Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2021/0202(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0045/2022

Előterjesztett szövegek :

A9-0045/2022

Viták :

PV 04/04/2022 - 15
CRE 04/04/2022 - 15
PV 13/03/2023 - 15
CRE 13/03/2023 - 15

Szavazatok :

PV 05/04/2022 - 7.6
CRE 05/04/2022 - 7.6
A szavazatok indokolása
PV 14/03/2023 - 7.8

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2022)0101
P9_TA(2023)0067

Elfogadott szövegek
PDF 183kWORD 59k
2022. április 5., Kedd - Strasbourg
Az uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-kereskedelmi rendszer keretében a piaci stabilizációs tartalék módosítása ***I
P9_TA(2022)0101A9-0045/2022

Az Európai Parlament 2022. április 5-én elfogadott módosításai az (EU) 2015/1814 határozatnak a 2030-ig az uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-kereskedelmi rendszerhez tartozó piaci stabilizációs tartalékba helyezendő kibocsátási egységek mennyisége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslathoz (COM(2021)0571 – C9-0325/2021 – 2021/0202(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás)3 2016 novemberében hatályba lépett. A Párizsi Megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 °C-kal alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés mértéke az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-ra korlátozódjon.
 (1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás)3 2016 novemberében hatályba lépett. A Párizsi Megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 °C-kal alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés mértéke az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-ra korlátozódjon. A glasgow-i éghajlati paktum elfogadásával a Párizsi Megállapodás részes felei elismerték, hogy a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre való korlátozása jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 végéig megerősítik a 2030-ra vonatkozó céljaikat, hogy megszüntessék az elérendő célok és a vállalások közötti szakadékot, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) megállapításaival. Ezt olyan módon kell megvalósítani, amely méltányos és tiszteletben tartja a közös, de differenciált felelősségek és eltérő képességek elvét, az eltérő nemzeti körülmények figyelembevételével. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) és piaci stabilizációs tartalékának felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az UNFCCC részes feleinek Egyiptomban tartandó, 27. konferenciája (COP 27) előtt hozzájáruljon az Uniós éghajlat-politikai fellépésének fokozásához.
__________________
 __________________
3 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
 3 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  Az IPCC 2021. augusztus 7-i, „Climate Change 2021: The Physical Science Basis” (Éghajlatváltozás 2021: Természettudományos alapok) című jelentésének eredményei nyomán még sürgetőbbé vált a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os célkitűzésének fenntartása. Az IPCC megállapította, hogy a globális hőmérséklet a vártnál korábban, azaz a következő 20 évben eléri vagy meghaladja az 1,5 °C-ot. Továbbá azt is megállapította, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának azonnali és nagymértékű csökkentése nélkül a globális felmelegedést nem lehet többé 1,5 °C-ra vagy akár 2 °C-ra korlátozni.
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
preambulumbekezdés (új)
(1b)  Az Európai Parlament az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalásában felszólította a Bizottságot, hogy tegyen azonnali és ambiciózus intézkedéseket a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozása és a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenésének elkerülése érdekében, többek között azáltal, hogy orvosolja az éghajlati és környezeti vészhelyzettel kapcsolatos jelenlegi uniós politikák következetlenségeit, és biztosítja, hogy minden vonatkozó jövőbeli jogalkotási és költségvetési javaslat teljes mértékben összhangban legyen a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartására irányuló célkitűzéssel, és ne járuljon hozzá a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
__________________
1a HL C 232., 2021.6.16., 28. o.
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
1 c preambulumbekezdés (új)
(1c)  A sürgős fellépés szükségességét még inkább aláhúzza, hogy a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, ami az éghajlatváltozás közvetlen következménye. Az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési stratégiájának titkársága szerint a világszerte feljegyzett katasztrófák száma és a globális gazdasági károk mértéke közel megduplázódott az elmúlt 20 évben, és ez nagyban betudható az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák jelentős számbeli növekedésének.
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
1 d preambulumbekezdés (új)
(1d)  Az Uniónak ezért e sürgető helyzetre reagálva fokoznia kell erőfeszítéseit és nemzetközi vezető szerepet kell betöltenie az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, követve ugyanakkor a méltányosság, a közös, de differenciált felelősség és az eltérő képességek elvét, ahogyan azt a Párizsi Megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése meghatározza.
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés:
