Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferencia (a továbbiakban: a konferencia) eljárási szabályzatára, amelyet a vezető testület jóváhagyott és a konferencia többnyelvű digitális platformján közzétettek,

–  tekintettel a konferencia kilenc tematikus munkacsoportjának következtetéseire, amelyeket a konferencia plenáris ülése 2022. április 30-án hagyott jóvá,

–  tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferencia többnyelvű digitális platformjának 2022 februárjában közzétett tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferencia többnyelvű digitális platformján 2022 februárjában közzétett, tagállamonkénti hozzájárulásokra,

–  tekintettel a nemzeti polgári vitacsoportok és a nemzeti rendezvények jelentéseire, amelyeket a konferencia többnyelvű digitális platformján tettek közzé,

–  tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferenciára készült ifjúsági ötletjelentésre, amelyet a 2021. október 8–9-i Európai Ifjúsági Rendezvény eredményeképpen tettek közzé,

–  tekintettel az „Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és munkahelyek / Oktatás, kultúra, ifjúság és sport / Digitális átalakulás” elnevezésű 1. európai polgári vitacsoport ajánlásaira,

–  tekintettel az „Európai demokrácia / Értékek, jogok, jogállamiság, biztonság” elnevezésű 2. európai polgári vitacsoport ajánlásaira,

–  tekintettel az „Éghajlatváltozás, környezetvédelem / Egészségügy” elnevezésű 3. európai polgári vitacsoport ajánlásaira,

–  tekintettel az „Az EU a világban / Migráció” elnevezésű 4. európai polgári vitacsoport ajánlásaira,

–  tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferenciára vonatkozó európai parlamenti álláspontról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(2), az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(3), az Európa jövőjéről szóló vita állásáról szóló, 2019. február 13-i állásfoglalására(4), valamint az európai választások értékeléséről szóló, 2020. november 26-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió a konferencia folyamatának elindításához viszonyítva példátlan helyzetet él át, ami az európai integráció új lendületét követeli meg, és még erősebb közös fellépésre és szolidaritásra van szükség, mivel a háború visszatér az európai kontinensre;

B.  mivel az EU-t aszerint fogják megítélni, hogy képes-e kilábalni a jelenlegi válságból, és ezért arra kell törekednie, hogy megerősödjön;

C.  mivel az Európai Parlament teljes mértékben elkötelezte magát a konferencia mellett, és szilárd meggyőződése, hogy az EU-t meg kell reformálni annak érdekében, hogy ne csak a jelenlegi, hanem a jövőbeli kihívásokat is kezelni tudja;

D.  mivel a konferencia következtetéseinek foglalkozniuk kell az Ukrajna elleni orosz invázió valamennyi következményével is, egy világjárványt követő, már amúgy is nagyon nehéz helyzetben;

E.  mivel a polgárok részvételéből származó, a konferencia végső következtetéseiben megfogalmazott javaslatok azt kérik, hogy az Európai Unió demokratikusabbá, biztonságosabbá, hatékonyabbá, virágzóbbá, méltányosabbá, fenntarthatóbbá, cselekvőképesebbé és a világ befolyásosabb szereplőjévé váljon;

F.  mivel az EU-nak elegendő és megfelelő eszközzel kell rendelkeznie a fent említett célok eléréséhez, ami ismételten rámutat arra, hogy javítani kell az intézmények működését;

G.  mivel az EU-t ezért olyan eszközökkel kell felruházni, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fellépjen a biztonság, az egészségügy, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, a migráció, a digitalizáció, a védelem, az adózás, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, a gazdaság- és szociálpolitika, valamint a geopolitika terén jelentkező fontos transznacionális kihívások kezelése terén;

H.  mivel a jogalkotási javaslatok mellett intézményi reformokra is szükség van a polgárok részvételi folyamatával kapcsolatos ajánlások és elvárások végrehajtása érdekében;

I.  mivel új politikákra és egyes esetekben a Szerződések módosítására van szükség – nem önmagukban véve, hanem valamennyi európai polgár érdekében – az EU oly módon történő átalakítására törekedve, amely garantálja nyitott stratégiai autonómiáját, biztonságát, fenntarthatóságát és versenyképességét, az élet- és munkakörülmények javítását, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartását;

J.  mivel a konferencia ismét rámutat arra, hogy az Unió bármilyen reformja megköveteli a Parlament, a Bizottság, a Tanács és az érdekelt felek teljes körű bevonását, valamint a polgárokkal való közvetlen együttműködést;

K.  mivel a konferencia tapasztalatai megerősítik az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti párbeszéd és együttműködés valamennyi lehetséges módja megerősítésének fontosságát;

1.  üdvözli a konferencia következtetéseit, amelyeket a konferencia 2022. április 30-i plenáris ülése hagyott jóvá;

2.  elégedettségének ad hangot a konferencia által az európai és nemzeti polgári vitacsoportok, az európai ifjúsági rendezvény és az online platform ajánlásai és ötletei alapján megfogalmazott ambiciózus és konstruktív javaslatokkal kapcsolatban; üdvözli, hogy a konferencia következtetéseit polgárközpontú folyamat keretében fogalmazták meg, és hangsúlyozza a polgárok európai demokráciában való részvételének fontosságát;

3.  úgy véli, hogy a konferencia az európai polgárok innovatív és sikeres részvételéhez vezetett, és további lehetőséget biztosított az európai intézmények számára, átfogó párbeszédet eredményezve a polgárok, a nemzeti parlamentek, a regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek között az Unió jövőjéről;

4.  kiemeli a konferenciafolyamat parlamenti dimenziójának fontosságát, és kifejezi azon óhaját, hogy elősegítse és erősítse a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti párbeszédet és együttműködést;

5.  úgy véli, hogy az uniós döntéshozatali folyamatban betöltött megnövekedett szerep együtt jár a demokratikusabb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb uniós intézményekkel; támogatja továbbá a polgárok e folyamatba való folyamatos bevonását és a velük folytatott konzultációt;

6.  rámutat arra, hogy a legutóbbi válságok közös európai megoldásokat tesznek szükségessé; úgy véli, hogy a konferencia egyedülálló lehetőséget nyújtott arra, hogy az EU számára előremutató javaslatokat tegyen e tekintetben;

7.  úgy véli, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió bizonyítja, hogy szükség van egy erősebb geopolitikai EU-ra, amely egységes hangon szólal meg a világban, és közös politikát folytat a biztonság, a védelem, az energia és a migráció területén, közös fellépés és teljes szolidaritás alapján;

8.  emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárványra adott válaszlépések során az EU megmutatta, hogy képes cselekedni, és innovatív és közös megoldásokat előmozdítani az egészségügy, a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió terén; úgy véli, hogy ezeket a pozitív intézkedéseket új, állandó intézményi és politikai keretté kell alakítani;

9.  hangsúlyozza, hogy a konferencia következtetései azt mutatják, hogy az EU-nak sürgősen vezető szerepet kell játszania az éghajlatváltozás kezelésében, a biológiai sokféleség védelmében és a fenntarthatóság előmozdításában;

10.  kiemeli, hogy a konferencia következtetéseinek és a polgárok elvárásainak való megfelelés érdekében ambiciózus változtatásokra kell törekednünk néhány kulcsfontosságú szakpolitikánkban;

11.  úgy véli, hogy a mélyebb politikai integráció és a valódi demokrácia – amint azt a konferencia következtetései is hangsúlyozzák – az Európai Parlament jogalkotási kezdeményezési joga és a Tanácsban az egyhangúság eltörlése révén érhető el;

12.  elismeri, hogy a konferencia következtetései szerződésmódosításokat tesznek szükségessé, többek között az EU intézményi felépítésének egyszerűsítése, a döntéshozatali folyamat nagyobb átláthatósága és elszámoltathatósága, valamint az uniós hatáskörök újragondolása tekintetében;

13.  támogatja – amint azt a konferencia munkacsoportjainak következtetései is hangsúlyozzák – a fenntartható, inkluzív és rugalmas növekedési modell felé való elmozdulást; az uniós gazdaság versenyképességének és ellenálló képességének megerősítését, különös tekintettel a gazdaság gerincét képező kkv-kra, valamint a versenyképesség ellenőrzését; a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtását, beleértve a 2030-ra vonatkozó kiemelt célokat is; a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyvet; valamint az igazságos, zöld és digitális átállásra összpontosító, erős szociális dimenzióval rendelkező, a nemek közötti egyenlőséget is magában foglaló jövőorientált beruházások előmozdítását, figyelembe véve a NextGenerationEU és a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) példáit is;

14.  úgy véli, hogy a polgárok kéréseinek teljesítése érdekében elengedhetetlenül fontos a konferencia javaslatainak nyomon követésére összpontosítani; elvárja, hogy valamennyi európai intézmény – saját szerepüknek és hatáskörüknek megfelelően – a nyomon követés minden szakaszában, beleértve a jogalkotási javaslatok benyújtását is, konstruktív és ambiciózus megközelítés mellett kötelezze el magát;

15.  készen áll arra, hogy betöltse szerepét és biztosítsa a konferencia eredményeinek megfelelő nyomon követését; ezért kéri egy konvent összehívását az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkében előírt, a Szerződések felülvizsgálatára irányuló eljárás megindítása révén, és felkéri az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy ennek megfelelően indítsa el a szükséges eljárást;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 270., 2021.7.7., 71. o. (2) HL C 252., 2018.7.18., 215. o. (3) HL C 252., 2018.7.18., 201. o. (4) HL C 449., 2020.12.23., 90. o. (5) HL C 425., 2021.10.20., 98. o.