Az Európai Parlament 2022. február 17-i állásfoglalása az európai fiatalok szerepvállalásának növeléséről: a járvány utáni foglalkoztatás és társadalmi fellendülés (2021/2952(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkére, valamint 5. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 166. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14., 15., 32. és 34. cikkére,
– tekintettel a szociális jogok európai pillérére, különösen annak 1., 3. és 4. elvére,
– tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, az EU és annak valamennyi tagállama által aláírt és megerősített ENSZ-egyezményre (UN CRPD), és annak 2011. január 21-i európai unióbeli hatálybalépésére a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozatnak(1) megfelelően, és különösen annak a munkáról és foglalkoztatásról szóló 27. cikkére,
– tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(2),
– tekintettel az ifjúsági garanciáról szóló, 2020. október 8-i állásfoglalására(3),
– tekintettel a Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról szóló, 2021. február 10-i állásfoglalására(4),
– tekintettel a Parlamentnek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek folyamatban lévő értékelése tekintetében fennálló, tájékozódáshoz való jogáról szóló, 2021. május 20-i állásfoglalására(5),
– tekintettel a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására,
– tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok eljárásainak” című, 2019. október 10-i állásfoglalására(6),
– tekintettel a Parlamentnek a Bizottság és a Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó értékelésével kapcsolatos véleményéről szóló, 2021. június 10-i állásfoglalására(7),
– tekintettel az európai gyermekgaranciáról szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására(8),
– tekintettel az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról szóló, 2021. június 8-i álláspontjára(9),
– tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),
– tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet „Ifjúsági foglalkoztatás a Covid19 idején” című, 2021. október 21-i jelentésére,
– tekintettel a 2021. évi Európai Ifjúsági Rendezvény „Az Európa jövőjéről szóló konferencia számára készített ifjúsági ötletjelentés” című jelentésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az ifjúság európai éve 2022” című véleményére,
– tekintettel az Eurofound „A Covid19 hatása a fiatalokra az EU-ban” című, 2021. november 9-i jelentésére,
– tekintettel az Európai Ifjúsági Fórum „A lezáráson túl: a világjárvány által a fiatalokon ejtett seb” című, 2021. június 17-i jelentésére(11),
– tekintettel az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, „A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia” című állásfoglalásra(12), különösen az európai ifjúsági célokról szóló részre,
– tekintettel az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló, „Egy erős szociális Európa felé a Covid19-válságot követően: Az egyenlőtlenségek csökkentése és az elosztási hatások kezelése” című, 2021. október 12-i bizottsági jelentésre,
– tekintettel az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” című, 2020. október 30-i tanácsi ajánlásra(13),
– tekintettel „A művészek helyzetéről és a kulturális helyreállításról az Unióban” című, 2021. október 20-i állásfoglalására(14),
– tekintettel a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményről szóló, 2021. február 11-i állásfoglalására(15),
– tekintettel a platform-munkavállalók méltányos munkafeltételeiről, jogairól és szociális védelméről – a digitális fejlődéshez kapcsolódó új foglalkoztatási formákról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(16),
– tekintettel a fiatalok elképzeléseiről szóló jelentésre, amely a 2021-es Európai Ifjúsági Rendezvényen készült az Európa jövőjéről szóló konferencia számára,
– tekintettel „Az európai ifjúság szerepvállalásának növelése: a világjárványt követő foglalkoztatás és társadalmi fellendülés” címmel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000075 – B9-0002/2022 és O-000077 – B9-0003/2022),
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság állásfoglalási indítványára,
A. mivel a Covid19-világjárvány pusztító hatást gyakorolt a fiatalok foglalkoztatási és társadalmi helyzetére Európában, és a személyes fejlődés lehetőségeinek beszűkülésével vagy átmeneti megszűnésével, a foglalkoztatási ráták csökkenésével, és ennek megfelelően a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) számának növekedésével járt; mivel a fiatalok személyes jövedelme jelentősen csökkent, és nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata; mivel a jövőbeli munkaerőpiaci részvételük esélyei veszélybe kerültek; mivel azonnali fellépésre van szükség a fiatalok jövőjének és jóllétének biztosításához és javításához; mivel az ifjúsági munkanélküliségi ráta 15,9%, ami 2,5-szer magasabb, mint az általános munkanélküliségi ráta;
B. mivel az előrejelzések szerint a Covid19-világjárvány következményeként nőni fog a szegénységi ráta; mivel a 2007–2008-as pénzügyi válság által különösen súlyosan érintett országokban ismét átlagon felüli mértékben nőtt az ifjúsági munkanélküliség; mivel a nőket, a fiatalokat, az idősebbeket, a fogyatékossággal élő személyeket és a nagycsaládokat ez a fejlemény jobban veszélyezteti; mivel a Bizottság 2022 őszére vonatkozó gazdasági előrejelzése ígéretes számadatokat mutat: a munkanélküliség várhatóan csökkenni fog és a munkaerőpiacok 2022-ben visszaállnak a világjárvány előtti szintre; mivel a válság továbbra is különösen súlyosan érinti a fiatalokat; mivel a fiatal munkavállalók száma 2021. első negyedévhez képest csökkent, és mivel 2022-ben és 2023-ban várhatóan 3,4 millió munkahely keletkezik majd(17), alapvető fontosságú lesz annak biztosítása, hogy a fiatalok is részesüljenek az új foglalkoztatási lehetőségekből; mivel a szegénység ellen védekezve egyre több fiatal választja azt a megoldást, hogy a szülei otthonában él; mivel a háromgenerációs háztartások 29%-a ki van téve a szegénység kockázatának, 13%-uk pedig súlyos anyagi nélkülözésben él;
C. mivel az egyes országok között már a koronavírus-járvány előtt kialakult különbségek jórészt továbbra is fennállnak, a NEET-fiatalok aránya tekintetében is;
D. mivel 2020-ban a NEET-fiatalok aránya a nők körében átlagosan 1,3-szor magasabb volt, mint a férfiak körében; mivel a NEET-fiatalok aránya tekintetében a nők és a férfiak között fennálló különbség a kelet-európai országokban különösen magas a családi kötelezettségek miatt; mivel az iskolai végzettségi szint növekedésével csökken a NEET-fiatalok aránya; mivel a déli és a mediterrán országokban magasabb a NEET-fiatalok csoportján belül a tartósan munkanélküliek és az elbátortalanodott munkavállalók aránya;
E. mivel a fiatalok képezik Európa fenntartható gazdasági és társadalmi jólétének alapját, és – amint azt az európai ifjúsági stratégia és a megerősített európai ifjúsági garancia is kiemeli – az EU számára kulcsfontosságú prioritást jelentenek, ezért elsőbbséget élvező intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy támogatni és védeni lehessen őket, iránymutatást és befogadó környezetet lehessen biztosítani számukra, mert megérdemlik, hogy lehetőségeket teremtsünk számukra;
F. mivel a Covid19-világjárvány következtében a 15–24 éves korcsoportba tartozók nagyobb arányban vesztették el az állásukat, mint a 25–29 éves korcsoportba tartozók, különösen a nők körében; mivel a fiatalokat különösen súlyosan érintette az, hogy a munkaidő nagyobb mértékben csökkent, mint maga a foglalkoztatási arány; mivel a munkanélküliségi adatok a Covid19-válság során elveszett munkahelyeknek csak kis részét tükrözik, hiszen a fiatalok közül sokan úgy vesztették el az állásukat, hogy nem jogosultak munkanélküli segélyre vagy más jövedelemtámogatásra;
G. mivel az EU ifjúsági stratégiája (2019–2027) célként tűzi ki a fiatalok civil társadalmi részvételének fokozását;
H. mivel a fiatalok körében nagyon magas az atipikus munkavégzés aránya, és a fiatalok 43,8%-a ideiglenes munkát végez az EU-ban;
I. mivel 2021 szeptemberében Ursula von der Leyen elnök azt javasolta, hogy 2022 az ifjúság európai éve legyen, hogy ennek keretében át lehessen tekinteni az európai fiatalok előtt álló perspektívákat, és olyan európai, nemzeti, regionális és helyi szakpolitikákra és jogalkotási javaslatokra lehessen összpontosítani, amelyek Unió-szerte lehetőségeket teremtenek a fiatalok számára; mivel ennek a javaslatnak valódi és hatékony lendületet kell adnia a fiatalok munkakörülményeinek javításához az Európai Unióban;
J. mivel a fiatalok mentális egészsége jelentősen romlott a világjárvány idején, és a mentális egészséggel kapcsolatos problémák több tagállamban megkétszereződtek a válság előtti szinthez képest; mivel 2021 tavaszán a 18–34 éves korcsoportba tartozó fiatalok 64%-át fenyegette a depresszió veszélye, részben a hosszabb távú foglalkoztatási, pénzügyi és oktatási kilátások hiánya, valamint a magányosság és a társadalmi elszigeteltség miatt; mivel Európában kilenc millió (10 és 19 éves kor közötti) serdülő él mentális egészségügyi zavarokkal, és az esetek több mint felét szorongás és depresszió okozza; mivel a mentális egészség romlása a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés zavarainak és a munkahelyi feladatok megnövekedett számának, valamint a fiatalokat aránytalanul nagy mértékben érintő munkaerőpiaci válságnak is tulajdonítható; mivel a 15–19 éves európai fiúk 19%-a, és az azonos korú európai lányok 16%-a szenved valamilyen mentális zavarban; mivel az öngyilkosság a második vezető halálozási ok Európában a fiatalok körében;
K. mivel valószínűbb, hogy az erőforrások szűkösségében és bizonytalan családi körülmények között felnövő gyermekek szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel szembesülnek, olyan messzire nyúló hatásokkal, amelyek befolyásolják fejlődésüket és később a felnőttkorukat, valamint a megfelelő készségekhez való hozzáférésüket, és korlátozzák munkalehetőségeiket, megteremtve a generációkon átívelő szegénység ördögi körét; mivel az Unió kulcsszerepet játszhat a gyermekszegénység és a gyermekek társadalmi kirekesztése elleni általános küzdelemben; mivel az európai gyermekgarancia célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzése és leküzdése azáltal, hogy a rászoruló gyermekek számára ingyenes és tényleges hozzáférést biztosít az olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz, mint a koragyermekkori nevelés és gondozás, az oktatási és iskolai tevékenységek, az egészségügyi ellátás, az egészséges táplálkozás, a minden iskolai napon legalább egyszeri egészséges étkezés és a megfelelő lakhatás;
L. mivel a Bathi Egyetem által vezetett és 10 országban lebonyolított, 2021 szeptemberében közzétett globális felmérés feltárja, hogy a fiatalok közel 60%-a nagyon aggódik vagy rendkívüli módon aggódik az éghajlati vészhelyzet miatt, hiszen a megkérdezettek több mint 45%-a azt állította, hogy az éghajlattal kapcsolatos érzései kihatnak a mindennapi életére, háromnegyedük pedig úgy nyilatkozott, hogy ijesztőnek tartja a jövőt; mivel 83%-uk egyetértett azzal, hogy nem törődtünk a bolygóval, 65%-uk pedig úgy gondolja, hogy a kormányok cserben hagyták a fiatalokat;
M. mivel a civil társadalmi részvétel bizonyítottan előnyös az egyén jólléte szempontjából, hiszen bővíti az egyén társadalmi hálózatát, több lehetőséget biztosít a gazdasági, társadalmi és fizikai aktivitásra, és csökkenti a mentális egészségügyi zavarok kialakulásának kockázatát;
N. mivel a világjárvány következményeire tekintettel a fiatal művészek és kulturális dolgozók egy egész generációja számára nehézséget fog okozni, hogy megtalálja helyét társadalmunkban; mivel a művészek és kulturális és kreatív munkavállalók jellemzően atipikus formában végzik munkájukat, és gyakran nem rendelkeznek megfelelő szociális védelemmel, különösen a határokon átnyúló helyzetekben, ami gyakran azt eredményezni, hogy nem jutnak nyugdíjhoz, egészségügyi ellátáshoz és munkanélküli ellátáshoz; mivel az önfoglalkoztató művészek és kulturális és kreatív munkavállalók esetében a kollektív tárgyalások hiánya tovább rontja munkaerőpiaci helyzetüket, és a megfelelő szociális védelem hiányát eredményezi;
O. mivel a kisebbségi csoportokhoz tartozó művészek és kulturális szakemberek, köztük a nők, a fiatalok, a faji, etnikai és földrajzi kisebbségek képviselői, a veszélyeztetett társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők, a fogyatékossággal élők, az LMBTIQ+ személyek kevésbé férnek hozzá a művészi és kulturális karrierhez, és őket érintik a legsúlyosabban a világjárvány következményei;
P. mivel az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) a fő olyan európai alap, amelynek célja a fiatalok munkába állásának javítása, valamint a minőségi és befogadó oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és azok befejezésének elősegítése az általános oktatáson és szakképzésen keresztül egészen a felsőoktatásig, beleértve az egész életen át tartó tanulás előmozdítását és a tanulási célú mobilitás elősegítését, valamint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett fiatalok társadalmi integrációjának előmozdítását, a leginkább rászoruló fiatalokat is beleértve;
Q. mivel a NextGenerationEU központi eleme, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) történelmi jelentőségű uniós eszköz, amely segíti a tagállamokat a Covid19 gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésében hat pillérbe tartozó reformok és beruházások révén, amelyek közül az egyik a gyermekeket és fiatalokat érintő reformokra és beruházásokra irányul;
R. mivel a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedése és társadalmi befogadása a minőségi, stabil és jól fizetett foglalkoztatáshoz, a tisztességes és megfizethető lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz, a minőségi egészségügyi és megelőzési szolgáltatásokhoz – a mentális egészség védelmét is beleértve – való egyenlő hozzáférésükre, valamint a digitális infrastruktúra minimális normáihoz való hozzáférést jelenti; mivel az oktatási és készségfejlesztési kezdeményezések, az önkéntesség, a minőségi szakmai gyakorlatok és az egész életen át tartó tanulási programok elengedhetetlenek az esélyegyenlőség és a munkaerőpiacokhoz való hozzáférés biztosításához, ugyanakkor lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy magabiztosan kezdjék felnőtt életüket;
S. mivel az előző pénzügyi válság megmutatta, hogy ha a fiatalok számára nem biztosítanak jó minőségi szakmai gyakorlatot és munkahelyeket – írásbeli megállapodás és tisztességes munkafeltételek alapján, beleértve a megélhetéshez szükséges fizetést, a karrier-tanácsadást és iránymutatást, valamint a továbbképzést is –, akkor ismét megnő annak kockázata, hogy arra kényszerülnek, hogy bizonytalan állásokat fogadjanak el, elhagyják hazájukat munkakeresés céljából vagy ismételten képzésre iratkozzanak be, holott teljes munkaidős, állandó munkahelyet keresnek;
T. mivel ismert, hogy a fiatalokba irányuló beruházások, különösen a szociális hatású beruházások kedvező hatással vannak a fiatalok foglalkoztatására és társadalmi részvételére, valamint mérhető társadalmi, valamint hatékony pénzügyi megtérülést eredményeznek a beruházott forrásokhoz képest, a társadalompolitikai célkitűzések elérése mellett elősegítve a gazdasági fejlődést; mivel egyaránt fontos a meglévő eszközök és mechanizmusok alkalmazása, illetve új eszközök bevezetése;
U. mivel a fiatalok foglalkoztatásával és társadalmi befogadásával kapcsolatos politikák egymástól való elszigeteltsége megduplázhatja a kiadásokat, ugyanakkor a tagállamok és az érintett érdekelt felek közötti koordináció még csak kialakulóban van, és nincsenek állandó struktúrák, amelyek képesek koordinálni a különböző szereplőket, maximalizálni a hatásokat, biztosítani a teljes lefedettséget vagy ösztönözni az innovációt;
V. mivel az olyan meglévő kezdeményezéseknek és politikáknak, mint a megerősített ifjúsági garancia, az európai ifjúsági párbeszéd, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület, valamint az olyan új javaslatoknak, mint az ALMA (Aim, Learn, Master, Achieve), 2022-ben el kell érniük a fiatalokhoz és kezelniük kell a fiatalok előtt álló kihívásokat, például az ifjúsági munkanélküliséget; mivel ezeknek a kezdeményezéseknek és politikáknak magukban kell foglalniuk az aktív és passzív munkaerőpiaci politikákat, valamint a fiatalok társadalmi befogadással kapcsolatos intézkedésekhez, illetve szociális, egészségügyi és lakhatási szolgáltatásokhoz való hatékony hozzáférését; mivel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ arra a következtetésre jutott, hogy nem minden tanulószerződéses gyakorlati képzés és képzési lehetőség magas színvonalú, és nem minden tanulószerződéses tanuló számára biztosítja a munkaviszonyhoz kapcsolódó vagy a szociális védelemhez való jogokat; mivel 2020. október 8-i állásfoglalásában a Parlament aggodalmának adott hangot a megerősített ifjúsági garancia keretében rendelkezésre álló ajánlatok minőségével kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy az új és a meglévő programok és kezdeményezések keretében biztosított szakmai gyakorlatok és munkalehetőségek esetén fizetést kell adni, valamint korlátozni kell azok hosszát és számát annak érdekében, hogy a fiatalok ne szoruljanak az egymást követő, soha le nem záródó szakmai gyakorlatok csapdájába, és ne használják ki őket szociális védelem és nyugdíjjogosultság nélküli olcsó vagy akár ingyenes munkaerőként; mivel a tanulmányok azt mutatják, hogy a fiatalok jelenlegi generációja harmincas évei elején találja meg első valódi munkahelyét;
W. mivel az egészséges, befogadó és jövőorientált európai munkaerőpiac szempontjából kulcsfontosságú az új horizontális készségek – például a digitális készségek – folyamatos fejlesztése a fiatalok körében, valamint a gazdasági potenciállal rendelkező készségek, például a zöld vagy vállalkozói készségek fejlesztése, és minden európai fiatal számára hozzáférést kell teremteni a minőségi foglalkoztatáshoz; mivel ugyanez vonatkozik a szakképzésre, a kereskedelmi készségekre és az életviteli készségekre; mivel a munkaadók 40%-a nem talál megfelelő készségekkel rendelkező embereket a megüresedett állások betöltésére; mivel az EU-nak le kell küzdenie a strukturális munkaerőhiány minden formáját annak érdekében, hogy hatékonyan kihasználhassa humán tőkéjét; mivel az ifjúsági munkanélküliség számos uniós országban súlyos gazdasági és társadalmi problémává vált(18); mivel a megfelelő digitális infrastruktúrához és a digitális készségekkel kapcsolatos képzéshez való hozzáférést mindenki számára biztosítani kell annak érdekében, hogy fel lehessen számolni a digitális jártasság terén a fiatalok között húzódó szakadékot, és mindenki számára egyenlő esélyeket lehessen biztosítani az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon; mivel a humán készségek, például a kritikus gondolkodás, a csapatmunka, az interkulturális kommunikáció egyformán fontosak a fiatalok egészséges életéhez, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyhoz;
X. mivel a fiatalok ifjúsági munkában, társadalmi mozgalmakban, ifjúsági szervezetekben és szociális vállalkozásban való részvétele kulcsfontosságú az új megoldások létrehozásához; mivel a fiatalok oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetének javításához, valamint a továbbképzéshez és átképzéshez, az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférésének folyamatos biztosításához szükség van a magánszereplők, a vállalatok és az üzleti szektor bevonására;