(2)  Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése áll a Bizottság által 2019. december 11-én elfogadott, az európai zöld megállapodásról szóló közlemény4 középpontjában.
 (2)  Ezért az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése a Bizottság által 2019. december 11-én elfogadott, az európai zöld megállapodásról szóló közlemény4 középpontjában áll.
__________________
 __________________
4 COM(2019)0640.
 4 COM(2019)0640.
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az európai zöld megállapodás ötvözi az Unión belüli klímasemlegesség 2050-ig történő elérését célzó, egymást kölcsönösen erősítő intézkedések és kezdeményezések átfogó csomagját, és új növekedési stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az Uniót egy modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező igazságos és virágzó társadalommá alakítsa, ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ugyanakkor ez az átállás eltérő módon érinti a nőket és a férfiakat, és különösen kihat egyes hátrányos helyzetű csoportokra, például az idősekre, a fogyatékossággal élőkre és a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyekre. Ezért biztosítani kell, hogy az átállás igazságos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon magára.
 (3)  Az európai zöld megállapodás kiindulópontot biztosít az Unió klímasemlegességi célkitűzésének legkésőbb 2050-ig történő eléréséhez, valamint azt követően a negatív kibocsátás eléréséhez, amint azt az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 2. cikkének (1) bekezdése meghatározza. Új növekedési stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az Uniót egy modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező igazságos és virágzó társadalommá alakítsa, miközben senkit sem hagy magára egy olyan igazságos átállás során, amely az energiaszegénységgel is foglalkozik. Célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ez az átállás eltérően érinti a különféle ágazatokban dolgozó embereket és mindegyik nemet, és különösen kihat egyes hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokra, például az idősekre, a fogyatékossággal élőkre, a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyekre, valamint az alacsony és alsó-közepes jövedelmű egyénekre és háztartásokra. Emellett nagyobb kihívások elé állít bizonyos régiókat, különösen a strukturálisan hátrányos helyzetű és peremhelyzetű régiókat, valamint a szigeteket. Ezért biztosítani kell, hogy az átállás igazságos és inkluzív legyen.
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az európai zöld megállapodás szükségessége és értéke csak nőtt annak fényében, hogy milyen súlyos hatásokat gyakorolt a Covid19-világjárvány az uniós polgárok egészségére, élet- és munkakörülményeire, valamint jólétére, amelyek megmutatták, hogy társadalmunknak és gazdaságunknak javítania kell a külső sokkokkal szembeni rezilienciáját, és korán cselekednie kell azok megelőzése vagy enyhítése érdekében. Az európai polgárok továbbra is határozottan úgy vélik, hogy ez különösen igaz az éghajlatváltozásra5.
 (4)  Az európai zöld megállapodás megfelelő végrehajtásának szükségessége és értéke csak nőtt annak fényében, hogy milyen súlyos hatásokat gyakorolt a Covid19-világjárvány az uniós polgárok egészségére, élet- és munkakörülményeire, valamint jólétére, amelyek megmutatták, hogy társadalmunknak és gazdaságunknak javítania kell a külső sokkokkal szembeni rezilienciáját, és korán kell cselekednie azok megelőzése vagy enyhítése érdekében, mégpedig oly módon, amely méltányos és biztosítja, hogy senkit ne hagyjanak magára, beleértve az energiaszegénység kockázatának kitett embereket is. Az európai polgárok továbbra is határozottan úgy vélik, hogy ez különösen igaz az éghajlatváltozásra5.
__________________
 __________________
5 Az Eurobarométer 513. sz. tematikus felmérése az éghajlatváltozásról, 2021 (https://ec.europa.eu/clima/citizens/support_hu).
 5 Az Eurobarométer 513. sz. tematikus felmérése az éghajlatváltozásról, 2021 (https://ec.europa.eu/clima/citizens/support_hu).
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
preambulumbekezdés (új)
(4a)  A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) 2020. október 29-i, „Biológiai sokféleség és világjárványok” című jelentésében rámutatott, hogy a világjárványok hátterében ugyanazok a globális környezeti változások állnak, amelyek a biológiai sokféleség csökkenését és az éghajlatváltozást is előidézik. Az éghajlatváltozás mértékét ezért enyhíteni kell annak érdekében, hogy fenntartsuk és javítsuk biológiai sokféleségünk egészségi állapotát és ezáltal védjük az emberi egészséget.
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel7 az Unió jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, 2050-re megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzést. Az említett rendelet ezenkívül 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os kötelező csökkentési kötelezettségvállalást állapít meg az Unión belüli nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (az elnyelések levonása utáni kibocsátás) tekintetében.
 (6)  Az (EU) 2021/1119 rendelettel az Unió jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, legkésőbb 2050-re megvalósítandó klímasemlegességre és azt követően a negatív kibocsátásra vonatkozó célkitűzést. Az említett rendelet ezenkívül 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os kötelező csökkentési kötelezettségvállalást állapít meg az Unión belüli nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (az elnyelések levonása utáni kibocsátás) tekintetében. Ezt igazságos átállásként kell megvalósítani, amelynek során senkit sem hagynak magára.
__________________
7 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  E kibocsátáscsökkentés megvalósításához valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia. Ezért a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel8 létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) ambícióját úgy kell kiigazítani, hogy az összhangban álljon a gazdaság egészére vonatkozó nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányulóan 2030-ra teljesítendő kötelezettségvállalással.
 (7)  E kibocsátáscsökkentés megvalósításához valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia. Ezért a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel8 létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) ambícióját úgy kell kiigazítani, hogy az összhangban álljon a gazdaság egészére vonatkozó nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányulóan 2030-ra teljesítendő kötelezettségvállalással, az Unió legkésőbb 2050-ig elérendő klímasemlegességi célkitűzésével és azt követően a negatív kibocsátásra vonatkozó célkitűzéssel, az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően.
__________________
 __________________
8 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
 8 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A kibocsátási egységek piaci kereslete és kínálata közötti strukturális egyensúlyhiány kezelése érdekében az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozat9 2018-ban piaci stabilizációs tartalékot (a továbbiakban: tartalék) hozott létre, amely 2019 óta működik.
 (8)  A kibocsátási egységek piaci kereslete és kínálata közötti strukturális egyensúlyhiány az alacsonyabb szén-dioxid-árak révén gyengítette az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, amely így nem tudott erőteljes kibocsátáscsökkentési ösztönzőként szolgálni: ennek kezelése érdekében az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozat9 2018-ban piaci stabilizációs tartalékot (a továbbiakban: tartalék) hozott létre, amely 2019 óta működik. A tartalék létrehozása hozzájárult ahhoz, hogy a forgalomban lévő kibocsátási egységek többlete a 2013. évi rekordszintről 2019-re 29 %-kal csökkenjen. A 2021. évi szén-dioxid-piaci jelentés szerint azonban a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma 2020-ban újra nőtt, elérve az 1579 milliárd kibocsátási egységet, szemben a 2019. évi 1385 milliárddal. A teljes többletnek ez az ugrásszerű növekedése a Covid19-válság miatti alacsonyabb kereslethez kapcsolódott. A Bizottság becslései szerint a 2020-as további többlet felvétele akár négy évbe is beletelhet, ami tovább késlelteti a múltban felhalmozódott többlet felhasználását és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer célnak megfelelő átalakítását, amelyekre sürgősen szükség van. Ezért – és függetlenül a tartaléknak a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat 2022-ben esedékes általános felülvizsgálata részeként történő további felülvizsgálatától – a Bizottságnak folyamatosan nyomon kell követnie a tartalék működését, és biztosítania kell, hogy jövőbeli előre nem látható külső sokkhatások esetén a tartalék továbbra is megfeleljen céljának.
__________________
 __________________
9 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.).
 9 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.).
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer integritásának biztosításához és hatékony irányításához elengedhetetlen egy szilárd és előretekintő tartalék annak érdekében, hogy a rendszer szakpolitikai eszközként hozzájárulhasson az Unió klímasemlegességi célkitűzésének legkésőbb 2050-ig történő eléréséhez és azt követően a negatív kibocsátásra vonatkozó célkitűzés eléréséhez, az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert és így a tartalékot is összhangba kell hozni azzal a törekvéssel, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozzák, elismerve, hogy ez jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait, miközben a különböző nemzeti körülmények fényében tükrözi a méltányosság, valamint a közös, de differenciált felelősség és az eltérő képességek elvét, a Párizsi Megállapodás 2. cikkében rögzítetteknek megfelelően.
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Amennyiben a forgalomban lévő kibocsátási egységek száma meghaladja a megállapított felső küszöbértéket, a kibocsátási egységek adott százalékának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet le kell vonni az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségéből, és a tartalékba kell helyezni. Ugyanakkor ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma a megállapított alsó küszöbérték alá esik, akkor az ennek megfelelő számú kibocsátási egységet felszabadítják a tartalékból a tagállamok számára, és hozzáadják az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségéhez.
 (10)  Jelenleg, amennyiben a forgalomban lévő kibocsátási egységek száma meghaladja a megállapított felső küszöbértéket, a kibocsátási egységek adott százalékának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet le kell vonni az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségéből, és a tartalékba kell helyezni. Ugyanakkor ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma a megállapított alsó küszöbérték alá esik, akkor az ennek megfelelő számú kibocsátási egységet felszabadítják a tartalékból a tagállamok számára, és hozzáadják az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségéhez.
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelv10 módosította az (EU) 2015/1814 határozatot azáltal, hogy 2023. december 31-ig megkétszerezte, 12 %-ról 24 %-ra emelte az évente tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számának meghatározásához használt százalékos arányt.
 (11)  Az (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelv10 módosította az (EU) 2015/1814 határozatot azáltal, hogy 2023. december 31-ig megkétszerezte, 12 %-ról 24 %-ra emelte az évente tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számának meghatározásához használt százalékos arányt a múltban felhalmozódott többlet gyors elnyelésének módjaként, hogy erőteljesebb árjelzést adjon az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére. E döntés meghozatala összefüggött az EU korábbi, 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésével, amely a teljes gazdaságban az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal kívánta csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
__________________
 __________________
10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.).
 10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.).
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A tartalék felülvizsgálatának és a szén-dioxid-piacot érintő várható fejleményeknek összefüggésében végzett elemzés azt mutatja, hogy 2023 után a forgalomban lévő összes kibocsátási egység 12 %-ának évenkénti tartalékba helyezése nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a kibocsátási egységek többletének jelentős növekedését az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben. Ezért a százalékos arányt 2023 után is 24 %-on kell tartani, és a tartalékba helyezendő kibocsátási egységek minimális számának továbbra is 200 milliónak kell lennie.
 (14)  A tartalék felülvizsgálatának és a szén-dioxid-piacot érintő várható fejleményeknek összefüggésében végzett elemzés azt mutatja, hogy 2023 után a forgalomban lévő összes kibocsátási egység 12 %-ának évenkénti tartalékba helyezése nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a kibocsátási egységek többletének jelentős növekedését az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben. Ha 2023 után az évente tartalékba helyezendő, forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának aránya 12 %-ra tér vissza, a kibocsátási egységeknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli jelentős és káros többlete megzavarhatja a piaci stabilitást és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer megfelelő működését, és ezáltal veszélyeztetheti az üvegházhatású gázok kibocsátásának a jogilag kötelező erejű éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges csökkentését, amint azt a Bizottság által e határozathoz elvégzett hatásvizsgálat is említi.
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Ha 2023 után az évente tartalékba helyezendő, forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának aránya 12 %-ra csökken, a kibocsátási egységeknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli többlete megzavarhatja a piaci stabilitást. Emellett a 2023 utáni 24 %-os arányt a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat általános felülvizsgálatától különválasztva kell megállapítani az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése érdekében, összhangban az Unió 2030-ra vonatkozó fokozott éghajlatvédelmi törekvésével, biztosítandó a piac kiszámíthatóságát.
 (15)   Ezért fontos biztosítani, hogy az arány 2023 után ne térjen vissza 24 % alá, és hogy a tartalékba helyezendő kibocsátási egységek minimális száma ne csökkenjen 200 millió alá. Ezt a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat általános felülvizsgálatától külön kell kezelni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése érdekében, összhangban az Unió 2030-ra vonatkozó fokozott éghajlatvédelmi törekvésével, biztosítandó annak kellő időben történő hatályba lépését és ezáltal a piac kiszámíthatóságát azon kockázat kiküszöbölése révén, hogy az arány újból 24 % alá csökkenjen. Az e határozatban szereplő 24 %-os arány fenntartása nem érinti a tartalék további felülvizsgálatát, beleértve adott esetben a tartalékba helyezendő kibocsátási egységek arányának felülvizsgálatát is a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat 2022-ben esedékes általános felülvizsgálatának részeként.
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  A 2023 utáni 24 %-os arányt a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat általános felülvizsgálatától különválasztva kell megállapítani az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése érdekében, összhangban az Unió 2030-ra vonatkozó fokozott éghajlatvédelmi törekvésével, biztosítandó a piac kiszámíthatóságát.
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
15 b preambulumbekezdés (új)
(15b)  Mivel e határozat célját – nevezetesen a piaci stabilizációs tartalék jelenlegi paramétereinek az (EU) 2018/410 irányelvben foglaltaknak megfelelő fenntartását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0045/2022).

Utolsó frissítés: 2022. augusztus 26.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat