Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az ENSZ Alapokmányára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az emberi jogok európai egyezményére, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció alkotmányára,

–  tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Novaja Gazeta független orosz újságról szóló, 2022. március 28-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a főképviselő által az Európai Unió nevében tett, az Alekszej Navalnij politikai indíttatású bebörtönzésének további kilenc évvel történő meghosszabbításáról szóló, 2022. március 22-i nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2022. március 24-i nyilatkozatára, amelyben elismerését fejezi ki újságírók és emberi jogi aktivisták – köztük az Oroszországi Föderációból és Belaruszból származók – bátor munkájáért,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadságért felelős képviselőjének a véleménynyilvánítás szabadságához és a tömegtájékoztatás szabadságához való jog Oroszországban történő, az ország Ukrajna elleni katonai támadásával összefüggésben való súlyos megsértéséről szóló, 2022. március 3-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a legújabb oroszországi és ukrajnai fejleményekről szóló nyilatkozataira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az Oroszországi Föderáció többször is megsértette a nemzetközi jogot és nemzetközi kötelezettségvállalásait, és jogellenes, kiprovokálatlan és indokolatlan agressziós háborút indított Ukrajna ellen, és mészárlásokat követett el polgárai ellen; mivel a jogalkotási korlátozások, a médiaorgánumok betiltásai, a független tudósítás és a szabad véleménynyilvánítás bűncselekménnyé nyilvánítása és más politikai üldözések az elmúlt hónapokban totalitárius méreteket öltöttek, ami a független és pluralista polgári tér felbomlásához vezetett Oroszországban;

B.  mivel az orosz rezsim példátlan módon fokozta a békés tüntetőkkel, független újságírókkal és bloggerekkel, az emberi jogok védelmezőivel és a civil társadalmi aktivistákkal szembeni kemény fellépést, arra törekedve, hogy elhallgattassa az Ukrajna elleni jogellenes, kiprovokálatlan és indokolatlan katonai agressziójával kapcsolatos kritikákat és ellenállást; mivel több ezer ember menekült el Oroszországból az önkényes letartóztatások és büntetőeljárások drasztikusan megnövekedett kockázata miatt; mivel ez a kemény fellépés pusztító hatást gyakorolt a kisebbségek, az LMBTQI+-személyek, a nők és minden olyan személy életére és szabadságára, akiket a kormány és a társadalom az előírt magatartási vagy normatív szabályoktól és elvárásoktól eltérőként, illetve a rezsim és az orosz hatóságok politikáinak bírálójaként bélyegzett meg;

C.  mivel az alapvető emberi jogokat, köztük az egyesülési szabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát az Oroszországi Föderáció alkotmánya, valamint számos olyan nemzetközi jogi eszköz rögzíti, amelyek mellett Oroszország elkötelezte magát; mivel az orosz hatóságok felelősek az Ukrajna, Európa és a liberális demokratikus értékek ellen irányuló, éveken át tartó módszeres propagandakampányokért, amelyek az élénk, politikailag aktív és független civil társadalom minden maradványának felszámolásához vezettek;

D.  mivel 2022. február 24. óta az orosz hatóságok önkényesen több mint 15 400 békés háborúellenes tüntetőt tartóztattak le szerte az országban, és egyeseket súlyosan bántalmaztak és más emberi jogi jogsértések érték őket; mivel azóta már több mint 60 büntetőügy indult;

E.  mivel az elmúlt néhány évben számos jogszabályt, például a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt és annak módosításait, az úgynevezett „szélsőséges szervezetek” szabályozását és a velük kapcsolatban hozott bírósági ítéleteket, valamint a médiafelügyeletért felelős szabályozó hatóság (Roszkomnadzor) számtalan rendeletét az orosz hatóságok a független civil társadalommal és az Oroszországban működő médiával szembeni koncentrált kemény fellépésükre használták fel, különösen a nem kormányzati szervezeteket, az emberi jogi aktivistákat, újságírókat, ügyvédeket, valamint a nők jogait védő, az LMBTQI+- és a környezetvédelmi aktivistákat, továbbá az etnikai és kulturális kisebbségekért kiálló aktivistákat célozva; mivel az összes ilyen jogszabály, szabályozás, valamint igazságügyi és közigazgatási teher arra kényszeríti a civil társadalmi szereplőket, hogy visszautasítsák a külföldi finanszírozást, öncenzúrát alkalmazzanak, és az állami megtorlástól való félelem miatt csökkentsék nyilvános láthatóságukat és tevékenységeiket;

F.  mivel 2022. március 4-én az orosz parlament módosította a büntető törvénykönyvet, hogy akár 15 évig terjedő börtönbüntetést lehessen kiszabni az ukrajnai háborúval kapcsolatos állítólagos „hamis” információk terjesztése miatt; mivel 2022. március 22-én a törvényt kiterjesztették annak érdekében, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák az Oroszország hivatalos szerveinek külföldi tevékenységeivel kapcsolatos „álhírek” megosztását; mivel 2022. március 4-én az orosz Duma betiltotta az ukrajnai háború elleni tüntetéseket; mivel az orosz jogi reformok közigazgatási szankciókat és bűnügyi eljárásokat vezettek be azon orosz állampolgárok és jogi személyek ellen, akik nemzetközi szankciókat kérnek az orosz állammal, annak állampolgáraival vagy bármely orosz jogi személlyel szemben;

G.  mivel az orosz hatóságok több független médiaorgánumot arra kényszerítettek, hogy felfüggesszék vagy megszüntessék tevékenységüket, vagy külföldre költözzenek, miközben az egyre növekvő internetes cenzúrával, ellenőrzéssel és elszigeteléssel összefüggésben megakadályozták mások tevékenységét, ezáltal megfosztva az orosz lakosságot az Ukrajna elleni orosz háborúval és az Oroszországi Föderáció nevében ott elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos elfogulatlan információktól; mivel ezek közé tartozik különösen az Eho Moszkvi rádióállomás, a Dozsgy televízióállomás és a Novaja Gazeta újság; mivel a hatóságok Oroszországban blokkolták a külföldi közösségi médiát és tiltólistára tették a Metát, a Facebook, az Instagram és a WhatsApp anyavállalatát, „szélsőségesnek” minősítve azt;

H.  mivel az ukrajnai orosz háború kezdete óta újságírók, emberijog-védők, aktivisták és mások százai hagyták el Oroszországot az önkényes letartóztatások és büntetőeljárások drasztikusan megnövekedett kockázata miatt, többek között azt követően, hogy Putyin elnök a háború ellen felszólalókat „a nemzet árulóinak” és „ötödik oszlopnak” nevezte;

I.  mivel 2022. március 16-án az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszünteti az Oroszországi Föderáció tagságát az Európa Tanácsban; mivel az Oroszországi Föderáció a maga részéről úgy határozott, hogy 2022. március 15-én kilép az Európa Tanácsból, megfosztva az orosz állampolgárokat az emberi jogok európai egyezményében foglalt védelemtől, és megfosztva őket az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti jogorvoslathoz való hozzáféréstől;

J.  mivel Alekszej Navalnij orosz ügyvédet, ellenzéki politikust és korrupcióellenes aktivistát, a 2021. évi Szaharov-díj kitüntetettjét 2021 januárjában letartóztatták, és 2021. február óta börtönben van, ahol önkényes, politikai indíttatású büntetését tölti, és ismételten kínzásnak és embertelen bánásmódnak vetették alá; mivel az EU a lehető leghatározottabban elítélte Alekszej Navalnij megmérgezését és politikai indíttatású bebörtönzését, célzott szankciókat szabott ki, és továbbra is független vizsgálatot követel megmérgezése ügyében;

K.  mivel 2022. március 22-én a moszkvai lefortovói bíróság egy börtöntáborban és így nem a rendes bíróságon tartott rendkívüli tárgyalást követően kilenc év, szigorúan ellenőrzött börtönben letöltendő börtönbüntetésre ítélte Alekszej Navalnijt, és 1,2 millió RUB (hozzávetőleg 12 838 EUR) összegű közigazgatási bírságot szabott ki rá; mivel ez az ítélet egyértelműen ellentétes a nemzetközi joggal és az orosz alkotmánnyal, és ugyanannyira jogellenes, önkényes és politikai indíttatású, mint a korábbi ítélet;

L.  mivel számos aktivistát letartóztattak vagy büntetőeljárás alá vontak Alekszej Navalnij támogatása vagy a vele való együttműködés, illetve eszméi – például az intelligens szavazási stratégia – támogatása miatt; mivel a közösségi médiában tett nyilatkozataik alapján az új törvények vagy közigazgatási határozatok visszamenőleges alkalmazásával vádolták meg őket ilyen támogatással, és sokuk elhagyta Oroszországot, miután büntetőjogi vádat emeltek ellenük; mivel Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványát „szélsőségesnek” minősítették;

1.  elítéli az orosz rezsim belső elnyomását, amely az Ukrajna elleni agressziós háborút követően súlyosbodott; követeli, hogy az orosz hatóságok vessenek véget a háború ellen tüntetők, a független civil társadalmi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, az emberi jogi aktivisták, az újságírók, az ügyvédek, valamint a nők jogait védők, az LMBTQI+- és a környezetvédelmi aktivisták elleni zaklatásnak, megfélemlítésnek és támadásoknak Oroszországban; kinyilvánítja szolidaritását a nyitott és szabad társadalom iránt elkötelezett demokratikus erőkkel Oroszországban, és hangsúlyozza, hogy támogatja a támadások és elnyomás célpontjává vált egyéneket és szervezeteket;

2.  elítéli az orosz kormány és propagandistái által kialakított neototalitárius, imperialista ideológiai hozzáállást; hangsúlyozza, hogy a demokrácia elleni támadás és más nemzetek jogainak figyelmen kívül hagyása utat nyitott Oroszország számára a despotizmus, a nemzetközi agresszió és a háborús bűncselekmények felé; hangsúlyozza, hogy egy antidemokratikus Oroszország állandó fenyegetést jelent Európa biztonságára és stabilitására;

3.  elítéli az orosz jogszabályokat, többek között a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, a büntető törvénykönyv 2022. március 4-én és március 22-én bevezetett módosításait, valamint a tömegtájékoztatásról szóló törvényt, amelyeket arra használnak, hogy bíróságilag zaklassák az eltérő vélemények hangoztatóit az országban és külföldön, és aláássák a független médiát; hangsúlyozza, hogy ezek a fejlemények nyilvánvalóan ellentétesek az Oroszország által a nemzetközi jog alapján önkéntesen vállalt és saját alkotmányában rögzített kötelezettségvállalásokkal;

4.  elítéli az orosz hatóságok – többek között az internetre vonatkozó – folyamatos és egyre növekvő cenzúráját, és sürgeti őket, hogy haladéktalanul vessenek véget ellenőrzésüknek és cenzúrájuknak;

5.  elítéli az orosz hatóságok azon magatartását, hogy üldözik az orosz katonák anyáit és az általuk létrehozott szervezeteket, megfosztva az orosz szülőket a gyermekeik tartózkodási helyére vonatkozó információktól, és hogy nem hajlandók együttműködni az ukrán hatóságokkal a szolgálat közben elesett orosz katonák maradványainak visszaszolgáltatása érdekében;

6.  elítéli a moszkvai Kirill pátriárkának, az orosz ortodox egyház vezetőjének szerepét az Ukrajna elleni orosz agressziós háború teológiai alapú igazolásában; méltatja az orosz ortodox egyház 300 papjának bátorságát, akik aláírtak egy levelet, amelyben elítélték az agressziót, sajnálatukat fejezték ki az ukrán nép megpróbáltatásai miatt, és felszólítottak a „háború megállítására”;

7.  határozottan elítéli a Szaharov-díjjal kitüntetett Alekszej Navalnij bebörtönzését, és ismételten felszólít az ő és azon több száz orosz állampolgár azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket alaptalanul, pusztán azért vettek őrizetbe, mert volt bátorságuk ahhoz, hogy a demokrácia és a béke mellett, vagy jogaik – többek között a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez való jog – bővítése érdekében tüntessenek; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy a nemzetközi normák betartása érdekében javítsák a börtönökben és fogdákban uralkodó körülményeket; úgy véli, hogy Alekszej Navalnij humanitárius, egészségügyi és biztonsági helyzete kiemelt kérdés az EU számára; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy törvénytelen fogva tartása alatt teljes mértékben biztosítsák jogait; elítéli, hogy az Alekszej Navalnij elleni eljárás során nem tartották tiszteletben a tisztességes eljáráshoz való jogát, és ismételten felszólít Alekszej Navalnij megmérgezésének haladéktalan, átlátható kivizsgálására;

8.  úgy véli, hogy Alekszej Navalnij, támogatói, a média és a civil társadalom elleni elnyomó intézkedéseket az Oroszország által indított bűnös agresszív háború bevezetőjének szánták, és megismétli, hogy a politikai pluralizmus és a szabad média jelenti a legjobb biztosítékot és akadályt az ellen, hogy egy antidemokratikus kormány nemzetközi agressziót kövessen el; úgy véli, hogy az orosz polgárok véleményalkotási és médiaszabadságának támogatására irányuló erőfeszítéseink szerves részét képezik az ukrajnai háború és agresszió elleni küzdelmet célzó erőfeszítéseinknek;

9.  határozottan elítéli az orosz bíróságok határozatait, amelyek a Nemzetközi Memorial Társaság és a Memorial Emberi Jogi Központ – Oroszország legrégebbi és legismertebb emberi jogi szervezeteinek egyike és a Szaharov-díj kitüntetettje – bezárásához vezettek; elítéli a Roszkomnadzor által a Novaja Gazetához a cenzúrával és a „külföldi ügynökökről” szóló törvény állítólagos megsértésével kapcsolatban intézett folyamatos felszólításokat, amelyek következtében az újság bejelentette, hogy az ukrajnai háború végéig beszünteti működését; hasonlóképpen sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az orosz főügyész arra kérte a Roszkomnadzort, hogy korlátozza az Eho Moszkvi és a Dozsgy rádió- és televízióállomásokhoz való hozzáférést az ukrajnai háborúról való tudósításuk miatt; üdvözli e médiaorgánumok, valamint számos más, azóta már bezárt független szervezet és hírügynökség az igazság feltárásában és a szovjet rezsim és az orosz kormány által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos tények bemutatásában játszott szerepét, valamint az emberi jogok iránti elkötelezettségét; felszólít az újságírói intézmények és a független média szisztematikus elnyomásának beszüntetésére, mivel ezek a szabadság és a demokrácia alappillérei;

10.  felhívja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy teljeskörűen és sürgősen vizsgálja ki az orosz rezsim által a tájékoztatáshoz való joggal és a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban elkövetett visszaéléseket;

11.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz civil társadalommal, az emberijog-védőkkel, a nőjogi aktivistákkal, a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal foglalkozó aktivistákkal, valamint az LMBTQI+-közösségekkel szembeni kemény fellépés hogyan súlyosbítja tovább a már egyébként is kiszolgáltatott és célkeresztbe került csoportok helyzetét az országban;

12.  megismétli, hogy a civil társadalmi szervezetek és a média szabad és független munkája a demokratikus társadalom sarokköve; felhívja ezért Oroszországot, hogy hozzon létre egyértelmű jogi keretet és biztonságos környezetet a civil társadalmi szervezetek, a tüntetők, a média és a politikai szereplők számára Oroszország alkotmányával és nemzetközi kötelezettségeivel, valamint a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban, lehetővé téve számukra, hogy beavatkozás nélkül végezhessék törvényes és hasznos munkájukat; hangsúlyozza, hogy hatékony jogorvoslatot kell biztosítani azon tüntetők, civil társadalmi aktivisták és újságírók számára, akiknek alapvető jogait megsértették;

13.  felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy szorosan kövessék nyomon az oroszországi emberi jogi helyzetet, nyújtsanak sürgősségi segélyt és növeljék a támogatást a civil társadalom, a független nem kormányzati szervezetek, az emberi jogok védelmezői és a független média számára, amelyek továbbra is aktívak Oroszországban, beleértve a fenntartható és rugalmas pénzügyi támogatást is; felszólítja az EU oroszországi küldöttségét és a tagállamok oroszországi képviseleteit, hogy nyilvánosan fejezzék ki szolidaritásukat az üldözött személyekkel;

14.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az orosz hatóságok elnyomása által érintett aktivisták, független újságírók és emberijog-védők jogainak és testi épségének védelmét, és biztosítsanak számukra sürgősségi vízumot annak érdekében, hogy elhagyhassák az országot és ideiglenes menedékre lelhessenek az EU-ban, valamint hogy tegyék lehetővé a megfenyegetett vagy betiltott orosz nem kormányzati szervezetek és média számára, hogy szükség esetén azonnal folytassák munkájukat az EU területéről;

15.  felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy alkalmazzák hatékonyan az EU globális emberi jogi szankciós mechanizmusát, és vezessenek be korlátozó intézkedéseket a független civil társadalommal, a médiával és a békés tüntetőkkel szembeni, valamint az Alekszej Navalnij elleni legutóbbi ügyben végrehajtott erőszakos fellépésben részt vevő valamennyi orosz tisztviselővel szemben;

16.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy előzzék meg és akadályozzák meg a dezinformáció – többek között a propaganda – terjedését, és erősítsék meg a független médiát; ezért üdvözli orosz és ukrán nyelvű platformok fejlesztését és hírek közzétételét; felszólít az EU stratégiai kommunikációjának javítására, valamint arra, hogy tárják fel az Oroszországból származó háborús propagandával szembeni hatékony módszereket, amelyet olyan médiaorgánumok terjesztenek, mint a Rosszija, a Channel One Russia és az NTV, amelyek az agresszív háborút támogató tartalmakat terjesztenek, és félretájékoztatják az embereket a háborúval kapcsolatban; felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a dezinformációval szembeni fellépés érdekében továbbra is fokozzák az orosz nyelvű, alternatív, online tájékoztatást a kibontakozó fejleményekről, biztosítsák továbbra is, hogy az EU és a tagállamok nyilvános nyilatkozatait lefordítsák orosz nyelvre, és szólítsák meg az orosz nyelvű közönséget és platformokat;

17.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak be betiltott médiacsapatokat az EU-ban, és alakítsanak ki közös platformot a száműzetésben lévő média számára, valamint támogassák azokat a technológiákat, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy az internetet alapvető jogaik, különösen a tájékozódás és a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlására használják, valamint támogassák a demokrácia és a jogállamiság érvényesítését azáltal, hogy technológiai eszközöket hoznak létre a kommunikáció megfigyelésének és a weboldalak és alkalmazások blokkolásának megkerülésére Oroszországban, beleértve a low-tech megoldásokat középhullámon keresztül, egy VPN Oroszország platformot, anonimizáló hálózatokat és a műholdas televíziózást;

18.  felhívja az EU oroszországi küldöttségét és az Oroszországban működő tagállami diplomáciai képviseleteket, hogy szorosan kövessék nyomon a helyszíni helyzetet és a bírósági tárgyalások lefolytatásának módját, és az érintetteknek adjanak meg minden olyan támogatást, amelyre szükségük lehet, beleértve az ügyvédek és szakértők kifizetéséhez nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást is; felszólítja az összes kormányt, hogy utasítsák el az orosz állampolgárokat érintő, a büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény szerinti bűncselekmények miatti jövőbeli kiadatási kérelmeket;

19.  sürgeti a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy biztosítsák a humanitárius jogállást, és teremtsenek biztonságos migrációs lehetőségeket a fenyegetett orosz ellenzék, civil társadalom és a média képviselői számára, beleértve annak lehetőségét is, hogy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezzenek és munkát vállalhassanak az Európai Unióban; felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki mechanizmust a dezertáló orosz katonák védelmére; felhívja a pénzügyi intézményeket, a bankokat, a hitelkártya-társaságokat és a kormányzati hatóságokat, hogy vezessenek be átvilágítási eljárásokat az orosz állampolgárokkal szembeni szankciók testre szabott alkalmazása céljából az EU-ban annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az ellenzéki aktivisták, a független civil társadalom és a média képviselői számára, hogy továbbra is hozzáférjenek az Európai Unióban való létük biztosításához szükséges pénzügyi eszközeikhez;

20.  emlékeztet arra, hogy az egyéni szintű tudományos és kulturális együttműködés – még konfliktus idején is – hozzájárulhat a pluralisztikus hangok megerősítéséhez antidemokratikus körülmények között, és alapul szolgálhat a kapcsolatok konfliktus utáni helyreállításához; hangsúlyozza, hogy az orosz tudományos közösség a Putyin rendszere által gyakorolt elnyomás elsődleges célpontja;

21.  hangsúlyozza a háborút ellenző orosz tudósok hozzájárulásának stratégiai értékét, amely lehetővé teszi a putyini rezsim és az ellene való fellépés jobb elemzését; uniós stratégiát szorgalmaz annak érdekében, hogy az orosz diákok és professzorok hivatalosan folytathassák tanulmányaikat és munkájukat európai egyetemeken, különösen a humanitárius tudományágakban, és megkapják a megfelelő diplomákat;

22.  kéri az EKSZ-t, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy érvényesítsék az emberi jogokat és a civil társadalommal folytatott konzultációt az EU, annak tagállamai és Oroszország közötti valamennyi párbeszédben, és tartsák be a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat;

23.  felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is működjenek együtt az orosz néppel és a száműzetésben élő orosz civil társadalommal; sürgeti az EU-t, hogy bizonyítsa, hogy kész támogatni az orosz civil társadalmat egy demokratikus Oroszország kiépítésére irányuló erőfeszítéseiben, valamint készen áll arra, hogy egy demokratikus és felelős Oroszországot visszafogadjon a nemzetközi közösségbe;

24.  felhívja az EU-t, hogy nevezzen ki a demokratikus Oroszországgal foglalkozó különmegbízottat, aki felelős az orosz néppel, különösen a demokrácia száműzetésben lévő védelmezőivel és az azokkal való kapcsolattartásért, akik Oroszországban maradtak, és azt akarják, hogy az ország visszatérjen a demokrácia útjára;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy az EKSZ-szel együttműködve segítse elő és támogassa egy a demokratikus orosz közösséggel – különösen az orosz demokratikus ellenzéki aktivisták által létrehozott háborúellenes bizottsággal – folytatott folyamatos párbeszédre szolgáló Demokratikus Oroszország Központ létrehozását az orosz néppel való közvetlen kommunikáció biztosítása érdekében, továbbá hogy a civil társadalommal együtt dolgozzon ki egy jövőbeli demokratikus Oroszországra vonatkozó uniós stratégiát, oktatási programok révén javítsa az Oroszországból érkező új kivándorlók integrációját, és szervezzen éves uniós csúcstalálkozókat a száműzetésben lévő demokratikus Oroszország képviselőivel;

26.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy tegyenek összehangolt lépéseket a hasonlóan gondolkodó országokkal az alapvető szabadságok és az emberi jogok orosz hatóságok általi korlátozásának tudatosítása és a korlátozó intézkedések visszaszorítása érdekében, többek között magas szintű és állami beavatkozások, összehangolt diplomáciai lépések, a nemzetközi és regionális emberi jogi fórumokon végzett folyamatos ellenőrzés, valamint rendszeres emberi jogi hatásvizsgálatok révén annak biztosítása érdekében, hogy az Oroszországgal való együttműködés ne ássa alá az emberi jogi célkitűzéseket, és ne járuljon hozzá közvetlenül vagy közvetve az emberi jogok megsértéséhez;

27.  megjegyzi, hogy a Levada Központ szerint az oroszok 83%-a támogatja Putyin ukrajnai háborúját, míg azon oroszok aránya, akik azt állítják, hogy az ország a megfelelő irányba halad, 52%-ról 69%-ra nőtt, ami az 1996 óta jegyzett legmagasabb érték; e tekintetben elismerését fejezi ki azoknak a bátor embereknek, akik nyíltan tiltakoznak, és ellenzik az orosz imperializmus legújabb formáját, Ukrajna megszállását, a rohamrendőrség brutalitása, valamint a média és a társadalom nyomása ellenére; mindazonáltal sürgeti az uniós polgárokat, hogy ne minden orosz állampolgárt azonosítsanak vezetőik és a katonaság brutális ukrajnai cselekedeteivel; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és védjék az orosz diaszpórán belüli kritikus hangokat, akik az orosz hatóságok fenyegetéseivel szembesülnek; elítéli az orosz diaszpórák által a háború támogatására vagy az ukrán menekültek befogadása elleni tiltakozásként szervezett tüntetéseket;

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.