Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) III. címére, valamint 113., 115., 116. és 326. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. és 20. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) foglalkozó átfogó keretrendszerének a gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások kezelését célzó kétpilléres megoldásról szóló nyilatkozatára, amelyhez 141-ből 137 tagállam csatlakozott és amelyet 2021. november 4-én hagytak jóvá,

–  tekintettel az OECD/G20-ak BEPS-szel foglalkozó átfogó keretrendszerének II. pilléréhez tartozó, a hazai végrehajtásra vonatkozó mintaszabályokra,

–  tekintettel a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2021. december 22-i bizottsági javaslatra (COM(2021)0823),

–  tekintettel a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2022. május 19-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az „Úton a hatékonyabb és demokratikusabb uniós adópolitikai döntéshozatal felé” című, 2019. január 15-i bizottsági közleményre (COM(2019)0008),

–  tekintettel az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont „A globális minimumadó bevételi hatásai: országonkénti becslések” című, 2021. október 25-i tanulmányára,

–  tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2022. április 5-i következtetéseire és a 2022. június 17-i ülés eredményére,

–  tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferencia végleges jelentésére és az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomon követéséről szóló, 2022. május 4-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A digitális gazdaság adóztatása: OECD-tárgyalások, a digitális vállalkozások adóügyi illetősége és egy esetleges európai digitális adó” című, 2021. április 29-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a helyreállítási stratégiát támogató méltányos és egyszerű adózásról (a Bizottság júliusi cselekvési tervének és annak héával, a vállalkozások adózásával és az egyéni adózással kapcsolatos 25 kezdeményezésének EP általi nyomon követése) szóló, 2022. március 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „Multinacionális vállalatok adóztatása Európában” című, 2021. május 25-i tanulmányára,

–  tekintettel az IMF legutóbbi, a 2022. áprilisi Fiscal Monitorban szereplő becsléseire,

–  tekintettel „Az ukrajnai orosz háború társadalmi és gazdasági következményei az Unióra – az Unió reagálási képességének megerősítése” című, 2022. május 19-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel 2021. november 4-én az OECD/G20-ak adóalap‑erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó átfogó keretrendszerének 141 tagjából 137 – köztük az EU valamennyi tagállama – megállapodott a nemzetközi adórendszer reformjáról egy kétpilléres megoldás keretében, amelynek célja a gazdaság digitalizációjából eredő kihívások kezelése, és amelynek részeként egy többoldalú megállapodás alapján korlátoznák a nyereségátcsoportosítást és az adóversenyt egy 15%-os globális minimális adókulcs bevezetése révén; mivel a megállapodás egy széles körű kompromisszum, és egy több éven át folytatott, többfordulós tárgyalássorozat eredménye;

B.  mivel a globális minimális adókulcsnak az említett kétpilléres reform keretében történő végrehajtásával az országok évente mintegy 150 milliárd USD új bevételre tehetnének szert(6); mivel az OECD/G20-ak BEPS-szel foglalkozó átfogó keretrendszerének 2021. októberi ülésén elért történelmi jelentőségű megállapodás, amely széles körű támogatást élvez a globális gazdaság több mint 90%-át képviselő országok részéről, nagy politikai siker, amelyet gyorsan és széles körben végre kell hajtani annak érdekében, hogy társadalmi és gazdasági sikerré is váljon, és előmozdítsa a méltányos adóztatást;

C.  mivel az IMF legutóbbi becslései szerint a minimumadó a kiegészítő adón keresztül 5,7%-kal, a nyereségátcsoportosítást és az adóversenyt érintő, közösen megállapított korlátozások révén pedig potenciálisan további 8,1%-kal növeli a globális társaságiadó-bevételeket(7);

D.  mivel egyedül az EU évente mintegy 64 milliárd euróval növelhetné társaságiadó-bevételét azáltal, hogy e globális megállapodás II. pillérével összhangban 15%-os minimális tényleges társaságiadó-kulcsot alkalmaz(8);

E.  mivel az Unióban az adóügyekre különleges jogalkotási eljárás vonatkozik, és azokban a Tanács egyhangúlag határoz; mivel az átfogó keretrendszer II. pillérének végrehajtásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2021. december 22-i bizottsági javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 115. cikke;

F.  mivel valamennyi OECD- és G20-ország, köztük mind a 27 uniós tagállam támogatta a nemzetközi adószabályok megreformálására vonatkozó, 2021. októberi megállapodást;

G.  mivel e kötelezettségvállalás ellenére az Európai Unió Tanácsának Gazdasági és Pénzügyi (ECOFIN) formációjában háromszor is kudarcba fulladt az e nemzetközi megállapodás második pillérének fenntartására és végrehajtására irányuló uniós irányelv (a II. pillérről szóló irányelv) elfogadása, mivel nem sikerült egyhangúságot elérni;

H.  mivel Lengyelország a Tanácsban zajló tárgyalások során élt nemzeti vétójogával a II. pillérről szóló irányelv Unió-szerte történő elfogadásának megakadályozása érdekében, annak ellenére, hogy a többi 26 tagállam támogatta azt; mivel Lengyelország később lemondott a vétójáról;

I.  mivel azt követően, hogy Lengyelország visszavonta vétóját, Magyarország a 2022. júniusi ECOFIN-ülésen élt vétójogával annak ellenére, hogy az ECOFIN Tanács korábbi ülésein elfogadta az irányelv végrehajtását;

J.  mivel a II. pillérről szóló irányelv uniós végrehajtásából származó állami bevételek különösen jelentősek lennének abban a példátlanul nehéz helyzetben, amely az ukrajnai orosz agresszió, a globális ellátási láncok zavarai, a világjárvány utáni gazdasági helyreállítás, valamint az uniós klímacélok eléréséhez szükséges beruházási igények összeadódó hatásai következtében alakult ki;

K.  mivel az elmúlt évtizedekben számos kísérlet történt arra, hogy az Unióban minimális társaságiadó-kulcsot állapítsanak meg;

L.  mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia végső eredménye a 2022. május 9-i jelentésben ismertetett, a költségvetési és adópolitikákra vonatkozó javaslatokat is tartalmazott;

M.  mivel az Európai Parlament rendes jogalkotási eljárás keretében történő bevonása javítaná a döntéshozatalt az adózás területén, és hatékonyabb, relevánsabb és ambiciózusabb eredményekhez vezetne az uniós adópolitika tekintetében;

Általános megfontolások

1.  kijelenti, hogy a jelenleg létező nemzetközi adózási szabályok nagyrészt elavultak, és nem képesek kezelni a gazdaság fokozódó digitalizációját, továbbá hatékonyan visszaszorítani az adókijátszást és az adókikerülést; kiemeli, hogy az OECD/G10 globális adóügyi megállapodásának elfogadása révén sürgősen meg kell reformálni ezeket a szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a nemzetközi, az uniós és a nemzeti adórendszerek megfeleljenek a 21. század új gazdasági, társadalmi és technológiai kihívásainak;

2.  mély aggodalommal állapítja meg, hogy a nemzeti társaságiadó-kulcsok széttagoltak az EU-n belül, ami torzíthatja az egységes piacot és károsíthatja az EU gazdaságát; tudomásul veszi továbbá, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkentek az átlagos társaságiadó-kulcsok az EU-ban; megismétli, hogy sürgősen létre kell hozni egy széles adóalapot, és csökkenteni kell az adókijátszás, az adócsalás és az agresszív adótervezés mozgásterét, többek között az OECD/G20 megállapodás uniós szintű végrehajtása révén;

3.  kiemeli, hogy a meglévő adószabályok, valamint a tagállamok és az Unión kívüli területek adóügyi szabályai közötti eltérések, valamint a nemzetközi együttműködés hiánya többek között lehetővé teszik a multinacionális vállalatok számára, hogy agresszív adótervezést folytassanak, amely jelentősen csökkenti tényleges adókulcsaikat; emlékeztet arra, hogy ez a helyzet a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is jelentős versenyhátrányba hozza, mivel sokkal magasabb tényleges adókulcsok szerinti adót fizetnek, mint a multinacionális vállalatok, ami elfogadhatatlan;

4.  kiemeli a II. pillérről szóló irányelvvel kapcsolatban nemrégiben elfogadott álláspontját, amely annak 2023 januárjáig történő gyors végrehajtására szólít fel;

5.  hangsúlyozza, hogy a Magyarország által bejelentett igényeket – különösen a gazdasági tartalmon alapuló kivételekkel kapcsolatban – már nagyrészt figyelembe vették a nemzetközi megállapodásban;

6.  ezzel összefüggésben emlékezteti valamennyi tagállamot az OECD globális megállapodása iránti kötelezettségvállalásukra; hangsúlyozza, hogy a megállapodás gyors és széles körű végrehajtása döntő fontosságú lesz a folyamat globális sikere szempontjából; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU globális vezető szerepet vállaljon az adóparadicsomok elleni küzdelemben azáltal, hogy elsőként hajtja végre az OECD-megállapodást; hangsúlyozza, hogy a II. pillérről szóló irányelv EU-n belüli végre nem hajtása jelentős közvetlen és közvetett kockázatokat hordozna; hangsúlyozza, hogy ha az EU nem hajtja végre a II. pillérről szóló irányelvet, azzal veszélyeztetheti a II. pillér Egyesült Államok és más joghatóságok általi végrehajtását is;

A jelenlegi döntéshozatali folyamat és a nemzeti vétók hatása

7.  emlékezteti a tagállamokat, hogy a Szerződésben előírt egyhangúsági követelményt nagyon magas szintű felelősségvállalással kell ellensúlyozni, és annak összhangban kell lennie az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésén alapuló lojális együttműködés elvével;

8.  hangsúlyozza, hogy a Tanácsban az adópolitikával kapcsolatos egyhangú szavazás nem segíti elő a jelenlegi kihívások kezeléséhez szükséges változtatások bevezetését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi helyzet gyakran vezet az adózási szabályok mindenki javát szolgáló, Unió-szerte történő harmonizációjának és koordinációjának késedelméhez és elmaradásához;

9.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti vétók következetesen akadályozták az előrelépést az adózás számos fontos területén; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Tanácsban elakadtak az olyan javaslatok, mint a közös összevont társaságiadó-alapra (KÖTA) irányuló javaslat, a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv felülvizsgálata, a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex reformja;

10.  elítéli, hogy egyes tagállamok visszaéltek az adózással kapcsolatos nemzeti vétókkal, hogy más szakpolitikai területeken engedményeket érjenek el; hangsúlyozza, hogy e vétók létezése azzal fenyeget, hogy állandósulnak az olyan káros adózási gyakorlatok és társadalmi igazságtalanságok, amelyek aláássák az Unió hatékony működését és akadályozzák abban, hogy egyenlő versenyfeltételeket mozdítson elő és védje polgárai és a kkv-k mindenek felett álló érdekeit;

Intézkedésekre és reformterületekre vonatkozó ajánlások

11.  ismételten felhívja a Tanácsot, hogy mielőbb fogadja el a II. pillérről szóló irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás 2023. januárig hatályba lépjen;

12.  sürgeti Magyarországot, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás Tanácsban való blokkolásának; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyetlen tagállam képes egy ilyen történelmi jelentőségű megállapodás végrehajtását és 26 másik tagállamot feltartóztatni;

13.  sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal;

14.  ismételten felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ragaszkodjanak az uniós politikák közösen elfogadott feltételrendszeréhez és a döntéshozatal átláthatóságához, és mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak, különösen a jogállamiságra, az igazságszolgáltatás függetlenségére, valamint a csalás, az összeférhetetlenség és a korrupció megelőzésére és felderítésére és az ellenük való küzdelemre vonatkozó országspecifikus ajánlásoknak;

15.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben minden lehetséges forgatókönyvnek napirenden kell maradnia, és ha Magyarország az elkövetkező hónapokban továbbra is nemzeti vétóval él, gyors fellépésre van szükség; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tárjanak fel alternatív lehetőségeket annak érdekében, hogy az EU eleget tehessen az OECD/G20 szintjén tett kötelezettségvállalásainak;

16.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondolkozzanak el olyan lehetséges rövid távú intézkedéseken, amelyek lehetővé tennék az EU számára nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését, például annak meghatározását, hogy végső megoldásként helyénvaló lenne-e a globális adóügyi megállapodás végrehajtása az EUSZ 20. cikkében meghatározott megerősített együttműködési eljárás keretében; úgy véli, hogy amennyiben az uniós szintű végrehajtás más alternatíváiról nem születik megállapodás, a II. pillérről szóló irányelv valamennyi tagállam általi egyoldalú végrehajtása is elfogadható eredményekkel járna;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben alkalmazza az EUMSZ 116. cikkében meghatározott, bizonyos adópolitikákra vonatkozó eljárást; e tekintetben emlékeztet Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelöltként előterjesztett programjára, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy élni fog „a Szerződések azon rendelkezéseivel, amelyek lehetővé teszik az adózással kapcsolatos javaslatok együttdöntéssel történő elfogadását és a Tanácsban a minősített többségi szavazással történő döntéshozatalt”;

18.  emlékeztet Jean-Claude Juncker, a Bizottság volt elnökének az Unió helyzetéről szóló, 2018. évi beszédére, amelyben adóügyi kérdésekben a minősített többségi szavazás útján való döntéshozatalt szorgalmazta;

19.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak hosszú távon mérlegelniük kell a minősített többségi szavazásra való áttérés hozzáadott értékét, az Európa jövőjéről szóló konferencia ajánlásának megfelelően; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy a kérdésről szóló 2019. évi közleményének nyomon követéseként és az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményére adott válaszként bocsássa újra vitára az adózás egyes területein a minősített többségi szavazásra való fokozatos áttérés kérdését;

o
o   o

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0216. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0141. (3) HL C 506., 2021.12.15., 54. o. (4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0082. (5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0219. (6) https://www.oecd.org/tax/international-community-strikes-a-ground-breaking-tax-deal-for-the-digital-age.htm (7) IMF, Fiscal Policy from Pandemic to War, (Adópolitika a világjárványtól a háborúig) 28. o., https://www.imf.org/en/Publications/FM/Issues/2022/04/12/fiscal-monitor-april-2022 (8) https://www.taxobservatory.eu/wp-content/uploads/2021/10/Note-2-November-2021-1.pdf