Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Fülöp-szigetekről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2016. szeptember 15-i(1), 2017. március 16-i(2), 2018. április 19-i(3) és 2020. szeptember 17-i(4) állásfoglalására,

–  tekintettel az EU emberi jogi iránymutatásaira,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a Fülöp-szigetek kormánya és az ENSZ által 2021. július 22-én aláírt, a Fülöp-szigeteki emberi jogi helyzetre vonatkozó közös ENSZ-programra,

–  tekintettel a jó kormányzással, a jogállamisággal és az emberi jogokkal foglalkozó első albizottság ülését követő, 2021. február 5-i EU–Fülöp-szigetek közös sajtóközleményre,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumára,

–  tekintettel a Fülöp-szigeteki Köztársaság 2020. július 3-i 11479. számú törvényére, amely a terrorizmus elleni törvényként is ismert,

–  tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa által az Emberi Jogi Tanács 2021. október 7-i 48. ülésszakán a Fülöp-szigetekről tett nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a Fülöp-szigetek és az EU közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza; mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás megerősítése révén az Európai Unió és a Fülöp-szigetek újólag megerősítették elkötelezettségüket a jó kormányzás elvei, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint a régió békéje és biztonsága iránt;

B.  mivel Rodrigo Duterte elnök 2016. májusi megválasztása és a „kábítószer elleni háború” kezdete óta megdöbbentő számú bírósági eljárás nélküli kivégzésre és emberi jogi jogsértésre került sor a Fülöp-szigeteken;

C.  mivel 2020 júniusában az ENSZ emberi jogi főbiztosa arról számolt be, hogy a kormány kábítószer-ellenes kampányához kapcsolódó gyilkosságok „széles körűek és szisztematikusak”; mivel a civil társadalmi szervezetek szerint a kábítószer-ellenes razziák során 12 000–30 000 embert öltek meg, míg a hatóságok 6 200 halálesetet tulajdonítanak e razziák során végrehajtott rendőri intézkedéseknek; mivel Duterte elnök kifejezetten arra ösztönözte a rendőrséget, hogy bírósági eljárás nélküli kivégzéseket hajtson végre, és a rendőröknek mentességet ígért, miközben az ilyen cselekményekben részt vevő rendőrök előléptetésben részesültek; mivel Duterte elnök ígéretet tett arra, hogy a jelenlegi elnöki ciklusának végéig, azaz 2022 júniusáig folytatja kábítószer-ellenes kampányát;

D.  mivel 2016 júniusa óta legalább 146 emberijog-védőt és legalább 22 újságírót öltek meg, és ezen esetek egyikében sem született ítélet;

E.  mivel az egyesülési szabadsághoz való jog gyakorlása elleni támadások rendszeresek voltak; mivel 2019 júniusa és 2021 augusztusa között 16 szakszervezeti tagot vettek őrizetbe és tartottak fogva, 12 szakszervezeti tagot arra kényszerítettek, hogy lépjenek ki a szakszervezetből; mivel Duterte elnök kormánya alatt 50 szakszervezeti tag bírósági eljárás nélküli kivégzésére került sor; mivel a félelem kialakított légköre súlyosan aláásta a munkavállalók azon képességét, hogy éljenek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 87. sz. egyezménye által védett jogaikkal; mivel a kormány a világjárványt használta ürügyként a hatóságok tétlenségének indokolására, és elhalasztotta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) az országba indítandó magas szintű háromoldalú misszióját;

F.  mivel a szervezetek és egyének kommunista csoportokkal való, hatóságok általi összekapcsolása – az úgynevezett „vörös listázás” – továbbra is gyilkosságokat, fenyegetéseket, elfogatóparancs nélküli letartóztatásokat, továbbá olyan emberi jogi jogvédők, ellenfelek, szakszervezeti aktivisták, környezetvédők és olyan újságírók zaklatását eredményezi, akik megpróbálják felfedni a törvénytelen kivégzésekre és egyéb emberi jogi jogsértésekre vonatkozó állításokat; mivel a 2020-ban elfogadott terrorizmus elleni törvény intézményesítette a „vörös listázás” gyakorlatát;

G.  mivel 2021. december 9-én a Legfelsőbb Bíróság megerősítette a Duterte elnök kormánya által elfogadott, terrorizmus elleni törvény nagy részének jogszerűségét, amely feljogosítja a biztonsági erőket arra, hogy a gyanúsítottakat őrizetbe vegyék és legfeljebb 24 napig fogva tartsák elfogatóparancs és vádemelés nélkül;

H.  mivel a Covid19-világjárvány tovább gyorsította az emberi jogi helyzet romlását a Fülöp-szigeteken, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, a tömegtájékoztatás integritására és a kiszámítható végrehajtásra, és súlyos következményekkel járt a média és a civil társadalom azon képességére nézve, hogy dokumentálja az ilyen jogsértéseket; mivel a legsérülékenyebb városi közösségeket súlyosan érintette, hogy a rendőrség és a katonaság erőszakot alkalmaz a karantén érvényesítése céljából;

I.  mivel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a Fülöp-szigetekről szóló legutóbbi, 2021. október 7-i jelentésében hangsúlyozta, hogy országszerte folyamatos és súlyos emberi jogi jogsértésekre és visszaélésekre kerül sor, valamint hogy az alapvető emberi jogi normákat figyelmen kívül hagyják;

J.  mivel 2020 októberében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Fülöp-szigetek kormánya biztosítsa az emberi jogi visszaélések és jogsértések elszámoltathatóságát, és független, teljes körű és átlátható vizsgálatokat folytasson ezekkel kapcsolatban, továbbá büntetőeljárás alá vonja mindazokat, akik súlyos bűncselekményeket követtek el;

K.  mivel 2021. szeptember 15-én a Nemzetközi Büntetőbíróság Tárgyalás-előkészítő Kollégiuma bejelentette, hogy felhatalmazta a Főügyészséget, hogy vizsgálatot indítson emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban, ideértve a Duterte elnök kormánya alatt a „kábítószer elleni háborúval” összefüggésben elkövetett gyilkosságokat, valamint az úgynevezett Davao halálosztag által 2011 és 2016 között Davao városában állítólagosan elkövetett gyilkosságokat;

L.  mivel 2018 márciusában Duterte elnök kezdeményezésére a Fülöp-szigetek kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság megkezdte a Duterte úr ellen a kábítószer-ellenes kampány keretében elkövetett gyilkosságok magas számával kapcsolatban benyújtott feljelentés előzetes vizsgálatát;

M.  mivel a közelgő 2022. májusi választások fényében jelentések szerint a Fülöp-szigeteki kibertérben egyre gyakoribbak a rágalmazó, gyűlölet- és dezinformációs kampányok, valamint növekszik a „trollhadseregek” száma; mivel a Fülöp-szigeteken a közösségi média a fő információforrás; mivel az ilyen támadások különösen a nőket és a kisebbségi csoportokat célozzák; mivel a közelmúltban több mint 300 közösségimédia-fiókot töröltek a kéretlen üzenetekre és a manipulációra vonatkozó szabályok megsértése miatt; mivel a Fülöp-szigeteki parlament az online visszaélések elleni küzdelem jegyében törvényt fogadott el, amely előírja a közösségi média felhasználói számára, hogy új fiókok létrehozásakor regisztrálják jogi személyazonosságukat; mivel megalapozott aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a kormány visszaélhet ezzel a törvénnyel újságírók és a civil társadalom megtámadása céljából; mivel a Fülöp-szigeteki hatóságok nem kérték fel az EU-t választási megfigyelő misszió folytatására;

N.  mivel 2021. március 2-án a Fülöp-szigeteki képviselőház harmadik olvasatban elfogadta a 7814. sz. törvényjavaslatot, amely a Fülöp-szigetek emberi jogi biztosa szerint „a kábítószer-kereskedelemmel, annak finanszírozásával, védelmezésével, fedezésével és/vagy illegális kábítószerekkel kapcsolatos tevékenységgel vádolt személyek bűnösségének vélelméről rendelkezik”, és „megkísérli újra bevezetni a halálbüntetést”;

O.  mivel az emberi jogok védelmezőinek védelméről szóló, a képviselőház által elfogadott törvény elfogadása még mindig függőben van a szenátusban;

P.  mivel az Unió Fülöp-szigeteki küldöttsége által 2021-ben készített, nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos országprofil szerint a politikában, a kultúrában és a társadalomban meglévő patriarchális normákat a Fülöp-szigeteki törvények és szakpolitikák is kodifikálják és megerősítik, amit az állandóan férfiak által dominált törvényhozás és politikai döntéshozó testületek tesznek lehetővé; mivel a jelenlegi jogszabályok, például a felülvizsgált büntető törvénykönyv és a családjogi törvény még mindig tartalmaznak a nőket hátrányosan megkülönböztető rendelkezéseket;

Q.  mivel a Nobel-békedíjas Maria Ressa újságírót és a Rappler hírportál társalapítóját 2019-ben kiberrágalmazás miatt letartóztatták, és 2020. június 15-én elítélték; mivel 2021-ben Orlando Dinoy és Reynante Cortes újságírókat azonosítatlan fegyveresek meggyilkolták;

R.  mivel Leila De Lima szenátor továbbra is börtönben van, öt évvel azt követően, hogy koholt vádakkal és tárgyalás nélkül őrizetbe vették; mivel De Lima szenátort diszkriminatív okokból vették őrizetbe, mivel politikai véleménye és emberi jogi jogvédői státusza miatt, illetve mint nő került célkeresztbe, és azokban az években, amikor előzetes letartóztatásban volt, megfosztották választójogától és attól a lehetőségtől, hogy távolról követhesse a szenátus ülését; mivel De Lima szenátornak, aki bejelentette, hogy ismét indul a szenátusi székért, nem lesznek ugyanolyan jogai és lehetőségei választási kampányának lebonyolítására, mint a többi jelöltnek;

S.  mivel a Fülöp-szigetek az Általános Vámkedvezmény-rendszer Plusz (GSP+) kedvezményezettje; mivel ez azt jelenti, hogy a Fülöp-szigeteknek ténylegesen végre kell hajtania 27, az emberi jogokról, a munkavállalói jogokról, a környezetvédelemről és a jó kormányzásról szóló nemzetközi egyezményt; mivel e rendszer keretében 2020-ban a Fülöp-szigetek Unióba irányuló exportjának 26%-a (1,6 milliárd EUR) részesült kedvezményes elbánásban;

1.  határozottan elítéli a „kábítószer elleni háborúval” kapcsolatos több ezer, bírósági eljárás nélküli kivégzést és súlyos emberijog-sértést; határozott választ kér az EU-tól;

2.  megismétli a Fülöp-szigetek kormányához intézett felhívását, hogy haladéktalanul vessen véget a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények gyanúsítottjai elleni erőszaknak és emberi jogi jogsértéseknek, beleértve a törvénytelen kivégzéseket, az önkényes letartóztatásokat, a kínzásokat és más visszaéléseket, valamint hogy számolja fel a „kábítószer elleni háborúban” részt vevő magán- és államilag támogatott félkatonai csoportokat;

3.  elítél minden olyan fenyegetést, zaklatást, megfélemlítést és erőszakot, amely az országban elkövetett törvénytelen kivégzésekre és egyéb emberi jogi jogsértésekre vonatkozó vádak nyilvánosságra hozatalára törekvők ellen irányul; kifogásolja a kormánytisztviselők azon gyakorlatát, hogy aktivistákat, újságírókat és kritikusokat „vörös listára” tesznek, ami potenciális hátrányoknak teszi ki őket, és e tekintetben felszólít a „vörös listázás” végzéséért felelős, helyi kommunista fegyveres konfliktusok megszüntetésével foglalkozó nemzeti munkacsoport (NTF-ELCAC) megszüntetésére;

4.  felhívja a hatóságokat, hogy vessenek véget a szervezetek és egyének, köztük az emberi jogi és környezetvédők, az újságírók, a szakszervezeti aktivisták, valamint az egyházi és humanitárius dolgozók „vörös listázásának”; kéri a kormányt, hogy engedje szabadon az igazságtalanul őrizetbe vett emberijog-védőket, politikai disszidenseket és újságírókat, és haladéktalanul ejtse az ellenük felhozott valamennyi politikai indíttatású vádat;

5.  felhívja a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, és biztosítsák, hogy az újságírók félelem nélkül végezhessék munkájukat; felszólít Maria Ressa, Frenchie Mae Cumpio és minden más független újságíró üldözésének beszüntetésére;

6.  megismétli a Fülöp-szigeteki hatóságokhoz intézett felhívását, hogy vessenek véget Leila De Lima szenátor politikai zaklatásának, rendeljék el azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, és tisztességes bírósági eljárás keretében állítsák bíróság elé azokat, akikről megállapították, hogy felelősek az önkényes fogva tartásáért és az ellene elkövetett egyéb emberi jogi jogsértésekért, például a nemi alapú támadásokért és a tisztességes eljáráshoz való jogának megsértéséért; sürgeti az Uniót, hogy továbbra is szorosan kísérje figyelemmel De Lima szenátor ügyét;

7.  határozottan elítéli Duterte elnök lealacsonyító, szexista és nőgyűlölő kijelentéseit a nőkről és a magukat az LMBTIQ+ közösséghez tartozónak valló személyekről, és sürgeti őt, hogy tartózkodjon az ellenük irányuló erőszak szításától;

8.  felszólítja a Fülöp-szigetek hatóságait, hogy az elkövetők büntetőeljárás alá vonása céljából haladéktalanul folytassanak le pártatlan, átlátható, független és érdemi vizsgálatokat valamennyi bírósági eljárás nélküli kivégzés ügyében, beleértve Jory Porquia, Randall „Randy” Echanis és Zara Alvarez ügyét, valamint Elena Tijamo erőszakos eltüntetését és halálát, továbbá a nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog feltételezett megsértésének ügyeit; felhívja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy biztosítsák valamennyi magas rangú rendőrtiszt és politikus kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását, amennyiben alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy közvetlen és/vagy parancsnoki vagy magasabb szintű felelősséggel tartoznak a nemzetközi jog szerinti bűncselekményekért és más súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért;

9.  kéri, hogy a Fülöp-szigeteki hatóságok haladéktalanul konzultáljanak a szakszervezetekkel az ILO-nak a Fülöp-szigetekről folytatott virtuális eszmecseréről szóló jelentésében foglalt következtetések végrehajtására vonatkozó, határidőhöz kötött ütemtervről, és hogy a 2022. évi ILO-konferencia előtt fogadják az ILO Fülöp-szigeteki magas szintű háromoldalú küldöttségét az ILO 2019. évi következtetései végrehajtásának nyomon követésére;

10.  hangsúlyozza, hogy polgári bíróságok előtt lefolytatott tisztességes eljárásokban rangtól vagy beosztástól függetlenül felelősségre kell vonni a nemzeti jog és a nemzetközi emberi jogi normák megsértéséért felelős személyeket;

11.  megerősíti, hogy ellenzi a halálbüntetést, és emlékeztet arra, hogy a büntetőjogi jogszabályoknak mindig az ártatlanság vélelmén kell alapulniuk;

12.  felszólítja a Fülöp-szigeteket, hogy módosítsa vagy helyezze hatályon kívül azokat a jogszabályokat, amelyek továbbra is hátrányosan megkülönböztetik a nőket, és hogy mozdítsák elő és védjék a nők jogait;

13.  hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság I. tárgyalás-előkészítő kollégiuma helyt adott a főügyész azon kérelmének, hogy indítson nyomozást a bíróság joghatósága alá tartozó azon bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyeket feltételezhetően 2011. november 1. és 2019. március 16. között a kábítószer elleni küzdelemre irányuló kampány során követtek el a Fülöp-szigetek területén;

14.  mély sajnálatát fejezi ki a Fülöp-szigetek kormányának azon döntése miatt, hogy kilép a Római Statútumból; felhívja a kormányt, hogy változtassa meg ezt a döntést; arra bátorítja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy folytassa a „kábítószer elleni háború” során elkövetett gyilkosságokkal összefüggésben az emberiesség elleni bűncselekményekről szóló állítások kivizsgálását; felszólítja a Fülöp-szigetek kormányát, hogy teljes mértékben működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbíróság Főügyészségével a Fülöp-szigeteki helyzet kivizsgálásában, továbbá sürgősen javítsa a tanúk és közvetítők biztonságát garantáló belföldi eszközöket és bővítse ezek finanszírozását;

15.  felhívja a kormányt, hogy módosítsa a terrorizmus elleni törvényt és annak végrehajtási szabályait és rendeleteit annak érdekében, hogy összhangba hozza azokat a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi normákkal;

16.  úgy véli, hogy az összes megállapítás nyilvános és átlátható közzététele, valamint a független emberi jogi és civil társadalmi szervezetek aktív bevonása nélkül veszélybe kerül az emberi jogok Fülöp-szigeteken való előmozdítására és védelmére irányuló közös ENSZ-program képessége az országban tapasztalható emberi jogi helyzet nyomon követésére, és az esetleg nem vezet el a szükséges jogorvoslatokhoz;

17.  sürgeti a Fülöp-szigeteket, hogy maradéktalanul hajtsa végre az őslakos népek jogairól szóló törvényt, és tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek az őslakos népek emberi jogainak védelme érdekében, többek között fegyveres konfliktusok idején is; megdöbbentőnek tartja a gyermekek félkatonai csoportok általi kereskedelmének, katonai toborzásának és az országban zajló konfliktusokba való bevonásának gyakorlatát, és sürget minden érintett felet, hogy szüntesse meg ezeket gyakorlatokat;

18.  attól tart, hogy a közelgő választási és kampányidőszakban a politikai jogok további megsértésére és korlátozására fog sor kerülni az online és offline világban is; felszólítja az összes jelöltet, hogy tartózkodjanak a dezinformációs kampányoktól és a trollseregek használatától, és kötelezzék el magukat a tisztességes és tényeken alapuló kampányolás mellett, megakadályozva ezzel a Fülöp-szigeteki társadalom és politika még nagyobb mértékű megosztottságát; felhívja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy szorosan működjenek együtt a közösségi médiával foglalkozó vállalatokkal a manipuláció, a kéretlen levelek és a közbeszéd lealacsonyítására irányuló minden egyéb kísérlet megelőzése érdekében;

19.  felhívja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a tisztességes és szabad választások biztosítása, valamint az online és offline kampányok nem mérgező környezetben történő lebonyolítása érdekében; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy a Fülöp-szigeteki hatóságok nem kérték fel az EU-t választási megfigyelő misszió folytatására; felhívja a Fülöp-szigetek kormányát, hogy biztosítsa a választási kampány biztonságosságát, szabadságát és tisztességességét, és hozzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy mindenki hozzáférjen a választási erőforrásokhoz; felhívja az uniós küldöttséget és az uniós tagállamok képviseleteit, hogy támogassák egy nemzetközi választási megfigyelő misszió az országba küldését és nyújtsanak teljes körű támogatást a független helyi választási megfigyelőknek, rendszeresen találkozzanak velük, és szorosan kövessék nyomon a választási kampány során bejelentett incidenseket, többek között azáltal, hogy közvetlenül a Fülöp-szigeteki hatóságoknál vetik fel ezeket az aggályokat;

20.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Duterte elnök vezetése alatt romlik az emberi jogi helyzet a Fülöp-szigeteken, és reméli, hogy szabad és tisztességes választásokra kerül sor, amely egy olyan új demokratikus kormány létrejöttéhez vezet, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, kivizsgálja és büntetőeljárás alá vonja a múltbeli emberi jogi jogsértéseket és újból csatlakozik a Római Statútumhoz;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg egyértelmű, nyilvános és határidőhöz kötött referenciaértékeket a Fülöp-szigetek számára a GSP+ rendszer szerinti emberi jogi kötelezettségeinek való megfelelés érdekében, és határozottan megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy haladéktalanul indítsa el az eljárást, amely a GSP+ kedvezmények ideiglenes visszavonásához vezethet, amennyiben a Fülöp-szigeteki hatóságok részéről nem mutatkozik jelentős javulás és együttműködési hajlandóság;

22.  ismét felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy szorosan kövesse nyomon a Fülöp-szigeteken kialakult helyzetet, és rendszeresen tegyen jelentést az Európai Parlamentnek;

23.  felhívja a tagállamokat, hogy tartózkodjanak minden olyan fegyver, megfigyelési technológia és egyéb felszerelés kivitelétől, amelyet a Fülöp-szigeteki hatóságok belső elnyomásra használhatnak fel;

24.  felhívja az EU küldöttségét és a tagállamoknak az országban működő képviseleteit, hogy kezeljék kiemelten a civil társadalom támogatását, és használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt az emberi jogok és a környezetvédők munkájának támogatására;

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak, a Fülöp-szigetek elnökének, kormányának és kongresszusának, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállamai kormányainak, az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosának, az Egyesült Nemzetek főtitkárának, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége főtitkárának.

(1) HL C 204., 2018.6.13., 123. o. (2) HL C 263., 2018.7.25., 113. o. (3) HL C 390., 2019.11.18., 104. o. (4) HL C 385., 2021.9.22., 133. o.