Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira és jelentéseire,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–  tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az 1899. és 1907. évi hágai egyezményekre,

–  tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948. december 9-i ENSZ-egyezményre és az ahhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvekre,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. július 17-i Római Statútumára és az agresszió bűntettéről szóló, 2010. évi kampalai módosításokra,

–  tekintettel a Nürnbergi Bíróság Alapokmányában és ítéletében elismert, az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által kidolgozott nemzetközi jogi elvekre (nürnbergi elvek), amelyek meghatározzák, hogy mi minősül háborús bűncselekménynek,

-  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szexuális erőszak háborús fegyverként való alkalmazásáról szóló 1820. (2008) számú határozatára és a konfliktusok során elkövetett szexuális erőszakkal foglalkozó különleges képviselő kinevezéséről szóló 1888. (2009) számú határozatára,

-  tekintettel a Ruandával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék és a Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék által 1998-ban megállapított, a háborús időkben történő „nemi erőszak” fogalommeghatározására,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni agresszióról szóló, 2022. március 2-i, és az Ukrajna elleni agresszió humanitárius következményeiről szóló, 2022. március 24-i határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2022. március 4-én elfogadott, az orosz agresszió következtében Ukrajnában kialakult emberi jogi helyzetről szóló határozatra, amelyben a tanács úgy határozott, hogy független nemzetközi vizsgálóbizottságot hoz létre,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziója: az elszámoltathatóság biztosítása a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése és más nemzetközi bűncselekmények esetén” címmel, 2022. április 28-án kiadott határozatára,

–  tekintettel a 2022. március 11-i versailles-i nyilatkozatra,

–  tekintettel Metsola elnök 2022. április 1-jei ukrajnai látogatására és az Ukrajnában elkövetett nemzetközi háborús bűncselekményekről szóló nyilatkozatára,

-  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bucsában és más ukrán városokban Oroszország által elkövetett atrocitásokról 2022. április 4-én, az Európai Unió nevében tett nyilatkozatára,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, Karim A.A. Khan QC „Az ukrajnai helyzet: 39 részes állam megkeresésének kézhezvétele és vizsgálat megindítása” címmel, 2022. március 2-án kiadott nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2022. április 13-i jelentésére az Ukrajnában 2022. február 24. óta elkövetett nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogsértésekről, háborús bűncselekményekről és emberiesség elleni bűncselekményekről,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság és az Európai Unió között 2006-ban létrejött együttműködési és segítségnyújtási megállapodásra,

-  tekintettel az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukrajna) szóló 2014/486/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. április 13-i (KKBP) 2022/638 tanácsi határozatra(1), amely módosította az EUAM Ukrajna megbízatását, hogy támogatást nyújtson az ukrán hatóságoknak, és megkönnyítse az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását és az elkövetők büntetőeljárás alá vonását,

-  tekintettel az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékok Eurojustnál történő gyűjtése, megőrzése és elemzése tekintetében történő módosítására irányuló bizottsági javaslatra (COM(2022)0187),

–  tekintettel a Human Rights Watch Ukrajnáról szóló, 2022. április 3-i és április 21-i jelentéseire, valamint az Amnesty International 2022. május 6-i jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel 2022. február 24. óta, amikor megkezdődött Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, indokolatlan és illegális agresszív háborújának új szakasza, az orosz katonai erők és megbízottjaik válogatás nélküli támadásokat hajtanak végre polgári személyek ellen Ukrajna újonnan megszállt és korábban elfoglalt területein egyaránt, melyek többek között emberrablásokat, bírósági eljárás nélküli kivégzéseket és kínzást is magukban foglalnak;

B.  mivel emberek ezrei vesztették életüket vagy sebesültek meg, körülbelül 7,7 millió ukrán polgár vált belső menekültté, és csaknem 6 millióan menekültek el a szomszédos országokba; mivel az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerint 2022. február 24. óta 400 000 ukrán civilt – köztük több mint 200 000 gyermeket – deportáltak erőszakkal Ukrajnából az Oroszországi Föderációba; mivel az orosz erők és megbízottjaik több alkalommal megakadályozták a humanitárius folyosók létrehozását, és ezáltal megakadályozták vagy hátráltatták a polgári lakosság evakuálását az ostrom alatt álló területekről;

C.  mivel az orosz csapatok és megbízottjaik által elkövetett kegyetlen erőszaktettek szörnyűsége ismét beigazolódott, amikor az ukrán hadsereg ellenőrzése alól csaknem egy hónapra kikerült Bucsa városának utcáin 2022. április 3-án polgári lakosok holttesteire bukkantak; mivel számos korábban megszállt ukrán városban, köztük Bucsában, Irpinyben, Hosztomelben és Ivankivban, valamint más, az ukrán fegyveres erők által azóta felszabadított településeken találtak halottak százait rejtő tömegsírokat, valamint az utcákon fekvő halottakat, köztük nőket, gyermekeket és időseket is, akik közül egyeseknek hátra volt kötve a kezük; mivel a fent említett esetekhez hasonló atrocitások nagy valószínűséggel rendszeresek az Oroszország és megbízottjaik által megszállt és jelenleg is ellenőrzésük alatt álló ukrán városokban és falvakban, és a háborús bűncselekmények valós mértéke valószínűleg jóval meghaladja az eddig dokumentáltakat;

D.  mivel számos, fotókkal és videókkal kiegészített jelentés dokumentálja a falvak és városok orosz megszállása során a civilek azonnali kivégzését, a civilek megfelelő eljárás nélküli letartóztatását és kínzásnak minősülő bántalmazását, a civilek, köztük gyermekek orosz fegyveres erők és megbízottjaik általi megerőszakolását, valamint irányítatlan tüzérségi fegyverek, kazettás lőszerek és gyalogsági aknák használatát a lakott területeken végrehajtott orosz támadások során; mivel az orosz megszálló erők háborús fegyverként alkalmazzák a szexuális erőszakot az ukránok ellenállásának megtörése céljából, valamint a kínzás egyik formájaként annak érdekében, hogy a gyermekek, nők és férfiak, illetve hozzátartozóik ellen nemi erőszak, kényszerített lemeztelenítés és szexuális erőszakkal való fenyegetés révén vallomásokat kényszerítsenek ki; mivel a háborús bűncselekményként elkövetett nemi erőszakot a legnehezebb úgy dokumentálni, hogy bíróság elé lehessen vinni és bíróság előtt bizonyítani lehessen az ügyet; mivel a szexuális háborús bűncselekmények áldozatai a fizikai sérülések mellett a megkülönböztetés és a megbélyegzés kockázatával is szembesülhetnek; mivel az idő döntő fontosságú a bizonyítékok és tanúvallomások összegyűjtése, valamint a szexuális erőszak áldozatainak nyújtott orvosi és pszichológiai segítségnyújtás szempontjából;

E.  mivel az orosz katonai erők és megbízottjaik őrizetbe vettek, elraboltak, célba vettek és meggyilkoltak újságírókat, polgármestereket és emberijog-védőket; mivel az újságírókat és a médiamunkásokat a nemzetközi humanitárius jog alapján védi a genfi egyezmények I. kiegészítő jegyzőkönyvének 79. cikke; mivel az Európa Tanácsnak az újságírás védelmével és az újságírók biztonságával foglalkozó platformja szerint legalább 10 ukrán és külföldi médiamunkás vesztette életét, és sokan mások megsebesültek;

F.  mivel az orosz fegyveres erők és megbízottjaik részt vettek fosztogatásokban, melyek során polgári tulajdont – többek között élelmiszert, ruházatot, háztartási készülékeket, tűzifát és nagy mennyiségű gabonát – tulajdonítottak el, valamint polgári infrastruktúrák, többek között a kiszolgáltatott társadalmi csoportok szükségleteinek kielégítésére szolgáló infrastruktúrák, lakóépületek, iskolák, bölcsődék és kórházak tönkretételében; mivel az Oroszországi Föderáció fegyveres erői és megbízottjai rendszeresen eltávolítottak műalkotásokat, műtárgyakat és más, magas kulturális értéket képviselő tárgyakat; mivel Ukrajna több százezer tonna gabona ellopásával vádolja Oroszországot, és az ENSZ megerősítette, hogy valóban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az orosz csapatok ukrán gabonakészleteket raboltak el és gabonatároló létesítményeket semmisítettek meg, ami súlyosbította a globális élelmiszerválságot és Ukrajnában éhínséghez vezethet; mivel a logisztikai infrastruktúra Oroszország általi tönkretétele és a tengeri blokád miatt közel 25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában; mivel a háború környezeti és egészségügyi hatásai szintén pusztítók és hosszú távúak lesznek;

