Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2021/0201(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0161/2022

Előterjesztett szövegek :

A9-0161/2022

Viták :

PV 07/06/2022 - 7
CRE 07/06/2022 - 7
PV 13/03/2023 - 15
CRE 13/03/2023 - 15

Szavazatok :

PV 08/06/2022 - 16.2
CRE 08/06/2022 - 16.2
PV 14/03/2023 - 7.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2022)0233
P9_TA(2023)0066

Elfogadott szövegek
PDF 343kWORD 104k
2022. június 8., Szerda - Strasbourg
Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) ***I
P9_TA(2022)0233A9-0161/2022

Az Európai Parlament 2022. június 8-án elfogadott módosításai(1) az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a megfelelési szabályok egyszerűsítése, a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, továbbá a földhasználati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ágazat klímasemlegességének 2035-ig történő közös megvalósítására irányuló kötelezettségvállalás tekintetében, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek az ellenőrzés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2021)0554 – C9-0320/2021 – 2021/0201(COD))(2)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet   Módosítás
Módosítás 1
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet
4 a bevezető hivatkozás (új)
–  tekintettel a szubszidiaritás, az arányosság és a szolidaritás elvére;
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
Cím
Javaslat
 Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a megfelelési szabályok egyszerűsítése, a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, továbbá a földhasználati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ágazat klímasemlegességének 2035-ig történő közös megvalósítására irányuló kötelezettségvállalás tekintetében, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek az ellenőrzés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról
 az (EU) 2018/841 rendeletnek a jelentéstételi és a megfelelési szabályok egyszerűsítése, továbbá a 2026–2030 közötti időszakra szóló, földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és az erdőgazdálkodási ágazatra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása tekintetében, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek az ellenőrzés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
 (EGT-vonatkozású szöveg)
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás 2016 novemberében lépett hatályba (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás)36. A megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon.
 (1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás 2016 novemberében lépett hatályba (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás)36. A megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon. A glasgow-i éghajlati paktum elfogadásával a Párizsi Megállapodás részes felei elismerték, hogy a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre való korlátozása jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 végéig megerősítik a 2030-ra vonatkozó céljaikat, hogy megszüntessék az elérendő célok és a vállalások közötti szakadékot, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) megállapításaival. Ezt méltányos módon, a közös, de megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elvének tiszteletben tartásával, az eltérő különböző nemzeti körülmények figyelembevételével kell végrehajtani.
A földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Egyiptomban rendezendő 27. Konferenciája (COP 27) előtt hozzájáruljon az uniós éghajlat-politikai fellépés fokozásához.
_________________
 _________________
36 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
 36 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  Az uniós intézkedések és szakpolitikák eddig nem voltak elegendőek a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és a biológiai sokféleségre vonatkozó 2020-as aicsi célok eléréséhez. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a „European Environment - state and outlook 2020: knowledge for transition to a sustainable Europe” (Az európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért) című jelentésében megállapítja, hogy „Európában továbbra is riasztó ütemben csökken a biológiai sokféleség, és Európa számos elfogadott szakpolitikai célt nem fog elérni. Az élőhelyvédelmi irányelv alapján védett fajok és élőhelyek értékelései túlnyomórészt kedvezőtlen védettségi helyzetről tanúskodnak: a fajok esetében 60 %-os, az élőhelyek esetében 77 %-os arányban.”1a. A Közös Kutatóközpont 2021-es jelentése szerint az európai természetes és ősi erdőkből – amelyek alapvető fontosságúak a biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából – mindössze 4,9 millió hektár maradt meg, amely az Unió teljes erdőterületének mindössze 3 %-át és az Unió szárazföldi területének 1,2 %-át teszi ki1b.
__________________
1a Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban”, 74. o.
1bBarredo, J., Brailescu, C., Teller, A., Sabatini, F. M., Mauri, A. és Janouskova, K.: Mapping and assessment of primary and old-growth forests in Europe [Európa elsődleges és öreg erdeinek feltérképezése és értékelése], EUR 30661 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2021.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)  Noha a fával borított terület növekszik, az uniós erdők szén-dioxid-eltávolítási képessége 2015 óta jelentősen csökkent, és ez a tendencia folytatódni fog. 2015-ig az uniós földhasználati ágazat az EU teljes kibocsátásának mintegy 7 %-át (mintegy 300 millió Mt CO2-egyenértéket) volt képes eltávolítani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)1b szerint 2030-ra ugyanez a földterület 40 %-kal kevesebb CO2-egyenértéket fog eltávolítani (2030-ra -185 Mt-ra fog csökkenni)1c. A szén-dioxid-tárolás közelmúltbeli csökkenése részben a fakitermelés növekedésének köszönhető. Ezen túlmenően az éghajlatváltozás 2021 és 2030 között a bolygatások miatt évente 180 Mt szén-dioxiddal csökkentheti az európai erdők szén-dioxid-tárolási potenciálját, és így több mint 50 %-kal csökkentheti az erdők várható nettó szénelnyelő képességét1d.
__________________
1a 6/2019. sz. EEA-jelentés.
1b EEA, A teljes ÜHG-kibocsátás alakulása és előrejelzései Európában (https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/indicators/greenhouse-gas-emission-trends-6/assessment-3).
1c EEA, A teljes ÜHG-kibocsátás alakulása és előrejelzései Európában (https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/indicators/greenhouse-gas-emission-trends-6/assessment-3).
1d Seidl, R.; Schelhaas, M.-J.; Rammer, W.; Verkerk, P. J. (2014): Increasing forest disturbances in Europe and their impact on carbon storage (Fokozódó erdőbolygatások Európában és ezek hatása a szén-dioxid-tárolásra). Nature Climate Change, 4. szám (9), 806–810. o. DOI: 10.1038/nclimate2318.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
1 c preambulumbekezdés (új)
(1c)  A Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló 2019. december 11-i közleményében új stratégiát határozott meg, amely az első lépést jelenti ahhoz, hogy az Unió legkésőbb 2050-re egy környezeti szempontból fenntartható, karbonsemleges, toxikus anyagoktól mentes és teljesen körforgásos gazdasággá alakuljon át a bolygó határainak tiszteletben tartásával. Az európai zöld megállapodás célja tehát az, hogy fokozza az „Egy az egészség” megközelítés alkalmazására irányuló globális erőfeszítéseket, amely elismeri az emberi egészség, az állatok egészsége, valamint az egészséges és reziliens környezet közötti szoros kapcsolatot, valamint hogy hozzájáruljon a Párizsi Megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény célkitűzéseinek, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
1 d preambulumbekezdés (új)
(1d)  Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek „Az óceánok és a krioszféra az éghajlatváltozás tükrében” című különjelentése megállapította, hogy az óceánok alapvető szerepet játszanak a természetes és antropogén eredetű szén-dioxid (CO2) és hő elnyelésében és újraelosztásában, valamint az ökoszisztémák fenntartásában.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése áll a Bizottság által 2019. december 11-én elfogadott, „Az európai zöld megállapodás” című közlemény28 középpontjában. A Covid19-világjárvány által az uniós polgárok egészségére és gazdasági jólétére gyakorolt rendkívül súlyos hatások fényében még tovább fokozódott az európai zöld megállapodás szükségessége és értéke.
 (2)  Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások holisztikus megközelítésben történő kezelése, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek méltányos és inkluzív, a „senkit nem hagyunk hátra” elvet szem előtt tartó elérése áll a Bizottság által 2019. december 11-én elfogadott, „Az európai zöld megállapodás” című közlemény28 középpontjában. Ezért biztosítani kell, hogy az e rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében hozott intézkedések vegyék figyelembe a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. és 18. cikkének értelmében vett minimális biztosítékokat, ugyanakkor vegyék figyelembe a szociális jogok európai pillérében foglalt elveket is. A Covid19-világjárvány által az uniós polgárok egészségére, társadalmi kohéziójára és jóllétére gyakorolt rendkívül súlyos hatások fényében még szükségesebbé és értékesebbé vált az európai zöld megállapodás, valamint annak fenntartható végrehajtása.
________________
28 COM(2019) 640 végleges.
 28 COM(2019)0640.
28a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! című 2020. május 20-i bizottsági közlemény fokozza az Unió törekvéseit a biológiai sokféleség és a jól működő ökoszisztémák védelme és helyreállítása terén. A zoonózisokra és a világjárványokra vonatkozó tudományos bizonyítékok, jelentések és ajánlások – többek között a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platformnak a biológiai sokféleség csökkenéséről és a világjárványokról szóló munkaértekezletéről készült jelentés, valamint az ENSZ Környezetvédelmi Programjának „A következő világjárvány megelőzése – zoonózisok és a fertőzési lánc megszakításának módja” című, 2020. július 6-i jelentése – rámutattak egyrészt arra, hogy a szakpolitikai döntéshozatalban nagy jelentőséggel bír a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és az „Egy az egészség” elv holisztikus alkalmazása, amely azt tükrözi, hogy az emberi egészség, az állatok és a környezet összefüggnek egymással, másrészt pedig arra, hogy sürgősen átalakító erejű változásokra van szükség a társadalom egészében.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
(2b)  Az Unió 8. környezetvédelmi cselekvési programjának célja, hogy igazságos, méltányos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, fenntartható, toxikus anyagoktól mentes, erőforrás-hatékony, megújuló energiaforrásokra alapuló, reziliens és versenyképes körforgásos gazdaságra való átállást, támogatva, helyreállítva és javítva a környezet állapotát, többek között a biológiai sokféleség csökkenésének megállításával és megfordításával. Elismeri, hogy az egészséges környezet minden ember jóllétét megalapozza, ahol a biológiai sokféleség megőrzése, az ökoszisztémák virágzása, a természet védelme és helyreállítása nagyobb rezilienciát eredményez az éghajlatváltozással, az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal és más környezeti kockázatokkal szemben.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
2 c preambulumbekezdés (új)
(2c)  Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és az OECD környezettel foglalkozó globális fóruma kiemelte, hogy a környezeti változások a nemek szempontjából specifikus hatásokat vonnak maguk után. A nemek szerint megkülönböztetett szerepek miatt a nők és a férfiak eltérő mértékben vannak kiszolgáltatva az éghajlatváltozás hatásainak, és az éghajlatváltozás hatásai súlyosbítják a nemek közötti egyenlőtlenségeket. A 8. környezetvédelmi cselekvési program az éghajlat- és a környezetvédelmi politikákban meghatározza a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét, többek között azáltal, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját a politikai döntéshozatali folyamat minden szakaszában olyan alapvető feltételként építi be, amely lehetővé teszi a program kiemelt célkitűzéseinek elérését, és amely adott esetben a Bizottság, a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok és az érdekelt felek erőfeszítéseit igényli.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az UNFCCC titkárságának 2020. december 17-én benyújtott aktualizált nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásban29 az Unió vállalta, hogy 2030-ig az Unió gazdaságának egészére kiterjedő nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenti.
 (3)  Az UNFCCC titkárságának 2020. december 17-én benyújtott aktualizált nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásban29 az Unió vállalta, hogy 2030-ig az Unió gazdaságának egészére kiterjedő nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti, míg az Európai Parlament az Unió gazdaságának egészére kiterjedő bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 60%-os csökkentésére tett felhívást.
__________________
 __________________
29 https://www4.unfccc.int/sites/ndcstaging/PublishedDocuments/European%20Union%20First/EU_NDC_Submission_December%202020.pdf
 29 https://www4.unfccc.int/sites/ndcstaging/PublishedDocuments/European%20Union%20First/EU_NDC_Submission_December%202020.pdf
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Döntő fontosságú a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésének teljesítése, hogy az évszázad végére 1,5°C-ra kell korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2021-es jelentése szerint a metánkibocsátással kapcsolatos gyors fellépés 2045-ig 0,3°C-kal csökkentheti a globális hőmérsékletet. Ezért az Unió csökkentési célkitűzést és kötelező erejű kísérő intézkedéseket kell, hogy elfogadjon, hogy gyorsan csökkenjen a metánkibocsátás minden forrásból, beleértve a biogén forrásokat is.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet30 útján az Unió jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célt. A rendelet kötelező uniós kötelezettségvállalást is megállapít arra vonatkozóan, hogy 2030-ig legalább 55 %-kal csökken (az elnyelések levonása utáni) nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. E cél eléréséhez a gazdaság valamennyi ágazatának hozzá kell járulnia, így a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás ágazatának is. A nettó elnyelésnek a 2030-as uniós éghajlat-politikai célértékhez való hozzájárulása 225 millió tonna CO2-egyenértékre korlátozódik. Az (EU) 2021/1119 rendelettel összefüggésben a Bizottság a vonatkozó nyilatkozatban erősítette meg szándékát arra, hogy javaslatot tesz az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet31 felülvizsgálatára azon törekvésnek megfelelően, hogy 2030-ra 300 millió tonna CO2-egyenérték fölé növeljék a nettó szén-dioxid-eltávolítást a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatban.
 (4)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel30 az Unió jogszabályban rögzítette azt a célt, hogy legkésőbb 2050-ig az Unióban a gazdaság egészére kiterjedő egyensúlyt kell elérni az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásai és elnyelése között, majd azt követően negatív kibocsátást kell elérni. A rendelet kötelező uniós kötelezettségvállalást is megállapít arra vonatkozóan, hogy 2030-ig legalább 55 %-kal csökken (az elnyelések levonása utáni) nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. E cél eléréséhez a gazdaság valamennyi ágazatának hozzá kell járulnia, így LULUCF ágazatának is. Annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig elégséges erőfeszítések történjenek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, a nettó elnyelésnek a 2030-as uniós éghajlat-politikai célértékhez való hozzájárulása 225 millió tonna CO2-egyenértékre korlátozódik.
__________
 _____________
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
 30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