Y. mivel a fiatalokkal szembeni megkülönböztetés általában továbbra is problémát jelent Európában, mivel a fiatal nők és a nemük, etnikai hátterük (pl. a romák esetében), szexuális irányultságuk vagy identitásuk, fogyatékosságuk vagy hátrányos társadalmi-gazdasági háttérük miatt veszélyeztetett csoportba tartozó fiatalok gyakran szenvednek el megkülönböztetést, miközben sokkal nagyobb mértékben ki vannak téve a munkanélküliség, az aktív keresők szegénysége és a társadalmi kirekesztés, többek között a dolgozói szegénység kockázatának;
Z. mivel az európai fiatalok, képviselőik és szervezeteik, valamint a szakszervezetek aktívan dolgoznak a fiatalok érdemi részvételének megszervezésében és olyan szakpolitikai ajánlások kidolgozásában, amelyek megoldásokat kínálnak a munka és a társadalmi befogadás javítására, többek között az Európa jövőjéről szóló konferencián való részvételük révén; mivel alapvető partnereknek kell tekinteni őket az ifjúság európai évének közös létrehozásában, végrehajtásában és értékelésében, valamint azon túl is;
AA. mivel a fent említett csoportok közül sokak – különösen a fogyatékossággal élő fiatalok és a romákhoz vagy vándorló közösségekhez tartozó fiatalok – foglalkoztatási lehetőségeit súlyosan korlátozzák az olyan minőségi oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek, amely megfelelően fel tudná készíteni őket a modern munkaerőpiacra;
AB. mivel az ifjúság létfontosságú tényezőt jelent az összes uniós régió, különösen a legkülső régiók fellendülése és fejlődése szempontjából; mivel Mayotte-ban a lakosság fele 18 év alatti, Francia Guyanában pedig minden második lakos 25 év alatti;
AC. mivel 2016-ban az EU-ban a mezőgazdasági üzemek vezetőinek egyharmada 65 éves vagy annál idősebb volt, és az uniós mezőgazdasági üzemek vezetőinek csak 11%-a volt 40 év alatti fiatal mezőgazdasági termelő;
AD. mivel az uniós mezőgazdasági ágazat és mezőgazdasági üzemek alkotják gazdaságunk gerincét; mivel az élelmezésbiztonság biztosítása és a zöld átálláshoz való hozzájárulás érdekében alapvető fontosságú vonzóvá tenni a gazdálkodási tevékenységeket a fiatalok számára;
AE. mivel a vidéki területek elnéptelenedése és a fiatalok városi területekre való elvándorlása azt mutatja, hogy megoldásokat kell találnunk, és át kell gondolnunk a fiatalok vidéken tartásához szükséges rövid, közép- és hosszú távú stratégiákat;
AF. mivel túl sok fogyatékossággal élő fiatalnak csak védett munkahelyen kínálnak munkát, miközben néhány tagállamban nem biztosítják számukra ugyanazokat a munkavállalói vagy munkabérrel kapcsolatos jogokat, mint a nyitott munkaerőpiacon dolgozóknak;
AG. mivel az „Ifjúsági ötletjelentés az Európa jövőjéről szóló konferenciára” szóló, a 2021. évi európai ifjúsági rendezvényen született dokumentum megállapítja, hogy:
—
az ifjúság kéri, hogy támogassák az iskolai mentálhigiénés szakemberek képzését és munkáját;
—
az EU-nak prioritásként kell kezelnie az ifjúsági munkanélküliséget, és meg kell szüntetni a nem fizetett szakmai gyakorlatokat függetlenül attól, hogy a gyakornokok milyen iskolai háttérrel és társadalmi státusszal rendelkeznek; az ifjúsági szervezeteknek és a munkáltatóknak együtt kell dolgozniuk, hogy elérjék a tanulmányok korai abbahagyását fontolgató fiatalokat, és felvilágosítsák őket a lehetőségeikről; abban is a tagállamok segítségére kellene lenni, hogy a menedékkérőket gyakorlati szakképzésben tudják részesíteni;
—
senkit nem szabad hátrahagyni a digitális világban: minden generációt meg kell arra tanítanunk, hogyan mozoghat kellő gondossággal a digitális térben; a digitális ismereteket be kell építeni az iskolai tantervekbe;
—
az EU-nak több forrást kell biztosítania, hogy minden európai fiatal részt vehessen az iskolarendszeren kívüli oktatásban, és létre lehessen hozni egy olyan platformot, amely összekapcsolja az iskolai tanárokat a szolgáltatókkal, amelyek ismereteket tudnak közvetíteni az élet praktikus dolgairól;
1. üdvözli, hogy von der Leyen elnök 2022-t az ifjúság európai évének jelölte ki; úgy véli, hogy 2022-nek további lendületet kell adnia az európai ifjúsági stratégia megfelelő és teljes körű végrehajtásához azáltal, hogy ambiciózus intézkedéseket hoz a fiatalok előtt álló kihívások kezelésére, különösen a jelenlegi Covid19-világjárvány negatív hatásai miatt, valamint más meglévő eszközök, például a Covid19 foglalkoztatási és társadalmi hatásai elleni küzdelmet célzó megerősített ifjúsági garancia konkrét végrehajtása révén; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítsák a fiatalokat célzó valamennyi politika interszekcionális kialakítását, figyelembe véve az európai fiatalok és az előttük álló kihívások sokféleségét; úgy véli, hogy az ifjúság európai évének hozzá kell járulnia a szociális jogok európai pillére 1. és 3. alapelvének végrehajtásához;
2. hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság miatt már sokan vesztették el állásukat, különösen azok a fiatalok, akik gyakrabban találják magukat bizonytalan munkahelyeken, nagyobb valószínűséggel dolgoznak ideiglenes vagy részmunkaidős munkaviszonyban, és nincsenek megtakarításaik; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottságnak az európai ifjúsági garancia megerősítésére irányuló terveit, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet;
3. nagy aggodalommal jegyzi meg, hogy sok tagállamban magas az ifjúsági munkanélküliség, és hogy a fiatalok munkaszerződései bizonytalanok, különösen azokban az ágazatokban, amelyeket súlyosan érintett a Covid19-válság; felszólít az ifjúsági garanciaeszköz megerősítésére azzal a céllal, hogy 2030-ig legalább 50%-kal csökkenjen a tartós és az ifjúsági munkanélküliség, feltételeket vezetve be a minőségi munkahelyek teremtésére vonatkozóan is, összhangban az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési menetrendjének 8. fenntartható fejlődési céljával; úgy véli, hogy eljött az ideje annak, hogy az ifjúsági garancia valamennyi tagállam számára kötelező és inkluzív legyen, ideértve a hosszú ideje nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő, illetve a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatalokat, például a fogyatékossággal élő, az LMBTIQ+ és a roma fiatalokat célzó aktív tájékoztatási intézkedéseket is;