G.  mivel a négy genfi egyezmény és az I. kiegészítő jegyzőkönyv, amelynek Ukrajna és az Oroszországi Föderáció is részes fele, megállapítja, hogy a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése a súlyos jogsértésekkel együtt háborús bűncselekménynek minősül; mivel az, aki ilyen cselekményekre parancsot ad vagy felbujt, illetve ilyen tetteket elkövet vagy azokhoz segédkezik, ilyen bűncselekmény elkövetőjének minősül;

H.  mivel 2016 novemberében Oroszország visszavonta aláírását a Római Statútumról; mivel Ukrajna nem részes állama a Római Statútumnak, de kétszer gyakorolta azt az előjogát, hogy a Statútum 12. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát a területén feltételezhetően elkövetett, a Római Statútum hatálya alá tartozó bűntettek tekintetében;

I.  mivel 2022. március 2-án a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze bejelentette, hogy a részes államoktól érkezett előterjesztések alapján vizsgálatot indított az ukrajnai helyzettel kapcsolatban(2);

J.  mivel 2022. március 3-án Ukrajna 45 résztvevő állam támogatásával az EBESZ moszkvai mechanizmusához folyamodott az emberi jogok megsértése és az ukrajnai orosz invázió humanitárius hatásainak kezelése érdekében;

K.  mivel a háború első három hónapjában az ukrán főügyész legalább 9 300 vizsgálatot indított, és több száz, Oroszországból származó gyanúsítottat azonosított állítólagos háborús bűncselekmények, köztük fosztogatás, gyilkosság, kínzás és nemi erőszak miatt;

L.  mivel a kormányzati és nemzetközi igazságügyi szervek számos erőfeszítést tettek az elszámoltathatóság érdekében, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság által indított hivatalos vizsgálatot, valamint Franciaország, Németország, Litvánia és Svédország által az egyetemes joghatóság elve alapján folytatott bűnügyi nyomozást;

M.  mivel 2022. március 4-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megszavazta az Ukrajnával foglalkozó nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását, amelynek feladata az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog állítólagos megsértésének kivizsgálása Ukrajna 2022. évi orosz megszállásával összefüggésben; mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa tehetetlen az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, mivel Oroszország megvétózhatja az érdemi fellépést;

N.  mivel 2022. március 25-én Lengyelország, Litvánia és Ukrajna bejelentette, hogy közös nyomozócsoportot hoz létre a bizonyítékok összegyűjtésére és a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) támogatásával és a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának 2022. április 25-én bejelentett részvételével; mivel a gyors igazságszolgáltatáshoz elengedhetetlen a Nemzetközi Büntetőbíróság és e kormányzati szervek, illetve egyéb mechanizmusok vizsgálatai közötti koordináció;

O.  mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság ebben a helyzetben nem rendelkezik joghatósággal az agresszió bűntette tekintetében, mivel sem Ukrajna, sem az Oroszországi Föderáció nem ratifikálta a Római Statútumot és annak az agresszió bűntettével kapcsolatos módosításait; mivel ezt a hiányosságot egy különleges nemzetközi törvényszék felállításával kell orvosolni, amelynek feladata az lenne, hogy kivizsgálja az Oroszország és szövetségesei politikai vezetői és katonai parancsnokai által Ukrajna ellen elkövetett feltételezett agressziós bűntetteit, és lefolytassa a büntetőeljárást;

1.  ismételten a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, illegális és indokolatlan agresszív háborúját és Ukrajna orosz erők általi megszállását, és követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg az Ukrajnában folytatott valamennyi katonai tevékenységet, és feltétel nélkül vonjon ki Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről minden haderőt és katonai felszerelést, ahogy a Nemzetközi Bíróság 2022. március 16-án elrendelte;

2.  rendkívül felháborodásának és felindultságának ad hangot a beszámolókból megismert atrocitások miatt, ideértve a városok és települések válogatás nélküli bombázását, az erőszakos kitelepítéseket, a tiltott lőszerek használatát, a konfliktusövezetekből az előzetesen elfogadott humanitárius folyosókon keresztül menekülni próbáló polgári személyek elleni támadásokat, a civilek kivégzését, a szexuális erőszakot, az emberek lakóhelyük elhagyására kényszerítését, valamint a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra – például kórházak, egészségügyi létesítmények, iskolák, menedékhelyek és mentőautók – szándékos fosztogatását és célba vételét, mely cselekmények mindegyike súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot, és az Oroszországi Föderáció és annak megbízottjai által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekménynek minősülhet, amelyek ügyében mind mostanáig nem indult büntetőeljárás és amelyek elkövetői mindeddig büntetlenséget élveztek;

3.  határozottan elítéli a szexuális és nemi alapú erőszaknak az orosz fegyveres erők és megbízottjaik által háborús fegyverként történő szörnyűséges és rendszeres alkalmazását, és – emlékeztetve a szexuális erőszakról mint háborús fegyverről szóló 1820 (2008) ENSZ-határozatra – megerősíti, hogy a nemi erőszak és a szexuális erőszak egyéb formái háborús bűncselekménynek, emberiesség elleni bűncselekménynek vagy népirtás bűntettét megvalósító cselekménynek minősülhetnek, és ezért azok elkövetőit a nemzetközi jog és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma rendelkezéseivel, különösen annak 7. és 8. cikkével összhangban büntetőeljárás alá kell vonni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságon belül korlátozott előrelépés történt a szexuális és nemi alapú bűncselekmények elkövetőinek tényleges büntetőeljárás alá vonása terén; úgy véli, hogy Ukrajna illegális megszállása során elkövetett ilyen cselekmények precedenst teremthetnek e tekintetben; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy minden folyamatban lévő és jövőbeli vizsgálat során támogassák a nemek közötti egyenlőség érvényesítését;

4.  kifejezi teljes támogatását a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze által az Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, valamint népirtás bűntette alapján indított vizsgálat, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) vizsgálóbizottságának munkája, valamint a független civil társadalmi szervezetek erőfeszítései iránt, amelyek azon dolgoznak, hogy a háborús bűncselekmények bizonyítékait összegyűjtsék és megőrizzék; hangsúlyozza a gyors munka és előrehaladás fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges bizonyítékokat a nyomozáshoz és mindazok felelősségre vonásához, akik a háborús bűnök, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog egyéb megsértésének engedélyezéséért, elkövetéséért és eltitkolásáért felelősek; hangsúlyozza annak súlyos kockázatát, hogy a háborús bűnökkel kapcsolatos bizonyítékokat megsemmisítik, és a folyamatban lévő ellenségeskedések miatt azokat nem lehet összegyűjteni és biztonságosan eltárolni az ukrajnai háborús bűncselekmények kivizsgálása céljából; úgy véli, hogy a gyors fellépés alapvető fontosságú ahhoz, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek annak biztosítása érdekében, hogy felelősségre vonják azokat, akik emberi jogi jogsértéseket és háborús bűncselekményeket követtek el Ukrajnában;

5.  kéri, hogy nyújtsanak támogatást a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és adott esetben a népirtás feltételezett elkövetőivel szembeni nyomozáshoz, illetve ezek büntetőeljárás alá vonásához, oly módon, hogy politikai támogatást biztosít, rendelkezésre bocsátja a birtokában lévő bizonyítékokat, beleértve a nyílt forrásból származó értékelt felderítési információkat, egyéb információkat és adatokat, műholdas felvételeket és lehallgatott kommunikációt, valamint megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat biztosít a Nemzetközi Büntetőbíróság általános költségvetése számára annak érdekében, hogy teljes mértékben megvédje annak függetlenségét és pártatlanságát;

6.  üdvözli és teljes mértékben támogatja az ukrán ügyészek és nyomozók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy bíróság elé állítsák a háborús bűncselekményekért és az emberiesség elleni bűncselekményekért felelős személyeket, és felszólítja az uniós tagállamokat, a nemzetközi közösséget és az érintett intézményeket, hogy teljes mértékben támogassák az ukrán hatóságokat ebben a folyamatban;

7.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy adjanak meg minden szükséges segítséget Ukrajna igazságszolgáltatási kapacitásának és forrásainak megerősítéséhez a háborús bűncselekmények tényleges nyomozása és bíróság elé vitele érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak támogatást az ukrán hatóságoknak ahhoz, hogy a súlyos nemzetközi bűncselekmények – többek között a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények – büntetlensége elleni nemzeti szintű küzdelem terén teljesíteni tudják a kulcsfontosságú kritériumokat;

8.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a nemzetközi intézményekben és eljárásokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságon vagy más megfelelő nemzetközi törvényszékeken vagy bíróságokon annak érdekében, hogy támogassák az orosz és belarusz rezsim háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és agresszió bűncselekményei miatt történő felelősségre vonását; kéri továbbá, hogy ezeket a vizsgálatokat és az azokat követő büntetőeljárásokat az orosz fegyveres erők háborús bűnökben részt vevő teljes személyzetére és a háborús bűnökben részt vevő kormányalkalmazottakra is terjesszék ki; üdvözli ezért, hogy több tagállam vizsgálatokat és nyomozásokat indított az egyetemes joghatóság elve alapján és a Nemzetközi Büntetőbíróság által végzett munka támogatásaként; hasonlóképpen üdvözli az EUAM Ukrajna módosított megbízatását, amely lehetővé teszi számára, hogy támogassa az ukrán hatóságokat az Ukrajna orosz megszállásával összefüggésben elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásában és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásában;

9.  felhívja az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, hogy az ukrán állampolgárokat lakóhelyük elhagyására kényszerítik, és tegyék lehetővé az Oroszországi Föderáció területére erőszakkal áttelepített ukrán állampolgárok számára, hogy biztonságosan visszatérjenek Ukrajnába;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy gyűjtsenek bizonyítékokat és támogassák a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze által végzett vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy az orosz erők és megbízottjaik által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények népirtásnak minősülnek-e;

11.  ragaszkodik ahhoz, hogy fokozni kell az ukrajnai háborús bűnökkel kapcsolatos büntetlenség elleni küzdelemre létrehozott különböző mechanizmusok koordinációját, többek között egy nemzetközi találkozó révén, amelynek célja a bizonyítékok összegyűjtésének összehangolása és ezáltal az elszámoltatási folyamatok hatékonyságának javítása; felszólítja az uniós intézményeket, hogy támogassák ezeket a koordinációs erőfeszítéseket;

12.  felhívja az uniós intézményeket, különösen a Bizottságot, hogy támogassák egy olyan megfelelő jogalap haladéktalan létrehozását, amely a meglévő többoldalú fórumok – például az ENSZ és az Európa Tanács – támogatásával lehetővé teszi egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását az Oroszország és szövetségesei politikai vezetői és katonai parancsnokai által Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűncselekményének megbüntetésére; felhívja az uniós intézményeket, különösen a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb bocsássanak rendelkezésre minden szükséges emberi és költségvetési erőforrást, valamint adminisztratív, vizsgálati és logisztikai támogatást e törvényszék létrehozásához;

13.  felhívja az uniós intézményeket, különösen a Bizottságot, hogy kérjenek politikai támogatást a hasonló gondolkodású nemzetközi partnerektől és szervezetektől, különösen az ENSZ Közgyűlésétől e törvényszék létrehozásához;

14.  üdvözli, hogy Litvánia, Lengyelország és Ukrajna közös nyomozócsoportot hozott létre, amelyet az Eurojust koordinál, és amelynek első résztvevője a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészsége lesz, amelynek célja a részt vevő államokban folytatott nyomozások és büntetőeljárások megkönnyítése, valamint azon nyomozásoké és büntetőeljárásoké, amelyek a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt folytathatók le; ösztönzi a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a közös nyomozócsoporthoz;

15.  üdvözli a Bizottság 2022. április 25-i javaslatát, amelynek célja az Eurojust megbízatásának és operatív funkcióinak kiterjesztése a bizonyítékok elemzése, megőrzése és megosztása tekintetében az alapvető nemzetközi bűncselekményekkel, különösen a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és a kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások támogatása céljából(3); felhívja az Eurojustot, hogy használja fel ezeket az új hatásköröket arra, hogy támogatja a tagállamok illetékes hatóságait a bizonyítékok elemzésében annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen bizonyítékok ezt követően elfogadhatók legyenek a nemzeti vagy nemzetközi bíróságokon vagy ezzel egyenértékű mechanizmusokban; hangsúlyozza, hogy a megbízatás meghosszabbításának együtt kell járnia az Eurojust finanszírozásának megfelelő növelésével;

16.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak teljes mértékben ki kell használniuk képességeiket és a rendelkezésre álló jogszerű lehetőségeket a háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására; e tekintetben üdvözli, hogy az Europol kész támogatni egy közös nyomozócsoportot, és felhívja az ügynökséget, hogy kérés esetén szorosan működjön együtt az Eurojusttal;

17.  emlékeztet arra, hogy az egyetemes joghatóság elvének célja a háborús bűnösök büntetlenségének elkerülése azáltal, hogy lehetővé teszi valamennyi állam számára, hogy eleget tegyen az elkövetők büntetőeljárás alá vonására és megbüntetésére vonatkozó kötelezettségének; fontosnak tartja, hogy a tagállamok bűnüldöző és igazságügyi hatóságai megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy hatékonyan összegyűjthessék a háborús bűnösök elítéléséhez szükséges bizonyítékokat; ösztönzi a tagállamokat, hogy hatékonyan alkalmazzák az egyetemes joghatóság elvét az ukrajnai háborús bűncselekmények kivizsgálása és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása során, és a Bizottság koordinációja és támogatása mellett fokozzák az egymás közötti együttműködést;

18.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a büntetlenségre vonatkozó uniós cselekvési tervet, és kéri, hogy szenteljenek külön fejezetet Ukrajnának;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy felülvizsgált megbízatása keretében szorosan működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal és az Eurojusttal az Ukrajnában a háború idején elkövetett nemi erőszak, bántalmazás és a szexuális erőszak egyéb formáinak dokumentálása terén, többek között a megfelelő szakértőktől származó statisztikai vagy mintákkal kapcsolatos bizonyítékok, valamint orvosi és gyógyszerészeti nyilvántartások gyűjtése, valamint az ukrajnai háború alatt elkövetett nemi erőszakkal kapcsolatos, a sajtóban és a közösségi médiában online megjelenő olyan beszámolók keresése és dokumentálása révén, amelyek a nyomozókat elvezethetik a nemi és szexuális erőszak áldozataihoz; kéri, hogy ezt a munkát egészítsék ki hasonló erőfeszítésekkel a menekülttáborokban és lehetőség szerint a helyszínen, Ukrajnában; felhívja az EU-t, valamint a fogadó és a tranzitországokat, hogy garantálják a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, különösen a sürgősségi fogamzásgátláshoz, a posztexpozíciós profilaxishoz és az abortuszhoz való hozzáférést, többek között a nemi erőszak túlélői számára is;

20.  felhívja a nemzetközi közösséget, hogy komolyan vizsgálja ki és büntesse a környezeti bűncselekményeket is, különösen a súlyos környezetszennyezést, beleértve a határokon átnyúló környezeti károkat is, mivel Oroszország továbbra is támadja az ipari és üzemanyag-létesítményeket, az áram- és vízellátó, valamint szennyvízelvezető infrastruktúrát és egyéb létesítményeket, széles körű szennyezést okozva és tönkretéve vizes élőhelyeket, erdőket, nemzeti parkokat, védett területeket, beleértve a Csernobil körüli 30 kilométer sugarú tilalmi övezetet, valamint veszélyeztetett és fenyegetett fajok élőhelyeit, aminek súlyos hosszú távú következményei lesznek;

21.  sürgeti az élelmiszer-tároló létesítmények orosz erők és megbízottjaik általi lerombolása és az általuk elkövetett állítólagos fosztogatások kivizsgálását, valamint e cselekmények globális – különösen az élelmiszer-importra szoruló fejlődő országokra gyakorolt – hatásának érdemi értékelését;

22.  hangsúlyozza a nagyméretű uniós informatikai rendszerek fontosságát annak biztosításában, hogy a háborús bűnösök ne tudjanak elmenekülni és észrevétlenül belépni az EU területére; meggyőződése, hogy a bűnüldöző hatóságok közötti információcserére vonatkozó uniós jogi keret folyamatban lévő reformja fel fogja gyorsítani a háborús bűnösökre vonatkozó releváns információk összegyűjtését a különböző tagállamok rendőrségi adatbázisaiban;

23.  sajnálja, hogy az Interpol alapszabálya nem rendelkezik a tagság felfüggesztésének lehetőségéről, és felhívja az Interpolt, hogy legalább függessze fel Oroszország Nemzeti Központi Irodájának hozzáférését az Interpol adatbázisaihoz;

24.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az emberijog-védők, valamint a bírák és ügyészek digitális bizonyítékokkal és az emberi jogi jogsértések digitális rögzítésével kapcsolatos képzését és tudatosságát elősegítő tevékenységeket annak érdekében, hogy egyértelműbbé váljanak azok elfogadhatósági kritériumai a nemzeti és nemzetközi bíróságokon;

25.  üdvözli, hogy a Verhovna Rada elfogadta a 7304. számú törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnán belül dolgozzon, és felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy támogassák a súlyos nemzetközi bűncselekményekért való elszámoltatásra irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy sürgősen megerősítik a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, és hivatalosan a bíróság tagjává válnak; felhívja az ukrán hatóságokat, hogy hangolják össze Ukrajna nemzeti jogszabályait és eljárásait a nemzetközi joggal – megerősítve ezzel a bűncselekmények büntetlenségének megakadályozását célzó nemzeti jogi mechanizmusokat –, harmonizálják a nemzeti jogszabályokat – különösen a büntető törvénykönyvet – a nemzetközi büntetőjoggal és a nemzetközi humanitárius joggal, továbbá fogadjanak el egyértelmű és gyakorlati keretet a Nemzetközi Büntetőbírósággal és az Ukrajnában elkövetett bűncselekményeket vizsgáló más szervekkel való együttműködéshez; emlékeztet arra, hogy a konfliktusban érintett valamennyi félnek szigorúan tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot;

26.  felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy biztosítsanak nagyobb pénzügyi forrásokat és technikai segítséget a nemzetközi humanitárius jog, a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények megsértésére vonatkozó bizonyítékok hatalmas mennyiségének összegyűjtéséhez és tárolásához Ukrajnában; e tekintetben arra kéri az EU-t, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközből (Globális Európa) származó források növelésével támogassa ezt a folyamatot;

27.  üdvözli az Oroszországgal szembeni szankciócsomagokat, és hangsúlyozza, hogy most prioritásként kell kezelni azoknak az egész EU-ban történő és az EU nemzetközi szövetségesei általi teljeskörű és hatékony végrehajtását; felszólít a hatodik szankciócsomag gyors elfogadására; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen hozzon létre olyan jogi eszközt, amely lehetővé teszi a befagyasztott orosz vagyon és pénzeszközök elkobzását annak érdekében, hogy azokat jóvátételre és Ukrajna újjáépítésére lehessen felhasználni;

28.  mélységes elismerését és tiszteletét fejezi ki az ukrán civil társadalom munkája és elkötelezettsége iránt, beleértve az Ukrajnában folyamatban lévő jogsértések dokumentálására irányuló munkáját, valamint a büntetlenség elleni küzdelmet támogató fellépését Ukrajnában; megjegyzi, hogy Ukrajna területén számos nem kormányzati szervezet tesz erőfeszítéseket a háborús bűncselekmények, többek között a háború idején elkövetett tömeges nemi erőszak dokumentálására, és hogy erőfeszítéseiket támogatni kell és meg kell szilárdítani; felhívja az elszámoltatásban érintett összes nemzetközi és nemzeti szereplőt, hogy szorosan működjenek együtt a civil társadalommal a bírósági eljárások támogatása érdekében, többek között az információkhoz való hozzáférés javítása és az áldozatok és az érintett közösségek megszólítása révén, biztosítva az eljárás nyilvánosságát és átláthatóságát, valamint teret adva a civil társadalomnak a szerepvállalásra az Oroszországi Föderáció által elkövetett atrocitásokra válaszul;

29.  sürgeti a tagállamokat – többek között az ENSZ Közgyűlésének ötödik bizottságában való részvételük révén –, és az ENSZ-t, hogy biztosítsák, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottsága elegendő pénzügyi forrással rendelkezzen megbízatása valamennyi aspektusának független módon történő végrehajtásához;

30.  mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBESZ lezárta ukrajnai különleges megfigyelő misszióját, miután Állandó Tanácsában 2022. március 31-én nem alakult ki konszenzus a misszió megbízatásának meghosszabbításáról, és sürgeti a tagállamokat, hogy tárjanak fel minden lehetőséget a különleges megfigyelő misszió megbízatásának visszaállítására;

31.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének.

(1) HL L 117., 2022.4.19., 38. o. (2) Hivatalához 2022. március 1-jén a Litván Köztársaságtól mint részes államtól érkezett előterjesztés. 2022. március 2-án a részes államok következő csoportja nyújtott be közös előterjesztést: az Albán Köztársaság, az Ausztrál Államszövetség, az Osztrák Köztársaság, a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, Kanada, a Kolumbiai Köztársaság, Costa Rica Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, Grúzia, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, Magyarország, Izland, Írország, az Olasz Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, Új-Zéland, a Norvég Királyság, a Holland Királyság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Svéd Királyság, a Svájci Államszövetség, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. (3) A Bizottság javaslata az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékok Eurojustnál történő gyűjtése, megőrzése és elemzése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2022)0187).