Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról (KNDK) szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a G7-ek külügyminisztereinek és az EU főképviselőjének egy interkontinentális ballisztikus rakéta Koreai Népi Demokratikus Köztársaság általi elindításáról szóló, 2022. március 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről 2022. április 1-jén elfogadott határozatára,

–  tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az interkontinentális ballisztikus rakéta elindításáról szóló, 2022. március 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat külügyi és biztonságpolitikai szóvivőjének rakéták KNDK általi elindításáról szóló, 2022. január 11-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU által a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések miatt 2021. március 22-én kiszabott legutóbbi szankciókra,

–  tekintettel az ENSZ különleges előadójának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló, 2022. április 1-jei jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a KNDK által végzett nukleáris kísérleteket kifejezetten tiltó, 1718 (2006), 1874 (2009), 2087 (2013), 2094 (2013), 2356 (2017), 2270 (2016), 2371 (2017), 2375 (2017) és 2397 (2017) számú határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló, 2021. december 16-i határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1981-ben elfogadott, a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vizsgálóbizottságnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló, 2014. február 7-i jelentésére,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni, 1984. évi ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a KNDK továbbra is a világ egyik leginkább elnyomó országa; mivel a KNDK-ban az állam abszolút ellenőrzést gyakorol polgárai életének minden aspektusa felett, abszolút monopóliumot tart fenn az információ felett, és ellenőrzi az országon belüli és kívüli mozgásokat, valamint az állampolgárok társadalmi életét, miközben a lakosságot kivégzéssel, bebörtönzéssel, erőszakos eltüntetésekkel, illetve fogva tartásban és börtöntáborokban végzett kemény kényszermunkával való fenyegetéssel kényszeríti engedelmességre;

B.  mivel a KNDK olyan kiterjedt és jól strukturált biztonsági rendszerrel rendelkezik, amely szoros figyelemmel kíséri közel minden polgár életét, és az alapvető szabadság semmilyen formáját sem engedélyezi.

C.  mivel a vizsgálóbizottság vizsgálatot folytatott „az emberi jogok KNDK-ban tapasztalható súlyos, széles körű és rendszeres megsértésére” vonatkozóan, és 2014. február 7-én jelentést tett közzé; mivel az Elnökök Értekezlete jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Phenjan emberi jogi visszaéléseinek súlyossága, mértéke és jellege „egy olyan államot hoz létre, amelyhez hasonló nem létezik a mai világban”;

D.  mivel az emberi jogok helyzete a KNDK-ban a vizsgálóbizottság 2014-es jelentésének közzététele óta nem javult; mivel a KNDK-rezsim által elkövetett bírósági eljárás nélküli kivégzések, kínzások, szexuális erőszak, rabszolgaságba taszítás és önkényes fogva tartások – többek között a vallási meggyőződésen alapuló üldöztetés – folyamatosak és szisztematikusak; mivel a szongbun alapján a vallásgyakorlók az „ellenséges” osztályba tartoznak, és az állam ellenségeinek minősülnek, és „megkülönböztetést, büntetést, elszigetelést, sőt kivégzést” érdemelnek; mivel a nem kormányzati szervezetektől származó dokumentumok azt mutatják, hogy a sámánizmus és a kereszténység követői különösen ki vannak téve az üldöztetésnek;

E.  mivel a rezsim szisztematikusan a vallási meggyőződéseket és kisebbségeket, többek között a sámánizmust, a koreai buddhizmust, a katolicizmust, a cshondoizmust és a protestantizmust célozza; mivel az ilyen szisztematikus célbavételre példa egyes nem külföldi katolikus papok és protestáns vezetők kivégzése, akik nem mondtak le hitükről, és akiket azzal vádoltak, hogy „amerikai kémek”;

F.  mivel a lakosság által elszenvedett jogsértések mellett az észak-koreai nők és lányok is számos szexuális és nemi alapú visszaélés célpontjává válhatnak, és a kormánytisztviselők nem reagálnak hatékonyan a jogok megsértésére, beleértve a széles körben elterjedt nemi alapú megkülönböztetést, a szexuális és nemi alapú erőszakot, illetve maguk is elkövetik ezeket;

G.  mivel a KNDK kormánya nem enged semmilyen politikai ellenzéket, szabad és tisztességes választásokat, szabad médiát, vallásszabadságot, egyesülési szabadságot, kollektív tárgyalást vagy szabad mozgást, és ezért nem tartja tiszteletben a jogállamiság elvét; mivel a nyilvános és magán vallási tevékenységekben részt vevő személyek súlyos elnyomásáról, többek között szabadságtól való önkényes megfosztásról, kínzásról, kényszermunkáról és kivégzésekről érkeztek jelentések; mivel az ENSZ különleges előadója szerint kwallisók (politikai fogolytáborok) továbbra is működnek, és alapvető fontosságúak a lakosság ellenőrzése és elnyomása szempontjából; mivel a különleges előadó szerint „e jogsértések közül sok egyenesen emberiesség elleni bűncselekmény a KNDK-ban. Sürgős szükség van konkrét elszámoltathatósági eljárásokra, akár nemzeti, akár nemzetközi szinten”;

H.  mivel a KNDK állami hatóságai szisztematikusan megtagadják a foglyok alapvető jogait, és törvénytelen kivégzéseket, önkényes fogva tartásokat és erőszakos eltüntetéseket követnek el, többek között külföldiek elrablása formájában, és egyes források szerint több mint 100 000 embert tartanak bebörtönözve egy átfogó büntető igazságszolgáltatási rendszerben többek között fogvatartási központokban, fogolytáborokban, munkatáborokban, politikaifogoly-táborokban és rehabilitációs táborokban; mivel a KNDK rezsimje rutinszerűen és szisztematikusan kényszermunkát követel meg a lakosság nagy részétől a gazdaság fenntartásához, különösen a kwallisókban tartott emberektől;

I.  mivel a KNDK rezsimje elutasította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, Közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának a területén fennálló emberi jogi helyzetről szóló valamennyi határozatát;

J.  mivel a KNDK a Covid19-világjárványt arra használta fel, hogy tovább elszigetelje az országot a külvilágtól, ami súlyosbította az emberi jogok állandósult megsértését, és negatív hatást gyakorolt a lakosság egészségére; mivel a humanitárius szervezetek továbbra sem tudnak visszatérni a KNDK-ba; mivel az országon belüli korlátozott nemzetközi jelenlét és a Koreai Köztársaságba megérkező menekülők számának jelentős csökkenése minden eddiginél nehezebbé teszi az emberi jogi jogsértések dokumentálását; mivel a KNDK a Covid19 terjedésének elkerülése érdekében lezárta határait az összes külső határátkelőhelyen, és nem osztott ki Covid19-oltóanyagot az emberek számára, azt állítva, hogy a vírus nem létezik az országban; mivel a világjárvány kezdete óta Észak-Korea még inkább elszigetelődött a világ többi részétől a hírhedten gyenge egészségügyi infrastruktúra és a lakosság beoltásának hiánya miatt; mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának legutóbbi, 2022 márciusában közzétett jelentése szerint Észak-Korea minden eddiginél elszigeteltebb a hosszú távú, nagyszabású határlezárások és a városok és régiók közötti utazási korlátozások miatt, amelyeket 2020 januárjában vezettek be; mivel a lakosság elnyomó jellegű ellenőrzése tovább erősödött;

K.  mivel a KNDK népe a politikai és gazdasági elszigeteltség, valamint az élelmiszer- és üzemanyaghiány összefüggésében évtizedek óta alulfejlettségnek, gyenge egészségügyi ellátásnak, valamint az anyák és gyermekek alultápláltságának van kitéve; mivel az élelmiszer-ellátás krónikus bizonytalansága továbbra is széles körben elterjedt, és valószínűleg tovább súlyosbodott, hiszen a kereskedelem az ország határainak lezárását követően jelentősen visszaesett; mivel a lakosság egyes szegmensei, különösen a kiszolgáltatott népességcsoportok éhezésnek és éhínségnek lehetnek kitéve;

L.  mivel az Európai Unió az emberi jogok és a demokrácia támogatója és előmozdítója a világban; mivel az EU és a KNDK közötti politikai párbeszédre legutóbb 2015 júniusában került sor; mivel a kínai kormány az észak-koreai menekültek többségét illegális gazdasági migránsnak tekinti, és az azonosított menekültek egy részét visszaküldi, tekintet nélkül arra, hogy a visszatérésüket követően üldöztetésnek vannak kitéve; mivel Oroszországból az észak-koreaiakat visszaküldik származási országukba, hiszen az orosz rendőrség Phenjan kérésére régóta letartóztatja az észak-koreaiakat; mivel ez a gyakorlat közvetlenül sérti Kínának és Oroszországnak az ENSZ 1951. évi menekültügyi egyezménye és 1967. évi jegyzőkönyve szerinti kötelezettségeit; mivel számos észak-koreai szökevény személyazonosságot igazoló okmány és hivatalos jogállás nélkül hatalmas nehézségekbe ütközik Kínában és a szomszédos országokban, és rendkívül kiszolgáltatottak az emberkereskedelemnek, az emberrablásnak és a szexuális kizsákmányolásnak;

M.  mivel a KNDK folytatta nukleáris képességeinek és ballisztikusrakéta-programjának fejlesztését, amint azt a rakétatesztelések számának 2022 eleji növekedése is bizonyította; mivel az EU szankciókat szabott ki 57 jegyzékbe vett személlyel és kilenc jegyzékbe vett szervezettel szemben a KNDK nukleáris és ballisztikusrakéta-képességekkel vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz való hozzájárulás vagy a szankciók megkerülése miatt; mivel a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik elterjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve; mivel a KNDK 2003-ban kilépett az atomsorompó-szerződésből, 2006 óta nukleáris kísérleteket hajt végre, 2009-ben pedig hivatalosan bejelentette, hogy atomfegyvert fejlesztett ki, ami azt jelenti, hogy a nukleáris képességének fejlesztéséből adódó fenyegetettség egyértelműen megerősödött; mivel 2018. április 20-án a KNDK bejelentette, hogy haladéktalanul felfüggeszti a nukleáris és rakétakísérleteket, és leállítja a hat korábbi nukleáris kísérlethez használt, Punggye-ri melletti létesítményt; mivel az Európai Unió Tanácsa elítélte, hogy a KNDK 2022. március 24-én interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, mivel az megsértette a KNDK azon vállalását, hogy felfüggeszti interkontinentális ballisztikus rakéták kilövését, továbbá megsértette az ENSZ szankcióit is; mivel 2022. március 22-én az EU globális emberi jogi szankciórendszere alapján az EU két észak-koreai személlyel és egy észak-koreai szervezettel szemben a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat rendelt el;

N.  mivel a Koreai Köztársaság leköszönő elnöke, Mun Dzsein a háború lezárásáról szóló nyilatkozatot javasolt a KNDK-nak, amelyben a felek kijelentik, hogy hivatalosan véget vetnek az 1953-ban békeszerződés nélkül véget ért koreai háborúnak;

O.  mivel a G7-ek külügyminiszterei és az EU főképviselője közösen kijelentették, hogy a KNDK-ban kialakult szörnyű humanitárius helyzet annak az eredménye, hogy a KNDK az erőforrásait a lakosság jóléte helyett tömegpusztító fegyverekre és ballisztikusrakéta-programokra fordítja;

1.  ismételten határozottan elítéli a KNDK jelenlegi és korábbi legfelsőbb vezetői és kormánya által több évtizede fenntartott, szisztematikus állami elnyomást; felszólítja Kim Dzsongunt, hogy hagyjon fel a kivégzésekkel, a gyilkosságokkal, a rabszolgaságra kényszerítéssel, a kínzásokkal, a bebörtönzésekkel, a nemi erőszakkal, a kényszerabortuszokkal és más szexuális erőszakcselekményekkel, a politikai, vallási, faji és nemi alapon történő üldözéssel, a lakosság erőszakos elhurcolásával, a személyek erőszakos eltüntetésével, a tudatosan elhúzódó éhínséget okozó embertelen cselekedetekkel és azzal, hogy intézményesített büntetlenséget biztosít e cselekmények elkövetőinek; sürgeti a KNDK hatóságait, hogy vessenek véget az emberiesség elleni, többek között a kwanliso-rendszer révén elkövetett, jelenleg is zajló bűncselekményeknek, és indítsanak el egy olyan reformfolyamatot, amelyben valamennyi emberi jogot tiszteletben tartják és védik; hangsúlyozza, hogy le kell bontani a kwanliso-rendszert; kéri, hogy tegyenek közzé részletes információkat ezekről a táborokról, és hogy a független nemzetközi ellenőrző szervek kapjanak lehetőséget a táborok meglátogatására;

2.  határozottan elítéli a halálbüntetés széles körben és módszeresen való alkalmazását a KNDK-ban; felszólítja a KNDK kormányát, hogy hirdessen moratóriumot valamennyi kivégzésre nézve, a halálbüntetés közeljövőben való eltörlésének céljával; felszólítja a KNDK-t, hogy vessen véget a bírósági eljárás nélküli kivégzéseknek és az erőszakos eltüntetés gyakorlatának, bocsássa szabadon a politikai foglyokat, és tegye lehetővé állampolgárai szabad utazását mind belföldön, mind az országon kívülre; felhívja a KNDK-t, hogy tegye lehetővé a nemzeti és nemzetközi média számára a szabad véleménynyilvánítást és a sajtószabadságot, valamint biztosítson polgárai számára cenzúramentes hozzáférést az internethez; kéri a KNDK-t, hogy hagyjon fel azzal, hogy az országból eltávozókat árulással vádolják, és hogy a Kínába távozottak visszaküldését kérik;

3.  ösztönzi a Kínai Népköztársaság kormányát és az Oroszországi Föderáció kormányát, hogy az ENSZ menekültügyi egyezményének részes államaiként fennálló kötelezettségeiknek megfelelően ne tagadják meg a Kínába és Oroszországba lépő észak-koreai menekültek jogát ahhoz, hogy menedéket kérjenek, és ne küldjék vissza őket Észak-Koreába, hanem védjék meg alapvető emberi jogaikat; ismételten felszólítja azokat az országokat, amelyek menekülteket fogadnak a KNDK-ból, hogy tartsák tiszteletben az 1951. évi genfi egyezményt és annak 1967. évi jegyzőkönyvét, és feltétlenül tartózkodjanak a KNDK kormányával az észak-koreai állampolgárok kiadatásával vagy visszaszállításával kapcsolatos bármilyen együttműködéstől;

4.  elítéli a mozgás, a véleménynyilvánítás, az információ, a békés gyülekezés, egyesülés szabadságának szigorú korlátozását, valamint a szongbun alapján történő megkülönböztetést, amely az állam által kijelölt társadalmi osztályokba sorolás és születés alapján sorolja be az egyéneket, figyelembe véve politikai véleményüket és vallásukat is; súlyos aggodalmát fejezi ki a vallás és a meggyőződés szabadságának szisztematikus megsértése miatt, amely Észak-Koreában a sámánizmust és a kereszténységet, valamint más vallásokat is sújt; elítéli a vallási személyek önkényes letartóztatását, hosszú távú fogva tartását, kínzását, bántalmazását, szexuális bántalmazását és meggyilkolását; sürgeti a KNDK hatóságait, hogy vessenek véget a vallási kisebbségek elleni erőszaknak, és biztosítsák számukra a vallás és meggyőződés szabadságát, az egyesülési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát; hangsúlyozza, hogy felelősségre kell vonni ezen erőszakos cselekmények elkövetőit, többek között a Népi Társadalombiztonsági Minisztériumot és az Állambiztonsági Minisztériumot, amelyek fontos szerepet játszanak a vallási közösségek üldözésében;

5.  sürgeti a KNDK kormányát, hogy hagyjon fel az állam által támogatott kényszermunka-programmal, amelynek keretében külföldi országok több tízezer, bizonytalan körülmények között dolgozó észak-koreai munkavállalót foglalkoztatnak, ami kemény valutát generál a rezsim fenntartásához; hangsúlyozza, hogy ebben az esetben a munkavállalói jogok védelmének feladata kiterjed a fogadó országokra, amelyeknek biztosítaniuk kellene a munkavállalói és emberi jogi normák betartását;

6.  különös aggodalmának ad hangot a büntetés-végrehajtási rendszerben uralkodó fogva tartási körülmények miatt, többek között az egészségügyi ellátás megtagadása, a kínzás, valamint a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódok és büntetések, a szabadságtól való önkényes megfosztás, a kényszermunka, a nemi erőszak és a szexuális erőszak egyéb formái, az élethez és a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadása, valamint a kiszolgáltatott fogvatartottak, köztük a nők, a fogyatékossággal élő személyek és a fiatalkorúak jogainak megsértése miatt; felhívja a KNDK hatóságait annak biztosítására, hogy független emberi jogi megfigyelők hozzáférjenek büntetés-végrehajtási rendszeréhez, és együttműködjenek velük annak érdekében, hogy az érintett nemzetközi szereplőkkel együtt megreformálják büntetés-végrehajtási és igazságszolgáltatási rendszert;

7.  elítéli a világjárvány eszközként való felhasználását, amely további korlátozások bevezetéséhez, valamint az észak-koreai kormány által látszólag a Covid19 elleni védelem érdekében bevezetett komoly, szükségtelen és szélsőséges intézkedésekhez vezetett, amelyek tovább korlátozzák az élelmiszerhez és az egészséghez való, alapvetően elnyomott jogokat, valamint a szabad mozgáshoz, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot; elismerését fejezi ki az 1718-as szankcióbizottság munkájáért, amely gyorsan jóváhagyta a KNDK-nak nyújtott humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó, a Covid19-cel kapcsolatos valamennyi mentességi kérelmet; felhívja a KNDK-t, hogy működjön együtt a nemzetközi szervezetekkel, többek között a COVAX-kezdeményezéssel annak biztosítása érdekében, hogy a Covid19-oltóanyagok időben és ténylegesen eljussanak az emberekhez;

8.  különös aggodalmát fejezi ki az országban uralkodó rossz élelmezési helyzettel, illetve annak a lakosság gazdasági, társadalmi és kulturális jogaira gyakorolt hatásaival kapcsolatban; felhívja a KNDK hatóságait, hogy a humanitárius alapelveknek megfelelően minden polgár számára biztosítsák az élelemhez és a humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférést a szükségletek alapján;

9.  hangsúlyozza az emberiesség elleni múltbeli és folyamatban lévő bűncselekmények elszámoltathatósága biztosításának fontosságát; határozottan sürgeti a KNDK-t, hogy teljes mértékben tegyen eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataiból eredő valamennyi jogi kötelezettségnek; felhívja az ENSZ valamennyi tagját, hogy tegyenek lépéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankcióinak teljes körű végrehajtása érdekében; kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a KNDK-ban kialakult helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalják, valamint hogy létrehozzanak egy ad hoc törvényszéket vagy hasonló mechanizmust a kormánytisztviselők, köztük a legmagasabb szintű hatóságok büntetőjogi felelősségének megállapítása érdekében; kitart amellett, hogy a Tanácsnak komoly további emberi jogi szankciókat kell elfogadnia az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében, az e jogsértésekért felelősként azonosított személyekkel szemben; tudomásul veszi az ENSZ különleges előadójának véleményét annak biztosítása érdekében, hogy az országgal szembeni szankciók ne gyakoroljanak káros hatást az élelemhez, az egészséghez, a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez, a lakhatáshoz és a fejlődéshez való jogra, valamint hogy megelőzzék a humanitárius segítségnyújtásra gyakorolt negatív hatásokat, többek között a Covid19-világjárvány összefüggésében;

10.  határozottan elítéli, hogy a KNDK 2022. március 24-én szükségtelen és veszélyes provokációként fellőtt egy interkontinentális ballisztikus rakétát, ami sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát, és komoly fenyegetést jelent a nemzetközi és a regionális békére és biztonságra; felszólítja a KNDK-t, hogy teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon hagyjon fel tömegpusztító fegyvereivel és ballisztikusrakéta-programjaival;

11.  felhívja a KNDK-t, hogy az emberi jogok országbeli helyzetének javítása érdekében folytassa a nemzetközi tárgyalópartnerekhez való konstruktív közeledést, többek között párbeszéd, az országba tett hivatalos látogatások és az emberek közti kapcsolatok erősítése révén;

12.  továbbra is támogatja a koreai-félszigeti konfliktus békés rendezését, amelynek magában kell foglalnia a nukleáris leszerelést, valamint a KNDK emberi jogi helyzetének javítását; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és az uniós tagállamokat, hogy támogassák az ENSZ struktúráit és a civil társadalmi szervezeteket az elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, a bizonyítékok folyamatos gyűjtése és az országban elkövetett múltbeli és jelenleg is zajló emberi jogi jogsértések dokumentálása révén, a KNDK által elkövetett komoly visszaélések büntetlenségének megszüntetése érdekében;

13.  üdvözli a KNDK-beli emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadó megbízatásának megújítását; sajnálja, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának (OHCHR) szöuli kirendeltsége továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel, és sürgeti az ENSZ tagjait és az OHCHR-t, hogy támogassák a mechanizmust, és biztosítsanak számára minden szükséges személyzetet és erőforrást;

14.  javasolja a megbékélés irányába történő előrelépést és megfelelő jogorvoslati eljárás kialakítását; felszólítja az érintett államokat, hogy a megoldatlan katonai konfliktus megszüntetése érdekében adjanak ki nyilatkozat arról, hogy véget ért a háború;

15.  üdvözli az EU szankciórendszerét, valamint azt, hogy az EU kinyilvánította készségét az érdemi diplomáciai folyamatok támogatására; ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az EU szankciórendszerét kiegészítő stratégiát, összhangban az EU globális stratégiájával, és figyelembe véve az Észak-Koreával folytatott politikai párbeszéd újrakezdését, amikor az idő erre megérik, annak érdekében, hogy az emberi jogokkal, a nukleáris leszereléssel és a békével kapcsolatos kezdeményezéseket beépítsék a KNDK-val folytatott együttműködésébe;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének, az Egyesült Államok kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, Japán kormányának és parlamentjének, az ENSZ a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban az emberi jogok helyzetével foglalkozó különleges előadójának, valamint az ENSZ főtitkárának.