31 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A LULUCF-ágazat a jelentéstételi időszak 1990 évi kezdete óta jelentős szénelnyelőnek számít. 1990 óta önmagában az erdőgazdálkodás évente mintegy 400 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiséget kötött meg az Unióban.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  Új közlekedési infrastruktúra kiépítésére van szükség egyrészt a városi területek, másrészt az Unión belüli és a tagállamok közötti vidéki és távoli területek közötti összeköttetések javítása érdekében. Ez az építkezés ugyanakkor hozzájárulhat a földterületek kivonásához, ami pedig csökkentheti a talaj üvegházhatású gázok elnyelésére való képességét. Minden ilyen földhasználatot a kibocsátáscsökkentési potenciál és az éghajlatra gyakorolt hatás szempontjából kell megítélni, figyelembe véve ugyanakkor a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziók közötti egyensúly fenntartásának szükségességét. A tagállamokat ösztönözni kell annak biztosítására, hogy a közlekedési és idegenforgalmi infrastruktúra tervezése, engedélyezése és telepítése hozzájáruljon e rendelet célkitűzéseinek fenntartható megvalósításához, valamint hogy éghajlati szempontból biztosítsák a meglévő infrastruktúra megfelelő karbantartását és a hatékony földhasználatot, különösen a közúti közlekedési hálózatokkal összefüggésben.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-ról legalább 55 %-ra történő csökkentésére irányuló fokozott törekvéshez való hozzájárulás érdekében a 2026–2030-as időszakra minden tagállam esetében kötelező éves célértékeket kell meghatározni a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás tekintetében (az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletben32 rögzített éves kibocsátási jogosultságok analógiájára), ami az Unió egészére vonatkozóan 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelést eredményez 2030-ban. A 2030-as nemzeti célértékek megállapításához használt módszertannak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok által 2016-ra, 2017-re és 2018-ra jelentett átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést, és tükröznie kell a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás jelenlegi mérséklési teljesítményét és az egyes tagállamoknak a gazdálkodás alatt álló uniós földterületből való részesedését, figyelembe véve az adott tagállam azon képességét, hogy az éghajlat és a biológiai sokféleség szempontjából előnyös földhasználati gyakorlatok vagy földhasználat-megváltoztatások révén javítsa teljesítményét az ágazatban.
 (5)  Annak érdekében, hogy a földhasználati ágazat fenntartható és kiszámítható módon hosszú távon hozzájáruljon az Unió legkésőbb 2050-ig elérendő klímasemlegességi célkitűzéséhez, valamint azt követően a negatív kibocsátások megvalósításához, a 2026–2030-as időszakra minden tagállam esetében kötelező éves célértékeket kell meghatározni a földhasználati ágazatra vonatkozóan (az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletben32 rögzített éves kibocsátási jogosultságok analógiájára), ami az Unió egészére vonatkozóan legalább 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő köztes nettó elnyelési célértéket eredményez 2030-ban, hogy a nettó elnyelés ne ellensúlyozza az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós éghajlat-politikai célkitűzéseknek megfelelően szükséges kibocsátáscsökkentést. A 2030-as nemzeti célértékek megállapításához használt módszertannak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok által 2016-ra, 2017-re és 2018-ra jelentett átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést, és tükröznie kell a LULUCF jelenlegi mérséklési teljesítményét és az egyes tagállamoknak a gazdálkodás alatt álló uniós földterületből való részesedését, figyelembe véve az adott tagállam azon képességét, hogy rekultiváció, az éghajlat és a biológiai sokféleség szempontjából előnyös földhasználati gyakorlatok vagy földhasználat-megváltoztatások révén javítsa teljesítményét az ágazatban. Ha a tagállamok hajlandók túlteljesíteni célkitűzéseiket, akkor erre ösztönözni kell őket.
__________________
 __________________
32 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
 32 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Az erdőirtás és az erdőpusztulás hozzájárul a globális éghajlati válsághoz, mivel a kapcsolódó erdőtüzek révén fokozzák az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, tartósan megszüntetve a szénelnyelő képességet, csökkentve az éghajlatváltozással szembeni rezilienciát és a biodiverzitást az érintett területen. Ezért – ahogy azt az EU vezetői a glasgow-i COP26-on újból megerősítették – az erdőirtás megállítása és visszafordítása létfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A Bizottság javaslata – amely megtiltja az erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek behozatalát és kivitelét (COM(2021)0366) – ezért fontos ösztönző tényező annak tekintetében, hogy tovább erősítsék az európai erdőtulajdonosokat a fenntartható erdőgazdálkodásban és az erdőirtás elleni közdelemben.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)  A terepi érzékelésen és a távérzékelésen alapuló nyomon követésben egyaránt a feltérképezésre és a nyomon követésre vonatkozó rendelkezéseket kell bevezetni, megkövetelve ezáltal a tagállamoktól, hogy földrajzilag explicit információkkal rendelkezzenek azon kiemelt területek azonosításához, amelyek helyreállíthatók és amelyek hozzá tudnak járulni az éghajlatváltozás elleni fellépéshez. A nyomon követés, a jelentéstétel és az ellenőrzés általános javításának a részeként a munka az üvegházhatásúgáz-nyilvántartások javítása céljából a tevékenységek és a kibocsátási tényezők adatbázisainak a harmonizálására és finomítására is fókuszálni fog.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
5 c preambulumbekezdés (új)
(5c)  A talaj szervesszén-tartalma és a száradék faanyagokban tárolt szén, amelyből ennek következtében sok a talaj széntárolóját táplálja, különösen lényeges számos jelentéstételi kategóriában, mind az éghajlat-politikai fellépés, mind a biológiai sokféleség védelme szempontjából. Empirikus bizonyítékok léteznek arra vonatkozóan, hogy a száradék faanyagok durva fatörmelék formájában szénelnyelőként működnek, hasonlóan a faipari termékekhez. Továbbá hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdei talajból szárazföldi szénelnyelő jöjjön létre, ami megakadályozza a karbonálást, és mindkét említett mechanizmust megfelelő módon figyelembe kell venni a jelentéstétel során. A kutatások továbbá igazolják az európai erdők esetében azokat a globális mintázatokat, amelyek a jelentések szerint az erdei talajok függőleges irányú szervesszén-tartalmára vonatkozóan alkalmazhatók, eszerint megközelítőleg 55–65% tárolódik a talaj felső 30 cm-es rétegében, míg a maradék 40% mélyebben, egészen 1 m mélységig tárolódik, különösen a szerves talajok esetében. A rendeletet ebben a tekintetben módosítani kell.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés kötelező éves célértékeit minden tagállam esetében lineáris teljesítési pályán kell meghatározni. A teljesítési pálya 2022-ben kezdődik és az adott tagállam által 2021, 2022 és 2023 során bejelentett átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapján alakul, majd 2030-ban végződik az adott tagállamhoz rögzített célérték alapján. A kibocsátások és elnyelések számítási módszertanát tökéletesítő tagállamok esetében be kell vezetni a technikai korrekció fogalmát. A környezeti integritás tiszteletben tartása érdekében az adott tagállam célértékét a módszertan változása által a célértékekre gyakorolt hatásnak és a tagállam által a célok elérése érdekében tett erőfeszítéseknek megfelelő technikai korrekcióval kell kiegészíteni.
 (6)  A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés kötelező éves célértékeit minden tagállam esetében lineáris teljesítési pályán kell meghatározni. A teljesítési pálya 2022-ben kezdődik és az adott tagállam által 2021, 2022 és 2023 során bejelentett átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapján alakul, majd 2030-ban végződik az adott tagállamhoz rögzített célérték alapján. A kibocsátások és elnyelések számítási módszertanát tökéletesítő tagállamok esetében be kell vezetni a technikai korrekció fogalmát, amelyet független tudományos felülvizsgálatnak kell alávetni. A környezeti integritás tiszteletben tartása érdekében az adott tagállam célértékét az alkalmazott módszertan nagyobb pontossága által a célértékekre gyakorolt hatásnak és a tagállam által a célok elérése érdekében tett erőfeszítéseknek megfelelő technikai korrekcióval kell kiegészíteni.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  A biológiai sokféleségről és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló 2019. évi globális értékelő jelentésében a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) a legfrissebb tudományos bizonyítékokkal szolgált a biológiai sokféleség világszerte zajló csökkenéséről. A biológiai sokféleség csökkenése felgyorsítja az éghajlatváltozást, és rendkívül megnöveli az azzal szembeni sebezhetőséget. 2021. október 11-én az Európai Unió Tanácsa felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió nevében jóváhagyja a Kunmingi Nyilatkozatot, ezáltal kötelezve az Uniót a biológiai sokféleség jelenlegi csökkenésének visszafordítására, valamint annak biztosítására, hogy legkésőbb 2030-ig megkezdődjön a biológiai sokféleség helyreállítása. Az erdők és az egészséges talajok rendkívül fontosak a biológiai sokféleség, a levegő és a víz tisztítása, a szén-dioxid megkötése és tárolása, valamint a fenntartható módon beszerzett, hosszú élettartamú faipari termékek biztosítása szempontjából. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia egyaránt elismerte, hogy az éghajlati és biodiverzitási válság fényében az uniós erdő- és talajökoszisztémák minőségének védelmére és javítására, valamint az olyan fenntartható gazdálkodási gyakorlatok ösztönzésére van szükség, amelyek fokozhatják a szénmegkötést, és erősíthetik az erdők és a talaj ellenálló képességét.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az EU 2030-as éghajlatvédelmi törekvésének fokozásáról szóló 2020. szeptember 17-i közlemény33 vázolta annak lehetőségét, hogy a mezőgazdaság szén-dioxidtól eltérő üvegházhatásúgáz-kibocsátását a földhasználat, földhasználat-megváltoztatása és erdőgazdálkodás nettó elnyelésével ötvözzék, ily módon létrehozva egy újonnan szabályozott földhasználati ágazatot. E kombináció előmozdíthatja a szárazföldi alapú mérséklési intézkedések közötti szinergiákat, nemzeti és uniós szinten pedig integráltabb szakpolitikai döntéshozatalt és szakpolitikai végrehajtást tehet lehetővé. E célból meg kell erősíteni a tagállamok azon kötelezettségét, hogy integrált mérséklési terveket nyújtsanak be a földhasználati ágazatra vonatkozóan.
 (7)  Az EU 2030-as éghajlatvédelmi törekvésének fokozásáról szóló 2020. szeptember 17-i közlemény33 vázolta az Unió 2030-ra vonatkozó megnövelt éghajlat-politikai célkitűzésének elérését szolgáló különböző pályákat és szakpolitikai lehetőségeket. Hangsúlyozta, hogy a klímasemlegesség eléréséhez a gazdaság valamennyi ágazatában jelentősen meg kell erősíteni az uniós fellépést. Az egyik ágazatban elért előrehaladás nem ellensúlyozhatja az előrehaladás hiányát a többi ágazatban. A prioritásnak a fosszilis kibocsátások megállításának kell lennie. Ráadásul az üvegházhatást okozó gázok természetes szénelnyelők általi elnyelése instabil és potenciálisan visszafordítható, ami a földhasználati ágazatban más ágazatokhoz képest nagyobb bizonytalanságot eredményez a kibocsátások és az elnyelések mérése terén. A természetes szénelnyelők általi elnyelés visszafordulásának kockázatát tovább fokozza az éghajlatváltozás. Az éghajlattudomány azt is kimutatta, hogy a kibocsátásra és az elnyelésre adott éghajlati válasz aszimmetrikus, ami azt jelenti, hogy egy tonna légkörbe kibocsátott üvegházhatású gáz nem hasonlítható össze egy tonna elnyelt üvegházhatású gázzal33a. Emellett különbséget kell tenni a rövid élettartamú üvegházhatású gázok, például a metán, valamint a szén-dioxid között, amely akár 1000 évig is a légkörben maradhat. Ezért a természetes szénelnyelők általi elnyelés növelésére irányuló célkitűzést szigorúan külön kell választani a más ágazatokból származó ÜHG-kibocsátás gyors és hathatós csökkentésére irányuló célkitűzéstől, például a mezőgazdaság szén-dioxidtól eltérő kibocsátásától.
___________
 __________________
33 COM(2020) 562 final.
 33 COM(2020)0562.
33a Zickfeld K., Azevedo D., Mathesius S. és mások, Asymmetry in the climate–carbon cycle response to positive and negative CO2 emissions (Aszimmetria az éghajlati és szén-dioxid-ciklus által a pozitív és negatív CO2-kibocsátásokra adott válaszban). Nature Climate Change, 11. szám, 613–617. o. (2021).
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A földhasználati ágazat képes arra, hogy 2035-re gyorsan és költséghatékony módon klímasemlegessé váljon, és ezt követően a kibocsátásnál több üvegházhatásúgáz-elnyelést generáljon. Az uniós szintű földhasználati ágazati klímasemlegesség 2035-ös elérését célzó közös kötelezettségvállalás rövid távon biztosíthatja a szárazföldi alapú mérséklési fellépés ösztönzéséhez szükséges tervezési biztonságot, mivel az ilyen fellépéseknél hosszú évekig eltarthat a kívánt mérséklési eredmények megjelenése. Emellett az előrejelzések szerint 2050-ben a földhasználati ágazat lesz az üvegházhatású gázok uniós áramlási profiljában a legnagyobb ágazat. Ezért különösen fontos az ágazatot olyan teljesítési pályához kötni, amely 2050-re ténylegesen képes elérni a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet34 14. cikkével összhangban a tagállamoknak 2024 közepéig kell benyújtaniuk az aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterveiket. A terveknek olyan releváns intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyekkel az egyes tagállamok a legjobban hozzájárulnak az uniós szintű földhasználati ágazati klímasemlegesség 2035-ös elérésére irányuló közös célhoz. E tervek alapján a Bizottságnak nemzeti célértékeket kell javasolnia annak biztosításával, hogy a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás uniós szintű üvegházhatásúgáz-kibocsátása és -elnyelése, valamint a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazatok kibocsátása legalább egyensúlyba kerüljön 2035-ig. A földhasználati ágazat tekintetében 2035-re előirányzott uniós szintű klímasemlegességi céllal ellentétben e nemzeti célértékek minden tagállam számára kötelezőek és végrehajtandók lesznek.
 (8)  Az előrejelzések szerint 2050-ben a földhasználati ágazat lesz az üvegházhatású gázok uniós áramlási profiljában a legnagyobb ágazat. A földhasználati pilléren belüli ágazatok várhatóan másként járulnak hozzá a klímasemlegesség célkitűzéséhez. Így különösen a szántóföldek, a gyepterületek és a vizes élőhelyek jelenleg az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátói az Unióban, de potenciálisan az üvegházhatást okozó gázok nettó elnyelésének forrásává válhatnak, különösen az agrárerdészet és a biogazdálkodás elterjesztése, valamint a vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítása révén. Ezért különösen fontos az egyes ágazatokat olyan teljesítési pályához kötni, amely 2050-re ténylegesen képes elérni a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet34 14. cikkével összhangban a tagállamoknak 2024 közepéig kell benyújtaniuk az aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterveiket. A terveknek olyan releváns intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyekkel az egyes tagállamok a legjobban biztosíthatják, hogy mindenki méltányos módon járuljon hozzá az említett célkitűzéshez. E tervek alapján, valamint figyelembe véve az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület tanácsát és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, az üvegházhatású gázokra vonatkozó uniós költségvetést, a Bizottságnak konkrét célértékeket és intézkedéseket kell javasolnia, amelyek biztosítják az egyes földhasználati ágazatok és a tagállamok közötti méltányos tehermegosztást.
__________________
 __________________
34 Az Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
 34 Az Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A tőzeglápok a legnagyobb szárazföldi szervesszén-tárolók, kiszáradásuk esetén azonban üvegházhatást okozó gázok potenciális forrásává válhatnak, hozzájárulva az éghajlati válsághoz. A lecsapolt tőzeglápok évente mintegy 2 Gt szén-dioxidot bocsátanak ki, amely az emberi eredetű kibocsátások mintegy 5%-ának felel meg. Ezért a tőzeglápok kezelésének és védelmének javítását prioritásnak kell tekinteni az üvegházhatású gázok elnyelésének növelése, és ezáltal az éghajlatváltozás mérséklése, valamint a biológiai sokféleség csökkenésével szembeni és a talajerózió elleni védelem érdekében.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)   Az erdők jelentős előnyökkel járnak a biológiai sokféleség, a talajstabilizáció, a levegő és a víz tisztítása, a szén-dioxid megkötése és tárolása tekintetében, valamint potenciálisan hosszú élettartamú fatermékeket biztosíthatnak. Az erdők jellege és funkciója azonban nagyon eltérő az Unióban, különösen északtól kiindulva, ahol a fakitermelés az elterjedtebb, dél felé, ahol a talajvédelem élvez prioritást, és más különleges, többfunkciós erdőtípusok, például a mediterrán erdők vagy Dehesa gyakran különleges természetvédelmi és ökológiai intézkedéseket igényelnek, valamint hosszú időre van szükségük a szén-dioxid megkötéséhez. Az ilyen mediterrán erdők az éghajlatváltozással szemben sérülékenyebbek az olyan közvetlen hatások miatt, mint az aszály vagy a hőmérséklet okozta erdőpusztulás, illetve a szárazság alakulása. Ezzel összefüggésben egy szárazságindexet kell használni az uniós erdők ellenálló képességének megerősítéséhez szükséges egyik eszközként.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
