Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. és 168. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanács Európai Szociális Chartájának 3. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 3. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó egyezményeire és ajánlásaira,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljaira, különösen „A munkavállalói jogok védelme és a biztonságos munkakörnyezet előmozdítása” című 8.8. célkitűzésre,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelynek az EU és az összes tagállam részes fele,

–  tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által „Az éghajlatváltozás 2021-ben: Az éghajlatváltozás fizikai alapjai” címmel kiadott jelentésre,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mentális egészséggel kapcsolatos uniós cselekvési keretére (2021–2025)(1),

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az „Európai rákellenes terv” című, 2021. február 3-i bizottsági közleményre (COM(2021)0044),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete – Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában” című, 2021. június 28-i közleményére (COM(2021)0323),

–  tekintettel a Bizottság szakértői testületének az egészségügyi beruházások hatékony módjairól 2021. június 23-án „Az egészségügyben dolgozó munkavállalók és más nélkülözhetetlen munkavállalók mentális egészségének támogatása” címmel kiadott véleményére,

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérére („a pillér”), különösen annak 5–10. elvére, amelyet a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én közösen hirdetett ki,

–  tekintettel a Bizottságnak a szociális jogok európai pillérére vonatkozó, 2021. március 4-i cselekvési tervére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2021. május 8-i portói nyilatkozatára,

–  tekintettel a jólléti gazdaságról szóló, 2019. októberi tanácsi következtetésekre, amelyek hangsúlyozzák a mentális egészség munkahelyi előmozdításának alapvető fontosságát,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az EU 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete: Munkahelyi biztonság és egészségvédelem” című, 2021. október 20-i véleményére,

–  tekintettel a mentális egészségről és jóllétről szóló együttes fellépés 2016. január 21–22-i zárókonferenciáján elfogadott, a mentális egészséggel és jólléttel kapcsolatos uniós cselekvési keretre(3),

–  tekintettel az Unió 2021–2030-as időszakra szóló fogyatékosságügyi stratégiájára,

–  tekintettel az európai szociális partnerek digitalizációról szóló keretmegállapodásának végrehajtásáról készített első közös jelentésre (2021),

–  tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Covid19: Visszatérés a munkahelyre – A munkahelyek átalakítása és a munkavállalók védelme” című, 2020. április 24-i iránymutatásaira,

–  tekintettel az EU-OSHA „Távmunka és egészségügyi kockázatok a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben: ületre vonatkozó adatok és a szakpolitikai vonatkozások” című, 2021. október 22-i jelentésére,

–  tekintettel a sérülésből és betegségből felépülő munkavállalók minőségi foglalkoztatásba való visszailleszkedésének lehetőségeiről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a határon át ingázó és az idénymunkások Covid19-válsággal összefüggő európai védelméről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a lecsatlakozáshoz való jogról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2021. január 21-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a platform-munkavállalók méltányos munkafeltételeiről, jogairól és szociális védelméről – a digitális fejlődéshez kapcsolódó új foglalkoztatási formákról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2021. október 20-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0023/2022),

A.  mivel minden uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét;

B.  mivel a WHO alkotmánya szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”(10);

C.  mivel a WHO a következőképpen határozza meg a mentális egészséget: „a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredményesen és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez”(11);

D.  mivel 2018-ban több mint 3 300 halálos baleset és 3,1 millió nem halálos baleset történt a 27 tagú EU-ban; mivel évente több mint 200 000 munkavállaló hal meg munkával összefüggő betegségekben(12); mivel ezek az adatok nem tartalmazzák a be nem jelentett munkavégzésből eredő összes balesetet, így valószínűsíthető, hogy a valós számok jóval meghaladják a hivatalos statisztikákat(13); mivel 2017-ben az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) szerint Európában a munkahelyek 20%-a „gyenge minőségű” volt, és megnövelte a munkavállalók fizikai vagy mentális egészségére nézve jelentett kockázatot; mivel a munkavállalók 14%-a magas szintű pszichoszociális kockázatoknak van kitéve(14); mivel az európai munkavállalók 23%-a véli úgy, hogy munkája veszélyezteti biztonságát vagy egészségét; mivel 2015-ben az európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) megállapította, hogy Európában a munkahelyek 21%-a „ambiciózus állás”(15); mivel az EWCS terepmunkáját 2020-ban a Covid19-világjárvány kitörése miatt leállították, de 2021 júliusában újraindították azzal a céllal, hogy az eredményeket 2022 végén közzétegyék;

E.  mivel a munkahelyi balesetek kockázata több mint háromszorosa azoknál a munkavállalóknál, akik négy hétnél rövidebb ideje dolgoznak a munkahelyükön, mint azoknál, akik egy évnél hosszabb ideje dolgoznak a munkahelyükön(16);

F.  mivel nem minden ország követi ugyanazt a forgatókönyvet a munkahelyi balesetek/halálesetek számának csökkentése érdekében;

G.  mivel az európai rákellenes terv célja a betegek, családjuk és az egészségügyi rendszerek rák miatti terhelésének csökkentése; mivel a munkavégzéssel összefüggő halálesetek fő oka a rák, amely az EU-ban a munkával összefüggő halálesetek 52%-át teszi ki; mivel a rákkeltő anyagok a becslések szerint évente 100 000 munkahelyi rákos megbetegedést idéznek elő(17); mivel különböző ügynökségek, érdekelt felek és az Egészségügyi Világszervezet 50–70 anyagot vagy anyagcsoportot azonosítottak az olyan munkahelyi rákkeltő anyagok, mutagének és reprodukciót károsító anyagok prioritási listáiban, amelyekre vonatkozóan kötelező határértékekre van szükség; mivel a munkahelyen a munkavállalók olyan anyagok koktéljának lehetnek kitéve, amelyek növelhetik az egészségügyi kockázatokat, káros hatást gyakorolhatnak a reproduktív rendszerükre és csökkent termékenységet vagy meddőséget okozhatnak, valamint negatív hatással lehetnek a magzat fejlődésére és a szoptatásra;

H.  mivel az azbesztnek való kitettség évente mintegy 88 000 emberéletet követel Európában, ami a munkahelyen kialakuló tüdőrák 55–75%-át teszi ki, és mivel a tüdőrák fő okozója az azbeszt, amely az esetek 45%-áért felelős(18); mivel a becslések szerint az ezen expozícióból eredő halálozási arány a 2020-as és a 2030-as években tovább fog nőni(19); mivel annak ellenére, hogy az azbeszt 2005 óta be van tiltva az EU-ban, még mindig megtalálható számos közigazgatási épületben, iskolában, lakóépületben, infrastruktúrában, tömegközlekedési létesítményben és vízellátó hálózatban; mivel a tagállamokban észlelt foglalkozási eredetű rákmegbetegedések 80%-a az azbeszttel függ össze;

I.  mivel az olyan tényezők, mint a sugárzás, a stressz, a munkaszervezés és a munkakörülmények mind kapcsolatban állnak a munkával összefüggő rákos megbetegedésekkel; mivel az egyik legelterjedtebb foglalkozási betegség, a bőrrák előfordulása számos tényező, köztük az éghajlatváltozás miatt növekszik, és mivel a munkával összefüggő bőrrák-típusoknak csak rendkívül kis hányadát ismerik el foglalkozási betegségként Európában; mivel a kültéri munkavállalók, különösen a mezőgazdaságban, az erdészetben, az építőiparban és az idegenforgalomban dolgozók az ultraibolya sugárzásnak (UVR) való kitettség magas szintje miatt a nem melanóma típusú bőrrák kialakulásának jelentős kockázatát viselik; mivel az egészségügyi és sürgősségi ágazatban dolgozók, akik alapvető szerepet játszanak a vészhelyzetekre való felkészültségben és reagálásban, mint például a tűzoltók és az ápolók, szintén hasonló sugárterhelésnek, valamint a megnövekedett munkateher miatt további stressznek vannak kitéve, ami növelheti a pszichoszociális kockázatokat; mivel az UVR-expozíció megelőzésére vonatkozóan még nem létezik közös európai megközelítés(20); mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható és összehasonlítható uniós szintű adatok a rák kockázati tényezőinek való munkahelyi kitettségre vonatkozóan(21); mivel a rák okozta európai terhek körülbelül 2%-a az ionizáló sugárzásnak tudható be, és a beltéri radonnak és bomlástermékeinek való kitettség a tüdőrák második fő oka Európában(22)(23);

J.  mivel az éghajlatváltozás már most is káros hatással van az emberi egészségre, a munkahelyi biztonságra és a munkakörülményekre, és ez a továbbiakban is így lesz; mivel az IPCC legutóbbi jelentése szerint a munkakörülményeket egyre inkább befolyásolják az időjárási viszonyokban bekövetkező jelentős változások, például a hőhullámok és a heves esőzések; mivel a munkahelyi magas hőmérsékletnek való fokozott expozíció fokozza a hőguta, a kiszáradás, a fáradtság, a koncentrációhiány és a krónikus betegségek szövődményeinek kockázatát; mivel az éghajlatváltozás a biológiai anyagokkal kapcsolatos, munkával összefüggő betegségekre is kihat, ugyanis például a hőmérséklet emelkedése hatással lehet a biológiai ágensek (kullancsok, szúnyogok) földrajzi eloszlására, megkönnyítve ezáltal az adott régióban új betegségek terjedését; mivel elengedhetetlen a munkavégzési gyakorlatok oly módon történő kiigazítása, hogy azok figyelembe vegyék az éghajlatváltozás hatásait(24);

K.  mivel a jó pszichoszociális munkakörnyezet elősegíti a munkavállalók mentális és fizikai jóllétét; mivel a pszichoszociális kockázatok a munka rossz tervezéséből, szervezéséből és irányításából, valamint a munka rossz társadalmi környezetéből eredhetnek, és negatív pszichológiai, fizikai és társadalmi következményekhez vezethetnek, mint amilyen például a stressz, a szorongás, a kiégés vagy a depresszió, amelyek a munkával kapcsolatos egészségügyi problémák második legjelentősebb csoportjába tartoznak(25); mivel a munkahelyi stressz jelentősen növelheti a váz- és izomrendszeri megbetegedések, a szívbetegség és az autoimmun vagy a reumatikus és/vagy krónikus gyulladásos betegségek kiváltásának és súlyosbodásának kockázatát(26); mivel az Eurofound és az EU-OSHA szerint Európában a munkavállalók több mint 25%-a tapasztal meg túlzott munkahelyi stresszt; mivel az uniós munkavállalók 51%-a szerint gyakori a stressz a munkahelyén, és a vezetők közel 80%-a aggódik a munkahelyi stressz miatt(27), ebből pedig az derül ki, hogy a pszichoszociális kockázatok a vállalatok többsége számára aggodalomra adnak okot(28); mivel az EU-ban a kiesett munkanapok több mint fele a munkahelyi stressz számlájára írható(29); mivel a különböző tagállamokban merőben más-más megközelítéseket és jogszabályokat alkalmaznak a pszichoszociális kockázatok tekintetében; mivel az európai lakosság mentális egészségét és jóllétét pozitívan lehet befolyásolni oly módon, hogy figyelmet fordítunk a munkahelyen alkalmazott stratégiákra; mivel a mentális egészségügyi problémák megelőzése és a mentális egészség előmozdítása is hozzájárulna a egészségügyi kockázattal járó társuló magatartásformák, például az alkohol- és kábítószerfogyasztás, a dohányzás, a fizikai inaktivitás és a helytelen táplálkozás visszaszorításához is; mivel a pszichés és fizikai jóllét szintjének javítása közvetlenül összefügg a jobb munkahelyi teljesítménnyel;

L.  mivel a munkahelyek logisztikai erőforrásaiknak megfelelően fontos szerepet játszhatnak a közegészségügyben, mégpedig az egészséges életmód népszerűsítésével, a sportolás és a fizikai tevékenységek ösztönzésével, valamint az egészség minden szempontból történő szélesebb körű előmozdításával a munkavállalók körében;

M.  mivel az egészséggel kapcsolatos műveltségnek kulcsszerepe van a határokon át terjedő egészségügyi fenyegetések megelőzésében és enyhítésében, és abban is, hogy a lakosság jobban megértse az ellenintézkedéseket és az egészséget fenyegető különböző veszélyek kockázatának értékelését;

N.  mivel a Covid19-világjárvány nyilvánvalóvá tette, hogy biztosítani kell a munkavállalók biztonságát és védelmét, beleértve mentális egészségüket is; mivel rámutatott a közegészségügybe való beruházás fontosságára; mivel a Covid19-világjárvány a távmunka gyors növekedését okozta, mivel az EU-ban az összes munkavállaló közel fele munkaidejének legalább egy részét otthonról végzi(30) a kijárási korlátozások idején, miközben fokozott gondozási feladatokat vállal; mivel a távoli helyről történő munkavégzés bizonyítottan jelentős hatással van a munkaidő szervezésére azáltal, hogy növeli a rugalmasságot és a munkavállalók folyamatos rendelkezésre állását(31), valamint gyakran vezet konfliktushoz a magánélet és a munkaidő között; mivel a távmunka és a távoli helyről történő munkavégzés várhatóan elterjedtebb lesz, mint a Covid19-válság előtt, sőt várhatóan tovább fog növekedni(32); mivel a távoli helyről történő munkavégzés a válság alatt pufferként szolgált, és megőrzött olyan munkahelyeket, amelyek máskülönben megszűnhettek volna(33); mivel a távmunka azt a szabadságot is biztosítja a munkavállalók számára, hogy munkaidejüket és időbeosztásukat saját személyes és családi igényeikhez igazítsák(34); mivel egyes tanulmányok szerint a világjárvány kezdete óta jelentősen javult a távmunka megítélése, ami a hibrid munkavégzési módszerek általános előnyben részesítését hozta magával(35);

O.  mivel azok a személyek, akik rendszeresen otthonról dolgoznak, több mint kétszer nagyobb valószínűséggel dolgoznak többet heti 48 óránál, és fennáll a kockázata annak, hogy a munkanapok között előírt 11 óránál rövidebb ideig pihennek; mivel a távmunkások csaknem 30%-a számol be arról, hogy minden nap vagy hetente többször is szabadidejében dolgozik, míg az „irodai” munkavállalók esetében ugyanez az arány 5% alatt van, és mivel a távmunkások esetében nagyobb a rendszertelen munkaidőben történő munkavégzés valószínűsége; mivel a távmunkával kapcsolatos egészségügyi kockázatok közül a pszichoszociális kockázatok prevalenciája a legnagyobb(36); mivel a távmunka gyakoribbá válása a fizikai problémák, például a mozgásszervi betegségek gyakoribb előfordulását is eredményezte a mozgásszervi viselkedéssel, a rossz ergonómiai körülményekkel, a hosszú munkaidővel és a munkával kapcsolatos stresszel kapcsolatban;

P.  mivel a változó munkaerőpiac hatással lehet a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint a munkakörülményekre a demográfiai fejlemények, az új technológiák, például a nanotechnológiák és a mesterséges intelligencia bevezetése, valamint a meglévő eszközök és gépek generációi, az új anyagok és vegyipari termékek jelenléte és az új típusú munkahelyek révén; mivel egyre több munkavállaló tér át a platformmunkára, dolgozik nem hagyományos munkakörökben vagy atipikus foglalkoztatásban;

Q.  mivel a Covid19-válság rávilágított az atipikus munkavállalók, köztük a digitális munkaerőplatformon keresztül dolgozók és az önálló vállalkozók kiszolgáltatottságára; mivel a munkaerőpiacon nagy valószínűséggel tovább nő a platformalapú munkavégzés; mivel az önálló vállalkozók ki vannak zárva a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó stratégiai keret hatálya alól, minthogy nem tartoznak a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá; mivel a platform-munkavállalók fokozott egészségügyi és biztonsági kockázatoknak lehetnek kitéve, amelyek nem korlátozódnak a fizikai egészségre, hanem a kiszámíthatatlan munkaidő, a munka intenzitása, a versenykörnyezet, az információkkal való túlterheltség és az elszigeteltség miatt a pszichoszociális egészségre is hatással lehetnek; mivel az algoritmikus irányítás új kihívásokat támaszt a munka jövője szempontjából, ami túlzott sebesség- és hatékonysági nyomást gyakorolhat a munkavállalókra; mivel ez az irányítási mód veszélyeztetheti a közlekedési és szállítási ágazatban dolgozó platform-munkavállalók közúti biztonságát, különösen a kerékpárosokat mint veszélyeztetett úthasználókat, valamint veszélyeztetheti más úthasználók biztonságát; mivel a női platform-munkavállalók, különösen a női sofőrök és a magánlakásokban takarítási és gondozási szolgáltatásokat nyújtó nők esetében megnőhet a kockázata annak, hogy szexuális zaklatás és erőszak áldozatává váljanak, és tartózkodhatnak az ilyen esetek bejelentésétől, mert nem állnak rendelkezésre a bejelentéshez szükséges eszközök, nincs kapcsolatuk humánerőforrás-menedzserrel, vagy félnek a rossz minősítésektől és attól, hogy a jövőben nem kapnak munkát; mivel a platformalapú munkavégzés esetében a ténylegesnél kevesebbszer jelentik a szexuális zaklatást és erőszakot(37);

R.  mivel a Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a munkahelyek is a fertőzés terjedésének jelentős központjai; mivel az európai idénymunkások munka- és életkörülményeinek bizonytalanságát, különösen a mezőgazdasági ágazatban, már a Covid19-járvány előtt is jól dokumentálták(38); mivel a határátlépő munkavállalók és idénymunkások munka- és életkörülményekkel kapcsolatos jogainak megsértéséről szóló nyugtalanító jelentések azt mutatják, hogy e munkavállalók helyzete a világjárvány alatt tovább romlott; mivel a rövid távra kirendelt munkavállalók gyakran csoportos szállásokon élnek, ami megnehezíti a közösségi kontaktusok korlátozását, és növeli a fertőzés kockázatát; mivel egyes iparágakban, így például az élelmiszer-feldolgozásban nagyarányú Covid19-fertőzések törtek ki; mivel az olyan bizonytalan foglalkoztatási formák, mint a munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munka, a színlelt önfoglalkoztatás vagy az alvállalkozói láncokban végzett munka rendszeresen kizárják a munkavállalókat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szolgáltatásokból és képzésekből; mivel az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) célja gondoskodni arról, hogy a munkaerő-mobilitás biztosítása méltányos legyen, azáltal, hogy segíti a tagállamokat és a Bizottságot a munkavállalói mobilitással kapcsolatos uniós jog hatékony alkalmazásában és végrehajtásában, illetve az EU-n belüli szociális biztonsági rendszerek koordinálásában, beleértve a feltételezett szabálytalanságokról – például a munkakörülmények, valamint az egészségügyi és biztonsági szabályok megsértéséről – való jelentéstételt, amennyiben feladataik ellátása során ilyen szabálytalanságokról szereznek tudomást;

S.  mivel a megelőzés, a tudatosság növelése, a jólléti tevékenységek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kultúra előmozdítása pozitív eredményeket hozhat a munkavállalók egészségének javításában, valamint új foglalkoztatási vagy önkéntes munkavégzési lehetőségeket biztosíthat;

T.  mivel a munkaügyi ellenőrzések fontos szerepet játszanak a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikák regionális és helyi szintű végrehajtásában; mivel az ILO ajánlása 10 000 munkavállalónként egy munkaügyi felügyelőt javasol a hatékony és pontos ellenőrzések elvégzése érdekében, a visszaélések minden formájának megszüntetése céljából; mivel az EU-OSHA kutatása szerint a munkáltatók 88%-a állítja, hogy a jogszabályoknak való megfelelés a fő oka annak, hogy munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkoznak(39);

U.  mivel a Covid19-világjárvány rendkívüli követelményeket támasztott az egészségügyi dolgozókkal szemben; mivel a megterhelő munkakörnyezet és a saját biztonságért és a család biztonságáért való félelem negatív pszichés hatást váltott ki; mivel az egészségügyi szakemberek más területek szakembereihez képest nagyobb mértékű stresszt, szorongást és depressziót tapasztalnak(40); mivel az Európai Uniónak tanulnia kell a Covid19-válságból, és hatékony rendszert kell létrehoznia a közegészséget fenyegető jövőbeli veszélyekre való reagálás összehangolása érdekében, amely magában foglalja a munkahelyi megelőzést, felkészültséget és reagálástervezést;

V.  mivel a Covid19-világjárvány rávilágított a nemek közötti egyenlőtlenségekre, és súlyosbította azokat; míg az egészségügyi, szociális, oktatási és gondozási ágazatban alapvető fontosságú, frontvonalbeli munkavállalóként többségében nők dolgoznak; mivel a világjárvány csúcsidőszakában ezek a női munkavállalók hosszú munkaidőkkel szembesültek, és a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségéről számoltak be; mivel jóllehet alapvető fontosságúnak tartják e szakmákat, ezek még mindig a leginkább alulértékelt és alulfizetett munkahelyek közé tartoznak az EU-ban; mivel a nőket különösen nagy mértékben fenyegeti a Covid19-válság, és súlyosabban érintik őket az abból eredő gazdasági és társadalmi következmények(41);

W.  mivel fontos a munkahelyi egészségvédelem és biztonság nemi dimenzióját is figyelembe kell venni, mivel a munkavállalók nemüktől függően jobban ki lehetnek téve különböző típusú anyagoknak vagy kockázatoknak, illetve sérülékenyebbek lehetnek azokkal szemben; mivel a nemi szempontokkal a lecsatlakozáshoz való jog összefüggésében kell foglalkozni;

X.  mivel a veszélyes anyagoknak való munkahelyi kitettség és az egyéb kockázati tényezők kezelése különösen fontos az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelése szempontjából, mivel a legkiszolgáltatottabb munkavállalók közé tartozók bizonyos kategóriái is súlyosabban ki lehetnek téve ilyen kockázatnak; mivel a fogyatékossággal élő személyek, a fiatalok és az idősek különösen érzékeny helyzetbe kerülnek a Covid19-válság körülményei között; mivel ők valószínűleg aránytalanul sokat szenvednek és különleges támogatási igényekkel rendelkeznek, amelyeket a világjárványra adott válaszok során figyelembe kell venni a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiában; mivel a fogyatékossággal élő, krónikus betegségben szenvedő, illetve sérülés vagy betegség után lábadozó személyek személyre szabott támogatást és munkahelyi alkalmazkodást igényelhetnek, ha részt kívánnak venni a munkaerőpiacon; mivel a kutatások azt mutatják, hogy ezeknél a csoportoknál magas a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázata; mivel a munkahelyi átalakításokra és az észszerű alkalmazkodásra vonatkozó rendelkezések hiánya, beleértve a sürgősségi evakuálási eljárásokat, különösen a fogyatékossággal élő munkavállalók esetében, olyan fizikai, szellemi és pszichológiai feszültségekhez vezethet, amelyek veszélyeztethetik e munkavállalók egészségét és biztonságát, különösen akkor, ha még nem sikerült elérni a munkával kapcsolatos digitális eszközök teljes körű hozzáférhetőségét a fogyatékossággal élő személyek számára;

Y.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amely az Európai Unióban 2011-ben lépett hatályba, kimondja, hogy „[a] részes államok megtesznek minden hatékony és szükséges intézkedést – ideértve a sorstársi segítségnyújtást is – annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára az élet minden területén biztosított legyen a legteljesebb függetlenség, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek, valamint a teljes befogadás és részvétel elérése és megtartása”, valamint hogy „[a] részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz való jogát, másokkal azonos alapon; ez magában foglalja egy, a fogyatékossággal élő személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerőpiacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát”;

Z.  mivel az Eurofound szerint(42) az uniós polgárok nem egyenlő mértékben képesek visszatérni a munkába a sérülés vagy betegség alatt vagy után; mivel az EU-ban azon munkavállalók közül, akiknek a mindennapi tevékenységét súlyosan vagy valamelyest valamilyen krónikus betegség korlátozza, csak minden harmadik számolt be arról, hogy a munkahelyét egészségügyi problémáihoz igazítva alakították ki; mivel az Eurofound arra is rámutatott, hogy az alacsony iskolai végzettségű és az alacsony képzettséget igénylő foglalkozást űző munkavállalók nemcsak nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus betegségben és ütköznek korlátokba mindennapi tevékenységeik során, hanem a munkahely is kisebb valószínűséggel alkalmazkodik a problémájukhoz;

AA.  mivel az elmúlt években jelentősen bővültek a különböző veszélyeknek való kitettségre vonatkozó tudományos ismeretek; mivel ezért naprakésszé kell tenni a foglalkozási betegségek uniós jegyzékét; mivel a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló, 2003. szeptember 19-i 2003/670/EK bizottsági ajánlás(43) azt ajánlja, hogy a tagállamok a lehető leghamarabb vezessenek be nemzeti jogszabályaikba a foglalkozási betegségekre vonatkozó rendelkezéseket; mivel a tagállamoknak nemzeti jogszabályaikban garantálniuk kell, hogy minden munkavállalónak joga legyen a foglalkozási betegségek tekintetében kártérítéshez, ha olyan betegségben szenved, amely eredetét és jellegét tekintve bizonyíthatóan a foglalkozással függ össze; mivel azáltal, hogy nincs összehangolva a foglalkozási betegségek elismerése, egyes munkavállalók, akik országai kisebb vagy nagyobb mértékben ismerik el a foglalkozási betegségeket, megkülönböztetést szenvedhetnek el az Unióban;

AB.  mivel a magas szintű munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások, a munka és a magánélet egyensúlya, az életkornak megfelelő munkakörnyezet, az alacsonyabb mennyiségi követelmények és a munkaidő-autonómia lehetővé tenné és ösztönözné az idősebbek önkéntes maradását a munkaerőpiacon; mivel különös figyelmet kell fordítani a fizikai vagy pszichológiai szempontból nagyon megterhelő munkakörökben dolgozó munkavállalók szükségleteire;

AC.  mivel a munkavégzéssel kapcsolatos közúti gépjármű-balesetek a munkahelyen és a munkával kapcsolatos vezetés során következnek be, többnyire céges járművel; mivel a munkavégzéssel összefüggő halálos kimenetelű baleseteket és közúti haláleseteket a tagállamok eltérő módon jelentik, ami megnehezíti a munkavégzéssel kapcsolatos baleseti statisztikák összehasonlítását; mivel a becslések szerint a munkával összefüggő közúti balesetek körülbelül egynegyed és több mint egyharmad közötti arányban járulnak hozzá az összes munkavégzéssel összefüggő halálesethez; mivel a munkával összefüggő közúti halálesetekre nincs egységes uniós fogalommeghatározás; mivel számos európai szintű célkitűzés létezik a közúti balesetek okozta halálozás csökkentésére, de egyik sem vonatkozik közvetlenül a munkával összefüggő közúti balesetekre;

AD.  mivel az olyan hagyományos egészségügyi kockázatok, mint a nehéz terhek kézi kezelése, a zaj, a kényelmetlen testtartás vagy az ismétlődő kéz-kar mozdulatok továbbra is sok munkavállalót fenyegetnek, és az Eurofound munkafeltételekről szóló ötödik felmérésében(44) is ki vannak emelve; mivel a munkahelyi reumatikus és váz- és izomrendszeri megbetegedések (RMD) kockázati tényezői közé tartozik a vibráció, a nehéz terhek emelése, a képernyős berendezésekkel végzett munka, a gépek és a munkaeszközök használata; mivel az összes foglalkozási betegség közül a reumatikus és váz- és izomrendszeri megbetegedések okozzák a termelékenység legnagyobb csökkenését(45);

AE.  mivel a munkavégzéssel összefüggő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedések a munkával összefüggő halálesetek második leggyakoribb okát teszik ki; mivel a magas pszichológiai igénybevétel, a munkahelyi megterhelés, a hosszú munkaidő, a mentális zavarok, a munkahelyi bizonytalanság és a fizikai inaktivitás közvetlen összefüggésbe hozhatók velük(46);

AF.  mivel a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot etikai és szociális kötelezettségnek, valamint a vállalkozókra vonatkozó szigorú jogszabályi követelménynek kell tekinteni;

1.  üdvözli a Bizottság stratégiai keretét, és különösen a munkavégzéssel kapcsolatos balesetekre és megbetegedésekre vonatkozó „zéró-elképzelés” megközelítés bevezetését, beleértve a szociális eredménytábla halálos munkahelyi balesetekre vonatkozó új mutatóját; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégia ambíciószintje nem felel meg a „zéró-célkitűzés” jövőképének, és felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő e törekvésnek megfelelő javaslatokat; kéri, hogy dolgozzanak ki ütemtervet a munkahelyi balesetek és halálesetek csökkentésére, megfelelő uniós és nemzeti finanszírozással a tagállamok számára a halálos kimenetelű balesetek számának nullára csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy a „zéró-elképzelés” megközelítés következtében nem fordulhat elő az, hogy a munkával összefüggő baleseteket és megbetegedéseket nem jelentik be; felszólítja a Bizottságot, hogy a „zéró-elképzelés” megközelítést az összes sérülésre és balesetre, valamint a fizikai és mentális kimerültségre is terjessze ki; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fektessenek lényegesen nagyobb hangsúlyt a megelőzési stratégiákra, például a munkaügyi felügyelőségek, a nemzeti munkavédelmi szolgálatok és a szociális partnerek közötti párbeszéd megerősítésére annak biztosítása érdekében, hogy minden munkavállaló – a munkáltató típusától és méretétől függetlenül – a lehető legmagasabb szintű egészségvédelemre és biztonságra legyen jogosult; felszólít a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret ambiciózus végrehajtására és nyomon követésére, a Covid19-világjárvány hatásának fényében is; felszólít a stratégiai keret rendszeres frissítésére és a jelenlegi nemzeti stratégiáknak a munkaerőpiacok alakulásával, valamint a kettős digitális és zöld átállással összhangban történő javítására; úgy véli, hogy a szociális partnerekkel folytatott szoros együttműködésre és jogalkotási fellépésre van szükség a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos uniós politika számos aspektusát illetően, hogy kiegészítsék a „zéró-elképzelés” megvalósítása érdekében előirányzott sokféle kímélő intézkedést; kéri, hogy egyértelműen összpontosítsanak a munkavállalók részvételére, és erősítsék meg a szociális partnerekkel folytatott konzultációt a „zéró-elképzelés” megközelítés keretében; üdvözli, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó 2023-as csúcstalálkozó különösen a „zéró jövőkép” megközelítés előrehaladására fog összpontosítani;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a munkával összefüggő rákos megbetegedések leküzdésével kapcsolatos törekvéseit az európai rákellenes tervben; kéri, hogy a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelvet(47) folyamatosan és ambiciózus időkereten belül aktualizálják, többek között azáltal, hogy a cselekvési terv benyújtását követően haladéktalanul és 2022 végéig, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően legalább 25 további elsőbbségi anyagra vonatkozóan foglalkozási expozíciós határértékeket határoznak meg az irányelvben; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak elegendő személyzetet kell biztosítania, többek között az érintett egységeknél és hatóságoknál; hangsúlyozza, hogy az összes tagállamra kiterjedő, átfogó nemzeti nyilvántartások létrehozása lehetővé tenné az összes releváns rákkeltő anyagra vonatkozó adatok egész Európára kiterjedő gyűjtését; felszólít az uniós intézmények és az érintett ügynökségek, a tagállamok és az érdekelt felek közötti szoros együttműködésre, valamint kéri a szociális partnerek erőteljes bevonását a munkával összefüggő rákos megbetegedések elleni küzdelemhez szükséges – jogalkotási és nem jogalkotási – intézkedések nyomon követése érdekében gyűjtött adatok aktív felhasználásába; felszólítja a tagállamokat, hogy a nemzeti gyakorlatnak megfelelően gondoskodjanak arról, hogy minden munkavállalónak legyen joga a munka beszüntetéséhez, ha közvetlen veszéllyel és kivételesen veszélyes munkakörülményekkel szembesül;

3.  üdvözli, hogy a Bizottság a 2004/37/EK irányelvben kötelezettséget vállalt az ólomra, valamint annak vegyületeire és diizocianátjaira vonatkozó expozíciós határértékek felülvizsgálatára; megjegyzi, hogy bár a Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottsága (RAC) a 4 µg/m³ légköri határértéket és a 150 µg ólom/liter vér biológiai határértéket ajánlja, ami a helyes irányba tett lépés, azonban a javasolt biológiai határérték nem védi megfelelően a nőket, különösen a terhes nőket(48); felszólítja az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy az ólomra és vegyületeire vonatkozó, felülvizsgált expozíciós határértékekre irányuló javaslatok nemtől függetlenül egyenlő védelmet biztosítsanak minden munkavállaló számára; üdvözli a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy az endokrin károsító anyagokat az 1907/2006/EK rendelet(49) (REACH-rendelet) alapján a különös aggodalomra okot adó anyagok kategóriájába sorolja be, valamint azokat az 1272/2008/EK rendelet(50) (CLP-rendelet) alapján osztályozza; hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályoknak védeniük kell a munkavállalókat az endokrin károsító anyagoknak való kitettségtől; rámutat, hogy bizonyos tevékenységek automatizálása és robotizálása jelentősen csökkentheti a munkavállalók rákkeltő anyagoknak való munkahelyi kitettségének kockázatát; kiemeli, hogy további intézkedésekre van szükség az éjszakai műszakban végzett munkával összefüggő, foglalkozási eredetű rákos megbetegedések megelőzése, észlelése és jobb felismerése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a veszélyes vegyi anyagoknak különösen kitett csoportokra, például a vegyiparban és a mezőgazdaságban dolgozókra, vagy a különösen veszélyeztetett, például a terhes vagy szoptató munkavállalókra;

4.  üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy 2022-ben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a munkavállalók azbesztnek való kitettségének további csökkentése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza törekvéseit, és terjesszen elő javaslatot az összes azbeszt eltávolítására irányuló európai stratégiára (ESRAA), összhangban az Európai Parlamentnek a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó jelentésével; felhívja a Bizottságot, hogy legyen ambiciózus az összes azbeszt eltávolítására irányuló törekvéseiben, és vizsgálja felül a 2009/148/EK irányelvet(51) az azbesztnek kitett munkavállalók tanúsított képzésére vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében, és prioritásként aktualizálja az azbesztre vonatkozó expozíciós határértéket, amelyet 0,001 szál/cm³-ben kell megállapítani (1 000 szál/m³); felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az azbeszt eltávolítására irányuló nemzeti stratégiákról szóló uniós keretirányelvre; felhívja a Bizottságot, hogy a felújítási munkálatok megkezdése előtt aktualizálja az épületek kötelező átvilágításáról és azt követően az azbeszt és más veszélyes anyagok eltávolításáról szóló 2010/31/EU irányelvet(52), megtiltva ezáltal a technikailag eltávolítható azbeszttartalmú anyagok lezárását és befogását; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot, amely figyelembe veszi a meglévő nemzeti szabályozásokat, valamint az épületek kötelező átvilágításának leghatékonyabb modelljeire vonatkozó hatásvizsgálatot, amely magában foglalja a megfelelő képesítésekkel és engedélyekkel rendelkező szakmai szervezet által végzett, az azbeszt jelenlétének vizsgálatára irányuló felületelemzést, az eladás vagy bérbeadás előtt, és a 2005 vagy az egyenértékű nemzeti azbeszttilalom bevezetésének éve előtt épített épületekre vonatkozó azbeszttanúsítványokhoz szükséges minimális követelmények meghatározására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az azbeszttel kapcsolatos betegségek jobb elismerését és kompenzálását valamennyi kitett munkavállaló számára az építőipar és a zöld átállásban részt vevő egyéb munkavállalók egészségének védelme érdekében; felszólít arra, hogy ahol csak lehetséges, analitikus transzmissziós elektronmikroszkópiát (ATEM-et) vagy hasonlóan fejlett módszereket alkalmazzanak a szálak megszámolására;

5.  úgy véli, hogy előfordulhat, hogy a Tanács 89/391/EGK irányelve(53) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről nem bizonyul eléggé hatékonynak a munka 21. századi világa, a legújabb munkaerőpiaci fejlemények és a pszichoszociális kockázatok felmérése és kezelése szempontjából; ezért úgy véli, hogy ezt ki kell egészíteni e szempont megerősítése érdekében; emlékeztet arra a kérésére, hogy a Bizottság építse be a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégiai keretbe a lecsatlakozáshoz való jogot, és kifejezetten dolgozzon ki új pszichoszociális intézkedéseket a keret részeként; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégiai keret ambícióit; felhívja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel konzultálva tegyen javaslatot a munkahelyi pszichoszociális kockázatokról és jóllétről szóló irányelvre, amelynek célja a munkahelyi pszichoszociális kockázatok, például a szorongás, a depresszió, a kiégés és a stressz hatékony megelőzése, beleértve az olyan strukturális problémák által okozott kockázatokat is, mint a munkaszervezés (azaz a rossz vezetés, a rossz munkatervezés vagy a munkavállalók ismereteinek és képességeinek a kijelölt feladatokkal való nem megfelelő összehangolása); felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre mechanizmusokat az ilyen kockázatok megelőzésére és az érintett munkavállalók munkahelyre való visszailleszkedésére, és a 89/391/EGK irányelvben foglalt megelőzési hierarchia általános elveivel összhangban állítsák át az egyéni szintű fellépésekről a munkaszervezési megközelítésre való áttérést; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a megfelelő foglalkozás-egészségügyi felügyelet biztosításához szükséges foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó személyzet minimális létszámára vonatkozóan(54); úgy véli, hogy a mentális egészség védelmének és előmozdításának szerves részét kell képeznie a jövőbeli egészségügyi válságokra vonatkozó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felkészültségi terveknek; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az egészségügyi dolgozók és más alapvető fontosságú munkavállalók mentális egészségére; üdvözli az egészségügyi beruházások hatékony módjairól tanácsot szolgáltató szakértői testület (EXPH) által az egészségügyi dolgozók és más alapvető munkavállalók mentális egészségének támogatásáról szóló véleményében ezzel kapcsolatban biztosított hozzájárulást; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák ezeknek az ajánlásoknak a megfelelő nyomon követését és végrehajtását;

6.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a foglalkozási betegségek esetén biztosítsák a megfelelő kártérítési lehetőségeket a munkavállalók számára; felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel konzultálva vizsgálja felül a munkahelyi megbetegedések kezelésének európai ütemtervéről szóló 2003-as bizottsági ajánlást, és fűzzön ahhoz kiegészítéseket, például a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri zavarok, a munkavégzéssel kapcsolatos mentális zavarok, különösen a depresszió, a kiégés, a szorongás és a stressz, az azbeszttel kapcsolatos valamennyi betegség és a bőrrák, valamint a reumatikus és krónikus gyulladás tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően alakítsa át ezt az ajánlást egy olyan irányelvvé, amely létrehozza a foglalkozási betegségek minimális jegyzékét, és meghatározza a foglalkozási betegségek elismerésére vonatkozó minimumkövetelményeket és az érintett személyek megfelelő kártérítését;

7.  hangsúlyozza, hogy a női munkavállalóknak fokozott kihívásokkal kell szembenézniük a munkahelyi egészségvédelem és jóllét terén, különösen az egészségügyi és a gondozási ágazatban; üdvözli, hogy a Bizottság fokozza a munkahelyi biztonság és egészségvédelem nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítését; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések során érvényesítsék a nemi dimenziót és vegyék figyelembe a nemek közötti különbségeket; felszólítja a Bizottságot, hogy a nőkkel szembeni nemi alapú erőszak és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló jövőbeli jogalkotási kezdeményezést a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló keretmegállapodásra alapozza; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munka világában az erőszak, a megkülönböztetés és a zaklatás felszámolására irányuló megelőző és védelmi intézkedések, beleértve adott esetben a harmadik fél (azaz a vásárlók, ügyfelek, látogatók vagy betegek) által elkövetett erőszakot és zaklatást, a zaklatás indokától és kiváltó okától függetlenül alkalmazandók legyenek, és ne korlátozódjanak a diszkriminatív indokokon alapuló esetekre; felhívja a tagállamok kormányait, hogy ratifikálják az 190. számú ILO-egyezményt és az erőszakról és a zaklatásról szóló 206. számú ajánlást a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás megtiltásához, megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges jogszabályok és szakpolitikai intézkedések bevezetése érdekében;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat az elöregedő munkaerőre, a krónikus betegségekben szenvedő munkavállalók nagyobb arányára és az arra való felkészülésre, hogy a munkahelyeket a fogyatékossággal élő munkavállalókhoz kell igazítani, valamint aktívan támogassák a visszailleszkedést, a megkülönböztetésmentességet és a munkakörülmények kiigazítását a fogyatékossággal élők, a krónikus betegségben szenvedők vagy a betegségből felépülők számára; hangsúlyozza, hogy igényre szabott és egyedi stratégiákat kell meghatározni és végrehajtani a munkavállalók felépülési és rehabilitációs folyamatainak megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen stratégiáknak tartalmazniuk kell az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás előmozdítását minden korosztály számára, a szakmai és a magánélet összeegyeztethetőségét, valamint a nemzedékek közötti tapasztalatcserék előmozdítását a munkahelyen belül; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a gondozókra is;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó uniós stratégia keretében nyújtson egyértelmű és ambiciózus iránymutatásokat a tagállamok és a munkáltatók számára a fogyatékossággal élők észszerű alkalmazkodás ának munkahelyi biztosításáról és a munkahelyi átalakításokól; felszólítja a Bizottságot, hogy e tekintetben ambiciózusan vizsgálja felül az egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK irányelvet; kitart amellett, hogy ugyanilyen fontos figyelmet fordítani a krónikus betegségben szenvedő munkavállalók helyzetére;

10.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiákban fordítsanak különös figyelmet a fiatal munkavállalókra, különös tekintettel a 18 év alatti munkavállalókra; emlékeztet arra, hogy a statisztikák szerint a 18–24 évesek nagyobb valószínűséggel szenvednek súlyos munkahelyi balesetet, mint az idősebbek a nem elegendő tapasztalat, képzés és felügyelet, a jogaikkal és a munkáltatók kötelességeivel kapcsolatos hiányos ismereteik, igényeik munkáltatók általi elismerésének hiánya, valamint a bizonytalan munkakörülményeknek való kitettség miatt, ami ahhoz vezet, hogy még fiatalon vagy egy későbbi életkorban kialakulnak a foglalkozási betegségek(55);

11.  emlékeztet arra, hogy a platform-munkavállalók fokozott egészségvédelmi és biztonsági kockázatoknak lehetnek kitéve mind a helyszínen végzett munka, mind az online platformokon végzett munka esetében; hangsúlyozza, hogy ezek a kockázatok nem korlátozódnak a fizikai egészségre, hanem a pszichoszociális egészséget is érinthetik, a kiszámíthatatlan munkaidő, a munka intenzitása, a versenykörnyezet, az információs túlterheltség és az elszigeteltség pedig újonnan felmerülő kockázati tényezők; üdvözli a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatot a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy minden platform-munkavállalónak munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek esetén jogosultnak kell lennie kártérítésre, valamint biztosítani kell számukra a szociális védelmet, ideértve a betegség- és rokkantsági biztosítást is, a platform-munkavállalók munkaviszonyára vonatkozó megdönthető vélelem bevezetésével, a tagállamok vonatkozó jogszabályaiban vagy kollektív szerződéseiben meghatározott nemzeti fogalommeghatározásoknak megfelelően; megismétli e tekintetben a platform-munkavállalók méltányos munkafeltételeiről, jogairól és szociális védelméről – a digitális fejlődéshez kapcsolódó új foglalkoztatási formákról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában megfogalmazott ajánlásokat;

12.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok és politikák hatálya kiterjedjen valamennyi munkavállalóra, aki a nemzeti jog, a kollektív szerződések vagy a gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, beleértve a nem hagyományos munkaviszonyban dolgozókat(56), valamint a valódi és színlelt önfoglalkoztatókat és az utazó munkavállalókat is; hangsúlyozza a kollektív tárgyalások kritikus szerepét a legmagasabb szintű munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági normák biztosításában; hangsúlyozza, hogy az európai és nemzetközi emberi jogok minden munkavállalónak garantálják az ahhoz való jogot, hogy szakszervezetet szervezzen, alapítson és hozzá csatlakozzon, kollektív tárgyalásokon vegyen részt, jogai védelme érdekében kollektíven lépjen fel és a kollektív szerződések által biztosított védelemben részesüljön, foglalkozási viszonyától függetlenül(57);

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a zöld és digitális átállásra, többek között a mesterséges intelligenciára vonatkozó valamennyi releváns uniós stratégiába és politikába építse be az egészségvédelmet és a biztonságot; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó munkahelyi megoldásoknak etikusnak és emberközpontúnak, átláthatónak és méltányosnak kell lenniük, és el kell kerülniük a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő negatív következményeket; felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy jogalkotási kezdeményezés előterjesztését a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos felelősség és felelősségi körök tisztázására a mesterségesintelligencia-rendszerekkel és az új munkamódszerekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetéséhez és munkavállalók általi alkalmazásához szükség van a munkavállalók oktatására és képzésére, valamint intézkedésekre a hatékony munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiák biztosítása érdekében; kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció valószínűsíthetően elősegíti az ember és gép közötti szinergiákat, valamint gazdasági és társadalmi előnyöket és új lehetőségeket kínál a vállalkozások számára, és egyben a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat is ébreszt, például a munkavállalók nyomon követésének és irányításának új formái kapcsán, amelyek nagy mennyiségű valós idejű adat gyűjtésén alapulnak, ami jogi, szabályozási és etikai kérdéseket vethet fel; kéri különösen az algoritmikusokon alapuló irányítás által a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt káros hatások elleni biztosítékok bevezetését; hangsúlyozza, hogy a munkaterületeken alkalmazott algoritmusoknak átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és etikusnak kell lenniük, és hogy az algoritmusokon alapuló döntéseknek elszámoltathatónak, megtámadhatónak és adott esetben visszafordíthatónak kell lenniük, következésképpen emberi felügyeletnek kell alávetni őket; hangsúlyozza a szociális partnerek szerepét a forradalmi technológiák kifejlesztéséből eredően felmerülő munkahelyi kockázatok előrejelzésében;

14.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozásnak közvetlen egészségügyi hatása van a munkavállalókra; emlékeztet arra, hogy a szélsőséges időjárási események fokozódása több fizikai sérüléshez vezet, és hogy az éghajlatváltozás a bőrrák és a pornak való kitettség kockázatát és a pszichoszociális kockázatokat is növeli; hangsúlyozza, hogy a nem megfelelő munkaszervezés is súlyosbíthatja a helyzetet; hangsúlyozza a szociális partnerek szerepét az éghajlatváltozás miatt felmerülő foglalkozási kockázatok előrejelzésében; emlékeztet arra, hogy a munkavállalók egészségvédelme és biztonsága uniós hatáskörbe tartozik, és hogy a 89/391/EGK irányelvvel összhangban a munkavállalókat meg kell védeni minden kockázattól, beleértve az újonnan felmerülő kockázatokat is; felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan és sürgősen értékelje az éghajlatváltozás munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot érintő új és újonnan felmerülő kockázatait, hogy jobban megvédje a munkavállalókat a magasabb hőmérséklettel, a természetes UV-sugárzással és más kapcsolódó és biztonsági veszélyekkel szembeni kitettségtől;

15.  kéri az UV-sugárzásnak való kitettség elleni védelem uniós szintű megerősítését, különösen a kültéri munkavállalókra vonatkozó munkavédelmi jogszabályok keretében; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójáról (mesterséges optikai sugárzás) szóló 2006/25/EK irányelvet(58), és terjessze ki annak hatályát a napsugárzásra is; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalók – például a légitársaságok személyzete, az atomerőművek dolgozói, a releváns ipari környezetben dolgozók, valamint a radiológiai, sugárterápiás vagy nukleáris gyógyászati ágazatban dolgozó kutatók, egészségügyi és állatorvosi szakemberek – védelmét szolgáló jelenlegi intézkedések végrehajtását és hatékonyságát, és szükség esetén vizsgálja felül azokat az arányos intézkedések meghatározása érdekében;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi intézményközi struktúrán belül hozzon létre egy korai figyelmeztetési mechanizmust, hogy fel tudja tárni, hol szükséges a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó meglévő irányelvek kiigazítása és felülvizsgálata, amelyek az állandóan változó területeket érintő kérdésekkel foglalkoznak, és amelyeket például a veszélyes termékekre, valamint a munkaerőpiacok és a munkakörülmények alakulására vonatkozó új tudományos adatok befolyásolhatnak a „kettős” (a digitális és a zöld) átállás keretében; hangsúlyozza különösen, hogy az ágazati szociális partnereket be kell vonni ebbe a mechanizmusba, mivel először ők szembesülnek a változó helyzetekkel;

17.  felhívja a tagállamokat, hogy a közbeszerzés alapvető részeként dolgozzanak ki nemzeti szakpolitikákat a munkahelyi egészség és biztonság védelme érdekében;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásokban támogassa a tisztességes munka szélesebb körű kérdését, és biztosítsa, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokat megfelelően figyelembe vegyék a munkaügyi és szociális normákra vonatkozó kötelező kötelezettségvállalások részeként; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagjelölt országokat abban, hogy jogi keretrendszereiket összehangolják a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós vívmányokkal; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt az ILO-val és a WHO-val a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jog előmozdítása érdekében az ILO alapvető munkaügyi elvei és jogai keretében, valamint ezen elveknek a globális ellátási láncok szereplői általi tiszteletben tartása érdekében; üdvözli, hogy a Bizottság uniós szintű tilalmat javasol a kényszermunka által előállított termékekre;

19.  üdvözli az EU partnerországaival, a regionális és nemzetközi szervezetekkel és más nemzetközi fórumokkal való együttműködés megerősítését a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások globális szintű javítása érdekében; kéri, hogy a Bizottság aktívan támogassa a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jognak az ILO alapvető munkahelyi elvekre és jogokra vonatkozó keretébe való integrálását;

20.  úgy véli, hogy a határ menti régiókban közös, határokon átnyúló képzést kell szervezni az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet számára, és elő kell segíteni a bevált gyakorlatok megosztását;

Felkészültségi terv a jövőbeli egészségügyi válságokra: a Covid19-világjárvány tanulságai és annak a munkára gyakorolt hatása

21.  hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a Covid19-világjárvány tanulságainak levonása és a potenciális jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültség fokozása; támogatja, hogy felhívják a tagállamokat arra, hogy nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiáikban a nemzeti szociális partnerekkel konzultálva dolgozzanak ki a jövőbeli válságokra vonatkozó felkészültségi terveket, beleértve az uniós iránymutatások és eszközök végrehajtását; hangsúlyozza, hogy e tervek koordinálásához hatékony uniós mechanizmusokra van szükség; úgy véli, hogy javítani kell a hitelesített információk közlését és ennek bármilyen egészségügyi felkészültségi terv középpontjában kell állnia; úgy véli, hogy a mentális egészség védelmének és előmozdításának a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültségre vonatkozó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tervek szerves részét kell képeznie, és hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az egészségügyi dolgozók és más kulcsfontosságú munkavállalók mentális egészségére; üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy mélyreható értékelést indítson a világjárvány hatásairól, valamint az uniós és nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi keretrendszerek hatékonyságáról, hogy sürgősségi eljárásokat és iránymutatásokat dolgozzon ki a lehetséges jövőbeli egészségügyi válsághelyzetekben alkalmazandó intézkedések gyors bevezetésére, végrehajtására és nyomon követésére, a közegészségügyi szereplőkkel szoros együttműködésben; felhívja a tagállamokat, hogy az együttműködés fokozása érdekében fordítsanak különös figyelmet a határokon átnyúló régiókra; úgy véli, hogy a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló jövőbeli rendelet(59) által előírt uniós közegészségügyi szükséghelyzet bejelentésének el kell indítania a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó tagállami nemzeti felkészültségi tervekben foglalt intézkedések végrehajtását és uniós koordinációját;

22.  emlékeztet a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy felméri, hogy szükség van-e további intézkedésekre az egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó hatályos uniós szabályozási keret működésének javítása érdekében, valamint hogy szükség van-e a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2000/54/EK irányelv módosítására; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul végezze el az irányelv célzott felülvizsgálatát, a Covid19-világjárványból levont tanulságokra építve annak érdekében, hogy valamennyi munkahelyen javuljon a felkészültség, a reagálás tervezése és növekedjen a reziliencia az egészségügyi válsághelyzetekben; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak biztosítania kell, hogy az irányelv alkalmas legyen világjárványok során a reagálásra, elősegítse egyrészt nemzeti vészhelyzeti tervek kidolgozását világjárványok kitörése esetén, másrészt azt, hogy a munkáltató járvány esetén különböző nyelvekre lefordított írásos utasításokat adjon a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kockázatokról, higiéniai intézkedésekről és munkaszervezésről valamennyi munkavállaló számára; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a foglalkozási betegségek kezelésének európai ütemtervéről szóló ajánlásba belefoglalja a Covid19-et;

23.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten kiemelten kezeljék és megfelelően finanszírozzák a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kutatás és adatgyűjtés megerősítését, különös tekintettel a mentális egészségre, a pszichoszociális és ergonómiai kockázatokra, a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre, a munkavégzéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegségekre és rákbetegségekre, valamint a krónikus gyulladásos betegségekre gyakorolt hatásokra vonatkozó okok és hatások tekintetében az ágazatokon belül, továbbá végezzék el a munka változó világa jelentette problémák és hatások részletes értékelését, ideértve a távoli helyről történő munkavégzéssel és a távmunkával, valamint a lecsatlakozáshoz való joggal kapcsolatos egészségügyi és biztonsági lehetőségeket és kihívásokat, a nem, a kor és a fogyatékosság hatásának elemzése céljából; felhívja a Bizottságot, hogy a kutatás nyomon követése során, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket is hozzon a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen további kutatást az egészségügyi és munkahelyi kirekesztés gazdasági költségeiről;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon jogalkotási keretet az Unión belüli távmunkára vonatkozó minimumkövetelmények megállapítása céljából, biztosítva, hogy a távmunka ne befolyásolja negatívan a távmunkások foglalkoztatási feltételeit; megjegyzi, hogy ezt a keretet a tagállamokkal és az európai szociális partnerekkel konzultálva kell kidolgozni, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzeti munkaerőpiaci modelleket, és figyelembe véve a szociális partnerek távmunkáról és digitalizációról szóló keretmegállapodásait; hangsúlyozza, hogy ennek a keretnek tisztáznia kell a munkakörülményeket, beleértve a berendezések, a meglévő és az új digitális eszközök rendelkezésre bocsátása, használata és felelőssége tekintetében, és biztosítania kell, hogy az ilyen munkát önkéntes alapon végezzék, valamint hogy a távmunkások jogai, a munkájuk és a magánéletük közötti egyensúly, munkaterhelése és teljesítménynormái egyenértékűek legyenek a munkáltató létesítményeiben dolgozó hasonló munkavállalókéval; hangsúlyozza, hogy e jogalkotási kezdeményezésnek a digitális és távoli munkavégzési gyakorlatokkal és az otthoni munkakörnyezettel kapcsolatos pszichoszociális kockázatok átfogó értékelésén kell alapulnia; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a távmunkára és/vagy távoli szakképzésben részesülő, fogyatékossággal élő személyek számára biztosítsanak akadálymentesítő és az inkluzív technológiára vonatkozó intézkedéseket;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel konzultálva tegyen javaslatot egy, a minimális standardokról és feltételekről szóló irányelvre, hogy valamennyi munkavállaló hatékonyan gyakorolhassa a lecsatlakozáshoz való jogát, és szabályozhassa a meglévő és új digitális eszközök munkacélú használatát, összhangban a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó 2021. január 21-i állásfoglalásával, amely ajánlásokat fogalmaz meg a lecsatlakozáshoz való jogról, valamint figyelembe véve a szociális partnerek digitalizációról szóló keretmegállapodását;

27.  üdvözli a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogi keretnek a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló 89/654/EGK irányelv(60) és a képernyővel végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló 90/270/EGK irányelv(61) felülvizsgálata révén történő korszerűsítésére irányuló bizottsági kötelezettségvállalást; felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben legyen ambiciózusabb, és haladéktalanul tegyen javaslatot egy szélesebb körű és átfogóbb, a munkavégzéssel kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések és reumás betegségek megelőzéséről és kezeléséről szóló irányelvre, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák kutatásukat és adatgyűjtésüket; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az irányelv hatálya kiterjedjen minden olyan, a munkavégzéssel kapcsolatos kockázatra, amely reumatikus/krónikus gyulladásos és izomrendszeri betegségeket eredményezhet, például a nehéz tárgyak emelése, a repetitív mozdulatok, a rezgés vagy a hosszú ideig tartó állás/ülés; emlékeztet arra, hogy a női munkavállalókat nagyobb valószínűséggel érintik a váz- és izomrendszeri megbetegedések; emlékezteti a Bizottságot, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedésekre vonatkozó javaslatnak hangsúlyoznia kell a nemi dimenziót e betegségek értékelése, megelőzése és kezelése tekintetében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg a váz- és izomrendszeri megbetegedésekben vagy reumatikus/krónikus gyulladásos betegségekben szenvedő munkavállalók rugalmas munkaidejének bevezetését; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos munkahelyi kockázatokat;

28.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a vállalatokat arra, hogy a rendelkezésükre álló logisztikai eszközök felhasználásával tegyenek a munkavállalók egészségének előmozdítása érdekében azáltal, hogy ajánlásokat adnak ki az egészséges életmódról, ösztönzik a testmozgást azáltal, hogy a munkahelyen belül erre a célra kialakított területeket biztosítanak, vagy megkönnyítik az erre a célra kialakított külső létesítményekhez való hozzáférést, ösztönzik a belső sportcsapatok létrehozását, kerékpártárolót biztosítanak, ösztönzik a helyes táplálkozást azáltal, hogy a vállalati étkezdében egészséges, kiegyensúlyozott és változatos ételeket és természetes italadagolókat biztosítanak, olyan táblákat helyeznek el, amelyek arra kérik a munkavállalókat, hogy a közös bejáratok és kijáratok körüli területeket mentesítsék a káros anyagoktól, például a cigarettafüsttől, valamint egyéb olyan oktatási intézkedések révén, amelyek ezt a célt szolgálhatják, mint például az Európai Rákellenes Kódex népszerűsítése; hangsúlyozza a vezetők és a személyzetért felelős munkavállalók megfelelő oktatásának és képzésének pozitív hatását a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi zaklatás megelőzése terén; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a személyzetért felelős vezetők és munkavállalók a munkahelyi feladataik megkezdése előtt megfelelő képzésben részesüljenek, illetve ilyen képzést végezzenek el, beleértve a pszichoszociális kockázatok megelőzésével kapcsolatos képzést és a zaklatás elleni tanfolyamokat is; bátorítja a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy a tagállami jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban kezdeményezzék a képviselők és vezetők munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos képzéseinek fejlesztését; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a munkavállalók bevonását a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések végrehajtásába, és biztosítsák, hogy a munkavédelmi képviselők az alapképzési modulokon túlmutató képzésben is részesülhessenek;

29.  emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárvány során számos esetben megsértették a munkavállalók jogait, különösen az utazó munkavállalók esetében, beleértve a határ menti ingázókat, az idénymunkásokat és a migráns munkavállalókat is, akik egészségtelen vagy nem biztonságos élet- és munkakörülményeknek voltak kitéve, mint például a rossz vagy túlzsúfolt szállás, és akiket jogaikról nem tájékoztattak megfelelően; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket az utazó és migráns munkavállalók, például a határ menti ingázók, kiküldött munkavállalók és idénymunkások foglalkoztatási, egészségügyi és biztonsági feltételeinek és munkakörülményeinek javítására, beleértve a munkaerő-kölcsönző ügynökségek, a munkaerő-toborzó ügynökségek, más közvetítők és alvállalkozók szerepének felülvizsgálatát is, az egyenlő bánásmód elvének, valamint az utazó és migráns munkavállalók sajátos egészségügyi és biztonsági kihívásainak – mint például a megfelelő berendezésekhez és létesítményekhez való hozzáférés, a minőségi elhelyezés, a biztonságos közlekedés és a megfelelő étkezés(62) –, valamint a meglévő jogszabályi keret felülvizsgálatának szükségessége fényében az azonosított hiányosságok megszüntetése, valamint a pandémiával szembeni ellenálló képesség biztosítása érdekében, figyelembe véve a Covid19-világjárványból levont tanulságokat; felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy – amennyiben a munkáltató gondoskodik a munkavállalók elszállásolásáról – a szálláshelyek biztonságosak és tisztességesek legyenek, és megfeleljenek a minimumkövetelményeknek; hangsúlyozza az Európai Munkaügyi Hatóság abban játszott szerepét, hogy segíti a tagállamokat és a Bizottságot a munkaerő-mobilitással kapcsolatos uniós jog Unió-szerte történő hatékony alkalmazásában és érvényesítésében, valamint a szociális biztonsági rendszerek EU-n belüli koordinálásában; hangsúlyozza, hogy a 2024-ben esedékes értékelés keretében fontolóra kell venni az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) megbízatásának felülvizsgálatát, hogy az kiterjedjen a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó rendelkezésekre is; felhívja az EU-OSHA-t és az ELA-t, hogy működjenek együtt a Bizottság és a tagállamok támogatása céljából az utazó és migráns munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének és biztonságának javítása terén; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan segíthetnek a digitális eszközök a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó előírások határokon átnyúló érvényesítésének megerősítésében valamennyi utazó munkavállaló, köztük az önálló vállalkozók és a harmadik országbeli utazó állampolgárok esetében, akikre az EU-n belüli munkaerő-mobilitásra vonatkozó uniós szabályok alkalmazandók; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Munkaügyi Hatósággal szoros együttműködésben és megfelelő értékelést követően terjesszen elő egy, az utazó munkavállalók és az EU-n belüli munkaerő-mobilitásra vonatkozó uniós szabályok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok európai társadalombiztosítási kártyájára vonatkozó jogalkotási javaslatot, amely eszközt biztosítana az érintett nemzeti hatóságok és szociális partnerek számára a munkaerő mobilitására és a szociális biztonság munkaerőpiaci koordinációjára vonatkozó uniós szabályok tisztességes és hatékony érvényesítésének javításához annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az EU-ban, többek között az utazó munkavállalók egészségének és biztonságának védelme tekintetében, a szociális biztonság és a méltányos mobilitás digitális érvényesítésének javítása érdekében „Az európai társadalombiztosítási kártya bevezetéséről a szociális biztonság területén a digitális jogérvényesítés és a méltányos mobilitás javítása érdekében” című 2021. november 25-i parlamenti állásfoglalásnak(63) megfelelően;

30.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a munkahelyi biztonság és egészségvédelem közbeszerzésbe való beépítését, és e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy ennek biztosítása érdekében dolgozzanak ki nemzeti szakpolitikákat; kéri a Bizottságot, hogy ossza meg a bevált gyakorlatokat azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érvényesíteni a közbeszerzési szabályokban, és hogyan lehet a közbeszerzési irányelvvel összhangban a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti jogba belefoglalni;

Végrehajtás és érvényesítés

31.  hangsúlyozza a nemzeti munkaügyi felügyelőségek nélkülözhetetlen szerepét a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályozásnak való megfelelés biztosítása, valamint a munkavégzéssel összefüggő betegségek és sérülések megelőzése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást a nemzeti munkaügyi felügyelőségek számára, és hajtsák végre az ILO ajánlását, amely szerint 10 000 munkavállalóra egy munkaügyi felügyelőnek kell jutnia, a visszaélések minden formájának megszüntetése céljából történő hatékony és pontos ellenőrzések elvégzésére; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy a nemzeti munkaügyi felügyelőségek hogyan végzik ellenőrzéseiket, valamint vizsgálja meg azok hatókörét és tartalmát, és terjessze a tanulmány eredményeit, többek között a feltárt jogsértések száma és a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabása tekintetében annak feltérképezése érdekében, hogy képesek-e a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó meglévő szabályok betartatására, biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket a megfelelő védelem érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a felmérés nyomon követése érdekében hozzon létre egy, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság hatáskörébe tartozó, végrehajtással foglalkozó háromoldalú munkacsoportot; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi szakpolitikában észszerűsítsék a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokat, valamint javítsák a megelőző intézkedéseket és a meglévő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabályok és jogszabályok érvényesítését; hangsúlyozza a szociális partnerek és a nemzeti egészségügyi és biztonsági szolgálatok szerepét e tekintetben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy európai szinten biztosítsák a nagyobb fokú koordinációt, együttműködést és képzést;

32.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek elleni küzdelem érdekében biztosítsanak megfelelő finanszírozást és hozzáférést valamennyi munkavállaló számára a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági képzéshez és tanulási eszközökhöz; hangsúlyozza, hogy e tekintetben szoros együttműködésre van szükség a szociális partnerekkel;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy kezelje a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti meg nem feleléseket, amelyek tisztességtelen versenyt teremtenek, nemcsak a belső piacon, hanem a nem uniós országokkal kapcsolatban is;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezze az egészségügyi és biztonsági szolgálatok munkájának, valamint a 89/391/EGK irányelv 7. cikke (3) bekezdésében foglalt rendelkezések bevezetése óta a külső egészségügyi és biztonsági szolgáltatások nyújtása terén levont tanulságoknak az értékelését; sürgeti a Bizottságot, hogy a munkahelyi kockázatmegelőzés javítása érdekében dolgozzon ki ajánlásokat a nemzeti külső egészségügyi és biztonsági szolgáltatások nyújtásának megerősítésére;

35.  felhívja a tagállamokat, hogy számoljanak be a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó nemzeti stratégiáikban meghatározott célokról, és biztosítsák a végrehajtásuk támogatásához szükséges megfelelő finanszírozást; hangsúlyozza, hogy a szociális partnereket teljes mértékben be kell vonni a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti tervek végrehajtásába, illetve nyomon követésébe; hangsúlyozza, hogy el kell ismerni és be kell vonni a szociális partnereket és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági képviselőket a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályi keret kialakításába, végrehajtásába és érvényesítésébe; felhívja a Bizottságot, hogy indítson kutatást a munkavállalóknak, illetve szakszervezeti és üzemi tanácsi képviselőiknek a kockázatértékelés és a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó politikák minden szakaszában vállalati szinten történő hatékonyabb részvételének koncepciójáról és gyakorlatáról, és indítson finanszírozott programokat a munkavállalók munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó tevékenységekben való részvételének javítására; felhívja a tagállamokat, hogy számoljanak fel minden olyan nemzeti jogszabályt, amely akadályozza a kollektív tárgyalásokat, többek között annak biztosításával, hogy a szakszervezetek bejutnak a munkahelyekre szervezés, információmegosztás, konzultáció, a munkavállalók képviseletének erősítése, valamint a megfelelő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások biztosítása céljából;

36.  kiemeli, hogy a mobilitási csomag és annak kezdeményezései, beleértve a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokról szóló bizottsági iránymutatásokat, javíthatják a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a közúti felügyeletet és biztosítsák e szabályok betartását, beleértve annak biztosítását, hogy a munkáltatók megfelelő munkarendeket biztosítsanak a járművezetők számára, megelőzve a túlzott munkaterhelést, és ezáltal növelve a közúti biztonságot; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg egyértelmű célokat a munkavégzéssel összefüggő közúti balesetek okozta halálesetek csökkentésére vonatkozóan; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő hasonló jogalkotási kezdeményezéseket, amelyek a légi közlekedésben és a tengerhasznosítási ágazatban dolgozók egészségvédelmének és biztonságának javítását szolgálják; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok tájékoztassanak és készítsenek statisztikát a munkavégzéssel összefüggő közúti balesetekről;

37.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozások méretétől függetlenül minden munkavállalót megfelelő védelemben kell részesíteni, és támogatást kell nyújtani különösen a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knak, hogy segítsék őket a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályok helyes alkalmazásában; kiemeli az EU-OSHA abban betöltött szerepét, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k számára a munkaerőt érintő kockázatok értékeléséhez és a megfelelő megelőző intézkedések végrehajtásához szükséges eszközöket és előírásokat biztosítanak; úgy véli, hogy az egészséges és biztonságos munkahelyek Unió-szerte történő hatékonyabb előmozdítása érdekében meg kell erősíteni az EU-OSHA szerepét, és további kezdeményezéseket kell kidolgozni a munkahelyi megelőzés javítása érdekében a gazdasági tevékenység minden ágazatában;

o
o   o

38.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Állásfoglalás-tervezet a WHO mentális egészséggel kapcsolatos uniós fellépési keretéről (2021–2025), hetvenegyedik Európai Regionális Bizottság, 2021. szeptember 13–15. (2) HL L 303., 2000.12.2., 16. o. (3) https://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/other/guides_for_applicants/h2020-SC1-BHC-22-2019-framework-for-action_en.pdf (4) HL C 433., 2019.12.23., 9. o. (5) HL C 362., 2021.9.8., 82. o. (6) HL C 445., 2021.10.29., 75. o. (7) HL C 456., 2021.11.10., 161. o. (8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0385. (9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0427. (10) https://www.who.int/about/governance/constitution (11) A WHO „Mentális egészség: reagálásunk megerősítése”, 2018. március, https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-strengthening-our-response (12) Az Európai Bizottság sajtóközleménye a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről a munka változó világában, 2021. június 28., https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_21_3170 (13) A munkahelyi balesetek statisztikája, Eurostat, 2020. november. (14) Eurofound, Sixth European Working Conditions Survey – Overview report (2017 update) (Hatodik európai felmérés a munkafeltételekről, átfogó jelentés, 2017. évi frissítés, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2017. (15) A munkahelyek minőségének mintázatai azt sugallják, hogy a kép árnyaltabb, mint a magas és alacsony minőségű munkahelyek közötti egyszerű polarizáció. Az elemzés a munkavállalókat öt munkaminőségi profilba sorolja: sikeres munkahelyek (a munkavállalók 21%-a); zökkenőmentesen működő munkahelyek (25%); aktív manuális munkahelyek (21%); nyomás alatt álló munkahelyek (13%); és „rossz minőségű” munkahelyek (20%). A munkaminőségi pontszámok mintázata a profilok között eltérő, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy a munkaminőség különböző dimenziókat foglal magában. (16) https://www.safetyandhealthmagazine.com/articles/14053-new-workers-higher-risk (17) A munkahelyi balesetek és betegségek költségeinek nemzetközi összehasonlítása, EU-OSHA (2017). (18) Takala, J., Working paper – Eliminating occupational cancer in Europe and global („A foglalkozási eredetű rák visszaszorítása Európában és világszerte”), 2015., 6. o. (19) Global Asbestos Disaster („Globális azbesztkatasztrófa”), International Journal of Environmental Research and Public Health, 2018.). (20) https://www.euractiv.com/section/health-consumers/infographic/the-economic-impact-of-non-melanoma-skin-cancer-on-the-society-and-the-welfare-system/ (21) EU-OSHA, Munkavállalói felmérés a rák kockázati tényezőinek való kitettségről, 2020. május 20. (22) A WHO „Radon és egészség” című tájékoztatója, 2021. február 2. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/radon-and-health (23) Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, Strengthening Europe in the fight against cancer – Going further, faster (Európa megerősítése a rák elleni küzdelemben – Továbbjutás, gyorsabb haladás), 2020. július, https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/642388/IPOL_STU(2020)642388_EN.pdf. (24) IPCC, sixth assessment report, regional fact sheet – Europe. (IPCC, hatodik értékelő jelentés, regionális tájékoztató – Európa. ) https://www.ipcc.ch/report/ar6/wg1/downloads/factsheets/IPCC_AR6_WGI_Regional_Fact_Sheet_Europe.pdf (25) Eurostat, Self-reported work-related health problems and risk factors - key statistics (A munkavállalók saját beszámolója szerinti egészségügyi problémák és kockázati tényezők – kulcsfontosságú statisztikák), 2021. (26) EU OSHA, Musculoskeletal disorders: association with psychosocial risk factors at work, 2021. (EU OSHA, Váz- és izomrendszeri megbetegedések – a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőkkel összefüggésben, 2021.) (27) Eurofound és EU-OSHA, Psychosocial risks in Europe: Prevalence and strategies for prevention („Pszichoszociális kockázatok Európában. Elterjedtség és megelőzési stratégiák”), 2014., az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg. (28) EU-OSHA, Psychosocial risks and stress at work. (Pszichoszociális kockázatok és stressz a munkahelyen) https://osha.europa.hu/en/themes/psychosocial-risks-and-stress (29) EU OSHA, OSH figures: stress at work - facts and figures, 2009. (Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi adatok: munkahelyi stressz – tények és számadatok) (30) Eurofound, Living, working and COVID-19 (Élet, munka és a Covid19), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2020. (31) Eurofound és ILO, Working anytime, anywhere: The effects on the world of work („Munkavégzés bárhol, bármikor. A munka világára gyakorolt hatások”), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), Genf, 2017. (32) Európai Szakszervezeti Intézet, Teleworking in the aftermath of the Covid-19 pandemic: enabling conditions for a successful transition („Távmunka a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben. A sikeres átmenet előfeltételeinek megteremtése”), 2021. (33) Eurofound és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, What just happened? COVID-19 lockdowns and change in the labour market, (Mi is történt? A Covid19 miatti lezárások és a munkaerőpiacon bekövetkezett változások), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2021. (34) Eurofound, Telework and ICT-based mobile work: Flexible working in the digital age (Távmunka és IKT-alapú mobil munka. Rugalmas munkavégzés a digitális korban), New forms of employment series („New forms of employment” sorozat), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2020. (35) Microsoft Work Trend Index, The next great disruption is hybrid work - are we ready? (A következő nagy üzemzavar a hibridmunka – készen állunk?), 2021. (36) EU-OSHA, Telework and health risks in the context of the COVID-19 pandemic: evidence from the field and policy implications, (Távmunka és egészségügyi kockázatok a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben: helyben gyűjtött tapasztalatok és szakpolitikai vonatkozások), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2021. (37) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, World Employment and Social Outlook 2021: The role of digital labour platforms in transforming the world of work (A digitális munkaügyi platformok szerepe a munka világának átalakításában), https://www.ilo.org/global/research/global-reports/weso/2021/lang--en/index.htm https://eige.europa.eu/publications/gender-equality-index-2020-digitalisation-and-future-work (38) Európai Szakszervezetek Szövetsége, tájékoztató feljegyzés: „Az idénymunkásokat célzó nemzeti intézkedések a munkaerőhiány kezelésére (különösen a mezőgazdasági ágazatban)”, 2020. május 29., https://www.etuc.org/sites/default/files/publication/file/2020-05/Covid-19%20Briefing%20Seasonal%20Workers%20Final_updated%2029%20May%202020.pdf (39) EU-OSHA, Third European Survey of Enterprises on New and Emerging Risks (ESENER 3), Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER-3), 2019. https://www.enshpo.eu/pdfs/news01.pdf (40) da Silva Neto, AM és mások, Psychological effects caused by the COVID-19 pandemic in health professionals: A systematic review with meta-analysis (A Covid19-világjárvány által az egészségügyi szakemberek körében okozott pszichés hatások: szisztematikus áttekintés metaelemzéssel), a Progress in neuro-psychopharmacology & biological psychiatry szakfolyóirat 2021. január 10-i kiadása. (41) Európai Parlament infografika, „A Covid19 nőkre gyakorolt hatásának megértése”, 2021. március 1., https://www.europarl.europa.eu/news/en/headlines/society/20210225STO98702/understanding-the-impact-of-covid-19-on-women-infographics; A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, https://eige.europa.eu/covid-19-and-gender-equality/essential-workers (42) Eurofound, Just one in three workers with limiting chronic disease in adapted workplace (A korlátozó krónikus betegséggel küzdő munkavállalók közül csak minden harmadik személy dolgozik a helyzetéhez adaptált munkahelyen) című cikk, 2019. október 15., https://www.eurofound.europa.eu/news/news-articles/just-one-in-three-workers-with-limiting-chronic-disease-in-adapted-workplace (43) HL L 238., 2003.9.25., 28. o. (44) Eurofound, A munkakörülményekről szóló 2021. évi európai felmérés: https://www.eurofound.europa.eu/surveys/2021/european-working-conditions-survey-2021 (45) https://eular.org/myUploadData/files/eular_vision_paper_on_eu_health_policy_branded.pdf (46) Niedhammer I, Bertrais S, Witt K (2021), Psychosocial work exposures and health outcomes: a meta-review of 72 literature reviews with meta-analysis (Pszichoszociális munkahelyi expozíciók és az egészséget érintő következmények: 72 szakirodalmi áttekintés metaanalízissel történő metaáttekintése), Scand J Work Environ Health 2021. 47(7):489–508. o. (47) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.). (48) Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI), Occupational Exposure Limits (OELs) for lead and lead compounds & equality of treatment of women and men at work (Az ólomra és ólomvegyületekre vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek (OEL-k), valamint a nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmód a munkahelyen), 2020. december 14. (49) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.). (50) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.). (51) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (HL L 330., 2009.12.16., 28. o.). (52) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.). (53) HL L 183., 1989.6.29., 1. o. (54) Az ILO 171. sz. ajánlása a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokról. https://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f?p=NORMLEXPUB:12100:0::NO::P12100_INSTRUMENT_ID:312509 (55) https://osha.europa.eu/hu/themes/young-workers (56) https://www.ilo.org/global/topics/non-standard-employment/lang--en/index.htm (57) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 23. cikke kimondja, hogy „minden személynek joga van ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon”; 87. számú ILO-egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről, 1948; és 98. számú ILO-egyezmény a szervezkedési és kollektív tárgyalási jogról. (58) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/25/EK irányelve (2006. április 5.) a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (HL L 114., 2006.4.27., 38. o.). (59) A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 11-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2020)0727). A Parlament 2021. szeptember 14-én és november 11-én módosításokat fogadott el a javaslatra vonatkozóan (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0377 és P9_TA(2021)0449). (60) A Tanács 89/654/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (HL L 393., 1989.12.30., 1. o.). (61) A Tanács 90/270/EGK irányelve (1990. május 29.) a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (HL L 156., 1990.6.21., 14. o.). (62) https://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_075505/lang--en/index.htm (63) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0473.