszabbítás objektív okok alapján indokolt és arányos. A hosszabbítás vonatkozhat arra a határidőre, ameddig a Bizottságnak kifogással kell élnie, vagy a végleges határozat elfogadásának határidejére. A jelen bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ténylegesen megfeleljen az 5. vagy 6. cikkben foglalt kötelezettségeinek, a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az e cikk (1) bekezdésével összhangban kiszabott korrekciós intézkedéseket. A Bizottság jogosult ezen korrekciós intézkedések módosítására, ha valamely vizsgálatot követően megállapítja, hogy a korrekciós intézkedések nem hatékonyak.
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak felderítésére, hogy a digitális ágazatban egy vagy több szolgáltatást fel kell-e venni az alapvető platformszolgáltatások jegyzékébe, vagy hogy felderítse azokat a gyakorlatokat, amelyek korlátozhatják az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát, vagy amelyek tisztességtelenek lehetnek, és amelyeket e rendelet nem kezel eredményesen. Legkésőbb a piaci vizsgálat megindításától számított 24 hónapon belül nyilvános jelentést ad ki.
A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak felderítésére, hogy a digitális ágazatban egy vagy több szolgáltatást fel kell-e venni az alapvető platformszolgáltatások jegyzékébe, vagy hogy felderítse azokat a gyakorlatokat, amelyek korlátozhatják az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát, vagy amelyek tisztességtelenek lehetnek, és amelyeket e rendelet nem kezel eredményesen. Legkésőbb a piaci vizsgálat megindításától számított 18 hónapon belül nyilvános jelentést ad ki.
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  A Bizottság jogosult ideiglenes intézkedéseket elrendelni, ha a kapuőrök üzleti felhasználóit vagy végfelhasználóit súlyos és azonnali kár fenyegeti.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság egyszerű kérelemmel vagy határozattal fordulhat a vállalkozásokhoz vagy a vállalkozások társulásaihoz, hogy adják meg az összes szükséges információt, többek között a jelen rendeletben meghatározott szabályok nyomon követése, végrehajtása és érvényesítése céljából. A Bizottság a vállalkozások adatbázisaihoz és algoritmusaihoz is kérhet hozzáférést, továbbá egyszerű kérelemmel vagy határozattal magyarázatot is kérhet ezekhez.
(1)  A Bizottság egyszerű kérelemmel vagy határozattal fordulhat a vállalkozásokhoz vagy a vállalkozások társulásaihoz, hogy adják meg az összes szükséges információt, többek között a jelen rendeletben meghatározott szabályok nyomon követése, végrehajtása és érvényesítése céljából. A Bizottság a vállalkozások adatbázisaihoz, algoritmusaihoz és a teszteléssel kapcsolatos információkhoz is kérhet hozzáférést, továbbá egyszerű kérelemmel vagy határozattal magyarázatot is kérhet ezekhez.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a 14. cikk szerinti piaci vizsgálat vagy a 18. cikk szerinti eljárások megindítása előtt is kérhet információt az (1) bekezdés értelmében a vállalkozásoktól vagy vállalkozások társulásaitól.
(2)  A Bizottság a 14. cikk szerinti piaci vizsgálat megindítása előtt is kérhet információt az (1) bekezdés értelmében a vállalkozásoktól vagy vállalkozások társulásaitól.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés
(4)  Ha a Bizottság határozat útján kéri a vállalkozásokat vagy a vállalkozások társulásait az információszolgáltatásra, közli a kérelem célját, meghatározza, milyen információra van szükség, és meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az információt be kell nyújtani. Amennyiben a Bizottság felkéri a vállalkozásokat, hogy biztosítsanak hozzáférést az adatbázisaikhoz és algoritmusaikhoz, közli e felkérés jogalapját és célját, és meghatározza a hozzáférésnyújtás határidejét. A Bizottság utal a 26. cikkben előírt szankciókra, valamint utal a 27. cikkben előírt kényszerítő bírságokra vagy kiszabja azokat. Utal továbbá arra a jogra, hogy határozata a Bírósággal felülvizsgáltatható.
(4)  Ha a Bizottság határozat útján kéri a vállalkozásokat vagy a vállalkozások társulásait az információszolgáltatásra, közli a kérelem célját, meghatározza, milyen információra van szükség, és meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az információt be kell nyújtani. Amennyiben a Bizottság felkéri a vállalkozásokat, hogy biztosítsanak hozzáférést az adatbázisaikhoz és algoritmusaikhoz, közli e felkérés célját, meghatározza, hogy milyen információra van szükség, és meghatározza a hozzáférésnyújtás határidejét. A Bizottság utal a 26. cikkben előírt szankciókra, valamint utal a 27. cikkben előírt kényszerítő bírságokra vagy kiszabja azokat. Utal továbbá arra a jogra, hogy határozata a Bírósággal felülvizsgáltatható.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság bármely természetes vagy jogi személlyel készíthet interjút, amely beleegyezik abba, hogy valamely vizsgálat tárgyára vonatkozó információk gyűjtése céljából interjút készítsenek vele, beleértve a jelen rendeletben meghatározott szabályok nyomon követésével, végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos információgyűjtést.
A Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok a 31c. cikkel összhangban bármely természetes vagy jogi személlyel készíthetnek interjút, amely beleegyezik abba, hogy valamely vizsgálat tárgyára vonatkozó információk gyűjtése céljából interjút készítsenek vele, beleértve a jelen rendeletben meghatározott szabályok nyomon követésével, végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos információgyűjtést.
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 2 bekezdés
(2)  A helyszíni ellenőrzéseket a Bizottság által a 24. cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségével is le lehet folytatni.
(2)  A helyszíni ellenőrzéseket a Bizottság által a 24. cikk (2) bekezdése értelmében, rotációs rendszerben kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségével is le lehet folytatni.
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
(1)  A kapuőrök üzleti felhasználói vagy végfelhasználói részére okozott súlyos és helyrehozhatatlan kár kockázata miatt sürgős esetben a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján ideiglenes intézkedéseket rendelhet el valamely kapuőr ellen, az 5. vagy 6. cikk megsértésének prima facie megállapítása alapján.
(1)  A kapuőrök üzleti felhasználói vagy végfelhasználói részére okozott súlyos és azonnali kár kockázata miatt sürgős esetben a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján ideiglenes intézkedéseket rendelhet el valamely kapuőr ellen, az 5. vagy 6. cikk megsértésének prima facie megállapítása alapján.
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés szerinti határozatot csak a 25. cikk (1) bekezdése szerinti meg nem felelési határozat lehetséges elfogadása céljából megindított eljárások összefüggésében lehet elfogadni. Az említett határozat határozott időre szól, és – amennyiben szükséges és helyénvaló – meghosszabbítható.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Sürgős esetben, a kapuőrök üzleti felhasználóit vagy végfelhasználóit érintő súlyos és azonnali kár kockázata miatt, amely egy vagy több kapuőr által bevezetett új gyakorlatból ered, amely alááshatja az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát, vagy a 10. cikk (2) bekezdése értelmében tisztességtelen lehet, a Bizottság ideiglenes intézkedéseket rendelhet el az érintett kapuőrökkel szemben az ilyen kockázat megvalósulásának elkerülése érdekében.
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  Az e cikk (2a) bekezdésében említett határozat csak a 17. cikk szerinti piaci vizsgálat keretében és az ilyen vizsgálat megindításától számított 6 hónapon belül fogadható el. Az ideiglenes intézkedéseket meghatározott ideig kell alkalmazni, és azokat minden esetben felújítják vagy visszavonják, a 17. cikk szerinti piaci vizsgálatból eredő végleges határozat tekintetbe vétele érdekében.
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk
23. cikk
törölve
Kötelezettségvállalások
(1)  Ha a 16. vagy a 25. cikk szerinti eljárás során az érintett kapuőr kötelezettséget vállal arra, hogy a releváns alapvető platformszolgáltatás esetében biztosítja az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelést, a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján az érintett kapuőr számára kötelezővé teheti ezeket a kötelezettségvállalásokat, és kijelentheti, hogy nincs ok további intézkedésre.
(2)  A Bizottság kérésre vagy saját kezdeményezésére határozat útján újból megindíthatja az érintett eljárásokat, amennyiben:
a)  a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt;
b)  az érintett kapuőr a kötelezettségvállalásaival ellentétesen jár el;
c)  a határozat alapját a felek által szolgáltatott hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték.
(3)  Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az érintett kapuőr által benyújtott kötelezettségvállalás nem tudja biztosítani az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeknek való tényleges megfelelést, ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt a vonatkozó eljárást lezáró határozatban a kötelezettségvállalásokat nem emelte kötelező érvényre.
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság meghozhatja az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tényleges végrehajtásának és az e kötelezettségeknek való megfelelésnek, valamint a 7., 16., 22. és 23. cikk értelmében hozott határozatainak a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket.
(1)  A Bizottság meghozza az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tényleges végrehajtásának és az e kötelezettségeknek való megfelelésnek, valamint a 7., 16., 22. és 23. cikk értelmében hozott határozatainak a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket.
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
24 a cikk (új)
24a. cikk
Panasztételi mechanizmus
(1)   Az üzleti felhasználók, a versenytársak és az alapvető platformszolgáltatások végfelhasználói és képviselőik, illetve egyéb, jogos érdekkel rendelkező személyek panasz formájában bejelenthetik az illetékes nemzeti hatóságoknak a kapuőröknek az e rendelet hatálya alá tartozó bármely gyakorlatát vagy magatartását, beleértve a meg nem felelést is.
Az illetékes nemzeti hatóságok értékelik ezeket a panaszokat, és jelentést tesznek róluk a Bizottságnak.
A Bizottság megvizsgálja, hogy fennállnak-e észszerű indokok eljárás indítására a 18. cikk értelmében, vagy a 14. cikk értelmében piaci vizsgálat indítására.
(2)   Az e rendelettel kapcsolatos panaszokra és jogsértések bejelentésére és a jogsértéseket bejelentő személyek védelmére az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazandó.
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
24 b cikk (új)
24b. cikk
Megfelelési funkció
(1)   A kapuőröknek létre kell hozniuk egy, az operatív egységektől elkülönülő megfelelési funkciót, és ki kell nevezniük egy vagy több megfelelési tisztviselőt, beleértve a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjét is.
(2)   A kapuőr biztosítja, hogy az (1) bekezdés szerinti megfelelési funkció elegendő hatáskörrel, beosztással és erőforrásokkal, valamint a kapuőr vezető testületéhez való hozzáféréssel rendelkezzen ahhoz, hogy nyomon kövesse a kapuőr e rendeletnek való megfelelését.
(3)   A kapuőrök biztosítják, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően kinevezett megfelelési vezetők rendelkeznek a (4) bekezdésben szereplő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítéssel, ismeretekkel, tapasztalattal és képességgel.
A kapuőr biztosítja továbbá, hogy a megfelelési funkció (1) bekezdés szerint kinevezett vezetője felső vezető legyen, aki egyértelműen felelős a megfelelési funkcióért, és független legyen a kapuőr operatív funkcióitól és vezető testületétől.
(4)   A megfelelési funkció vezetője közvetlenül a kapuőr vezető testületének számol be, és hatáskörrel rendelkezik arra, hogy aggályokat fogalmazzon meg és figyelmeztesse e testületet, amennyiben az e rendeletnek való meg nem felelés kockázata merül fel, a vezető testület felügyeleti és vezetői funkciókkal kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül.
A megfelelési funkció vezetője nem távolítható el a kapuőr vezető testületének előzetes jóváhagyása nélkül.
(5)   A kapuőr által az (1) bekezdés szerint kinevezett megfelelésért felelős tisztviselők felügyelik a kapuőr e rendeletben foglalt kötelezettségeknek való megfelelését, beleértve legalább a következő feladatokat:
a)   a kapuőrök azon intézkedéseinek és tevékenységeinek megszervezése, nyomon követése és felügyelete, amelyek célja az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása;
b)   tájékoztatás és tanácsadás a kapuőr vezetősége és munkavállalói részére a rendelet értelmében fennálló releváns kötelezettségeikkel kapcsolatban;
c)   adott esetben a 23. cikk alapján kötelezővé tett kötelezettségvállalások teljesítésének nyomon követése, a Bizottság azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy a 24. cikk (2) bekezdése szerint független külső szakértőket jelöljön ki;
d)   együttműködés a Bizottsággal e rendelet alkalmazásában.
(6)   A kapuőrök közlik a Bizottsággal a megfelelési funkció vezetőjének nevét és elérhetőségét.
(7)   A kapuőr vezető testülete meghatározza és felügyeli a kapuőr azon irányítási szabályainak végrehajtását, amelyek biztosítják a megfelelési funkció függetlenségét, beleértve a kapuőr szervezetén belüli feladatok elkülönítését és az összeférhetetlenség megelőzését, és felelős ezen végrehajtásért.
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a 23. cikk értelmében jogilag kötelezővé tett kötelezettségvállalások.
törölve
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A Bizottság határozatát a 18. cikk szerinti eljárások megindításától számított 12 hónapon belül fogadja el.
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy a kapuőrnek az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében meg kell hoznia.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. A szóban forgó előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy a kapuőrnek az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében meg kell hoznia.
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 4 bekezdés
(4)  A kapuőr a Bizottság rendelkezésére bocsátja azon intézkedések leírását, amelyeket az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott határozatnak való megfelelés biztosítása érdekében hozott.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A 25. cikk szerinti határozatban a Bizottság pénzbírságot szabhat ki a kapuőrre, amelynek mértéke nem haladhatja meg az előző pénzügyi év teljes forgalmának 10 %-át, amennyiben megállapítást nyert, hogy a kapuőr szándékosan vagy gondatlanságból nem felel meg a következőknek:
(1)  A 25. cikk szerinti határozatban a Bizottság pénzbírságot szabhat ki a kapuőrre, amelynek mértéke nem lehet kevesebb, mint az előző pénzügyi évben a teljes világszintű forgalmának 4%-a, és nem haladhatja meg annak 20%-át, amennyiben megállapítást nyert, hogy a kapuőr szándékosan vagy gondatlanságból nem felel meg a következőknek:
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a 12. cikk értelmében szükséges információ bejelentésére vonatkozó kötelezettség;
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  a 13. cikk értelmében szükséges információ bejelentésére vonatkozó kötelezettség, vagy helytelen, hiányos vagy félrevezető információ megadása;
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a 23. cikk értelmében hozott határozattal kötelezővé tett kötelezettségvállalás.
törölve
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  nem jelentik be a 12. cikk értelmében szükséges információt, vagy helytelen, hiányos vagy félrevezető információt adnak meg;
törölve
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  nem nyújtják be a 13. cikk értelmében szükséges leírást;
törölve
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a vállalkozások teljesítették azt a kötelezettséget, amelynek érvényesítése érdekében a kényszerítő bírságot kiszabták, a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdése szerinti tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján a kényszerítő bírság összegét az eredeti határozatból fakadó összegnél alacsonyabb összegben állapíthatja meg.
(2)  Amennyiben a vállalkozások teljesítették azt a kötelezettséget, amelynek érvényesítése érdekében a kényszerítő bírságot kiszabták, a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdése szerinti tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján megállapíthatja a kényszerítő bírság összegét.
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 26. és 27. cikk alapján a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő három év.
(1)  A 26. és 27. cikk alapján a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő öt év.
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A Bizottság valamely határozatának a 7. cikk, a 8. cikk (1) bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdése, a 15., 16., 22., 23., 25. és 26. cikk, valamint a 27. cikk (2) bekezdése értelmében történő elfogadása előtt a kapuőr vagy az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása részére lehetőséget biztosít a következőkkel kapcsolatos meghallgatásra:
(1)  A Bizottság valamely határozatának a 7. cikk, a 8. cikk (1) bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdése, a 15., 16., 22., 23., 25. és 26. cikk, valamint a 27. cikk (2) bekezdése értelmében történő elfogadása előtt a kapuőr vagy az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása, így a jogos érdekkel rendelkező harmadik felek részére lehetőséget biztosít a következőkkel kapcsolatos meghallgatásra:
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az érintett kapuőrök, vállalkozások vagy vállalkozások társulásai a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatos észrevételeiket a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül nyújthatják be, amely 14 napnál nem lehet kevesebb.
(2)  Az érintett kapuőrök, vállalkozások vagy vállalkozások társulásai, így a jogos érdekkel rendelkező harmadik felek a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatos észrevételeiket a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül nyújthatják be, amely 14 napnál nem lehet kevesebb.
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság határozatait kizárólag azon kifogásokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban az érintett kapuőrök, vállalkozások és vállalkozások társulásai észrevételt fogalmaztak meg.
(3)  A Bizottság határozatait kizárólag azon kifogásokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban az érintett kapuőrök, vállalkozások és vállalkozások társulásai, valamint a jogos érdekkel rendelkező harmadik felek észrevételt fogalmaztak meg.
Módosítás 233
Rendeletre irányuló javaslat
30 a cikk (új)
30a. cikk
Elszámoltathatóság
(1)   A Bizottság éves jelentést fogad el a digitális gazdaság helyzetéről. Ez a jelentés elemzi a közös piacon működő kapuőrök piaci helyzetét, befolyását és üzleti modelljeit. A jelentés tartalmazza a kapuőr tevékenységeinek összefoglalóját, különösen az e rendelet II. és IV. fejezete alapján elfogadott felügyeleti intézkedéseket, valamint annak értékelését, hogy a versenyszabályok, e rendelet (és az (EU) XX/2021 digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) rendelkezései és a jelenlegi végrehajtási szintek megfelelőek-e a versenyellenes magatartás kezeléséhez és a digitális piacok megtámadhatóságának és méltányosságának biztosításához. Ez az éves jelentés tartalmazza továbbá a 13. cikkben előírt ellenőrzési jelentések értékelését, valamint egy társadalmi hatásvizsgálatot, amely értékeli az új digitális termékeket és szolgáltatásokat és azok mentális egészségre, felhasználói magatartásra, dezinformációra, polarizációra és demokráciára gyakorolt lehetséges hatását. E megbízatás teljesítése során a Bizottságnak a lehető legjobb szinergiák elérése érdekében össze kell hangolnia felügyeleti és ellenőrzési erőfeszítéseit a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban előírt erőfeszítésekkel.
(2)   Az Európai Parlament illetékes bizottságain keresztül évente véleményt nyilváníthat a Bizottság jelentéséről, beleértve a 17. cikk szerinti új szolgáltatásokra és új gyakorlatokra irányuló piaci vizsgálatokra vonatkozó javaslatokat is.
(3)   A Bizottság az Európai Parlament által elfogadott véleményre, valamint az abban foglalt, a 17. cikkel kapcsolatos minden intézkedésre vonatkozó felhívásra – beleértve a várható tétlenség indoklását is –, továbbá az Európai Parlament vagy a Tanács által hozzá intézett minden kérdésre a kézhezvételtől számított öt héten belül, írásban válaszol.
(4)   A Bizottság az Európai Parlament kérésére részt vesz az Európai Parlament előtti meghallgatáson. Legalább kétévente meghallgatást kell tartani. Az adott biztos nyilatkozatot tesz az Európai Parlament előtt, és kérésre válaszol a képviselők által feltett kérdésekre. Ezen túlmenően évi legalább négy eszmecsere keretében folyamatos, magas szintű párbeszédet kell biztosítani az Európai Parlament és a Bizottság között.
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 3., 12., 13., 19., 20. és 21. cikk értelmében gyűjtött információkat csak a jelen rendelet alkalmazásában lehet felhasználni.
(1)  A 3., 19., 20., 21. és 31d. cikk értelmében gyűjtött információkat csak a jelen rendelet alkalmazásában lehet felhasználni.
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A 12. cikk értelmében gyűjtött információkat csak e rendelet és a 139/2004/EK rendelet alkalmazásában lehet felhasználni.
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A 13. cikk értelmében gyűjtött információkat csak e rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásában lehet felhasználni.
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 32. és 33. cikk szerinti felhasználási célból nyújtott információk cseréjének és felhasználásának csorbítása nélkül a Bizottság és a tagállamok hatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint bármely természetes vagy jogi személy – beleértve a 24. cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt ellenőröket és szakértőket – nem tárhatják fel az e rendelet alapján általuk szerzett vagy közöttük kicserélt olyan jellegű információkat, amelyek a szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak. Ez a kötelezettség a 32. cikk szerinti digitális piaci tanácsadó bizottság bármely tevékenységében részt vevő valamennyi tagállami képviselőre és szakértőre vonatkozik.
(2)  A 12., 13., 31d., 32. és 33. cikk szerinti felhasználási célból nyújtott információk cseréjének és felhasználásának csorbítása nélkül a Bizottság és a tagállamok hatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint bármely természetes vagy jogi személy – beleértve a 24. cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt ellenőröket és szakértőket – nem tárhatják fel az e rendelet alapján általuk szerzett vagy közöttük kicserélt olyan jellegű információkat, amelyek a szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak. Ez a kötelezettség a 32. cikk szerinti digitális piaci tanácsadó bizottság bármely tevékenységében részt vevő valamennyi tagállami képviselőre és szakértőre vonatkozik.
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
31 a cikk (új)
31a. cikk
A digitális szabályozók európai magas szintű munkacsoportja
(1)   A Bizottság szakértői csoport formájában létrehozza a digitális szabályozók európai magas szintű munkacsoportját (a továbbiakban: munkacsoport), amely a Bizottság képviselőjéből, az érintett uniós szervek képviselőjéből, a nemzeti versenyhatóságok képviselőiből, valamint bizonyos ágazatokban – ideértve az adatvédelmi, az elektronikus hírközlési és a fogyasztóvédelmi hatóságokat – működő egyéb illetékes nemzeti hatóságok képviselőiből áll.
(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett illetékes nemzeti hatóságokat a munkacsoportban saját vezetőik képviselik. A munkacsoport munkájának megkönnyítése érdekében a Bizottság titkárságot biztosít a csoport számára.
(3)   A munkacsoport munkáját szakértői munkacsoportokban lehet megszervezni, amelyek a Bizottság számára magas szintű szakértelmet biztosító keresztszabályozói szakértői munkacsoportokat alkotnak.
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
31 b cikk (új)
31b. cikk
A digitális szabályozók európai magas szintű munkacsoportjának feladatai
(1)   A munkacsoport tanácsadás, szakértelem és ajánlások révén segíti a Bizottságot e rendelet következetes alkalmazásának biztosításában és betartásának nyomon követésében. Ebből a célból a munkacsoportnak a következő feladatai vannak:
a)   a következetes szabályozási megközelítés kialakítása érdekében mérlegeli a Bizottság és a tagállamok közötti, jogérvényesítési intézkedéseik során való együttműködéssel és koordinációval kapcsolatos kérdéseket a munkájukkal, valamint a döntéshozatali elvekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása révén;
b)   ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak a 14., 15., 16. és 17. cikk szerinti piaci vizsgálatok lefolytatásának szükségességéről;
c)   ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak az e rendelet 5. és 6. cikkében foglalt kötelezettségek aktualizálásának szükségességéről;
d)   tanácsadást és szakértelmet nyújt a Bizottság számára többek között a 38. cikk szerinti jogalkotási javaslatok és szakpolitikai kezdeményezések kidolgozása során;
e)   tanácsadást és szakértelmet nyújt a Bizottság számára a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása során;
f)   szükség esetén tanácsadást és szakértelmet nyújt a végrehajtási jogi aktusok kidolgozásának korai szakaszában, mielőtt azokat az 182/2011/EU rendeletnek megfelelően benyújtanák a bizottságnak; valamint
g)   a Bizottság kérésére technikai tanácsadást és szakértelmet nyújt a 7. cikk szerinti pontosító határozat elfogadása előtt.
(2)   A munkacsoport minden évben jelentést tesz tevékenységeiről az Európai Parlamentnek, és ajánlásokat és szakpolitikai javaslatokat tesz e rendelet végrehajtásával, valamint a digitális egységes piac következetes szabályozási megközelítésének kialakításához hozzájáruló egyéb kérdésekkel kapcsolatban.
(3)   A munkacsoport a C(2016)3301 számú bizottsági határozattal létrehozott bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó szabályokkal összhangban állapítja meg eljárási szabályzatát.
(4)   A munkacsoport érdekelt felekkel és kapuőrökkel tartott üléseit az uniós átláthatósági nyilvántartással összhangban havonta nyilvántartásba kell venni és közzé kell tenni.
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
31 c cikk (új)
31c. cikk
A nemzeti versenyhatóságok és más illetékes hatóságok szerepe
(1)   A nemzeti versenyhatóságok, valamint a tagállam által kijelölt egyéb illetékes hatóságok támogatják a Bizottságot az e rendeletben meghatározott kötelezettségek betartásának és végrehajtásának nyomon követésében, és rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak az e rendeletnek való megfelelésről.
(2)   A nemzeti versenyhatóságok és más illetékes hatóságok a Bizottság koordinációja mellett információgyűjtés és szakértelem biztosítása révén támogatást nyújthatnak a 7. cikk (2) bekezdése, az 15., 16., 17., 19., 20. és 21. cikk szerinti piaci vizsgálathoz vagy eljáráshoz.
(3)   A nemzeti versenyhatóságok és más illetékes hatóságok a 24a. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően gyűjthetik a panaszokat.
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
31 d cikk (új)
31d. cikk
Együttműködés és koordináció a tagállamokkal
(1)   A Bizottság és a tagállamok e rendelet következetes, hatékony és kiegészítő jelleggel történő végrehajtásának biztosítása érdekében szorosan együttműködnek és összehangolják végrehajtási intézkedéseiket.
(2)   Amennyiben egy tagállami hatóság az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kapuőrökkel szembeni vizsgálatot kíván indítani, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt vagy közvetlenül az említett intézkedés megkezdése után írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett intézkedésről. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a nemzeti versenyhatóságok és a többi tagállam egyéb illetékes hatóságai számára is.
(3)   Amennyiben egy nemzeti hatóság az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kötelezettségeket kíván előírni a kapuőrök számára, legkésőbb 60 nappal annak elfogadása előtt közölnie kell a Bizottsággal az intézkedéstervezetet, megjelölve az intézkedés indokait. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a nemzeti versenyhatóságok és a többi tagállam egyéb illetékes hatóságai számára is. Amennyiben a Bizottság az említett 60 napon belül jelzi az érintett nemzeti hatóságnak, hogy az intézkedéstervezet ellentétes ezzel a rendelettel vagy a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott valamely határozattal, vagy a Bizottság által kezdeményezett eljárásban tervezett valamely határozattal, a nemzeti hatóság nem fogadhatja el az intézkedést.
(4)   A Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok, valamint az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat végrehajtó más tagállami illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy tájékoztassák egymást bármely ténybeli, illetve jogi helyzetről, beleértve a bizalmas információkat is.
(5)   A nemzeti versenyhatóságok és az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályok végrehajtásáért felelős egyéb tagállami illetékes hatóságok az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben konzultálhatnak a Bizottsággal.
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Azon ülések esetében, amelyeken konkrét kérdéseket vitatnak meg, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egy további képviselőt nevezzenek ki egy olyan hatóságtól, amely az adott kérdések tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Ez nem érinti a bizottság tagjainak azt a jogát, hogy más tagállami szakértőktől is segítséget kaphassanak.
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A digitális piaci tanácsadó bizottságnak és a Bizottságnak a kapuőrök és más érdekelt felek képviselőivel tartott üléseit az uniós átláthatósági nyilvántartással összhangban havonta nyilvántartásba kell venni és közzé kell tenni.
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben három vagy több tagállam kéri a Bizottságot, hogy indítson a 15. cikk szerinti vizsgálatot, mivel úgy vélik, hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy egy alapvető platformszolgáltatót kapuőrnek kell minősíteni, a Bizottság négy hónapon belül megvizsgálja, hogy ténylegesen fennállnak-e észszerű indokok az ilyen vizsgálat megindítására.
(1)  Két vagy több nemzeti versenyhatóság vagy más illetékes nemzeti hatóság kérheti a Bizottságot, hogy indítson a 15., 16., 17. vagy 25. cikk szerinti vizsgálatot. Az illetékes hatóság(ok) kérelme/kérelmük alátámasztására bizonyítékokat nyújtanak be. A Bizottság négy hónapon belül megvizsgálja, hogy ténylegesen fennállnak-e észszerű indokok az ilyen vizsgálat megindítására. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem indokolt az eljárás megindítása, elutasíthatja a kérelmet, és indokairól tájékoztathatja az érintett illetékes hatóságot (hatóságokat). A Bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia értékelésének eredményét.
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok a kérelem alátámasztása érdekében bizonyítékokat nyújtanak be.
törölve
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – cím
Végrehajtási rendelkezések
Részletes rendelkezések
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozóan: a 3., 6., 12., 13., 15., 16., 17., 20., 22., 23., 25. és 30. cikk;
(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következők alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából:
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  annak formája, tartalma és egyéb részletei, hogy az 5. cikk a) pontja alapján hogyan kell biztosítani a választási lehetőséget és megadni a hozzájárulást;
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  annak formája, tartalma és egyéb részletei, hogy az 5. cikk g) pontja alapján hogyan kell rendelkezésre bocsátani az árra és a díjazásra vonatkozó információkat;
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
ga)  a 31d. cikk szerinti, a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés és koordináció gyakorlati intézkedései.
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 2 bekezdés
(2)  a Bizottság és tagállamok közötti, az 1. cikk (7) bekezdésében előírt együttműködés és koordináció gyakorlati intézkedései. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az (1) bekezdés szerinti bármilyen intézkedés elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felszólít arra, hogy a Bizottság által meghatározott, legalább 1 hónapos határidőn belül véleményezzék azt.
(2)  Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az (1) bekezdés szerinti bármilyen intézkedés elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felszólít arra, hogy a Bizottság által meghatározott, legalább 1 hónapos határidőn belül véleményezzék azt.
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
36 a cikk (új)
36a. cikk
Iránymutatások
Annak érdekében, hogy megkönnyítse a kapuőrök számára az 5., 6., 12. és 13. cikkben foglalt kötelezettségek betartását és végrehajtását, a Bizottság – amennyiben ezt megfelelőnek ítéli – iránymutatásokkal egészítheti ki az említett cikkekben meghatározott kötelezettségeket. Adott esetben és szükség esetén a Bizottság megbízhatja a szabványügyi szervezeteket, hogy megfelelő szabványok kidolgozása révén segítsék elő a kötelezettségek végrehajtását.
Módosítás 223
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a 3. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól (év). (hónap) (nap)-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(2)  A Bizottság a 3. cikk (6) bekezdésében és a 10. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól (év). (hónap). (nap)-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 224
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A felhatalmazás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A felhatalmazás nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (6) bekezdésében és a 10. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A felhatalmazás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A felhatalmazás nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 225
Rendeletre irányuló javaslat
37 a cikk (új)
37a. cikk
Az (EU) 2019/1937 irányelv módosítása
Az (EU) 2019/1937 irányelv mellékletének XX. része a következő ponttal egészül ki:
„Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …./… rendelete (...) a(z) XX-ról/ről és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L …)”.
Módosítás 226
Rendeletre irányuló javaslat
37 b cikk (új)
37b. cikk
A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről szóló (EU) 2020/1828 irányelv módosítása
Az I. melléklet a következő szöveggel egészül ki:
„(X) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály)”
Módosítás 227
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Ezt a rendeletet a hatálybalépését követő hat hónap elteltével kell alkalmazni.
Ezt a rendeletet a hatálybalépését követő két hónap elteltével kell alkalmazni.
Módosítás 228
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet (új)
a)  „Általános megjegyzések”
1.  E melléklet célja a 2. cikk 2. pontjában meghatározott alapvető platformszolgáltatások mindegyike tekintetében a „végfelhasználók” és „üzleti felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához alkalmazandó módszerek meghatározása a 3. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában. A melléklet referenciaként szolgál ahhoz, hogy a vállalkozások fel tudják mérni, hogy az általuk nyújtott alapvető platformszolgáltatások elérik-e a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, és ezért úgy kell-e tekinteni, hogy azok megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek. Ez a melléklet ezért a 3. cikk (6) bekezdése alapján elvégzendő szélesebb körű értékelés szempontjából is releváns. Az érintett vállalkozás felelőssége, hogy az e mellékletben meghatározott közös elvekkel és konkrét módszerekkel összhangban a lehető legjobb közelítő becslést érje el. E melléklet egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy a Bizottság olyan információk átadását kérje az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól, amelyek szükségesek a „végfelhasználók” és az „üzleti felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához. Ennek során a Bizottságnak be kell tartania az e rendelet releváns rendelkezéseiben meghatározott határidőket. E melléklet egyetlen rendelkezése sem szolgáltat jogalapot a felhasználók nyomon követéséhez. Továbbá, az e mellékletben meghatározott módszerek nem sértik e rendelet egyetlen rendelkezését sem, ideértve különösen a 3. cikk (3) és (6) bekezdésében, valamint a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket. Konkrétan, a 11. cikk (1) bekezdésének való megfelelés követelménye azt is jelenti, hogy pontos mérés vagy a lehető legjobb közelítő becslés alapján – az adott időpontban az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás rendelkezésére álló tényleges azonosítási és számítási kapacitásokkal összhangban – kell azonosítani kell a végfelhasználókat és az üzleti felhasználókat és megállapítani a számukat. Az említett mérési eredményeknek vagy lehető legjobb közelítő becsléseknek összhangban kell állniuk a 13. cikk alapján bejelentett adatokkal és magukban kell foglalniuk azokat.
2.  A 2. cikk 16. és 17. pontja tartalmazza a „végfelhasználó” és az „üzleti felhasználó” fogalommeghatározását, amelyek minden alapvető platformszolgáltatás esetében egységesen alkalmazandók.
3.  Ez a melléklet a „végfelhasználók” és „üzleti felhasználók” azonosítása és számuk megállapítása céljából az „egyedi felhasználó” fogalmára hivatkozik. Az „egyedi felhasználó” fogalma magában foglalja az adott alapvető platformszolgáltatás vonatkozásában az adott időszak („végfelhasználók” esetében hónap, „üzleti felhasználók” esetében év) során csak egyszer beszámított „végfelhasználókat” és „üzleti felhasználókat”, függetlenül attól, hogy az adott időtartam alatt hány alkalommal léptek kapcsolatba a releváns alapvető platformszolgáltatással. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy ugyanaz a jogi vagy természetes személy különböző alapvető platformszolgáltatások tekintetében egyidejűleg végfelhasználó, illetve üzleti felhasználó is lehet.
b)  „végfelhasználók”
4.  Az „egyedi felhasználók” száma a „végfelhasználók” vonatkozásában: az egyedi felhasználókat az alapvető platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás által bejelentett legpontosabb mérési módszerrel összhangban kell azonosítani, ami konkrétan a következőket jelenti:
a)  Úgy tekinthetó, hogy első látásra az alapvető platformszolgáltatások bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetből történő elérésére vonatkozó adatgyűjtés hordozná a többszörös beszámítás tekintetében legkisebb kockázatot, például az eszközökön és platformokon átívelő felhasználói magatartással összefüggésben. Ezért a vállalkozásoknak aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi felhasználóknak az adott alapvető platformszolgáltatásra jutó, bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetek alapján megállapított számára vonatkozóan, amennyiben ezek az adatok léteznek.
b)  Azon alapvető platformszolgáltatások esetében, amelyekhez a végfelhasználók bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről (is) hozzáférhetnek, a vállalkozásoknak ezenfelül aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi felhasználóknak az adott alapvető platformszolgáltatásra jutó számára vonatkozóan is, mégpedig egy olyan alternatív mérési módszer alapján, amely – például IP-címek, sütiazonosítók vagy más azonosítók, mint például rádiófrekvenciás azonosító címkék alapján – figyelembe veszi a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről hozzáférő végfelhasználókat is, feltéve hogy az említett címek vagy azonosítók (objektív módon) szükségesek az adott alapvető platformszolgáltatás nyújtásához.
5.  A 3. cikk (2) bekezdése azt is előírja, hogy a „havi végfelhasználók” számának a végfelhasználók az utolsó pénzügyi év legalább hat hónapja során elért havi átlagos számán kell alapulnia. Az alapvető platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásoknak lehetőségük van arra, egy adott év kiugró adatait ne vegyék figyelembe. A kiugró adatok természetüknél fogva olyan számadatokat jelentenek, amelyek kívül esnek a rendes értékeken, mint például egy adott év egyetlen hónapjában bekövetkezett értékesítési csúcs, de nem tartalmazzák az éves rendszeres és kiszámítható értékesítéseket.
c)  „üzleti felhasználók”
6.  Az „egyedi felhasználók” száma az „üzleti felhasználók” vonatkozásában: ezt az adatot, amennyiben lehetséges, a felhasználói fiókok száma alapján kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy minden egyes, a vállalkozás által nyújtott alapvető platformszolgáltatás használatához kötődő üzleti felhasználói fiók az adott alapvető platformszolgáltatás egy egyedi üzleti felhasználójának tekintendő. Amennyiben az „üzleti felhasználói fiók” fogalma egy adott alapvető platformszolgáltatás esetében nem alkalmazható, az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó érintett vállalkozásnak az adott vállalkozásra történő hivatkozással kell meghatároznia az egyedi üzleti felhasználók számát.
d)  „Az információk benyújtása”
7.  A végfelhasználók és üzleti felhasználók alapvető platformszolgáltatásonkénti számára vonatkozó információkat benyújtó vállalkozás felel a szóban forgó információk teljességének és pontosságának biztosításáért. E tekintetben:
a)  A vállalkozás felel azért, hogy a Bizottságnak benyújtott információk keretében az adott alapvető platformszolgáltatásra vonatkozóan olyan adatokat adjon meg, amelyek nem becsülik sem alul, sem felül a végfelhasználók és üzleti felhasználók számát (például abban az esetben, ha a felhasználók különböző platformokon vagy eszközökön keresztül érik el az alapvető platformszolgáltatásokat).
b)  A vállalkozás felel azért, hogy precíz és tömör magyarázatot nyújtson azokról a módszerekről, amelyek segítségével meghatározta a Bizottságnak benyújtott információkat, továbbá arról, hogy fennáll-e az alul- vagy felülbecslés kockázata az adott alapvető platformszolgáltatás végfelhasználóinak és üzleti felhasználóinak száma esetében, valamint arról, hogy milyen megoldásokat alkalmazott e kockázatok kezelése érdekében.
c)  Ha a Bizottságnak aggályai vannak az alapvető platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozás által közölt adatok pontosságával kapcsolatban, akkor a vállalkozásnak alternatív mérési módszeren alapuló adatokat kell benyújtania a Bizottság részére.
8.  A „végfelhasználók” és az „üzleti felhasználók” számának meghatározása céljából:
a)  Az alapvető platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak nem kell külön alapvető platformszolgáltatásként azonosítania a 2. cikk 2. pontja alapján azonos kategóriába tartozó alapvető platformszolgáltatásokat főként azon az alapon, hogy azokat különböző doménnevek – akár országkód szerinti legfelső szintű doménnevek (ccTLD), akár általános legfelső szintű doménnevek (gTLD) – felhasználásával nyújtja, vagy pusztán földrajzi attribútumok alapján.
b)  Az alapvető platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak külön alapvető platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat az alapvető platformszolgáltatásokat, amelyeket, annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak, a végfelhasználóik vagy az üzleti felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti felhasználók ugyanazok is lehetnek –, különböző célokra használnak.
c)  Az alapvető platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak külön alapvető platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat az alapvető platformszolgáltatásokat, amelyeket az érintett vállalkozás integrált formában kínál, de i. amelyek a 2. cikk 2. pontja alapján nem tartoznak az alapvető platformszolgáltatások azonos kategóriájába, vagy ii. amelyeket, annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak, a végfelhasználóik vagy az üzleti felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti felhasználók ugyanazok is lehetnek –, különböző célokra használnak.
e)  „Egyedi fogalommeghatározások”
9.  Egyedi fogalommeghatározások alapvető platformszolgáltatásonkénti bontásban: Az alábbi jegyzék minden egyes alapvető platformszolgáltatás esetében meghatározza a „végfelhasználók” és az „üzleti felhasználók” fogalmát.
Módosítás 229
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – táblázat (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Alapvető platformszolgáltatás

végfelhasználók

üzleti felhasználók

Online közvetítő szolgáltatások

Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik az adott hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online közvetítő szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, lekérdezéssel, rákattintással vagy görgetéssel, illetve az online közvetítő szolgáltatáson keresztül legalább havi egy ügyletet kötöttek.

Azon egyedi üzleti felhasználók száma, akik az év során legalább egy, az online közvetítő szolgáltatásban belistázott tétellel rendelkeztek, vagy az év során az online közvetítő szolgáltatás által lehetővé tett ügyletet kötöttek.

Online keresőprogramok

Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik havonta legalább egyszer kapcsolatba léptek az online keresőprogrammal, például úgy. hogy lekérdezést végeztek.

Az üzleti weboldalakkal (azaz kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldallal) rendelkező egyedi üzleti felhasználók száma, amelyeket az év során az online keresőprogram indexel vagy az online keresőprogram indexének része volt.

Online közösségi hálózati szolgáltatások

Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik havonta legalább egyszer kapcsolatba léptek az online közösségi hálózati szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, oldal megnyitásával, görgetéssel, kattintással, kedveléssel, lekérdezéssel, közzététellel vagy megjegyzés hozzáfűzésével.

Azoknak az egyedi üzleti felhasználóknak a száma, akik az online közösségi hálózati szolgáltatásban üzleti belistázással vagy üzleti fiókkal rendelkeznek, és az év során legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a szolgáltatással, például aktív bejelentkezés, oldal megnyitása, görgetés, kattintás, kedvelés, lekérdezés, közzététel, megjegyzés hozzáfűzése vagy az eszközeinek üzleti célra történő használata révén.

Videomegosztóplatform-szolgáltatások

Azon egyedi végfelhasználók száma, akik havonta legalább egyszer kapcsolatba léptek a videómegosztóplatform-szolgáltatással, például audiovizuális tartalmak egy szegmensének lejátszásával, lekérdezéssel vagy audiovizuális tartalom – különösen a felhasználók által előállított videók – feltöltésével.

Azon egyedi üzleti felhasználók száma, akik az év során legalább egy, a videómegosztóplatform-szolgáltatásra feltöltött vagy lejátszott audiovizuális tartalmat szolgáltattak.

Számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások

Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatáson keresztül legalább havonta egyszer bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban részt vettek.

Azon egyedi üzleti felhasználók száma, akik az év során legalább egyszer üzleti fiókot használtak, vagy a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatáson keresztül bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban bármilyen módon részt vettek a végfelhasználóval való közvetlen kommunikáció céljából.

Operációs rendszerek

Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a havonta legalább egyszer az operációs rendszerrel aktivált, frissített vagy használt eszközt használták.

Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy olyan szoftveralkalmazást vagy szoftverprogramot tettek közzé, frissítettek vagy kínáltak, amely az operációs rendszer programnyelvét vagy szoftverfejlesztési eszközét használta vagy bármilyen módon az operációs rendszeren futott.

Felhőszolgáltatások

Azon egyedi végfelhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltatótól származó felhőalapú számítástechnikai szolgáltatással bármilyen típusú díjazás ellenében – függetlenül attól, hogy ez a díjazás ugyanabban a hónapban történik-e – legalább havonta egyszer kapcsolatba léptek.

Azon egyedi üzleti felhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltató felhőinfrastruktúrájában tárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtottak az év során.

Hirdetési szolgáltatások

Hirdetési felületek saját értékesítése

Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer hirdetést jelenítettek meg.

Hirdetésközvetítés (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat)

Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek egy hónapban legalább egyszer a hirdetésközvetítő szolgáltatást életbe léptető hirdetést jelenítettek meg.

Hirdetési felületek saját értékesítése

Azon egyedi hirdetők száma, akik az év során legalább egy hirdetést megjelenítettek.

Hirdetésközvetítés (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat)

Azon egyedi üzleti felhasználók (ideértve a hirdetőket, a kiadókat és más közvetítőket) száma, akik az év során a hirdetésközvetítő szolgáltatáson keresztül interakcióba léptek vagy azt igénybe vették.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0332/2021).


Az Európai Unióban a nők és a férfiak közötti egyenlőség 2018–2020 közötti helyzete
PDF 214kWORD 72k
Az Európai Parlament 2021. december 15-i állásfoglalása az Európai Unióban a nők és férfiak közötti egyenlőség 2018–2020 közötti helyzetéről (2021/2020(INI))
P9_TA(2021)0500A9-0315/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6., 8., 10., 83., 153. és 157. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

–   tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód különböző vonatkozásairól 1975 óta elfogadott uniós irányelvekre, nevezetesen a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19-i 79/7/EGK tanácsi irányelvre(1), a valamely önálló vállalkozói tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági tevékenységet is, folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről szóló, 1986. december 11-i 86/613/EGK tanácsi irányelvre(2), a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvre(3), a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvre(4), a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5), a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvre(6), valamint az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomásáról szóló, 1949. évi ENSZ-egyezményre,

–   tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra, különösen az 5. célra, valamint annak konkrét célkitűzéseire és mutatóira,

–   tekintettel az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményére (isztambuli egyezmény),

–  tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995. szeptember 15-én elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, valamint a Peking +5, +10, +15 és +20 rendkívüli ENSZ-ülésszakokon ezt követően elfogadott záródokumentumokra,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-i ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról szóló 100. számú egyezményére,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról szóló 156. számú egyezményére,

–  tekintettel „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),

–  tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i bizottsági közleményre (COM(2020)0698),

–  tekintettel a „2021. évi jelentés a nemek közötti egyenlőségről az EU-ban” című, 2021. március 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0055),

–  tekintettel „Az EU gyermekjogi stratégiája (2020–2025)” című, 2021. március 24-i bizottsági közleményre (COM(2021)0142),

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatóságának Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztálya által 2020. szeptember 30-án közzétett, „A Covid19-válság és a válság utáni időszak nemi vonatkozású hatása” című tanulmányra,

–  tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2019. és 2020. évi mutatójára,

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégiáról szóló, 2015. június 9-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az „Egy uniós stratégia szükségessége a nemek közötti nyugdíjszakadék megszüntetése és megelőzése érdekében” című, 2017. június 14-i állásfoglalására(9),

–   tekintettel a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formáció szükségességéről szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Covid19 okozta válság és a válságot követő időszak nemi dimenziójáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(12),

–   tekintettel „A nők jogai előtt álló kihívásokról Európában: több mint 25 évvel a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform elfogadása után” című, 2021. február 11-i állásfoglalására(13),

–   tekintettel „A szexuális és reprodukciós egészség és jogok helyzetéről az EU-ban a nők egészségével összefüggésben” című, 2021. június 24-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A9-0315/2021),

A.  mivel a nők jogai emberi jogok, ennél fogva pedig egyetemesek és oszthatatlanok, miként azt az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzíti; mivel a nemek közötti egyenlőségért, valamint a nők jogainak előmozdításáért és védelméért folytatott küzdelem valóban közös felelősség, amely gyorsabb cselekvést és előrehaladást kíván meg az uniós intézményektől és tagállamoktól; mivel az Uniónak és a tagállamoknak törekedniük kell a társadalmi és biológiai nemen alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés leküzdésére, továbbá annak biztosítására, hogy a nők és férfiak összes lehetséges csoportjának tagjai egyenlő jogokkal rendelkezzenek és egyenlő bánásmódban részesüljenek, valamint hogy egyenlő hatalmi pozícióból és esélyekkel alakíthassák a társadalmat és saját életüket; mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete szerint az Uniónak még legalább 60 évre van szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa a nemek közötti teljes egyenlőséget; mivel az Unióban még nem valósult meg a nők és férfiak közötti egyenlőség, és az egyenlőség elérését célzó folyamat továbbra is lassú, stagnáló, sőt néhány régióban és országban kedvezőtlen fordulatot vett; mivel a nemek közötti egyenlőség mutatója az Unió esetében 2010 óta mindössze 4,1 ponttal, 2017 óta pedig 0,5 ponttal nőtt(15); mivel a tagállamok 2020-ban átlagosan 67,9 pontot értek el a 100 pontos skálán;

B.  mivel a nőknek ugyanolyan lehetőségekkel kell rendelkezniük a gazdasági függetlenség eléréséhez, mint a férfiaknak; mivel a nők foglalkoztatási rátái nőttek ugyan, a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség aggasztó realitásként továbbra is fennáll, és komoly kihívást jelent, azzal együtt, hogy a világjárvány munkaerőpiacra gyakorolt hatása markánsabban érvényesül a nők esetében(16); mivel a 27 tagú Unióban a munkaképes korú férfi népesség foglalkoztatási rátája 2019-ben 79% volt, amely 11,7 százalékponttal meghaladta a nőkét; mivel a munkaerőpiaci részvétel adatai szerint az Unióban a férfiaknak 8%-a, a nőknek pedig 31%-a dolgozik részmunkaidőben, ami tartósan fennálló egyenlőtlenségeket jelez; mivel a teljes munkaidős egyenérték alapján számított foglalkoztatási rátát tekintve 2010 óta nyolc tagállamban nőtt a nemek közötti különbség; mivel a munkaerőpiacon fennálló, nemek szerinti ágazati és foglalkozási szegregáció leküzdése terén mind ez ideig alig történt előrelépés; mivel a foglalkoztatási különbség kifejezetten markáns a szegény társadalmi-gazdasági helyzetű nők esetében, így például az egyedülálló anyák, az ápolási-gondozási feladatokat ellátó nők, a fogyatékossággal élő nők, a migráns és menekült nők, a különféle faji és etnikai háttérrel rendelkező, valamint a vallási kisebbségekhez tartozó nők, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők, az LMBTIQ+-közösséghez tartozó nők, továbbá a fiatal és idős nők esetében;

C.  mivel az Unióban a nők órabére átlagosan 14%-kal alacsonyabb a férfiakénál, és mivel a nemek közötti bérszakadék tagállamtól függően 3,3% és 21,7% között mozog; mivel a férfiak és nők egyenlő díjazásának elve 1957 óta részét képezi ugyan az uniós vívmányoknak, és arról jelentős számú nemzeti jogszabály is rendelkezik, továbbá az e különbségek csökkentését célzó törekvés keretében megtett lépések és felhasznált erőforrások ellenére, rendkívül lassú az előrehaladás, és számos tagállamban a béregyenlőtlenség még tovább is növekedett; mivel ápolási-gondozási kötelezettségeik miatt jóval több nő (8,9 millió fő) dolgozik részmunkaidőben, mint férfi (560 000 fő); mivel a tartós ápolás-gondozás iránti igények növekedése és az ápolási-gondozási szolgáltatások hiánya tovább súlyosbítja – mind a családokon belül, mind a foglalkoztatás terén – a nemek közötti egyenlőtlenségeket; mivel az Eurostat-adatok tanúsága szerint a munkanélküliségi ráta a nők körében a 2020 áprilisában mért 6,9%-ról augusztusra 7,9%-ra emelkedett, míg a férfiak munkanélküliségi rátája ugyanezen időszak alatt 6,5%-ról 7,1%-ra nőtt;

D.  mivel a nők interszekcionális egyenlőtlenségekkel és diszkriminációval szembesülnek, többek között faji, etnikai vagy társadalmi származásuk, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk és önkifejezésük, vallásuk vagy meggyőződésük, tartózkodási jogállásuk, fogyatékosságuk miatt, és mivel törekedni kell arra, hogy a megkülönböztetés valamennyi formájával szemben fellépjünk annak érdekében, hogy minden nő számára megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség; mivel az uniós szakpolitikák eddig nem alkalmaztak interszekcionális megközelítést, és kizárólag a megkülönböztetés egyéni dimenziójára összpontosítottak, amely csekély jelentőséget tulajdonít a diszkrimináció intézményi, strukturális és történelmi vonatkozásainak; mivel az interszekcionális elemzés alkalmazása nemcsak a strukturális akadályok megértését teszi lehetővé, hanem tényekkel szolgál a referenciaértékek meghatározásához, valamint a rendszerszintű megkülönböztetéssel, kirekesztéssel és társadalmi egyenlőtlenségekkel szembeni stratégiai és hatékony szakpolitikák felé vezető út kijelöléséhez;

E.  mivel a Bizottságnak a nemek közötti egyenlőség unióbeli helyzetéről szóló 2021. évi jelentése megállapítja, hogy a Covid19-világjárvány komoly hatást gyakorolt a nők életére, és szinte minden szempontból tovább erősítette a nemek között tapasztalható egyenlőtlenségeket; mivel a világjárvány leküzdésére irányuló erőfeszítésekben részt vevő, a szociális és egészségügyi ágazatban a „frontvonalon” dolgozók – például az ápolók, orvosok és a takarító személyzet – mintegy 70%-a nő; mivel a világjárvány nőkre gyakorolt hatása szerteágazó, a nemi alapú és kapcsolati erőszak, illetve zaklatás fokozódásától a nem fizetett ápolási-gondozási és háztartási munkák jelentette teher növekedéséig terjed, és mivel továbbra is a nők látják el a háztartási és családi feladatok többségét, ami még inkább igaz akkor, amikor távmunkában vagy részmunkaidőben dolgoznak, illetve munkanélkülivé válnak; mivel a nők, kiváltképpen az egészségügyben, az ápolási-gondozási területeken és az egyéb, jellemzően nőket foglalkoztató és bizonytalan ágazatokban dolgozók emellett gazdasági hátrányokkal küzdenek a munkaerőpiacon, valamint a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférés szűkülésével szembesülnek; mivel a világjárvány gazdasági hatása visszavetheti a haladást, amelyet a nők gazdasági függetlensége kapcsán sok küzdelem árán sikerült az elmúlt évtizedben elérni; mivel a nők foglalkoztatása erőteljesebb visszaesést mutatott a világjárvány alatt, mint a 2008-as recesszió során(17), ami jelentős következményekkel jár a nők és családjaik, valamint a tágabb értelemben vett gazdaság szempontjából, így többek között a lehetőségek, a szabadságjogok, a jogok beszűkülését és a jóllét csökkenését vonja maga után; mivel a nemek közötti szakadékról szóló 2021. évi globális jelentés szerint a világjárvány következtében 99,5 év helyett immár 135,6 év – azaz egy generációnyi idővel hosszabb idő – szükséges ahhoz, hogy fel lehessen számolni a nemek közötti szakadékot(18);

F.  mivel a nemek közötti egyenlőség sporton belüli helyzete az elmúlt évtizedben példátlan figyelmet kapott, de nem minden esetben a legnemesebb okok és célok miatt, kiváltképpen ami a nők jogainak gyakorlati érvényesülését illeti;

G.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének meghatározása szerint a nőkkel szembeni nemi alapú erőszak olyan erőszak, amely női mivoltuk miatt irányul a nők ellen vagy aránytalan mértékben érint nőket; mivel a nőkkel szembeni erőszak minden formája (a fizikai, szexuális, lelki, gazdasági vagy a kibertérben elkövetett erőszak) a nők emberi jogainak megsértését, a nőkkel szembeni megkülönböztetés szélsőséges formáját, valamint a nemek közötti egyenlőség megvalósulását nehezítő egyik legnagyobb akadályt jelenti; mivel a nemi alapú erőszak, amely a hatalom nemek közötti egyenlőtlen megosztásából, a patriarchális struktúrákból és a nemi sztereotípiákból fakad és így a férfiak nők feletti uralmát és a nők megkülönböztetését eredményezi, különböző módokon és intenzitással nyilvánulhat meg, valamint különböző formákat ölthet; mivel a nemi erőszaktól mentes társadalmat a nemek közötti egyenlőség egyik örök érvényű előfeltételeként kell elismerni;

H.  mivel Európában a nők 31%-a szenvedett már el fizikai bántalmazást és/vagy szexuális erőszakot, és mivel számtalan nő élt már át szexuális támadást és zaklatást partnere részéről, valamint a közéletben(19); mivel számos tagállamból érkeznek olyan jelentések és számadatok, amelyek szerint a Covid19-világjárvány alatt aggasztó mértékben fokozódott a nemi alapú erőszak; mivel az Egészségügyi Világszervezet szerint egyes tagállamok arról számoltak be, hogy a világjárvány alatt 60%-kal nőtt a partnerkapcsolati erőszakot elszenvedett nők segélyhívásainak a száma(20); mivel az Europol jelentése szerint az Unióban drámai mértékben megnőtt a gyermekek ellen elkövetett online szexuális bántalmazások száma(21); mivel a kijárási korlátozások társadalmi, gazdasági és demokratikus életre gyakorolt hatásai és mentális vonatkozásai aránytalanul súlyosan érintették a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket és nőket, különösen ami az erőszaknak való kitettséget, a megnövekedett gazdasági függőséget, valamint a munkahelyeken és az ápolási-gondozási feladatok ellátásának megosztásában tetten érhető egyenlőtlenségeket illeti; mivel a kijárási korlátozások emellett azt is megnehezítették, hogy a partnerkapcsolati erőszak áldozatai segítséget kérjenek, tekintettel arra, hogy gyakran a bántalmazóikkal összezárva élték át a korlátozásokat, és csak korlátozottan fértek hozzá a támogató szolgáltatásokhoz; mivel az elégtelen vagy nem megfelelő támogató struktúrák és erőforrások súlyosbították a kialakult „árnyékpandémiát”;

I.  mivel Európa-szerte megjelentek aggasztó, a nők jogait támadó, az elért eredmények és haladás ellen tiltakozó, és ezzel a demokratikus értékeket aláásó genderellenes és feministaellenes mozgalmak; mivel komoly aggodalomra ad okot a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikák gyengítése és a nők jogai tekintetében tapasztalható visszaesés;

J.  mivel az emberkereskedelem erősen nemspecifikus jelenség: az Unióban nyilvántartásba vett áldozatok közel háromnegyede a nők és lányok közül kerül ki, akik túlnyomórészt szexuális kizsákmányolás céljából kerültek emberkereskedők hálójába; mivel az emberkereskedelem, amely emberi jogi jogsértésnek minősül, egyre nagyobb teret hódít a szervezett bűnözésen belül; mivel az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek 78%-a lány, és a felnőtt korú áldozatok 68%-a nő;

K.  mivel a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz, így többek között a szexuális és párkapcsolati neveléshez, a családtervezéshez, a fogamzásgátló módszerekhez, valamint a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőség eléréséhez és a nemi alapú erőszak felszámolásához; mivel a lányok és nők önrendelkezése és képessége arra, hogy testükről és életükről szabadon és függetlenül dönthessenek, előfeltétele gazdasági függetlenségüknek, következésképpen pedig a nemek közötti egyenlőség megteremtésének és a nemi alapú erőszak felszámolásának; mivel elfogadhatatlan, hogy jelenleg több tagállam korlátozni próbálja a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést olyan erősen korlátozó jogszabályok révén, amelyek nemi alapú megkülönböztetéshez vezetnek és negatív következményekkel járnak a nők egészségére nézve;

L.  mivel az Unióban a nőket – közülük is leginkább a strukturális tényezők, nemi normák és sztereotípiák miatt a megkülönböztetés interszekcionális formáival szembesülő nőket – aránytalanul súlyosabban érinti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, mint a férfiakat; mivel 2017 óta a nemek között fennálló kereseti különbségek 17 tagállamban, a nemek közötti jövedelmi különbségek pedig 19 tagállamban nőttek, ami összességében a nemek közötti kereseti és jövedelmi uniós szakadék mélyüléséhez vezetett(22); mivel 2019-ben az Unióban az egyszülős háztartások 40,3%-a volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának(23); mivel a nőket nagyobb mértékben fenyegeti a szegénység és a bizonytalan foglalkoztatás kockázata, és a kockázatnak kitett nők gyakran rosszul fizetett állásokban, a szegénységi küszöb átlépéséhez nem elégséges bérekért és bizonytalan munkafeltételek között dolgoznak;

M.  mivel a Szerződésekben rögzítetteknek megfelelően fontos garantálni az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazáshoz való jogot;

N.  mivel a nemek közötti bérszakadék az Unióban átlagban eléri a 14,1%-ot, tagállamonkénti eltérésekkel; mivel e nemek közötti bérkülönbség számos következménnyel jár, nem utolsósorban a nyugdíjjogosultságokra is hatást gyakorol, a nők férfiakkal szembeni nyugdíjhátránya e tekintetben ugyanis 29,5%-os(24), ami a nyugdíjak terén olyan egyenlőtlenséghez vezet a nemek között, amelynek következtében az idősebb nők jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának; mivel ez azon kumulatív időszakoknak tudható be, amelyek alatt a nők – ápolási-gondozási feladatok ellátása és/vagy részmunkaidős munkavégzés miatt – felfüggesztették szakmai pályafutásukat és kiléptek a munkaerőpiacról, és ennek következményeként hátrányt szenvedtek a pénzügyi forrásokhoz, például a juttatásokhoz és nyugdíjkifizetésekhez való hozzáférés terén is; mivel az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazáshoz való jog érvényesülése nem mindig biztosított, és ez továbbra is a bérdiszkrimináció elleni küzdelem egyik legkomolyabb megoldandó problémáját jelenti(25); mivel a szülői szabadság nemek közötti egyenlőséget biztosító megosztása lényeges a nemek közötti bérszakadék kezeléséhez; mivel annak ellenére, hogy a túlnyomórészt nőket foglalkoztató ágazatokban, így például az ápolásban-gondozásban, a takarítási ágazatban, a kiskereskedelemben és az oktatás területén végzett munka alapvető fontosságú és komoly társadalmi-gazdasági értéket képvisel, gyakran kisebb megbecsülésnek örvend és rosszabbul fizetett, mint a férfiak uralta ágazatokban végzett munka; mivel e tény rávilágít arra, hogy mielőbb újra kell értékelni a jellemzően nőket foglalkoztató ágazatokban fizetett bérek megfelelőségét;

O.  mivel az Unióban a fogyatékossággal élő nők 20,6%-a dolgozik teljes munkaidőben, míg a fogyatékossággal élő férfiak esetében ez az arány 28,5%-os; mivel a számadatok arról tanúskodnak, hogy az Unióban átlagosan a fogyatékossággal élő nők 29,5%-át fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélye, szemben a fogyatékossággal élő férfiak 27,5%-os arányával;

P.  mivel a nemi sztereotípiák még mindig befolyásolják az otthoni, az oktatáson belüli, a munkahelyi és a társadalmon belüli munkamegosztást; mivel a nem fizetett ápolási-gondozási és háztartási munka, amelyet többnyire nők végeznek, és amelyben alapvető fontosságú szerepet töltenek be, aránytalan terhet ró a nőkre; mivel a Covid19-világjárvány rávilágított az ápolást-gondozást nyújtó intézmények, valamint az – elsősorban nőket foglalkoztató – ágazat egészének megdöbbentő állapotára; mivel az Unión belüli ellátást tekintve az ápolási-gondozási feladatok 80%-át házi gondozók látják el, akiknek 75%-a nő(26); mivel a Covid19-járvány előtt az Unióban a nők a férfiaknál hetente átlagosan 13 órával több időt töltöttek nem fizetett ápolási-gondozási és háztartási munkával; mivel a tagállamokban az ápolási-gondozási feladatok egyenlőtlen megosztását tovább erősíti, hogy az ápolási-gondozási létesítmények – köztük a gyermekeket és időseket ellátó ápolási-gondozási közintézmények – csak korlátozottan vagy egyáltalán nem vehetők igénybe, ami a munkaerőpiacról való időszakos távolmaradáshoz, valamint a bérek és nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet; mivel a gyermekekről vagy ápolásra-gondozásra szorulókról való gondoskodás miatt 2019-ben a 20 és 64 év közötti korcsoporton belül 7,7 millió nő maradt távol az uniós munkaerőpiactól, míg ez a szám a férfiak esetében 450 000 fő volt; mivel az egyetemes szolgáltatásokba, így többek között az ápolási-gondozási szolgáltatásokba történő beruházás enyhítheti a nőkre aránytalanul nehezedő ápolási és gondozási feladatokat, és javíthatja a szabad munkaerőpiaci részvételük lehetőségeit; mivel nemre való tekintet nélkül mindenkit megillet a munkavállaláshoz, valamint a szakmai és magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez való jog;

Q.  mivel a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére irányuló intézkedések fontos szerepet játszanak az ápolási-gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlő megosztásának biztosításában, valamint a jövedelmi és foglalkoztatási különbségek kezelésében; mivel a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése a magas színvonalú és megfizethető ápolási-gondozási ellátás rendelkezésre állásától és hozzáférhetőségétől függ; mivel biztosítani kell, valamint fenn kell tartani valamennyi, az anyasági ellátás keretében nyújtott juttatást, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv(27) tagállamok általi maradéktalan végrehajtásával; mivel a gondozás és szoptatás védelméhez és további térnyeréséhez szakpolitikákra van szükség, amelyek azonban nem avatkozhatnak be a nők döntéseibe;

R.  mivel a Bizottság 2020. március 5-én elfogadta a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiáját, amely körvonalazta a nemek közötti egyenlőség unióbeli megerősítéséhez vezető lépések ambiciózus keretét; mivel a szakpolitikáknak nagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a nemek közötti egyenlőség előmozdításához; mivel a nőket aránytalanul jobban sújtja az egyre magasabb szintű munkanélküliség, a növekvő bizonytalanság, az alacsony bérezés, valamint a költségvetési megszorítás, többek között a közszolgáltatások, kiváltképpen pedig az egészségügy és az oktatás területén; mivel a Parlament felhívta a Bizottságot, hogy határozzon meg időkereteket tartalmazó konkrét ütemtervet, célokat, éves felülvizsgálati és nyomon követési mechanizmust, világos és az eredmények mérésére alkalmas mutatókat, valamint kiegészítő célzott intézkedéseket; mivel szakpolitikáin, programjain és a tagállamokkal fenntartott kapcsolatain – többek között a nemzeti helyreállítási alapok kapcsán kialakított szoros együttműködésen – keresztül az Uniónak körültekintően értékelnie kell a tagállamokat azt biztosítandó, hogy azok megfelelően figyelembe vegyék a Covid19-világjárvány nemi dimenzióját;

S.  mivel a női képviselők aránya az uniós nemzeti parlamentek mindkét kamarájában a 2010-es 24%-ról 2020-ra 32%-ra nőtt; mivel a nemzeti kormányok miniszterei körében javult a nemek közötti egyensúly: a 2010-ben mért 26%-ról 2020-ra 32%-ra emelkedett; mivel azonban jelentős különbségek érhetők tetten az egyes tagállamok között, és mindössze hét tagállam érte el a nemek paritását vagy a nemek közötti egyensúlyt a kormányon belül; mivel a változás üteme regionális és helyi szinten továbbra is rendkívül lassú, és 2019-ben mindössze a tisztségek 29%-át töltötték be nők, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában pedig a regionális közgyűlésekben a 80%-ot is meghaladta a férfi közgyűlési tagok aránya;

T.  mivel az egyenlő értéket képviselő egyenlő munkáért járó egyenlő díjazáshoz való jog sok esetben nem szavatolt, még akkor sem, ha azt jogszabály rögzíti; mivel az ilyen jellegű megkülönböztetés kiváltó okaira megoldással kell szolgálni, akár a munkavállalói jogok védelme és megerősítése, akár a vállalkozások fokozottabb – mindenekelőtt a nemzeti munkaügyi felügyelőségek által végzett – ellenőrzése révén; mivel a kollektív tárgyalás alapvető fontosságú a nemek közötti egyenlőtlenségek korrigálásához és leküzdéséhez;

U.  mivel a nemek közötti egyenlőség szorosan összefügg a zöld és digitális átállással, és mivel a fenntartható fejlődés, valamint a zöld és digitális átállás hatékony irányítása megköveteli a nők bevonását a döntéshozatali folyamatokba annak érdekében, hogy egy olyan méltányos és igazságos átállást lehessen megvalósítani, amelynek senki nem látja hátrányát; mivel a nemi és interszekcionális dimenziónak meg kell jelennie minden éghajlat-politikai intézkedésben és digitalizációra vonatkozó szakpolitikában;

V.  mivel a férfiak részvétele és az apaság családokra gyakorolt hatásai azt mutatják, hogy a gondozási feladatokat ellátó férfiak fontos szerepet játszanak a gyermekek optimális fejlődése szempontjából, szerepvállalásuk pedig javíthatja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, valamint segíthet orvosolni a párkapcsolatokon belül tetten érhető nemek közötti egyenlőtlenségeket; mivel a férfiak szerepvállalása segíthet megelőzni a családon belüli erőszakot, és hozzájárulhat a méltányosabb társadalmak kialakításához;

W.  mivel a nemi sztereotípiák rögzülése, valamint a férfi- és fiúszerepekkel szembeni elvárások miatt a férfiak és a fiúk vonakodhatnak kimutatni a pozitív érzelmeket, és olyan negatív érzelmeket internalizálhatnak, mint a szomorúság és a szorongás, ami azt eredményezheti, hogy a férfiak és a fiúk – a nőkhöz képest – agresszívebben és indulatosabban viselkednek; mivel ez növelheti annak valószínűségét, hogy a férfiak és fiúk erőszakos cselekményeket, például nemi alapú erőszakot kövessenek el;

X.  mivel a nemek között egyensúlyhiány tartós jelenség a központi bankokban, amelyek a társadalmi, politikai és gazdasági környezetet formáló gazdasági döntéshozatal sarokkövei; mivel jelenleg minden egyes tagállam központi bankja élén férfi vezető áll, és mivel az elmúlt évben az Unióban működő nemzeti központi bankok kulcsfontosságú döntéshozó testületeiben a tisztségek mindössze negyedét (24,6%-át) töltötték be nők;

Y.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete arra a következtetésre jutott, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése terén 2012 óta romlott a tagállamok teljesítménye; mivel annak ellenére, hogy a kormányok némileg ambiciózusabb kötelezettségvállalásokat tettek a nemi dimenzió közigazgatáson belüli érvényesítésére, immár szűkebb körben állnak rendelkezésre a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló struktúrák, és visszaszorult a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését szolgáló eszközök használata;

A nemek közötti egyenlőségen alapuló gazdaság

1.  hangsúlyozza, hogy a munkavállaláshoz való jognak, valamint az egyenlő díjazás és egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a női egyenjogúságnak, a nők gazdasági függetlenségének és szakmai kiteljesedésének; kiemeli, hogy az esélyegyenlőség és a nők nagyobb arányú munkaerőpiaci részvétele növeli az európai gazdasági jólétet; úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni küzdelemnek központi tényezőként érvényre kell jutnia a munkahelyeken; emlékeztet arra, hogy a nők felülreprezentáltak az alacsony és minimálbért kereső munkavállalók, a részmunkaidőben és bizonytalan munkafeltételek között dolgozók körében; elismeri, hogy a nőknek és férfiaknak ugyanolyan joguk van a méltányos díjazáshoz, amelynek jóvoltából maguk és családjuk számára tisztességes megélhetést biztosíthatnak; kitart ezért amellett, hogy további eredményeket kell elérni a bizonytalan foglalkoztatás felszámolására irányuló küzdelem terén, hogy ily módon minden munkavállaló méltányos, önmaga és családja számára is tisztességes megélhetést biztosító kellő díjazásban részesüljön a jogszabályban rögzített minimálbér-megállapítási mechanizmusok vagy a kollektív szerződések révén, összhangban azzal az elvvel, amely szerint a munkahelyi jogok elismerése és megerősítése mellett minden állandó álláshelynek tényleges munkaviszonyt kell megtestesítenie; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében mozdítsák elő a bizonytalan munka és a nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatás felszámolását célzó szakpolitikákat; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködve számolják fel a nők és férfiak között tetten érhető egyenlőtlenségeket olyan szakpolitikák révén, amelyekkel növelhető a munka, a bérek és a munkafeltételek képviselte érték, valamint javíthatók a munkavállalók és családjaik életkörülményei;

2.  rámutat arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a nemzetközi és európai versenyeken a nemzetüket képviselő hivatásos és nem hivatásos élsportolók helyzetére és jogaira, mégpedig mind sportolói pályafutásuk alatt, mind pedig visszavonulásuk után; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák a gyermekek és a fiatalok teljes körű jogát a sportban való részvételre, és tegyenek lépéseket a sportolási lehetőségek tekintetében tapasztalható, egyre mélyülő társadalmi szakadék felszámolása érdekében;

3.  aggodalmát fejezi ki a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2020. és 2021. évi mutató eredményei miatt; hangsúlyozza, hogy 2018-ban a tagállamok több mint harmada 60 pontnál alacsonyabb eredményt ért el(28); sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy lassú ütemben halad az egyenlőség megvalósítása, és hogy azt nem minden tagállam kezeli döntéshozatali prioritásként; sajnálattal állapítja meg, hogy Szlovéniában visszalépés történt a nemek közötti egyenlőség terén, a pontszám 2019-ben 0,1-del csökkent; felhívja a tagállamokat, hogy gyakorlati intézkedésekkel szavatolják, hogy a nők egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a munkaerőpiachoz, a foglalkoztatáshoz és az azonos munkafeltételekhez, többek között az egyenlő jogokat és egyenlő béreket biztosító munkához, valamint a méltányos díjazáshoz, különösen a jellemzően nőket foglalkoztató ágazatokban; elismeri a szerepet, amelyet a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nők összes lehetséges csoportját érő bérdiszkrimináció kezelése terén a szociális partnerek és a kollektív tárgyalások betöltenek az egyenlőtlenségek ellensúlyozásában és leküzdésében, és felszólít az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének de jure és de facto tiszteletben tartására;

4.   üdvözli a Bizottságnak a bérek átláthatóságára vonatkozó kötelező erejű intézkedésekre irányuló javaslatát, amely fontos kezdeményezés az egyenlő és egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásért folytatott küzdelemben, valamint ezen elv alkalmazásához, de hangsúlyozza, hogy az átlátható bérezés önmagában nem fog megoldással szolgálni a nemek közötti, mélyen gyökerező mögöttes egyenlőtlenségekre; felhívja a tagállamokat, hogy határozzanak meg egyértelmű célokat a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék kezeléséhez; hangsúlyozza, hogy az interszekcionális szempontokat, valamint a nők meghatározott csoportjaihoz tartozók által megélt megkülönböztetés különböző realitásait és tapasztalatait be kell építeni e cselekvési tervbe;

5.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy tagállamok szigorú intézkedéseket – többek között szankciókat – alkalmazzanak azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek nem tartják be a nemi alapú megkülönböztetést és a nemi elfogultságot tiltó munkaügyi jogszabályokat; kiemeli, hogy amennyiben olyan vállalatoknak nyújtanak uniós forrásokat, amelyek nem szavatolják a munkavállalói jogokat, különösképpen pedig – jogsértő módon – megkülönböztetést alkalmaznak a nőkkel szemben, biztosítani kell a feltételhez kötöttség érvényesítését; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gondoskodjanak arról, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret minden költségvetési előirányzata tiszteletben tartsa a férfiak és nők közötti egyenlőség elvét, valamint előmozdítsa a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést minden európai uniós politikában; szorgalmazza a nemek közötti egyenlőség mutatójának beépítését a szociális eredménytáblába, valamint hogy az országspecifikus kihívások megfelelőbb kezelése érdekében bocsássanak rendelkezésre nemekre lebontott adatokat a meglévő mutatókról; szorgalmazza, hogy valamennyi uniós programon és strukturális alapon keresztül támogassák a nők gazdasági függetlenségét célzó intézkedéseket, így például az Európai Szociális Alap stratégiai végrehajtásával, amely alapot fel kell használni a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, a nők munkaerőpiachoz való hozzáférésének és munkaerőpiaci reintegrációjának javítására, valamint a nőket sújtó munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztődés, illetve a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemre; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap felhasználásával tegyen javaslatot proaktív intézkedésekre a vidéki területeken élő nők foglalkoztatásának támogatása érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy fontos – nemre való tekintet nélkül – mindenki számára biztosítani a munkavállaláshoz, valamint a szakmai és magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez való jogot; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy erősítsék meg az anyasággal és apasággal kapcsolatos jogosultságokat azzal, hogy – az Egészségügyi Világszervezet ajánlását figyelembe véve – lépéseket tesznek az egyenlőséget tiszteletben tartó és teljes fizetéssel járó szabadság időszakai tekintetében azzal a céllal, hogy a férfiak egyenlő mértékben részt vegyenek a nem fizetett munkák, többek között az ápolási-gondozási feladatok elvégzésében; szorgalmazza, hogy szavatolják a rugalmas munkafeltételekhez való jog szülési, apasági és szülői szabadság utáni, gyakorlati érvényesülését, hogy ily módon az ápolási-gondozási feladatokból mindkét szülő egyenlő mértékben kivehesse részét, illetve egyensúlyt teremthessen a munkavégzés és az ápolási-gondozási feladatok ellátása között; szorgalmazza, hogy ezeket az intézkedéseket a korszerű, magas színvonalú és helyi infrastruktúrába irányuló beruházásokkal, valamint a szolgáltatások és a gondozók finanszírozásával támogassák az egyetemes – többek között közszolgáltatások keretében igénybe vehető – kisgyermekkori nevelés és gondozás biztosítása érdekében;

7.  megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány drasztikus hatást gyakorolt a nők, különösen a dolgozó nők életére; megjegyzi, hogy a terhek aránytalanul nagy részét a távmunkában dolgozó nők viselték, akiknek az élete még nehezebbé vált azzal, hogy munkájukat össze kellett egyeztetniük a gyermekneveléssel és a házimunkával; rámutat arra, hogy sok nő szembesült azzal, hogy a megnövekedett kiadásokat alacsonyabb fizetésből kell finanszíroznia;

8.  hangsúlyozza, hogy növelni kell a nők foglalkoztatási rátáját az Unióban; felszólít a munkahelyteremtést és a bérnövelést, a munkanélküliség elleni hatékony küzdelmet, valamint a minden nő számára elérhető teljes munkaidős foglalkoztatás előmozdítását célzó intézkedések bevezetésére; felszólít a meglévő nemzeti rendszerek alkalmazásának ösztönzésére, különös hangsúlyt helyezve a szociális párbeszédre, a kollektív alkukra és azok kötelező erejére, a foglalkoztatás fellendítésére, valamint a munkahelyi bizonytalanság elleni küzdelemre; megjegyzi, hogy a férfiak és a nők más-más kockázatoknak vannak kitéve munkahelyeiken, és ezért hangsúlyozza, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő megközelítést kell alkalmazni, mégpedig a megfelelő munkafeltételek biztosítása és a munkaidő oly módon történő kialakítása révén, amely mind a férfiak, mind a nők számára egyenlő módon szavatolja a napi és heti pihenőidő, a szünetek és a szabadságok igénybevételének lehetőségét; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy ösztönözzék a munkaadókat családbarát intézkedések elfogadására, így például biztosítsanak lehetőséget a férfiak és nők munkaidejének csökkentésére a gyermekek gondozásának és nevelésének garantálásához;

9.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi gazdasági ágazatban alkalmazzák hatékonyabban a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elvét; e célból szorgalmazza, hogy a szociális partnerekkel együttműködve és autonómiájuk, valamint a kollektív szerződések és a nemzeti munkaerőpiaci hagyományok és modellek tiszteletben tartásával hozzanak létre nemsemleges munkaértékelési eszközöket és osztályozási kritériumokat, amelyek hozzájárulhatnak a túlnyomóan nőket foglalkoztató ágazatokban a munkavégzés megfelelőbb értékeléséhez, ebből adódóan pedig a méltányosabb javadalmazáshoz;

10.  felhívja az Uniót, hogy terjesszen elő szakpolitikai csomagokat, programokat, finanszírozási megoldásokat és ajánlásokat, amelyek lendületet adnak a gondoskodó gazdaságra való áttéréshez azzal a céllal, hogy olyan társadalmak jöjjenek létre, ahol az élet és a lakosság egészégének jóléte elsőbbséget élvez , és ahol a fizetett és nem fizetett ápolási-gondozási munka képviselte érték központi helyet foglal el gazdaságainkban, az ápolási-gondozási feladatokat ellátókra gyakorolt társadalmi hatások pedig nem maradnak válaszok nélkül;

11.  szorgalmazza, hogy fogadjanak el intézkedéseket, amelyek fiskális, gazdasági és pénzügyi intézkedések népszerűsítése révén az Unióban mind a férfiak, mind a nők esetében ösztönzik a vállalkozói készséget, ezáltal biztosítva, hogy e fontos kezdeményezéssel új munkahelyeket lehessen teremteni, valamint csökkenteni lehessen a vállalkozókra nehezedő pénzügyi terheket;

12.  hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú megszüntetni az adózás területén fennálló nemi alapú torzulásokat és egyenlőtlenségeket, és hogy ehhez az adórendszereknek, többek között a személyijövedelemadó-rendszereknek is hozzá kell járulniuk; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a fiskális politikák – az adópolitikát is ideértve – hozzájáruljanak a társadalmi-gazdasági és a nemek közötti egyenlőtlenségek valamennyi vonatkozásának kezeléséhez és felszámolásához;

13.  felhívja a figyelmet arra, hogy a Covid19 rávilágított a (kutatói, építész és egyéb szakmákban dolgozó) női értelmiségiek bizonytalan helyzetére, akik az állandó munkaviszony hiánya miatt különösen érintettek; hangsúlyozza, hogy a járvány megfékezésére irányuló tagállami intézkedések következményeinek enyhítése érdekében rendkívüli intézkedésekre van szükség, egyúttal pedig kiemeli az egyenlőség munkahelyi, illetve hétköznapi életben való érvényesülését szem előtt tartó, valamint a nők jogait érvényre juttató strukturális intézkedések fontosságát;

14.  hangsúlyozza a szociális ágazatban dolgozó nők szerepét; elismeri, hogy a világjárvány következtében tovább nőtt a munkaterhük, valamint hogy az alacsony bérek, a kizsákmányolás fokozódása (különösen a migráns nők esetében) és az elvégzendő feladatok ellátáshoz szükséges képzettség és képesítés nélküli személyek felvétele tovább nehezíti munka- és életkörülményeiket; hangsúlyozza a munkafeltételek javításának és a bérek növelésének, a munkaidő betartásának és a – munkafeltételek tiszteletben tartásának biztosítékaként szolgáló – kollektív alku alkalmazásának fontosságát;

A nemi alapú erőszak felszámolása

15.  felhívja a figyelmet a nőkkel szembeni egyenlőtlen munkahelyi bánásmód és zaklatás eseteire, és hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a nőket érintő kizsákmányolás, egyenlőtlenségek, megkülönböztetés és erőszak ellen, megjegyezve, hogy a munkahelyi zaklatás miatt a nők kiszorulnak az általuk választott szakmai pályáról és ágazatokból, és az ilyenfajta zaklatás komoly támadás mentális és fizikai egészségük ellen; megállapítja, hogy a nők sokkal nagyobb valószínűséggel válnak szexuális zaklatás áldozatává, mint a férfiak; felhívja a tagállamokat és az Uniót, hogy erősítsék meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 190. számú egyezményét annak érdekében, hogy megfeleljenek a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolása érdekében alkalmazandó globális normáknak, valamint a háztartási alkalmazottakról szóló 189. számú egyezményt, amelyet csak nyolc ország erősített meg, és amelynek célja a háztartási munka jogi elismerése, a jogok kiterjesztése valamennyi női háztartási alkalmazottra, különösen az informális gazdaságban dolgozókra, valamint a jogsértések és visszaélések megelőzése; sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy dolgozzanak ki „Me Too” jogszabályt a munkahelyi szexuális zaklatás elleni küzdelem érdekében; felhívja a tagállamokat, a munkáltatókat és az egyesületeket, hogy gondoskodjanak a mérgező légkört okozó nemi alapú megkülönböztetés, szexuális zaklatás és nemi alapú erőszak megelőzését szolgáló megfelelő eljárásokról, és ragaszkodik hozzá, hogy védjék meg a munkahelyen vagy szervezeteikben elkövetett nemi alapú erőszak áldozatait, és biztosítsák az ilyen esetekkel kapcsolatos számonkérést;

16.  elítéli a nők és lányok összes lehetséges csoportjával szembeni erőszak minden formáját; határozottan megerősíti, hogy elkötelezett a nemi alapú erőszak elleni fellépés mellett; felhívja az Uniót és a tagállamokat, köztük Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát, hogy erősítsék meg és/vagy megfelelően hajtsák végre az isztambuli egyezményt, amely többek között a társadalmunkban betöltött nemi szerepekkel – például a „hagyományos családi értékekkel” – kapcsolatos félreértésekre hívja fel a figyelmet, és a nőkkel kapcsolatos elnyomó nézetek leküzdésére törekszik; emlékeztet arra, hogy az egyezményt minimális normának kell tekinteni, és határozottan megerősíti a nemi alapú erőszak valamennyi formájára kiterjedő, átfogó jogszabály kidolgozására irányuló korábbi felhívását, amely a legjobb módja lenne az efféle erőszak megszüntetésének;

17.  megjegyzi, hogy a nők és férfiak közötti erőszak minden válságos helyzetben növekszik, legyen szó gazdasági válságról, konfliktusról vagy járványról; megjegyzi, hogy a Covid19 miatti, a mozgás korlátozásával és társadalmi elszigetelődéssel járó kijárási korlátozások egyenlőtlenségeket, valamint gazdasági és társadalmi nyomást eredményeztek, ami a nők elleni erőszak fokozódásához vezetett; kiemeli, hogy sok nő kényszerült az őt bántalmazóval együtt otthon maradni; megjegyzi, hogy a kapcsolati erőszak az első kijárási korlátozások idején egyes tagállamokban akár 30%-kal is nőtt(29); felhívja a tagállamokat, hogy hatékony politikák és intézkedések kidolgozásával és végrehajtásával lépjenek fel a nők elleni erőszak ellen, és tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a rendőrség és más hatóságok azonosítsák és figyelemmel kövessék a bántalmazókat az erőszak és a halálesetek megelőzése érdekében, valamint biztosítsanak védelmet, támogatást és jóvátételt az erőszaknak kitett nők számára, biztosítva, hogy a tagállamok fokozott és megfelelő forrásokat és hatékonyabb válaszlépéseket alkalmazzanak; hangsúlyozza, hogy egyedi programokra van szükség az erőszak áldozatainak védelme és nyomon követése, valamint a szociális támogatás megerősítése és az igazságszolgáltatáshoz, a menedékhez és a – megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció területén – a mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében;

18.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy intézkedéseket javasoljon a nők elleni online erőszak kezelésére; úgy véli, hogy a nők és lányok elleni online erőszak határokon átnyúló természete miatt közös uniós válaszra van szükség; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak olyan programokat kell létrehozniuk, amelyek jobban jelzik a kapcsolati erőszak, a visszaesés és a nőgyilkosságok ismételt előfordulásának veszélyét és segítenek ezeket megelőzni, valamint intézkedéseket kell hozniuk az online erőszak valamennyi formájának felszámolására; hangsúlyozza, hogy sürgős szükség van a nők és a lányok offline és online erőszaktól való védelmére, és emlékeztet rá, hogy a nők elleni erőszak számos különböző formát ölthet; elismeri a nőkkel szembeni erőszak mint nemi alapú erőszak strukturális természetét és rámutat, hogy a nőkkel szembeni erőszak az egyik olyan meghatározó társadalmi mechanizmus, amellyel a nőket a férfiakhoz képest alárendelt helyzetbe kényszerítik; megjegyzi, hogy az ilyen típusú erőszakot továbbra sem jelentik be elégszer, és nem reagálnak rá megfelelően;

19.  hangsúlyozza, hogy a férfiak által a nők ellen elkövetett erőszak a fiúk által a lányok ellen elkövetett erőszakkal kezdődik; hangsúlyozza, hogy az átfogó, életkornak megfelelő szexuális és partnerkapcsolati nevelés feltétlenül szükséges a nemi alapú erőszak megelőzéséhez, és ahhoz, hogy a fiatalokat olyan készségekkel ruházzák fel, amelyekre szükségük van a szexuális, nemi alapú és partnerkapcsolati erőszaktól mentes, biztonságos kapcsolatok kialakításához; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre megelőző programokat, beleértve a fiatalokat célzó oktatási intézkedéseket, amelyek során vegyék figyelembe a fiatalok véleményét olyan kérdésekben, mint a biztonságos és egészséges kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, az ápolási-gondozási feladatokkal kapcsolatos, rögzült előítéletek tudatosítása, a nők és férfiak közötti egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az erőszakmentes konfliktusmegoldás a személyes kapcsolatokban, a nők elleni nemi alapú erőszak és a személyi sérthetetlenséghez való jog;

20.  hangsúlyozza, hogy az oktatásban 2010 óta kissé nőtt a nemi szegregáció, tehát az egyik nem túlsúlya egy-egy készség terén: 13 tagállamban romlott a helyzet, a többiben pedig szinte változatlan maradt(30); kiemeli, hogy továbbra is ez képezi a nemek közötti egyenlőség egyik fő akadályát az Unióban; felhívja a tagállamokat, hogy minden ember számára biztosítsák a teljes esélyegyenlőséget annak érdekében, hogy a nemi alapú struktúrák, előítéletek és sztereotip felfogások ne akadályozzák a személyes fejlődést; felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel az oktatási rendszerekben tapasztalható szexizmus és a káros nemi sztereotípiák ellen, és küzdjenek a nemi alapú munkaerőpiaci szegmentáció ellen a természettudományokhoz, a technológiához, a műszaki tudományokhoz és a matematikához (TTMM) kapcsolódó szakmák terén, és ennek jegyében ruházzanak be a nők formális, informális és nem formális oktatásába, valamint egész életen át tartó tanulásába és szakképzésébe annak biztosítása érdekében, hogy a nők részt vehessenek a minőségi foglalkoztatásban, valamint élhessenek a jövőbeli munkaerőpiaci keresletnek megfelelő át-, illetve továbbképzési lehetőségekkel, valamint a munkaerőpiaci nemek szerinti szegregáció ördögi körének megelőzése érdekében;

21.  hangsúlyozza, hogy a szexuális kizsákmányolás az erőszak egyik súlyos formája, amely többnyire a nőket és a gyermekeket érinti; emlékeztet rá, hogy az EU-beli emberkereskedelem áldozatainak közel háromnegyede nő és lány, akiket főként szexuális kizsákmányolás céljából tesznek az emberkereskedelem áldozatává; hangsúlyozza, hogy a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem – különösen a nők és a gyermekek esetében – a rabszolgaság egyik formája, és sérti az emberi méltóságot; kiemeli, hogy az emberkereskedelem világszerte fokozódik, amit az egyre nyereségesebb szervezett bűnözés előretörése táplál; hangsúlyozza az emberkereskedelem nemi szempontokat figyelembe vevő megközelítésének fontosságát, és kiemeli, hogy a tagállamoknak megfelelő finanszírozást kell biztosítaniuk az emberkereskedelem vagy szexuális kizsákmányolás áldozatainak szociális és pszichológiai támogatására, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésükre, továbbá a kiszolgáltatott nők és lányok társadalmi befogadását célzó speciális szolgáltatások számára; felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az emberkereskedelem elleni irányelvet(31), és sürgősen hagyjanak fel a potenciális áldozatok bebörtönzésével vagy kitoloncolásával; hangsúlyozza azonban, hogy a szexuális kizsákmányolást és a szexuális célú emberkereskedelmet a kereslet határozza meg, és hogy az ellenük való küzdelemre irányuló erőfeszítéseket a megelőző munkára és a kereslet megállítására kell összpontosítani; kitart amellett, hogy a szexuális bűncselekményekre vonatkozó valamennyi jogszabálynak a beleegyezésen kell alapulnia; kitart amellett, hogy csak az önként létesített szexuális kapcsolatokat kell legálisnak tekinteni; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem megelőzését, többek között tájékoztató, figyelemfelhívó és oktató kampányok révén, a kereslet visszaszorítását és csökkentését célzó intézkedések és programok elfogadásával, valamint egy erre vonatkozó jogszabály jövőbeni elfogadásával;

22.  hangsúlyozza, hogy a nemi alapú erőszak az elnyomás több formájával is összekapcsolódik; hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő nők és lányok legalább kétszer, de akár ötször gyakrabban megtapasztalják az erőszak különböző formáit; kiemeli, hogy az Unió a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes feleként köteles intézkedéseket hozni annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő nők és lányok maradéktalanul és egyenlően élvezhessék valamennyi emberi jogukat és alapvető szabadságukat; megjegyzi, hogy a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága 2015-ben azt ajánlotta, hogy az EU fokozza ezirányú erőfeszítéseit, többek között az isztambuli egyezmény megerősítése révén;

23.  elismeri, hogy a világ valamennyi pontján határozottan védeni kell minden szabadságjogot, és elítéli a jogokat, szabadságjogokat és biztosítékokat csorbító intézkedéseket, valamint az előítéletek és a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, bármi legyen is az alapjuk; felszólít a nemi alapú erőszak hatékony megelőzésére, beleértve a fiatalokra irányuló és közreműködésükkel végrehajtott oktatási intézkedéseket, valamint annak biztosítását, hogy valamennyi fiatal részesüljön a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra, valamint a párkapcsolatra vonatkozó, átfogó oktatásban; további intézkedésekre szólít fel a nemi sztereotípiák leküzdése érdekében, többek között a férfiakra és fiúkra való összpontosítás, valamint a mérgező kapcsolatok és a nemi normák megkérdőjelezése révén; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek egyértelműbb intézkedéseket e normák célbavétele érdekében, mivel a nemi sztereotípiák a nemek közötti egyenlőtlenség kiváltó okai, és a társadalom minden területét érintik; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő – nők körében tapasztalható szegénységgel és növekvő egyenlőtlenségekkel;