8 c preambulumbekezdés (új)
(8c)  E rendelet végrehajtása során figyelembe kell venni az EUMSZ 349. cikkét, amely elismeri a legkülső régiók kis méretükből, elszigeteltségükből, a szárazföldi régióktól való távoli helyzetükből és nehéz domborzatukból adódó sajátos sebezhetőségét, valamint a néhány terméktől való éghajlati és gazdasági függőségét, amelyek együtt súlyosan hátráltatják fejlődésüket, és számos területen jelentős többletköltségeket generálnak, különösen a közlekedésben. Az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére irányuló erőfeszítéseket és a legkülső régiókkal rendelkező tagállamok – Portugália, Spanyolország és Franciaország – számára kitűzött célokat hozzá kell igazítani e régiók nehéz helyzetéhez, egyensúlyba kell hozni a környezetvédelmi célkitűzéseket az e régiókat sújtó magas szociális költségekkel, és figyelembe kell venni hogy az Unió biológiai sokféleségének mintegy 80 %-a ezekben található. E tagállamoknak ezért be kell vonniuk a legkülső régiók hatóságait nemzeti energia- és klímaterveik kidolgozásába, biztosítva a méltányos átállást.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az üvegházhatásúgáz-elnyelés fokozása érdekében az egyes mezőgazdasági termelőknek vagy erdőgazdálkodóknak közvetlen ösztönzést kell kapniuk arra, hogy több szén-dioxidot tároljanak földjeiken és erdőikben. A karbongazdálkodási ösztönzőkön és a szén-dioxid-eltávolítás tanúsításán alapuló új üzleti modelleket egyre inkább alkalmazni kell a 2030-ig tartó időszakban. Ezek az ösztönzők és üzleti modellek elősegítik az éghajlatváltozás mérséklését a biogazdaságban, többek között fenntartható fakitermelésből származó termékek használata révén, a biológiai sokféleséget és a körforgásos gazdaságot előmozdító ökológiai elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ennélfogva a faipari termékek mellett a szén-dioxid-tároló termékek új kategóriáit is be kell vezetni. Az elnyelés fokozása érdekében létrejövő üzleti modellek, mezőgazdasági és földgazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztéséhez és gazdasági növekedéséhez. Emellett új munkahelyekre is lehetőséget teremtenek, és ösztönzőket biztosítanak a releváns képzéshez, átképzéshez és továbbképzéshez.
 (10)  Az üvegházhatásúgáz-elnyelés fokozása érdekében az egyes mezőgazdasági termelőket, föld- és erdőtulajdonosokat vagy erdőgazdálkodókat ösztönözni kell arra, hogy több szén-dioxidot tároljanak földjeiken és erdőikben, és részesítsék előnyben az ökoszisztéma alapú megközelítéseket és a biológiai sokféleséget támogató gyakorlatokat, például a természetközeli erdőgazdálkodási gyakorlatokat, a természetközeli erdősítést, az erdők szénkészleteinek helyreállítását, az agrárerdészeti lefedettség kiterjesztését, a talaj szén-dioxid-megkötését és a vizes élőhelyek helyreállítását, valamint az egyéb innovatív megoldásokat. Ezeknek az ösztönzőknek elő kell segíteniük az éghajlatváltozás mérséklését és az általános kibocsátáscsökkentést a biogazdaság ágazataiban, többek között fenntartható fakitermelésből származó termékek használata révén, a biológiai sokféleséget és a körforgásos gazdaságot előmozdító ökológiai elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett. A fenntartható forrásból származó, hosszú élettartamú, faipari és bioalapú szén-dioxid-tároló termékek hozzájárulhatnak a körforgásos biogazdasághoz azáltal, hogy helyettesítik a fosszilis alapú alternatívákat, azonban az ezekben a termékekben történő szén-dioxid-tárolás potenciálját e termékek élettartama határozza meg. A fa használatának más, magasabb szénlábnyommal rendelkező energiákkal vagy anyagokkal szembeni előnye függ a kitermelési módszerektől, a szállítástól és a feldolgozástól is. Ennélfogva a szén-dioxid-tároló termékek új kategóriáit csak akkor lehet bevezetni, ha azok hosszú élettartamúak, és a földhasználatra és a földhasználat megváltozására gyakorolt, a megnövekedett kitermeléshez kapcsolódó hatásra is kiterjedő életciklus-értékelés alapján pozitív nettó szén-dioxid-megkötő hatásuk van, azzal a további feltétellel, hogy a rendelkezésre álló adatoknak tudományosan megalapozottaknak, átláthatóknak és ellenőrizhetőknek kell lenniük. A Bizottságnak figyelembe kell vennie annak szükségességét, hogy e termékek életciklusa az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzések szempontjából ne okozzon jelentős kárt.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   A közös agrárpolitika (KAP) és más uniós programok keretében nyújtott közfinanszírozás jelenleg is segítheti a szénmegkötést és a biológiai sokféleséget támogató megközelítéseket az erdőkben és a mezőgazdasági földterületeken. Annak érdekében, hogy a föld- és erdőtulajdonosok, illetve az erdőgazdálkodók hozzájussanak a megnövelt LULUCF-célkitűzések eléréséhez szükséges és testre szabott pénzügyi támogatáshoz, mobilizálni kell a KAP stratégiai terveket, valamint más állami vagy magánfinanszírozási forrásokat.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  Annak érdekében, hogy folyamatos előrelépés történjen e rendelet célkitűzéseinek elérése felé, azoknak a tagállamoknak, amelyek két egymást követő évben nem teljesítik éves célértékeiket, nemzeti energia- és klímaterveik és hosszú távú stratégiáik felülvizsgálatával további intézkedéseket kell hozniuk valamennyi szárazföldi szénelnyelő és -tározó javítása, valamint a földterület természetes bolygatás általi sebezhetőségének csökkentése érdekében.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
10 c preambulumbekezdés (új)
(10c)   A társadalmi koherencia megőrzése és fokozása érdekében az európai zöld megállapodást gazdaságilag fenntartható és társadalmilag érzékeny módon kell végrehajtani, biztosítva a méltányos és igazságos átmenetet, amely senkit sem hagy hátra, és előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget. A földhasználati és erdészeti ágazatban a törekvések megnövekedett szintje társadalmi, munkaügyi és gazdasági hatásokkal járhat. Emellett lehetőséget teremthet a minőségi foglalkoztatás bővítésére, továbbá ösztönzőket biztosíthat a releváns képzéshez, átképzéshez és továbbképzéshez. Ezért fontos – például az ILO foglalkoztatási hatásvizsgálatra vonatkozó referencia-útmutatója alapján – a politikák munkahelyekre és a munkahelyekkel kapcsolatos eredményekre gyakorolt hatásait foglalkoztatási hatásvizsgálat segítségével előre jelezni, továbbá biztosítani a földhasználati és erdészeti ágazat igazságos átalakítását, hogy fenntarthatóbbá váljon, a szociális partnerek és az érintett civil társadalmi szervezetek teljes körű bevonásával mind a tervezési, mind a végrehajtási szakaszban, ami az erdőgazdálkodók és a földkezelők, a mezőgazdasági termelők, a munkavállalók, a környezet és a szélesebb értelemben vett társadalom javát szolgálja. A nemzeti politikáknak ezt megfelelően figyelembe kell venniük.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
10 d preambulumbekezdés (új)
(10d)  A szén-dioxid fatermékekben való tárolásának potenciálját ezeknek a termékeknek az élettartama határozza meg, amely néhány naptól (egy szórólap esetében) akár évtizedekig vagy akár több száz évig is (egy faépület esetében) terjedhet. Bár egy-egy fatermék valóban szénkészletet képvisel, a fa kitermelésének tényleges előnye az előállított termék élettartamától függ, amelyet össze kell hasonlítani a fának az ökoszisztémában abban az esetben fennálló élettartamával, ha a fát nem vágták volna ki.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
10 e preambulumbekezdés (új)
(10e)  A vizenyős területek művelésének (vagy lápi gazdálkodás) fogalommeghatározását tovább kell tárgyalni, hogy mielőbb át lehessen térni a szerves talajokon folytatott klímabarátabb gazdálkodásra, valamint hogy meg lehessen állítani a lecsapolást és helyre lehessen állítani a természetes vízszintet.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
10 f preambulumbekezdés (új)
(10f)   A 2050-ig történő nettó nulla földterület-felhasználásra vonatkozó uniós célkitűzéssel összhangban el kell kerülni a természeti és mezőgazdasági területek beépített területté történő átalakítását. Ezért a tagállamoknak földhasználati terveikben olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek célja az urbanizációból eredő területcsökkenés kompenzálása.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Figyelembe véve az egyes tagállamok földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatának sajátosságait, valamint azt a tényt, hogy kötelező nemzeti célértékeik elérése érdekében a tagállamoknak fokozniuk kell teljesítményüket, továbbra is számos rugalmassági mechanizmusnak kell a tagállamok rendelkezésére állnia, beleértve a többletekkel való kereskedést és az erdőspecifikus rugalmassági mechanizmusok kiterjesztését, a célok környezeti integritásának tiszteletben tartása mellett.
 (11)  Figyelembe véve az egyes tagállamok LULUCF ágazatának sajátosságait, valamint azt a tényt, hogy kötelező nemzeti célértékeik elérése érdekében a tagállamoknak fokozniuk kell teljesítményüket, továbbra is számos rugalmassági mechanizmusnak kell a tagállamok rendelkezésére állnia, beleértve a többletekkel való minimáláras kereskedést és az erdőspecifikus rugalmassági mechanizmusok kiterjesztését, a célok környezeti integritásának tiszteletben tartása mellett.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A jelenlegi elszámolási szabályok 2025 utáni megszűnésekor a természetes bolygatások, például tűz, kártevők és viharok esetében alternatív rendelkezések szükségesek a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazat természetes folyamatok miatti vagy éghajlatváltozásból eredő bizonytalanságainak kezelése érdekében. 2032-ben egy természetes bolygatásokhoz kapcsolódó rugalmassági mechanizmusnak kell a tagállamok rendelkezésére állnia, amennyiben kimerítették a rendelkezésükre álló összes egyéb rugalmassági mechanizmust, megfelelő intézkedéseket hoztak földterületeik e bolygatásokkal szembeni sebezhetőségének csökkentésére, az Unió pedig eléri a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatra vonatkozó 2030-as célt.
 (12)  A jelenlegi elszámolási szabályok 2025 utáni megszűnésekor a természetes bolygatások, például tűz, kártevők és viharok esetében alternatív rendelkezések szükségesek a LULUCF ágazat természetes folyamatok miatti bizonytalanságainak vagy az éghajlatváltozás okozta ökoszisztéma-zavarok kezelése érdekében, feltéve, hogy ezek a bolygatások és zavarok nem előre jelezhetők vagy – mindenekelőtt alkalmazkodási intézkedések végrehajtása révén – nem előzhetők meg. 2032-ben egy természetes bolygatásokhoz kapcsolódó rugalmassági mechanizmusnak kell a tagállamok rendelkezésére állnia, amennyiben kimerítették a rendelkezésükre álló összes egyéb rugalmassági mechanizmust, és bizonyították, hogy a fennmaradó többlet közvetlenül a természetes bolygatások vagy az éghajlatváltozás okozta ökoszisztéma-zavarok hatásához kapcsolódik, megfelelő intézkedéseket hoztak a természetes szén-dioxid-elnyelők olyan módon történő megerősítésére, amely hozzájárul a biológiai sokféleség fokozásához, csökkentették földterületeik e bolygatásokkal szembeni sebezhetőségét, az Unió pedig eléri a LULUCF ágazatra vonatkozó 2030-as célt.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátáson és -elnyelésen alapuló kötelező éves nemzeti célértékek 2026-tól kezdődő rögzítésével összefüggésben meg kell határozni a célértékeknek való megfelelés szabályait. Az (EU) 2018/842 rendeletben foglalt elveket értelemszerűen kell alkalmazni, a meg nem felelés esetén érvényes szankciót pedig a következőképpen kell kiszámítani: a hozzárendelt célérték és az adott évben bejelentett nettó elnyelés különbözetének 108 %-át kell hozzáadni a tagállam által a következő évben jelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékéhez.
 (13)  A bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátáson és -elnyelésen alapuló kötelező éves nemzeti célértékek 2026-tól kezdődő rögzítésével összefüggésben meg kell határozni a célértékeknek való megfelelés szabályait. Az (EU) 2018/842 rendeletben foglalt elveket értelemszerűen kell alkalmazni, a meg nem felelés esetén érvényes szankciót pedig a következőképpen kell kiszámítani: a hozzárendelt célérték és az adott évben bejelentett nettó elnyelés különbözetének 108 %-át kell hozzáadni a tagállam által a következő évben jelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékéhez. A Bizottságnak a Szerződésekkel összhangban minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a tagállamok megfeleljenek az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A nyilvánosság általi ellenőrzés és az igazságszolgáltatáshoz való jog az Unió demokratikus értékeinek elengedhetetlen eleme, és a jogállamiság garantálásának eszköze. A civil társadalom alapvető felügyeleti szerepet játszik a tagállamokban, és jelentős támogatást nyújt ahhoz, hogy megvalósulhassanak az európai zöld megállapodás céljai. A tagállamoknak – jogaik védelme, továbbá annak érdekében, hogy nemzeti szinten fel tudjanak lépni az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos jogsértések ellen – biztosítaniuk kell a polgárok és a nem kormányzati szervezetek számára az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a jog minden tagállamban egyformán gyakorolható legyen, e rendeletet ki kell egészíteni egy igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló cikkel.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A tagállamok éves célértékeinek rögzítésére vonatkozóan az (EU) 2018/841 rendeletben foglalt rendelkezések egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek37 megfelelően kell gyakorolni.
 (14)  Az e rendeletben meghatározott követelmények pontosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el, amelyekkel kiegészíti ezt a rendeletet a tagállamok földhasználati ágazatra vonatkozó éves célértékeire, valamint a tagállamok célkitűzéseihez hozzáadandó technikai korrekció meghatározásának módszerére és a független szakértői felülvizsgálatra vonatkozóan, és meghatározza a biológiai sokféleség nyomon követésének a földterület-nyomonkövető rendszerbe történő beépítésére vonatkozó minimumkritériumokat, és bevezesse az éghajlatváltozás által okozott ökoszisztéma-zavarok hatásainak értékelésére szolgáló módszertant. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak36 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
______________
 ______________
36 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
37 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Európában a nemzeti erdőnyilvántartások (NFI-k) készítik az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások értékelését. Az erdőnyilvántartások felügyeleti rendszere országonként eltérő, mivel minden országnak saját erdőnyilvántartási rendszere van, saját módszertannal. A Bizottságnak és a tagállamoknak össze kell hangolniuk mutatóikat, fogalommeghatározásaikat és a különböző nyilvántartási rendszereket, és az egész Unióban egységes erdészeti felügyeleti rendszert kell létrehozniuk.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A jelentéstételen alapuló célértékek változása miatt az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést nagyobb pontossággal kell megbecsülni. Ezen túlmenően a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégiáról szóló bizottsági közlemény38, a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer megvalósítására irányuló „termelőtől a fogyasztóig” stratégia39, az uniós erdőstratégia40, a felülvizsgált (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv41, valamint „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című bizottsági közlemény42 egyaránt megköveteli a földterületek fokozott figyelemmel kísérését, ezáltal Unió-szerte segítve a természetalapú szén-dioxid-eltávolítások rezilienciájának védelmét és fokozását. Az uniós programok – például a Kopernikusz – keretében rendelkezésre álló fejlett technológiák, valamint a közös agrárpolitika keretében gyűjtött digitális adatok felhasználásával korszerűsíteni kell a kibocsátások és elnyelések nyomon követését és jelentését az innovációs zöld és digitális kettős átállás útján.
 (16)  A jelentéstételen alapuló célértékek változása miatt az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést nagyobb pontossággal kell megbecsülni és mérni. Ezen túlmenően a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégiáról szóló bizottsági közlemény38, a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer megvalósítására irányuló „termelőtől a fogyasztóig” stratégia39, az uniós talajvédelmi stratégia39a, az uniós erdőstratégia40, a fenntartható szénkörforgásról szóló bizottsági közlemény40a, az aktualizált biogazdasági stratégia40b, a felülvizsgált (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv41, valamint „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című bizottsági közlemény42 egyaránt megköveteli a földterületek fokozott figyelemmel kísérését, ezáltal Unió-szerte segítve a természetalapú szén-dioxid-eltávolítások rezilienciájának védelmét és fokozását, valamint az uniós éghajlat- és biodiverzitási politikák közötti szinergiák ösztönzését. Az uniós programok – például a Kopernikusz – keretében rendelkezésre álló fejlett technológiák, valamint a közös agrárpolitika keretében gyűjtött digitális adatok felhasználásával, továbbá a már meglévő eszközök, például a LUCAS- felmérés (földhasználatra/borított területre vonatkozó statisztikai felmérés) teljes mértékű kihasználásával korszerűsíteni kell a kibocsátások és elnyelések műholdas és helyben történő nyomon követését és jelentését az innovációs zöld és digitális kettős átállás útján. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak segítséget kell nyújtania a tagállamoknak ahhoz, hogy 2026-tól kezdve a 3. szintű módszertan alkalmazásával biztosítsák az adatok következetességét és átláthatóságát, és folytatnia kell a földrajzi információs rendszer földrajzi térinformatikai adataival kapcsolatos uniós szintű munkát.
__________________
 __________________
38 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020) 380 final).
 38 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020)0380).
39 COM(2020)0381.
 39 COM(2020)0381.
39a A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia – Az egészséges talaj előnyeinek kihasználása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából (COM(2021)0699).
40 […]
 40 […]
40a A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fenntartható szénkörforgásról (COM(2021)0800).
40b A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Fenntartható biogazdaság Európa számára: a gazdaság, a társadalom és a környezet közötti kapcsolat megerősítése (COM(2018)0673).
41 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).
 41 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).
42 COM(2021) 82 végleges.
 42 COM(2021)0082.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia és a 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőstratégia keretében tett kötelezettségvállalások teljesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el és az oltalom alatt álló földhasználati egységek monitoringrendszere, valamint a helyreállítás alatt álló földhasználati egységek monitoringrendszere hatálya alá tartozó földterületek új földterület-kategóriákkal való kiegészítése céljából módosítsa az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletét.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A tengeri és édesvízi környezet felhasználásának várható antropogén változásai, például a tengeri energia tervezett kiterjesztése, az akvakultúrás termelés potenciális növekedése és a természetvédelemnek a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia céljainak elérése érdekében történő növelése hatással lesz az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és annak megkötésére. Ezek a kibocsátások és eltávolítások jelenleg nem szerepelnek az UNFCCC szabványos jelentéstételi táblázataiban. A jelentéstételi módszertan elfogadását követően a Bizottság az e rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálat elvégzésekor mérlegelni fogja az előrehaladásról, az elemzés megvalósíthatóságáról és a jelentéstétel tengeri és édesvízi környezetre való kiterjesztésének hatásáról szóló jelentéstételt, az ilyen áramlásokra vonatkozó legújabb tudományos bizonyítékok alapján.
 (17)  A tengeri, tengerparti és édesvízi ökoszisztémákban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés antropogén változásai jelentősek lehetnek, és a jövőben várhatóan eltérőek lesznek a használatban bekövetkező változások, például a tengeri energia tervezett kiterjesztése, az akvakultúrás termelés potenciális növekedése és a természetvédelemnek a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia céljainak elérése érdekében történő növelése miatt. A part menti vizes élőhelyek különös jelentőséggel bírnak az Unió biológiai sokfélesége és az Unió külső fellépése által érintett legkülső régiók és ökoszisztémák számára, és az úgynevezett „kék szén” ökoszisztémák révén fontos szerepet tölthetnek be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében. Ezek a kibocsátások és eltávolítások jelenleg nem szerepelnek az UNFCCC szabványos jelentéstételi táblázataiban. A jelentéstételi módszertan elfogadását követően a Bizottság az e rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálat elvégzésekor mérlegelni fogja e rendelet alkalmazási körét, hogy az magában foglalja a tengeri, tengerparti – beleértve a folyótorkolatok vizes élőhelyeit – és édesvízi ökoszisztémákból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést az ilyen áramlásokra és azok kiváltó okaira vonatkozó legújabb tudományos bizonyítékok alapján, és konkrét célértékeket vezet be az ilyen kibocsátásokra és elnyelésekre.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kettős elszámolás, a LULUCF-rendeletnek úgy kell módosítani, hogy összhangba kerüljön a Párizsi Megállapodás 6. cikkével és a Glasgow-ban megrendezett éghajlat-változási csúcstalálkozó eredményével. Ugyanakkor az Uniónak és a tagállamoknak arra kell ösztönözniük a nemzetközi partnereket és harmadik feleket, hogy az ENSZ soron következő éghajlatváltozási konferenciáin és más nemzetközi rendezvényeken is további intézkedésekkel lépjenek fel a LULUCF ágazat érdekében.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
(EU) 2018/841 rendelet
1 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
db)  az érintett uniós intézmények és a tagállamok kötelezettségvállalása, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2031-től kezdődően növeljék az üvegházhatást okozó gázok nettó elnyelését a LULUCF-ágazatban, hogy hozzájáruljanak a Párizsi Megállapodás 5. cikkének (1) bekezdéséhez, és biztosítsák a természetes szénelnyelők hosszú távú, fenntartható és kiszámítható hozzájárulását az Unió legkésőbb 2050-ig elérendő, az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott klímasemlegességi célkitűzéséhez, azt követően pedig a negatív kibocsátásokhoz;
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
(EU) 2018/841 rendelet
1 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a tagállamok kötelezettségvállalása arra, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket az uniós szintű klímasemlegesség 2035-ös közös céljának eléréséhez a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatban, beleértve a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági tevékenységeket is.”
 törölve
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
(EU) 2018/841 rendelet
2 cikk – 3 bekezdés
(3)  E rendelet az I. melléklet A. szakaszában felsorolt üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett, a tagállamok területén 2031-től kezdődően előforduló, a (2) bekezdés a)–j) pontjában felsorolt bármelyik kategóriába és bármelyik alábbi ágazatba tartozó kibocsátására és elnyelésére is alkalmazandó:
 törölve
a)  emésztőrendszeri fermentáció;
b)  trágyakezelés;
c)  rizstermesztés;
d)  mezőgazdasági talajok;
e)  füves területek előírt felégetése;
f)  mezőgazdasági maradványok tarlóégetése;
g)  meszezés;
h)  karbamid alkalmazása;
i)  egyéb széntartalmú trágyák;
j)  egyéb.”
Módosítás 97 és 50cp2
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU) 2018/841 rendelet
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés 2030-ra vonatkozó uniós célértéke – az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott tagállami célértékek összegeként – 310 millió tonna CO2-egyenérték, amely a 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék adatainak átlagán alapul.
 (2)  A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés 2030-ra vonatkozó uniós célértéke a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatban – az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott tagállami célértékek összegeként – legalább 310 millió tonna CO2-egyenérték, amely a 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék adatainak átlagán alapul. Ezt a célértéket további, a karbongazdálkodást támogató uniós szintű intézkedésekkel és kezdeményezésekkel kell megerősíteni. Ezeket az intézkedéseket és kezdeményezéseket, valamint a célértékek kiszámítására és tagállamok közötti elosztására vonatkozó módszertant egy évvel e jogszabály hatálybalépését követően az e rendeletet kiegészítő jogi aktusban kell meghatározni.
Minden tagállam biztosítja, hogy – a 12., a 13. és a 13b. cikkben előírt rugalmassági mechanizmusok figyelembevételével – a területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések éves összege a 2026–2030-as időszak egyik évében se haladja meg az azzal a lineáris teljesítési pályával megállapított határértéket, amely az adott tagállam számára a IIa. mellékletben meghatározott célértéken ér véget 2030-ban. A tagállamok lineáris teljesítési pályája 2022-ben kezdődik.
 Minden tagállam biztosítja, hogy – a 12. és a 13b. cikkben előírt rugalmassági mechanizmusok figyelembevételével – a területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések éves összege a 2026–2030-as időszak egyik évében se haladja meg az azzal a lineáris teljesítési pályával megállapított határértéket, amely az adott tagállam számára a IIa. mellékletben meghatározott célértéken ér véget 2030-ban. A tagállamok lineáris teljesítési pályája 2022-ben kezdődik.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU) 2018/841 rendelet
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek a 2026–2029-es időszak minden évére tonna CO2-egyenértékben kifejezve meghatározzák a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozó lineáris teljesítési pályán alapuló éves célértékeket. E nemzeti teljesítési pályáknak a 2021., 2022. és 2023. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék tagállamok által jelentett adatainak az átlagán kell alapulniuk. A 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó eltávolítás értéke, mint a tagállamok számára a IIa. mellékletben meghatározott célértékek összege, technikai korrekció tárgyát képezheti a módszertan tagállamok általi megváltozása miatt. A tagállamok célértékeihez hozzáadandó technikai korrekció meghatározásának módszerét ezekben a végrehajtási jogi aktusokban kell rögzíteni. E végrehajtási jogi aktusok alkalmazásában a Bizottság elvégzi a 2021., 2022. és 2023. évre vonatkozóan a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdése szerint benyújtott legfrissebb nemzeti jegyzékadatok átfogó felülvizsgálatát.
 (3)  A Bizottság e rendelet kiegészítése érdekében a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek a 2026–2029-es időszak minden évére tonna CO2-egyenértékben kifejezve meghatározzák a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozó lineáris teljesítési pályán alapuló éves célértékeket a földhasználati ágazat számára. E nemzeti teljesítési pályáknak a 2021., 2022. és 2023. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék tagállamok által jelentett adatainak az átlagán kell alapulniuk. A legalább 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó eltávolítás értéke, mint a tagállamok számára a IIa. mellékletben meghatározott célértékek összege, technikai korrekció tárgyát képezheti a módszertan tagállamok általi megváltozása miatt, amelyet független szakértői felülvizsgálatnak kell alávetni, amely a megfigyelt és jelentett adatok nagyobb pontossága alapján megerősíti a technikai korrekciók szükségességét és arányosságát. A tagállamok célértékeihez hozzáadandó technikai korrekció meghatározásának, valamint a független szakértői felülvizsgálat módszerét ezekben a végrehajtási jogi aktusokban kell rögzíteni, és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásában a Bizottság elvégzi a 2021., 2022. és 2023. évre vonatkozóan a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdése szerint benyújtott legfrissebb nemzeti jegyzékadatok átfogó felülvizsgálatát.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU) 2018/841 rendelet
4 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   Ha a tagállamok hajlandók túlteljesíteni a rájuk vonatkozó célértékeket, akkor erre bátorítani kell őket.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU) 2018/841 rendelet
4 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  Az érintett uniós intézmények és a tagállamok uniós, valamint nemzeti szinten megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2031-től kezdődően tovább fokozzák az üvegházhatású gázok nettó eltávolítását a LULUCF-ágazatban, hogy hozzájáruljanak a Párizsi Megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához, és biztosítsák a természetes szénelnyelők hosszú távú, fenntartható és kiszámítható hozzájárulását az Unió legkésőbb 2050-ig elérendő klímasemlegességi célkitűzéséhez, valamint az azt követő időszakban a negatív kibocsátás eléréséhez, az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározottak szerint.
A Bizottság 2025. január 1-jéig – figyelembe véve az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület szakvéleményét és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós üvegházhatásúgáz-költségvetést, valamint a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján 2024. június 30-ig benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-változási tervek alapján – elfogadja az e rendelet módosítására irányuló javaslatot, hogy meghatározza a földhasználat, a földhasználat-változás és az erdőgazdálkodás területén az üvegházhatású gázok nettó eltávolítására vonatkozó uniós és tagállami célkitűzéseket legalább 2035, 2040, 2045 és 2050 tekintetében.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU) 2018/841 rendelet
4 cikk – 4 bekezdés
(4)   A 2. cikk (3) bekezdésének a)–j) pontjában meghatározott ágazatokban az Unió egészére kiterjedő üvegházhatásúgáz-kibocsátás esetében az a cél, hogy értéke nulla nettó legyen 2035-re, ezt követően pedig az Unió negatív kibocsátást érjen el. Az Unió és a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a 2035-re kitűzött cél közös elérését. Az egyes tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke alapján 2024. június 30-ig benyújtott integrált nemzeti energia- és klímatervek alapján a Bizottság 2025. december 31-ig javaslatokat tesz az egyes tagállamok nettó kibocsátáscsökkentéshez való hozzájárulására.”
 (4)   A Bizottság 2024. december 31-ig az egyes tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 14. és 17. cikke alapján az említett időpontig benyújtott integrált nemzeti energia- és klímapolitikai eredményjelentések, valamint az integrált nemzeti energia- és klímatervek alapján, figyelembe véve az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület tanácsát és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, az üvegházhatású gázokra vonatkozó uniós költségvetést, jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet hatálya alá tartozó szántóterületekről, gyepterületekről és vizes élőhelyekről származó üvegházhatású gázok nettó eltávolításának növelése, valamint a mezőgazdaságból származó, az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén elért eredményekről, továbbá értékeli, hogy a jelenlegi tendenciák és a jövőre vonatkozó előrejelzések összhangban vannak-e az üvegházhatásúgáz-kibocsátás valamennyi ágazatra kiterjedő, hosszú távú csökkentésének az Unió klímasemlegességi célkitűzéséhez és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott köztes éghajlat-politikai célkitűzésekhez igazodó célkitűzésével.
A jelentés hatásvizsgálatot tartalmaz, amely feltárja a különböző lehetőségeket, többek között azokat a nemzeti célértékeket, amelyek biztosítják az egyes ágazatok és tagállamok méltányos hozzájárulását az Unió klímasemlegességi célkitűzéséhez és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott köztes éghajlat-politikai célkitűzésekhez, emellett figyelembe veszi a 2018. évi aktualizált biogazdasági stratégia célkitűzéseit, a fenntartható helyi élelmiszer-termelést és az élelmezésbiztonságot, a „termelőtől a fogyasztóig” és a biodiverzitási stratégiát, a fenntartható élelmiszerrendszerre vonatkozó, előkészítés alatt álló jogszabályokat, értékeli a fosszilis tüzelőanyagok bioalapú termékekkel való helyettesítésének felgyorsításához kapcsolódó szinergiákat és kompromisszumokat, valamint egészen a mezőgazdasági üzemek szintjéig terjedően értékeli a hatásokat.
A jelentést követően a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, ha ezt indokoltnak tartja annak biztosításához, hogy valamennyi ágazat hozzájáruljon az Unió klímasemlegességi célkitűzéséhez és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott köztes éghajlat-politikai célkitűzésekhez.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU) 2018/841 rendelet
4 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A (2) bekezdésben említett nemzeti célkitűzéseik elérése érdekében hozott intézkedések során a tagállamok figyelembe veszik a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 17. és 18. cikkének értelmében vett minimális biztosítékokat, ugyanakkor figyelembe veszik a szociális jogok európai pillérében foglalt elveket is. A Bizottság iránymutatásokat ad ki az e bekezdésben meghatározott célkitűzés elérését szolgáló közös szabályok és módszerek meghatározásához. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, amelyekben megállapítja a biológiai sokféleség nyomon követésének a földterület-nyomonkövető rendszerbe történő beépítésére vonatkozó minimumkritériumokat.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
4 a cikk (új)
3a.  A szöveg a következő 4a. cikkel egészül ki:
„4a. cikk
Pénzügyi támogatás és igazságos átmenet az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló fokozott fellépés érdekében a földhasználati ágazatban
(1)  A Bizottság [négy hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli azoknak az uniós finanszírozási eszközöknek a rendelkezésre állását és következetességét, amelyek a földhasználati ágazatban az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések fokozására használhatók fel annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a 4. cikk (3) bekezdése alapján a 4. cikk (4a) bekezdésével összhangban meghatározott célokhoz. A jelentésben a Bizottság adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 120. cikke értelmében milyen módosításokat kell végrehajtaniuk KAP stratégiai terveikben ahhoz, hogy a föld- és erdőtulajdonosok, illetve az erdőgazdálkodók hozzájussanak a 4. cikk (3) bekezdése alapján, a 4. cikk (4a) bekezdésével összhangban meghatározott célok teljesítéséhez szükséges, testre szabott pénzügyi támogatáshoz, amelynek kapcsán elsőbbséget élvez az ökoszisztéma-alapú megközelítések előmozdítása az erdőkben, a mezőgazdasági földterületeken és az agrárerdészeti rendszerekben. Az ajánlások figyelembe veszik, hogy biztosítani kell az ilyen pénzügyi támogatás segítségével megvalósuló elnyelés tartósságát, valamint figyelembe veszik annak kockázatát, hogy az elnyelt üveghatású gázok esetleg akaratlanul vagy szándékosan bármikor a légkörbe juthatnak.
(2)  Amennyiben a tagállamok az EU ETS kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv szerinti, árverés útján történő értékesítéséből származó állami bevételeket arra használják fel, hogy támogassák a föld- és erdőtulajdonosok, illetve az erdőgazdálkodók által a 4. cikk (3) bekezdése alapján, a 4. cikk (4a) bekezdésével összhangban meghatározott célértékek elérése érdekében elfogadott, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket, elsőbbséget kell biztosítani az ökoszisztéma-alapú megközelítések előmozdításának az erdőkben és a mezőgazdasági földterületeken. A projekteket objektív, tudományosan megalapozott és átlátható közös kritériumok alapján kell kiválasztani, és az olyan gyakorlatokat kell jutalmazni, amelyek éghajlati és környezeti előnyei tudományosan bizonyítottak, és amelyek a talajban és a biomasszában történő szénmegkötés fenntartható és hosszú távú növeléséhez vezetnek, miközben járulékos társadalmi előnyöket biztosítanak.
(3)  A (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság iránymutatásokat fogad el a projektek kiválasztására vonatkozó közös kritériumok megállapítása céljából, amelyek többek között a Bizottság által elfogadott meglévő iránymutatásokon alapulnak. A Bizottság az iránymutatások elfogadása előtt konzultál az (EU) 2021/1119 rendelet 3. cikkében említett, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testülettel, valamint a civil társadalommal és az érintett érdekelt felekkel.
(4)  A Bizottság adott esetben 2022. december 31-ig jogalkotási javaslatot terjeszt elő a tudományosan megalapozott, fenntartható, megbízható és végleges – többek között a környezeti integritást biztosító és a biológiai sokféleség szempontjából kedvező ökológiai elveket tiszteletben tartó karbongazdálkodási módszerekkel elért – szén-dioxid-elnyelés tanúsítására vonatkozó szabályozási keret létrehozására.
(5)  [E rendelet hatálybalépését követően két évvel]-ig, majd azt követően kétévente a tagállamok nemzeti és regionális szinten egyaránt értékelik azokat a társadalmi és munkaügyi hatásokat – beleértve a nemek közötti egyenlőséget és a munkakörülményeket is –, amelyekkel az e rendeletben meghatározott kötelezettségek a 2. cikk hatálya alá tartozó földterület-kategóriák és ágazatok bármelyikében járnak.”
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
5 cikk – 1 bekezdés
3b.  Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(1)   Minden tagállam elszámolást készít és vezet, amelyben pontosan rögzíti a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákhoz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést. A tagállamok biztosítják, hogy elszámolásuk és az e rendelet alapján szolgáltatott más adatok pontosak, teljesek, következetesek, összehasonlíthatók és átláthatók legyenek. A tagállamok pozitív előjellel (+) jelzik a kibocsátást, negatív előjellel (–) pedig az elnyelést.
 „(1) Minden tagállam elszámolást készít és vezet, amelyben pontosan rögzíti a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákhoz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést. A tagállamok biztosítják, hogy elszámolásuk és az e rendelet alapján szolgáltatott más adatok pontosak, teljesek, következetesek, nyilvánosan hozzáférhetőek, összehasonlíthatók és átláthatók legyenek. A tagállamok pozitív előjellel (+) jelzik a kibocsátást, negatív előjellel (–) pedig az elnyelést.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 c pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
5 cikk – 4 bekezdés
3c.  Az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(4)   A tagállamok elszámolásukban minden területelszámolási kategória tekintetében rögzítik az I. melléklet B. szakaszában felsorolt széntárolók szénkészletében bekövetkező változásokat. Amennyiben egy adott széntároló nem forrás, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy elszámolásukba nem foglalják bele a széntároló szénkészletében bekövetkező változásokat. A gazdálkodás alatt álló erdőterületeken ‒ mint területelszámolási kategória ‒ található felszín feletti biomassza, holtfa és faipari termékek jelentette széntárolókra azonban nem terjedhet ki a szénkészletben bekövetkező változás elszámolásba foglalásának mellőzésére vonatkozó lehetőség.
 „(4) A tagállamok elszámolásukban minden területelszámolási kategória tekintetében rögzítik az I. melléklet B. szakaszában felsorolt széntárolók szénkészletében bekövetkező változásokat. Amennyiben egy adott széntároló nem forrás, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy elszámolásukba nem foglalják bele a széntároló szénkészletében bekövetkező változásokat. A gazdálkodás alatt álló erdőterületeken ‒ mint területelszámolási kategória ‒ található felszín feletti biomassza, a talaj ásványi és szerves szénkészlete, holtfa és faipari termékek jelentette széntárolókra azonban nem terjedhet ki a szénkészletben bekövetkező változás elszámolásba foglalásának mellőzésére vonatkozó lehetőség.”
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 d pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
5 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
3d.  Az 5. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Legkésőbb egy évvel [e módosító rendelet hatálybalépése] után, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely a mért adatok alapján meghatározza az Unió elsődleges és őshonos erdőinek fő kategóriáiban található szénkészlet újrakalibrált értékét a gazdálkodás alatt álló erdőterületek kategóriájában.
A Bizottság felhasználja az érintett elsődleges és őshonos erdőtípusokra vonatkozó véglegesített vagy jelenleg folyamatban lévő kutatási projektek által biztosított adatkészleteket, és más uniós eszközöket használ az adathiánnyal érintett erdőtípusok projektjeinek finanszírozására. Adott esetben e célból a Horizont Európa keretprogramhoz tartozó uniós küldetések keretében az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére és az azokhoz való alkalmazkodásra vonatkozó külön felhívás hozható létre.”
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 e pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
5 cikk – 5 a bekezdés (új)
3e.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az adatgyűjtést tovább javítja a talaj szervesszén-tartalma alakulásának, valamint a talaj állapotát és szénkészletét befolyásoló tényezők alakulásának uniós szintű harmonizált nyomon követése, amely az Európai Bizottság érintett szolgálatai által elkészített éves LUCAS -felmérések (földhasználatra/borított területre vonatkozó statisztikai felmérés) révén valósul meg.”
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont
(EU) 2018/841 rendelet
9 cikk – cím
„Szén-dioxid-tároló termékek”;
 „Fenntartható szén-dioxid-tároló termékek”;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont
(EU) 2018/841 rendelet
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdése és az V. melléklet annak érdekében történő módosítása céljából, hogy– az UNFCCC feleinek konferenciája vagy a feleknek a Párizsi Megállapodás feleinek találkozójaként szolgáló konferenciája által elfogadott IPCC-iránymutatások alapján – a szén-dioxid-tároló termékek, köztük a faipari termékek szénmegkötő hatással rendelkező új kategóriákkal egészüljenek ki és biztosítva legyen a környezeti integritás.
 (2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdése és az V. melléklet annak érdekében történő módosítása céljából, hogy – az UNFCCC feleinek konferenciája vagy a feleknek a Párizsi Megállapodás feleinek találkozójaként szolgáló konferenciája által elfogadott IPCC-iránymutatások alapján – a faipari termékek szénmegkötő hatással rendelkező új kategóriákkal egészüljenek ki és biztosítva legyen a környezeti integritás, azzal a feltétellel, hogy az új kategóriákra vonatkozó módszertanok tudományosan megalapozottak, átláthatók, ellenőrizhetők, és kizárják a kétszeres elszámolást.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b a pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
9 cikk – 2 a bekezdés (új)
ba)   a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szén-dioxid-elnyeléseknek a mérési minőség, a nyomonkövetési szabványok, a jelentéstételi jegyzőkönyvek és ellenőrzési eszközök tekintetében tudományosan megalapozott követelményeken és elszámolási szabályokon alapuló tanúsítására vonatkozó uniós szabályozási keretről, a környezeti integritás biztosításáról és a biodiverzitásra és az ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatások elkerüléséről szóló jogalkotási aktus hatálybalépését követő hat hónapon belül, és amennyiben a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciája vagy a Párizsi Megállapodás részes feleinek üléseként szolgáló konferencia új IPCC-iránymutatásokat fogadott el, a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás és a biológiai sokféleség védelme tekintetében milyen előnyök és kompromisszumok kapcsolódhatnak az olyan, fenntartható forrásból származó, hosszú élettartamú, bioalapú széntároló termékek felvételéhez, amelyeknek a földhasználatra és a földhasználat megváltozására gyakorolt, a megnövekedett kitermeléshez kapcsolódó hatásra is kiterjedő életciklus-értékelés alapján pozitív nettó szén-dioxid-megkötő hatásuk van, azzal a további feltétellel, hogy a rendelkezésre álló adatoknak tudományosan megalapozottaknak, átláthatóknak és ellenőrizhetőknek kell lenniük. A Bizottság jelentését adott esetben az e rendelet megfelelő módosítására irányuló jogalkotási javaslat kísérheti, amely biztosítja a környezeti integritást, elkerüli a kétszeres elszámolást, továbbá biztosítja a természeti erőforrások lehető leghosszabb ideig történő felhasználását újrafeldolgozását, valamint azt, hogy azokat az egyes szakaszokban a lehető legértékesebb célokra használják fel. A Bizottság figyelembe veszi továbbá annak szükségességét, hogy a széntároló termékek életciklusa ne sértse jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti egyéb környezeti célkitűzéseket.”
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a a pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
11 cikk – -1 bekezdés
aa)  a szöveg a következő (-1) bekezdéssel egészül ki az (1) bekezdés előtt:
„(-1) Ha a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam két egymást követő évben nem teljesítette a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott, rá vonatkozó éves célértéket, ajánlásokat fogalmaz meg az adott tagállam számára, amelyekben megfelelő kiegészítő intézkedéseket határoz meg a LULUCF-ágazatban a helyzet orvoslása érdekében. A Bizottság ezeket az ajánlásokat nyilvánosan elérhetővé teszi. A Bizottság emellett további technikai támogatást is nyújthat a tagállamnak.
Ha az első albekezdéssel összhangban ajánlások kiadására kerül sor, az érintett tagállam a Bizottság által elfogadott ajánlások figyelembevételével, azok kézhezvételét követő hat hónapon belül módosítja az (EU) 2018/1999 rendelet 3. és 15. cikkében említett nemzeti energia- és klímatervét és hosszú távú stratégiáját, és megfelelő kiegészítő intézkedéseket fogad el. Ezeket az intézkedéseket megfelelően meg kell indokolni és alá kell támasztani.
Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felülvizsgált nemzeti energia- és klímatervről és hosszú távú stratégiáról, és mellékel egy nyilatkozatot, amely tartalmazza, hogy a javasolt felülvizsgálat hogyan orvosolja az éves célértékek be nem tartását, és hogyan vették figyelembe a Bizottság ajánlásait.
Ha az érintett tagállam nem foglalkozik a Bizottság ajánlásaival, a Bizottság a Szerződésekkel összhangban megvizsgálja a szükséges intézkedések meghozatalának lehetőségét.”;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b pont
(EU) 2018/841 rendelet
11 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az alábbi rugalmassági mechanizmusokat vehetik igénybe:
 (1)   A (-1) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok az alábbi mechanizmusokat vehetik igénybe:
a)  a 12. cikkben meghatározott általános rugalmassági mechanizmusok; és
 a)  a 12. cikkben meghatározott általános rugalmassági mechanizmusok; és
b)  a 4. cikk szerinti kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó, a 13. és 13b. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmus.
 b)  a 4. cikkben meghatározott kötelezettségvállalások és célértékek teljesítése érdekében a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó, a 13. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmus és a 13b. cikkben meghatározott mechanizmus.
Finnország az első albekezdés a) és b) pontjában említett rugalmassági mechanizmusokon kívül a 13a. cikk szerinti további kompenzációkat is alkalmazhat.
 Finnország az első albekezdés a) és b) pontjában említett rugalmassági mechanizmusokon kívül a 13a. cikk szerinti további kompenzációkat is alkalmazhat.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b a pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
11 cikk – 2 bekezdés
ba)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Ha egy tagállam nem felel meg az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének da) pontjában meghatározott nyomonkövetési követelményeknek, a 2003/87/EK irányelv 20. cikke alapján kijelölt központi tisztviselő (a továbbiakban: központi tisztviselő) átmenetileg megtiltja a tagállamnak az e rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti átadást vagy átvitelt, valamint azt, hogy igénybe vegye az e rendelet 13. cikke szerinti, a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmust.”
 „(2) Ha egy tagállam nem felel meg az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének da) pontjában meghatározott nyomonkövetési követelményeknek, a 2003/87/EK irányelv 20. cikke alapján kijelölt központi tisztviselő (a továbbiakban: központi tisztviselő) átmenetileg megtiltja a tagállamnak az e rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerinti átadást, valamint azt, hogy igénybe vegye az e rendelet 13. cikke szerinti, a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmust.”
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – -a pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
12 cikk – 2 bekezdés
-a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Ha egy tagállamban az összelnyelés meghaladja az összkibocsátást, a különbséget a tagállam az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikke alapján figyelembe vett kibocsátási mennyiség levonását követően átadhatja egy másik tagállamnak. Az átadott mennyiséget figyelembe kell venni az átvevő tagállam e rendelet 4. cikke szerinti kötelezettségvállalásának teljesítésére vonatkozó értékelés során.
 „(2) Ha egy tagállamban a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozóan az összelnyelés meghaladja az összkibocsátást, vagy ha az üvegházhatású gázok nettó elnyelése egy tagállamban meghaladja a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott rá vonatkozó éves célértéket, az elnyelések fennmaradó mennyiségét az említett tagállam átadhatja egy másik tagállamnak , amelyért az átvevő tagállam legalább az EU ETS kibocsátási egységeknek a közös aukciós platformon az átadás évére vonatkozóan számított átlagos záróárával egyenértékű hozzájárulást fizet. Az átadott mennyiséget figyelembe kell venni az átvevő tagállam e rendelet 4. cikke szerinti kötelezettségvállalásának és célértékeinek teljesítésére vonatkozó értékelés során.”
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b pont
(EU) 2018/841 rendelet
12 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok a (2) bekezdés szerinti átadásokból származó bevételeket felhasználhatják az éghajlatváltozás kezelésére az Unióban vagy harmadik országokban, és minden ilyen intézkedésről tájékoztatják a Bizottságot.
 (5)  A tagállamok a (2) bekezdés szerinti átadásokból származó valamennyi bevételt az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések finanszírozására használják fel a LULUCF-ágazatban az Unióban vagy harmadik országokban – beleértve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket is –, figyelembe véve ugyanakkor a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 17. és 18. cikkében meghatározott minimális biztosítékokat. A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkében említett jelentésekben tájékoztatják a Bizottságot e bevételek felhasználásáról és a megtett intézkedésekről.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
(EU) 2018/841 rendelet
13 cikk
„13. cikk
 „13. cikk
A gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmus
 A gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmus
(1)  Amennyiben a 2021–2025-ös időszakban egy tagállamban a 2. cikk (1) bekezdésében említett területelszámolási kategóriák esetében az összkibocsátás meghaladja az [e rendeletnek megfelelően elszámolt] összelnyelést, a 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelés céljából a tagállam igénybe veheti az e cikkben meghatározott gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmust.
 (1)  Amennyiben a 2021–2025-ös időszakban egy tagállamban a 2. cikk (1) bekezdésében említett területelszámolási kategóriák esetében az összkibocsátás meghaladja az [e rendeletnek megfelelően elszámolt] összelnyelést, a 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelés céljából a tagállam igénybe veheti az e cikkben meghatározott gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmust.
(2)  Amennyiben a 2021–2025-ös időszakban a 8. cikk (1) bekezdésében említett számítás eredménye pozitív szám, az érintett tagállam a számításból kapott kibocsátásokat illetően kompenzációra jogosult, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
 (2)  Amennyiben a 2021–2025-ös időszakban a 8. cikk (1) bekezdésében említett számítás eredménye pozitív szám, az érintett tagállam a számításból kapott kibocsátásokat illetően kompenzációra jogosult, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a)  a tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikkével összhangban benyújtott stratégiájában meghatározott olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák az erdei nyelők és tározók kapacitásának megőrzését vagy adott esetben növelését; valamint
 a)  a tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikkével összhangban benyújtott stratégiájában meghatározott olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák az erdei nyelők és tározók kapacitásának megőrzését vagy adott esetben növelését olyan módon, amely hozzájárul a biológiai sokféleséghez, és csökkenti a földterületek természetes bolygatásokkal szembeni sérülékenységét; és
aa)  a tagállam megfelel a 92/43/EGK tanácsi rendeletnek* és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek**; és
b)  az Unión belüli összkibocsátás a 2021–2025-ös időszakban nem haladja meg az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett területelszámolási kategóriák összelnyelését.
 b)  az Unión belüli összkibocsátás a 2021–2025-ös időszakban nem haladja meg az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett területelszámolási kategóriák összelnyelését.
Annak értékelése során, hogy az első albekezdés b) pontjában említettek szerint az összkibocsátás meghaladja-e az összelnyelést az Unión belül, a Bizottság biztosítja a tagállamok általi kétszeres elszámolás elkerülését, különösen az e rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében vagy 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok gyakorlása során.
 Annak értékelése során, hogy az első albekezdés b) pontjában említettek szerint az összkibocsátás meghaladja-e az összelnyelést az Unión belül, a Bizottság biztosítja a tagállamok általi kétszeres elszámolás elkerülését, különösen az e rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében vagy 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok gyakorlása során.
(3)  A (2) bekezdésben említett kompenzáció csak az adott tagállam erdőkre vonatkozó referenciaszintjéhez képest kibocsátásként elszámolt elnyelésekre vonatkozhat és nem haladhatja meg az érintett tagállam számára a VII. mellékletben a 2021–2025-ös időszakra megállapított maximális kompenzáció összegének 50 %-át.
 (3)  A (2) bekezdésben említett kompenzáció csak az adott tagállam erdőkre vonatkozó referenciaszintjéhez képest kibocsátásként elszámolt elnyelésekre vonatkozhat és nem haladhatja meg az érintett tagállam számára a VII. mellékletben a 2021–2025-ös időszakra megállapított maximális kompenzáció összegének 50 %-át.
(4)  A tagállamok bizonyítékot nyújtanak be a Bizottságnak a természetes bolygatásnak a VI. melléklet szerint kiszámított hatásáról annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az erdőkre vonatkozó referenciaszintjükhöz képest kibocsátásként elszámolt fennmaradó elnyelések kompenzációjára, a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan a VII. mellékletben meghatározott kompenzáció fel nem használt teljes összegéig. Amennyiben a kompenzáció iránti igény meghaladja a fel nem használt kompenzáció rendelkezésre álló összegét, a kompenzációt arányosan kell elosztani az érintett tagállamok között.”
 (4)  A tagállamok bizonyítékot nyújtanak be a Bizottságnak a természetes bolygatásnak a VI. melléklet szerint kiszámított hatásáról és a hasonló hatások jövőbeli megelőzése vagy mérséklése érdekében elfogadni tervezett intézkedésekről annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az erdőkre vonatkozó referenciaszintjükhöz képest kibocsátásként elszámolt fennmaradó elnyelések kompenzációjára, a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan a VII. mellékletben meghatározott kompenzáció fel nem használt teljes összegéig. Amennyiben a kompenzáció iránti igény meghaladja a fel nem használt kompenzáció rendelkezésre álló összegét, a kompenzációt arányosan kell elosztani az érintett tagállamok között. A Bizottság a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.”;
____________________
* A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
** Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
Módosítás 94 és 98
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
(EU) 2018/841 rendelet
13 b cikk
13b. cikk
 13b. cikk
A 2026–2030-as időszakban alkalmazandó földhasználati rugalmassági mechanizmus
 A 2026–2030-as időszakban alkalmazandó, természetes bolygatásra vonatkozó szolidaritási mechanizmus
(1)  A 4. cikk (2) bekezdésében említett uniós célérték teljesítésének függvényében legfeljebb 178 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiség erejéig földhasználati rugalmassági mechanizmust kell létrehozni az (EU) 2018/1999 rendelet 40. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben. A szóban forgó rugalmassági mechanizmusnak a 12 cikkben előírt rugalmassági mechanizmusokon felül kell rendelkezésre állnia.
 (1)  A természetes bolygatás hatásának figyelembevétele érdekében az (EU) 2018/1999 rendelet 40. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben létre kell hozni egy legfeljebb 178 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mechanizmust, feltéve, hogy az említett természetes bolygatásokat – különösen kiigazítás végrehajtásával – nem lehetett előre látni vagy megakadályozni, figyelemmel a 4. cikk (2) bekezdésében említett uniós célérték teljesítésére. A szóban forgó mechanizmusnak a 12. cikkben előírt rugalmassági mechanizmusokon felül kell rendelkezésre állnia.
(2)  Amennyiben a 2026–2030-as időszakban egy tagállam területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések éves összegének és a vonatkozó célértéknek az e rendeletnek megfelelően elszámolt és bejelentett különbözete pozitív, az adott tagállam igénybe veheti az e cikkben foglalt rugalmassági mechanizmust annak érdekében, hogy teljesítse a 4. cikk (2) bekezdése szerint rögzített célértékét.
 (2)  Amennyiben a 2026–2030-as időszakban egy tagállam területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések éves összegének és a vonatkozó célértéknek az e rendeletnek megfelelően elszámolt és bejelentett különbözete pozitív, az adott tagállam igénybe veheti az e cikkben foglalt mechanizmust annak érdekében, hogy teljesítse a 4. cikk (2) bekezdése szerint rögzített célértékét.
(3)  Amennyiben a 2026–2030-as időszakban a (2) bekezdésében említett számítás eredménye pozitív szám, az érintett tagállam a többletkibocsátást illetően kompenzációra jogosult, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
 (3)  Amennyiben a 2026–2030-as időszakban a (2) bekezdésében említett számítás eredménye pozitív szám, a tagállam igénybe veheti az e cikkben meghatározott mechanizmust, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
-a)  a tagállam elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a pozitív eredmény közvetlenül kapcsolódik a természetes bolygatás VI. melléklet szerint számított hatásához; a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, és elutasíthatja a tagállam által benyújtott bizonyítékokat, ha a tagállamtól kapott információk ellenőrzését követően úgy ítéli meg, hogy azok nem kellően megalapozottak vagy aránytalanok; és
a)  a tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke szerint benyújtott aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervében meghatározott olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák valamennyi szárazföldi nyelő és tározó megőrzését vagy adott esetben bővítését, valamint a földterület természetes bolygatás általi veszélyeztetettségének csökkentését;
 a)  a tagállam ténylegesen felülvizsgálta a 11. cikk (-1) bekezdése szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervét és hosszú távú stratégiáját, és új intézkedéseket fogadott el, hogy olyan módon növelje valamennyi szárazföldi karbonelnyelőt és -tározót, amely hozzájárul a biológiai sokféleség növeléséhez, és hogy csökkentse a földterület természetes bolygatás vagy az éghajlatváltozás hatásai általi veszélyeztetettségét;
b)  a tagállam kimerítette az e rendelet 12. cikke vagy az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint rendelkezésre álló összes egyéb rugalmassági mechanizmust;
 b)  a tagállam kimerítette az e rendelet 12. cikke vagy az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint rendelkezésre álló összes egyéb rugalmassági mechanizmust;
ba)  a tagállam megfelel a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek; és
c)  a 2026–2030-as időszakban a területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés éves összegének és az uniós célértéknek [azaz a 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelésnek] a különbözete negatív az Unióban.
 c)  a 2026–2030-as időszakban a területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés éves összegének és a 4. cikk (2) bekezdése szerinti uniós célértéknek a különbözete a 12. cikk szerinti minden egyéb rugalmassági lehetőség kihasználását követően az Unióban negatív.
Annak értékelése során, hogy az első albekezdés c) pontjában említettek szerint az összkibocsátás meghaladja-e az összelnyelést az Unión belül, a Bizottság meghatározza, hogy a természetes bolygatás hatása alapján és a tagállamok által az e cikk (5) bekezdésével összhangban benyújtott információk alkalmazása útján figyelembe kell-e venni a 2021–2025-ös időszakból a tagállamok által nem tartalékolt nettó elnyelések 20 %-át. Az értékelés során a Bizottság azt is biztosítja, hogy a tagállamok elkerüljék a kétszeres elszámolást, különösen az e rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok gyakorlása során.
 Annak értékelése során, hogy az első albekezdés c) pontjában említettek szerint az összkibocsátás meghaladja-e az összelnyelést az Unión belül, a Bizottság meghatározza, hogy a természetes bolygatás hatása alapján és a tagállamok által az e cikk (5) bekezdésével összhangban benyújtott információk alkalmazása útján figyelembe kell-e venni a 2021–2025-ös időszakból a tagállamok által nem tartalékolt nettó elnyelések 20 %-át. Az értékelés során a Bizottság azt is biztosítja, hogy a tagállamok elkerüljék a kétszeres elszámolást, különösen az e rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok gyakorlása során.
(4)  Az e cikk (3) bekezdésében említett kompenzáció csak a tagállam e rendelet IIa. melléklete szerinti célértékéhez képest kibocsátásként elszámolt elnyelésekre vonatkozhat, és nem haladhatja meg az érintett tagállam számára a VII. mellékletben a 2026–2030-as időszakra megállapított maximális kompenzáció összegének 50 %-át.
 (4)  Az e cikk (3) bekezdésében említett kompenzáció csak a tagállam e rendelet IIa. melléklete szerinti célértékéhez képest kibocsátásként elszámolt elnyelésekre vonatkozhat, és nem haladhatja meg az érintett tagállam számára a VII. mellékletben a 2026–2030-as időszakra megállapított maximális kompenzáció összegének 50 %-át.
(5)  A tagállamok bizonyítékot nyújtanak be a Bizottságnak a természetes bolygatásnak a VI. melléklet szerint kiszámított hatásáról annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az érintett tagállam IIa. mellékletben rögzített célértékéhez képest kibocsátásként elszámolt fennmaradó elnyelések kompenzációjára, a 2026–2030-as időszakra vonatkozóan a VII. mellékletben meghatározott kompenzáció fel nem használt teljes összegéig. Amennyiben a kompenzáció iránti igény meghaladja a fel nem használt kompenzáció rendelkezésre álló összegét, a kompenzációt arányosan kell elosztani az érintett tagállamok között.
 (5)  Amennyiben a kompenzációs igény meghaladja a mechanizmus keretében rendelkezésre álló 178 millió tonna CO2-egyenértéket, a kompenzációt arányosan kell elosztani az érintett tagállamok között.
(5a)  A tagállamok jogosultak arra, hogy a más tagállamok által a VII. mellékletben a 2021–2025 közötti időszakra meghatározott, fel nem használt kompenzációnak az Unió egészére nézve 50 millió tonna CO2-egyenértékben kifejezett maximális mennyiségéig ellentételezzék a kibocsátásként elszámolt nettó elnyeléseket vagy kivonásokat a 4. cikk (2) bekezdésében az említett tagállamok számára a 2026–2030-as időszakra meghatározott célértékekhez képest, feltéve, hogy e tagállamok:
a)  kimerítették az e rendelet 12. cikke vagy az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése, valamint az e cikk (3) bekezdése szerint rendelkezésre álló összes egyéb rugalmassági mechanizmust; és
b)  elegendő bizonyítékot nyújtottak be a Bizottsághoz az éghajlatváltozás okozta ökoszisztéma-zavarok hatásáról, amelyek túlzott kibocsátást vagy a nettó elnyelések olyan mértékű csökkenését eredményezik, amely nem befolyásolható, és amelyet nem lehetett előre látni vagy megakadályozni, különösen az érintett terület éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét biztosító megfelelő alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, és elutasíthatja a tagállam által benyújtott bizonyítékokat, ha a tagállamtól kapott információk ellenőrzését követően úgy ítéli meg, hogy azok nem kellően megalapozottak vagy aránytalanok; és
c)  az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke szerint benyújtott aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervükbe belefoglalták az olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák valamennyi szárazföldi nyelő és tározó megőrzését vagy adott esetben bővítését, valamint a földterület éghajlatváltozás okozta természetes bolygatás általi veszélyeztetettségének csökkentését;
d)  a 2026–2030-as időszakban a területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)– j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés éves összegének és a 4. cikk (2) bekezdése szerinti uniós célértéknek a különbözete a 12. cikk szerinti minden egyéb rugalmassági lehetőség kihasználását követően az Unióban negatív.
Amennyiben a kompenzáció iránti igény meghaladja a kompenzáció rendelkezésre álló maximális összegét, a kompenzációt arányosan kell elosztani az érintett tagállamok között.
(5b)  A Bizottság [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza az (5a) bekezdés b) pontjában említett, az éghajlatváltozás okozta ökoszisztéma-zavarok hatásainak értékelésére szolgáló módszertant.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
(EU) 2018/841 rendelet
13 c cikk
13c. cikk
 13c. cikk
A célértékek kezelése
 A célértékek kezelése
Az alábbi intézkedés alkalmazandó, ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása és -elnyelése 2032-ben meghaladja az adott tagállamhoz a 2026–2030-as időszak bármelyik évére meghatározott éves célértéket, figyelembe véve a 12. és 13b. cikk szerinti alkalmazott rugalmassági mechanizmusokat:
 Az alábbi intézkedés alkalmazandó, ha a Bizottság által a 14. cikk (2) bekezdése alapján 2032-ben elvégzett átfogó felülvizsgálat eredményeképpen a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam esetében a tagállamra vonatkozóan a 4. cikk szerint meghatározott célértékek és kötelezettségvállalások a 2026–2030-as időszak egyetlen évére sem teljesülnek:
Az üvegházhatású gázok nettó kibocsátástöbbletének tonna CO2-egyenértékével egyenlő mennyiséget, egy 1,08-as tényezővel való szorzást követően, hozzá kell adni az adott tagállam által a következő évben bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékéhez, a 15. cikk szerint elfogadott intézkedésekkel összhangban.
 az üvegházhatású gázok nettó kibocsátástöbbletének tonna CO2-egyenértékével egyenlő mennyiséget, egy 1,08-as tényezővel való szorzást követően, hozzá kell adni az adott tagállam által a következő évben az említett földterület-kategóriák vonatkozásában bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékéhez, a 15. cikk szerint elfogadott intézkedésekkel összhangban.
Ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamok nem felelnek meg ennek a rendeletnek, a Szerződésekkel összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 a pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
13 d cikk (új)
14a.  A szöveg a következő 13d. cikkel egészül ki:
„13d. cikk
Nemzetközi együttműködés
Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy engedélyezi a LULUCF-ágazatból származó szén-dioxid-kreditek állami vagy magánszervezetek általi ellentételezésre történő felhasználását, beleértve azt is, ha ez a Párizsi Megállapodás 6. cikkének (2) vagy (4) bekezdése szerint történik, az átadott vagy felhasznált elnyelések mennyisége nem vehető figyelembe az adott tagállamra vonatkozóan az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerint meghatározott éves célérték teljesítésére irányuló célkitűzés szempontjából.”
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont
(EU) 2018/841 rendelet
14 cikk – 1 bekezdés
„(1) Az e rendeletben meghatározott elszámolási szabályokat alkalmazva a tagállamok a 2021‒2025-ös időszak tekintetében 2027. március 15-ig, a 2026‒2030-as időszak tekintetében pedig 2032. március 15-ig megfelelési jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely jelentés a 2021‒2025-ös időszak vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában, a 2026‒2030-as időszak vonatkozásában pedig a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában meghatározott területelszámolási kategóriák mindegyikét illetően tartalmazza az összkibocsátások és összelnyelések egyenlegét.
 „(1) Az e rendeletben meghatározott elszámolási szabályokat alkalmazva a tagállamok a 2021‒2025-ös időszak tekintetében 2027. március 15-ig, a 2026‒2030-as időszak tekintetében pedig 2032. március 15-ig megfelelési jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely jelentés a 2021‒2025-ös időszak vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában, a 2026‒2030-as időszak vonatkozásában pedig a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában meghatározott területelszámolási kategóriák mindegyikét illetően tartalmazza az összkibocsátások és összelnyelések egyenlegét.
A megfelelési jelentés a következők értékelését tartalmazza:
 A megfelelési jelentés a következők értékelését tartalmazza:
a)  a kompromisszumokkal kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések;
 a)  a más uniós környezetvédelmi célkitűzésekkel és stratégiákkal – például a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programban, valamint az uniós biodiverzitási és biogazdasági stratégiákban meghatározottakkal – való lehetséges kompromisszumokkal kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések;
aa)  a tagállamok által a 4. cikk (4a) bekezdésének való megfelelés érdekében hozott intézkedések;
b)  az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiák;
 b)  az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiák, beleértve a földterületek természetes bolygatással és éghajlattal szembeni sebezhetőségét csökkentő szakpolitikákat és intézkedéseket;
c)  az éghajlatváltozás mérséklése és a biológiai sokféleség közötti szinergiák.
 c)  az éghajlatváltozás mérséklése és a biológiai sokféleség közötti szinergiák;
A jelentés adott esetben tartalmazza a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok igénybevételére vonatkozó szándékkal és a vonatkozó összegekkel vagy az ilyen rugalmassági mechanizmusok és a kapcsolódó összegek felhasználásával kapcsolatos részleteket is.”
 A jelentés adott esetben tartalmazza a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok igénybevételére vonatkozó szándékkal és a vonatkozó összegekkel vagy az ilyen rugalmassági mechanizmusok és a kapcsolódó összegek felhasználásával kapcsolatos részleteket is. A jelentéseket könnyen hozzáférhető formában elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
A megfelelési jelentésnek éves adatállományokon kell alapulnia, beleértve a talajmegfigyelési rendszerekből – például a LUCAS-felmérésből – származó információkat is, legalább 30 cm mélységű minták felhasználásával kell készülnie, és tartalmaznia kell a talaj szénmegkötő potenciálját befolyásoló valamennyi releváns paramétert.”
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 a pont (új)
(EU) 2018/841 rendelet
15 a cikk (új)
16a.  A szöveg a következő 15a. cikkel egészül ki:
„15a. cikk
Az igazságszolgáltatáshoz való jog
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti jogrendszerükkel összhangban a nyilvánosság azon érintett tagjai, akik megfelelnek a (2) bekezdésben rögzített feltételeknek, hozzáférhessenek egy bíróság vagy egyéb, jogszabály által létrehozott független és pártatlan szerv előtti felülvizsgálati eljáráshoz, hogy megtámadhassák a 4–10. cikkben foglalt jogi kötelezettségeknek való meg nem felelést.
(2)  Akkor tekintendő úgy, hogy a nyilvánosság érintett tagjai hozzáférnek az (1) bekezdésben említett felülvizsgálati eljáráshoz, ha:
a)  kellő érdekeltséggel rendelkeznek; vagy
b)  jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a tagállam közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő.
Azt, hogy mi minősül kellő érdekeltségnek, a tagállamok határozzák meg, összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják a nyilvánosság érintett tagjainak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű hozzáférését, és megfelelve a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezménynek.
E célból e bekezdés alkalmazásában a környezetvédelem ügyét támogató és a nemzeti jog előírásainak megfelelő nem kormányzati szervezet kellő érdekeltséggel rendelkezőnek minősül.
(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem zárja ki a közigazgatási hatóság előtt folytatott előzetes felülvizsgálati eljáráshoz való folyamodás lehetőségét, és nem érinti a bírósági felülvizsgálati eljárások kezdeményezését megelőzően a közigazgatási felülvizsgálati eljárások kimerítésének követelményét, amennyiben a nemzeti jog alapján ilyen követelmény fennáll. Az ilyen eljárásnak igazságosnak, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága.
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokról könnyen elérhető gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.”
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont
(EU) 2018/841 rendelet
16 a cikk (új)
(17)  A szöveg a következő 16a. cikkel egészül ki:
 törölve
16a. cikk
Bizottsági eljárás
(1)  A Bizottságot az (EU) 2018/1999 rendelet 44. cikkének (3) bekezdésével létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet44 értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  Az e bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
__________________
44 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont
(EU) 2018/841 rendelet
17 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a Párizsi Megállapodás 14. cikke szerinti […] globális értékelést követően hat hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, beleértve adott esetben a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok hatásainak értékelését is, valamint arról, hogy e rendelet mennyiben járult hozzá az Unió átfogó, 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak a teljesítéséhez, különös tekintettel arra, hogy szükség van-e további uniós szakpolitikákra és intézkedésekre az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének és az elnyeléseknek az Unión belüli szükséges mértékű növelése céljából.
 (2)  A Bizottság 2025-ben, 2027-ben és 2032-ben eredményjelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, valamint a 4. cikkben meghatározott célkitűzések elérése terén elért eredményekről.
(2a)  A Bizottság a Párizsi Megállapodás 14. cikke szerinti minden egyes globális értékelést követően hat hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy e rendelet mennyiben járult hozzá az Unió klímasemlegességi célkitűzéséhez és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott köztes éghajlati célokhoz, a Párizsi Megállapodás céljaihoz és más uniós környezetvédelmi célkitűzésekhez, valamint az európai zöld megállapodás és a kapcsolódó stratégiák és jogszabályok célkitűzéseihez, beleértve a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok e rendelet céljainak elérésére gyakorolt hatásainak értékelését is. A jelentés értékeli, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének és elnyelésének az Unión belüli szükséges mértékű növelésére, valamint az uniós környezetvédelmi célkitűzések elérésének szükségességére tekintettel, továbbá az erdőkre és a talajra vonatkozó nyomon követési, adatgyűjtési és jelentéstételi rendszer jövőbeni fejlesztését figyelembe véve szükség van-e további uniós szakpolitikákra és intézkedésekre. A jelentés figyelembe veszi a rendelkezésre álló legjobb és legújabb tudományos bizonyítékokat, beleértve az IPCC, az IPBES és az (EU) 2021/1119 rendelet 3. cikkében említett, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület legújabb jelentéseit.
A jelentést követően a Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatokat terjeszt elő. A javaslatoknak tartalmazniuk kell a 4. cikk (4) bekezdésében megállapított 2035-ös klímasemlegességi cél elérésére irányuló éves célértékeket és az azok kezelésére vonatkozó előírásokat, további uniós szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint egy 2035 utáni keretet, többek között a rendelet hatálya alá tartozó további ágazatokból, például a tengeri és édesvízi környezetből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és -elnyelésre vonatkozóan.
 A jelentést követően a Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatokat terjeszt elő. A javaslatoknak további uniós szakpolitikákat és intézkedéseket kell meghatározniuk a 4. cikk (3) bekezdésében említett, 2030 utáni időszakra vonatkozó LULUCF-célértékek elérése és annak érdekében, hogy megbízható tudományos módszertanok alapján kiterjesszék a rendelet hatályát a tengeri, tengerparti és édesvízi ökoszisztémákból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és -elnyelésre, valamint további külön nettó elnyelési célértékeket határozzanak meg ezekre az ökoszisztémákra vonatkozóan.
(2b)  A természet helyreállítására vonatkozó uniós keretszabályozásról szóló jogalkotási aktus hatálybalépését követően a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e rendeletnek, különösen a 4. cikkben meghatározott kötelezettségvállalásoknak és célértékeknek az említett jogalkotási aktus célkitűzéseivel való összhangját. A jelentést adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatok kísérhetik.”;
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
(EU) 2018/1999 rendelet
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 pont – ii alpont
az (EU) 2018/841 rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti, a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások és nemzeti célértékek, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2035-ig nettó nullára történő csökkentésére, majd azt követően a negatív kibocsátás megvalósítására irányuló uniós célkitűzés teljesítéséhez való tagállami hozzájárulás célja az említett rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján;
 az (EU) 2018/841 rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti, a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások és nemzeti célértékek;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
(EU) 2018/1999 rendelet
26 cikk – 6 bekezdés
2a.  A 26. cikk (6) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„aa) módosítja az V. melléklet 3. részének b) és c) pontját annak érdekében, hogy a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban kiegészítse az oltalom alatt álló földhasználati egységek monitoringrendszere, illetve a helyreállítás alatt álló földhasználati egységek monitoringrendszere hatálya alá tartozó földterület-kategóriákat.”;
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont
(EU) 2018/1999 rendelet
38 cikk – 4 bekezdés
Az (1) bekezdés szerint elvégzett átfogó felülvizsgálat befejezésekor a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az adott évek tekintetében meghatározza a kibocsátásoknak az egyes tagállamokra vonatkozó, helyesbített jegyzékadatokból adódó, az (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szempontjából releváns kibocsátási adatokra és az e rendelet V. melléklete 1. részének c) pontjában említett kibocsátási adatokra felosztott teljes összegét, továbbá meghatározza az (EU) 2018/841 rendelet 4. cikke szempontjából releváns kibocsátások és elnyelések teljes összegét.
 Az (1) bekezdés szerint elvégzett átfogó felülvizsgálat befejezésekor a Bizottság a 43. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben e rendeletet kiegészítve az adott évek tekintetében meghatározza a kibocsátásoknak az egyes tagállamokra vonatkozó, helyesbített jegyzékadatokból adódó, az (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szempontjából releváns kibocsátási adatokra és az e rendelet V. melléklete 1. részének c) pontjában említett kibocsátási adatokra felosztott teljes összegét, továbbá meghatározza az (EU) 2018/841 rendelet 4. cikke szempontjából releváns kibocsátások és elnyelések teljes összegét.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet
(EU) 2018/841 rendelet
II a melléklet – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozóan megállapított, 2030-ban elérendő uniós célérték és a tagállamok nemzeti célértékei a 4. cikk (2) bekezdése szerint

Tagállam

A nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentés értéke kt CO2-egyenértékben 2030-ban

Belgium

–1 352

Bulgária

–9 718

Cseh Köztársaság

–1 228

Dánia

5 338

Németország

–30 840

Észtország

–2 545

Írország

3 728

Görögország

–4 373

Spanyolország

–43 635

Franciaország

–34 046

Horvátország

–5 527

Olaszország

–35 758

Ciprus

–352

Lettország

–644

Litvánia

–4 633

Luxemburg

–403

Magyarország

–5 724

Málta

2

Hollandia

4 523

Ausztria

–5 650

Lengyelország

–38 098

Portugália

–1 358

Románia

–25 665

Szlovénia

–146

Szlovákia

–6 821

Finnország

–17 754

Svédország

–47 321

EU-27

–310 000

Módosítás

A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozóan megállapított, 2030-ban elérendő uniós célérték és a tagállamok nemzeti célértékei a 4. cikk (2) bekezdése szerint

Tagállam

A nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentés értéke kt CO2-egyenértékben 2030-ban

Belgium

Legalább –1 352

Bulgária

Legalább –9 718

Cseh Köztársaság

Legalább –1 228

Dánia

Legalább 5 338

Németország

Legalább –30 840

Észtország

Legalább –2 545

Írország

Legalább 3 728

Görögország

Legalább –4 373

Spanyolország

Legalább –43 635

Franciaország

Legalább –34 046

Horvátország

Legalább –5 527

Olaszország

Legalább –35 758

Ciprus

Legalább –352

Lettország

Legalább –644

Litvánia

Legalább –4 633

Luxemburg

Legalább –403

Magyarország

Legalább –5 724

Málta

Legalább 2

Hollandia

Legalább 4 523

Ausztria

Legalább –5 650

Lengyelország

Legalább –38 098

Portugália

Legalább –1 358

Románia

Legalább –25 665

Szlovénia

Legalább –146

Szlovákia

Legalább –6 821

Finnország

Legalább –17 754

Svédország

Legalább –47 321

EU-27

Legalább –310 000

Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet
(EU) 2018/1999 rendelet
V melléklet – 3 rész
Az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 3. részének helyébe a következő szöveg lép:
 Az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 3. részének helyébe a következő szöveg lép:
„A földhasználat változására vonatkozó földrajzi adatok az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal összhangban. Az üvegházhatású gázok jegyzéke elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek alapján működik és a következőket tartalmazza:
 „A földhasználat változására vonatkozó földrajzi adatok az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal, valamint azok 2013. évi kiegészítésével és 2019. évi pontosításával összhangban. Az üvegházhatású gázok jegyzéke elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek alapján működik – amelyekkel kapcsolatban az uniós intézmények megfelelő támogatást és segítséget nyújtanak a tagállamoknak az összegyűjtött adatok következetességének és átláthatóságának biztosítása érdekében –, és a következőket tartalmazza:
a)  az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (4) bekezdésében meghatározott jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületet magában foglaló földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer;
 a)  az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (4) bekezdésében meghatározott jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületet magában foglaló földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer;
b)  az alábbi kategóriák közül egy vagy több alá tartozó területként meghatározott, védelem alatt álló földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer:
 b)  az alábbi kategóriák közül egy vagy több alá tartozó területként meghatározott, védelem alatt álló földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer:
–  Az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületek;
 –  Az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületek;
–  A 92/43/EGK tanácsi irányelv1 4 cikkében meghatározott közösségi jelentőségű természeti területek és különleges természetmegőrzési területek, valamint az ezeken kívüli földterületi egységek, amelyekre a területmegőrzési célkitűzések teljesülése érdekében az említett irányelv 6. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti védelmi és megőrzési intézkedések vonatkoznak;
 –  A 92/43/EGK tanácsi irányelv14. cikkében meghatározott közösségi jelentőségű természeti területek és különleges természetmegőrzési területek, valamint az ezeken kívüli földterületi egységek, amelyekre a területmegőrzési célkitűzések teljesülése érdekében az említett irányelv 6. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti védelmi és megőrzési intézkedések vonatkoznak;
–  A 92/43/EGK irányelv IV. mellékletében felsorolt fajok párzási és pihenőhelyei, amelyekre az említett irányelv 12. cikke szerinti védelmi intézkedések vonatkoznak;
 –  A 92/43/EGK irányelv IV. mellékletében felsorolt fajok párzási és pihenőhelyei, amelyekre az említett irányelv 12. cikke szerinti védelmi intézkedések vonatkoznak;
–  A 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt természetes élőhelyek és a 92/43/EGK irányelv II. mellékletében felsorolt fajok olyan élőhelyei, amelyek a közösségi jelentőségű természeti területeken vagy különleges természetmegőrzési területeken kívül találhatók és hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az élőhelyek és fajok az említett irányelv 2. cikke értelmében kedvező védettségi állapotot érjenek el, vagy amelyek a 2004/35/EK irányelv2 értelmében megelőző és felszámolási intézkedések tárgyát képezhetik;
 –  A 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt természetes élőhelyek és a 92/43/EGK irányelv II. mellékletében felsorolt fajok olyan élőhelyei, amelyek a közösségi jelentőségű természeti területeken vagy különleges természetmegőrzési területeken kívül találhatók és hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az élőhelyek és fajok az említett irányelv 2. cikke értelmében kedvező védettségi állapotot érjenek el, vagy amelyek a 2004/35/EK irányelv2 értelmében megelőző és felszámolási intézkedések tárgyát képezhetik;
–  A 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3 4 cikke alapján besorolt különleges madárvédelmi területek és az ezeken kívüli olyan földterületi egységek, amelyekre a területmegőrzési célkitűzések teljesülése érdekében a 2009/147/EGK irányelv 4. cikke és a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében védelmi és megőrzési intézkedések vonatkoznak;
 –  A 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3 4. cikke alapján besorolt különleges madárvédelmi területek és az ezeken kívüli olyan földterületi egységek, amelyekre a területmegőrzési célkitűzések teljesülése érdekében a 2009/147/EGK irányelv 4. cikke és a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében védelmi és megőrzési intézkedések vonatkoznak;
–  Azon földterületi egységek, amelyekre a 2009/147/EK irányelv 12. cikke alapján a nem biztonságos státuszúként bejelentett madarak megőrzésére irányuló intézkedések vonatkoznak annak érdekében, hogy teljesüljön az említett irányelv 4. cikke (4) bekezdésének második mondatában foglalt, az élőhelyek szennyezésének vagy elpusztításának elkerülésére irányuló törekvés követelménye, vagy az említett irányelv 3. cikkében foglalt, a madárfajok élőhelyei megfelelő sokféleségének és nagyságának megőrzésére és fenntartására vonatkozó követelmény;
 –  Azon földterületi egységek, amelyekre a 2009/147/EK irányelv 12. cikke alapján a nem biztonságos státuszúként bejelentett madarak megőrzésére irányuló intézkedések vonatkoznak annak érdekében, hogy teljesüljön az említett irányelv 4. cikke (4) bekezdésének második mondatában foglalt, az élőhelyek szennyezésének vagy elpusztításának elkerülésére irányuló törekvés követelménye, vagy az említett irányelv 3. cikkében foglalt, a madárfajok élőhelyei megfelelő sokféleségének és nagyságának megőrzésére és fenntartására vonatkozó követelmény;
–  Bármely egyéb élőhely, amelyet a tagállam a 92/42/EGK és a 2009/147/EK irányelvben meghatározottakkal egyenértékű célokra jelöl ki;
 –  Bármely egyéb élőhely, amelyet a tagállam a 92/42/EGK és a 2009/147/EK irányelvben meghatározottakkal egyenértékű célokra jelöl ki;
–  A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv4 4. cikkének iii. alpontjában említett felszíni víztestek ökológiai állapota romlásának megakadályozásához és védelméhez szükséges intézkedések hatálya alá tartozó földterületi egységek;
 –  A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv4 4. cikkének iii. alpontjában említett felszíni víztestek ökológiai állapota romlásának megakadályozásához és védelméhez szükséges intézkedések hatálya alá tartozó földterületi egységek;
–  A 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv5 szerinti árvízkockázat-kezeléssel összefüggésben a tagállamok által védett természetes árterületek vagy árvíz-visszatartásra szolgáló területek;
 –  A 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv5 szerinti árvízkockázat-kezeléssel összefüggésben a tagállamok által védett természetes árterületek vagy árvíz-visszatartásra szolgáló területek;
–  A tagállamok által a védett területekre vonatkozó célértékek elérése érdekében kijelölt védett területek;
c)  az alábbi kategóriák közül egy vagy több alá tartozó területként meghatározott, helyreállítás tárgyát képező földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer:
 c)  az alábbi kategóriák közül egy vagy több alá tartozó területként meghatározott, helyreállítás tárgyát képező földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer:
–  A fenti b) pontban leírt közösségi jelentőségű természeti területek, különleges természetmegőrzési területek és különleges madárvédelmi területek, valamint az ezeken kívüli olyan földterületi egységek, amelyeket a területmegőrzési célkitűzések teljesülése érdekében helyreállítási vagy kompenzációs intézkedésekre szorulóként azonosítottak;
 –  A fenti b) pontban leírt közösségi jelentőségű természeti területek, különleges természetmegőrzési területek és különleges madárvédelmi területek, valamint az ezeken kívüli olyan földterületi egységek, amelyeket a területmegőrzési célkitűzések teljesülése érdekében helyreállítási vagy kompenzációs intézkedésekre szorulóként azonosítottak;
–  A 2009/147/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett vagy annak I. mellékletében felsorolt vadon élő madárfajok élőhelyei, amelyek a különleges madárvédelmi területeken kívül találhatók, és amelyeket a 2009/147/EK irányelv alkalmazásában helyreállítási intézkedésekre szorulóként azonosítottak;
 –  A 2009/147/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett vagy annak I. mellékletében felsorolt vadon élő madárfajok élőhelyei, amelyek a különleges madárvédelmi területeken kívül találhatók, és amelyeket a 2009/147/EK irányelv alkalmazásában helyreállítási intézkedésekre szorulóként azonosítottak;
–  A 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt természetes élőhelyek és a 92/43/EGK irányelv II. mellékletében felsorolt fajok olyan élőhelyei, amelyek kívül esnek a közösségi jelentőségű természeti területeken vagy különleges természetmegőrzési területeken, és amelyeket a 92/43/EGK irányelv szerinti kedvező védettségi állapot elérése érdekében helyreállítási intézkedésekre szorulóként azonosítottak és/vagy amelyeket a 2004/35/EK irányelv 6. cikkének alkalmazásában felszámolási intézkedésekre szorulóként azonosítottak;
 –  A 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt természetes élőhelyek és a 92/43/EGK irányelv II. mellékletében felsorolt fajok olyan élőhelyei, amelyek kívül esnek a közösségi jelentőségű természeti területeken vagy különleges természetmegőrzési területeken, és amelyeket a 92/43/EGK irányelv szerinti kedvező védettségi állapot elérése érdekében helyreállítási intézkedésekre szorulóként azonosítottak és/vagy amelyeket a 2004/35/EK irányelv 6. cikkének alkalmazásában felszámolási intézkedésekre szorulóként azonosítottak;
–  A valamely tagállamban alkalmazandó természet-helyreállítási terv szerint helyreállításra szorulóként azonosított területek;
 –  A valamely tagállamban alkalmazandó természet-helyreállítási terv szerint helyreállításra szorulóként azonosított, vagy az állapotromlásuk megakadályozását biztosító intézkedések hatálya alá tartozó területek;
–  A 2000/60/EK irányelv 4. cikkének iii. alpontjában említett felszíni víztestek jó ökológiai állapotának helyreállításához vagy az ilyen víztestek kiváló ökológiai állapotának helyreállításához szükséges intézkedések, amennyiben jogszabály írja elő;
 –  A 2000/60/EK irányelv 4. cikkének iii. alpontjában említett felszíni víztestek jó ökológiai állapotának helyreállításához vagy az ilyen víztestek kiváló ökológiai állapotának helyreállításához szükséges intézkedések, amennyiben jogszabály írja elő;
–  A 2000/60/EK irányelv VI. melléklete B. részének vii. pontjában említett, a vizes területek helyreállítását és rekreációját célzó intézkedések hatálya alá tartozó földterületi egységek;
 –  A 2000/60/EK irányelv VI. melléklete B. részének vii. pontjában említett, a vizes területek helyreállítását és rekreációját célzó intézkedések hatálya alá tartozó földterületi egységek;
–  Az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelettel6 összhangban a jó ökoszisztéma-állapot elérése érdekében ökoszisztéma-helyreállításra szoruló területek;
 –  Az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelettel6 összhangban a jó ökoszisztéma-állapot elérése érdekében ökoszisztéma-helyreállításra szoruló területek;
d)  a nagy éghajlati kockázatot jelentő földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer:
 d)  a nagy éghajlati kockázatot jelentő földhasználati egységek nyomon követésére szolgáló rendszer:
–  Az (EU) 2018/841 rendelet 13b. cikkének (5) bekezdése értelmében a természetes bolygatás után kompenzációban részesülő területek
 –  Az (EU) 2018/841 rendelet 13b. cikkének (5) bekezdése értelmében a természetes bolygatás után kompenzációban részesülő területek
–  A 2007/60/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett területek
 –  A 2007/60/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett területek
–  A tagállamok nemzeti alkalmazkodási stratégiájában meghatározott, magas természeti és ember okozta kockázatokkal rendelkező területek, amelyekre az éghajlattal kapcsolatos katasztrófakockázat-csökkentési intézkedések vonatkoznak.
 –  A tagállamok nemzeti alkalmazkodási stratégiájában meghatározott, magas természeti és ember okozta kockázatokkal rendelkező területek, amelyekre az éghajlattal kapcsolatos katasztrófakockázat-csökkentési intézkedések vonatkoznak.
da)  a talaj szénkészletének nyomon követésére szolgáló rendszer, amely többek között éves földhasználati és földfelszín-borítottsági statisztikai felmérés (LUCAS) adatait használja.
Az üvegházhatású gázok jegyzékének lehetővé kell tennie az adatok cseréjét és integrálását az elektronikus adatbázisok és a földrajzi információs rendszerek között.
 Az üvegházhatású gázok jegyzékének lehetővé kell tennie az adatok elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek közötti cseréjét és integrálását, valamint összehasonlíthatóságát és nyilvános hozzáférhetőségét.
A 2021–2025-ös időszakra az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások szerinti 1. szintű módszertan. Az olyan széntárolóra vonatkozó kibocsátásokra és eltávolításra, amelyhez a kibocsátások vagy eltávolítások legalább 25–30 %-a kapcsolódik egy olyan forrás- vagy nyelőkategórián belül, amely a tagállam nemzeti nyilvántartási rendszerében kiemelt helyet foglal el, mivel az arra vonatkozó becslés jelentős hatással van egy ország ÜHG-nyilvántartására a kibocsátások és az eltávolítások abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az eltávolítások tendenciája vagy a kibocsátásoknak és az eltávolításoknak az egyes földhasználati kategóriákon belüli bizonytalansága terén, továbbá 2026-tól kezdve valamennyi széntároló-kibocsátási és -eltávolítási becslésre legalább 2. szintű módszertan, az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal összhangban.
 A 2021–2025-ös időszakra az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások, valamint azok 2013. évi kiegészítése és 2019. évi pontosítása szerinti 1. szintű módszertan. Az olyan széntárolóra vonatkozó kibocsátásokra és eltávolításra, amelyhez a kibocsátások vagy eltávolítások legalább 25–30 %-a kapcsolódik egy olyan forrás- vagy nyelőkategórián belül, amely a tagállam nemzeti nyilvántartási rendszerében kiemelt helyet foglal el, mivel az arra vonatkozó becslés jelentős hatással van egy ország ÜHG-nyilvántartására a kibocsátások és az eltávolítások abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az eltávolítások tendenciája vagy a kibocsátásoknak és az eltávolításoknak az egyes földhasználati kategóriákon belüli bizonytalansága terén, továbbá 2026-tól kezdve valamennyi széntároló-kibocsátási és -eltávolítási becslésre legalább 2. szintű módszertan, az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal, valamint azok 2013. évi kiegészítésével és 2019. évi pontosításával összhangban.
A tagállamok 2026-tól a fenti c) pontban említett, jelentős szénkészletekkel rendelkező földhasználati egységek területeire, a fenti d) és e) pontban említett, védelem vagy helyreállítás alatt álló földhasználati egységek területére, valamint a fenti f) pontban említett, magas jövőbeli éghajlati kockázatoknak kitett földhasználati egységek területeire vonatkozó valamennyi széntároló-kibocsátási és -eltávolítási becslésre 3. szintű módszertant alkalmaznak, az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal, valamint azok 2013. évi kiegészítésével és 2019. évi pontosításával összhangban.
______________________________
 _________________________________
1 A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
 1 A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
2 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56. o.).
 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56. o.).
3 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30. ) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30. ) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
4 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
 4 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
5 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27.o.).
 5 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27.o.).
6 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22.,13. o).
 6 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22.,13. o).”

(1)* Az elfogadott módosítások fejlécében a „cp”-re történő utalás az adott módosítás megfelelő részére történő utalásként értendő.
(2) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0161/2022).

Utolsó frissítés: 2022. szeptember 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat