Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között létrejött, 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett stabilizációs és társulási megállapodásra(1),

–  tekintettel Szerbia európai uniós tagságra irányuló, 2009. december 19-i kérelmére,

–  tekintettel a Bizottság 2011. október 12-i véleményére Szerbia európai uniós tagság iránti kérelméről (COM(2011)0668), az Európai Tanács 2012. március 1-jei határozatára a tagjelölti státusz Szerbia részére történő megadásáról és az Európai Tanács 2013. június 27–28-i határozatára a Szerbiával való uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-án, Szalonikiben tartott ülésének elnökségi következtetéseire,

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott szófiai nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2020. május 6-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott zágrábi nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2021. október 6-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott brdói nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2014. augusztus 28-án elindított berlini folyamatra és a berlini folyamat keretében 2021. július 5-én tartott nyolcadik csúcstalálkozóra,

–  tekintettel a 2020. november 10-i szófiai csúcstalálkozóra, a nyugat-balkáni vezetők közös regionális piacról szóló, 2020. november 9-i nyilatkozatára és a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendről szóló, 2020. november 10-i szófiai nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. sz. határozatára, a Nemzetközi Bíróság (NB) Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról szóló, 2010. július 22-i tanácsadó véleményére és az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember 9-i 64/298. számú határozatára, amely elismerte az NB véleményének tartalmát, és üdvözölte az Unió készségét a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd elősegítésére,

–  tekintettel a Szerbia és Koszovó kormánya közötti kapcsolatok normalizálására vonatkozó alapelvekről szóló, 2013. április 19-i első megállapodásra, a 2015. augusztus 25-i megállapodásokra és az Unió közreműködésével jelenleg zajló, a kapcsolatok normalizálására irányuló párbeszédre,

–  tekintettel „A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

–  tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641), valamint a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend végrehajtásával kapcsolatos iránymutatásokról szóló, 2020. október 6-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0223),

–  tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a „2021. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2021. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2021)0644) és az azt kísérő, „Szerbiáról szóló 2021. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0288),

–  tekintettel a Szerbia 2021–2023 közötti gazdasági reformprogramjáról szóló, 2021. április 22-i bizottsági értékelésre (SWD(2021)0096), továbbá az EU, valamint a Nyugat-Balkán és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd keretében a Tanács által 2021. július 12-én elfogadott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról szóló, 2020. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0315),

–  tekintettel a Szerbia csatlakozását tárgyaló konferencia 2021. június 22-én tartott tizenkettedik, illetve 2021. december 14-én tartott tizenharmadik miniszteri szintű ülésére és az ezek eredményeként megnyílt „Zöld menetrend és fenntartható összeköttetések” című 4. témakörre,

–  tekintettel az Európai Parlament közvetítésével zajló, pártok közötti párbeszéd második szakasza keretében a társközvetítők által 2021. szeptember 18-án elfogadott, a választási folyamat lebonyolításának javítását célzó intézkedésekre,

–  tekintettel az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Tanács 2022. január 25-én Brüsszelben megrendezett hatodik ülésére,

–  tekintettel a bővítésről és a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2021. december 14-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022. április 8-i (EU) 2022/576 tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni agresszióról szóló, 2022. március 2-án elfogadott, ES-11/1. sz. határozatára,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „A nyugat-balkáni országok jogállamiságához nyújtott uniós támogatás: a törekvések ellenére nem szűntek meg egyes alapvető problémák” című, 2022. január 10-i különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Uniót érintő dezinformáció: korlátozottan, de továbbra is árt” című, 2021. június 3-i különjelentésére,

–   tekintettel az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által 2022 márciusában a negyedik értékelési kör keretében elfogadott, Szerbiáról szóló második időközi megfelelőségi jelentésre;

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a 2020. évi csúcstalálkozót követően a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó, 2020. június 19-i ajánlására(4),

–  tekintettel a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019–2020. évi jelentéseiről szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelem területén folytatott együttműködésről szóló, 2021. december 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a szerbiai Linglong gyárban alkalmazott kényszermunkáról és a környezetvédelmi tiltakozásokról szóló, 2021. december 16-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozás, beleértve a félretájékoztatást is” című, 2022. március 9-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2021. október 28-án Brüsszelben, illetve online tartott 13. ülésén elfogadott nyilatkozatra és ajánlásokra,

–  tekintettel az Európai Parlament és a nyugat-balkáni parlamentek elnökeinek az Európai Parlament elnöke által a nyugat-balkáni parlamentek vezetésével közösen kezdeményezett, 2021. június 28-i második csúcstalálkozóján megfogalmazott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az EBESZ/ODIHR 2022. április 3-i előrehozott szerbiai parlamenti és elnökválasztásokra kirendelt nemzetközi választási megfigyelő missziójának előzetes megállapításait és következtetéseit tartalmazó nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0178/2022),

A.  mivel minden csatlakozásra váró országot saját érdemei alapján ítélnek meg, és mivel a bővítés menetrendjét és előrehaladását a csatlakozási kritériumok teljesítése, a szükséges reformok végrehajtása és a jogszabályok összehangolása határozza meg;

B.  mivel Szerbia beleegyezett abba, hogy a tárgyalási folyamat során fokozatosan elfogadja az Európai Unió célkitűzéseit és szakpolitikáit;

C.  mivel az EU alapját képező alapvető értékek a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság; mivel az e területeken fennmaradó kihívások leküzdéséhez fenntartható reformokra és azok végrehajtására van szükség;

D.  mivel a Szerbiával folytatott tárgyalások megkezdése óta 22 fejezet megnyitására került sor, amelyekből kettőt ideiglenesen lezártak; mivel a különböző tárgyalási fejezetek tekintetében az elmúlt években meglehetősen lassú volt az előrehaladás; mivel Szerbia 2021 decemberében megnyitotta a „Zöld menetrend és fenntartható összeköttetések” című 4. témakört;

E.  mivel a Freedom House továbbra is „részben szabad” országként tartja számon Szerbiát, és megjegyzi, hogy az ország demokráciával kapcsolatos pontszámai terén az elmúlt 10 évben világszerte az egyik legnagyobb visszaesésre került sor; mivel a sajtószabadság szerbiai helyzete aggasztó, és 2021-ben az ország a Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadsággal kapcsolatos rangsorában 180 ország közül a 93. helyen állt;

F.  mivel a GRECO negyedik értékelési körről szóló, 2022. március 30-án közzétett jelentése szerint Szerbia a GRECO 13 ajánlásából nyolcat kielégítő módon végrehajtott vagy kezelt;

G.  mivel a Szerbia által a Koszovóval a nyitott kérdésekről folytatott tárgyalások terén elért eredmények és az ezzel kapcsolatos elkötelezettség továbbra is fontos mércét jelent az uniós csatlakozási tárgyalások jövőbeni előrehaladása szempontjából;

H.  mivel Szerbiának tiszteletben kell tartania valamennyi szomszédos ország teljes körű sérthetetlenségét és szuverenitását, és tartózkodnia kell belső politikai ügyeik befolyásolásától;

I.  mivel Szerbia nem tett eleget az arra irányuló többszöri felszólításnak, hogy hangolja össze kül- és biztonságpolitikáját az EU kül- és biztonságpolitikájával, és nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben Ukrajna orosz invázióját követően; mivel a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó álláspontja akadályozza csatlakozását; mivel Szerbia csak alacsony mértékben igazodott az EU közös kül- és biztonságpolitikájához (KKBP);

J.  mivel az ENSZ Közgyűlésében Szerbia megszavazta az ukrajnai orosz agressziót elítélő határozatokat, és egyúttal határozottan kiállt Ukrajna területi sérthetetlenségének és szuverenitásának a nemzetközi joggal összhangban történő tiszteletben tartása mellett;

K.  mivel az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi segélyt Szerbia számára az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (IPA) keresztül; mivel Szerbia 2014 óta összesen 1539 milliárd EUR értékű uniós segítségnyújtásban részesült az IPA II keretében;

L.  mivel az EU Szerbia legnagyobb befektetője és kereskedelmi partnere, és az EU Szerbia legnagyobb, vele közvetlen kapcsolatot ápoló partnere, amely 2020-ban a teljes export 65%-át és a teljes import 59%-át tette ki;

M.  mivel az EU 3,3 milliárd EUR-t mozgósított az egészségügyi válság azonnali kezelésére és a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére; mivel a Bizottság az IPA II keretében 70 millió EUR összegű csomagot fogadott el, amely segít finanszírozni a nyugat-balkáni országoknak az uniós tagállamok által beszerzett Covid19-oltóanyagokhoz való hozzáférését;

N.  mivel az IPA III keretében nyújtott támogatás szigorú feltételrendszeren alapul, és a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság terén tapasztalt visszalépés esetén a támogatás modulációját és felfüggesztését irányozza elő; mivel az EU 2007 és 2020 között összesen 2,79 milliárd EUR-t biztosított a korábbi IPA-programok keretében;

O.  mivel a nők szerbiai helyzete súlyos aggodalomra ad okot, hiszen a nők fele volt kitéve az erőszak valamilyen formájának, és az elmúlt években több mint 300 nő hunyt el nemi alapú erőszak következtében;

P.  mivel Szerbia a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet mindegyik alapvető egyezményét megerősítette;

Csatlakozás iránti elkötelezettség

1.  kifejezi támogatását Szerbia jövőbeli uniós tagsága iránt, és emlékeztet arra, hogy a hiteles bővítési perspektíva politikai akaratot, fenntartható erőfeszítéseket és visszafordíthatatlan reformokat, valamint az európai normák és értékek iránti rendíthetetlen elkötelezettséget kíván meg minden területen, különösen a jogállamisághoz kapcsolódó területeken; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy valóban hajtsák végre a szükséges reformokat, és tereljék vissza az országot az uniós integráció felé vezető helyes útra, ezáltal megvalósítva Szerbia európai törekvéseit;

2.  hangsúlyozza, hogy a csatlakozási folyamat terén elért előrehaladás eredmény- és reformorientált, és a jogállamiság, a jó kormányzás, az alapvető jogok, valamint az európai jogok és értékek tiszteletben tartása terén való további közeledésen alapul; hangsúlyozza az Európai Unió népei és a szerb nép között kialakult kapcsolatokat;

3.  üdvözli, hogy 2021 decemberében megnyitották a 4. témakört; ismét kiemeli, hogy a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló fejezetek, az EU kül-, biztonság- és védelmi politikájához, így az Oroszország elleni szankciókhoz való teljes igazodás, valamint a Szerbia Koszovóval fennálló kapcsolatainak normalizálása terén elért haladás határozza meg a csatlakozás ütemét;

4.  tudomásul veszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) nemzetközi választási megfigyelő missziójának nyilatkozatában foglalt előzetes következtetéseket, miszerint a 2022. április 3-i parlamenti választások különböző politikai választási lehetőségeket kínáltak, de számos hiányosság egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezett, ami a hivatalban lévőknek kedvezett; e tekintetben rámutat az e választásokkal kapcsolatban az állam által a vélemények megváltoztatása érdekében támogatott dezinformációs kampányok szerepére; felhívja a szerb hatóságokat, hogy jóval a következő választások előtt maradéktalanul foglalkozzanak az ODIHR valamennyi ajánlásával; hangsúlyozza, hogy a választások tekintetében szakértelemmel rendelkező civil társadalmi szervezeteknek továbbra is részt kell venniük e folyamatban;

5.  üdvözli, hogy a 2022. április 3-i választásokon nőtt a részvételi arány, valamint visszatértek a plurálisabb, számos nemzeti kisebbséget képviselő pártot is felölelő nemzetgyűléshez; sajnálja, hogy a kampány erősen polarizált politikai környezetben zajlott, amelyet az egyenlő versenyfeltételek hiánya, korlátozott médiapluralizmus és a választókra gyakorolt kiterjedt nyomás jellemzett; sajnálja, hogy a kormánypárti képviselők által elkövetett hivatali visszaélések a kampány során is folyamatos problémát jelentettek;

6.  elítéli az ellenzék tagjai, az újságírók, a civil társadalmi szervezetek tagjai és a különböző választási megfigyelő missziók tagjai elleni támadásokat, valamint a választási folyamat sértetlenségét aláásó egyéb incidenseket; elítéli az egyik ellenzéki vezető, Pavle Grbović elleni erőszakos támadást, és felszólítja a hatóságokat, hogy vonják felelősségre az elkövetőket;

7.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Köztársasági Választási Bizottság (REC) és a belgrádi Városi Választási Bizottság nem játszott proaktívabb szerepet a választási eredmények megállapításában és közlésében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a belgrádi helyhatósági választások teljes előzetes eredményét csak több mint két héttel a választás után hozták nyilvánosságra; sajnálja, hogy három hónappal a 2022. április 3-i parlamenti választásokat követően a végső eredményeket még nem tették közzé, és a nemzetgyűlést még nem hívták össze; megjegyzi, hogy ez a polgárok választási hatóságok függetlenségébe vetett bizalmának romlásához vezethet; sajnálja, hogy a REC a szavazóhelyiségek bezárását követően nem közölte egyértelműen az előzetes választási eredményeket; hangsúlyozza, hogy az egyes szavazóhelyiségekben történt ismételt szavazás többszöri előfordulása a választási folyamat egészének elégtelen jogi és szervezési keretére utal, ami csökkenti a választások legitimitását és kétségeket kelt az eredményekkel kapcsolatban;

8.  sajnálja, hogy a választási ciklus előtt nem oldották meg az egységes választói névjegyzék pontosságával kapcsolatos problémákat, ami visszaélésekre adott lehetőséget;

9.  kéri az új többséget, hogy tartsa tiszteletben az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban korábban elfogadott politikai döntéseket, és gyorsítsa fel Szerbia európai politikákhoz és értékekhez való igazodását; kéri, hogy a parlamenti helyek elosztása tükrözze a nemzetgyűlésen belüli politikai pluralizmust; megjegyzi, hogy az elmúlt 10 évben egy kivételével az összes szerb parlamentet idő előtt feloszlatták, és a politikai stabilitást semmilyen további szükségtelen előrehozott választás nem segítené elő; hangsúlyozza, hogy kész folytatni a munkát a nemzetgyűléssel és parlamenti képviselőcsoportokkal a pártok közötti párbeszéd keretében, ugyanakkor kiemeli, hogy egyértelmű döntésekre van szükség Szerbia stratégiai irányultságát illetően;

10.  mélységesen sajnálja, hogy Szerbia még mindig nem igazodott az Ukrajna orosz invázióját követő uniós szankciókhoz; hangsúlyozza, hogy Szerbia egyike azon nagyon kevés európai országnak, amelyek nem csatlakoztak az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz; kéri az újonnan megválasztott hatóságokat, hogy haladéktalanul mutassanak egyértelmű elkötelezettséget az uniós értékek, normák és szabályok iránt, és sürgősen igazodjanak az EU kül- és biztonságpolitikai döntéseihez és álláspontjához, ideértve az Oroszországgal és Belarusszal szembeni korlátozó intézkedésekhez, többek között az egyénekkel, csoportokkal és szervezetekkel szembeni szankciókhoz való gyors és teljes igazodást is;

11.  megjegyzi, hogy Szerbia támogatja Ukrajna területi sérthetetlenségét és szuverenitását, valamint hogy megszavazta az ENSZ Közgyűlésében az orosz invázió elítélését, továbbá 2022. április 7-én támogatta Oroszországnak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából való kizárását; megjegyzi, hogy ugyanakkor Szerbia képviselői távol maradtak az Oroszország Európa Tanácsból való kizárásáról szóló szavazásról;

12.  ismételten hangsúlyozza az Uniós közös kül- és biztonságpolitikájához (KKBP) való igazodás fontosságát, amelynek – a csatlakozási folyamat feltételeként – fokozatosan Szerbia külpolitikájának szerves részévé kell válnia; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a régióban Szerbiában a legalacsonyabb mértékű a harmonizáció; sajnálja, hogy politikai vezetők alkalmanként olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek megkérdőjelezik Szerbia külpolitikai irányultságát; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a 2022. április 3-i szerbiai választások nyomán kapott új megbízatás által teremtett lendület lehetőséget kínál a jelentős előrelépésre az ország európai kilátásai tekintetében; kéri a szerb politikai erőket, hogy függesszék fel együttműködésüket az oroszországi tekintélyelvű politikai pártokkal;

13.  javasolja, hogy csak akkor nyissanak meg további tárgyalási fejezeteket, ha Szerbia megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket, többek között a jogállamiság terén;

14.  felhívja Szerbiát, hogy értékelje át az Oroszországgal folytatott gazdasági együttműködését, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy miközben az EU légterét lezárták az Oroszországba tartó és onnan induló járatok előtt, Belgrád és Moszkva között folyamatosan közlekednek légi járatok;

15.  megjegyzi, hogy 2015 és 2021 között Szerbia katonai kiadásai 70%-kal nőttek, főként a Belaruszból, Oroszországból és Kínából történő beszerzéseknek köszönhetően; aggodalmát fejezi ki az Oroszországi Föderációval katonai ügyekben folytatott szoros együttműködése miatt; sürgeti Szerbiát, hogy vizsgálja felül az Oroszországgal fennálló védelmi politikai kapcsolatait, és szüntessen meg minden katonai együttműködést Oroszországgal, például a niši „regionális humanitárius központot”; aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy Szerbia egyre szorosabbra fűzi együttműködését Kínával, beleértve a Kínából vásárolt tömeges megfigyelési rendszer telepítését Belgrádban, egy felszín–levegő rakétarendszer közelmúltbeli szállítását, a kínai gyártmányú hadifegyverek és katonai felszerelések beszerzését, valamint a Szerbia területén a kínai biztonsági erőkkel közösen folytatott gyakorlatokat is;

16.  aggodalmát fejezi ki az orosz ellenzék Belgrádban élő tagjainak a szerb hatóságok általi lehallgatásával kapcsolatos állítások, és az anyag orosz biztonsági szolgálatoknak történő állítólagos későbbi átadása miatt; hangsúlyozza, hogy az EU és Szerbia közötti jövőbeli kapcsolatokra nézve káros lenne minden olyan együttműködés, amely akár Oroszországban, akár Szerbiában hozzájárulna a tekintélyelvű és antidemokratikus gyakorlatokhoz;

17.  további aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szerb és az orosz kormány létrehozta a „színes forradalmak” elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoportot, amelynek rendeltetése és céljai továbbra is tisztázatlanok;

18.  üdvözli az Európai Parlament közvetítésével zajló, pártok közötti párbeszéd eredményeként a 2022. áprilisi választások előtt elfogadott, a választási feltételek és a médiatér javítására irányuló intézkedéseket; tudomásul veszi az elfogadott intézkedések végrehajtása terén elért eredményeket, és felszólít a médiapluralizmus további erősítésére és a médiatérhez való egyenlő hozzáférés biztosítására; sajnálja, hogy sok intézkedést késve hajtottak végre, illetve azok végrehajtásában nem vett részt minden érintett szereplő; sajnálja, hogy nem fogadtak el olyan ambiciózusabb intézkedéseket, amelyek lényegesen javíthatták volna a választási feltételeket;

19.  üdvözli a parlamenten kívüli ellenzék azon döntését, hogy részt vesz a 2022. áprilisi választásokon; megismétli, hogy a politikai képviselet biztosításának egyetlen módja a politikai és választási folyamatokban való részvétel; felkéri az összes politikai szereplőt, hogy továbbra is vegyenek részt ezekben a folyamatokban és működjenek együtt a választási feltételek és a választási szabályok végrehajtásának további javítása érdekében; felkér minden politikai szereplőt, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az inkluzivitás elveivel összhangban járjanak el; felhívja az újonnan megválasztott nemzetgyűlést, hogy használja ki a jelenlegi lendületet, és kezdje meg a kormány munkájának teljes körű jogalkotási felügyeletét;

20.  ismét hangsúlyozza, hogy támogatja az európai politikai alapítványok által a szerbiai demokratikus folyamatok megerősítése és a politikai vezetők új nemzedékének kinevelése terén végzett munkát;

21.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szerbiában nagyon korlátozott az európai integrációs folyamatok láthatósága; ismételten felszólítja Szerbiát, a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és az uniós tagállamokat, hogy folytassanak aktívabb és hatékonyabb kommunikációs stratégiát az uniós bővítés előnyeiről és az uniós finanszírozás révén nyújtott támogatásról, és mutassák be pozitív példaként Szerbia azon szomszédait, amelyek már uniós tagállamok;

22.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szerbiában az uniós tagság nyilvános támogatottsága jóval alacsonyabb, mint a régió többi részében, és hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a szerb állampolgárok többsége ellenzi az Európai Unióhoz való csatlakozást; felhívja a szerb politikai vezetőket, hogy a nyilvánosság előtt zajló viták során aktívabban és egyértelműbben nyilvánítsák ki az uniós értékek iránti elkötelezettségüket, és kezdjenek párbeszédet az uniós csatlakozás kézzelfogható előnyeivel kapcsolatban azokkal a szerb állampolgárokkal, akik nem a nagyvárosokban élnek; ismételten aggodalmának ad hangot a közpénzekből finanszírozott média EU-ellenes retorika terjesztésében játszott szerepével kapcsolatban; felkéri az új nemzetgyűlést, hogy támogassa Szerbia európai jövőjét, többek között saját stratégiai kommunikációja révén; megismétli, hogy az Európai Parlament kész a szerb parlamenti képviselőkkel közösen részt venni a kommunikációs tevékenységekben annak érdekében, hogy az Uniót és Szerbiát közelebb hozzák egymáshoz; felszólít egyes kormányzati tisztviselőket, hogy hagyjanak fel az EU-ellenes dezinformációs kampányok támogatásával;

23.  üdvözli, hogy Szerbia továbbra is stratégiai céljának tekinti az uniós tagság elérését, sajnálja azonban, hogy Szerbia reformmenetrendjének számos területén nem történt előrehaladás, sőt, még visszalépés is történt az uniós csatlakozás egyes alapvető kérdéseit illetően;

24.  megállapítja, hogy az új csatlakozási megközelítés elfogadása nem gyorsította fel számottevően Szerbia uniós csatlakozási folyamatát, és teljes körű végrehajtására szólít fel; sürgeti a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős uniós biztost, hogy legyen proaktívabb Szerbia csatlakozási folyamatával kapcsolatban, különösen az alapvető szabadságjogokat, a demokráciát és a jogállamiságot, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet illetően; aggodalmát fejezi ki azon nyilvános állítások miatt, amelyek szerint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős uniós biztos a csatlakozásra váró országokban nem tulajdonít kellő jelentőséget a jogállamisággal kapcsolatos egyes kérdéseknek, és ösztönzi a Bizottságot, hogy megfelelően kövesse nyomon a Parlament ezzel kapcsolatos kéréseit;

25.  sajnálatosnak tartja, hogy Szerbiában az európai integrációs folyamat nem eléggé átlátható, mivel fontos dokumentumokat – például az uniós vívmányok elfogadását célzó nemzeti program végrehajtásáról szóló jelentéseket – évek óta nem tesznek közzé;

26.  hangsúlyozza, hogy az EU Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere, megerősítve a bizalmon és a tagsági kilátásokon alapuló kölcsönös kapcsolatukat, és ezért sajnálatosnak tartja, hogy a szerb kormány esetenként erőteljesebb hangsúlyt fektet a Kínával és Oroszországgal fenntartott kapcsolataira, mint az EU-val való kapcsolataira;

27.  tudomásul veszi az EU Tanácsa francia elnökségének egy EU–Nyugat-Balkán-konferencia szervezésére irányuló kezdeményezését, és reméli, hogy e konferencia segítségével új lendületet lehet adni a bővítési folyamatnak, a nyugat-balkáni országok számára pedig világos csatlakozási perspektívát lehet kínálni; várakozással tekint az EU Tanácsa cseh elnökségének tevékenysége elé, és bízik benne, hogy az uniós bővítési folyamat további támogatást kap; üdvözli, hogy Szerbia 52 ajánlással hozzájárult az Európa jövőjéről szóló konferenciához;

Demokrácia és jogállamiság

28.  sürgeti az újonnan megválasztott többséget, hogy összpontosítson a jogállamiság, az alapvető jogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tömegtájékoztatás szabadsága, a korrupció elleni küzdelem, valamint a demokratikus intézmények, a szándékos félretájékoztatás és a közigazgatás működése terén tapasztalható strukturális hiányosságok kezelésére, valamint arra, hogy e területeken konkrét, kézzelfogható eredmények szülessenek; aggasztónak tartja, hogy a végrehajtó hatalom feletti felügyelet hiánya és az érdemi társadalmi egyeztetés hiánya több alkalommal befolyásolta a jogszabályok minőségét, és a hatalmi ágak szétválasztásában torzulásokhoz vezetett; felszólítja Szerbiát, hogy alkotmányával és demokratikus normáival összhangban teljes mértékben hajtsa végre a hatalmi ágak szétválasztását; hangsúlyozza, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének létrehozása előfeltétele a politikai hatalom túlzott koncentrációja megakadályozásának, és emlékeztet arra, hogy a független média az egészséges demokratikus vita sarokköve;

29.  üdvözli, hogy a 2022. januári népszavazást követően nemrégiben módosították az alkotmányt azzal a céllal, hogy növeljék az igazságszolgáltatás függetlenségét; hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő reformfolyamatnak folytatódnia kell, különösen az alkotmánymódosítások eredményes végrehajtását célzó törvénymódosítások révén, összhangban az európai bevált gyakorlatokkal és a Velencei Bizottság ajánlásaival, valamint átlátható és inkluzív módon; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy folyamatos nyomást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra és nyilvánosan elutasítják a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi ítéleteket; kéri az újonnan megválasztott többséget, hogy elsődleges fontosságú feladatként erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségének és hatékonyságának biztosítékait; hangsúlyozza, hogy további intézkedésekre van szükség az igazságszolgáltatás függetlenségének teljes körű biztosítása érdekében, összhangban a közelmúltbeli alkotmánymódosításokkal;

30.  hangsúlyozza a decentralizációs folyamat előnyeit, és kéri Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreinek megerősítését; emlékeztet arra, hogy a szerb alkotmány értelmében a Vajdaság Autonóm Tartomány finanszírozásáról szóló törvényt 2008 végéig el kellett volna fogadni, és ösztönzi a jövőbeli kormányt, hogy haladéktalanul terjessze az ügyet a nemzetgyűlés elé;

31.  elismeri, hogy némi javulás tapasztalható a nemzetgyűlés munkájában, ideértve különösen a sürgősségi eljárások kisebb mértékű alkalmazását és a nemzetgyűlés tagjai GRECO-val együttműködésben elkészített új magatartási kódexének elfogadását; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a parlamenti viták során még mindig lázító hangnemet használnak a politikai ellenfelekkel, a civil társadalommal, a médiával és más intézmények eltérő politikai nézeteket megfogalmazó képviselőivel szemben, többek között kormányzati tisztviselők is; kéri az új nemzetgyűlést, hogy ne tűrje az ilyen gyakorlatokat, és ténylegesen tartassa be saját magatartási kódexét; reméli, hogy a korábbi nemzetgyűléseket jellemző negatív gyakorlatok – például a sürgősségi jogalkotási eljárás túlzott használata és az obstrukció – nem bukkannak fel újra, és arra ösztönzi a kormányt, hogy rendszeresebben vegyen részt a nemzetgyűlés ülésein;

32.  sajnálatosnak tartja, hogy a nemzetgyűlés munkája akadályoztatva volt a kormánypárti többség és az ellenzéki pártok közötti valódi politikai vita hiánya miatt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU-val kapcsolatos, az ország uniós integrációjának előrehaladását biztosító reformokat illetően összpárti konszenzus jöjjön létre; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetgyűlés nem gyakorolja felügyeleti jogkörét, és a jogalkotási menetrendet kizárólag a kormány diktálja; felszólítja az új parlamenti vezetést és parlamenti frakciókat, hogy összpontosítsanak arra, hogy a polgárok érdekében a nemzetgyűlésben konstruktív viták folyjanak;

33.  elégedettségének ad hangot amiatt, hogy az új szerb nemzetgyűlésben a kisebbségi pártoknak és koalícióknak összesen 13 képviselője lesz, akik a bosnyák, magyar és horvát nemzeti közösségeket képviselik; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a romáknak nem lesznek saját képviselőik a nemzetgyűlésben;

34.  felszólítja a szerb nemzetgyűlést, hogy biztosítsa, hogy a független szabályozó szervek jogosultak legyenek felügyeleti jogkörük tényleges gyakorlására, azáltal hogy támogatja és ellenőrzi a független szabályozó szervek megállapításainak és ajánlásainak végrehajtását;

35.  megismétli a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén mutatkozó korlátozott haladás, valamint egyes, magas rangú személyeket érintő és az állami tisztviselők szervezett bűnözéssel való kapcsolataira utaló korrupciós botrányok miatti aggodalmát; felszólítja Szerbiát, hogy fokozza erőfeszítéseit e kérdések hatékony kezelése érdekében; felszólítja a hatóságokat, hogy ne tegyenek észrevételeket a folyamatban lévő nyomozásokkal és bírósági tárgyalásokkal kapcsolatban, mert ezzel nyomást gyakorolnak a bíróságokra;

36.  üdvözli a GRECO negyedik értékelési körének második időközi megfelelőségi jelentését Szerbiáról, amely a nemzetgyűlés tagjai, a bírák és az ügyészek körében tapasztalható korrupció megelőzésével foglalkozik, és amely arra a következtetésre jutott, hogy Szerbia kielégítően hajtott végre vagy kielégítő módon kezelt a negyedik értékelési kör jelentésében szereplő tizenhárom ajánlás közül nyolcat; felszólít a fennmaradó ajánlások végrehajtására; megjegyzi, hogy új törvényt fogadtak el a korrupció megelőzéséről, amelyet a közelmúltban a GRECO ajánlásaival összhangban módosítottak;

37.  sürgeti Szerbiát, hogy mutasson fel meggyőző eredményeket, többek között a korrupció elleni küzdelem terén folytatott eredményes nyomozásokról, különösen a nagyfokú közérdeklődésre számot tartó ügyekben, és javítsa eredményeit a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos esetekben folytatott nyomozás tekintetében, beleértve a bűncselekményből származó vagyoni eszközök lefoglalását és elkobzását; aggodalommal állapítja meg, hogy nem áll rendelkezésre információ a hivatalos vizsgálatokról a Krušik- és a Telekom Srbija-ügyekben; megjegyzi, hogy a Jovanjica-ügyet két külön vádemelésben tárgyalják, és hogy az oknyomozó médiában – különösen az úgynevezett Pandora-iratokban – magas szinten elkövetett korrupció új esetei kerültek napvilágra;

38.  megismétli azon felhívását, hogy igazságot kell szolgáltatni egyes, a belgrádi Savamala városrészben található, magántulajdonban lévő ingatlanok jogellenes lebontásával kapcsolatban; tudomásul veszi az elítélt rendőr állításait, akit arra kényszerítették, hogy egyedül vállalja a felelősséget az egész esetért; megismétli, hogy aggódik azon lehetőség miatt, hogy ez az ügy a következő néhány évben elévülhet; sürgeti a hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki az esetet, és indítsanak büntetőeljárást minden felelős személy ellen;

39.  sürgeti a hatóságokat, hogy vizsgáljanak ki a Belivuk bűnözői csoporthoz fűződő minden állítólagos kapcsolatot, és állítsák bíróság elé a felelősöket; aggodalmának ad hangot azon közelmúltbeli állítások miatt, amelyek szerint Darko Saric szerbiai börtönbüntetésének ideje alatt egy nemzetközi bűnszervezetet vezetett;

40.  hangsúlyozza, hogy az IPA III a források modulációjáról vagy akár felfüggesztéséről rendelkezik, amennyiben jelentős visszalépés vagy az előrehaladás tartós hiánya tapasztalható alapvető területeken, beleértve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát; ebben az összefüggésben kéri az Uniót és a nyugat-balkáni országokat egy gyümölcsöző együttműködési keret létrehozására az Európai Ügyészség és a nyugat-balkáni országok között annak érdekében, hogy biztosítsák az Európai Ügyészség számára, hogy hatékonyan gyakorolhassa az IPA III-források területére vonatkozó hatáskörét a nyugat-balkáni országokban;

41.  üdvözli a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény módosításainak elfogadását, amelyek megfelelnek a közpolitikai döntéshozatal átláthatóságának javítására irányuló felhívásoknak, ami lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szükségtelen akadályok nélkül juthassanak közérdekű információkhoz, és kéri a törvény gyors végrehajtását;

42.  megjegyzi, hogy elfogadták a civil társadalom fejlesztésére irányuló stratégiát, de sajnálja, hogy nincs azt kísérő cselekvési terv; felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy továbbra is folytassanak szoros együttműködést a szerbiai civil társadalommal és médiával, és támogassák ezek tevékenységeit; emlékeztet arra, hogy az erős és független civil társadalom minden demokrácia alapvető eleme; felhívja a szerb hatóságokat, hogy vonják be a civil társadalmat a politikákba és a döntéshozatalba, tartózkodjanak attól, hogy a civil társadalom által megfogalmazott bármely kritikát – külföldi beavatkozásnak tartva – figyelmen kívül hagyjanak, és mozdítsák elő az összes civil társadalmi szervezet munkáját elősegítő légkör kialakulását annak érdekében, hogy ezek a szervezetek a megfélemlítésektől, sőt a kriminalizációtól való félelem nélkül dolgozhassanak;

43.  sürgeti a Bizottságot, hogy az Európai Számvevőszék 2022/01. sz. különjelentésében megfogalmazott ajánlások végrehajtásával biztosítsa a jogállamiság támogatására nyújtott uniós pénzügyi támogatás érdemi hatását a Nyugat-Balkánon, különösen az IPA III modulációról/feltételrendszerről szóló rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozása és az alapok szigorúbb parlamenti ellenőrzése révén; felhívja a Bizottságot, hogy a finanszírozást szorosabban kösse össze a jogállamiság terén elért előrehaladással, növelje a civil társadalmi szervezetek és a független médiaorgánumok támogatását, valamint javítsa a projektekhez fűződő jelentéstételt és nyomonkövetést, amint azt a Parlament többször is szorgalmazta; e tekintetben felszólít a nemzetközi adományozók által támogatott jogállamisági programok jobb koordinációjának biztosítására;

44.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a volt Jugoszlávia történelmi levéltárának egyes részei még mindig hozzáférhetetlenek; ismételten felszólítja a hatóságokat, hogy könnyítsék meg a hozzáférést ezekhez az irattárakhoz, különösen a volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) és a jugoszláv néphadsereg titkosszolgálata (KOS) irattáraihoz annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a kommunista korszak bűneinek alapos feltárását és kezelését a megbékélési folyamat megkönnyítése érdekében, és kéri, hogy ezeket az iratokat juttassák vissza a jogutód államok kormányainak, amennyiben azok ezt kérik;

45.  felszólítja Szerbiát, hogy tartsa tiszteletben kötelezettségeit és teljeskörűen működjön együtt a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) és a büntetőtörvényszékek fennmaradó feladatainak ellátására szolgáló nemzetközi mechanizmussal (IRMCT), és hajtsa végre azok valamennyi határozatát;

Alapvető szabadságok és emberi jogok

46.  elítéli a média szabadságának és függetlenségének korlátozását, valamint azt, hogy a kormányzó többség a médiát rossz célokra, azaz tisztességtelen politikai előnyök szerzésére, politikai ellenfelek elleni támadásokra és dezinformáció terjesztésére használja; hangsúlyozza, hogy az ilyen korlátozások kedvezőtlen hatással vannak az országban zajló demokratikus folyamatokra; megjegyzi, hogy a médiaágazatban zajló verseny javítja a médiapluralizmust;

47.  üdvözli a kormány erőfeszítéseit médiastratégiájának végrehajtására, ugyanakkor sajnálja azokat a gyakorlatokat, amelyek arra utalnak, hogy a hatóságok szándékosan késleltetik annak végrehajtását; megjegyzi, hogy további lépéseket kell tenni a tömegtájékoztatás szabadságának további növelése érdekében, és felhívja a szerb hatóságokat, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket a véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a média függetlenségének és pluralizmusának garantálása érdekében;

48.  megjegyzi, hogy Szerbiában a média elfoglalásának egyik fő mechanizmusa a közpénzekkel való, a sajtóorgánumokban való tulajdonszerzés céljából történő visszaélés; emlékeztet arra, hogy a média tulajdonviszonyaira vonatkozó információkat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, és felszólít a média tulajdonviszonyainak és finanszírozásának átláthatóbbá tételére, valamint egy olyan környezet kialakítására, amely lehetővé teszi a független és oknyomozó média számára a finanszírozáshoz való hozzáférést és a biztonságos működést; szorgalmazza a média állami finanszírozásának fokozott átláthatóságát;

49.  megjegyzi, hogy az elektronikus médiát szabályozó hatóság több tagjának közelmúltban történő megválasztását, valamint a Szerb Rádió és Televízió igazgatótanácsa tagjainak 2021 júniusában történő megválasztását is ellentmondásosnak ítélték meg; aggodalommal veszi tudomásul azokat a nyilvános értékeléseket, amelyek szerint az elektronikus médiát szabályozó hatóság döntéshozatala politikailag elfogult; tudomásul veszi a nemzeti televíziós frekvenciákra és engedélyekre vonatkozó új, nyílt ajánlati felhívásokat, és hangsúlyozza a tisztességes és átlátható folyamat fontosságát; továbbra is aggódik a Telekom Srbija-ügyben a média koncentrációjával kapcsolatos problémák miatt; hangsúlyozza, hogy a médiapluralizmus megerősítése és a médiastratégia végrehajtása érdekében a pártok közötti párbeszéd ajánlásai szerint javítani kell az elektronikus médiát szabályozó hatóság működését és fokozni kell annak függetlenségét;

50.  megjegyzi, hogy Szerbia aránytalan láthatóságot biztosít egyes harmadik országoknak, és hogy Szerbiában bizonyos sajtóorgánumok az EU-ellenes és oroszbarát narratívák fő forrásának tekinthetők;

51.  sajnálatát fejezi ki az újságírók és a civil társadalom ellen irányuló, többek között parlamenti képviselők és kormányzati tisztviselők által elkövetett folyamatos fizikai támadások, megfélemlítés, gyűlöletbeszéd és politikai gyalázkodások miatt; arra kéri a hatóságokat, hogy minden esetben vizsgálják ki az ilyen támadásokat, az elkövetőkre szabjanak ki megfelelő büntetést, és javítsák az újságírók és az emberi jogi aktivisták biztonságát; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kormány politikájával szemben kritikus emberi jogi aktivistákat, oknyomozó újságírókat, sajtóorgánumokat és civil társadalmi szervezeteket folyamatosan támadják és rossz hírbe keverik; felhívja Szerbiát, hogy erősítse meg az emberi jogi intézményeket, garantálja függetlenségüket, biztosítsa számukra a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, és biztosítsa ajánlásaik időben történő nyomon követését;

52.  felhívja a szerb hatóságokat, hogy az uniós vívmányokkal összhangban biztosítsák az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatások, valamint az elektronikus média szabályozóinak teljes pénzügyi és működési függetlenségét; további előrelépést szorgalmaz a médiastratégián alapuló cselekvési terv végrehajtásában, késedelem nélkül, átlátható és befogadó módon;

53.  szorgalmazza a békés gyülekezéshez való alapvető jog általános tiszteletben tartását, és felszólítja a bűnüldöző szervek tagjait, hogy tartózkodjanak a túlzott erőszak alkalmazásától; elítéli a szélsőségesek és huligánok csoportjai által egyes békés tüntetések – például a Ratko Mladićot ábrázoló belgrádi falfestmény elleni, 2021. novemberi tüntetések és a 2021. decemberi šabaci és belgrádi környezetvédelmi tüntetések – során elkövetett erőszakot; továbbra is aggódik azon jelentések miatt, amelyek szerint a rendőrség e környezetvédelmi tiltakozások során nem töltötte be védelmi funkcióját; felhívja a kormányt, hogy biztosítsa az elítélt háborús bűnösöket dicsőítő falfestmények eltávolítását, valamint a tüntetők elleni támadások hatékony kivizsgálását, beleértve az érintett köztisztviselők felelősségre vonását is; felszólít a huligánok és a rendőrség közötti esetleges kapcsolatok teljes körű kivizsgálására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos polgárnak szabálysértési vádakkal kellett szembenéznie; felszólít a békés gyülekezéshez való jog aránytalan korlátozásának megszüntetésére;

54.  üdvözli a nemek közötti egyenlőségről szóló törvénynek, valamint a megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény módosításainak elfogadását, és felhívja a kormányt, hogy biztosítsa e törvények haladéktalan végrehajtását; megismétli, hogy a nők és a veszélyeztetett csoportok emberi jogaival és politikai szabadságaival kapcsolatos helyzet javításához koordinációra, hatékony intézményi felépítésre és a civil társadalommal való együttműködésre van szükség; felhívja Szerbiát, hogy javítsa a nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos helyzetet, többek között a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése és a civil társadalommal, különösen a női szervezetekkel való fokozott együttműködés előtérbe helyezésével;

55.  üdvözli a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni új stratégia elfogadását; hangsúlyozza azonban, hogy annak végrehajtására és javításokra van szükség, és koherens szakpolitikai megközelítést szorgalmaz az Isztambuli Egyezmény végrehajtása tekintetében, amely a rangsoroláson és a nemi alapú erőszak megelőzéséhez, a bűncselekmények áldozatainak védelméhez és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásához elegendő forrás biztosításán alapul;

56.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az előző parlamenti ciklusban a nemzetgyűlés nem fogadta el az azonos neműek élettársi kapcsolatáról szóló, az emberi és kisebbségi jogokért és a társadalmi párbeszédért felelős minisztérium által kidolgozott törvényt; felszólítja az új és plurálisabb nemzetgyűlést, hogy tegye ezt meg;

57.  felhívja a szerb hatóságokat, hogy fokozzák az etnikai, vallási és szexuális kisebbségekkel szembeni megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítására irányuló erőfeszítéseket, és folytassák a pozitív menetrend végrehajtását ebben a kérdésben, teljes összhangban az uniós elvekkel és jogszabályokkal; sürgeti a hatóságokat, hogy folytassák aktívan a gyűlölet-bűncselekményekhez kapcsolódó nyomozásokat és ítélethozatalt; elítéli az egyes kormányzati tisztviselők és politikusok által terjesztett etnikai gyűlöletet;

58.  felszólítja Szerbiát annak biztosítására, hogy a kisebbségi csoportok egyenlő esélyekkel rendelkezzenek, különösen az oktatás, a kisebbségi nyelvek használata, a médiához és a vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelveken történő hozzáférés, a politikai és kulturális életben való megfelelő képviselet, az állami tulajdonú média, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén, továbbá hogy teremtsen kedvező légkört a kisebbségi nyelveken nyújtott oktatás számára, és fokozza a kisebbségi nyelvű tankönyvek kiadását; felhívja Szerbiát, hogy védje és mozdítsa elő nemzeti kisebbségeinek kulturális örökségét, nyelveit és hagyományait; felszólítja Szerbiát, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi kormányzati szint összetétele tükrözze az adott területen élő lakosság nemzetiségi összetételét;

59.  elítéli a kisebbségi csoportok felaprózása tekintetében folytatott manipulálást, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szerb hatóságok nem hajlandók következetesen és teljeskörűen végrehajtani a kisebbségek védelméről szóló kormányközi megállapodást; megjegyzi, hogy többet kell tenni a megkülönböztetés elleni jogszabályok aktív végrehajtása érdekében;

60.  üdvözli, hogy a szerb hatóságok elkötelezték magukat a belgrádi EuroPride megszervezésének támogatása mellett, ez ugyanis kulcsfontosságú mozzanat a szerbiai és a régióbeli LMBTI+-közösség számára; felhívja a kormányt és a rendőri erőket, hogy biztosítsák a program zökkenőmentes megtervezését és lebonyolítását, valamint a résztvevők biztonságát és jólétét; fokozott intézkedéseket szorgalmaz az LMBTI+-személyek elleni zaklatás, gyűlöletpropaganda és gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem érdekében;

61.  ismételten elítéli, hogy a kínai Linglong gyár Szerbiában található építési területén mintegy 500 vietnami állampolgár esetében állítólagosan kényszermunkát alkalmaznak, megsértik emberi jogaikat, valamint az emberkereskedelem gyanúja is felmerült; megjegyzi, hogy sor került az első lépésekre és ellenőrzésekre, és felhívja a szerb hatóságokat, hogy vizsgálják ki az ügyet, és biztosítsák az állampolgárok és az ország területén tartózkodók munkavállalói jogainak tiszteletben tartását; felszólítja Szerbiát, hogy javítsa az uniós munkajoghoz való igazodását, és tartsa be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általa ratifikált megfelelő egyezményeit; hangsúlyozza, hogy a szerb munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályokat az országban működő kínai vállalatokra is alkalmazni kell;

62.  helyteleníti, hogy egy bahreini állampolgárt visszatoloncoltak hazájába, annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ideiglenes intézkedés szerint kiadatását el kellett volna halasztani; emlékeztet arra, hogy Szerbiának tiszteletben kell tartania a területén élő valamennyi ember alapvető jogait; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben nemzetközi kötelezettségeiket, és teljes mértékben érvényesítsék és hajtsák végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi határozatát;

63.  megjegyzi az Unióval való együttműködés fontosságát az emberkereskedelem és a „balkáni útvonalon” keresztül folytatott migránscsempészés elleni küzdelemben; üdvözli Szerbia együttműködését a migráció kezelése terén szomszédaival és az uniós tagállamokkal, hangsúlyozva, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, valamint a nemzetközi normákat és elveket;

64.  mélységes aggodalmát fejezi ki az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló dezinformációk – többek között a kormányhoz közel álló sajtóorgánumokon keresztül történő – terjedése miatt; kéri a szerb hatóságokat, hogy hozzanak határozott intézkedéseket a dezinformáció ellen, és cáfolják meg a leginkább elterjedt álhíreket; felhívja Szerbiát és a Bizottságot, hogy erősítsék meg a dezinformáció, az orosz propaganda és az egyéb hibrid fenyegetések elleni küzdelem infrastruktúráját, és támogassák a Nyugat-Balkánon tapasztalható rövid és hosszú távú dezinformációs fenyegetésekkel szembeni, tényeken alapuló válaszlépéseket; hangsúlyozza, hogy minden politikai vezető felelőssége az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló rosszindulatú dezinformáció terjedésének megállítása; megjegyzi, hogy a rosszindulatú külső befolyással szembeni toleráns hozzáállás súlyos negatív következményekkel járhat Szerbia uniós csatlakozási kilátásaira nézve;

65.  különösen aggódik a Kremlből származó, a Sputnik Srbija és más belföldi szereplők útján terjesztett dezinformációs narratívák miatt; felhívja a szerb hatóságokat, hogy igazodjanak az uniós szankciókhoz, és hozzanak intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a Russia Today és a Sputnik Srbija álhíreket és dezinformációt terjesszen; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kormány által finanszírozott vagy támogatott bulvárlapok és egyes országos lefedettségű televíziós csatornák a dezinformáció fő forrásai közé tartoznak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató az Ukrajnával szemben kiprovokálatlanul indított orosz invázió kezdete óta az orosz propaganda nyelvezetét, például a „különleges katonai művelet” kifejezést használja;

66.  rendkívül aggasztónak tartja, hogy az Unióhoz csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országokat különösen súlyosan érinti az Oroszországból és Kínából kiinduló külföldi beavatkozás és dezinformációs kampányok; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Szerbia és Magyarország segíti Oroszországot és Kínát geopolitikai céljaik elérésében; kéri az EKSZ-t, hogy helyezkedjen proaktívabb álláspontra, és összpontosítson az Unió hitelességének régión belüli növelésére, valamint terjessze ki az EKSZ stratégiai kommunikációs (StratCom) munkacsoportjának ellenőrzési tevékenységét a nyugat-balkáni országokból és szomszédaikból származó, határokon átnyúló dezinformációs fenyegetésekre;

67.  hangsúlyozza, hogy a dezinformáció ellen Szerbiában és a régióban tett erőfeszítések összehangolása érdekében fontos párbeszédet folytatni a szerb civil társadalommal és a magánszektorral; e tekintetben megjegyzi, hogy Szerbia számára előnyös lenne az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) szakértői csoportjaiban való további részvétele;

68.  nagyra értékeli az EKSZ Nyugat-Balkánnal foglalkozó StratCom munkacsoportjának munkáját, amelynek feladata az összehangolt és következetes uniós kommunikáció biztosítása, a reziliencia kialakítása, valamint az Unióval szembeni dezinformációnak és az információk manipulálásának kezelése; szorgalmazza a stratégiai kommunikációs intézkedések megerősítését és a személyzet létszámának növelését, beleértve egy regionális stratégiai kommunikációs pozíció létrehozásának lehetőségét a nyugat-balkáni régióban;

Megbékélés és jószomszédi kapcsolatok

69.  üdvözli Szerbia regionális együttműködési mechanizmusokban való részvételét, és arra bátorítja az országot, hogy tegyen több erőfeszítést a csatlakozásra váró többi országgal és a szomszédos uniós tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében; elismerését fejezi ki Szerbia azon döntése miatt, hogy mintegy 600 000 Covid19-oltóanyagot adományoz a régiónak, többek között Észak-Macedóniának, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának; ösztönzi az országot, hogy minden szinten törekedjen a megbékélés előmozdítására és a jószomszédi kapcsolatok javítására, a kétoldalú megállapodások végrehajtására és a rendezetlen kétoldalú kérdések megoldására szomszédaival, különös tekintettel a határkijelölésre, a jogutódlásra, a kulturális javak visszaszolgáltatására és a katonai archívumok megnyitására;

70.  hangsúlyozza Szerbia elkötelezettségét aziránt, hogy együttműködjön a szomszédos országokkal az eltűnt személyek ügyének kezelése érdekében, és kiemeli, hogy a szomszédos országokkal való megbékélés a regionális kapcsolatok normalizálásának előfeltétele; aggodalmát fejezi ki a kulturális örökségről szóló törvény elfogadása miatt; felszólít a kulturális örökség teljes körű tiszteletben tartására és a kulturális együttműködés előmozdítására, és megismétli, hogy fontos a szerbiai nemzeti kisebbségek nyelveinek védelme a szomszédos országokkal kötött törvényekkel és kétoldalú megállapodásokkal összhangban;

71.  üdvözli, hogy a szerb hatóságok szorgalmazzák, hogy a boszniai szerbek térjenek vissza a munkába a bosznia-hercegovinai intézményekben;

72.  megerősíti, hogy egyértelműen támogatja az Unió közreműködésével zajló párbeszédet Belgrád és Pristina között, és nagyra tartja az Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselője, Miroslav Lajčák által végzett munkát; megismétli, hogy a szerb és a koszovói hatóságoknak konstruktív szerepet kell vállalniuk a kölcsönös elismerésen alapuló, jogilag kötelező erejű, átfogó normalizációs megállapodás létrejöttében, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a két ország tovább tudjon haladni az uniós integráció felé, és hozzá fog járulni a régió stabilitásához és fellendüléséhez; kéri a Belgrád és Pristina közötti valamennyi korábbi megállapodás tiszteletben tartását és teljes körű, jóhiszemű és kellő időben történő végrehajtását, ideértve a szerb többségű önkormányzatok szövetségét/közösségét is;

73.  felszólítja az EKSZ-t, hogy hozzon létre egy mechanizmust az összes eddig elért megállapodás végrehajtásának nyomon követésére és ellenőrzésére, és rendszeresen tegyen jelentést az Európai Parlamentnek a jelenlegi helyzetről; felhívja az uniós szereplőket, hogy támogassák a helyi hatóságokat, amikor a kölcsönös megállapodás részeként a szerb többségű önkormányzatok szövetsége/közössége létrehozásán dolgoznak;

74.  további aktív és konstruktív részvételre szólít fel az Unió közvetítésével zajló párbeszédben; sürgeti a szerb és a koszovói kormányt, hogy kerüljön el minden olyan fellépést, amely alááshatja a felek közötti bizalmat és kockára teheti a konstruktív párbeszéd folytatását; ismételten felszólít arra, hogy a nők részvétele, a nyilvánosság felé tanúsított fokozott átláthatóság, valamint a civil társadalom érdemi bevonása révén javítsák a párbeszéd folyamatának minőségét;

75.  felhívja a szerb és koszovói hatóságokat, hogy mozdítsák elő a helyi közösségek közötti személyes kapcsolatokat a párbeszéd erősítése érdekében, többek között nem kormányzati szinten; üdvözli a koszovói albánok és szerbek közötti együttműködést elősegítő kulturális és ifjúsági kezdeményezéseket, például az évenként megrendezésre kerülő, „Mirëdita, Dobar Dan” elnevezésű határon átnyúló művészeti fesztivált;

76.  üdvözli, hogy Szerbia és Koszovó elfogadta az energiaügyi megállapodások végrehajtási ütemtervét, ami fontos előrelépés az EU közvetítésével zajló párbeszédben, amelynek célja, hogy kézzelfogható eredményekkel segítse minden polgárt; felhívja Szerbiát és Koszovót, hogy az eltűnt személyek, valamint az 1990-es évek délszláv háborúja során elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos igazságszolgáltatás tekintetében fokozzák erőfeszítéseiket, és találjanak megoldást ezekre a kérdésekre; felhívja a kormányt, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd részeként foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel is, és alakítson ki együttműködést Szerbia és Koszovó között;

77.  sajnálatát fejezi ki a koszovói kormány azon döntése miatt, hogy elutasította a nemzetközi közvetítők azon javaslatát, amely lehetővé tette volna a választásra jogosult szavazók szavazólapjainak összegyűjtését, hogy a 2022. január 16-i alkotmányos népszavazáson és a 2022. április 3-i szerbiai választásokon a korábbiakhoz hasonlóan Koszovó területén szavazhassanak;

78.  sajnálatát fejezi ki az észak-koszovói határon 2021 szeptemberében végrehajtott destabilizáló tevékenységek miatt, és felszólítja Belgrádot és Pristinát, hogy párbeszéd útján foglalkozzanak valamennyi kérdéssel; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a rendszámtábla-használattal kapcsolatos megoldással megbízott munkacsoportban nem született megállapodás; felhívja mindkét felet, hogy az Unió által támogatott párbeszéd keretében mihamarabb találjanak a gazdasági és politikai kapcsolatok normalizálódását elősegítő, végleges megoldást; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy több alkalommal is előfordult, hogy tisztviselők nem léphettek be Koszovó vagy Szerbia területére; felhívja mindkét felet, hogy az összes látogatást úgy kezeljék, hogy az előnyös legyen a normalizációs folyamat szempontjából;

79.  felhívja a figyelmet a Presevo-völgyből származó albánok panaszaira, akiktől megtagadták a szavazati jogot, és akiket állítólag töröltek a lakóhelyük szerinti népesség-nyilvántartásból, és akiket így a szerb hatóságok megfosztottak alapvető és politikai jogaiktól; mély aggodalmát fejezi ki azon állítások és az arra utaló tanulmányok miatt, amelyek szerint a szerb hatóságok visszaélnek a polgárok tartózkodásáról szóló törvénnyel és rendszerszerű és diszkriminatív módon „passzivizálják” a Dél-Szerbiában élő, albán etnikumú polgárok lakcímeit; szorgalmazza ezen állítások független és alapos kivizsgálását, és felhívja a szerb hatóságokat, hogy vessenek véget minden megkülönböztető és célzott gyakorlatnak;

80.  üdvözli a háborús bűnökkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó, a 2021 és 2026 közötti időszakra szóló nemzeti stratégia elfogadását, valamint az annak keretébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatban a különféle szervek és jelentéstételi mechanizmusok révén a közelmúltban megkezdett munkát; hangsúlyozza a stratégia átlátható és inkluzív végrehajtásának fontosságát; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy határozottan lépjenek fel az elítélt háborús bűnösök dicsőítése ellen, és hagyjanak fel minden olyan megosztó retorikával és intézkedéssel, amely aláássa a szomszédos országok sérthetetlenségét, valamint veszélyezteti a regionális stabilitást és megbékélést; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy tanúsítsanak valódi elkötelezettséget a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyek kivizsgálása és bíróság elé vitele iránt; megismétli, hogy Európában nincs helye a népirtás tagadásának;

81.  hangsúlyozza a háborús bűnökkel és az eltűnt személyekkel kapcsolatos regionális együttműködés fontosságát, és felhívja a szerb hatóságokat, hogy ítéljék el a gyűlöletbeszéd minden formáját, a megfélemlítő kampányokat, valamint a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények nyilvános helyeslését és tagadását; sajnálja, hogy egyes szerb hatóságok és néhány szerb politikus továbbra is tagadja a srebrenicai népirtást; felhívja a hatóságokat, hogy biztosítsák a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági tárgyalások folytatását, helyi szinten is, valamint hogy biztosítsák az igazságszolgáltatást az áldozatok számára a háborús bűnökről hozott bírósági ítéletek elismerése és tiszteletben tartása, a háborús bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem, az eltűnt személyek ügyeinek kivizsgálása, a sírhelyek felderítése révén, valamint a hazai ügyészek támogatásával az elkövetők felelősségre vonása terén;

82.  tiltakozik az elítélt háborús bűnösök, például Veselin Šljivančanin, Dragoljub Ojdanić és Nikola Šainović növekvő médiajelenléte ellen, melynek keretében a szerbiai nemzeti kisebbségekkel szembeni gyűlöletet és intoleranciát hirdetik;

83.  felhívja az Uniót és szövetségeseit, hogy még jobban erősítsék meg a megbékélésre irányuló munkát; üdvözli az uniós szövetségesek megújított elkötelezettségét, különösen az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország nyugat-balkáni különmegbízottjainak kinevezését, és felszólítja őket, hogy a befolyás erősítése, valamint a koherens tanácsadás és támogatás biztosítása érdekében folytassanak szoros együttműködést és koordinációt az uniós megbízottal;

84.  megismétli, hogy támogatja azt a kezdeményezést, hogy létrehozzák a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottságot (RECOM);

85.  üdvözli a teljes Nyugat-Balkánra kiterjedő barangolásmentes övezet megvalósításának 2021. július 1-jei elindítását, amely javítja az összeköttetéseket, továbbá kézzelfogható és konkrét előnyöket biztosít a régió polgárai és vállalkozásai számára; üdvözli az Unió tisztviselői és a nyugat-balkáni országok vezetői által aláírt brdói nyilatkozat elfogadását, amely elismeri ennek az eredménynek a jelentőségét; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a nyugat-balkáni országok hatóságaival a Nyugat-Balkán és az Európai Unió közötti barangolási díjak eltörlése érdekében;

86.  sürgeti a szerb hatóságokat, hogy egyértelműen támogassák egy közös regionális piacnak a berlini folyamat keretében történő létrehozását, az ugyanis ugródeszka az uniós csatlakozás felé vezető úton; hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkánon működtetett valamennyi regionális gazdasági együttműködési rendszernek inkluzívnak és mind a hat ország számára elfogadhatónak kell lennie, egyenlő alapon biztosítva az együttműködést közöttük, ugyanakkor tovább erősítve igazodásukat az uniós normákhoz és vívmányokhoz;

Társadalmi-gazdasági reformok

87.  üdvözli a működő piacgazdaság kialakítása terén elért eredményeket, jóllehet az állam megőrzi erős befolyását, valamint üdvözli azt is, hogy többek között időben hozott költségvetési és pénzügyi támogató intézkedésekkel sikeresen enyhítették a Covid19-válság gazdaságra gyakorolt hatását; mindazonáltal felhívja a szerb hatóságokat, hogy gondoskodjanak a járványhoz kapcsolódó célzott támogatásról a kiszolgáltatott háztartások és vállalkozások számára; megjegyzi, hogy az Unió továbbra is alapvető támogatást nyújt Szerbia társadalmi-gazdasági fellendüléséhez és az azonnali egészségügyi szükségletekhez, beleértve egy 10 millió eurós kiegészítő támogatást is;

88.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy nem vizsgáltak ki egyet sem az előző jelentésben említett, oknyomozó újságírók által megfogalmazott állítások közül a Covid19-statisztikák politikai célú kormányzati manipulációjával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a bizalom és az átláthatóság különösen fontos a kormány részéről a Covid19 elleni küzdelemben tett erőfeszítések során, ezért sürgeti a szerb kormányt, hogy minden vonatkozó statisztikai adatot bocsásson az állampolgárok rendelkezésére;

89.  megjegyzi, hogy a javulás ellenére a munkaerőpiac még mindig strukturális problémákkal, valamint demográfiai és migrációs kihívásokkal küzd; felhívja Szerbiát, hogy javítsa a nők munkaerőpiaci helyzetét, valamint hogy az oktatást és a képzést még inkább igazítsa a munkaerőpiaci igényekhez, különösen a szakoktatás és szakképzés területén, továbbá a digitális átálláshoz kapcsolódóan;

90.  mély aggodalmát fejezi ki a Szerbia déli részének több körzetében kialakult társadalmi-gazdasági helyzet miatt; felhívja a szerb kormányt, hogy vizsgáljon ki minden olyan vádat, amely szerint a szociális segítségnyújtás eszközeinek használatával gyakoroltak nyomást a választókra, különösen a kiszolgáltatott csoportokra és a roma kisebbség tagjaira; felhívja a szerb kormányt, hogy reagáljon a szegénység és a munkanélküliség által jelentett kihívásokra az ország ezen és egyéb részein, valamint gondoskodjon megfelelő pénzügyi és intézményi forrásokról a foglalkoztatási és szociális politikák számára;

91.  felhívja Szerbiát, hogy javítsa képességeit a statisztikai adatszolgáltatásra, valamint a legmagasabb szintű nemzetközi normák betartásával és független megfigyelők bevonásával hajtsa végre a népszámlálást;

92.  mély aggodalmát fejezi ki az elnéptelenedés és a szerbiai humán tőke folytatódó elvándorlása miatt; üdvözli Szerbia kormányának arra irányuló kezdeményezéseit és innovatív megközelítéseit, hogy felvegye a küzdelmet az ilyen tendenciák, köztük a demográfiai változás ellen, ágazatokon átívelő, célzott szakpolitikák során keresztül együttműködve a nemzetközi szervezetekkel a demográfiai veszélyek kezelése érdekében, ugyanis a népesség folyamatos csökkenése továbbra is a gazdasági fejlődés egyik fő kihívása; felhívja az új kormányt, hogy fordítson nagyobb figyelmet az ifjúságpolitikára; megjegyzi, hogy további erőfeszítésekre van szükség a határ menti régiók gazdasági és társadalmi fejlesztése terén annak érdekében, hogy megakadályozzák elnéptelenedésüket; emlékeztet arra, hogy erre a célra fel lehetne használni az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) határokon átnyúló együttműködésre irányuló programjait;

93.  üdvözli a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására szolgáló programok végrehajtását, különösen a kkv-k hitelfelvételi költségének csökkentését; felhívja Szerbiát, hogy orvosolja a fennmaradó hiányosságokat, ideértve a bizonytalan üzleti környezetet és a tisztességtelen versenyt; üdvözli Szerbia részvételét a nyugat-balkáni regionális piaci integráció folyamatában, amely az Unió egységes piacával való további gazdasági integrációval együtt vonzza majd a szükséges befektetéseket, és új lehetőségeket teremt a polgárok és az üzleti világ számára;

94.  ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia egyre inkább függ a kínai beruházásoktól, valamint a Szerbia által Kína számára visszafizetendő kölcsönök mértéke miatt; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy a stratégiai együttműködésről szóló kétoldalú megállapodásokból eredő kínai, orosz és egyéb nem demokratikus külföldi beruházások esetében javítsák a rendkívül szennyező iparágakra vonatkozó környezeti hatásvizsgálatok követelményeinek átláthatóságát, és erősítsék meg az azoknak való jogi megfelelést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közelmúltban kínai rakétarendszereket szállítottak Szerbiába;

95.  hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni országokat az Unió Global Gateway stratégiájának középpontjába kell helyezni, valamint ezeknek az országoknak átlátható és fenntartható beruházási alternatívát kell nyújtaniuk a kínai és más tekintélyelvű rendszerekből származó beruházásokkal és hitelekkel szemben;

96.  tudomásul veszi a kisajátítási törvény módosításainak visszavonását, és e kérdésben szélesebb körű nyilvános vitát szorgalmaz;

97.  üdvözli a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén elért javulásokat, azonban szorgalmazza a pénzmosási ügyekben folytatott nyomozások eredményeinek javítását; megállapítja, hogy az infrastruktúra és az építőipar az illegális pénzek jelentős forrásait jelentik, és arra ösztönzi Szerbiát, hogy az építőiparban minimalizálja az illegális pénzmozgások kockázatát, valamint csökkentse az adócsalást és a korrupciót az infrastruktúra-ágazatban; felhívja Szerbiát, hogy biztosítsa a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásainak jóhiszemű alkalmazását;

98.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem történt előrelépés az úgynevezett listaügyben, ami azt jelenti, hogy az állami hatóságok a kormány politikáit bíráló bizonyos civil társadalmi szervezetekkel és sajtóorgánumokkal szembeni támadások érdekében visszaélnek a jogi kerettel; ismételten hangsúlyozza a szerb pénzügyminisztérium pénzmosás-megelőzési hivatalához intézett felhívását, hogy alaposan vizsgálja ki ezeket az ügyeket;

99.  emlékeztet az IPA III és a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében nyújtott uniós finanszírozás feltételrendszerére; elismeri az IPA III és a gazdaságélénkítési és beruházási terv jelentőségét a reformfolyamat, a zöld átállás, a fenntartható összeköttetések, a humán tőke, a versenyképesség és az inkluzív növekedés támogatásában, valamint a regionális és határon átnyúló együttműködés megerősítésében;

Környezetvédelem, energia és közlekedés

100.  üdvözli a szénerőművek fokozatos felszámolása érdekében tett konkrét lépéseket; komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi éghajlati és környezeti kihívások ellenére Szerbia mégis beruház egy új szénerőmű építésébe; sürgeti a hatóságokat, hogy fogadjanak el egy, az európai zöld megállapodás 2050-re kitűzött kibocsátásmentességi céljával és a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrenddel összhangban álló integrált nemzeti energia- és klímatervet;

101.  felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy mielőbb hajtsák végre a megújuló energiaforrások felhasználásáról szóló törvényt, és folytassanak szélesebb körű nyilvános vitát az energetikai átállásról és több tucat kis vízerőmű folyamatban lévő építéséről;

102.  kéri Szerbiát, hogy fokozza az energiaellátás és a teljes energiaszerkezet diverzifikálására irányuló erőfeszítéseket, csökkentve az Oroszországtól való függést, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra történő szükséges átállás megvalósítása érdekében növelje a beruházásokat és korszerűsítse az energetikai infrastruktúrát; e tekintetben hangsúlyozza a Szerbia és Bulgária közötti rendszerösszekötő megépítésének fontosságát; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az IPA pénzeszközei – a Párizsi Megállapodással és az Unió dekarbonizációs célkitűzéseivel teljes összhangban – járuljanak hozzá Szerbiában a klímasemleges gazdaság kiépítéséhez, valamint arra, hogy biztosítsa az e cél eléréséhez szükséges technikai támogatást;

103.  hangsúlyozza, hogy az energiaágazat hatékonyságának hiánya rendkívül hátrányosan befolyásolja az ország általános gazdasági versenyképességét, és felhívja az országot, hogy a fosszilis energiaforrások fokozatos kivezetése és az erőforrások és anyagok újrafeldolgozási arányának jelentős növelése révén törekedjen a zöld és körforgásos gazdaságra való átállásra;

104.  aggodalommal veszi tudomásul az Energiaközösségről szóló szerződés következetes be nem tartását és ebből következő megsértését, és felszólítja Szerbiát, hogy a szerződés ajánlásait követve az energiaágazatban folytatott tevékenységeit hangolja össze a harmadik energiacsomaggal, összhangban az Unió energiapolitikájával;

105.  ismételten aggodalmát fejezi ki a nagyfokú levegőszennyezés miatt, és sürgeti a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a levegőminőségi tervek végrehajtását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbiában több terület – például Belgrád, Smederevo, Bor, valamint a Kolubara és a Tamnava völgye – gyakran szerepel a világ legszennyezettebb levegőjű területeinek listáján; sürgeti a hatóságokat, hogy mielőbb hozzanak intézkedéseket a levegő minőségének javítására, különösen a nagyvárosokban és az ipari területeken; hangsúlyozza, hogy az energiatermelés és a fűtés tekintetében fenntartható megoldásokat kell találni, és korlátozni kell a lignit és más alacsony kalóriatartalmú szénfajták felhasználását;

106.  mély aggodalmát fejezi ki a kínai finanszírozású széntermelési projektek és azoknak a környezetre és a levegőminőségre gyakorolt hatása miatt; megjegyzi, hogy jelenleg zajlik a levegővédelmi program elfogadási folyamata, és üdvözli az önkormányzatoknak a levegőminőség és a hulladékgazdálkodás javítására, valamint a szerbiai légszennyezés csökkentésére irányuló projektek végrehajtásának finanszírozására nyújtott kisebb összegű támogatásokat;

107.  ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem tettek intézkedéseket a Dragovištica folyónak a régióban működő bányák általi szennyezésével, valamint annak a helyi lakosság egészségére és a környezetre gyakorolt káros hatásával kapcsolatban;

108.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a hulladékgazdálkodást érintő jogalkotást, végrehajtást és érvényesítést, és fel kell gyorsítani a hulladékhierarchiával és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések bevezetését és végrehajtását;

109.  tudomásul veszi a nyugat-szerbiai lítium-kitermelési és -feldolgozási projekthez kapcsolódó feltárási engedélyek visszavonását; felhívja a szerb hatóságokat, hogy legyenek teljes mértékben átláthatók e folyamat során, és végezzenek átfogó hatásvizsgálatot, beleértve az érintett helyi közösségekkel az engedélyek kiadásakor folytatott nyilvános konzultációkat is;

110.  mély aggodalmát fejezi ki a környezetvédelmi kérdésekben a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos súlyos problémák, valamint az infrastrukturális projektekkel kapcsolatos átláthatóság és az azokra vonatkozó környezeti és társadalmi hatásvizsgálatok általános hiánya miatt; ezzel összefüggésben tudomásul veszi a 4. témakör („Zöld menetrend és fenntartható összeköttetések”) megnyitását az uniós csatlakozási tárgyalások során; szorgalmazza a környezetvédelmi tiltakozások során hangoztatott jogos aggodalmak figyelemmel kísérését, és azt, hogy a tárgyalások során foglalkozzanak ezekkel a problémákkal;

111.  szorgalmazza a védett területek összterületének növelését Szerbiában, valamint a természetvédelmi intézkedések és a természetvédelem megfelelő finanszírozásának biztosítását; kéri a természetvédelmi törvény és a megújuló energiaforrások használatáról szóló törvény következetes alkalmazását annak érdekében, hogy a védett területeken leállítsák a káros projekteket;

112.  üdvözli a hulladékgazdálkodási program elfogadását, és megjegyzi, hogy folyamatban van a hulladékgazdálkodási program 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervének nyilvános bemutatása; tudomásul veszi, hogy üzembe helyezték az Ökológiai Információs Rendszert, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy bejelentsék a környezeti problémákat;

113.  kéri az összes eddig épített kis vízerőmű felülvizsgálatát annak megállapítása érdekében, hogy az engedélyek kiadása során megfelelően tiszteletben tartották-e a jogszabályokat és az eljárásokat; azonnali intézkedésekre szólít fel a folyók kis vízerőművek építése előtti állapotának visszaállítására minden olyan esetben, amikor egyértelműen megsértették a törvényt, mint például a Rakita-ügyben; felszólít a partokat, tavakat, vízfolyásokat és talajvizet veszélyeztető létesítmények felszámolására; hangsúlyozza, hogy minden olyan projektet felügyelni kell, amely veszélyezteti a vízkészleteket, és hogy ezeket fel kell venni azon projektek listájára, amelyek esetében környezeti hatásvizsgálatra van szükség; kéri a Jaroslav Cerni Vízgazdálkodási Intézet privatizációjának felülvizsgálatát;

114.  üdvözli Szerbia előrehaladását a vasúti rendszer reformja terén; ösztönzi Szerbiát annak biztosítására, hogy a közlekedési infrastruktúrájába történő beruházások összhangban legyenek az Unió fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájával, és a lehető legnagyobb haszonnal járjanak Szerbia gazdasága számára;

o
o   o

115.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Szerbia elnökének, kormányának és nemzetgyűlésének.

(1) HL L 278., 2013.10.18., 16. o. (2) HL L 330., 2021.9.20., 1. o. (3) HL L 111., 2022.4.8., 1. o. (4) HL C 362., 2021.9.8., 129. o. (5) HL C 494., 2021.12.8., 172. o. (6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0506. (7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0511. (8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0064.