Az Európai Parlament 2022. február 17-i állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 66. ülésszakára vonatkozóan (2022/2536(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 66. ülésszakára és annak „az éghajlatváltozással, a környezetvédelemmel és a katasztrófakockázat csökkentésével kapcsolatos politikák és programok keretében a nemek közötti egyenlőség elérése és valamennyi nő és lány szerepének erősítése” kiemelt témájára, valamint annak következtetéstervezetére,
– tekintettel az 1995. szeptember 15-i Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, valamint felülvizsgálati konferenciáinak eredményeire,
– tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. évi ENSZ-egyezményre,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkére,
– tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére, a „senkit nem hagyunk hátra” elvére, valamint különösen a szegénység megállítását célzó 1. fenntartható fejlődési célra, az emberek egészséges életének biztosítását célzó 3. fenntartható fejlődési célra, az 5. fenntartható fejlődési célra, amelynek célja a nemek közötti egyenlőség megvalósítása és a nők életkörülményeinek javítása, a fenntartható és gazdasági növekedést célzó 8. fenntartható fejlődési célra, és a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére irányuló sürgős lépések megtételét célzó 13. fenntartható fejlődési célra,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján (COP21) Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás),
– tekintettel „A nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia 25. évfordulója (ICPD25) (nairobi csúcstalálkozó)” című, 2021. június 24-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a nőkről, a nemek közötti egyenlőségről és az éghajlati igazságosságról szóló, 2018. január 16-i állásfoglalására(2),
– tekintettel „A nemek közötti egyenlőség az EU kül- és biztonságpolitikájában” című, 2020. október 23-i állásfoglalására(3),
– tekintettel az EU külső fellépéseiben a nemek közötti esélyegyenlőségről és a nők szerepének megerősítéséről szóló, 2021–2025 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervre (GAP III),
– tekintettel a 2020. március 5-i uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiára (2020–2025),
– tekintettel „A szexuális és reprodukciós egészség és jogok helyzetéről az EU-ban a nők egészségével összefüggésben” című, 2021. június 24-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az UNFCCC részes feleinek 2021. október 31. és november 6. között Glasgowban tartott 26. konferenciáján (COP26) a nemek közötti egyenlőségről és az éghajlatváltozásról elfogadott következtetésekre,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel a férfiak és nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió alapjogi chartája is rögzít; mivel ezért a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése fontos eszköz ezen elvnek az összes uniós politikába, intézkedésbe és fellépésbe, többek között a külső fellépésbe történő integrálásában;
B. mivel az 1995. évi pekingi Nők Negyedik Világkonferenciáján világszerte 189 kormány, köztük az Európai Unió és tagállamai elkötelezték magukat amellett, hogy a nemek közötti egyenlőség és valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelése érdekében munkálkodnak;
C. mivel az 1995-ös Pekingi Cselekvési Platform egyértelműen meghatározta a nemek közötti egyenlőség, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatot, és lefektette, hogy a nők stratégiai szerepet játszanak a fenntartható és környezetvédelmi szempontból megfelelő fogyasztási és termelési minták kialakításában, és hogy szükséges, hogy a nők minden szinten egyenlően vegyenek részt a környezetvédelmi döntések meghozatalában;
D. mivel a fenntartható fejlődési célok elismerik a nemek közötti egyenlőség megvalósítása és az összes fenntartható fejlődési cél – többek között a klímaváltozásra vonatkozó 13. fenntartható fejlődési cél – közötti kapcsolatot, lehetőséget biztosítva a nemek közötti egyenlőtlenségek kiváltó okainak kezelésére és ezáltal a nők éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának megerősítésére;
E. mivel a nemek közötti egyenlőtlenség – az éghajlati és környezeti válságokkal és katasztrófákkal együtt – korunk egyik legnagyobb kihívása, amelynek határokon átnyúló dimenziója az egész bolygót érinti, és aránytalan hatást gyakorol a legkülönbözőbb hátterű nőkre, különösen azokra, akik interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülnek marginalizálódott helyzetekben és konfliktushelyzetekben;
F. mivel a legkülönbözőbb hátterű nők kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, és az éghajlatváltozás, valamint a környezeti és természeti katasztrófák hatásai miatt nagyobb kockázatokkal és terhekkel szembesülnek, többek között az erőforrásokhoz, az oktatáshoz, a munkalehetőségekhez és a földhasználati joghoz való egyenlőtlen hozzáférésüktől kezdve az uralkodó társadalmi és kulturális normákig és az interszekcionális megkülönböztetéssel kapcsolatos különböző tapasztalataikig;
G. mivel a Covid19-világjárvány által okozott példa nélküli válság és annak társadalomra gyakorolt sokrétű hatásai – többek között a már meglévő társadalmi és nemek közötti egyenlőtlenségek mélyülése – negatívan befolyásolhatják a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő, hatékony éghajlat-politikai fellépés végrehajtását;
H. mivel az éghajlatváltozás globális szinten zajlik, de a globális felmelegedésért legkevésbé felelős országokra és közösségekre súlyosabb hatással van; mivel az éghajlatváltozás hatásai leginkább azokat érintik majd, akik a legkevesebb erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak, és ők fognak leginkább szenvedni;
I. mivel az éghajlatváltozás növeli a lakóhelyelhagyást, mivel az embereknek ideiglenesen vagy végleg el kell hagyniuk otthonaikat, amikor a környezet élhetetlenné válik számukra; mivel 2010 óta évente átlagosan 21,5 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák miatt; mivel az ENSZ adatai szerint az éghajlatváltozás miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült, illetve a szélsőséges hőmérséklet és természeti katasztrófák által leginkább sújtott emberek 80%-át nők és lányok teszik ki;
J. mivel az éghajlatváltozás káros hatásai és azok társadalmi-gazdasági helyzetre gyakorolt negatív következményei a nők és lányok alapvető jogainak súlyos megsértéséhez vezethetnek, különösen a belső menekültek, a migránsok és a menedékkérők esetében, ilyen például a szexuális és nemi alapú erőszak, a kizsákmányolás és az emberkereskedelem, a kényszerházasságok és a szervkivétel kockázatának növekedése, valamint az egészségügyi ellátáshoz, többek között a reprodukciós és mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférésből eredő hatások;
K. mivel a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai emberi jogok, és a fenntartható fejlődés, az éghajlati kihívások hatékony kezelésének, illetve a környezeti béke és stabilitás, valamint annak előfeltételei, hogy megvalósuljon egy olyan méltányos és igazságos átmenet, amelyben senki sem marad le; mivel minden éghajlat-politikai fellépésnek figyelembe kell vennie a nemi és interszekcionális szempontokat, és biztosítania kell a legkülönbözőbb hátterű nők egyenlő részvételét a döntéshozatali testületekben minden szinten;
L. mivel a nők döntéshozatali folyamatokban és munkaerőpiacokon való egyenlőtlen részvétele súlyosbítja az egyenlőtlenségeket, és gyakran megakadályozza, hogy a nők teljes mértékben hozzájáruljanak az éghajlatváltozással, valamint a környezeti és katasztrófakockázatokkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalhoz, tervezéshez és végrehajtáshoz;
M. mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő igazságos átmenet képes tisztességes munkahelyeket teremteni a nők számára; mivel a nők továbbra is strukturális és kulturális akadályokkal szembesülnek az energetikai és éghajlatvédelmi átállás megvalósításának valamennyi területén való részvétel tekintetében; mivel a foglalkoztatás tekintetében az energiaágazat a nemek szempontjából továbbra is a gazdaság egyik legkevésbé kiegyensúlyozott ágazata a világon;
N. mivel a nőket, különösen az egyedülálló szülőket, az interszekcionális megkülönböztetést elszenvedőket és a nyugdíjkorhatárt meghaladókat aránytalanul sújtja mind az éghajlatváltozás, mind a szegénység; mivel a legkülönbözőbb hátterű nők emellett életük bizonyos szakaszában nagyobb valószínűséggel szembesülnek energiaszegénységgel; mivel az ökológiai átállásnak a társadalmi és nemi dimenziókat is figyelembe kell vennie;
O. mivel számos kistermelő gazdaság olyan nők tulajdonában van, akiket aránytalanul sújt az éghajlatváltozás és a szélsőségesebb időjárási események, ami élelmiszer- és vízhiányhoz vezet, és növeli az alultápláltság kockázatát;
P. mivel a Párizsi Megállapodás előírja, hogy a megállapodás végrehajtásának során a feleknek figyelembe kell venniük kötelezettségeiket (többek között az emberi jogokat és a nemek közötti egyenlőséget illetően) az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések során;
Q. mivel a nőknek a változásért dolgozó vezetőként, választott képviselőként, szakemberként és műszaki szakemberekként nagyobb szerepet kell játszaniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem területén; mivel az uniós tagállamokban és uniós szinten is, többek között az Európai Parlamentben a nők még mindig alulreprezentáltak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti szintű döntéshozó testületekben, és világszerte csupán 32%-át képviselik a megújuló energia területén foglalkoztatott munkaerőnek(5);
R. mivel az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia (2020–2025) elismeri az éghajlatváltozás nemi dimenzióját; mivel a GAP III első alkalommal tartalmaz kiemelt területet az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatban; mivel az uniós éghajlat-politika jelentős hatást fejthet ki az emberi jogok védelme, illetve a nemek közötti egyenlőséget elősegítő éghajlat-politikák világméretű előmozdítása során;
A nemek közötti egyenlőség megvalósítása, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése az éghajlatváltozás, a környezeti és katasztrófakockázat-csökkentési politikák és programok összefüggésében
1. a következő ajánlásokat címezi a Tanácsnak:
a)
erősítse meg szilárd elkötelezettségét a Pekingi Cselekvési Platform és az azt követő felülvizsgálati konferenciák, valamint az ezekkel felvázolt, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedések iránt;
b)
hangsúlyozza az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 2022. március 14. és 25. között tartandó 66. ülésszaka pozitív eredményének fontosságát, többek között a politikai nyilatkozatban felvázolt előretekintő és ambiciózus kötelezettségvállalások elfogadása révén;
c)
biztosítsa a Parlament és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága teljes körű bevonását az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 66. ülésszakán képviselendő uniós állásponttal kapcsolatos döntéshozatali folyamatba, és biztosítsa, hogy a bizottság a tárgyalások előtt megfelelő információkkal és hozzáféréssel rendelkezzen az uniós álláspontot tartalmazó dokumentumhoz;
d)
biztosítsa, hogy az EU erős vezető szerepet töltsön be, és egységes álláspontot fogadjon el a nők szerepvállalásának és a nemek közötti egyenlőség megvalósításának fontosságáról az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban, és tegyen határozott lépéseket a nemek közötti egyenlőség elleni bárminemű visszaesés vagy a nők jogait, autonómiáját és emancipációját aláásó intézkedések egyértelmű elítélése érdekében minden területen;
e)
vállalja, hogy határozottan támogatja az ENSZ Szervezete a Nemek Közötti Egyenlőségért és a Nők Társadalmi Szerepvállalásának Növeléséért (az ENSZ nőjogi szervezete) munkáját, amely a nők jogainak előmozdítását célzó ENSZ-rendszer központi szereplője, és amely a szakpolitikák megváltoztatása és a fellépések koordinálása érdekében az összes érdekelt felet összehozza; szólítsa fel az ENSZ valamennyi tagállamát, valamint az Uniót, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást az ENSZ nőjogi szervezete számára;
f)
erősítse meg a vonatkozó ENSZ-csúcstalálkozókon és -konferenciákon – többek között a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencián és annak cselekvési programjában, valamint felülvizsgálatának záródokumentumaiban – a nemek közötti egyenlőség, valamint a valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelése iránt tett kötelezettségvállalásokat;
g)
ismerje el, hogy az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás és a katasztrófák, mint például az ökoszisztémák elvesztése, a kulcsfontosságú természeti erőforrásokhoz való hozzáférés elvesztése, az alultápláltság, valamint a légzőszervi, a vízzel kapcsolatos és a vektorok által terjesztett betegségek aránytalanul nagy mértékben érintik a legkülönbözőbb hátterű nőket, különösen az őslakos népességet és a természeti erőforrásoktól függő más közösségek tagjait;
h)
vegye figyelembe a Covid19-világjárvány nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő éghajlat-politikai fellépésre gyakorolt hatásait, és biztosítsa, hogy valamennyi éghajlat-politika és -program tükrözze ezeket a hatásokat, és törekedjen a nők rezilienciájának és alkalmazkodóképességének megerősítésére;
i)
erősítse meg azon célját, hogy támogassa és fejlessze a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a COP25 konferencián elfogadott megújított ötéves cselekvési tervet annak érdekében, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget az UNFCCC-folyamatban, és jó példával járjon elöl azáltal, hogy kötelezettséget vállal a nemek kiegyensúlyozott képviseletére az UNFCCC küldöttségein belül;
j)
határozottan hangsúlyozza, hogy a nőket és lányokat nemcsak befolyásolja az éghajlatváltozás, hanem az éghajlatvédelmi átállásban a változás erőteljes előmozdítói is; kötelezze el magát amellett, hogy a legkülönbözőbb hátterű nők érdemi és egyenlő módon vegyenek részt a döntéshozatali testületekben minden szinten az éghajlat-politika és -fellépés, valamint a konfliktus utáni rendezés terén; biztosítsa a nők egyenlő részvételét az ambiciózus és helyi szintű felkészültségi, hatásmérséklési és alkalmazkodási programok kidolgozásában és végrehajtásában, ezáltal biztosítva a nemek közötti egyenlőség szempontjából transzformatív éghajlat-politikai fellépést, a katasztrófakockázatok csökkentését, valamint a természeti erőforrásokkal való inkluzív és fenntartható gazdálkodást; mozdítsa elő a civil társadalom, a női szervezetek és a marginalizált csoportok széles körű és érdemi részvételét a döntéshozatalban és a politikai döntéshozatalban minden szinten; ösztönözze különösen a fiatalok és fiatal nők részvételét;
k)
tegyen azonnali lépéseket az éghajlatváltozás kezelése érdekében annak megakadályozása céljából, hogy az emberek elmeneküljenek otthonukból és közösségükből, ezáltal kezelve az éghajlatváltozás okozta lakóhelyelhagyás növekvő jelenségét;
l)
mozdítsa elő, támogassa és hozzon konkrét intézkedéseket az éghajlatváltozás és a környezeti katasztrófák miatt veszélyeztetett nők védelme érdekében, különösen a lakóhelyelhagyással, a szegénységgel, az emberkereskedelemmel, a nemi alapú erőszakkal és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával, valamint a megélhetésüket fenyegető veszélyekkel szemben, továbbá biztosítsa számukra az alapvető szolgáltatásokhoz és a megfelelő és elférhető higiéniás létesítményekhez való hozzáférést, valamint biztosítsa fizikai és mentális egészségüket, beleértve a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat;
m)
fokozza elkötelezettségét a nemi alapú erőszak valamennyi formája elleni küzdelem mellett, különös tekintettel az éghajlatváltozás által érintett nőket érintő megnövekedett kockázatra; erősítse meg a megelőző intézkedéseket, és biztosítsa az áldozatok támogatását a másodlagos viktimizáció elkerülése érdekében; egy regionális és nemzetközi partnerség részeként továbbra is kötelezze el magát a nemi alapú erőszak elleni küzdelem irányítása és finanszírozása mellett;
n)
kezelje és határozottan ítélje el a konfliktusokhoz kapcsolódó nemi alapú erőszak – többek között a szexuális erőszak – terjedését, különösen az éghajlatváltozás által érintett területeken, külkapcsolatai és a nemzetközi megállapodások valamennyi emberi jogi rendelkezése révén;
o)
támogassa a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célzott intézkedések végrehajtását, valamint a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését a környezetvédelmi és éghajlat-politikákban; végezzen szisztematikus nemi szempontú hatásvizsgálatokat a lebontott adatok gyűjtése alapján, hogy jobban megértsük az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák nemspecifikus vonatkozásait, és biztosítsa a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakértelmet a kapcsolódó éghajlat-politikában és fellépésekben, többek között az európai zöld megállapodás keretében; a nemek közötti egyenlőség előmozdítására elkülönített megfelelő finanszírozás biztosítása érdekében fogadjon el és hajtson végre a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, gyakorlatokat és ütemterveket;
p)
ismerje el a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő éghajlat-politikai fellépés és az igazságos átmenet közötti kapcsolatokat a zöld gazdaságban mindenki számára elérhető inkluzív lehetőségek előmozdítása érdekében; biztosítsa, hogy a zöld átállással kapcsolatos szakpolitikák vegyék figyelembe a nemi alapú szükségleteket, és ne érintsék hátrányosan a nőket, a lányokat és az interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülő személyeket;
q)
kötelezze el magát az uniós tisztviselőknek – különösen a fejlesztési és éghajlat-politikával foglalkozóknak – szóló, nemek közötti egyenlőséget hangsúlyozó képzés biztosítására;
r)
alakítsa ki és erősítse meg a nők és lányok ellenálló képességét az éghajlatváltozással, a környezetkárosodással és a katasztrófákkal összefüggésben a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szociális szolgáltatásokba, egészségügyi és gondozási rendszerekbe történő beruházások révén, valamint biztosítsa a tisztességes munkát;
s)
támogassa a nők nagyobb mértékű munkaerő-piaci integrációjára irányuló fokozott erőfeszítéseket, és javítsa a női vállalkozások támogatását az éghajlat- és környezetvédelmi technológiák és kutatás területén; bátorítsa az innovációt ezeken a kulcsfontosságú területeken, a nők pénzügyi függetlenségének ösztönzése mellett;
t)
szólítsa fel az EU-t és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a zöld átállás során felmerülő munkalehetőségekhez való hozzáférést a legkülönbözőbb hátterű nők számára annak biztosítása érdekében, hogy a zöld munkahelyek mindenki számára egyformán előnyösek és hozzáférhetők legyenek; könnyítse meg és növelje a nők információhoz és oktatáshoz való hozzáférését, többek között a tudomány, a technológia és a gazdaság területén, ezáltal növelve ismereteiket, készségeiket és a környezeti döntésekben való részvételi lehetőségeiket, ugyanakkor küzdve a nemi sztereotípiák ellen;
u)
ismerje el, hogy azok az ágazatok, amelyekben a munkaerő többsége nő, karbonsemlegesek (például gondozás); használja ki ezt a tényt és az általa kínált lehetőségeket, és támogassa ezeket az ágazatokat az éghajlatváltozás és az igazságos átmenet kezelésének eszközeként;
v)
szólítsa fel a tagállamokat és az EU-t, hogy maradéktalanul hajtsák végre a GAP III-at, és teljesítsék az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos kiemelt terület célkitűzéseit;
w)
védje meg a környezetvédelemmel foglalkozó női emberijog-védők jogait, és nyújtson számukra külön támogatást, valamint biztosítsa, hogy kivizsgálják az ellenük elkövetett jogsértéseket és visszaéléseket, és hogy a felelősöket vonják felelősségre; biztosítsa, hogy a nők jogaival foglalkozó önszerveződő szervezeteket megfelelő finanszírozás biztosításával és a működésüket akadályozó korlátozások megszüntetésével támogassák;
x)
hangsúlyozza, hogy meg kell védeni és elő kell mozdítani a megkülönböztetés többszörös és interszekcionális formáival szembesülő csoportok jogait, beleértve a fogyatékossággal élő nőket, a fekete nőket és a színes bőrű nőket, a migráns és az etnikai kisebbséghez tartozó nőket, az idősebb nőket, a vidéki és az elnéptelenedett térségekben élő nőket, az egyedülálló anyákat és az LMBTIQ-személyeket; törekedjen a többszörös megkülönböztetés elleni küzdelem koncepciójának előmozdítására és a metszetszemléletű elemzések integrálására valamennyi ENSZ-szervben, valamint az EU-ban és tagállamaiban;
o o o
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EU emberi jogi különleges képviselőjének.
EPRS-tájékoztató, „A Pekingi Cselekvési Platform, 25 éves felülvizsgálat és jövőbeli prioritások”, 2020. február 27., elérhető: https://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document.html?reference=EPRS_BRI(2020)646194.