4. méltányolja, hogy a mentális egészség az ifjúság európai éve keretében meghatározott ifjúsági célok egyik prioritása, és felhívja a Bizottságot, hogy ezt kezelje prioritásként a soron következő uniós gondozási stratégiában is; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a társadalmi-gazdasági tényezők – például a munkanélküliség, a lakhatási bizonytalanság, a mentális egészség és jólét – közötti kapcsolattal annak biztosítása érdekében, hogy a mentális egészség holisztikus és átfogó megközelítését uniós szinten alkalmazzák; kiemeli, hogy a jövőt övező bizonytalanság, beleértve az éghajlatváltozás hatását is, káros hatással van a fiatalok mentális egészségére; felhívja ezért a tagállamokat, hogy a mentális egészséget tegyék az EU világjárványból való társadalmi-gazdasági kilábalásának szerves részévé és a munkahelyi egészségvédelem prioritásává, különösen az oktatási és a munkahelyi környezetekben; kéri, hogy a mentális egészségügyi ellátást tegyék hozzáférhetővé és megfizethetővé minden korcsoport számára, különösen a fiatalok és a gyermekek számára, és hogy a fiatalok veszélyeztetett csoportjainak nyújtott megfelelő támogatás révén kezeljék az egészségi egyenlőtlenségeket; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen alapos tanulmányt az európai fiatalok lelki problémáinak különböző okairól;
5. hangsúlyozza, hogy a fiataloknak alapvető szerepet kell játszaniuk az európai foglalkoztatási és szociális politikák alakításában; üdvözli az uniós ifjúsági párbeszédet, valamint az ifjúsági munkát és az ifjúsági szervezeteket, amelyek közelebb hozzák az EU-t a fiatalokhoz, feltéve hogy a fiatalok részvételi folyamatait a döntéshozók konkrét kezdeményezései követik; ösztönzi a közös irányítás elvének előmozdítását az ifjúsági politikák kidolgozása során, amelybe be kell vonni a fiatalokat és az ifjúsági képviselőket; felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el a harmadik szektor – többek között az ifjúsági szervezetek – pozitív hatását, valamint az általuk biztosított nem formális és informális tanulási lehetőségeket, többek között, de nem kizárólagosan az önkéntesség és a fiatalok részvétele révén, továbbá hivatalosan ismerje el a megszerzett ismereteket és készségeket, így segítve a fiatalokat munkaerőpiaci kilátásaik javításában; szorgalmazza, hogy a személyek felvételekor a polgári szerepvállalási tevékenységeket ismerjék el érdemi szakmai tapasztalatként; felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg az Európa Ifjúsági Fővárosai projekt támogatását az ifjúság európai évének folytatásaként; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az új kezdeményezések előterjesztésekor vegyen fontolóra egy ifjúsági záradékot, amely értékeli a különböző szakpolitikai területeken az ifjúságra gyakorolt hatást;
6. kiemeli, hogy a tagállamoknak továbbra is elegendő ESZA+-forrást kell befektetniük a fiatalok foglalkoztatását támogató intézkedésekbe; kiemeli, hogy a tagállamoknak az ESZA+-ból származó, megosztott irányítás alá tartozó forrásaik legalább 15%-át a minőségi ifjúsági foglalkoztatás támogatását célzó fellépésekre és strukturális reformokra kell fordítaniuk; emlékeztet arra, hogy kötelező erejű, hatékonyabb és inkluzívabb ifjúsági garanciára van szükség egy egyértelmű minőségi kritériumrendszer keretében, amely minden NEET-fiatal számára javadalmazással járó szakmai gyakorlatot, tanulószerződéses gyakorlati képzést és gyakornoki álláslehetőségeket biztosít;
Beruházás a fiatal generációba
7. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az ifjúsági munkanélküliséggel és szegénységgel kapcsolatos strukturális problémák miatt az ESZA+ keretében már létrehozott programok sérelme nélkül teljes mértékben és optimálisan használják ki a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló finanszírozást; emlékeztet arra, hogy a legkülső régiókat különösen érintik ezek a kérdések, és ezért különleges támogatásra van szükségük; üdvözli e tekintetben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a gyermekeket és fiatalokat célzó intézkedésekre rendelkezésre álló támogatást, és arra számít, hogy ezáltal jelentős lehetőségeket teremtenek az európai fiatalok számára; szorgalmazza, hogy a szociális partnereket és az ifjúsági szervezeteket vonják be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nyomon követésébe és értékelésébe; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a méltányos átmenetet biztosító alap és az ESZA+ helyi szinten támogassa azokat az integrált terveket, amelyek különösen az átállás következtében legkiszolgáltatottabb csoportok továbbképzését és átképzését segítik;
8. felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében hozott intézkedések, más uniós programok, például az megerősített ifjúsági garancia és az európai gyermekgarancia, valamint a készségfejlesztést, az oktatást, a képzést és a munkaerőpiaci integrációt támogató nemzeti beruházások és intézkedések egymást kiegészítő jellegét, saját meghatározott szükségleteiknek és egyedi nemzeti feltételeiknek megfelelően; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a Next GenerationEU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az ESZA+ keretében az ifjúságpolitikai prioritásokra fordított befektetéseket és kiadásokat, és biztosítsa az Európai Parlament szoros bevonását; emlékeztet az InvestEU szociális beruházási és készségfejlesztési kerete által kínált lehetőségre, hogy szociális hatású beruházásokat generáljon; tudomásul veszi, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fiatalokat célzó szociális beruházási kötvények és eredményorientált szociális közbeszerzések koncepciójára, miközben a magánszektort is bevonják ezek kialakításába és végrehajtásába;
9. üdvözli, hogy a következő közös agrárpolitika keretében nő a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás;
10. üdvözli a megerősített ifjúsági garancia szélesebb alkalmazási körét, amely immár a 15–29 éves korcsoportra is kiterjed; emlékeztet arra, hogy a megerősített ifjúsági garanciának valódi munkalehetőségeket kell biztosítania, nem pedig rossz minőségű szakmai gyakorlatokat vagy soha véget nem érő képzést;
A fiatalok munkaerőpiaci integrációja
11. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ifjúsági garancia eddig nem érte el teljes mértékben célkitűzéseit, és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében megerősített intézkedésekre szólít fel, beleértve az ESZA+ által nyújtott lehetőségek teljes körű kihasználását is, a munkaerőpiaci integrációt célzó aktív beavatkozásokkal és olyan fenntartható kezdő pozíciók létrehozásával, amelyek szociális biztonságot és méltányos díjazást biztosítanak a fiatalok számára; kéri a Bizottságot, hogy kívánja meg a tagállamoktól, hogy nyújtsák be a megerősített ifjúsági garanciarendszerek aktualizálását, és vezessenek be egy olyan keretet, amely világos és kötelező érvényű minőségi előírásokat tartalmaz az ifjúsági garancia keretében tett valamennyi ajánlatra vonatkozóan, hogy a fiatalok számára elősegítse a kedvező és fenntartható kilátásokat, valamint a munkaerőpiacra való sikeres átmenetet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a vállalatokat, hogy aktív szerepet játsszanak a megerősített ifjúsági garanciában; emlékeztet az ESZA+ egyik célkitűzésére, miszerint elő kell mozdítania a nemek között a kiegyensúlyozott munkaerőpiaci részvételt olyan intézkedésekkel, amelyek célja többek között az egyenlő munkafeltételek, a munka és a magánélet közötti megfelelőbb egyensúly, továbbá a gyermekgondozási lehetőségek – ideértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást – elérhetőségének biztosítása; emlékeztet továbbá arra, hogy az ESZA+ céljai között szerepelnie kell az egészséges és az igényekhez megfelelően igazodó munkakörnyezet biztosításának is, a változó munkavállalási formákkal és az idősödő munkaerő szükségleteivel összefüggő egészségügyi kockázatokra való reagálás érdekében;
12. emlékeztet arra, hogy az érdekelt felekkel folytatott partnerségek a megerősített ifjúsági garancia kulcsfontosságú elemei, de jelenleg nincs uniós szintű hivatalos szerv vagy mechanizmus, amely biztosítaná részvételüket az ifjúsági garancia ellenőrzésében és végrehajtásában; felhívja a Bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottságon (EMCO) keresztül kövesse nyomon a megerősített ifjúsági garanciarendszerek végrehajtását, és rendszeresen tegyen jelentést az EMCO-nak az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásáról és eredményeiről; felkéri a Bizottságot egyrészt arra, hogy a megerősített ifjúsági garancia végrehajtására hozzon létre munkacsoportot, amely összefogja az érdekelt feleket, többek között a civil partnereket, az ifjúsági szervezeteket és a szociális partnereket az EMCO munkájában, hogy megkönnyítse a koordinációt és a bevált gyakorlatok cseréjét az uniós és a nemzeti hatóságok, valamint a civil partnerek és az ifjúsági szervezetek között, másrészt arra, hogy rendszeresen értékelje ennek eredményeit, és fejlesztési javaslatokat tegyen;
13. felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hálózatán keresztül működjenek együtt a helyi hatóságokkal, az oktatási ágazattal, az ifjúsági szervezetekkel és a magánszektorral a minőségi, tartós és jól megfizetett foglalkoztatás előmozdítása és a fiatalok képzésének, álláskeresésének és a számukra nyújtott tanácsadásnak személyre szabott támogatása érdekében; továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák az állami foglalkoztatási szolgálatok számára azokat az eszközöket, amelyek segítségével forrásokat és képzéseket nyújthatnak a mentális egészség megőrzéséhez a bizonytalan gazdasági környezet és a munkakeresés nehézségei közepette;
14. javasolja, hogy a mentális egészségügyi rendszerek keretében fordítsanak nagyobb figyelmet a foglalkoztatásra, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy a minőségi munka elősegítheti a mentális egészség helyreállítását;
15. felhívja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a fiatalok fizetett, minőségi és befogadó szakmai gyakorlatokhoz és tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez való hozzáférését; felszólít az ellenőrzési rendszerek megerősítésére, ami biztosítja, hogy a fiatalok megfelelő és minőségi munkatapasztalathoz jussanak első munkahelyükön, és hogy lehetőségeket kapjanak továbbképzésre és új képesítésekre vagy tanúsítványokra; elítéli a fiatalok munkájának kihasználását és jogaik megsértését jelentő nem fizetett szakmai gyakorlatok alkalmazását, és arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Parlamenttel együttműködve és a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva tegyenek javaslatot egy közös jogi keretre, amely a kizsákmányoló gyakorlatok elkerülése érdekében biztosítja a szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések méltányos díjazását; elítéli a nulla órás szerződések gyakorlatát, és kéri a tagállamokat, hogy támogassák a fogyatékossággal élő fiatalok számára szakmai gyakorlatot és tanulószerződéses gyakorlati képzést biztosító munkáltatókat;
16. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a meglévő európai eszközöket, például a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét és a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerét, és határozzon meg minőségi kritériumokat a fiataloknak tett ajánlatokra vonatkozóan, ideértve a gyakornokok méltányos díjazásának elvét, a szociális védelemhez való hozzáférést, a fenntartható foglalkoztatást és a szociális jogokat;
Munkavállalói mobilitás és a jövő készségei
17. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az új ALMA-kezdeményezés segítse a fiatalokat, különösen a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat (NEET-fiatalokat) abban, hogy egy másik tagállamban ideiglenes minőségi munkatapasztalatot találjanak; ragaszkodik ahhoz, hogy az ALMA-programnak meg kell felelnie az olyan minimális minőségi előírásoknak, amelyek biztosítják a fiatalok munkavállalói jogait, például a méltányos díjazást, a jó munkakörülményeket és a szociális védelemhez való hozzáférést;
18. hangsúlyozza, hogy a digitális készségek alapvető fontosságúak a fiatalok és valamennyi iparág számára a 21. században, és felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az állami szervezetekkel és magánvállalatokkal partnerségben fontolják meg állandó, tanúsított és ingyenes hozzáférés kialakítását a fiatalok számára a digitális készségeket és az írástudást célzó, valamennyi uniós nyelven zajló online és offline tanfolyamokhoz; kéri, hogy hozzák létre az eszmecsere közös területeit az e-tanulás és az e-tanítás vonatkozásában; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU és a tagállamok dolgozzanak ki több, az eTwinninghez és az európai felnőttkori tanulás elektronikus platformjához hasonló programot; megjegyzi azonban, hogy számos tagállamban komoly korlátokat kell leküzdeni a hardverhez, a létesítményekhez, a megfelelő oktatókhoz és a megfelelő digitális infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében; ezért emlékeztet arra, hogy az online tanfolyamokhoz való hozzáférést össze kell kapcsolni az internethez és a digitális eszközökhöz való hozzáféréssel kapcsolatos hiányosságok kezelésére irányuló megerősített kezdeményezésekkel annak érdekében, hogy senki ne maradjon le, és ragaszkodik ahhoz, hogy a tanfolyamoknak akadálymentesnek kell lenniük, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok is részt vehessenek azokon;
19. hangsúlyozza, hogy ösztönzőket kell létrehozni a zöld készségek fejlesztésére és a minőségi foglalkoztatási lehetőségekre a klímasemleges, energiahatékony és körforgásos gazdaságban, különösen a zöld átállás által leginkább érintett régiókban – például azokban, amelyek nagymértékben függnek a mezőgazdasági ágazattól – az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel, a megújuló forrásokból történő energiatermeléssel, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, az energiahatékonyság növelésével, a hulladék- és vízgazdálkodással, a levegőminőség javításával, valamint a biológiai sokféleség helyreállításával és megőrzésével összefüggésben; felhívja a munkáltatókat, hogy a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerével összhangban biztosítsák munkavállalóik továbbképzését és/vagy átképzését, és javítsák a hatékonyabb tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatát;
20. felkéri a Bizottságot, hogy 2022-ben a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben javasoljon új eszközöket és kezdeményezéseket a fiatalok vállalkozói készségének és a fiatalokra irányuló szociális beruházásoknak a fejlesztésére;
21. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a reformok és az oktatásba és képzésbe történő beruházások között nem teremtenek kellő összefüggést a fiatalok, különösen a NEET-fiatalok munkaerőpiaci befogadását biztosító intézkedésekkel; ösztönzi a fiatalok, az ifjúságsegítők, az oktatók és a szakemberek számára egyéni tanulási számlákon és mikrotanúsítványokon keresztül megvalósuló rugalmas, inkluzív, hozzáférhető és nyitott tanulási útvonalakat, beleértve az iskolarendszeren kívüli oktatás és informális tanulás keretében szerzett készségeket és kompetenciákat is; hangsúlyozza, hogy a korai életkortól kezdődő pályatanácsadás megerősítése, valamint a diákok és a felnőtt tanulók tájékoztatáshoz és tanácsadáshoz való egyenlő hozzáférésének támogatása segítheti a fiatalokat abban, hogy számukra megfelelő munkalehetőségekhez vezető oktatási és szakképzési lehetőségeket válasszanak;
22. megismétli a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett felhívását, hogy továbbra is ösztönözzék a szakképzés fejlesztését és támogassák jobban a kereskedelmi készségeket, törekedve az iskolarendszeren kívüli oktatás több tagállamban is gyakori negatív megítélésének elkerülésére, ugyanakkor növeljék a szakképzés vonzerejét kommunikációs és tájékoztatási kampányok, tantervek, ifjúsági kereskedelmi készségközpontok, a szakképzésnek a helyi közösségekben meglévő speciális ökoszisztémái , a duális oktatási rendszerek és a tanulószerződéses tanulók hosszú távú mobilitása révén; e tekintetben üdvözli az európai szakképzési kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezést, amelynek célja a magas színvonalú szakmai készségek biztosítása és a vállalkozói tevékenységek támogatása; felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy egyedülálló szakképzési térséget és egy, az európai tanulószerződéses tanulókra vonatkozó szabályzatot; megismétli, hogy a szakmai gyakorlatoknak a tanulmányi és szakmai fejlődés részét kell képezniük, és ezért pedagógiai dimenzióval kell rendelkezniük; hangsúlyozza a készségek és képesítések határokon átnyúló elismerésére szolgáló mechanizmusok fejlesztésének fontosságát, és ragaszkodik az olyan gyakorlatok előmozdításához és támogatásához, mint a generációk közötti szolidaritás és a mentorálás az egyenlőtlenségek csökkentése és a fiatalok támogatásának biztosítása érdekében;
23. szorgalmazza, hogy a munkahelyek által a munkavállalók, különösen a fiatal munkavállalók személyes és szakmai fejlődése szempontjából hasznosnak tartott tevékenységek közé vegyék fel a polgári szerepvállaláshoz kapcsolódó tevékenységeket;
24. kiemeli, hogy a minimálbérek nyújtotta védelem hatékony eszköznek bizonyult a dolgozói szegénység elleni küzdelemben; hangsúlyozza, hogy egyes tagállamokban a fiatal munkavállalók a jelenlegi eltérések miatt a gyakorlatban a jogszabályban meghatározott minimálbérnél alacsonyabb bért kapnak, ami az életkoron alapuló strukturális megkülönböztetés helyzetét állandósítja; felhívja a tagállamokat, hogy az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvre irányuló javaslatban (COM(2020)0682) biztosítsanak egyenlő bánásmódot a fiatalok számára a munkaerőpiacon, többek között a jogszabályban meghatározott minimálbér tekintetében;
25. kiemeli, hogy a fiatalok számos tagállamban nem tudnak teljes mértékben hozzáférni a minimáljövedelem-rendszerekhez, vagy teljesen ki vannak zárva e rendszerekből az életkoron alapuló jogosultsági kritériumok miatt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a minimáljövedelemről szóló tanácsi ajánlásban hozzanak intézkedéseket a fiatalok e rendszerekhez való hozzáférésének megkönnyítése érdekében;
A fiatalok kirekesztése elleni küzdelem és az elveszett generáció létrejöttének elkerülése
26. felhívja a Bizottságot egy ajánlás kidolgozására annak biztosítása érdekében, hogy a szakmai gyakorlatok, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a munkavállalás előtti szakmai gyakorlatok munkatapasztalatnak számítsanak, és következésképpen biztosítsák a szociális juttatásokhoz való hozzáférést; felszólít a szociális juttatásokhoz való hozzáféréshez szükséges minimális járulékfizetési időszak csökkentésére; üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely egy magas szintű szakértői csoport létrehozására irányul, amely a jóléti állam jövőjét és azon főbb kihívásokat tanulmányozza, amelyekkel a fiatalok szembesülnek a szociális védelemben való részesülés kapcsán;
27. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő Európai Ifjúsági Portál, illetve az Europass és Eures platformok egyetlen digitális térbe történő összevonásának megvalósíthatóságát annak érdekében, hogy minden európai fiatal tájékoztatást és lehetőségeket kapjon a képzésről, a munkahelyekről, a szakmai gyakorlatokról, a szakképzési ajánlatokról, a pénzügyi támogatásokról, a mobilitási programokról, a vállalkozásalapítással kapcsolatos tanácsadásról, a mentorálási programokról, az önkéntességi programokról, az európai polgársághoz kapcsolódó jogokról, a kultúrához való hozzáférésről stb.; javasolja, hogy az egységes platform központosítsa a különböző ajánlatokra és programokra irányuló pályázatokat, és hivatkozzon az összes olyan lehetőségre, amelyet az EU személyes helyzetüknek megfelelően kínál az európai fiataloknak; üdvözli az egyablakos ügyintézési pontok létrehozását számos tagállamban, és támogatja az offline szolgáltatások ilyen összevonását, ami kulcsfontosságú a kedvezményezettek elérése, valamint a nekik szóló iránymutatás és segítségnyújtás szempontjából, és támogatja ezek létrehozását valamennyi tagállamban, a különböző városokban, a fiatalok legkiszolgáltatottabb csoportjainak elérése érdekében;
28. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az új ALMA-kezdeményezés segítse a fiatalokat, különösen a NEET-fiatalokat abban, hogy hazájukban megvalósuljon társadalmi és munkaerőpiaci befogadásuk azáltal, hogy egy másik tagállamban ideiglenes minőségi munkát kapnak és számukra képzettséget biztosító tapasztalatot szereznek, amely tiszteletben tartja a fiatalok munkavállalói jogaival kapcsolatos minőségi normákat, például a méltányos díjazást és a szociális védelemhez való hozzáférést; hangsúlyozza, hogy a fiatalok támogatása és a számukra nyújtott tanácsadás kulcsfontosságú a programban való részvétel előtt, alatt és után; kiemeli, hogy az ALMA-nak minden résztvevő – többek között a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű fiatalok – számára elő kell segítenie a valódi mobilitást és a minőségi készségfejlesztési programokat, szakképzést vagy foglalkoztatást, és tartalmaznia kell egy, a civil társadalmi szervezetekkel és a szociális partnerekkel közösen kialakított befogadási stratégiát, amely biztosítja az egyenlő hozzáférést, megelőzi a hátrányos megkülönböztetést és kezeli az esetlegesen felmerülő akadályokat, és nem válik egy olyan eszközzé, amely bizonytalan foglalkoztatási feltételeket teremt a fiatalok számára; megjegyzi, hogy az ESZA+ költségvetési sorból támogatást kell nyújtani a nemzeti állami foglalkoztatási szolgálatoknak a kezdeményezés végrehajtásához, amelynek a magán- és állami partnerekkel összehangoltan, az Európai Oktatási Térséggel szinergiában kell megvalósulnia; sürgeti a Bizottságot, hogy az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület keretében elérhető lehetőségek mellett biztosítsa az ALMA hozzáadott értékét, valamint biztosítsa, hogy a virtuális tanulás és együttműködés az ESZA+ keretében megvalósuló fizikai mobilitással párosuljon; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy az ALMA bekerülhet-e a megerősített ifjúsági garancia mobilitási komponensei közé;
29. úgy véli, hogy a fiatalok jóléte az állami és magánszereplők közös felelőssége; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt az európai és nemzeti munkáltatókkal a vállalati társadalmi felelősségvállalásra (CSR) vonatkozó ajánlások végrehajtása érdekében a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok támogatása, illetve a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos jövőbeli kezdeményezésekben ifjúsági rendelkezések szerepeltetése céljából;
30. emlékeztet arra, hogy a fiatal nőket fokozottan fenyegeti a munkahelyi megkülönböztetés(19) – amit interszekcionális egyenlőtlenségek súlyosbítanak –, a munkanélküliség, valamint az, hogy egyedül nevelik gyermeküket és tartós ápolást-gondozást végeznek, ami gyakran kizárja őket a munkavállalók köréből vagy a szegénységi küszöb alatt tarthatja őket; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy 2022-tól az ifjúsági és foglalkoztatási kezdeményezések esetében mérlegeljenek indikatív minimális célokat a veszélyeztetett fiatal nőknek nyújtott támogatásra és testre szabott támogatási rendszerekre vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal annak érdekében, hogy a gyermekgaranciára vonatkozó nemzeti cselekvési terveket nemzeti, regionális és helyi szintű munkaerő-piaci integrációs intézkedésekkel egészítsék ki az egyedülálló fiatal szülők támogatása érdekében;
31. ismételten hangsúlyozza a fiatalok, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő, többek között a fogyatékossággal élő fiatalok és a nagycsaládból származó fiatalok tisztességes és megfizethető lakhatáshoz és személyre szabott szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal olyan fiataloknak szóló programokban, amelyek prioritásként kezelik a lakhatást, és amelyeket támogató szolgáltatások egészítenek ki a foglalkoztatás, a szociális ügyek és az egészségügy területén; hangsúlyozza a fiatalok szociális infrastruktúrájába történő magán- és állami beruházások fontosságát; üdvözli a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjának Bizottság általi elindítását, amelynek végső célja a hajléktalanság 2030-ig történő megszüntetése; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket és hajtsanak végre programokat az olyan, 18. életévüket betöltött fiatalok – különösen a kiszolgáltatott csoportok, például az LMBTIQ+ fiatalok – védelmére, akiket a hajléktalanná válás fenyeget; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a megerősített ifjúsági garancia hozzájáruljon a fiatalok hajléktalanságának felszámolásához, amely számos uniós országban egyre nagyobb méreteket ölt;
32. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy kezelje azokat a fő akadályokat, amelyek visszatartják a fiatalokat a mezőgazdaságba való belépéstől, mint amilyen például a földhöz, a finanszírozáshoz, a tudáshoz és az innovációhoz való hozzáférés;
33. aggodalommal veszi tudomásul, hogy általánosságban is sok fiatalnak romlik a helyzete, de különösen igaz ez a kiszolgáltatott fiatalokra, akik már amúgy is tartós munkanélküliségben és társadalmi kirekesztettségben élnek, mint például a fiatal romák, a fogyatékossággal élő fiatalok, az LMBTIQ+ fiatalok és a fiatal migránsok, és kéri, hogy a megerősített ifjúsági garancia, az ESZA+ és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében alkalmazzanak összehangolt megközelítést, és teremtsék meg és kínálják fel számukra a társadalmi befogadás lehetőségeit;
34. felhívja az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy biztosítsák a fiatalokat célzó valamennyi szakpolitika megkülönböztetésmentes kialakítását, figyelembe véve az európai fiatalok és az előttük álló kihívások sokféleségét;
o o o
35. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Moxon, D., Bacalso, C, és Șerban, A. M., Beyond the pandemic: The impact of COVID-19 on young people in Europe (A világjárványon túl: a Covid19 által az európai fiatalokra gyakorolt hatás), Európai Ifjúsági Fórum, Brüsszel, 2021.
Eichhorst, W., Hinte H. és Rinne, U., ‘IZA Policy Paper No. 65: Youth Unemployment in Europe: What to Do about It?’ Intereconomics, 2013, 48 (4), 230–235. o.
Baptista, I., Marlier, E. et al., Social protection and inclusion policy responses to the COVID-19 crisis - An analysis of policies in 35 countries, Európai Szociálpolitikai Hálózat, Brüsszel 2021.