Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a pénzügyi rendelet),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Parlament Elnöksége 2021. október 4-i és 2021. november 22-i ülésének következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács 2021. december 10-i ülésének a reziliencia megerősítésére és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre irányuló kiegészítő jellegű erőfeszítésekről szóló következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság 2022. február 10-én közzétett, 2022. évi téli gazdasági előrejelzésére,

–  tekintettel arra a 2020. július 7-i keltezésű levélre, amelyben az európai parlamenti képviselők sürgették Sassoli elnököt és Welle főtitkárt a fenntartható és biztonságos aktív mobilitás javítására az Európai Parlamentben,

–  tekintettel az EMAS 2024-ig tartó időszakra vonatkozó középtávú stratégiájára, amelyet a környezetvédelmi vezetés brüsszeli irányítóbizottsága 2020. december 15-én fogadott el,

–  tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (megújulóenergia-irányelv) foglalt addicionalitási követelményekre, és különösen az említett irányelv (90) preambulumbekezdésére és 27. cikkére,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, a „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című közleményére (COM(2020)0789), különösen annak a közösségi közlekedésről szóló 9. bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Parlament 2022. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2021. október 21-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(7) és az ehhez csatolt, a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatokra,

–  tekintettel a Parlament 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

–  tekintettel az Elnökség által 2022. március 7-én az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 102. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 102. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 102. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0087/2022),

A.  mivel a főtitkár által 2022. február 14-én a Parlament előzetes költségvetési javaslattervezetére javasolt költségvetés 2023-ra 4,9%-os növekedést tartalmaz;

B.  mivel a Bizottság a 2022. évi téli gazdasági előrejelzésének számításai szerint az uniós infláció mértéke 2021 utolsó negyedévében 4,9%, egész évben pedig 2,9% volt; mivel a Bizottság becslése szerint a 2021 vége és 2022 eleje után az infláció 2022-ben 3,9%-on, 2023-ban pedig 1,9%-on stabilizálódik; mivel a 2023-as infláció szintje jelenleg nagyon volatilis és kiszámíthatatlan; mivel a Költségvetési Bizottság nyomon követi az infláció alakulását, és szükség esetén megfelelően reagál majd;

C.  mivel az európai polgárok szemében a Parlament és képviselői hitelessége attól függ, hogy a Parlament képes-e biztosítani jogalkotási és ellenőrzési munkája minőségét, és tájékoztatást nyújtani annak eredményeiről; mivel a Parlamentnek példát kell mutatnia a többi intézménnyel szemben is, ezért kiadásait körültekintően és hatékonyan, a fennálló gazdasági realitásokat tükröző módon kell megterveznie és lebonyolítania;

D.  mivel a Parlament költségvetését reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelve kell kialakítani;

E.  mivel rendkívül fontos a Parlament demokratikus hangjának védelme, különös tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzetre, nevezetesen az Ukrajna ellen Oroszország által elkövetett törvénytelen háborús támadásra és a közelgő európai parlamenti választásokra; mivel a Parlamentet – többek között államilag támogatott csoportok részéről – érő kiberfenyegetések számukat és összetettségüket tekintve is exponenciálisan fokozódnak; mivel az ipari szabványok követelményei szerint az információs, kommunikációs és technológiai (IKT) költségvetés 10%-át kiberbiztonságra kell fordítani; mivel az Elnökség 2021. október 4-i ülésén jóváhagyta egy új Kiberbiztonsági Igazgatóság és különösen a Kiberbiztonsági Fenyegetésekkel, Kockázatfigyeléssel és Adatvédelmi Megfelelési Jelentésekkel Foglalkozó Osztály létrehozását az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságon (DG ITEC) belül, és jóváhagyta a szükséges források biztosítását;

F.  mivel kibertámadások nemcsak a Parlamentet, hanem az összes uniós intézményt is fenyegetik; mivel az intézményközi együttműködés kulcsfontosságú e fenyegetések megfelelő megelőzése, észlelése, nyomon követése és az azokra való reagálás szempontjából; mivel a DG ITEC főigazgatója egyben a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport (CERT-EU) – a kiberbiztonsággal foglalkozó intézményközi szerv – elnöke; mivel a Parlament szilárdan elkötelezte magát amellett, hogy további szinergiák és együttműködés kialakítására törekszik más intézményekkel, többek között az Elnökség 2021. október 4-i ülésén elfogadottaknak megfelelően a CERT-EU kapacitásainak a Parlament állományába tartozó két köztisztviselő kiküldésével történő kiépítése révén;

G.  mivel a kibertámadások csak a kiberfenyegetések egy típusát képviselik; mivel jelenleg a hibrid fenyegetések jelentik a fő fenyegetést a Parlamentre és más uniós intézményekre nézve; mivel a hibrid fenyegetések fogalma a kibertámadásokat, a kémkedést, a választási beavatkozást és a – többek között a közösségi médiában zajló – dezinformációs kampányokat foglalja magában; mivel a Tanács 2021. december 10-i ülésének következtetéseiben a reziliencia megerősítésére és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre irányuló kiegészítő jellegű erőfeszítések tekintetében felszólította az uniós intézményeket, szerveket és ügynökségeket, hogy a tagállamok támogatásával, egy átfogó fenyegetésértékelés alapján gondoskodjanak arról, hogy az Unió mindennemű rossz szándékú tevékenységgel szemben képes legyen megvédeni integritását, továbbá képes legyen fokozni az uniós információs és kommunikációs hálózatok, valamint döntéshozatali folyamatok biztonságát; mivel az Elnökség 2021. november 22-i ülésén jóváhagyta a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság (DG SAFE) átszervezését, amely magában foglalja egy új biztonság- és információtechnológiai igazgatóság létrehozását, amelynek feladata, hogy összefogja és koordinálja a többi uniós intézmény, szerv és ügynökség biztonsági szolgálatait, valamint a fogadó országok és más tagállamok rendőri és biztonsági szolgálataival való operatív kapcsolattartást és információcserét, kiegészítve a DG ITEC védelmi tevékenységeit a kiberbiztonság területén;

H.  mivel az európai parlamenti választásokon tapasztalt részvételi arány 2019-ben nyolc százalékponttal nőtt a 2014-es választásokhoz képest; mivel 2023 fontos év a 2024-es választásokra való felkészülés szempontjából;

I.  mivel a „2019 utáni ingatlanstratégia” a még megoldatlan szükségletekre összpontosít, például a létesítmények hozzáigazítására a parlamenti ülések modelljeinek korszerűsítéséhez, a közelségre, különösen az „Európa-élményközpontok” kapcsolattartó irodákba való integrálásának köszönhetően, a Parlament épületei biztonságának és a központi épületek közötti összeköttetések folyamatos javítására, valamint az épületek karbantartásának szükségességére annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az aktuális biztonsági előírásoknak és a felhasználók valós igényeinek;

Általános keret

1.  emlékeztet arra, hogy a Parlament költségvetésének legnagyobb részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek határozzák meg; tudomásul veszi, hogy a költségvetés 65%-át évente indexálják, ami a főtitkár által 2022. február 14-én benyújtott előzetes költségvetési javaslattervezet szerint 2023-ban 67 millió EUR összegű növekedést jelent; emlékeztet arra, hogy fizetéseknek a személyzeti szabályzattal és az európai parlamenti képviselők statútumával összhangban történő indexálása a Bizottság jelenlegi becslései szerint 2022 júliusára 4,3%-os, 2023 áprilisára 1,1%-os, 2023 júliusára pedig 2,6%-os növekedést fog eredményezni; tudomásul veszi, hogy a jelenlegi gazdasági kilátásokra való tekintettel a Parlament 2022 júliusától a fizetések 6%-os indexálását prognosztizálta; emlékeztet arra, hogy a Bizottság előrejelzéseinek megfelelően a 2022. évi költségvetés 2022-ra mindössze 2,5%-os bérindexálást tartalmazott;

2.  támogatja az egyeztetési eljárás során az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között 2022. március 30-án létrejött megállapodást, melynek értelmében a 2022. évi költségvetéshez képest a növekedést 6,24%-ban állapították meg, amely a 2023. évi általános szintre vonatkozó 2 244 696 416 EUR-t kitevő tervezetnek felel meg annak érdekében, hogy az Elnökség által 2022. március 7-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben megállapított kiadások szintjét 33,96 millió EUR-val csökkentsék, 60 új álláshelyet biztosítsanak a kiberbiztonsággal és a biztonsággal kapcsolatban, de csak 52 új álláshelyet igényeljenek a 2023. évi létszámtervben, mivel 8 álláshely más igazgatási szolgálatoktól kerül átcsoportosításra, valamint hogy ennek megfelelően csökkentsék a következő költségvetési sorok tekintetében javasolt előirányzatokat:

1 0 0 4 – Szokásos utazási költségek, 1 2 0 0 – Javadalmazás és juttatások, 1 4 0 5 – Tolmácsolási költségek, 1 4 2 – Külső fordítási szolgáltatások, 2 0 0 7 – Építkezések és épületek belső kialakítása, 2 1 0 2 – Informatika és telekommunikáció – A működéssel kapcsolatos ismétlődő tevékenységek – A felhasználók általános támogatása, 2 1 0 3 – Informatika és telekommunikáció – A működéssel kapcsolatos ismétlődő tevékenységek – Az IKT-alkalmazások kezelése, 2 1 0 4 – Informatika és telekommunikáció – Infrastrukturális beruházások, 2 1 0 5 – Informatika és telekommunikáció – Projektberuházások, 2 1 2 – Bútorok, 2 1 4 – Műszaki berendezések és felszerelések, 2 1 6 – Képviselők, egyéb személyek és ingóságok szállítása, 2 3 7 – Költöztetés, 2 3 8 – Egyéb igazgatási kiadások, 3 0 0 – A személyzet kiküldetései és a három munkahely közötti hivatalos útjai során felmerülő költségek, 3 2 0 – Szakértelem igénybevétele, 3 2 1 – A parlamenti kutatási szolgáltatásokra, többek között a könyvtárra, az irattárra, a tudományos és technológiai alternatívák értékelésére (STOA) és az Európai Tudományos Médiaközpontra fordított kiadások, 3 2 4 1 – Digitális és hagyományos kiadványok, 3 2 4 2 – Közzététellel, tájékoztatással és nyilvános rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos kiadások, 3 2 4 3 – Az Európai Parlament látogatóközpontjai, 3 2 4 4 – Látogatócsoportok szervezése és fogadása, Euroscola program és harmadik országbeli véleményformálóknak szóló meghívások, 3 2 4 8 – Audiovizuális tájékoztatási kiadások, 4 0 0 – Folyó igazgatási kiadások, valamint a képviselőcsoportok és a független képviselők politikai és információs tevékenységével kapcsolatos kiadások;

továbbá, tekintettel a nemzetközi válság inflációra és jogszabályokban meghatározott kiadásokra gyakorolt rendkívüli hatásaira, valamint arra, hogy – különösen a biztonságba és a kiberbiztonságba való beruházás révén – meg kell erősíteni a Parlament ellenálló képességét, az Elnökség által 2022. március 7-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezet kiadási szintjét 62 millió euróval kell növelni, és ennek megfelelően növelni kell a következő költségvetési sorokban javasolt előirányzatokat:

1 0 0 0 – Tiszteletdíjak, 1 0 0 4 – Szokásos utazási költségek, 1 0 0 5 – Egyéb utazási költségek, 1 0 0 6 – Általános költségtérítés, 1 0 2 – Átmeneti ellátások, 1 0 3 0 – Öregségi nyugdíjak (KKJ), 1 0 3 1 – Rokkantsági nyugdíjak (KKJ), 1 0 3 2 – Hozzátartozói nyugdíjak (KKJ), 1 2 0 0 – Javadalmazás és juttatások, 1 4 0 0 –Egyéb alkalmazottak – Főtitkárság és képviselőcsoportok, 1 4 0 1 – Egyéb alkalmazottak – Biztonság, 1 4 0 2 – Egyéb alkalmazottak – Gépjárművezetők a Főtitkárságon, 1 4 0 5 – Tolmácsolási kiadások, 2 0 2 4 – Energiafogyasztás, 2 1 0 4 – Informatika és telekommunikáció – Infrastrukturális beruházások, 4 2 2 – Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások;

3.  úgy véli, hogy a 2022-höz képest 6,24%-os általános növekedést úgy kell tekinteni, hogy az a rendes körülmények közötti rész tekintetében 2,46%-os növekedést jelent, a jelenlegi kivételes körülmények miatt a válsággal összefüggő rész tekintetében pedig 79,8 millió EUR összegű növekedésnek felel meg, amely a rendkívüli infláció, a jogszabályokban meghatározott kiadások ebből eredő növekedése, valamint a biztonságba és kiberbiztonságba történő beruházások fedezésére szolgál.

4.  hangsúlyozza, hogy az elmúlt évek során a Parlament költségvetésének növekedési rátája alacsonyabb volt a 7. fejezet növekedési rátájánál. megállapítja, hogy a Parlament nem használta fel a 7. fejezet 20%-át, amelyre jogosult;

5.  hangsúlyozza, hogy a következő évre vonatkozó pénzügyi igények megállapítása során minden uniós intézménynek be kell tartania a költségvetési fegyelmet;

Biztonság a fokozódó hibrid fenyegetésekkel szemben

6.  hangsúlyozza, hogy a Parlament kiberbiztonsága kulcsfontosságú prioritás, különösen a jelenlegi geopolitikai feszültségek fényében; ezért úgy határoz, hogy támogatja a főtitkár javaslatát a DG ITEC 40 álláshellyel történő megerősítésére a Parlament kibervédelmi képességeinek növelése és a megfelelő szintű belső kapacitás elérése érdekében; emlékeztet arra, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ideje alatt a Parlament személyzetének létszámát összességében 6%-kal csökkentették, ami főként az igazgatást érintette; úgy véli, hogy az IKT-rendszerek integritásának védelme érdekében növelni kell a Parlament biztonsági erőforrásait; megállapítja, hogy a 40 álláshely hatása 2023-ban 4,3 millió EUR lesz, és hogy 2023-ra 5 millió EUR összegű beruházást irányoztak elő kiberbiztonsági műveletekre és beruházásokra;

7.  ezzel összefüggésben a belső kommunikáció bizalmas voltának jelentős mértékű növelése érdekében ismételten kéri az illetékes szolgálatokat olyan azonnali üzenetküldésre és virtuális ülések megtartására alkalmas megoldások – mint például a Matrix és a Jitsi – integrálására és telepítésére, amelyek nyílt forráskódon alapulnak, a Parlament szerverein futnak, és amelyek lehetővé teszik a biztonságos kommunikációt;

8.  úgy véli, hogy az intézményközi együttműködés elengedhetetlen az igazgatások közötti szinergiák növelése és az uniós intézmények kiberfenyegetésekkel szembeni megfelelő védelme érdekében; határozottan támogatja, hogy (a 40 új kiberbiztonsági álláshelyből) 2 AD álláshelyet ideiglenesen különítsenek el a CERT-EU számára, további 1 564 millió EUR éves költségvetéssel együtt; úgy véli, hogy a kiberbiztonsági kapacitás Parlament általi növelése a jobb megelőzés, felderítés, megosztás és az Unió érdekeinek a kiberfenyegetésekkel szembeni jobb védelme révén minden intézmény számára előnyös lesz, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló új bizottsági javaslatot is beleértve;

9.  emlékeztet arra, hogy a fenyegetések a hibrid fenyegetések irányába fejlődnek; határozottan támogatja 20 új álláshely biztosítását a DG SAFE számára a Parlament ezen hibrid jellegű új fenyegetések észlelésére, megelőzésére, ezekkel kapcsolatos reagálásra való képességének megerősítése, valamint biztonsági folyamatainak korszerűsítése és digitalizálása érdekében; tudomásul veszi az emberi, digitális és hibrid elhárítással foglalkozó intézményközi munkacsoport létrehozását, amelynek célja az uniós intézmények közötti együttműködés és a tagállamok hírszerzési és biztonsági szolgálataival való koordináció megerősítése;

10.  felhívja a főtitkárt, hogy használja ki a lehetséges szinergiákat az igazgatáson belüli hatékonyság növelése érdekében, és elemezze, hogy a digitalizáció és az új munkamódszerek hogyan segítik az igazgatóságok egyszerűsítését és az álláshelyek elsőbbségi területekre való átcsoportosítását; ezzel összefüggésben üdvözli az „EU Voice” nyílt forráskódú, összekapcsolt mikroblogplatform európai adatvédelmi biztos által kezdeményezett kísérleti tesztjét, amely platform hozzájárul a felhasználók adatvédelméhez, az informatikai biztonsághoz és ellenálló képességhez, az Unió technológiai szuverenitásához, az interoperabilitáshoz, a versenyhez és a felhasználók választási lehetőségeihez;

A polgárokkal való kommunikáció stratégiája

11.  kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékeinek támogatásában;

12.  hangsúlyozza, hogy az európai választásokon az uniós polgárok magas részvételi arányának, bevonásának és érdeklődésének egyik fő hajtóereje a politikai pártok és az egyes képviselők által folytatott kommunikáció; szorgalmazza a koordinációt a Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM) és a képviselőcsoportok sajtószolgálatai között, a Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága (DG EPRS) tartalmi és a Fordítási Főigazgatóság (DG TRAD) technikai támogatásával a polgárok felé irányuló összehangolt, megfelelő és egyértelmű üzenet biztosítása érdekében;

13.  tudomásul veszi a DG COMM számára a 2024. évi európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kommunikációs stratégiára elkülönített kiegészítő forrásokat (27,5 millió EUR), amelyek célja, hogy ismertessék az Unió és különösen a Parlament szerepét és funkcióit, a polgárok életére gyakorolt konkrét hatásait, a választásokon való részvétel előnyeit, és gondoskodjanak arról, hogy 2024-re minden struktúra, eszköz és platform elkészüljön és rendelkezésre álljon;

14.  a kommunikációs költségek szintje és az európai választásokon mért részvételi arány közötti összefüggés megállapításával kapcsolatban óvatosságot kér, illetve ezen összefüggés következetes alkalmazását, többek között akkor is, ha a részvételi arány csökken;

15.  rendkívül fontosnak tartja, hogy a Parlament megfelelő eszközökkel rendelkezzen a dezinformációval szemben; szorgalmazza a fokozott együttműködést a DG ITEC, a DG SAFE és a DG COMM között a dezinformációs kampányok megfelelő, gyors és egyértelmű felderítése, nyomon követése és megválaszolása érdekében, különösen a közösségi médiában; kéri az együttműködés folytatását a Bizottsággal és az Európai Külügyi Szolgálattal a dezinformáció tekintetében;

16.  támogatja az Európa-élményközpontok létrehozását 2024-ig valamennyi tagállamban; támogatja az adminisztrációt a szinergiák maximalizálására irányuló politikájában; elvárja, hogy mielőbb ismertessék a Költségvetési Bizottsággal az Európa-élményközpontok hosszú távú költségvetési hatását a működési költségek tekintetében; emlékeztet arra, hogy az Európa-élményközpontoknak minden polgár számára lehetővé kell tenniük az uniós intézmények működésének jobb megértését, és ezért a választási kampány kommunikációs tervének szerves részét képezik; emlékeztet annak rendkívüli fontosságára, hogy a Parlament különféle kommunikációs csatornákon keresztül folyamatosan kapcsolatot tartson az Unió polgáraival, egy többrétű politikai párbeszéd szellemében, nem csak a választások évében, hanem az egész jogalkotási ciklus alatt; úgy véli, hogy bármely projekt elhalasztásáról meghatározott kritériumok alapján kell dönteni, amelyek között a tagállamok közötti földrajzi egyensúlynak elsődlegesnek kell lennie; ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek a Bizottsággal és az Európai Külügyi Szolgálattal együttműködve aktív tájékoztató kampányokban kell részt vennie azokban az országokban – nevezetesen a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában és Grúziában –, amelyek hivatalosan kérelmezték uniós csatlakozásukat;

17.  felhívja a főtitkárt arra, hogy a lehető leghamarabb bocsássa rendelkezésre a költségvetési rendelet 266. cikkének (6) bekezdésében előírt valamennyi információt a dublini Európaélményközpont épülete megvásárlásának finanszírozására javasolt 37,9 millió EUR összegű hitellel kapcsolatban;

18.  úgy véli, hogy az Európai Parlament kapcsolattartó irodáinak szorosabban együtt kell működniük kortól függetlenül valamennyi polgárral; emlékezteti a Parlamentet, hogy az EP kapcsolattartó irodáin keresztül szervezzen több találkozót és rendezvényt a képviselők és a polgárok között helyi szinten; ismét hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EP kapcsolattartó irodái megfelelő támogatást nyújtsanak a képviselők számára a találkozók napirendjének meghatározásához és a rendezvényekhez;

19.  úgy véli, hogy az EP kapcsolattartó irodáinak idegen nyelveken is tájékoztatást kell nyújtaniuk a más európai országokban élő európai közösségek számára; hangsúlyozza, hogy az EP kapcsolattartó irodáinak további fellépésekben kell szerepet vállalniuk az állampolgári ismeretek oktatása és a részvétel terén a helyi közösségek, iskolák vagy egyetemek bevonásával;

20.  felszólít egy külön szolgálat létrehozására az idősek számára, amely a tevékeny időskort előmozdító uniós programokat és szakpolitikákat mutatná be kiemelten;

Ökologizálás és energiafüggetlenség

21.  megismétli azon meggyőződését, hogy a Parlamentnek élen kell járnia a digitálisabb, rugalmasabb és energiahatékonyabb munkamódszerek és ülésezési gyakorlatok elfogadásában, a Covid19-világjárvány tapasztalataiból merítve és kihasználva a már végrehajtott technológiai beruházásokat; szorgalmazza az ingatlanpolitikai költségek stratégiai értékelését, különösen a Covid19-világjárvány következtében kialakult új munkamódszerek – például a távmunka – számbavétele révén, elismerve ugyanakkor, hogy a politikai tárgyalásokon, vitákon vagy eszmecseréken való fizikai jelenlét továbbra is hatékonyabb a közpolitikai döntéshozatal szempontjából; aggodalmát fejezi ki a tolmácsolási lehetőségek egyenetlen minősége és az Interactio technikai problémái miatt; sürgős és célzott beruházást szorgalmaz a többnyelvűség lehető legmagasabb szintű biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a politikai, egészségügyi és gazdasági válságokat követően az energiaköltségek meredeken növekedtek, ami hosszú távú következményekkel jár; kéri a Parlament épületeire gyakorolt pénzügyi hatás figyelembevételét; javasolja, hogy az éves költségvetési tervezés során vegyék figyelembe az összes épület rendszeres felújítását; rámutat, hogy ez az előirányzat olyan proaktív ingatlanpolitika részét képezi, amelynek az épületállomány zöld felújítására kell összpontosítania, továbbá garantálnia kell, hogy a Parlament törekedjen az energiahatékonyság maximalizálására, és ezáltal csökkentse az energiafogyasztást és a Parlament létesítményeinek költségeit; e tekintetben hangsúlyozza, hogy szükség van a Trèves I épület legújabb energia- és környezetvédelmi normák szerinti korszerűsítésére; emlékeztet az átlátható és igazságos döntéshozatali folyamat szükségességére az ingatlanpolitika területén, kellő mértékben figyelembe véve a költségvetési rendelet parlamenti ingatlanpolitikára vonatkozó 266. cikkét; emlékeztet a Paul-Henri Spaak épület felújításáról szóló, 2018. július 2-i elnökségi határozatra; kéri az Elnökséget, hogy kellő időben hozza nyilvánosságra az épülettel kapcsolatos döntését;

22.  emlékeztet arra, hogy az Elnökség 2019. december 16-i ülésén jóváhagyta az EMAS fő környezetvédelmi teljesítménymutatójának aktualizált, 2024-es egységes céldátummal rendelkező célkitűzéseit, amelyek a 2006-os szinthez képest 40%-os teljes szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést tartalmaznak; emlékeztet arra, hogy az EMAS középtávú stratégiája felülvizsgálati záradékot tartalmaz a környezetvédelmi törekvések megfigyelt teljesítmény alapján való növelésére vonatkozóan; felszólít a fő teljesítménymutatókra vonatkozó EMAS-célok felfelé történő felülvizsgálatára a 2019-ben kitűzött célok jó részének teljesülése miatt, valamint a Covid19-világjárvány és az energiahatékonysági intézkedések felgyorsításának és a gázfüggőségünk csökkentésének szükségessége fényében; ismételten felhív a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló aktuális tervének módosítására a karbonsemlegesség elérése érdekében egy nemzetközileg elismert módszer, például olyan belső szén-dioxid-árazási mechanizmus – jóváhagyást követő – alkalmazásával, amelynek segítségével a vállalatok önként beárazzák szén-dioxid-lábnyomukat, és ezáltal megállapítják üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk értékét;

23.  emlékeztet arra, hogy a Parlament szénlábnyomának közel kétharmada a személy- és áruszállításból származik; szorgalmazza az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok igénybevételének előmozdítását a kiküldetések során; megismétli azon meggyőződését, hogy az utazási döntéseknek figyelembe kell venniük a parlamenti jelenlét fontosságát, az egészségügyi aggályokat, az árat és az időigényt; hangsúlyozza, hogy sok képviselőnek a választókörzetéből a Parlament munkahelyeire való eljutása hosszú utazást igényel, amely csak repülőgéppel oldható meg; emlékeztet továbbá a Parlament céljára, hogy tovább kívánja csökkenteni a kibocsátását, és hangsúlyozza, hogy a szükséges légi utazások legkevésbé szennyező módja az, hogy lehetővé teszik a közvetlen járatokat és a rugalmas repülőjegyeket;

24.  felhívja az igazgatást, hogy folytassa a költségmegtakarítások felgyorsításával és a fogyasztás hatékonyabbá tételével kapcsolatos lehetőségek vizsgálatát; szorgalmazza a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozatos megszüntetésére vonatkozó ütemterv kidolgozását; felszólítja a Parlamentet, hogy növelje tovább a megújuló energia részarányát energiaszerkezetében, különösen az energiatermelésben, és várja a legnagyobb hatékonyságú, legkorszerűbb, tetőre szerelhető fotovoltaikus napelemek üzembe helyezését; üdvözli a folyamatban lévő beruházást; megismétli a Parlament szervezeti egységeihez intézett felhívását, hogy csökkentsék tovább a papírfogyasztást valamennyi ülés papírmentes, kollektív és online környezetbe való áthelyezése, valamint az e-aláírási szabályok további végrehajtása révén, és összpontosítsanak arra, hogy a csökkentéseket mint „új normalitást” megőrizzék; felszólít az iratszállító ládák alternatíváinak elemzésére, összhangban a mielőbb kialakítandó papírmentes EP-re vonatkozó EMAS-céllal; elvárja, hogy az energiahatékonyság elsődlegessége és a körforgásos gazdaság elvei minden beruházásra – beleértve a digitális beruházásokat – és irányítási döntésre vonatkozzanak; fokozott erőfeszítésekre szólít fel a Parlament hulladékgazdálkodási stratégiájának a hulladékhierarchia elveivel összhangban történő teljes körű végrehajtása érdekében; úgy véli, hogy a Parlamenten belüli figyelemfelhívás – többek között speciális képzések révén – kulcsfontosságú a kielégítő eredmények eléréséhez és az EMAS-célok aktualizálásához ezen a területen; szorgalmazza olyan intézkedések teljes körű végrehajtását, amelyek célja, hogy a Parlament az egyszer használatos műanyagoktól mentes legyen, mivel egyre többen térnek vissza a munkába, és veszik igénybe a Parlamenten belüli étkeztetési szolgáltatásokat;

25.  üdvözli a kerékpárinfrastruktúra javítását a Parlament épületeiben; ösztönzi a szervezeti egységeket, hogy javítsák tovább ezt az infrastruktúrát valamennyi épületben a kerékpártároló létesítmények – többek között teherkerékpárok számára történő – korszerűsítése, valamint a kerékpáros közlekedés további ösztönzőinek megteremtése révén; üdvözli, hogy a Parlament parkolási politikáján keresztül erőfeszítéseket tesz a tömegközlekedés népszerűsítésére, növelve a tömegközlekedési bérletekhez nyújtott támogatásokat, és elektromos töltőállomások telepítésével előmozdítva az elektromos járművek használatát; ezzel összefüggésben kéri, hogy növeljék megfelelő mértékben az elektromos járművek töltőállomásainak számát a jelenlegi és a közeljövőben várható brüsszeli, strasbourgi és luxembourgi kereslettel összhangban; megállapítja, hogy a jelenlegi parkolási politika nem irányoz elő pénzügyi ösztönzőket az aktív mobilitás számára; felkéri a szervezeti egységeket, hogy értékeljék az új parkolási politika sikerét, és szükség esetén vezessenek be további célzott ösztönzőket;

26.  ismételten felhívja a Parlamentet mint jelentős munkaadót, hogy játsszon aktív szerepet a várostervezéssel kapcsolatos vitákban és konzultációkban, külön hangsúlyt fektetve az aktív mobilitás biztonságos, kényelmes és folyamatos infrastruktúrán keresztül történő előmozdítására, a jó közérzet minőségi közterek révén történő fokozására, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra a hőszigetek elkerülésével; kiemeli a párbeszéd lehetőségeit a brüsszeli GoodMove tervvel és a Loi utcára vonatkozó területrendezési terv helyébe lépő új tervvel összefüggésben, valamint a Strasbourg Wacken negyedében található úgynevezett „Archipel” továbbfejlesztése és a luxembourgi Fonds Kirchberggel fenntartott kapcsolatok tekintetében;

Egyéb kérdések

27.  tudomásul veszi, hogy a Sassoli volt elnök „A parlamenti demokrácia újragondolása – Erősebb Európai Parlament a Covid19 után” címmel indított kezdeményezésére létrejött fókuszcsoportok 2021 áprilisa és júliusa között megvitatták a Parlamenten belüli munka jövőjét az egyes tevékenységi területek, azaz a plenáris ülés, a parlamenti előjogok, a kommunikáció, a külső diplomácia és a belső szervezés vonatkozásában; üdvözli, hogy a fókuszcsoportok ajánlásokat tartalmazó zárójelentést készítettek, és az Elnökség megvitatja ezek végrehajtását, kellő figyelmet fordítva annak költségeire, szükség esetén bevonva a Költségvetési Bizottságot az előzetes értékelésbe;

28.  emlékeztet arra, hogy a képviselők többsége támogatja, hogy a Parlament egyetlen székhelyen működjön; emlékeztet arra, hogy megoldásokat kell találni a parlamenti és intézményi munka, a pénzügyi költségek és a szénlábnyom optimalizálása érdekében; emlékeztet, hogy az Európai Unióról szóló szerződés szerint az Európai Parlament székhelye Strasbourgban található; megjegyzi, hogy az állandó változásokhoz a Szerződés módosítására lenne szükség;

29.  megismétli a plenáris ülésen több alkalommal elfogadott kérését, amelyben felkérte az Elnökséget, hogy kezdje meg az eljárási szabályzat felülvizsgálatával kapcsolatos munkát annak lehetővé tétele céljából, hogy a képviselők távolról, szülési vagy apasági szabadság igénybevétele, hosszú távú betegség vagy vis maior esetén is gyakorolhassák szavazati jogukat; tudomásul veszi az eljárási szabályzat 2020. december 20-i módosításait, amelyek lehetővé tették a távszavazást; sajnálja, hogy a Parlament eljárási szabályzata jelenleg nem teszi lehetővé a bizottságokon belüli távszavazást, kivéve, ha az Elnök rendkívüli körülmények fennállását állapítja meg;

30.  megismétli a főtitkárhoz intézett felhívását, hogy ragaszkodjon a hozzáértésen alapuló munkaerő-felvétel fontosságához, tiszteletben tartva ugyanakkor a valamennyi tagállamot figyelembe vevő földrajzi egyensúly szükségességét a személyzet minden szintjén; rendkívül aggasztónak tartja, hogy nehézségekbe ütközik bizonyos állampolgárságú személyek felvétele, valamint egyes munkakörök házon belüli betöltése; további erőfeszítéseket kér annak biztosítása érdekében, hogy a Parlamentnél történő munkavégzés állampolgárságtól függetlenül egyformán vonzó legyen bármely uniós polgár számára, és egyúttal továbbra is objektív folyamatokon alapuljon; felhívja a Parlamentet, hogy építsen ki saját kapcsolatépítési kapacitást azzal a céllal, hogy a versenyvizsgákra olyan minőségi jelölteket vonzzon, akikre profiljuk, életkoruk, nemük és állampolgárságuk alapján a Parlamentnek szüksége van, különösen az alulreprezentált országokból; az új alkalmazottak felvétele tekintetében kéri a főtitkárt, hogy egyszerűsítse az adminisztratív lépéseket, és rövidítse le a folyamatot;

31.  felhívja a Parlamentet, hogy rendszeresen értékelje Főtitkárságának szervezeti felépítését és személyzeti igényeit, és csoportosítsa át a betöltetlen álláshelyeket az igazgatóságok között annak érdekében, hogy az új feladatokat állandó személyzeti létszám mellett végezzék el;

32.  felkéri a főtitkárt, hogy értékelje a növekvő számú szerződéses alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos kockázatokat, ideértve annak veszélyét is, hogy a Parlamenten belül kétlépcsős személyzeti struktúrát hoznak létre;

33.  üdvözli a DG INLO által a Covid19-világjárvány során hozott intézkedéseket, amelyek célja a Parlament épületein belüli fertőzés kockázatának csökkentése és az Elnökség által meghatározott konkrét szolidaritási intézkedések végrehajtásának támogatása;

34.  megismétli, hogy körülbelül 50 millió ember tartozik az Unió különböző nyelvi kisebbségeihez és közösségeihez; emlékeztet, hogy a Parlament ösztönzi a polgárok – köztük a nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségek – bevonását és részvételét az Unióban; emlékeztet, hogy a Parlament határozottan támogatja a többnyelvűséget és a nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségek jogait; úgy véli, hogy a Parlament adott esetben a nyelvi kisebbségek és közösségek nyelvein is történő tájékoztatással aktívan hozzájárulhat a dezinformáció elleni küzdelemhez; ösztönzi az Elnökséget, hogy vegye fontolóra a tagállamok nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségeinek igényeinek megfelelő kommunikációs tevékenységek támogatását;

35.  felhívja a főtitkárt, hogy a plenáris ülésen elfogadott kérelmeknek megfelelően elemezze a nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás valamennyi plenáris vitán való bevezetésének megvalósíthatóságát, és összhangban a valamennyi állampolgár egyenlő hozzáférésének elvével hajtsa végre ezt a határozatot;

36.  aggodalmát fejezi ki az uniós átláthatósági nyilvántartás minősége miatt; emlékeztet arra, hogy az átláthatósági nyilvántartás éves jelentései szerint a nyilvántartásban szereplő bejegyzések mintegy fele helytelen; felhívja a Parlamentet, hogy hozzon intézkedéseket a nyilvántartás pontosságának növelése érdekében, valamint rendszeresen ellenőrizze, hogy abban szerepelnek-e szankcionált személyek és szervezetek érdekeit képviselő szervezetek, és gondoskodjon ezek haladéktalan eltávolításáról, hogy a nyilvántartás be tudja tölteni szerepét, és biztosítsa az érdekképviseleti tevékenység nagyobb átláthatóságát; megismétli kérését arra vonatkozóan, hogy a Parlament készítsen részletes éves jelentést azokról az érdekképviseletekről és más szervezetekről, amelyek számára hozzáférést biztosítottak a Parlament helyiségeihez, és ezt az általános adatvédelmi rendelet(8) tiszteletben tartásával tegye közzé;

37.  emlékeztet arra, hogy a Parlament több alkalommal szavazott az általános költségtérítés reformjáról; felhívja az Elnökséget, hogy a 9. parlamenti ciklus során szerzett tapasztalatok alapján értékelje az általános költségtérítésről szóló 2019. évi határozatát, és hozza meg az átláthatóság és az elszámoltathatóság növeléséhez szükséges határozatokat; üdvözli az Elnök bejelentését az általános költségtérítéssel foglalkozó ad hoc elnökségi munkacsoport felállításáról, amely a korábbi szabályok felülvizsgálatával foglalkozik;

38.  a kiküldetési és szolgálati utazási költségek visszatérítésére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések, valamint az Európai Parlament tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kiküldetéseire és szolgálati utazásaira vonatkozó belső szabályzat jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásával összefüggésben megismétli a plenáris ülés több alkalommal kifejezésre juttatott szándékát, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek számára a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekért fizetett juttatások összegét az Elnökség hozza összhangba a köztisztviselők és egyéb alkalmazottak juttatási rendszerével;

39.  ismételten felhívja az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy vizsgálják felül a küldöttségek munkáját és az Európai Unión kívüli kiküldetéseket szabályozó végrehajtási rendelkezéseket, valamint a három munkahelyszínen kívüli bizottsági kiküldetésekről szóló határozatot; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak – bizonyos feltételek mellett – fontolóra kell vennie az akkreditált parlamenti asszisztensek azon lehetőségét, hogy a képviselőket hivatalos parlamenti küldöttségeken és kiküldetéseken kísérjék;

40.  emlékeztet az európai parlamenti képviselők statútuma(9) 27. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amely szerint „Az Európai Parlament által létrehozott önkéntes nyugdíjalap e statútum hatálybalépése után továbbra is működik azon képviselők vagy volt képviselők számára, akik ezen alapban jogokat vagy várományokat szereztek”, és hogy „ a szerzett jogok és várományok teljeskörűen fennmaradnak”; tudomásul veszi, hogy a Parlament Jogi Szolgálata szerint a két ítéletből az következik, hogy a Bíróság megerősíti, hogy azon képviselők szerzett jogai, akik már teljesítették az önkéntes kiegészítő nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez szükséges valamennyi feltételt, az uniós jog általános elvei alapján teljes mértékben védettek; megjegyzi azonban, hogy az ítéletek azt is megerősítik, hogy ez nem akadályozza meg az Elnökséget abban, hogy az arányosság elvének megfelelő tiszteletben tartása mellett módosítsa a képviselők e csoportjára vonatkozó feltételeket és módozatokat, ahogy azon képviselők esetében is, akik még nem teljesítették a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges valamennyi feltételt, és ezért csak várományokkal rendelkeznek a nyugdíjrendszer keretében; ezért sürgeti az Elnökséget és az igazgatási szerveket, hogy sürgősen javasoljanak olyan jövőbeli megfelelő megoldást, amely figyelembe veszi a jogosult képviselők és volt képviselők nyugdíj- és életkörülményeit, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit és az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatát; felhívja az összes érdekelt felet, hogy haladéktalanul találjanak fenntartható és megvalósítható megoldást;

41.  üdvözli a Parlament arra irányuló politikáját, hogy biztosítsa a Parlament épületeinek teljes mértékben önálló használatát a fogyatékossággal élő személyek számára, és támogatja az e tekintetben szükséges további intézkedéseket és kiigazításokat;

42.  megjegyzi, hogy a brüsszeli és strasbourgi képviselői irodákban a melegvíz-ellátás megszüntetéséről szóló határozatot 2017. október 24-én hozták meg a quaestorok az abból fakadó egészségügyi kockázatok miatt, hogy az épületek elöregedett és leromlott hidraulikai rendszerében káros legionella baktériumok telepedtek meg;

43.  hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek példát kell mutatnia az általunk védelmezett és támogatott politikák, például a környezetvédelem, a nemek közötti egyenlőség és az átláthatóság terén;

o
o   o

44.  elfogadja a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatot;

45.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o. (2) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o. (3) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o. (4) HL L 287., 2013.10.29., 15. o. (5) HL C 506., 2021.12.15., 247. o. (6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0432. (7) HL L 45., 2022.2.24. (8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). (9) Az Európai Parlament határozata (2005. szeptember 28.) az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról (2005/684/EK, Euratom), (HL L 262., 2005.10.7., 1. o.).