24.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósítását célzó stratégiáknak a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formájával, így a nők egészségügyi juttatásaival, valamint szexuális és reproduktív egészségével és jogaival kapcsolatos visszalépésekkel, illetve ezek sérelmével is foglalkozniuk kell; ismételten hangsúlyozza, hogy prioritásként kell tekinteni az egészségügyi ellátáshoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, beleértve a közszolgáltatásokat, a biztonságos, legális és ingyenes abortuszhoz való hozzáférést, valamint az erőszak áldozatává vált nők pszichológiai támogatását; hangsúlyozza, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok megsértése – többek között a biztonságos és legális abortusz megtagadása – a nők és lányok elleni erőszak egyik formáját képezi; hangsúlyozza, hogy a lányok és nők önrendelkezése és képessége arra, hogy testükről és életükről szabadon és függetlenül dönthessenek, előfeltétele gazdasági függetlenségüknek, következésképpen pedig a nemek közötti egyenlőség megteremtésének és a nemi alapú erőszak felszámolásának; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak több politikai támogatást az emberijog-védők, a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat előmozdító egészségügyi szolgáltatók, valamint a nők jogaival és a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal foglalkozó civil társadalmi szervezetek számára, amelyek a nemek közötti egyenlőségen alapuló társadalmak megvalósítása szempontjából meghatározó szereplőnek számítanak, valamint alapvető szerepük van a szexuális egészséggel és a reproduktív egészség piacával kapcsolatos szolgáltatások és információk biztosításában;

Egészségügy, oktatás, befogadás és szegénység

25.  kiemeli, hogy az egészségügyi ellátással, kiváltképpen a szexuális és reproduktív egészséggel összefüggő jogok a nők alapvető jogai, amelyeket meg kell erősíteni, és semmilyen módon nem szabad felhígítani vagy megszüntetni; emlékeztet arra, hogy a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások alapvető egészségügyi szolgáltatások, amelyeknek mindenki, köztük a migráns és menekült nők számára is elérhetőnek kell lenniük; elítéli a genderellenes és az antifeminista mozgalmak fellépéseit Európában és világszerte, amelyek rendszeresen támadják a nők jogait és az LMBTIQ+-jogokat, többek között a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat; felhívja a Bizottságot, hogy határozottan ítélje el a nők jogainak, a szexuális és reproduktív egészségnek és jogoknak, valamint az LMBTIQ+-személyek jogainak egyes tagállamokban tapasztalható erózióját, és használja fel a rendelkezésére álló összes hatáskört az ellene való fellépés megerősítésére, beleértve a nőjogi jogvédők, a nőjogi szervezetek és a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal, valamint az LMBTIQ+-jogokkal foglalkozó szervezetek támogatásának megerősítését az Unióban;

26.  kiemeli, hogy a tagállamoknak olyan politikát kell elfogadniuk, amely az egészségügyi rendszerek és ellátások javítására, valamint a betegségmegelőzésre helyezi a hangsúlyt, figyelembe véve a nemspecifikus szempontokat is, biztosítja a hozzáférhető és magas színvonalú egészségügyi ellátást, és gondoskodik a – például a jelenlegi pandémiás válságból adódó – főbb egészségügyi problémák megoldásához szükséges forrásokról is; hangsúlyozza, hogy az alacsony iskolai végzettségű nők és a fogyatékossággal élő nők esetében halmozódnak az egészségi egyenlőtlenségek, mivel mindkét kategóriába tartozók rossz egészségi állapotban vannak, és csak korlátozott mértékben férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz; hangsúlyozza, hogy egyes tagállamokban a Covid19 miatti korlátozó intézkedések akadályozták az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, így sok konzultáció, kezelés és diagnózis elmaradt; sürgeti a tagállamokat, hogy erősítsék meg az egészségügyi rendszereket, beleértve a közszolgáltatásokat is, a korábban törölt konzultációk, kezelések és diagnózisok mielőbbi lebonyolítása érdekében;

27.  üdvözli a barcelonai célok közelgő felülvizsgálatát, és hangsúlyozza, hogy e célokat teljesíteni kell, és biztosítani kell a koragyermekkori nevelést és gyermekgondozást, beleértve az állam által biztosított, iskola előtti nevelést is; kiemeli, hogy a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz olyan gondozási szolgáltatásokat kell biztosítani, amelyek valóban hozzáférhetőek minden gyermek számára, és átfogó szerepet játszanak a nők munkaerőpiaci részvételének növelésében, különösen a Covid19-világjárvány tapasztalatainak fényében; elismeri, hogy a tartós ápolási-gondozási létesítmények fejlesztése mellett szükség van az időseket és a fogyatékossággal élőket támogató létesítmények létrehozására és bővítésére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljesítsék ezeket a célkitűzéseket, amelyek kulcsfontosságúak a nemek közötti egyenlőség és a mindkét szülőt egyaránt keresőnek és gondozónak tekintő modell előmozdítása szempontjából;

28.  hangsúlyozza, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés fokozódik a nők egyes csoportjaiban, például az egyedülálló anyák, a 65 év feletti nők, a fogyatékossággal élő nők, az alacsony iskolai végzettségű nők és a migráns hátterű nők körében; ismételten hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a szegénység és a társadalmi kirekesztődés, valamint ezek sokrétű okai ellen; sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket az idősebb és a nyugdíjas nők elszegényedése kockázatának megelőzésére és leküzdésére, tekintettel a népesség elöregedésére és a hátrányos helyzetű vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő idősebb nők arányára; elengedhetetlennek tartja a munka és a magánélet közötti egyensúly érdekében való fellépést és a nemek közötti nyugdíjszakadék megszüntetését úgy, hogy minden nő számára méltányos nyugdíjat és egyetemes és szolidaritáson alapuló szociális biztonsági rendszerekhez való hozzáférést garantálnak, valamint jobban érvényesítik az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvét a nemek közötti bérszakadék megszüntetése és annak megakadályozása érdekében, hogy e bérszakadék a nők pályafutása során felhalmozódjon; rendkívül aggasztónak tartja, hogy a szegénység tekintetében 2017 óta 21 tagállamban nőtt a nemek közötti szakadék(32);

29.  kiemeli, hogy továbbra is félreértések vannak azzal kapcsolatban, hogy a nőket érintő hajléktalanság viszonylag csekély szociális probléma Európában; rámutat, hogy alapvető adatok sem állnak rendelkezésre a nőket érintő hajléktalanság jellegéről és mértékéről, emiatt a probléma kevésbé látható; hangsúlyozza, hogy fontos annak felismerése, hogy a nemi alapú erőszak és a trauma nemi szempontokat tartalmazó tapasztalata a hajléktalanság kiváltó oka lehet a nők körében, valamint fontos a szélesebb körű társadalmi-gazdasági és strukturális akadályokkal – például a szegénységgel, a megfizethető lakhatás hiányával és más strukturális tényezőkkel – összefüggő tágabb társadalmi problémákat is vizsgálni; sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy építsék be a nemi dimenziót a hajléktalansággal foglalkozó politikákba és gyakorlatokba, és dolgozzanak ki külön stratégiát a nőket érintő hajléktalanság elleni küzdelem érdekében, és biztosítsák, hogy a szolgáltatások megfelelően és hatékonyan működjenek a hajléktalan nők szükségleteinek kielégítése érdekében;

30.  emlékeztet arra, hogy küzdeni kell a megkülönböztetés interszekcionális formái ellen, különösen a marginalizált csoportok, köztük a fogyatékossággal élő nők, a fekete nők, a migráns, etnikai kisebbségekhez tartozó és roma nők, az idősebb nők, az egyedülálló anyák, az LMBTIQ+-személyek és a hajléktalan nők ellen irányuló megkülönböztetés ellen; hangsúlyozza, hogy az uniós politikákban és kezdeményezésekben foglalkozni kell az említett személyek szükségleteivel és problémáival; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét iránymutatásokat az interszekcionális keret végrehajtására vonatkozóan, és terjesszen elő konkrét intézkedéseket tartalmazó uniós cselekvési tervet a megkülönböztetés interszekcionális formáival szembesülő nők társadalmi-gazdasági helyzetének javítása, valamint a szegénység és a bizonytalan foglalkoztatás feminizációja elleni küzdelem érdekében;

Egyenlőség a mindennapi életben

31.  elismeri, hogy alapvetően fontos egy sor hatékony, megfelelő és célzott intézkedést biztosítani a diszkriminatív hozzáállások és gyakorlatok leküzdése, az esélyegyenlőség és az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás megvalósítása, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében, különös hangsúlyt fektetve a Covid19-világjárvány hatásaira, előmozdítva a megkülönböztetés elleni küzdelem bevált gyakorlatainak cseréjét, valamint lehetővé téve a nők számára, hogy egyenlő alapon gyakorolhassák polgári és politikai jogaikat, és teljes mértékben részt vehessenek a társadalom életének minden területén; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő beruházásokat az általános érdekű szolgáltatásokba és a közszolgáltatásokba, különösen az egészségügybe, az oktatásba és a közlekedésbe a nők függetlenségének, egyenlőségének és emancipációjának előmozdítása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy a társadalmi kirekesztődés és a szegénység kockázata elleni küzdelem érdekében hajtsanak végre konkrét szociális és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedéseket, a lakhatáshoz, a közlekedéshez és az energiához való hozzáférés vonatkozásában, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő nőkre;

32.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai zöld megállapodás és az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi és éghajlat-politikai kezdeményezések nem tartalmaznak nemi dimenziót; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen eleget azon kötelezettségének, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítését valamennyi uniós politikába, így az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikákba is beépítse: sürgeti, hogy ezeket a politikákat alapos, nemi szempontú elemzésekkel támasszák alá annak biztosítása érdekében, hogy fellépjenek a nemek közötti egyenlőtlenségek és a társadalmi kirekesztés egyéb formái ellen; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ütemtervet az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 25. Konferenciáján (COP25) elfogadott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervben foglalt kötelezettségvállalások teljesítése érdekében, és jelöljön ki a nemek közötti egyenlőséggel és az éghajlatváltozással foglalkozó állandó uniós kapcsolattartó pontot, amely elegendő költségvetési forrással rendelkezik a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő uniós és globális éghajlat-politikai fellépés végrehajtásához és nyomon követéséhez;

33.  kiemeli a nők jelentős hozzájárulását a foglalkoztatás, a kultúra, az oktatás, a tudomány és a kutatás területén; elismeri, hogy a gazdasági és kulturális tevékenységek Covid19-világjárvány alatti felfüggesztése következtében a kultúra és a művészet területén foglalkoztatott nők, a mikro- és kisvállalkozásokat működtető nők, valamint a mezőgazdasági üzemekben dolgozó és vidéki közösségekben élő nők életkörülményei jelentősen romlottak;

34.  sürgeti a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb alakítsanak ki közös álláspontot a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra, nemre vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról(33), amelyet a Parlament általi, 2009. áprilisi elfogadása óta blokkolnak;

35.  ismételten hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényre juttatása a nemek közötti egyenlőség megvalósításának fontos, szisztematikus megközelítése; üdvözli ezért a Bizottság által létrehozott esélyegyenlőségi munkacsoportot; hangsúlyozza az átláthatóság jelentőségét, valamint a különböző hátterű nőjogi és civil társadalmi szervezetek bevonásának fontosságát;

36.  alapvetően fontosnak tartja a nők sporttevékenységekben, ‑szervezetekben és ‑fejlesztésben való részvételének előmozdítását; elismeri, hogy foglalkozni kell a nők sporthoz való hozzáférése és az eredmények bemutatása terén fennálló egyenlőtlenségekkel;

37.  felhívja a tagállamokat és a Tanácsot, hogy hozzanak létre a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó hivatalos tanácsi formációt annak érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőségért felelős miniszterek és államtitkárok számára külön vitafórumot biztosítsanak a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések legmagasabb politikai szinten történő megvitatására, és a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós politikában való általános érvényesítésének elősegítésére;

38.  hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés fontosságát annak érdekében, hogy valamennyi költségvetési folyamatban alkalmazzák a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elvét;

39.  kiemeli az Európai Számvevőszék azon megállapítását, hogy a Bizottság még nem tett eleget a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésen belüli érvényesítésére tett kötelezettségvállalásának; felhívja ezért a Bizottságot a Számvevőszék arra vonatkozó ajánlásainak végrehajtására, hogy erősítse meg a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés támogatására szolgáló intézményi keretet, végezze el a szükségletek és hatások nemi szempontú elemzését, és aktualizálja a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásait, szisztematikusan gyűjtse, elemezze és tegye közzé az uniós finanszírozási programok kapcsán már rendelkezésre álló, nemek szerint lebontott adatokat, használja fel a nemekkel kapcsolatos célkitűzéseket és mutatókat az előrelépések nyomon követésére, fejlesszen ki a nemek közötti egyenlőség támogatására elkülönített és felhasznált források nyomon követésére szolgáló rendszert, és évente számoljon be a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményekről;

40.  üdvözli az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy a NextGenerationEU eszköz legnagyobb részét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőséget; mély sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a nemek szerinti mutatók és célkitűzések hiánya miatt nehéz lesz nyomon követni ezeknek az alapoknak a nemek szerinti hatását, és nyomon követni az eredményeket; felhívja ezért a Bizottságot, hogy használjon nemekre lebontott adatokat és mutatókat, különösen a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblában, hogy a tagállamok reformokat és beruházási menetrendet meghatározó nemzeti terveinek értékelése során értékelni tudja a végrehajtott intézkedések és az eredmények nemek szerinti hatását, továbbá írja elő a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az európai szemeszter nemek szempontjából kiegyensúlyozott irányítását;

41.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló új uniós stratégia és az európai zöld megállapodás között kevés kapcsolat van; felhívja a Bizottságot, hogy soron következő javaslataiban erősítse meg az éghajlatváltozási politikák és a nemek közötti egyenlőség kapcsolatát;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy a nemek közötti egyenlőséget érvényesítse valamennyi politikai döntéshozatalban, és végezze el a nemekre kifejtett hatások értékelését, amikor új szakpolitikát alakít ki, hogy segítse egységes és tényeken alapuló uniós politikai válasz biztosítását a nemek közötti egyenlőség jelentette kihívásokra; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek ennek megfelelő lépéseket nemzeti szinten;

o
o   o

43.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 6., 1979.1.10., 24. o.
(2) HL L 359., 1986.12.19., 56. o.
(3) HL L 348., 1992.11.28., 1. o.
(4) HL L 373., 2004.12.21., 37. o.
(5) HL L 204., 2006.7.26., 23. o.
(6) HL L 68., 2010.3.18., 13. o.
(7) HL L 180., 2010.7.15., 1. o.
(8) HL C 407., 2016.11.4., 2. o.
(9) HL C 331., 2018.9.18., 60. o.
(10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0379.
(11) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0025.
(12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0024.
(13) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0058.
(14) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0314.
(15) Jelentés a nemek közötti egyenlőség mutatójáról – 2020.
(16) Eurostat, „May 2021 Euroindicator: Euro area unemployment at 7.9 %, EU at 7.3 %” (Euromutató – 2021. május: Az euróövezet munkanélküliségi rátája 7,9%-os, az EU rátája 6,9%-os), 2021. július 1.
(17) A nemek közötti egyenlőség 2020. évi mutatója.
(18) Világgazdasági Fórum, Gender Gap Report 2021 (A nemek közötti szakadékról szóló 2021. évi globális jelentés), 2021. március 31.
(19) Egészségügyi Világszervezet, „Violence Against Women Prevalence Estimates, 2018: Global, regional and national prevalence estimates for intimate partner violence against women and global and regional prevalence estimates for non-partner sexual violence against women” (A nők elleni erőszak elterjedtségére vonatkozó becslések: Nemzetközi, regionális és nemzeti szintű becslések a nők elleni partnerkapcsolati erőszak elterjedtségéről, valamint nemzetközi és regionális szintű becslések a nők elleni szexuális, nem partnerkapcsolati erőszak elterjedtségéről), 2021.
(20) Dr. Hans Henri P. Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatójának 2020. május 7-i sajtótájékoztatója.
(21) Europol, „Exploiting isolation: Offenders and victims of online child sexual abuse during the COVID-19 pandemic” (Az elszigeteltség kihasználása: a gyermekek online szexuális zaklatásának elkövetői és áldozatai a Covid19-világjárvány idején), 2020. június 19.
(22) Eurostat, „Gender pay gap statistics” (Statisztikák a nemek közötti bérszakadékról), 2021. február.
(23) Eurostat, „Children at risk of poverty or social exclusion” (A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek), 2020. október.
(24) Az Európai Bizottság 2021. évi jelentése a nemek közötti egyenlőség európai unióbeli helyzetéről.
(25) Az Európai Bizottság 2021. évi jelentése a nemek közötti egyenlőség európai unióbeli helyzetéről.
(26) Eurocarers, „The gender dimension of informal care” (Az informális gondozás nemi dimenziója), 2017.
(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2019.7.12., 79. o.).
(28) A nemek közötti egyenlőség mutatója szerinti összes rangsor (a 28 tagú EU és az uniós átlag): Svédország (83,9), Dánia (77,4), Franciaország (75,1), Finnország (74,7), Hollandia (74,1), Egyesült Királyság (72,7), Írország (72,2), Spanyolország (72,0), Belgium (71,4), Luxemburg (70,3), uniós átlag (67,9), Szlovénia (67,7), Németország (67,5), Ausztria (66,5), Olaszország (63,5), Málta (63,4), Portugália (61,3), Lettország (60,8), Észtország (60,7), Bulgária (59,6), Horvátország (57,9), Ciprus (56,9), Litvánia (56,3), Csehország (56,2), Lengyelország (55,8), Szlovákia (55,5), Románia (54,4), Magyarország (53),Görögország (52,2).
(29) Gama, A., Pedro, A. R., de Carvalho, M. J. L., Guerreiro, A. E., Duarte, V., Quintas, J., Matias, A., Keygnaert, I., Dias, S., „Domestic Violence during the COVID-19 Pandemic in Portugal” (Kapcsolati erőszak a Covid19-világjárvány alatt Portugáliában), Portuguese Journal of Public Health (Portugál Egészségügyi Közlöny), 2020., 38. (1. kieg.), 32–40. o.
(30) A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, Gender segregation in education, training and the labour market: Review of the implementation of the Beijing Platform for Action in the EU Member States” (Nemi szegregáció az oktatásban, képzésben és a munkaerőpiacon: Körkép a Pekingi Cselekvési Platform uniós tagállamokbeli végrehajtásáról), 2017.
(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).
(32) Jelentés a nemek közötti egyenlőség mutatójáról – 2020.
(33) A Bizottság 2008. július 2-i javaslata (COM(2008)0426).


A szervezett bűnözés hatása az Unió saját forrásaira és az uniós forrásokkal való visszaélésre
PDF 198kWORD 67k
Az Európai Parlament 2021. december 15-i állásfoglalása a szervezett bűnözésnek az Unió saját forrásaira gyakorolt hatásáról és az uniós forrásokkal való visszaélésről, különös tekintettel a megosztott irányításra az ellenőrzés és a kontrollok szempontjából (2020/2221(INI))
P9_TA(2021)0501A9-0330/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 310., 317. és 325. cikkére,

–  tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (PIF-irányelv)(1),

–  tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) (a pénzügyi rendelet),

–  tekintettel az OLAF 2019. és 2020. évi jelentéseire, valamint az OLAF Felügyelő Bizottság 2019. és 2020. évi tevékenységi jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek „Az uniós kiadásokat érintő csalások elleni küzdelem: intézkedésre van szükség” című, 01/2019. sz. különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek „A csalások kezelése az uniós kohéziós kiadások terén: az irányító hatóságoknak hatékonyabbá kell tenniük a csalások felderítését, a válaszlépéseket és a koordinációt” című, 06/2019. sz. különjelentésére,

–   tekintettel az Európai Számvevőszéknek „A bankszektoron belüli pénzmosás elleni küzdelemre irányuló uniós fellépések széttagoltak, végrehajtásuk pedig nem megfelelő” című, 13/2021. sz. különjelentésére,

–  tekintettel „A Bizottság csalás elleni stratégiája: fokozott fellépés az uniós költségvetés védelme érdekében” című, 2019. április 28-i bizottsági közleményre (COM(2019)0196) és az azt kísérő, „Csaláskockázat-értékelés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0171),

–  tekintettel a „31. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről – 2019” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, 2020. szeptember 3-i bizottsági jelentésre (PIF-jelentés) (COM(2020)0363) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2020)0156, SWD(2020)0157, SWD(2020)0158, SWD(2020)0159 és SWD(2020)0160),

–  tekintettel a csalás elleni uniós program létrehozásáról és a 250/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/785 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Európai Ügyészség Európai Főügyészének kinevezéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1798 európai parlamenti és tanácsi határozatra(6),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésére és a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Fraud and corruption in European Structural and Investment Funds – a spotlight on common schemes and preventive actions” (Csalás és korrupció az európai strukturális és beruházási alapoknál – fókuszban a közös rendszerek és a megelőző intézkedések) című, 2019. évi jelentésére(7),

–  tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csalásmegelőzési, jelentéstételi és elemzési osztályának irányítása alatt egy tagállami szakértőkből álló munkacsoport által kidolgozott és 2016. december 13-án közzétett, a csalás elleni nemzeti stratégiákra vonatkozó iránymutatásokra(8),

–  tekintettel „A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia (2021–2025)” című, 2021. április 14-i bizottsági közleményre (COM(2021)0170),

–  tekintettel az Európai Parlamenten belüli Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által 2021. július 7-én közzétett, „The Impact of Organised Crime on the EU’s Financial Interests” (A szervezett bűnözés hatása az EU pénzügyi érdekeire) című tanulmányra,

–   tekintettel a Bizottságnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok harmonizálására irányuló, négy javaslatot tartalmazó, 2021. július 20-án közzétett jogalkotási javaslatcsomagjára,

–  tekintettel „Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről – Csalás elleni küzdelem – 2019. évi éves jelentés” című, 2021. július 7-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0330/2021),

A.  mivel a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények elkövetői korrupciót, csalást, kényszerítést, erőszakot, összejátszást, akadályozást és megfélemlítést alkalmaznak a jogtalan haszonszerzés érdekében, a pénzmosás révén pedig illegális eredetű pénzt rejtenek el, amelyet adott esetben további törvénytelen célokra, többek között a terrorizmus finanszírozására használnak fel;

B.  mivel a Számvevőszék szerint a csalások megelőzése nem kap kellő figyelmet, és a Bizottság nem rendelkezik átfogó információkkal a csalás mértékéről, jellegéről és okairól;

C.  mivel egyre több szervezett bűnözői csoport tevékenykedik az EU-ban, gyakran határokon átnyúlóan; mivel a jelenség egyre összetettebbé válik, hiszen a globalizáció és az új technológiák következményeként új bűnözési piacok és új elkövetési formák alakulnak ki; mivel a maffiajellegű szervezetek különösen aktívan igyekeznek megszerezni az európai pénzeszközöket a különböző tagállamokban;

D.  mivel a technológia új felderítési és megfigyelési lehetőségeket teremt, ezáltal hatékonyabbá téve a nyomozók tevékenységét és lehetővé téve intelligensebb bűnüldözési intézkedések kidolgozását;

A szervezett bűnözés által érintett uniós források

1.  hangsúlyozza, hogy beigazolódott, hogy a szervezett bűnözés nagymértékben beszivárgott a tagállamok társadalmi, politikai, gazdasági, pénzügyi, vállalkozói és közigazgatási struktúrájába, valamint hogy képes a legális gazdaságban tisztára mosni a bűncselekményekből származó hatalmas bevételeket, beleértve az EU pénzügyi érdekei ellen elkövetett bűncselekményeket is, és így komoly fenyegetést jelent az uniós polgárok szabadságaira; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy a szervezett bűnözés komoly fenyegetést jelent a demokráciára és a jogállamiságra nézve, és hogy a korrupció és a szervezett bűnözés legális gazdaságba való beszivárgása elleni küzdelem elengedhetetlen a törvény előtti egyenlő bánásmód biztosításához, a polgárok jogainak és jólétének védelméhez, a visszaélések megelőzéséhez és a közhivatalt ellátók elszámoltathatóságának biztosításához; úgy véli, hogy az EU és tagállamai részéről közös és összehangolt válaszra van szükség;

2.  megjegyzi, hogy a bevételi csalás olyan terület, ahol a szervezett bűnözés különösen nagy károkat okoz, beleértve a vámügyi csalásokat is; megjegyzi, hogy a bevételi csalás a csalások jelentős részét képezi; megjegyzi, hogy ezt a típusú csalást gyakran követik el a behozatali nyilatkozatok meghamisításával, hamis okmányok árunyilatkozathoz történő felhasználásával, valamint az áruk származásának hamis bejelentésével az uniós dömpingellenes vámok kijátszása érdekében; megjegyzi, hogy a Számvevőszék a közelmúltban rámutatott a vámellenőrzésre vonatkozó jogszabályok és azok alkalmazásának hiányosságaira, amelyek az Unión belüli és a tagállamok közötti harmonizáció, kockázatértékelés és információcsere elégtelenségéhez vezetnek; aggasztónak tartja, hogy ez lehetőséget teremt a szervezett bűnözés számára a jelenlegi rendszer gyenge pontjainak kihasználására, valamint az Uniót és tagállamait megillető bevételek elcsalására; megjegyzi, hogy a vámügyi csalást gyakran követik el az EU-ba behozott áruk értékének aluljelentésével is, amivel a csalók elkerülhetik a magasabb importvámok megfizetését; megjegyzi, hogy az OLAF által az elmúlt években vizsgált alulértékeléses csalások elsősorban a Kínából importált árukat érintették; üdvözli az OLAF által ezen ügyek kivizsgálása során végzett munkát, amelynek köszönhetően az uniós költségvetés becsült vesztesége a 2017. évi több mint 1 milliárd EUR-ról 2020-ban 180 millió EUR-ra csökkent(10); hangsúlyozza, hogy e pozitív fejlemények ellenére folytatni kell az alulértékeléses csalások elleni küzdelmet, mivel a csalási módszerek új minták szerint alakulnak, különösen az e-kereskedelem területén;

3.  megjegyzi, hogy a héacsalás a bevételi csalások egy másik fő összetevője; megjegyzi, hogy a héacsalás a héa megfizetésének elkerülése vagy a héa csalárd módon történő visszaigénylése a nemzeti hatóságoktól, jogellenes ügyletek láncolatát követően; megjegyzi, hogy a héacsalás leggyakoribb formái az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett, Közösségen belüli csalás, az e-kereskedelmi csalás és a 42-es eljáráskódú vámeljárással kapcsolatos csalás; rámutat, hogy a héacsalás szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb szektor az üzemanyag-ágazat, ahol a bűnszövetkezetek visszaélnek a héamentességi szabályokkal és a különböző üzemanyagtípusok árkülönbségével, ami hatalmas adóbevétel-kiesést eredményez; aggasztónak tartja, hogy a bűnözői csoportok bizonyítottan információcserét és hírszerzési tevékenységet folytatnak a héacsalás területén, széles körben felhasználva az új technológiákat, az alternatív kriptovalutákat és a legális üzleti struktúrák hiányosságait, hogy fejlesszék és elrejtsék bűnözői tevékenységüket, és ezáltal több milliárd EUR nyereséget termelnek a héacsalásból; kiemeli, hogy az Europol által készített, az Európai Unió súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségének értékelését (SOCTA) tartalmazó 2021-es jelentés szerint a héacsalásokat olyan személyek követik el, akik jól ismerik a héarendszert, a jogszabályokat és az adóeljárásokat; sajnálatosnak tartja a jelenlegi Közösségen belüli héarendszer rendszerszintű hiányosságait és a tagállamok közötti elégtelen információcserét;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unió költségvetésének kiadási oldalán elkövetett csalások a támogatások területét is érintik; mély aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Europol jelentései szerint az ilyen esetek száma az évek során folyamatosan nőtt; megjegyzi, hogy a támogatási csalás az uniós kiadások számos területén előfordul, így például a mezőgazdasági politika, a kohéziós politika, a kutatás-fejlesztési politika és a környezetpolitika területén; aggodalommal jegyzi meg, hogy az uniós támogatásokra és pályázatokra benyújtott csalárd pályázatok általában hamis nyilatkozatokon, előrehaladási jelentéseken és számlákon alapulnak; rámutat, hogy számos ilyen csalárd tevékenységet szervezett bűnözői csoportok, köztük maffiajellegű csoportok folytatnak;

5.  megjegyzi, hogy a bűnszervezetek jellegzetes erőszakos megnyilvánulásainak a közrendet és a közbiztonságot fenyegető egyértelmű veszélyein túl a szervezett bűnözés következményei közé tartoznak más, éppoly súlyos problémák is, mégpedig a legális gazdaságba való beszivárgás és ahhoz kapcsolódóan a köztisztviselőket érintő korrupció, amelyekből következik az állami intézményekbe és a közigazgatásba történő beszivárgás; ismételten felszólítja az EU-t, hogy haladéktalanul váljon a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) teljes jogú tagjává; hangsúlyozza, hogy elegendő forrást kell biztosítani az igazságszolgáltatási rendszer számára, és valamennyi rendelkezésre álló eszközt koherens módon kell felhasználni a tagállamokban a csalás, valamint a pénzügyi és gazdasági bűncselekmények felderítésére és kezelésére;

6.  kiemeli, hogy a közös agrárpolitika (KAP) az uniós költségvetés legnagyobb tétele, amely a 2021–2027 közötti időszak összes költségvetési kiadásának 31%-át teszi ki; hangsúlyozza, hogy a KAP uniós és nemzeti szintű ellenőrzési rendszereinek megfelelő működése kulcsfontosságú szerepet játszik az Unió és polgárai pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosításában az uniós források hűtlen kezelésével szemben; megjegyzi, hogy a szervezett bűnözés különösen nagy hatást fejt ki a KAP forrásainak hűtlen kezelése tekintetében; ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a KAP-támogatások jelenlegi szerkezete ösztönzi a bűnözői és oligarchikus struktúrák általi nagyarányú földszerzést; hangsúlyozza, hogy az oligarchikus struktúrák a szervezett bűnözői csoportokhoz képest ugyanolyan vagy még nagyobb pénzügyi károkat okoznak a KAP rendszerében, és hogy e struktúrák azonosítása elengedhetetlen a valódi mezőgazdasági termelők védelméhez; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelőket meg kell védeni az olyan bűnözői csoportok általi megfélemlítéstől, amelyek az ő földjeik után akarnak támogatáshoz jutni; hangsúlyozza, hogy a korlátozott átláthatóság a korrupcióval együtt lehetővé teszi, hogy a bűnszervezetek tevékenysége rejtve maradjon, és megakadályozza, hogy az uniós finanszírozás eljusson azokhoz a kedvezményezettekhez, akiknek azt szánták; megismétli, hogy e tekintetben létfontosságú kidolgozni a nagyarányú földszerzéssel szembeni megfelelő uniós szintű jogi eszközöket, és lehetővé tenni a hatékony információmegosztást; ismételten és határozottan hangsúlyozza, hogy javítani kell a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést;

7.  hangsúlyozza, hogy az uniós támogatások közvetlen és végső kedvezményezettjeire vonatkozó, egységesített és magas színvonalú adatokat tartalmazó központi, interoperábilis adatbázis létrehozása elengedhetetlen a csalók, bűnözői hálózatok és oligarchikus struktúrák azonosításához, valamint az uniós forrásokkal való visszaélésük megakadályozásához; kiemeli, hogy egy ilyen adatbázis jelentősen javítaná a bűnüldöző hatóságoknak a helytelenül felhasznált források visszaszerzésére való képességét; hangsúlyozza, hogy egy ilyen adatbázis létrehozásához javítani kell a meglévő nemzeti és uniós szintű adatbázisok közötti interoperabilitást; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt egy ilyen központi adatbázis létrehozásában az Európai Bíróság ítéleteivel összhangban; hangsúlyozza, hogy az információknak megfelelő minőségűnek kell lenniük, és szabványosított formátumban kell rendelkezésre állniuk, lehetővé téve automatizált módon történő cseréjüket és összesítésüket; hangsúlyozza, hogy a kedvezményezetteknek olyan egyedi azonosítóval kell rendelkezniük, amely biztosítja nyomon követhetőségüket a tagállamokban és a pénzeszközök tekintetében, függetlenül az irányítási módszertől; kiemeli, hogy az új technológiák, például az átfogó digitális ingatlan-nyilvántartások használata alapvető fontosságú az átláthatóság, a hatékony adatgyűjtés és a kockázatcsökkentés javítása, végső soron pedig a csalók lehetőségeinek korlátozása szempontjából; üdvözli a Bizottságnak az ilyen technológiák használatának kiterjesztésére irányuló erőfeszítéseit, és felszólít valamennyi tagállamot, hogy gyorsítsák fel e megoldások bevezetését; rámutat arra, hogy fokozott ellenőrzésre van szükség a Bizottság vagy az illetékes ügynökségek részéről, többek között az állattenyésztési ágazatban is, különös tekintettel a szarvasmarha-állomány létszáma alapján juttatott pénzeszközökre, ahol az állomány tényleges meglétét megfelelően ellenőrizni kell;

8.  rámutat, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás koncentrációját főként a területalapú közvetlen kifizetések okozzák; hangsúlyozza, hogy tagállami szinten célzottabb támogatásra és a nagy és kis kedvezményezettek közötti jobb egyensúlyra van szükség; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az új KAP-ban a felső határérték alkalmazása továbbra is önkéntes alapú; felhívja a tagállamokat, hogy használják az új KAP keretében rendelkezésre álló különböző újraelosztási eszközöket a mezőgazdasági alapokkal való visszaélések elleni és a méltányosabb elosztásukat támogató intézkedésként; bírálja, hogy az Európai Tanács 2020. júliusi rendkívüli ülésén a tagállamok egyoldalúan úgy döntöttek, hogy az első vagy a második pillér keretében nem vezetnek be maximális összegeket a természetes személyekre vonatkozóan, megelőzve ezzel a KAP reformjáról szóló háromoldalú tárgyalásokon születő döntést;

9.  kiemeli, hogy a tagállamok felelősek a Bizottsággal megosztott irányítás alá tartozó uniós mezőgazdasági alapokért; úgy véli, hogy az új teljesítési modell és az új nemzeti stratégiai tervek lehetőséget kínálhatnak a tagállamok és a Bizottság által az alapok elosztására és kezelésére vonatkozóan végzett ellenőrzések megerősítésére, feltéve, hogy a tagállamok hatékony irányítási és kontrollrendszerekkel rendelkeznek, valamint arra, hogy felhívják a támogatások odaítéléséért felelős hatóságok figyelmét a csalási lehetőségekre; hangsúlyozza, hogy az egységes ellenőrzés elvének hozzá kell járulnia a mezőgazdasági termelőkre nehezedő nyomás enyhítéséhez, és hogy az ellenőrzések nem járhatnak szükségtelen vagy további adminisztratív terhekkel a kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelők számára; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az európai bűnüldöző szervek és a támogatások felszabadításáért felelős hatóságok közötti információcsere fontosságát, ezáltal biztosítandó, hogy már a folyamat elején a lehető legnagyobb figyelmet fordítsák a lehetséges csalásokra;

10.  kéri a Bizottságot, hogy hívja fel a tagállamok figyelmét a földügyletekhez kapcsolódó adókijátszással, korrupcióval és jogellenes gyakorlatokkal (például a „zsebszerződésekkel”) foglalkozó szervezett bűnözőkre, és az effajta bűnözés elleni küzdelemben támogassa a tagállamokat;

11.  úgy véli, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a KAP új teljesítési modellje ne eredményezze a KAP-források végső kedvezményezettek általi felhasználási mértékének csökkenését a nem szándékos hibák, a szabályok átláthatóságának hiánya vagy a megfelelő információk hiánya következtében, különösen a kezdeti végrehajtási időszakban;

12.  hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági alapokkal való visszaélések megelőzése érdekében speciális csalásmegelőző rendszerre van szükség; rámutat arra, hogy bár az elmúlt években jelentősen csökkent a csalások száma, a csalás elleni intézkedéseket továbbra is kiemelt prioritásként kell kezelnie az Uniónak és a tagállamoknak; hangsúlyozza, hogy az uniós forrásokat időben vissza kell fizettetni, és üdvözli a KAP arányos szankciókról szóló horizontális rendeletében foglalt rendelkezéseket mint visszatartó erejű intézkedéseket;

13.  megjegyzi, hogy a KAP-kifizetésekkel kapcsolatos csalások elleni fellépés az OLAF feladata, és hogy az elindított ügyek a tagállamoktól kapott információkon vagy az érintett állampolgárok által tett bejelentéseken alapulnak, akik ezután megtorlásnak lehetnek kitéve; hangsúlyozza továbbá, hogy az OLAF-ügyek szigorúan bizalmasak, és a lezárásukat követően nem hozzák őket széles körben nyilvánosságra; ezért felszólít a visszaélést bejelentő személyek védelmére, valamint arra, hogy a tagállamok csalásokat kivizsgáló hatóságai megosszák egymással az e téren bevált gyakorlatokat;

14.  hangsúlyozza, hogy a tagállamokban ellenőrizni kell a mezőgazdasági kifizető ügynökségeket, hogy biztosítsák formális és informális függetlenségüket, valamint munkájukat összehangolják az uniós szabályokkal, ezzel kapcsolatban többek között a szúrópróbaszerű helyszíni vizsgálatok jobb ellenőrzési rendszert eredményezhetnek;

15.  hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendeletet, különösen annak 61. cikkét minden tagállamban tiszteletben kell tartani és végre kell hajtani, és azt az uniós alapokból származó valamennyi kifizetésre, többek között a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre is alkalmazni kell;

16.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan uniós szintű, központosított panaszmechanizmus létrehozására, amely azokat a magánszemélyeket támogatja, akik a nagyarányú földszerzés tisztességtelen gyakorlatával és a bűnszervezetek általi megfélemlítéssel szembesülnek, és lehetőséget biztosít számukra, hogy mielőbb panaszt tegyenek a Bizottságnál;

17.  felhívja a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül hajtsák végre az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 irányelvet(11) (a visszaélést bejelentő személyekről szóló irányelv), és a végrehajtási folyamat részeként vezessenek be jogi biztosítékokat a korrupciót felfedő személyek és független szervek számára, ideértve az újságírókat, a visszaélést bejelentő személyeket, a független médiát és a korrupcióellenes nem kormányzati szervezeteket; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a visszaélést bejelentő személyek védelmét célzó átfogó kereteket; megismétli e kérés sürgősségét, tekintettel az újságírók elleni egyre gyakoribb fizikai támadásokról szóló beszámolókra, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek, úgynevezett SLAPP-perek elterjedésére és a gyorsított biztonsági jogszabályok alkalmazására egyes tagállamokban, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a bűnüldöző szervek tagjairól készült képek vagy adatok terjesztését, ezáltal akadályozva az újságírói munkát és korlátozva a nemzeti hatóságok elszámoltathatóságát;

18.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottság és az OLAF megállapítása szerint a közbeszerzési eljárások és közbeszerzések során elkövetett csalás jelentős tendencia a csalók körében; megjegyzi, hogy a közbeszerzési eljárások aláásásának gyakori módja a magánszemélyek és szervezetek közötti összejátszás, a hamis számlák használata, hamis cégek és hitelesítő adatok létrehozása, valamint a pénzeszközök eredeti céljuktól való eltérítése; rámutat, hogy a csalási rendszerek gyakran transznacionális szinten működnek, és több (uniós és nem uniós) országra is kiterjedhetnek, ami megnehezíti az azonosításukat és felszámolásukat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállamban nincs külön jogszabály a szervezett bűnözés ellen; kiemeli, hogy a nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti időben történő együttműködés kulcsfontosságú eleme a nemzetközi bűnözésre adott hatékony válasznak; felszólítja az érintett európai és nemzeti hatóságokat, hogy javítsák rendszereik interoperabilitását, megkönnyítve az időben történő információcserét, valamint az együttműködést és a közös műveleteket a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében; kéri ezért, hogy erősítsék meg a csalás elleni küzdelem transznacionális jellegét és a tagállamok büntetőjogának harmonizációját a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében, ami alapvető fontosságú; ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan közös szabályozási keretet, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a párhuzamos nyomozások elkerülése érdekében a büntetőeljárásokat egy másik tagállamba helyezzék át;

19.  megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány új lehetőségeket teremt a csalók és a szervezett bűnözés számára; aggodalommal állapítja meg, hogy az Europol növekedést figyelt meg a koronavírussal kapcsolatos bűncselekmények számában, amelyek kiberbűnözés, csalás és hamisítás – többek között az orvosi felszerelések és egyéni védőfelszerelések hamisítása – formájában nyilvánulnak meg; ennek egyik káros példájaként megemlíti az uniós országok által feltárt, oltóanyagokkal kapcsolatos csalásokat és hamis ajánlatokat, amelyek révén a csalók több mint 1,1 milliárd adag oltóanyagot próbáltak meg értékesíteni összesen több mint 15,4 milliárd EUR értékben; kiemeli, hogy gyorsan növekszik a hamis Covid19 digitális igazolványok illegális értékesítésének veszélye, amelyre több tagállamban számos példát találtak;

20.  aggodalmát fejezi ki a PIF-jelentés értékelése miatt, amely megállapította, hogy 2019-ben hét tagállam tárt fel csalást az egészségügyi infrastruktúrával kapcsolatban, és az egészségügyi infrastruktúrát különösen súlyosan érintette a közbeszerzési szabályok megsértése; rámutat arra, hogy a Covid19-válságra válaszul bevezetett sürgősségi beszerzési eljárásoktól való függőség súlyosbíthatta ezeket a problémákat; kiemeli, hogy a sürgősségi eljárásoknak ugyanazokat az átláthatósági és elszámoltathatósági normákat kell tiszteletben tartaniuk, mint a rendes eljárásoknak; felhívja a Bizottságot és a tagállami hatóságokat, hogy egészítsék ki ezeket az eljárásokat a megelőzésre összpontosító kockázatcsökkentő eszközök alkalmazásával, valamint átfogó utólagos ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal;

21.  rendkívül aggasztónak tartja, hogy az Europol arra számít, hogy a világjárványt követő recesszió új lehetőségeket teremt majd a szervezett bűnözés számára; arra figyelmeztet, hogy mivel a szervezett bűnözés oda irányul, ahol a pénz van, a NextGenerationEU helyreállítási terv keretében az uniós kiadások példa nélküli növekedése hatalmas lehetőséget kínál pénzügyi visszaélésekre a szervezett bűnözés számára; kiemeli, hogy a kiadásoknak ezt a példátlan mértékű növekedését megfelelő forrásokkal kell ellensúlyozni, amelyeket a korrupció, a csalás és a szervezett bűnözés elleni küzdelem uniós és nemzeti kereteit alkotó érintett intézmények részére kell biztosítani; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az új technológiák, például az Arachne-adatbázis és a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) használatát az uniós költségvetés végrehajtásának kötelező elemévé kell tenni; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy hagyja jóvá a Számvevőszék állományának 40 ellenőri álláshellyel történő bővítését, és ismételten felhívja az OLAF-ot és az Európai Ügyészséget (EPPO), hogy biztosítsanak elegendő forrást a NextGenerationEU-t célzó bűncselekmények felderítésére és büntetőeljárás alá vonására;

22.  hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözői, különösen a maffiatípusú bűnözői tevékenységek már korábban is a megújuló energiaforrások felé irányultak; arra figyelmeztet, hogy mivel a bűnszervezetek már aktívak ezen a területen, könnyen rátehetik a kezüket az ökológiai átállásra szánt, a NextGenerationEU forrásainak jelentős százalékát képviselő pénzeszközökre;

23.  aggodalommal említi meg a szervezett bűnözést elősegítő tényezőket, így például a pénzmosást, a kiberbűnözést, az okmányokkal való visszaélést, a korrupciót, a fiktív bejegyzést és a fedőcégek igénybevételét; hangsúlyozza, hogy ezek a cselekmények hatással vannak a hatóságok azon képességére, hogy hatékonyan nyomon kövessék, hogy az uniós pénzeket rendeltetésszerűen költik-e el;

A szervezett bűnözés becsült pénzügyi hatása

24.  aggasztónak tartja, hogy a szervezett bűnözés által az uniós költségvetésre gyakorolt hatás mértékének és súlyosságának becslése több alkalommal is rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen feladatnak bizonyult, többek között azért, mert a szervezett bűnözés fogalmát az egyes tagállamok eltérő módon határozzák meg, továbbá a helyzet értékeléséhez nincsenek megbízható becslések, ami megnehezíti az intézkedések összehangolására, valamint az ügyek kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására irányuló erőfeszítéseket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak nincs rálátásuk a csalás nagyságrendjére, jellegére és okaira, és mostanáig nem végeztek következetes értékelést a felderítetlen csalásokra vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a megbízható becslések hiánya akadályozza a helyzet pontos értékelését, ami hátráltatja a szervezett bűnözés elleni küzdelmet; felszólítja az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy javítsák az adatgyűjtést és növeljék a Bizottsággal közölt adatok megbízhatóságát; felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson a tagállami hatóságokkal koordinációt és együttműködést annak érdekében, hogy a csalás tényleges mértékéről, jellegéről és okairól átfogó, az egész EU-ra kiterjedő felmérést végezzen, bevonva az érintett uniós ügynökségeket és együttműködve az EU szomszédos országaiban lévő partnerekkel;

25.  megjegyzi, hogy a 2019. évi PIF-jelentés a kiadási oldalon 514 csalárd szabálytalanságot mutatott ki 381,4 millió EUR pénzügyi értékben, a bevételi oldalon pedig 425 csalárd szabálytalanságot összesen 79,7 millió EUR értékben; hangsúlyozza, hogy ezekben a számokban nem tükröződik a csalás valódi mértéke, amely valószínűleg ennél jóval nagyobb; kiemeli továbbá, hogy nem minden csalást szervezett bűnözői csoportok követnek el, és ez különösen igaz a kiadási oldalra, ahol a csalást gyakran magánszemélyek vagy magánvállalatok követik el, és akár magas rangú állami vagy kormányzati tisztviselők is érintettek lehetnek;

26.  megjegyzi, hogy nemrégiben készült tanulmányok szerint az uniós közbeszerzések területén a szervezett bűnözés az összes kiadás 2,7–3,6%-át érinti; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ennek alapján 2014 és 2020 között az EU kohéziós alapjaiból 1,9–2,6 milliárd EUR-t tulajdoníthattak el szervezett bűnözés útján; megjegyzi, hogy bár az adatok korlátozottsága hatással van e becslések megbízhatóságára, azok mégis jól jelzik a probléma súlyosságát;

27.  aggodalommal hangsúlyozza, hogy a korrupció a bűnszervezetek szinte valamennyi tevékenységének szerves részét képezi, és komoly veszélyt jelent az EU pénzügyi érdekeire, mivel a becslések szerint 170 és 990 milliárd EUR közötti GDP-kiesést okoz, és csak a közbeszerzések esetében évente több mint 5 milliárd EUR költséggel terheli az uniós költségvetést(12);

28.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Europol szerint a becslések alapján évente 40–60 milliárd EUR kerül szervezett bűnözői csoportokhoz a héacsalás egy sajátos formája, az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett, Közösségen belüli csalás útján; kiemeli, hogy a héaveszteségek többségét a tagállamok viselik, mivel a beszedett héa mindössze 0,3%-át utalják át az uniós költségvetésbe; hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a héaalapú saját források 2019-ben az Unió teljes költségvetési bevételének 11,97%-át tették ki, ami azt jelzi, hogy a bűnszervezetek által okozott héaveszteségek súlyos hatást gyakorolnak az uniós bevételekre;

Ellenőrzési és kontrollintézkedések a szervezett bűnözés ellen

29.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság hiányosságokat állapított meg a csalás elleni küzdelem keretében végzett saját adatgyűjtése és -elemzése, a jelentéstételi rendszerek (például az EDES és az Arachne) tagállamok általi használata és az információáramlás terén; megjegyzi, hogy a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos információcserére vonatkozó uniós jogszabályokat csak a közelmúltban frissítették, és azok nem terjednek ki minden érintett hatóságra, ezáltal akadályozva az uniós szervek és a tagállamok közötti hatékony információcserét;

30.  úgy véli, hogy a PIF-irányelv fontos lépés az EU költségvetésének védelme felé, mivel egységes fogalommeghatározást ad a bűncselekményekre és a pénzeszközök hűtlen kezelésére, és harmonizálja az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szembeni szankciókat; örvendetesnek tartja, hogy az irányelv egyértelmű jelentéstételi és vizsgálati eljárásokat állapít meg, meghatározza a csaláskockázat-kezelési keret nyomon követését és elősegíti az információk, adatbázisok és adatelemzések tagállamok általi használatát; üdvözli a Bizottságnak a PIF-irányelv végrehajtásáról szóló közelmúltbeli értékelését, valamint azt, hogy valamennyi tagállam jelezte, hogy a PIF-irányelvet teljeskörűen átültették(13); aggasztónak tartja azonban azt a kérdést, hogy az irányelvet milyen mértékben ültették át a nemzeti jogba; emlékeztet arra, hogy a Bizottság több tagállamban is feltárt megfelelési problémákat; megjegyzi, hogy ezek a kérdések többek között a bűncselekmények („az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás”, „pénzmosás”, „korrupció”, „hűtlen kezelés”) meghatározására, a jogi és természetes személyek felelősségére és a velük szembeni szankciókra, valamint a tagállamok azon kötelezettségére vonatkoznak, hogy évente statisztikai adatokat szolgáltassanak a Bizottságnak; sürgeti a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikat teljes mértékben igazítsák a PIF-irányelv követelményeihez, a Bizottságot pedig arra, hogy szorosan kövesse nyomon a tagállamok megfelelését, mivel a megfelelő átültetés létfontosságú ahhoz, hogy az EPPO hatékony nyomozásokat és büntetőeljárásokat folytathasson; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a helyes és átfogó átültetés biztosítása érdekében, beleértve a kötelezettségszegési eljárások lehetőségét is;

31.  üdvözli az EPPO létrehozását, amelynek megbízatása magában foglalja az uniós költségvetés elleni bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozást, vádhatósági eljárás lefolytatását és az elkövetők bíróság elé állítását, így fontos eszközül szolgál a csalás és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben az EU-ban; kéri, hogy biztosítsák az EPPO hatékony finanszírozását, és elegendő emberi erőforrást különítsenek el számára; úgy véli, hogy az EPPO szerepe különösen ígéretes az uniós költségvetéssel kapcsolatos, határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben, mivel a nemzeti hatóságok büntetőeljárási jogkörét a határok korlátozzák, és más uniós szervek (például az Eurojust, az Europol és az OLAF) nem rendelkeznek a szükséges nyomozati és büntetőeljárási hatáskörrel; megjegyzi, hogy az EPPO megbízatásának fókuszát a PIF-irányelv határozza meg, és az magában foglalja az uniós kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos csalás, a héacsalás, a pénzmosás, a korrupció és a bűnszervezetekben való részvétel elleni küzdelmet; kiemeli, hogy ezek a fókuszpontok kulcsfontosságúak a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, és bízik abban, hogy az EPPO ezért hatékony eszköz lesz az uniós költségvetést érintő bűnszervezetek elleni küzdelemben; sajnálja, hogy öt tagállam még nem csatlakozott az EPPO-hoz, és felhívja őket, hogy tegyék meg a csatlakozáshoz szükséges lépéseket; felhívja a Bizottságot, hogy addig is gyakoroljon fokozottabb felügyeletet ezen tagállamok felett; sajnálja, hogy egyes delegált európai ügyészek kijelölésére nem került sor – különösen Szlovénia részéről –, számos más tagállam pedig jelentős késésben van; kiemeli, hogy ez nagymértékben gyengíti a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni páneurópai küzdelem hatékonyságát és eredményességét;

32.  hangsúlyozza, hogy megfelelőbben kell kezelni a határokon átnyúló dimenziójú, a biológiai sokféleséget és a természeti erőforrásokat érintő környezeti bűncselekményeket, például a növények és állatok jogellenes kereskedelmét, az illegális fakitermelést és fakereskedelmet, valamint az illegális hulladékkereskedelmet; felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezze az EPPO megbízatásának a határokon átnyúló környezeti bűnözésre történő kiterjesztését;

33.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság olyan személyzeti tervet határozott meg az EPPO számára, amely nem teszi lehetővé számára megbízatásának hatékony teljesítését; hangsúlyozza, hogy megfelelő személyi állományra van szükség ahhoz, hogy az EPPO meg tudja valósítani fő feladatát, azaz az uniós költségvetést érintő, határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EPPO jelenleg nem rendelkezik elegendő számú ügyelemzővel és pénzügyi nyomozóval a delegált európai ügyészek bűnüldözési tevékenységeinek támogatásához; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EPPO operatív személyzete jelenleg főként az ügyek nyilvántartására összpontosít, nem pedig a kapcsolódó bűnvádi eljárásokra; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EPPO jelezte, hogy sürgősen további képzett jogi és informatikai szakértőkre, valamint adminisztratív személyzetre lenne szüksége a zökkenőmentes működéshez; kiemeli, hogy az EPPO-nak az évente kezelt 2000 ügyön felül több mint 3000 ügynyi elmaradással is meg kell birkóznia; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EPPO munkaterhe az elkövetkező években még tovább fog nőni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül mozgósított példátlan összegek, valamint a Covid19-válság során felgyorsított közbeszerzési eljárások miatt; hangsúlyozza, hogy a Bizottság EPPO-ra vonatkozó, 2022. évi személyzeti terve nem elegendő az EPPO által feltárt hiányosságok orvoslásához; kiemeli, hogy teljes körű működése esetén az EPPO-nak az uniós költségvetés védelmében megmutatkozó előnyei meghaladják majd a költségeit; határozottan felszólítja a Bizottságot, hogy növelje az EPPO rendelkezésére álló költségvetést és szakképzett személyzetet, hogy az EPPO teljes mértékben kiaknázhassa bűnüldözési potenciálját;

34.  üdvözli a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló, 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó uniós stratégiáról szóló bizottsági közleményt és azt, hogy az kiemelt hangsúlyt helyez az uniós szervek és tagállamok közötti hatékony és időben történő információcsere ösztönzésére, többek között az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás javítása és a tagállamok releváns adatbázisaihoz való csatlakozás biztosítása révén; nagyra értékeli a Bizottság elkötelezettségét a bűnüldözési együttműködés észszerűsítése és a meglévő eszközökben – például az EMPACT-ban (Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen) – rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása mellett; üdvözli, hogy a Bizottság célul tűzte ki az Europol, az Eurojust és az Unión kívüli országok közötti információcsere és együttműködés javítását;

35.  üdvözli, hogy a Bizottság kiemelten foglalkozik a szervezett bűnözés legális gazdaságba való beszivárgásának megelőzésével, például a pénzmosás elleni uniós keret és a meglévő uniós korrupcióellenes szabályok felülvizsgálata révén; üdvözli, hogy a Bizottság kiemelten törekszik arra, hogy a bűnüldözés lépést tartson a digitális korral;

36.  megjegyzi, hogy a pénzmosás lehetővé teszi a bűnözők számára, hogy nyereségüket észrevétlenül tartsák meg, és hogy a pénzmosási szolgáltatások nyújtása önmagában is jövedelmező üzletággá vált a bűnszervezetek számára; hangsúlyozza, hogy ez jelentős hatással van az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeire, mivel a becslések szerint a bűncselekményekből származó jövedelmek katasztrofálisan magas hányadát, 98%-át nem kobozzák el, és azok továbbra is a bűnözők rendelkezésére állnak; úgy véli, hogy a pénzmosás elleni küzdelem alapvető fontosságú a bűnszervezetek által elkövetett pénzügyi visszaélések megakadályozása érdekében; mély aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék(14) megállapításai miatt, miszerint a pénzmosás megelőzésére irányuló uniós intézkedések széttagoltak és rosszul koordináltak, a meglévő jogi keret nem következetes és még mindig nem került valamennyi tagállamban teljeskörűen átültetésre, és ezt a bűnözők kihasználhatják; elismerését fejezi ki a Bizottságnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos keretrendszer felülvizsgálatát célzó új jogalkotási csomagért, amely egységes szabályrendszer jelentős előrelépést jelent a pénzmosás elleni küzdelemben, és lehetővé fogja tenni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló jogszabályok egységes alkalmazását;

37.  üdvözli különösen A Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága (AMLA) nevű új ügynökség létrehozására irányuló javaslatot, és hangsúlyozza, hogy az AMLA-t megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal kell ellátni ahhoz, hogy teljes mértékben működőképes legyen; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az AMLA létrehozása 2023-ig nem várható, és hogy 2026-ig nem lesz teljes mértékben működőképes; hangsúlyozza, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén fennálló problémák sürgetőek, és megoldásuk nem tűr további halasztást; felszólítja a Bizottságot, hogy az AMLA teljesen működőképessé válásáig nyújtson be konkrét intézkedéseket a fennálló problémák kezelésére;

38.  üdvözli továbbá az új bizottsági javaslatokat a kriptoeszközök területén, amely nagyrészt szabályozatlan ágazat, és azt a szervezett bűnözők – akik nagy mennyiségű tiltott pénzt mozgatnak büntetlenül a kriptovaluták piacán – széles körben kihasználják; megjegyzi, hogy a bizonyos kriptovalutákat övező anonimitás egyre növeli a törvénytelen tevékenységek céljából történő felhasználásukat; kéri a tagállamokat, hogy ösztönözzék a kriptovalutával foglalkozó vállalkozásokat olyan elemző eszközök használatára, amelyekkel kiértékelhetők a rendeltetési és a fogadó címekhez kapcsolódó potenciális bűnözői tevékenységek, és biztosítsák, hogy a kriptovaluták valódi fizetőeszközre történő átváltásakor ezek a vállalkozások maradéktalanul alkalmazzák a pénzmosás elleni jogszabályokat; hangsúlyozza, hogy a kriptovalutákat ugyanazoknak a felügyeleti szerveknek kell felügyelniük, amelyek a hagyományos valutákat felügyelik;

39.  megjegyzi, hogy a pénzügyi információs egységek (FIU-k) jelentős szerepet játszanak a határokon átnyúló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási ügyek felderítésében; megjegyzi, hogy az EU-ban a FIU-k nemzeti szinten működnek, és a Bizottság úgy találta, hogy a nemzeti FIU-k közötti koordináció és információcsere elégtelen(15); sajnálja, hogy a FIU-k közötti adatcsere mennyiségében és típusában különbségek mutatkoznak; megjegyzi, hogy ez akadályozza a közöttük folyó együttműködést, ami viszont negatívan hat a határokon átnyúló bűncselekmények időben történő felderítésére és üldözésére irányuló képességükre;

40.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti megközelítések tagállamonként jelentősen eltérnek a jogszabályok, a stratégiák és az operatív kapacitás tekintetében; megjegyzi, hogy ez részben az uniós jogszabályok elfogadásának és végrehajtásának eltérő szintjével magyarázható; aggasztónak tartja a csalásellenes koordinációs szolgálatok eltérő szerepét és képességeit a tagállamokban, amely abból eredhet, hogy az uniós jogszabályok nem határozzák meg elég pontosan megbízatásukat, megnehezítve a nemzeti és uniós szintű koordinációt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós pénzeszközökkel kapcsolatos csalás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések általában nem kapnak ugyanolyan mértékű prioritást, mint a nemzeti kiadásokkal kapcsolatos csalások; erre mutat rá az a tény, hogy az OLAF-vizsgálatok több mint felét a tagállamok nem követik nyomon, és még kevesebb ügy jut el a vádemelésig; nagyon sajnálja, hogy egyes tagállamok a vizsgálatok lezárását követően folyamatosan úgy döntenek, hogy nem hajtják végre az OLAF ajánlásait, és nem indítanak bírósági eljárásokat az elcsalt uniós források behajtása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy éljen előjogaival és tegye meg a szükséges intézkedéseket az uniós jogszabályok időben történő és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében;

41.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egy nemrégiben végzett kutatás szerint egyes tagállamok nem kezelik ugyanolyan mértékben prioritásként az uniós pénzeszközökkel kapcsolatos csalásokat, mint a hazai kiadásokat érintő csalásokat; megjegyzi, hogy bár a Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki csalás elleni nemzeti stratégiákat, ezt csak 13 tagállam tette meg, és egyikük sem használta a Bizottság által rendelkezésre bocsátott sablont; aggodalommal jegyzi meg, hogy ezek a tagállamok közötti különbségek akadályozzák a hatékony együttműködést; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen határozottabb lépéseket annak érdekében, hogy a tagállamok számára kötelezővé tegye az Európai Unióval szembeni csalások megelőzésére vonatkozó szabályok meghatározását;

Következtetések

42.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös megközelítést a szervezett bűnözés uniós pénzeszközökre gyakorolt hatásának értékelésére, valamint hogy értékelje a probléma tagállamok közötti kezelése érdekében hozott intézkedések hatékonyságát; alapvető fontosságúnak tartja az időben történő, teljes körű és hatékony információcserét, és ezért ismét felhívja a figyelmet a fogalommeghatározások harmonizálásának fontosságára, hogy ennek révén sikerüljön az uniós szervek és a tagállamok között összehasonlítható adatokra szert tenni a szervezett bűnözői tevékenységek uniós pénzügyekre gyakorolt hatásának felmérése és az ellenük való gyors fellépés érdekében;

43.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az eltérő nemzeti megközelítések jelenlegi rendszere akadályozza a probléma hatékony, határokon átívelő megközelítését, ami lehetővé teszi a bűnözők számára, hogy felelősségre vonás nélkül folytassák cselekményeiket; felhívja a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt az uniós szervekkel és egymással, és használják fel az Unió eszközeit és szolgáltatásait a szervezett bűnözés elleni küzdelem során, hogy a lehető legnagyobb mértékű adatcserét valósítsák meg és elősegítsék az uniós költségvetés ellen elkövetett szervezett bűnözői tevékenységek elleni, határokon átnyúló műveleteket;

44.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vegyék fontolóra, hogy koherensebb módon alkalmazzák a csalás felderítésére és kezelésére szolgáló valamennyi rendelkezésre álló eszközt, különösen az Arachne informatikai platformot és az EDES-t; hangsúlyozza, hogy az Arachne, az EDES, valamint az intézményi és nemzeti adatbázisok interoperabilitása elengedhetetlen az uniós költségvetéssel kapcsolatos csalások megelőzését és azonosítását célzó hatékony információcsere biztosításához; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Arachne és az EDES alkalmazási köre, ismertsége és a tagállamok általi használata jelenleg korlátozott; ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az EDES kiterjed a közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó alapokra, a megosztott irányítás alá tartozókra viszont nem, noha az utóbbiak az uniós kiadások mintegy 80%-át teszik ki; kéri a Bizottságot, hogy terjessze ki az EDES alkalmazását ezekre az alapokra; ismételten felszólítja a Bizottságot és különösen a Tanács keretében ülésező tagállamokat, hogy tegyék kötelezővé az Arachne használatát; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje újra az uniós intézmények közötti és a tagállamokkal folytatott adatcsere keretét annak érdekében, hogy az adatvédelmi követelmények tiszteletben tartása mellett a lehető leghatékonyabb információcserét valósítsa meg;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy a nemzeti hatóságok számára nyújtott képzéseken keresztül támogassa a tagállamokat annak érdekében, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban és az uniós jelentéstételi szabványoknak megfelelően használhassák az olyan eszközöket, mint az EDES és az Arachne; felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve elemezze azokat a nehézségeket, amelyekkel a nemzeti hatóságok az EDES és az Arachne használata során szembesülnek, valamint adjon ki konkrét ajánlásokat, javítsa a meglévő általános iránymutatásokat és tegye felhasználóbarátabbá ezeket az eszközöket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok a megnövekedett bürokratikus terhektől tartva ellenzik ezen eszközök használatát; rámutat arra, hogy megfelelően integrálva ezek az eszközök valójában csökkenthetik a bürokráciát; felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják felül álláspontjukat ebben a kérdésben, a Bizottságot pedig arra, hogy folytassa az EDES és az Arachne előnyeinek népszerűsítését a tagállamokban; szorgalmazza a pénzmosás elleni képzési programok bevezetését, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy még a pénzeszközök folyósítása előtt felismerjék a potenciális csalás kockázatát, különösen az „Ismerd az ügyfeledet” elv, valamint a kiemelt közszereplők KAP-támogatásokban, projektekben és vissza nem térítendő támogatásokban való, nyilvánosságra nem hozott részvétele területén;

46.  úgy véli, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet(16) (CPR-rendelet), amely az európai strukturális és beruházási alapokra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra és a Kohéziós Alapra alkalmazandó közös szabályokat állapítja meg, egy másik fontos elem az uniós pénzeszközökkel való, a szervezett bűnözés által elkövetett visszaélések megelőzésében;

47.  kiemeli, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik fontos lépése a szervezett bűnözés jövedelmezőségének csökkentése; e tekintetben emlékeztet az OLAF munkájára, amelynek vizsgálatai fontos eszközt jelentenek a csalás elleni küzdelemben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az OLAF tagállamokhoz intézett ajánlásait követő vádemelések aránya alacsony, és csökkenő tendenciát mutat, mivel a 2007–2014 közötti 53%-ról a 2016–2020 közötti időszakban 37%-ra csökkent; megjegyzi továbbá, hogy az elmúlt években nem készült értékelés arról, hogy a visszafizettetésre javasolt pénzösszegeket ténylegesen milyen mértékben fizettették vissza, és hogy a 2002–2016 közötti évekre vonatkozó, legfrissebb értékelés szerint a visszafizettetési arány 30%; felhívja az OLAF-ot és a Bizottságot, hogy vizsgálják ki a mögöttes okokat, a tagállamokat pedig arra, hogy tegyenek eleget a pénzeszközök behajtásával kapcsolatos jogi kötelezettségüknek, és szorosan működjenek együtt az uniós szervekkel annak biztosítása érdekében, hogy a szervezett bűnözés által eltulajdonított pénzeszközöket ténylegesen visszaszerezzék, tekintve, hogy a becslések szerint a bűncselekményekből származó jövedelmek katasztrofálisan magas hányadát, 98%-át nem kobozzák el, és azok továbbra is a bűnözők rendelkezésére állnak; felkéri az OLAF-ot, hogy gyűjtsön információkat a pénzügyi ajánlásait követő behajtási arányról, és ezeket az információkat tegye közzé éves jelentéseiben; úgy véli, hogy a pénzeszközök visszaszerzésére irányuló határozott fellépés – beleértve a megelőző célú vagy értékalapú lefoglalásokat – visszatarthatja a bűnszervezeteket attól, hogy csalást kövessenek el az EU ellen, védelmezve ezáltal az Unió pénzügyi érdekeit; felszólítja a tagállamokat, hogy nagyobb arányban kobozzák el a csalással összefüggő pénzeszközöket, nagyobb hangsúlyt fektetve a megelőző intézkedésekre; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a vagyonvisszaszerzés jelenlegi széttagolt megközelítés kiegészítésére létrehozzon egy olyan uniós szintű szervet, amelynek feladata az uniós pénzeszközök időben történő és hatékony behajtásának biztosítása;

48.  úgy véli, hogy a csalás megelőzését és a szervezett bűnözés általi csalás elleni küzdelmet az irányító, tanúsító és ellenőrző hatóságoknak prioritásként kell kezelniük, valamint azoknak külön pénzügyi nyomozások tárgyát kell képezniük; úgy véli, hogy a szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelemhez a vagyoni eszközök befagyasztására és elkobzására vonatkozó megerősített szabályokra és intézkedésekre is szükség van, beleértve adott esetben a bűncselekményből származó jövedelemmel azonos értékű vagyon ideiglenes lefoglalását annak megakadályozása érdekében, hogy a bűncselekményből származó ilyen jövedelmeket a büntetőeljárás lezárása előtt átadják vagy elidegenítsék; hangsúlyozza, hogy feltétlenül meg kell tenni minden erőfeszítést a csalárd módon megszerzett uniós források visszaszerzése érdekében; határozottan támogatja a hatékonyabb nyomozásokat a szervezett bűnözés struktúráinak felszámolása érdekében, és hangsúlyozza, hogy a bűnüldöző hatóságoknak a bűnözők előtt kell járniuk, akik egyre gyakrabban új technológiákat használnak, és megragadnak minden lehetőséget illegális online vagy offline tevékenységeik kiterjesztésére;

o
o   o

49.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 198., 2017.7.28., 29. o.
(2) HL L 156., 2018.6.19., 43. o.
(3) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(4) HL L 172., 2021.5.17., 110. o.
(5) HL L 283., 2017.10.31., 1. o.
(6) HL L 274., 2019.10.28., 1. o.
(7) https://www.oecd.org/gov/ethics/prevention-fraud-corruption-european-funds.pdf
(8) https://ec.europa.eu/sfc/sites/default/files/EN-ORI-General%20Guidelines%20on%20National%20Anti-Fraud%20Strategies%20ARES%282016%296943965.pdf
(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0337.
(10) Az OLAF 2020. évi jelentése.
(11) HL L 305., 2019.11.26., 17. o.
(12) Rand Europe, 2016, „The Cost of Non-Europe in the area of Organised Crime and Corruption” – II. melléklet: Korrupció.
(13) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról (COM(2021)0536).
(14) Az Európai Számvevőszék 13/2021. sz. különjelentése: „A bankszektoron belüli pénzmosás elleni küzdelemre irányuló uniós fellépések széttagoltak, végrehajtásuk pedig nem megfelelő”.
(15) SWD(2021)0190. számú bizottsági szolgálati munkadokumentum. A pénzmosás elleni csomagot kísérő hatásvizsgálat, 2021. július 20.
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).


A sürgősségi alapok és a válsággal kapcsolatos kiadási területek esetében a korrupció, a szabálytalan kiadások, valamint az uniós és nemzeti forrásokkal való visszaélés elkerülése
PDF 179kWORD 63k
Az Európai Parlament 2021. december 15-i állásfoglalása a sürgősségi alapok és a válsággal kapcsolatos kiadási területek esetében a korrupció, a szabálytalan kiadások, valamint az uniós és nemzeti forrásokkal való visszaélés elkerülését célzó megelőző intézkedések értékeléséről (2020/2222(INI))
P9_TA(2021)0502A9-0320/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 310., 317. és 325. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelvére a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről(2),

–  tekintettel „A visszaélést bejelentő személyek szerepéről az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében” című, 2017. február 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (PIF-irányelv)(4),

–  tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az OLAF 2019. évi jelentésére(7) és az OLAF Felügyelő Bizottságának 2019-es éves tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek „Az uniós kiadásokat érintő csalás elleni küzdelem: intézkedésre van szükség” című 01/2019. sz. különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek „A csalások kezelése az uniós kohéziós kiadások terén: az irányító hatóságoknak hatékonyabbá kell tenniük a csalások felderítését, a válaszlépéseket és a koordinációt” című 06/2019. sz. különjelentésére,

–   tekintettel az Európai Számvevőszék „A Covid19-válságra adott uniós gazdaságpolitikai válaszintézkedések: kockázatok, kihívások és lehetőségek” című, 06/2020. sz. áttekintésére,

–  tekintettel a Korrupció Elleni Államok Csoportjára (GRECO) és annak 21. általános tevékenységi jelentésére (2020),

–  tekintettel az OECD által 2020 áprilisában közzétett, „Public Integrity for an Effective COVID-19 Response and Recovery” (Közintegritás a Covid19-re adott hatékony válasz és a helyreállítás érdekében) című tanulmányra,

–  tekintettel a „Corruption in the times of Pandemia” (Korrupció a világjárvány idején) című, 2020 májusában közzétett tanulmányra(8),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „31. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről – 2019” című, 2020. szeptember 3-i jelentésére (COM(2020)0363) és a kísérő szolgálati munkadokumentumokra(9),

–  tekintettel az 1303/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról (REACT-EU) szóló, 2020. december 23-i (EU) 2020/2221 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközre,

–  tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11),

–  tekintettel az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12),

–  tekintettel a csalás elleni uniós program létrehozásáról és a 250/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/785 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésére és a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az 1303/2013/EU rendeletnek a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében a Covid19-világjárvány okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató rendkívüli kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról (REACT-EU) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (2020/0101(COD)) szóló, 4/2020. számú európai számvevőszéki véleményre, és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, a Méltányos Átállást Támogató Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatra (2018/0196(COD))(14),

–  tekintettel az Europolnak „Az Europol elindítja a Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Európai Központot” című, 2020. június 5-i sajtóközleményére(15),

–  tekintettel az Europol „Serious and organised crime in the EU: A corrupting influence” (Súlyos és szervezett bűnözés az EU-ban: a korrumpáló hatás) című, 2021. április 12-i sajtóközleményére(16),

–  tekintettel a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásáról és a jogállamiság máltai helyzetéről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel „Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről – Csalás elleni küzdelem – 2019. évi éves jelentés” című, 2021. július 7-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel a Bizottság és a Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó értékeléséről szóló, 2021. június 10-i állásfoglalására(19),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0320/2021),

A.  mivel a pénzügyi és gazdasági bűncselekmények – így többek között a korrupció, a csalás, a kényszerítés, az összejátszás, az akadályozás, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása – olyan jogellenes cselekmények, amelyeket valamely személy vagy az egyének valamely csoportja gazdasági vagy szakmai előnyök megszerzése céljából követ el;

B.  mivel a Covid19-világjárvány által okozott népegészségügyi válság, valamint az azt követő gazdasági vészhelyzet és társadalmi zavarok arra késztették az EU-t és a tagállami hatóságokat, hogy többletfinanszírozást biztosítsanak, illetve részt vegyenek a többletfinanszírozás irányításában, és jelentősen és gyorsan növeljék a kiadásokat;

C.  mivel a több mint 670 milliárd EUR keretösszegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az 50 milliárd EUR keretösszeget meghaladó REACT-EU hatékony eszközök, amelyekkel elősegíthető az uniós országok talpra állása; mivel a vészhelyzet-reagálási intézkedések keretében a kohéziós politika már 2020 tavaszán rendelkezésre bocsátott 11,2 milliárd EUR-t vállalkozástámogatás formájában, uniós szinten átcsoportosított 7,6 milliárd EUR-t az egészségügyi intézkedésekhez, valamint mozgósított 4,1 milliárd EUR összegű forrást a munkavállalók közvetlen támogatására;

D.  mivel 2020. április 2-án a Covid19-járvány kitörésére adott uniós válaszlépés részeként a Bizottság javasolta a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz (ESI) aktiválását;

E.  mivel a Tanács a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközről szóló (EU) 2016/369 rendelet(20) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, működésbe léptetésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban egyedül, a Parlament részvétele nélkül hozta meg az eszköz aktiválásáról szóló határozatot;

F.  mivel a NextGenerationEU egy ideiglenes, folyó áron mintegy 800 milliárd EUR összegű helyreállítási eszköz, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy támogassa az EU-t a koronavírus-világjárványból való kilábalásban, és segítsen egy zöldebb, digitálisabb és reziliensebb Európa felépítésében;

G.  mivel a válság sürgető jellege miatt a végrehajtás felgyorsítása érdekében sok helyen rugalmasabbá tették a közbeszerzési eljárásokat és az ellenőrzési eszközöket;

H.  mivel a reagálási tervek nem veszik eléggé figyelembe a kormányzást és a jogellenes cselekmények – így például a korrupció és a csalás – problémáját, valamint a nem csalárd szabálytalanságok elkerülésére irányuló intézkedéseket;

I.  mivel a válság lehetőséget teremt az integritás számos megsértésére, és hozzájárulhat a csalás és a korrupció, valamint a nem csalárd szabálytalanságok térnyeréséhez, különösen a közbeszerzések és a gazdaságélénkítő csomagok terén, továbbá az állami szervezetekben;

J.  mivel a Számvevőszék szerint a csalás megelőzése nem kapott kellő figyelmet, és a Bizottság nem rendelkezik átfogó információkkal a csalások mértékéről, jellegéről és okairól; mivel a felderített csalásokra vonatkozó hivatalos statisztikák nem teljesek, és a Bizottság eddig nem végezte el a fel nem derített csalások értékelését(21);

K.  mivel a korrupció komoly fenyegetést jelent a magán- és a közszférában, és aránytalanul nagy hatással van a legkiszolgáltatottabb csoportokra, mivel olyan erőforrás-veszteséget okoz, ami veszélyezteti a hosszú távú növekedést, a szociális védelmet és a közszolgáltatásokhoz (köztük az egészségügyhöz, az oktatáshoz és az igazságszolgáltatáshoz) való méltányos hozzáférést, mindez pedig aláássa a közbizalmat, növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és aláássa az Unió alapvető értékeit; mivel ahhoz, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a korrupció és annak káros következményei ellen, kulcsfontosságú alaposabban megismerni a jelenség okait;

L.  mivel egyre több szervezett bűnözői csoport tevékenykedik az EU-ban, gyakran határokon átnyúlóan; mivel a jelenség egyre összetettebbé válik, hiszen a globalizáció és az új technológiák következményeként új bűnözési piacok, valamint új bűnelkövetési módok alakulnak ki, amelyek révén a világ bármely pontjáról és bármikor akcióba lehet lendülni;

M.  mivel a technológia új felderítési és nyomon követési képességeket teremt, csökkentve a nyomozókra háruló terheket és lehetővé téve az intelligensebb jogérvényesítési intézkedések kialakítását;

N.  mivel az Unió pénzügyi rendszerének integritása a gazdasági társaságok és más jogalanyok, trösztök és a hasonló társulás jellegű jogi megállapodások átláthatóságától függ;

O.  mivel a Bizottság számos intézkedést hozott a korrupcióhoz és a pénzeszközök hűtlen kezeléséhez kapcsolódó kockázatok unióbeli felszámolására, így többek között előrelépést ért el a pénzmosás elleni, a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó uniós jogszabályok, továbbá az európai jogállamisági mechanizmus terén is;

P.  mivel a Transparency International és az Egészségügyi Világszervezet Együttműködési Központjának (WHO CC) legújabb jelentése(22) szerint az Európai Bizottság nem tartja teljes mértékben tiszteletben az átláthatósággal kapcsolatos saját kötelezettségvállalásait és a közbeszerzési szerződések átláthatóságára vonatkozó „bevált gyakorlatok” nemzetközi elveit, amikor az előzetes beszerzési megállapodásokban (APA) bizonyos szövegrészek elfedésére túl sok szerkesztést végez; mivel azonban a Bizottságnak jogszabályi kötelezettsége tiszteletben tartani a költségvetési rendelet rendelkezéseit, és hogy megfelelőbb és továbbfejlesztett struktúrára van szükség ahhoz, hogy a Bizottság gyorsabban reagálhasson a jövőbeli válságok során;

Q.  mivel a korrupció visszaszorítása megköveteli a reformok melletti kormányzati felelősségvállalást, a társadalmi támogatottságot, a politikai elkötelezettséget, a nemzetközi együttműködést, valamint a civil társadalom és a magánszektor bevonásával végzett közös munkát;

R.  mivel a nagy elvárások, a komoly nyomás és a példátlan kiadási volumen közepette az e kihívásnak való megfelelés felelőssége a köztisztviselőkre hárul, akiknek megfelelő támogatásra van szükségük ahhoz, hogy feladataik teljesítéséhez mind a magasabb szakmai elvárásokkal, mind az új nehézségekkel megbirkózzanak; mivel emellett a tisztviselők nem feltétlenül ismerik fel azonnal az összeférhetetlenségi helyzeteket;

S.  mivel bizonyíték van arra, hogy a közbeszerzésben a professzionalizálódás és a megfelelő bérezés pozitívan befolyásolja a köztisztviselőket afelé, hogy tartózkodjanak a korrupciótól(23);

T.  mivel a Lisszaboni Szerződés az Európai Parlament szerepének megerősítését tűzte ki célul a nagyobb koherencia, a parlamenti ellenőrzés és a demokratikus elszámoltathatóság megteremtése érdekében;

U.  mivel a korrupció elleni küzdelem alapvető fontosságú az EU pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a polgárok európai intézményekbe vetett bizalmának megőrzése szempontjából;

1.  elismeri, hogy a közelmúltbeli válságok megerősítették annak szükségességét, hogy már a fellendülés első éveitől kezdve képesek legyünk beruházásokat mozgósítani, valamint a pénzügyi támogatást az időszak elejére összpontosítani; tudatában van annak, hogy válság idején az erőforrásokat szoros határidőn belül és gyorsan változó körülmények között kell rendelkezésre bocsátani; megjegyzi, hogy jelentős mennyiségű kiegészítő forrást kell rövid idő alatt elkölteni, és ez növeli a kontrollrendszerekre nehezedő nyomást; hangsúlyozza azonban, hogy a források gyors felhasználását és a jogalkotási aktusok gyors elfogadását megfelelő adminisztratív intézkedésekkel kell kiegészíteni; rámutat, hogy a segélynyújtás sürgőssége és az erőforrások lehető legrövidebb időn belüli felhasználásának kényszere a korrupció, a csalás és más szabálytalanságok fokozott kockázatát eredményezheti, és hogy ez a helyzet hatékony megelőző intézkedéseket és kontroll-irányítási folyamatokat igényel; megismétli, hogy minden közbeszerzési eljárásnak a nyitottság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság legmagasabb szintű normáinak kell megfelelnie;

2.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy saját korrupcióellenes stratégiáikba építsenek be olyan célzott intézkedéseket, amelyek a közpénzek válság idején történő elköltésére irányulnak; e tekintetben kiemeli, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló szabályok a sürgősségi támogatásra és a sürgősségi támogatási eszközökre – így például a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezésre (CRII), a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezésre (CRII+), a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatásra (REACT-EU) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre – is vonatkoznak;

3.  felhívja a figyelmet a megelőző intézkedések fontos szerepére a korrupciós kockázatok előrejelzésében és a válsághelyzetekre való hatékony reagálásban, valamint a korrupcióellenes és integritási politikák és az azokat végrehajtó testületek megerősítésében, és ezáltal az általános kormányzás javításában; ebben a tekintetben úgy véli, hogy a Covid19-válság következtében a világjárvány pusztító hatásainak és az embereket és gazdaságokat érintő költségek kezelésére irányuló fokozott erőfeszítések eredményeként az elkövetkező években még inkább a kormányzásra fog irányulni a figyelem;

4.  úgy véli, hogy a jogállamiság alapvető előfeltétele annak, hogy a sürgősségi alapok – mint uniós költségvetésből származó források – esetében érvényesüljön a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve; emlékeztet arra, hogy a jogállamiságnak mindenkor – így válság idején is – érvényesülnie kell, és hogy a sürgősségi intézkedéseknek biztosítaniuk kell a jogállamiságnak, valamint az arányosság és szükségesség elvének tiszteletben tartását, valamint arra, hogy korlátozott időtartamra kell szólniuk, hatásukat pedig rendszeresen ellenőrizni kell;

5.  hangsúlyozza, hogy a vészhelyzetek, kiváltképpen az egészségügyi és biztonsági válságok a hatóságok működésére is kihatnak, és alkalmat adnak az integritás megsértésére, ami a pénzeszközök hűtlen kezeléséhez és korrupcióhoz vezethet egy olyan időszakban, amikor az állami erőforrások már eleve nyomás alatt állnak; ösztönzi a Bizottságot, hogy a sürgősségi alapok védelme érdekében gondoskodjon arról, hogy az uniós intézmények az ilyen helyzetekben reziliensek legyenek;

6.  megismétli, hogy növelni kell az Unió gazdasági és pénzügyi környezetének általános átláthatóságát, mivel a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények megelőzése csak akkor lehet hatékony, ha a bűnözőket megakadályozzák abban, hogy átláthatatlan struktúrákon keresztül próbálják elfedni tevékenységeiket;

7.  e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU – sem az intézményei, sem a tagállamok – nem engedheti meg magának, hogy a legjobb időkben – még kevésbé a világjárvány idején – értékes erőforrásokat veszítsen el;

8.  elismeri a Bizottság minden erőfeszítését, amellyel – megerősített jogállamisági eszköztára révén – az átláthatósági, ellenőrzési és a korrupcióellenes reformok körének kibővítésére törekszik a tagállamokban; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy e reformok végrehajtása bizonyos ellenállásba ütközött egyes tagállamokban, ami a legtöbb esetben jogalkotási vagy intézményi hiányosságokkal magyarázható, vagy – nagyon konkrét esetekben – azzal, hogy a jogalkotók és a reformok végrehajtásáért felelős kormánytisztviselők személyes érdekeit érintik; ragaszkodik ahhoz, hogy a jogalkotókat és a kormánytisztviselőket érintő bármely tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget meg kell előzni, és a tagállamoknak szilárd korrupcióellenes kereteket kell létrehozniuk;

9.  emlékeztet arra, hogy több erőfeszítést kell tenni az előzetes ellenőrzések terén az alapok nyomon követhetősége tekintetében, különösen azokban az esetekben, amikor az ilyen ellenőrzésekre és értékelésekre rendkívüli intézkedések keretében került sor; emlékeztet arra, hogy a kormányoknak és más közigazgatási szerveknek hatékony és átlátható jelentéstételre, független utólagos ellenőrzésekre és elszámoltathatósági eljárásokra, valamint a civil társadalom és a magánszektor felé nyílt kommunikációs csatornákra van szükségük annak biztosítása érdekében, hogy a pénzeszközök és intézkedések valóban a leginkább rászorulóknak segítsenek; rámutat arra, hogy válsághelyzet idején fontos naprakész, átlátható és megbízható tájékoztatással szolgálni a nyilvánosság számára;

10.  hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek és az oknyomozó újságírók döntő szerepét a korrupció leleplezésében; ezért sajnálja, hogy a Covid19-világjárvány során számos tagállam olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek akadályozták a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést, és hogy a média képviselői a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférést illetően nehézségekbe ütköztek, a hozzáférést indok nélkül megtagadták tőlük, valamint nyomást és fenyegetést érzékeltek; fontosnak tartja a polgárok folyamatos tájékoztatását, illetve bevonását a korrupció elleni küzdelembe, valamint hogy elsősorban a visszaélések bejelentése esetén teljes mértékben védve legyenek a negatív személyes vagy szakmai következményektől; ezzel összefüggésben megismétli, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 irányelvet mielőbb végre kell hajtani;

11.  hangsúlyozza, hogy a vészhelyzetekbeli sikeres reagáláshoz elengedhetetlen a polgárok nyilvános döntéshozatalban való részvétele; sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó válságkezelési terveket a jövőbeli hasonló helyzetekre való felkészülés érdekében, és azokba foglaljanak bele biztosítékokat a civil társadalom nyilvános megfigyelőként betöltött szerepére vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy a dokumentumokhoz géppel olvasható formátumban való nyilvános hozzáférés kulcsfontosságú a közkiadások átláthatóságának és ellenőrzésének biztosítása szempontjából; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson a szerepvállaláshoz szükséges megfelelő platformokat, és emlékeztet arra, hogy lehetőség van az állítólagos csalási ügyeket az Európai Ügyészségnek (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) bejelenteni;

12.  megjegyzi, hogy gazdasági, biztonsági vagy egészségügyi válság közepette a kormányok hajlamosak a szerződéskötési eljárásokat rugalmasabbá tenni a válságra való gyors reagálás érdekében; hangsúlyozza, hogy az uniós közbeszerzési irányelv már lehetővé teszi a sokkal gyorsabb és adminisztratív szempontból kevésbé megterhelő eljárások lefolytatását, és hogy a tagállamok kormányainak kellene ezeket az eljárásokat a hatályos jogi követelmények keretében irányítaniuk; kiemeli, hogy az eljárások és az egyszerűsítési intézkedések bármilyen enyhítését, amelyre válsághelyzetekben szükség lehet a szabályok összetettsége miatti költséges hibák és nem csalárd szabálytalanságok megelőzése érdekében, egyedi iránymutatással kell kiegészíteni, és utólagos mechanizmusok révén kell szigorúan ellenőrizni;

13.  üdvözli az uniós szintű összehangolt és határozott fellépést, amely egy széles körű kezdeményezéscsomag (NextGenerationEU) elfogadásához vezetett, amely a Covid19-világjárvány miatt a polgárok egészségét és a vállalkozásokat érintő következményeket kívánja kezelni szerte az EU-ban; hangsúlyozza azonban, hogy az uniós finanszírozás példátlan növekedése növeli a korrupció és a csalás kockázatát, és további kihívásokat jelent a nyomon követés és az elszámoltathatóság tekintetében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg és hajtsák végre a hatékony korrupcióellenes politikákat;

14.  az uniós kiadások átláthatóságának, elszámoltathatóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében emlékeztet a megosztott irányítású alapokhoz tartozó monitoring- és ellenőrzési rendszerek fontosságára; megismétli, hogy a Parlament központi szerepet tölt be az ösztönzőcsomag ellenőrzésében, és a Bizottság köteles rendszeresen tájékoztatni a Parlamentet annak végrehajtásáról;

15.  megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz(24), a NextGenerationEU fő eszköze lehetővé teszi, hogy a fenntartható átmenetet, a digitális átállást, a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, az intézményi rezilienciát és a szociális jogok pillérét kiemelten kezelve a tagállamok számára (312 milliárd EUR-ig terjedő) támogatásokat és (360 milliárd EUR-ig terjedő) kölcsönöket nyújtsanak(25) olyan közberuházásokhoz és reformokhoz, amelyek célja a strukturális gyengeségek kezelése és a tagállamok gazdaságainak reziliensebbé tétele;

16.   üdvözli, hogy a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával létrehozzon egy eredménytáblát a tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának szoros nyomon követése céljából;

17.  emlékeztet arra, hogy az eredménytábla a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd alapjául fog szolgálni, és azt a Bizottságnak félévente aktualizálnia kell; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel teljes összhangban, valamint a kialakított közös mutatók és jelentéstételi módszertan alapján biztosítsa az előirányzott mérföldkövek és célok végrehajtása tekintetében elért eredmények alapos nyomon követését; emlékeztet továbbá arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz olyan feltételekhez kötött, amelyek szavatolják a kifizetett pénzeszközök átlátható felhasználását, és elviekben kiküszöbölik a korrupciót vagy a csalást, a kettős finanszírozást vagy az összeférhetetlenséget; ezzel együtt úgy véli, hogy a kontrollokat a végső kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségekre is ki kell terjeszteni; örömmel veszi tudomásul, hogy az Európai Parlamentnek köszönhetően a tagállamok immár kötelesek tájékoztatást adni a végső kedvezményezettekről;

18.  arra ösztönzi az uniós és nemzeti hatóságokat, hogy a szükséghelyzeti és helyreállítási intézkedések kidolgozása és végrehajtása során vegyék figyelembe a helyi és regionális hatóságok észrevételeit;

19.  megjegyzi, hogy a Parlament a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a Bizottság és a Tanács általi folyamatban lévő értékelésével kapcsolatos állásfoglalási indítványában ragaszkodott ahhoz, hogy a Bizottság, a tagállamok és a végrehajtási folyamatban részt vevő valamennyi végrehajtó partner megbízható módon biztosítsa az átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy gondosan kövesse nyomon az EU pénzügyi érdekeit érintő lehetséges kockázatokat, és ne teljesítsen kifizetéseket, ha nem teljesülnek a korrupció és a csalás megelőzését, feltárását és korrekcióját célzó intézkedésekhez kapcsolódó mérföldkövek; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassa a költségvetési hatóságokat minden olyan helyzetről, amikor visszaélés, korrupció, csalás vagy a jogállamiság megsértése gyanújára hivatkozva nem fizet ki forrásokat, és amikor a tagállamok nem rendelkeznek a csalások kiszűrését célzó, kellően hatékony rendszerrel;

21.  úgy véli, hogy hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra kell törekedni, és a források felhasználását – bár fontos cél – nem szabad fontosabbnak tekinteni a teljesítmény, a költséghatékonyság és a programok uniós hozzáadott értékének szempontjainál, továbbá hogy szabálytalanságok esetén a visszafizettetést pénzügyi korrekciók révén kell biztosítani;

22.  felszólítja a tagállamokat, hogy a gazdasági ösztönzők és támogatások területén a programok tervezési és végrehajtási szakaszaiba építsenek be korrupciós kockázatértékelést; megjegyzi, hogy a kockázati helyzeteket átfogóan kell kezelni, lehetőség szerint az egész kormányzatra kiterjedő megközelítéssel;

23.  úgy véli, hogy a nagyobb átláthatóság a technológiával és az adattudománnyal párosulva kulcsfontosságú a korrupció megelőzéséhez és visszaszorításához; e tekintetben felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a rendelkezésre álló eszközöket, például a korai felismerési és kizárási rendszert (EDES), az Arachne adatbázist és a szabálytalanságkezelő rendszert (IMS) a problémás gazdasági szereplők és a velük közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban álló magánszemélyek (vagy természetes személyek) hatékony és eredményes azonosítása érdekében;

24.  kiemeli azokat a további előnyöket, amelyeket az információmegosztás nyújthat a korrupció elleni küzdelemhez; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy ez egy digitális, interoperábilis és szabványosított adatgyűjtési rendszeren keresztül történjen, és ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg az információkat egymás között és az EU illetékes szerveivel (elsősorban a Számvevőszékkel, az OLAF-fal, az Európai Ügyészséggel és az Europollal), hogy szorosabb legyen az együttműködés főként válsághelyzetekben az adatgyűjtés javítása, az ellenőrzések hatékonyságának fokozása és a szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésének biztosítása érdekében;

25.  hangsúlyozza, hogy a korrupció, a szabálytalan kiadások és a pénzeszközökkel való visszaélés megelőzése érdekében alapvetően fontos tudni, hogy ki részesül uniós forrásokból; sajnálja, hogy jelenleg a gazdasági szereplők és tényleges tulajdonosaik azonosítását lehetővé tévő adatok nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhetők(26); úgy véli, hogy egy egységes, interoperábilis adatbázis létrehozása, amely tartalmazza az uniós támogatások közvetlen és végső kedvezményezettjeit, fontos lépést jelentene e helyzet orvoslása felé;

26.  hangsúlyozza, hogy a kedvezményezetteknek azonosíthatóknak kell lenniük valamennyi tagállamban, és függetlennek kell lenniük az alapoktól, beleértve a közvetlen és a megosztott irányítás alá tartozó alapokat is; hangsúlyozza, hogy az adatbázist a szükséges információkra kell korlátozni, és hogy az információk közzétételének az Európai Unió Bírósága (EUB) állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban kell történnie; sürgeti a tagállamokat, hogy működjenek együtt a Bizottsággal egy ilyen egységes, központosított adatbázis létrehozása érdekében, amely nyomon követhetővé tenné az uniós pénzmozgásokat;

27.  kitart amellett, hogy a költségvetési rendelet közelgő célzott felülvizsgálatával összefüggésben meg kell erősíteni az EDES-t és annak hatókörét; felhívja a Bizottságot, hogy az arányosság és a megfelelőség elvének kellő tiszteletben tartása mellett terjessze ki az EDES hatályát a megosztott irányítás alá tartozó alapokra;

28.  sajnálja, hogy az OLAF-nak és a Számvevőszéknek nincs teljes körű hozzáférése az Arachne kockázatértékelő eszközhöz, és eseti alapon kell hozzáférést kérniük az Arachne kockázatértékeléséhez, bonyolítja az információcsere folyamatát, és ezáltal akadályozza a kialakuló kockázati minták észlelését és az azokra való reagálást; szükségesnek ítéli, hogy megoldást találjanak arra, hogy az OLAF és a Számvevőszék hozzáférjen az Arachne kockázatértékelési eszközhöz; úgy véli, hogy valamennyi irányító hatóság számára kötelezővé kellene tenni az Arachne nemzeti irányítási és ellenőrzési rendszerekbe történő beépítését;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a Covid19-világjárványra adott választ több szempontból, többek között a megelőzési célú korrupcióellenes intézkedések, az empirikus bizonyítékok elemzése és a kifizetési kérelmek felhasználási aránya tekintetében, vizsgálja meg, hogy a korrupció befolyásolta-e ennek kimenetelét, és hogy az integritást fenntartották vagy aláásták-e, és a főbb megállapításokról tegyen jelentést a Parlamentnek, hogy (a mentesítésért felelős hatóságként) a 2020. évi mentesítésbe belefoglaljon egy külön fejezetet a sürgősségi alapokról és a válsággal kapcsolatos kiadásokról;

30.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság széles körben használja a szerkesztés eszközét az APA-szerződések egyes részeinek elfedésére; kitart amellett, hogy az információk érzékenysége ellenére ezek a részletek fontosak az elszámoltathatóság és a vírusra adott globális válaszlépések javítása szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli válságokra adott válaszintézkedések során foglalkozzon jobban az átláthatóság és az elszámoltathatóság szempontjaival, hozzájárulva ezáltal a közvélemény bizalmának erősítéséhez, a nyilvános vita ösztönzéséhez és az uniós értékek előmozdításához; megjegyzi, hogy a Bizottság a költségvetési rendelet 38. cikke (3) bekezdésének d) pontját alkalmazza arra hivatkozva, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala sértheti a címzettek kereskedelmi érdekeit, és kéri, hogy a források felhasználásának hatékony ellenőrzése és teljes elszámoltathatósága a közérdekkel arányos mértékben biztosított legyen;

31.  úgy véli, hogy ha a közbeszerzésekre vonatkozó releváns adatokat – a bírósági ítéletekre és a cégnyilvántartásokra vonatkozó adatokkal együtt – nyílt és szabványosított formátumban, szabadon és könnyen hozzáférhetővé tennék elemzés céljából, az jelentősen elősegíthetné a potenciális korrupciós esetek megelőzését és felderítését; ezért úgy véli, hogy minden (közpénzt felhasználó) közbeszerzési szerződéshez fűződő releváns információt egy erre a célra létrehozott weboldalon a lehető legkevesebb szerkesztéssel nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, az adatvédelmi és egyéb jogi követelményekkel teljes összhangban;

32.  megjegyzi, hogy az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló, 2016. március 15-i (EU) 2016/369 rendeletben foglalt, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetéséről szóló határozatot a Bizottság javaslata alapján a Tanácsnak kell meghoznia; helyteleníti ugyanakkor, hogy a Covid19-járvány kitörésére adott uniós válaszlépés részeként a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetéséről – az uniós költségvetéshez fűződő szoros kapcsolata ellenére – úgy határoztak, hogy nem tartották tiszteletben és nem vették figyelembe a Parlamentnek mint költségvetési hatóságnak és az uniós költségvetés végső felügyelőjének előjogait;

33.  sajnálatosnak tartja, hogy a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság annak ellenére sem kap hozzáférést az ESI keretében az előzetes beszerzési megállapodások (APA) finanszírozására elköltött, a hat APA-szerződés esetében mintegy 2,5 milliárd EUR-t kitevő uniós forrásokra vonatkozó releváns adatokhoz, hogy többször is megpróbált világos képet kapni ezekről;

34.  elismeri, hogy a közös közbeszerzési megállapodás(27) lehetővé teszi a tagállamok, az EGT-hez tartozó és más országok számára, hogy közösen kedvezőbb feltételeket tudjanak kialkudni az orvostechnikai felszerelések beszerzésére vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a közös közbeszerzési megállapodást és a rescEU keretében az orvostechnikai eszközök készletezésének hatékonyságát és eredményességét annak érdekében, hogy a jövőbeli válságokra bevált gyakorlatokat lehessen kialakítani; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy az uniós költségvetésből származó források teljes vagy részleges érintettsége esetére hozzon létre egy olyan szilárd és átlátható uniós közbeszerzési keretet, amely lehetővé teszi a Parlament általi átfogó ellenőrzést, különösen a gazdasági, biztonsági vagy egészségügyi válsággal kapcsolatos főbb kiadási területek tekintetében;

35.   sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a költségvetési rendelet felülvizsgálatára, amely a nyílt és szabványosított közbeszerzési adatok kötelező használatára irányuló szilárd jogalap létrehozására irányul, valamint tegye kötelezővé, nyilvánossá és a nemzeti adatbázisokkal interoperábilissá a költségvetési ellenőrzésre használt informatikai rendszereket;

36.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt hatékony nemzeti csalás elleni stratégiák elfogadása érdekében, amelyek előnye, hogy összehangolják több szerv fellépését, és garantálják az erőforrások optimalizálását és az összes érintett terület (közvetett és megosztott irányítás alá tartozó kiadások, nemzeti pénzeszközök stb.) bevonását; megjegyzi, hogy 2020 végéig 14 tagállam fogadott el csalás elleni nemzeti stratégiát, és 5 tagállam indított erre irányuló eljárásokat; megjegyzi, hogy ez előrelépést jelent 2019-hez képest, de sajnálja, hogy még mindig nem minden tagállam fogadott el csalás elleni nemzeti stratégiát, illetve nem tervezi azt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a meglévő stratégiák hatóköre és mélysége eltérő, és e tekintetben naprakésszé kell tenni őket;

37.  sürgeti a tagállamokat, hogy harmonizálják és hangolják össze szabványaikat, és felhívja a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást az ezt elutasító tagállamok ellen; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat stratégiáik javításában, hogy Unió-szerte hatékony nemzeti stratégiák álljanak rendelkezésre a csalások kiszűrésére;

38.  fontosnak tartja, hogy a Bizottság a jogállamiságról szóló éves jelentése keretében nemcsak a nemzeti csalás elleni stratégiák meglétét, hanem azok hatékonyságát is értékelje; úgy véli továbbá, hogy a jogállamiságról szóló jövőbeli jelentéseknek a bevált gyakorlatokra kellene építeniük, és országspecifikus ajánlásokat kellene megfogalmazniuk a feltárt aggályok kezelésére vagy a jogsértések orvoslására, beleértve adott esetben a végrehajtási határidőket és a nyomon követendő referenciaértékeket; úgy véli, hogy a Covid19-világjárványra válaszul elfogadott, és a jogállamiságra hatással lévő intézkedéseket is meg kell vizsgálni;

39.  emlékeztet arra, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme rendkívül fontos, és hogy e tekintetben folyamatos és erőteljes erőfeszítésekre van szükség minden szinten;

40.  kitart amellett, hogy megfelelő megbízatás/felhatalmazás alapján az Európai Ügyészség (EPPO) és más uniós szervek, például az Eurojust, az Europol és az OLAF közötti együttműködésre van szükség a nyomozások és büntetőeljárások lefolytatása érdekében; hangsúlyozza, hogy a fent említett intézmények és szervek kulcsfontosságú szerepet töltenek be vészhelyzetekben és válsághelyzetekben, amikor fel kell lépni olyan személyekkel szemben, akik hasznot húznak az uniós forrásokból, és elismeri e tekintetben a közöttük született munkamegállapodásokat; hangsúlyozza, hogy a hatékony együttműködés csak akkor lehetséges, ha az uniós szervek politikai támogatással és elegendő emberi és pénzügyi erőforrással rendelkeznek;

41.  helyteleníti, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a Parlament azon felhívását, hogy növelje az EPPO létszámtervét, és hogy nem hajtotta végre a 2020. évi egyeztetési megállapodást; megismétli, hogy növelni kell az EPPO és az OLAF erőforrásait és személyzetét a korrupció, a csalás, a szabálytalan kiadások és a pénzeszközökkel való visszaélés elleni küzdelem elősegítése érdekében;

42.  figyelmeztet arra, hogy a szervezett bűnözői csoportok határokon átnyúlóan fejtik ki tevékenységüket, és egyre nagyobb mértékben szereznek vagyoni eszközöket a székhelyüktől eltérő tagállamokban és harmadik országokban;

43.  megerősített és hatékony nemzetközi együttműködést szorgalmaz a bizonyításfelvétel, a kölcsönös elismerés, az iratok kézbesítése, valamint a vagyonelkobzás és az eszközök befagyasztása terén annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásához, befagyasztásához, kezeléséhez és elkobzásához szükséges eszközök; felhívja ezért a Bizottságot, hogy támogassa és mozdítsa elő a korrupciós bűncselekmények fogalommeghatározásának uniós szintű harmonizációját, valamint a meglévő adatkészletek és az újak kidolgozására szolgáló módszertan jobb felhasználását annak érdekében, hogy az egész Unióból származó, összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a korrupciós ügyek kezeléséről;

44.  szorosabb együttműködésre szólít fel a nemzeti hatóságok képviselői és az OLAF között annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően figyelembe vegyék az uniós költségvetés kárára elkövetett csalásokkal kapcsolatban lefolytatott vizsgálatokat;

45.  hangsúlyozza, hogy a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) átfogó ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamok számára a közpénzek válsághelyzetekben és vészhelyzetekben történő felhasználására vonatkozóan; felszólítja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre ezeket az ajánlásokat, ezáltal fokozva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot; e tekintetben üdvözli, hogy az EU teljes jogú tagként csatlakozhat a GRECO-hoz;

46.  üdvözli a Bizottság által előterjesztett, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatcsomagot; kéri, hogy hatékonyan és következetesen hajtsák végre a jövőbeli keretet, amely előre gondoskodik olyan vészhelyzetekről, amelyek az Unió stabilitását és biztonságát veszélyeztethetik;

47.  aggodalommal veszi tudomásul az Europol azon következtetését, hogy a mai bűnözők már a digitális világba születtek, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden bűncselekmény tartalmaz valamilyen online elemet, és számos bűncselekmény teljes mértékben áttelepült az online térbe; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az új technológiák lehetővé teszik a hagyományos bűncselekmények nem hagyományos módon történő elkövetését is, a világ bármely pontján bármikor; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jelentős beruházásokkal és határozott politikai elkötelezettséggel vegyék fel a harcot ezen új jelenségekkel szemben;

48.  úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia területén elért előrelépések komoly lehetőséget teremtenek a közszféra számára a csalások felderítésére és megelőzésére, például a Bizottság központi elemző kapacitásának megerősítése révén, mivel az informatikai eszközökkel könnyen kibányászhatók, összekapcsolhatók és elemezhetők a szükséges adatok, és felderíthetők az esetleges szabálytalanságok, valamint a csalás és korrupció esetei; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak egységes, integrált, interoperábilis információs és nyomon követési rendszert, amely magában foglal egy általános alkalmazásra szánt, egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt a vonatkozó adatokhoz való hozzáférés és azok elemzése, valamint az ellenőrzés megbízhatóságának növelése érdekében, többek között a technikai támogatási eszköz segítségével;

49.  megjegyzi, hogy a hatékony ellenőrzések és auditok biztosításához szükség van a megosztott irányítás keretében közvetlenül vagy közvetve uniós finanszírozásban részesülő végső kedvezményezettekre, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott projektekre és reformokra vonatkozó adatok gyűjtésére, beleértve a támogatások címzettjeinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat is, továbbá hogy az ilyen adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

50.  kiemeli a digitális ingatlan-nyilvántartások előnyeit a tulajdonviszonyok átláthatósága, valamint a korrupció megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén; üdvözli a Bizottságnak az ilyen programok Unió-szerte történő végrehajtására irányuló kezdeményezéseit; felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy működjenek együtt a Bizottsággal e programok széles körű végrehajtása érdekében;

51.  úgy véli, hogy a központosított információs és nyomon követési rendszernek uniós szintű, országonkénti és nyilvánosan hozzáférhető adatokat tartalmazó közbeszerzési követelményeket kell tartalmaznia a vállalkozók és az ajánlatkérő szervek számára, hogy szisztematikusan jelenteni lehessen a konkrét projektadatokat, a mérföldkövek elérése terén elért előrehaladást, valamint a közvetlen és a tényleges tulajdonosokat (szabványosított formátumban); úgy véli, hogy az uniós szintű adatgyűjtés, interoperabilitás és adatkezelés megkönnyítése, valamint a hatékony ellenőrzések és auditok biztosítása érdekében létre kell hozni egy ilyen rendszert; hangsúlyozza, hogy a rendszert a szükséges információkra kell korlátozni, és hogy az információk közzétételének az EUB állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban kell történnie; ugyanakkor rámutat, hogy az adatgyűjtés megkönnyítése érdekében, tekintettel a nyelvi különbségekre és a helyi sajátosságokra (például a regionális hatáskörökre), nemzeti szinten létre kellene hozni egy köztes szintet (azaz decentralizált gyűjtőpontot);

52.  javasolja, hogy a korrupció megelőzésére, felderítésére és/vagy bírósági kivizsgálására alkalmazzanak pénzügyi közzétételi/eszközbejelentési rendszereket annak érdekében, hogy előmozdítsák az elszámoltathatóságot és a tudatosságot a köztisztviselők körében, elkerülve ezáltal az összeférhetetlenséget;

53.  úgy véli, hogy az adatplatformok erősíthetik a felügyeleti mechanizmusokat, és javíthatják a más kormányzati szervezeti egységekkel folytatott hatékony információcserét;

54.  úgy véli, hogy a professzionalizáció és a megfelelő bérezés előnyökkel jár a közbeszerzésben, vagyis pozitív gyakorlatnak tartja azt, hogy a szakosodott, jól képzett és jól fizetett közbeszerzési alkalmazottak megosztják egymással szakértelmüket, tudásukat és (piaci) információikat, akár a tagállamok határain átnyúlóan is, amelyet más korrupciómegelőzési technikákkal együtt kell alkalmazni;

55.  arra bátorítja a tagállamokat, hogy jól használják ki az uniós finanszírozást és programokat; felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy az OLAF-fal együttműködve biztosítsák alkalmazottaik képzését a csalások különböző típusai, tendenciái, veszélyei és kockázatai, valamint az EU pénzügyi érdekeit érintő korrupció és egyéb illegális tevékenységek területén;

56.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 94., 2014.3.28., 1. o.
(2) HL L 94., 2014.3.28., 65. o.
(3) HL C 252., 2018.7.18., 56. o.
(4) HL L 198., 2017.7.28., 29. o.
(5) HL L 156., 2018.6.19., 43. o.
(6) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(7) OLAF, „Az Európai Csalás Elleni Hivatal huszadik jelentése, 2019. január 1–2019. december 31.”, 2020.
(8) Gallego, J., Prem, M. and Vargas, J.F., „Corruption in the times of Pandemia”, 2020. május.
(9) SWD(2020)0156, SWD(2020)0157, SWD(2020)0158, SWD(2020)0159 és SWD(2020)0160.
(10) HL L 437., 2020.12.28., 30. o.
(11) HL L 57., 2021.2.18., 17. o.
(12) HL L 107., 2021.3.26., 30. o.
(13) HL L 172., 2021.5.17., 110. o.
(14) HL C 272., 2020.8.17., 1. o.
(15) https://www.europol.europa.eu/newsroom/news/europol-launches-european-financial-and-economic-crime-centre
(16) https://www.europol.europa.eu/newsroom/news/serious-and-organised-crime-in-eu-corrupting-influence
(17) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0148.
(18) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0337.
(19) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0288.
(20) HL L 70., 2016.3.16., 1. o.
(21) Az uniós kiadásokat érintő csalások elleni küzdelem: intézkedésre van szükség (europa.eu)
(22) http://ti-health.org/wp-content/uploads/2021/05/For-Whose-Benefit-Transparency-International.pdf
(23) https://dspace.library.uu.nl/handle/1874/309580
(24) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32021R0241
(25) Mindkettő 2018-as árakon.
(26) Tanulmány – „A KAP és a kohéziós alapok 50 legnagyobb kedvezményezettjéről az egyes tagállamokban”, Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, D. Tematikus Főosztály – Költségvetési ügyek, 2021. május.
(27) https://ec.europa.eu/health/security/preparedness_response_hu


Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv végrehajtása
PDF 195kWORD 59k
Az Európai Parlament 2021. december 15-i állásfoglalása az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv végrehajtásáról (2021/2077(INI))
P9_TA(2021)0503A9-0321/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikkére,

–  tekintettel az uniós épületállomány energiahatékonysági potenciáljának maximalizálásáról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a mindenki számára elérhető tisztességes és megfizethető lakhatásról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az energiarendszerek integrációjára vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. május 19-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az európai hidrogénstratégiáról szóló, 2021. május 19-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) (az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv),

–  tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6) (energiahatékonysági irányelv),

–  tekintettel az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7) és annak tervezett felülvizsgálatára,

–  tekintettel az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8), és a fenti kibocsátási előírásoknak az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvéseivel összhangban zajló megerősítése tekintetében az (EU) 2019/631 rendelet módosításáról szóló, 2021. július 14-i bizottsági javaslatra (COM(2021)0556),

–  tekintettel a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (európai klímarendelet)(9),

–  tekintettel az épületek felújításáról szóló, 2019. május 8-i (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásra(10),

–  tekintettel az épületek korszerűsítéséről szóló, 2019. június 7-i (EU) 2019/1019 bizottsági ajánlásra(11),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640), valamint a Parlament arról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0098),

–  tekintettel az „Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség” című, 2020. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0662),

–  tekintettel a „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időálló pályára állítása” című, 2020. december 9-i bizottsági közleményre (COM(2020)0789),

–  tekintettel a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiájáról szóló, 2021. július 6-i bizottsági közleményre (COM(2021)0390),

–  tekintettel az „Előzetes elemzés 13 tagállam hosszú távú épületfelújítási stratégiájáról” című, 2021. március 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0069),

–  tekintettel a nemrég közzétett „Irány az 55%!” intézkedéscsomagra,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A9-0321/2021),

A.  mivel az épületek felelősek a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért, és mivel az épületfelújítási ágazat az üvegházhatást okozó gázok csökkentésének és az EU klímasemlegességre, energiahatékonyságra irányuló és az európai zöld megállapodás keretében tett célkitűzések elérésének egyik kulcsfontosságú területe;

B.  mivel a 210 millió meglévő épület szakaszos és mélyfelújítása döntő fontosságú minden meggyőző stratégia szempontjából, mivel ezen opciók a legenergiahatékonyabbak, és akár 110 millió épület felújításra szorulhat(13);

C.  mivel 2019-ben az EU háztartásainak 6%-a nem tudta kifizetni a közüzemi számláit; mivel az épületek energiahatékonysága pozitív hatással lehet az energiaszegénység elleni küzdelemre;

D.  mivel az épületek felújítási aránya jelenleg alacsony, évi 1% körüli, és a mélyfelújítások aránya évente 0,2%; mivel a felújítási programok nem mindig terjednek ki az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások növelésére;

E.  mivel az (EU) 2018/1999 rendelet(14) 2. cikkének 18. pontja szerint az energiahatékonyság elsődlegessége az európai energiapolitika egyik alapelve az energiakereslet és az energiakínálat hatékonyságának növelése érdekében, amelyet különösen a költséghatékony végfelhasználási energia-megtakarításokkal, a keresletoldali válasz terén tett kezdeményezésekkel és az energia hatékonyabb átalakításával, szállításával és elosztásával lehet elérni;

F.  mivel a Bizottság értékelése szerint az EU háztartásaiban a fűtés és a melegvíz önmagában a teljes végső energiafelhasználás 79%-át (192,5 Mtoe) teszi ki(15);

G.  mivel az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv legutóbbi, 2018-ban az (EU) 2018/844 irányelv(16) révén történő felülvizsgálata a meglévő épületek 2050-ig történő felújításának felgyorsítására, valamennyi épület intelligens technológiákkal történő korszerűsítésének támogatására, egyértelműbb kapcsolattal a tiszta mobilitáshoz, valamint a beruházási döntések stabil környezetének biztosítására irányult, valamint arra, hogy a fogyasztók és a vállalkozások tudatosabb döntéseket hozhassanak az energia- és pénzmegtakarítás érdekében;

H.  mivel az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv legutóbbi felülvizsgálata óta az EU elfogadta azt a célkitűzést, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség;

I.  mivel az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv megbízza a tagállamokat, hogy fogadjanak el hosszú távú felújítási stratégiákat (LTRS), de nem kötelezi őket sem arra, hogy felújításokat végezzenek, sem arra, hogy azok módját meghatározzák, és nem biztosít számukra hatékony eszközöket stratégiáik eredményszemléletű ellenőrzésére;

J.  mivel a hosszú távú felújítási stratégiáknak megfelelően támogatniuk kell a szociális lakások energiahatékonyságát;

K.  mivel az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvben foglalt, az épületautomatizálási és -ellenőrzési rendszerrel (BACS) kapcsolatos intézkedéseket még nem ültették át teljes mértékben a tagállamok; mivel ezek végrehajtása nagyobb biztonságot teremtene a befektetők és a szakemberek számára;

L.  mivel az energiahatékonysági irányelv előírja a tagállamok számára, hogy végezzenek átfogó értékeléseket a hatékony, és megújuló energiaforrásokon alapuló fűtésről és hűtésről, azonosítsák az építőipari ágazatban a fűtési és hűtési megoldások lehetőségeit, és tegyenek javaslatokat a hatékonyságban és a megújuló energiákban rejlő lehetőségek kiaknázására irányuló politikákra;

M.  mivel az új európai Bauhaus kezdeményezés célja a tervezés és a funkció, a fenntartható élet, az erőforrások intelligens felhasználása és az innovatív és inkluzív megoldások közötti határ megszüntetése;

N.  mivel a megfelelő finanszírozás kulcsfontosságú az épületfelújítási program beindításához; mivel a felújítás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyik kiemelt beruházási és reformterülete;

O.  mivel az elektromos járművek a tiszta energiára való – energiahatékonysági intézkedéseken, alternatív üzemanyagokon, megújuló energiaforráson, valamint a rugalmas energiafelhasználás kezelését célzó innovatív megoldásokon alapuló – átállás fontos elemei az EU-ban a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérése érdekében;

P.  mivel az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv kiegészíti az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelvet azáltal, hogy jogalapot teremt töltőállomások lakóépületekben és egyéb épületekben történő kiépítésére; mivel az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv uniós szinten kulcsszerepet játszik az intelligens, magánúton történő töltés támogatásában, mivel a töltések többsége nagy valószínűséggel magánterületen és a nyilvánosság számára hozzáférhető nem lakóterületen történik;

Q.  mivel az elektromos járművek magántöltői gyakran eltérő applikációkkal és műszaki követelményekkel rendelkeznek, mint a nyilvános töltőállomások, azok ugyanis alacsonyabb teljesítményszinttel és hosszabb töltési idővel működnek, ugyanakkor nagyrészt továbbra is a legolcsóbb töltési módot jelentik;

R.  mivel az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvnek tükröznie kell az épületek parkolóiban minimális számú töltőállomás kiépítésére vonatkozó követelményeket azáltal, hogy erre az időpontra kötelezővé teszi az elektromos járművek feltöltésére szolgáló megfelelő vezetékek előzetes elhelyezését; mivel 2025-től kezdődően a tagállamoknak követelményeket kell megállapítaniuk, hogy valamennyi nem lakóépület esetében – akár köz- , akár magánépület –, amely több mint 20 parkolóhellyel rendelkezik, az adott nemzeti, regionális és helyi körülményeknek megfelelően töltőállomásokra vonatkozó minimumkövetelményeket kell meghatározni;

Megjegyzések

1.  kiemeli, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2a. cikkének rendelkezéseit meg kell erősíteni és hatékonyan végre kell hajtani annak biztosítása érdekében, hogy az építőipari ágazat sikeresen hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 55%-os csökkentéséhez 2030-ig, valamint az EU klímasemlegességre vonatkozó, legkésőbb 2050-ig teljesítendő célkitűzéséhez; úgy véli, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv fő célkitűzését és közbenső mérföldköveit és mutatóit is ki kell igazítani, mivel a hosszú távú felújítási stratégiák jelenleg elmaradnak az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges szinttől;

2.  hangsúlyozza, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvnek és a részletes hosszú távú felújítási stratégiáknak ösztönzőként kell szolgálniuk az uniós épületállomány felújítása mértékének, sebességének, mélységének és színvonalának növeléséhez új, innovatív szakpolitikai intézkedések révén, az épületkorszerűsítési program javaslatának megfelelően;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok későn nyújtották be hosszú távú felújítási stratégiáikat, és hogy egy tagállam még egyáltalán nem nyújtotta be; rámutat, hogy ennek következtében nehéz összehasonlítani a tagállamok terveit; kiemeli, hogy a később benyújtottak már tartalmazzák a Covid19-válsággal összefüggésben elfogadott nemzeti helyreállítási tervekkel és a legújabb uniós szakpolitikai kezdeményezésekkel, például az európai zöld megállapodással és az épületkorszerűsítési programmal való kapcsolatot; megjegyzi azonban, hogy ez egyenlőtlenségeket okozott azon tagállamokhoz képest, amelyek hosszú távú felújítási stratégiáikat a világjárványt követő helyreállítási tervek kidolgozása előtt nyújtották be;

4.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az Európai Helyreállítási Eszköz révén megfelelő pénzügyi forrásokat bocsássanak rendelkezésre az épületek felújítása, energiahatékonysága és hatékonysága terén; úgy véli, hogy az épületfelújítás és a helyreállítási alapok összekapcsolása gazdasági lehetőséget és eszközt jelent a tagállamok számára az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez;

5.  megjegyzi, hogy a benyújtott hosszú távú felújítási stratégiák általában nagyjából megfeleltek az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2a. cikkében foglalt követelményeknek, és tájékoztatást adtak az abban szereplő különböző kategóriákról; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az egyes hosszú távú felújítási stratégiák részletessége és ambíciójuk szintje eltérő; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2a. cikkben előírtak ellenére több tagállam nem határozott meg egyértelmű mérföldköveket 2030-ra, 2040-re és 2050-re; sajnálja továbbá, hogy nem minden hosszú távú felújítási stratégia szolgáltat az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó adatokat, ami megnehezíti a stratégiák éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvéseinek értékelését; úgy véli, hogy a hosszú távú felújítási stratégiáknak egyértelmű intézkedéseket és nyomon követési eszközöket kell kidolgozniuk az éves felújítási arány megháromszorozása érdekében, figyelembe véve a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és épületállományát;

6.  rámutat, hogy a tagállamok általában az energiaellátási rendszerek dekarbonizációjára és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására összpontosítottak ahelyett, hogy aktívan kidolgoztak volna az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló célzott intézkedéseket és politikákat az energiahatékonyság elsődlegességének elve alkalmazásával, ezáltal csökkentve az ágazat teljes energiafogyasztását az integrált energetikai rendszerekre vonatkozó megközelítés keretében; hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyságot és a megújuló energia használatát a teljes energia-értékláncban maximalizálni kell, beleértve a villamos energiát, a hőenergiát és a gázt, és nem csak az egyes épületek esetében;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon, hogy a hosszú távú felújítási stratégiák célkitűzései összhangban vannak-e az épületkorszerűsítési programmal, az energiahatékonysági irányelvben és a megújulóenergia-irányelvben(17) előírt, a fűtésre és hűtésre vonatkozó átfogó értékelésekkel, valamint az egyes tagállamokra vonatkozó, az épületállományuknak megfelelően kijelölt új éghajlat- és energiapolitikai célokkal;

8.  felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrások épületekben történő energiarendszer-integrációját elősegítő felújításokat, például az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának telepítését, valamint a hőtárolás és az intelligens hálózatokhoz való csatlakozás kiépítését; ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsák elő a bevált gyakorlatok megosztását;

9.  úgy véli, hogy a polgárok zöld átállásban és épületfelújításokban való részvétele kulcsfontosságú ezek sikeréhez; hangsúlyozza, hogy a szakértők bevonása és az állami szakértelem felhasználása segíthet a végrehajtás javításában; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak kellő átláthatóságot a hosszú távú felújítási stratégiákról szóló nyilvános konzultációs folyamat során, és biztosítsák, hogy a folyamat inkluzív legyen azáltal, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv konkrét követelményeivel összhangban elősegíti valamennyi érdekelt fél bevonását;

10.  sajnálja, hogy az EU 2020-ban nem érte el energiahatékonysági célkitűzését; kiemeli, hogy a 2030-as energiahatékonysági cél elérése tekintetében a nemzeti energia- és klímatervek szerinti nemzeti hozzájárulásokat illetően kollektív ambícióhiány tapasztalható, és ezért a tagállamoknak jelentős mértékben fokozniuk kell erőfeszítéseiket;

11.  kiemeli, hogy az építés összetett tevékenység, amely számos szakember és mesterember szoros együttműködését igényli, és az építési technikák és anyagok széles skálájának használatán alapszik; úgy véli, hogy az európai épületek hatékony dekarbonizálása érdekében az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata során figyelembe kell venni az egyéb fenntartható építési politikákkal és az anyagsemlegességgel való kölcsönhatást;

12.  kiemeli az épület életciklusa során az anyagfelhasználás és az erőforrás-felhasználás fenntarthatóságának fontosságát, az anyagkitermeléstől az építkezésen és a használaton át a használat végéig és a bontásig, valamint az újrahasznosításig és az újrafelhasználásig, ideértve a megújuló és fenntartható természetalapú anyagokat is; kiemeli továbbá, hogy az építési folyamat különböző szakaszaiban az épülettervezésnek ki kell használnia a körforgásos gazdaságot;

13.  támogatja a fenntartható, innovatív és nem mérgező építőanyagok használatát, és kiemeli az építőanyagok körforgásos jellege megerősítésének fontosságát egy környezetvédelmi szabványokon és bizonyos anyagokra vonatkozó egyedi kritériumokon alapuló, körforgásos gazdasággal kapcsolatos címkézési rendszer bevezetése vagy létrehozása révén; megjegyzi, hogy további kutatásokra van szükség a fenntartható anyagokra és a fenntartható folyamatokra vonatkozóan; kiemeli, hogy a faalapú anyagok szerepet játszhatnak a fosszilis alapú alternatívák helyettesítésében az épületek építése során, és kiemeli hosszú távú szén-dioxid-tárolási potenciáljukat;

14.  elismeri, hogy míg a mélyfelújítások előnye az épületek energiahatékonyságának holisztikus megváltoztatása, addig a szakaszos felújítások és a szakaszos mélyfelújítások kevésbé zavaró és költséghatékonyabb felújítási intézkedéseket tesznek lehetővé azáltal, hogy azokat adott „beavatkozási pontokhoz” igazítják; megjegyzi, hogy ilyen alkalmak gyakorlati lehetőségek, személyes körülmények, tulajdonosváltás, vagy a bérelt ingatlanok bérlőjének megváltozása következtében állnak elő; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mérlegeljék, hogyan lehetne a „beavatkozási pontokat” a felújítások ösztönzésére felhasználni; megjegyzi, hogy az egylépcsős és a szakaszos felújítások nem versenyeznek egymással, hanem az adott helyzettől függően mindkettő megfelelő megoldást jelent; úgy véli, hogy a szakaszos felújításokat és a szakaszos mélyfelújításokat a mélyfelújítási előírásokkal összhangban kell elvégezni, hogy épületfelújítási ütemterv biztosításával elkerülhetőek legyenek a bezártsági hatások;

15.  megjegyzi, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknek az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben szereplő jelenlegi meghatározása minőségi jellegű, és széles mérlegelési mozgásteret hagy a tagállamoknak a szabványok ennek megfelelő meghatározása tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be egy „mélyfelújítási” szabványt az energiamegtakarítás és az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében, valamint a közel nulla energiaigényű épületek harmonizált meghatározását;

16.  úgy véli, hogy a felújításoknak és az új épületekre vonatkozó szabványoknak foglalkozniuk kell a tűzvédelemmel és az intenzív szeizmikus tevékenységhez kapcsolódó kockázatokkal, amelyek hatással vannak az épületek energiahatékonyságára és élettartamára, továbbá szigorú egészségügyi normákat kell tartalmazniuk; felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki elektromos ellenőrzési rendszert, tekintettel arra, hogy a háztartási tüzek 30%-a és a háztartási balesetekből adódó tüzek 50%-a elektromos forrásból származik(18); úgy véli, hogy az európai épületállomány felújításának magában kell foglalnia az elektromos biztonság ellenőrzését és korszerűsítését, és tűz esetén elegendő szellőzést kell biztosítania a füst számára; hangsúlyozza, hogy a hosszú távú felújítási stratégiáknak hozzá kell járulniuk az épületállományok statikai és strukturális megerősítéséhez is;

17.  megismétli, hogy figyelembe kell venni az azbeszttartalmú termékek jelenlétét az épületekben, és el kell távolítani ezeket a termékeket, továbbá meg kell védeni az épületeket az azbeszt környezetbe történő kibocsátásától, amikor azokat energiahatékonysági célból korszerűsítik(19);

18.  sajnálja, hogy bár az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átültetésének határideje 2020. március 10-én lejárt, néhány tagállam még mindig nem hajtotta végre teljeskörűen ezt a jogszabályt;

19.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 10. cikkének (6) bekezdésével összhangban, valamint a felújítások megfizethetőségének biztosítása érdekében vezessenek be az épületek felújítására irányuló megfelelő ösztönzőket, valamint az energiahatékonyság javításához és energiamegtakarításokhoz kötött pénzügyi intézkedéseket;

20.  kiemeli az energiahatékonyságra és az energiaköltségekre vonatkozó egyértelmű és pontos tájékoztatás fontosságát a leendő vásárlók és a leendő bérlők számára; elismeri, hogy javítani kell és jobban össze kell hangolni az energiahatékonysági tanúsítványokat a tagállamokban annak érdekében, hogy könnyebben összehasonlíthatók, jobb minőségűek és megbízhatóbbak legyenek, figyelembe véve ugyanakkor a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és épületállományait is; ezért úgy véli, hogy az energiahatékonysági tanúsítványokhoz való hozzáférést és azok olvashatóságát meg kell könnyíteni, azoknak gyakorlati információkat kell megjeleníteniük a tényleges energiahatékonyságról, különösen az épületek tényleges szénlábnyomáról, digitalizálni kell őket, és uniós szinten integrálniuk kell a helyi piacról származó információkat, valamint a beltéri környezetminőségi paraméterekre, például a hőkomfortra vonatkozó információkat; kiemeli, hogy az energiahatékonysági tanúsítványokat ezért a szabályozási intézkedések, a finanszírozási programok és az integrált felújítási politikák referenciájaként fel lehetne használni a keresletoldali válaszintézkedésekhez kapcsolódó opcionális szolgáltatásokhoz;

21.  kiemeli a tényleges energiahatékonyság és az energiahatékonysági tanúsítványok alapján számított teljesítmény közötti eltérést, ami zavart okoz az energiahatékonysági tanúsítványok felhasználói számára; kiemeli, hogy az épületfelújítási útlevelet, a digitális épületnaplót és az okosépület-mutatót (OÉM) be kell építeni az energiahatékonysági tanúsítvány keretébe annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az eszközök elszaporodása, és hogy a fogyasztók számára egyértelműbb helyzetet biztosítsanak; úgy véli, hogy ez megkönnyíti a felújítást, növeli annak mélységét, idővel biztosítja a különböző intézkedések közötti összhangot, és kihasznál számos előnyt;

22.  emlékeztet arra, hogy a hosszú távú felújítási stratégiáknak ki kell terjedniük a felújítások szélesebb körű előnyeire, például az egészségre, a biztonságra, a hőkomfortra és a beltéri levegőminőségre; megjegyzi, hogy egy bizottsági tanulmány szerint(20) az egészségügy volt az elsődleges ösztönző a magán lakástulajdonosok számára az energetikai felújítások során, valamint hogy egyértelmű összefüggés van a lakásminőség, az energiaszegénység és az egészség között; úgy véli, hogy a beltéri levegő minőségét is figyelembe kellene venni, amikor a tagállamok állami ösztönző programok, tájékoztató kampányok és egyéb kezdeményezések révén előmozdítják az épületek felújítását; ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák a beltéri környezetminőségi paraméterekre vonatkozó adatgyűjtést a beltéri környezetminőségi minimumkövetelmények kidolgozása céljából;

23.  kiemeli, hogy a meglévő épületállomány mélyfelújítására és szakaszos mélyfelújítására vonatkozó ambiciózus célok akár 2 millió, többnyire helyi, nem kiszervezhető munkahelyet teremtenek(21), különösen a kis- és középvállalkozásokban, tiszta és megfizethető energiát biztosítanak a fogyasztók számára, valamint javítják a lakók életkörülményeit;

24.  emlékeztet arra, hogy a középületeknek példát kell mutatniuk a felújítási arányok, valamint a szén-dioxid-mentesítés, az energiahatékonyság és a költséghatékonyság terén, hozzájárulva ezáltal a tudatosság és az elfogadottság növeléséhez a szélesebb nyilvánosság körében;

25.  megismétli felhívását egy olyan uniós készségfejlesztési kezdeményezés előmozdítására, amely magában foglalja a nemek közötti befogadást ösztönző szempontokat, valamint a nemzeti erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a közvetítők, például az üzembe helyezők, az építészek vagy a vállalkozók számára lehetővé tegyék a szükséges megoldásokkal – többek között a digitális megoldásokkal – kapcsolatos tanácsadást, azok előírását vagy telepítését az energiahatékonysági programok és a dekarbonizált épületállomány megvalósítása érdekében, az építőiparban részt vevő valamennyi szereplő továbbképzésére és átképzésére összpontosítva; úgy véli, hogy a tagállamoknak egyértelmű kapcsolatot kell teremteniük nemzeti hosszú távú felújítási stratégiájuk és az építőipari és energiahatékonysági ágazatban bevezetett, a készségek és az oktatás előmozdítására irányuló megfelelő kezdeményezéseik között;

26.  úgy véli, hogy a költséghatékonyság és a költségsemlegesség elve – amelyek szerint a bérleti díjak növekedése egyensúlyban van az energiamegtakarítással – csökkenteni fogja a végfelhasználók energiaszámláit; ösztönzi a tagállamokat, hogy hosszú távú felújítási stratégiáikba szisztematikusan építsenek be az energiaszegénység és a nemzeti épületállományuk legrosszabbul teljesítő épületeinek kezelésére irányuló politikákat és intézkedéseket, valamint küzdjenek a piaci torzulások és a spekulatív felvásárlások ellen, amelyek magasabb bérleti díjakhoz vezetnek, ami aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű bérlőket; emlékeztet arra, hogy a változékony energiapiacok által a legkiszolgáltatottabb fogyasztókra rótt terhek jelentős mértékben csökkenthetők az épületek energiahatékonyságának fokozása révén; hangsúlyozza, hogy e fogyasztók számára rugalmas pénzügyi támogatást és mechanizmusokat kell biztosítani az energiaszegénység leküzdésének elősegítése érdekében; megjegyzi azonban, hogy fontolóra kell venni az egyes célcsoportok és ágazatok felújítási költségeinek csökkentésére irányuló ösztönzőket;

27.  kiemeli, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvnek biztosítania kell, hogy a felújítás az épületek energiahatékonyságának valós és méréssel alátámasztott javulása révén biztosítsa a lakástulajdonosok és az épülettulajdonosok számára a beruházások megtérülését; hangsúlyozza, hogy a felújítás eredményeként méréssel megállapított megtakarított energián alapuló megközelítés csökkenteni fogja a költségeket, és növelni fogja a meglévő épületek energiahatékonyságával kapcsolatos utólagos átalakítások mélységét, minőségét és nagyságrendjét; kéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának részeként szükség van-e a 2. cikk (14) bekezdésében meghatározott költségoptimalizált szint felülvizsgálatára;

28.  üdvözli az egyablakos ügyintézés viszonylagos sikerét, és hangsúlyozza, hogy az kritikus szerepet játszhat a potenciális projekteknek a piaci szereplőkkel, többek között a polgárokkal, a hatóságokkal és a projektfejlesztőkkel való összekapcsolásában, különösen a kisebb léptékű projektek esetében; megjegyzi, hogy még nincs közös megegyezés arról, hogy mi az egyablakos ügyintézési rendszer, mivel az EU-ban a jelenlegi modellek eltérőek a struktúra, az irányítás és a nyújtott támogatás típusa tekintetében; emlékeztet arra, hogy növelni kell az egyablakos ügyintézési pontok ismertségét, többek között helyi és regionális szinten is; hangsúlyozza, hogy az egyablakos ügyintézési pontok jelentős szerepet játszhatnak a hosszadalmas és nehézkes engedélyezési eljárások kérdésének kezelésében, valamint az épületfelújítás finanszírozásához való hozzáférés előmozdításában, segítve a feltételekre vonatkozó információk terjesztését; úgy véli, hogy az egyablakos ügyintézési pontoknak tanácsadást és támogatást kell biztosítaniuk mind a családi házak mind a többlakásos épületek számára, és támogatást kell nyújtaniuk az akkreditált szakembereknek is;

29.  emlékeztet arra, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 19. cikke felülvizsgálati záradékot tartalmaz, amely magában foglalja a legkésőbb 2026-ig elvégzendő utólagos értékelést is; kiemeli, hogy ennek lehetővé kell tennie az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv végrehajtásából nyerhető tanulságok levonását, valamint az irányelv alkalmazása terén Unió-szerte elért eredmények értékelését is;

Ajánlások

30.  hangsúlyozza, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv kulcsfontosságú az épületkorszerűsítési program sikeres megvalósításához és a kibocsátáscsökkentéshez;

31.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az irányelv megfelelő végrehajtását minden szempontból, különös tekintettel a szociális lakásállományra; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon e végrehajtási folyamatot, és szükség esetén tegyen megfelelő intézkedéseket a szabályok be nem tartása esetén;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv jelenlegi rendelkezéseit annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hosszú távú felújítási stratégiái összhangban legyenek az EU klímasemlegességi céljaival és energiapolitikai céljaival; kiemeli, hogy a mélyfelújítások és a szakaszos mélyfelújítások esetében az épületfelújításokat évi 3%-os ütemben kell elvégezni annak érdekében, hogy az EU 2050-re elérje a klímasemlegességet;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne kidolgozni egy olyan egységes sablont, amelyet a tagállamok felhasználhatnának annak biztosítására, hogy megfeleljenek az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2a. cikkében foglalt valamennyi követelménynek, és hogy harmonizálják a célkitűzéseket és a követelményeket az előrehaladás és az eredmények jobb összehasonlíthatóságának biztosítása, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek vagy bármely más olyan uniós finanszírozás értékelése érdekében, amelynek feltétele a teljes hosszú távú felújítási stratégia; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon létre egy ad hoc szakértői hálózatot, amely támogatja a tagállamokat hosszú távú felújítási stratégiáik tervezési, nyomon követési és végrehajtási folyamataiban;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne még inkább elősegíteni a polgárok és más érdekelt felek számára tanácsadó szolgáltatásokat nyújtó egyablakos ügyintézési pontok kialakítását, többek között az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben foglalt szigorúbb intézkedések révén; meggyőződése, hogy a további orientációs és támogatási intézkedések, nevezetesen a technikai segítségnyújtás, a tájékoztató kampányok, a képzés és a projektfinanszírozás magasabb felújítási arányt eredményezhetnek;

35.  felhívja a tagállamokat, hogy maximalizálják a szinergiákat hosszú távú felújítási stratégiáik, nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik és egyéb helyreállítási intézkedéseik között, ezáltal biztosítva, hogy az Európai Helyreállítási Eszköz egyrészt azonnali finanszírozást nyújtson a mélyfelújításokhoz és a szakaszos mélyfelújításokhoz, különös tekintettel a legkevésbé energiahatékony épületekre és az alacsony jövedelmű háztartásokra, és egyúttal megteremtse azt a támogató keretet, amely a finanszírozási időszak végét követően is lehetővé teszi a fenntartható felújítások vezető piacainak további növekedését;

36.  úgy véli, hogy az épületek és az építési technológiák digitalizálása – amennyiben megvalósítható – fontos szerepet játszhat az energiahatékonyság növelésében; úgy véli, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának az energiahatékonyság elsődlegességének elvével összhangban az intelligens és rugalmas épülettechnológiák további előmozdítását és az adatközpontú megközelítés támogatását kell szolgálnia; ösztönzi a kialakulóban lévő technológiák, például az intelligens mérőórák, az intelligens töltés, az intelligens fűtőberendezések, a tárolási technológiák és az energiahálózattal interoperábilis energiagazdálkodási rendszerek, a 3D modellezés és szimuláció, valamint a mesterséges intelligencia használatát és alkalmazását annak érdekében, hogy az épületek életciklusának minden szakaszában – a tervezési és kivitelezési szakaszoktól kezdve az építési, üzemeltetési és utólagos átalakítási szakaszokon át – előmozdítsák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését;

37.  kiemeli, hogy a teljes európai épületállomány teljesítményére vonatkozó naprakész, megbízható és teljes körű adatok kulcsfontosságúak az ágazat energiahatékonyságának javítását célzó hatékony politikák kidolgozásához és végrehajtásához; megjegyzi, hogy a digitális technológiákat a meglévő állomány feltérképezésének és a hosszú távú felújítási stratégia bevezetésének támogatására is fel kell használni;

38.  úgy véli, hogy adatközpontú megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy az összesített és anonimizált adatok szélesebb körben álljanak rendelkezésre a lakástulajdonosok, a bérlők és a harmadik felek számára, akik ezeket felhasználhatják az energiafogyasztás optimalizálása érdekében, többek között az általános adatvédelmi rendelet biztonságos hozzájárulási rendszerei révén, valamint statisztikai és kutatási célokra;

39.  ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák a jóváhagyott okosépület-mutatórendszer hatékony, ambiciózus és következetes végrehajtását az egész EU-ban; rámutat arra, hogy az okosépület-mutatónak az intelligens és rugalmas épületek elterjedésének támogatásával az épületkorszerűsítési program és az energiarendszer integrációjának megvalósítását kell szolgálnia; elismeri, hogy az okosépület-mutató segíteni fogja az új épületek nulla energiaigényű épületekként való tervezésének és építésének további ösztönzését;

40.  úgy véli, hogy a hosszú távú felújítási stratégiáknak a beruházók, a fejlesztők, a lakástulajdonosok és a bérlők számára stabilabb környezet megteremtése, valamint az épületek teljes életciklusára gyakorolt hatások kezelése érdekében több részletet kell nyújtaniuk a hosszú távú fellépésekre és az integrált infrastruktúra-tervezésre vonatkozóan, konkrét szakpolitikákat és időrendi áttekintést tartalmazó ütemterv, valamint 2030-ra, 2040-re és 2050-re vonatkozó egyértelmű mérföldkövek alapján; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell a pénzügyi és adóügyi mechanizmusokhoz való hozzáférést a magánberuházások mobilizálásának támogatása, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek előmozdítása érdekében; olyan hitelek előmozdítását szorgalmazza, amelyek az alacsonyabb kamatlábak kritériumaként energiahatékonyságot írnak elő;

41.  kiemeli, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvnek biztosítania kell, hogy a felújítás az épületek energiahatékonyságának valós és méréssel alátámasztott javulása révén biztosítsa a lakástulajdonosok és az épülettulajdonosok számára a megfelelő ár-érték arányt és a beruházások megtérülését, csökkentse az energiaszámlákat és javítsa a fenntarthatóságot; hangsúlyozza, hogy a felújítás eredményeként ténylegesen megtakarított energián alapuló megközelítés csökkenteni fogja a költségeket, és növelni fogja az épületfelújításokhoz szükséges utólagos energiahatékonysági átalakítások minőségét és nagyságrendjét;

42.  kiemeli a zöld infrastruktúrában, például a zöld tetőkben és falakban rejlő lehetőségeket az épületek energiahatékonyságának javítása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, továbbá a biológiai sokféleség előmozdítása terén, különösen a városi területeken;

43.  felhívja a tagállamokat, hogy használják fel a hosszú távú felújítási stratégiákat olyan innovatív politikák végrehajtására, amelyek aktívan bevonják a polgárokat azok létrehozásába és végrehajtásába, valamint az energiahatékonysági programokba; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy bevonják és mozgósítsák az érdekelt feleket, köztük a polgárokat, a helyi önkormányzatokat, a lakásszövetkezeteket és az építőipari szakembereket az épületek szén-dioxid-mentesítésére irányuló integrált tervek és végrehajtási stratégiák kidolgozásába;

44.  elismeri a tagállamokban a különböző típusú épületek (köz- és magánépületek, nem lakó- és lakóépületek) eltérő építési és felújítási dinamikáját; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson keretet az energiahatékonyságra vonatkozó minimumszabványok bevezetéséhez, figyelembe véve a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és épületállományát, különösen a különleges építészeti vagy történelmi értékű épületek esetében, gyorsítsa fel a felújítási arányokat, és biztosítsa a teljes értéklánc láthatóságát a várható fejlesztéseket illetően, továbbá ösztönözze az innovációt, miközben biztosítja a megfizethetőséget, különösen az alacsony jövedelműek és a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára;

45.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki integrált és beágyazott keretet, amely magában foglalja a megfelelő finanszírozást és technikai segítségnyújtást az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények fokozatos bevezetéséhez, ami végső soron biztosítja a hosszú távú felújítási stratégiáikban meghatározott 2030-as, 2040-es és 2050-es mérföldkövek elérését; hangsúlyozza, hogy ezek a minimumszabályok elősegítenék a klímasemlegesség felé vezető út legkésőbb 2050-ig történő megvalósítását az építőiparban, és láthatóságot és biztonságot nyújtanának a piac számára a meglévő épületállomány átalakítása tekintetében; elismeri, hogy a tagállamok rugalmasan alakíthatják ki a különböző gazdasági, éghajlati, politikai, társadalmi és építőipari körülményekhez szükséges intézkedéseket; úgy véli, hogy külön pénzügyi eszközöket és ösztönzőket kell biztosítani az olyan műszaki, építészeti, örökséggel kapcsolatos és történelmi megszorításokkal rendelkező épületek esetében, amelyeket nem lehet az ingatlan értékéhez képest észszerű költséggel felújítani;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy kapcsolja össze a hosszú távú felújítási stratégiákat az energiahatékonysági irányelvnek és a megújuló energiáról szóló irányelvnek a hatékony távfűtésre és távhűtésre, valamint az építőiparban a megújuló energia, például a nap-, hő- és geotermikus energia előmozdítására, továbbá a hálózati és mikrohálózati jelzésekre adott válaszként az energiatárolás és az energia-önellátás nagyobb szerepére vonatkozó rendelkezéseivel, elismerve ugyanakkor, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat, különösen a földgázt jelenleg széles körben használják az épületek fűtési rendszereiben; megjegyzi, hogy a fogyasztóknak támogatásra van szükségük a fosszilis tüzelőanyagokról való átálláshoz;

47.  felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 14. cikkének és 15. cikke (4) bekezdésének rendelkezéseit, egyértelmű tájékoztatást nyújtva a polgároknak és a szakembereknek arról, hogy az épület, az automatizálás és az ellenőrző rendszer hogyan tudja a lehető leghamarabb biztosítani a kötelező képességeket annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi előkészítő intézkedésre késedelem nélkül és a 2025-ös határidő előtt sor kerüljön; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e rendelkezések átültetésekor vegyék fontolóra a szakértők és szakemberek által kidolgozott eszközök vagy ellenőrző listák használatát;

48.  felhívja a tagállamokat, hogy az épületkorszerűsítési program prioritásaival összhangban foglalkozzanak az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjával, és vegyenek fontolóra a legkiszolgáltatottabb fogyasztókra összpontosító ösztönző rendszereket az épületek régi, fosszilis energiahordozókon alapuló és nem hatékony fűtési rendszereinek lecserélésére, többek között a hosszú távú felújítási stratégiákkal összhangban lévő helyettesítési célok bevezetése révén;

49.  emlékeztet azon kérésére, hogy a következő felülvizsgálat során értékelni kell, hogy szigorításra szorulnak-e az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben foglalt, a töltési infrastruktúrára vonatkozó követelmények, figyelembe véve a hálózat stabilitásának biztosítását, például intelligens töltési funkciók bevezetésével, a fenntartható mobilitás előmozdítása érdekében, valamint integrált, szisztematikus és körforgásos megközelítést kell bevezetni mind a városi, mind a vidéki fejlesztések tekintetében, a megfelelő várostervezéssel és közlekedési útvonalakkal összhangban;

50.  ösztönzi a tagállamokat annak megfontolására, hogy az érdekelt felekkel és a helyi közösségekkel közösen hogyan lehetne a legjobban kiaknázni a nagyléptékű felújításokra vonatkozó körzetalapú megközelítés előnyeit;

51.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az épületek töltőpontjai készen álljanak az intelligens töltésre, és hangolják össze a követelményeket a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv felülvizsgálatában meghatározott követelményekkel; felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan keretet, amely elősegíti az új és meglévő lakó- és nem lakáscélú épületek töltőállomásainak egyszerűsítését és telepítésének felgyorsítását, az esetleges szabályozási akadályok felszámolását, valamint az épülettervezés során a kerékpárok könnyű hozzáférésének és tárolásának megfelelő módjait;

52.  üdvözli, hogy a Bizottság elismeri az elektromos közlekedés fontosságát azáltal, hogy minimumkövetelményeket vezet be egy adott méretnél nagyobb parkolókra és egyéb minimális infrastrukturális követelményeket a kisebb épületekre vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy tovább kell támogatni a töltőinfrastruktúra kiépülését;

53.  hangsúlyozza, hogy a meglévő épületek felújítása és az új épületek tervezése fontos szerepet játszhat az elektromos járművek, például a személygépkocsik, kisteherautók, kerékpárok és motorkerékpárok elterjedésének ösztönzésében azáltal, hogy megfelelő parkolóhelyeket és töltőinfrastruktúrát biztosít, és ezáltal hozzájárul a közlekedési ágazat általános dekarbonizációjához; megjegyzi, hogy az ilyen felújítások révén az épületeket egészségesebbé, környezetbarátabbá, az egyes kerületeken belül összekapcsoltabbá, és az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenállóbbá lehet tenni; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv hatályának kiterjesztését azáltal, hogy – amennyiben megvalósítható – minimumkövetelményeket vezet be a különböző épülettípusokban a kerékpárok parkolási infrastruktúrájára és az elektromos kerékpárok töltőpontjaira vonatkozóan;

54.  üdvözli, hogy elismerték az új lakó- és nem lakóépületekben az előzetes kábelezés infrastruktúrájával kapcsolatos követelmények fontosságát mint a töltőállomások gyors telepítésének egyik feltételét; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze e követelmények beépítését a nemzeti szakpolitikai keretekbe;

55.  hangsúlyozza, hogy a töltőállomások rendelkezésre állása az egyik ösztönző a magánlakások bérlői és tulajdonosai számára, hogy e-mobilitási megoldás mellett döntsenek; megjegyzi azonban, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv jelenleg csak a több mint 10 parkolóhellyel rendelkező új lakóépületekre és jelentős felújítás alatt álló lakóépületekre vonatkozóan határoz meg a vezetékinfrastruktúrára vonatkozó követelményeket; rámutat arra, hogy az irányelv lehetővé teszi a kívülmaradást abban az esetben, ha a töltő- és vezetékes berendezések költsége meghaladja az általános felújítás alá vont épület felújítása összköltségének 7%-át; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve végezzen költségelemzést annak megvizsgálására, hogy hogyan lehetne ösztönözni a fejlesztőket arra, hogy az elektromos járművek felhasználói számára megfelelő infrastruktúrát építsenek ki;

56.  emlékeztet arra, hogy a több mint 20 parkolóhellyel rendelkező, nem lakáscélú épületek tekintetében a tagállamoknak 2025. január 1-ig meg kell határozniuk a telepítendő töltőpontok számára vonatkozó követelményeket; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy fel kell tárni az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv végrehajtásának hiányosságait, amely irányelv felülvizsgálatának ki kell terjednie a magán- és állami töltőinfrastruktúra lakó- és nem lakóépületekben történő kiépítésének további ösztönzésére és megkönnyítésére;

57.  hangsúlyozza, hogy az elektromos mobilitási megoldásoknak mindenki számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük; e tekintetben kiemeli, hogy az épületek – köztük a parkolók – felújítására van szükség a csökkent mozgásképességű személyek akadálymentességének javítása érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a felújított és az új épületekben tárolóhelyiségeket kell kialakítani a mobilitási eszközök számára, többek között a kerekes székek és a tolószékek számára is;

58.  üdvözli a töltőinfrastruktúra kiépítésének megkönnyítéséhez és felgyorsításához szükséges intézkedések elismerését a meglévő akadályok, például a megosztott ösztönzők és az adminisztratív terhek felszámolásával; rámutat azonban arra, hogy nemzeti és helyi szinten továbbra is adminisztratív akadályok állnak fenn a töltőinfrastruktúrára vonatkozó infrastrukturális tervezés és engedélyezési eljárások tekintetében, amelyek akadályozzák a töltőinfrastruktúra kiépítését az új és meglévő lakó- és nem lakóépületekben; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség az ilyen nyilvánvaló adminisztratív akadályok felszámolása érdekében;

59.  hangsúlyozza, hogy az elektromos járművek lakó- és nem lakáscélú épületekben történő feltöltése a nyilvánosan hozzáférhető töltőinfrastruktúrát kell, hogy kiegészítse az elektromos járművek töltési kapacitásának biztosítása érdekében; kiemeli, hogy növelni kell az e-mobilitásba történő beruházásokat és ki kell építeni az intelligens töltőinfrastruktúrát, ami megkönnyíti a csúcsidőszak áthelyezését és a keresletoldali reagálást, olcsóbb és hatékonyabb villamosenergia-hálózatokat hozva létre, amelyek kevesebb termelési kapacitást és infrastruktúrát igényelnek;

60.  úgy véli, hogy az állami, részben állami és magán intelligens töltőinfrastruktúra kiépítése továbbra is alapvető előfeltétele az elektromos járművek piaci elterjedésének; ezért felszólít az épületekbe és a mobilitásba történő beruházások növelésére, az innováció fellendítésére és az e-mobilitást szolgáló digitális eszközök használatára;

61.  rámutat, hogy a vonatkozó uniós jogszabályoknak a felújításokkal, új épületek és létesítmények építésével együtt az elektromos járművek töltőállomásainak kiépítését is elő kell mozdítaniuk; kiemeli az állami töltőállomásokba való beruházás fontosságát a törzshálózati folyosók mentén és az átfogó hálózatban, de hangsúlyozza, hogy ez csak kiegészítő szerepet játszhat azon töltőállomások sokkal nagyobb száma mellett, amelyekre a városi térségekben lesz szükség; rámutat arra, hogy a járműflották elektromos meghajtásra való átállításának legköltséghatékonyabb és leggyakorlatiasabb módja az, ha a háztartások és a munkahelyek közelében töltőállomásokat tesznek elérhetővé, ahol ezek a szükséges, de költségesebb gyorsfeltöltő infrastruktúra alapvető kiegészítőjeként szolgálnak;

62.  kiemeli az inkluzív, összetartó és fenntartható mobilitás biztosításának fontosságát valamennyi európai polgár és régió számára, ideértve a legkülső régiókat is; hangsúlyozza az alternatív, inkluzív, biztonságos és fenntartható közlekedési módok és az ehhez szükséges infrastruktúra előmozdításának fontosságát; felhívja a tagállamokat, hogy a minimális számú töltőállomás kiépítésére vonatkozó követelményeik kidolgozásakor biztosítsák a társadalmi-gazdasági és területi kohéziót; sürgeti a tagállamokat, hogy azonosítsák és orvosolják a töltőállomások gyors kiépítése előtti társadalmi, gazdasági, jogi, szabályozási és adminisztratív akadályokat;

63.  elismeri a meglévő városi zöld területek és a fenntartható városi vízelvezető rendszerek lehető legnagyobb mértékű fenntartásának fontosságát a lakó- és nem lakáscélú töltőinfrastruktúra és parkolók megépítésének tervezése során;

64.  megjegyzi, hogy csak kevés tagállam számolt be ígéretes előrelépésről az épületekben és parkolókban található, e-járművek töltésére alkalmas töltőinfrastruktúrát illetően; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy más tagállamokban nem történt előrelépés, és kéri, hogy az adatok szélesebb körét tegyék minél gyorsabban hozzáférhetővé; megjegyzi, hogy a legtöbb tagállam becsléseket adott az elektromos járművek elterjedésére vonatkozóan, valamint célokat tűzött ki az elektromos töltőberendezések 2020-ig történő bevezetésére vonatkozóan; rámutat azonban, hogy a tagállamok csupán kétharmada szolgáltatott adatokat a 2025-re és 2030-ra kitűzött célok tekintetében;

65.  rámutat arra, hogy számos helyi hatóság kezdte meg dekarbonizációs tervek kidolgozását, amelyek magukban foglalják a belső égésű motorral működő járművek használatának betiltására vonatkozó kötelező határidők meghatározását is; felhívja e hatóságokat annak biztosítására, hogy terveik tartalmazzanak célzott pénzügyi és technikai támogatást épületállományuk átalakításához, hogy dekarbonizációs terveiket teljesíteni tudják;

o
o   o

66.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 385., 2021.9.22., 68. o.
(2) HL C 456., 2021.11.10., 145. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0240.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0241.
(5) HL L 153., 2010.6.18., 13. o.
(6) HL L 315., 2012.11.14., 1. o.
(7) HL L 307., 2014.10.28., 1. o.
(8) HL L 111., 2019.4.25., 13. o.
(9) HL L 243., 2021.7.9., 1. o.
(10) HL L 127., 2019.5.16., 34. o.
(11) HL L 165., 2019.6.21., 70. o.
(12) HL C 270., 2021.7.7., 2. o.
(13) Az Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatósága, Gazdaság- és Tudománypolitikai Tematikus Főosztály, Az épületfelújítás ösztönzése: Milyen lehetőségeket jelent és értéket képvisel Európa számára?, 2016. október.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
(15) A „Mapping and analyses of the current and future (2020-2030) heating/cooling fuel deployment (fossil/renewables)” (A (fosszilis/megújuló) tüzelőanyagok jelenlegi és jövőbeni (2020–2030) felhasználásának feltérképezése és elemzése) című tanulmány, 2017. március.
(16) HL L 156., 2018.6.19., 75. o.
(17) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(18) Forum for European Electrical Domestic Safety (FEEDS) (Fórum az Európai Háztartások Elektromos Biztonságáért), „A hírekben: az Európai Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki elektromos ellenőrzési rendszert”.
(19) Az Európai Parlament 2021. október 20-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0427).
(20) Átfogó tanulmány az épületenergetikai felújítási tevékenységekről és a közel nulla energiaigényű épületek elterjedéséről az EU-ban, 2019. november.
(21) Az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közlemény (COM(2020)0456).


A tömegpusztító fegyverek többoldalú fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési rendszereinek kihívásai és kilátásai
PDF 172kWORD 63k
Az Európai Parlament 2021. december 15-i állásfoglalása a tömegpusztító fegyverek többoldalú fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési rendszereinek kihívásairól és kilátásairól (2020/2001(INI))
P9_TA(2021)0504A9-0324/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az INF-szerződés jövőjéről és az Európai Unióra gyakorolt hatásról szóló, 2019. február 14-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak keretéről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó, 2020. október 20-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 10. felülvizsgálati eljárásának, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésének és a nukleáris fegyverzet leszerelési lehetőségeinek előkészítéséről szóló, 2020. október 21-i ajánlására(3),

–  tekintettel „A közös biztonság- és védelempolitika végrehajtása – 2020. évi éves jelentés” című, 2021. január 20-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az autonóm fegyverrendszerekről szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciájának a tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet megteremtésére vonatkozó ajánlásairól szóló, 2013. január 17-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8) (a kettős felhasználású termékekről szóló rendelet),

–  tekintettel a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni európai uniós stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentésekre (különösen a 2019.(9) és a 2020.(10) évi jelentésre),

–  tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerződő feleinek 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló, 2010. március 29-i 2010/212/KKBP tanácsi határozatra(11),

–  tekintettel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tevékenységeinek a nukleáris védettség területén, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő uniós támogatásáról szóló, 2020. november 6-i (KKBP) 2020/1656 tanácsi határozatra(12),

–  tekintettel az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezetének (CTBTO) Előkészítő Bizottsága által folytatott tevékenységeknek az Előkészítő Bizottság monitoring- és ellenőrzési képességeinek megerősítése céljából, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtásának keretében történő uniós támogatásáról szóló, 2020. június 29-i (KKBP) 2020/901 tanácsi határozatra(13),

–  tekintettel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető bizalomépítési folyamat támogatásáról szóló, 2019. június 6-i (KKBP) 2019/938 tanácsi határozatra(14),

–  tekintettel a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2018. október 15-i (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletre(15) és a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2018/1542 rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. október 14-i (EU) 2020/1480 tanácsi végrehajtási rendeletre(16),

–  tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek 2020. évi felülvizsgálati konferenciáját megelőző tevékenységek uniós támogatásáról szóló (KKBP) 2019/615 határozat módosításáról szóló, 2020. június 29-i (KKBP) 2020/906 tanácsi határozatra(17),

–  tekintettel a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezménynek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia keretében történő támogatásáról szóló, 2019. január 21-i (KKBP) 2019/97 tanácsi határozatra(18),

–  tekintettel az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatára a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés 2020. december 15-i hatálybalépésére,

–  tekintettel az Észak-atlanti Tanácsnak az új START-szerződés meghosszabbításáról szóló, 2021. február 3-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a NATO tömegpusztító fegyverekről, fegyverzet-ellenőrzésről, leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2020. november 10-i 16. éves konferenciájára,

–  tekintettel az Észak-atlanti Tanácsnak a nyitott égboltról szóló szerződésről szóló, 2021. június 18-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a NATO főtitkárának az INF-szerződés megszűnéséről szóló, 2019. augusztus 2-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a NATO tömegpusztító fegyverekről, fegyverzet-ellenőrzésről, leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 16. éves konferenciáján a NATO főtitkára által 2020. november 10-én elmondott beszédre,

–  tekintettel az ENSZ „Közös jövőnk biztosítása” című 2018-as leszerelési programjára,

–  tekintettel António Guterres ENSZ-főtitkárnak a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés hatálybalépéséről szóló, 2020. október 24-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, és különösen a fenntartható fejlődés érdekében a békés és befogadó társadalmak előmozdítását célzó 16. fenntartható fejlődési célra,

–  tekintettel a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény részes államai konferenciájának arról szóló, 2021. április 21-i határozatára, hogy miként kellene kezelni a vegyi fegyverek Szíriai Arab Köztársaság általi birtoklását és használatát,

–  tekintettel a 2015. évi átfogó közös cselekvési tervre (JCPOA – az iráni nukleáris megállapodás),

–  tekintettel az E3(19) átfogó közös cselekvési tervre vonatkozó, 2021. augusztus 19-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a NAÜ Bécsben, 2020. szeptember 21. és 25. között megrendezett 64. általános konferenciájára,

–  tekintettel a Francia Köztársaság elnökének a francia védelmi és elrettentési stratégiáról szóló, 2020. február 7-i beszédére,

–  tekintettel az Egyesült Államok és Oroszország elnökének a stratégiai stabilitásról szóló, 2021. június 16-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0324/2021),

A.  mivel a tömegpusztító fegyverek, különösen a nukleáris fegyverek, súlyos fenyegetést jelentenek az emberiség hosszú távú biztonságára nézve; mivel a kötelező érvényű szerződéseken és átfogó bizalomépítő mechanizmusokon alapuló, megbízható és átlátható ellenőrzési eljárással megerősített szilárd és átfogó fegyverzetellenőrzési, nonproliferációs és leszerelési struktúra kulcsfontosságú a béke, a stabilitás, a kiszámíthatóság, a biztonság, a fenntartható fejlődés és a gazdasági és társadalmi fejlődés megteremtése és fenntartása, az államok közötti feszültségek enyhítése és a kiszámíthatatlan és katasztrofális humanitárius, környezeti, társadalmi és gazdasági következményekkel járó fegyveres konfliktusok valószínűségének csökkentése szempontjából;

B.  mivel a jelenlegi feszült európai és globális geopolitikai helyzet ellenére a hidegháború végén hatályba lépett kulcsfontosságú fegyverzetellenőrzési szerződéseket a közelmúltban meggyengítették vagy felbontották; mivel az utóbbi években fokozódott a feszültség és a bizalomhiány az NPT részes felei között, amit súlyosbított a kétoldalú amerikai-orosz kapcsolatok folyamatos romlása, valamint az ezt követően a katonai doktrína nukleáris tényezőinek újraértékelése érdekében tett orosz lépések; mivel a növekvő hatalmi küzdelem nyomán új nemzetközi légkör alakult ki; mivel ebben az új környezetben, amelyben az európai és globális biztonsági architektúra stabilitása és kiszámíthatósága nem biztosított, az EU belső eszmecserét kezdeményezett stratégiai autonómiája megerősítésének lehetséges módjairól; mivel a globális egymásrautaltság világában a globális fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési erőfeszítések megújítása alapvető fontosságú az EU biztonsága szempontjából; mivel az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció 2021. június 16-án elkötelezte magát egy integrált stratégiai stabilitási párbeszéd mellett;

C.  mivel az Unió globális szereplőként kíván fellépni a béke érdekében, valamint támogatja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet; mivel a fegyverzetellenőrzés és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása az uniós projekt gerincét képezik, és ez már a kezdetektől fogva érvényesült, különösen az Európai Atomenergia-közösség (EURATOM) létrehozása révén; mivel az EU a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni stratégiája révén hozzájárul a tömegpusztító fegyverek leszereléséhez, valamint használatuk és elterjedésük megelőzéséhez; mivel a stratégiának az olyan új fenyegetésekre is összpontosítania kell, mint az autonóm fegyverrendszerek és más most fejlődő forradalmi technológiák;

D.  mivel létezésének több mint 50 éve alatt az NPT – három egymást erősítő pillérével – a globális nukleáris fegyverzetellenőrzési struktúra sarokkövének és a nemzetközi béke és biztonság fenntartása hatékony eszközének bizonyult, és ezt a szerepét jelenleg is betölti azáltal, hogy a nukleáris fegyverek beszerzése ellen irányuló szigorú biztosítékok és normák révén biztosította, hogy az aláíró államok nagy többsége eleget tegyen a szerződésben vállalt kötelezettségeinek; mivel elvárjuk, hogy az NPT 6. cikke teljesüljön; mivel az NPT 10. felülvizsgálati konferenciáját elhalasztották a Covid19-világjárvány miatt;

E.  mivel nincs olyan nemzetközi mechanizmus, amely a nukleáris tengeralattjáróknak szánt, magas dúsítású uránt tartalmazó üzemanyag kivitelét szabályozná;

F.  mivel a NAÜ mindig is meghatározó szerepet játszott az atomsorompó-szerződés végrehajtásában; mivel a kiegészítő jegyzőkönyv jelentős mértékben kiterjeszti a NAÜ azon képességét, hogy illegális nukleáris létesítmények meglétét ellenőrizze;

G.  mivel az utóbbi években fokozódott a feszültség és a bizalmatlanság az NPT részes felei körében;

H.  mivel 2021. január 22-én hatályba lépett a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés (TPNW) egy különböző országokat és régiókat felölelő mozgalom eredményeként, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nukleáris fegyverek bármilyen használatának katasztrofális humanitárius következményeire; mivel három uniós tagállam a TPNW részes állama; mivel hat uniós tagállam vett részt a TPNW tárgyalásokon az ENSZ Közgyűlésén, és öt az új szerződés elfogadása mellett szavazott; mivel egyetlen NATO-tag és egyetlen nukleáris fegyverrel rendelkező állam sem részes állama a TPNW-nek; mivel nincs a TPNW-ről szóló tanácsi álláspont; mivel az atomsorompó-szerződésben részes valamennyi állam és valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam csatlakozására és aktív részvételére lenne szükség ahhoz, hogy érdemi eredményeket lehessen elérni a globális leszerelési erőfeszítések terén;

I.  mivel a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) létrejötte az EU által vezetett többoldalú diplomácia eredménye; mivel a 2015. évi átfogó közös cselekvési terv részes felei – az EU, Kína, Oroszország, Irán és az Egyesült Államok – közvetett tárgyalásokat kezdtek annak érdekében, hogy Irán és az USA újraindítsa az átfogó közös cselekvési terv végrehajtását; mivel 2018-ban az Egyesült Államok ismételten szankciókat vetett ki, Irán pedig eltörölte a dúsított urán előállítására vonatkozó korlátozásokat; mivel Irán felhagyott a kiegészítő jegyzőkönyv, valamint az Iránnal kötött biztosítéki egyezményhez kapcsolt kiegészítő megállapodáspk módosított 3.1. kódjának alkalmazásával, miközben fokozta az urán fegyverminőségre történő dúsítására irányuló programjait; mivel ez komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, valamint a globális leszerelési és nonproliferációs erőfeszítésekre; mivel Irán kormányának és új elnökének még bizonyítaniuk kell, hogy szándékukban áll megfelelni az átfogó közös cselekvési tervnek, valamint konstruktív és békés együttműködésre törekedni az EU-val;

J.  mivel az Átfogó Atomcsendszerződést (CTBT) még nem ratifikálták általánosan; mivel ahhoz, hogy a CTBT hatályba lépjen, még nyolc államnak – többek között az Egyesült Államoknak és Kínának – ratifikálnia kell; mivel az Unió következetesen hirdette, hogy a CTBT hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a leszereléshez és a nonproliferációhoz;

K.  mivel a leszerelési konferencia – 25 évnyi kényszerszünet után – még mindig nem kezdett hivatalos tárgyalásokat a javasolt hasadóanyag-tilalmi szerződésről, amely megtiltaná a nukleáris fegyverekhez vagy más nukleáris robbanóeszközökhöz szükséges hasadóanyagok előállítását;

L.  mivel a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződés (INF) összeomlott azt követően, hogy az USA 2019. augusztusban kilépett, miután Oroszország tartósan megszegte az INF-szerződés szerinti kötelezettségeit azzal, hogy nukleáris fegyverek hordozására képes SSC-8 rakétarendszereket telepített, és így az USA és Oroszország számára már nem tilos a fegyverek e kategóriájának építése és telepítése, valamint egy új fegyverkezési verseny megkezdése, különösen Európában és Ázsiában; mivel Oroszországnak a szomszédságában tanúsított agresszív fellépése fokozta a katonai konfrontáció veszélyét; mivel Oroszország nemrégiben helyezett át az EU-val határos területeire számos, nukleáris fegyverek hordozására képes ballisztikus rakétarendszert, amelyek hatótávolsága feltételezhetően meghaladja az 500 km-t;

M.  mivel az USA és az Orosz Föderáció megállapodott az új stratégiaifegyverzet-csökkentési (START) szerződés öt évvel történő meghosszabbításáról;

N.  mivel az elnöki nukleáris kezdeményezések – melyek önkéntes egyoldalú intézkedések – mind az Egyesült Államok, mind az Oroszország által telepített fegyverarzenál jelentős csökkenéséhez vezettek;

O.  mivel az 500 és 5 500 km közötti hatótávolságú, földről indított ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek különösen veszélyesnek tekinthetők rövid repülési idejük, halálos erejük és manőverezhetőségük, elhárításuk nehézsége, valamint nukleáris robbanófejek szállítására való képességük miatt; mivel az elmúlt években a cirkáló- és taktikai rakéták új generációja jelent meg;

P.  mivel az elmúlt években Kína jelentősen fokozta hagyományos, rakéta- és nukleáris képességeinek fejlesztését; mivel Kína szándékai nem átláthatók, és nem volt hajlandó tárgyalásokat kezdeni a többoldalú nukleáris fegyverzet-ellenőrzési eszközökben való esetleges részvételéről, ami lehetővé tette számára, hogy korszerű technológiájú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták – például Dong-Feng 26-osok – széles arzenálját halmozza fel anélkül, hogy bármilyen akadályba ütközne; mivel az EU-nak együtt kell működnie a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, hogy intenzív diplomáciai kapcsolatokat alakítson ki Kínával egy működőképes fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs rendszer kialakítása és az EU biztonsági érdekeinek védelme érdekében;

Q.  mivel Franciaország és az Egyesült Királyság – a két európai atomhatalom – is osztja a nézetet, amely szerint a minimális, hiteles nukleáris elrettentés nélkülözhetetlen Európa és a NATO kollektív biztonsága érdekében; mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése óta Franciaország az egyetlen nukleáris fegyverekkel rendelkező tagállam, és folytatja nukleáris fegyverarzenáljának korszerűsítését; mivel Emmanuel Macron francia elnök 2020-ban „stratégiai párbeszéd” elindítását javasolta az arra kész európai partnerekkel arról, hogy Franciaország nukleáris elrettentése milyen szerepet játszhat „kollektív biztonságunkban”; mivel az Egyesült Királyság bejelentette, hogy általános nukleáris készlete méretének felső határát több mint 40%-kal megemeli, 260 bevetésre kész robbanófejre, valamint hogy csökkenteni fogja nukleáris képességének átláthatóságát azáltal, hogy a továbbiakban nem nyilatkozik készleteiről;

R.  mivel Izrael nem részes fele az atomsorompó-szerződésnek;

S.  mivel számos további állam megszerezte a ballisztikus és cirkálórakéták készítéséhez szükséges tudományos, technológiai és ipari képességeket; mivel India és Pakisztán úgy nyilatkozott, hogy rendelkeznek nukleáris fegyverekkel; mivel egyik ország sem részes fele az NPT-nek;

T.  mivel aggodalomra ad okot annak kockázata, hogy nukleáris fegyverek esetleg terrorszervezetek kezére kerülnek; mivel a „lator rezsimek” közötti illegális proliferáció továbbra is kockázatot jelent, amint azt az Abdul Kádir Hán-féle hálózat is bizonyítja;

U.  mivel a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (HCoC) jogilag nem kötelező jellege ellenére nonproliferációs dimenzióval is rendelkezik a rakétákat illetően;

V.  mivel a 2002 óta hatályban lévő Nyitott Égbolt Szerződés célja az Oroszország és az Egyesült Államok, valamint annak európai szövetségesei közötti bizalom, megbízhatóság és kölcsönös megértés kiépítése volt; mivel Oroszország évek óta nem teljesíti a Nyitott Égbolt Szerződésből eredő kötelezettségeit; mivel az USA és Oroszország egymás után felmondta a szerződést;

W.  mivel a vegyi fegyverekről szóló egyezmény a világ első olyan többoldalú leszerelési egyezménye, amely a tömegpusztító fegyverek egy teljes kategóriájának ellenőrizhető felszámolásáról rendelkezik; mivel az elmúlt évtizedben a vegyi fegyverek használatát tiltó jogi normát számos esetben megszegték, többek között a szír kormány és Oroszország; mivel a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek alkalmazkodnia kell az új ipari termelési eljárásokhoz, az innovatív vegyiparhoz és az új szereplők megjelenéséhez;

X.  mivel az Unió teljes mértékben elkötelezte magát a biológiai biztonság és a biológiai sokféleség növelése érdekében tett nemzetközi erőfeszítések mellett a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BWC) végrehajtásán keresztül; mivel 13 ország még nem részes fele a BWC-nek; mivel a BWC-t a betartását biztosító ellenőrzési mechanizmusok nélkül fogadták el; mivel az ellenőrzési jegyzőkönyvről szóló tárgyalásokat 20 évvel ezelőtt leállították;

Y.  mivel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) ballisztikus rakétákkal, nukleáris és tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos tevékenységei és programjai, valamint e fegyverek proliferációja és exportja komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, valamint a globális leszerelési és nonproliferációs erőfeszítésekre; mivel a KNDK vezetése gyakran az ország atomfegyverprogramját használja fel arra, hogy politikai és gazdasági engedményeket kényszerítsen ki a nemzetközi közösségtől, miközben folyamatosan próbálja értékesíteni kis- és közepes hatótávú rakétatechnológiáját és nukleáris szakértelmét;

Z.  mivel a humanitárius leszerelés megjelenése és eredményessége miatt fokozatosan háttérbe szorultak a hidegháborúból megörökölt hagyományos leszerelési gyakorlatok;

AA.  mivel a tömegpusztító fegyverek megszüntetését célzó erőfeszítésekben – többek között a nonproliferációs és leszerelési diplomáciában – részt vevő nők száma továbbra is riasztóan alacsony;

AB.  mivel az éghajlattal kapcsolatos kockázatok negatívan hathatnak az EU stratégiai biztonsági környezetére; mivel a tömegpusztító fegyverek leszerelésére és elterjedésének megakadályozására irányuló erőfeszítések nagyban hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, a globális biztonsághoz, a kiszámíthatósághoz, a hosszú távú stabilitáshoz, valamint a megélhetés, a környezet és a bolygó védelméhez;

AC.  mivel a Covid19-világjárvány megmutatta, hogy növelni kell az EU vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelmi felkészültségét és tudatosságát, fokozni kell a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris polgári és katonai ágazatok közötti együttműködést és az ezekbe irányuló beruházásokat, megelőző reagálási és helyreállítási intézkedéseket kell kidolgozni a meglévő uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, ki kell építeni egy uniós CBRN-szakértői bázist, valamint elő kell mozdítani az egészség és a biztonság közötti kapcsolatot;

1.  megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a világszintű és európai biztonság sarokköveként működő hatékony nemzetközi fegyverzetellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs rendszerek fenntartása mellett; emlékeztet azon kötelezettségvállalására, hogy olyan politikákat folytat, amelyek célja valamennyi nukleáris arzenál csökkentése és felszámolása, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek teljes globális leszereléséhez szükséges feltételek megteremtése; ; felszólít egy új, többoldalú fegyverzetellenőrzési és leszerelési rendszer kialakítására valamennyi szereplő részvételével;

2.  aggodalmát fejezi ki a globális nonproliferációs, leszerelési és fegyverzetellenőrzési struktúra folyamatos eróziója miatt, amelyet tovább ront az új, potenciálisan destabilizáló hatású rendszerek – például a mesterséges intelligencia (MI) segítségével működtetett fegyverrendszerek, a hiperszonikus rakéták és a dróntechnológiák – gyors fejlődése; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell különösen a hiperszonikus rakétatechnológia kérdésével, amely növeli a nukleáris fegyverek támadásra való reagálás gyanánt történő alkalmazásának kockázatát; attól tart, hogy a főbb fegyverzetellenőrzési szerződések felmondása vagy azok meghosszabbításának elmulasztása súlyosan károsíthatja az eddig viszonylagos stabilitást biztosító nemzetközi fegyverzetellenőrzési rendszereket, és veszélyeztetheti a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti kapcsolatokat; hangsúlyozza, hogy sürgősen helyre kell állítani a határokon átnyúló bizalmat; riasztónak tartja és határozottan ellenzi, hogy bármely szereplő tömegpusztító fegyverekhez folyamodhat geopolitikai viták megoldása céljából;

3.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy több állam újraértékeli katonai doktrínáinak nukleáris vonatkozásait; kéri az összes nukleáris fegyverrel rendelkező államot, hogy felelősségteljesen járjanak el, és vegyék fontolóra a katonai és biztonsági elképzeléseikben, doktrínáikban és politikáikban a nukleáris fegyverek által betöltött meghatározó szerep csökkentését; üdvözli az USA azon szándékát, hogy nukleáris álláspontjának folyamatban lévő felülvizsgálata részeként értékelje a nukleáris fegyverek nemzeti biztonsági stratégiájában betöltött meghatározó szerepe csökkentésének lehetséges módjait;

4.  megerősíti az NPT, valamint annak három egymást erősítő pillére iránti teljes körű támogatását, mivel ez az egyetemesen legelfogadottabb kötelező erejű jogi eszközök egyike, valamint a nukleáris nonproliferációs rendszer sarokköve; emlékeztet arra, hogy az NPT hozzájárult a leszereléshez és a nukleáris energia békés használatához kapcsolódó normák széles körének megőrzéséhez, miközben érvényesítette a nukleáris nonproliferációs normát; elvárja, hogy az atomfegyverrel rendelkező államok jóhiszeműen eljárva tegyenek lépéseket a szerződésben foglalt arra irányuló kötelezettségeik teljesítésére, hogy bizonyítsák a nukleáris leszerelés iránti valódi elkötelezettségüket, az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciájának záródokumentumában rögzített konkrét intézkedések megtétele, valamint a nonproliferációs norma erősítése és a NAÜ biztosítéki rendszere kapacitásának kiterjesztése által; figyelmeztet arra, hogy az NPT jövőjét nem szabad magától értetődőnek venni, és felhívja a részes államokat, hogy minden erejükkel járuljanak hozzá a közelgő 10. felülvizsgálati konferencia sikeres és ambiciózus kimeneteléhez mindhárom pillér – a leszerelés, a nonproliferáció és az atomenergia békés felhasználása – tekintetében az által, hogy megállapodnak egy végső érdemi nyilatkozatról, amely újból megerősíti a szerződést, segít megőrizni a stratégiai stabilitást és gátolja egy új fegyverkezési verseny kibontakozását; kéri, hogy az NPT-t minden állam írja alá, csatlakozzon ahhoz és maradjon elkötelezett iránta; felhívja az NPT 10. felülvizsgálati konferenciáját, hogy vitassa meg a szerződés atomreaktorok katonai célú exportjával kapcsolatos kiskapuit; felhívja az uniós tagállamokat, hogy a legmagasabb rangú politikusaikat küldjék el a felülvizsgálati konferenciára; felkéri ezért az NPT valamennyi részes államát, hogy vegyenek részt konstruktívan az NPT keretében folytatott párbeszédben, és állapodjanak meg olyan reális, hatékony, kézzelfogható, kölcsönös és ellenőrizhető intézkedésekről, amelyek elősegítik a nukleáris leszerelés közös céljának elérését;

5.  ragaszkodik annak biztosításához, hogy az EU – eszköztárának teljes körű alkalmazásával – erős és konstruktív szerepet játsszon a globális, szabályokon alapuló nonproliferációs erőfeszítések, valamint a fegyverzetellenőrzési és leszerelési struktúra fejlesztésében és megerősítésében, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek teljes felszámolásának hosszú távú céljával; üdvözli a leszereléssel és nonproliferációval foglalkozó uniós különmegbízott e téren végzett munkáját; felhívja a Tanácsot, hogy álljon ki amellett, hogy az EU egységesen lépjen fel a nemzetközi leszerelési, nonproliferációs és fegyverzet-ellenőrzési fórumokon, és a feszültségek enyhítése és a bizalmatlanság csökkentése érdekében mozdítsa elő a bizalomépítő intézkedéseket az NPT részes felei körében; hangsúlyozza, hogy a stratégiai iránytű keretében végzett munkát fel kell használni arra, hogy a tömegpusztító fegyverek proliferációjának kérdéseit teljes mértékben beépítsék a fenyegetésekről szóló közös megállapodásba, valamint hogy e kérdésben közös stratégiai kultúrát alakítsanak ki; felkéri az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy kezdeményezzen belső eszmecserét a brexit leszerelési és nonproliferációs politikájára gyakorolt hatásairól;

6.  üdvözli az unió jelentős folyamatos pénzügyi hozzájárulását többek között az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalához, a NAÜ-höz, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW), valamint az ENSZ főtitkára által a vegyi-, biológiai és toxinfegyverek feltételezett használatának kivizsgálására létrehozott mechanizmushoz (UNSGM);

7.  hangsúlyozza a képzés és a figyelemfelkeltés alapvető fontosságát; ezért kéri, hogy erősítsék meg az EU-ban a nonproliferáció és a fegyverzet-ellenőrzés – és ezen belül a kvantuminformatika – terén rendelkezésre álló szakértelmet, és javítsák az uniós és tagállami személyzet képzését; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a kapcsolatokat a magán- és az állami szektor, a tudományos élet, az agytrösztök és a civil társadalmi szervezetek között; üdvözli e tekintetben az Európai Atomenergetikai Oktatási Hálózat, az EU Nonproliferációs és Leszerelési Konzorciuma, valamint az Európai Nukleáris Védettségi Képzési Központ részére nyújtott folyamatos pénzügyi támogatást; hangsúlyozza a képzési és oktatási projektek terén az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolával folytatott együttműködésben rejlő lehetőségeket; kéri a leszerelési oktatásba való további beruházásokat, valamint a fiatalok bevonásának előmozdítását;

8.  hangsúlyozza az átláthatósági jelentéstételre, koordinációra és végrehajtásra vonatkozó kibővített megbízatást, valamint a kettős felhasználású termékekről szóló rendeletben foglalt kötelezettségek kibővített hatályát;

9.  felszólítja az uniós küldöttségeket, hogy a globális és regionális leszerelés, nonproliferáció és fegyverzet-ellenőrzés kérdését kezeljék kiemelt napirendi pontként a nem uniós országokkal folytatott politikai párbeszéd során annak érdekében, hogy az EU segítse a meglévő leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs szerződések és eszközök egyetemessé tételére irányuló erőfeszítéseket; felkéri az EKSZ-t, hogy tegyen jelentős erőfeszítéseket legközelebbi partnereink, nevezetesen a szomszédságpolitikában részt vevő és a bővítési országok képzésének és kapacitásépítésének megerősítésére a tömegpusztító fegyverek leszerelése, a nonproliferáció és a fegyverzet-ellenőrzés területén; üdvözli, hogy az EU a partnerországoknak nyújtott segítség révén világszerte hozzájárul a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok enyhítéséhez, és méltatja a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretében finanszírozott, CBRN-kockázatok enyhítésével foglalkozó kiválósági központok létrehozására irányuló uniós kezdeményezést;

10.  kéri az Uniót, hogy erősítse meg vezető szerepét a nukleáris kísérletek által érintett területeken a nukleáris kísérletek áldozatainak való segítségnyújtással és a környezetvédelmi kármentesítéssel kapcsolatban; kéri a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), hogy tegyen javaslatot az EU és tagállamai által végrehajtható intézkedésekre az EU e tekintetben betöltött szerepének megerősítése érdekében;

11.  üdvözli, hogy a NATO támogatja és elősegíti a szövetségesek és partnerek közötti párbeszédet annak érdekében, hogy azok végre tudják hajtani atomsorompó-kötelezettségeiket; hangsúlyozza, hogy a NATO-szövetségeseknek továbbra is elkötelezettnek kell lenniük a nukleáris arzenál további csökkentése és hosszú távú felszámolása feltételeinek megteremtése, valamint az atomfegyvermentes világ eszménye iránt, a kölcsönösség, valamint jogilag kötelező érvényű és ellenőrizhető egyezmények alapján; hangsúlyozza, hogy minden államnak konstruktív és hiteles párbeszédet kell folytatnia erről a kérdésről a megfelelő nemzetközi és kétoldalú fórumokon;

12.  hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja az ENSZ leszerelési ügyekkel foglalkozó hivatalának munkáját, az ENSZ főtitkárának nagyra törő leszerelési menetrendjét, valamint az ENSZ égisze alatt zajló többoldalú tanácskozási folyamatokat és tárgyalásokat; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell valamennyi érdekelt fél, a civil társadalom és a tudományos élet bevonását, valamint a polgárok érdemi és sokszínű részvételét a leszerelési és nonproliferációs vitákban;

13.  támogatja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által elfogadott bizalomépítő intézkedéseket mint a félreértések és hibás számítások csökkentéséhez, valamint a nagyobb nyitottság és átláthatóság biztosításához való fontos hozzájárulást; ösztönzi az atomfegyverrel rendelkező államokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket nukleáris arzenáljuk átláthatóságának növelése érdekében;

14.  üdvözli az Unió elkötelezettségét a tömegpusztító fegyverektől mentes övezet Közel-Keleten történő létrehozásának előmozdítása mellett, az atomsorompó-szerződés szerződő feleinek a szerződést és annak meghosszabbítását vizsgáló 1995. évi konferenciájának a Közel-Keletről elfogadott határozatával összhangban, valamint az e teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan folyamatot támogató bizalomépítő intézkedések Unió általi előmozdítását;

15.  aggodalmát fejezi ki a KNDK folyamatos nukleáris és ballisztikus tevékenységei miatt, amelyekkel számos ENSZ BT-határozatot megszeg, valamint az új képességek fejlesztésére irányuló tevékenységei miatt; megismétli, hogy erőfeszítéseket kíván tenni a Koreai-félsziget teljes, visszafordíthatatlan és ellenőrizhető nukleáris leszerelése érdekében, és úgy véli, hogy az EU-nak folytatnia kell a Koreai-félszigeten található valamennyi tömegpusztító fegyver felszámolására irányuló erőfeszítéseit; sürgeti a KNDK-t, hogy azonnal függessze fel nukleáris és rakétatevékenységeit és egyéb tömegpusztító fegyverekre és hordozóeszközökre vonatkozó programjait, teljes mértékben feleljen meg a releváns ENSZ BT-határozatoknak, mielőbb írja alá és ratifikálja a CTBT-t, és ismét tartsa tiszteletben az NPT-t;

16.  kéri az NPT-kereten kívüli, nukleáris fegyverek birtokában lévő államokat, hogy tartózkodjanak a katonai felhasználású nukleáris technológia proliferációjától, és csatlakozzanak az NPT-hez;

17.  tudomásul veszi a TPNW hatálybalépését, és elismeri az abban célként meghatározott, nukleáris fegyverektől mentes világra vonatkozó elképzelést; emlékeztet arra, hogy nem szabad gyengíteni az atomsorompó-szerződés nukleáris leszerelés céljának eléréséhez, valamint a nemzetközi stabilitás és a kollektív biztonság biztosításához nélkülözhetetlen fórumként betöltött szerepét; kiemeli az NPT jelentőségét, melynek 191 állam részes fele, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell annak hatékonyságát, valamint felkéri az NPT részes államait, hogy ezért vegyenek részt konstruktívan az NPT keretében folytatott párbeszédben, és állapodjanak meg olyan reális, hatékony, kézzelfogható, kölcsönös és ellenőrizhető intézkedésekről, amelyek elősegítik a nukleáris leszerelés végső, közös, hosszú távú céljának elérését; úgy véli, hogy a TPNW nem gyengítheti a tagállamok biztonságát;

18.  emlékeztet a NAÜ központi szerepére, amelyet biztosítékként tölt be annak érdekében, hogy a résztvevő államok megfeleljenek az NPT rendelkezéseinek; hangsúlyozza, hogy a NAÜ ellenőrzési tevékenységei elengedhetetlenek a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása szempontjából; felszólítja azokat az államokat, amelyek ezt eddig nem tették meg, hogy haladéktalanul ratifikálják és hajtsák végre a NAÜ kiegészítő jegyzőkönyvét; kéri azokat az államokat, amelyek felhagytak a kiegészítő jegyzőkönyv alkalmazásával, hogy térjenek vissza a megfeleléshez;

19.  hangsúlyozza a NAÜ nélkülözhetetlen szerepét, amelyet Irán biztosítéki egyezménynek való megfelelése megfigyelésében és ellenőrzésében tölt be, valamint különösen méltatja azt a kulcsszerepet, amelyet 2021. február 23-a óta az Iránnal kötött átmeneti kétoldalú technikai megállapodás végrehajtásában tölt be, amely lehetővé teszi a NAÜ számára, hogy folytassa szükséges ellenőrzési és megfigyelési tevékenységeit;

20.  megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja a JCPOA-t, mint a globális nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására szolgáló struktúra kulcsfontosságú elemét; hangsúlyozza, hogy a megállapodás teljes körű végrehajtása kulcsfontosságú Európa biztonsága, valamint a Közel-Kelet és a világ stabilitása és biztonsága szempontjából; üdvözli az Unió Iránnal folytatott folyamatos együttműködését az atomenergia polgári felhasználásának kérdéseivel kapcsolatban, valamint a nukleáris biztonság növelése érdekében végrehajtott projektekért a JCPOA III. melléklete alapján végzett intézkedéseket; felszólítja Iránt a JCPOA-t megsértő nukleáris tevékenységeinek azonnali beszüntetésére, és ennek végrehajtása esetén kéri minden nukleáris vonatkozású szankció megszüntetését; felszólítja az összes felet, hogy folytassák a tárgyalásokat annak érdekében, hogy teljes mértékben és ténylegesen visszaállítsák a megállapodásnak való megfelelést;

21.  megerősíti, hogy a CTBT mint erős bizalomépítő eszköz hatálybalépése és ratifikálása továbbra is fontos célkitűzése a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiának; megjegyzi, hogy a CTBT-t 170 állam ratifikálta, és rámutat, hogy nyolc országnak még meg kell tennie ezt ahhoz, hogy a CTBT hatályba léphessen; üdvözli az Uniónak a nem aláíró országokkal való kapcsolatfelvételre irányuló diplomáciai erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy megnyerjék a szóban forgó országokat a szerződés ratifikálása és annak egyetemes betartása számára; üdvözli az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezete Előkészítő Bizottságának tevékenységeihez – többek között pénzügyi hozzájárulás formájában – biztosított uniós támogatást, melynek célja a szervezet ellenőrzési és megfigyelési képességeinek megerősítése; kéri az összes olyan államot, amely még nem írta alá a CTBT-t, hogy csatlakozzanak ahhoz, és sürgeti valamennyi aláíró államot, amely még nem ratifikálta a CTBT-t, hogy azt tegye meg; felszólítja az összes államot, hogy tartózkodjanak a nukleáris kísérletektől;

22.  fenntartja régóta fennálló támogatását a hasadóanyag-tilalmi szerződésről szóló tárgyalások megkezdése irányában, és felszólít minden olyan nukleáris fegyverrel rendelkező államot, amely ezt eddig nem tette meg, hogy haladéktalanul fogadjon el moratóriumot a nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz szükséges hasadóanyagok előállítása vonatkozásában;

23.  ismételten mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció kilépett az INF-szerződésből azt követően, hogy Oroszország folyamatosan megszegte a szerződést és a felek közötti kommunikáció megszakadt; különösen aggódik amiatt, hogy az INF-szerződés megszűnését követően az európai műveleti színtéren újbóli megjelenhetnek a földi telepítésű, közepes hatótávolságú rakéták, valamint hogy új fegyverkezési verseny bontakozhat ki és Európa újramilitarizálódhat; üdvözli az Egyesült Államok és Oroszország aziránti elkötelezettségét, hogy továbbra is törekednek a stratégiai terület kiszámíthatóságának biztosítására, valamint a fegyveres konfliktusok és a nukleáris háború veszélyének csökkentésére irányuló közös céljaik megvalósítására; sürgeti mindkét oldalt, hogy ezzel a lendülettel igyekezzenek ambiciózus alapot teremteni az olyan új fegyverzetellenőrzési rendszerre és kockázatcsökkentési intézkedésekre vonatkozó tárgyalások újrakezdéséhez, amelyek figyelembe veszik a változó geopolitikai kontextust és az új hatalmak felemelkedését;

24.  felszólítja az összes többi olyan országot – különösen Kínát –, amely interkontinentális és közepes hatótávolságú rakétarendszerekkel rendelkezik vagy amelyekben azok kifejlesztése folyamatban van, hogy vegyenek részt az INF utódszerződésének többoldalúsítására és egyetemessé tételére irányuló erőfeszítésekben, figyelembe véve a fegyverrendszerek legfrissebb fejlesztéseit, és hogy aktívan vegyenek részt minden más fegyverzetellenőrzési megállapodásokra irányuló tárgyalásokban;

25.  aggodalommal veszi tudomásul Kína – hiperszonikus nukleáris rakétákat is magában foglaló – nukleáris arzenáljának jelenlegi korszerűsítését és kiszélesítését; felszólítja Kínát, hogy aktívan és jóhiszeműen vegyen részt a nemzetközi fegyverzetellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs tárgyalásokban;

26.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy Oroszország rendszeresen megszegi a nemzetközi normákat és szerződéseket, és egyre ellenségesebb nukleáris retorikát alkalmaz a tagállamokkal szemben; sürgeti Oroszországot, hogy szüntesse be ellenséges tevékenységeit és térjen vissza a nemzetközi normáknak való megfeleléshez; különösen aggasztónak tartja Oroszország nukleáris fegyverkísérleteit, valamint egy nukleáris- és hagyományos meghajtású északi-sarkvidéki jégtörőflotta létrehozását célzó tevékenységét; hangsúlyozza, hogy az ilyen tevékenységek ellentétesek a stabilitás és béke fenntartásának céljával, valamint rendkívül veszélyesek is lehetnek az Északi-sarkvidék törékeny ökoszisztémájára nézve;

27.  melegen üdvözli az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció döntését az új START-szerződés meghosszabbításáról, ami érdemben hozzájárul az NPT közelgő 10. felülvizsgálati konferenciájához, valamint az új START-szerződés VI. cikkének végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a szerződés meghosszabbításának alapot kell biztosítania egy új fegyverzetellenőrzési megállapodásra vonatkozó tárgyaláshoz, amely mind a telepített és nem telepített, valamint a stratégiai és nem stratégiai fegyvereket magában foglalná; felkéri mindkét aláíró felet, hogy alaposan vizsgálják meg a szerződés hatálya alá vonandó fegyverek körével, telepítésével és kategóriájával kapcsolatos valamennyi lehetőséget, és felszólít a többi nukleáris fegyverrel rendelkező országgal folytatott párbeszédre, valamint arra, hogy vonják be őket is minden új fegyverzet-ellenőrzési megállapodásról szóló tárgyalásba, különösen Kínát – tekintettel nukleáris arzenáljának folyamatos növelésére és korszerűsítésére –, valamint az Egyesült Királyságot és Franciaországot; kéri a nukleáris fegyverrel rendelkező államokat, hogy erősítsék meg az elvet, amely szerint egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni és sosem szabad megvívni;

28.  hangsúlyozza az elnöki nukleáris kezdeményezések fontosságát, melyek célja a telepített rövid hatótávolságú „taktikai” nukleáris fegyverek csökkentése; aggodalommal veszi tudomásul Oroszország folyamatban lévő, nem stratégiai nukleáris fegyvereinek korszerűsítésére irányuló programjait, amelyek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy megfelelnek-e az elnöki nukleáris kezdeményezések célkitűzéseinek; emlékeztet arra, hogy az elnöki nukleáris kezdeményezések – nem kötelező jellegük ellenére – nélkülözhetetlen szerepet játszottak a fegyverzetellenőrzési rendszerben, valamint felhívja mind az Egyesült Államokat, mind az Orosz Föderációt, hogy tartsák magukat a nem stratégiai nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásaikhoz, és fokozzák az átláthatóságot a fegyverarzenálok, fegyvereik telepítése, státusza és korszerűsítése, valamint az új fegyverfejlesztések tekintetében;

29.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek intézkedéseket kell kidolgoznia a rakéták elterjedése kockázatának csökkentése érdekében; kéri a jelentős számú cirkálórakétával rendelkező államokat, hogy első lépésként összpontosítsanak a bizalomépítő és átláthatósági intézkedésekre, ideértve a cirkálórakéták telepítésére és használatára vonatkozó magatartási kódexekről szóló tárgyalásokat és azok elfogadását; kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy kezdeményezzen párbeszédet az exportáló államokkal annak biztosítása érdekében, hogy azok teljes körűen tiszteletben tartsák a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszert – az egyetlen létező többoldalú megállapodást, amely a rakéták és a rakétákkal kapcsolatos felszerelések átadásáról szól –, valamint koordinálja az annak keretében tett erőfeszítéseket;

30.  üdvözli az alelnök/főképviselő által a HCoC – a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelmet célzó egyetlen többoldalú átláthatósági és bizalomépítő eszköz – egyetemessé tételének előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket, a tömegpusztító fegyverek hordozására alkalmas ballisztikus rakéták korlátozása érdekében tett erőfeszítésekhez való további hozzájárulás érdekében; kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy irányítsa a HCoC és más fegyverzetellenőrzési eszközök közötti összhang növelését célzó erőfeszítéseket;

31.  hangsúlyozza a Nyitott Égbolt Szerződés transzatlanti kapcsolatokban betöltött döntő szerepét, valamint a globális fegyverzetellenőrzési rendszerhez, az aláíró államok által végrehajtott katonai tevékenységekkel kapcsolatos bizalomépítéshez és átláthatósághoz, valamint Európa és a világ hosszú távú stabilitásához nyújtott értékes hozzájárulását; hangsúlyozza, hogy a Nyitott Égbolt Szerződés kapacitást biztosított a kisebb európai államok számára szomszédaik megfigyeléséhez és azok katonai tevékenységeikkel kapcsolatos elszámoltatásához; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az orosz Állami Duma a közelmúltban törvényt fogadott el a Nyitott Égbolt Szerződésből való kilépésről, és hogy az Egyesült Államok is kilépett abból; felhívja a fennmaradó aláíró feleket, hogy továbbra is tartsák magukat a szerződéshez; sürgeti az Egyesült Államokat és az Orosz Föderációt, hogy kezdjék újra a tárgyalásokat a szerződéshez való újbóli csatlakozás és annak teljes körű, hatékony és ellenőrizhető végrehajtása érdekében; sürgeti a többi államot, hogy bizalomépítő intézkedésként erősítsék tovább a szerződést azáltal, hogy hatókörét terjesszék ki a tudományos munkatársak közötti eszmecserékre, a katasztrófaelhárítást érintő együttműködésre, a környezeti monitoringra, valamint más feladatokra;

32.  riasztónak tartja a vegyi hadviselés jelentette fenyegetést azt követően, hogy nemrégiben a vegyi fegyverek évtizedek óta legjelentősebb és leghosszabb ideig tartó bevetésére került sor; különösen aggódik amiatt, hogy egyes állami és nem állami szereplők egyre nagyobb mennyiségben és ütemben képesek olyan tiltott vegyi anyagokat előállítani, melyek kimutathatósága korlátozott; kitart amellett, hogy továbbra is alkalmazni kell a vegyi fegyverek elleni globális etikai normát azáltal, hogy lehetetlenné teszik azok büntetlen használatát; felszólít az újonnan elfogadott uniós globális emberi jogi szankciórendszer hatékony alkalmazására e norma fenntartása érdekében; üdvözli, hogy a Tanács horizontális szankciórendszert fogadott el a vegyi fegyverek gyártását, tárolását és proliferációját érintő egyre gyakoribb visszaélések kezelésére; ismét súlyos aggodalmát fejezi ki az Alekszej Navalnij, valamint Szergej és Julia Szkripal elleni, a novicsok nevű – a CWC szerint vegyi fegyvernek minősülő – betiltott idegméreggel elkövetett merényletkísérletek miatt; üdvözli, hogy válaszul a nemzetközi normák és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak e kirívó megsértésére 2020. október 14-én szankciókat vezettek be az orosz állami tisztviselőkkel szemben; sürgeti Oroszországot, hogy szolgáljon érdemi magyarázattal a Kreml kritikusa, Alekszej Navalnij megmérgezésére, amint azt egy 45 nyugati országból álló csoport az OPCW szabályai alapján kérte;

33.  elismeréssel illeti az OPCW vegyi anyagok ellenőrzött megsemmisítésében játszott meghatározó szerepét; a lehető leghatározottabban elítéli a vegyi fegyvereknek a CWC-ben részes államok általi fejlesztését és széles körű használatát, és elítéli a Bassár el-Aszad Szíriai Arab Köztársaságának rezsimje által elkövetett számos emberi jogi jogsértést és atrocitást; hangsúlyozza, hogy a CWC ilyen súlyos megsértése esetén biztosítani kell az elszámoltathatóságot; üdvözli a CWC részes államainak 25. konferenciáján hozott döntést, mely szerint felfüggesztik Szíria bizonyos jogait és kiváltságait az OPCW keretében; üdvözli, hogy az EU továbbra is támogatja az UNSGM-et, ugyanakkor hangsúlyozza elszámoltathatósága megőrzésének fontosságát; elítéli az arra irányuló kísérleteket, hogy aláássák az UNSGM függetlenségét azáltal, hogy alárendelik az ENSZ Biztonsági Tanácsának;

34.  megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a BWC-t, amely tiltja a veszélyes vírusok, baktériumok és mérgező anyagok emberek elleni használatát; üdvözli a BWC számára közvetlenül biztosított uniós pénzügyi hozzájárulást, melynek célja az Unión kívüli biológiai biztonság erősítésének támogatása; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy folytassa a BWC egyetemessé tételének előmozdítására irányuló erőfeszítéseit; rámutat, hogy fokozni kell a BWC betartásának ellenőrzésére szolgáló, jogilag kötelező erejű mechanizmus létrehozására irányuló erőfeszítéseket; felszólítja az összes felet, köztük az Egyesült Államokat is, hogy a BWC ad hoc csoportján keresztül térjenek vissza a tárgyalásokhoz;

35.  hangsúlyozza az EU Műholdközpontja által végzett fontos munkát, amelyet világűrbe telepített eszközök, műholdfelvételek és térinformatikai hírszerzés használatával végez a tömegpusztító fegyverek leszerelésére és nonproliferációjára vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében;

36.  rámutat a katonai területen a mesterséges intelligenciával támogatott rendszerek fejlesztése terén elért gyors fejlődésre; ezért megismétli az EU-hoz intézett azon felhívását, hogy vállaljon vezető szerepet a nemzetközi szabályozási erőfeszítésekben annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia katonai célú fejlesztése és alkalmazása megfeleljen a nemzetközi jogban, többek között a nemzetközi humanitárius jogban és az emberi jogi jogszabályokban meghatározott szigorú korlátoknak; felszólítja az EU-t továbbá, hogy folytasson előkészítő munkát olyan globális tárgyalások tető alá hozása érdekében, melyek célja a hadviselés során használt mesterséges intelligencián alapuló rendszerek beépítése az összes meglévő fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs eszközbe; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jogban nem szabályozott új technológiákat az emberiesség elvei és a közös lelkiismeret parancsai alapján kell megítélni; felhívja az alelnököt/főképviselőt, a tagállamokat és az Európai Tanácsot, hogy fogadjanak el olyan közös álláspontot az autonóm fegyverrendszerekről, amely érdemi emberi ellenőrzést biztosít e fegyverrendszerek kritikus funkciói felett; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU támogassa az egyes hagyományos fegyverekről szóló ENSZ-egyezmény azon erőfeszítéseit, amelyek révén a Magas Szerződő Felek hozzájárulnak a halált okozó autonóm fegyverrendszerekhez kapcsolódó, kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó kormányzati szakértői csoport munkájához, hogy konszenzust érjenek el egy olyan, jogilag kötelező erejű eszközre vonatkozóan, amely tiltaná az érdemi emberi ellenőrzés nélküli, teljesen autonóm fegyvereket;

37.  felhívja az EU-t, hogy növelje a tagállamok műveleti koncepcióihoz igazodó, mesterséges intelligenciával kapcsolatos képességek fejlesztésére irányuló beruházásait; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia növekvő jelentősége szükségessé teszi a hasonló gondolkodású partnerekkel való fokozott együttműködést is;

38.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nőknek a leszerelési és nonproliferációs konferenciákon és fórumokon való egyenlő, teljes körű és érdemi részvételét, beleértve a leszerelési diplomáciát és minden, a leszereléshez kapcsolódó döntéshozatali folyamatot;

39.  rámutat, hogy további intézkedéseket kell hozni a tömegpusztító fegyverek elterjedésének finanszírozása elleni küzdelem érdekében, az ellenséges nem állami szereplők számára való technológia- és tudástranszfer megakadályozása érdekében, valamint rámutat arra a fenyegetésre, amelyet a CBRN-nel elkövetett terrorizmus jelent kollektív biztonságunkra; rámutat, hogy az Uniónak támogatnia kell a felelősségteljes tudományt a tudományos kutatás és kísérletezés helytelen használatának megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a CRBN-anyagok csempészése és jogellenes kereskedelme ellen, valamint meg kell előzni az eltérítési kockázatokat; felkéri az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy kezeljék ezt a kérdést a volt harcosok lefegyverzésének, leszerelésének és reintegrációjának (DDR) támogatására vonatkozó stratégiai megközelítésről szóló, várható közös közleményükben;

40.  hangsúlyozza, hogy növelni kell az erőfeszítéseket az Unió CBRN-fenyegetésekkel szembeni felkészültségének és fellépéseinek további erősítése érdekében, a mentesítési, készletfelhalmozási és ellenőrzési képességek fejlesztése révén, a meglévő uniós polgári védelmi mechanizmus keretében;

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, valamint a Bizottságnak.

(1) HL C 449., 2020.12.23., 149. o.
(2) HL C 404., 2021.10.6., 63. o.
(3) HL C 404., 2021.10.6., 240. o.
(4) HL C 456., 2021.11.10., 78. o.
(5) HL C 433., 2019.12.23., 86. o.
(6) HL C 440., 2015.12.30., 97. o.
(7) HL C 215., 2018.6.19., 202. o.
(8) HL L 206., 2021.6.11., 1. o.
(9) HL C 341., 2020.10.13., 1. o.
(10) HL C 298., 2021.7.26., 1. o.
(11) HL L 90., 2010.4.10., 8. o.
(12) HL L 372. I, 2020.11.9., 4. o.
(13) HL L 207., 2020.6.30., 15. o.
(14) HL L 149., 2019.6.7., 63. o.
(15) HL L 259., 2018.10.16., 12. o.
(16) HL L 341., 2020.10.15., 1. o.
(17) HL L 207., 2020.6.30., 36. o.
(18) HL L 19., 2019.1.22., 11. o.
(19) Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság.


Az EU humanitárius tevékenységének új orientációi
PDF 162kWORD 56k
Az Európai Parlament 2021. december 15-i állásfoglalása az EU humanitárius tevékenységének új orientációiról (2021/2163(INI))
P9_TA(2021)0505A9-0328/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. és 214. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkére,

–  tekintettel a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/836 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által elfogadott, a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusról szóló, 2008. évi együttes nyilatkozatra(4),

–  tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló, 1949. augusztus 12-i negyedik genfi egyezményre,

–  tekintettel a népirtással, az emberiség elleni bűncselekményekkel és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásról és büntetőeljárásról szóló, 2003. május 8-i 2003/335/JHA tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a globális élelmezés- és táplálkozásbiztonság erősítéséről szóló, 2018. november 26-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról szóló, uniós iránymutatásokra(6),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a fegyveres konfliktusok során a sebesültek és betegek, az egészségügyi személyzet és a humanitárius személyzet védelméről szóló, 2016. május 3-i 2286. számú határozatára,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának a humanitárius világtalálkozó eredményeiről és a világtalálkozó résztvevői által tett kötelezettségvállalásokról szóló, 2016. augusztus 23-i jelentésére,

–  tekintettel a 2016. május 23-án aláírt „nagyszabású egyezség” (Grand Bargain) elnevezésű megállapodásra, annak éves független jelentéseire, különösen a 2021. évi jelentésre, valamint a „nagyszabású egyezség” 2021. június 15–17-i éves ülésén bemutatott „nagyszabású egyezség” 2.0 keretrendszerre és annak mellékleteire,

–  tekintettel az ENSZ menekültügyi főbiztosának a rugalmas finanszírozás 2020-as felhasználásáról szóló, 2021. júliusi jelentésére, valamint annak frissítéseire,

–  tekintettel az ENSZ 2015. március 14–18. között Sendaiban (Japán) tartott harmadik katasztrófakockázat-csökkentési világkonferenciáján elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretre, valamint a katasztrófakockázat-csökkentéssel foglalkozó, 2017-ben Cancúnban, 2019-ben pedig Genfben tartott globális platform eredményeire,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra,

–  tekintettel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának 2021. évi globális humanitárius áttekintésére és annak havonta frissülő információira,

–  tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című, 2021. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2021)0101),

–  tekintettel az „Uniós humanitárius segítségnyújtás: új kihívások, régi elvek” című, 2021. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2021)0110) és az azt követő, 2021. május 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a humanitárius segítségnyújtásról szóló állásfoglalásaira, különösen „Az ellenálló képesség és a katasztrófakockázat-csökkentés uniós megközelítése a fejlődő országokban: Az élelmiszerbiztonsági válság tanulságai” című, 2013. december 11-i(7), a szükséghelyzetekben és elhúzódó válságokban lévő gyermekek oktatásáról szóló, 2015. november 26-i(8), a „Felkészülés a humanitárius csúcstalálkozóra: a humanitárius segítségnyújtás előtt álló kihívások és lehetőségek” című, 2015. december 16-i(9), „Az ellenálló képesség mint az EU külső fellépéseinek stratégiai prioritása” című, 2017. június 1-jei(10), valamint a fejlesztési együttműködési eszköz, a humanitárius segítségnyújtási eszköz és az Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról szóló, 2018. április 17-i(11) állásfoglalásokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A9-0328/2021),

A.  mivel a humanitárius segítségnyújtás iránti igények magasabbak, mint valaha, ugyanis 2021-ben 238 millió ember szorul segítségre, elsősorban a konfliktusok miatt, ám olyan rendszerszintű tényezők miatt is, mint az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák, a környezetkárosodás, a globális népességnövekedés, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a korlátozott vízkészletek és a rossz kormányzás; mivel az egyre növekvő humanitárius szükségletek és azok növekvő komplexitása érinti az összes fenntartható fejlődési célt, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend globális előrehaladásának aggodalomra okot adó hiánya felé mutat;

B.  mivel a Covid19-világjárvány súlyosbította a már meglévő instabilitásokat és egyenlőtlenségeket, növelte a humanitárius szükségleteket – nevezetesen a miatt, hogy ugrásszerűen emelkedik az éhínség és az élelmiszer-ellátás hiánya, közel 300 millió embert fenyeget annak kockázata, hogy élelmiszer-ellátása súlyosan bizonytalanná válik, és több mint 40 millió embert érint az élelmiszer-ellátás kritikus méreteket öltő bizonytalansága –, valamint akadályozta a humanitárius reagálást a határlezárások és egyéb korlátozások, például a fegyveres konfliktusok résztvevő felei által megkísérelt korlátozások következtében; mivel a humanitárius szükségletek növekedése részben az instabilitást okozó tényezők kezelésének érdekében nyújtott fejlesztési támogatás elégtelenségének eredménye; mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint minden instabil helyzetben nyújtott humanitárius segítségnyújtás 38%-kal nőtt 2015-ről 2016-ra, míg az instabil helyzetek programozható fejlesztési támogatása ugyanabban az időszakban nem növekedett(12); mivel 2014 és 2018 között a humanitárius segítségnyújtás adta a tengerentúli hivatalos fejlesztési támogatási hozzájárulások második legnagyobb hányadát a Fejlesztéstámogatási Bizottság 29 országában(13);

C.  mivel a Covid19-világjárvány egyrészről számos logisztikai akadályt hozott létre a segítségnyújtási műveleteket végrehajtó nemzetközi szervezetek számára, miközben másrészt ezek a logisztikai kihívások hozzájárultak egy sor változáshoz a segélyprogramok végrehajtásának módjában, különösen a humanitárius segítségnyújtás helymeghatározása fontosságának növelése tekintetében;

D.  mivel 2018-ban mintegy 108 millióan szorultak nemzetközi humanitárius segítségre viharok, áradások, aszályok és erdőtüzek miatt; mivel 2050-re az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák és az éghajlatváltozás társadalmi-gazdasági hatásai miatt évente több mint 200 millió ember szorulhat humanitárius segítségre;

E.  mivel a szükséghelyzetek a legsúlyosabb mértékben a nőket és lányokat érintik; mivel a konfliktusövezetekben a fiatalkorú lányok 90%-kal nagyobb eséllyel maradnak ki az iskolából, a humanitárius helyzetekben lévő nők 70%-a tapasztal nemi alapú erőszakot, valamint a tartós éhezést megtapasztaló emberek több mint 70%-át nők teszik ki;

F.  mivel az EU humanitárius légi hídja, amelyet a világjárvány okozta szállítási korlátozásokra válaszul hoztak létre, a segélyek, a szükséghelyzeti segítségnyújtás és a humanitárius személyzet szállításának megkönnyítése révén nagyban hozzájárult a humanitárius reagálás kritikus hiányosságainak megszüntetéséhez;

G.  mivel az éghajlattal összefüggő katasztrófák nagyobb gyakorisága és intenzitása konfliktusokat szít és egyre több embert kényszerít lakóhelyének hosszút távú elhagyására soha nem látott módokon, miközben az elhúzódó válságok egy része megoldatlan marad;

H.  mivel a növekvő humanitárius szükségletekhez nem álltak rendelkezésre megfelelő források, ami gyorsan növekvő finanszírozási hiányhoz vezetett: 2020-ban az ENSZ humanitárius felhívásának kevesebb mint fele teljesült, és 2021 augusztusában csak 10,9 milliárd USD összegű finanszírozás állt rendelkezésre 36,6 milliárd USD összegű szükségletekre (a teljes összeg 30%-a)(14); mivel 2020-ban a Covid19-világjárványra adott válaszhoz nem kapcsolódó, a közszférához tartozó 20 legnagyobb donortól származó finanszírozás a 2019-es szintek alá esett(15);

I.  mivel a globális humanitárius finanszírozás továbbra is nagymértékben nagyon korlátozott számú adományozótól függ, és a 10 legnagyobb adományozó az összes finanszírozás mintegy 85%-át teszi ki;

J.  mivel a humanitárius segítségnyújtás az Unió külső tevékenységének kulcsfontosságú pillére, valamint mivel 2020-ban az EU és a tagállamok együttes finanszírozása a világ legjelentősebb részesedését tette ki, azaz a globális humanitárius segítségnyújtás 36%-át; mivel az EU-n belül a hozzájárulások mértéke változó, négy tagállam és a Bizottság az összes uniós humanitárius finanszírozás mintegy 90%-át teszi ki;

K.  mivel a „nagyszabású egyezség” 2.0 aláíróinak újólag megerősített kötelezettségvállalása a lehető leginkább helyi és a legszükségesebb mértékben nemzetközi humanitárius válaszok biztosítására vonatkozóan maga után vonja azt a kötelezettségvállalást, hogy a humanitárius finanszírozás legalább 25%-át a lehető legközvetlenebb módon biztosítsák a helyi és nemzeti szereplők számára; mivel azonban ezt a célt még távolról sem teljesítették;

L.  mivel a finanszírozás jelenlegi hiánya szükségessé teszi a humanitárius rendszer hatékonyságának, eredményességének, láthatóságának, kockázatmegosztásának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítását és annak biztosítását, hogy több ország járuljon hozzá a humanitárius erőfeszítésekhez annak érdekében, hogy a segélyek megfeleljenek az érintett lakosság szükségleteinek, ahogyan azt nemrégiben a „nagyszabású egyezség” 2.0 keretrendszer kiemelte, amely a lokalizációra és a minőségi finanszírozásra összpontosít mint kulcsfontosságú prioritásokra;

M.  mivel a minőségi finanszírozás magában foglalja a „nagyszabású egyezség” 2.0 keretrendszer két kulcsfontosságú prioritásának egyikét; mivel a humanitárius célú finanszírozással foglalkozó 2016. évi magas szintű politikai fórum második pillére felszólít a humanitárius forrásalapok új vagy kialakulóban lévő bilaterális adományozókkal és a magánszektorral való partnerségek révén történő bővítésére, megkönnyítve a pénzátutalásokat és az iszlám szociális finanszírozást(16); mivel a magánadományozóktól érkező humanitárius segítségnyújtás máris emelkedik, 9%-os növekedést mutatva a 2018-as 6,2 milliárd USA-dollárról rekordmagas, 6,8 milliárd USA-dolláros összegre növekedve 2019-ben(17);

N.  mivel a Bizottság javasolta a vegyes finanszírozásra vonatkozó kísérleti projekt elindítását a humanitárius tevékenységek forrásbázisának jelentős növelése érdekében, valamint ezért kéri a magánszektor további bevonását;

O.  mivel a humanitárius segítségnyújtások szétaprózódása továbbra is állandó problémát jelent, mert sok adományozó és segélyszervezet van, ám tevékenységeik és projektjeik nincsenek összehangolva;

P.  mivel a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás területén az adományozók ösztönzik a konzorciumokba való szerveződést; mivel más módszerekhez képest a konzorciumokba való szerveződést jellemzően nagyobb léptékű célkitűzések és több erőforrás jellemzi;

Q.  mivel annak érdekében, hogy a szükségletek csökkenjenek, a humanitárius válságok kezeléséhez nemcsak több finanszírozás, hanem határozott politikai erőfeszítések is szükségesek a konfliktusok megelőzése és megszüntetése, az alapvető emberi jogok védelme, a fenntartható fejlődés előmozdítása, valamint a kockázatok, a kiszolgáltatottság csökkentése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a pénzeszközök elosztása során felmerülő korrupció, valamint a helyi szervezetekkel kapcsolatos átláthatóság hiányának kezelése által;

R.  mivel az alapvető normák és elvek a nemzetközi humanitárius jog rendszeres megsértésével – beleértve a civilek, a humanitárius és egészségügyi dolgozók elleni támadásokat – világszerte kihívás elé kerültek, és ehhez hozzájárul még a humanitárius segítségnyújtás előtt álló egyre több akadály;

S.  mivel a humanitárius személyzet elleni támadások drámai mértékben növekedtek az elmúlt években;

1.  üdvözli az „Uniós humanitárius segítségnyújtás: új kihívások, régi elvek” című bizottsági közleményt és annak a humanitárius segítségnyújtás javítására irányuló konkrét javaslatait; kéri e javaslatok mielőbbi végrehajtását szoros konzultációban és együttműködésben a humanitárius partnerekkel annak biztosítása érdekében, hogy a segélyek kiszámíthatók legyenek, ne legyenek széttöredezettek, és ne legyenek átfedésben más fellépésekkel; megismétli, hogy a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzussal összhangban az EU humanitárius segítségnyújtásának mindig kizárólag jól meghatározott és előzetesen értékelt szükségleteken kell alapulnia, teljes mértékben összhangban kell lennie az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elveivel, és különös figyelmet kell fordítania a kihívásokra, amelyekkel a kiszolgáltatott csoportok, például a fogyatékossággal élő emberek, a kisebbségek és más, erősen marginalizálódott emberek néznek szembe a humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférés során; kéri a Bizottságot, hogy a „senki sem maradhat le” elvét tegye a humanitárius tevékenységek új megközelítésének középpontjába; üdvözli a Bizottságnak a szükséghelyzetben lévők oktatására irányuló kezdeményezését a gyermekek iskolai lemorzsolódásának megelőzése érdekében, különösen az elhúzódó konfliktusok eseteiben;

2.  aggodalommal állapítja meg a humanitárius segítségnyújtás finanszírozási hiányának erőteljes növekedését, mivel a főbb adományozók éppen a növekvő szükségletek idején csökkentik a finanszírozást; kiemeli a globális és az EU-n belüli hozzájárulások közötti éles különbségeket; kéri a Bizottságot, hogy biztosítson szilárd éves költségvetést az uniós humanitárius segítségnyújtás számára, hogy időszerű, kiszámítható és rugalmas finanszírozást lehessen garantálni a humanitárius segítségnyújtás számára minden pénzügyi év kezdetétől mind a hosszú távon elhúzódó válságok kezelése, mind az új válságokra való reagálás tekintetében, valamint tartson fenn elkülönített keretet a Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékon belül az EU-n kívüli humanitárius válságok számára, hogy fenn lehessen tartani a kiegészítő pénzeszközök gyors mobilizálására való kapacitást az új, a növekvő vagy a hirtelen megjelenő vészhelyzetek esetében; kéri, hogy az EU lépjen fel a nagyobb nemzetközi felelősségmegosztás és a humanitárius finanszírozás növelése érdekében; sürgeti a tagállamokat, hogy mutassanak példát, és bruttó nemzeti jövedelmük meghatározott részével járuljanak hozzá a humanitárius segítségnyújtáshoz; felszólítja a Bizottságot, hogy évente tegyen jelentést az EU által folyósított humanitárius finanszírozás összegéről a globális környezetben;

3.  felkéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzanak ki stratégiát a harmadik országokkal, és főként az új donorokkal való hosszú távú együttműködésre vonatkozóan, a kétoldalú, regionális és többoldalú uniós diplomácia kiaknázása által annak érdekében, hogy kibővítsék a humanitárius segítségnyújtáshoz önkéntes alapon hozzájáruló donor országok körét; hangsúlyozza, hogy további adományozó országok hozzájárulása lehetővé tenné a nemzetközi humanitárius válságok kezeléséhez szükséges összeg növelését; aggodalommal jegyzi meg, hogy az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem tartalmaz formális megállapodást a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan, valamint kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak egy ilyen, a humanitárius segítségnyújtásról szóló EU–Egyesült Királyság formális partnerség létrehozásán;

4.  kiemeli a Bizottság elköteleződését a magánfinanszírozás mozgósítása és az uniós magánszektor humanitárius segítségnyújtásba való további bevonása mellett, valamint a vegyes finanszírozás kísérleti kezdeményezésének 2021-es uniós humanitárius költségvetésből való elindítását; kéri a Bizottságot, hogy biztosítson a Parlament számára több információt, valamint írásbeli értékelést a humanitárius tevékenység vegyes finanszírozására vonatkozó kísérleti projekt végrehajtására vonatkozóan, értékelve a külső tevékenységekre vonatkozó céloknak való megfelelést; hangsúlyozza a vegyes finanszírozási kezdeményezésekben rejlő potenciált, beleértve a humanitárius beruházási kötvényeket és a katasztrófakockázati biztosítási rendszereket, valamint az Európai Beruházási Bank és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz humanitárius célokra történő teljes mértékű kiaknázását; hangsúlyozza azonban, hogy a magánszektorral való további együttműködés megkívánja az együttműködés során eddig elért eredmények elemzését, valamint az olyan partnerségek előmozdítását, amelyek megfelelnek az uniós külső fellépési céloknak és a nemzetközi humanitárius elveknek;

5.  aggodalmát fejezi ki a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogi jogszabályok súlyos megsértésének növekvő száma miatt; felszólít egy uniós koordinációs mechanizmus létrehozására a nemzetközi humanitárius törvényekre vonatkozó koherens uniós megközelítés létrehozása, valamint a jogsértések nyomon követése érdekében, kiáll a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának biztosítása mellett, többek között a megfelelő politikai, fejlesztési támogatási, kereskedelmi és gazdasági eszközök felhasználásával az EU külső fellépései során;

6.  felszólítja a Bizottságot, a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállamokat, hogy szigorúan ellenőrizzék a nemzetközi humanitárius jog megsértését, valamint hogy a nemzetközi humanitárius jog megsértését tekintsék kritériumnak a személyek vagy szervezetek uniós szankciórendszerekbe való felvételéhez, a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról szóló uniós iránymutatásokkal összhangban; megjegyzi, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájának kontextusában hozott szankcióknak és a korlátozó intézkedéseknek meg kell felelniük a nemzetközi humanitárius jognak, és nem akadályozhatják a humanitárius tevékenységeket; hangsúlyozza, hogy a korlátozó intézkedések rendszereibe következetesen be kell építeni a humanitárius okok miatt alkalmazott mentességeket, és biztosítani kell a partnerek számára a szükséges támogatást és iránymutatást e mentességek hatékony alkalmazásához;

7.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a nemzetközi humanitárius jogot és vonják szigorú eljárás alá és szankcionálják azokat, akik az éheztetést háborús fegyverként alkalmazzák, így lépve fel az élelemhez való jog konfliktusok során történő széles körű megsértése, az éheztetés hadviselési eszközként való visszatérő alkalmazása, valamint a humanitárius segítséghez való hozzáférés megtagadása ellen;

8.  felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy mielőbb teljesítsék a humanitárius csúcstalálkozón és a „nagyszabású egyezség” részeként vállalt kötelezettségeket; kiemeli egyrészt a humanitárius segítségnyújtás hatékonyabbá és eredményesebbé tételének fontosságát meghatározatlan rendeltetésű, gyengén meghatározott rendeltetésű és többéves finanszírozáson keresztül megvalósuló rugalmas finanszírozás növelése által, amely a helyi körülményekhez igazodik, szükségleteken alapul és emberközpontú, másrészt annak fontosságát, hogy csökkentsék a humanitárius partnerek adminisztratív terheit a donorjavaslatok és jelentéstételi követelmények harmonizációja és egyszerűsítése, a nemzeti és helyi szereplők finanszírozása, valamint az innovatív megoldások előmozdítása révén; emlékeztet arra, hogy az elhúzódó válságok továbbra is humanitárius körülmények, és kéri az Uniót és tagállamait, hogy hozzanak létre konkrét megoldásokat a humanitárius és fejlesztési finanszírozás hatékony elosztására az ilyen kontextusokban működő partnerek számára; ösztönzi az Uniót és tagállamait, hogy vezessenek be intézkedéseket a partnerekkel kötött támogatási megállapodásokba annak érdekében, hogy biztosítsák a program rugalmasságának elégséges mértékét, hogy e partnerek gyorsan válthassanak a fejlesztési tevékenységekről a vészhelyzet-elhárításra hirtelen vészhelyzet esetén, többek között az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa keretében nyújtott finanszírozásban;

9.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsanak fenn és támogassanak egy realisztikus kockázatmegosztó párbeszédet a releváns egységek között, valamint humanitárius partnereikkel és más érdekelt felekkel, a legfrissebb tapasztalatokra és tanulságokra építve annak érdekében, hogy folyamatosan törekedjenek a meglévő finanszírozási jogszabályok javítására, hatékonyabbá és eredményesebbé téve őket, különösen a nagyon instabil humanitárius válságok idején; rámutat, hogy a kockázattudatosság a kockázatkezelés hatékony eszközének bizonyult;

10.  hangsúlyozza a helyi szereplők támogatásának különös fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan ambiciózus lokalizációs politikát, amely többek között kitér az átláthatóság előmozdítására, a partnerek szakértelmének és tapasztalatainak felhasználására, valamint felvázolja, hogyan lehet több és jobb támogatást nyújtani a helyi szereplőknek kapacitásaik megerősítése érdekében, képessé téve őket abban, hogy valamennyi rendelkezésre álló eszközt igénybe tudjanak venni, és biztosítva részvételüket a döntéshozatali folyamatokban, és amely ugyanakkor foglalkozik a kölcsönös elszámoltathatóság és kockázatmegosztás kérdéseinek kezelésével, mivel a helyi szereplők megerősítése fontos tényező a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás szükségességének jövőbeni csökkentése tekintetében; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nők egyenlő arányú részvételét és szerepvállalását minden új mechanizmusba kifejezetten integrálják, a helyi szereplők humanitárius tevékenységekben való szerepének erősítése érdekében;

11.  hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a lokalizáció segít az egészségügyi vészhelyzetre való olyan reagálásban, amely a fejlődő országok körülményeihez igazodik az európai előítéletek elkerülése érdekében, különösen a megfékezésre irányuló protokollokra és megelőzési kampányokra vonatkozóan; kéri, hogy a humanitárius tevékenységek további lokalizációjával megfelelő módon vitassák az Európa-központú nézőpont vészhelyzetekben való prevalenciáját;

12.  hangsúlyozza az éghajlatváltozás jelentette kihívásokat, és üdvözli az éghajlatváltozás hatásainak és a környezeti tényezőknek a humanitárius tevékenységekben való további érvényesítésére, a veszélyeztetett régiók éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének megerősítésére, valamint a veszélyeztetett közösségek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének megteremtésére vonatkozó kötelezettségvállalást, amely a katasztrófavédelmi felkészültség és az előrelátó intézkedések révén, az összefüggéseket figyelembe vevő hármas megközelítésen keresztül, és az őslakos népek és helyi közösségek folyamatba való bevonásával valósul meg, tekintettel arra, hogy a katasztrófák és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai által sújtott népességnek különleges segítségnyújtásra és védelemre van szüksége, különös tekintettel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre és a befogadó közösségekre; üdvözli továbbá az EU humanitárius segítségnyújtásának környezeti szempontból fenntarthatóbbá tételére és az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások nyomon követésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat; felhívja a Bizottságot, hogy többek között a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa révén biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a katasztrófakockázatok csökkentéséhez szükséges forrásokat, és gyorsítsa fel a sendai kötelezettségvállalások végrehajtását az EU külső fellépéseiben;

13.  üdvözli az EU humanitárius légi hídjának konkrét eredményeit és azt az elképzelést, hogy európai humanitárius reagálási kapacitást hoznak létre az EU humanitárius reagálási hiányosságainak megszüntetése érdekében; kéri, hogy rendszeresen konzultáljanak a tagállamokkal és a humanitárius partnerekkel minden olyan új bizottsági kezdeményezésről, amely a humanitárius szereplők meglévő kapacitásaira, valamint meglévő uniós mechanizmusokra, például a polgári védelmi mechanizmusra kell hogy épüljön, nem pedig azok megkettőzésére;

14.  hangsúlyozza, hogy míg a humanitárius segítségnyújtás célja az azonnali, életveszélyes helyzetek kezelése, a válságokat olyan hajtóerők okozzák, amelyek hosszú távú megoldásokat igényelnek, mivel a háttérben meghúzódó sebezhetőség a humanitárius válságok jelentős előjele; felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy az egyes szakpolitikai területek közötti szakadék áthidalása érdekében fogadjanak el közleményt a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztés és a béke közötti összefüggéseket figyelembe vevő megközelítésre vonatkozó egyértelmű politika kidolgozásáról, biztosítva ugyanakkor, hogy a humanitárius segítségnyújtás különleges jogi természetét és elveit tiszteletben tartják; hangsúlyozza, hogy ennek, az összefüggéseket figyelembe vevő megközelítésnek erősítenie kell az ellenálló képességet és elő kell mozdítania a fenntartható megoldásokat, míg a fenntartható fejlesztési célokat az ilyen megközelítés kereteként kell alkalmazni, mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend egyedi lehetőséget biztosít a sebezhetőség és a konfliktus alapvető okainak kezelésére, többek között a nem kormányzati szervezetek gyakorlati tapasztalataira építve; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy mielőbb hajtsák végre ezt, az összefüggéseket figyelembe vevő megközelítést, különös tekintettel a sebezhetőség kezelésére, a konfliktusok megelőzésére, az éhezés kezelésére, a lakóhely katasztrófákkal és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival összefüggő elhagyására, az oktatási és megélhetési lehetőségek biztosítására, a gyors újjáépítés támogatására, a reagálási kapacitás megerősítésére, valamint az önellátás és az ellenálló képesség kiépítésére; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé értékelést a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztés közötti összefüggéseket figyelembe vevő megközelítés működőképessé tételéről a 2017-ben azonosított hat kísérleti országban;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a nemi kérdésekkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokat és programokat, mivel egyre nagyobb szükség van ezek kezelésére, tekintve a nők konfliktusok és katasztrófák áldozataiként betöltött prominens szerepét; felszólít arra, hogy a jövőbeli humanitárius fellépések során hajtsák végre a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének kézzelfoghatóbb elemeit, többek között kontextusspecifikus, a nemek közötti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő elemzéseket, a kiszolgáltatott csoportok, köztük az LMBTIQ+ közösségből származó nők, lányok és személyek jogainak védelme mellett; támogatja az ingyenes közegészségügyi szolgáltatásokhoz való akadálytalan hozzáférést, valamint a halálozás és morbiditás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és kiemeli a járványokra/világjárványokra való felkészültség erősítését;

16.  kéri az Uniót és a tagállamokat, hogy alkalmazzák és mozdítsák elő a más országba való költözésre kényszerülő személyek védelmével a katasztrófák és az éghajlatváltozás tükrében foglalkozó Nansen-kezdeményezést; rámutat arra, hogy fontos a humanitárius segítségnyújtással, a fejlesztéssel, valamint a katasztrófakockázatok csökkentésével és az éghajlatváltozással foglalkozó szereplők együttműködése annak érdekében, hogy csökkentsék a más országba való költözés kockázatát a katasztrófák és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai tükrében, valamint hogy kezeljék a segítségnyújtási és védelmi szükségleteket;

17.  kéri, hogy fektessenek különös hangsúlyt a táplálkozásra mint mindenki alapvető jogára annak érdekében, hogy biztosítsák az élelmiszerbiztonságot és megerősítsék az élelmiszerrendszerek nagyobb ellenállását a gazdasági, éghajlati és emberi megrázkódtatásokkal szemben; kéri a táplálkozásról szóló uniós cselekvési terv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az kezelje az alultápláltság minden formáját a humanitárius és fejlesztési kontextusokban, a Tanács 2018. novemberi következtetéseivel összhangban;

18.  ismételten hangsúlyozza a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását és folyamatos erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa az uniós humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó láthatóságot és az arra vonatkozó tudatosságot a különféle uniós érdekelt felek, többek között az NGO-k körében Unió-szerte, valamint hogy erősítse az Unió láthatóságát külső tevékenységeiben;

19.  üdvözli a 2022 januárjában tartandó első uniós humanitárius fórum bejelentését; hangsúlyozza, hogy a fórumnak inkluzívnak, akadálymentesnek és a humanitárius végrehajtó partnereket bevonónak kell lennie, és törekednie kell az EU humanitárius segítségnyújtása és a partnerei által végzett munka láthatóságának növelésére, az EU humanitárius politikájáról folytatott stratégiai párbeszéd előmozdítására, növelve a politikai támogatást és tudatosságot az elveken és szükségleteken alapuló uniós humanitárius támogatás természetére vonatkozóan, valamint a bizottsági közleményben meghatározott kulcsfontosságú intézkedések végrehajtásának előmozdítására;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 163., 1996.7.2., 1. o.
(2) HL L 185., 2021.5.26., 1. o.
(3) HL L 209., 2021.6.14., 1. o.
(4) HL C 25., 2008.1.30., 1. o.
(5) HL L 118., 2003.5.14., 12. o.
(6) HL C 303., 2009.12.15., 12. o.
(7) HL C 468., 2016.12.15., 120. o.
(8) HL C 366., 2017.10.27., 151. o.
(9) HL C 399., 2017.11.24., 106. o.
(10) HL C 307., 2018.8.30., 177. o.
(11) HL C 390., 2019.11.18., 33. o.
(12) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, States of Fragility 2018, 2018. július 17.
(13) Nomura, S., Sakamoto, H., Ishizuka, A., Shimizu, K. and Shibuya, K., „Tracking sectoral allocation of official development assistance: a comparative study of the 29 Development Assistance Committee countries, 2011–2018”, Global Health Action, 2021. január.
(14) Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala, pénzügyi követő szolgálat, 2021. évi humanitárius segítségnyújtási hozzájárulások.
(15) Development Initiatives, Global Humanitarian Assistance Report 2021.
(16) High-Level Panel on Humanitarian Financing, report for the UN Secretary-General, „Too important to fail – addressing the humanitarian financing gap”, 2016. január 17.
(17) Development Initiatives, Global Humanitarian Assistance Report, 2021.


A nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelem területén folytatott együttműködés
PDF 180kWORD 59k
Az Európai Parlament 2021. december 15-i állásfoglalása a nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelem területén folytatott együttműködésről (2021/2002(INI))
P9_TA(2021)0506A9-0298/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a vonatkozó ENSZ-egyezményekre, különösen az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményére és annak jegyzőkönyveire (a 2000-ben elfogadott palermói jegyzőkönyvre), valamint az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezményére,

–  tekintettel az Európa Tanács korrupcióról szóló, 1999. január 27-én és 1999. november 4-én Strasbourgban aláírásra megnyitott büntetőjogi és polgári jogi egyezményére, valamint a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) létrehozásáról szóló, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1998. május 5-én, illetve 1999. május 1-jén elfogadott (98)7. és (99)5. sz. határozatra,

–  tekintettel a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményre,

–  tekintettel a büntetőeljárás átadásáról szóló európai egyezményre,

–  tekintettel Európa Tanács a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményére,

–  tekintettel az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményére (budapesti egyezmény),

–  tekintettel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottság (MONEYVAL) tevékenységeire, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaira,

–  tekintettel a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2018. június 26-i, 2019. június 18-i és 2020. március 25-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak a nyugat-balkáni tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó regionális ütemterv végrehajtásában történő támogatásáról szóló, 2018. november 19-i (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

–  tekintettel a biztonsági unióra vonatkozó stratégiáról szóló, 2020. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0605),

–  tekintettel „A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv” című, 2020. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0608),

–  tekintettel a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025) szóló, 2021. április 14-i bizottsági közleményre (COM(2021)0170), és az azt kísérő, az „EMPACT, the flagship EU instrument for cooperation to fight organised and serious international crime” („Az EMPACT mint a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés kiemelt uniós eszköze”) című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0074),

–  tekintettel az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025) szóló, 2021. április 14-i bizottsági közleményre (COM(2021)0171),

–  tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia közötti operatív és stratégiai együttműködésről szóló megállapodásokra, valamint a koszovói bűnüldöző hatóságok és az Europol közötti együttműködési kapcsolatokat létrehozó munkamegállapodásra,

–  tekintettel az Eurojust, valamint Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia közötti együttműködési megállapodásokra,

–  tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia közötti határigazgatási együttműködésről szóló megállapodásokra,

–  tekintettel a berlini folyamatra, valamint a nyugat-balkáni országok által tett 2018-as korrupcióellenes vállalásokra,

–  tekintettel az Europol 2021. április 12-i, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló értékelésére, illetve 2020. október 5-i, az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló értékelésére,

–  tekintettel az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) „Measuring Organized Crime in the Western Balkans” („A szervezett bűnözés mérése a Nyugat-Balkánon”) című jelentésére,

–  tekintettel „Az emberkereskedelem elleni küzdelem az uniós külkapcsolatok terén” című, 2016. július 5-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó, a 2020. évi csúcstalálkozót követően tett, 2020. június 19-i ajánlására(3),

–  tekintettel az Albániáról, Bosznia-Hercegovináról, Koszovóról, Montenegróról, Észak-Macedóniáról és Szerbiáról szóló bizottsági jelentésekkel kapcsolatos 2019–2020-as állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0298/2021),

A.  mivel a szervezett bűnözés központi problémává vált a nemzetközi ügyekben és olyan fenyegetést jelent a békére és a fejlődésre nézve, amely közös és összehangolt választ igényel az Európai Unió, valamint tagállamai és nemzetközi partnerei részéről;

B.   mivel a szervezett bűnözés ellen folytatott hatékony küzdelem része az uniós csatlakozási folyamatnak, nevezetesen az „Alapvető jogok” fejezetben, valamint a 24., „Jogérvényesítés, szabadság és biztonság” című tárgyalási fejezetben;

C.  mivel a korrupció és a szervezett bűnözés továbbra is komoly aggodalomra ad okot a nyugat-balkáni régióban, és mivel az az Unió tagállamaira is negatív hatást gyakorolhat; mivel a szervezett bűnözési hálózatok szorosan összekapcsolódnak, és uniós tagállamokban és nem uniós tagállamokban gyökereznek;

D.  mivel a nyugat-balkáni országok európai integrációjának folyamata közvetlenül függ azok egymással, valamint az uniós tagállamokkal fenntartott kapcsolataik normalizálásától;

E.  mivel a nyugat-balkáni szervezett bűnözés strukturális probléma, amely összefonódik az üzleti szférával és az állami intézményekkel, és foglyul ejti a kormányzatokat, és mivel az uniós integrációs folyamathoz kapcsolódó reformok ennek megoldását is célozzák;

F.  mivel a szervezett bűnözés és a korrupció együtt jár a pénzmosási tevékenységekkel, az adócsalással, a kliensrendszerrel, valamint a büntetlenséggel;

G.  mivel a bűnszervezetek – határokon átnyúlóan és etnikai hovatartozástól függetlenül – hatékonyan működnek együtt, szemben a nyugat-balkáni országok rendőri és igazságügyi hatóságainak együttműködésével, amelynek sürgősen növelnie kellene összehangoltsága mértékét;

H.  mivel a szervezett bűnözői csoportok együttműködnek a tágabb európai szomszédság országaiból származó csoportokkal olyan tevékenységekben, mint az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a műtárgy-csempészet és a pénzmosás;

I.  mivel a harmonizált jogi keretek, azok hatékony végrehajtása, valamint a független korrupcióellenes és bűnüldöző szervek és a valódi politikai akarat kulcsszerepet játszanak a szervezett bűnözés felszámolásában;

J.  mivel az UNODC „A szervezett bűnözés mértékének meghatározása a Nyugat-Balkánon” című jelentése szerint a büntetőeljárások és az ítéletek általában a bűnszervezetek alacsony szintjeire összpontosítanak, így a csoportok vezetői sok esetben büntetlenséget élveznek a Nyugat-Balkánon;

K.  mivel a civil társadalmi szervezetek a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem fontos szereplőivé váltak régió-szerte, mivel kulcsszerepet játszanak különösen a helyzet megfigyelésében és a korrupcióellenes politikák értékelésében;

L.  mivel a szervezett bűnözésre és a korrupcióra adott hatékony szakpolitikai válaszok kidolgozásának érdekében több kutatásra és több megbízható adatra van szükség a szervezett bűnözésre vonatkozóan a régióban;

M.  mivel az oktatás kulcsszerepet játszik a bűnözés megelőzésében, valamint a jogszerűség kultúrájának előmozdításában;

N.  mivel egyes országokban helytelen módon az uniós csatlakozás elleni érvként használják fel a Nyugat-Balkánról származó bűnözők jelentette fenyegetést, és mivel ezért azt megfelelően kezelni kell annak érdekében, hogy elősegítsük a nyugat-balkáni országok további lépéseit az uniós csatlakozási folyamatban;

O.  mivel az uniós tagság kritériumainak való megfelelés érdekében a nyugat-balkáni országoknak átfogó reformokat kell végrehajtaniuk a kulcsfontosságú területeken, valamint konkrét eredményeket kell elérniük az igazságügyi reformok, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén;

P.  mivel a jogállamiság erősítése, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem az Unió 2018-as nyugat-balkáni stratégiájának sarokköve;

Q.  mivel körülbelül 64 millió EUR-t fordítottak a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez kapcsolódó projektekre az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében, amely több nemzeti és több országra kiterjedő projektet finanszírozott, támogatva a szervezett bűnözési és korrupciós ügyekben való hatékonyabb igazságszolgáltatást a Nyugat-Balkánon, többek között a bírósági eljárások nyomon követésén keresztül; mivel az IPA III a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a kábítószer-csempészet és a pénzmosás megelőzésére és az ezek elleni küzdelemre vonatkozó konkrét célokra is irányul;

Általános helyzet

1.  hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés és a korrupció elsősorban a nyugat-balkáni országok polgárainak életére hat kedvezőtlenül, mivel aláássa a biztonsághoz való jogot, a társadalmi kohéziót és a demokratikus rendszerbe vetett bizalmat, valamint akadályozza a demokratikus reformok megvalósítását és hátráltatja a csatlakozási folyamatot, illetve potenciálisan negatív hatást gyakorol az Unió tagállamainak biztonságára és stabilitására;

2.  kiemeli, hogy ha megfosztjuk a nyugat-balkáni országokat az európai perspektívától, akkor a szervezett bűnözés helyzete is súlyosbodni fog, és hangsúlyozza, hogy csak az uniós integrációs folyamat előmozdításával és a tagállamokkal való együttműködéssel érhetők el eredmények ezen a téren; hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem és az uniós integráció előmozdítása egymást kölcsönösen erősítő folyamatok, ezért fel kell gyorsítani az uniós integrációs folyamatot;

3.  véleménye szerint a Koszovóval kapcsolatos vízumliberalizáció a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel való összekapcsolása kontraproduktív, mivel az izoláció elősegíti a bűncselekményeket; még egyszer hangsúlyozza, hogy Koszovó a vízumliberalizáció minden kritériumának megfelelt, valamint kéri a Tanácsot, hogy haladéktalanul biztosítsa a vízumliberalizációt;

4.  megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országoknak kézzel fogható eredményeket kell felmutatniuk a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kulcsfontosságú területein az uniós tagság felé vezető útjuk során való előrelépés érdekében; sürgeti őket, hogy jelentősen fokozzák a szükséges reformok előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket, és felhívja az EU-t, hogy a bővítési politika egyik prioritásaként pénzügyi támogatás és gyakorlati együttműködés révén mozdítsa elő a jogállamiságot támogató, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolását célzó releváns nemzetközi eszközök megfelelő átültetését és végrehajtását;

5.  üdvözli a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló, a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló uniós stratégia 2021. április 14-i közzétételét, valamint sürgeti az Uniót, hogy fokozza a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködés mértékét, különösen a nyugat-balkáni országokkal, e transznacionális fenyegetés hatékony kezelésének érdekében;

6.  megjegyzi, hogy a foglalkoztatási lehetőségek hiánya, a korrupció, a félretájékoztatás, a kormányzatok korrupciós túszul ejtése, az egyenlőtlenség, a nem demokratikus rezsimek – például Oroszország és Kína – általi külföldi beavatkozás, valamint az uniós csatlakozás lassú folyamata azon tényezők közé tartoznak, amelyek sebezhetővé teszik a nyugat-balkáni társadalmakat a szervezett bűnözéssel szemben; sürgeti mind a nyugat-balkáni országok hatóságait, mind nemzetközi partnereiket, különösen az EU-t, hogy fokozzák erőfeszítéseiket azon kihívások kezelése érdekében, amelyek fokozzák az instabilitást, aláássák az integrációt, és késleltetik a demokratikus és gazdasági fejlődést;

7.  sajnálja a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre, valamint a túszul ejtett kormányzat bármely elemének felszámolására irányuló valódi politikai akarat hiányát a helyi politikai elit egyes csoportjainak körében;

8.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nyugat-balkáni országok igazságszolgáltatása nem független és sok esetben nem teljesen működőképes, és egy stratégiaibb megközelítés alkalmazását sürgeti a szervezett bűnözés jelentette kihívások kezelése során; felhívja az EU-t, hogy nyújtson további segítséget a szakmai alapokon és hatékonyan működő büntető igazságszolgáltatás kultúrájának ösztönzése, valamint a bírói kar feddhetetlenségének javítása érdekében; megjegyzi, hogy ugyan történt némi előrelépés az igazságügyi rendszer reformjára vonatkozóan, továbbra is komoly erőfeszítésekre van szükség a kézzel fogható eredmények elérése érdekében;

9.  sürgeti a nyugat-balkáni országokat, hogy teljes mértékben kezeljék büntető igazságszolgáltatási rendszereik hiányosságait, beleértve az eljárások időtartamának hosszát; kéri az Uniót és más nemzetközi partnereket, hogy biztosítsanak további iránymutatásokat a bűnüldöző szervek és a bíróságok számára a büntető igazságszolgáltatás szakértelmének és teljesítményének javítása érdekében;

10.  üdvözli, hogy a nyugat-balkáni országok átültették a nemzeti jogba a vagyonvisszaszerzésre vonatkozó uniós és nemzetközi normákat, valamint a régióban a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló egyéb erőfeszítéseket, mint például a kormányzati koordinációs mechanizmusok, valamint a különleges bíróságok és bűnüldözési egységek kialakítását; sajnálja azonban, hogy a végrehajtás továbbra is hiányos, és sürgeti a nyugat-balkáni hatóságokat, hogy járjanak el sokkal hatékonyabban az ilyen vagyonok valamennyi polgár javára történő visszaszerzése terén, és a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem során kezeljék prioritásként a bűncselekményből származó jövedelmek és eszközök elkobzását; kéri, hogy nyújtsanak uniós támogatást a bűnüldöző hatóságok megfelelő kapacitásainak, valamint a megfelelő feltételeknek és forrásoknak a támogatásához, kiemelve különösen azt, hogy növelni kell az ügyészségek pénzügyi kriminalisztikai szakértelmét;

11.  felszólítja a nyugat-balkáni országokat, hogy az egyedi eseteken túlmenően a bűnszervezetekkel szemben is lépjenek fel, és bizonyítsák be képességeiket a magas szintű bűnözők büntetőeljárás alá vonásának és elítélésének területén; megjegyzi, hogy a bűncselekmények szervezett bűnözésként való helyes azonosítása és pontos kivizsgálása nélkülözhetetlen a büntető igazságszolgáltatási válaszhoz; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy a bűnszervezetek felszámolására irányuló kapacitás növelése, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni sikeres küzdelem érdekében számolják fel azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyek lehetővé teszik az informátorok és a visszaélést bejelentő személyek kilétének felfedését, valamint védjék meg őket és közvetlen rokonaikat attól, hogy zaklassák, bepereljék vagy megfenyegessék őket; sürgeti a bevált gyakorlatok cseréjét azon tagállamokkal, amelyek kiemelkedő sikerrel jártak a szervezett bűnözés elleni küzdelemben; kéri az uniós tagállamokat, hogy – többek között tanúáttelepítésen keresztül – támogassák a tanúvédelmi programokat;

12.  felhívja a nyugat-balkáni országokat, hogy törekedjenek kitartóan a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás felszámolására, és készítsenek időszakos nemzeti jelentéseket ebben a témában, valamint a korrupció és a pénzmosás jobb megértése és kezelése érdekében erősítsék meg az intézményközi együttműködést, többek között a hírszerzési információk gyűjtése és megosztása terén;

13.  megismétli, hogy az egyértelmű korrupcióellenes biztosítékok és a nagy horderejű korrupciós ügyek hatékony üldözése révén fel kell számolni a szervezett bűnözés, valamint a politikai és államigazgatási szint közötti kapcsolatokat; felhívja az EU-t, hogy növelje az érdemeken alapuló közigazgatási rendszerek megszilárdításának támogatását; aggodalommal jegyzi meg, hogy a politikai szereplők és a szervezett bűnözői csoportok közötti kapcsolatokra vonatkozóan számos jelentés és vád merül fel, miközben az igazságszolgáltatási rendszer hatástalan ezen állítások kezelésének tekintetében; hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkánon az építőipar az egyik legkitettebb ágazat a szervezett bűnözés és korrupció szempontjából;

14.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a bűnszervezetek kihasználják a Covid19-válságot, többek között az egészségügyi struktúrák számára történő orvostechnikai eszközök és szolgáltatások közbeszerzésével való visszaélésen, hamisított Covid-igazolványok árusításán és az uzsorakölcsönök megnövekedett gyakorlatán keresztül; felszólítja a nyugat-balkáni hatóságokat, hogy lépjenek fel a hamisított vakcinák és oltási igazolványok ellen; kéri a Bizottságot, hogy a költségvetés-támogatást kösse egyértelmű korrupcióellenes célkitűzésekhez; hangsúlyozza, hogy a végrehajtás nyomon követéséhez megbízható mechanizmusokat kell kialakítani;

15.  emlékeztet arra, hogy az IPA III szigorú feltételrendszert határoz meg, valamint hogy az úgynevezett „alapvető jogok” területén – nevezetesen a jogállamiság és az alapvető jogok, többek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén – a fejlődés jelentős visszaesése vagy annak folyamatos hiánya esetén az alapok folyósítását modulálni kell, vagy akár fel is lehet függeszteni; hangsúlyozza, hogy az Unió saját biztonsági érdeke és felelőssége annak garantálása, hogy az uniós alapok ne váljanak ellentétes hatásúvá az által, hogy erősítik a korrupt politikusok és privilegizált vállalkozások klientelisztikus hálózatát;

16.  megjegyzi, hogy a szervezett bűnözés, a politika és a vállalkozások közötti kapcsolatok már Jugoszlávia felbomlása előtt is fennálltak, és ez a helyzet az 1990-es évek óta változatlan; elítéli, hogy az illetékes hatóságok nyilvánvalóan nem hajlandóak megnyitni a volt jugoszláv archívumokat; ezzel kapcsolatban megismétli a volt Jugoszlávia levéltárainak megnyitására irányuló felhívását, amelyben külön kérte, hogy biztosítsanak hozzáférést a volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) és a jugoszláv néphadsereg titkosszolgálata (KOS) irataihoz, valamint hogy az iratokat kérés esetén juttassák vissza az érintett kormányokhoz;

17.  hangsúlyozza a tagállamokkal, a nemzetközi partnerekkel, többek között az Egyesült Államokkal, Kanadával, az Egyesült Királysággal, valamint a nemzetközi szervezetekkel – például a NATO-val, a GRECO-val, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és az UNODC-vel – való együttműködés, valamint a hírszerzési információk említett országok és szervezetek közötti megosztásának fontosságát;

18.  üdvözli az Egyesült Államok megújult, konstruktív tevékenységét a Nyugat-Balkánon, beleértve a korrupció elleni küzdelemre irányuló összpontosítást; hangsúlyozza ebben a tekintetben az Egyesült Államok elnökének azon személyek felelősségre vonására irányuló rendeletét, akik hozzájárulnak a nyugat-balkáni helyzet destabilizálásához, valamint az Egyesült Államok azon tevékenységét, amelynek során személyeket és szerveket vesz célkeresztbe jelentős korrupciós tevékenységük miatt; kéri az Uniót, hogy alaposan vizsgálja meg az ilyen tevékenységek összehangolásának lehetőségét;

A szervezett bűnözés egyes típusai

19.  megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országok – a főként szexuális kizsákmányolás céljából emberkereskedelem áldozatává vált nőket és lányokat érintő – emberkereskedelem vonatkozásában kiinduló országként és célországként is funkcionálnak; megjegyzi, hogy az emberkereskedelem a szervezett bűnözéshez legnagyobb arányban kapcsolódó bűncselekmény; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a megelőzésre és az emberkereskedelem kockázatának kitett csoportok rezilienciájának erősítésére, a nemi szempontokat figyelembe vevő interszekcionális megközelítés szükségességének hangsúlyozása mellett; üdvözli a nemzetközi partnerekkel – többek között az Interpollal és az Europollal – végrehajtott együttes fellépéseket, amelyeknek köszönhetően sikerült letartóztatni emberkereskedelemmel és embercsempészéssel gyanúsított személyeket;

20.  megjegyzi, hogy a migránsok és a menekültek tranzitfolyosóként használják a nyugat-balkáni országokat, és hogy az elmúlt évek nagy népességmozgásai óriási kihívást jelentettek a régió és a tagállamok számára; fokozott erőfeszítésekre szólít fel a migránsok csempészetének kezelése és a csempészett személyek – különösen a kísérő nélküli kiskorúak – alapvető jogainak védelme terén, valamint a nyugat-balkáni országok és a tagállamok közötti fokozott információcserére és nagyobb koordinációra szólít fel; ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy nyújtsanak több segítséget e kérdések kezeléséhez, például pénzügyi és technikai segítségnyújtás, informális és jogállási megállapodások megkötése, valamint a közös operatív hivatal és a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonallal kapcsolatos operatív platformon keresztüli együttműködés előmozdítása formájában, figyelembe véve a nyugat-balkáni útvonal sajátosságait és szükségleteit, továbbá nyújtsanak segítséget a méltó befogadási feltételek kialakításához; felszólít az EU külső határainak fokozott védelmére a nyugat-balkáni államokkal együttműködésben;

21.  hangsúlyozza, hogy a bűnözői tevékenységek felderítéséhez és a legális gazdaságba való beszivárgás megelőzéséhez elengedhetetlen a bűncselekményből származó jövedelmek kérdésének kezelése; hangsúlyozza, hogy a tényleges tulajdonlás átláthatósága fontos szakpolitikai eszközzé vált a korrupció, az abból eredő illegális pénzmozgások, valamint az adócsalás elleni küzdelemben; üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a nyugat-balkáni országok kormányai tettek a pénzmosás elleni küzdelem jegyében, többek között a pénzmosás elleni felülvizsgált keretek elfogadása révén; aggódik ugyanakkor amiatt, hogy a megfelelő végrehajtás továbbra sem valósult meg; megismétli, hogy jelentősen javítani kell a kellő gondosságra vonatkozó rendelkezések végrehajtását és a tényleges tulajdonosi átláthatóságot, többek között a bankszektorban is;

22.  aggodalommal jegyzi meg a szürkegazdaság részesedését (amit a GDP több mint 30%-ára becsülnek a régióban), valamint a nagymértékű illegális készpénz-kifizetéseket, amelyek a nyugat-balkáni régión keresztül áramolnak; kéri a kormányokat a régióban, hogy ahol lehetséges, hajtsanak végre intézkedéseket az informalitás csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy az elektronikus bankolás elégtelen szabályozása növeli a pénzmosás kockázatát, valamint kéri a nyugat-balkáni államokat és a Bizottságot, hogy kezeljék a nemzetközi és regionális harmonizáció kérdését az uniós bővítési folyamat során;

23.  üdvözli a nyugat-balkáni országok elkötelezettségét a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem iránt, és külön méltányolja a londoni EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott regionális ütemtervet, amelynek célja, hogy fellépjen a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek tiltott birtoklásával, használatával, gyártásával és kereskedelmével szemben; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv szerint a tiltott tűzfegyverek birtoklása és kereskedelme továbbra is komoly probléma, mivel az Unió-szerte fellelt és a szervezett bűnözésben használt fegyverek nagy része ebből a régióból származik; kéri a hat balkáni államot, hogy beruházások révén támogassák a leszerelési programokat;

24.  hangsúlyozza a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által a nemzeti és regionális érdekelt felek kapacitásának erősítéséért a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése és az azokkal való visszaélések ellenőrzése és csökkentése érdekében végzett fontos munkát, és a SEESAC-kal való fokozottabb együttműködésre és koordinációra szólít fel;

25.  megjegyzi, hogy a hat nyugat-balkáni ország továbbra is a kábítószer-kereskedelem egyik fő tranzitrégiója, és hogy a kábítószer-előállítás és -kereskedelem a legelterjedtebb bűncselekmény a régióban; üdvözli a kábítószer elleni küzdelem jegyében közösen végrehajtott műveletek növekvő számát; e tekintetben sürgeti az uniós bűnüldöző hatóságok, például az Europol, az uniós tagállamok bűnüldöző szervei és nyugat-balkáni partnereik közötti együttműködés fokozását; hangsúlyozza, hogy a bűnüldöző hatóságoknak fejleszteniük kell kapacitásaikat a kábítószer-kereskedelem jobb nyomon követése és az az elleni küzdelem érdekében;

26.  megjegyzi, hogy egyre jobban terjed a szervezett kiberbűnözés; üdvözli a nyugat-balkáni országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy bővítsék kapacitásukat a kiberbűnözés elleni küzdelem érdekében, valamint hogy növeljék a kiberbűnözéssel kapcsolatos büntetőeljárások számát; ösztönzi az EU-t, hogy megfelelő eszközökkel támogassa a nyugat-balkáni országokat a kiberbűnözés és más online fenyegetésekkel szembeni fellépés terén, többek között az újonnan létrehozott Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközponton keresztül; hangsúlyozza, hogy az európai partnerekkel való szoros együttműködésben fel kell lépni a manipulatív félretájékoztatással szemben;

27.  felhívja az EU-t és a nyugat-balkáni országokat, hogy együttműködve foglalkozzanak a kulturális örökség védelmét és megőrzését érintő rendszeres és növekvő fenyegetésekkel és a kulturális műtárgyak csempészetével, különösen a konfliktusövezetekben; szorosabb együttműködést sürget a különböző bűnüldöző hatóságok között, beleértve a nemzeti hírszerző ügynökségek közötti azonnali információmegosztást, továbbá a bűnüldöző szervek, valamint a művészeti és régészeti közösségek közötti fokozott együttműködést;

28.  megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országoknak növelniük kell az egyéb, szervezett bűnözői csoportok által folytatott jogellenes tevékenységek ellen tett erőfeszítéseiket, amelyekbe beletartozik többek között a munkaerő-kizsákmányolás, a környezeti bűnözés, például az illegális fakitermelés, az orvvadászat és a zsarolás;

Együttműködés az EU-val (annak tagállamaival és ügynökségeivel) és régióközi együttműködés

29.  üdvözli az EU és a nyugat-balkáni országok közötti fokozott együttműködést a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, és arra ösztönzi az EU-t, hogy továbbra is támogassa a nyugat-balkáni kapacitásépítést, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés megkönnyítését a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés terén; hangsúlyozza, hogy az uniós struktúrákkal kötött együttműködési megállapodásoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, és biztosítaniuk kell a megfelelő szintű adatvédelmet; felszólítja a nyugat-balkáni országokat a közbeszerzésre, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemre, a pénzmosásra és a kiberbűnözésre vonatkozó uniós vívmányokkal való további jogszabályi harmonizációra;

30.  javasolja az Unió által szponzorált meglévő struktúrák, például a Regionális Együttműködési Tanács megerősítését annak érdekében, hogy ezek következetesen részt vegyenek az Unió, annak tagállamai és a nyugat-balkáni országok közötti további együttműködés előmozdításában;

31.  üdvözli az Eurojust és Albánia, az Észak-macedón Köztársaság, Montenegró és Szerbia között létrejött együttműködési megállapodásokat, valamint a Bosznia-Hercegovinával folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó felhatalmazást; sürgeti a Tanácsot, hogy mihamarabb adjon felhatalmazást a tárgyalások megkezdésére egy hasonló, Koszovóval kötendő megállapodással kapcsolatban, mivel a büntetőügyek kapcsán a nyugat-balkáni országokkal folytatott igazságügyi együttműködés elengedhetetlen a szervezett bűnözés elleni küzdelem szempontjából, különösen az emberkereskedelem és a kábítószer csempészet esetében, amely a régióban folyó tevékenységek nagy részét képezi; megjegyzi, hogy az Eurojust körülbelül 200 közös bűnügyi vizsgálatot folytatott az Unió tagállamaival és a nyugat-balkáni országokkal közösen;

32.  elismerését fejezi ki az albán, montenegrói, észak-macedóniai és szerb összekötő ügyészekkel való sikeres együttműködéssel kapcsolatban, akiket azért delegáltak az Eurojusthoz, hogy segítsék az országaikat is érintő, határokon átnyúló nyomozások lefolytatását, valamint hangsúlyozza az ügyekre fordított munkaidő jelentős növekedését az összekötő ügyészek kinevezése után; ezzel kapcsolatban hasonló együttműködést szorgalmaz a többi nyugat-balkáni országgal is; üdvözli az igazságügyi együttműködési esetek 2019 óta növekvő számát, a Covid19-világjárvány okozta kihívásokkal teli körülmények ellenére;

33.  hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkán az Europol számára különösen jelentős régió; üdvözli az Europol és öt nyugat-balkáni ország közötti operatív együttműködésről szóló megállapodásokat, valamint a koszovói bűnüldöző hatóságokkal kötött munkamegállapodást; kéri e megállapodások teljes körű végrehajtását, és elismerését fejezi ki az ezen együttműködés keretében végrehajtott sikeres műveletekkel kapcsolatban; üdvözli az Europol Összekötő Irodájának 2019-es megnyitását Albániában, valamint a döntést, hogy hasonló összekötő irodákat nyissanak Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában; hasonló együttműködést szorgalmaz a többi nyugat-balkáni országgal is; hangsúlyozza továbbá az Europol az Európai Ügyészséggel (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) folytatott együttműködésének fontosságát; ebben a tekintetben kéri az Uniót és a nyugat-balkáni országokat egy gyümölcsöző együttműködési keret létrehozására az Európai Ügyészség és a nyugat-balkáni országok között annak érdekében, hogy biztosítsák az Európai Ügyészség számára, hogy hatékonyan gyakorolhassa hatáskörét az uniós finanszírozás területén, különös tekintettel az IPA III alapokra a nyugat-balkáni országokban;

34.  üdvözli az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) által a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez kapcsolódó konkrét témákban a nyugat-balkáni országokkal kötött munkamegállapodásokat; hangsúlyozza, hogy fontos a meglévő mechanizmusok további erősítése a CEPOL és a nyugat-balkáni régió között; tudomásul veszi a GRECO által kiadott külön országjelentéseket, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós csatlakozásra váró országok fokozzák a GRECO-val való együttműködést, és kimerítően végrehajtsák annak konkrét ajánlásait;

35.  hangsúlyozza, hogy az Interpol fontos eszköz a szervezett bűnözés elleni küzdelemben; sajnálja, hogy Koszovó többszöri próbálkozása ellenére sem tagja még az Interpolnak; kéri, hogy az uniós tagállamok proaktívan támogassák Koszovó azon szándékát, hogy csatlakozzon ehhez a szervezethez; úgy véli, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország tagsága az Europolban tovább javítaná a transznacionális bűnözést célzó intézkedések eredményességét;

36.  üdvözli az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), valamint Albánia, Montenegró és Szerbia közötti határigazgatási együttműködésről szóló megállapodások hatálybalépését, amelyek lehetővé teszik a Frontex számára, hogy közös műveleteket hajtson végre ezekben az országokban határaik igazgatásának javítása, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem és az irreguláris migráció ellenőrzése érdekében, a nemzetközi normákkal összhangban és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett; üdvözli az Észak-Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával kezdeményezett hasonló, jogállásról szóló megállapodásokat, és felszólítja az összes felet, hogy a lehető leghamarabb mozdítsák elő e megállapodások ratifikálását, és dolgozzanak ki hasonló megállapodást Koszovóval; hangsúlyozza, hogy a Frontex és a nyugat-balkáni országok közötti együttműködést tovább kell fejleszteni a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekben;

37.  ismételten kiemeli, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzési tevékenységekre és az oktatásra, és különösen a szervezett bűnözés, az ember-, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem a társadalmakra gyakorolt negatív hatásaira, valamint az állampolgárság fogalmának megfelelő értelmezésére, továbbá növelni kell az ellenálló képességet, fokozottabb figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági körülményekre, különösen az elővárosi és vidéki területeken, valamint támogatni kell a bűnözéssel és a korrupcióval szembeni kiszolgáltatottság csökkentését célzó helyi kezdeményezéseket, a nemi szempontokat figyelembe vevő interszekcionális megközelítés szükségességének hangsúlyozása mellett; hangsúlyozza a demokratikus kapacitásépítés fontosságát a nyugat-balkáni régióban, többek között a részvételi demokrácia megerősítését, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések megvitatását célzó speciális programokon és kísérleti projekteken keresztül;

38.  hangsúlyozza, hogy fontos a szervezett bűnözői csoportok és a radikalizálódott egyének és terrorista csoportok közötti kapcsolatok nyomon követésére; ismételten felhívja a figyelmet az Unió terrorizmusfinanszírozás és pénzmosás elleni küzdelemben betöltött szerepének fontosságára; ebben a tekintetben ösztönzi a további együttműködést, különösen a pénzügyi szakemberek régiós képzésének uniós támogatása, valamint információmegosztás és a bevált gyakorlatok és a szakismeretek cseréje révén; üdvözli, hogy a 2021. július 5-i, berlini Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó résztvevői elismerték, hogy szükség van egy több ügynökséget átfogó válaszra, beleértve a magánszféra és a civil társadalmi szervezetek együttműködését, a súlyos és szervezett bűnözés, a jogszerűtlen pénzügyek, a korrupció és a terrorizmus kezelése érdekében végzett közös munka hatékonyságának növelése érdekében;

39.  hangsúlyozza, hogy a regionális együttműködés kulcsfontosságú a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem szempontjából; elismerését fejezi ki a meglévő regionális kezdeményezések – például a Délkelet-európai Rendészeti Központ (SELEC) – munkájával kapcsolatban, amelyek célja a nyugat-balkáni országok közötti intézményközi kapcsolatok megerősítése a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint ösztönzi a további regionális együttműködést a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében;

40.  elismerését fejezi ki az uniós tagállamokat és a nyugat-balkáni országokat érintő regionális kezdeményezések, például az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSAIR), az adriai- és jón-tengeri kezdeményezés, a közép-európai kezdeményezés és a berlini folyamat szerepét illetően; ösztönzi mind az uniós tagállamokat, mind a nyugat-balkáni országokat, hogy vegyenek részt ezekben a kezdeményezésekben, és teljes mértékben használják ki a bennük rejlő lehetőségeket;

41.  üdvözli az IPA keretében azon projekteknek nyújtott támogatást, amelyek az egész régiót érintik, valamint a nyugat-balkáni országok korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó kapacitásának növelését célozzák; különösen helyesli az IPA II tanúvédelmi programot, amely a „balkáni hálózat” létrehozásához vezetett; felszólít ezen együttműködés folytatására, valamint arra, hogy a nyugat-balkáni partnerek vállaljanak felelősséget a hálózat fenntartásáért;

42.  támogatását fejezi ki az IPA által finanszírozott, több országra irányuló programra vonatkozóan, „bírósági eljárások nyomon követésén keresztül támogatva a Nyugat-Balkánon a hatékonyabb igazságszolgáltatást a szervezett bűnözéssel kapcsolatos és korrupciós ügyekre vonatkozóan”, mint a hatóságok korrupcióra és szervezett bűnözésre adott hatékonyabb igazságszolgáltatási válasza felé vezető lépésként a Nyugat-Balkánon; kéri a nyugat-balkáni országok kormányait, hogy teljes mértékben hajtsák végre a tagállamok szakértői által végzett szakmai értékelések részeként megalkotott ajánlásokat;

43.  úgy véli, hogy a nyugat-balkáni partnereknek aktív szerepet kell vállalniuk az Európa jövőjéről szóló konferencián, valamint be kell vonni őket a szervezett bűnözés kezeléséről szóló, szélesebb körű európai vitába;

44.  kéri a nemzetközi donorokat, hogy biztosítsák a szervezett bűnözés és a korrupció ellen irányuló különféle programok jobb összehangolását a Nyugat-Balkánon, az ezekre a területekre vonatkozó nemzetközi együttműködés megkettőzésének elkerülése és hatékonyságának növelése érdekében;

45.  aggodalommal állapítja meg, hogy a régióban nem állnak rendelkezésre hiteles adatok a szervezett bűnözésről, és felhívja a nyugat-balkáni országokat, hogy a szervezett bűnözésre vonatkozó megbízható adatok gyűjtésére és feldolgozására való képességük javítása révén növeljék a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ismereteket; hangsúlyozza, hogy mélyrehatóbb interdiszciplináris kutatásra és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő interszekcionális megközelítésre van szükség, és arra ösztönzi a nyugat-balkáni országokat, hogy működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel a szervezett bűnözést rögzítő és elemző nemzeti statisztikai rendszerek létrehozása érdekében a szervezett bűnözés és a korrupció megelőzésére és kezelésére irányuló hatékony, tényeken alapuló politikák jobb kialakítása érdekében;

A civil társadalom és a média szerepe

46.  hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek, a tudományos élet képviselői és az újságírók kulcsszerepét a kormányok, valamint az igazságszolgáltatási és bűnüldözési szervek munkájának nyomon követésében és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén elért eredmények értékelésében; megjegyzi, hogy a civil társadalmi szervezetek részvételének jogi és intézményi keretei nagyrészt adottak a nyugat-balkáni országokban, de sajnálja, hogy a bennük rejlő lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben, és hogy bizonyos esetekben a korrupcióra és a szervezett bűnözésre összpontosító civil társadalmi szervezetek kifejezett ellenségességgel is szembesülnek kormányaik részéről; kéri, hogy a civil társadalmi szervezeteket jobban vonják be a jogalkotási folyamatba, hogy érdemben hozzá tudjanak járulni a kulcsfontosságú jogszabályokhoz; ezzel összefüggésben felhívja a nyugat-balkáni hatóságokat, hogy sürgősen dolgozzanak ki, fogadjanak el és hajtsanak végre jobb jogszabályokat az információkhoz inkluzív folyamatok révén történő szabad hozzáférésről;

47.  elismeri a civil társadalmi szervezetek által a megelőző munkában, a veszélyeztetett csoportok támogatásában, a politika formálásában, valamint – független köztestületek hiányában – a felügyeleti szerepkörben gyakran betöltött fontos szerepet; aggodalmát fejezi ki azokkal a lejárató kampányokkal, valamint nyomásgyakorlásra és megfélemlítésre tett erőfeszítésekkel kapcsolatban, amelyek gyorsítják a civil társadalmi szervezetek működési területének zsugorodását;

48.  ösztönzi a nyugat-balkáni civil társadalmi szervezeteket, hogy hozzanak létre erősebb hálózatokat a civil társadalmi szereplők között, azonosítsák a hasonló kérdésekkel foglalkozó helyi partnereket, és osszák meg a tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat a szervezett bűnözés jellegének és okainak megértése, valamint a régióban a radikalizálódás megelőzésének támogatása érdekében; üdvözli az olyan érdekelt felek stratégiai kommunikációs kampányokhoz való hozzájárulását, mint a radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) és az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat (ESCN);

49.  megjegyzi, hogy sok civil társadalmi szervezet függ a magánfinanszírozástól és nehézségekkel néz szembe a tevékenységeik fenntartásához elegendő forrásgyűjtés során; elismeri, hogy a támogatásokat gyakran rövid távú projektekhez adják, valamint hogy kevés támogatás jut a szervezett bűnözés elleni tevékenységekre; elismeri, hogy a rövid távú támogatás ahhoz vezet, hogy a munkatársakat csak projektspecifikus célokra alkalmazzák, amely a stabil munkafeltételek hiányához vezet és kevés teret biztosít a munkatársak számára az alapvető készségek kifejlesztéséhez, és ennek a hosszú távú stratégiai tervezés látja kárát;

50.  elismerően nyilatkozik azon oknyomozó újságírók értékes munkájáról, akik nagy horderejű esetekről tudósítanak, és nyilvánosságra hozzák a bűnszervezetek, politikusok és vállalkozások között fennálló kapcsolatokat; határozottan elítéli az oknyomozó újságírókkal és a civil társadalommal szemben alkalmazott agressziót – beleértve a célzott gyilkosságokat is –, megfélemlítést, gyűlöletbeszédet és rágalmazó kampányokat; különös aggodalommal veszi tudomásul az állami tisztviselők, parlamenti képviselők, valamint a kormányok, a kormányzó pártok és a részben vagy egészben az állam tulajdonát képező média képviselői általi gyűlöletbeszédet és rágalmazó kampányokat; felszólítja a hatóságokat és a bűnüldöző szerveket, hogy biztosítsák az oknyomozó újságírók és a civil társadalom védelmét és akadálytalan működését, és sürgeti – különösen a nemzeti vagy etnikai – kisebbségeket és a kiszolgáltatott csoportokat célzó gyűlöletbeszéd valamennyi formájának büntetését; ismételten felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy fokozzák együttműködésüket a helyi civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel, a reformorientált politikaformálókkal, a tudományos élet képviselőivel és a független médiával, valamint támogassák azokat; ösztönzi a Bizottságot és az Unió helyi küldöttségeit, hogy dolgozzanak együtt a helyi érdekelt felekkel a korrupciós ügyekkel és a szervezett bűnözés eseteivel kapcsolatos büntetőeljárások rendszeres nyomon követésére vonatkozó eljárások létrehozásának érdekében;

51.  mély sajnálatát fejezi ki a nyilvánosság részvételével szemben indított stratégiai peres ügyek növekvő száma miatt, amelyeket gyakran arra használnak, hogy megfenyegessék az újságírókat és az egyéneket annak megakadályozása érdekében, hogy felfedjék a hatalmon lévők törvénysértéseit; kéri a nyugat-balkáni hatóságokat, hogy jelentős mértékben növeljék a médiatulajdon átláthatóságára, a szerkesztőségek függetlenségére és a médiaszabadság politikai beavatkozás elleni védelmére irányuló erőfeszítéseiket és munkájukat, mivel ezek a szabad demokratikus társadalom kulcselemei, valamint nélkülözhetetlenek a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem sikerességéhez;

o
o   o

52.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a tagállamok és a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 293., 2018.11.20., 11. o.
(2) HL C 101., 2018.3.16., 47. o.
(3) HL C 362., 2021.9.8., 129. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat