Index 
Elfogadott szövegek
2022. március 10., Csütörtök - Strasbourg
A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program ***I
 Az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó, új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete
 A Covid19-világjárvánnyal foglalkozó különbizottság létrehozása: tanulságok és ajánlások a jövőre nézve
 Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottság létrehozása
 A Pegasus és azzal egyenértékű megfigyelő kémprogramok használatának kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozása
 A nemek közötti egyenlőség Európai Parlamentben történő általános érvényesítése – 2020. évi éves jelentés
 A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv
 A jogállamiság és az Európai Bíróság ítéletének következményei
 A forrásadó európai kerete
 A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés
 Az elemek és a hulladékelemek ***I
 Az újságírók és az emberijog-védők helyzete Mexikóban
 Mianmar, egy évvel a puccs után
 A kulturális örökség lerombolása Hegyi-Karabahban
 Az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentés
 A helyreállítási stratégiát támogató igazságos és egyszerű adózás

A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program ***I
PDF 130kWORD 47k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2022. március 10-i jogalkotási állásfoglalása a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD))
P9_TA(2022)0067A9-0203/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0652),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0329/2020),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. január 27-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2021. február 5-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. december 10-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A9-0203/2021),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. március 10-én került elfogadásra a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló (EU) 2022/... európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

P9_TC1-COD(2020)0300


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/591 határozattal.)

(1) HL C 123., 2021.4.9., 76. o.
(2) HL C 106., 2021.3.26., 44. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2021. július 8-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0352).


Az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó, új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete
PDF 254kWORD 83k
Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó, új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretéről (többek között a munkavállalók hatékonyabb védelméről a káros anyagoknak való kitettséggel, a munkahelyi stresszel és az ismétlődő tevékenységekből eredő sérülésekkel szemben) (2021/2165(INI))
P9_TA(2022)0068A9-0023/2022

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. és 168. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanács Európai Szociális Chartájának 3. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 3. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó egyezményeire és ajánlásaira,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljaira, különösen „A munkavállalói jogok védelme és a biztonságos munkakörnyezet előmozdítása” című 8.8. célkitűzésre,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelynek az EU és az összes tagállam részes fele,

–  tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által „Az éghajlatváltozás 2021-ben: Az éghajlatváltozás fizikai alapjai” címmel kiadott jelentésre,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mentális egészséggel kapcsolatos uniós cselekvési keretére (2021–2025)(1),

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az „Európai rákellenes terv” című, 2021. február 3-i bizottsági közleményre (COM(2021)0044),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete – Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában” című, 2021. június 28-i közleményére (COM(2021)0323),

–  tekintettel a Bizottság szakértői testületének az egészségügyi beruházások hatékony módjairól 2021. június 23-án „Az egészségügyben dolgozó munkavállalók és más nélkülözhetetlen munkavállalók mentális egészségének támogatása” címmel kiadott véleményére,

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérére („a pillér”), különösen annak 5–10. elvére, amelyet a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én közösen hirdetett ki,

–  tekintettel a Bizottságnak a szociális jogok európai pillérére vonatkozó, 2021. március 4-i cselekvési tervére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2021. május 8-i portói nyilatkozatára,

–  tekintettel a jólléti gazdaságról szóló, 2019. októberi tanácsi következtetésekre, amelyek hangsúlyozzák a mentális egészség munkahelyi előmozdításának alapvető fontosságát,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az EU 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete: Munkahelyi biztonság és egészségvédelem” című, 2021. október 20-i véleményére,

–  tekintettel a mentális egészségről és jóllétről szóló együttes fellépés 2016. január 21–22-i zárókonferenciáján elfogadott, a mentális egészséggel és jólléttel kapcsolatos uniós cselekvési keretre(3),

–  tekintettel az Unió 2021–2030-as időszakra szóló fogyatékosságügyi stratégiájára,

–  tekintettel az európai szociális partnerek digitalizációról szóló keretmegállapodásának végrehajtásáról készített első közös jelentésre (2021),

–  tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Covid19: Visszatérés a munkahelyre – A munkahelyek átalakítása és a munkavállalók védelme” című, 2020. április 24-i iránymutatásaira,

–  tekintettel az EU-OSHA „Távmunka és egészségügyi kockázatok a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben: ületre vonatkozó adatok és a szakpolitikai vonatkozások” című, 2021. október 22-i jelentésére,

–  tekintettel a sérülésből és betegségből felépülő munkavállalók minőségi foglalkoztatásba való visszailleszkedésének lehetőségeiről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a határon át ingázó és az idénymunkások Covid19-válsággal összefüggő európai védelméről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a lecsatlakozáshoz való jogról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2021. január 21-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a platform-munkavállalók méltányos munkafeltételeiről, jogairól és szociális védelméről – a digitális fejlődéshez kapcsolódó új foglalkoztatási formákról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2021. október 20-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0023/2022),

A.  mivel minden uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét;

B.  mivel a WHO alkotmánya szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”(10);

C.  mivel a WHO a következőképpen határozza meg a mentális egészséget: „a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredményesen és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez”(11);

D.  mivel 2018-ban több mint 3 300 halálos baleset és 3,1 millió nem halálos baleset történt a 27 tagú EU-ban; mivel évente több mint 200 000 munkavállaló hal meg munkával összefüggő betegségekben(12); mivel ezek az adatok nem tartalmazzák a be nem jelentett munkavégzésből eredő összes balesetet, így valószínűsíthető, hogy a valós számok jóval meghaladják a hivatalos statisztikákat(13); mivel 2017-ben az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) szerint Európában a munkahelyek 20%-a „gyenge minőségű” volt, és megnövelte a munkavállalók fizikai vagy mentális egészségére nézve jelentett kockázatot; mivel a munkavállalók 14%-a magas szintű pszichoszociális kockázatoknak van kitéve(14); mivel az európai munkavállalók 23%-a véli úgy, hogy munkája veszélyezteti biztonságát vagy egészségét; mivel 2015-ben az európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) megállapította, hogy Európában a munkahelyek 21%-a „ambiciózus állás”(15); mivel az EWCS terepmunkáját 2020-ban a Covid19-világjárvány kitörése miatt leállították, de 2021 júliusában újraindították azzal a céllal, hogy az eredményeket 2022 végén közzétegyék;

E.  mivel a munkahelyi balesetek kockázata több mint háromszorosa azoknál a munkavállalóknál, akik négy hétnél rövidebb ideje dolgoznak a munkahelyükön, mint azoknál, akik egy évnél hosszabb ideje dolgoznak a munkahelyükön(16);

F.  mivel nem minden ország követi ugyanazt a forgatókönyvet a munkahelyi balesetek/halálesetek számának csökkentése érdekében;

G.  mivel az európai rákellenes terv célja a betegek, családjuk és az egészségügyi rendszerek rák miatti terhelésének csökkentése; mivel a munkavégzéssel összefüggő halálesetek fő oka a rák, amely az EU-ban a munkával összefüggő halálesetek 52%-át teszi ki; mivel a rákkeltő anyagok a becslések szerint évente 100 000 munkahelyi rákos megbetegedést idéznek elő(17); mivel különböző ügynökségek, érdekelt felek és az Egészségügyi Világszervezet 50–70 anyagot vagy anyagcsoportot azonosítottak az olyan munkahelyi rákkeltő anyagok, mutagének és reprodukciót károsító anyagok prioritási listáiban, amelyekre vonatkozóan kötelező határértékekre van szükség; mivel a munkahelyen a munkavállalók olyan anyagok koktéljának lehetnek kitéve, amelyek növelhetik az egészségügyi kockázatokat, káros hatást gyakorolhatnak a reproduktív rendszerükre és csökkent termékenységet vagy meddőséget okozhatnak, valamint negatív hatással lehetnek a magzat fejlődésére és a szoptatásra;

H.  mivel az azbesztnek való kitettség évente mintegy 88 000 emberéletet követel Európában, ami a munkahelyen kialakuló tüdőrák 55–75%-át teszi ki, és mivel a tüdőrák fő okozója az azbeszt, amely az esetek 45%-áért felelős(18); mivel a becslések szerint az ezen expozícióból eredő halálozási arány a 2020-as és a 2030-as években tovább fog nőni(19); mivel annak ellenére, hogy az azbeszt 2005 óta be van tiltva az EU-ban, még mindig megtalálható számos közigazgatási épületben, iskolában, lakóépületben, infrastruktúrában, tömegközlekedési létesítményben és vízellátó hálózatban; mivel a tagállamokban észlelt foglalkozási eredetű rákmegbetegedések 80%-a az azbeszttel függ össze;

I.  mivel az olyan tényezők, mint a sugárzás, a stressz, a munkaszervezés és a munkakörülmények mind kapcsolatban állnak a munkával összefüggő rákos megbetegedésekkel; mivel az egyik legelterjedtebb foglalkozási betegség, a bőrrák előfordulása számos tényező, köztük az éghajlatváltozás miatt növekszik, és mivel a munkával összefüggő bőrrák-típusoknak csak rendkívül kis hányadát ismerik el foglalkozási betegségként Európában; mivel a kültéri munkavállalók, különösen a mezőgazdaságban, az erdészetben, az építőiparban és az idegenforgalomban dolgozók az ultraibolya sugárzásnak (UVR) való kitettség magas szintje miatt a nem melanóma típusú bőrrák kialakulásának jelentős kockázatát viselik; mivel az egészségügyi és sürgősségi ágazatban dolgozók, akik alapvető szerepet játszanak a vészhelyzetekre való felkészültségben és reagálásban, mint például a tűzoltók és az ápolók, szintén hasonló sugárterhelésnek, valamint a megnövekedett munkateher miatt további stressznek vannak kitéve, ami növelheti a pszichoszociális kockázatokat; mivel az UVR-expozíció megelőzésére vonatkozóan még nem létezik közös európai megközelítés(20); mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható és összehasonlítható uniós szintű adatok a rák kockázati tényezőinek való munkahelyi kitettségre vonatkozóan(21); mivel a rák okozta európai terhek körülbelül 2%-a az ionizáló sugárzásnak tudható be, és a beltéri radonnak és bomlástermékeinek való kitettség a tüdőrák második fő oka Európában(22)(23);

J.  mivel az éghajlatváltozás már most is káros hatással van az emberi egészségre, a munkahelyi biztonságra és a munkakörülményekre, és ez a továbbiakban is így lesz; mivel az IPCC legutóbbi jelentése szerint a munkakörülményeket egyre inkább befolyásolják az időjárási viszonyokban bekövetkező jelentős változások, például a hőhullámok és a heves esőzések; mivel a munkahelyi magas hőmérsékletnek való fokozott expozíció fokozza a hőguta, a kiszáradás, a fáradtság, a koncentrációhiány és a krónikus betegségek szövődményeinek kockázatát; mivel az éghajlatváltozás a biológiai anyagokkal kapcsolatos, munkával összefüggő betegségekre is kihat, ugyanis például a hőmérséklet emelkedése hatással lehet a biológiai ágensek (kullancsok, szúnyogok) földrajzi eloszlására, megkönnyítve ezáltal az adott régióban új betegségek terjedését; mivel elengedhetetlen a munkavégzési gyakorlatok oly módon történő kiigazítása, hogy azok figyelembe vegyék az éghajlatváltozás hatásait(24);

K.  mivel a jó pszichoszociális munkakörnyezet elősegíti a munkavállalók mentális és fizikai jóllétét; mivel a pszichoszociális kockázatok a munka rossz tervezéséből, szervezéséből és irányításából, valamint a munka rossz társadalmi környezetéből eredhetnek, és negatív pszichológiai, fizikai és társadalmi következményekhez vezethetnek, mint amilyen például a stressz, a szorongás, a kiégés vagy a depresszió, amelyek a munkával kapcsolatos egészségügyi problémák második legjelentősebb csoportjába tartoznak(25); mivel a munkahelyi stressz jelentősen növelheti a váz- és izomrendszeri megbetegedések, a szívbetegség és az autoimmun vagy a reumatikus és/vagy krónikus gyulladásos betegségek kiváltásának és súlyosbodásának kockázatát(26); mivel az Eurofound és az EU-OSHA szerint Európában a munkavállalók több mint 25%-a tapasztal meg túlzott munkahelyi stresszt; mivel az uniós munkavállalók 51%-a szerint gyakori a stressz a munkahelyén, és a vezetők közel 80%-a aggódik a munkahelyi stressz miatt(27), ebből pedig az derül ki, hogy a pszichoszociális kockázatok a vállalatok többsége számára aggodalomra adnak okot(28); mivel az EU-ban a kiesett munkanapok több mint fele a munkahelyi stressz számlájára írható(29); mivel a különböző tagállamokban merőben más-más megközelítéseket és jogszabályokat alkalmaznak a pszichoszociális kockázatok tekintetében; mivel az európai lakosság mentális egészségét és jóllétét pozitívan lehet befolyásolni oly módon, hogy figyelmet fordítunk a munkahelyen alkalmazott stratégiákra; mivel a mentális egészségügyi problémák megelőzése és a mentális egészség előmozdítása is hozzájárulna a egészségügyi kockázattal járó társuló magatartásformák, például az alkohol- és kábítószerfogyasztás, a dohányzás, a fizikai inaktivitás és a helytelen táplálkozás visszaszorításához is; mivel a pszichés és fizikai jóllét szintjének javítása közvetlenül összefügg a jobb munkahelyi teljesítménnyel;

L.  mivel a munkahelyek logisztikai erőforrásaiknak megfelelően fontos szerepet játszhatnak a közegészségügyben, mégpedig az egészséges életmód népszerűsítésével, a sportolás és a fizikai tevékenységek ösztönzésével, valamint az egészség minden szempontból történő szélesebb körű előmozdításával a munkavállalók körében;

M.  mivel az egészséggel kapcsolatos műveltségnek kulcsszerepe van a határokon át terjedő egészségügyi fenyegetések megelőzésében és enyhítésében, és abban is, hogy a lakosság jobban megértse az ellenintézkedéseket és az egészséget fenyegető különböző veszélyek kockázatának értékelését;

N.  mivel a Covid19-világjárvány nyilvánvalóvá tette, hogy biztosítani kell a munkavállalók biztonságát és védelmét, beleértve mentális egészségüket is; mivel rámutatott a közegészségügybe való beruházás fontosságára; mivel a Covid19-világjárvány a távmunka gyors növekedését okozta, mivel az EU-ban az összes munkavállaló közel fele munkaidejének legalább egy részét otthonról végzi(30) a kijárási korlátozások idején, miközben fokozott gondozási feladatokat vállal; mivel a távoli helyről történő munkavégzés bizonyítottan jelentős hatással van a munkaidő szervezésére azáltal, hogy növeli a rugalmasságot és a munkavállalók folyamatos rendelkezésre állását(31), valamint gyakran vezet konfliktushoz a magánélet és a munkaidő között; mivel a távmunka és a távoli helyről történő munkavégzés várhatóan elterjedtebb lesz, mint a Covid19-válság előtt, sőt várhatóan tovább fog növekedni(32); mivel a távoli helyről történő munkavégzés a válság alatt pufferként szolgált, és megőrzött olyan munkahelyeket, amelyek máskülönben megszűnhettek volna(33); mivel a távmunka azt a szabadságot is biztosítja a munkavállalók számára, hogy munkaidejüket és időbeosztásukat saját személyes és családi igényeikhez igazítsák(34); mivel egyes tanulmányok szerint a világjárvány kezdete óta jelentősen javult a távmunka megítélése, ami a hibrid munkavégzési módszerek általános előnyben részesítését hozta magával(35);

O.  mivel azok a személyek, akik rendszeresen otthonról dolgoznak, több mint kétszer nagyobb valószínűséggel dolgoznak többet heti 48 óránál, és fennáll a kockázata annak, hogy a munkanapok között előírt 11 óránál rövidebb ideig pihennek; mivel a távmunkások csaknem 30%-a számol be arról, hogy minden nap vagy hetente többször is szabadidejében dolgozik, míg az „irodai” munkavállalók esetében ugyanez az arány 5% alatt van, és mivel a távmunkások esetében nagyobb a rendszertelen munkaidőben történő munkavégzés valószínűsége; mivel a távmunkával kapcsolatos egészségügyi kockázatok közül a pszichoszociális kockázatok prevalenciája a legnagyobb(36); mivel a távmunka gyakoribbá válása a fizikai problémák, például a mozgásszervi betegségek gyakoribb előfordulását is eredményezte a mozgásszervi viselkedéssel, a rossz ergonómiai körülményekkel, a hosszú munkaidővel és a munkával kapcsolatos stresszel kapcsolatban;

P.  mivel a változó munkaerőpiac hatással lehet a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint a munkakörülményekre a demográfiai fejlemények, az új technológiák, például a nanotechnológiák és a mesterséges intelligencia bevezetése, valamint a meglévő eszközök és gépek generációi, az új anyagok és vegyipari termékek jelenléte és az új típusú munkahelyek révén; mivel egyre több munkavállaló tér át a platformmunkára, dolgozik nem hagyományos munkakörökben vagy atipikus foglalkoztatásban;

Q.  mivel a Covid19-válság rávilágított az atipikus munkavállalók, köztük a digitális munkaerőplatformon keresztül dolgozók és az önálló vállalkozók kiszolgáltatottságára; mivel a munkaerőpiacon nagy valószínűséggel tovább nő a platformalapú munkavégzés; mivel az önálló vállalkozók ki vannak zárva a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó stratégiai keret hatálya alól, minthogy nem tartoznak a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá; mivel a platform-munkavállalók fokozott egészségügyi és biztonsági kockázatoknak lehetnek kitéve, amelyek nem korlátozódnak a fizikai egészségre, hanem a kiszámíthatatlan munkaidő, a munka intenzitása, a versenykörnyezet, az információkkal való túlterheltség és az elszigeteltség miatt a pszichoszociális egészségre is hatással lehetnek; mivel az algoritmikus irányítás új kihívásokat támaszt a munka jövője szempontjából, ami túlzott sebesség- és hatékonysági nyomást gyakorolhat a munkavállalókra; mivel ez az irányítási mód veszélyeztetheti a közlekedési és szállítási ágazatban dolgozó platform-munkavállalók közúti biztonságát, különösen a kerékpárosokat mint veszélyeztetett úthasználókat, valamint veszélyeztetheti más úthasználók biztonságát; mivel a női platform-munkavállalók, különösen a női sofőrök és a magánlakásokban takarítási és gondozási szolgáltatásokat nyújtó nők esetében megnőhet a kockázata annak, hogy szexuális zaklatás és erőszak áldozatává váljanak, és tartózkodhatnak az ilyen esetek bejelentésétől, mert nem állnak rendelkezésre a bejelentéshez szükséges eszközök, nincs kapcsolatuk humánerőforrás-menedzserrel, vagy félnek a rossz minősítésektől és attól, hogy a jövőben nem kapnak munkát; mivel a platformalapú munkavégzés esetében a ténylegesnél kevesebbszer jelentik a szexuális zaklatást és erőszakot(37);

R.  mivel a Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a munkahelyek is a fertőzés terjedésének jelentős központjai; mivel az európai idénymunkások munka- és életkörülményeinek bizonytalanságát, különösen a mezőgazdasági ágazatban, már a Covid19-járvány előtt is jól dokumentálták(38); mivel a határátlépő munkavállalók és idénymunkások munka- és életkörülményekkel kapcsolatos jogainak megsértéséről szóló nyugtalanító jelentések azt mutatják, hogy e munkavállalók helyzete a világjárvány alatt tovább romlott; mivel a rövid távra kirendelt munkavállalók gyakran csoportos szállásokon élnek, ami megnehezíti a közösségi kontaktusok korlátozását, és növeli a fertőzés kockázatát; mivel egyes iparágakban, így például az élelmiszer-feldolgozásban nagyarányú Covid19-fertőzések törtek ki; mivel az olyan bizonytalan foglalkoztatási formák, mint a munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munka, a színlelt önfoglalkoztatás vagy az alvállalkozói láncokban végzett munka rendszeresen kizárják a munkavállalókat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szolgáltatásokból és képzésekből; mivel az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) célja gondoskodni arról, hogy a munkaerő-mobilitás biztosítása méltányos legyen, azáltal, hogy segíti a tagállamokat és a Bizottságot a munkavállalói mobilitással kapcsolatos uniós jog hatékony alkalmazásában és végrehajtásában, illetve az EU-n belüli szociális biztonsági rendszerek koordinálásában, beleértve a feltételezett szabálytalanságokról – például a munkakörülmények, valamint az egészségügyi és biztonsági szabályok megsértéséről – való jelentéstételt, amennyiben feladataik ellátása során ilyen szabálytalanságokról szereznek tudomást;

S.  mivel a megelőzés, a tudatosság növelése, a jólléti tevékenységek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kultúra előmozdítása pozitív eredményeket hozhat a munkavállalók egészségének javításában, valamint új foglalkoztatási vagy önkéntes munkavégzési lehetőségeket biztosíthat;

T.  mivel a munkaügyi ellenőrzések fontos szerepet játszanak a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikák regionális és helyi szintű végrehajtásában; mivel az ILO ajánlása 10 000 munkavállalónként egy munkaügyi felügyelőt javasol a hatékony és pontos ellenőrzések elvégzése érdekében, a visszaélések minden formájának megszüntetése céljából; mivel az EU-OSHA kutatása szerint a munkáltatók 88%-a állítja, hogy a jogszabályoknak való megfelelés a fő oka annak, hogy munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkoznak(39);

U.  mivel a Covid19-világjárvány rendkívüli követelményeket támasztott az egészségügyi dolgozókkal szemben; mivel a megterhelő munkakörnyezet és a saját biztonságért és a család biztonságáért való félelem negatív pszichés hatást váltott ki; mivel az egészségügyi szakemberek más területek szakembereihez képest nagyobb mértékű stresszt, szorongást és depressziót tapasztalnak(40); mivel az Európai Uniónak tanulnia kell a Covid19-válságból, és hatékony rendszert kell létrehoznia a közegészséget fenyegető jövőbeli veszélyekre való reagálás összehangolása érdekében, amely magában foglalja a munkahelyi megelőzést, felkészültséget és reagálástervezést;

V.  mivel a Covid19-világjárvány rávilágított a nemek közötti egyenlőtlenségekre, és súlyosbította azokat; míg az egészségügyi, szociális, oktatási és gondozási ágazatban alapvető fontosságú, frontvonalbeli munkavállalóként többségében nők dolgoznak; mivel a világjárvány csúcsidőszakában ezek a női munkavállalók hosszú munkaidőkkel szembesültek, és a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségéről számoltak be; mivel jóllehet alapvető fontosságúnak tartják e szakmákat, ezek még mindig a leginkább alulértékelt és alulfizetett munkahelyek közé tartoznak az EU-ban; mivel a nőket különösen nagy mértékben fenyegeti a Covid19-válság, és súlyosabban érintik őket az abból eredő gazdasági és társadalmi következmények(41);

W.  mivel fontos a munkahelyi egészségvédelem és biztonság nemi dimenzióját is figyelembe kell venni, mivel a munkavállalók nemüktől függően jobban ki lehetnek téve különböző típusú anyagoknak vagy kockázatoknak, illetve sérülékenyebbek lehetnek azokkal szemben; mivel a nemi szempontokkal a lecsatlakozáshoz való jog összefüggésében kell foglalkozni;

X.  mivel a veszélyes anyagoknak való munkahelyi kitettség és az egyéb kockázati tényezők kezelése különösen fontos az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelése szempontjából, mivel a legkiszolgáltatottabb munkavállalók közé tartozók bizonyos kategóriái is súlyosabban ki lehetnek téve ilyen kockázatnak; mivel a fogyatékossággal élő személyek, a fiatalok és az idősek különösen érzékeny helyzetbe kerülnek a Covid19-válság körülményei között; mivel ők valószínűleg aránytalanul sokat szenvednek és különleges támogatási igényekkel rendelkeznek, amelyeket a világjárványra adott válaszok során figyelembe kell venni a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiában; mivel a fogyatékossággal élő, krónikus betegségben szenvedő, illetve sérülés vagy betegség után lábadozó személyek személyre szabott támogatást és munkahelyi alkalmazkodást igényelhetnek, ha részt kívánnak venni a munkaerőpiacon; mivel a kutatások azt mutatják, hogy ezeknél a csoportoknál magas a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázata; mivel a munkahelyi átalakításokra és az észszerű alkalmazkodásra vonatkozó rendelkezések hiánya, beleértve a sürgősségi evakuálási eljárásokat, különösen a fogyatékossággal élő munkavállalók esetében, olyan fizikai, szellemi és pszichológiai feszültségekhez vezethet, amelyek veszélyeztethetik e munkavállalók egészségét és biztonságát, különösen akkor, ha még nem sikerült elérni a munkával kapcsolatos digitális eszközök teljes körű hozzáférhetőségét a fogyatékossággal élő személyek számára;

Y.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amely az Európai Unióban 2011-ben lépett hatályba, kimondja, hogy „[a] részes államok megtesznek minden hatékony és szükséges intézkedést – ideértve a sorstársi segítségnyújtást is – annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára az élet minden területén biztosított legyen a legteljesebb függetlenség, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek, valamint a teljes befogadás és részvétel elérése és megtartása”, valamint hogy „[a] részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz való jogát, másokkal azonos alapon; ez magában foglalja egy, a fogyatékossággal élő személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerőpiacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát”;

Z.  mivel az Eurofound szerint(42) az uniós polgárok nem egyenlő mértékben képesek visszatérni a munkába a sérülés vagy betegség alatt vagy után; mivel az EU-ban azon munkavállalók közül, akiknek a mindennapi tevékenységét súlyosan vagy valamelyest valamilyen krónikus betegség korlátozza, csak minden harmadik számolt be arról, hogy a munkahelyét egészségügyi problémáihoz igazítva alakították ki; mivel az Eurofound arra is rámutatott, hogy az alacsony iskolai végzettségű és az alacsony képzettséget igénylő foglalkozást űző munkavállalók nemcsak nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus betegségben és ütköznek korlátokba mindennapi tevékenységeik során, hanem a munkahely is kisebb valószínűséggel alkalmazkodik a problémájukhoz;

AA.  mivel az elmúlt években jelentősen bővültek a különböző veszélyeknek való kitettségre vonatkozó tudományos ismeretek; mivel ezért naprakésszé kell tenni a foglalkozási betegségek uniós jegyzékét; mivel a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló, 2003. szeptember 19-i 2003/670/EK bizottsági ajánlás(43) azt ajánlja, hogy a tagállamok a lehető leghamarabb vezessenek be nemzeti jogszabályaikba a foglalkozási betegségekre vonatkozó rendelkezéseket; mivel a tagállamoknak nemzeti jogszabályaikban garantálniuk kell, hogy minden munkavállalónak joga legyen a foglalkozási betegségek tekintetében kártérítéshez, ha olyan betegségben szenved, amely eredetét és jellegét tekintve bizonyíthatóan a foglalkozással függ össze; mivel azáltal, hogy nincs összehangolva a foglalkozási betegségek elismerése, egyes munkavállalók, akik országai kisebb vagy nagyobb mértékben ismerik el a foglalkozási betegségeket, megkülönböztetést szenvedhetnek el az Unióban;

AB.  mivel a magas szintű munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások, a munka és a magánélet egyensúlya, az életkornak megfelelő munkakörnyezet, az alacsonyabb mennyiségi követelmények és a munkaidő-autonómia lehetővé tenné és ösztönözné az idősebbek önkéntes maradását a munkaerőpiacon; mivel különös figyelmet kell fordítani a fizikai vagy pszichológiai szempontból nagyon megterhelő munkakörökben dolgozó munkavállalók szükségleteire;

AC.  mivel a munkavégzéssel kapcsolatos közúti gépjármű-balesetek a munkahelyen és a munkával kapcsolatos vezetés során következnek be, többnyire céges járművel; mivel a munkavégzéssel összefüggő halálos kimenetelű baleseteket és közúti haláleseteket a tagállamok eltérő módon jelentik, ami megnehezíti a munkavégzéssel kapcsolatos baleseti statisztikák összehasonlítását; mivel a becslések szerint a munkával összefüggő közúti balesetek körülbelül egynegyed és több mint egyharmad közötti arányban járulnak hozzá az összes munkavégzéssel összefüggő halálesethez; mivel a munkával összefüggő közúti halálesetekre nincs egységes uniós fogalommeghatározás; mivel számos európai szintű célkitűzés létezik a közúti balesetek okozta halálozás csökkentésére, de egyik sem vonatkozik közvetlenül a munkával összefüggő közúti balesetekre;

AD.  mivel az olyan hagyományos egészségügyi kockázatok, mint a nehéz terhek kézi kezelése, a zaj, a kényelmetlen testtartás vagy az ismétlődő kéz-kar mozdulatok továbbra is sok munkavállalót fenyegetnek, és az Eurofound munkafeltételekről szóló ötödik felmérésében(44) is ki vannak emelve; mivel a munkahelyi reumatikus és váz- és izomrendszeri megbetegedések (RMD) kockázati tényezői közé tartozik a vibráció, a nehéz terhek emelése, a képernyős berendezésekkel végzett munka, a gépek és a munkaeszközök használata; mivel az összes foglalkozási betegség közül a reumatikus és váz- és izomrendszeri megbetegedések okozzák a termelékenység legnagyobb csökkenését(45);

AE.  mivel a munkavégzéssel összefüggő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedések a munkával összefüggő halálesetek második leggyakoribb okát teszik ki; mivel a magas pszichológiai igénybevétel, a munkahelyi megterhelés, a hosszú munkaidő, a mentális zavarok, a munkahelyi bizonytalanság és a fizikai inaktivitás közvetlen összefüggésbe hozhatók velük(46);

AF.  mivel a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot etikai és szociális kötelezettségnek, valamint a vállalkozókra vonatkozó szigorú jogszabályi követelménynek kell tekinteni;

1.  üdvözli a Bizottság stratégiai keretét, és különösen a munkavégzéssel kapcsolatos balesetekre és megbetegedésekre vonatkozó „zéró-elképzelés” megközelítés bevezetését, beleértve a szociális eredménytábla halálos munkahelyi balesetekre vonatkozó új mutatóját; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégia ambíciószintje nem felel meg a „zéró-célkitűzés” jövőképének, és felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő e törekvésnek megfelelő javaslatokat; kéri, hogy dolgozzanak ki ütemtervet a munkahelyi balesetek és halálesetek csökkentésére, megfelelő uniós és nemzeti finanszírozással a tagállamok számára a halálos kimenetelű balesetek számának nullára csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy a „zéró-elképzelés” megközelítés következtében nem fordulhat elő az, hogy a munkával összefüggő baleseteket és megbetegedéseket nem jelentik be; felszólítja a Bizottságot, hogy a „zéró-elképzelés” megközelítést az összes sérülésre és balesetre, valamint a fizikai és mentális kimerültségre is terjessze ki; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fektessenek lényegesen nagyobb hangsúlyt a megelőzési stratégiákra, például a munkaügyi felügyelőségek, a nemzeti munkavédelmi szolgálatok és a szociális partnerek közötti párbeszéd megerősítésére annak biztosítása érdekében, hogy minden munkavállaló – a munkáltató típusától és méretétől függetlenül – a lehető legmagasabb szintű egészségvédelemre és biztonságra legyen jogosult; felszólít a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret ambiciózus végrehajtására és nyomon követésére, a Covid19-világjárvány hatásának fényében is; felszólít a stratégiai keret rendszeres frissítésére és a jelenlegi nemzeti stratégiáknak a munkaerőpiacok alakulásával, valamint a kettős digitális és zöld átállással összhangban történő javítására; úgy véli, hogy a szociális partnerekkel folytatott szoros együttműködésre és jogalkotási fellépésre van szükség a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos uniós politika számos aspektusát illetően, hogy kiegészítsék a „zéró-elképzelés” megvalósítása érdekében előirányzott sokféle kímélő intézkedést; kéri, hogy egyértelműen összpontosítsanak a munkavállalók részvételére, és erősítsék meg a szociális partnerekkel folytatott konzultációt a „zéró-elképzelés” megközelítés keretében; üdvözli, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó 2023-as csúcstalálkozó különösen a „zéró jövőkép” megközelítés előrehaladására fog összpontosítani;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a munkával összefüggő rákos megbetegedések leküzdésével kapcsolatos törekvéseit az európai rákellenes tervben; kéri, hogy a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelvet(47) folyamatosan és ambiciózus időkereten belül aktualizálják, többek között azáltal, hogy a cselekvési terv benyújtását követően haladéktalanul és 2022 végéig, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően legalább 25 további elsőbbségi anyagra vonatkozóan foglalkozási expozíciós határértékeket határoznak meg az irányelvben; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak elegendő személyzetet kell biztosítania, többek között az érintett egységeknél és hatóságoknál; hangsúlyozza, hogy az összes tagállamra kiterjedő, átfogó nemzeti nyilvántartások létrehozása lehetővé tenné az összes releváns rákkeltő anyagra vonatkozó adatok egész Európára kiterjedő gyűjtését; felszólít az uniós intézmények és az érintett ügynökségek, a tagállamok és az érdekelt felek közötti szoros együttműködésre, valamint kéri a szociális partnerek erőteljes bevonását a munkával összefüggő rákos megbetegedések elleni küzdelemhez szükséges – jogalkotási és nem jogalkotási – intézkedések nyomon követése érdekében gyűjtött adatok aktív felhasználásába; felszólítja a tagállamokat, hogy a nemzeti gyakorlatnak megfelelően gondoskodjanak arról, hogy minden munkavállalónak legyen joga a munka beszüntetéséhez, ha közvetlen veszéllyel és kivételesen veszélyes munkakörülményekkel szembesül;

3.  üdvözli, hogy a Bizottság a 2004/37/EK irányelvben kötelezettséget vállalt az ólomra, valamint annak vegyületeire és diizocianátjaira vonatkozó expozíciós határértékek felülvizsgálatára; megjegyzi, hogy bár a Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottsága (RAC) a 4 µg/m³ légköri határértéket és a 150 µg ólom/liter vér biológiai határértéket ajánlja, ami a helyes irányba tett lépés, azonban a javasolt biológiai határérték nem védi megfelelően a nőket, különösen a terhes nőket(48); felszólítja az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy az ólomra és vegyületeire vonatkozó, felülvizsgált expozíciós határértékekre irányuló javaslatok nemtől függetlenül egyenlő védelmet biztosítsanak minden munkavállaló számára; üdvözli a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy az endokrin károsító anyagokat az 1907/2006/EK rendelet(49) (REACH-rendelet) alapján a különös aggodalomra okot adó anyagok kategóriájába sorolja be, valamint azokat az 1272/2008/EK rendelet(50) (CLP-rendelet) alapján osztályozza; hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályoknak védeniük kell a munkavállalókat az endokrin károsító anyagoknak való kitettségtől; rámutat, hogy bizonyos tevékenységek automatizálása és robotizálása jelentősen csökkentheti a munkavállalók rákkeltő anyagoknak való munkahelyi kitettségének kockázatát; kiemeli, hogy további intézkedésekre van szükség az éjszakai műszakban végzett munkával összefüggő, foglalkozási eredetű rákos megbetegedések megelőzése, észlelése és jobb felismerése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a veszélyes vegyi anyagoknak különösen kitett csoportokra, például a vegyiparban és a mezőgazdaságban dolgozókra, vagy a különösen veszélyeztetett, például a terhes vagy szoptató munkavállalókra;

4.  üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy 2022-ben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a munkavállalók azbesztnek való kitettségének további csökkentése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza törekvéseit, és terjesszen elő javaslatot az összes azbeszt eltávolítására irányuló európai stratégiára (ESRAA), összhangban az Európai Parlamentnek a munkavállalók azbeszttel szembeni védelméről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó jelentésével; felhívja a Bizottságot, hogy legyen ambiciózus az összes azbeszt eltávolítására irányuló törekvéseiben, és vizsgálja felül a 2009/148/EK irányelvet(51) az azbesztnek kitett munkavállalók tanúsított képzésére vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében, és prioritásként aktualizálja az azbesztre vonatkozó expozíciós határértéket, amelyet 0,001 szál/cm³-ben kell megállapítani (1 000 szál/m³); felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az azbeszt eltávolítására irányuló nemzeti stratégiákról szóló uniós keretirányelvre; felhívja a Bizottságot, hogy a felújítási munkálatok megkezdése előtt aktualizálja az épületek kötelező átvilágításáról és azt követően az azbeszt és más veszélyes anyagok eltávolításáról szóló 2010/31/EU irányelvet(52), megtiltva ezáltal a technikailag eltávolítható azbeszttartalmú anyagok lezárását és befogását; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot, amely figyelembe veszi a meglévő nemzeti szabályozásokat, valamint az épületek kötelező átvilágításának leghatékonyabb modelljeire vonatkozó hatásvizsgálatot, amely magában foglalja a megfelelő képesítésekkel és engedélyekkel rendelkező szakmai szervezet által végzett, az azbeszt jelenlétének vizsgálatára irányuló felületelemzést, az eladás vagy bérbeadás előtt, és a 2005 vagy az egyenértékű nemzeti azbeszttilalom bevezetésének éve előtt épített épületekre vonatkozó azbeszttanúsítványokhoz szükséges minimális követelmények meghatározására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az azbeszttel kapcsolatos betegségek jobb elismerését és kompenzálását valamennyi kitett munkavállaló számára az építőipar és a zöld átállásban részt vevő egyéb munkavállalók egészségének védelme érdekében; felszólít arra, hogy ahol csak lehetséges, analitikus transzmissziós elektronmikroszkópiát (ATEM-et) vagy hasonlóan fejlett módszereket alkalmazzanak a szálak megszámolására;

5.  úgy véli, hogy előfordulhat, hogy a Tanács 89/391/EGK irányelve(53) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről nem bizonyul eléggé hatékonynak a munka 21. századi világa, a legújabb munkaerőpiaci fejlemények és a pszichoszociális kockázatok felmérése és kezelése szempontjából; ezért úgy véli, hogy ezt ki kell egészíteni e szempont megerősítése érdekében; emlékeztet arra a kérésére, hogy a Bizottság építse be a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégiai keretbe a lecsatlakozáshoz való jogot, és kifejezetten dolgozzon ki új pszichoszociális intézkedéseket a keret részeként; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégiai keret ambícióit; felhívja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel konzultálva tegyen javaslatot a munkahelyi pszichoszociális kockázatokról és jóllétről szóló irányelvre, amelynek célja a munkahelyi pszichoszociális kockázatok, például a szorongás, a depresszió, a kiégés és a stressz hatékony megelőzése, beleértve az olyan strukturális problémák által okozott kockázatokat is, mint a munkaszervezés (azaz a rossz vezetés, a rossz munkatervezés vagy a munkavállalók ismereteinek és képességeinek a kijelölt feladatokkal való nem megfelelő összehangolása); felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre mechanizmusokat az ilyen kockázatok megelőzésére és az érintett munkavállalók munkahelyre való visszailleszkedésére, és a 89/391/EGK irányelvben foglalt megelőzési hierarchia általános elveivel összhangban állítsák át az egyéni szintű fellépésekről a munkaszervezési megközelítésre való áttérést; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a megfelelő foglalkozás-egészségügyi felügyelet biztosításához szükséges foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó személyzet minimális létszámára vonatkozóan(54); úgy véli, hogy a mentális egészség védelmének és előmozdításának szerves részét kell képeznie a jövőbeli egészségügyi válságokra vonatkozó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felkészültségi terveknek; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az egészségügyi dolgozók és más alapvető fontosságú munkavállalók mentális egészségére; üdvözli az egészségügyi beruházások hatékony módjairól tanácsot szolgáltató szakértői testület (EXPH) által az egészségügyi dolgozók és más alapvető munkavállalók mentális egészségének támogatásáról szóló véleményében ezzel kapcsolatban biztosított hozzájárulást; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák ezeknek az ajánlásoknak a megfelelő nyomon követését és végrehajtását;

6.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a foglalkozási betegségek esetén biztosítsák a megfelelő kártérítési lehetőségeket a munkavállalók számára; felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel konzultálva vizsgálja felül a munkahelyi megbetegedések kezelésének európai ütemtervéről szóló 2003-as bizottsági ajánlást, és fűzzön ahhoz kiegészítéseket, például a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri zavarok, a munkavégzéssel kapcsolatos mentális zavarok, különösen a depresszió, a kiégés, a szorongás és a stressz, az azbeszttel kapcsolatos valamennyi betegség és a bőrrák, valamint a reumatikus és krónikus gyulladás tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően alakítsa át ezt az ajánlást egy olyan irányelvvé, amely létrehozza a foglalkozási betegségek minimális jegyzékét, és meghatározza a foglalkozási betegségek elismerésére vonatkozó minimumkövetelményeket és az érintett személyek megfelelő kártérítését;

7.  hangsúlyozza, hogy a női munkavállalóknak fokozott kihívásokkal kell szembenézniük a munkahelyi egészségvédelem és jóllét terén, különösen az egészségügyi és a gondozási ágazatban; üdvözli, hogy a Bizottság fokozza a munkahelyi biztonság és egészségvédelem nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítését; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések során érvényesítsék a nemi dimenziót és vegyék figyelembe a nemek közötti különbségeket; felszólítja a Bizottságot, hogy a nőkkel szembeni nemi alapú erőszak és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló jövőbeli jogalkotási kezdeményezést a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló keretmegállapodásra alapozza; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munka világában az erőszak, a megkülönböztetés és a zaklatás felszámolására irányuló megelőző és védelmi intézkedések, beleértve adott esetben a harmadik fél (azaz a vásárlók, ügyfelek, látogatók vagy betegek) által elkövetett erőszakot és zaklatást, a zaklatás indokától és kiváltó okától függetlenül alkalmazandók legyenek, és ne korlátozódjanak a diszkriminatív indokokon alapuló esetekre; felhívja a tagállamok kormányait, hogy ratifikálják az 190. számú ILO-egyezményt és az erőszakról és a zaklatásról szóló 206. számú ajánlást a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás megtiltásához, megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges jogszabályok és szakpolitikai intézkedések bevezetése érdekében;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat az elöregedő munkaerőre, a krónikus betegségekben szenvedő munkavállalók nagyobb arányára és az arra való felkészülésre, hogy a munkahelyeket a fogyatékossággal élő munkavállalókhoz kell igazítani, valamint aktívan támogassák a visszailleszkedést, a megkülönböztetésmentességet és a munkakörülmények kiigazítását a fogyatékossággal élők, a krónikus betegségben szenvedők vagy a betegségből felépülők számára; hangsúlyozza, hogy igényre szabott és egyedi stratégiákat kell meghatározni és végrehajtani a munkavállalók felépülési és rehabilitációs folyamatainak megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen stratégiáknak tartalmazniuk kell az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás előmozdítását minden korosztály számára, a szakmai és a magánélet összeegyeztethetőségét, valamint a nemzedékek közötti tapasztalatcserék előmozdítását a munkahelyen belül; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a gondozókra is;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó uniós stratégia keretében nyújtson egyértelmű és ambiciózus iránymutatásokat a tagállamok és a munkáltatók számára a fogyatékossággal élők észszerű alkalmazkodás ának munkahelyi biztosításáról és a munkahelyi átalakításokól; felszólítja a Bizottságot, hogy e tekintetben ambiciózusan vizsgálja felül az egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK irányelvet; kitart amellett, hogy ugyanilyen fontos figyelmet fordítani a krónikus betegségben szenvedő munkavállalók helyzetére;

10.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiákban fordítsanak különös figyelmet a fiatal munkavállalókra, különös tekintettel a 18 év alatti munkavállalókra; emlékeztet arra, hogy a statisztikák szerint a 18–24 évesek nagyobb valószínűséggel szenvednek súlyos munkahelyi balesetet, mint az idősebbek a nem elegendő tapasztalat, képzés és felügyelet, a jogaikkal és a munkáltatók kötelességeivel kapcsolatos hiányos ismereteik, igényeik munkáltatók általi elismerésének hiánya, valamint a bizonytalan munkakörülményeknek való kitettség miatt, ami ahhoz vezet, hogy még fiatalon vagy egy későbbi életkorban kialakulnak a foglalkozási betegségek(55);

11.  emlékeztet arra, hogy a platform-munkavállalók fokozott egészségvédelmi és biztonsági kockázatoknak lehetnek kitéve mind a helyszínen végzett munka, mind az online platformokon végzett munka esetében; hangsúlyozza, hogy ezek a kockázatok nem korlátozódnak a fizikai egészségre, hanem a pszichoszociális egészséget is érinthetik, a kiszámíthatatlan munkaidő, a munka intenzitása, a versenykörnyezet, az információs túlterheltség és az elszigeteltség pedig újonnan felmerülő kockázati tényezők; üdvözli a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatot a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy minden platform-munkavállalónak munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek esetén jogosultnak kell lennie kártérítésre, valamint biztosítani kell számukra a szociális védelmet, ideértve a betegség- és rokkantsági biztosítást is, a platform-munkavállalók munkaviszonyára vonatkozó megdönthető vélelem bevezetésével, a tagállamok vonatkozó jogszabályaiban vagy kollektív szerződéseiben meghatározott nemzeti fogalommeghatározásoknak megfelelően; megismétli e tekintetben a platform-munkavállalók méltányos munkafeltételeiről, jogairól és szociális védelméről – a digitális fejlődéshez kapcsolódó új foglalkoztatási formákról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában megfogalmazott ajánlásokat;

12.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok és politikák hatálya kiterjedjen valamennyi munkavállalóra, aki a nemzeti jog, a kollektív szerződések vagy a gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, beleértve a nem hagyományos munkaviszonyban dolgozókat(56), valamint a valódi és színlelt önfoglalkoztatókat és az utazó munkavállalókat is; hangsúlyozza a kollektív tárgyalások kritikus szerepét a legmagasabb szintű munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági normák biztosításában; hangsúlyozza, hogy az európai és nemzetközi emberi jogok minden munkavállalónak garantálják az ahhoz való jogot, hogy szakszervezetet szervezzen, alapítson és hozzá csatlakozzon, kollektív tárgyalásokon vegyen részt, jogai védelme érdekében kollektíven lépjen fel és a kollektív szerződések által biztosított védelemben részesüljön, foglalkozási viszonyától függetlenül(57);

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a zöld és digitális átállásra, többek között a mesterséges intelligenciára vonatkozó valamennyi releváns uniós stratégiába és politikába építse be az egészségvédelmet és a biztonságot; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó munkahelyi megoldásoknak etikusnak és emberközpontúnak, átláthatónak és méltányosnak kell lenniük, és el kell kerülniük a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő negatív következményeket; felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy jogalkotási kezdeményezés előterjesztését a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos felelősség és felelősségi körök tisztázására a mesterségesintelligencia-rendszerekkel és az új munkamódszerekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetéséhez és munkavállalók általi alkalmazásához szükség van a munkavállalók oktatására és képzésére, valamint intézkedésekre a hatékony munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiák biztosítása érdekében; kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció valószínűsíthetően elősegíti az ember és gép közötti szinergiákat, valamint gazdasági és társadalmi előnyöket és új lehetőségeket kínál a vállalkozások számára, és egyben a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat is ébreszt, például a munkavállalók nyomon követésének és irányításának új formái kapcsán, amelyek nagy mennyiségű valós idejű adat gyűjtésén alapulnak, ami jogi, szabályozási és etikai kérdéseket vethet fel; kéri különösen az algoritmikusokon alapuló irányítás által a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt káros hatások elleni biztosítékok bevezetését; hangsúlyozza, hogy a munkaterületeken alkalmazott algoritmusoknak átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és etikusnak kell lenniük, és hogy az algoritmusokon alapuló döntéseknek elszámoltathatónak, megtámadhatónak és adott esetben visszafordíthatónak kell lenniük, következésképpen emberi felügyeletnek kell alávetni őket; hangsúlyozza a szociális partnerek szerepét a forradalmi technológiák kifejlesztéséből eredően felmerülő munkahelyi kockázatok előrejelzésében;

14.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozásnak közvetlen egészségügyi hatása van a munkavállalókra; emlékeztet arra, hogy a szélsőséges időjárási események fokozódása több fizikai sérüléshez vezet, és hogy az éghajlatváltozás a bőrrák és a pornak való kitettség kockázatát és a pszichoszociális kockázatokat is növeli; hangsúlyozza, hogy a nem megfelelő munkaszervezés is súlyosbíthatja a helyzetet; hangsúlyozza a szociális partnerek szerepét az éghajlatváltozás miatt felmerülő foglalkozási kockázatok előrejelzésében; emlékeztet arra, hogy a munkavállalók egészségvédelme és biztonsága uniós hatáskörbe tartozik, és hogy a 89/391/EGK irányelvvel összhangban a munkavállalókat meg kell védeni minden kockázattól, beleértve az újonnan felmerülő kockázatokat is; felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan és sürgősen értékelje az éghajlatváltozás munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot érintő új és újonnan felmerülő kockázatait, hogy jobban megvédje a munkavállalókat a magasabb hőmérséklettel, a természetes UV-sugárzással és más kapcsolódó és biztonsági veszélyekkel szembeni kitettségtől;

15.  kéri az UV-sugárzásnak való kitettség elleni védelem uniós szintű megerősítését, különösen a kültéri munkavállalókra vonatkozó munkavédelmi jogszabályok keretében; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójáról (mesterséges optikai sugárzás) szóló 2006/25/EK irányelvet(58), és terjessze ki annak hatályát a napsugárzásra is; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalók – például a légitársaságok személyzete, az atomerőművek dolgozói, a releváns ipari környezetben dolgozók, valamint a radiológiai, sugárterápiás vagy nukleáris gyógyászati ágazatban dolgozó kutatók, egészségügyi és állatorvosi szakemberek – védelmét szolgáló jelenlegi intézkedések végrehajtását és hatékonyságát, és szükség esetén vizsgálja felül azokat az arányos intézkedések meghatározása érdekében;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi intézményközi struktúrán belül hozzon létre egy korai figyelmeztetési mechanizmust, hogy fel tudja tárni, hol szükséges a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó meglévő irányelvek kiigazítása és felülvizsgálata, amelyek az állandóan változó területeket érintő kérdésekkel foglalkoznak, és amelyeket például a veszélyes termékekre, valamint a munkaerőpiacok és a munkakörülmények alakulására vonatkozó új tudományos adatok befolyásolhatnak a „kettős” (a digitális és a zöld) átállás keretében; hangsúlyozza különösen, hogy az ágazati szociális partnereket be kell vonni ebbe a mechanizmusba, mivel először ők szembesülnek a változó helyzetekkel;

17.  felhívja a tagállamokat, hogy a közbeszerzés alapvető részeként dolgozzanak ki nemzeti szakpolitikákat a munkahelyi egészség és biztonság védelme érdekében;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásokban támogassa a tisztességes munka szélesebb körű kérdését, és biztosítsa, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokat megfelelően figyelembe vegyék a munkaügyi és szociális normákra vonatkozó kötelező kötelezettségvállalások részeként; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagjelölt országokat abban, hogy jogi keretrendszereiket összehangolják a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós vívmányokkal; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt az ILO-val és a WHO-val a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jog előmozdítása érdekében az ILO alapvető munkaügyi elvei és jogai keretében, valamint ezen elveknek a globális ellátási láncok szereplői általi tiszteletben tartása érdekében; üdvözli, hogy a Bizottság uniós szintű tilalmat javasol a kényszermunka által előállított termékekre;

19.  üdvözli az EU partnerországaival, a regionális és nemzetközi szervezetekkel és más nemzetközi fórumokkal való együttműködés megerősítését a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások globális szintű javítása érdekében; kéri, hogy a Bizottság aktívan támogassa a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jognak az ILO alapvető munkahelyi elvekre és jogokra vonatkozó keretébe való integrálását;

20.  úgy véli, hogy a határ menti régiókban közös, határokon átnyúló képzést kell szervezni az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet számára, és elő kell segíteni a bevált gyakorlatok megosztását;

Felkészültségi terv a jövőbeli egészségügyi válságokra: a Covid19-világjárvány tanulságai és annak a munkára gyakorolt hatása

21.  hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a Covid19-világjárvány tanulságainak levonása és a potenciális jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültség fokozása; támogatja, hogy felhívják a tagállamokat arra, hogy nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiáikban a nemzeti szociális partnerekkel konzultálva dolgozzanak ki a jövőbeli válságokra vonatkozó felkészültségi terveket, beleértve az uniós iránymutatások és eszközök végrehajtását; hangsúlyozza, hogy e tervek koordinálásához hatékony uniós mechanizmusokra van szükség; úgy véli, hogy javítani kell a hitelesített információk közlését és ennek bármilyen egészségügyi felkészültségi terv középpontjában kell állnia; úgy véli, hogy a mentális egészség védelmének és előmozdításának a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültségre vonatkozó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tervek szerves részét kell képeznie, és hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az egészségügyi dolgozók és más kulcsfontosságú munkavállalók mentális egészségére; üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy mélyreható értékelést indítson a világjárvány hatásairól, valamint az uniós és nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi keretrendszerek hatékonyságáról, hogy sürgősségi eljárásokat és iránymutatásokat dolgozzon ki a lehetséges jövőbeli egészségügyi válsághelyzetekben alkalmazandó intézkedések gyors bevezetésére, végrehajtására és nyomon követésére, a közegészségügyi szereplőkkel szoros együttműködésben; felhívja a tagállamokat, hogy az együttműködés fokozása érdekében fordítsanak különös figyelmet a határokon átnyúló régiókra; úgy véli, hogy a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló jövőbeli rendelet(59) által előírt uniós közegészségügyi szükséghelyzet bejelentésének el kell indítania a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó tagállami nemzeti felkészültségi tervekben foglalt intézkedések végrehajtását és uniós koordinációját;

22.  emlékeztet a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy felméri, hogy szükség van-e további intézkedésekre az egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó hatályos uniós szabályozási keret működésének javítása érdekében, valamint hogy szükség van-e a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2000/54/EK irányelv módosítására; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul végezze el az irányelv célzott felülvizsgálatát, a Covid19-világjárványból levont tanulságokra építve annak érdekében, hogy valamennyi munkahelyen javuljon a felkészültség, a reagálás tervezése és növekedjen a reziliencia az egészségügyi válsághelyzetekben; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak biztosítania kell, hogy az irányelv alkalmas legyen világjárványok során a reagálásra, elősegítse egyrészt nemzeti vészhelyzeti tervek kidolgozását világjárványok kitörése esetén, másrészt azt, hogy a munkáltató járvány esetén különböző nyelvekre lefordított írásos utasításokat adjon a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kockázatokról, higiéniai intézkedésekről és munkaszervezésről valamennyi munkavállaló számára; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a foglalkozási betegségek kezelésének európai ütemtervéről szóló ajánlásba belefoglalja a Covid19-et;

23.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten kiemelten kezeljék és megfelelően finanszírozzák a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kutatás és adatgyűjtés megerősítését, különös tekintettel a mentális egészségre, a pszichoszociális és ergonómiai kockázatokra, a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre, a munkavégzéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegségekre és rákbetegségekre, valamint a krónikus gyulladásos betegségekre gyakorolt hatásokra vonatkozó okok és hatások tekintetében az ágazatokon belül, továbbá végezzék el a munka változó világa jelentette problémák és hatások részletes értékelését, ideértve a távoli helyről történő munkavégzéssel és a távmunkával, valamint a lecsatlakozáshoz való joggal kapcsolatos egészségügyi és biztonsági lehetőségeket és kihívásokat, a nem, a kor és a fogyatékosság hatásának elemzése céljából; felhívja a Bizottságot, hogy a kutatás nyomon követése során, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket is hozzon a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen további kutatást az egészségügyi és munkahelyi kirekesztés gazdasági költségeiről;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon jogalkotási keretet az Unión belüli távmunkára vonatkozó minimumkövetelmények megállapítása céljából, biztosítva, hogy a távmunka ne befolyásolja negatívan a távmunkások foglalkoztatási feltételeit; megjegyzi, hogy ezt a keretet a tagállamokkal és az európai szociális partnerekkel konzultálva kell kidolgozni, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzeti munkaerőpiaci modelleket, és figyelembe véve a szociális partnerek távmunkáról és digitalizációról szóló keretmegállapodásait; hangsúlyozza, hogy ennek a keretnek tisztáznia kell a munkakörülményeket, beleértve a berendezések, a meglévő és az új digitális eszközök rendelkezésre bocsátása, használata és felelőssége tekintetében, és biztosítania kell, hogy az ilyen munkát önkéntes alapon végezzék, valamint hogy a távmunkások jogai, a munkájuk és a magánéletük közötti egyensúly, munkaterhelése és teljesítménynormái egyenértékűek legyenek a munkáltató létesítményeiben dolgozó hasonló munkavállalókéval; hangsúlyozza, hogy e jogalkotási kezdeményezésnek a digitális és távoli munkavégzési gyakorlatokkal és az otthoni munkakörnyezettel kapcsolatos pszichoszociális kockázatok átfogó értékelésén kell alapulnia; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a távmunkára és/vagy távoli szakképzésben részesülő, fogyatékossággal élő személyek számára biztosítsanak akadálymentesítő és az inkluzív technológiára vonatkozó intézkedéseket;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel konzultálva tegyen javaslatot egy, a minimális standardokról és feltételekről szóló irányelvre, hogy valamennyi munkavállaló hatékonyan gyakorolhassa a lecsatlakozáshoz való jogát, és szabályozhassa a meglévő és új digitális eszközök munkacélú használatát, összhangban a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó 2021. január 21-i állásfoglalásával, amely ajánlásokat fogalmaz meg a lecsatlakozáshoz való jogról, valamint figyelembe véve a szociális partnerek digitalizációról szóló keretmegállapodását;

27.  üdvözli a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogi keretnek a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló 89/654/EGK irányelv(60) és a képernyővel végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló 90/270/EGK irányelv(61) felülvizsgálata révén történő korszerűsítésére irányuló bizottsági kötelezettségvállalást; felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben legyen ambiciózusabb, és haladéktalanul tegyen javaslatot egy szélesebb körű és átfogóbb, a munkavégzéssel kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések és reumás betegségek megelőzéséről és kezeléséről szóló irányelvre, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák kutatásukat és adatgyűjtésüket; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az irányelv hatálya kiterjedjen minden olyan, a munkavégzéssel kapcsolatos kockázatra, amely reumatikus/krónikus gyulladásos és izomrendszeri betegségeket eredményezhet, például a nehéz tárgyak emelése, a repetitív mozdulatok, a rezgés vagy a hosszú ideig tartó állás/ülés; emlékeztet arra, hogy a női munkavállalókat nagyobb valószínűséggel érintik a váz- és izomrendszeri megbetegedések; emlékezteti a Bizottságot, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedésekre vonatkozó javaslatnak hangsúlyoznia kell a nemi dimenziót e betegségek értékelése, megelőzése és kezelése tekintetében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg a váz- és izomrendszeri megbetegedésekben vagy reumatikus/krónikus gyulladásos betegségekben szenvedő munkavállalók rugalmas munkaidejének bevezetését; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos munkahelyi kockázatokat;

28.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a vállalatokat arra, hogy a rendelkezésükre álló logisztikai eszközök felhasználásával tegyenek a munkavállalók egészségének előmozdítása érdekében azáltal, hogy ajánlásokat adnak ki az egészséges életmódról, ösztönzik a testmozgást azáltal, hogy a munkahelyen belül erre a célra kialakított területeket biztosítanak, vagy megkönnyítik az erre a célra kialakított külső létesítményekhez való hozzáférést, ösztönzik a belső sportcsapatok létrehozását, kerékpártárolót biztosítanak, ösztönzik a helyes táplálkozást azáltal, hogy a vállalati étkezdében egészséges, kiegyensúlyozott és változatos ételeket és természetes italadagolókat biztosítanak, olyan táblákat helyeznek el, amelyek arra kérik a munkavállalókat, hogy a közös bejáratok és kijáratok körüli területeket mentesítsék a káros anyagoktól, például a cigarettafüsttől, valamint egyéb olyan oktatási intézkedések révén, amelyek ezt a célt szolgálhatják, mint például az Európai Rákellenes Kódex népszerűsítése; hangsúlyozza a vezetők és a személyzetért felelős munkavállalók megfelelő oktatásának és képzésének pozitív hatását a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi zaklatás megelőzése terén; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a személyzetért felelős vezetők és munkavállalók a munkahelyi feladataik megkezdése előtt megfelelő képzésben részesüljenek, illetve ilyen képzést végezzenek el, beleértve a pszichoszociális kockázatok megelőzésével kapcsolatos képzést és a zaklatás elleni tanfolyamokat is; bátorítja a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy a tagállami jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban kezdeményezzék a képviselők és vezetők munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos képzéseinek fejlesztését; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a munkavállalók bevonását a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések végrehajtásába, és biztosítsák, hogy a munkavédelmi képviselők az alapképzési modulokon túlmutató képzésben is részesülhessenek;

29.  emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárvány során számos esetben megsértették a munkavállalók jogait, különösen az utazó munkavállalók esetében, beleértve a határ menti ingázókat, az idénymunkásokat és a migráns munkavállalókat is, akik egészségtelen vagy nem biztonságos élet- és munkakörülményeknek voltak kitéve, mint például a rossz vagy túlzsúfolt szállás, és akiket jogaikról nem tájékoztattak megfelelően; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket az utazó és migráns munkavállalók, például a határ menti ingázók, kiküldött munkavállalók és idénymunkások foglalkoztatási, egészségügyi és biztonsági feltételeinek és munkakörülményeinek javítására, beleértve a munkaerő-kölcsönző ügynökségek, a munkaerő-toborzó ügynökségek, más közvetítők és alvállalkozók szerepének felülvizsgálatát is, az egyenlő bánásmód elvének, valamint az utazó és migráns munkavállalók sajátos egészségügyi és biztonsági kihívásainak – mint például a megfelelő berendezésekhez és létesítményekhez való hozzáférés, a minőségi elhelyezés, a biztonságos közlekedés és a megfelelő étkezés(62) –, valamint a meglévő jogszabályi keret felülvizsgálatának szükségessége fényében az azonosított hiányosságok megszüntetése, valamint a pandémiával szembeni ellenálló képesség biztosítása érdekében, figyelembe véve a Covid19-világjárványból levont tanulságokat; felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy – amennyiben a munkáltató gondoskodik a munkavállalók elszállásolásáról – a szálláshelyek biztonságosak és tisztességesek legyenek, és megfeleljenek a minimumkövetelményeknek; hangsúlyozza az Európai Munkaügyi Hatóság abban játszott szerepét, hogy segíti a tagállamokat és a Bizottságot a munkaerő-mobilitással kapcsolatos uniós jog Unió-szerte történő hatékony alkalmazásában és érvényesítésében, valamint a szociális biztonsági rendszerek EU-n belüli koordinálásában; hangsúlyozza, hogy a 2024-ben esedékes értékelés keretében fontolóra kell venni az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) megbízatásának felülvizsgálatát, hogy az kiterjedjen a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó rendelkezésekre is; felhívja az EU-OSHA-t és az ELA-t, hogy működjenek együtt a Bizottság és a tagállamok támogatása céljából az utazó és migráns munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének és biztonságának javítása terén; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan segíthetnek a digitális eszközök a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó előírások határokon átnyúló érvényesítésének megerősítésében valamennyi utazó munkavállaló, köztük az önálló vállalkozók és a harmadik országbeli utazó állampolgárok esetében, akikre az EU-n belüli munkaerő-mobilitásra vonatkozó uniós szabályok alkalmazandók; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Munkaügyi Hatósággal szoros együttműködésben és megfelelő értékelést követően terjesszen elő egy, az utazó munkavállalók és az EU-n belüli munkaerő-mobilitásra vonatkozó uniós szabályok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok európai társadalombiztosítási kártyájára vonatkozó jogalkotási javaslatot, amely eszközt biztosítana az érintett nemzeti hatóságok és szociális partnerek számára a munkaerő mobilitására és a szociális biztonság munkaerőpiaci koordinációjára vonatkozó uniós szabályok tisztességes és hatékony érvényesítésének javításához annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az EU-ban, többek között az utazó munkavállalók egészségének és biztonságának védelme tekintetében, a szociális biztonság és a méltányos mobilitás digitális érvényesítésének javítása érdekében „Az európai társadalombiztosítási kártya bevezetéséről a szociális biztonság területén a digitális jogérvényesítés és a méltányos mobilitás javítása érdekében” című 2021. november 25-i parlamenti állásfoglalásnak(63) megfelelően;

30.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a munkahelyi biztonság és egészségvédelem közbeszerzésbe való beépítését, és e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy ennek biztosítása érdekében dolgozzanak ki nemzeti szakpolitikákat; kéri a Bizottságot, hogy ossza meg a bevált gyakorlatokat azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érvényesíteni a közbeszerzési szabályokban, és hogyan lehet a közbeszerzési irányelvvel összhangban a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti jogba belefoglalni;

Végrehajtás és érvényesítés

31.  hangsúlyozza a nemzeti munkaügyi felügyelőségek nélkülözhetetlen szerepét a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályozásnak való megfelelés biztosítása, valamint a munkavégzéssel összefüggő betegségek és sérülések megelőzése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást a nemzeti munkaügyi felügyelőségek számára, és hajtsák végre az ILO ajánlását, amely szerint 10 000 munkavállalóra egy munkaügyi felügyelőnek kell jutnia, a visszaélések minden formájának megszüntetése céljából történő hatékony és pontos ellenőrzések elvégzésére; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy a nemzeti munkaügyi felügyelőségek hogyan végzik ellenőrzéseiket, valamint vizsgálja meg azok hatókörét és tartalmát, és terjessze a tanulmány eredményeit, többek között a feltárt jogsértések száma és a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabása tekintetében annak feltérképezése érdekében, hogy képesek-e a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó meglévő szabályok betartatására, biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket a megfelelő védelem érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a felmérés nyomon követése érdekében hozzon létre egy, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság hatáskörébe tartozó, végrehajtással foglalkozó háromoldalú munkacsoportot; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi szakpolitikában észszerűsítsék a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokat, valamint javítsák a megelőző intézkedéseket és a meglévő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabályok és jogszabályok érvényesítését; hangsúlyozza a szociális partnerek és a nemzeti egészségügyi és biztonsági szolgálatok szerepét e tekintetben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy európai szinten biztosítsák a nagyobb fokú koordinációt, együttműködést és képzést;

32.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek elleni küzdelem érdekében biztosítsanak megfelelő finanszírozást és hozzáférést valamennyi munkavállaló számára a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági képzéshez és tanulási eszközökhöz; hangsúlyozza, hogy e tekintetben szoros együttműködésre van szükség a szociális partnerekkel;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy kezelje a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti meg nem feleléseket, amelyek tisztességtelen versenyt teremtenek, nemcsak a belső piacon, hanem a nem uniós országokkal kapcsolatban is;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezze az egészségügyi és biztonsági szolgálatok munkájának, valamint a 89/391/EGK irányelv 7. cikke (3) bekezdésében foglalt rendelkezések bevezetése óta a külső egészségügyi és biztonsági szolgáltatások nyújtása terén levont tanulságoknak az értékelését; sürgeti a Bizottságot, hogy a munkahelyi kockázatmegelőzés javítása érdekében dolgozzon ki ajánlásokat a nemzeti külső egészségügyi és biztonsági szolgáltatások nyújtásának megerősítésére;

35.  felhívja a tagállamokat, hogy számoljanak be a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó nemzeti stratégiáikban meghatározott célokról, és biztosítsák a végrehajtásuk támogatásához szükséges megfelelő finanszírozást; hangsúlyozza, hogy a szociális partnereket teljes mértékben be kell vonni a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti tervek végrehajtásába, illetve nyomon követésébe; hangsúlyozza, hogy el kell ismerni és be kell vonni a szociális partnereket és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági képviselőket a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályi keret kialakításába, végrehajtásába és érvényesítésébe; felhívja a Bizottságot, hogy indítson kutatást a munkavállalóknak, illetve szakszervezeti és üzemi tanácsi képviselőiknek a kockázatértékelés és a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó politikák minden szakaszában vállalati szinten történő hatékonyabb részvételének koncepciójáról és gyakorlatáról, és indítson finanszírozott programokat a munkavállalók munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó tevékenységekben való részvételének javítására; felhívja a tagállamokat, hogy számoljanak fel minden olyan nemzeti jogszabályt, amely akadályozza a kollektív tárgyalásokat, többek között annak biztosításával, hogy a szakszervezetek bejutnak a munkahelyekre szervezés, információmegosztás, konzultáció, a munkavállalók képviseletének erősítése, valamint a megfelelő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások biztosítása céljából;

36.  kiemeli, hogy a mobilitási csomag és annak kezdeményezései, beleértve a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokról szóló bizottsági iránymutatásokat, javíthatják a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a közúti felügyeletet és biztosítsák e szabályok betartását, beleértve annak biztosítását, hogy a munkáltatók megfelelő munkarendeket biztosítsanak a járművezetők számára, megelőzve a túlzott munkaterhelést, és ezáltal növelve a közúti biztonságot; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg egyértelmű célokat a munkavégzéssel összefüggő közúti balesetek okozta halálesetek csökkentésére vonatkozóan; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő hasonló jogalkotási kezdeményezéseket, amelyek a légi közlekedésben és a tengerhasznosítási ágazatban dolgozók egészségvédelmének és biztonságának javítását szolgálják; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok tájékoztassanak és készítsenek statisztikát a munkavégzéssel összefüggő közúti balesetekről;

37.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozások méretétől függetlenül minden munkavállalót megfelelő védelemben kell részesíteni, és támogatást kell nyújtani különösen a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knak, hogy segítsék őket a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályok helyes alkalmazásában; kiemeli az EU-OSHA abban betöltött szerepét, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k számára a munkaerőt érintő kockázatok értékeléséhez és a megfelelő megelőző intézkedések végrehajtásához szükséges eszközöket és előírásokat biztosítanak; úgy véli, hogy az egészséges és biztonságos munkahelyek Unió-szerte történő hatékonyabb előmozdítása érdekében meg kell erősíteni az EU-OSHA szerepét, és további kezdeményezéseket kell kidolgozni a munkahelyi megelőzés javítása érdekében a gazdasági tevékenység minden ágazatában;

o
o   o

38.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Állásfoglalás-tervezet a WHO mentális egészséggel kapcsolatos uniós fellépési keretéről (2021–2025), hetvenegyedik Európai Regionális Bizottság, 2021. szeptember 13–15.
(2) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.
(3) https://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/other/guides_for_applicants/h2020-SC1-BHC-22-2019-framework-for-action_en.pdf
(4) HL C 433., 2019.12.23., 9. o.
(5) HL C 362., 2021.9.8., 82. o.
(6) HL C 445., 2021.10.29., 75. o.
(7) HL C 456., 2021.11.10., 161. o.
(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0385.
(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0427.
(10) https://www.who.int/about/governance/constitution
(11) A WHO „Mentális egészség: reagálásunk megerősítése”, 2018. március, https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-strengthening-our-response
(12) Az Európai Bizottság sajtóközleménye a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről a munka változó világában, 2021. június 28., https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_21_3170
(13) A munkahelyi balesetek statisztikája, Eurostat, 2020. november.
(14) Eurofound, Sixth European Working Conditions Survey – Overview report (2017 update) (Hatodik európai felmérés a munkafeltételekről, átfogó jelentés, 2017. évi frissítés, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2017.
(15) A munkahelyek minőségének mintázatai azt sugallják, hogy a kép árnyaltabb, mint a magas és alacsony minőségű munkahelyek közötti egyszerű polarizáció. Az elemzés a munkavállalókat öt munkaminőségi profilba sorolja: sikeres munkahelyek (a munkavállalók 21%-a); zökkenőmentesen működő munkahelyek (25%); aktív manuális munkahelyek (21%); nyomás alatt álló munkahelyek (13%); és „rossz minőségű” munkahelyek (20%). A munkaminőségi pontszámok mintázata a profilok között eltérő, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy a munkaminőség különböző dimenziókat foglal magában.
(16) https://www.safetyandhealthmagazine.com/articles/14053-new-workers-higher-risk
(17) A munkahelyi balesetek és betegségek költségeinek nemzetközi összehasonlítása, EU-OSHA (2017).
(18) Takala, J., Working paper – Eliminating occupational cancer in Europe and global („A foglalkozási eredetű rák visszaszorítása Európában és világszerte”), 2015., 6. o.
(19) Global Asbestos Disaster („Globális azbesztkatasztrófa”), International Journal of Environmental Research and Public Health, 2018.).
(20) https://www.euractiv.com/section/health-consumers/infographic/the-economic-impact-of-non-melanoma-skin-cancer-on-the-society-and-the-welfare-system/
(21) EU-OSHA, Munkavállalói felmérés a rák kockázati tényezőinek való kitettségről, 2020. május 20.
(22) A WHO „Radon és egészség” című tájékoztatója, 2021. február 2. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/radon-and-health
(23) Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, Strengthening Europe in the fight against cancer – Going further, faster (Európa megerősítése a rák elleni küzdelemben – Továbbjutás, gyorsabb haladás), 2020. július, https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/642388/IPOL_STU(2020)642388_EN.pdf.
(24) IPCC, sixth assessment report, regional fact sheet – Europe. (IPCC, hatodik értékelő jelentés, regionális tájékoztató – Európa. ) https://www.ipcc.ch/report/ar6/wg1/downloads/factsheets/IPCC_AR6_WGI_Regional_Fact_Sheet_Europe.pdf
(25) Eurostat, Self-reported work-related health problems and risk factors - key statistics (A munkavállalók saját beszámolója szerinti egészségügyi problémák és kockázati tényezők – kulcsfontosságú statisztikák), 2021.
(26) EU OSHA, Musculoskeletal disorders: association with psychosocial risk factors at work, 2021. (EU OSHA, Váz- és izomrendszeri megbetegedések – a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőkkel összefüggésben, 2021.)
(27) Eurofound és EU-OSHA, Psychosocial risks in Europe: Prevalence and strategies for prevention („Pszichoszociális kockázatok Európában. Elterjedtség és megelőzési stratégiák”), 2014., az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
(28) EU-OSHA, Psychosocial risks and stress at work. (Pszichoszociális kockázatok és stressz a munkahelyen) https://osha.europa.hu/en/themes/psychosocial-risks-and-stress
(29) EU OSHA, OSH figures: stress at work - facts and figures, 2009. (Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi adatok: munkahelyi stressz – tények és számadatok)
(30) Eurofound, Living, working and COVID-19 (Élet, munka és a Covid19), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2020.
(31) Eurofound és ILO, Working anytime, anywhere: The effects on the world of work („Munkavégzés bárhol, bármikor. A munka világára gyakorolt hatások”), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), Genf, 2017.
(32) Európai Szakszervezeti Intézet, Teleworking in the aftermath of the Covid-19 pandemic: enabling conditions for a successful transition („Távmunka a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben. A sikeres átmenet előfeltételeinek megteremtése”), 2021.
(33) Eurofound és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, What just happened? COVID-19 lockdowns and change in the labour market, (Mi is történt? A Covid19 miatti lezárások és a munkaerőpiacon bekövetkezett változások), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2021.
(34) Eurofound, Telework and ICT-based mobile work: Flexible working in the digital age (Távmunka és IKT-alapú mobil munka. Rugalmas munkavégzés a digitális korban), New forms of employment series („New forms of employment” sorozat), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2020.
(35) Microsoft Work Trend Index, The next great disruption is hybrid work - are we ready? (A következő nagy üzemzavar a hibridmunka – készen állunk?), 2021.
(36) EU-OSHA, Telework and health risks in the context of the COVID-19 pandemic: evidence from the field and policy implications, (Távmunka és egészségügyi kockázatok a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben: helyben gyűjtött tapasztalatok és szakpolitikai vonatkozások), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2021.
(37) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, World Employment and Social Outlook 2021: The role of digital labour platforms in transforming the world of work (A digitális munkaügyi platformok szerepe a munka világának átalakításában), https://www.ilo.org/global/research/global-reports/weso/2021/lang--en/index.htm https://eige.europa.eu/publications/gender-equality-index-2020-digitalisation-and-future-work
(38) Európai Szakszervezetek Szövetsége, tájékoztató feljegyzés: „Az idénymunkásokat célzó nemzeti intézkedések a munkaerőhiány kezelésére (különösen a mezőgazdasági ágazatban)”, 2020. május 29., https://www.etuc.org/sites/default/files/publication/file/2020-05/Covid-19%20Briefing%20Seasonal%20Workers%20Final_updated%2029%20May%202020.pdf
(39) EU-OSHA, Third European Survey of Enterprises on New and Emerging Risks (ESENER 3), Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER-3), 2019. https://www.enshpo.eu/pdfs/news01.pdf
(40) da Silva Neto, AM és mások, Psychological effects caused by the COVID-19 pandemic in health professionals: A systematic review with meta-analysis (A Covid19-világjárvány által az egészségügyi szakemberek körében okozott pszichés hatások: szisztematikus áttekintés metaelemzéssel), a Progress in neuro-psychopharmacology & biological psychiatry szakfolyóirat 2021. január 10-i kiadása.
(41) Európai Parlament infografika, „A Covid19 nőkre gyakorolt hatásának megértése”, 2021. március 1., https://www.europarl.europa.eu/news/en/headlines/society/20210225STO98702/understanding-the-impact-of-covid-19-on-women-infographics; A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, https://eige.europa.eu/covid-19-and-gender-equality/essential-workers
(42) Eurofound, Just one in three workers with limiting chronic disease in adapted workplace (A korlátozó krónikus betegséggel küzdő munkavállalók közül csak minden harmadik személy dolgozik a helyzetéhez adaptált munkahelyen) című cikk, 2019. október 15., https://www.eurofound.europa.eu/news/news-articles/just-one-in-three-workers-with-limiting-chronic-disease-in-adapted-workplace
(43) HL L 238., 2003.9.25., 28. o.
(44) Eurofound, A munkakörülményekről szóló 2021. évi európai felmérés: https://www.eurofound.europa.eu/surveys/2021/european-working-conditions-survey-2021
(45) https://eular.org/myUploadData/files/eular_vision_paper_on_eu_health_policy_branded.pdf
(46) Niedhammer I, Bertrais S, Witt K (2021), Psychosocial work exposures and health outcomes: a meta-review of 72 literature reviews with meta-analysis (Pszichoszociális munkahelyi expozíciók és az egészséget érintő következmények: 72 szakirodalmi áttekintés metaanalízissel történő metaáttekintése), Scand J Work Environ Health 2021. 47(7):489–508. o.
(47) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).
(48) Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI), Occupational Exposure Limits (OELs) for lead and lead compounds & equality of treatment of women and men at work (Az ólomra és ólomvegyületekre vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek (OEL-k), valamint a nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmód a munkahelyen), 2020. december 14.
(49) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(50) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(51) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (HL L 330., 2009.12.16., 28. o.).
(52) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
(53) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.
(54) Az ILO 171. sz. ajánlása a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokról. https://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f?p=NORMLEXPUB:12100:0::NO::P12100_INSTRUMENT_ID:312509
(55) https://osha.europa.eu/hu/themes/young-workers
(56) https://www.ilo.org/global/topics/non-standard-employment/lang--en/index.htm
(57) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 23. cikke kimondja, hogy „minden személynek joga van ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon”; 87. számú ILO-egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről, 1948; és 98. számú ILO-egyezmény a szervezkedési és kollektív tárgyalási jogról.
(58) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/25/EK irányelve (2006. április 5.) a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (HL L 114., 2006.4.27., 38. o.).
(59) A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 11-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2020)0727). A Parlament 2021. szeptember 14-én és november 11-én módosításokat fogadott el a javaslatra vonatkozóan (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0377 és P9_TA(2021)0449).
(60) A Tanács 89/654/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (HL L 393., 1989.12.30., 1. o.).
(61) A Tanács 90/270/EGK irányelve (1990. május 29.) a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (HL L 156., 1990.6.21., 14. o.).
(62) https://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_075505/lang--en/index.htm
(63) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0473.


A Covid19-világjárvánnyal foglalkozó különbizottság létrehozása: tanulságok és ajánlások a jövőre nézve
PDF 155kWORD 48k
Az Európai Parlament 2022. március 10-i határozata a Covid19-világjárvánnyal, a levont tanulságokkal és a jövőre vonatkozó ajánlásokkal foglalkozó különbizottság felállításáról, hatásköréről, összetételéről és megbízatásának idejéről (2022/2584(RSO))
P9_TA(2022)0069B9-0139/2022

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének javaslatára,

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a határon át ingázó és idénymunkások Covid19-válsággal összefüggő európai védelméről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a „Covid19: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások” című, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló, 2020. november 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a „Covid19 jelentette globális kihívással való szembenézésről: a WTO TRIPS-megállapodás alóli mentesség hatásai a Covid19-oltóanyagokra, a kezelésekre, a berendezésekre és az előállítás és a gyártási kapacitás növelésére a fejlődő országokban” című, 2021. június 10-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Covid19 elleni oltóanyagok fejlesztése, beszerzése és elosztása terén az EU által biztosított átláthatóságról szóló, 2021. október 21-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a Bizottságnak az európai egészségügyi unióról szóló, 2020. november 11-i javaslatcsomagjára és a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendeletre irányuló javaslatára (COM(2020)0727),

–  tekintettel eljárási szabályzata 207. cikkére,

A.  mivel a Covid19 terjedése tragikus módon emberek millióinak életét követelte Európában és a világban, helyrehozhatatlan károkat okozva és több mint egymilliárd embert zárva be otthonába;

B.  mivel uniós szinten számos intézkedést hoztak, többek között az uniós vakcinastratégián és a közös európai válaszlépések koordinálásán keresztül;

C.  mivel az „Európa együtt” a COVAX globális kezdeményezés egyik fő támogatója, mely kezdeményezés célja igazságos és méltányos hozzáférés biztosítása a Covid19-oltóanyagokhoz;

D.  mivel a Covid19-világjárvány következményeinek kezelésére fordított nagy összegű finanszírozás miatt fontos a közkiadások átláthatósága és elszámoltathatósága;

E.  mivel a Covid19 aránytalanul nagy mértékben érintette a nőket, a fiatalokat, a fogyatékossággal élőket és a kiszolgáltatott csoportokat, és növelte a globális egyenlőtlenségeket;

1.  úgy határoz, hogy különbizottságot hoz létre „A Covid19-világjárvány: tanulságok és ajánlások a jövőre nézve” elnevezéssel, amelynek feladata annak vizsgálata, hogy a világjárványra adott európai válaszlépések és a tanulságok hogyan járulhatnak hozzá a jövőbeli intézkedésekhez a következő területeken:

  

Egészségügy

   a) az EU, intézményei és ügynökségei válasza a világjárványra, építve az Egészségügyi Unió csomagra, az EU válságmegelőzésének, felkészültségének és a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre való reagálásának megerősítése érdekében;
   b) a tagállamok közötti koordináció és szolidaritás szintje, valamint az egészségügyi rendszerek felkészültsége a világjárvány és a határokon átnyúló jövőbeli egészségügyi veszélyek kezelésére;
   c) a világjárvány egészségügyi hatásai, beleértve az egészségügyi ellátás folyamatosságát és a megelőzést, a nem fertőző betegségek szűrését, diagnosztizálását, kezelését és nyomon követését, a mentális egészséget, a „hosszú Covidot”, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat;
   d) a munkaerőhiánynak az egészségügyi ellátásra gyakorolt hatása, valamint a gyógyszerek és orvosi eszközök – beleértve a védőfelszereléseket is – rendelkezésre állása, továbbá a világjárványnak az ápolási szolgáltatásokra, az otthonok lakóira, a dolgozókra, az informális ápolókra és azok hozzátartozóira gyakorolt hatása;
   e) a világjárvány hatása a digitális egészségügy, a telemedicina és a távkonzultáció, a távfelügyelet, a csatlakoztatott eszközök, a digitális egészségügyi platformok és az egészségügyi alkalmazások terjedésére;
   f) az EU Covid19 vakcinastratégiája és az, hogy hogyan tudta biztosítani a biztonságos és hatékony vakcinák szállítását, beleértve az előrehaladott beszerzési megállapodások és a közös beszerzési megállapodások megtárgyalását, a szerződések és licencmegállapodások átláthatóságát és érvényesítését, valamint az oltóanyagok előállítását, tárolását és elosztását, továbbá a jogi felelősség kérdését és a gyógyszeripar szerepét a fent említett elemekben, valamint a technológiaátadásban, a szabadalmi védelemben és a lobbizás átláthatóságában;
   g) együttműködés tudományosan megalapozott és összehangolt kockázatkezelési intézkedések terén, beleértve a Covid19 tanácsadó testületet;
   h) az Európai Egészségügyi Vészhelyzeti Készenléti és Reagálási Hatóság (HERA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerepe és megbízatása, valamint a Covid19 elleni terápiás készítményekre vonatkozó stratégia a hozzáférhető és megfizethető termékek kifejlesztésében;
   i) az oltóanyagokkal kapcsolatos bizonytalanság és a félretájékoztatás terjedése a világjárvány elleni küzdelemben, valamint az e jelenségek jövőbeli kezelésére irányuló további uniós intézkedések;
   j) az állategészségügy és az emberi egészség összekapcsolódása, különösen a zoonózisokkal kapcsolatban, az „Egy az egészség” koncepciót követve;
  

Összehangolt megközelítés a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásával

   k) a tagállamok által végrehajtott határlezárások, a személyek szabad mozgását és a belső piacot érintő egyéb korlátozások szükségessége és arányossága, valamint a szükségtelen korlátozások elkerülésének módja a jövőben, többek között az utazási intézkedésekre vonatkozó közös megközelítés kidolgozása révén;
   l) a kiszolgáltatott csoportok egyéni és alapvető jogaira, valamint általában az egyenlőtlenségre gyakorolt hatás;
   m) a Covid19 elleni küzdelem technológiai eszközeinek – például a kontaktkövető alkalmazásoknak és az uniós digitális Covid-igazolványnak – a fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó különböző megközelítések;
   n) a különböző adatkészletek tagállamok általi használata, valamint az azonos adatok és kritériumok használatával kapcsolatos tanulságok, és különösen az ECDC által biztosított adatkészletek szerepe;
   o) a világjárvány elleni fellépés demokratikus felügyelete, beleértve az Európai Parlament és a tagállamok parlamentjeinek bevonását a döntéshozatalba és az átláthatóságba, figyelembe véve a Covid kapcsolattartó csoport munkáját;
  

Társadalmi és gazdasági hatás

   p) a munkaszervezésre, a távmunkára és a munka jövőjére gyakorolt hatás, valamint a világjárvány szegénységgel, egyenlőtlenséggel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos következményei, továbbá a világjárvány hatása a szociális védelmi rendszerekre;
   q) megoldások a digitális technológiák használata előtt álló akadályok leküzdése és a munkavállalók tovább- és átképzésének fokozása érdekében;
   r) a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatás, beleértve a nemi erőszak és a családon belüli erőszak kockázatának kitett személyeket, valamint a nemi szempontoknak a válságkezelésbe történő integrálására fordított figyelem a határokon átnyúló jövőbeli egészségügyi veszélyekre adott válaszlépések során;
   s) a világjárvány hatása az oktatásra és képzésre, valamint a gyermekek és fiatalok fejlődésére;
   t) intézkedések az egészségüggyel kapcsolatos uniós stratégiai autonómia és az ellátási láncok rugalmasságának biztosítása érdekében, beleértve a kritikus gyógyszer- és gyógyászati termékeket, valamint más alapvető fontosságú javakat, továbbá az EU egészségüggyel kapcsolatos kutatási politikáinak támogatása és kiigazítása terén a jelenlegi válság kezelése és a válság újbóli kiújulásának megelőzése érdekében, az erős uniós iparpolitika fontos részeként;
   u) a világjárvány által leginkább sújtott ágazatokra, például a kultúrára, a vendéglátásra, az idegenforgalomra és a közlekedésre gyakorolt hatás, valamint az uniós válaszlépések gyorsasága és megfelelősége;
  

Az EU és a világ

   v) az EU irányító és koordináló szerepe a tagállamok között a világjárvány nemzetközi vonatkozásaival kapcsolatban, többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és más többoldalú kezdeményezések, például a COVAX, valamint egy esetleges nemzetközi világjárványügyi szerződés keretében, a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR) felülvizsgálata és a harmadik országokból az EU-ba utazókkal kapcsolatos harmonizált megközelítés szükségessége;
   w) a vakcinadiplomácia megközelítése és hogy az milyen mértékben járul hozzá a globális szolidaritáshoz, az alapvető gyógyászati termékekhez és vakcinákhoz való egyetemes és méltányos hozzáféréshez, valamint ahhoz az elképzeléshez, hogy „senki nincs biztonságban, amíg nincs mindenki biztonságban”;
   x) az EU és tagállamai szerepe a Covid19-oltóanyagokkal és gyógyászati termékekkel való nem megfelelő ellátásnak és az egyenlőtlen hozzáférésnek a kezelésében világszerte, a megfizethetőség és a hozzáférhetőség, az ellátási lánc szűk keresztmetszetei, a kereskedelemmel kapcsolatos akadályok, az infrastruktúra kezelése és az ellátási lánc átláthatóságának biztosítása, valamint a szakértelem és a technikai know-how biztosítása révén;

2.  hangsúlyozza, hogy a különbizottság ajánlásait a Parlament állandó bizottságainak nyomon kell követniük;

3.  úgy határoz, hogy a különbizottság felelősségi körébe tartozó területekkel kapcsolatos uniós jogszabályok elfogadását, nyomon követését és végrehajtását érintő ügyekért felelős állandó parlamenti bizottságok hatásköre, személyzete és a rendelkezésükre álló erőforrások változatlanok maradnak, így azokat nem módosítják; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő együttműködést és információáramlást a különbizottság és az illetékes állandó bizottságok között;

4.  úgy határoz, hogy amennyiben a különbizottság munkája során bizalmas jellegű bizonyítékokat, személyes adatokat tartalmazó tanúvallomásokat hallgat meg, illetve bizalmas információkkal kapcsolatos véleménycseréket vagy meghallgatásokat tart hatóságokkal és szervekkel, az üléseket zárt ülés formájában kell megtartani; úgy határoz továbbá, hogy a tanúknak és a szakértőknek joguk van arra, hogy zárt ülés keretében tegyenek nyilatkozatot vagy számoljanak be;

5.  úgy határoz, hogy a napirendet, a nyilvános ülésekre meghívott személyek listáját, az ilyen üléseken részt vevő személyek listáját és az ilyen ülések jegyzőkönyvét nyilvánosságra kell hozni;

6.  úgy határoz, hogy a különbizottsághoz eljuttatott bizalmas dokumentumokat az eljárási szabályzat 221. cikkében foglalt eljárás szerint kell értékelni; úgy határoz továbbá, hogy az ilyen információt kizárólag a különbizottság végleges jelentésének elkészítéséhez lehet felhasználni;

7.  úgy határoz, hogy a különbizottság 38 tagú lesz;

8.  úgy határoz, hogy a különbizottság működésének időtartama 12 hónap, amelynek elteltével jelentést nyújt be a Parlamentnek, mely jelentés adott esetben ajánlásokat tartalmaz a meghozandó intézkedésekre vagy kezdeményezésekre vonatkozóan.

(1) HL C 316., 2021.8.6., 2. o.
(2) HL C 362., 2021.9.8., 77. o.
(3) HL C 362., 2021.9.8., 82. o.
(4) HL C 371., 2021.9.15., 102. o.
(5) HL C 385., 2021.9.22., 159. o.
(6) HL C 415., 2021.10.13., 36. o.
(7) HL C 67., 2022.2.8., 64. o.
(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0435.


Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottság létrehozása
PDF 134kWORD 48k
Az Európai Parlament 2022. március 10-i határozata az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottság (INGE 2) létrehozásáról, valamint feladatairól, összetételéről és megbízatásának idejéről (2022/2585(RSO))
P9_TA(2022)0070B9-0140/2022

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének javaslatára,

–  tekintettel az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közleményre (COM(2020)0790),

–  tekintettel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagra, többek között a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2020)0825), valamint a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2020)0842),

–  tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2021. október 20-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a dezinformáció visszaszorítását célzó, 2018. évi gyakorlati kódexre és a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről szóló, 2021. évi iránymutatásra (COM(2021)0262), valamint az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja által 2021 októberében kiadott, a dezinformáció visszaszorítását célzó új gyakorlati kódexről szóló ajánlásokra,

–  tekintettel a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2020. december 16-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0829),

–  tekintettel az 5G-hálózatok kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések 2021. márciusi uniós eszköztárára,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek „Az Uniót érintő dezinformáció: korlátozottan, de továbbra is árt” című, 09/2021. számú különjelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket” című, 2020. június 10-i közös közleményére (JOIN(2020)0008),

–  tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság jelentésére (A9-0022/2022),

–  tekintettel eljárási szabályzata 207. cikkére,

A.  mivel a külföldi beavatkozás az Unió alapját képező egyetemes értékek és elvek, például az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának, a demokrácia és a jogállamiság súlyos megsértésének minősül; mivel bizonyítékok támasztják alá, hogy rosszindulatú és autoriter külföldi állami és nem állami szereplők az információk manipulálásával, valamint más taktikák alkalmazásával beavatkoznak az Unió demokratikus folyamataiba; mivel az ilyen támadások félrevezetik és megtévesztik a polgárokat, valamint befolyásolják szavazói magatartásukat, felerősítik a megosztó vitákat, megosztják, polarizálják a társadalmakat és kihasználják a társadalmak sebezhető pontjait, előmozdítják a gyűlöletbeszédet, rontják a kiszolgáltatott csoportok helyzetét, amelyek nagyobb valószínűséggel válnak a dezinformáció áldozatává, torzítják a demokratikus választások és népszavazások integritását, megrendítik a nemzeti kormányokba, a közszférabeli szervezetekbe és a liberális demokratikus rendbe vetett bizalmat, és az európai demokrácia destabilizálására törekednek;

B.  mivel Oroszország az általa Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított agresszív háború előestéje óta és azóta is folyamatosan példátlanul rosszindulatú és kiterjedt dezinformációs kampányt folytat annak érdekében, hogy megtévessze állampolgárait belföldön és az államok nemzetközi közösségének összességét;

C.  mivel a harmadik országbeli állami szereplők és a nem állami szereplők arra irányuló kísérletei, hogy rosszindulatú beavatkozással befolyásolják a demokrácia működését az Unióban és az uniós tagállamokban, valamint nyomás alá helyezzék az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékeket, részét képezik annak a szélesebb körű bomlasztó tendenciának, amellyel a demokráciák világszerte szembesülnek;

D.  mivel a rosszindulatú szereplők továbbra is igyekeznek beavatkozni a választási folyamatokba, kihasználni társadalmaink nyitottságát és pluralizmusát, illetve támadásokat intézni a demokratikus folyamatok, valamint az EU és tagállamai rezilienciája ellen;

E.  mivel a külföldi állami szereplők által irányított külföldi beavatkozás és dezinformációs kampányok tekintetében az EU és tagállamai jelenleg nem rendelkeznek külön szankciórendszerrel, ami egy olyan helyzet kialakulásához vezetett, amelyben e szereplők biztonsággal feltételezhetik, hogy az EU elleni destabilizációs kampányaiknak nem lesz következménye;

F.  mivel e jelenség esetében nem létezik egységes meghatározás és nem született közös megegyezés, és továbbra is számos hiányosság és joghézag érhető tetten uniós és nemzeti szinten a külföldi beavatkozás felderítését, megelőzését és leküzdését célzó jelenlegi jogszabályokban és szakpolitikákban;

G.  mivel a külföldi beavatkozás, a dezinformáció, valamint a demokráciát érő számos támadás és fenyegetés várhatóan még intenzívebbé és kifinomultabbá fog válni a helyi, regionális, nemzeti választások, illetve a 2024. évi európai parlamenti választások előtt;

H.  mivel a Parlament korábbi, az EU demokratikus folyamataiba történő rosszindulatú külföldi beavatkozásokkal szembeni fellépés kapcsán megfogalmazott ajánlásai hozzájárultak a probléma uniós szintű általános megértéséhez és tudatosításának erősítéséhez;

I.  mivel az INGE különbizottság meghallgatásai és munkája hozzájárult e problémák nyilvános elismeréséhez és kontextusba helyezéséhez, és sikeresen kialakította a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozásról és a dezinformációról szóló európai vita kereteit;

J.  mivel ezeket az ajánlásokat továbbra is nyomon kell követni;

K.  mivel a rosszindulatú külföldi beavatkozás és a dezinformáció elleni küzdelemhez a hasonlóan gondolkodó partnerek – köztük a parlamenti képviselők – közötti globális szintű, többoldalú együttműködésre és támogatásra van szükség; mivel a demokráciák fejlett készségeket és válaszstratégiákat alakítottak ki e fenyegetések kezelése során;

1.  úgy határoz, hogy egy, az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottságot (INGE 2) hoz létre, melynek feladatai az alábbiak lesznek:

   a) a meglévő és tervezett jogszabályok és szakpolitikák vizsgálata – az állandó bizottságokkal együttműködve és velük konzultálva, amennyiben e bizottságoknak az eljárási szabályzat VI. melléklete szerinti hatás- és felelősségi körei érintettek – azon lehetséges joghézagok, hiányosságok és átfedések azonosítása érdekében, amelyek kihasználhatók a demokratikus folyamatokba való rosszindulatú beavatkozáshoz, többek között az alábbi területek tekintetében:
   i. az EU demokratikus folyamataihoz és rezilienziájához a helyzetismeret, a média- és információs műveltség, a médiapluralizmus, a független újságírás és az oktatás révén hozzájáruló szakpolitikák;
   ii. beavatkozás az online platformok felhasználásával, különösen az online óriásplatformok felelősségének, valamint az EU-n belüli demokráciára és demokratikus folyamatokra gyakorolt hatásának mélyreható értékelése révén;
   iii. kritikus infrastruktúra és stratégiai ágazatok;
   iv. beavatkozás a választási folyamatok során;
   v. politikai tevékenységek külföldi szereplők és támogatók általi burkolt finanszírozása;
   vi. kiberbiztonság és kibertámadásokkal szembeni reziliencia, amennyiben azok demokratikus folyamatokhoz kapcsolódnak;
   vii. a nem állami szereplők szerepe;
   viii. a beavatkozásnak a kisebbségek és a hátrányos megkülönböztetésnek kitett más csoportok jogaira gyakorolt hatása;
   ix. beavatkozás globális szereplők közreműködésével az elit foglyul ejtésén, nemzeti diaszpórákon, egyetemeken és kulturális eseményeken keresztül;
   x. elrettentés, attribúció és kollektív ellenintézkedések, beleértve a szankciókat is;
   xi. szomszédsági és globális együttműködés, valamint multilateralizmus;
   xii. uniós székhelyű szereplők beavatkozása az EU-ban és harmadik országokban;
   b) az INGE 1 különbizottság munkamódszereit követve az állandó bizottságokkal szoros együttműködésben javaslatok kidolgozása arra vonatkozóan, hogy miként számolhatók fel e hiányosságok az Unió jogi rezilienciájának megerősítése érdekében, és miként fejleszthető az Unió intézményi kerete;
   c) szoros együttműködés más uniós intézményekkel, a tagállami hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalommal, valamint a harmadik országokbeli állami és nem állami partnerekkel a hibrid fenyegetésekkel és a dezinformációval szembeni uniós fellépés megerősítése érdekében, azzal együtt, hogy az INGE 2 különbizottság valamennyi nyilvános tevékenysége esetében tiszteletben tartja az e határozatban rögzített prioritásokat;
   d) az INGE 1 különbizottság által készített jelentés végrehajtásának részletes és szigorú nyomon követése, amely az uniós intézmények által tett lépések értékelését is magában foglalja;
   e) hozzájárulás a külföldi beavatkozással, a hibrid fenyegetésekkel és a dezinformációval szembeni általános intézményi rezilienciához a 2024-ben tartandó európai választások előkészítése során;

2.  úgy határoz, hogy amikor a különbizottság munkája során bizalmas jellegű bizonyításfelvételre, személyes adatokat érintő tanúvallomások meghallgatására, vagy hatóságokkal és testületekkel bizalmas információkról, többek között az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 63. cikke szerint bizalmasnak nyilvánított tudományos vizsgálatokról vagy azok részeiről folytatott eszmecserékre vagy meghallgatásokra kerül sor, az üléseket zárt ajtók mögött kell megtartani; úgy határoz továbbá, hogy a tanúknak és a szakértőknek joguk van arra, hogy zárt ülés keretében tegyenek nyilatkozatot vagy tanúvallomást;

3.  úgy határoz, hogy a nyilvános ülésekre meghívott személyek jegyzékét, az ilyen üléseken részt vevő személyek jegyzékét, valamint az ilyen ülések jegyzőkönyveit nyilvánosságra kell hozni;

4.  úgy határoz, hogy a különbizottsághoz eljuttatott bizalmas dokumentumokat az eljárási szabályzat 221. cikkében foglalt eljárás szerint kell értékelni; úgy határoz továbbá, hogy az ilyen információt kizárólag a különbizottság végleges jelentésének elkészítéséhez lehet felhasználni;

5.  úgy határoz, hogy a különbizottság 33 tagú lesz;

6.  úgy határoz, hogy a különbizottság megbízatása 12 hónapra szól, és hogy megbízatásának ideje a különbizottság alakuló ülésének napján kezdődik;

7.  úgy határoz, hogy az INGE 1 különbizottsági jelentés és a meglévő jogszabályok végrehajtásának vizsgálatát, valamint a joghézagok, hiányosságok és átfedések azonosítását követően a különbizottság meghatározza valamennyi szükséges jogi aktus megfelelő jogalapját, valamint előkészíti a külföldi rosszindulatú beavatkozás és dezinformáció leküzdését szolgáló, állandó jellegű uniós intézményi megoldások alapjait, továbbá szükség esetén az eljárási szabályzat 54. cikke alapján összeállított saját kezdeményezésű jelentésben felkéri a Bizottságot konkrét intézményi lépések megtételére, szorgalmazva, hogy a Bizottság nyújtson be e tekintetben megfelelő javaslatot.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0428.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).


A Pegasus és azzal egyenértékű megfigyelő kémprogramok használatának kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozása
PDF 140kWORD 50k
Az Európai Parlament 2022. március 10-i határozata a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használatának kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról, valamint a vizsgálat tárgyáról, illetve a bizottság feladatairól, összetételéről és mandátumának időtartamáról (2022/2586(RSO))
P9_TA(2022)0071B9-0138/2022

Az Európai Parlament,

–  tekintettel 290 képviselő arra irányuló kérelmére, hogy vizsgálóbizottságot állítsanak fel a Pegasus és az azzal egyenértékű, informatikai sebezhetőségek kihasználásával mobil eszközökre telepített kémszoftverek („egyenértékű kémszoftverek”) használata tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének vagy az uniós jog végrehajtása során felmerülő hivatali visszásságoknak a kivizsgálására,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének javaslatára,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 226. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozatra(1),

–  tekintettel az Európai Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumában és különösen annak 2., 6. és 21. cikkében megfogalmazott elkötelezettségére a szabadság, a demokrácia, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság értékei és elvei iránt,

–  tekintettel az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésére, amely megerősíti a tagállamok kizárólagos hatáskörét a közrend fenntartása és a nemzeti biztonság védelme terén,

–  tekintettel az EUMSZ 16. és 223. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta) és különösen annak 7., 8., 11., 21. és 47. cikkére, amelyek elismerik az abban foglalt konkrét jogokat, szabadságokat és elveket, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, amelyek teljes mértékben alkalmazandók a tagállamokra az uniós jog végrehajtása során, továbbá annak 52. cikke (1) bekezdésére, amely lehetővé teszi az alapvető jogok és szabadságok gyakorlásának bizonyos korlátozását,

–  tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2) (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) (általános adatvédelmi rendelet),

–  tekintettel a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a 2021. május 17-i (KKBP) 2021/796 tanácsi határozattal(5) módosított, az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. május 17-i (KKBP) 2019/797 tanácsi határozatra(6),

–  tekintettel a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmányra(8),

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre és különösen annak 8., 9., 13. és 17. cikkére, valamint az egyezményhez csatolt jegyzőkönyvekre,

–  tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre(9),

–  tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalására(10), valamint az uniós intézmények, szervek és ügynökségek informatikai biztonságának megerősítésére vonatkozó ajánlásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 208. cikkére,

A.  mivel a közelmúltban napvilágra került, hogy több ország, köztük tagállamok is használták újságírókkal, politikusokkal, a bűnüldözési szervek tisztviselőivel, diplomatákkal, jogászokkal, üzletemberekkel, civil társadalmi szereplőkkel és más szereplőkkel szemben a Pegasus kémszoftvert, és hogy az ilyen gyakorlatok rendkívül riasztóak, és a jelek szerint beigazolják annak veszélyét, hogy a megfigyelési technológiákkal való visszaélés aláássa az emberi jogokat és a demokráciát;

1.  úgy határoz, hogy a nemzeti vagy uniós bíróságok joghatóságának sérelme nélkül vizsgálóbizottságot állít fel a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használata tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének vagy az uniós jog végrehajtása során felmerülő hivatali visszásságoknak a kivizsgálására;

2.  úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság:

   kivizsgálja a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használatából eredő állítólagos uniós jogsértések vagy hivatali visszásságok körét, információkat gyűjt arról, hogy a tagállamok – többek között, de nem kizárólag Magyarország és Lengyelország – vagy harmadik országok milyen mértékben alkalmaznak beavatkozó jellegű megfigyelést a Chartában rögzített jogokat és szabadságokat sértő módon, valamint értékeli, hogy ez milyen mértékű kockázatot jelent az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekre, például a demokráciára, a jogállamiságra és az emberi jogok tiszteletben tartására nézve;
   feladatai ellátása érdekében információkat gyűjt és elemez a következők megállapítása érdekében:
   a Pegasus és az azzal egyenértékű kémszoftverek használata és működése, valamint annak a Charta szerinti alapvető jogokra gyakorolt állítólagos negatív hatása azokban az esetekben, amikor a tagállamok az uniós jogot hajtották végre;
   a meglévő jogi keret, amelyben a tagállamok a Pegasust és azzal egyenértékű kémszoftvereket szereztek be és használtak;
   felhasználták-e a tagállami hatóságok a Pegasust és az azzal egyenértékű kémszoftvereket politikai, gazdasági vagy egyéb indokolatlan célokra használták-e újságírókkal, politikusokkal, a bűnüldözési szervek tisztviselőivel, diplomatákkal, jogászokkal, üzletemberekkel, civil társadalmi szereplőkkel vagy más szereplőkkel szembeni kémkedéshez, megsértve ezzel az uniós jogot és az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeket vagy a Chartában rögzített jogokat;
   a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek uniós joggal ellentétes használata káros hatással volt-e a tagállamokban a helyi, nemzeti és európai szintű választásokkal kapcsolatos demokratikus folyamatokra;
   a 2002/58/EK irányelvnek a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használatából eredő állítólagos tagállami megsértése vagy azzal kapcsolatos hivatali visszásság, különös tekintettel a közlések titkosságának elvére, valamint a közlések és a kapcsolódó forgalmi adatok meghallgatásának, lehallgatásának, tárolásának vagy egyéb módon történő elfogásának vagy megfigyelésének tilalmára;
   a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek tagállamok általi használata az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének minősült-e, azt eredményezte-e vagy feltárta-e azt;
   a Bizottságnak volt-e bizonyítéka a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftver személyek elleni használatára;
   a tagállamok megfelelő intézményi és jogi biztosítékokat biztosítottak-e a kémszoftverek jogellenes használatának megakadályozására, és azok a személyek, akik azt gyanítják, hogy kémszoftverek használata révén megsértették jogaikat, hozzáférnek-e a hatékony jogorvoslathoz;
   a tagállamok állítólagos mulasztása az Unióban egyes szervezeteknek a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek fejlesztésében, terjesztésében vagy finanszírozásában való részvételével kapcsolatban – beleértve az ellátási láncot a technológia és annak hasznosítása tekintetében – , amennyiben az sérti az uniós jogot, többek között az (EU) 2021/821 rendeletet, és ideértve azt az esetet is, amikor egy adott célból (pl. a terrorizmus elleni küzdelem) forgalmazott megfigyelő szoftvert más összefüggésben használnak;
   Izrael kormányának és más harmadik országok kormányainak szerepe a tagállamok Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverekkel való ellátásában;
   a Pegasus vagy azzal egyenértékű kémszoftverek tagállami hatóságok általi használata azt eredményezte-e, hogy személyes adatokat továbbítottak harmadik országoknak, különösen, de nem kizárólagosan az NSO Group-nak, valamint harmadik országok kormányainak;
   a Pegasus vagy azzal egyenértékű kémszoftverek – az Unióhoz kapcsolódó szervezeteket közvetlenül vagy közvetve érintő –használata hozzájárult-e újságírókkal, politikusokkal, a bűnüldözési szervek tisztviselőivel, diplomatákkal, jogászokkal, üzletemberekkel, civil társadalmi szereplőkkel vagy más szereplőkkel szembeni illegális kémkedéshez harmadik országokban, és olyan emberi jogi jogsértésekhez vagy visszaélésekhez vezetett-e, amely komoly aggodalomra ad okot az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának célkitűzései tekintetében, és az ilyen használat ellentétes volt-e az EUSZ 21. cikkében és a Chartában foglalt értékekkel, kellően figyelembe véve az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket és a nemzetközi emberi jogi normákban rögzített egyéb jogokat is;
   elegendő indok állt-e a Tanács rendelkezésére ahhoz, hogy az Unió közös kül- és biztonságpolitikája keretében korlátozó intézkedéseket vagy szankciókat fogadjon el egy vagy több harmadik országgal szemben, amennyiben az EUSZ V. címének 2. fejezetével összhangban elfogadott valamely határozat az EUMSZ 215. cikkének (1) bekezdésével összhangban a gazdasági vagy pénzügyi kapcsolatok megszakításáról vagy korlátozásáról rendelkezett;
   a Pegasus vagy azzal egyenértékű kémszoftverek harmadik országok általi használata hatással volt-e az uniós jog által biztosított alapvető jogokra, és elegendő indok állt-e a Tanács rendelkezésére ahhoz, hogy újraértékelje a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó, az EUMSZ 218. cikke alapján harmadik országokkal kötött nemzetközi együttműködési megállapodásokat;
   a tárgyban általa szükségesnek ítélt ajánlásokat tesz;
   ajánlásokat tesz az uniós intézményeknek, valamint képviselőinek és személyzetének az ilyen kémszoftverekkel szembeni védelmére;

3.  úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság a jelen határozat elfogadásától számított 12 hónapon belül végleges jelentést nyújt be;

4.  úgy határoz, hogy munkája során a vizsgálóbizottságnak figyelembe kell vennie a mandátuma időtartama alatt bekövetkező, hatáskörébe tartozó minden vonatkozó fejleményt;

5.  hangsúlyozza, hogy a vizsgálóbizottság és az érintett állandó bizottságok és albizottságok közötti jó együttműködés és információáramlás biztosítása érdekében a vizsgálóbizottság elnökét és előadóját be lehetne vonni az állandó bizottságok és albizottságok vonatkozó vitáiba, és fordítva, különösen a vizsgálóbizottság meghallgatásai során;

6.  úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság által megfogalmazott ajánlásokat az eljárási szabályzat VI. mellékletében meghatározott érintett illetékes állandó és albizottságokhoz kell utalni;

7.  úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság 38 tagú lesz;

8.  utasítja elnökét, hogy gondoskodjon e határozat közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(1) HL L 113., 1995.5.19., 1. o.
(2) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
(3) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
(4) HL L 119., 2016.5.4., 89. o.
(5) HL L 174. I, 2021.5.18., 1. o.
(6) HL L 129. I, 2019.5.17., 13. o.
(7) HL L 206., 2021.6.11., 1. o.
(8) HL L 278., 1976.10.8., 5. o.
(9) https://www.ohchr.org/Documents/Publications/GuidingPrinciplesBusinessHR_EN.pdf
(10) HL C 378., 2017.11.9., 104. o.


A nemek közötti egyenlőség Európai Parlamentben történő általános érvényesítése – 2020. évi éves jelentés
PDF 190kWORD 61k
Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről az Európai Parlamentben – 2020. évi éves jelentés (2021/2039(INI))
P9_TA(2022)0072A9-0021/2022

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8., 10. és 19. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményére (isztambuli egyezmény), amely 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),

–  tekintettel a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2008. július 2-i bizottsági javaslatra (COM(2008)0426 – a továbbiakban: a megkülönböztetés tilalmáról szóló horizontális irányelv);

–  tekintettel a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló irányelvre irányuló, 2012. november 14-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0614 – a továbbiakban: a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv),

–  tekintettel a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv),

–   tekintettel az Európai Számvevőszék „A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben: a szavak után eljött a tettek ideje” című, 10/2021. sz. különjelentésére,

–  tekintettel az európai ombudsman „A munkahelyi méltóság az uniós intézményekben és ügynökségekben” című, 2018. december 17-i jelentésére,

–   tekintettel „A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az Európai Parlamentben – aktuális helyzet” címmel az Európai Parlament Kutatószolgálata által készített, 2021. évi tanulmányra,

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) kérésére a Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztályának megrendelésére készített, „A nemek közötti egyenlőség: a gondozási munka gazdasági értéke az alkalmazandó uniós alapok szempontjából” című, 2021. évi tanulmányra,

–  tekintettel a „Nők az Európai Parlamentben” című, 2021. évi brosúrájára,

–  tekintettel a FEMM bizottság által kért, „A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós helyreállítási csomagban” című, 2021. március 16-i munkaértekezletre,

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőségnek az Európai Parlamenten belüli általános érvényesítéséről szóló, 2003. március 13-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségnek a bizottságok munkája keretében történő integrált megközelítéséről szóló, 2007. január 18-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőségnek a bizottságok és küldöttségek munkája keretében történő integrált megközelítéséről szóló, 2009. április 22-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőségnek az EU külkapcsolataiban, valamint a béke megszilárdítása és az állami intézményrendszer kiépítése terén történő általános érvényesítéséről szóló, 2009. május 7-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség Európai Parlamenten belüli érvényesítéséről szóló, 2019. január 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az EU-nak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az EU isztambuli egyezményhez való csatlakozásáról és a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedésekről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az Unión belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formáció szükségességéről szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az európai választások értékeléséről szóló, 2020. november 26-i állásfoglalására(13),

–   tekintettel a Covid19 okozta válság és a válságot követő időszak nemi dimenziójáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A9-0021/2022),

A.  mivel a nemek közötti egyenlőség az EU egyik alapelve; mivel a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése világszinten elismert stratégia annak biztosítására, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében a nemi dimenziót minden politika, program és intézkedés kialakításába, végrehajtásába és értékelésébe beépítsék; mivel a nemi kérdések mindenütt jelen vannak, olyan területeken is, amelyek eddig nem álltak a figyelem középpontjában, mint például az adózás, a kereskedelem, a zöld átállás stb.; mivel a nemek közötti egyenlőséget a Parlamenten belüli valamennyi munkaterületet integráló, átfogó megközelítéssel kell elérni;

B.  mivel annak ellenére, hogy a nemek közötti egyenlőség tekintetében néhány területen előrelépés történt, a nők még mindig nemi alapú megkülönböztetésnek vannak kitéve a köz- és a magánszférában, és még sok a tennivaló, többek között a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének széttagolt végrehajtása terén az uniós és nemzeti szintű szakpolitikai területeken és intézményekben;

C.  mivel a nemi alapú megkülönböztetés gyakran együtt jár a megkülönböztetés más típusaival, ami a megkülönböztetés többszörös és összetett formáihoz vezet bizonyos csoportokkal szemben, amelyek egyidejűleg működnek és állnak kölcsönhatásban egymással oly módon, hogy elválaszthatatlanok egymástól;

D.  mivel a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló intézkedések többek között kvótákat, a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére irányuló intézkedéseket, zaklatásellenes politikákat, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő munkaerő-felvételi eljárásokat, nemi szempontú hatásvizsgálatokat, nemekre vonatkozó mutatókat, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő jogszabályok elfogadása céljából a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő értékeléseket, valamint nemi szempontból semleges nyelvhasználatot és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő kommunikációt foglalnak magukban;

E.  mivel az OECD a nemek közötti egyensúlyt úgy határozza meg, mint „az életben rejlő lehetőségek és erőforrások nők és férfiak közötti méltányos elosztását és/vagy a nők és férfiak egyenlő képviseletét”;

F.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) a horizontális szegregációt úgy határozza meg, mint „a nők és férfiak különböző ágazatokban és foglalkozásokban való koncentrációját”;

G.  mivel a MeToo mozgalom négy évét követően sem történt elegendő előrelépés a szexuális zaklatás és a szexuális erőszak kezelése terén, és még sok tennivaló van az uniós intézményekben és azokon kívül is; mivel a kutatások azt mutatják, hogy a zaklatás sokkal elterjedtebb, mint azt általában gondolják, és lényegesen alacsonyabb számban jelentik be;

H.  mivel a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését a költségvetési eljárás során is alkalmazni kell; mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés nem csak a kifejezetten a nemek közötti egyenlőséget célzó kezdeményezések finanszírozását jelenti, hanem a költségvetési és szakpolitikai döntések nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának megértését, valamint az állami kiadások és bevételek ennek megfelelő kiigazítását is; mivel a költségvetési forrásokat és a szolgáltatásnyújtást a szükségletek adatvezérelt azonosítása szerint kell elosztani, beleértve a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásokra vonatkozó minőségi adatokat is;

I.  mivel az Európai Számvevőszék rámutatott, hogy az EU költségvetési ciklusa nem vette megfelelően figyelembe a nemek közötti egyenlőséget; mivel a Számvevőszék azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg, hogy a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei foglalkoznak-e a nemek közötti egyenlőséggel, és tegyen jelentést erről;

J.  mivel valamennyi uniós intézményre a Szerződések és 2020 és 2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia az irányadó; mivel a Parlamentnek vezető szerepet kell betöltenie a többi parlamenti szerv között a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén, tanulnia kell a többi parlamenti szervnek a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos bevált gyakorlataiból, és figyelembe kell vennie a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének jó példáit az állami és a magánszektorban, valamint a civil társadalomban; mivel a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését még mindig nem építették be teljes mértékben a Parlament gyakorlatába és szabályaiba(15); mivel a Parlament legtöbb bizottsága által a jogalkotási ciklus kezdetétől 2020 novemberéig szervezett meghallgatásokon a nők aránya nem éri el az 50%-ot; mivel többek között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, a Petíciós Bizottság, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság esetében ez az arány 25% alatt volt;

K.  mivel a Covid19-világjárvány nagymértékben befolyásolta a munka és a magánélet közötti egyensúlyt a Parlamentben, és a digitális eszközök segítségével gyakran hosszabb munkaidőt eredményezett mind a képviselők, mind a személyzet számára; mivel az otthoni munkavégzés nem helyettesíti a gyermekgondozást; mivel a Parlament mint a társadalom egésze számára példaképként szolgáló munkáltató és intézmény számára előnyös lehet a motivált munkaerő és az egészséges környezet, és a munkavállalóknak egész pályafutásuk során élvezniük kell a munka és a magánélet közötti egyensúlyt;

Általános megjegyzések

1.  megerősíti határozott elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség mellett, és támogatja a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését, mint az annak biztosítását szolgáló hivatalos politikai megközelítései egyikét; sajnálja, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését a különböző szakpolitikai területek és uniós intézmények között széttagoltan hajtják végre; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség közös felelősség, amely valamennyi uniós intézmény, tagállam és ügynökség fellépését igényli, partnerségben a civil társadalommal és a női szervezetekkel, a szociális partnerekkel és a magánszektorral;

2.  hangsúlyozza, hogy a nők a népesség felét teszik ki, és ezért a megkülönböztetés különböző formáinak eltérő módon vannak kitéve; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséget biztosító intézkedéseknek interszekcionális megközelítést kell alkalmazniuk, hogy senki se maradjon le, és megszüntessék a megkülönböztetés valamennyi formáját, beleértve az interszekcionális formákat is; hangsúlyozza, hogy olyan részvételi folyamatokat is létre kell hozni, amelyek bevonják az összes érintett szereplőt, és ötvözik a felülről lefelé és az alulról felfelé irányuló megközelítéseket;

3.  üdvözli a politikában részt vevő nők növekvő számát, de hangsúlyozza, hogy messze vagyunk a nemek közötti egyenlőség elérésétől, és hogy a közszereplő nők, például politikusok és aktivisták gyakran válnak zaklatás célpontjává, amely arra irányul, hogy megakadályozzák jelenlétüket a közéletben és a döntéshozatalban; hangsúlyozza, hogy nem lehet a minden területen a nemek közötti egyenlőségre törekvő feminista jogszabályokat és politikákat kidolgozni anélkül, hogy a nők ne vennének részt a döntéshozatali folyamatban; emlékeztet a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő munkakörnyezet fontosságára, hogy javítsák a nők képviseletét a Parlament minden szintjén, beleértve a képviselőcsoportokat és a képviselők irodáit is;

4.  megjegyzi, hogy az uniós intézményeken belül nem állnak rendelkezésre mennyiségi és minőségi adatok a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről a különböző pozíciókat betöltő nők számára vonatkozó adatokon túl; ezért felszólít a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó átfogó statisztikák összeállítására, és kötelezettséget vállal a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó minőségi mutatók létrehozására, hogy további, nemek szerint lebontott adatokat gyűjtsenek a nemek közötti egyenlőség további javítása érdekében;

5.  üdvözli a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének „a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő parlamenti eszköztárát”, amely az alábbi öt kulcsfontosságú területre összpontosít: a parlamentbe való bejutás terén tapasztalható esélyegyenlőség, a parlamenti munkafolyamatok befolyásolása terén tapasztalható esélyegyenlőség, a nők érdekeinek és problémáinak a parlamenti napirenden belüli megfelelő megjelenítése, a nemek közötti egyenlőség szempontjait érvényesítő jogalkotás és a parlament szimbolikus funkciójának való megfelelés;

6.  üdvözli, hogy a Parlament valamennyi bizottsága a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terveket fogadott el; megjegyzi azonban e tervek nyomon követésének és végrehajtásának hiányát; ezért felszólítja a bizottságokat, hogy az előrehaladás mérése és a végrehajtás biztosítása érdekében kövessék nyomon a nemek közötti egyenlőségre irányuló cselekvési terveket; hangsúlyozza, hogy a Parlament nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózata felelős azért, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjait érvényesítő megközelítést megjelenítsék a bizottságok és a küldöttségek összetételében és munkájában;

7.  üdvözli a Parlament eljárási szabályzatának 2019-ben elfogadott új rendelkezését, amelyek kötelezővé tették a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv elfogadását, amelynek célja a nemek közötti egyenlőség szempontjainak beépítése a Parlament valamennyi tevékenységébe, minden szinten és szakaszban; üdvözli a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv 2020. júliusi elfogadását, valamint annak 2021. áprilisi végrehajtási ütemtervét; kéri, hogy készítsenek jelentéseket a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv végrehajtása terén elért előrehaladás rendszeres nyomon követéséről; sajnálja, hogy a nemek közötti egyenlőségre irányuló cselekvési terv és az ütemterv nem érhető el nyilvánosan, és hogy a benne foglalt intézkedések többségét egyértelmű célértékek és kötelezettségek nélküli alapelvként fogalmazták meg, ami a végrehajtás terén a politikai szerepvállalás hiányát jelzi;

8.  a nemek közötti egyenlőség elérésének javítása érdekében még szorosabb strukturált együttműködést szorgalmaz valamennyi uniós intézmény között a nemek közötti egyenlőség jobb érvényesítése terén; úgy véli, hogy a Parlamentnek és a képviselőcsoportoknak egyesíteniük kell erőiket a nemek közötti egyenlőség javítása, valamint az antifeminista és antigender mozgalmak elleni küzdelem érdekében, amelyek egyúttal mindig antidemokratikusak is Európában és világszerte egyaránt;

Lehetőségek a Parlamentbe való belépésre

9.  megjegyzi, hogy a női európai parlamenti képviselők aránya az előző ciklus vége óta kismértékben csökkent, körülbelül 39,6%-ról 39,1%-ra; üdvözli azonban a Parlament vezető szerepét ezen a területen, beleértve a nők politikai képviseletével kapcsolatos előrelépést is, amely magasabb arányú, mint a tagállamok nemzeti parlamentjeiben mért 30,4%-os átlag, és jelentősen meghaladja a nemzeti parlamentek esetében világszinten mért 25,2%-os átlagot; üdvözli, hogy egyes tagállamok és politikai pártok szabályokat vezettek be a jelöltlistáikon a nemek közötti egyensúly biztosítására, és kitart amellett, hogy a nemek közötti egyensúlyt a cipzárelvet követő listák vagy más egyenértékű módszerek révén kell biztosítani az uniós választási törvény közelgő felülvizsgálata során(16), hogy férfi és női jelölteket egyenlő eséllyel választhassanak meg;

10.   arra bátorítja az EU tagállamait, hogy választási törvényeik felülvizsgálatakor vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőség szempontjából inkluzív parlamentek szükségességét; ösztönzi továbbá a nemzeti politikai pártokat, hogy a választási jelöltekről való döntés során vezessenek be kvótákat, még akkor is, ha a törvény nem rendelkezik erről; szorgalmazza, hogy e célból osszák meg a támogatási mechanizmusokat és a bevált gyakorlatokat a politikai pártokkal; hangsúlyozza, hogy a női jelöltek jelenlétének biztosítása érdekében a pártok belső szervezetének és eljárásainak figyelembe kell venniük a nemek közötti egyenlőség szempontjait, olyan intézkedésekkel, mint például a nemek közötti egyenlőség kifejezett kezelése a pártok alapszabályaiban, nemek közötti kvóták megállapítása a döntéshozói szerepekre, illetve jól működő lobbi-, érdekérvényesítő és vitafórumok meglétének biztosítása, többek között női szárnyak és bizottságok létrehozásával;

11.  sajnálja, hogy a Parlamentben nem alkalmaznak a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő munkaerő-felvételi eljárásokat, és kéri a Parlament szolgálatait és a képviselőcsoportokat, hogy dolgozzanak ki olyan eljárásokat, amelyekkel elkerülhető a megkülönböztetés, és növelhető a nők jelenléte azokon a területeken, ahol alulreprezentáltak az igazgatásban, illetve a képviselőcsoportokban; konkrét intézkedések elfogadását kéri a szakadék áthidalása érdekében;

Lehetőségek a Parlament munkamódszereinek befolyásolására

12.  üdvözli, hogy a Parlament Elnöksége a 14 alelnökből 8 női alelnökkel és 5 quaestorból 2 női quaestorral nemi szempontból teljesen kiegyensúlyozott; megjegyzi azonban, hogy a Parlament 7 képviselőcsoportjából csak háromnak van női elnöke vagy társelnöke, 25 bizottságból 8-at vezet jelenleg nő, és a 43 küldöttségi elnökből 15 nő; felszólít a nemek közötti egyensúly javítására a bizottságok, küldöttségek és képviselőcsoportok vezetésében; üdvözli a Parlament eljárási szabályzata 213. cikke (1) bekezdésének módosítását, amely előírja, hogy az egyes bizottságok elnökségének nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie; sajnálja azonban, hogy ez a módosítás csak a 2024-ben tartandó következő választásokat követő első plenáris ülés megnyitásakor lép majd hatályba;

13.  felszólít a nemek közötti egyensúly biztosítására a plenáris, bizottsági és küldöttségi munka minden szintjén, többek között a koordinátorok, előadók és árnyékelőadók kinevezésekor és a felszólalási idő elosztásakor;

14.  kéri, hogy hozzanak intézkedéseket a horizontális szegregáció kezelésére, hogy biztosítsák a nemek közötti egyensúlyt a különböző bizottságokban, és hogy vessenek véget a nemek szerinti koncentrációnak a portfóliókban, hiszen sokszor kevesebbre értékelik azokat a területeket, amelyeket a nők nagyobb arányú jelenléte jellemez;

15.  felhívja a képviselőcsoportokat és titkárságaikat, hogy hozzanak létre belső szabályokat és egyéb releváns intézkedéseket, például magatartási kódexeket és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló eszközöket, képzéseket és nyomon követést annak érdekében, hogy belső működésük során biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget, különösen a kinevezések, valamint a szerepek és felelősségek elosztása tekintetében; kéri, hogy bocsássanak a képviselőcsoportok rendelkezésére a bevált gyakorlatokról szóló útmutatókat és tanácsokat – többek között a személyzet és a képviselők számára a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről szóló képzéseket – annak érdekében, hogy jobban megérthessék és végrehajthassák a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének koncepcióját belső működésük során;

16.  felszólítja az illetékes főigazgatóságokat annak biztosítására, hogy a tanulmányok szerzőinek kiválasztása során biztosítsák a nemek közötti egyensúlyt;

17.  megjegyzi, hogy az elért eredmények és erőfeszítések ellenére a nemek közötti egyenlőség még nem valósult meg a Parlament igazgatásának valamennyi szintjén; üdvözli, hogy az igazgatói szinten sikerült elérni az egyenlőséget, de sajnálja, hogy a nők a főigazgatóknak csupán 23,1%-át, az osztályvezetőknek pedig 39,3%-át teszik ki; e tekintetben üdvözli a Parlament igazgatásának azt a célkitűzését, hogy 2024-re az igazgatásban a közép- és felsővezetői pozíciókban 50%-ban, a felsővezetői pozíciókban pedig 40%-ban legyenek nők; kéri, hogy helyezzék előtérbe a nőket abban az esetben, ha alulreprezentáltak és a jelöltek érdemei azonosak; hangsúlyozza, hogy vezetői szinten ki kell építeni és meg kell erősíteni a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakértelmet; mentorálási programok végrehajtását szorgalmazza;

18.  kéri a képviselőcsoportok személyzetének vertikális és horizontális képviseletére vonatkozó adatok, valamint a képviselői asszisztensek, a képviselőcsoportok személyzete és az adminisztratív személyzet bérkülönbségeire vonatkozó anonimizált adatok gyűjtését a bérek átláthatóságának biztosítása érdekében;

19.  kéri, hogy rendszeresen gyűjtsenek adatokat a részmunkaidőben dolgozó parlamenti alkalmazottak arányáról, nemek szerinti bontásban; kéri, hogy a meglévő adatok(17) alapján tegyenek lépéseket a jelentős egyensúlytalanságok kezelésére, és értékeljék, hogy a Parlament miként tud további támogatást mozgósítani, ha a személyzet vissza kíván térni a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz;

20.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyen tapasztalt zaklatás súlyos támadás az érintettek lelki és fizikai egészsége ellen, ami bizonytalanná teheti őket a munkahelyükön, illetve bizonyos esetekben megakadályozhatja őket abban, hogy munkájukat végezzék; megjegyzi, hogy a nők sokkal nagyobb valószínűséggel vannak kitéve szexuális zaklatásnak, mint a férfiak; úgy véli, hogy a zéró zaklatás politikájának biztosítása érdekében tett eddigi erőfeszítések ellenére még mindig előfordul szexuális zaklatás a Parlamentben, és ezért fokozni kell a szexuális zaklatás megelőzésére irányuló erőfeszítéseket; ezért megismétli arra irányuló felhívását, hogy a zaklatás elleni politikák javítása érdekében hajtsák végre a következő intézkedéseket:

   a) a képviselőket érintő zaklatási ügyekkel kapcsolatos panaszokkal foglalkozó tanácsadó bizottság külső értékelésének közzététele;
   b) külső és átlátható módon kiválasztott ellenőrök révén független értékelés készítése a Parlament meglévő, zaklatás elleni bizottságáról, amely a személyzet körében elkövetett szexuális zaklatással kapcsolatos panaszokkal foglalkozik annak hatékonysága tekintetében, és szükség esetén a lehető leghamarabb, de még a jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtt módosítások javaslása a politikai befolyástól való függetlenség és a nemek közötti egyensúly biztosítása, valamint a meglévő struktúrákon belüli összeférhetetlenségek elkerülése érdekében;
   c) a panaszok és jogorvoslatok átfogóbb és holisztikusabb elemzésének biztosítása, valamint a tanácsadó és a zaklatás elleni bizottság összetételének megváltoztatása annak érdekében, hogy a munkahelyi zaklatással kapcsolatos kérdések kezelésében bizonyított szakértelemmel rendelkező független szakértők – többek között orvosok, terapeuták és jogi szakértők – teljes szavazati joggal rendelkező hivatalos tagok legyenek;
   d) kötelező zaklatás elleni képzés bevezetése valamennyi képviselő számára, és annak könnyen hozzáférhetővé tétele, többek között azáltal, hogy a képzést valamennyi hivatalos nyelven elérhetővé teszik, vagy tolmácsolást biztosítanak, és célzott tájékoztatási tevékenységeket folytatnak az egyes küldöttségek és képviselőcsoportok számára;
   e) kötelező képzés bevezetése a Parlament épületeiben dolgozó valamennyi személy számára a Parlament zaklatásmentességi politikájáról, eszközöket biztosítva számukra a zaklatás valamennyi formájának felismeréséhez és bejelentéséhez, beleértve a szexuális zaklatást is, valamint testre szabott tájékoztatást nyújtva a rendelkezésre álló támogatási struktúrákról, szélesebb körben ismertté és könnyebben hozzáférhetővé téve ezeket a támogató struktúrákat;

21.  kötelezettségvállalás a megfelelő egyensúly biztosítására a munka és a magánélet között a képviselők, a képviselőcsoportok személyzete, az akkreditált parlamenti asszisztensek és az adminisztratív személyzet számára, például a munka és a magánélet közötti egyensúlyt elősegítő munkaidő elfogadásával, valamint együttműködve a Bizottsággal és a Tanáccsal a három intézmény részvételével tartott ülésekre vonatkozó közös megoldás kialakítása érdekében; kéri a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedések felülvizsgálatát a jelenlegi keret javítása és megerősítése érdekében, figyelembe véve többek között a távmunka hatásait a Covid19-világjárványt követően, és egyensúlyt teremtve a rugalmas munkastruktúrák és a jól működő és erős Parlament követelményei között;

22.  kéri, hogy a gyermek érkezését követően növeljék a Parlament személyzete számára az át nem ruházható szülési és apasági szabadságot, az első évben minden szülő esetében összesen hat hónapra; hangsúlyozza, hogy a hat hónapos szülői szabadságot a gyermek életének első három évében kell biztosítani; sajnálja, hogy az uniós intézmények szülői szabadságon lévő alkalmazottai a fizetésük 100%-a helyett csak egy fix összegű juttatást kapnak, ami nagyban visszatartja őket e szabadság igénybevételétől; kéri, hogy a szülői szabadságot teljes mértékben fizessék meg; üdvözli az Európai Parlament alkalmazottainak családjait megillető juttatásokat;

23.  kéri különösen azt, hogy a szülési, apasági és szülői szabadságot az európai parlamenti képviselők statútumának módosításán keresztül ismerjék el a parlamenti képviselők számára; kéri továbbá olyan megoldások bevezetését, amelyek biztosítják a képviselők számára, hogy a szülési, apasági vagy szülői szabadság ideje alatt is dolgozhassanak, mint például a távszavazás lehetőségének fenntartása a szabadság ideje alatt vagy az ideiglenes helyettesítés lehetőségének tanulmányozása, amelyek biztosítanák, hogy a választók ne legyenek képviselet nélkül, amíg képviselőjük szabadságon van, és hogy a képviselők ne legyenek kitéve nyomásnak, hogy azonnal visszatérjenek a munkába; hangsúlyozza, hogy az ideiglenes helyettesítésről hozott döntés az érintett képviselő döntése lenne;

24.  kéri, hogy az Európai Parlament szolgálatai vizsgálják meg, hogy a menopauza milyen hatással van a Parlament alkalmazottainak munkahelyi életére; hangsúlyozza, hogy ennek tudományos adatokon kell alapulnia, és tartalmaznia kell a kritikus kor és a menopauza tüneteinek orvosi és életmódbeli kezelésére vonatkozó útmutatást a nemzeti és nemzetközi iránymutatások alapján; kéri a menopauza figyelembevételét a betegség- és jelenlétkezelési politikában;

A nemi dimenzió előtérbe helyezése a parlamenti tevékenységekben

25.  üdvözli a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózat munkáját, amelyek vezető szerepet töltenek be a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének biztosításában a Parlamentben; ugyanakkor szorosabb és strukturáltabb együttműködésre és koordinációra szólít fel e szervek között – különösen olyan rendkívüli körülmények között, mint a Covid19-válság és annak következményei – rendszeres találkozók révén, amelyek célja az információk megosztása és közös tematikus jelentések kiadása;

26.  üdvözli a Küldöttségi Elnökök Értekezletének új kezdeményezését, miszerint valamennyi küldöttséget felkérik, hogy nevezzenek ki a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséért felelős tagokat, és üdvözli a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózat és az ilyen kérdésekért a küldöttségekben felelős képviselők együttműködését;

27.  kéri, hogy az eljárási szabályzatba foglalják bele a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózatot, ezzel is tükrözve szerepét a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése terén a parlamenti bizottságok és küldöttségek tevékenységeiben; kéri, hogy biztosítsák a feladatai ellátásához és a vonatkozó ajánlások elkészítéséhez szükséges erőforrásokat; kéri, hogy a bizottsági ülések napirendjére vegyenek fel egy állandó vitapontot;

28.  üdvözli az EIGE által a nemi szempontú hatásvizsgálatokról és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről szervezett képzést, amely a Parlamentre igényeire lett szabva; szorgalmazza a szorosabb együttműködést az EIGE-vel, rendszeres képzéseket nyújtva a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről a képviselők, a képviselőcsoportok személyzete, a parlamenti asszisztensek, a parlamenti szolgálatok és a bizottsági titkárságok személyzete számára; emlékeztet annak fontosságára, hogy mind politikai, mind közigazgatási szinten a konkrét igényekhez és ismeretekhez igazodó programokat kínáljanak;

29.  rámutat, hogy a FEMM bizottság a nők jogaiért és a nemek közötti egyenlőségért felelős teljes jogú bizottságként számos olyan horizontális kérdéssel foglalkozik, amelyek gyakran érintik más bizottságok munkáját; megjegyzi, hogy a FEMM vélemények vagy módosítások formájában megfogalmazott javaslatait a többi bizottság eltérő módon építi be; üdvözli az ütemtervben foglalt kötelezettségvállalást, hogy az érintett szolgálatok és szervek segítségével egyértelmű mutatókat gyűjtenek össze annak mérésére, hogy a FEMM bizottság hozzájárulása beépül-e a többi bizottság munkájába és a Parlament végleges álláspontjába; szorgalmazza a FEMM bizottság javaslatai beépítésének szisztematikus, átlátható és elszámoltatható nyomon követését ami nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elve megfelelően megvalósuljon;

30.  hangsúlyozza a FEMM bizottság véleményeiben a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének biztosítása érdekében javasolt módosítások fontosságát; kéri, hogy a saját kezdeményezésű jelentésekkel összefüggésben javítsák a bizottságok közötti együttműködést a menetrend összeállítása során, hogy elegendő időt biztosítsanak az illetékes bizottság jelentéstervezetének rendelkezésre bocsátása és a bizottsági szavazás között, hogy a FEMM bizottság a jelentéstervezethez benyújtott módosítások formájában kialakíthassa álláspontját; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózat tagjai felelősek azért, hogy bizottságaikba beépítsék a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló intézkedéseket; sajnálja, hogy ez a munka eddig nagyon ad hoc jellegű volt, és úgy véli azt strukturáltabb alapon kellene elvégezni;

31.  kéri, hogy a bizottságok és küldöttségek valamennyi kiküldetése legyen nemi szempontból kiegyensúlyozott, és vizsgálják meg a nemek közötti egyenlőség és a nőjogok dimenzióját; kéri továbbá, hogy a küldetési programokba építsenek be találkozókat a nemek közötti egyenlőséget előmozdító szervezetekkel;

32.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervben és ütemtervben kötelezettséget vállaltak annak biztosítására, hogy a meghallgatásokat, munkaértekezleteket és konferenciákat szervező összes bizottságban és egyéb testületben nemi szempontból kiegyensúlyozott legyen a panelek összetétele, és olyan szakértők is részt vegyenek, akik képzettek a nemek közötti egyenlőség és a nőjogok dimenziójának vizsgálatában az adott területen; egyértelmű célértékek megállapítását kéri e rendelkezés végrehajtásához;

33.  üdvözli a Parlamentben 2020-ban első alkalommal megrendezett nemek közötti egyenlőség hetét, amelynek keretében valamennyi parlamenti bizottságot és küldöttséget felkérték, hogy tartsanak a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó rendezvényeket a hatáskörükbe tartozó területeken; üdvözli e sikeres kezdeményezés folytatását, valamint azt, hogy 16 bizottság és 6 küldöttség vett részt a 2021. évi rendezvényen, és 21 rendezvényt szerveztek; felhívja a Parlament valamennyi szervét, beleértve azokat a bizottságokat és küldöttségeket is, amelyek ezt még nem tették meg, hogy rendszeresen csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez, amely felhívja a figyelmet és erősíti az együttműködést;

34.  kéri a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózatot, a nemek közötti egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, valamint a FEMM, BUDG és CONT bizottságot, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el külön iránymutatásokat a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés végrehajtására;

35.  üdvözli az EPRS tanulmányát a nemek közötti egyenlőség Parlamenten belüli érvényesítéséről; megjegyzi azonban, hogy az EPRS-nek rendszeresen meg kell ismételnie ezt a tanulmányt a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mennyiségi és minőségi statisztikák, valamint nemek szerint lebontott adatok alapján, amelyeket a Parlament szervezeti egységeinek rendszeresen össze kell gyűjteniük és elérhetővé kell tenniük a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv és ütemterv keretében;

36.  üdvözli a nemsemleges nyelvhasználatra vonatkozó iránymutatások lefordítását az EU valamennyi hivatalos nyelvére; sajnálatát fejezi ki ezen iránymutatások végrehajtásának elmaradása miatt, és további figyelemfelhívó intézkedéseket szorgalmaz, valamint speciális képzést kér a Parlament jogász-nyelvészei számára; kéri az iránymutatások és fordításaik rendszeres felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy azok tükrözzék a fejleményeket minden nyelv esetében, és pontosak maradjanak;

37.  kötelezettséget vállal arra, hogy elegendő pénzeszközt és emberi erőforrást biztosít a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére, és javítja a nemek közötti egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó különböző szervek közötti együttműködést és koordinációt a Parlamentben;

A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő jogszabályok végrehajtása

38.  hangsúlyozza a nemi szempontú hatásvizsgálatok fontosságát a jogalkotási javaslatok kidolgozása és a jogalkotási kezdeményezések nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő értékelése szempontjából; sajnálja, hogy a Bizottság hatásvizsgálatainak részeként ritkán foglalkoznak a nemek közötti egyenlőséggel, és hogy a Bizottság 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó hatásvizsgálati iránymutatásai azt javasolják, hogy a nemek közötti egyenlőséget csak akkor vegyék figyelembe a szakpolitikák kialakításakor, ha az „arányos”; felszólítja a Bizottságot, hogy változtassa meg ezt a megközelítést, végezze el és tegye közzé minden jogalkotási javaslat nemi szempontú hatásvizsgálatát, és kifejezetten építsen be a javaslataiba nemi vonatkozású célkitűzéseket és teljesítménymutatókat; kötelezettséget vállal arra, hogy minden saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés esetében nemi szempontú hatásvizsgálatot végez azzal a céllal, beépítse a nemi dimenziót; kötelezettséget vállal arra, hogy új módszereket és eszközöket tanulmányoz a nemek közötti egyenlőség jogalkotási folyamatban való érvényesítésének javítása érdekében;

39.  sajnálja, hogy még nem alkalmazzák az uniós költségvetés egészére a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését, és nem követték megfelelően nyomon azt, hogy a költségvetés milyen módon járul hozzá a nemek közötti egyenlőség eléréséhez; felszólít a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének szisztematikus végrehajtására az uniós költségvetésben; hangsúlyozza, hogy a nemi dimenziót a költségvetési folyamat minden szintjén integrálni kell annak érdekében, hogy a bevételeket és kiadásokat a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célok elérésére használják; üdvözli a Parlament nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervében és ütemtervében a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel kapcsolatban előirányzott intézkedéseket, és kéri azok mielőbbi végrehajtását;

40.  elismerését fejezi ki a Parlament tárgyalóinak amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését horizontális elvként belefoglalták a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretbe; üdvözli különösen a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy legkésőbb 2022 végéig módszertant vezet be a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből finanszírozott programok idevágó kiadásainak programszintű mérésére; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa az elszámoltathatóságot és a költségvetési átláthatóságot, alkalmazza az új módszertant valamennyi uniós finanszírozási programra, és a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatakor alkalmazzon a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést; sürgeti a Bizottságot, hogy az Európai Számvevőszék idevágó ajánlásai alapján járjon el;

41.  üdvözli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben(18) szerepel a Covid19-válság különösen a nőkre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásának enyhítésére vonatkozó általános célkitűzés, valamint az a követelmény, hogy magyarázatot kell adni arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek intézkedései hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez; sajnálja azonban, hogy nem építették be a FEMM bizottság felhívását, miszerint a nemzeti tervekbe külön fejezetet kellene beilleszteni a nemek közötti egyenlőségről; kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló jelentéstétel és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését célzó intézkedések nem helyettesíthetők pusztán szociális nyomon követéssel és szociális beruházásokkal; úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőség saját módszert érdemel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, és emlékeztet, hogy az EIGE kidolgozott egy megfelelő módszertant;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtását, különösen a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos meglévő rendelkezések tekintetében, és a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblába foglaljon bele megfelelő mutatókat a nemzeti tervek nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának, valamint az e cél támogatására elkülönített és elköltött források összegének nyomon követése érdekében; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséget be kell építeni az EU gazdasági kormányzásának architektúrájába és az európai szemeszterbe;

43.  sajnálja, hogy számos olyan uniós finanszírozási program, amely jelentős mértékben hozzájárulhatna a nemek közötti egyenlőséghez, például az európai strukturális és beruházási alapok, a KAP vagy az Erasmus, ténylegesen nem vette figyelembe a nemek közötti egyenlőséget;

44.  hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszéd kulcsfontosságú eszköz a döntéshozatali folyamatokban részt vevő valamennyi fél számára, és így elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőség javításához az uniós intézményekben;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének támogatására szolgáló intézményi keretet, és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalását ültesse át konkrét intézkedésekbe; felkéri a Bizottságot, hogy fogadjon el végrehajtási tervet a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére az egyes szakpolitikai területeken;

46.  sajnálja, hogy a Bizottság nem rendelkezik teljes körű stratégiával a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló képzésről, és csak egyetlen, nem kötelező bevezető tanfolyamot kínál alkalmazottainak; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki képzési stratégiát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozóan, biztosítsa, hogy a képzés minden alkalmazott számára elérhető legyen, és teljes mértékben használja ki az EIGE nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos eszközeit és szakértelmét;

47.  Felhívja a Bizottságot, hogy az adatgyűjtés során módszeresen bontsa az adatokat nemek szerint, és vegye figyelembe a nemi dimenziót az uniós programok értékelése és az azokról való jelentéstétel során; felszólítja a Bizottságot, hogy a készülő jogalkotási javaslatokba építse be azt a követelményt, hogy valamennyi program esetében szisztematikusan gyűjtsenek nemek szerinti bontású adatokat és nemek közötti egyenlőségre vonatkozó releváns mutatókat, valamint építse be a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő nyomon követési és értékelési követelményeket; kiemeli a végrehajtás értékelésének és nyomon követésének fontosságát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó célok jobb elérése érdekében;

48.  sajnálja, hogy a Tanács nem kötelezte el magát a nemi szempontokat figyelembe vevő jogalkotás megvalósítása mellett, és ismételten kéri, hogy oldják fel az isztambuli egyezmény, a megkülönböztetés tilalmáról szóló horizontális irányelv – amely biztosítja, hogy a nemi alapú megközelítés elleni küzdelem során figyelembe veszik az interszekcionális dimenziót – és a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv uniós ratifikálásának útjában álló akadályokat;

49.  sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben ültessék át és hajtsák végre a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelvet, és felszólítja a Bizottságot annak hatékony nyomon követésére;

50.  ismételten felhívja a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy hozzanak létre egy nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formációt annak érdekében, mivel az EU-nak szüksége van egy ilyen kormányközi platformra és a nemi egyenlőség kérdésével foglalkozó miniszterek és államtitkárok hivatalos fórumára, hogy erősítsék a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését valamennyi uniós szakpolitikában és jogszabályban, fejlesszék a tagállamok közötti párbeszédet és együttműködést, megosszák a bevált gyakorlatokat és jogszabályokat, újraindítsák a nemek közötti egyenlőség legfontosabb ügyeivel kapcsolatos tárgyalásokat, közös válaszokat adjanak az egész EU-ra kiterjedő problémákra, valamint biztosítsák, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdéseit a legmagasabb politikai szinten vitassák meg;

51.  felszólít a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének jobb és hatékonyabb végrehajtására az Európa jövőjéről szóló konferencián az illetékes parlamenti szervek közötti fokozott koordináció révén, a munkacsoportok hozzájárulásai, valamint a konferencia plenáris ülésén folytatott viták és javaslatok nemi dimenziójának megerősítése érdekében;

52.  felszólít továbbá a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését biztosító intézkedések és a nemek közötti egyenlőség elérését célzó konkrét intézkedések, például a nemi alapú erőszakkal, a bérek átláthatóságával és a gondozással kapcsolatos jogszabályok, ajánlások és politikák kidolgozására;

A nemek közötti egyenlőség és sokszínűség a Parlament szimbolikus funkciója terén

53.  hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a Parlament figyelembe vegye a nemek közötti egyenlőséget, tisztában kell lennie az intézményen belüli és kívüli kommunikációs stratégiája, valamint a fizikai terek kialakítása révén közvetített szimbolikus jelentésekkel, és figyelmet kell fordítania ezekre; kéri, hogy fokozzák az e területeken tett erőfeszítéseket;

54.  kéri, hogy fogadjanak el konkrét célokat a nemek közötti egyensúly biztosítására a Parlament épületeinek, helyiségeinek és egyéb fizikai tereinek elnevezése és átnevezése során;

55.  üdvözli az ütemtervben szereplő kötelezettségvállalást, hogy elemzést végeznek a Parlament épületeiben a gyermekgondozásra szánt terekről, beleértve a szoptató tereket is, és kéri, hogy vállaljanak kötelezettséget arra, hogy szükség esetén átalakítják azokat, amint elkészült a jelenlegi helyzet előzetes elemzése;

56.  kéri, hogy végezzenek elemzést a Parlament illemhelyeinek eloszlásáról és kialakításáról annak felmérése érdekében, hogy szükséges-e hozzáigazítani azokat mindegyik nem követelményéhez, többek között olyan intézkedésekkel, mint a nemek szempontjából semleges mosdók bevezetése és az egyéni szemetesekkel és mosdókagylókkal ellátott mosdók számának növelése az intimtölcsérek és más higiéniai termékek használatának megkönnyítése érdekében;

57.  kéri, hogy vizsgálják felül a Parlament kommunikációs stratégiáját, többek között olyan intézkedések révén, mint például a nőgyilkosságok áldozatai nyilvántartásának létrehozása és a Parlament honlapjának felülvizsgálata annak érdekében, hogy a menüben külön szakaszban szerepeljen a nemek közötti egyenlőség a kulcsfontosságú dokumentumokra vonatkozó releváns információkkal, például az Isztambuli Egyezmény uniós ratifikációs folyamatával, valamint a Parlament történelmére és összetételére vonatkozó információk frissítésével a nemek közötti egyenlőség figyelembevétele érdekében;

Záró megjegyzések

58.  megismétli arra irányuló felhívását, hogy végezzenek auditálást(19) a nemek közötti egyenlőség és annak érvényesítése jelenlegi helyzetének feltérképezése és ajánlások megfogalmazása érdekében a Parlament politikai és közigazgatási tevékenységeiben is; javasolja, hogy ez az auditálás terjedjen ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által kidolgozott „a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő parlamenti eszköztár” valamennyi területére és mutatójára, és azonosítsa azokat a szabályokat, amelyek megkönnyítik vagy gátolják a nemek közötti egyenlőséget az egyes elemzett területek esetében, azzal a céllal, hogy aktualizálják a Parlament nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervét és ütemtervét; kéri, hogy ez az audit tartalmazzon egy hatásvizsgálatot egy állandó nemek közötti egyensúlyra vonatkozó követelmény bevezetéséről valamennyi parlamenti szervezetben, beleértve a bizottságokat, a küldöttségeket és a missziókat is;

59.  rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv és az ütemterv által lefedett egyes területek természetüknél fogva kapcsolódnak a képviselőcsoportok politikai szervezetéhez, és ezért politikai tanácskozást igényelnek valamennyi képviselőcsoport bevonásával; felszólít egy, az egyes képviselőcsoportok képviselőiből álló ideiglenes munkacsoport létrehozására az Elnökök Értekezlete égisze alatt, amelynek elnöki tisztét a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének állandó parlamenti előadói látnák el, hogy irányítsa az e területen folyó munkát, végrehajtsa ezt az állásfoglalást, és adott esetben egyeztessen a nemek közötti egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó magas szintű munkacsoporttal, a Parlament Elnökségével, a FEMM bizottsággal és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózattal; ösztönzi a képviselőcsoportokat, hogy 2022 közepéig hozzák létre ezt a munkacsoportot;

o
o   o

60.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 188., 2019.7.12., 79. o.
(2) HL C 61. E, 2004.3.10., 384. o.
(3) HL C 244. E, 2007.10.18., 225. o.
(4) HL C 184. E, 2010.7.8., 18. o.
(5) HL C 212. E, 2010.8.5., 32. o.
(6) HL C 411., 2020.11.27., 13. o.
(7) HL C 224., 2018.6.27., 96. o.
(8) HL C 232., 2021.6.16., 48. o.
(9) HL C 346., 2018.9.27., 192. o.
(10) HL C 433., 2019.12.23., 31. o.
(11) HL C 456., 2021.11.10., 208. o.
(12) HL C 445., 2021.10.29., 150. o.
(13) HL C 425., 2021.10.20., 98. o.
(14) HL C 456., 2021.11.10., 191. o.
(15) Ahrens, P., ‘Working against the tide? Institutionalizing Gender Mainstreaming in the European Parliament’, Gendering the European Parliament: Structures, Policies, and Practices, eds. P. Ahrens and A. L. Rolandsen, Rowman & Littlefield International, 2019, 85-101. o.
(16) Az EUMSZ 223. cikkével és a 2002-ben módosított, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. évi választási okmányban megállapított uniós választási törvénnyel összhangban (HL L 278., 1976.10.8., 5. o.).
(17) A „Nők az Európai Parlamentben” című, 2021. évi brosúra alapján.
(18) HL L 57., 2021.2.18., 17. o.
(19) HL C 323., 2021.8.11., 33. o.


A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv
PDF 232kWORD 77k
Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervről (2021/2003(INI))
P9_TA(2022)0073A9-0025/2022

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ-nek a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-i egyezményére (CEDAW), valamint a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottságnak a konfliktusmegelőzésben, konfliktusban és konfliktus utáni helyzetekben a nők szerepéről szóló, 2013. október 18-i 30. sz. általános ajánlására,

–  tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995-ben elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, és az ezek felülvizsgálatáról rendezett konferenciák eredményeire,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (CRPD) és annak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozattal(1) összhangban történt, 2011. január 21-i uniós hatálybalépésére,

–  tekintettel a Bizottság „Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című, 2021. március 3-i közleményére (COM(2021)0101),

–  tekintettel a 2015 szeptemberében elfogadott, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre és az abban rögzített fenntartható fejlődési célokra, különös tekintettel az 1., 4., 5., 8., 10. és 17. célra,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) az egyenlő díjazásról szóló, 1951. évi 100. egyezményére,

–  tekintettel az ILO-nak a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, 1958. évi 111. számú egyezményére,

–  tekintettel az ILO-nak az erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló, 2019. évi 190. számú egyezményére,

–  tekintettel az ILO szociális védelmi minimumra vonatkozó, 2012. évi 202. számú ajánlására,

–  tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló, 1949. augusztus 12-i negyedik genfi egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000), 1820 (2008), 1888 (2009), 1889 (2009), 1960 (2010), 2106 (2013), 2122 (2013), 2242 (2015), 2467 (2019) és 2493 (2019) számú határozataira,

–  tekintettel az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, 2011. május 11-i egyezményére (isztambuli egyezmény),

–  tekintettel az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló, 2005. május 16-i egyezményére és a gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális visszaéléssel szembeni védelméről szóló, 2007. október 25-i egyezményére,

–  tekintettel az 1994-ben tartott kairói nemzetközi népesedési és fejlesztési konferenciára (ICPD), annak cselekvési programjára és a felülvizsgálati konferenciáinak eredményeire, valamint a konferencia 25. évfordulójának alkalmából rendezett 2019-es nairobi csúcstalálkozóra (ICPD+25),

–  tekintettel a 2015. júliusi harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencián elfogadott addisz-abebai cselekvési programra,

–  tekintettel az EU és az ENSZ Reflektorfény kezdeményezésére, melynek célja a nők és a lányok elleni erőszak valamennyi formájának felszámolása,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és 3. cikkének (3) bekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikkére, 153. cikkének (1) bekezdésére és 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2016 júniusában közzétett, kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv (GAP) – Az EU külső tevékenységeiben a nemek közötti egyenlőség biztosítását és a nők szerepének megerősítését célzó ambiciózus program (2021–2025)” című, 2020. november 25-i közös közleményére (JOIN(2020)0017), valamint az azt kísérő, „A GAP III végrehajtásához kapcsolódó célkitűzések és mutatók (2021–2025)” című közös bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0284),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az „EU az egészségért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának „A Covid19 nőkre gyakorolt hatása” című, 2020. április 9-i szakpolitikai tájékoztatójára,

–  tekintettel az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) „A Covid19-világjárvány hatása a családtervezésre és a nemi alapú erőszak, a női nemi szervek megcsonkítása és a gyermekházasság felszámolására” című, 2020. április 27-én közzétett jelentésére,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a méhnyakrák mint közegészségügyi probléma felszámolásának felgyorsítására 2020 novemberében elindított globális stratégiára,

–  tekintettel „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásra,

–  tekintettel a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, a 2019–2024-es időszakra vonatkozó, 2019. július 5-i uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel a 2021. március 29–31. között Mexikóvárosban és 2021. június 30–július 2. között Párizsban tartott „Egyenlőség generációja” fórumra, a nemek közötti egyenlőség megvalósítása terén világszerte elért előrehaladás felgyorsítása érdekében bejelentett kötelezettségvállalásokra, valamint a fórum eredményeként létrejött, a nemek közötti egyenlőség felgyorsítására vonatkozó globális tervre és a nőkről, a békéről, a biztonságról és a humanitárius tevékenységről szóló új megállapodásra,

–  tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a 2018. május 31-i állásfoglalására „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: az EU külkapcsolati politikájának hozzájárulása a nők és a lányok életének átalakulásához (2016–2020)” című együttes szolgálati munkadokumentum (SWD(2015)0182) végrehajtásáról(4),

–  tekintettel a női nemi szervek megcsonkításának világszerte történő felszámolására irányuló uniós stratégiáról szóló, 2020. február 12-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 64. ülésére vonatkozó uniós prioritásokról szóló, 2020. február 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A nemek közötti egyenlőség az EU kül- és biztonságpolitikájában” című, 2020. október 23-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Covid19 okozta válság és a válságot követő időszak nemi dimenziójáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel „A nemek közötti digitális szakadék megszüntetése: a nők részvétele a digitális gazdaságban” című, 2021. január 21-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel „A nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia 25. évfordulója (ICPD25) – nairobi csúcstalálkozó” című, 2021. június 24-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a nők egészségével összefüggésben a szexuális és reprodukciós egészség és jogok EU-ban fennálló helyzetéről szóló, 2021. június 24-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, és a Költségvetési Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság közös jelentésére (A9-0025/2022),

A.  mivel a nemek közötti egyenlőség uniós érték, valamint alapvető és egyetemes emberi jog;

B.  mivel a nem alapú erőszak – legyen szó bármilyen erőszakról –, és különösen a nőgyilkosság a nemek közötti egyenlőtlenség legszélsőségesebb formája; mivel a nemi alapú erőszakot a megkülönböztetés szélsőséges formájának és az emberi jogok megsértésének kell tekinteni;

C.  mivel védelmezni kell a nők jogait, és intézkedéseket kell hozni a kizsákmányolás, az erőszak, az elnyomás, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség valamennyi formájának felszámolása érdekében; mivel a nemi alapú erőszak megelőzéséhez szükség van az egyenlőtlenségeket állandósító nemi normák megkérdőjelezésére, és ezt – egyéb intézkedések mellett – hatékony jogalkotási intézkedések és reformok elfogadásának és végrehajtásának kell követnie;

D.  mivel a nemi alapú erőszak egyszerre oka és következménye a strukturális egyenlőtlenségeknek és a hatalom egyenlőtlen elosztásának; mivel az erőszak kiváltó okainak és súlyosbító tényezőinek megértése elengedhetetlen az erőszak elleni küzdelemhez; mivel a nemek közötti egyenlőtlenség mélyen gyökerezik a nemi sztereotípiákon alapuló társadalmi értékekben; mivel a fenntartható és tényleges egyenlőség elérésének nemcsak célja, hanem egyben előfeltétele is, hogy a férfiakat és fiúkat bevonják a nemek közötti egyenlőség biztosításába;

E.  mivel a nők és lányok elleni erőszak egymástól eltérő, de egymást nem kizáró megnyilvánulási formákat ölt, ideértve a kibertérben elkövetett erőszakot is; mivel becslések szerint 31 országban 14 000 nő és lány több mint fele (58%) szenvedett el zaklatást és bántalmazást az interneten;

F.  mivel az interszekcionális identitásokkal rendelkező és többszörös, interszekcionális kiszolgáltatottsággal szembesülő nők az erőszak és a zaklatás fokozott kockázatával néznek szembe;

G.  mivel a Reflektorfény kezdeményezést az EU és az ENSZ azzal a céllal indította el, hogy felvegye a küzdelmet a nők és lányok elleni erőszak, köztük a szexuális erőszak ellen;

H.  mivel a szexuális kizsákmányolás az erőszak súlyos formája, amely többnyire a nőket és a lányokat érinti; mivel az EU-nak támogatnia kell a partnerországokat, hogy azok növelni tudják az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozatai számára nyújtott szociális támogatás finanszírozását és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket, ideértve a szakemberek által nyújtott pszichológiai és szociális támogatást is, továbbá olyan speciális szolgáltatásokat vezessenek be, amelyek kifejezetten a kiszolgáltatott nők és lányok teljes körű társadalmi és gazdasági beilleszkedését célozzák, hogy kiszabadulhassanak a szexuális kizsákmányolás csapdájából;

I.  mivel az egészségügyi ellátásnak, valamint a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie; mivel az egészségügyi jogok, különösen a szexuális és reprodukciós egészséghez fűződő jogok a nők alapvető jogai, amelyeket meg kell erősíteni, és amelyeket semmilyen módon nem szabad felhígítani vagy megszüntetni; mivel az Unión belül és kívül is egyre gyakrabban mutatkozik egy olyan szemlélet, amely fenyegeti a szexuális és reproduktív jogok érvényesülését;

J.  mivel a nők teljes sokszínűségükben interszekcionális strukturális megkülönböztetésekkel szembesülnek faj, etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, egészségi állapot, társadalmi-gazdasági háttér, születéskori státusz, életkor, osztály, menekült vagy migráns státusz, szexuális irányultság és nemi identitás alapján, és ezt az alapvető jogok teljes körű gyakorlásának akadályaként kell elismerni;

K.  mivel a globális ismeretek és kormányzás szempontjából alapvető fontosságú a nemek közötti egyenlőtlenségre vonatkozó, lebontott és számszerűsíthető adatok gyűjtése, figyelembe véve az interszekcionális tényezőket;

L.  mivel a nők és lányok jogai veszélyben vannak, és számos országban – mind az EU-n belül, mind azon kívül – szűkül a civil társadalmi szervezetek mozgástere, ami különösen igaz a nők jogainak védelmével foglalkozó, valamint feminista és önszerveződő szervezetekre; mivel világszerte megfigyelhetők a nők és az LMBTIQ+ személyek jogai ellen irányuló aggasztó támadások, amelyek magukban foglalják a szexuális és reprodukciós egészség és jogok korlátozását, valamint a szexuális felvilágosítás és a társadalmi nemek kutatásának betiltását;

M.  mivel a partnerországokban a nők és lányok jogait védő civil társadalmi szervezetek felhatalmazása és megfelelő finanszírozása létfontosságú a nemek közötti egyenlőséget elősegítő új társadalmi hozzáállás és konszenzus kialakításához; mivel a női szervezetek helyi szintű aktív bevonása elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv sikeres végrehajtásához;

N.  mivel a nőket és a lányokat aránytalanul érintik a többek között a fegyveres konfliktusok, a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás következtében mind gyakrabban kialakuló szükséghelyzetek;

O.  mivel a Covid19-világjárvány és az azt követő lezárások súlyosan érintették a nőket és a lányokat és még jobban elmélyítették a nemek közötti meglévő egyenlőtlenségeket, ami kiemelten rontotta az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést – ezen belül különösen a szexuális és reprodukciós egészség és jogok érvényesülését –, valamint a munkahelyi és a magánélet közötti egyensúlyt; mivel ez a nemi alapú erőszak, valamint a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek növekedését is eredményezte;

P.  mivel a világjárvány aránytalanul nagy hatással volt a nőkre; mivel a Covid19 ellen a frontvonalon küzdő szociális és egészségügyi dolgozók mintegy 70%-a nő, legyen szó ápolókról, orvosokról vagy takarítókról; mivel az otthonról dolgozó, munkanélküli vagy részmunkaidőben dolgozó nőkre még nagyobb nyomás nehezedett, mivel továbbra is ők végezték a háztartási munkák és a család ellátásához tartozó feladatok nagy részét; mivel a rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy a Covid19 miatti lezárások alatt nőtt az erőszak és/vagy zaklatás áldozatává vált nők száma;

Q.  mivel a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területén nincs elég női hallgató;

R.  mivel a nők és férfiak politikai életben való egyenlő képviselete, részvétele és befolyása a valóban demokratikus társadalom előfeltétele; mivel a nők és lányok konstruktív részvétele a konfliktusok megelőzésében és rendezésében, valamint az újjáépítésében növeli a béke fenntarthatóságát;

S.  mivel az egyenlőtlenségek felszámolását célzó intézkedéseknek alapvető szerepe lesz a világjárvány utáni helyreállításban; mivel a lányok és nők részvételét, képviseletét és vezető szerepét prioritásként kell kezelni ezen intézkedések kidolgozása, végrehajtása és értékelése során;

T.  mivel az emberi méltóság és a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartásának megvalósítása továbbra is kihívást jelent; mivel 2030 előtt a világ egyetlen országa sem fogja megközelíteni a nemek közötti egyenlőség megvalósítását;

U.  mivel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervnek keretként kell szolgálnia ahhoz, hogy az EU külső tevékenysége aktívan hozzájárulhasson a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni küzdelemhez; mivel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervet – mint a hátrányos megkülönböztetés és a marginalizálódás megakadályozását, valamint a nők és lányok jogainak és méltóságának biztosítását célzó kulcsfontosságú eszközt – teljes körűen végre kell hajtani, továbbá támogatni kell a nemek közötti egyenlőség kérdésének valamennyi nemzetközi együttműködési programon belüli érvényesítését, valamint a nemzeti tervekbe és stratégiákba való beépítését, a helyi partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel együttműködve;

V.  mivel még inkább stratégiai, összehangolt és szisztematikusabb megközelítést kell alkalmazni azt illetően, hogy miként működnek együtt az EU és a tagállamok a partnerországokban a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben; mivel az EU missziói és küldöttségei a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv végrehajtásának frontvonalában állnak, és mivel a küldöttségek és a missziók tagjainak szakértelme kulcsfontosságú annak sikeres végrehajtásához; mivel a Bizottságnak technikai segítségnyújtást kell biztosítania a küldöttségek részére az országszintű végrehajtási tervekkel kapcsolatos első lépések megtételéhez;

1.  üdvözli a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2021–2025 közötti időszakra szóló új III. uniós cselekvési tervet és a nemek közötti egyenlőséget biztosító világ megteremtésére irányuló felhívását, amely a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. uniós cselekvési terv munkájára, a levont tanulságokra és az elért eredményekre épül, és annak folytatása; üdvözli a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervben végrehajtott javításokat, megtett kötelezettségvállalásokat és megállapított átfogó célokat, különösen annak munkadokumentumból közös közleménnyé történő felminősítését, amint azt a Parlament „A nemek közötti egyenlőség az EU kül- és biztonságpolitikájában” című, 2020. október 23-i állásfoglalásában kérte;

2.  üdvözli a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv kidolgozása során végzett konzultációs folyamat inkluzív jellegét, valamint a Parlament, a tagállamok, a nemi szempontok érvényesítésével foglalkozó uniós kapcsolattartók, és különösen a nők jogaival foglalkozó civil társadalmi szervezetek által tett ajánlások figyelembevételét;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem ért el egyhangúságot a következtetésekkel kapcsolatban, mivel négy tagállam tiltakozott a „nem” („gender”) szó használata ellen, ami akadályozza a cselekvési terv hivatalos jóváhagyását, és hangsúlyozza, hogy ez is egyértelműen jelzi a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai elleni támadást; ismét kéri, hogy hozzanak létre egy új, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó, a nemek közötti egyenlőségért felelős tagállami minisztereket és államtitkárokat tömörítő tanácsi formációt annak érdekében, hogy minden uniós szakpolitika terén – többek között a kül- és biztonságpolitika és a fejlesztési politika terén is – elősegítsék a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését; kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket a közös uniós álláspont kialakítása érdekében, és határozottan lépjenek fel a nemek közötti egyenlőség elleni támadás egyhangú elítélése érdekében;

4.  rámutat, hogy az EU-nak fontos szerepet kell játszania a nemek közötti egyenlőség világszerte történő megvalósításában azáltal, hogy támogatja a partnerországokat a nemi alapú megkülönböztetés kezelésében; felszólítja az EU-t, hogy mutasson példát, és sürgeti azt a hat tagállamot, amely még nem ratifikálta és nem hajtotta végre az isztambuli egyezményt, hogy ezt a lehető legrövidebb időn belül tegye meg; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy az Európa Tanácsban együttműködő partnerországokkal folytatott politikai párbeszéd során mozdítsa elő az isztambuli egyezmény ratifikációját;

5.  határozottan elítéli, hogy Törökország kilépett az Isztambuli Egyezményből; úgy véli, hogy az isztambuli egyezmény felmondása egy újabb olyan lépés, amely megkérdőjelezi Törökország uniós tagjelölti státuszát;

Hatékonyabb uniós elkötelezettség és hatékonyabb végrehajtás

6.  felszólít a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv teljes körű végrehajtásának és elsőbbségben részesítésének biztosítására az EU összes külső tevékenységében egy nemek közötti egyenlőség szempontjából transzformatív és interszekcionális megközelítés alapján, mind a terv földrajzi lefedettsége, mind fellépési területei tekintetében, valamint a nemi dimenzió beépítésére a külső fellépés minden területén, legyen szó kereskedelemről, fejlesztési politikáról, humanitárius segítségnyújtásról, biztonságról vagy az olyan ágazatokról, mint az energiaügy vagy a mezőgazdaság; megismétli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv végrehajtásához szükséges intézkedéseknek arra az elvre kell épülniük, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségeket kiváltó okokat kell kezelni, és a fellépéseknek lehetővé kell tenniük a férfiak, a nők és a kiszolgáltatott csoportok érdemi részvételét, továbbá megismétli, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos uniós célkitűzések végrehajtását jelentősen akadályozó tényezők közé sorolható a korlátozott finanszírozás és a humán erőforrás hiánya; megismétli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv céljainak elérésére irányuló minden erőfeszítésnek figyelembe kell vennie a nők sokféleségét; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervnek rendszeres nemi szempontú hatásvizsgálat révén biztosítania kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát annak elkerülése érdekében, hogy az uniós szakpolitikák kedvezőtlen hatást gyakoroljanak a nők és lányok jogaira és a nemek közötti egyenlőségre; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a szükséges gyakorlati és szakpolitikai eszközöket a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv elveinek intézkedésekbe és gyakorlatba való zökkenőmentes átültetése érdekében; felszólítja az EU-t, hogy legyen ambiciózus az emberi jogok tiszteletben tartását és a nemek közötti valódi egyenlőséget biztosító célok előmozdításában azon külső partnerek körében, amelyekkel az EU együtt kíván működni;

7.  szorgalmazza egy kiterjedt és átfogó képzési program létrehozását a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv végrehajtásának támogatása érdekében, különösen a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és a nemi szempontú hatásvizsgálatok, valamint a nemi alapú erőszak területén; hangsúlyozza, hogy be kell ruházni a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos ismeretekbe, erőforrásokba és belső szakértelembe az uniós küldöttségekben, hogy megfelelően végre tudják hajtani a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervet; kéri, hogy e képzési programokat a lehető legnagyobb mértékben igazítsák hozzá ahhoz a helyi és nemzeti környezethez, amelyben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervet végrehajtják; kéri, hogy gondoskodjanak arról, hogy e képzések és a kapcsolódó eszközök szabadon és könnyen hozzáférhetők legyenek az érdekelt helyi partnerek számára;

8.  hangsúlyozza, hogy szükség van a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv eredményeinek rendszeres, külső és független értékelésére minden szinten és minden szakaszban, a kitűzött és mérhető célok fényében, valamint hogy átlátható és inkluzív módon vegyék figyelembe a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és más releváns helyi érdekelt felek hozzájárulását; felszólít a nemi szempontú mélyreható elemzések szisztematikus elvégzésére, valamint a nemi szempontokat figyelembe vevő és nemek szerint tagolt mutatók és statisztikák használatára; kitart amellett, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv értékelése során értékelni kell az EU külső fellépése szempontjából releváns valamennyi uniós politika végrehajtását; kéri, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv tartalmazzon egyértelmű eszközöket a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások teljes összegének nyomon követésére, és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása szempontjából értékelje e kezdeményezések minőségi hatását is; kéri, hogy a munkadokumentumot haladéktalanul egészítsék ki a hiányzó konkrét és mérhető kiindulási alapokkal, mutatókkal, fellépésekkel és célokkal, továbbá az összes célkitűzésre vonatkozó ütemtervekkel és határidőkkel; hangsúlyozza a Globális Európa eszköz programozásának jelentőségét, amely egyedülálló lehetőséget kínál a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósítására;

9.  felszólítja az Unió misszióit és küldöttségeit, a tagállamokat, a partnerországokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi diplomáciai és programozási eszköz igénybevételével és a küldöttségeken keresztül kidolgozott és megosztott megfelelő iránymutatások alapján szorosan működjenek együtt a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv végrehajtásában; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartók központi szerepet játszanak, és kéri, hogy erősítsék meg a szerepüket és a láthatóságukat; üdvözli az országszintű végrehajtási tervek bevezetését, és ragaszkodik ahhoz, hogy az összes tervet tegyék közzé és fordítsák le a helyi civil társadalom és önszerveződő szervezetek hozzáférésének biztosítása érdekében;

10.  kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a szinergiákat az ENSZ-szel, a partnerországokkal és a nemzetközi érdekelt felekkel a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben és a fenntartható fejlődési célok keretében, a Pekingi Nyilatkozatban és az ahhoz kapcsolódó cselekvési platform keretében, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjában és ennek felülvizsgálati konferenciái keretében meghatározott, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos nemzetközi célok közös előmozdítása és sikeres megvalósítása érdekében;

11.  kéri, hogy alakítsanak ki szoros kapcsolatokat a helyi civil társadalmi szervezetekkel, különösen azokkal, amelyek a nők és lányok jogainak védelmén dolgoznak, beleértve a kiszolgáltatott közösségekből származókat is, valamint a partnerországok minisztériumaival, regionális és helyi önkormányzataival annak érdekében, hogy fokozzák a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv és annak országszintű végrehajtási tervei végrehajtásának hatékonyságát és a partnerországok ezek iránti felelősségvállalását; felszólít továbbá arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv végrehajtását éves szakpolitikai és politikai párbeszéd keretében vitassák meg az Európai Parlamenttel az érdekelt felek, különösen a helyi hatóságok, a civil társadalom és a nőszervezetek bevonásával; ismételten arra kéri az uniós missziókat és küldöttségeket, hogy kezdeményezzenek érdemi párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, valamint nyújtsanak nekik tájékoztatást arról, hogy miként használták fel a hozzájárulásaikat, illetve azok hogyan jelennek meg a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikákban;

12.  örvendetesnek tartja, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv a fiatalokra mint a változás hajtóerőire összpontosít; kéri az EU-t, hogy finanszírozás és képzés révén biztosítsa, hogy a nők és a lányok, valamint a nőjogi és önszerveződő szervezetekkel, különösen a lányok és fiatalok által vezetett szervezetekkel és a frontvonalbeli humanitárius segítségnyújtással foglalkozó, nők által vezetett szervezetek érdemben részt vegyenek és országukban vezető szerepet játsszanak a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv végrehajtásában; ismét kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben nagy jelentőséggel bír és hozzáadott értéket biztosít a helyi aktivisták, az önszerveződő szervezetek és/vagy más szakértők és releváns érdekelt felek szakértelme és a velük folytatott hosszú távú együttműködés, mivel ennek révén biztosítható az ilyen projekteknek a helyi társadalmi-gazdasági és kulturális közeghez történő hozzáigazítása;

13.  szorosabb és szisztematikus együttműködésre szólít fel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv végrehajtásában részt vevő érdekelt felek, többek között a Bizottság főigazgatóságai között; határozottan arra ösztönzi a tagállamokat és az uniós küldöttségeket, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat a fejlesztési politika kulcsfontosságú szereplőinek tekintsék, mivel ők jelentik a polgárokhoz legközelebb álló demokratikus szintet, és ők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget és a fenntartható fejlődést; hangsúlyozza, hogy szorosan együtt kell működni a vidéki közösségekkel és a közösségi vezetőkkel annak előmozdítása érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos programok mindenhova eljussanak;

14.  kéri, hogy a nőjogi szervezetek és a civil társadalom finanszírozása tekintetében határozzanak meg külön célértéket; többéves, rugalmas, közvetlen, megfelelő és elegendő finanszírozást kér a sokféle helyi civil társadalmi szervezet és hálózat számára, különösen azok számára, amelyek a nők, lányok és más kiszolgáltatott közösségek jogainak védelmén dolgoznak, valamint az országok jogi keretének javításán munkálkodó emberi jogi szervezetek számára; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő egyszerűsített finanszírozási mechanizmusokat és gyakorlatokat, amelyek lehetővé teszik a kisebb önszerveződő szervezetek számára a nemek közötti egyenlőségre irányuló uniós finanszírozáshoz való hozzáférést; elítéli a nőjogi aktivisták, köztük a női emberijog-védők bármilyen elnyomását, és minden kormányt arra hív fel, hogy védje és támogassa a civil társadalmat, és működjön együtt vele;

15.  hangsúlyozza, hogy a női emberijog-védők rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak, különösen a konfliktusövezetekben, valamint a konfliktusos és konfliktus utáni helyzetekben; üdvözli a női emberijog-védőkkel való együttműködésre és a számukra biztonságos környezet előmozdítására irányuló felhívást, és felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelő intézkedések és mechanizmusok révén, valamint az uniós küldöttségek számára elkülönített források biztosításával védje őket;

16.  kéri az uniós küldöttségeket, hogy a nők jogait védő aktivistákat illetően szigorúan hajtsák végre az emberijog-védőkről szóló uniós iránymutatásokat, különösen az emberi jogi jogsértések megfigyelését végző kormányzati szervekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség tekintetében, és szükség esetén biztosítsanak jogi segítségnyújtást az aktivistáknak; kéri a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), hogy évente tegyen jelentést a Parlamentnek az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatások végrehajtásáról;

17.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv hatékony végrehajtásához kielégítő finanszírozásra van szükség az EU programozási folyamatán keresztül; sürgeti a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv szorosabb összehangolását más kezdeményezésekkel, például a Reflektorfény kezdeményezéssel, amelynek költségvetését növelni kell, ugyanakkor hatékonyságát is javítani kell a közelmúltban végzett félidős értékeléssel összhangban és a Covid19-világjárvány által előidézett új körülmények tanulságainak levonásával; üdvözli a Reflektorfény kezdeményezést és annak azon célkitűzését, hogy felszámolják a nők és lányok elleni erőszak minden formáját; kéri, hogy a jelenlegi program 2022-es lejárta után újítsák meg a Reflektorfény kezdeményezés számára elkülönített forrásokat, és a programot a teljes többéves finanszírozási időszak idejére és minden egyes alrégióban hosszabbítsák meg;

18.  kiemeli, hogy az 5. fenntartható fejlődési cél a nemek közötti egyenlőség megvalósítására, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának elősegítésére irányul, és ezt a fenntartható fejlődési célt horizontálisan integrálni kell azokba a különböző területekbe, amelyek az Unió hatáskörébe tartoznak; sajnálja, hogy az 5. fenntartható fejlődési cél egyike a három legkevesebb finanszírozásban részesülő fenntartható fejlődési célnak; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv a nemek közötti egyenlőséget az EU külső tevékenységének átfogó prioritásaként kezeli a szakpolitikai és programozási munkája során; megismétli, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az EU külső tevékenységének valamennyi területébe megfelelően be kell építeni, és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervvel összhangban a Globális Európa partnerországokon belüli prioritásai, valamint az „Európa együtt” kezdeményezések a nemek közötti egyenlőség szempontjából transzformatívak, kivált a humanitárius segítségnyújtás esetében;

19.  üdvözli, hogy az összes új külső tevékenység 85%-ában a nemek közötti egyenlőség jelentős vagy fő célkitűzés kell, hogy legyen; üdvözli az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy az új külső fellépési programok 5%-ának fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség legyen; üdvözli továbbá, hogy országonként legalább egy olyan intézkedés szerepeljen a programban, amelynek fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség; emlékeztet arra, hogy az 5%-os célt már 2019-ben elérték, és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv keretében ambiciózusabb célkitűzést, nagyobb támogatást és kifejezetten a nemek közötti egyenlőségre irányuló kezdeményezések számára elkülönített finanszírozást szorgalmaz; kéri, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás 20%-át minden országban fordítsák olyan programokra, amelyek egyik fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség; olyan konkrét cél meghatározását szorgalmazza, mely szerint az uniós hivatalos fejlesztési támogatás 85%-át olyan programok számára kell elkülöníteni, melyek a nemek közötti egyenlőséget fő vagy jelentős célkitűzésként határozzák meg; elvárja, hogy az EU és a tagállamok kötelezzék el magukat amellett, hogy nem fordítanak hivatalos fejlesztési támogatást olyan projektekre, amelyek visszafordíthatják vagy károsíthatják a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeket; hangsúlyozza, hogy a kitűzött célokat nemcsak a programok bizonyos százaléka, hanem a rájuk fordított finanszírozás szerint is kellene számszerűsíteni;

20.  sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jó példával járjanak elöl, és összpontosítsanak saját belső struktúráikra; hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő vezető szerep fontosságát a nemek közötti egyenlőség megvalósítása és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv megfelelő végrehajtása szempontjából; üdvözli az EKSZ központjában, a külső bizottsági szolgálatokban, az uniós küldöttségekben és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) misszióiban a nemek közötti egyensúly biztosítására irányuló kötelezettségvállalást; sajnálja azonban, hogy az EKSZ messze van azon cél elérésétől, hogy a vezetői pozíciók 50%-át nők töltsék be, és arra kéri a jelenlegi alelnököt/főképviselőt, hogy a tervezettek szerint minden szinten teljes körűen valósítsa meg a nemek közötti egyenlőséget; üdvözli az arra irányuló kötelezettségvállalást, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervvel kapcsolatos képzést vezetnek be a központok és az uniós küldöttségek valamennyi vezetője számára, és kéri, hogy ezt az intézkedést tegyék kötelezővé és terjesszék ki az EU külső tevékenységeiben közreműködő valamennyi alkalmazottra;

21.  megjegyzi, hogy az EKSZ-nek vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy a nemek közötti egyenlőség a külső fellépés kulcsfontosságú elemévé váljon, és hogy arra kell ösztönöznie és abban kell politikai támogatást nyújtania az uniós küldöttségeknek, hogy a partnerországok szintjén ugyanezt tegyék; hangsúlyozza, hogy a küldöttségvezetők megbízóleveleinek és munkaköri leírásainak külön utalást kell tartalmazniuk a nemek közötti egyenlőségre, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv végrehajtására, valamint annak fontosságára, hogy az uniós küldöttségek és a tagállamok szisztematikusan működjenek együtt és konzultáljanak egymással annak biztosítása érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv és annak nemek közötti egyenlőség szempontjából transzformatív, emberi jogokon alapuló, interszekcionális megközelítése teljes mértékben beépüljön a többéves indikatív programok tervezésébe; üdvözli a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervben foglalt, annak biztosítására irányuló kötelezettségvállalást, hogy az uniós küldöttségek és a központ külső szolgálatai mindegyike rendelkezzen nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadókkal/a nemi szempontok érvényesítésével foglalkozó kapcsolattartókkal/kapcsolattartási pontokkal, mindazonáltal hangsúlyozza, hogy e pozícióknak teljes munkaidősnek kell lenniük, és a feladataik ellátásához elegendő erőforrást kell biztosítani; ismételten kéri, hogy a katonai KBVP-missziókon belül is nevezzenek ki nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadókat;

22.  felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy gyűjtsenek nemek szerinti bontásban releváns humánerőforrás-adatokat, egyéb kritériumok mellett a jelölések, az előválogatott jelöltek, a kiválasztások, a szerződések meghosszabbítása és a kiküldés időtartamának értékelése, és az előrehaladás nyomon követése, valamint a nők és a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó személyek részvételével zajló, az álláshelyek elhagyásának okairól szóló, rendszerezett interjúk lebonyolítása céljából;

23.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a sokszínűség fontos kérdését az EKSZ nemek közötti egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó tanácsadójának szerepkörébe csoportosították, és felszólítja az EKSZ-t, hogy tulajdonítson kellő jelentőséget mind a nemek közötti egyenlőségnek, mind a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendnek, valamint a sokszínűségnek és a befogadásnak, és hozzon létre egy-egy szerepet e területek mindegyikére, valamint erősítse meg ezeket a szerepköröket, az ezekhez tartozó felhatalmazást, forrásokat és hatásköröket; felszólít arra, hogy az EKSZ valamennyi igazgatóságán belül nevezzenek ki egy, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó külön tanácsadót, aki közvetlenül az EKSZ nemek közötti egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó tanácsadójának tesz jelentést, és hogy ösztönözzék a személyzetüket, hogy szorosan működjenek együtt a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével;

24.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség olyan emberi jog, amely alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés és az intelligens gazdaságok szempontjából, amelyek mind a nők, mind a férfiak számára előnyösek teljes sokszínűségükben, beleértve az LMBTIQ+ közösséget is; megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőtlenséget az egyenlőtlenség más formái is súlyosbítják; hangsúlyozza, hogy az egyenlőtlenségeknek messzemenő társadalmi-gazdasági következményei vannak a társadalmak egészére nézve, és hogy ezt a változásnak ellenszegülő szereplőknek figyelembe kellene venniük; hangsúlyozza, hogy az uniós kötelezettségvállalások mindegyike célravezetőbb lesz, ha az uniós fellépés keretében a nemek közötti egyenlőség kapcsán interszekcionális megközelítést alkalmaznak; ismételten kéri, hogy minden uniós fellépés vegye figyelembe az interszekcionális identitásokat, és ismerje el, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek nem egyenlő mértékben érintik a nőket és lányokat, tekintettel sokszínűségükre;

25.  üdvözli, hogy az interszekcionalitást alapelvként belefoglalták a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervbe, de sajnálja, hogy hiányoznak a megvalósításához szükséges célértékek, mutatók és konkrét intézkedések; hangsúlyozza a Bizottság és az EKSZ elkötelezettségét az LMBTIQ+ személyek védelme és jogaik érvényesítésének világszerte történő lehetővé tétele iránt;

26.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv utal az uniós csatlakozási folyamatban rejlő lehetőségekre a nemek közötti egyenlőségnek a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban való előmozdítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség bővítési és szomszédságpolitikába való beemeléséhez erőteljes szakpolitikai párbeszédre és technikai segítségnyújtásra van szükség; kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy továbbra is használják ki a csatlakozási tárgyalásokat arra, hogy a bővítés a nők javát szolgálja;

27.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv foglalkozik a migráns nők és lányok rendkívüli kiszolgáltatottságával; kéri, hogy fordítsanak külön figyelmet a mozgásban lévő, a migrációs útvonalakon vagy táborokban tartózkodó nők és lányok helyzetére, és külön kéri, hogy garantálják hozzáférésüket vízhez, tisztálkodáshoz és higiéniához, a szexuális és reprodukciós egészséggel kapcsolatos jogokhoz és az anyáknak járó egészségügyi ellátáshoz;

Hét tevékenységi kör

A nemi alapú erőszak valamennyi formájának felszámolása

28.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló III. uniós cselekvési terv első kötelezettségvállalási területe a nemi alapú erőszak minden formájának felszámolására összpontosít; felszólít a nőgyilkosságok és az online és offline elkövetett nemi alapú erőszak minden formája elleni fokozott, összehangolt és holisztikus küzdelem megerősítésére, különösen a konfliktus- és szükséghelyzetekben, amelyek során a nők és lányok kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, továbbá azokra a nőkre és lányokra összpontosítva, akik nagyobb valószínűséggel válnak erőszak áldozatává, ideértve például a fogyatékossággal élő nőket és lányokat; hangsúlyozza, hogy együtt kell működni a partnerországokkal a nemi alapú erőszak valamennyi formájának bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében;

29.  sürgős fellépésre szólít fel a nők és lányok elleni erőszak kiváltó okainak kezelése érdekében, a nemek közötti egyenlőség szempontjából transzformatív és interszekcionális megközelítést alkalmazva, különös tekintettel a nőgyilkosságok és a nemi alapú erőszak egyéb formáinak a világjárvány idején bekövetkező jelentős növekedésére; üdvözli, hogy a Bizottság a káros nemi normák megkérdőjelezése révén a megelőzés előmozdítására összpontosít; e tekintetben hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a partnerországokkal és a civil szervezetekkel való együttműködés a nemi sztereotípiák ellen a társadalmi élet minden területén folytatandó küzdelem érdekében; felszólítja az uniós küldöttségeket és a tagállamokat, hogy minden lehetséges diplomáciai eszközzel mozdítsák elő a nemek között minden tekintetben strukturális egyenlőséget biztosító jogszabályok elfogadását;

30.  emlékeztet arra, hogy az EKSZ, a Bizottság, az uniós küldöttségek, valamint a KBVP-missziók és -műveletek valamennyi alkalmazottja számára kötelező képzésnek – az EU teljes személyi állománya, így többek között katonai és rendőri állománya számára nyújtott képzésen túlmenően – tartalmaznia kell a konfliktusokkal összefüggő szexuális és/vagy nemi alapú erőszak áldozatainak azonosítását szolgáló átfogó programokat, valamint megelőzést célzó programokat is; sürgeti az EU-t, hogy használjon ki minden lehetőséget annak érdekében, hogy a háború alatti tömeges nemi erőszak elkövetőit a nemzetközi büntetőjoggal összhangban feljelentsék, azonosítsák, eljárás alá vonják és megbüntessék; emlékeztet arra, hogy a Római Statútum állandó jogi keretet biztosít a szexuális és nemi alapú erőszak emberiesség elleni bűncselekményként való széles körű kezeléséhez, ezért felszólítja az EU-t, hogy mind politikai, mind pénzügyi szempontból aktívan támogassa a Nemzetközi Büntetőbíróság független és alapvető fontosságú tevékenységét; üdvözli, hogy az EU globális emberi jogi szankciórendszerének keretében a szexuális és nemi alapú erőszakot is felvették a szankciók kiszabásának kritériumai közé, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ténylegesen alkalmazzák is azt;

31.  hangsúlyozza, hogy a kényszer- és a gyermekházasság az emberi jogokat sértő gyakorlat, amely a lányokat különösen kiteszi a bántalmazás és erőszak veszélyének; emlékeztet, hogy a női nemi szervek megcsonkítása nemzetközileg elismert emberi jogi jogsértés, amelynek világszerte 200 millió és csak az EU-ban 500 000 áldozata van, és évente legalább hárommillió lányt fenyeget a nemi szervei megcsonkításának veszélye; hangsúlyozza, hogy a női nemi szervek megcsonkítása és a kényszerházasság sérti a nők mint személyek méltóságát; integrált fellépésre szólít fel a női nemi szervek megcsonkítására és a kényszerházasságra való figyelemfelhívás és ezek megelőzése érdekében, különösen a konfliktus- és szükséghelyzetekben; felszólítja a Bizottságot, hogy a belső és külső uniós programok közötti szinergiák javításával biztosítson koherens hosszú távú megközelítést a nemi szervek megcsonkításának felszámolását illetően az EU-n belül és kívül egyaránt; ismételten kéri, hogy a női nemi szervek megcsonkításának megelőzésére irányuló intézkedéseket építsék be a külső fellépések valamennyi szakpolitikai területébe;

32.  emlékeztet arra, hogy az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozatainak nagy többsége nő és lány; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok nagyobb mértékben vállaljanak irányító és felügyelő szerepet, valamint felszólít a nemzetközi együttműködés fokozására a fent említett káros gyakorlatok felszámolása érdekében, melyek rabszolgasorba kényszerítik az áldozatokat; emlékeztet arra, hogy a nők emberkereskedelemmel és szexuális kizsákmányolással szembeni kiszolgáltatottsága fokozódik gazdasági nehézségek, fegyveres konfliktusok és veszélyhelyzetek idején; felszólít a nőkkel és lányokkal folytatott kereskedelem elleni küzdelemnek a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv célkitűzéseibe való további integrálására, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiával (2021–2025) való szinergiák fokozására;

A nők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének, valamint a szexuális és reproduktív jogok biztosítása

33.  ismételten hangsúlyozza, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok emberi jogok, és az emberi méltóság és a nők társadalmi szerepvállalásának alapvető elemei; aggodalmát fejezi ki a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai terén tapasztalható visszaesés, valamint a nőgyűlölő konzervatív retorika terjedése és a szervezett vallási és egyéb csoportosulások miatt, amelyek többek között a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférés aláásásával fenyegetnek az Európai Unión belül és kívül egyaránt; hangsúlyozza, hogy az abortuszra vonatkozó jogszabályi visszalépések veszélyeztetik a nők egészségének, jogainak és méltóságának védelmét, és a szociálisan és gazdaságilag leginkább kiszolgáltatott nőket nagyobb kockázatnak teszik ki; megállapítja, hogy az EU-nak világszerte vezető példát kell mutatnia a szexuális és reproduktív egészség és jogok kényszerítéstől, erőszaktól, megkülönböztetéstől és visszaéléstől mentes előmozdítása terén; felszólítja ezért az összes tagállamot, hogy területükön biztosítsák a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való egyetemes hozzáférést;

34.  sajnálja, hogy világszerte számos régióban jelentősen megnyirbálták a szexuális és reproduktív egészséghez, például a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést, és az immár gyakran bűncselekménynek minősül; hangsúlyozza továbbá, hogy ennek leginkább a szegény, vidéki és kisebbségekhez tartozó nők az áldozatai; hangsúlyozza, hogy minden korcsoportra, köztük a lányokra és a fiatalabb nőkre kell összpontosítani, és biztosítani kell a megfelelő tájékoztatást, oktatást és a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz, köztük a terhesgondozáshoz, a biztonságos és legális abortuszhoz és a fogamzásgátláshoz való hozzáférést; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is megkérdőjelezzék azokat a diszkriminatív normákat, amelyek megnehezítik a nők, a lányok és az LMBTIQ+ személyek számára a szexuális és reproduktív egészség és jogok érvényesítését, valamint hogy megkérdőjelezzék azokat a sztereotípiákat, amelyek a szülés során a marginalizált nők hátrányos megkülönböztetéséhez vezetnek;

35.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a partnerországokban javítani kell a fogamzásgátlási módszerekhez való hozzáférést, különösen a serdülő lányok számára; megerősíti, hogy minden nőnek és serdülő lánynak joga van szabadon és tájékozottan dönteni saját szexuális és reproduktív egészségével és jogaival kapcsolatban; emlékeztet arra, hogy az anyáknak nyújtott egészségügyi ellátás minősége egy adott ország fejlettségi szintjének fontos mutatója; úgy véli, hogy az EU-nak segítenie kell a partnerországokat abban, hogy a terhesség és a szülés kapcsán tiszteletben tartsák az egészséghez való jogot olyan megfelelő gyermekágyiegészségügyi szolgáltatások létrehozásával, amelyek hatékonyan csökkentik a csecsemőhalandóságot és a szülés közbeni szövődményekhez kapcsolódó haláleseteket;

36.  kéri, hogy az EU és a tagállamok humanitárius segítségnyújtása során a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv kezelje kiemelten a nemek közötti egyenlőséget, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat, továbbá a szexuális és reproduktív jogok megsértése esetén az elszámoltathatóságot, továbbá az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslathoz való hozzáférést, a humanitárius szereplők képzése és a finanszírozás vonatkozásában is;

37.  kéri, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv tulajdonítson nagyobb jelentőséget a szexuális és reproduktív egészségnek és jogoknak, tekintettel a világjárvány nőkre és lányokra gyakorolt súlyos következményeire a partnerországokban, valamint hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) programozása során hangolják össze és különítsék el számukra a megfelelő, rugalmas, folyamatos és célzott finanszírozást; kéri az Európai Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy az uniós külső tevékenység programozási folyamata, ezen belül a közös programozás során kezeljék prioritásként a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat; hangsúlyozza a nem kormányzati szervezetek szolgáltatóként és a szexuális és reproduktív egészség és jogok védelmezőiként betöltött kulcsfontosságú szerepét;

38.  hangsúlyozza a szexuális és reproduktív egészség és jogok jelentőségét a nők testére és önállóságára, és sürgeti, hogy a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat közegészségügyi kérdésekként kezeljék, és biztosítsanak ezekhez mindenki számára megkülönböztetésmentes hozzáférést; felszólít, hogy biztosítsák mindenki számára az átfogó, életkornak megfelelő szexuális neveléshez, a hatékony fogamzásgátláshoz, a HIV- és a szexuális úton terjedő fertőzések megelőzéshez és a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést; kéri, hogy a szexuális nevelési programok foglalkozzanak az emberek közötti kapcsolatokkal, a szexuális irányultsággal, a nemek közötti egyenlőséggel, a nemi normákkal, a nemi alapú erőszak megelőzésével és a beleegyezéssel, valamint nyújtsanak tájékoztatást a pubertásról, a menstruációs ciklusról, a terhességről és a szülésről, a fogamzásgátlásról és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzéséről;

39.  kiemeli, hogy figyelembe kell venni az életkort a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos fellépések során, például hozzáférhető, ifjúságbarát tájékoztatás és szolgáltatások biztosítása révén; hangsúlyozza, hogy az EU-nak elő kellene mozdítania, hogy a partnerországok beépítsék ezeket a kérdéseket nemzeti közegészségügyi terveikbe; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv szexuális és reproduktív egészségre és jogokra vonatkozó célkitűzései mellett, és készítsenek „országszintű végrehajtási terveket”, amelyek prioritásként kezelik a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat;

40.  hangsúlyozza, hogy az oktatáshoz való hozzáférést minden szinten és minden körülmények között ösztönözni kell a korai házasságok, a serdülőkori terhességek és az anyagi kiszolgáltatottság csökkentése végett; fokozott erőfeszítésekre szólít fel a hiányzások megelőzésére annak lehetővé tétele érdekében, hogy a lányok szülés után visszatérhessenek az iskolába, befejezhessék tanulmányaikat és elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon;

41.  intézkedéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy megakadályozzák a menstruáció alatt a lányok iskolából való hiányzását a vízellátás, a higiéniai szolgáltatások és a menstruációs higiéniai létesítmények iskolákban való javítása, valamint a menstruációs szegénység kezelése és az e területen tapasztalható megbélyegzés elleni küzdelem, többek között a nőkkel, lányokkal, férfiakkal és fiúkkal való együttműködés révén; nagyobb szinergiák biztosítását kéri az egészséggel, a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal, továbbá az iskolai vízellátással, higiénés körülményekkel és szolgáltatásokkal, valamint a lányoknak nyújtott személyes támogatással foglalkozó programok között;

42.  felhívja a figyelmet a nők és a férfiak közötti interszekcionális megkülönböztetésre és egyenlőtlenségekre az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a nyújtott egészségügyi ellátás minősége tekintetében, tekintettel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő egészségügyi ellátás és szolgáltatások hiányára; felszólít, hogy biztosítsanak egyetemes hozzáférést azon létesítményekhez, amelyek tájékoztatást nyújtanak a női betegségekről, például az endometriózisról és a méhnyakrákról, valamint a szexuális úton terjedő betegségekről, például a HIV-ről, továbbá amelyek biztosítják ezek megelőzését, megállapítását, ellátását és kezelését; felszólítja az Európai Uniót, hogy támogassa a méhnyakrák felszámolásának felgyorsítására irányuló globális WHO-stratégia végrehajtását;

43.  felszólítja a partnerországokat, hogy megfelelően finanszírozzák és erősítsék meg közegészségügyi rendszereiket, és világszerte végezzenek kutatásokat a nők egészségével kapcsolatban annak érdekében, hogy a betegségmegelőzés, a diagnózis, a kezelés és a kutatás területén előmozdítsák a társadalmi és a biológiai nem kérdésével kapcsolatos ismereteket; kéri továbbá, hogy hívják fel a nyilvánosság figyelmét a nemekre jellemző egészségügyi problémákra;

44.  kiemeli, hogy a tagállamoknak olyan népegészségügyi politikát kell elfogadniuk, amely különös hangsúlyt fektet az egészségfejlesztésre és a betegségmegelőzésre azáltal, hogy általános és magas színvonalú egészségügyi ellátást garantál, és biztosítja a főbb népegészségügyi problémák leküzdéséhez szükséges forrásokat;

A gazdasági és szociális jogok és az egyenlőség előmozdítása, továbbá a nők és lányok autonómiájának biztosítása

45.  ismételten emlékeztet arra, hogy a világjárvány okozta válság és annak gazdasági és szociális következményei aránytalan mértékben rontják a nők munkaerőpiachoz való hozzáférésére; hangsúlyozza annak fontosságát és szükségességét, hogy az EU támogassa egy interszekcionális nemi dimenzió kidolgozását és beépítését a partnerországok Covid19 utáni helyreállítási terveibe és az „Európa együtt” kezdeményezésekbe; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv végrehajtása során a Covid19-re a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő választ kell adni, hogy figyelembe lehessen venni a nők és lányok egyedi körülményeit és ösztönözni lehessen a válság után a lehetőségek megteremtését; felhívja a Bizottságot, hogy a partnerországokban a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos valamennyi intézkedésben érvényesítse általánosan a nemek közötti egyenlőség dimenzióját, és valamennyi ilyen intézkedésbe – többek között a helyreállítási tervekbe és intézkedésekbe – foglaljon bele a nemek közötti egyenlőség szempontjából transzformatív fellépéseket, és úgy támogasson projekteket, köztük pénzügyi projekteket, hogy azok magukban foglalják a nemek közötti egyenlőséget is; hangsúlyozza, hogy a finanszírozás új formái, például az esélyegyenlőség-kötvények (gender bonds) helyreállíthatják a nemzeti gazdaságokat, és egyben megerősíthetik a nők társadalmi szerepvállalását is;

46.  úgy véli, hogy a munka központi szerepet játszik az egyenlőtlenségek leküzdésében; támogatja a kollektív tárgyalást mint olyan eszközt, amely nemcsak a munkakörülmények javítására, hanem a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek kezelésére is szolgál;

47.  üdvözli, hogy a Bizottság az általános preferenciarendszerről szóló rendelet közelgő felülvizsgálata során a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ILO- és ENSZ-egyezmények betartását kívánja megkövetelni; felszólítja a Bizottságot, hogy a nemek közötti egyenlőséget ténylegesen foglalja bele a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló valamennyi fejezetbe, és biztosítsa, hogy a kereskedelem és a beruházások ne súlyosbíthassák a nemek közötti egyenlőtlenséget; hangsúlyozza, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos valamennyi hatásvizsgálatnak figyelembe kell vennie a civil társadalmi szervezetek véleményét;

48.  hangsúlyozza, hogy a nők pénzügyi támogatása nem választható el a képzéstől, az információhoz való hozzáféréstől, a női készségek fejlesztésétől és az alapvető jogaik tudatosításától;

49.  felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a partnerországokkal a nők munkahelyi zaklatásának megelőzése és kezelése, valamint a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 190. sz. ILO-egyezmény ratifikálása érdekében;

50.  felszólít arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv mozdítsa elő a nők gazdasági tevékenységét, és tegye elérhetővé számukra a szükséges gazdasági és szociális eszközöket, az erőforrásokat és – különösen a vészhelyzetben élők számára – a szociális védelmet; hangsúlyozza a nők globális gazdasági részvételének fontosságát a fenntartható fejlődés és a tartós és inkluzív gazdasági növekedés szempontjából, melyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak a szegénység világszintű felszámolását kitűző fenntartható fejlődési célokhoz; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék és támogassák a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szociális védelmi mechanizmusokat, többek között a pénzátutalásokat is, annak érdekében, hogy a partnerországok képesek legyenek hatékonyabban reagálni a válsághelyzetekre és a külső sokkhatásokra;

51.  felszólítja az EU-t és a partnerországokat, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a nők foglalkoztathatóságának javítását és tisztességes munkahelyeket biztosítanak számukra, valamint a finanszírozáshoz és az üzleti lehetőségekhez való hozzáférést, többek között nők által vezetett helyi szervezetek támogatása, valamint a szakszervezetekben való részvételük ösztönzése révén; kiemeli annak fontosságát, hogy fokozzák például a mikrohitelekhez való hozzáférést a nők kreativitásának és vállalkozói készségének kisebb léptékű elősegítése és ösztönzése érdekében;

52.  hangsúlyozza, hogy a hatékonyság biztosítása érdekében figyelembe kell venni az egyéb intézkedések – például a nemi alapú erőszaktól való mentesség, a tisztességes munkához, valamint a megfizethető gyermek- és idősgondozáshoz való hozzáférés – egymást kiegészítő jellegét; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy világszerte biztosítsák az anyák és apák jogait és védjék meg őket, továbbá működjenek együtt a partnerországokkal a megfelelő szülési, apasági és szülői szabadság biztosítása érdekében, és fogadjanak el gyakorlati intézkedéseket e védelem biztosítására, valamint ruházzanak be a gyermekgondozási és oktatási szolgáltatásokba;

53.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak támogatnia kell az ENSZ keretein belül egy üzleti és emberi jogokra vonatkozó kötelező erejű eszköz létrehozását az emberi jogoknak és a nők jogainak teljes körű biztosítása érdekében;

54.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a partnerországokkal együttműködve finanszírozzanak és mozdítsanak elő olyan intézkedéseket, amelyek a nőkre háruló fizetetlen munka aránytalan terhét kezelik, és hogy támogassanak olyan intézkedéseket, melyek a nők informális gazdaságból a formális gazdaságba való átlépését segítik; hangsúlyozza, hogy a nőknek és a férfiaknak egyenlően kell osztozniuk a nem fizetett gondozási és háztartási feladatokon; konkrét lépéseket vár a nem fizetett gondozási és háztartási munka elismerése, csökkentése és újraelosztása érdekében;

55.  felszólít a nők gazdasági és társadalmi szerepének és részvételének különösen a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő makrogazdasági politikák előmozdítása révén történő aktív előmozdítására, valamint a polgári és törvényes jogaik, többek között a tulajdonhoz való jog, a bankhitelhez való hozzáférés, valamint a különböző gazdasági ágazatokban és a politikai életben való részvétel jogának elismerésére; sajnálja, hogy az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bérhez való jog számos körülmény között nem biztosított, sem az EU-n belül, sem azon kívül, még akkor sem, ha azt jogszabály rögzíti, és hangsúlyozza, hogy kezelni kell e megkülönböztetés kiváltó okát;

56.  hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a magánszektor részvétele a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervben meghatározott célok elérésében, és felelősségre vonása a nők jogainak a vállalati tevékenységek során történő megsértése esetén; felszólítja a Bizottságot, hogy a vállalati átvilágításról szóló soron következő jogalkotási javaslatába foglalja bele a nemek közötti egyenlőség szempontjait;

57.  hangsúlyozza, hogy a nők gazdasági és társadalmi autonómiája kulcsfontosságú a fenntartható és inkluzív növekedéshez; átfogó erőfeszítésre szólít fel annak érdekében, hogy a lányok és a nők hozzáférjenek a magas színvonalú oktatáshoz és a minőségi készségfejlesztéshez, valamint a munkaerőpiachoz való hozzáférésüket segítő hatékony eszközökhöz, különösen szükséghelyzetben és lakóhelyelhagyás esetén; határozottan ajánlja, hogy a partnerországok az uniós költségvetésből nyújtott támogatással fokozzák a minőségi és inkluzív oktatásba történő beruházásokat; hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban az oktatás területén továbbra is a hatékonyság szempontjából már bizonyított uniós költségvetés-támogatás az inkluzív és minőségi oktatáshoz való hozzáférés mindenki számára történő lehetővé tételének kedvelt eszköze; üdvözli az oktatás általános finanszírozásának növelésére irányuló szándékot, amelynek értelmében a humanitárius segítségnyújtásra szánt költségvetés 10%-át a szükséghelyzetben lévők oktatásának finanszírozására fordítják;

58.  hangsúlyozza, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítése, valamint a nők függetlenségéhez, egyenlőségéhez és emancipációjához való hozzájárulás érdekében támogatni kell az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokba, a megfizethető lakhatásba, valamint a biztonságos, megfizethető és hozzáférhető tömegközlekedésbe történő jelentős beruházásokat mind a vidéki, mind a városi területeken; emlékeztet arra, hogy külön figyelmet kell ezekre a kérdésekre fordítani a törékeny vagy konfliktus utáni helyzetben lévő államokban, ahol az EU olyan fejlesztési projekteket is végre fog hajtani, melyek segítenek kezelni a nők lakhatáshoz, földhöz és tulajdonhoz való jogainak hiányát;

59.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos országban nő a nemek közötti digitális szakadék, ami akadályozza az információkhoz és a digitális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a digitális jártasságot, valamint a digitális eszközökhöz való hozzáférést és azok megfizethetőségét, továbbá a munkaerőpiachoz való hozzáférést; magasabb összegű és célzott finanszírozást és ösztöndíjakat szorgalmaz annak érdekében, hogy a nők és a lányok hozzáférjenek a felsőoktatáshoz és a szakképzéshez, különösen a lányok digitális és technológiai oktatásának, valamint a nők a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén való részvételének előmozdítása, valamint a nők által vezetett projektek támogatása érdekében; üdvözli a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv ama szándékát, hogy csökkenti a nemek közötti digitális szakadékot, és ezzel elősegíti a ténylegesen inkluzív digitális átállást;

60.  emlékeztet arra, hogy a nők, különösen az interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülők nehézségekbe ütközhetnek a digitális szolgáltatásokhoz és a kapcsolódó infrastruktúrához való hozzáférés terén; kéri, hogy a nők és a lányok – különösen a vidéki és a távoli területeken élők – számára biztosítsanak jobb, egyetemes, biztonságos és védett hozzáférést a digitális eszközökhöz és az azok használatával kapcsolatos képzéshez;

61.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell a köz- és magánszolgáltatások nyújtását olyan, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő digitális csatornákon, technológiákon és szolgáltatásokon keresztül (pl. e-kormányzat, digitális pénzügyi szolgáltatások), amelyek fokozzák a nők és lányok társadalmi befogadását és részvételét; felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék a társadalom valamennyi veszélyeztetett csoportjának digitális kirekesztését, és tegyék elérhetővé számukra az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos oktatást, figyelembe véve a nők oktatáshoz való hozzáférését meghatározó különböző tényezőket, valamint ingyenes digitális hozzáférési pontokat hozva létre;

62.  uniós támogatásra hív fel a partnerországok közigazgatásának korszerűsítéséhez és digitalizálásához, különösen annak biztosítása érdekében, hogy ezekben az országokban megbízható legyen az anyakönyvek vezetése, és minden születést anyakönyvezzenek;

63.  elismeri, hogy a vészhelyzetek, például a fegyveres konfliktusok és a gazdasági válságok, valamint a lakóhelyelhagyásra kényszerítő körülmények veszélyeztetik a nők és lányok oktatását és képzését; ismételten hangsúlyozza, hogy a nők megélhetéshez és munkalehetőségekhez való hozzáférésére súlyosan kihatnak a vészhelyzetek, ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ilyen esetekben elkülönítsék a szükséges forrásokat, különösen a nők által vezetett helyi szervezetek és a meglévő struktúrák számára annak érdekében, hogy javítsák azokat a struktúrákat, amelyek hosszú távon biztosítják oktatásuk, készségeik és a munkahelyekhez való hozzáférésük megfelelő fejlesztését;

64.  megjegyzi, hogy az élelmiszer-ellátás bizonytalansága aszimmetrikusan érinti a nőket, és hogy aránytalanul kevesebb földdel, állatállománnyal és egyéb vagyonnal rendelkeznek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a nemek közötti egyenlőség elérésére irányuló célkitűzést az élelmiszer- és a mezőgazdasági ágazatban, a pénzügyi lehetőségeket és a képzéshez való hozzáférést a nők mezőgazdaságban való szerepvállalásának növelése érdekében; megjegyzi, hogy fontos támogatni a partnerországok erőfeszítéseit a jogi, politikai és intézményi reformok terén annak érdekében, hogy a nők egyenlő jogokat élvezhessenek a gazdasági erőforrásokhoz való hozzáférés terén, különös tekintettel a földtulajdonhoz és a javak egyéb formáihoz való hozzájutásra, és az azok feletti ellenőrzésre;

65.  felhívja az EU-t, hogy mozdítsa elő a fenntartható fejlődési célokkal és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv célkitűzéseivel összhangban lévő gazdaság- és kereskedelempolitikákat; emlékeztet az uniós kereskedelmi megállapodásokban a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2018. március 13-i állásfoglalásában(12) vázolt, a kereskedelemről és a nemek közötti egyenlőségről szóló korábbi álláspontjára; felhívja az EU-t, hogy továbbra is támogasson és vezessen be olyan kereskedelempolitikákat, amelyek csökkentik a társadalmi-gazdasági különbségeket, és biztosítják az alapvető szabadságok és az emberi jogok, köztük a nemek közötti egyenlőség magas szintű védelmét és tiszteletben tartását;

66.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv felszólít a nemek közötti egyenlőségnek az uniós kereskedelempolitika révén történő előmozdítására; felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy mozdítsák elő és támogassák egy, a nemek közötti egyenlőségről szóló külön fejezet belefoglalását valamennyi uniós kereskedelmi és beruházási megállapodásba, többek között a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalásokkal együtt; kéri a Bizottságot, hogy az előzetes és utólagos hatásvizsgálatokban térjen ki az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások nemek szerinti hatásaira;

67.  hangsúlyozza korábbi álláspontját, amely szerint az EU–Chile társulási megállapodás közelgő korszerűsítése során külön fejezetet kell szentelni a kereskedelem és a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők társadalmi szerepvállalása növelése kérdésének; érdeklődéssel veszi tudomásul a tárgyalások során a kereskedelemről és a nemek közötti egyenlőségről szóló fejezet tekintetében elért eredményeket;

68.  emlékeztet „Az emberi jogok, a szociális és környezetvédelmi normák a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(13),

69.  megjegyzi, hogy a kereskedelempolitika a nemek szempontjából nem semleges, és hogy a kereskedelempolitika nőkre és férfiakra gyakorolt eltérő hatásainak megfelelő értékeléséhez szükség van a nemek szerint lebontott adatok és egyértelmű mutatók jobb gyűjtésére; ismételten felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy merítsenek ihletet az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által kidolgozott eszköztárból, és az előzetes hatásvizsgálatokba és az utólagos értékelésekbe foglalják bele az EU kereskedelempolitikájának és kereskedelmi megállapodásainak országspecifikus és ágazatspecifikus, nemi szempontú hatásait; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a nemzetközi partnerekkel, például a WTO-val, valamint a helyi hatóságokkal és szervezetekkel annak érdekében, hogy adatokat gyűjtsön, elemezze a kereskedelem nőkre gyakorolt hatását, és az adatokat konkrét javaslatokká alakítsa át a nők nemzetközi kereskedelmi rendszerben betöltött szerepének javítása, továbbá az inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása céljából; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szervezetek, például a WTO, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ és az ENSZ közötti fokozott együttműködés, valamint a tudományos élet, a civil társadalmi szervezetek és a parlamentek bevonásával működő hálózatok létrehozása a bevált gyakorlatok és az adatgyűjtési módszerek jobb megosztásához, valamint a nemi dimenziónak a kereskedelembe való beépítéséhez vezethet; kitart amellett, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseknek nem szabad a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetre korlátozódniuk;

70.  felhívja a Bizottságot, hogy aktívan vegyen részt a WTO közelmúltban létrehozott, kereskedelemmel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó informális munkacsoportjában, hogy a 12. miniszteri konferencián olyan határozott miniszteri nyilatkozatot dolgozzanak ki, amely ütemtervként szolgálhatna a 2017. évi Buenos Aires-i nyilatkozat végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a kereskedelemmel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó informális munkacsoport az első lépés a kereskedelemmel és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések megvitatására szolgáló állandóbb WTO-platform felé; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is proaktívan működjön együtt a WTO többi tagjával az informális munkacsoport munkájához való hozzájárulás érdekében, és vizsgálja meg egy állandó munkacsoport létrehozásának lehetőségét;

71.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a belföldi tanácsadó csoportok összetétele a nemek szempontjából kiegyensúlyozott legyen, hogy felügyeleti szerepkörük tovább bővüljön, és hozzanak létre egy kereskedelemmel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó bizottságot minden egyes szabadkereskedelmi megállapodás esetében a hiányosságok felmérésére;

72.  felhívja a Bizottságot, hogy körültekintően értékelje a kereskedelmi megállapodásoknak a nagy számú női munkavállalót foglalkoztató ágazatokra – például a ruhaiparra és a kisüzemi mezőgazdaságra – gyakorolt hatását; emlékeztet, hogy a Covid19 okozta gazdasági válság erősen érintette ezeket az ágazatokat, és súlyosbította a női munkavállalók növekvő egyenlőtlenségének, hátrányos megkülönböztetésének és kizsákmányolásának kockázatát;

73.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre – és tegye is nyilvánossá a kiosztott forrásokat – ahhoz, hogy kereskedelmi és beruházási politikáiban előmozdítsa a nemek közötti egyenlőség alapvető értékét, és biztosítsa, hogy a kereskedelempolitikáért és a tárgyalásokért felelős uniós intézmények titkárságai rendelkezzenek a nemi dimenziónak a kereskedelmi tárgyalások és a szakpolitikák kidolgozásának teljes folyamatába való beépítéséhez szükséges ismeretekkel és technikai kapacitással, a nemi szempontok érvényesítésével foglalkozó kapcsolattartót nevezve ki az uniós intézményekben és küldöttségeken;

74.  felszólít arra, hogy az ILO alapvető munkaügyi normáinak és vonatkozó egyezményeinek – különösen a háztartási alkalmazottakról szóló 189. sz. egyezmény, a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról szóló 156. sz. egyezmény, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény, a hátrányos megkülönböztetésről (foglalkoztatás és foglalkozás) szóló 111. sz. egyezmény, az egyenlő díjazásról szóló 100. sz. egyezmény és az erőszakról és a zaklatásról szóló 190. sz. egyezmény – tiszteletben tartása alapján a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó valamennyi fejezetbe foglaljanak bele végrehajtható rendelkezéseket, és hogy ezeket az egyezményeket vegyék fel a GSP+ felülvizsgálatában szereplő egyezmények listájára;

75.  üdvözli a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet nemzetközi munkaértekezleti megállapodását (ISO/IWA 34) a nők vállalkozói tevékenységével kapcsolatos általános fogalommeghatározásokról, amelynek célja, hogy a nők gazdasági szerepvállalásának előmozdítása érdekében megkönnyítse szakpolitikák kidolgozását, az adatgyűjtést, valamint a kapacitásépítéshez, a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférést;

76.  üdvözli az Európai Beruházási Bank (EBB) hitelezési politikáiban a nemek közötti egyenlőség terén eddig elért eredményeket, és felhívja az EBB-t, hogy fokozza erőfeszítéseit, és különösen külső hitelezési megbízatása során a lehető legnagyobb mértékben vegye figyelembe a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv szakpolitikai céljait;

77.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek és más érintett európai fejlesztési pénzintézeteknek maradéktalanul igazodniuk kell a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervhez; felhívja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv célkitűzéseit, amikor partnerországbeli vállalkozásoknak nyújt támogatást hatásvizsgálatok révén, melyeket az EBB által finanszírozott valamennyi projekt esetében el kell végezni, és felszólít a műveletek folyamatos helyszíni nyomon követésére;

A nők, lányok és fiatal nők részvételének és vezető szerepének elősegítése

78.  hangsúlyozza a nők és lányok vezető szerepének és a döntéshozatal valamennyi szintjén való részvételének fontosságát, valamint azt, hogy a nőknek a közéletben és a politikai életben való egyenlő részvétele elengedhetetlen a jó kormányzáshoz és politikai döntéshozatalhoz; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nők a külső tevékenység valamennyi szintjén képviseltessék magukat a tárgyalóasztal mindkét oldalán; megismétli, hogy amikor a nők és a lányok egyenlő mértékben töltenek be vezető szerepet, egész közösségek számára születnek előnyösebb és tartósabb megoldások; megállapítja, hogy a nők alulreprezentáltak a politika és a közélet minden szintjén, és lassú a fejlődés;

79.  kéri, hogy biztosítsanak programfinanszírozást a nők képzésének, polgári szerepvállalásának és részvételének előmozdítása érdekében, többek között a közösségi szintű részvételen alapuló megközelítések és a lányoknak és fiatal nőknek szóló egyedi oktatási tevékenységek támogatását, mivel ők a megkülönböztetés által leginkább érintettek közé tartoznak; felszólít arra, hogy a nőket a döntéshozatal, a kormányzás, a vezetés és a hatalmi pozíciók valamennyi szintjébe vonják be olyan közigazgatási reformok, programok és tevékenységek révén, mint a hálózatépítés, a csereprogramok, a mentorálás és a szponzorálás, és támogatja a helyi nőjogi szervezetek és nők által vezetett frontvonalbeli humanitárius segítségnyújtók bevonását a humanitárius koordinációs és döntéshozatali struktúrákba;

A nők bevonása a békeépítési és biztonsági kezdeményezésekbe

80.  hangsúlyozza, milyen fontos a nők és a civil társadalom szerepe a párbeszéd előmozdításában, a koalíciók létrehozásában, a békeközvetítésekben és a béke és biztonság jelentését érintő eltérő szemléletek felmutatásában, különösen a konfliktusok megelőzése és rendezése, valamint a konfliktusok utáni újjáépítés terén; felhívja az EU-t, hogy mozdítsa elő a nők nagyobb mértékű részvételét a békefenntartásban és a további békeépítésben, támogassa és ismerje el a nőket, a fiatal nőket, a lányokat és a női emberijog-védőket a változás fő mozgatórugóiként, valamint támogassa és védje meg őket; hangsúlyozza, hogy a nők emberi jogainak tiszteletben tartása és teljes körű érvényesítése a demokratikus és befogadó társadalmak alapja;

81.  üdvözli a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos uniós cselekvési terv beillesztését a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervbe, és kéri annak tényleges végrehajtását; kiemeli a nők és a női emberijog-védők által vezetett meglévő és sikeres helyi békeépítési kezdeményezések fontos szerepét, és felhívja az EU-t, hogy támogassa, erősítse meg és módszeresen vonja be ezeket a kezdeményezéseket a békeépítési konzultációkba, koordinációba és döntéshozatalba;

82.  felhívja az EKSZ-t, hogy végezzen szisztematikus konfliktuselemzést integrált nemi dimenzióval, nemek közötti összehasonlító elemzés és nemi szempontú konfliktuselemzés alapján, különös tekintettel a KBVP-missziókra és -műveletekre, valamint az Európai Békekereten belül végzett tevékenységekre; hangsúlyozza, hogy elegendő erőforrásra van szükség az integrált nemi dimenzióval rendelkező kockázat- és konfliktuselemzések elvégzéséhez szükséges uniós szakértelem és kapacitás kiépítéséhez és megerősítéséhez, amelynek során külön figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyenlőségre, és biztosítani kell a nők és a hátrányos helyzetű csoportok érdemi részvételét;

83.  rámutat annak fontosságára, hogy összekapcsolják a humánbiztonság koncepcióját a nemi dimenzióval; felhívja az EU-t, hogy a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendjében használja az ENSZ Közgyűlésének 66/290. sz. határozatában meghatározott humánbiztonság fogalmát; kitart amellett, hogy a biztonságnak az emberi életre és az olyan fenyegetésekkel szembeni védelmére kell összpontosítania, mint az erőszak, valamint az oktatás, az egészségügy, az élelem vagy a gazdasági függetlenség hiánya; felhívja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki és mozdítsák elő az ENSZ leszerelési menetrendjét; ragaszkodik ahhoz, hogy feminista külpolitikát folytasson a leszerelés és a nonproliferáció terén;

84.  rámutat arra, hogy a nőket aránytalanul sújtja a konfliktusokhoz kapcsolódó szexuális erőszak és az emberi jogok egyéb büntetlen megsértése, ideértve az emberkereskedelem nagyobb kockázatát is; hangsúlyozza, hogy a konfliktusövezetekben és konfliktus által sújtott országokban nemi erőszakot elszenvedett nőket és lányokat megfelelő és holisztikus ellátásban és kezelésben, valamint tényleges és gyors jóvátételben kell részesíteni; megállapítja, hogy ez a rendszer ott, ahol már alkalmazzák, működik, és elősegíti az áldozatok társadalomba való visszailleszkedését is; emlékeztet az áldozatok megbélyegzése elleni küzdelem fontosságára; felszólít az olyan intézkedések folyamatos támogatására, amelyek konfliktus- és szükséghelyzetekben a nőket szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos gondozási csomagokkal látják el, a frontvonalbeli szervezetek és a nők által vezetett szervezetek finanszírozása és támogatása révén;

85.  emlékeztet, hogy a fegyveres konfliktusok a nőket és lányokat aránytalanul jobban sújtják; elítéli, hogy háborús fegyverként használják a nemi erőszakot, és kitart amellett, hogy sürgősen lépjenek fel ezzel szemben, valamint hogy küzdeni kell a büntetlenség ellen azzal, hogy igazságszolgáltatás elé állítják az elkövetőket; hangsúlyozza azt is, hogy sokszor a nők esnek először áldozatul a konfliktusövezetekben való népességmozgásnak, és gyakran veszítik el emiatt a gazdasági önállóságukat és az oktatáshoz, valamint a megbízható szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést; kiemeli, hogy azok számára, akik konfliktusok vagy természeti katasztrófák miatt kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket, biztosítani kell az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzáférést; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a partnerországokkal és azok fegyveres erőivel annak érdekében, hogy biztosítsák a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló Negyedik Genfi Egyezmény megfelelő végrehajtását, különös tekintettel a szexuális erőszak megelőzésére és büntetésére;

86.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv nem veszi figyelembe az országok kulturális örökségét és a nők szerepét a kultúra védelmében és fejlesztésében; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy dolgozzanak ki olyan programokat, amelyek célja a nők kulturális örökségének és hagyományainak védelme és elismerése, amelyek gyakran észrevétlenek maradnak, különösen a konfliktus teljes ciklusában;

A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő humanitárius fellépés biztosítása

87.  sajnálja, hogy a Bizottság nemrégiben kiadott, „Uniós humanitárius segítségnyújtás: új kihívások, régi elvek” című közleménye (COM(2021)0110) nem kezeli kellőképpen a nemi dimenziót a humanitárius helyzetekben; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be konkrétabb javaslatokat a konkrét kiadásokra, programokra, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tevékenységek nyomon követésére és értékelésére humanitárius környezetben, és dolgozzon ki intézkedéseket a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő, adaptált és hatékony uniós humanitárius fellépés továbbfejlesztésére, tekintettel a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztés és a béke közötti hármas kapcsolaton alapuló megközelítés kínálta lehetőségre a nők és lányok jogainak védelme és a nemek közötti egyenlőség minden összefüggésben történő előmozdítása érdekében;

A környezetbarát és digitális társadalom létrehozása

88.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervbe felvették az éghajlatváltozással kapcsolatos kiemelt területet, tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás a nemek szempontjából nem semleges, mivel fokozza a nemek közötti egyenlőtlenségeket, különösen a szegények, a fiatalok és az őslakosok esetében, különösen a sérülékeny környezetekben; üdvözli az Unió eltökéltségét, hogy a zöld átmenet összefüggésében kezeli a nemek közötti egyenlőség kérdését, tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás aránytalanul jobban sújtja a nőket és a lányokat, különösen a fejlődő országokban; hangsúlyozza, hogy a partnerországokban be kell vonni a nőket és a lányokat az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó hatékony megközelítések kialakításába és végrehajtásába, és meg kell őket hallgatni, továbbá meg kell erősíteni szerepüket, ezáltal biztosítva a nemek közötti egyenlőség szempontjából transzformatív és hatékony éghajlat-politikai fellépést; felhívja az EU-t, hogy jó példával járjon elöl azáltal, hogy az európai zöld megállapodásba és a kapcsolódó kezdeményezésekbe haladéktalanul beépíti a nemi dimenziót és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célokat;

89.  elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség a fenntartható fejlődés előfeltétele, és szükséges a méltányos és igazságos átmenet megvalósításához, amelyből senki nem marad ki; megismétli ezért arra irányuló felhívását, hogy az európai zöld megállapodást mielőbb kövesse a „zöld megállapodás szerinti diplomácia”, amely szisztematikusan figyelembe veszi a nemi és interszekcionális szempontokat, és bevonja a nőket és a lányokat, köztük az őslakos nőket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiai döntéshozatalba;

90.  kiemeli, hogy a nők és a női szervezetek élen járnak a mezőgazdaság, az éghajlat, az energia és a biológiai sokféleség megőrzése terén a megoldások megtalálásában és a szakértelem biztosításában, továbbá az éghajlatváltozás elleni küzdelemben; kéri, hogy megfelelő és rugalmas finanszírozás, jogszabályi rendelkezések, valamint a földhöz és erőforrásokhoz való hozzáférés, továbbá a magán- és pénzügyi szektorral való együttműködés formájában kapjanak támogatást; ismét kiemeli a nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó alkalmazkodás szerepét, többek között az éghajlattudatos mezőgazdaságot, a katasztrófakockázat csökkentését, a körforgásos gazdaságot és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást;

91.  felszólít, hogy a nők és a lányok számára tegyék hozzáférhetővé a digitális eszközöket és a használatukra vonatkozó képzést, és hozzanak intézkedéseket, hogy előmozdítsák a nők jelenlétét a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területéhez kapcsolódó szakmákban;

92.  hangsúlyozza, hogy a közösségi hálózatok a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés és zaklatás forrásai; hangsúlyozza, hogy a nemi alapú online erőszak és az internetes megfélemlítés elleni küzdelem érdekében a kormányoknak fokozniuk kell az e hálózatok és a digitális platformok jobb szabályozására irányuló erőfeszítéseiket; elismeri, hogy ez jelentős akadályt jelent a nők és lányok digitális terekhez való hozzáférése és online részvétele szempontjából, és súlyosan akadályozza a lányok és nők politikai részvételét, különösen az interszekcionális identitású nők és lányok esetében, akik saját beszámolóik szerint magasabb arányban szenvednek el online zaklatást; felszólít a nők online védelmét szolgáló célzott mechanizmusokra, valamint a nők nagyobb mértékű bevonására a mesterségesintelligencia-alkalmazások tervezésébe, gyártásába és fejlesztésébe a nemi sztereotípiák és előítéletek állandósulása elleni küzdelem érdekében; felszólít a megfelelő büntetőjogi rendelkezések végrehajtására az online visszaélések, a fenyegető üzenetek, a szexuális zaklatás és a magánjellegű képek beleegyezés nélküli megosztása elleni küzdelem érdekében;

93.  megjegyzi, hogy az e-kereskedelemben megvan annak a lehetősége, hogy több női vállalkozót kapcsoljon össze a nemzetközi piacokkal; felhívja azonban a Bizottságot, hogy támogassa a nőket az olyan új technológiák bevezetésében, mint például a blokklánc, amely „peer-to-peer” jellegénél, anonimitásánál és hatékonyságánál fogva segíthet egyes nőknek abban, hogy leküzdjék a kereskedelem útjában álló diszkriminatív jogi és kulturális akadályokat, javítsák a finanszírozáshoz való hozzáférésüket, és segítsék őket a globális értékláncokba való bekapcsolódásban;

Az egyenlőség generációjának tényleges megteremtése

94.  megismétli, hogy az EU-nak multilaterális szinten vezető szerepet kell játszania a feminista diplomácia előmozdításában a nők és lányok jogaira és szerepvállalására vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtása érdekében; felhívja az EU-t, annak tagállamait, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy kötelezzék el magukat egy olyan feminista kül-, biztonság- és fejlesztéspolitika megvalósítása mellett, amely a nemek közötti egyenlőség transzformatív jövőképét is magában foglalja, és hogy a nemek közötti egyenlőséget tegyék külső tevékenységeik és prioritásaik központi elemévé;

95.  üdvözli, hogy a párizsi „Egyenlőség generációja” fórumon erre 33 milliárd eurót ígértek a világ minden tájának kormányai, a magánszektor és a civil társadalom; felszólít egy hatékony nemzetközi elszámoltathatósági rendszer kialakítására, és felszólítja a Bizottságot, hogy évente ellenőrizze kötelezettségvállalásait és azok gyakorlati megvalósulását;

96.  emlékeztet az Európai Bizottság azon vállalására, hogy a külső tevékenységek költségvetéséből 4 milliárd eurót a nők és lányok ügyére fordít, és növeli a női szervezetek finanszírozását; felszólít e kötelezettségvállalások egyértelművé tételére, megfelelő nyomon követésére és a gyakorlatba való átültetésére, valamint egyértelmű kiindulási alap és célok meghatározására;

97.  ismételten rámutat arra, hogy a nemzedékek közötti párbeszéd, valamint a férfiak és fiúk bevonása és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása iránti kötelezettségvállalása alapvető fontosságú a társadalmi változások előidézéséhez és az egyenlőség generációjának tényleges megteremtéséhez;

98.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv elismeri annak fontosságát, hogy a férfiakat és a fiúkat aktívan bevonják a társadalmi attitűdök megváltoztatásának, és ennek eredményeként a szélesebb körű strukturális változások előmozdításába; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy gyakorlati módszereket dolgozzanak ki a férfiaknak és fiúknak mint a változás előmozdítóinak bevonására a férfiak és fiúk bevonásával kapcsolatos további mutatók és célkitűzések megállapítása, valamint annak biztosítása révén, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv számukra is pozitív eredményeket hozzon;

o
o   o

99.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(1) HL L 23., 2010.1.27., 35. o.
(2) HL L 107., 2021.3.26., 1. o.
(3) HL L 209., 2021.6.14., 1. o.
(4) HL C 76., 2020.3.9., 168. o.
(5) HL C 294., 2021.7.23., 8. o.
(6) HL C 294., 2021.7.23., 58. o.
(7) HL C 404., 2021.10.6., 202. o.
(8) HL C 456., 2021.11.10., 191. o.
(9) HL C 456., 2021.11.10., 232. o.
(10) HL C 81., 2022.2.18., 63. o.
(11) HL C 81., 2022.2.18., 43. o.
(12) HL C 162., 2019.5.10., 9. o.
(13) HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o.


A jogállamiság és az Európai Bíróság ítéletének következményei
PDF 137kWORD 50k
Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása a jogállamiságról és az Európai Bíróság ítéletének következményeiről (2022/2535(RSP))
P9_TA(2022)0074B9-0134/2022

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére, 3. cikkének (1) bekezdésére, 4. cikkének (3) bekezdésére, 6., 7., 13. cikkére, 14. cikkének (1) bekezdésére, 16. cikkének (1) bekezdésére, 17. cikkének (1) bekezdésére, 17. cikkének (3) bekezdésére, 17. cikkének (8) bekezdésére, 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére és 49. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 265., 310., 317. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet),

–  tekintettel „Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazása: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer” című, 2021. március 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a jogállamiság európai unióbeli helyzetéről és a feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazásáról szóló, 2021. június 10-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer alkalmazására vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2021. július 8-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága (Bíróság) előtt jelenleg folyamatban lévő C-657/21. sz. Európai Parlament kontra Bizottság ügyben 2021. október 29-én benyújtott, mulasztás megállapítása iránti keresetére,

–  tekintettel a Bizottság 2020. szeptember 30-i (COM(2020)0580) és 2021. július 20-i (COM(2021)0700) jogállamisági jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2020. december 11-én elfogadott következtetéseire,

–  tekintettel a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel a Bíróság C-156/21. és C-157/21. sz. ügyekben hozott, 2022. február 16-i ítéleteire(5),

–  tekintettel a Bíróságnak a C-650/18. sz. ügyben hozott, 2021. június 3-i határozatára, amely elutasította Magyarországnak az Európai Unió alapját képező értékek valamely tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító, 2018. szeptember 12-i parlamenti állásfoglalás elleni keresetét(6),

–  tekintettel a Bíróság 2021. július 14-i végzésére és 2021. július 15-i ítéletére(7), amelyek kimondják, hogy a bírákra vonatkozó lengyelországi fegyelmi rendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására a Tanácsot felszólító javaslatról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a Bizottság 2017. december 20-i, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján a lengyelországi jogállamiságról szóló, indokolással ellátott javaslatára: a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2017)0835),

–  tekintettel a lengyelországi helyzetre vonatkozóan az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló bizottsági határozatról szóló, 2018. március 1-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a Bizottság által a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján Lengyelországnak és Magyarországnak küldött, 2021. november 17-i levelekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére és VI. mellékletére,

A.  mivel az Európai Unió az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeken, vagyis az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul;

B.  mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelettel összhangban a jogállamiságot az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek és elvek, többek között az alapvető jogok és a megkülönböztetésmentesség fényében kell értelmezni; úgy véli, hogy a Bizottságnak minden rendelkezésére álló eszközt – többek között a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendeletet is – fel kell használnia a demokrácia és az alapvető jogok az Unióban bárhol történő folyamatos megsértésének kezelésére, beleértve a tömegtájékoztatás szabadsága és az újságírók, a migránsok, a nők jogai, az LMBTIQ-személyek jogai, valamint az egyesülési és gyülekezési szabadság elleni támadásokat; felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel, és vegye ezt figyelembe a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazása során;

C.  mivel annak egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket, nem csupán azt a tagállamot érinti, amelyben a veszély bekövetkezik, hanem kihat a többi tagállamra, a tagállamok egymás iránti kölcsönös bizalmára, magára az Unió jellegére és az uniós polgárok uniós jog szerinti alapvető jogaira is;

D.  mivel az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek magát az Európai Unió mint közös jogrend identitását határozzák meg, és ezért az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy a Szerződések által ráruházott hatáskörein belül megvédje ezeket az értékeket;

E.  mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet 2021. január 1-jén hatályba lépett, és ezen időpont óta teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban;

F.  mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazhatósága, célja és hatálya a rendeletben egyértelműen meghatározásra került; mivel az EUSZ 17. cikke (1) bekezdésének értelmében a Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról;

G.  mivel a Bizottság elnökének a 2022. február 16-i plenáris vitáról való távolmaradása azt mutatja, hogy nem tartja tiszteletben a Bizottság azon kötelezettségét, hogy felkérés esetén prioritást biztosítson a Parlament plenáris ülésein való részvételének az azokkal ütköző eseményekhez vagy meghívásokhoz képest, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásban foglaltak szerint(10);

H.  mivel Ursula von der Leyen elnök 2022. február 16-i sajtónyilatkozatában bejelentette, hogy figyelembe véve a Bíróság ítéleteit, a Bizottság „a következő hetekben olyan iránymutatásokat fog elfogadni, amelyek még egyértelműbbé teszik a mechanizmus gyakorlati alkalmazását”;

I.  mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazása nem függ olyan iránymutatások elfogadásától, amelyek nem képezik a rendelet részét, és mivel semmilyen iránymutatás nem áshatja alá a társjogalkotók szándékát, és nem módosíthatja, bővítheti vagy szűkítheti a rendelet szövegének hatályát;

J.  mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet célja, hogy megvédje az Unió költségvetését és az Unió pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértéséből eredő hatásoktól;

K.  mivel elfogadhatatlan, hogy a Bizottság és a Tanács 2021 decembere óta nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó egységes, tényeken alapuló és uniós szintű mechanizmusról szóló intézményközi megállapodásról, amint azt a Parlament 2020. október 7-i jogalkotási kezdeményezésében kérte(11);

L.   mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak Lengyelország számára történő folyósítására vonatkozó, a Bizottság elnöke által, 2021. október 19-én említett három feltétel még nem teljesült;

M.  mivel az EUMSZ 319. cikkével összhangban „az Európai Parlament a Tanács ajánlása alapján mentesíti a Bizottságot a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól”;

N.  mivel az Ukrajnában kibontakozó háború emlékeztet bennünket arra a közös kötelességünkre, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel hatékonyan védjük a demokráciát, a jogállamiságot és az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeinket;

O.  mivel az EUMSZ 234. cikkével összhangban az Európai Parlament jogosult arra, hogy a Bizottság elleni bizalmatlansági indítványról szavazzon;

P.  mivel a Bizottság sajnálatos módon úgy határozott, hogy tiszteletben tartja az Európai Tanács 2020. december 11-i, nem kötelező erejű következtetéseit, annak ellenére, hogy „teljes mértékben független” és tagjai „nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől” (az EUSZ 17. cikkének (3) bekezdése, az EUMSZ 245. cikke), továbbá hogy „az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel” (az EUSZ 17. cikkének (8) bekezdése), és „gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról” (az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdése);

1.  üdvözli a Bíróság 2022. február 16-i ítéletét(12) és következtetéseit, amelyek szerint a jogállamiságra vonatkozó feltételességi mechanizmus összhangban van az uniós joggal, és megerősíti a jogalap megfelelőségét, a rendszernek az EUSZ 7. cikkével és a jogbiztonság elvével való összeegyeztethetőségét, valamint az EU-nak a jogállamisággal kapcsolatos tagállami hatásköreit, továbbá azt a következtetést, hogy el kell utasítani a Magyarország és Lengyelország által a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet ellen benyújtott kereseteket;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen sürgős lépéseket és haladéktalanul alkalmazza a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszert azáltal, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti írásbeli értesítést küld, majd közvetlenül tájékoztatja a Parlamentet, elvárja továbbá, hogy a rendelet hatálya alá tartozó, a rendelet 2021. januári hatálybalépését követő 14 hónapban felmerült valamennyi esemény az értesítés részét képezze; hangsúlyozza, hogy legfőbb ideje, hogy a Bizottság teljesítse a Szerződések őreként rá háruló feladatokat, és azonnal reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban zajló súlyos megsértéseire, amelyek komoly veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi érdekeire az uniós források tisztességes, jogszerű és pártatlan elosztása tekintetében, különös tekintettel a megosztott irányítás alá tartozó forrásokra; figyelmeztet arra, hogy minden további késedelem súlyos következményekkel járhat;

3.  hangsúlyozza, hogy az oligarchikus struktúrákkal szembeni tétlenség és laza megközelítés, valamint a jogállamiság rendszerszintű megsértése gyengíti az egész Európai Uniót és aláássa polgárai bizalmát; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az adófizetők pénze soha ne kerüljön az EU közös értékeit veszélyeztetők zsebébe;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem adott megfelelő választ a Bíróság 2022. február 16-i ítéleteire, annak ellenére, hogy elkötelezte magát a jogállamisági mechanizmus alkalmazására vonatkozó iránymutatások véglegesítése mellett; megismétli azonban, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szövege egyértelmű, alkalmazásához nincs szükség további értelmezésre, és hogy a társjogalkotók e célból nem ruháztak hatásköröket a Bizottságra; hangsúlyozza, hogy a Bíróság elismerte különösen azt, hogy a tagállamok nem hivatkozhatnak arra, hogy nem tudják kellő pontossággal meghatározni a rendelet lényeges tartalmát és az abból eredő követelményeket; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a jogilag nem kötelező erejű és a rendelet részét nem képező iránymutatások kidolgozásának folyamata semmi esetre sem késleltetheti tovább a rendelet alkalmazását, és rámutat különösen arra, hogy a Bizottság köteles az uniós jogszabályokat a tagállamok választási menetrendjétől függetlenül végrehajtani;

5.  megjegyzi, hogy 2021 októberében a Parlament az EUMSZ 265. cikke alapján keresetet indított a Bíróság előtt a Bizottság ellen amiatt, hogy mulasztást követett el és nem alkalmazta a rendeletet, amit 2021-ben két állásfoglalásban kért tőle, és amit a Bizottság időhúzási kísérlete és nem kielégítő válaszai előztek meg; emlékeztet arra, hogy ez az ügy(13) jelenleg az írásbeli eljárás szakaszában van, amelyben az érintett felek – a Bizottság és a Parlament – írásban terjesztik elő érveiket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még nem válaszolt a Parlamentnek a rendelet 6. cikke (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozó felhívására, és nem küldött írásbeli értesítést az érintett tagállamoknak, hanem 2021 novemberében csak információkat kért Magyarországtól és Lengyelországtól;

6.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács képtelen érdemi előrelépést tenni az uniós értékek érvényesítése terén a 7. cikk szerinti, folyamatban lévő, a Lengyelországban és Magyarországon a közös európai értékeket fenyegető veszélyekre válaszul indított eljárásokban; rámutat, hogy továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az Unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EUSZ 7. cikkét; sürgeti a francia elnökséget és az utána következő elnökségeket, hogy rendszeresen szervezzenek meghallgatásokat; üdvözli e tekintetben a francia elnökség által 2022. február 22-re összehívott első meghallgatást és a 2022. május 30-ra tervezett második meghallgatást; javasolja, hogy a Tanács a meghallgatások nyomon követéseként az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően intézzen konkrét ajánlásokat az érintett tagállamokhoz, és tűzzön ki határidőket ezen ajánlások végrehajtására;

7.  felhívja ezért a francia elnökséget, hogy tegyen eleget a „humánus Európa” iránti kötelezettségvállalásának, és határozottan járuljon hozzá a jogállamiság megerősítéséhez és az alapvető jogok védelméhez, amint azt az uniós elnökségi programja is rögzíti, amelyben a jogállamiságot „az Unió megfelelő működésének alapvető előfeltételeként” írják le; sürgeti a francia elnökséget, hogy támogassa a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet gyors és megfelelő alkalmazását és végrehajtását;

8.  hangsúlyozza, hogy a jogállamiság egyes tagállamokban tapasztalható romló helyzete miatt konstruktív párbeszédre van szükség az uniós jogállamisági eszköztár továbbfejlesztéséről;

9.  hangsúlyozza, hogy a rendelet szerinti intézkedések meghozatalakor a Bizottságnak biztosítania kell a teljes átláthatóságot, és teljeskörűen és időben tájékoztatnia kell a Parlamentet, ellentétben a Bizottság által a rendelet alapján 2021 novemberben az információkérő levelek küldésekor alkalmazott megközelítéssel;

10.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós források végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit a rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében rögzítettek szerint ne fosszák meg az uniós alapokból származó előnyöktől abban az esetben, ha szankciókat alkalmaznak a jogállamisági mechanizmus keretében;

11.  hangsúlyozza, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszert mind az uniós költségvetésre, mind a Next Generation EU-ra alkalmazni kell; hangsúlyozza továbbá, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a nemzeti tervek jóváhagyását a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 19. cikkében és V. mellékletében meghatározott mind a 11 kritérium teljesítésétől kell függővé tenni; elvárja, hogy a Bizottság a partnerségi megállapodások és a kohéziós politikai programok jóváhagyása előtt zárjon ki a kohéziós politika keretébe tartozó programokkal kapcsolatban minden olyan kockázatot, amely hozzájárul az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez; felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló rendeletet és a költségvetési rendeletet az uniós alapok diszkriminatív felhasználásának kiküszöbölése érdekében, különös tekintettel bármely politikai indíttatású diszkriminatív felhasználásra;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamoknak.

(1) HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.
(2) HL C 494., 2021.12.8., 61. o.
(3) HL C 67., 2022.2.8., 86. o.
(4) HL C 99., 2022.3.1., 146. o.
(5) A 2022. február 16-i Magyarország kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ítélet, C-156/21, ECLI:EU:C:2022:97 és a 2022. február 16-i Lengyel Köztársaság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ítélet, C-157/21, ECLI:EU:C:2022:98.
(6) 2021. június 3-i Magyarország kontra Parlament ítélet, C-650/18, ECLI:EU:C:2021:426.
(7) A Bíróság elnökhelyettesének 2021. július 14-i végzése, Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság, C-204/21 R, ECLI:EU:C:2021:593 és a 2021. július 15-i Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság ítélet, C-791/19, ECLI:EU:C:2021:596.
(8) HL C 433., 2019.12.23., 66. o.
(9) HL C 129., 2019.4.5., 13. o.
(10) HL L 304., 2010.11.20., 47. o.
(11) HL C 395., 2021.9.29., 2. o.
(12) A fent hivatkozott C-156/21. és C-157/21. sz. ügyekben.
(13) C-657/21.


A forrásadó európai kerete
PDF 176kWORD 60k
Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása a forrásadó európai keretéről (2021/2097(INI))
P9_TA(2022)0075A9-0011/2022

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 12., 45., 49., 58., 63., 64., 65., 113., 115. és 116. cikkére,

–  tekintettel a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2011. november 11-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0714),

–  tekintettel a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 2011. november 30-i 2011/96/EU tanácsi irányelvre(1) (a továbbiakban: az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv),

–  tekintettel a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvre(2), valamint az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 29-i (EU) 2017/952 tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről szóló, 2003. június 3-i 2003/49/EK tanácsi irányelvre(4) (a továbbiakban: a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv),

–  tekintettel a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. május 25-i (EU) 2018/822 irányelvre(6),

–  tekintettel a közös társaságiadó-alapról szóló, 2016. október 25-i (COM(2016)0685) és a közös összevont társaságiadó-alapról szóló, 2016. október 25-i (COM(2016)0683) bizottsági javaslatokra, a digitális gazdaság adóztatásáról szóló intézkedéscsomagra(7) és a Parlament erre vonatkozó álláspontjára,

–  tekintettel „A 21. század társasági adózása” című, 2021. május 18-i bizottsági közleményre (COM(2021)0251),

–  tekintettel a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatban 2012. szeptember 11-én, első olvasatban elfogadott álláspontjára(8),

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó vizsgálatot követő, 2017. december 13-i ajánlására(9),

–  tekintettel a fent említett parlamenti állásfoglalások nyomán a Bizottság által elfogadott nyomonkövetési intézkedésekre(10),

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak a cum-ex, cum-cum és forrásadó-visszaigénylési stratégiákról szóló, 2020. szeptember 23-i jelentésére,

–  tekintettel a forrásadó-mentességi eljárásokról szóló, 2009. október 19-i bizottsági ajánlásra(11),

–  tekintettel a „Kettős adóztatás az egységes piacon” című, 2011. november 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0712),

–  tekintettel „A helyreállítási tervet támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló új cselekvési terv” című, 2020. július 15-i bizottsági közleményre (COM(2020)0312),

–  tekintettel a „Tőkepiaci unió a polgárok és vállalkozások számára – új cselekvési terv” című, 2020. szeptember 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0590),

–  tekintettel a Bizottság forrásadóra vonatkozó 2017-es magatartási kódexére,

–  tekintettel az Európai Bankhatóságnak a cum-ex, cum-cum és forrásadó-visszaigénylési rendszerekről szóló, 2020. május 11-i jelentésére,

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak a piaci visszaélésekről szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló, 2020. szeptember 23-i végleges jelentésére,

–  tekintettel „A tőkepiaci unió megvalósításának felgyorsítása: a tőkeáramlás nemzeti akadályainak felszámolása” című, 2017. március 24-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0147),

–  tekintettel az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont „A globális minimumadó bevételi hatásai: országonkénti becslések” című, 2021. októberi tanulmányára,

–  tekintettel az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont „Az adóverseny új formái az Európai Unióban: empirikus vizsgálat” című, 2021. november 22-i tanulmányára,

–  tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12),

–  tekintettel az „Iránymutatás a tagállamoknak: Helyreállítási és rezilienciaépítési tervek” című, 2021. január 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0012),

–  tekintettel a G20-ak/OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) foglalkozó inkluzív keretében tett, a gazdaság digitalizációjából eredő adóügyi kihívások kezelésére szolgáló kétpilléres megoldásra vonatkozó, 2021. július 1-jei nyilatkozatára,

–  tekintettel az OECD a kettős adóztatási egyezményekből eredő adókedvezményekkel és a betartatás fokozásával foglalkozó projektjére (TRACE),

–  tekintettel „A forrásadó területén a kettős adóztatás elkerülésére és az adóvisszaélés megelőzésére szolgáló új uniós rendszer” című kezdeményezésről szóló, 2021. szeptember 28-i bizottsági bevezető hatásvizsgálatra,

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és a jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a cum-ex botrányról, a pénzügyi bűnözésről és a jelenlegi jogi keret hiányosságairól szóló, 2018. november 29-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a pénzügyi bűncselekményekről, az adókijátszásról és az adókikerülésről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel az adóparadicsomok uniós jegyzékének reformjáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel „Az adóügyi információk cseréjére vonatkozó uniós követelmények végrehajtása: eredmények, tanulságok és leküzdendő akadályok” című, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0011/2022),

A.  mivel a tagállamok továbbra is jelentős adóbevételektől esnek el a káros adózási gyakorlatok miatt, és a társaságiadó-kikerülés miatti bevételkiesés becsült összege évi 36–37 milliárd EUR-tól(19) 160–190 milliárd EUR-ig(20) terjed;

B.  mivel független kutatások(21) szerint az EU tagállamai együttesen több társaságiadó-bevételtől esnek el más uniós tagállamok, mint harmadik országok javára;

C.  mivel amikor egy bizonyos joghatóságon keresztül magas jogdíj-, kamat- vagy osztalékkifizetések történnek, az arra utal, hogy a nyereséget kizárólag az adóteher csökkentése céljából terelik kerülőútra;

D.  mivel az agresszív adótervezési struktúrák három fő csatorna szerint csoportosíthatók: i. jogdíjfizetések, ii. kamatfizetések és iii. transzferárazás(22), ami jól mutatja a passzív bevételek áramlásának fontosságát az adókikerülésben és adókijátszásban;

E.  mivel az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív kerete a gazdaság digitalizációjából eredő kihívások kezelése érdekében megállapodott a nemzetközi adórendszer kétpilléres reformjának kulcsfontosságú elemeiről, melyek egyike a 15%-os minimális tényleges társaságiadó-kulcs;

F.  mivel az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont becslése szerint az OECD/G20-ak megállapodás II. pillérének végrehajtása a 27 tagállam számára azonnali 63,9 milliárd EUR-s adóbevétel-növekedést fog eredményezni;

G.  mivel a forrásadó csökkentheti az adókijátszás és adókikerülés kockázatát, de kettős adóztatáshoz is vezethet; mivel ezek az adók bevételi forrást jelentenek a tagállamok számára a közkiadások finanszírozására, és hatékony eszközt a hazai adóalap biztosításához és az alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszerekbe történő nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemhez;

H.  mivel a forrásadó-rendszer uniós és tagállami szintű változásait össze kell hangolni az adókikerülés elleni meglévő és jövőbeli rendelkezésekkel, például a fent említett megállapodásnak az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó, fent említett inkluzív kerete révén történő végrehajtásával;

I.  mivel mind a cum-ex, mind a cum-cum rendszerek lehetőséget adtak olyan osztalékadó-visszaigénylésekre, amelyekre a kedvezményezettek nem voltak jogosultak, és a becslések szerint e visszaigénylések 2000 és 2020 között összesen mintegy 140 milliárd EUR költséget róttak az adófizetőkre; mivel e visszaigénylések többségét jogellenesnek minősítették, és a leleplezések az eddigi legnagyobb adócsalási botrányra derítettek fényt az Európai Unióban;

J.  mivel az összetett, hosszadalmas, költséges és nem szabványosított visszatérítési eljárások növelik az adócsalási és adókikerülési rendszerek kockázatát, amint azt a cum-ex leleplezések is megmutatták, miközben növelik a határokon átnyúló befektetések adminisztratív terheit is – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a lakossági befektetők esetében –, eltántoríthatnak a határokon átnyúló beruházásoktól, továbbá akadályozhatják a piaci integrációt és a tőkepiaci unió fejlődését;

K.  mivel az Európai Parlament „A tőkepiaci unió (CMU) további fejlesztéséről: a tőkepiaci finanszírozáshoz való hozzáférés, különösen a kkv-k számára, és a lakossági befektetők tőkepiaci részvételének növelése” című, 2020. október 8-i állásfoglalásában(23) kifejtette a tőkepiaci unióval kapcsolatos álláspontját; mivel az EU továbbra is elkötelezett a tőkepiaci unió megvalósítása és a határokon átnyúló beruházásokat ösztönző, valódi európai piac előmozdítása mellett; mivel a Bizottság a „Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv” című 2020. évi közleményében az egyik kulcsfontosságú intézkedésként a határokon átnyúló beruházások adóterheinek csökkentésére irányuló célkitűzést jelentett be;

L.  mivel a Bizottság a múltban nem kötelező erejű intézkedéseket vezetett be az adó-visszatérítési eljárások megkönnyítése érdekében, ideértve a forrásadóra vonatkozó magatartási kódexet és a határokon átnyúló forrásadó-mentesség igénylésére vonatkozó eljárások egyszerűsítéséről szóló ajánlást, amelyek csak korlátozott eredményeket hoztak; mivel az OECD TRACE csomagját(24) sem alkalmazzák széles körben;

M.  mivel a Bizottság becslése szerint a forrásadó-visszatérítési eljárások összköltsége 2016-ban mintegy 8,4 milliárd EUR volt, ami főként az elmaradt adókedvezményeknek, a visszatérítési eljárások költségeinek és az alternatív költségeknek(25) tudható be, és mindez csökkenti a határokon átnyúló beruházások lehetőségének vonzerejét;

N.  mivel a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv és az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv egyaránt mentesít a forrásadó alól bizonyos, kamatokkal, jogdíjakkal és osztalékokkal kapcsolatos, határokon átnyúló kifizetéseket a kettős adóztatás elkerülése érdekében;

O.  mivel 2019. február 26-án az Európai Unió Bírósága több olyan ügyben hozott ítéletet, amelyek a dán társaságok által más uniós tagállamokban működő vállalkozásoknak fizetett osztalékokra és kamatokra vonatkozó dán forrásadó-rendszerrel kapcsolatosak, és amelyek jelentős következményekkel jártak a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv és az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv alkalmazására nézve; mivel ezek az ügyek megerősítik a tényleges tulajdonlásra vonatkozó megbízható információk és a passzív bevételek kedvezményezettje oldalán a gazdasági tartalom fontosságát;

P.  mivel a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv (3) preambulumbekezdése szerint „szükséges annak biztosítása, hogy a kamat- és jogdíjfizetésekre csak egyszeres adófizetési kötelezettség vonatkozzon”;

Q.  mivel a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló tárgyalások 2012-ben elakadtak a Tanácsban, mivel a tagállamok eltérően vélekedtek a jogdíjakra és kamatokra vonatkozó tényleges minimális adókulcs bevezetésének lehetőségéről; mivel a Bizottság úgy véli, hogy az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) foglalkozó inkluzív kerete 2. pillérének átültetése megnyitja az utat a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv átdolgozására irányuló, függőben lévő javaslat elfogadása előtt(26);

R.  mivel a Bizottság ígéretet tett arra, hogy javaslatot tesz egy közös, szabványosított, az egész EU-ra kiterjedő forrásadó-könnyítési rendszer bevezetésére irányuló jogalkotási kezdeményezésre, amelyet az adóhatóságok közötti információcsere- és együttműködési mechanizmus kísér(27);

S.  mivel a Szerződések és az európai jogi keret határain belül az adózás terén a tagállamok közötti magas szintű együttműködés továbbra is alapvető fontosságú az egységes piac integritásának védelme és megőrzése szempontjából;

A nyereségátcsoportosítás gyakorlatának megszüntetése

1.  megjegyzi, hogy a folyamatos erőfeszítések ellenére a forrásadó-rendszer továbbra is nagymértékben széttagolt a tagállamok között az adókulcsok és a kedvezményre vonatkozó eljárások tekintetében, ami kiskapukat és jogbizonytalanságot teremt; megjegyzi továbbá, hogy a jelenlegi rendszerrel visszaélnek a nyereség átcsoportosítása érdekében, az lehetővé teszi az agresszív adótervezést, és az egységes piacon belüli, határokon átnyúló beruházások akadályozásán túl kettős adóztatáshoz is vezet, melyek egyaránt elkerülendők;

2.  üdvözli a káros adózási gyakorlatok elleni küzdelem terén az elmúlt években uniós és nemzetközi szinten elért jelentős előrelépéseket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a meglévő jogszabályok jobb alkalmazására van szükség, és a nyereségátcsoportosításra, a káros adóversenyre és a csalásra utaló egyre több bizonyíték fényében – különösen a cum-ex leleplezéseket követően – jogalkotási fellépésre is szükség lehet a határokon átnyúló beruházások adójellegű akadályainak kezelésére irányuló erőfeszítések mellett;

3.  üdvözli az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó átfogó keretrendszere által elért megállapodást egy kétpilléres reformról, amely magában foglal egy globális minimális tényleges táraságiadó-kulcsot is; ezt fontos lépésnek tartja afelé, hogy megszüntessék a nyereségek alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszerekbe való átcsoportosítását, csökkentsék a területek közötti káros adóversenyt, és biztosítsák, hogy a vállalatok minden egyes adójogrendszerben megfizessék az adóból rájuk eső méltányos részt; megállapítja ugyanakkor, hogy a megállapodás magában foglal adóra vonatkozó külön szabályokat és egy de minimis mentességet, és hogy az intézkedés alkalmazási körét a legalább 750 millió EUR globális konszolidált árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatokra összpontosították;

4.  üdvözli, hogy 137 ország és joghatóság támogatja az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó átfogó keretrendszerének kétpilléres reformról szóló megállapodását; megelégedéssel nyugtázza, hogy a G20-ak és az OECD valamennyi tagja és az összes uniós tagállam részes fele a megállapodásnak; üdvözli, hogy röviddel azután, hogy az OECD kidolgozta mintaszabályait, a Bizottság a megállapodással összhangban, jogalkotási javaslatot terjesztett elő a II. pillér végrehajtására vonatkozóan; felszólítja a Tanácsot, hogy a Parlament álláspontjának figyelembevételével mielőbb fogadja el e javaslatot, hogy az 2023-ban hatályba léphessen; úgy véli, hogy az adóverseny alsó határának megállapítása a nemzetközi megállapodás végrehajtásának részét képezi;

5.  emlékeztet, hogy a forrásadó olyan óvintézkedés lehet, amelyet a tagállamok az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő országokkal szemben hoznak; kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg egy olyan jogalkotási javaslat előterjesztését, amely összehangolt óvintézkedéseket mozdít elő a jegyzékben szereplő országokkal szemben, mivel az ilyen intézkedések egyes tagállamok általi diszkrecionális alkalmazása a vártnál kevesebb eredményt hozott; e tekintetben kiemeli, hogy az OECD/G20-ak megállapodás, és különösen a II. pillér végrehajtását is figyelembe kell venni;

6.  megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot egy Unió-szerte alkalmazandó forrásadó bevezetésére annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban indított kifizetéseket legalább egyszer megadóztassák, mielőtt a pénz kiáramlik az Unióból(28); sürgeti a Bizottságot, hogy ebbe a javaslatba foglaljon bele erőteljes visszaélés elleni intézkedéseket;

7.  megjegyzi, hogy az egyszerű, következetes és méltányos adórendszer kulcstényező az EU versenyképességének növelésében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás még mindig zajlik, és ezt elősegíti a harmadik országokba irányuló kimenő fizetésekre vonatkozó közös forrásadó hiánya, valamint olyan közös szabályok és eljárások hiánya, melyek hatékonyabban biztosítanák az Unión belül áramló osztalékok, jogdíjak és kamatok adóztatását, többek között akár egy minimális tényleges adómérték alkalmazásával; hangsúlyozza, hogy az elkövetkező években az EU egyik fő feladata kell, hogy legyen a nyereségátcsoportosítások problémájának kezelése;

8.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság az európai szemeszter és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése keretében megállapította, hogy az agresszív adótervezés kezelése érdekében további reformokra van szükség hat olyan tagállamban, ahol a külföldre irányuló kifizetésekre kivetett forrásadó hiánya vagy korlátozott alkalmazása valószínűsíthetően visszaélésszerű és agresszív adótervezési célokat, valamint az egyezmények közötti különbségek kihasználásából eredő adóelőnyszerzést szolgál;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon az európai szemeszter keretében és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése során tett, az agresszív adótervezésre és különösen a kamat-, jogdíj- és osztalékfizetésekre vonatkozóan tett ajánlások végrehajtásához;

10.  hangsúlyozza, hogy a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv és az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv keretében érvényben lévő rendszer, valamint az Unión belül áramló osztalékok, jogdíjak és kamatok adóztatását biztosító közös szabályok és eljárások hiánya együttesen olyan csatornákat biztosít, melyeken keresztül ezek a pénzek adómentesen kiáramolhatnak az EU-ból alacsony adómértéket alkalmazó harmadik országok felé, ami jelentős bevételkiesést eredményez; hangsúlyozza, hogy ezt a kérdést legalább az adóalap-erózió megakadályozását célzó szabályok révén kezelni kell;

11.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy közös és egységesített forrásadó-keretet, amely csökkenti a befektetők számára a rendszer bonyolultságát, megszünteti az egyezmények közötti különbségek kihasználásából eredő adóelőnyszerzés gyakorlatát, és biztosítja, hogy az EU-ban keletkezett valamennyi osztalékot, kamatot, tőkenyereséget, jogdíjfizetést, szakmai szolgáltatások utáni és a vonatkozó szerződések alapján teljesített kifizetést egy tényleges adókulcs szerint megadóztassák;

12.  emlékeztet a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló, 2012. szeptember 11-i, első olvasatban elfogadott álláspontjára; sajnálja, hogy az említett irányelv felülvizsgálata 2012 óta függőben van a Tanácsban, mivel a tagállamok eltérő álláspontra helyezkedtek a jogdíjakra és kamatokra vonatkozó tényleges minimális adókulcs esetleges bevezetésével kapcsolatban; sürgeti a Tanácsot, hogy mielőbb folytassa és zárja le a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelvről szóló tárgyalásokat a II. pillér uniós végrehajtásának fényében;

13.  megjegyzi, hogy a részvényeseknek fizetett osztalékokra vonatkozó tényleges minimális adókulcs hiánya olyan környezetet teremtett, amely kedvezhet az adókikerülésnek; felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze ezt a problémát, és értékelje, hogy mely jogalkotási lehetőségek volnának a legalkalmasabbak annak kezelésére, beleértve az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv felülvizsgálatának lehetőségét is;

14.  emlékeztet arra, hogy közelmúltbeli kutatások(29) szerint a tagállamokban nagy különbségek vannak a forrásadók alkalmazása terén – az adókulcsok 0% és 35% között mozoghatnak –, és rámutat, hogy az adóegyezményekben szereplő forrásadó-kulcsok gyakran alacsonyabbak az általános adókulcsoknál;

15.  ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy fejezzék be az adóalap-erózió és a nyereség-átcsoportosítás megakadályozása céljából az adóegyezmények kapcsolódó intézkedéseinek végrehajtásáról szóló többoldalú egyezmény (MLI) ratifikálását; felszólítja a Bizottságot, hogy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének és kritériumainak reformja során építse be az említett egyezményben rögzített standardokat;

16.  ösztönzi a tagállamokat, hogy vizsgálják felül az összes hatályos, harmadik országokkal aláírt adóegyezményt az új globális normáknak való megfelelés biztosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy javasoljon arányos intézkedéseket a tagállamoknak a meglévő kétoldalú adóegyezményeikre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy azok tartalmazzanak a visszaélés elleni általános szabályokat;

17.  felkéri a Bizottságot, hogy az adókötelezettség alá tartozás (STTR) 2. pillérben foglalt szabálya tükrében értékelje a tagállamok és a fejlődő országok közötti adóegyezményekre irányuló tárgyalásokra vonatkozó uniós iránymutatások kidolgozását;

Az osztalékarbitrázs elleni küzdelem fokozása

18.  emlékeztet arra, hogy 2018 októberében egy vizsgálat feltárta, hogy 11 tagállam mintegy 55,2 milliárd EUR adóbevételtől esett el a cum-ex és cum-cum rendszerek miatt, de egy 2021. októberben közölt vizsgálatból származó újabb becslések szerint a 2000 és 2020 közötti időszakban az állami bevételekben keletkezett veszteség összege mintegy 140 milliárd EUR; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy e rendszerekkel továbbra is visszaélnek az uniós költségvetés kárára; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy más, hasonlóan káros hatású rendszerek is létezhetnek, például a cum-fake; megállapítja, hogy a karlsruhei német bíróság 2021 júliusában úgy határozott, hogy a cum-ex rendszerek jogellenesek, ezért adócsalásnak minősülnek;

19.  tudomásul veszi az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és az Európai Bankhatóság (EBH) által – a Parlament kérésére – lefolytatott, a cum-ex, cum-cum és forrásadó-visszaigénylési rendszerekről szóló vizsgálatát és végleges jelentését; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az e rendszerek felszámolására irányuló lehetséges megoldásokat, köztük az adó-visszatérítés iránti kérelmek és a mögöttes osztalékfizetés összekapcsolásának lehetőségét, nevezetesen egy egyedi azonosító révén és/vagy azáltal, hogy minden tagállamban egyetlen szervezetet bíznak meg a forrásadó beszedésével és a vonatkozó adóigazolás kiállításával annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen kifizetés esetén se kerülhessen sor többszörös adó-visszaigénylésre, és hogy az adóhatóságok könnyen fel tudják tárni a visszaigénylési eljárásokkal kapcsolatos visszaéléseket;

20.  hangsúlyozza, hogy a cum-ex ügyben feltárt információk hatással voltak a piac integritására és a befektetői bizalomra; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ESMA által a piaci visszaélésekről szóló rendelet felülvizsgálatáról kiadott végleges jelentés következtetéseit annak elemzése érdekében, hogy megsértették-e a rendeletet, és mérlegelje, hogy e tekintetben szükség van-e a piaci visszaélésekről szóló rendelet módosítására; kiemeli, hogy az európai hatóságokon, köztük az EBH-n és az ESMA-n is számon kell kérni felügyeleti feladataik teljesítését;

21.  felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az adóhatóságok, a pénzügyi piacfelügyeleti hatóságok és adott esetben a bűnüldöző szervek közötti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás fokozására a forrásadó-visszaigénylési rendszerek felderítése és az ellenük való jogi fellépés tekintetében; kiemeli az ESMA Bizottsághoz intézett azon ajánlását(30), hogy szüntesse meg a pénzügyi piacfelügyeleti hatóságok és az adóhatóságok közötti információcserére vonatkozó jelenlegi jogi korlátozásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy a soron következő jogalkotási javaslatokban hozzon létre jogalapot a releváns információk e hatóságok közötti cseréjére, különösen a gyanús tevékenységekre való figyelemfelhívás céljából;

22.  osztja az ESMA azon aggodalmát, hogy a forrásadó-visszaigénylési rendszerek ritkán korlátozódnak az EU területére(31), ezért hangsúlyozza az e téren folytatott folyamatos nemzetközi együttműködés fontosságát;

23.  kiemeli a Bizottság erőfeszítéseit és a Parlament arra irányuló kezdeményezéseit, hogy – például a Fiscalis programmal – megerősítsék a tagállamok közötti adóügyi együttműködést;

24.  hangsúlyozza, hogy bár a 2014/107/EU tanácsi irányelv megkönnyítette az információcserét, a cum-ex és cum-cum rendszerek felderítésének egyéb akadályai is vannak, ideértve az értékpapírügyletekkel kapcsolatos elszámolások késedelmeit, a tőkenyereségre vonatkozó információcsere hatókörét és azt, hogy kevés a spontán információcsere; emlékeztet „Az adóügyi információk cseréjére vonatkozó uniós követelmények végrehajtása: eredmények, tanulságok és leküzdendő akadályok” című, 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában foglalt ajánlásokra;

25.  hangsúlyozza, hogy a közvetítők szerepéről sem szabad megfeledkezni, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a közvetítők elősegíthessék az adóvisszaéléseket és adókikerülést; emlékeztet arra, hogy az (EU) 2018/822 irányelv (DAC6 irányelv) kötelező közzétételi szabályokat vezetett be a határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozóan, kötelezővé téve a közvetítők számára a potenciálisan káros adózási konstrukciók bejelentését; felszólítja a Bizottságot annak értékelésére, hogy ezek a szabályok milyen mértékben járultak hozzá a káros adózási konstrukciók, például a cum-cum és a cum-ex rendszerek feltárásához, és milyen mértékben gyakoroltak visszatartó hatást;

26.  kéri a Bizottságot, hogy a kötelező információcserét terjessze ki az osztalékarbitrázs-rendszerekre, valamint a tőkenyereségekre, ezen belül az osztalék- és tőkenyereség-adó visszatérítésére vonatkozó valamennyi információra; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy értékelje a jelentéstételi követelményeknek a természetes személy ügyfelek eszközeinek kezelésére vonatkozó, határokon átnyúló konstrukciókra való kiterjesztésének hatását, figyelembe véve a keletkező adminisztratív terheket; kiemeli ennek keretében a tényleges tulajdonosokra vonatkozó pontos és teljes körű információk fontosságát;

A határokon átnyúló beruházások előtt álló akadályok felszámolása az egységes piacon

27.  határozottan üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy 2022 végéig javaslatot terjeszt elő a forrásadók közös és standardizált rendszerének létrehozására, és egy azt kiegészítő, a tagállami adóhatóságok közötti információcserére és együttműködésre szolgáló mechanizmusra; sürgeti a Bizottságot, hogy – az EU hatásköreit maradéktalanul tiszteletben tartva – tegyen erőfeszítéseket az Unión belüli eltérő forrásadó-kulcsok közelítésére is;

28.  kéri, hogy az említett javaslat foglalkozzon harmonizált végrehajtás szükségességével, melynek a tagállamok közötti adóegyezmények helyébe kell lépnie; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást azon szerződéses rendelkezések tekintetében, amelyeket a tagállamok a harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásaikban használhatnának;

29.  emlékeztet a Bizottságnak a tőkepiaci unió megvalósítása iránti kötelezettségvállalására; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy 2022-ig végezzen hatásvizsgálatot a 2019-ben elindított cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtásáról;

30.  megállapítja, hogy a tagállamok mindeddig nem hajtották végre kielégítően a Bizottságnak a jól működő, forrásnál biztosított forrásadó-könnyítési eljárások végrehajtására vagy – amennyiben ez nem lehetséges – a forrásadó-mentességi eljárásokról szóló, 2009. október 19-i bizottsági ajánlás keretében kiadott, gyors és szabványosított visszatérítési eljárások létrehozására vonatkozó ajánlást;

31.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a forrásadó visszatérítésére vonatkozó közös és harmonizált uniós eljárást valamennyi tagállam számára; kiemeli, hogy ez a harmonizálás különösen hasznos lenne a lakossági befektetők számára, akiket az említett eltérések okozta túlzott terhek gyakran visszatartanak a visszaigénylési eljárások lefolytatásától, és ezáltal javítaná az egyenlő versenyfeltételeket;

32.  felszólítja a Bizottságot, hogy e harmonizálás részeként vezessen be többek között a mentességekre és levonásokra vonatkozó szabályokat, valamint egységes formátumot a visszaigénylési kérelmek és eljárások terén, továbbá hiánypótló intézkedésként hozza létre a „tényleges tulajdonos” egységes fogalommeghatározását, gondoskodjon a kérelmezési és a visszaigénylési határidők összehangolásáról, és számolja fel a nyelvi akadályokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az új keretben megelőzzék a csalás lehetőségét;

33.  úgy véli, hogy a forrásadók visszafizetése továbbra is túlnyomórészt papíralapú folyamat, amely nemcsak lassabb és nagyobb terhet jelent az adófizetők számára – tovább bonyolítva a nem belföldi befektetőket érintő eljárásokat –, hanem nagyobb mértékben hordozza a csalás kockázatát is; hangsúlyozza, hogy a megfelelően működő, könnyen használható, gyors, szabványosított és digitális forrásadó-visszatérítési eljárások, valamint a nemzeti adóhatóságok közötti jobb együttműködés csökkenthetik az adminisztratív terheket, a határokon átnyúló befektetések bizonytalanságát és az adókijátszást, ugyanakkor felgyorsítják az eljárásokat a befektetők és az adóhatóságok számára egyaránt, és ezáltal előrelépést jelentenek a jelenlegi helyzethez képest;

34.  tudomásul veszi, hogy a megosztott főkönyvi technológia lehetőséget kínál arra, hogy az egyes országokban hatékonyabbá tegye a forrásadó-rendszert, ugyanakkor megkönnyítse a különböző nemzeti rendszerek közötti zökkenőmentes eljárásokat és megelőzze a csalárd tevékenységeket; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a tagállamokban meglévő digitális megoldásokat, értékelje, miként lehetne kihasználni a blokklánc-technológiákat az adókijátszás és adókikerülés megelőzésére – az uniós adatvédelmi szabályok teljes körű betartása mellett –, és vegye fontolóra egy kísérleti projekt létrehozását; hangsúlyozza azonban, hogy a technológia önmagában nem képes teljes mértékben kezelni a közös keret hiányából eredő problémákat;

35.  rámutat, hogy az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv és a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv a kettős adóztatás kockázatának csökkentése érdekében szüntette meg fokozatosan a bizonyos küszöbértékeket elérő társult vállalkozások közötti osztalék-, kamat- és jogdíjfizetésekre kivetett forrásadókat; megjegyzi, hogy az e küszöbértékek alatti befektetőkre továbbra is kivetik a forrásadót, és hogy esetükben az adómentességre vagy adókönnyítésre vonatkozó eljárásokat a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szabályozzák;

36.  üdvözli a Bizottság által felvázolt azon lehetőséget, hogy egy teljes körű, közös uniós forrásadó-könnyítési rendszert dolgoznak ki, amely hosszú távon megbízható megoldás lehet; kiemeli, hogy egy ilyen típusú rendszer felé való elmozdulás nem lehet káros az adóvisszaélések elleni küzdelemre nézve, és sem közvetlenül, sem közvetve nem könnyítheti meg az alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszerekbe történő nyereségátcsoportosítást vagy az adóztatás kettős elmaradását; hangsúlyozza, hogy a forrásadó-könnyítésnek minden esetben előfeltétele kell, hogy legyen, hogy a céltagállam megfeleljen az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó átfogó keretrendszere által elért megállapodás végrehajtásáról szóló uniós jogszabálynak;

37.  emlékeztet az OECD azon elvére, hogy az üzleti tevékenységet ott kell megadóztatni, ahol arra sor kerül; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy elemezzék az egyéb lehetőségeket, például az adóügyi illetőség szerinti adókedvezmény alternatív rendszerét, amelyben a forrás szerinti tagállamnak fizetett valamennyi forrásadót az adóügyi illetőség szerinti tagállam – ahol a jövedelmet bejelentik – adójóváírással ellentételezné, garantálva, hogy nem kerül sor kettős adóztatásra, és korlátozva a visszaélések kockázatát;

38.  tudomásul veszi a kettős adóztatási egyezményekből eredő adókedvezményekkel és a betartatás fokozásával foglalkozó OECD-kezdeményezést (TRACE), amely felhatalmazza a megbízott közvetítőket arra, hogy benyújtsák a portfólióbefektetésekre vonatkozó forrásadó-visszaigényléseket; emlékeztet arra, hogy csak egy tagállam hajtotta végre a TRACE-t; ösztönzi a többi tagállamot, hogy értékeljék az eredményeket az adminisztratív terhek csökkentése, az adóbevételekre gyakorolt hatás, valamint a csalás kockázata tekintetében;

o
o   o

39.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 345., 2011.12.29., 8. o.
(2) HL L 193., 2016.7.19., 1. o.
(3) HL L 144., 2017.6.7., 1. o.
(4) HL L 157., 2003.6.26., 49. o.
(5) HL L 359., 2014.12.16., 1. o.
(6) HL L 139., 2018.6.5., 1. o.
(7) Az intézkedéscsomag magában foglalja az „Elérkezett az idő a digitális gazdaságra vonatkozó modern, méltányos és hatékony adóztatási keret létrehozására” című, 2018. március 21-i bizottsági közleményt (COM(2018)0146), a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2018. március 21-i bizottsági javaslatot (COM(2018)0147), az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2018. március 21-i bizottsági javaslatot (COM(2018)0148) és a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról szóló, 2018. március 21-i bizottsági ajánlást (C(2018)1650).
(8) HL C 353. E, 2013.12.3., 196. o.
(9) HL C 369., 2018.10.11., 132. o.
(10) A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló, valamint a TAXE 1 állásfoglalás 2016. március 16-i közös nyomon követése, a feltételes adómegállapításokról és a jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló európai parlamenti állásfoglalás 2016. november 16-i nyomon követése, a PANA ajánlásának 2018. áprilisi nyomon követése, a cum-ex botrányról szóló állásfoglalás 2019. március 26-i nyomon követése és a TAX3 állásfoglalás 2019. augusztus 27-i nyomon követése.
(11) HL L 279., 2009.10.24., 8. o.
(12) HL L 57., 2021.2.18., 17. o.
(13) HL C 366., 2017.10.27., 51. o.
(14) HL C 101., 2018.3.16., 79. o.
(15) HL C 363., 2020.10.28., 102. o.
(16) HL C 108., 2021.3.26., 8. o.
(17) HL C 456., 2021.11.10., 177. o.
(18) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0392.
(19) A Bizottság 2021. május 18-i, „Éves jelentés az adózásról, 2021” című jelentése.
(20) Dover, R. et al., „Bringing transparency, coordination and convergence to corporate tax policies in the European Union, Part I: Assessment of the magnitude of aggressive corporate tax planning” (A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tétele, összehangolása és közelítése – I. rész: Az agresszív társaságiadó-tervezés nagyságrendjének értékelése), Európai Parlament, Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága, Európai Hozzáadott Érték Osztály, 2015. szeptember.
(21) Tørsløv, T., Wier, L., és Zucman, G., „The Missing Profits of Nations” (Az országok kieső nyeresége), 24701. sz. munkadokumentum, 2018. június, elérhető itt: https://www.nber.org/papers/w24701
(22) https://ec.europa.eu/taxation_customs/system/files/2018-03/taxation_papers_71_atp_.pdf
(23) HL C 395., 2021.9.29., 89. o.
(24) Paul Gisby (Accountancy Europe) nyitóbeszéde a FISC albizottság 2021. október 27-i európai parlamenti nyilvános meghallgatásán.
(25) A Bizottság 2017. március 24-i, „A tőkepiaci unió megvalósításának felgyorsítása: a tőkeáramlás nemzeti akadályainak felszámolása” című jelentése (COM(2017)0147).
(26) A Bizottság „A 21. század társasági adózása” című, 2021. május 18-i közleménye (COM(2021)0251).
(27) A Bizottság helyreállítási stratégiát támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló cselekvési terve.
(28) Az Európai Parlament 2016. július 6-i állásfoglalása a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről, (26) bekezdés.
(29) Van ’t Riet, M. és Lejour, A., „A Common Withholding Tax On Dividend, Interest And Royalties In The European Union” (Az osztalékokra, a kamatokra és a jogdíjakra kivetett közös forrásadó az Európai Unióban), 2020.
(30) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak a piaci visszaélésekről szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló, 2020. szeptember 23-i végleges jelentése, 624. pont.
(31) Ugyanott, 617. pont.


A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés
PDF 159kWORD 52k
Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés (2022/2006(INI))
P9_TA(2022)0076A9-0034/2022

Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen 121. cikkének (2) bekezdésére és 136. cikkére,

–  tekintettel a Szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Szerződésekhez csatolt, a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásra és a fenntartható fejlődési célokra,

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9) (a továbbiakban: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet),

–  tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10) (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet),

–  tekintettel az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456),

–  tekintettel a „2021. évi gazdaságpolitikai koordináció: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése” című, 2021. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2021)0500),

–  tekintettel a „Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására” című, 2021. március 4-i bizottsági közleményre (COM(2021)0102),

–  tekintettel a Tanács, a Bizottság, a Parlament és a szociális partnerek 2021. május 7-i portói szociális kötelezettségvállalására,

–  tekintettel a „2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés” című, 2021. november 24-i bizottsági közleményre (COM(2021)0740),

–  tekintettel „A riasztási mechanizmus keretében készült 2022. évi jelentés” című, 2021. november 24-i bizottsági jelentésre (COM(2021)0741), valamint az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2021. november 24-i bizottsági ajánlásra (COM(2021)0742),

–  tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület „A reálgazdaságnak a Covid19-világjárvánnyal szembeni védelmére szolgáló támogatási intézkedések pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásai” című, 2021. február 16-i jelentésére,

–  tekintettel az Európa helyreállítási szükségleteinek azonosításáról szóló, 2020. május 27-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel a Bizottság 2021. november 11-i, 2021. évi őszi gazdasági előrejelzésére,

–  tekintettel az Európai Költségvetési Tanács 2021. június 16-i, az euróövezet 2022. évi költségvetési irányvonalára vonatkozó értékelésére,

–  tekintettel „A Parlament ellenőrzése a Bizottság és a Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó értékeléséről” című, 2021. június 6-i állásfoglalására,

–  tekintettel a „Fenntartható Európa beruházási terv – a zöld megállapodás finanszírozásának módja” című, 2020. november 13-i állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Költségvetési Tanács 2021. november 10-i éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Parlament „A makrogazdasági jogalkotási keret felülvizsgálatáról az európai reálgazdaságra gyakorolt hatás fokozása, valamint a döntéshozatal és a demokratikus ellenőrzés átláthatóbbá tétele érdekében” című, 2021. július 8-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően benyújtott, az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló 2022. március 1-jei állásfoglalására(12),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0034/2022),

A.  mivel az európai szemeszter alapvető szerepet játszik a tagállamok gazdasági és költségvetési politikáinak koordinálásában, ezáltal biztosítva a gazdasági és monetáris unió makrogazdasági stabilitását; mivel ez a folyamat nem hagyhatja figyelmen kívül a szociális jogok európai pillére és az európai zöld megállapodás célkitűzéseit, valamint a pénzügyi ágazathoz és az adózáshoz kapcsolódó egyéb kérdéseket; mivel e szempontok integrációja nem térítheti el az európai szemesztert főként gazdasági és költségvetési fókuszától;

B.  mivel a Bizottság téli gazdasági előrejelzése szerint a GDP növekedési rátája 2022-ben mind az euróövezetben, mind a 27 tagú EU-ban várhatóan 4,0% lesz, ám 2023-ra várhatóan 2,7%-ra (euróövezet), illetve 2,8%-ra (EU-27) fog visszaesni;

C.  mivel a Bizottság téli gazdasági előrejelzése 2021-ben jelentős eltérést mutat a tagállamok között a fellendülés ütemében, ahogy a GDP-növekedési ráták is nagyon eltérően, 2,8% és 13,7% között alakulnak majd;

D.  mivel a Covid19-világjárvány okozta válság a társadalmi, területi, nemzedékek közötti, gazdasági és nemi alapú egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett;

E.  mivel a Bizottság téli gazdasági előrejelzése szerint 2021-ben az átlagos munkanélküliségi ráta az euróövezetben 7,0%-ra, a 27 tagú EU-ban pedig 6,4%-ra csökkent;

F.  mivel a 2020. évi példátlan gazdasági recesszió és a világjárványra válaszul hozott intézkedések a GDP-arányos államadósságot 2021-ben az euróövezetben 100%-ra, a 27 tagú EU-ban pedig 92,1%-ra növelték;

G.  mivel az EU termelékenységének és globális versenyképességének fokozásához strukturális, társadalmilag kiegyensúlyozott, növekedést ösztönző és fenntartható reformokra, valamint megfelelő szintű beruházásokra van szükség;

H.  mivel a világjárványt követő gazdasági helyreállításhoz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyors és hatékony végrehajtására van szükség; mivel valamennyi helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek foglalkoznia kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet mind a hat pillérével, valamint a rendelet általános és egyedi célkitűzéseivel, és tiszteletben kell tartania annak horizontális elveit;

I.  mivel az európai szemeszter folyamata során a jogállamisággal kapcsolatos problémákat azonosítottak;

J.  mivel az uniós költségvetési keret lehetséges jövőjével kapcsolatos szempontokkal az Európai Parlament külön saját kezdeményezésű jelentésében foglalkozott;

K.  mivel a Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” című kettős jelentésében foglalkozott a fenntartható növekedésről szóló éves jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásaival;

L.  mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával kapcsolatos szempontokkal az Európai Parlament külön saját kezdeményezésű jelentésében foglalkozik majd;

Az EU gazdasági kilátásai

1.  megjegyzi, hogy az európai gazdaság a vártnál gyorsabban tér magához a globális Covid19-pandémia okozta súlyos sokkból; hangsúlyozza, hogy a világjárvány európai gazdaságra gyakorolt hatásának enyhítésében kulcsfontosságú szerepet játszottak és fognak játszani az időben történő és innovatív szakpolitikai beavatkozások;

2.  hangsúlyozza, hogy az ukrajnai konfliktus és az Oroszországi Föderációval szembeni szigorú szankciók elkerülhetetlenül negatív hatással lesznek az EU gazdaságára; felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa és támogassa a szankciók gazdasági és társadalmi következményeinek kezelését szolgáló eszközöket és módszereket;

3.  aggodalmát fejezi ki a megjelenő új vírusvariánsok, a világjárvány miatti helyi lezárások, a megnövekedett energiaárak, az inflációs nyomás, a kínálati oldali zavarok és a kialakuló munkaerőhiány miatt; megjegyzi, hogy ezek a kockázatok jelentős bizonytalanságot teremtenek és akadályozhatják a gazdasági növekedést az elkövetkező hónapokban, és késleltethetik a fenntarthatóbb, digitálisabb, versenyképesebb és időtállóbb gazdaságra való átállást;

4.  megjegyzi, hogy 2022 végére várhatóan valamennyi tagállam eléri a világjárvány előtti termelési szintet; riasztónak tartja, hogy 2021-ben a fellendülés üteme tagállamonként és régiónként változó volt, és a tagállamok közötti eltérések igen jelentősek voltak; megjegyzi azonban, hogy a fellendülés 2022-ben és 2023-ban várhatóan egyenletesebb lesz; hangsúlyozza, hogy az EU-ra vonatkozó, 2022-ra és 2023-ra előrejelzett növekedési ráták alacsonyabbak, mint a globális gazdasági növekedés GDP-ben előrejelzett mértéke;

5.  elismeri, hogy a Covid19-világjárvány által kiváltott válság különösen súlyos volt az idegenforgalom, a vendéglátás és a kultúra területén tevékenykedő vállalkozások, főként a kkv-k számára; hangsúlyozza, hogy azok a tagállamok szenvedték el a legsúlyosabb gazdasági hatást, amelyek jobban függtek az ilyen szolgáltatásoktól;

6.  elismeri az európai szolidaritás fogalmát, amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásának alapjául szolgál; hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz átlátható és sikeres végrehajtása hozzá fog járulni ahhoz, hogy az uniós gazdaságok és társadalmak virágzóbbak, fenntarthatóbbak, inkluzívabbak, versenyképesebbek és reziliensebbek legyenek, továbbá felkészültebbek a zöld és digitális átállásra, és segíteni fogja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítását is;

Felelősségteljes és fenntartható költségvetési politika

7.  megjegyzi, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazása 2022-ben is folytatódik, ám 2023-tól várhatóan megszűnik, feltéve, hogy az alkalmazását indokló körülmények megszűnnek;

8.  úgy véli, hogy szükség van az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatára; egyetért az Európai Költségvetési Tanáccsal (EFB) abban, hogy lehetőleg az általános mentesítési rendelkezés deaktiválása előtt ki kell rajzolódnia a felülvizsgált költségvetési keret felé mutató egyértelmű pályának;

9.  tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválásáig tartó időszakban iránymutatást nyújtson a költségvetési politikák terén, figyelembe véve mind az egyes tagállamok sajátos gazdasági helyzetét, mind a gazdaságirányítási keretről folytatott megbeszéléseket; e tekintetben emlékeztet a makrogazdasági jogszabályi keret felülvizsgálatáról szóló, 2021. július 8-i állásfoglalására;

10.  meggyőződése, hogy a nemzeti költségvetési politikák összehangolása továbbra is kulcsfontosságú a helyreállítás megalapozásához; megjegyzi, hogy az általános költségvetési irányvonal – figyelembe véve a nemzeti költségvetéseket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt – az előrejelzések szerint 2022-ben is támogatni fogja a helyreállítást és biztosítja a költségvetési politika súlypontáthelyezésének fokozatosságát; egyetért a Bizottsággal abban, hogy az alacsony vagy közepes adósságszinttel rendelkező tagállamoknak támogató költségvetési irányvonalat kell követniük vagy fenntartaniuk, és hogy a magas adósságszinttel rendelkező tagállamoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt prudens költségvetési politika mellett – amely azonban nem akadályozhatja meg az európai gazdaságok és társadalmak fellendülése és ellenálló képessége szempontjából stratégiai fontosságú ágazatok finanszírozásához szükséges állami beruházásokat – a helyreállítást támogató további beruházások finanszírozására kell felhasználniuk; egyetért a Bizottsággal abban, hogy valamennyi tagállamnak fenn kell tartania – legalábbis nagy vonalakban– a nemzeti finanszírozású beruházásait;

11.  hangsúlyozza, hogy a kormányzati bevételek és kiadások egyaránt elengedhetetlenek az államháztartás fenntarthatóságának biztosításához; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az adócsalás, az adókikerülés, az adókijátszás és a pénzmosás elleni küzdelem érdekében, és hajtsanak végre fenntartható, társadalmilag kiegyensúlyozott és növekedésösztönző reformokat;

Növekedésösztönző, kiegyensúlyozott, inkluzív és fenntartható strukturális reformok és beruházások

12.  úgy véli, hogy gazdaságaink konvergenciájának és rezilienciájának növelése, a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása, valamint az intézményi kereteknek a nemzeti felelősségvállalás és elszámoltathatóság fokozása céljából történő javítása érdekében elengedhetetlen a nemzeti reform- és beruházási erőfeszítések, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének összehangolása;

13.  kiemeli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz példa nélküli és egyedülálló lehetőséget kínál valamennyi tagállam számára a fő strukturális kihívások és beruházási igények kezelésére, ideértve az igazságos, zöld és digitális átállást is; kitart amellett, hogy valamennyi helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek foglalkoznia kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet valamennyi követelményével, különösen a hat pillérrel; kiemeli az európai szemeszter és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz közötti kölcsönhatást; felhívja a tagállamokat, hogy a lehető legjobban használják ki ezt a lehetőséget gazdaságaik átalakítására és fenntarthatóvá, versenyképesebbé és a jövőbeli sokkhatásokkal szemben ellenállóbbá tételére; kiemeli az Európai Parlament szerepét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásában, amint azt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet rögzíti;

14.  emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek és az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendeletet, és hogy az e tervekben megfogalmazott intézkedések nem lehetnek ellentétesek az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt uniós értékekkel; ragaszkodik ahhoz, hogy e célból a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az értékelési és végrehajtási szakaszban semelyik terv vagy intézkedés se legyen ellentétes ezekkel az értékekkel, továbbá kéri a Bizottságot, hogy a felülvizsgálat érdekében tegye meg a megfelelő lépéseket;

15.  rámutat, hogy a Covid19-világjárvány jelentős hatással volt a nőkre; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy növeljék a nők részvételét a gazdaságban, beleértve a digitális gazdaságban és átalakulásban való inkluzív részvételt, valamint a világjárvány utáni helyreállítás megoldásának részeként biztosítsák az inkluzívabb növekedést, ami Unió-szerte elősegíti a munkahelyek, a gazdasági jólét és a versenyképesség növelését;

16.  megjegyzi, hogy számos tagállamnak a magán- és közberuházások szükségesnél alacsonyabb szintjével, továbbá régi és új strukturális kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek hátráltatják növekedési potenciáljukat; kiemeli ezért, hogy a strukturális kihívások kezelése, valamint a magán- és közberuházások növelése alapvető fontosságú a fenntartható fellendülés és a folyamatos növekedés szempontjából; úgy véli, hogy a régi és új strukturális sebezhetőségek kezelését célzó reformok végrehajtása nemcsak a meglévő kihívásokkal szembeni ellenálló képesség javítása és az azokkal való megbirkózás, hanem a kettős átállás fenntartható, méltányos és inkluzív módon történő megvalósítása és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából is kulcsfontosságú; rámutat a nemzeti felelősségvállalás hiányára, amely a strukturális hiányosságok kezelésére irányuló reformok végrehajtásának egyik fő hiányossága;

17.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság 12 tagállamban azonosított az egyensúlyhiányhoz és a túlzott egyensúlyhiányhoz kapcsolódó makrogazdasági sebezhetőségeket; aggódik amiatt, hogy a tagállamok egyensúlyhiányának jellege és forrása nagyrészt megegyezik a világjárvány előttivel, valamint hogy a világjárvány az egyensúlyhiányt és a gazdasági egyenlőtlenségeket is növelheti; felhívja a tagállamokat, hogy használják ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által nyújtott példátlan lehetőséget a meglévő makrogazdasági egyensúlyhiányok jelentős csökkentésére, különös tekintettel az ambiciózus reformintézkedések valamennyi tagállam nemzeti terveibe való belefoglalására; hangsúlyozza, hogy e lehetőség teljes körű kihasználásához elengedhetetlen a megfelelő végrehajtás;

18.  megjegyzi, hogy a magas államadósság a makrogazdaság instabilitását fokozó tényezővé válhat, különösen akkor, ha az Európai Központi Bank esetleg a szigorítja monetáris politikáját; hangsúlyozza olyan megfelelő szabályozási keret és politikai stratégiák fontosságát, amelyek ötvözni tudják a GDP-arányos adósság csökkentését a magán- és állami beruházások megfelelő szintjével, amely képes biztosítani a tartós gazdasági növekedést, a magas szintű versenyképességet és a társadalmi kohéziót;

19.  elismeri a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás fontosságát az EU-n belüli makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelése, megelőzése és kezelése szempontjából; hangsúlyozza, hogy folyamatos nyomon követésre és éberségre lesz szükség, és a tagállamoknak olyan reformok révén kell kezelniük a kialakuló egyensúlyhiányokat, amelyek fokozzák a gazdasági és társadalmi rezilienciát, valamint előmozdítják a digitális transzformációt és a zöld és a méltányos átállást; hangsúlyozza, hogy e tekintetben a Bizottság fontos szerepet játszik a kormányok elszámoltatásában;

20.  emlékeztet arra, hogy az európai szemeszter ciklusa jól bevált keretet biztosít az uniós tagállamok számára költségvetési, gazdasági, szociális és foglalkoztatási politikáik összehangolásához; hangsúlyozza, hogy a digitális és környezeti átállás végrehajtására, valamint a pénzügyi ágazattal kapcsolatos bizonyos problémák kezelésére irányuló összehangolt erőfeszítések nélkül az európai gazdaságok tartós károkat szenvedhetnek, ami alááshat a fenntartható és hiteles költségvetési politikák előmozdítására irányuló minden kísérletet; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a jövőben az európai szemeszter folyamata során megfelelően vegye figyelembe mindezeket az elemeket, anélkül, hogy aláásná a pénzügyi és költségvetési politikákon alapuló jelenlegi megközelítést;

Az európai szemeszter demokratikusabbá tétele

21.  kiemeli a teljes körű vita folytatásának, valamint a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament európai szemeszter folyamatába való megfelelő bevonásának fontosságát; megismétli felhívását, hogy erősítsék meg a Parlament demokratikus szerepét a gazdaságirányítási keretben, és felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy megfelelően vegyék figyelembe állásfoglalásait;

22.  felkéri a Bizottságot, hogy mind a Parlamentet, mind a Tanácsot mint társjogalkotókat egyformán tájékoztassa az uniós gazdasági kormányzási keret alkalmazásával kapcsolatos valamennyi szempontról, beleértve az előkészítő szakaszokat is;

23.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak, a Tanácsnak és az eurócsoport elnökének rendszeresen meg kell jelennie a Parlament illetékes bizottsága előtt, hogy tájékoztatást adjon és véleményt cseréljen a legfrissebb gazdasági és politikai eseményekről;

24.  a demokratikus elszámoltathatóság és az átláthatóság megerősítése érdekében szorgalmazza, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt alakítsanak ki szoros koordinációt a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel;

o
o   o

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
(2) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
(3) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
(4) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
(5) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
(6) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(7) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.
(8) HL L 140., 2013.5.27., 11. o.
(9) HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.
(10) HL L 57., 2021.2.18., 17. o.
(11) HL C 99., 2022.2.1., 191. o.
(12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0052.


Az elemek és a hulladékelemek ***I
PDF 655kWORD 243k
Az Európai Parlament 2022. március 10-én elfogadott módosításai az elemekről és a hulladékelemekről, a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2020)0798 – C9-0400/2020 – (2020/0353(COD))(1)
P9_TA(2022)0077A9-0031/2022

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az elemek fontos energiaforrást jelentenek, és kulcsfontosságú támogató eszközök a fenntartható fejlődés, a zöld mobilitás, a tiszta energia és a klímasemlegesség terén. Az elemek iránti kereslet várhatóan gyorsan növekszik az elkövetkező években, különösen a hajtásra elemeket használó közúti elektromos járművek tekintetében, amelynek következtében ez a piac stratégiai szempontból egyre fontosabbá válik globális szinten. Az elemtechnológia terén folytatódik a jelentős tudományos és műszaki fejlődés. Tekintettel az elemek stratégiai fontosságára, valamint a jogbiztonság megteremtése érdekében minden részt vevő gazdasági szereplő számára, ugyanakkor pedig a megkülönböztetés, a kereskedelem akadályai és az elemek piacán bekövetkező torzulások elkerülése érdekében szükség van az elemek fenntarthatósági paramétereire, teljesítményére, biztonságára, gyűjtésére, újrafeldolgozására és másodszori felhasználására, valamint az elemekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályok meghatározására. Szükség van az Unió piacán forgalomba hozott elemek teljes életciklusával foglalkozó harmonizált szabályozási keret létrehozására.
(2)  Az elemek fontos energiaforrást jelentenek, és kulcsfontosságú támogató eszközök a fenntartható fejlődés, a zöld mobilitás, a tiszta energia és a klímasemlegesség terén. Az elemek iránti kereslet várhatóan gyorsan növekszik az elkövetkező években, különösen a hajtásra elemeket használó közúti elektromos járművek és könnyű szállítóeszközök tekintetében, amelynek következtében ez a piac stratégiai szempontból egyre fontosabbá válik globális szinten. Az elemtechnológia terén folytatódik a jelentős tudományos és műszaki fejlődés. Tekintettel az elemek stratégiai fontosságára, valamint a jogbiztonság megteremtése érdekében minden részt vevő gazdasági szereplő számára, ugyanakkor pedig a megkülönböztetés, a kereskedelem akadályai és az elemek piacán bekövetkező torzulások elkerülése érdekében szükség van az elemek fenntarthatósági paramétereire, teljesítményére, biztonságára, gyűjtésére, újrafeldolgozására és másodszori felhasználására, valamint az elemekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályok meghatározására a fogyasztók és a gazdasági szereplők számára. Szükség van az Unió piacán forgalomba hozott elemek teljes életciklusával foglalkozó harmonizált szabályozási keret létrehozására.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  Ezenkívül szükséges naprakésszé tenni a hulladékelemek kezelésére vonatkozó uniós jogszabályokat, valamint olyan intézkedéseket hozni, amelyek védik a környezetet és az emberi egészséget azáltal, hogy megelőzik vagy csökkentik a hulladékok keletkezéséből és kezeléséből eredő káros hatásokat, csökkentik az erőforrás-felhasználás hatásait és javítják az erőforrás-hatékonyságot. Ezek az intézkedések döntő fontosságúak a körforgásos és klímasemleges gazdaságra és a toxikus anyagoktól mentes környezetre való átállás, valamint az Unió hosszú távú versenyképességének és stratégiai autonómiájának biztosítása szempontjából. Fontos gazdasági lehetőségeket teremthetnek, növelve a körforgásos gazdaság és az energia-, az éghajlat-, a közlekedési, az ipar- és a kutatási politika közötti szinergiákat, védelmezve a környezetet és csökkentve az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
10.  Ezt a rendeletet kell alkalmazni az Unión belül forgalomba hozott vagy használatba vett valamennyi elemre, akár önállóan vagy más készülékekbe beépítve fordulnak elő, vagy egyéb módon, elektromos és elektronikus készülékekkel és járművekkel együtt kerülnek átadásra. Ezt a rendeletet kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy egy elemet kifejezetten egy adott termékhez vagy általános felhasználásra terveztek, valamint attól, hogy azt beépítették egy termékbe, vagy azzal a termékkel együtt vagy attól külön kerül értékesítésre, amelyben azt felhasználásra szánják.
(10)  Ezt a rendeletet kell alkalmazni az Unión belül forgalomba hozott vagy használatba vett valamennyi elemre, függetlenül attól, hogy azokat az Unióban állították-e elő vagy importálták, akár önállóan vagy más készülékekbe beépítve fordulnak elő, vagy egyéb módon, elektromos és elektronikus készülékekkel és járművekkel együtt kerülnek átadásra. Ezt a rendeletet kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy egy elemet kifejezetten egy adott termékhez vagy általános felhasználásra terveztek, valamint attól, hogy azt beépítették egy termékbe, vagy azzal a termékkel együtt vagy attól külön kerül értékesítésre, amelyben azt felhasználásra szánják.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
12.  A rendelet széles alkalmazási körén belül helyénvaló megkülönböztetni az elemek különböző kategóriáit azok kialakítása és használata szerint, az elemek vegyi összetételétől függetlenül. A 2006/66/EK irányelv szerinti besorolást egyfelől a hordozható elemek kategóriájába, másfelől pedig az ipari elemek és gépjárműelemek kategóriájába, tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy jobban tükrözze az elemek felhasználása terén bekövetkezett új fejleményeket. Az elektromos járművekben meghajtásra használt elemek, amelyek a 2006/66/EK irányelv alapján az ipari elemek kategóriájába tartoznak, a piac nagy és növekvő részét képezik az elektromos közúti járművek gyors terjedésének köszönhetően. Ezért helyénvaló az ilyen, közúti gépjárművek meghajtására használt elemeket az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek új kategóriájába besorolni. Az egyéb szállítójárművekben, így a vasúti, vízi és légi közlekedés során használt elemek továbbra is az ipari elemek kategóriájába tartoznak e rendelet alapján. Az ipari elemek típusa az ipari tevékenységekhez, kommunikációs infrastruktúrához, mezőgazdasági tevékenységekhez vagy villamos energia termeléséhez és elosztásához való használatra szánt elemek széles csoportját foglalja magában. A példák ezen nem teljes körű listáján túlmenően ipari elemnek tekintendő minden olyan elem, amely nem hordozható elem, nem gépjárműelem és nem elektromos meghajtású gépjárműben használt elem. E rendelet alkalmazásában a magáncélú vagy háztartási környezetben energiatárolásra használt elemek ipari elemeknek tekintendők.Továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a könnyű szállítóeszközökön – úgymint elektromos kerékpárokon és rollereken – használt összes elem hordozható elemként kerüljön besorolásra, pontosítani kell a hordozható elemek fogalommeghatározását, és az ilyen elemek tömegére vonatkozó határértéket kell bevezetni.
(12)  A rendelet széles alkalmazási körén belül helyénvaló megkülönböztetni az elemek különböző kategóriáit azok kialakítása és használata szerint, az elemek vegyi összetételétől függetlenül. A 2006/66/EK irányelv szerinti – egyfelől a hordozható elemek kategóriájába, másfelől pedig az ipari elemek és gépjárműelemek kategóriájába történő – besorolást tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy az jobban tükrözze az elemek felhasználása terén bekövetkezett új fejleményeket és a piaci elterjedést. Az elektromos járművekben meghajtásra használt elemek, amelyek a 2006/66/EK irányelv alapján az ipari elemek kategóriájába tartoznak, a piac nagy és növekvő részét képezik az elektromos közúti járművek gyors terjedésének köszönhetően. Ezért helyénvaló az ilyen, közúti gépjárművek meghajtására használt elemeket az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek új kategóriájába besorolni. Az egyéb szállítójárművekben, így a vasúti, vízi és légi közlekedés során használt elemek továbbra is az ipari elemek kategóriájába tartoznak e rendelet alapján. A könnyű szállítóeszközök, például az e-kerékpárok és e-robogók meghajtására használt elemek a 2006/66/EK irányelv szerint nem minősültek egyértelműen elemnek, és a piac jelentős részét teszik ki a városi fenntartható mobilitás terén való növekvő használatuk miatt. Ezért helyénvaló az ilyen könnyű szállítóeszközök meghajtására használt elemeket az elemek egy új kategóriába, nevezetesen a könnyű szállítóeszközökben használt elemek kategóriájába besorolni. Az ipari elemek típusa az ipari tevékenységekhez, kommunikációs infrastruktúrához, mezőgazdasági tevékenységekhez vagy villamos energia termeléséhez és elosztásához való használatra szánt elemek széles csoportját foglalja magában. A példák ezen nem teljes körű listáján túlmenően ipari elemnek tekintendő minden olyan elem, amely nem hordozható elem, nem gépjárműelem, nem könnyű szállítóeszközökben használt elem és nem elektromos meghajtású gépjárműben használt elem. E rendelet alkalmazásában a magáncélú vagy háztartási környezetben energiatárolásra használt elemek ipari elemeknek tekintendők.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
13.  Az elemeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy optimális legyen azok teljesítménye, tartóssága és biztonsága, és a lehető legkisebb legyen azok környezeti lábnyoma. Helyénvaló külön fenntarthatósági követelményeket meghatározni a 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű, belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek vonatkozásában, mivel az ilyen elemek a piac azon szegmensét alkotják, amely az elkövetkező években várhatóan a legnagyobb mértékben fog növekedni.
(13)  Az elemeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy optimális legyen azok teljesítménye, tartóssága és biztonsága, és a lehető legkisebb legyen azok környezeti lábnyoma. Helyénvaló külön fenntarthatósági követelményeket meghatározni az ipari elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek vonatkozásában, mivel az ilyen elemek a piac azon szegmensét alkotják, amely az elkövetkező években várhatóan a legnagyobb mértékben fog növekedni.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A veszélyes anyagok elemekben történő felhasználását korlátozni kell az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, valamint az ilyen anyagok hulladékokban való jelenlétének csökkentése érdekében. Ennélfogva az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendeletének29 XVII. mellékletében meghatározott korlátozásokon túlmenően helyénvaló a higanyra és a kadmiumra vonatkozó korlátozások meghatározása bizonyos elemtípusok tekintetében. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének30 II. melléklete alapján mentességet élvező járművekben használt elemeket ki kell zárni a kadmiumtartalomra vonatkozó tilalom hatálya alól.
(15)  A veszélyes anyagok elemekben történő felhasználását korlátozni kell az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, valamint az ilyen anyagok hulladékokban való jelenlétének csökkentése érdekében. Ennélfogva az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendeletének29 XVII. mellékletében meghatározott korlátozásokon túlmenően helyénvaló a higanyra, a kadmiumra és az ólomra vonatkozó korlátozások meghatározása bizonyos elemtípusok tekintetében Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének30 II. melléklete alapján mentességet élvező járművekben használt elemeket ki kell zárni a kadmiumtartalomra vonatkozó tilalom hatálya alól. A Bizottságnak az Ügynökség segítségével holisztikus és rendszerszintű értékelést kell végeznie az elemekben lévő veszélyes anyagok tekintetében. Az értékelés során kiemelt figyelmet kell fordítani a piacon forgalmazott elemekben nagy mennyiségben használt vegyi összetételekre, a fejlesztés alatt álló és újonnan megjelenő vegyi összetételekre, valamint az ipari és a gépjárművekben használt savas ólomelemek, illetve az ipari nikkel-kadmium-elemek megfelelő alternatíváinak rendelkezésre állására.
__________________
__________________
29 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
29 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete ( 2006. december 18 .) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.).
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az elemekben lévő veszélyes anyagokra vonatkozó új korlátozások elfogadására és meglévő korlátozások módosítására irányuló eljárást teljes mértékben össze kell hangolni az 1907/2006/EK rendelettel. A hatékony döntéshozatal, valamint e rendelet kapcsolódó műszaki, tudományos és adminisztratív vonatkozásainak koordinálása és kezelése érdekében az 1907/2006/EK rendelet alapján létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökségnek (a továbbiakban: Ügynökség) el kell végeznie az elemek gyártása és felhasználása során, valamint az életciklusuk végét követően az anyagokból eredő kockázatok értékelésére vonatkozó meghatározott feladatokat, továbbá a társadalmi-gazdasági elemek értékeléséhez és az alternatívák elemzéséhez kapcsolódó feladatokat, az Ügynökség vonatkozó iránymutatásával összhangban. Következésképpen az e rendelettel az Ügynökségre ruházott feladatok némelyikének elvégzését az Ügynökségen belül létrehozott kockázatértékelési bizottságnak és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságnak kell elősegítenie.
(17)  Az elemekben lévő veszélyes anyagokra vonatkozó új korlátozások elfogadására és meglévő korlátozások módosítására irányuló eljárást teljes mértékben össze kell hangolni az 1907/2006/EK rendelettel. A hatékony döntéshozatal, valamint e rendelet kapcsolódó műszaki, tudományos és adminisztratív vonatkozásainak koordinálása és kezelése érdekében jó együttműködésre, koordinációra és információcserére van szükség a tagállamok, az 1907/2006/EK rendelet alapján létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség), a Bizottság és az érdekelt felek között. A tagállamoknak vagy az Ügynökségnek meghatározott feladatokat kell elvégeznie az elemek gyártása és felhasználása során, valamint az életciklusuk végét követően az anyagokból eredő kockázatok értékelése, továbbá a társadalmi-gazdasági tényezők értékelése és az alternatívák elemzése tekintetében, az Ügynökség vonatkozó iránymutatásával összhangban. Következésképpen az e rendelettel az Ügynökségre ruházott feladatok némelyikének elvégzését az Ügynökségen belül létrehozott kockázatértékelési bizottságnak és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságnak kell elősegítenie.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Annak biztosítása érdekében, hogy ez a rendelet összhangban legyen az 1907/2006/EK rendelet rendelkezéseinek bármely jövőbeli módosításával vagy a veszélyes anyagok és vegyi anyagok fenntarthatósági kritériumaira vonatkozó egyéb jövőbeli uniós jogszabályokkal, a Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükség van-e e rendelet 6. cikkének, 71. cikkének vagy I. mellékletének, vagy valamennyi említett rendelkezésnek a módosítására. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelkezések adott esetben történő módosítása tekintetében.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az elemek várhatóan széles körben elterjedt használata az olyan ágazatokban, mint a mobilitás és az energiatárolás, a szén-dioxid-kibocsátások csökkenését eredményezi, de az ebben rejlő lehetőség teljes kihasználása érdekében arra van szükség, hogy az elemek teljes életciklusának alacsony legyen a karbonlábnyoma. A mobil alkalmazásokhoz szolgáló, nagy fajlagos energiájú, újratölthető elemekkel kapcsolatban a termékek környezeti lábnyomára vonatkozóan meghatározott kategóriaszabályokban31 foglaltak szerint az ásványi anyagok és fémek felhasználása után az éghajlatváltozás a kapcsolódó hatások második legmagasabb kategóriája az elemek tekintetében. Az Unióban forgalomba hozott, 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű, belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek műszaki dokumentációjához ezért a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot kell csatolni, amelynek egyedinek kell lennie, szükség esetén gyártási tételenként. Az elemeket tételekben gyártják, meghatározott mennyiségekben és adott időkereteken belül. Az Unióban forgalomba hozott, 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű, belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozó műszaki szabályok összehangolása az előfeltétele az elemek műszaki dokumentációjára vonatkozó követelmény bevezetésének, ha annak tartalmaznia kell a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot, valamint elengedhetetlen a karbonlábnyom-teljesítményosztályok későbbi létrehozása is, ami lehetővé teszi majd az összességében alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkező elemek azonosítását. Az elemek karbonlábnyomára vonatkozó tájékoztatási és egyértelmű címkézési követelmények önmagukban várhatóan nem vezetnek olyan magatartásbeli változáshoz, amelyre szükség lenne annak biztosításához, hogy az Unió elérje a mobilitási és az energiatárolási ágazat széntelenítésére irányuló célkitűzéseit, a nemzetközileg elfogadott éghajlatváltozási célkitűzésekkel összhangban32. Ezért maximális szén-dioxid-küszöbértékek bevezetésére kerül sor az ezen értékek meghatározására irányuló célzott hatásvizsgálat nyomán. A maximális karbonlábnyom-küszöbérték szintjére vonatkozó javaslattétel során a Bizottság figyelembe veszi többek között a piacon lévő elemek karbonlábnyom-értékeinek relatív eloszlását, az Unióban forgalomba hozott elemek karbonlábnyomának csökkentése terén elért előrehaladás mértékét, valamint ennek az intézkedésnek a hatékony és potenciális hozzájárulását az Unió fenntartható mobilitásra, valamint a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzéséhez. Az elemek karbonlábnyomával kapcsolatos átláthatóság megteremtése, valamint az uniós piac alacsonyabb széntartalmú elemek irányába történő elmozdítása érdekében – tekintet nélkül a gyártás helyére – indokolt a karbonlábnyomra vonatkozó követelmények fokozatos és kumulatív szigorítása. E követelmények eredményeképp az elemek életciklusa során megakadályozott szén-dioxid-kibocsátás hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez, hogy az Unió 2050-re klímasemleges legyen. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy más uniós és nemzeti szintű politikák – úgymint ösztönzők és zöld közbeszerzési kritériumok – is támogassák a környezetre mérsékeltebb hatást gyakorló elemek előállítását.
(18)  Az elemek várhatóan széles körben elterjedt használata az olyan ágazatokban, mint a mobilitás és az energiatárolás, a szén-dioxid-kibocsátások csökkenését eredményezi, de az ebben rejlő lehetőség teljes kihasználása érdekében arra van szükség, hogy az elemek teljes életciklusának alacsony legyen a karbonlábnyoma. A mobil alkalmazásokhoz szolgáló, nagy fajlagos energiájú, újratölthető elemekkel kapcsolatban a termékek környezeti lábnyomára vonatkozóan meghatározott kategóriaszabályokban31 foglaltak szerint az ásványi anyagok és fémek bányászata és felhasználása után az éghajlatváltozást súlyosbító üvegházhatásúgáz-kibocsátás a kapcsolódó hatások második legmagasabb kategóriája az elemek tekintetében. Az Unióban forgalomba hozott ipari elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek műszaki dokumentációjához ezért a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot kell csatolni. Az Unióban forgalomba hozott ipari elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozó műszaki szabályok összehangolása előfeltétele az elemek műszaki dokumentációjára vonatkozó azon követelmény bevezetésének, hogy az tartalmazzon a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot, valamint a karbonlábnyom-teljesítményosztályok későbbi létrehozásának is, amely lehetővé teszi majd az összességében alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkező elemek azonosítását. Az elemek karbonlábnyomára vonatkozó tájékoztatási és egyértelmű címkézési követelmények önmagukban várhatóan nem vezetnek olyan magatartásbeli változáshoz, amelyre szükség lenne annak biztosításához, hogy az Unió elérje a mobilitási és az energiatárolási ágazat széntelenítésére irányuló célkitűzéseit, a nemzetközileg elfogadott éghajlatváltozási célkitűzésekkel összhangban32. Ezért maximális szén-dioxid-küszöbértékek bevezetésére kerül sor az ezen értékek meghatározására irányuló célzott hatásvizsgálat nyomán. A maximális karbonlábnyom-küszöbérték szintjére vonatkozó javaslattétel során a Bizottság figyelembe veszi többek között a piacon lévő elemek karbonlábnyom-értékeinek relatív eloszlását, az Unióban forgalomba hozott elemek karbonlábnyomának csökkentése terén elért előrehaladás mértékét, valamint ennek az intézkedésnek a tényleges és potenciális hozzájárulását az Unió fenntartható mobilitásra, valamint a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzéséhez. Az elemek karbonlábnyomával kapcsolatos átláthatóság megteremtése, valamint az uniós piac alacsonyabb széntartalmú elemek irányába történő elmozdítása érdekében – tekintet nélkül a gyártás helyére – indokolt a karbonlábnyomra vonatkozó követelmények fokozatos és kumulatív szigorítása. E követelmények eredményeképp az elemek életciklusa során megakadályozott szén-dioxid-kibocsátás hozzájárul az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez, különösen a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő eléréséhez. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy más uniós és nemzeti szintű politikák – úgymint ösztönzők és zöld közbeszerzési kritériumok – is támogassák a környezetre mérsékeltebb hatást gyakorló elemek előállítását.
__________________
__________________
31 Product Environmental Footprint Category Rules for High Specific Energy Rechargeable Batteries for Mobile Applications [A termék környezeti lábnyomára vonatkozó kategóriaszabályok a mobil alkalmazásokhoz szolgáló, nagy fajlagos energiájú, újratölthető elemek vonatkozásában] https://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/pdf/PEFCR_Batteries.pdf
31 Product Environmental Footprint Category Rules for High Specific Energy Rechargeable Batteries for Mobile Applications [A termék környezeti lábnyomára vonatkozó kategóriaszabályok a mobil alkalmazásokhoz szolgáló, nagy fajlagos energiájú, újratölthető elemek vonatkozásában] https://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/pdf/PEFCR_Batteries.pdf
32 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, elérhető a következő címen: https://unfccc.int/resource/docs/convkp/conveng.pdf
32 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, elérhető a következő címen: https://unfccc.int/resource/docs/convkp/conveng.pdf
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)  Az életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbértékeknek időtállónak kell lenniük, és azokat fokozatosan kell alakítani az elérhető legjobb gyártási és termelési folyamatoknak megfelelően. Ezért az életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbértéket meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie az elérhető legjobb gyártási és termelési folyamatokat, és biztosítania kell, hogy a kiválasztott műszaki kritériumok összhangban legyenek e rendelet azon célkitűzésével, hogy az uniós piacon forgalomba hozott elemek garantálják az emberi egészség, a biztonság, a vagyon és a környezet védelmének magas szintjét.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  Az elemekben található bizonyos anyagokat – pl. kobalt, ólom, lítium vagy nikkel – szűkös erőforrásokból szerzik be, amelyekhez az Unióban nem könnyű hozzáférni. Egyes ilyen anyagokat a Bizottság kritikus fontosságú nyersanyagnak tekint. Ez egy olyan terület, ahol Európának fokoznia kell stratégiai autonómiáját és növelnie kell rezilienciáját az egészségügyi vagy más válságok során jelentkező esetleges ellátási zavarokra való felkészülés érdekében. A körforgásos jelleg és az erőforrás-hatékonyság erősítése az ilyen nyersanyagok fokozott újrafeldolgozása és hasznosítása révén hozzájárul majd ennek a célnak az eléréséhez.
(19)  Az elemekben található bizonyos anyagokat – pl. kobalt, ólom, lítium vagy nikkel – szűkös erőforrásokból szerzik be, amelyekhez az Unióban nem könnyű hozzáférni. Egyes ilyen anyagokat a Bizottság kritikus fontosságú nyersanyagnak tekint. Az uniós iparstratégiával összhangban Európának fokoznia kell stratégiai autonómiáját, beleértve az olyan gyárakba történő beruházások előmozdítását is, amelyek jelentős mennyiségben gyártanak elemeket, és növelnie kell rezilienciáját az egészségügyi vagy más válságok során jelentkező esetleges ellátási zavarokra való felkészülés érdekében. A körforgásos jelleg és az erőforrás-hatékonyság erősítése az ilyen nyersanyagok fokozott újrafeldolgozása és hasznosítása révén hozzájárul majd ennek a célnak az eléréséhez. A szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagoknak a szélesebb körben elérhető alternatív anyagokkal, többek között megújuló nyersanyagokkal való helyettesítése szintén hozzájárulna az Unió saját elemgyártásának és stratégiai autonómiájának fokozásához. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Unió és a tagállamok támogassák a vonatkozó kutatási és fejlesztési kezdeményezéseket.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
21.  A kobalt, az ólom, a lítium és a nikkel ellátási kockázatának figyelembevétele, valamint azok rendelkezésre állásának az értékelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az elemek aktív anyagában jelen lévő újrafeldolgozott kobalt, ólom, lítium vagy nikkel minimális arányára vonatkozó célkitűzések módosítását illetően.
(21)  A kobalt, az ólom, a lítium és a nikkel ellátási kockázatának figyelembevétele, valamint azok rendelkezésre állásának az értékelése érdekében, továbbá a műszaki és tudományos fejlődés fényében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy helyénvaló-e az elemek aktív anyagában jelen lévő újrafeldolgozott kobalt, ólom, lítium vagy nikkel minimális arányára vonatkozó célkitűzések felülvizsgálata, és adott esetben e célból jogalkotási javaslatot kell benyújtania.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az elemtechnológiákban bekövetkező, az újrahasznosítható anyagtípusokat befolyásoló változásokat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendelet kiegészítéseként további nyersanyagokat és azokhoz kapcsolódó célkitűzéseket vegyen fel az elemek aktív anyagaiban jelen lévő újrafeldolgozott tartalom minimális arányának listájára.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
22.  Az elemekben az aktív anyagban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel mennyiségének az egyes elemmodellek és gyártóüzemenkénti tételek tekintetében történő kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályok és a műszaki dokumentációra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni.
(22)  A hasznosított anyagokról harmonizált formátumban benyújtandó nyilatkozatra és a műszaki dokumentációra vonatkozó, Unió-szerte egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni a hasznosított anyagokra vonatkozó nyilatkozat formátumának és műszaki dokumentációjának meghatározása érdekében.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az uniós piacon forgalmazott elemeknek tartósnak és magas szinten teljesítőnek kell lenniük. Szükség van ezért az általános felhasználású hordozható elemek, valamint az újratölthető ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó paraméterek meghatározására. Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek tekintetében az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportja végzi a járműfedélzeti tartóssági követelmények kidolgozását, ezért ez a rendelet tartózkodik további tartóssági követelmények meghatározásától. Másfelől az energiatárolásra szánt elemek területén az elemek teljesítményének és tartósságának ellenőrzésére szolgáló meglévő mérési módszerek nem tekinthetők elég pontosnak és reprezentatívnak ahhoz, hogy lehetővé tegyék minimumkövetelmények bevezetését. Az ilyen elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó minimumkövetelményeket a rendelkezésre álló megfelelő harmonizált szabványoknak vagy egységes előírásoknak kell kísérniük.
(23)  Az uniós piacon forgalomba hozott elemeknek tartósnak és magas szinten teljesítőnek kell lenniük. Szükség van ezért a hordozható elemek, valamint az ipari elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó paraméterek meghatározására. Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek tekintetében az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportja végzi a járműfedélzeti tartóssági követelmények kidolgozását, ezért e rendeletnek összhangban kell lennie a munkacsoport következtetéseivel. Másfelől az energiatárolásra szánt elemek területén az elemek teljesítményének és tartósságának ellenőrzésére szolgáló meglévő mérési módszerek nem tekinthetők elég pontosnak és reprezentatívnak ahhoz, hogy lehetővé tegyék minimumkövetelmények bevezetését. Az ilyen elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó minimumkövetelmények bevezetését a rendelkezésre álló megfelelő harmonizált szabványoknak vagy egységes előírásoknak kell kísérniük.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Az elemek életciklusa során gyakorolt környezeti hatások csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a teljesítményre és tartósságra vonatkozó paraméterek módosítása tekintetében, valamint e paraméterek minimális értékeinek meghatározása tekintetében az általános felhasználású hordozható elemek és az újratölthető ipari elemek vonatkozásában.
(24)  Az elemek életciklusa során gyakorolt környezeti hatások csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a teljesítményre és tartósságra vonatkozó paraméterek módosítása tekintetében, valamint e paraméterek minimális értékeinek meghatározása tekintetében a hordozható elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek és az újratölthető ipari elemek vonatkozásában.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
(24a)  Annak biztosítása érdekében, hogy az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek elektrokémiai teljesítményére és tartósságára vonatkozó uniós szabályok összhangban legyenek az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportjának műszaki előírásaival, valamint tekintettel a műszaki és tudományos fejlődésre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó paraméterek, valamint e paraméterek minimumértékeinek a módosítására vonatkozóan.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Bizonyos általános felhasználású, nem újratölthető elemek az erőforrások és az energia nem hatékony felhasználását vonhatják maguk után. Az ilyen elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozóan objektív követelményeket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy kevesebb nem újratölthető, alacsony szinten teljesítő általános felhasználású hordozható elem kerüljön forgalomba, különösen ott, ahol az életciklus értékelése alapján az újratölthető elemek alternatív alkalmazása általános környezeti előnyökkel járna.
(25)  Bizonyos általános felhasználású, nem újratölthető elemek az erőforrások és az energia nem hatékony felhasználását vonhatják maguk után. Ennek ellenére bizonyos eszközökhöz továbbra is alkalmaznak nem újratölthető elemeket. Az ilyen elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozóan objektív követelményeket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy kevesebb nem újratölthető, alacsony szinten teljesítő általános felhasználású hordozható elem kerüljön forgalomba. A Bizottságnak a nem újratölthető elemeket használó egyes termékcsoportok tekintetében az életciklus értékelése alapján meg kell vizsgálnia, hogy az újratölthető elemek alternatív alkalmazása általános környezeti előnyökkel járna-e, és így szükség van-e az általános felhasználású, nem újratölthető hordozható elemek használatának fokozatos kivezetésére. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az e rendeletben foglalt követelményeket az elemekkel hajtott egyes termékekre vonatkozóan kiegészítsék a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerinti végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményekkel.
______________
1 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Annak biztosítása érdekében, hogy a készülékekbe beépített hordozható elemek esetében, azok hulladékká válását követően sor kerüljön azok megfelelő, elkülönített gyűjtésére, kezelésére és magas színvonalon végzett újrafeldolgozására, szükség van olyan rendelkezésekre, amelyek biztosítják az elemek ilyen készükékekből való eltávolíthatóságát és cserélhetőségét. A használt elemeknek is cserélhetőnek kell lenniük azon készülékek várható élettartamának a meghosszabbítása érdekében, amelyeknek a részét képezik. E rendelet általános rendelkezései kiegészíthetők konkrét, elemmel működő termékekre vonatkozó követelményekkel, az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve33 szerinti végrehajtási intézkedések keretében. Amennyiben más uniós jogszabály biztonsági okokból konkrétabb követelményeket határoz meg elemek termékekből (pl. játékokból) való eltávolítására vonatkozóan, akkor azokat a különleges szabályokat kell alkalmazni.
(26)  Annak biztosítása érdekében, hogy a készülékekbe beépített hordozható elemek esetében, azok hulladékká válását követően sor kerüljön azok megfelelő, elkülönített gyűjtésére, kezelésére és magas színvonalon végzett újrafeldolgozására, szükség van olyan rendelkezésekre, amelyek biztosítják az elemek ilyen készükékekből való eltávolíthatóságát és cserélhetőségét. Szabályokat kell megállapítani a könnyű szállítóeszközökben használt elemekre vonatkozóan is. A használt elemeknek is cserélhetőnek kell lenniük azon készülékek várható élettartamának a meghosszabbítása érdekében, amelyeknek a részét képezik. E rendelet általános rendelkezései kiegészíthetők konkrét, elemmel működő termékekre vonatkozó követelményekkel, a 2009/125/EK irányelv szerinti végrehajtási intézkedések keretében. Amennyiben más uniós jogszabály biztonsági okokból konkrétabb követelményeket határoz meg elemek termékekből (pl. játékokból) való eltávolítására vonatkozóan, akkor azokat a különleges szabályokat kell alkalmazni. Ezenkívül rendelkezéseket kell megállapítani az ipari elemek, a gépjárműelemek és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek eltávolíthatóságának és cserélhetőségének biztosítására is, figyelembe véve azok eltérő jellegét és sajátos biztonsági követelményeit.
__________________
33 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  A gépjárműelemeknek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeknek és az ipari elemeknek képesített, független gazdasági szereplők által javíthatónak és cserélhetőnek kell lenniük. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az ilyen elemek eltávolíthatók, cserélhetők és szétszerelhetők legyenek. Fontos, hogy amennyiben ezen elemek javításra kerülnek, a biztonságosságukat értékelni lehessen az ilyen elemekhez kialakított roncsolásmentes vizsgálatok alapján. A gépjárműelemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és az ipari elemek javításának megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendelet kiegészítéseként a gépjárműelemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és az ipari elemek eltávolíthatóságára, cserélhetőségére és szétszerelésére vonatkozó kritériumokat határozzon meg. Annak érdekében, hogy az ilyen elemek biztonságosságát javításuk esetén értékelni lehessen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a megfelelő roncsolásmentes vizsgálati módszerek meghatározására vonatkozóan.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
26 b preambulumbekezdés (új)
(26b)  A hulladék további csökkentése érdekében a termékspecifikus környezettudatos tervezésre vonatkozó végrehajtási jogszabályokban és a fenntartható termékekre vonatkozó készülő kezdeményezésben elő kell mozdítani az elemek, csatlakozók és töltők terméktípusok közötti interoperabilitását.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
26 c preambulumbekezdés (új)
(26c)  A töltők egyes elemkategóriákon belüli interoperabilitása csökkentheti a szükségtelen hulladék mennyiségét és a költségeket a fogyasztók és más végfelhasználók javát szolgálva. Ezért lehetővé kell tenni az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek, valamint az elektromos és elektronikus berendezések egyes kategóriáiba beépített újratölthető elemek újratöltését az egyes elemkategóriákon belüli interoperabilitást lehetővé tévő egységes töltők használatával. E rendeletnek ezért olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek előírják a Bizottság számára, hogy értékelje, miként lehetne a legjobban bevezetni az egységes töltőkre vonatkozó, legkésőbb 2026. január 1-jétől alkalmazandó harmonizált szabványokat az elemek említett kategóriái esetében. Ezt az értékelést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A megbízható elemek alapvető fontosságúak számos termék, készülék és szolgáltatás működése és biztonsága szempontjából. Ezért az elemeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy biztosítva legyen azok biztonságos működése és használata. Ez különösen fontos a helyhez kötött elemes energiatároló rendszerek tekintetében, amelyek jelenleg nem tartoznak más uniós jogszabály hatálya alá. Ezért az ilyen energiatároló rendszerek vonatkozásában meg kell határozni a biztonsági vizsgálatok során figyelembe veendő paramétereket.
(27)  A megbízható elemek alapvető fontosságúak számos termék, készülék és szolgáltatás működése és biztonsága szempontjából. Ezért az elemeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy biztosítva legyen azok biztonságos működése és használata, hogy ne okozzanak sérülést az embereknek, illetve ne okozzanak környezeti vagy vagyoni kárt. Ez különösen fontos a helyhez kötött elemes energiatároló rendszerekben használt elemek tekintetében, amelyek jelenleg nem tartoznak más uniós jogszabály hatálya alá. Ezért az ilyen elemek vonatkozásában meg kell határozni a biztonsági vizsgálatok során figyelembe veendő paramétereket, és ki kell egészíteni azokat a CEN, a CENELEC és az IEC alkalmazandó szabványaival.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A végfelhasználók számára az elemekkel és azok fő jellemzőivel, valamint a hulladékelemekkel kapcsolatos átlátható, megbízható és egyértelmű információk nyújtása érdekében, valamint annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozottan hozhassák meg döntéseiket elemek vásárlása és eldobása során, továbbá hogy a hulladékgazdálkodási üzemeltetők megfelelően kezelhessék a hulladékelemeket, az elemeket címkével kell ellátni. Az elemek címkéjén fel kell tüntetni az összes szükséges információt azok fő jellemzőire vonatkozóan, ideértve azok teljesítményét és veszélyesanyag-tartalmát bizonyos veszélyes anyagok tekintetében. Annak érdekében, hogy az idő múlásával is biztosítva legyen az információk rendelkezésre állása, az információkat QR-kódok alkalmazásával is rendelkezésre kell bocsátani.
(28)  A végfelhasználók számára az elemekkel és azok fő jellemzőivel, valamint a hulladékelemekkel kapcsolatos átlátható, megbízható és egyértelmű információk nyújtása érdekében, valamint annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozottan hozhassák meg döntéseiket elemek vásárlása és eldobása során, továbbá hogy a hulladékgazdálkodási üzemeltetők megfelelően kezelhessék a hulladékelemeket, az elemeket címkével kell ellátni. Az elemek címkéjén fel kell tüntetni az összes szükséges információt azok fő jellemzőire vonatkozóan, ideértve azok teljesítményét, gyártási jellemzőit és veszélyesanyag-tartalmát bizonyos veszélyes anyagok tekintetében. Annak érdekében, hogy az idő múlásával is biztosítva legyen az információk rendelkezésre állása, az információkat QR-kódok alkalmazásával is rendelkezésre kell bocsátani, amelyeknek meg kell felelniük az ISO/IEC 18004 szabvány iránymutatásainak. Az elemekre rányomtatott vagy rávésett QR-kódnak lehetővé kell tennie az elem termékútleveléhez való hozzáférést. A címkéknek és a QR-kódoknak az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 meghatározott követelményekkel összhangban akadálymentesen hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyatékossággal élő személyek számára.
__________________
1 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Az elemek teljesítményére vonatkozó információk elengedhetetlenek a végfelhasználók mint fogyasztók megfelelő és időben történő tájékoztatásához, és különösen ahhoz, hogy rendelkezésükre álljon egy közös alap a különböző elemek összehasonlításához a vásárlást megelőzően. Ezért az általános felhasználású hordozható elemeket és a gépjárműelemeket címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni a minimális átlagos időtartamra vonatkozó információkat konkrét alkalmazások esetén. Ezenfelül fontos a végfelhasználók számára nyújtott útmutatás arra vonatkozóan, hogy megfelelő módon dobják el a hulladékelemeket.
(29)  Az elemek teljesítményére vonatkozó információk elengedhetetlenek a végfelhasználók és főként a fogyasztók megfelelő és időben történő tájékoztatásához, és különösen ahhoz, hogy rendelkezésükre álljon egy közös alap a különböző elemek összehasonlításához a vásárlást megelőzően. Ezért a hordozható elemeket, a könnyű szállítóeszközökben használt elemeket és a gépjárműelemeket címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni a minimális átlagos időtartamra vonatkozó információkat konkrét alkalmazások esetén, valamint a várható élettartamot. Ezenfelül fontos a végfelhasználók számára nyújtott útmutatás arra vonatkozóan, hogy megfelelő módon dobják el a hulladékelemeket.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  A 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű, belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elemeknek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeknek olyan elemirányítási rendszert kell tartalmazniuk, amely adatokat tárol annak érdekében, hogy a végfelhasználó vagy a nevében eljáró bármely harmadik személy megállapíthassa az elemek állapotát és várható élettartamát. Egy elem újrapozicionálása vagy újragyártása érdekében az elemet megvásárló személy vagy a nevében eljáró bármely harmadik fél számára mindenkor hozzáférést kell biztosítani az elemirányítási rendszerhez az elem maradványértékének értékelése, az elem újrahasználatának, újrapozicionálásának vagy újragyártásának elősegítése érdekében, valamint az elem rendelkezésre bocsátása érdekében villamosenergia-hálózatokban virtuális erőműveket üzemeltető, az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvben34 foglalt meghatározás szerinti független aggregátorok számára. Ez a követelmény a járművek típusjóváhagyásáról szóló uniós jogszabályokon túlmenően alkalmazandó, beleértve azokat a műszaki előírásokat is, amelyek az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportja által az elektromos járművekben az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban végzett munkából származhatnak.
(30)  A helyhez kötött elemes energiatároló rendszerekben használt elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek olyan elemirányítási rendszert tartalmaznak, amely adatokat tárol. Ennek az elemirányítási rendszernek információkat kell tartalmaznia az elemek állapotáról, biztonságosságáról és várható élettartamáról annak érdekében, hogy a végfelhasználó vagy a nevében eljáró bármely harmadik fél bármikor megállapíthassa ezeket a jellemzőket. Egy elem újrahasználatának, újrapozicionálásának vagy újragyártásának megkönnyítése érdekében az elemet megvásárló személy vagy a nevében eljáró bármely harmadik fél számára mindenkor hozzáférést kell biztosítani az elemirányítási rendszerrel kapcsolatos, csak olvasható adatokhoz az elem maradványértékének értékelése, az elem újrahasználatra való előkészítésének, újrahasználatának, újrapozicionálásra való előkészítésének, újrapozicionálásának vagy újragyártásának elősegítése érdekében, valamint hogy az elem rendelkezésre bocsátható legyen villamosenergia-hálózatokban virtuális erőműveket üzemeltető, az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv34 meghatározása szerinti független aggregátorok számára, ideértve a jármű–hálózat szolgáltatások működését lehetővé tévő szükséges funkciókat is. Az Unióban való elterjedésük és használatuk megkönnyítése érdekében az elektromos meghajtású gépjárműben és a könnyű szállítóeszközökben használt elemek esetében valós idejű, csak olvasható fedélzeti adatokat kell hozzáférhetővé tenni az elem állapotára, töltöttségi szintjére, teljesítmény-beállítási pontjára és kapacitására vonatkozóan. Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek elemirányítási rendszerének az intelligens töltési funkciók alkalmazását – többek között a járműből hálózatba, járműből elektromos fogyasztóra, járműből járműbe és járműből külső akkumulátorra, valamint járműből épületbe történő energiatöltést – lehetővé tévő kommunikációs funkcióval is rendelkeznie kell. Ez a követelmény a járművek típusjóváhagyásáról szóló uniós jogszabályokon túlmenően alkalmazandó, beleértve azokat a műszaki előírásokat is, amelyek az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportja által az elektromos járművekben az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban végzett munkából származhatnak. Az ENSZ EGB globális műszaki előírásain (ENSZ EGB GTR) alapuló műszaki előírásokat – miután azokat az uniós jog hatályba lépteti – referenciapontnak kell tekinteni az elemek állapotának és várható élettartamának meghatározására szolgáló, az elemirányítási rendszerben tárolandó paraméteradatok tekintetében.
__________________
__________________
34 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).
34 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  Az ebben a rendeletben meghatározott számos termékspecifikus követelményt – ideértve a teljesítményre, tartósságra, újrapozicionálásra és biztonságra vonatkozó követelményeket – mérni kell olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerek alkalmazásával, amelyek figyelembe veszik az általánosan elfogadott legkorszerűbb mérési és számítási módszereket. Annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek kereskedelmi korlátok a belső piacon, uniós szinten harmonizált szabványokra van szükség. Az említett módszereket és szabványokat úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegyék az elemek használatának valós körülményeit, tükrözzék az átlagos fogyasztói magatartást, és kellően megbízhatóak legyenek ahhoz, hogy megakadályozhassák a szándékos és nem szándékos módon történő kijátszásukat. Miután egy ilyen szabványra való hivatkozás elfogadásra került az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendeletével35 összhangban, és azt közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, meg kell állapítani az e rendelet alapján elfogadott adott termékspecifikus követelményeknek való megfelelés vélelmét, feltéve, hogy az ilyen módszerek eredménye azt mutatja, hogy teljesülnek az adott lényegi követelmények tekintetében megállapított minimális értékek. Amennyiben a termékspecifikus követelmények alkalmazásának kezdő időpontjában nem állnak rendelkezésre közzétett szabványok, a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján egységes előírásokat kell elfogadnia, és az ilyen előírásoknak való megfelelés is megalapozza a megfelelés vélelmét. Azokban az esetekben, amikor a későbbiek során fény derül az egységes előírások hiányosságaira, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja vagy hatályon kívül helyezi az adott egységes előírásokat.
(31)  Az ebben a rendeletben meghatározott számos termékspecifikus követelményt – ideértve a teljesítményre, tartósságra, újrapozicionálásra és biztonságra vonatkozó követelményeket – mérni kell olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerek alkalmazásával, amelyek figyelembe veszik az általánosan elfogadott legkorszerűbb méréseket, szabványokat és számítási módszereket. Annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek kereskedelmi korlátok a belső piacon, uniós szinten harmonizált szabványokra van szükség. Az említett módszereket és szabványokat úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegyék az elemek használatának valós körülményeit, tükrözzék az átlagos fogyasztói magatartást, és kellően megbízhatóak legyenek ahhoz, hogy megakadályozhassák a szándékos és nem szándékos módon történő kijátszásukat. Miután egy ilyen szabványra való hivatkozás elfogadásra került az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendeletével összhangban, és azt közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, meg kell állapítani az e rendelet alapján elfogadott adott termékspecifikus követelményeknek való megfelelés vélelmét, feltéve, hogy az ilyen módszerek eredménye azt mutatja, hogy teljesülnek az adott lényegi követelmények tekintetében megállapított minimális értékek. A szabványok megkettőzésének elkerülése, a hatékonyság maximalizálása, valamint a legmagasabb szintű szakértelem és a legkorszerűbb ismeretek felhasználása érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy amennyiben nem léteznek ilyen szabványok, a szabványok kidolgozására felkérjen egy vagy több európai szabványügyi szervezetet. Amennyiben a termékspecifikus követelmények alkalmazásának kezdő időpontjában nem állnak rendelkezésre közzétett szabványok, vagy ha az érintett európai szabványügyi szervezet nem adott kielégítő választ, a Bizottságnak kivételes és indokolt esetekben, valamint az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktusok útján egységes előírásokat kell elfogadnia, és az ilyen előírásoknak való megfelelés is megalapozza a megfelelés vélelmét. Azokban az esetekben, amikor a későbbiek során fény derül az egységes előírások hiányosságaira, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja vagy hatályon kívül helyezi az adott egységes előírásokat.
__________________
__________________
35 Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
35 Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
(31a)  A nemzetközi szabványügyi bizottságok munkájában való aktív részvétel fontos stratégiai előfeltétele annak, hogy a jövőbeni technológiákat forgalomba lehessen hozni. Egyes esetekben az Unió részvétele alulreprezentált e bizottságokban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak aktívan támogatniuk kell az európai vállalatok e nemzetközi szabványügyi bizottságokban folytatott munkáját. Mielőtt a Bizottság fontolóra venné a szabványok másodlagos jogszabállyal történő elfogadását, körültekintően értékelnie kell a nemzetközi szinten végzett munkát.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
31 b preambulumbekezdés (új)
(31b)  A Bizottságnak biztosítania kell a következetességet az e rendelet szerinti harmonizált szabványok és egységes előírások között, valamint az 1025/2012/EU rendelet felülvizsgálata során.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés biztosítása érdekében, valamint a reziliencia biztosítása érdekében, olyan globális válságok során, mint például a Covid19-világjárvány, lehetővé kell tenni az elemekre alkalmazandó valamennyi uniós jogi aktusnak való megfelelésre vonatkozó online tájékoztatást egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat formájában.
(32)  Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés biztosítása, az új technológiákhoz való alkalmazkodás, valamint a Covid19-világjárványhoz hasonló globális válságok esetén a reziliencia biztosítása érdekében az elemekre alkalmazandó valamennyi uniós jogi aktusnak való megfelelésre vonatkozó tájékoztatást online lehetne biztosítani, egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat formájában.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  A választott modulok azonban nem tükrözik az elemek bizonyos konkrét vonatkozásait, ezért a választott modulokat hozzá kell igazítani a megfelelőségértékelési eljáráshoz. Az ebben a rendeletben meghatározott fenntarthatósági, biztonsági és címkézési követelmények újszerűségének és összetettségének figyelembevétele érdekében, valamint annak biztosítása céljából, hogy a forgalomba hozott elemek megfeleljenek a jogi követelményeknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a megfelelőségértékelési eljárások módosítása tekintetében, ellenőrzési lépések hozzáadásával vagy az értékelési modul megváltoztatásával, az elemek piacának vagy értékláncának a fejleményei alapján.
(35)  A választott modulok azonban nem tükrözik az elemek bizonyos konkrét vonatkozásait, ezért a választott modulokat hozzá kell igazítani a megfelelőségértékelési eljáráshoz. Az ebben a rendeletben meghatározott fenntarthatósági, biztonsági, címkézési és tájékoztatási követelmények újszerűségének és összetettségének figyelembevétele érdekében, valamint annak biztosítása céljából, hogy a forgalomba hozott elemek megfeleljenek a jogi követelményeknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a megfelelőségértékelési eljárások módosítása tekintetében, ellenőrzési lépések hozzáadásával vagy az értékelési modul megváltoztatásával, az elemek piacának vagy értékláncának a fejleményei alapján. Az e rendeletben meghatározott fenntarthatósági követelmények és a kellő gondosság elvének megfelelő értékláncra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megbízható megfelelőségértékelési eljárásokra van szükség.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
38.  Az ebben a rendeletben az elemekre vonatkozóan meghatározott fenntarthatósági, biztonsági és címkézési követelmények újszerűsége és összetettsége miatt, valamint annak érdekében, hogy az elemek megfelelőségértékelése egységes minőségi színvonalon működjön, követelményeket kell meghatározni a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és felügyeletében részt vevő bejelentő hatóságokkal szemben. Biztosítani kell különösen azt, hogy a bejelentő hatóság tárgyilagosan és elfogulatlanul végezze a tevékenységét. Ezenfelül a bejelentő hatóságoknak gondoskodniuk kell a birtokukba kerülő információk bizalmas kezeléséről, ugyanakkor pedig képesnek kell lenniük arra, hogy a bejelentett szervezetekkel kapcsolatban információkat cseréljenek a nemzeti hatóságokkal, más tagállamok nemzeti hatóságaival és a Bizottsággal, a megfelelőségértékelés következetességének biztosítása érdekében.
(38)  Az ebben a rendeletben az elemekre vonatkozóan meghatározott fenntarthatósági, teljesítményre vonatkozó, biztonsági, címkézési és tájékoztatási követelmények újszerűsége és összetettsége miatt, valamint annak érdekében, hogy az elemek megfelelőségértékelése egységes minőségi színvonalon működjön, követelményeket kell meghatározni a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és felügyeletében részt vevő bejelentő hatóságokkal szemben. Biztosítani kell különösen azt, hogy a bejelentő hatóság tárgyilagosan és elfogulatlanul végezze a tevékenységét, és hogy feladatai teljesítéséhez kellő létszámú, technikailag felkészült személyzettel rendelkezzen. Ezenfelül a bejelentő hatóságoknak gondoskodniuk kell a birtokukba kerülő információk bizalmas kezeléséről, ugyanakkor pedig képesnek kell lenniük arra, hogy a bejelentett szervezetekkel kapcsolatban információkat cseréljenek a nemzeti hatóságokkal, más tagállamok nemzeti hatóságaival és a Bizottsággal, a megfelelőségértékelés következetességének biztosítása érdekében.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
39.  Alapvetően fontos, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon, a tisztességes verseny és autonómia feltételei mellett lássa el feladatait. Ezért követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési tevékenységek végzése céljából be kívánják jelentetni magukat. Ezeket a követelményeket továbbra is alkalmazni kell a bejelentett szervezet szakmai alkalmassága fenntartásának előfeltételeként. Az autonómia biztosítása érdekében a bejelentett szervezet és az általa alkalmazott személyzet számára elő kell írni az elemek értékláncának gazdasági szereplőitől és más vállalatoktól – ideértve a vállalkozói szövetségeket, valamint az anya- és leányvállalatokat – való függetlenség fenntartását. A bejelentett szervezet számára elő kell írni, hogy dokumentálja a függetlenségét, és az ilyen dokumentációt bemutassa a bejelentő hatóságnak.
(39)  Alapvetően fontos, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon, a tisztességes verseny és autonómia feltételei mellett lássa el feladatait. Ezért követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési tevékenységek végzése céljából be kívánják jelentetni magukat. Ezeket a követelményeket továbbra is alkalmazni kell a bejelentett szervezet szakmai alkalmassága fenntartásának előfeltételeként. Az autonómia biztosítása érdekében a bejelentett szervezet és az általa alkalmazott személyzet számára elő kell írni az elemek értékláncának gazdasági szereplőitől és más vállalatoktól – ideértve a vállalkozói szövetségeket, valamint az anya- és leányvállalatokat – való függetlenség fenntartását. A bejelentett szervezet számára elő kell írni, hogy dokumentálja a függetlenségét, és az ilyen dokumentációt bemutassa a bejelentő hatóságnak. Elő kell írni továbbá a csapatok rotációját és megfelelő „várakozási időszakokat” is.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  Mivel adott tagállamban a bejelentett szervezetek által kínált szolgáltatások bármely, az uniós piacon forgalmazott elemre vonatkozhatnak, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni, hogy felszólítsa a bejelentő hatóságot korrekciós intézkedések megtételére, amennyiben egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget az ebben a rendeletben foglalt követelményeknek.
(42)  Mivel egy adott tagállamban a bejelentett szervezetek által kínált szolgáltatások bármely, az uniós piacon forgalmazott elemre vonatkozhatnak, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak, a Bizottságnak, a gazdasági szereplőknek és az érintett érdekelt feleknek arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. A Bizottságnak a vizsgálati eljárások során ki kell kérnie az (EU) 2019/1020 rendelettel összhangban kijelölt uniós vizsgálóhely tanácsát. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni, hogy felszólítsa a bejelentő hatóságot korrekciós intézkedések megtételére, amennyiben egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget az ebben a rendeletben foglalt követelményeknek.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  A megfelelőségértékelési eljárás, a tanúsítás, végső soron pedig a piacra jutás megkönnyítése és felgyorsítása érdekében, valamint tekintettel az elemekre vonatkozó fenntarthatósági, biztonsági és címkézési követelmények újszerűségére és összetettségére, elengedhetetlenül fontos, hogy a bejelentett szervezetek folyamatos hozzáféréssel rendelkezzenek minden szükséges vizsgálóberendezéshez és vizsgálólétesítményhez, és úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból, valamint a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében szükség van arra, hogy a bejelentett szervezetek következetesen alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat.
(43)  A megfelelőségértékelési eljárás, a tanúsítás, végső soron pedig a piacra jutás megkönnyítése és felgyorsítása érdekében, valamint tekintettel az elemekre vonatkozó fenntarthatósági, biztonsági, címkézési és tájékoztatási követelmények újszerűségére és összetettségére, elengedhetetlenül fontos, hogy a bejelentett szervezetek folyamatos hozzáféréssel rendelkezzenek minden szükséges vizsgálóberendezéshez és vizsgálólétesítményhez, és úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból, valamint a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében szükség van arra, hogy a bejelentett szervezetek következetesen alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a gazdasági szereplőknek kapcsolattartási adataik között a postai címük mellett weboldaluk címét is meg kell adniuk.
(51)  A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a gazdasági szereplőknek kapcsolattartási adataik között telefonszámukat, postai címüket, e-mail-címüket és weboldaluk címét is meg kell adniuk.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  Biztosítani kell, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő elemek megfeleljenek ennek a rendeletnek, akár önálló elemként vagy termékek részeként kerülnek importálásra, valamint meg kell bizonyosodni különösen arról, hogy ezen elemek tekintetében a gyártók elvégezték a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezért az importőrökre nézve rendelkezéseket kell hozni, amelyekkel biztosítható, hogy az általuk forgalmazott és használatba vett elemek megfelelnek az ebben a rendeletben foglalt követelményeknek, valamint hogy az elemeken feltüntetett CE-jelölés és a gyártók által elkészített dokumentáció vizsgálat céljából hozzáférhető az illetékes hatóságok számára.
(52)  Biztosítani kell, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő elemek megfeleljenek ennek a rendeletnek és a vonatkozó hatályos uniós jogszabályoknak, akár önálló elemként vagy termékek részeként kerülnek importálásra, valamint meg kell bizonyosodni különösen arról, hogy ezen elemek tekintetében a gyártók elvégezték a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az elemek gyártási folyamatával kapcsolatos, e rendeletben meghatározott követelmények harmadik felek általi ellenőrzése megbízható és független legyen. Következésképp a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatnak, az újrafeldolgozott tartalomnak, valamint az emberi jogi kötelezettségeknek és az e rendeletben meghatározott, a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelést teljes mértékben biztosítani kell. Ezért az importőrökre nézve rendelkezéseket kell hozni, amelyekkel biztosítható, hogy az általuk forgalmazott és használatba vett elemek megfelelnek az ebben a rendeletben foglalt követelményeknek, valamint hogy az elemeken feltüntetett CE-jelölés és a gyártók által elkészített dokumentáció vizsgálat céljából hozzáférhető az illetékes hatóságok számára. E hatóságoknak – különösen a harmadik országokból az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése során – az (EU) 2019/1020 rendelettel összhangban hatékony és egységes szintű ellenőrzés révén biztosítaniuk kell az uniós jog következetes érvényesítését.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
(53)  Elem forgalomba hozatala vagy használatbavétele során minden importőrnek fel kell tüntetnie az elemen az importőr nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint a postai címét. Ha az elem mérete ezt nem teszi lehetővé, a fentiek alól kivételt lehet tenni. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek meg kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy a nevét és a címét elhelyezhesse az elemen, vagy amikor az elem túl kicsi ahhoz, hogy ez az információ elférjen rajta.
(53)  Elem forgalomba hozatala vagy használatbavétele során minden importőrnek fel kell tüntetnie az elemen az importőr nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint a postai címét, e-mail-címét és telefonszámát. A fentiek alól kivételt lehet tenni, ha az elem mérete ezt nem teszi lehetővé abból adódóan, hogy az elem túl kicsi ezen információk feltüntetéséhez. Kivételt kell tenni továbbá azokban az esetekben is, amikor az importőrnek meg kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és egyéb kapcsolattartási adatait elhelyezhesse az elemen. Az említett kivételes esetekben az importőrnek ezeket az információkat az elemet kísérő dokumentumban vagy más, közvetlenül hozzáférhető módon kell megadnia. Csomagolt elemek esetében a csomagolást kell használni ezen információk feltüntetésére.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
56 preambulumbekezdés
(56)  A forgalmazókat és importőröket, mivel piacközeli funkciót töltenek be, be kell vonni a nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, amelyekben aktívan részt kell venniük, például azáltal, hogy az említett hatóságok rendelkezésére bocsátják az elemre vonatkozó összes szükséges információt.
(56)  A forgalmazókat, az importőröket és a logisztikai szolgáltatókat, köztük a piactereket, mivel piacközeli funkciót töltenek be, be kell vonni a nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, amelyekben aktívan részt kell venniük, például azáltal, hogy az említett hatóságok rendelkezésére bocsátják az elemre vonatkozó összes szükséges információt.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
(57)  Az elem teljes ellátási láncban való nyomon követhetőségének biztosításával egyszerűbbé és hatékonyabbá tehető a piacfelügyelet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő elemek forgalomba hozataléért vagy piaci értékesítéséért vagy használatbavételéért felelős gazdasági szereplők nyomon követésében. A gazdasági szereplőknek ezért bizonyos ideig meg kell őrizniük az elemekkel kapcsolatos ügyleteikre vonatkozó adatokat.
(57)  Az elem teljes ellátási láncban való nyomon követhetőségének biztosításával egyszerűbbé és hatékonyabbá tehető a piacfelügyelet, és biztosítható az átláthatóság a fogyasztók számára. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő elemek forgalomba hozataláért, forgalmazásáért vagy használatbavételéért felelős gazdasági szereplők nyomon követésében. A gazdasági szereplőknek ezért bizonyos ideig – többek között elektronikus formátumban – meg kell őrizniük az elemekkel kapcsolatos ügyleteikre vonatkozó adatokat.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
59 preambulumbekezdés
(59)  Ezeket az anyagokat csak néhány ország szállítja, és bizonyos esetekben a kormányzás alacsony színvonala súlyosbíthatja a környezeti és társadalmi problémákat. A kobalt és a nikkel bányászata és finomítása egyaránt számos társadalmi és környezetvédelmi problémával áll összefüggésben, köztük lehetséges környezeti veszélyekkel és az emberi egészséggel kapcsolatos kérdésekkel. Miközben a természetes grafit társadalmi és környezeti hatásai kevésbé súlyosak, bányászatában jelentős a kisipari és kisüzemi tevékenységek részaránya, amelyek többnyire informális környezetben zajlanak és komoly egészségügyi és környezeti hatásokat válthatnak ki, ideértve a bányák nem szabályszerű bezárását és a rehabilitáció hiányát, ami az ökoszisztémák és a talajok pusztulásához vezet. A lítium esetében az elemgyártás során várható fokozott felhasználás valószínűleg további terhet ró a kitermelési és finomítási tevékenységekre, ami miatt ajánlatos a lítiumot bevonni a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek körébe. Az elemek iránti uniós kereslet várhatóan jelentős mértékű növekedésének nem szabad hozzájárulnia az ilyen környezeti és társadalmi kockázatok fokozódásához.
(59)  Ezeket az anyagokat csak néhány ország szállítja, és bizonyos esetekben a kormányzás alacsony színvonala súlyosbíthatja a környezeti és társadalmi problémákat. A kobalt, a réz, a nikkel, a vas és a bauxit bányászata és finomítása egyaránt számos társadalmi és környezetvédelmi problémával áll összefüggésben, köztük lehetséges környezeti veszélyekkel és az emberi egészséggel kapcsolatos kérdésekkel. Miközben a természetes grafit társadalmi és környezeti hatásai kevésbé súlyosak, bányászatában jelentős a kisipari és kisüzemi tevékenységek részaránya, amelyek többnyire informális környezetben zajlanak és komoly egészségügyi és környezeti hatásokat válthatnak ki, ideértve a bányák nem szabályszerű bezárását és a rehabilitáció hiányát, ami az ökoszisztémák és a talajok pusztulásához vezet. A lítium esetében az elemgyártás során várható fokozott felhasználás valószínűleg további terhet ró a kitermelési és finomítási tevékenységekre, ami miatt ajánlatos a lítiumot bevonni a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó kötelezettségek körébe. Az elemek iránti uniós kereslet várhatóan jelentős mértékű növekedésének nem szabad hozzájárulnia az ilyen környezeti és társadalmi kockázatok külföldön jelentkező fokozódásához.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
(60)  A szóban forgó nyersanyagok közül néhány, így a kobalt, a lítium és a természetes grafit, kritikus fontosságú nyersanyagnak számít az EU számára38, és szükség van ezek fenntartható beszerzésére az uniós elem-ökoszisztéma megfelelő működéséhez.
(60)  A szóban forgó nyersanyagok közül néhány, így a bauxit, a kobalt, a lítium és a természetes grafit, kritikus fontosságú nyersanyagnak számít az EU számára38, és szükség van ezek fenntartható beszerzésére az uniós elem-ökoszisztéma megfelelő működéséhez.
__________________
__________________
38 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Reziliencia a kritikus fontosságú nyersanyagok terén: a nagyobb biztonsághoz és fenntarthatósághoz vezető út feltérképezése (COM(2020)0474 final).
38 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Reziliencia a kritikus fontosságú nyersanyagok terén: a nagyobb biztonsághoz és fenntarthatósághoz vezető út feltérképezése (COM(2020)0474).
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
62 preambulumbekezdés
(62)  Az Unióban a kellő gondosságra vonatkozó általános követelményeket bizonyos ásványokkal és fémekkel összefüggésben az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet39 vezette be. Az említett rendelet azonban nem foglalkozik az elemgyártás során használt ásványokkal és anyagokkal.
(62)  Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei előírják, hogy a gazdasági szereplőknek kellő gondossággal kell eljárniuk az emberi jogokkal és a környezettel kapcsolatos vállalati felelősségük teljesítése érdekében. Az Unióban a kellő gondosságra vonatkozó általános követelményeket bizonyos ásványokkal és fémekkel összefüggésben az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet39 vezette be. Az említett rendelet azonban nem foglalkozik az elemgyártás során használt ásványokkal és anyagokkal.
__________________
__________________
39 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról (HL L 130., 2017.5.19., 1. o.).
39 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról (HL L 130., 2017.5.19., 1. o.).
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
63 preambulumbekezdés
(63)  Ezért tekintettel az elemek iránti uniós kereslet várható exponenciális növekedésére, az EU piacán elemet forgalomba hozó gazdasági szereplőnek a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott szakpolitikát kell kidolgoznia. Következésképpen meg kell határozni azokat a követelményeket, amelyek célja az elemgyártáshoz használt bizonyos nyersanyagok kitermelésével, feldolgozásával és kereskedelmével járó társadalmi és környezeti kockázatok kezelése.
(63)  Az emberi jogok, a szociális jogok, az emberi egészség és a környezet tiszteletben tartására vonatkozó felelősségnek a teljes elemértékláncban a gazdasági szereplők valamennyi gyártási tevékenységére és azokkal összefüggő egyéb üzleti kapcsolatára ki kell terjednie. Ezért tekintettel az elemek iránti uniós kereslet várható exponenciális növekedésére, és mivel az elemgyártásban használt és a hulladékelemek kezelése során előforduló egyes nyersanyagok, vegyi anyagok és másodlagos nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és kereskedelme különleges kockázatokat hordoz, meg kell határozni a kellő gondosság elvének megfelelő elemértéklánc folyamatára vonatkozó bizonyos követelményeket, amelyek célja az elemgyártáshoz használt bizonyos nyersanyagok, vegyi anyagok és másodlagos nyersanyagok kitermelésével, feldolgozásával és kereskedelmével, a hulladékelemek kezelésével, magával a gyártási folyamattal, valamint az azzal összefüggő egyéb üzleti kapcsolatokkal járó társadalmi és környezeti kockázatok kezelése.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
64 preambulumbekezdés
(64)  A kellő gondosságra vonatkozó kockázatalapú szakpolitika bevezetése esetén annak olyan nemzetközileg elismert elveken kell alapulnia, mint az ENSZ Globális Megállapodásában foglalt tíz alapelv40, az Iránymutatások a termékek társadalmi életciklusának értékeléséhez41, az ILO háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről42, valamint az OECD útmutatása a felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságról43, amelyek a kormányzatok és az érdekelt felek közötti egyetértést tükrözik, és a szakpolitikát az egyes gazdasági szereplők sajátságos helyzetéhez és körülményeihez kell igazítani. Az elemgyártáshoz használt természetes ásványianyag-készletek kitermelésével, feldolgozásával és kereskedelmével összefüggésben az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról44 (a továbbiakban: OECD-útmutatás a kellő gondosságról) a kormányok és az érdekelt felek régóta tartó erőfeszítésének eredménye, amely arra irányul, hogy bevált gyakorlatokat alakítsanak ki ezen a területen.
(64)  A kellő gondosságra vonatkozó kockázatalapú eljárás bevezetése esetén annak olyan nemzetközileg elismert normákon és elveken kell alapulnia, mint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, az ENSZ Globális Megállapodásában foglalt tíz alapelv19, az Iránymutatások a termékek társadalmi életciklusának értékeléséhez41, az ILO háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről42, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei, valamint az OECD útmutatása a felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságról43, amelyek a kormányzatok és az érdekelt felek közötti egyetértést tükrözik, és a szakpolitikát az egyes gazdasági szereplők sajátságos helyzetéhez és körülményeihez kell igazítani. Az elemgyártáshoz használt, nagy kockázatot jelentő térségekből származó természetes ásványianyag-készletek kitermelésével, feldolgozásával és kereskedelmével összefüggésben a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD-útmutatás44 (a továbbiakban: a kellő gondosságról szóló OECD-útmutatás) egy nemzetközileg elismert szabvány, amely a bizonyos nyersanyagok konfliktusok által érintett területről történő beszerzésével és kereskedelmével kapcsolatban felmerülő súlyos emberi jogi jogsértések konkrét kockázatait kezeli, és a kormányok és az érdekelt felek régóta tartó erőfeszítésének eredménye, amely arra irányul, hogy bevált gyakorlatokat alakítsanak ki ezen a területen.
__________________
__________________
40 Az ENSZ Globális Megállapodásában foglalt tíz alapelv, elérhető a következő címen: https://www.unglobalcompact.org/what-is-gc/mission/principles
40 Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, elérhető a következő címen: https://www.ohchr.org/documents/publications/guidingprinciplesbusinesshr_en.pdf
41 UNEP Iránymutatások a termékek társadalmi életciklusának értékeléséhez, elérhető a következő címen: https://www.lifecycleinitiative.org/wp-content/uploads/2012/12/2009%20-%20Guidelines%20for%20sLCA%20-%20EN.pdf
41 UNEP Iránymutatások a termékek társadalmi életciklusának értékeléséhez, elérhető a következő címen: https://www.lifecycleinitiative.org/wp-content/uploads/2012/12/2009%20-%20Guidelines%20for%20sLCA%20-%20EN.pdf
42 Háromoldalú nyilatkozat a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről, elérhető a következő címen: https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---ed_emp/---emp_ent/---multi/documents/publication/wcms_094386.pdf
42 OECD Irányelvek multinacionális vállalkozások számára, elérhető a következő címen: http://mneguidelines.oecd.org/guidelines/
43 OECD (2018), Az OECD útmutatása a felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságról, elérhető a következő címen: http://mneguidelines.oecd.org/OECD-Due-Diligence-Guidance-for-Responsible-Business-Conduct.pdf
43 OECD (2018), Az OECD útmutatása a felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságról, elérhető a következő címen: http://mneguidelines.oecd.org/OECD-Due-Diligence-Guidance-for-Responsible-Business-Conduct.pdf
44 OECD (2016), Az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról: Harmadik kiadás, OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/9789264252479-en
44 OECD (2016), Az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról: Harmadik kiadás, OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/9789264252479-en
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
65 preambulumbekezdés
(65)  Az OECD kellő gondosságról szóló útmutatása szerint45, a kellő gondosság egy folyamatos, proaktív és reaktív folyamat, melynek révén a vállalatok biztosíthatják, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és nem járulnak hozzá a konfliktusokhoz46. A „kockázatalapú kellő gondosság” kifejezés azokra a lépésekre utal, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük ahhoz, hogy azonosítsák és kezeljék a tényleges vagy potenciális kockázatokat, és ezáltal megelőzzék vagy enyhítsék a tevékenységeikkel vagy beszerzési döntéseikkel összefüggő kedvezőtlen hatásokat. A vállalat értékelheti a tevékenységei és a kapcsolatai által okozott kockázatokat, és olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket fogadhat el, amelyek összhangban állnak a nemzeti és nemzetközi jogszabályokban előírt vonatkozó szabványokkal, a nemzetközi szervezetek felelős üzleti magatartásra vonatkozó ajánlásaival, a kormány által támogatott eszközökkel, a magánszektor önkéntes kezdeményezéseivel, valamint a vállalat belső politikáival és rendszereivel. Ez a megközelítés segít a kellő gondosság alkalmazásának gyakorlatát a vállalat tevékenységeihez vagy az ellátási láncban lévő kapcsolataihoz képest méretezni.
(65)  Az ENSZ, az ILO és az OCED normái és elvei szerint a kellő gondosság egy folyamatos, proaktív és reaktív folyamat, melynek révén a vállalatok biztosíthatják, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és a környezetet, és nem járulnak hozzá konfliktusokhoz46. A „kockázatalapú kellő gondosság” kifejezés azokra a lépésekre utal, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük ahhoz, hogy azonosítsák, megelőzzék, megszüntessék és enyhítsék a tevékenységeikkel vagy beszerzési döntéseikkel összefüggő kedvezőtlen hatásokat és számot adjanak azokról. A gazdasági szereplőknek megalapozott, hatékony és érdemi konzultációt kell folytatniuk az érintett közösségekkel. A vállalat értékelheti a tevékenységei és a kapcsolatai által okozott kockázatokat, és a nemzeti és nemzetközi jogszabályokban előírt vonatkozó normákkal, a nemzetközi szervezetek felelős üzleti magatartásra vonatkozó ajánlásaival, a kormány által támogatott eszközökkel, a magánszektor önkéntes kezdeményezéseivel, valamint a vállalat belső politikáival és rendszereivel összhangban olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket fogadhat el, amelyek magukban foglalhatják további információk bekérését, a helyzet rendezését célzó tárgyalások folytatását, a beszállítókkal fenntartott kapcsolatok felfüggesztését vagy megszüntetését. Ez a megközelítés segít a kellő gondosság alkalmazásának gyakorlatát a vállalat tevékenységeihez vagy az ellátási láncban lévő kapcsolataihoz képest méretezni. A kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó követelmények az európai piacon elemeket forgalomba hozó minden gazdasági szereplőre alkalmazandók.
__________________
__________________
45 Az OECD kellő gondosságról szóló útmutatásának 15. oldala.
46 OECD (2011), Az OECD iránymutatása multinacionális vállalkozások számára, OECD, Párizs; OECD (2006), Az OECD kockázattudatosítási eszköze gyenge kormányzással jellemzett övezetekben működő multinacionális vállalkozások számára, OECD, Párizs; valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása (John Ruggie, az ENSZ-főtitkár emberi jogokkal és a transznacionális társaságokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó különmegbízottjának jelentése, A/HRC/17/31, 2011. március 21.).
46 OECD (2011), Az OECD iránymutatása multinacionális vállalkozások számára, OECD, Párizs; OECD (2006), Az OECD kockázattudatosítási eszköze gyenge kormányzással jellemzett övezetekben működő multinacionális vállalkozások számára, OECD, Párizs; valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása (John Ruggie, az ENSZ-főtitkár emberi jogokkal és a transznacionális társaságokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó különmegbízottjának jelentése, A/HRC/17/31, 2011. március 21.).
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
65 a preambulumbekezdés (új)
(65a)  Míg a magánszektor kellő gondosság elvének megfelelő rendszerei támogathatják a gazdasági szereplőket a kellő gondosság során, a gazdasági szereplőknek egyénileg kell felelniük az e rendeletben meghatározott, a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelésért.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
65 b preambulumbekezdés (új)
(65b)  A tagállamoknak konkrét technikai segítséget kell nyújtaniuk a gazdasági szereplőknek, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, hogy azok teljesíteni tudják a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó követelményeket.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
66 preambulumbekezdés
(66)  Szükség van az ellátási lánc tekintetében kötelező jelleggel követendő, kellő gondosságra vonatkozó politikák elfogadására vagy módosítására, és azoknak foglalkozniuk kell legalább a leginkább érintett társadalmi és környezeti kockázati kategóriákkal. Ennek ki kell terjednie egyfelől a társadalmi életre, így különösen az emberi jogokra, az emberi egészségre és biztonságra, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra és a munkavállalói jogokra, másfelől pedig a környezetre, így különösen a vízhasználatra, a talajvédelemre, a légszennyezésre, a biológiai sokféleségre és a közösségi életre gyakorolt jelenlegi és előre látható hatásokra.
(66)  Szükség van az elemértéklánc tekintetében kötelező jelleggel követendő, kellő gondosságra vonatkozó politikák elfogadására vagy módosítására, és azoknak foglalkozniuk kell legalább a leginkább érintett társadalmi és környezeti kockázati kategóriákkal. Ennek ki kell terjednie egyfelől a társadalmi életre, így különösen az emberi jogokra, az emberi egészségre és biztonságra, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra és a munkavállalói jogokra, másfelől pedig a környezetre, így különösen a vízhasználatra, a talajvédelemre, a légszennyezésre, az éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleségre és a közösségi életre gyakorolt jelenlegi és előre látható hatásokra.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
67 preambulumbekezdés
(67)  A társadalmi kockázati kategóriákat illetően a kellő gondosságra vonatkozó politikáknak foglalkozniuk kell az elemellátási láncban az emberi jogok védelmével kapcsolatos kockázatokkal, ideértve az emberi egészséget, a gyermekek védelmét és a nemek közötti egyenlőséget, az emberi jogok nemzetközi jogával47 összhangban. A kellő gondosságra vonatkozó politikáknak információkat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő hogyan járult hozzá az emberi jogi jogsértések megelőzéséhez, valamint arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő üzleti struktúrájában milyen eszközök állnak rendelkezésre a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemhez. A kellő gondosságra vonatkozó politikáknak továbbá biztosítaniuk kell a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben foglalt szabályok helyes végrehajtását48, az ILO háromoldalú nyilatkozatának I. mellékletében felsoroltak szerint.
(67)  A társadalmi kockázati kategóriákat illetően a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó politikáknak foglalkozniuk kell az elemértékláncban az emberi jogok védelmével kapcsolatos kockázatokkal, ideértve az emberi egészséget, az őslakos népek jogait, a gyermekek védelmét és a nemek közötti egyenlőséget, az emberi jogok nemzetközi jogával összhangban47. A kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó politikáknak információkat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő hogyan járult hozzá az emberi jogi jogsértések megelőzéséhez, valamint arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő üzleti struktúrájában milyen eszközök állnak rendelkezésre a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemhez. A kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó politikáknak továbbá biztosítaniuk kell a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben foglalt szabályok helyes végrehajtását48, az ILO háromoldalú nyilatkozatának I. mellékletében felsoroltak szerint.
__________________
__________________
47 Ideértve a következőket: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről, Egyezmény a gyermek jogairól, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény.
47 Ideértve a következőket: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről, Egyezmény a gyermek jogairól, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény, valamint az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat.
48 A nyolc alapvető egyezmény a következő: 1. Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, 1948 (87. sz.), 2. Egyezmény a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról, 1949 (98. sz.), 3. Egyezmény a kényszermunkáról, 1930 (29. sz.) (és annak 2014. évi jegyzőkönyve), 4. Egyezmény a kényszermunka felszámolásáról, 1957 (105. sz.), 5. Egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról, 1973 (138. sz.), 6. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről, 1999 (182. sz.), 7. Egyezmény az egyenlő díjazásról, 1951 (100. sz.), 8. Egyezmény a hátrányos megkülönböztetésről (foglalkoztatás és foglalkozás), 1958 (111. sz.).
48 A nyolc alapvető egyezmény a következő: 1. Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, 1948 (87. sz.), 2. Egyezmény a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról, 1949 (98. sz.), 3. Egyezmény a kényszermunkáról, 1930 (29. sz.) (és annak 2014. évi jegyzőkönyve), 4. Egyezmény a kényszermunka felszámolásáról, 1957 (105. sz.), 5. Egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról, 1973 (138. sz.), 6. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről, 1999 (182. sz.), 7. Egyezmény az egyenlő díjazásról, 1951 (100. sz.), 8. Egyezmény a hátrányos megkülönböztetésről (foglalkoztatás és foglalkozás), 1958 (111. sz.).
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
68 preambulumbekezdés
(68)  A környezeti kockázati kategóriákat illetően a kellő gondosságra vonatkozó politikáknak foglalkozniuk kell az elemellátási láncban a természetes környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatban felmerülő kockázatokkal, a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel49 összhangban, amely magában foglalja a helyi közösségek figyelembevételét, valamint az ilyen közösségek védelmét és fejlesztését is.
(68)  A környezeti kockázati kategóriákat illetően a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó vonatkozó politikáknak foglalkozniuk kell az elemértékláncban a természetes környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatban felmerülő kockázatokkal, a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel49 összhangban, amely magában foglalja a helyi közösségek figyelembevételét, valamint az ilyen közösségek védelmét és fejlesztését is. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal is foglalkozniuk kell, összhangban a Párizsi Megállapodással és annak azon céljával, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsa, valamint az egyéb nemzetközi környezetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó környezeti kockázatokkal is.
__________________
__________________
49 A Biológiai Sokféleség Egyezményben foglaltak szerint, amely elérhető a következő címen: https://www.cbd.int/convention/text/, valamint különösen a Részes Felek Konferenciájának „A biológiai sokféleségre kiterjedő hatásvizsgálatra vonatkozó önkéntes iránymutatások” című VIII/28. sz. határozata szerint, amely elérhető a következő címen: https://www.cbd.int/decision/cop/?id=11042
49 A Biológiai Sokféleség Egyezményben foglaltak szerint, amely elérhető a következő címen: https://www.cbd.int/convention/text/, valamint különösen a Részes Felek Konferenciájának „A biológiai sokféleségre kiterjedő hatásvizsgálatra vonatkozó önkéntes iránymutatások” című VIII/28. sz. határozata szerint, amely elérhető a következő címen: https://www.cbd.int/decision/cop/?id=11042
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
69 preambulumbekezdés
(69)  Az elemgyártásba bekerülő nyersanyagokkal kapcsolatos társadalmi és környezeti kockázatok meghatározására és enyhítésére irányuló, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségeknek hozzá kell járulniuk az UNEP ásványkincsekkel való gazdálkodással kapcsolatban hozott 19. számú határozatának végrehajtásához, amely elismeri, hogy a bányászati ágazat jelentős mértékben hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlődési célok teljesítéséhez.
(69)  Az elemgyártásba bekerülő nyersanyagokkal kapcsolatos társadalmi és környezeti kockázatok meghatározására és enyhítésére irányuló, a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó kötelezettségeknek hozzá kell járulniuk az UNEP ásványkincsekkel való gazdálkodással kapcsolatban hozott 19. számú határozatának végrehajtásához, amely elismeri, hogy a bányászati ágazat jelentős mértékben hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlődési célok teljesítéséhez.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
69 a preambulumbekezdés (új)
(69a)  Még a kellő gondosság elvének alkalmazása esetén is előfordulhat károkozás. A gazdasági szereplőknek – maguknak vagy más szereplőkkel együttműködve – aktívan orvosolniuk kell az ilyen károkat. A gazdasági szereplőknek felelősséget kell vállalniuk minden káros hatásért, amelyet ők maguk vagy olyan szervezetek okoztak vagy idéztek elő, amelyek az ellenőrzésük alatt állnak, vagy amelyek felett ellenőrzést gyakorolhatnak. A káros hatásokkal érintett személyek számára biztosítani kell a jogorvoslathoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogot.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
70 preambulumbekezdés
(70)  A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó követelményeket meghatározó egyéb uniós jogalkotási eszközök annyiban alkalmazandók, amennyiben ez a rendelet nem tartalmaz ugyanolyan célkitűzésű, jellegű vagy hatályú egyedi rendelkezéseket, amelyek kiigazíthatók a jövőbeni jogszabályi módosítások tükrében.
(70)  Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a kellő gondosság elvére vonatkozó követelményeket meghatározó egyéb uniós jogalkotási eszközök az uniós piacon elemeket forgalomba hozni kívánó uniós vállalkozásokra és az Európai Unión kívül letelepedett vállalkozásokra egyaránt alkalmazandók, amennyiben ez a rendelet nem tartalmaz ugyanolyan célkitűzésű, jellegű vagy hatályú egyedi rendelkezéseket, amelyek kiigazíthatók a jövőbeni jogszabályi módosítások tükrében.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
71 preambulumbekezdés
(71)  Az elemek értékláncán mutatkozó fejleményekhez – így az adott környezeti és társadalmi kockázatok terjedelmében és jellegében bekövetkező változásokhoz –, valamint az elemek és azok vegyi összetétele terén elért műszaki és tudományos fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a nyersanyagok és a kockázati kategóriák jegyzéke, valamint a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó követelmények módosítása tekintetében.
(71)  Az elemek értékláncán mutatkozó fejleményekhez – így az adott környezeti és társadalmi kockázatok terjedelmében és jellegében bekövetkező változásokhoz –, valamint az elemek és azok vegyi összetétele terén elért műszaki és tudományos fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a nyersanyagok és a kockázati kategóriák jegyzéke, valamint a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó követelmények módosítása tekintetében.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
71 a preambulumbekezdés (új)
(71a)  A fenntartható vállalatirányításra és a kellő gondosságra vonatkozó általános szabályokat megállapító jövőbeli uniós jogszabály elfogadása esetén a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az új uniós jogszabály szükségessé teszi-e a 39. cikk (2)–(5) bekezdésének vagy a X. mellékletnek, vagy mindkettőnek a módosítását. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelkezések megfelelő módosítása tekintetében.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
72 preambulumbekezdés
(72)  A hulladékgazdálkodásra vonatkozó harmonizált szabályokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a gyártókra és más gazdasági szereplőkre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak minden tagállamban az elemekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség megvalósítása során. Az anyagok magas szinten megvalósuló újrahasznosításához szükség van a hulladékelemek elkülönített gyűjtésének maximalizálására, valamint annak biztosítására, hogy sor kerüljön a begyűjtött elemek újrafeldolgozására olyan eljárásokkal, amelyek elérnek bizonyos egységes minimális újrafeldolgozási hatékonysági mutatókat. A 2006/66/EK irányelv értékelése során megállapításra került, hogy annak egyik hiányossága az, hogy rendelkezései nem kellően részletezettek, ami egyenetlen végrehajtáshoz, az újrafeldolgozási piacok működésének jelentős akadályozásához és az optimálistól elmaradó szintű újrafeldolgozáshoz vezet. Következésképpen részletesebb és harmonizált szabályokra van szükség a torzulás elkerüléséhez a hulladékelemek begyűjtésének, kezelésének és újrafeldolgozásának piacán, a követelmények egységes végrehajtásának a biztosításához az egész Unióban, a gazdasági szereplők által nyújtott hulladékgazdálkodási szolgáltatások minőségének további harmonizálásához, valamint a másodlagos nyersanyagok piacainak előmozdításához.
(72)  A hulladékgazdálkodásra vonatkozó harmonizált szabályokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a gyártókra és más gazdasági szereplőkre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak minden tagállamban az elemekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség megvalósítása során, és Unió-szerte biztosítsák az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét. A kiterjesztett gyártói felelősség hozzájárulhat az általános erőforrás-felhasználás csökkentéséhez, különösen az elemhulladék keletkezésének és az elemhulladék kezelésével kapcsolatos káros hatásoknak a csökkentésén keresztül. Az anyagok magas szinten megvalósuló újrahasznosításához szükség van a hulladékelemek elkülönített gyűjtésének maximalizálására, valamint annak biztosítására, hogy sor kerüljön a begyűjtött elemek újrafeldolgozására olyan eljárásokkal, amelyek elérnek bizonyos egységes minimális újrafeldolgozási hatékonysági mutatókat. A 2006/66/EK irányelv értékelése során megállapításra került, hogy annak egyik hiányossága az, hogy rendelkezései nem kellően részletezettek, ami egyenetlen végrehajtáshoz, az újrafeldolgozási piacok működésének jelentős akadályozásához és az optimálistól elmaradó szintű újrafeldolgozáshoz vezet. Következésképpen részletesebb és harmonizált szabályokra van szükség a torzulás elkerüléséhez a hulladékelemek begyűjtésének, kezelésének és újrafeldolgozásának piacán, a követelmények egységes végrehajtásának a biztosításához az egész Unióban, a gazdasági szereplők által nyújtott hulladékgazdálkodási szolgáltatások minőségének további harmonizálásához, valamint a másodlagos nyersanyagok piacainak előmozdításához.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
73 preambulumbekezdés
(73)  Ez a rendelet a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben50 meghatározott hulladékgazdálkodási szabályokra és általános elvekre épül, amelyeket úgy kell kiigazítani, hogy tükrözzék az elemek sajátságos helyzetét. A hulladékelemek begyűjtésének a lehető leghatékonyabb módon történő megszervezése érdekében fontos, hogy arra szoros kapcsolatban kerüljön sor azzal a hellyel, ahol az elemeket az adott tagállamban értékesítik, a végfelhasználóhoz közel. A hulladékelemek továbbá gyűjthetők elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival és hulladékká vált gépjárművekkel együtt is, a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv51, valamint a 2000/53/EK irányelv alapján létrehozott nemzeti begyűjtési rendszerek révén. A jelenlegi rendelet ugyan konkrét szabályokat határoz meg az elemek vonatkozásában, szükség van a meglévő hulladékgazdálkodási struktúrákra épülő és azokat még inkább összehangoló, koherens és kiegészítő jellegű megközelítésre. Ebből következően, valamint a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kiterjesztett gyártói felelősség hatékony megvalósítása érdekében, kötelezettségeket kell meghatározni azzal a tagállammal szemben, amelynek piacán az elemeket először hozzák forgalomba.
(73)  Ez a rendelet a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben50 meghatározott hulladékgazdálkodási szabályokra és általános elvekre épül, amelyeket úgy kell kiigazítani, hogy tükrözzék az elemhulladékok sajátságos jellegét. A hulladékelemek begyűjtésének a lehető leghatékonyabb módon történő megszervezése érdekében fontos, hogy arra szoros kapcsolatban kerüljön sor azzal a hellyel, ahol az elemeket az adott tagállamban értékesítik, a végfelhasználóhoz közel. A hulladékelemeket más hulladékáramoktól, például fémektől, papírtól és kartontól, üvegtől, műanyagtól, fától, textíliáktól és biohulladékoktól elkülönítve kell gyűjteni. A hulladékelemek továbbá gyűjthetők elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival és hulladékká vált gépjárművekkel együtt is, a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv51, valamint a 2000/53/EK irányelv alapján létrehozott nemzeti begyűjtési rendszerek révén. A jelenlegi rendelet ugyan konkrét szabályokat határoz meg az elemek vonatkozásában, szükség van a meglévő hulladékgazdálkodási struktúrákra épülő és azokat még inkább összehangoló, koherens és kiegészítő jellegű megközelítésre. Ebből következően, valamint a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kiterjesztett gyártói felelősség hatékony megvalósítása érdekében, kötelezettségeket kell meghatározni azzal a tagállammal szemben, amelynek piacán az elemeket először hozzák forgalomba.
__________________
__________________
50 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
50 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
51 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (e-hulladék) (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).
51 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (e-hulladék) (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
76 preambulumbekezdés
(76)  A gyártóknak kiterjesztett gyártói felelősséget kell vállalniuk az elemeik kezelése tekintetében az életciklus végéhez kapcsolódó szakaszban. Ennek megfelelően finanszírozniuk kell a begyűjtött elemek begyűjtésének, kezelésének és újrafeldolgozásának a költségeit, az elemekről és hulladékelemekről szóló jelentéstételhez, valamint a végfelhasználók és a hulladékgazdálkodási üzemeltetők tájékoztatásához az elemekkel, valamint a hulladékelemek megfelelő újrahasználatával és kezelésével kapcsolatban. A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeket minden ellátási forma tekintetében alkalmazni kell, ideértve a távértékesítést is. A gyártóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy ezeket a kötelezettségeket közösen teljesítsék, a nevükben felelősséget vállaló gyártói felelősségi rendszerek révén. A gyártóknak, illetve a gyártói felelősségi rendszereknek engedélyt kell szerezniük, és dokumentumokkal kell igazolniuk, hogy rendelkeznek a kiterjesztett gyártói felelősséggel járó költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel. Szükség esetén, a belső piaci torzulás elkerülése, valamint a gyártók által a gyártói felelősségi rendszereknek fizetett pénzügyi hozzájárulások szabályozására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni.
(76)  A gyártóknak kiterjesztett gyártói felelősséget kell vállalniuk az elemeik kezelése tekintetében az életciklus végéhez kapcsolódó szakaszban. Olyan szabályrendszerre van szükség, amely meghatározza a termékek gyártóinak konkrét működési és pénzügyi kötelezettségeit, és amelyben a gyártó felelőssége kiterjed a termék életciklusának a fogyasztás utáni szakaszára is. Ennek megfelelően finanszírozniuk kell legalább a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett költségeket, többek között a hulladékelemek elkülönített gyűjtése megszervezésének, újrapozicionálásra és újragyártásra való előkészítésének, kezelésének, újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának a költségeit, az elemekről és a hulladékelemekről szóló jelentéstételhez, valamint a tájékoztató kampányokhoz, amelyek a hulladékelemek megfelelő ártalmatlanítására ösztönzik a végfelhasználókat. A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeket minden ellátási forma tekintetében alkalmazni kell, ideértve a távértékesítést és az online értékesítést is. A gyártóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy ezeket a kötelezettségeket közösen teljesítsék, a nevükben felelősséget vállaló gyártói felelősségi rendszerek révén. A gyártóknak, illetve a gyártói felelősségi rendszereknek engedélyt kell szerezniük, és dokumentumokkal kell igazolniuk, hogy rendelkeznek a kiterjesztett gyártói felelősséggel járó költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel. Szükség esetén, a belső piaci torzulás elkerülése, valamint a gyártók által a gyártói felelősségi rendszereknek fizetett pénzügyi hozzájárulások szabályozására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
76 a preambulumbekezdés (új)
(76a)  A gyártói felelősségre vonatkozó követelmények bevezetésének hozzá kell járulnia a költségek csökkentéséhez és a teljesítmény javításához, valamint egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, többek között a kis- és középvállalkozások és az e-kereskedelmi vállalkozások számára, és nem szabad akadályoznia a belső piac zökkenőmentes működését. Emellett hozzá kell járulnia az életciklus végi költségeknek a termékek árába való beépítéséhez, és arra kell ösztönöznie a gyártókat, hogy a termékek tervezésekor tartsák be a fenntarthatósági rendelkezéseket. Összességében ezeknek a követelményeknek javítaniuk kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek irányítását és átláthatóságát, és csökkenteniük kell a kiterjesztett gyártói felelősséggel foglalkozó szervezetek és az általuk megbízott hulladékgazdálkodási üzemeltetők közötti összeférhetetlenség lehetőségét. A követelményeknek az új és a már működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre is vonatkozniuk kell.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
77 preambulumbekezdés
(77)  Ez a rendelet mindenre kiterjedően szabályozza az elemekkel kapcsolatos kiterjesztett gyártói felelősséget, ezért a 2008/98/EK irányelvben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek vonatkozásában meghatározott szabályok nem alkalmazandók az elemekre.
(77)  Ez a rendelet mindenre kiterjedően szabályozza az elemekkel kapcsolatos kiterjesztett gyártói felelősséget, ezért úgy kell tekinteni, hogy kiegészíti a 2008/98/EK irányelvben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek vonatkozásában meghatározott szabályokat, amelyeket ennek megfelelően minimumkövetelményként kell értelmezni.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
78 preambulumbekezdés
(78)  Az elemek értékláncán a magas színvonalú újrafeldolgozás biztosítása, a minőségi másodlagos nyersanyagok felhasználásának fokozása és a környezet védelme érdekében a hulladékelemek magas szintű begyűjtése és újrafeldolgozása az irányadó szabály. A hulladékelemek begyűjtése alapvetően fontos lépés az elemekben lévő értékes anyagok zárt körforgásának megvalósításához az elemek újrafeldolgozása révén, valamint ahhoz, hogy az elemek értéklánca az Unión belül maradjon, megkönnyítve ezáltal a hozzáférést azokhoz a hasznosított anyagokhoz, amelyek a továbbiakban felhasználhatók új termékek gyártása során.
(78)  Az elemértékláncon a magas színvonalú újrafeldolgozás biztosítása, a minőségi másodlagos nyersanyagok felhasználásának fokozása és a környezet védelme érdekében a hulladékelemek magas szintű begyűjtése és újrafeldolgozása az irányadó szabály. A hulladékelemek begyűjtése alapvetően fontos lépés az elemekben lévő értékes anyagok zárt körforgásának megvalósításához az elemek újrafeldolgozása révén, valamint ahhoz, hogy az elemértéklánc az Unión belül maradjon, és megerősítsék a stratégiai autonómiát ebben az ágazatban, megkönnyítve a hozzáférést azokhoz a hasznosított anyagokhoz, amelyek a továbbiakban felhasználhatók új termékek gyártása során. A nemzeti hulladékgazdálkodási terveknek megfelelő intézkedéseket kell tartalmazniuk a hulladékelemek gyűjtésére, kezelésére, újrahasználatra való előkészítésére, újrapozicionálásra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozóan. A tagállamok hulladékgazdálkodási terveit ezért az e rendeletben megállapított rendelkezések alapján kell aktualizálni.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
79 preambulumbekezdés
(79)  Minden elemgyártónak felelnie kell a hulladékelemek elkülönített gyűjtésének finanszírozásáért és megszervezéséért. Ennek érdekében létre kell hozniuk a tagállamok egész területére kiterjedő gyűjtési hálózatot, amely közel van a végfelhasználóhoz és nem csupán olyan területekre és elemekre irányul, amelyek esetében a gyűjtés nyereséggel jár. A gyűjtési hálózatnak ki kell terjednie minden forgalmazóra, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint hulladékká vált gépjárműveket kezelő, engedéllyel rendelkező létesítményre, lakossági hulladéklerakó helyre és más, saját belátásuk szerint cselekvő résztvevőkre, így például közigazgatási szervekre és iskolákra. A gyűjtési hálózat, valamint a tájékoztató kampányok hatékonyságának ellenőrzése és javítása érdekében rendszeres, legalább 2. NUTS-szintű53, összetételre vonatkozó felméréseket kell végezni a begyűjtött vegyes települési hulladékkal, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatban, a bennük lévő, hulladékká vált hordozható elemek mennyiségének meghatározása céljából.
(79)  Minden elemgyártónak felelnie kell a hulladékelemek elkülönített gyűjtésének finanszírozásáért vagy finanszírozásáért és megszervezéséért. Ennek érdekében létre kell hozniuk a tagállamok egész területére kiterjedő visszavételi és gyűjtési hálózatot, amely közel van a végfelhasználóhoz és nem csupán olyan területekre és elemekre irányul, amelyek esetében a gyűjtés nyereséggel jár. A gyűjtési hálózatnak ki kell terjednie minden forgalmazóra, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint hulladékká vált gépjárműveket kezelő, engedéllyel rendelkező létesítményre, lakossági hulladéklerakó helyre és más, saját belátásuk szerint cselekvő résztvevőkre, így például közigazgatási szervekre és iskolákra. A gyűjtési hálózat, valamint a tájékoztató kampányok hatékonyságának ellenőrzése és javítása érdekében rendszeres, legalább 2. NUTS-szintű53, összetételre vonatkozó felméréseket kell végezni a begyűjtött vegyes települési hulladékkal, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatban, a bennük lévő, hulladékká vált hordozható elemek mennyiségének meghatározása céljából.
__________________
__________________
53 Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
53 Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
81 preambulumbekezdés
(81)  Tekintettel a nem elkülönítve gyűjtött, következésképpen pedig környezetvédelmi szempontból nem megfelelően kezelt hulladékelemek által okozott környezeti hatásra és anyagveszteségre, továbbra is alkalmazni kell, illetve fokozatosan emelni kell a 2006/66/EK irányelvben már megállapított, hordozható elemekre vonatkozó begyűjtési célkitűzést. Ez rendeletből eredően a hordozható elemek közé tartoznak a könnyű szállítóeszközöket működtető elemek is. Mivel az ilyen típusú elemek értékesítésének jelenlegi növekedése miatt nehéz kiszámítani azok forgalomba hozott, majd az életciklusuk végén begyűjtött mennyiségét, ezeket a hordozható elemeket ki kell zárni a hordozható elemekre vonatkozó jelenlegi begyűjtési célkitűzésből. Ezt a kizárást felül kell vizsgálni a hulladékká vált hordozható elemekre vonatkozó begyűjtési célkitűzéssel együtt, és ez kiterjedhet a hordozható elemekre vonatkozó begyűjtési célkitűzések kiszámítási módszerében bekövetkező változásokra is. A Bizottság jelentés készít ezeknek a felülvizsgálatoknak az alátámasztására.
(81)  Tekintettel a nem elkülönítve gyűjtött, következésképpen pedig környezetvédelmi szempontból nem megfelelően kezelt hulladékelemek által okozott környezeti hatásra és anyagveszteségre, továbbra is alkalmazni kell, illetve fokozatosan emelni kell a 2006/66/EK irányelvben már megállapított, hordozható elemekre vonatkozó begyűjtési célkitűzést. A begyűjtés maximalizálása és a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében értékelni kell egy, az elemekre, különösen az általános felhasználású hordozható elemekre vonatkozó, uniós szintű betétdíjas rendszer létrehozásának megvalósíthatóságát és lehetséges előnyeit. A nemzeti betétdíjas rendszerek nem akadályozhatják egy uniós szintű, harmonizált rendszer elfogadását.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
82 a preambulumbekezdés (új)
(82a)  A könnyű szállítóeszközökben használt hulladékelemek begyűjtési célértékének kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozó módszertannak a begyűjtésre rendelkezésre álló mennyiség tükrözése céljából történő frissítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Alapvető fontosságú, hogy az új módszertan a meglévő módszertanhoz képest fenntartsa vagy növelje a hulladékelemek begyűjtésével kapcsolatos környezetvédelmi törekvések szintjét.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
82 b preambulumbekezdés (új)
(82b)  A Bizottság mérlegeli továbbá egy elkülönített begyűjtési cél kiszámítására szolgáló számítási módszer bevezetését a begyűjthető hordozható hulladékelemek mennyiségének tükrözése érdekében. Alapvető fontosságú, hogy az új módszertan a meglévő módszertanhoz képest fenntartsa vagy növelje a hulladékelemek begyűjtésével kapcsolatos környezetvédelmi törekvések szintjét.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
84 preambulumbekezdés
(84)  A 2008/98/EK irányelv 4. cikkében megállapított hulladékhierarchia alapján, amely előre rangsorolja a megelőzést, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást, valamint a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (4) bekezdésével és az 1999/31/EK irányelv54 5. cikke (3) bekezdésének f) pontjával összhangban a begyűjtött elemeket nem szabad elégetni vagy hulladéklerakóban elhelyezni.
(84)  A 2008/98/EK irányelv 4. cikkében megállapított hulladékhierarchia alapján, amely előre rangsorolja a megelőzést, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást, valamint a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (4) bekezdésével és az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének f) pontjával összhangban a begyűjtött elemeket nem szabad energiatermelésre felhasználni vagy ártalmatlanítani.
__________________
__________________
54 A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
54 A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
87 preambulumbekezdés
(87)  A kezelés és az újrafeldolgozás műveleteinek az érintett tagállamon vagy az Unión kívüli elvégzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hulladékelemek szállítása összhangban áll az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel58 és az 1418/2007/EK bizottsági rendelettel59, és ha a kezelési és újrafeldolgozási tevékenységek megfelelnek az ilyen típusú – a módosított 2000/532/EK bizottsági határozatban60 foglalt besorolás szerinti – hulladékra vonatkozó követelményeknek. Az említett módosított határozatot felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tükrözze az elemek valamennyi vegyi összetételét. Amennyiben az ilyen kezelésre vagy újrafeldolgozásra az Unión kívül kerül sor, annak érdekében, hogy az beleszámítson az újrafeldolgozási hatékonysági mutatókba és célkitűzésekbe, az a szereplő, akinek a számára végrehajtják, köteles bejelenteni az adott tagállam illetékes hatóságának és igazolni, hogy a kezelést az ebben a rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételek mellett hajtották végre. Annak meghatározása érdekében, hogy az ilyen kezelésre vonatkozóan mely követelmények tekintendők egyenértékűnek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egyenértékű feltételek értékelésére vonatkozó kritériumokat tartalmazó részletes szabályok megállapítása tekintetében.
(87)  A kezelés, az újrahasználatra való előkészítés, az újrapozicionálásra való előkészítés és az újrafeldolgozás műveleteinek az érintett tagállamon vagy az Unión kívüli elvégzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hulladékelemek szállítása összhangban áll az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel58 és az 1418/2007/EK bizottsági rendelettel59, és ha a kezelési és újrafeldolgozási tevékenységek megfelelnek az ilyen típusú – a módosított 2000/532/EK bizottsági határozatban60 foglalt besorolás szerinti – hulladékra vonatkozó követelményeknek. Az említett módosított határozatot felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tükrözze az elemek valamennyi vegyi összetételét, beleértve a hulladékká vált lítiumion-elemekre vonatkozó kódok hozzáadását a hulladékká vált lítiumion-elemek megfelelő szétválogatásának és jelentésének megkönnyítése érdekében. Amennyiben az ilyen kezelésre vagy újrafeldolgozásra az Unión kívül kerül sor, annak érdekében, hogy az beleszámítson az újrafeldolgozási hatékonysági mutatókba és célkitűzésekbe, az a szereplő, akinek a számára végrehajtják, köteles bejelenteni az adott tagállam illetékes hatóságának és a rendeltetési ország illetékes hatóságai által jóváhagyott dokumentumokkal igazolni, hogy a kezelést az ebben a rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételek mellett és az egyéb uniós jogszabályokban szereplő vonatkozó környezetvédelmi és emberi egészségvédelmi követelményeknek megfelelően hajtották végre. Annak meghatározása érdekében, hogy az ilyen kezelésre vonatkozóan mely követelmények tekintendők egyenértékűnek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egyenértékű feltételek értékelésére vonatkozó kritériumokat tartalmazó részletes szabályok megállapítása tekintetében.
__________________
__________________
58 Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).
58 Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).
59 A Bizottság 1418/2007/EK rendelete (2007. november 29.) az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről (HL L 316., 2007.12.4., 6. o.).
59 A Bizottság 1418/2007/EK rendelete (2007. november 29.) az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről (HL L 316., 2007.12.4., 6. o.).
60 2000/532/EK: A Bizottság határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról, HL L 226., 2000.9.6., 3. o.
60 2000/532/EK: A Bizottság határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról, HL L 226., 2000.9.6., 3. o.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
87 a preambulumbekezdés (új)
(87a)  Abban az esetben, ha a hulladékelemeket újrahasználatra való előkészítés, újrapozicionálásra való előkészítés vagy újrafeldolgozás céljából exportálják az Unióból, a tagállamok illetékes hatóságainak ténylegesen ki kell használniuk az 1013/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdésében meghatározott hatásköröket, hogy az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat követeljenek meg. Lehetővé kell tenni a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy együttműködjenek más érintett szereplőkkel, például a rendeltetési ország illetékes hatóságaival, független harmadik fél ellenőrző szervekkel vagy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek keretében létrehozott gyártói felelősségvállalási szervezetekkel, amelyek harmadik országokban lévő létesítmények fizikai és egyéb ellenőrzését végezhetik.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
88 preambulumbekezdés
(88)  Azok az ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek, amelyek már nem alkalmasak az eredeti rendeltetésükre, amelyre gyártották őket, felhasználhatók más célra, helyhez kötött energiatárolásra szolgáló elemekként. Kialakulóban van a használt ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek másodszori felhasználásának a piaca, és ezért a hulladékhierarchia gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében külön szabályokat kell meghatározni a használt elemek újrapozicionálásának lehetővé tételéhez, az elővigyázatosság elvének figyelembevétele mellett, és biztosítva a biztonságos használatot a végfelhasználók számára. Minden ilyen használt elem esetében értékelni kell az elem állapotát és rendelkezésre álló kapacitását, az eredeti rendeltetésétől eltérő bármely egyéb használatra való alkalmasságának megállapítása érdekében. Az elemek állapotának értékelésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni.
(88)  Azok az elemek, amelyek már nem alkalmasak az eredeti rendeltetésükre, amelyre gyártották őket, felhasználhatók más célra, helyhez kötött energiatárolásra szolgáló elemekként. Kialakulóban van a használt elemek másodszori felhasználásának a piaca, és ezért a hulladékhierarchia gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében külön szabályokat kell meghatározni a használt elemek újrapozicionálásának lehetővé tételéhez, az elővigyázatosság elvének figyelembevétele mellett, és biztosítva a biztonságos használatot a végfelhasználók számára. Minden ilyen használt elem esetében értékelni kell az elem állapotát és rendelkezésre álló kapacitását, az eredeti rendeltetésétől eltérő bármely egyéb használatra való alkalmasságának megállapítása érdekében. Azokat az elemeket, amelyek eredeti rendeltetésüktől eltérően is felhasználhatók, újra kell pozicionálni. Az elemek állapotának értékelésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
89 preambulumbekezdés
(89)  A gyártóknak és a forgalmazóknak tevékenyen részt kell venniük a végfelhasználók tájékoztatásában arról, hogy az elemeket elkülönítetten kell gyűjteni, hogy rendelkezésre állnak begyűjtési rendszerek, és hogy a végfelhasználók fontos szerepet játszanak a hulladékelemek környezetvédelmi szempontból optimális kezelésének biztosításában. A végfelhasználók tájékoztatása és az elemekre vonatkozó jelentéstétel során korszerű információs technológiákat kell alkalmazni. A tájékoztatásra sor kerülhet klasszikus eszközök alkalmazásával, például kültéri plakátok vagy a közösségi médiában folytatott kampányok formájában, vagy pedig innovatív eszközök alkalmazásával, például weboldalakhoz elektronikus hozzáférés biztosításával az elemen elhelyezett QR-kódok segítségével.
(89)  A gyártóknak és a forgalmazóknak, többek között az online piactereknek tevékenyen részt kell venniük a végfelhasználók tájékoztatásában arról, hogy az elemeket elkülönítetten kell gyűjteni, hogy rendelkezésre állnak begyűjtési rendszerek, és hogy a végfelhasználók fontos szerepet játszanak a hulladékelemek környezetvédelmi szempontból optimális kezelésének biztosításában, különösen úgy, hogy világossá teszik, hogy a biztonságosabb és tisztább hulladékáramok miképpen járulhatnak hozzá a harmadik országokba irányuló hulladékexport csökkentéséhez és az Unión belüli zárt anyagkörforgáshoz. A végfelhasználók tájékoztatása és az elemekre vonatkozó jelentéstétel során korszerű információs technológiákat kell alkalmazni. A tájékoztatásra sor kerülhet klasszikus eszközök alkalmazásával, például kültéri plakátok vagy a közösségi médiában folytatott kampányok formájában, és/vagy innovatív eszközök alkalmazásával, például weboldalakhoz elektronikus hozzáférés biztosításával az elemen hozzáférhetően és egyértelműen elhelyezett QR-kódok segítségével.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
90 preambulumbekezdés
(90)  Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az elemek begyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettségek teljesítésének és hatékonyságának ellenőrzése, szükség van arra, hogy az adott szereplők jelentést tegyenek az illetékes hatóságoknak. Az elemek gyártóinak és más, elemeket gyűjtő hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek minden naptári év vonatkozásában jelentést kell tenniük – adott esetben – az értékesített elemekre, illetve a begyűjtött hulladékelemekre vonatkozó adatokról. A kezelés és az újrafeldolgozás tekintetében a hulladékgazdálkodási üzemeltetőket, illetve az újrafeldolgozókat terheli a jelentéstételi kötelezettség.
(90)  Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az elemek begyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettségek teljesítésének és hatékonyságának ellenőrzése, szükség van arra, hogy az adott szereplők jelentést tegyenek az illetékes hatóságoknak. Az elemek gyártóinak és más, elemeket gyűjtő hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek minden naptári év vonatkozásában jelentést kell tenniük – adott esetben – az értékesített elemekre, illetve a begyűjtött hulladékelemekre vonatkozó adatokról. A kezelés és az újrafeldolgozás tekintetében a hulladékgazdálkodási üzemeltetőket, illetve az újrafeldolgozókat terheli a jelentéstételi kötelezettség. Az e rendelet szerinti kezelést végző hulladékgazdálkodási üzemeltetőket a 2008/98/EK irányelv 8. és 8a. cikkével összhangban az adott elemek gyártóinak vagy a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszereknek kiválasztási eljárásnak kell alávetniük.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
95 preambulumbekezdés
(95)  Az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet62 a piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg. Annak biztosítása érdekében, hogy áruk szabad mozgásának előnyeit élvező termékek megfeleljenek az olyan közérdek magas szintű védelme követelményének, mint az emberi egészség, a biztonság, valamint a vagyon és a környezet védelme, az említett rendeletet alkalmazni kell az e rendelet hatálya alá tartozó elemekre. Ezért az (EU) 2019/1020 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
(95)  Az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet62 a piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg. Annak biztosítása érdekében, hogy az áruk szabad mozgásának előnyeit élvező termékek megfeleljenek az olyan közérdek magas szintű védelme követelményének, mint az emberi egészség, a biztonság, valamint a vagyon és a környezet védelme, az említett rendeletet alkalmazni kell az e rendelet hatálya alá tartozó elemekre, beleértve az Unión kívül gyártott és az uniós piacra bekerülő elemeket. Ezért az (EU) 2019/1020 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
__________________
__________________
62 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
62 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
97 preambulumbekezdés
(97)  Léteznie kell olyan eljárásnak, amelynek során az érdekelt felek tájékoztatást kapnak az olyan elemekkel kapcsolatban tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberi egészségre, a biztonságra, a vagyonra és a környezetre nézve. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a tagállami piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen elemeket illetően már korai szakaszban fel tudjanak lépni. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni, hogy végrehajtási aktusokat fogadhasson el annak meghatározása érdekében, hogy a nem megfelelő elemek tekintetében hozott nemzeti intézkedések indokoltak-e vagy sem.
(97)  Léteznie kell olyan eljárásnak, amelynek során az érdekelt felek tájékoztatást kapnak az olyan elemekkel kapcsolatban tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberi egészségre, a biztonságra, a vagyonra és a környezetre nézve. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a tagállami piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen elemeket illetően már korai szakaszban fel tudjanak lépni. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni, hogy végrehajtási aktusokat fogadhasson el annak gyors meghatározása érdekében, hogy a nem megfelelő elemek tekintetében hozott nemzeti intézkedések indokoltak-e vagy sem.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
98 preambulumbekezdés
(98)  A piacfelügyeleti hatóságoknak jogot kell biztosítani arra, hogy a gazdasági szereplők számára előírják korrekciós intézkedések megtételét vagy arra a megállapításra alapozva, hogy az elem nem teljesíti a rendelet követelményeit, vagy pedig arra, hogy a gazdasági szereplő megsérti az elemek forgalomba hozatalára vagy forgalmazására, illetve a fenntarthatóságra, biztonságra vagy címkézésre, vagy pedig a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó szabályokat.
(98)  A piacfelügyeleti hatóságoknak jogot kell biztosítani arra, hogy a gazdasági szereplők számára előírják korrekciós intézkedések megtételét vagy arra a megállapításra alapozva, hogy az elem nem teljesíti a rendelet követelményeit, vagy pedig arra, hogy a gazdasági szereplő megsérti az elemek forgalomba hozatalára vagy forgalmazására, illetve a fenntarthatóságra, biztonságra, címkézésre és tájékoztatásra, vagy pedig a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó szabályokat.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
98 a preambulumbekezdés (új)
(98a)  Annak érdekében, hogy az (EU) 2019/1020 rendelettel létrehozott piacfelügyeleti keretrendszeren belül Unió-szerte biztosítani lehessen az elemek tekintetében a vizsgálatok hatékonyságát és következetességét, valamint hogy a kockázatot jelentő elemekre vonatkozó értékelések során független műszaki és tudományos tanácsokat lehessen nyújtani, a Bizottságnak ki kell jelölnie egy uniós vizsgálóhelyet. Ezen túlmenően az elemekre vonatkozó, e rendelettel létrehozott uniós jogi keretnek való megfelelést nemzeti szinten is elő kell mozdítani.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
98 b preambulumbekezdés (új)
(98b)  Az áruk Unión belüli szabad mozgását gyakran akadályozzák nemzeti szinten felállított akadályok, amelyek gátolják a belső piac teljes körű megvalósítását, és rontják a vállalkozások – különösen az uniós gazdaság gerincét alkotó kkv-k – üzleti és fejlődési lehetőségeit. A tagállamoknak ezért teljes mértékben ki kell használniuk azt a lehetőséget, hogy az elemek belső piacához való hozzáféréssel kapcsolatban felmerülő jogviták gyors rendezése érdekében megállapodásokat kössenek egymással a választottbírósági eljárások alkalmazásáról.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
99 preambulumbekezdés
(99)  A közbeszerzés fontos ágazatnak számít az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásainak csökkentése, valamint a fenntarthatóbb termékek irányába történő piaci átalakulás ösztönzése tekintetében. A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben63 foglalt meghatározás szerinti ajánlatkérő szerveknek, valamint a 2014/25/EU irányelvben64 definiált közszolgáltató ajánlatkérőknek elemek vagy elemeket tartalmazó termékek beszerzése során figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat a tiszta és energiahatékony mobilitás és energiatárolás piacának előmozdítása és ösztönzése, ezáltal pedig az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiapolitikai célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében.
(99)  A közbeszerzés fontos ágazatnak számít az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásainak csökkentése, valamint a fenntarthatóbb termékek irányába történő piaci átalakulás ösztönzése tekintetében. A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben63 és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben64 foglalt meghatározás szerinti ajánlatkérő szerveknek, valamint a 2014/25/EU irányelvben definiált közszolgáltató ajánlatkérőknek elemek vagy elemeket tartalmazó termékek beszerzése során figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat, valamint biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági szereplők ténylegesen teljesítsék a társadalmi és környezetvédelmi követelményeket a tiszta és energiahatékony mobilitás és energiatárolás piacának előmozdítása és ösztönzése, ezáltal pedig az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiapolitikai célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében. Emellett a kkv-knak az elemek piacán lebonyolított közbeszerzésekhez való hozzáférésének javítása, valamint a helyi és uniós érdekelt felek nagyobb számú részvételének ösztönzése szintén jelentősen hozzájárulna az említett célkitűzések eléréséhez.
__________________
__________________
63 A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
63 A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
64 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
64 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
105 preambulumbekezdés
(105)  A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia annak meghatározására vonatkozóan, hogy a kockázatot jelentő, megfelelő elemmel kapcsolatban meghozott nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, amennyiben ez az emberi egészség, a biztonság, a vagyon vagy a környezet védelmével kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben szükséges.
(105)  A Bizottságnak haladéktalanul azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia annak meghatározására vonatkozóan, hogy a kockázatot jelentő, megfelelő elemmel kapcsolatban meghozott nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, amennyiben ez az emberi egészség, a biztonság, a vagyon vagy a környezet védelmével kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben szükséges.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
106 preambulumbekezdés
(106)  A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
(106)  A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az Unió-szerte összehangolt végrehajtás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szankciókra és az egyéneknek okozott károk megtérítésére vonatkozó harmonizált kritériumok vagy iránymutatások kidolgozására vonatkozóan.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
109 a preambulumbekezdés (új)
(109a)  Fontos, hogy e rendelet végrehajtása során figyelembe vegyék a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat. Ezenkívül az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében fontos, hogy e rendelet végrehajtása során minden rendelkezésre álló releváns technológiát egyformán figyelembe vegyenek, feltéve, hogy ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy az elemek teljes mértékben megfeleljenek az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményeknek. Ezenkívül nem szabad túlzott adminisztratív terheket róni a gazdasági szereplőkre, különösen a kkv-kra.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
110 preambulumbekezdés
(110)  Mivel e rendelet célját – nevezetesen a belső piac működésének annak biztosítása mellett történő garantálását, hogy a forgalomba hozott elemek teljesítsék az emberek egészsége, a biztonság, a vagyon és a környezet védelmének magas szintjét biztosító követelményeket – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizáció szükségessége miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,
(110)  Mivel e rendelet célját – nevezetesen a belső piac működésének annak biztosítása mellett történő garantálását, hogy a forgalomba hozott elemek és a hulladékelemekhez kapcsolódó műveletek teljesítsék az emberek egészsége, a biztonság, a vagyon és a környezet védelmének magas szintjét biztosító követelményeket – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizáció szükségessége miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a rendelet az elemek forgalomba hozatalát vagy használatbavételét lehetővé tévő, a fenntarthatóságra, a biztonságra, a címkézésre és a tájékoztatásra vonatkozó követelményeket, valamint a hulladékelemek begyűjtésére, kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó követelményeket állapít meg.
(1)  Ez a rendelet az elemek forgalomba hozatalát vagy használatbavételét lehetővé tévő, a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságra, a biztonságra, a címkézésre és a tájékoztatásra vonatkozó követelményeket állapít meg.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Ezenkívül ez az rendelet olyan intézkedéseket állapít meg, amelyek a hulladékelemek keletkezésének és a hulladékelemek keletkezése és kezelése nyomán fellépő káros hatásoknak a megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása révén védik a környezetet és az emberi egészséget.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ezt a rendeletet valamennyi típusú elemre alkalmazni kell, így a hordozható elemekre, a gépjárműelemekre, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemekre és az ipari elemekre, függetlenül azok formájától, méretétől, súlyától, kialakításától, anyagösszetételétől és felhasználásától. A rendeletet továbbá más termékekbe beépített vagy ilyen termékekhez hozzáadott elemekre is alkalmazni kell.
(2)  Ezt a rendeletet valamennyi típusú elemre alkalmazni kell, így a hordozható elemekre, a könnyű szállítóeszközökben használt elemekre, a gépjárműelemekre, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemekre és az ipari elemekre, függetlenül azok formájától, méretétől, súlyától, kialakításától, anyagösszetételétől, felhasználásától és rendeltetésétől. A rendeletet továbbá más termékekbe beépített vagy ilyen termékekhez hozzáadott elemekre is alkalmazni kell.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv1a 3. cikkében meghatározott, kifejezetten a nukleáris létesítmények biztonságát biztosító berendezések.
__________________
1a A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.)
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A VII. fejezet kivételével ez a rendelet nem alkalmazandó azokra az elemekre, amelyek gyártója bizonyítani tudja, hogy azokat e rendelet hatálybalépése előtt gyártották.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „elem”: bármely olyan elektromos energiaforrás, amely kémiai energia közvetlen átalakulása útján keletkezik, és amely egy vagy több nem újratölthető vagy újratölthető cellából vagy azok csoportjaiból áll;
1.  „elem”: elektromos áramforrás, amely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át, és egy vagy több nem újratölthető vagy újratölthető cellából vagy azok csoportjaiból, például elemcsomagokból vagy elemmodulokbóláll;
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
6.  „belső tárolóval rendelkező elem”: olyan elem, amelyhez nem csatlakoznak külső eszközök energia tárolása érdekében;
törölve
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – 3 francia bekezdés
—  nem ipari célokra tervezett; valamint
—  nem kizárólag ipari felhasználásra tervezett; továbbá
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – 4 francia bekezdés
—  nem elektromos meghajtású gépjárműben használt elem és nem gépjárműelem;
—  nem könnyű szállítóeszközben használt elem, nem elektromos meghajtású gépjárműben használt elem és nem gépjárműelem;
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
8.  „általános felhasználású hordozható elemek”: a következő közös jellemzőkkel rendelkező elemek: 4,5 volt (3R12), D, C, AA, AAA, AAAA, A23, 9 volt (PP3);
8.  „általános felhasználású hordozható elemek”: a következő közös jellemzőkkel rendelkező elemek: 4,5 volt (3R12), gombelem, D, C, AA, AAA, AAAA, A23, 9 volt (PP3);
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
9.  „könnyű szállítóeszközök”: 750 wattnál kisebb teljesítményű villanymotorral rendelkező kerekes járművek, amelyeken az utasok ülnek a jármű mozgása közben, és amelyek működtethetők csak a villanymotorral, vagy pedig a motor és emberi erő kombinációjával;
9.  „könnyű szállítóeszközökben használt elem”: olyan járművekben használt elem, amelyek működtethetők csak a villanymotorral, vagy pedig a motor és emberi erő kombinációjával, beleértve a 25 kg alatti, a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben1a előírt típusjóváhagyott kategóriájú járműveket;
____________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
10.  „gépjárműelem”: gépjármű indításához, világításához, illetve gyújtásához használt bármely elem;
10.  „gépjárműelem”: elsősorban gépjármű és közúti forgalomban nem résztvevő mobil berendezés indításához, világításához, gyújtásához, vagy egyéb kiegészítő funkciójához használt elem;
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
11.  „ipari elem”: bármely, ipari felhasználásra szánt elem és bármely egyéb elem, a hordozható elemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és a gépjárműelemek kivételével;
11.  „ipari elem”: kizárólag ipari felhasználásra szánt elem és minden egyéb elem, beleértve a helyhez kötött energiatároló rendszeren belüli elemeket is, a hordozható elemek, a könnyű szállítóeszközben használt elemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és a gépjárműelemek kivételével;
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
12.  „elektromos meghajtású gépjárműben használt elem”: bármely, kifejezetten hibrid és elektromos közúti járművek meghajtására szánt elem;
12.  „elektromos meghajtású gépjárműben használt elem”: kifejezetten a 168/2013/EU rendeletben előírt L kategóriájú, 25 kg feletti, vagy az (EU) 2018/858 rendeletben1a előírt M, N vagy O kategóriájú járműkategóriák meghajtására szolgáló energia biztosítására szánt elem;
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
13.  „helyhez kötött elemes energiatároló rendszer”: olyan, belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elem, amelyet elektromos energia hálózatban történő tárolására és továbbítására terveztek, tekintet nélkül arra, hogy az elemet hol és kik használják;
13.  „helyhez kötött energiatároló rendszeren belüli elem”: olyan újratölthető ipari elem, amelyet villamosenergia-hálózathoz történő csatlakozás esetén kifejezetten az elektromos energia hálózatban történő tárolására és továbbítására terveztek, tekintet nélkül arra, hogy az elemet hol és kik használják;
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
21.  „QR-kód”: mátrix típusú vonalkód, amely egy adott elemmodellre vonatkozó információkra mutat;
21.  „QR-kód”: géppel olvasható mátrix típusú kód, amely e rendelet előírásainak megfelelően egy adott elemmodellre vonatkozó információkra mutat;
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 22 pont
22.  „elemirányítási rendszer”: az elem elektromos és termikus funkcióit ellenőrző vagy kezelő elektronikus eszköz, amely kezeli és tárolja az elemek állapotának és várható élettartamának meghatározásához szükséges, a VII. mellékletben foglalt paraméterek adatait, és amely kommunikál azzal a járművel vagy készülékkel, amelybe az elemet beépítették;
22.  „elemirányítási rendszer”: az elem biztonságosságának, teljesítményének és üzemidejének befolyásolása érdekében az elem elektromos és termikus funkcióit ellenőrző vagy kezelő elektronikus eszköz, amely kezeli és tárolja az elemek állapotának és várható élettartamának meghatározásához szükséges, a VII. mellékletben foglalt paraméterek adatait, és amely kommunikál azzal a járművel vagy készülékkel, amelybe az elemet beépítették;
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 26 a pont (új)
26a.  „újrapozicionálásra való előkészítés”: olyan művelet, amely előkészíti a hulladékelem részeit vagy az egész hulladékelemet, hogy az elem eredeti rendeltetésétől eltérő célra vagy alkalmazásra lehessen felhasználni;
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 26 b pont (új)
26b.  „újragyártás”: a használt elemcsomagok, elemmodulok és/vagy elemcellák szétszerelése, helyreállítása, alkatrészeinek cseréje, amelynek célja, hogy az elem teljesítménye és minősége az eredeti elemével egyenértékű szintre kerüljön vissza, akár az eredeti, akár más felhasználási célból;
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
38.  „gyártói felelősségi rendszer”: jogi személy, amely pénzügyi vagy működési szempontból több gyártó nevében megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;
38.  „gyártói felelősségi rendszer”: jogi személy, amely pénzügyi vagy pénzügyi és működési szempontból több gyártó nevében megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 39 pont
39.  „hulladékelem”: bármely elem, amely a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja értelmében hulladéknak minősül;
39.  „hulladékelem”: olyan elem vagy elemcella, amely a hulladéknak a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja értelmében meghatározott fogalmába tartozik;
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
40.  „újrahasználat”: az elem teljes mértékben vagy részben történő közvetlen újrafelhasználása arra a célra, amelyre az elemet eredetileg tervezték;
40.  „újrahasználat”: a hulladéknak nem minősülő elem teljes mértékben vagy részben történő közvetlen újrafelhasználása ugyanarra a célra, amelyre az elemet tervezték;
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 41 pont – bevezető rész
41.  „veszélyes anyag”: bármely anyag, amely megfelel az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendeletének I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyike kritériumainak67:
41.  „veszélyes anyag”: bármely anyag, amely megfelel az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendeletének I. mellékletében meghatározott veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyike kritériumainak67:
__________________
__________________
67 Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
67 Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 41 pont – a pont
a)  a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12., és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;
törölve
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 41 pont – b pont
b)  a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;
törölve
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 41 pont – c pont
„c) a 4.1. veszélyességi osztály;
törölve
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – d pont
d)  az 5.1. veszélyességi osztály.
törölve
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 36 pont
36.  „a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc”: újratölthető ipari elemet vagy elektromos meghajtású gépjárműben használt elemet forgalomba hozó gazdasági szereplő kötelezettségei az irányítási rendszerével, a kockázatkezeléssel, a bejelentett szervezetek által végzett harmadik fél általi ellenőrzésekkel, valamint az elemgyártáshoz szükséges nyersanyagok beszerzéséhez, feldolgozásához és kereskedelméhez kapcsolódó tényleges és esetleges kockázatok meghatározása és kezelése céljából nyújtott tájékoztatással kapcsolatban;
36.  „a kellő gondosság elvének megfelelő elemértéklánc”: az elemet forgalomba hozó gazdasági szereplőnek a társadalmi és környezeti kockázati kategóriák tekintetében fennálló kötelezettségei az irányítási rendszerével, a kockázatkezeléssel, a bejelentett szervezetek által végzett harmadik fél általi ellenőrzésekkel, valamint az elemgyártáshoz szükséges nyersanyagok, vegyi anyagok és másodlagos nyersanyagok beszerzéséhez, feldolgozásához és kereskedelméhez, továbbá a gyártási műveletekhez és a hulladékelemek kezeléséhez, valamint a vonatkozó egyéb üzleti kapcsolatokhoz fűződő tényleges és esetleges kockázatok meghatározása, megelőzése és kezelése céljából nyújtott tájékoztatással kapcsolatban;
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 36 a pont (új)
36a.  „üzleti kapcsolatok”: egy vállalkozásnak a leányvállalataival fennálló kapcsolatai, valamint a teljes – szállítókat és alvállalkozókat is magában foglaló – értékláncán belüli és a vállalkozás üzleti tevékenységeivel, termékeivel vagy szolgáltatásaival közvetlenül összefüggő kereskedelmi kapcsolatai;
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 36 b pont (új)
36b.  „nagy kockázatot jelentő térségek”: azon térségek, például bukott államok, ahol a kormányzás és a biztonság gyenge vagy nem létezik, vagy ahol széles körben és rendszeresen megsértik – többek között emberi jogi visszaélésekkel – a nemzetközi jogot;
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó elemekkel kapcsolatos fenntarthatósági, biztonsági, címkézési és tájékoztatási követelményekkel kapcsolatos okokból, illetve hulladékelemekkel való gazdálkodással kapcsolatos okokból nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják az e rendeletnek megfelelő elemek forgalomba hozatalát vagy használatbavételét.
(1)  A tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó elemekkel kapcsolatos társadalmi és környezeti fenntarthatósági, biztonsági, címkézési és tájékoztatási követelményekkel kapcsolatos okokból, illetve hulladékelemekkel való gazdálkodással kapcsolatos okokból nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják az e rendeletnek megfelelő elemek forgalomba hozatalát vagy használatbavételét.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  Kereskedelmi vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és hasonló eseményeken a tagállamok nem akadályozhatják meg olyan elemek bemutatását, amelyek nem felelnek meg ennek a rendeletnek, amennyiben egy jól látható jelzés egyértelműen utal arra, hogy ezek az elemek nem felelnek meg ennek a rendeletnek, valamint azokat nem értékesítik mindaddig, amíg megfelelőségüket nem biztosították.
(2)  Kereskedelmi vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és hasonló eseményeken a tagállamok nem akadályozhatják meg olyan elemek bemutatását, amelyek nem felelnek meg ennek a rendeletnek, amennyiben egy jól látható jelzés egyértelműen utal arra, hogy ezek az elemek nem felelnek meg ennek a rendeletnek, valamint azok nem eladók és nem tehetők a piacon hozzáférhetővé mindaddig, amíg megfelelőségüket nem biztosították. A bemutatók alkalmával az érintett gazdasági szereplő köteles megfelelő intézkedéseket tenni a személyek biztonságának szavatolása érdekében.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – cím
Elemekre vonatkozó fenntarthatósági, biztonsági, címkézési és tájékoztatási követelmények
Az elemekre vonatkozó fenntarthatósági, biztonsági, címkézési és tájékoztatási, valamint kellő gondosságot szolgáló követelmények
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  teljesítik a 39. cikkben meghatározott, a kellő gondosság elvével összefüggő követelményeket.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A hibás elemek cserealkatrészeként forgalomba hozott, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemekre és gépjárműelemekre ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a kicserélt elemekre (a gyártásazonos javítás elve).
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  A II. és a III. fejezetben nem tárgyalt bármely további szempont tekintetében az elemek nem jelenthetnek kockázatot az emberi egészségre, a biztonságra, a vagyonra vagy a környezetre.
(2)  A II. és a III. fejezetben, valamint a 39. cikkben nem tárgyalt bármely további szempont tekintetében az elemek nem jelenthetnek kockázatot az emberi egészségre, a biztonságra, a vagyonra vagy a környezetre.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Minden egyes tagállam kijelöl továbbá ‒ az első albekezdésben említett illetékes hatóságok közül ‒ egy kapcsolattartó pontot a (3) bekezdés szerinti, a Bizottsággal folytatott kommunikáció céljából.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok [három hónappal e rendelet hatálybalépése után]-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés alapján kijelölt illetékes hatóságok nevéről és címéről. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevében vagy címében bekövetkező bármely változásról.
(3)  A tagállamok [három hónappal e rendelet hatálybalépése után]-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés alapján kijelölt kapcsolattartó pont nevéről és címéről. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot a kapcsolattartó pont nevében vagy címében bekövetkező minden változásról.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Az 1907/2006/EK rendelet minden módosítását vagy a veszélyes anyagok és vegyi anyagok fenntarthatósági kritériumaira vonatkozó jövőbeli uniós jogszabályok hatálybalépését követő hat hónapon belül a Bizottság értékeli, hogy a módosítás vagy a jövőbeli uniós jogszabályok szükségessé teszik-e e cikk vagy e rendelet I. mellékletének, vagy mindkettőnek a módosítását, és adott esetben e rendelet 73. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az említett rendelkezések ennek megfelelő módosítása céljából.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  2025. december 31-ig a Bizottság az Európai Vegyianyag-ügynökség segítségével módszeresen felülvizsgálja az elemekben lévő veszélyes anyagokat az emberi egészségre vagy a környezetre jelentett potenciális kockázatok azonosítása érdekében. Az értékelés figyelembe veszi, hogy egy adott veszélyes anyag használata milyen mértékben szükséges az egészséghez és a biztonsághoz, illetve mennyire kritikus fontosságú a társadalom működése szempontjából, valamint a környezet és az egészség szempontjából megfelelő alternatívák rendelkezésre állását. A Bizottság e célból jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és fontolóra veszi a megfelelő intézkedések megtételét, ideértve a második bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – cím
Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és az újratölthető ipari elemek karbonlábnyoma
Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek, a könnyű szállítóeszközben használt elemek és az újratölthető ipari elemek karbonlábnyoma
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(1)  A 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű, belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elemeket és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely a második albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően elkészített, karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot tartalmaz minden egyes elemmodell és gyártóüzemenkénti tétel vonatkozásában, valamint amellett tartalmazza legalább a következő információkat:
(1)  Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket, a könnyű szállítóeszközben használt elemeket és az ipari elemeket kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely a második albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően elkészített, karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot tartalmaz minden egyes elemmodell és gyártóüzem vonatkozásában, valamint amellett tartalmazza legalább a következő információkat:
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
ca)  információk a felhasznált nyersanyagokról, beleértve a megújuló tartalom arányát is;
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  az elem teljes karbonlábnyoma, kg szén-dioxid-egyenértékben kifejezve;
d)  az elem teljes karbonlábnyoma, kg szén-dioxid-egyenértékben és az elem karbonlábnyomában kifejezve, amelyet az elemrendszer által a várható élettartam alatt szolgáltatott teljes energia egy kWh-jára vetített szén-dioxid-egyenérték kg-jában kell kiszámítani;
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatban az első albekezdésben meghatározott követelmény 2024. július 1-jétől alkalmazandó az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemekre és az újratölthető ipari elemekre.
A karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatban az első albekezdésben meghatározott követelmény 2024. július 1-jétől alkalmazandó az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemekre, a könnyű szállítóeszközben használt elemekre és az ipari elemekre.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság legkésőbb 2023. július 1-jéig elfogad:
A Bizottság legkésőbb 2023. január 1-jéig elfogad:
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés – a pont
a)  egy a 73. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktust abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse az elem d) pont szerinti teljes karbonlábnyomának kiszámítására szolgáló módszertannal a II. mellékletben meghatározott alapvető elemekkel összhangban;
a)  egy a 73. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktust abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse az elem d) pont szerinti karbonlábnyomának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertannal a II. mellékletben meghatározott alapvető elemekkel összhangban;
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első albekezdésben meghatározott tájékoztatási követelmények módosítása céljából.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tudományos és műszaki fejlődés fényében a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első albekezdésben meghatározott tájékoztatási követelmények módosítása céljából.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű, belső tárolóval rendelkező, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket és újratölthető ipari elemeket jól látható, olvasható és letörölhetetlen címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni azt a karbonlábnyom-teljesítményosztályt, amelybe az adott elem tartozik.
Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket, a könnyű szállítóeszközben használt elemeket és az ipari elemeket jól látható, olvasható és letörölhetetlen címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni az (1) bekezdés d) pontjában említett elem karbonlábnyomát, valamint azt a karbonlábnyom-teljesítményosztályt, amelybe az adott elem tartozik.
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A karbonlábnyom-teljesítményosztállyal kapcsolatban az első albekezdésben meghatározott követelmények 2026. január 1-jétől alkalmazandók elektromos meghajtású gépjárműben használt elemekre és az újratölthető ipari elemekre.
A karbonlábnyom-teljesítményosztállyal kapcsolatban az első albekezdésben meghatározott követelmények 2025. július 1-jétől alkalmazandók elektromos meghajtású gépjárműben használt elemekre, a könnyű szállítóeszközökben használt elemekre és az ipari elemekre.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-jéig elfogad:
A Bizottság legkésőbb 2024. január 1-jéig elfogad:
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű, belső tárolóval rendelkező, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket és újratölthető ipari elemeket – minden egyes elemmodell és gyártóüzemenkénti tétel vonatkozásában – kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely igazolja, hogy a nyilatkozat szerint az életciklusra vonatkozó karbonlábnyom-érték a Bizottság által a harmadik albekezdéssel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított maximális küszöbérték alatt van.
A 2 kWh-nál nagyobb névleges energiateljesítményű, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket, könnyű szállítóeszközökben használt elemeket és újratölthető ipari elemeket – minden egyes elemmodell és gyártóüzemenkénti tétel vonatkozásában – kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely igazolja, hogy a nyilatkozat szerint az életciklusra vonatkozó karbonlábnyom-érték a Bizottság által a harmadik albekezdéssel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított maximális küszöbérték alatt van.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben meghatározott, az életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbértékkel kapcsolatos követelmény 2027. július 1-jétől alkalmazandó elektromos meghajtású gépjárműben használt elemekre és újratölthető ipari elemekre.
Az első albekezdésben meghatározott, az életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbértékkel kapcsolatos követelmény 2027. január 1-jétől alkalmazandó 2 kWh-nál nagyobb névleges energiateljesítményű elektromos meghajtású gépjárműben használt elemre, könnyű szállítóeszközben használt elemre és ipari elemre.
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
Legkésőbb 2026. július 1-jéig a Bizottság a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el abból a célból, hogy megállapítsa az első albekezdésben említett, életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbértéket. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozása során a Bizottság figyelembe veszi a II. mellékletben meghatározott megfelelő alapvető elemeket.
Legkésőbb 2025. július 1-jéig a Bizottság a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el abból a célból, hogy megállapítsa az első albekezdésben említett, életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbértéket. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozása során a Bizottság figyelembe veszi a II. mellékletben meghatározott megfelelő alapvető elemeket.
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés – 4 albekezdés
Az életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbérték szükség esetén az elemek (2) bekezdésben említett karbonlábnyom-teljesítményosztályainak az átminősítését vonja maga után.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az első albekezdésben említett életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbértéket az (1) bekezdésnek megfelelően közölt legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján módosítsa. Az életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbérték szükség esetén az elemek (2) bekezdésben említett karbonlábnyom-teljesítményosztályainak az átminősítését vonja maga után.
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság 2025. december 31-ig értékeli, hogy megvalósítható-e az e cikkben foglalt követelmények kiterjesztése a hordozható elemekre, és a (3) bekezdésben említett követelmény a 2 kWh alatti névleges energiával rendelkező ipari elemekre. A Bizottság e célból jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és fontolóra veszi a megfelelő intézkedések megtételét, ideértve jogalkotási javaslatok elfogadását.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – cím
Az ipari elemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és a gépjárműelemek újrafeldolgozott tartalma
A hordozható elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek, ipari elemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és a gépjárműelemek újrafeldolgozott tartalma
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
2027. január 1-jétől azokat a belső tárolóval rendelkező, 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű ipari elemeket, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket és gépjárműelemeket, amelyek aktív anyagaikban kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt tartalmaznak, kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely információkat tartalmaz az egyes elemmodellekben és gyártóüzemenkénti tételekben az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel mennyiségére vonatkozóan.
2025. július 1-jétől azokat a hordozható elemeket – az általános felhasználású hordozható elemek kivételével –, könnyű szállítóeszközökben használt elemeket, ipari elemeket, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket és gépjárműelemeket, amelyek aktív anyagaikban kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt tartalmaznak, kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely információkat tartalmaz az egyes elemmodellekben és gyártóüzemenként az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel mennyiségére vonatkozóan.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
2025. december 31-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja az első albekezdésben említett, az elemekben az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel mennyiségének kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszert. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 74. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
2023. december 31-ig a Bizottság:
a)  a 73. cikkel összhangban e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja az első albekezdésben említett, az elemekben az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel mennyiségének kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszert,
b)  végrehajtási jogi aktust fogad el a hasznosított anyagokra vonatkozó nyilatkozat formátumának és a műszaki dokumentációnak a meghatározására. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 74. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  2030. január 1-jétől azokat a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező ipari elemeket, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket és gépjárműelemeket, amelyek aktív anyagaikban kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt tartalmaznak, kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely igazolja, hogy az ilyen elemek legalább a következő arányban tartalmaznak az egyes elemmodellekben és gyártóüzemenkénti tételekben az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt:
(2)  2030. január 1-jétől azokat a hordozható elemeket – az általános felhasználású hordozható elemek kivételével –, könnyű szállítóeszközökben használt elemeket, ipari elemeket, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket és gépjárműelemeket, amelyek aktív anyagaikban kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt tartalmaznak, kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely igazolja, hogy az ilyen elemek legalább a következő arányban tartalmaznak az egyes elemmodellekben és gyártóüzemenként az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt:
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  2035. január 1-jétől azokat a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező ipari elemeket, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket és gépjárműelemeket, amelyek aktív anyagaikban kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt tartalmaznak, kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely igazolja, hogy az ilyen elemek legalább a következő arányban tartalmaznak az egyes elemmodellekben és gyártóüzemenkénti tételekben az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt:
(3)  2035. január 1-jétől azokat a hordozható elemeket – az általános felhasználású hordozható elemek kivételével –, könnyű szállítóeszközökben használt elemeket, ipari elemeket, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket és gépjárműelemeket, amelyek aktív anyagaikban kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt tartalmaznak, kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely igazolja, hogy az ilyen elemek legalább a következő arányban tartalmaznak az egyes elemmodellekben és gyártóüzemenként az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobaltot, ólmot, lítiumot vagy nikkelt:
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben a hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel rendelkezésre állása vagy hiánya alapján indokolt és helyénvaló, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 2027. december 31-ig a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott célkitűzések módosítása céljából.
(4)  Az (1) bekezdésben említett módszertan kidolgozását követően, de legkésőbb 2027. december 31-ig a Bizottság értékeli, hogy a hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel 2030-ra és 2035-re előre jelzett rendelkezésre állása vagy hiánya alapján, valamint a műszaki és tudományos fejlődés fényében helyénvaló-e felülvizsgálni a (2) és (3) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket. A Bizottság azt is értékeli, hogy az említett a célkitűzéseket milyen mértékben érik el a fogyasztás előtti vagy a fogyasztás utáni hulladék révén, és hogy helyénvaló-e a célkitűzések elérését a fogyasztás utáni hulladékra korlátozni. A Bizottság szükség esetén az értékelés alapján jogalkotási javaslatot nyújt be.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Ha az újrahasznosítható anyagok típusát érintő elemtechnológiai változások indokolttá teszik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, és további nyersanyagokat és célokat vegyen fel a (2) és (3) bekezdésben meghatározott listákra.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – cím
Az általános felhasználású hordozható elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó követelmények
A hordozható elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó követelmények
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  2027. január 1-jétől az általános felhasználású hordozható elemeknek teljesíteniük kell a III. mellékletben meghatározott, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek tekintetében a Bizottság által a (2) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt értékeket.
(1)  2027. január 1-jétől a hordozható elemeknek teljesíteniük kell a III. mellékletben meghatározott, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek tekintetében a Bizottság által a (2) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt értékeket.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
2025. december 31-ig a Bizottság a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse a III. mellékletben meghatározott, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek tekintetében azokkal a minimális értékekkel, amelyeket az általános felhasználású hordozható elemeknek el kell érniük.
2025. július 1-ig a Bizottság a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse a III. mellékletben meghatározott, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek tekintetében azokkal a minimális értékekkel, amelyeket az általános felhasználású hordozható elemeknek el kell érniük, beleértve a hordozható elemeket is.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben meghatározott, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek módosítása céljából a műszaki és tudományos fejlődésre tekintettel.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben meghatározott minimumértékek módosítása és az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó további paraméterek meghatározása céljából a műszaki és tudományos fejlődésre tekintettel.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
Az első albekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozása során a Bizottság mérlegeli az általános felhasználású hordozható elemek életciklusa során gyakorolt környezeti hatás csökkentésének szükségességét, valamint figyelembe veszi a vonatkozó nemzetközi szabványokat és címkerendszereket. A Bizottság biztosítja továbbá, hogy az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal megállapított rendelkezések ne gyakoroljanak jelentős mértékű kedvezőtlen hatást az ilyen elemek vagy az ilyen elemeket magukban foglaló készülékek működőképességére, a megfizethetőségre és a végfelhasználók költségeire, valamint az ágazat versenyképességére. Nem róhatók túlzott adminisztratív terhek a szóban forgó elemek és készülékek gyártóira.
Az első albekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozása során a Bizottság mérlegeli a hordozható elemek életciklusa során gyakorolt környezeti hatás csökkentésének és az erőforráshatékonyság növelésénekszükségességét, valamint figyelembe veszi a vonatkozó nemzetközi szabványokat és címkerendszereket. A Bizottság biztosítja továbbá, hogy az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal megállapított rendelkezések ne gyakoroljanak jelentős mértékű kedvezőtlen hatást az ilyen elemek vagy az ilyen elemeket magukban foglaló készülékek biztonságára, működőképességére, a megfizethetőségre és a végfelhasználók költségeire, valamint az ágazat versenyképességére.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés
(3)  2030. december 31-ig a Bizottság értékeli az általános felhasználású, nem újratölthető hordozható elemek használatának fokozatos kivezetésére irányuló intézkedések megvalósíthatóságát az ilyen elemek környezeti hatásának minimalizálása érdekében az életciklus-értékelési módszer alapján. A Bizottság e célból jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és fontolóra veszi a megfelelő intézkedések megtételét, ideértve jogalkotási javaslatok elfogadását.
(3)  2027. december 31-ig a Bizottság értékeli az általános felhasználású, nem újratölthető hordozható elemek használatának fokozatos kivezetésére irányuló intézkedések megvalósíthatóságát és az életképes alternatívákat a végfelhasználók számára az ilyen elemek környezeti hatásának minimalizálása érdekében az életciklus-értékelési módszer alapján. A Bizottság e célból jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és fontolóra veszi a megfelelő intézkedések megtételét, ideértve a második bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását a kivezetésre, a környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményekre vagy mindkettőre, amennyiben az környezeti szempontból hasznos.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – cím
Az újratölthető ipari elemek és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó követelmények
Az ipari elemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és a könnyű szállítóeszközökben használt elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó követelmények
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
[E rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-tól a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemeket és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely tartalmazza a IV. melléklet A. részében meghatározott, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek értékeit.
... [E rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-tól/-től az ipari elemeket, a könnyű szállítóeszközökben használt elemeket és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely tartalmazza a IV. melléklet A. részében meghatározott, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek értékeit.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  2026. január 1-jéig az (1) bekezdésben említett ipari elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek és az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó információkat hozzáférhetővé kell tenni a 64. cikkben és a XIII. mellékletben meghatározott elektronikus adatcsererendszer nyilvánosan elérhető részén keresztül. Az ilyen elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó információkat a vásárlás előtt a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemek IV. mellékletben meghatározott elektrokémiai teljesítményére és a tartósságára vonatkozó paraméterek módosítása céljából a műszaki és tudományos fejlődésre tekintettel.
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  A Bizottság a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemek IV. mellékletben meghatározott elektrokémiai teljesítményére és a tartósságára vonatkozó paraméterek módosítására az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezetvédelemmel foglalkozó informális munkacsoportja által elfogadott műszaki előírások elfogadásától számított 6 hónapon belül, a IV. mellékletben szereplő paraméterek és az ENSZ EGB műszaki előírásai közötti koherencia biztosítása érdekében.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)  2026. január 1-jétől a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemeknek meg kell felelniük a Bizottság által a (3) bekezdés szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a IV. melléklet A. részében foglalt, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek tekintetében meghatározott minimális értékeknek.
(2)  2026. január 1-jétől az ipari elemeknek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemeknek és az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemeknek meg kell felelniük az adott elemtípusra vonatkozóan a Bizottság által a (3) bekezdés szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a IV. melléklet A. részében foglalt, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek tekintetében meghatározott minimális értékeknek.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
2024. december 31-ig a Bizottság a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse a IV. melléklet A. részében meghatározott, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek tekintetében azokkal a minimális értékekkel, amelyeket a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemeknek el kell érniük.
2024. december 31-ig a Bizottság a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse a IV. melléklet A. részében meghatározott, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó paraméterek tekintetében azokkal a minimális értékekkel, amelyeket a könnyű szállítóeszközökben használt elemeknek, az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemeknek és az ipari elemeknek el kell érniük.
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozása során a Bizottság mérlegeli a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemek életciklusa során gyakorolt környezeti hatás csökkentésének szükségességét, valamint biztosítja, hogy az említett jogi aktussal megállapított követelmények ne gyakoroljanak jelentős mértékű kedvezőtlen hatást az ilyen elemek vagy az ilyen elemeket magukban foglaló készülékek működőképességére, a megfizethetőségre és a végfelhasználók költségeire, valamint az ágazat versenyképességére. Nem róhatók túlzott adminisztratív terhek a szóban forgó elemek és készülékek gyártóira.
Az első albekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozása során a Bizottság mérlegeli az ipari elemek, az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemek és a könnyű szállítóeszközökben használt elemek életciklusa során gyakorolt környezeti hatás csökkentésének szükségességét, valamint biztosítja, hogy az említett jogi aktussal megállapított követelmények ne gyakoroljanak jelentős mértékű kedvezőtlen hatást az ilyen elemek vagy az ilyen elemeket magukban foglaló készülékek működőképességére, a megfizethetőségre és a végfelhasználók költségeire, valamint az ágazat versenyképességére.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben meghatározott elektrokémiai teljesítmény és tartóssági minimumértékek módosítása tekintetében a műszaki és tudományos fejlődés figyelembe vétele érdekében, szinergiákat biztosítva az elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális ENSZ-EGB munkacsoport munkájából származó minimumértékekkel, elkerülve a felesleges átfedéseket. Az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó minimumértékek módosítása nem vezethet az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek teljesítményének és tartósságának csökkenéséhez.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – cím
A hordozható elemek eltávolíthatósága és cserélhetősége
A hordozható elemek és könnyű szállítóeszközökben használt elemek eltávolíthatósága és cserélhetősége
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A készülékekbe beépített hordozható elemeket úgy kell kialakítani, hogy azokat a végfelhasználók vagy független szereplők könnyen el tudják távolítani és ki tudják cserélni az adott készülék élettartama során, amennyiben az elemek élettartama rövidebb, mint a készüléké, vagy legkésőbb a készülék élettartama végén.
2024. január 1-jétől a készülékekbe beépített hordozható elemeket és a könnyű szállítóeszközökben használt elemeket úgy kell kialakítani, hogy azok egyszerű és széles körben használatos eszközökkel könnyen és biztonságosan, a készülék vagy az elemek károsodása nélkül eltávolíthatók és cserélhetők legyenek. A hordozható elemeket és a könnyű szállítóeszközökben használt elemeket úgy kell kialakítani, hogy azokat a végfelhasználók vagy független szereplők el tudják távolítani és ki tudják cserélni az adott készülék élettartama során, amennyiben az elemek élettartama rövidebb, mint a készüléké, vagy legkésőbb a készülék élettartama végén. A könnyű szállítóeszközökbe beépített elemeket úgy kell kialakítani, hogy azokat független szereplők el tudják távolítani és ki tudják cserélni.
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Egy elem akkor tekinthető könnyen cserélhetőnek, ha a készülékből való eltávolítását követően egy hasonló elemmel helyettesíthető anélkül, hogy ez befolyásolná a készülék működését vagy teljesítményét.
Egy elem akkor tekinthető könnyen cserélhetőnek, ha a készülékből vagy a könnyű szállítóeszközből való eltávolítását követően egy kompatibilis elemmel helyettesíthető anélkül, hogy az befolyásolná a készülék vagy a könnyű szállítóeszköz működését, teljesítményét vagy biztonságosságát.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A hordozható elemeknek és a könnyű szállítóeszközöket működtető elemeknek a modell utolsó egységének forgalomba hozatala után legalább 10 évig rendelkezésre kell állniuk a meghajtott berendezés alkatrészeként a független felhasználók és szakemberek számára, észszerű és megkülönböztetésmentes áron.
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az érintett gazdasági szereplőnek a készülék vásárlásakor egyértelmű és részletes utasításokkal kell szolgálnia az eltávolításra és cserére vonatkozóan, és azokat a termék várható élettartama alatt a végfelhasználók – köztük a fogyasztók – számára könnyen érthető módon folyamatosan online elérhetővé kell tennie a honlapján.
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A szoftvert nem szabad arra használni, hogy befolyásolja a hordozható elem vagy a könnyű szállítóeszközök vagy azok kulcsfontosságú alkatrészei cseréjét egy másik kompatibilis elemre vagy kulcsfontosságú alkatrészre.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  biztonsági, teljesítményi, egészségügyi okokból, illetve az adatok sértetlenségének megőrzése érdekében szükség van az energiaellátás folyamatosságának biztosítására, valamint a készülék és a hordozható elem folyamatos összeköttetésére; vagy
a)  biztonsági okokból szükség van az energiaellátás folyamatosságának biztosítására, valamint a készülék és a hordozható elem folyamatos összeköttetésére, és a gyártó bizonyítani tudja, hogy nincs más alternatív a piacon;
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 albekezdés – a a pont (új)
aa)  egészségügyi okokból, illetve az adatok sértetlenségének megőrzése érdekében szükség van az energiaellátás folyamatosságának biztosítására, valamint a készülék és a hordozható elem folyamatos összeköttetésére, és a gyártó bizonyítani tudja, hogy nincs más alternatíva a piacon;
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az elem működése csak akkor lehetséges, ha az elemet beépítették a készülék szerkezetébe.
b)  az elem működése csak akkor lehetséges, ha az elemet beépítették a készülék szerkezetébe, és a gyártó bizonyítani tudja, hogy nincs más alternatíva a piacon.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az érintett gazdasági szereplőnek a végfelhasználókat a készülék megvásárlásakor világos és közérthető módon – többek között címkézés révén – tájékoztatnia kell az első albekezdésben meghatározott eltérés hatálya alá tartozó minden esetről. A megadott információknak tartalmazniuk kell az elem várható élettartamát.
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság iránymutatást fogad el a (2) bekezdésben foglalt eltérések összehangolt alkalmazásának előmozdítása érdekében.
(3)  A Bizottság legkésőbb 12 hónappal a rendelet hatálybalépését követően iránymutatást fogad el a (2) bekezdésben foglalt eltérések összehangolt alkalmazásának előmozdítása érdekében.
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
A gépjárműelemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és az ipari elemek eltávolíthatósága és cserélhetősége
(1)  A gépjárműelemeket, az ipari elemeket és az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemeket – ha élettartamuk rövidebb, mint azé a készüléké vagy gépjárműé, amelyben használják – úgy kell kialakítani, hogy azokat képzett független üzemeltetők könnyen el tudják távolítani és ki tudják cserélni, és az elemcsomag előzetes szétszerelése nélkül ártalmatlanítani tudják.
(2)  Az ipari elemeket és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket – beleértve az illesztési, rögzítési és tömítőelemeket is – úgy kell megtervezni, hogy lehetővé tegyék az egyes elemcellák vagy más kulcsfontosságú alkatrészek eltávolíthatóságát, cserélhetőségét és szétszerelhetőségét az elem károsodása nélkül.
(3)  Nem szabad olyan szoftvert használni, amely befolyásolja az ipari elemek vagy az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek vagy azok kulcsfontosságú alkatrészeinek egy más kompatibilis elemre vagy kulcsfontosságú alkatrészre történő cserélését.
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e cikkben foglalt szabályokat kiegészítő részletes szabályok megállapítása céljából, amelyekben meghatározza a gépjárműelemek, az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemek és az ipari elemek eltávolíthatóságára, cserélhetőségére és szétszerelésére vonatkozó kritériumokat, figyelembe véve a tudományos és műszaki fejlődést.
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
11 b cikk (új)
11b. cikk
A javított gépjárműelemek, ipari elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek biztonságossága
(1)  A javított gépjárműelemek, ipari elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek biztonságosságát megfelelő roncsolásmentes vizsgálatok alapján kell értékelni.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon a javított elemek biztonságosságát szolgáló megfelelő tesztelési módszerek meghatározására.
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
11 c cikk (új)
11c. cikk
Egységes töltők
A Bizottság 2024. január 1-jéig értékeli, hogy miként lehet a legjobban bevezetni a legkésőbb 2026. január 1-jéig alkalmazandó harmonizált szabványokat az elektromos meghajtású gépjárművekhez és könnyű szállítóeszközökhöz tervezett újratölthető elemek, valamint a 2012/19/EU irányelv hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések meghatározott kategóriáiba beépített újratölthető elemek egységes töltőjére.
Az (1) bekezdésben említett értékelés során a Bizottság figyelembe veszi a piac méretét, a hulladék mennyiségének csökkenését, a rendelkezésre állást, továbbá a fogyasztókra és más végfelhasználókra háruló költségek csökkenését.
A Bizottság e célból jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és fontolóra veszi a megfelelő intézkedések megtételét, ideértve jogalkotási javaslatok elfogadását.
A Bizottság értékelése nem érinti az ilyen egységes töltők korábbi időpontban történő bevezetését előíró jogszabályok elfogadását.
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – cím
A helyhez kötött elemes energiatároló rendszerek biztonsága
A helyhez kötött energiatároló rendszerekben megtalálható elemek biztonsága
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  A helyhez kötött elemes energiatároló rendszereket kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely igazolja, hogy azok biztonságosak szokásos működésük és használatuk során, ideértve annak az igazolását, hogy azokat sikeresen tesztelték az V. mellékletben meghatározott biztonsági paraméterek tekintetében a legkorszerűbb vizsgálati módszerek alkalmazásával.
(1)  A helyhez kötött energiatároló rendszerekben megtalálható elemeket kísérő műszaki dokumentációval kell ellátni, amely igazolja, hogy azok biztonságosak szokásos működésük és használatuk során, ideértve annak az igazolását, hogy azokat sikeresen tesztelték az V. mellékletben meghatározott biztonsági paraméterek tekintetében a legkorszerűbb vizsgálati módszerek alkalmazásával.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  2027. január 1-jétől az elemeket címkével kell ellátni, amely tartalmazza a VI. melléklet A. részében meghatározott információkat.
(1)  ... [24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/től az elemeket címkével kell ellátni, amely tartalmazza a VI. melléklet A. részében meghatározott információkat és az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt konkrét információkat.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)  2027. január 1-jétől a hordozható elemeket és a gépjárműelemeket címkével kell ellátni, amely információkat tartalmaz azok kapacitására vonatkozóan, valamint a hordozható elemeket olyan címkével kell ellátni, amely információkat tartalmaz a minimális átlagos élettartamra vonatkozóan konkrét alkalmazások esetén.
(2)  2027. január 1-jétől a hordozható elemeket, a könnyű szállítóeszközökben használt elemeket és a gépjárműelemeket címkével kell ellátni, amely információkat tartalmaz azok névleges energiateljesítményére, valamint minimális átlagos élettartamára vonatkozóan konkrét alkalmazások használata esetén, továbbá a ciklusok száma és naptári évek formájában.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  2023. január 1-jétől az általános felhasználású, nem újratölthető hordozható elemeket „nem újratölthető” feliratú címkével kell ellátni.
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 3 bekezdés – 4 albekezdés
Abban az esetben, ha az elem mérete miatt az ábra kisebb lenne, mint 0,5 × 0,5 cm, az elemet nem kell megjelölni, de a csomagolásra egy legalább 1 × 1 cm-es ábrát kell nyomtatni.
Abban az esetben, ha az elem mérete miatt az ábra kisebb lenne, mint 0,47 × 0,47 cm, az elemet nem kell megjelölni, de a csomagolásra egy legalább 1 × 1 cm-es ábrát kell nyomtatni.
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  2023. július 1-jétől az elemeket az elem típusa és vegyi összetétele alapján harmonizált színkódot tartalmazó szimbólummal kell címkézni.
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 5 bekezdés – a a pont (új)
-aa)  2025. január 1-jétől a VI. melléklet Aa. részében meghatározott információk;
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 5 bekezdés – b pont
b)  2027. január 1-jétől a (2) bekezdésben foglalt információkhoz hordozható elemek és gépjárműelemek esetében;
b)  2027. január 1-jétől a (2) bekezdésben foglalt információkhoz hordozható elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek és gépjárműelemek esetében;
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új)
ba)  2023. január 1-jétől a (2a) bekezdésben említett információkhoz az általános felhasználású hordozható elemek esetében;
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 5 bekezdés – e pont
e)  [e rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-tól a 39. cikk (6) bekezdésében említett jelentéshez az újratölthető ipari elemek és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek esetében;
e)  ... [e rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-tól/-től a 39. cikk (6) bekezdésében említett jelentéshez minden elem esetében;
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 5 bekezdés – f pont
f)  2024. július 1-jétől a 7. cikk (1) bekezdésében említett, karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozathoz az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemek esetében;
f)  2024 júliusától a 7. cikk (1) bekezdésében említett, karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozathoz az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek és az ipari elemek esetében;
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 5 albekezdés – g pont
g)  2026. január 1-jétől a 7. cikk (2) bekezdésében említett, karbonlábnyom-teljesítményosztályhoz az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek, valamint a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemek esetében;
g)  2025. július 1-jétől a 7. cikk (2) bekezdésében említett, karbonlábnyom-teljesítményosztályhoz az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek, valamint az ipari elemek esetében;
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 5 bekezdés – h pont
h)  2027. január 1-jétől az adott elemben az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel mennyiségéhez a 8. cikkel összhangban a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemek, gépjárműelemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek esetében;
h)  2025. július 1-jétől az adott elemben az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel mennyiségéhez a 8. cikkel összhangban a hordozható elemek – az általános felhasználású hordozható elemek kivételével –, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek, ipari elemek, gépjárműelemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek esetében;
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 5 bekezdés – j a pont (új)
ja)  2026. január 1-jétől a könnyű szállítóeszközökben használt elemek, az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemek és az ipari elemek esetében a 65. cikkben említett elemútlevélben foglalt információk.
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az (1)–(5) bekezdésben leírt címkéket és QR-kódot jól látható, olvasható és kitörölhetetlen módon kell az elemre nyomtatni vagy vésni. Amennyiben az elem jellegéből vagy méretéből adódóan ez nem lehetséges vagy nem garantálható, a címkéket a csomagoláson vagy az elemet kísérő dokumentumokon kell elhelyezni.
(6)  Az (1)–(5) bekezdésben leírt címkéket és QR-kódot jól látható, olvasható és kitörölhetetlen módon kell az elemre nyomtatni vagy vésni. Amennyiben az elem jellegéből vagy méretéből adódóan ez nem lehetséges vagy nem garantálható, a címkéket a csomagoláson vagy az elemet kísérő dokumentumokon kell elhelyezni. Újragyártás vagy újrapozicionálás esetén a címkét egy új címkével kell helyettesíteni, amely feltünteti az elem új státuszát.
Ha az elemek be vannak építve a készülékekbe, az (1), (2), (3) és (5) bekezdésben említett címkéket és QR-kódokat jól látható, olvasható és kitörölhetetlen módon kell az elemre nyomtatni vagy vésni.
A QR-kód a 65. cikk alapján bevezetett elemútlevél nyilvánosan hozzáférhető részét is elérhetővé teszi.
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy a műszaki és technológiai fejlődés fényében a QR-kódok helyett vagy azok mellett alternatív típusú intelligens címkéket írjon elő.
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 7 bekezdés
(7)  2025. december 31-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján harmonizált előírásokat állapít meg az (1) és a (2) bekezdésben foglalt címkézési követelményekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 74. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(7)  2025. július 1-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján harmonizált előírásokat állapít meg az (1) és a (2) bekezdésben foglalt címkézési követelményekre vonatkozóan. Az általános felhasználású hordozható elemek esetében az ilyen címkézésnek tartalmaznia kell teljesítményük és tartósságuk könnyen felismerhető osztályozását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 74. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)  2023. január 1-jéig a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján harmonizált előírásokat állapít meg a (3) bekezdésben foglalt címkézési követelményekre vonatkozóan a harmonizált színkód tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 74. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  A belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemeknek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeknek elemirányítási rendszerrel kell rendelkezniük, amely az elemek állapotának és várható élettartamának meghatározására szolgáló paraméterekre vonatkozó adatokat tartalmaz a VII. mellékletben foglaltak szerint.
(1)  Az elemirányítási rendszerrel rendelkező, helyhez kötött energiatároló rendszerekben levő elemeknek, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeknek és könnyű szállítóeszközökben használt elemeknek az elemirányítási rendszerben valós idejű adatokat kell tartalmaznia az elemek állapotának, biztonságosságának és várható élettartamának meghatározására szolgáló paraméterekre vonatkozóan, a VII. mellékletben foglaltak szerint.
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Az (1) bekezdés szerinti elemirányítási rendszerben lévő adatokhoz való hozzáférést megkülönböztetéstől mentesen, mindenkor biztosítani kell az elemet jogszerűen megvásárló jogi vagy természetes személy vagy a nevében eljáró bármely harmadik fél számára a következő célokra:
(2)  Az (1) bekezdés szerinti elemirányítási rendszerben és az elemirányítási rendszerrel rendelkező hordozható elemekben lévő adatokhoz való írásvédett hozzáférést megkülönböztetéstől mentesen, mindenkor biztosítani kell az elemet jogszerűen megvásárló jogi vagy természetes személy vagy a nevében eljáró bármely harmadik fél számára a következő célokra:
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az elem újrahasználatának, újrapozicionálásának vagy újragyártásának megkönnyítése;
b)  az elem újrahasználatra való előkészítésének, újrahasználatának, újrapozicionálásra való előkészítésének, újrapozicionálásának vagy újragyártásának megkönnyítése;
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  a gyártók az elektromos meghajtású gépjárművekben és a könnyű szállítóeszközökben használt, elemirányítási rendszerrel rendelkező elemek esetében valós időben hozzáférhetővé teszik a fedélzeti adatokban az elem állapotára, töltöttségi szintjére, teljesítmény-alapjelére és kapacitására vonatkozó adatokat.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  2024. január 1-jéig az elektromos meghajtású gépjárművekben használt elemek elemirányítási rendszerét úgy kell kialakítani, hogy kommunikálni tudjon az intelligens töltési rendszerekkel, és funkcióinál fogva képes legyen többek között járműből hálózatba (V2G), járműből elektromos fogyasztóra (V2L), járműből járműbe (V2V), járműből külső akkumulátorra és járműből épületbe (V2B) energiát tölteni.
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottságot felruházzák azzal a hatáskörrel, hogy tekintettel a tudományos és műszaki fejlődésre a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, módosítva a VII. mellékletben előírt, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek állapotának és várható élettartamának meghatározására vonatkozó paramétereket annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek az elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális ENSZ-EGB munkacsoport munkájának eredményeként adott esetben megszülető műszaki előírásokkal.
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az e rendelet 9., 10., 12., 13. cikkében és 59. cikke (5) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek való megfelelés, valamint az ilyen megfelelés ellenőrzése érdekében méréseket és számításokat kell végezni olyan megbízható, pontos és megismételhető módszer alkalmazásával, amely figyelembe veszi az általánosan elismert legkorszerűbb módszereket, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat, ideértve az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú szabványokban leírt módszereket is.
(1)  Az e rendelet 9., 10., 11a., 12., 13. cikkében és 59. cikke (5) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek való megfelelés, valamint az ilyen megfelelés ellenőrzése érdekében méréseket és számításokat kell végezni olyan megbízható, pontos és megismételhető módszer alkalmazásával, amely figyelembe veszi az általánosan elismert legkorszerűbb módszereket, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat, ideértve az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú szabványokban leírt módszereket is.
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  Azokról az elemekről, amelyek vizsgálatára olyan harmonizált szabványok, illetve azok egyes részei alkalmazásával került sor, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 9., 10., 13. cikkben és az 59. cikk (5) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek, amennyiben ezekre a követelményekre kiterjednek az ilyen harmonizált szabványok.
(2)  Azokról az elemekről, amelyek vizsgálatára olyan harmonizált szabványok, illetve azok egyes részei alkalmazásával került sor, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 9., 10., 13. cikkben és az 59. cikk (5) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek, amennyiben ezekre a követelményekre kiterjednek az ilyen harmonizált szabványok vagy azok részei.
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a 9., 10., 12., 13. cikkben és az 59. cikk (5) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményekre, illetve a 15. cikk (2) bekezdésében leírt vizsgálatokra vonatkozó egységes előírások megállapítása céljából, ha:
(1)  A Bizottság kivételes esetekben, az érintett európai szabványügyi szervezetekkel és az érdekcsoportoknak az 1025/2012/EU rendelet alapján uniós finanszírozásban részesülő európai szervezeteivel folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 9., 10., 11a., 12., 13. cikkben és az 59. cikk (5) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményekre, illetve a 15. cikk (2) bekezdésében leírt vizsgálatokra vonatkozó egységes előírások megállapítása céljából, ha:
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  a Bizottság indokolatlan késedelmeket állapít meg az előírt harmonizált szabványok elfogadását illetően, vagy úgy véli, hogy a vonatkozó harmonizált szabványok nem elégségesek; vagy
b)  a Bizottság indokolatlan késedelmeket állapít meg – nevezetesen a szabványosítási felkérésben a szabványügyi szervezetek számára meghatározott határidők túllépése miatt – az előírt harmonizált szabványok elfogadását illetően, vagy okkal feltételezi, hogy a vonatkozó harmonizált szabványok nem tesznek maradéktalanul eleget a szabványosítási felkérésben leírt kritériumoknak; vagy
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság aktívan támogatja az uniós ipart, és megerősíti jelenlétét a nemzetközi szabványügyi szervezetekben, törekedve a nemzetközi és európai szabványok közötti lehető legnagyobb koherenciára, valamint előmozdítva az európai szabványok Unión kívüli általános használatát.
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az elem forgalomba hozatala vagy használatbavétele előtt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője gondoskodik arról, hogy sor kerüljön a termék e rendelet II. és III. fejezetében foglalt követelményeknek való megfelelőségének értékelésére.
(1)  Az elem forgalomba hozatala vagy használatbavétele előtt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője gondoskodik arról, hogy sor kerüljön a termék e rendelet II. és III. fejezetében, valamint 39. cikkében foglalt követelményeknek való megfelelőségének értékelésére.
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az elemek 6., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelőségét a VIII. melléklet A. részében meghatározott eljárás szerint kell értékelni.
(2)  Az elemek 6., 9., 11., 13. és 14. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelőségét a VIII. melléklet A. részében meghatározott eljárás szerint kell értékelni.
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az elemek 7., 8. és 39. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelőségét a VIII. melléklet B. részében meghatározott eljárás szerint kell értékelni.
(3)  Az elemek 7., 8., 10., 12. és 39. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelőségét a VIII. melléklet B. részében meghatározott eljárás szerint kell értékelni.
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az elemek megfelelőségértékelésével kapcsolatos nyilvántartást és levelezést az (1) és (2) bekezdés szerinti megfelelőségértékelési eljárásokat végző bejelentett szervezet székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy az említett szervezet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.
(5)  Az elemek megfelelőségértékelésével kapcsolatos nyilvántartást és levelezést az (1) és (2) bekezdés szerinti megfelelőségértékelési eljárásokat végző bejelentett szervezet székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein vagy az említett szervezet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  E cikk a bejelentett szervezetek 30. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékének a Bizottság általi közzétételét követő 12 hónap elteltével alkalmazandó.
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a II. és a III. fejezetben meghatározott követelmények teljesültek.
(1)  Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a II. és a III. fejezetben, valamint a 39. cikkben meghatározott követelmények teljesültek.
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az EU-megfelelőségi nyilatkozat megfelel a IX. mellékletben foglalt mintának, tartalmazza a VIII. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot le kell fordítani azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, ahol az elemet forgalomba hozzák vagy használatba veszik.
(2)  Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kitölthető elektronikus úton, és megfelel a IX. mellékletben foglalt mintának, tartalmazza a VIII. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot le kell fordítani az azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, ahol az elemet forgalomba hozzák vagy forgalmazzák vagy használatba veszik.
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a megfelelőségértékelő szervezeteket, amelyek jogosultak az e rendelet szerinti megfelelőségértékelési feladatok elvégzésére.
A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a megfelelőségértékelő szervezeteket, amelyek jogosultak a harmadik felek által ellátandó, e rendelet szerinti megfelelőségértékelési feladatok elvégzésére.
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 5 bekezdés
(5)  A bejelentő hatóságnak feladatai megfelelő ellátásához kellő létszámú felkészült személyzettel kell rendelkeznie.
(5)  A bejelentő hatóságnak feladatai megfelelő ellátásához kellő létszámú felkészült személyzettel és elegendő forrással kell rendelkeznie.
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés
(3)  A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél szervezet, amely független minden üzleti kapcsolattól és az általa értékelt elemmodelltől, különösen pedig az elemgyártóktól, az elemgyártók kereskedelmi partnereitől, az elemgyártók üzemeiben részesedéssel rendelkező befektetőktől és más bejelentett szervezetektől, továbbá a bejelentett szervezetek vállalkozói szövetségeitől, valamint anya- és leányvállalataitól.
(3)  A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél szervezet, amely független minden üzleti kapcsolattól és az általa értékelt elemektől, különösen pedig az elemgyártóktól, az elemgyártók kereskedelmi partnereitől, az elemgyártók üzemeiben részesedéssel rendelkező befektetőktől és más bejelentett szervezetektől, továbbá a bejelentett szervezetek vállalkozói szövetségeitől, valamint anya- és leányvállalataitól.
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A megfelelőségértékelő szervezet alkalmas a VIII. mellékletben foglalt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  belső személyzet, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséhez;
a)  belső személyzet, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c) megfelelő szabályok és eljárások a bejelentett szervezetként végrehajtott tevékenységek és más tevékenységek elkülönítésére;
c)  megfelelő szabályok és eljárások a bejelentett szervezetként végrehajtott tevékenységek és más feladatok elkülönítésére;
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés
A megfelelőségértékelő szervezetnek mindenkor hozzáféréssel kell rendelkeznie minden szükséges vizsgálati berendezéshez vagy létesítményhez, minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint minden olyan elemmodell tekintetében, amelyre bejelentették.
A megfelelőségértékelő szervezetnek mindenkor hozzáféréssel kell rendelkeznie minden szükséges információhoz, vizsgálati berendezéshez vagy létesítményhez, minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint minden olyan elemmodell tekintetében, amelyre bejelentették.
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 7 bekezdés – c pont
c) a II. és a III. fejezetben meghatározott követelmények, a 15. cikkben foglalt alkalmazandó harmonizált szabványok és a 16. cikkben foglalt egységes előírások, az uniós harmonizációs jogszabályok megfelelő rendelkezései, valamint a nemzeti jogszabályok megfelelő ismerete és megértése;
c)  a II. és a III. fejezetben, valamint a 39. cikkben meghatározott követelményeknek, a 15. cikkben foglalt alkalmazandó harmonizált szabványoknak és a 16. cikkben foglalt egységes előírásoknak, továbbá az uniós harmonizációs jogszabályok megfelelő rendelkezéseinek, valamint a nemzeti jogszabályoknak a megfelelő ismerete és megértése;
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés
A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelési tevékenységeket végző személyzete pártatlanságát biztosítani kell.
A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzete pártatlanságát biztosítani kell.
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 8 bekezdés – 2 albekezdés
A felső szintű vezetés és a megfelelőségértékelési tevékenységeket végző személyzet javadalmazása nem függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy azok eredményétől.
A felső szintű vezetés és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzet javadalmazása nem függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy azok eredményétől.
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 10 bekezdés
(10)  A megfelelőségértékelő szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás szabályait minden olyan információ tekintetében, amelyet a VIII. melléklet szerinti megfelelőségértékelési tevékenységei végzése során szerzett, kivéve azon tagállam illetékes hatóságai irányában, ahol a tevékenységeit végzi. A tulajdonjogokat védelmezni kell.
(10)  A megfelelőségértékelő szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás szabályait minden olyan információ tekintetében, amelyet a VIII. melléklet szerinti megfelelőségértékelési feladatai végzése során szerzett, kivéve azon tagállam illetékes hatóságai irányában, ahol a tevékenységeit végzi. A tulajdonjogokat védelmezni kell.
Módosítás 223
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 11 bekezdés
(11)  A megfelelőségértékelő szervezet részt vesz a releváns szabványosítási tevékenységekben és a bejelentett szervezeteket koordináló – a 37. cikk szerint létrehozott – csoport tevékenységeiben, illetve gondoskodik arról, hogy a megfelelőségértékelési tevékenységeket végző személyzete értesüljön e tevékenységekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazza az említett csoport munkája eredményeként született igazgatási döntéseket és dokumentumokat.
(11)  A megfelelőségértékelő szervezet részt vesz a releváns szabványosítási feladatokban és a bejelentett szervezeteket koordináló – a 37. cikk szerint létrehozott – csoport tevékenységeiben, illetve gondoskodik arról, hogy a megfelelőségértékelési tevékenységeket végző személyzete értesüljön e tevékenységekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazza az említett csoport munkája eredményeként született igazgatási döntéseket és dokumentumokat.
Módosítás 224
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
(2)  A bejelentés iránti kérelemhez mellékeli a megfelelőségértékelési tevékenységek, a VIII. mellékletben foglalt megfelelőségértékelési modulok és az elemmodell leírását, amely tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 25. cikkben rögzített követelményeket.
(2)  A bejelentés iránti kérelemhez mellékeli a megfelelőségértékelési tevékenységek, a VIII. mellékletben foglalt megfelelőségértékelési modul vagy modulok és az elemmodell leírását, amely tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 25. cikkben rögzített követelményeket.
Módosítás 225
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétsége merül fel vagy kétségek jutnak tudomására azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szervezet szakmailag alkalmas-e, illetve továbbra is eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek.
(1)  A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétsége merül fel vagy mások – mindenekelőtt a gazdasági szereplők és egyéb érdekelt felek – révén kétségek jutnak tudomására azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szervezet szakmailag alkalmas-e, illetve továbbra is eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek.
Módosítás 226
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa lefolytatott vizsgálatok során a birtokába jutott valamennyi érzékeny információt bizalmasan kezeli.
(3)  A Bizottság kikérheti a 68a. cikkben említett uniós vizsgálóhely tanácsát, valamint gondoskodik arról, hogy az általa lefolytatott vizsgálatok során a birtokába jutott valamennyi érzékeny információt bizalmasan kezeli.
Módosítás 227
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A bejelentett szervezet a tevékenységeit az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzi, megfelelően figyelembe véve a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben a vállalkozás tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az értékelendő elem összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.
A bejelentett szervezet a megfelelőségértékeléseket az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre – különösen a kis- és középvállalkozásokra – háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzi, megfelelően figyelembe véve a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben a vállalkozás tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az értékelendő elem összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.
Módosítás 228
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a II. és a III. fejezetben meghatározott követelményeket, a 15. cikkben foglalt alkalmazandó harmonizált szabványokat, a 16. cikkben foglalt egységes előírásokat vagy más műszaki előírásokat, felszólítja a gyártót, hogy hozzon megfelelő korrekciós intézkedést egy második és végső tanúsítási határozat érdekében, kivéve, ha a hiányosságokat nem lehet orvosolni, amely esetben a tanúsítvány nem adható ki.
(3)  Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a II. vagy a III. fejezetben vagy a 39. cikkben meghatározott követelményeket, a 15. cikkben foglalt harmonizált szabványokat, a 16. cikkben foglalt egységes előírásokat vagy más műszaki előírásokat, felszólítja a gyártót, hogy hozzon megfelelő korrekciós intézkedést egy második és végső tanúsítási határozat érdekében, kivéve, ha a hiányosságokat nem lehet orvosolni, amely esetben a tanúsítvány nem adható ki.
Módosítás 229
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 2 bekezdés
(2)  A bejelentett szervezet megfelelően tájékoztatja az ugyanazokra az elemekre vonatkozó hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más bejelentett szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.
(2)  A bejelentett szervezet megfelelően tájékoztatja az ugyanazokra az elemekre vonatkozó hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más, e rendelet alapján bejelentett szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.
Módosítás 230
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – cím
Tapasztalatcsere
Tapasztalatcsere és a bevált gyakorlat cseréje
Módosítás 231
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere megszervezéséről.
A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok cseréje megszervezéséről.
Módosítás 232
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság biztosítja, hogy a bejelentett szervezetek csoportja vagy csoportjai formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre a bejelentett szervezetek között, és az valóban működjön.
A Bizottság biztosítja, hogy a bejelentett szervezetek csoportja vagy csoportjai formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az e rendelet szerint bejelentett szervezetek között, és az valóban működjön.
Módosítás 233
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Valamely elem forgalomba hozatalakor vagy használatbavételekor, ideértve a gyártó saját céljaira történő forgalomba hozatalt és használatbavételt is, a gyártók biztosítják, hogy:
(1)  Az uniós piacon forgalomba hozott vagy az Unióban használatba vett összes elem tekintetében, ideértve a gyártó saját céljaira történő forgalomba hozatalt és használatbavételt is, a gyártók biztosítják, hogy:
Módosítás 234
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Egyetlen felhasználónak egyidejűleg több elem szállítása esetén azonban az érintett tételt vagy szállítmányt egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat is kísérheti.
Egyetlen felhasználónak egyidejűleg több elem szállítása esetén azonban az érintett szállítmányt egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat is kísérheti.
Módosítás 235
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 8 bekezdés
(8)  Az elem csomagolásán a gyártók feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai címet vagy internetes címet, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni. Postai címként egyetlen olyan pontot jelölnek meg, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Ezeket az információkat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven, egyértelmű, érthető és olvasható módon kell feltüntetni.
(8)  Az elem csomagolásán a gyártók feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, a telefonszámukat, valamint azt a postai, e-mail vagy internetes címet, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni. Postai címként egyetlen olyan pontot jelölnek meg, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Ezeket az információkat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven, egyértelmű, érthető és olvasható módon kell feltüntetni.
Módosítás 236
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 11 bekezdés
(11)  Amennyiben a gyártók úgy vélik vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott vagy használatba vett elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben foglalt követelményeknek, haladéktalanul meg kell hozniuk a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott elem megfelelőségének biztosítására, és adott esetben ki kell vonniuk a forgalomból vagy vissza kell hívniuk azt. Továbbá amennyiben az elem kockázatot jelent, a gyártók erről haladéktalanul értesítik annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol az elemet forgalmazzák, és részletes adatokat nyújtanak különösen a megfelelés hiányáról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
(11.  Amennyiben a gyártók úgy vélik vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott vagy használatba vett elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben foglalt követelményeknek, haladéktalanul meg kell hozniuk a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott elem megfelelőségének biztosítására, és adott esetben ki kell vonniuk a forgalomból vagy vissza kell hívniuk azt. Továbbá amennyiben úgy ítélik meg vagy okuk van feltételezni, hogy az elem kockázatot jelent, a gyártók haladéktalanul értesítik annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol az elemet forgalmazzák, és részletes adatokat nyújtanak különösen a megfelelés hiányáról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
(Horizontális módosítás: az „amennyiben úgy ítélik meg, vagy okuk van feltételezni, hogy egy elem kockázatot jelent” szövegrész a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása a megfelelő változtatások végrehajtását teszi szükségessé e szöveg egészében.)
Módosítás 237
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – cím
A belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemeket és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket forgalomba hozó gazdasági szereplők kötelezettsége a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó politikák létrehozására
Az elemeket forgalomba hozó gazdasági szereplők kötelezettsége az értéklánccal kapcsolatos kellő gondosság alkalmazására
Módosítás 238
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés
(1)  [E rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-tól a belső tárolóval és 2 kWh feletti kapacitással rendelkező újratölthető ipari elemeket és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket forgalomba hozó gazdasági szereplő teljesíti az e cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségeket, és megőrzi azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az említett kötelezettségeknek való megfelelést, beleértve a bejelentett szervezetek által végzett, harmadik fél általi ellenőrzés eredményeit.
(1)  ... [E rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-tól/-től az elemeket forgalomba hozó gazdasági szereplő teljesíti az e cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott, a kellő gondosság elvének megfelelő értékláncra vonatkozó kötelezettségeket, és megőrzi azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az említett kötelezettségeknek való megfelelést, beleértve a bejelentett szervezetek által végzett, harmadik fél általi ellenőrzés eredményeit.
Módosítás 239
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a X. melléklet 1. pontjában szereplő nyersanyagok ellátási láncára vonatkozó vállalati szakpolitikát fogad el, és azt egyértelműen kommunikálja a beszállítók és a nyilvánosság felé;
a)  az elemértékláncra, beleértve a X. melléklet 1. pontjában szereplő nyersanyagokat is, valamint a X. melléklet 2. pontja szerinti egyéb kapcsolódó társadalmi és környezeti kockázatokra vonatkozó vállalati átvilágítási szakpolitikát fogad el, és azt egyértelműen kommunikálja a beszállítók és a nyilvánosság felé;
Módosítás 240
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az ellátási láncra vonatkozó szakpolitikájába beépíti azokat a normákat, amelyek összhangban állnak azokkal a normákkal, amelyeket az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának II. mellékletében foglalt, az ellátási láncban alkalmazott szakpolitikai modell rögzít;
b)  az értékláncra vonatkozó szakpolitikájába beépíti azokat a normákat, amelyek összhangban állnak a X. melléklet 3a. pontjában felsorolt, nemzetközileg elismert átvilágítási normákban rögzített szabályokkal;
Módosítás 241
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) belső irányítási rendszereit a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc támogatása érdekében úgy alakítja ki, hogy a felső vezetésre bízza a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc folyamatainak felügyeletét, és e rendszerek nyilvántartásait legalább öt évig megőrzi;
c)  belső irányítási rendszereit a kellő gondosság elvének megfelelő értéklánc támogatása érdekében úgy alakítja ki, hogy a felső vezetésre bízza a kellő gondosság elvének megfelelő értéklánc folyamatainak felügyeletét, és e rendszerek nyilvántartásait legalább öt évig megőrzi;
Módosítás 242
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – d pont – 1 albekezdés
d)  ellenőrzési és átláthatósági rendszert valósít meg és működtet az ellátási lánc tekintetében, amely felügyeleti láncot vagy nyomonkövethetőségi rendszert tartalmaz, illetve az upstream szereplők azonosítását foglalja magában.
d)  ellenőrzési és átláthatósági rendszert valósít meg és működtet az értéklánc tekintetében, amely felügyeleti láncot vagy nyomonkövethetőségi rendszert tartalmaz, magában foglalva az értéklánc upstream szereplőinek azonosítását.
Módosítás 243
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – d pont – 2 albekezdés – bevezető rész
Ezt a rendszert az alábbi információkat tartalmazó dokumentációval kell alátámasztani:
Ezt a rendszert legalább az alábbi információkat tartalmazó dokumentációval kell alátámasztani:
Módosítás 244
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – d pont – 2 albekezdés – iii a pont (új)
iiia.  a nagy kockázatot jelentő térségekből származó nyersanyagok esetében az OECD kellő gondosságról szóló útmutatásában az upstream gazdasági szereplőkre vonatkozóan külön meghatározott ajánlásoknak megfelelő kiegészítő információk, adott esetben például a származási bánya, a nyersanyagok csoportosítási, kereskedelmi és feldolgozási helyszínei, továbbá a fizetett adók, díjak és bányajáradékok;
Módosítás 245
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – d pont – 3 albekezdés
Az ebben a d) pontban foglalt követelmények az ágazat által irányított mechanizmusokban való részvétel útján is megvalósíthatók.
A gazdasági szereplők kellő gondosságon alapuló folyamatokra vonatkozó egyéni felelősségének sérelme nélkül az ebben a d) pontban foglalt követelmények az ágazat által irányított, e rendelet szerint elismert mechanizmusokban való részvétel útján vagy más szereplőkkel együttműködve is megvalósíthatók.
Módosítás 246
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  az ellátási láncra vonatkozó szakpolitikáját beépíti a beszállítókkal kötött szerződéseibe és megállapodásaiba, valamint a kockázatkezelési intézkedésekbe;
e)  az értékláncra vonatkozó szakpolitikáját beépíti a beszállítókkal kötött szerződéseibe és megállapodásaiba, valamint a kockázatkezelési intézkedésekbe;
Módosítás 247
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés – f pont
f)  panaszkezelési mechanizmust hoz létre, amely korai kockázattudatosítási előrejelző rendszerként szolgál, vagy e mechanizmusról más gazdasági szereplőkkel vagy szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások révén gondoskodik, vagy azáltal, hogy megkönnyíti egy külső szakértő vagy szerv – például ombudsman – igénybevételének a lehetőségét.
f)  panaszkezelési mechanizmust hoz létre, amely korai kockázattudatosítási előrejelző rendszerként és károkozás esetén az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel összhangban levő kártérítési mechanizmusként szolgál, vagy e mechanizmusokról más gazdasági szereplőkkel vagy szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások révén gondoskodik, vagy azáltal, hogy megkönnyíti egy külső szakértő vagy szerv – például ombudsman – igénybevételének a lehetőségét. E mechanizmusoknak figyelembe kell venniük panaszkezelési mechanizmusokra vonatkozóan az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben meghatározott kritériumokat.
Módosítás 248
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  meghatározza és értékeli a X. melléklet 2. pontjában szereplő kockázati kategóriákhoz tartozó kedvezőtlen hatásokat az ellátási láncán a (2) bekezdés alapján nyújtott információk alapján, az ellátási láncra vonatkozó szakpolitikájában meghatározott normákkal összevetve;
a)  meghatározza és értékeli többek között a X. melléklet 2. pontjában szereplő kockázati kategóriákhoz tartozó kedvezőtlen hatások kockázatát az értékláncában a (2) bekezdés alapján nyújtott információk és bármilyen egyéb, nyilvánosan elérhető vagy az érdekelt felektől kapott információ alapján, az értékláncra vonatkozó szakpolitikájában meghatározott normákkal összevetve;
Módosítás 249
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont – bevezető rész
b)  az azonosított kockázatokkal szembeni fellépés érdekében stratégiát hajt végre, amelynek célja a kedvezőtlen hatások megelőzése vagy mérséklése az alábbiak révén:
b)  az azonosított kockázatokkal szembeni fellépés érdekében stratégiát hajt végre, amelynek célja a kedvezőtlen hatások megelőzése, mérséklése és kezelése az alábbiak révén:
Módosítás 250
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont – i alpont
i.  jelentést tesz az ellátási lánc kockázatértékelésének eredményeiről az e célból kijelölt felső vezetés számára;
i.  jelentést tesz az értéklánc kockázatértékelésének eredményeiről az e célból kijelölt felső vezetés számára;
Módosítás 251
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont – ii alpont
ii.  az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének megfelelően kockázatkezelő intézkedéseket fogad el, figyelembe véve a befolyásolási képességét, továbbá azon képességét, hogy szükség esetén lépéseket tegyen az azon beszállítókra való nyomásgyakorlás érdekében, akik a leghatékonyabban előzhetik meg vagy csökkenthetik az azonosított kockázatot;
ii.  a kellő gondosságra vonatkozó, a X. melléklet 3a. pontjában felsorolt nemzetközileg elismert normáknak megfelelően kockázatkezelő intézkedéseket fogad el, figyelembe véve a befolyásolási képességét, továbbá azon képességét, hogy szükség esetén lépéseket tegyen az olyan üzleti kapcsolatokra való nyomásgyakorlás érdekében, akik a leghatékonyabban előzhetik meg vagy csökkenthetik az azonosított kockázatot;
Módosítás 252
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont – iii alpont
iii.  végrehajtja a kockázatkezelési tervet, figyelemmel kíséri és nyomon követi a kockázatcsökkentő intézkedések eredményességét, jelentést tesz az e célból kijelölt felső vezetés felé, valamint sikertelen kockázatcsökkentő erőfeszítéseket követően fontolóra veszi a kapcsolat felfüggesztését vagy megszakítását a beszállítóval, a vonatkozó szerződéses rendelkezések alapján és a (2) bekezdés második albekezdésében foglaltakkal összhangban;
iii.  végrehajtja a kockázatkezelési tervet, figyelemmel kíséri és nyomon követi a kockázatcsökkentő intézkedések eredményességét, jelentést tesz az e célból kijelölt felső vezetés felé, valamint sikertelen kockázatcsökkentő erőfeszítéseket követően fontolóra veszi a kapcsolat felfüggesztését vagy megszakítását az üzleti kapcsolattal, a vonatkozó szerződéses rendelkezések alapján és a (2) bekezdés második albekezdésében foglaltakkal összhangban;
Módosítás 253
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő kockázatcsökkentő erőfeszítéseket tesz, miközben fenntartja a kereskedelmet vagy azt ideiglenesen felfüggeszti, konzultálnia kell a beszállítókkal és az érintett felekkel, beleértve a helyi és központi közigazgatási szerveket, nemzetközi vagy civil társadalmi szervezeteket és az érintett harmadik feleket, és e felekkel a kockázatkezelési terven belül mérhető kockázatcsökkentésre irányuló stratégiában kell megállapodnia.
Amennyiben az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő kockázatcsökkentő erőfeszítéseket tesz, miközben fenntartja a kereskedelmet vagy azt ideiglenesen felfüggeszti, konzultálnia kell az üzleti kapcsolatokkal és az érintett felekkel, beleértve a helyi és központi közigazgatási szerveket, nemzetközi vagy civil társadalmi szervezeteket és az érintett közösségeket, és e felekkel a kockázatkezelési terven belül mérhető kockázatcsökkentésre irányuló stratégiában kell megállapodnia.
Módosítás 254
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
Az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő meghatározza és értékeli a X. melléklet 2. pontjában szereplő kockázati kategóriákhoz tartozó kedvezőtlen hatások valószínűségét az ellátási láncban, az említett lánc részét képező beszállítókra vonatkozóan bejelentett szervezet által végzett, harmadik fél általi ellenőrzési jelentések alapján, valamint adott esetben a kellő gondosság elve tekintetében követett gyakorlat értékelésével. Az említett ellenőrzési jelentéseknek összhangban kell állniuk a (4) bekezdés első albekezdésében foglaltakkal. A beszállítókról harmadik fél által készített jelentések hiányában az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő saját kockázatkezelési rendszerei részeként azonosítja és értékeli az ellátási láncában jelentkező kockázatokat. Ilyen esetekben az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő egy bejelentett szervezeten keresztül elvégezteti a saját, kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánca harmadik fél általi ellenőrzését a (4) bekezdés első albekezdésében foglaltakkal összhangban.
Az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő meghatározza és értékeli a X. melléklet 2. pontjában szereplő kockázati kategóriákhoz tartozó kedvezőtlen hatások valószínűségét az értékláncában. Az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő saját kockázatkezelési rendszerei részeként azonosítja és értékeli az értékláncában jelentkező kockázatokat. Ilyen esetekben az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő egy bejelentett szervezeten keresztül elvégezteti a saját, kellő gondosság elvének megfelelő lánca harmadik fél általi ellenőrzését a (4) bekezdés első albekezdésében foglaltakkal összhangban. A gazdasági szereplő felhasználhatja továbbá a lánc részét képező üzleti kapcsolatokra vonatkozóan egy bejelentett szervezet által végzett, harmadik fél általi ellenőrzési jelentéseket, és adott esetben értékelheti kellő gondosságra vonatkozó gyakorlatait. Az említett ellenőrzési jelentéseknek összhangban kell állniuk a (4) bekezdés első albekezdésében foglaltakkal.
Módosítás 255
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezzenek olyan felelősségi rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplők a nemzeti joggal összhangban felelősségre vonhatók legyenek, és kártérítést biztosítsanak az általuk vagy az ellenőrzésük alatt álló vállalkozások által elkövetett cselekmények vagy mulasztások által okozott, vagy ezek közreműködésével keletkezett, az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatásokért.
Módosítás 256
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
(4)  Az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő gondoskodik a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott szakpolitikái bejelentett szervezet általi ellenőrzéséről („harmadik fél általi ellenőrzés”).
(4)  Az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő gondoskodik a kellő gondosság elvének megfelelő értéklánc tekintetében alkalmazott szakpolitikák és gyakorlatok bejelentett szervezet általi ellenőrzéséről („harmadik fél általi ellenőrzés”).
Módosítás 257
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  hatálya kiterjed a gazdasági szereplőknek a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi tevékenységére, folyamatára és rendszerér, a 2., a 3. és az 5. cikkel összhangban;
a)  hatálya kiterjed a gazdasági szereplőknek a kellő gondosság elvének megfelelő értékláncra vonatkozó követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi tevékenységére, folyamatára és rendszerér, a 2., a 3. és az 5. cikkel összhangban;
Módosítás 258
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  célja annak megállapítása, hogy az elemeket forgalomba hozó gazdasági szereplők által a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlat megfelel-e a 2., a 3. és az 5. cikkben foglaltaknak;
b)  célja annak megállapítása, hogy az elemeket forgalomba hozó gazdasági szereplők által a kellő gondosság elvének megfelelő értéklánc tekintetében követett gyakorlat megfelel-e a (2), a (3) és az (5) bekezdésben foglaltaknak, és adott esetben ellenőrizze a vállalkozásokat, és információkat gyűjtsön az érdekelt felektől;
Módosítás 259
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c) ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági szereplők részére arra vonatkozóan, hogy hogyan javíthatnák a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlatukat;
c)  ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági szereplők részére arra vonatkozóan, hogy hogyan javíthatnák a kellő gondosság elvének megfelelő értéklánc tekintetében követett gyakorlatukat;
Módosítás 260
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő kérésre a tagállami piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja a harmadik fél által a (4) bekezdéssel összhangban folytatott ellenőrzésekről készült jelentéseket, vagy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott – a Bizottság által a 72. cikk alapján elismert – rendszernek való megfelelést igazoló bizonyítékokat.
(5)  Az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő kérésre a tagállami piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja a harmadik fél által a (4) bekezdéssel összhangban folytatott ellenőrzésekről készült jelentéseket, vagy a kellő gondosság elvének megfelelő értéklánc tekintetében alkalmazott – a Bizottság által a 72. cikk alapján elismert – rendszernek való megfelelést igazoló bizonyítékokat.
Módosítás 261
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
(6)  Az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő a vele közvetlen kapcsolatban lévő downstream vevők rendelkezésére bocsátja a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott politikájával összhangban megszerzett és megőrzött összes információt, kellő figyelemmel az üzleti titoktartásra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra.
(6)  Az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő a vele közvetlen kapcsolatban lévő downstream vevők rendelkezésére bocsátja a kellő gondosság elvének megfelelő értéklánc tekintetében alkalmazott politikájával összhangban megszerzett és megőrzött összes információt, kellő figyelemmel az üzleti titoktartásra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra.
Módosítás 262
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
Az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő a lehető legszélesebb körben – többek között az interneten is –, évente nyilvánosan jelentést tesz a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott politikájáról. Az említett jelentésnek tartalmaznia kell azt, hogy az adott gazdasági szereplő milyen lépéseket tett a (2) és a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében, beleértve a X. melléklet 2. pontjában szereplő kockázati kategóriákhoz tartozó jelentős kedvezőtlen hatásokra vonatkozó megállapításokat, valamint azt, hogy ezeket hogyan kezelték, továbbá tartalmaznia kell a 4. ponttal összhangban elvégzett harmadik fél általi ellenőrzésekről készült összefoglaló jelentést a bejelentett szervezet nevével együtt, kellő figyelemmel az üzleti titoktartásra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra.
Az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő a lehető legszélesebb körben – többek között az interneten is –, évente nyilvánosan jelentést tesz a kellő gondosság elvének megfelelő értéklánc tekintetében alkalmazott politikájáról, különösen a forgalomba hozott egyes elemmodellekben található nyersanyagokra vonatkozóan. Az említett jelentésnek – a végfelhasználók számára közérthető módon, valamint az érintett elemek egyértelmű meghatározásával – tartalmaznia kell azt, hogy az adott gazdasági szereplő milyen lépéseket tett a (2) és a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében, beleértve a X. melléklet 2. pontjában szereplő kockázati kategóriákhoz tartozó jelentős kedvezőtlen hatásokra vonatkozó megállapításokat, valamint azt, hogy ezeket hogyan kezelték, továbbá tartalmaznia kell a 4. ponttal összhangban elvégzett harmadik fél általi ellenőrzésekről készült összefoglaló jelentést a bejelentett szervezet nevével együtt, kellő figyelemmel az üzleti titoktartásra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra.
Módosítás 263
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 7 bekezdés
(7)  A Bizottság iránymutatást dolgoz ki az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott, kellő gondosságra vonatkozó követelmények alkalmazására vonatkozóan, tekintettel a X. melléklet 2. pontjában foglalt társadalmi és környezeti kockázatokra és különösen a X. melléklet 3. pontjában említett nemzetközi okmányokkal összhangban.
(7)  A Bizottság iránymutatást dolgoz ki az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott, kellő gondosságra vonatkozó követelmények alkalmazására vonatkozóan, tekintettel a X. melléklet 2. pontjában foglalt társadalmi és környezeti kockázatokra és különösen a X. melléklet 3. és 3a. pontjában említett nemzetközi okmányokkal összhangban.
Módosítás 264
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)  A tagállamok egyedi technikai segítséget nyújtanak a gazdasági szereplőknek, és különösen a kis- és középvállalkozásoknak a kellő gondosság elvének megfelelő értékláncra vonatkozó, e cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében. A tagállamokat a 68b. cikk szerint létrehozott, elemekkel foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontok segíthetik az ilyen technikai támogatás nyújtásában.
Módosítás 265
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 7 b bekezdés (új)
(7b)  Annak érdekében, hogy a tagállamok biztosítsák e rendelet 69. cikk szerinti betartását, a tagállamok felelősek a megfelelő ellenőrzések elvégzéséért.
Az első albekezdésben említett ellenőrzéseket kockázatalapú megközelítés alapján kell elvégezni, többek között olyan esetekben, amikor az illetékes hatóság valamely gazdasági szereplő e rendeletnek való megfelelése kapcsán lényeges információk birtokába jut, beleértve a harmadik felek által felvetett, indokolással alátámasztott aggályokat is.
Az első albekezdésben említett ellenőrzések keretében helyszíni ellenőrzéseket is kell végezni, többek között a gazdasági szereplő létesítményeiben is.
A gazdasági szereplők minden szükséges segítséget megadnak az első albekezdésben említett ellenőrzések elvégzésének elősegítéséhez, különösen a létesítményekbe való bejutás, valamint a dokumentációba és a nyilvántartásokba való betekintés tekintetében.
A feladatok egyértelműségének és az intézkedések közötti következetesség illetékes tagállami hatóságok körében való biztosítása érdekében a Bizottság iránymutatásokat készít, amelyek részletezik az első albekezdésben említett ellenőrzéseket végrehajtó illetékes tagállami hatóságok által követendő lépéseket. Ezek az iránymutatások adott esetben az e rendelet végrehajtását elősegítő dokumentumok mintáit is tartalmazzák.
A tagállamok nyilvántartást vezetnek az első albekezdésben említett ellenőrzésekről – feltüntetve különösen ezen ellenőrzések jellegét és eredményeit –, valamint a 69. cikk szerint kibocsátott, korrekciós intézkedésre vonatkozó felszólításokról.
Módosítás 266
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 8 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a X. mellékletben felsorolt nemzetközi jogi eszközök listájának módosítása a vonatkozó nemzetközi fórumokon történő fejleményekkel összhangban;
Módosítás 267
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 8 bekezdés – b pont
b)  az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő (2)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek módosítása, tekintettel az (EU) 2017/821 rendelet módosításaira, valamint az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása I. mellékletében foglalt, kellő gondosságra vonatkozó ajánlások változtatásai.
b)  az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplő (2)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek módosítása, tekintettel az (EU) 2017/821 rendelet módosításaira, valamint a X. melléklet 3a. pontjában foglalt, kellő gondosságra vonatkozó, nemzetközileg elismert eszközök változtatásai;
Módosítás 268
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 8 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a magas kockázatú területek jegyzékének összeállítása és módosítása, figyelembe véve az OECD kellő gondosságra vonatkozó iránymutatásait.
Módosítás 269
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A fenntartható vállalatirányításra és a kellő gondosságra vonatkozó általános szabályokat megállapító jövőbeli uniós jogszabályok elfogadása esetén az e cikk (2)–(5) bekezdésében és a X. mellékletben foglalt rendelkezéseket az ilyen jövőbeli uniós jogszabályok kiegészítésének kell tekinteni.
A fenntartható vállalatirányításra és a kellő gondosságra vonatkozó általános szabályokat megállapító jövőbeli uniós jogszabály hatályba lépését követő hat hónapon belül a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az új uniós jogszabály szükségessé teszi-e e cikk (2)–(5) bekezdésének vagy a X. mellékletnek, vagy mindkettőnek a módosítását, és szükség esetén a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a módosítások megtétele érdekében.
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem érinti az e cikk (2)–(5) bekezdésében vagy a X. mellékletben meghatározott, az elemeket forgalomba hozó gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségeket. A gazdasági szereplők kellő gondosságra vonatkozó, az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott további kötelezettségeinek olyanoknak kell lenniük, hogy indokolatlan adminisztratív terhek keletkeztetése nélkül legalább az e rendeletben előírt védelmi szintet biztosítsák.
Módosítás 270
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
(4)  A meghatalmazott képviselők a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látják el. A meghatalmazott képviselő kérésre átadja az illetékes hatóságnak a megbízás egy példányát. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell felhatalmaznia a meghatalmazott képviselőt:
(4)  A meghatalmazott képviselők a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látják el. A meghatalmazott képviselő megfelelő pénzügyi és szervezeti eszközökkel rendelkezik a megbízásban meghatározott feladatok elvégzéséhez. A meghatalmazott képviselő kérésre átadja az illetékes hatóságnak a megbízás egy példányát az illetékes hatóság által meghatározott uniós nyelven. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell felhatalmaznia a meghatalmazott képviselőt:
Módosítás 271
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Amennyiben a meghatalmazott képviselő úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy az elem kockázatot jelent, haladéktalanul tájékoztatja erről a piacfelügyeleti hatóságokat.
Módosítás 272
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az importőrök kizárólag a II. és a III. fejezetben foglalt követelményeknek megfelelő elemet hozhatnak forgalomba, illetve vehetnek használatba.
(1)  Az importőrök kizárólag a II. és a III. fejezetben, valamint a 39. cikkben foglalt követelményeknek megfelelő elemet hozhatnak forgalomba, illetve vehetnek használatba.
Módosítás 273
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben az importőr úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy az elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben foglalt követelményeknek, akkor az importőr azt addig nem hozhatja forgalomba, illetve nem veheti használatba, amíg megfelelővé nem tették. Továbbá, amennyiben az elem kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.
Amennyiben az importőr úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy az elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben, valamint a 39. cikkben foglalt követelményeknek, akkor az importőr azt addig nem hozhatja forgalomba, illetve nem veheti használatba, amíg megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben az importőr úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy az elem kockázatot jelent, haladéktalanul tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.
Módosítás 274
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az importőrök – amennyiben az elem által jelentett kockázatok miatt helyénvalónak ítélik meg – az emberi egészség védelme és a fogyasztók biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott elemek mintájának vizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek azokról, valamint a nem megfelelő elemekről és a termékvisszahívásokról, és minderről folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat.
(6)  Az importőrök – amennyiben az elem által jelentett kockázatok miatt helyénvalónak ítélik meg – az emberi egészség, a környezet védelme és a fogyasztók biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott elemek mintájának vizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek azokról, valamint a nem megfelelő elemekről és a termékvisszahívásokról, és minderről folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat.
Módosítás 275
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 7 bekezdés
(7)  Amennyiben az importőrök úgy vélik vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott vagy használatba vett elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben foglalt követelményeknek, haladéktalanul meg kell hozniuk a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott elem megfelelőségének biztosítására, és adott esetben ki kell vonniuk a forgalomból vagy vissza kell hívniuk azt. Továbbá amennyiben az elem kockázatot jelent, az importőrök haladéktalanul értesítik annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol az elemet forgalmazzák, és részletes adatokat nyújtanak különösen a megfelelés hiányáról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
(7)  Amennyiben az importőrök úgy vélik vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott vagy használatba vett elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben, valamint a 39. cikkben foglalt követelményeknek, haladéktalanul meg kell hozniuk a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott elem megfelelőségének biztosítására, és adott esetben ki kell vonniuk a forgalomból vagy vissza kell hívniuk azt. Továbbá amennyiben az importőrök úgy ítélik meg vagy okuk van feltételezni, hogy az elem kockázatot jelent, haladéktalanul értesítik annak a tagállamnak a nemzeti hatóságát, ahol az elemet forgalmazzák, és részletes adatokat nyújtanak különösen a megfelelés hiányáról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
Módosítás 276
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a gyártót, a gyártó meghatalmazott képviselőjét, az importőrt vagy más forgalmazókat bejegyezték valamely tagállam területén, a 46. cikkel összhangban;
a)  a gyártót a 46. cikkel összhangban nyilvántartásba vették valamely tagállam területén;
Módosítás 277
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy az elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben meghatározott követelményeknek, akkor a forgalmazó addig nem forgalmazhatja az elemet, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben az elem kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint az illetékes piacfelügyeleti hatóságokat.
(3)  Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy az elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben, valamint a 39. cikkben meghatározott követelményeknek, akkor a forgalmazó addig nem forgalmazhatja az elemet, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy az elem kockázatot jelent, tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint az illetékes piacfelügyeleti hatóságokat.
Módosítás 278
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben a forgalmazók úgy ítélik meg vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott vagy használatba vett elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben foglalt követelményeknek, gondoskodnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételéről az adott elem megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják azt. Továbbá amennyiben az elem kockázatot jelent, a forgalmazók haladéktalanul értesítik annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol az eszközt forgalmazzák, és részletes adatokat nyújtanak különösen a megfelelés hiányáról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
(5)  Amennyiben a forgalmazók úgy ítélik meg vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott elem nem felel meg a II. és a III. fejezetben, valamint a 39. cikkben foglalt követelményeknek, gondoskodnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételéről az adott elem megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják azt. Továbbá amennyiben a forgalmazók úgy ítélik meg vagy okuk van feltételezni, hogy az elem kockázatot jelent, haladéktalanul értesítik annak a tagállamnak a nemzeti hatóságát, ahol az eszközt forgalmazzák, és részletes adatokat nyújtanak különösen a megfelelés hiányáról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
Módosítás 279
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 6 bekezdés
(6)  A forgalmazók valamely nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság által könnyen érthető nyelven a hatóság rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt és műszaki dokumentációt, amely az elem II. és III fejezetben foglalt követelményeknek való megfelelésének igazolásához szükséges. Az említett információkat és a műszaki dokumentációt papír alapon vagy elektronikus formátumban kell benyújtani. Kérésre az importőrök együttműködnek a nemzeti hatósággal minden olyan intézkedés terén, amelyet az általuk forgalomba hozott vagy használatba vett elem jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.
(6)  A forgalmazók valamely nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság által könnyen érthető nyelven a hatóság rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt és műszaki dokumentációt, amely az elem II. és III fejezetben, valamint a 39. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelésének igazolásához szükséges. Az említett információkat és a műszaki dokumentációt papír alapon vagy elektronikus formátumban kell benyújtani. Kérésre az importőrök együttműködnek a nemzeti hatósággal minden olyan intézkedés terén, amelyet az általuk forgalomba hozott vagy használatba vett elem jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.
Módosítás 280
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés
A logisztikai szolgáltatók biztosítják, hogy az általuk kezelt elemek vonatkozásában a raktározás, csomagolás, címzés vagy feladás során fennálló körülmények nem veszélyeztetik az elemek II. és III fejezetben foglalt követelményeknek való megfelelését.
A logisztikai szolgáltatók, köztük az online piacterek biztosítják, hogy az általuk kezelt elemek vonatkozásában a raktározás, csomagolás, címzés vagy feladás során fennálló körülmények nem veszélyeztetik az elemek II., III. és VII. fejezetben foglalt követelményeknek való megfelelését.
Az érintett gazdasági szereplők VI. fejezetben meghatározott kötelezettségeinek sérelme nélkül a logisztikai szolgáltatók – az első albekezdésben említett követelményen felül – a 40. cikk (4) bekezdésének d) pontjában és a 40. cikk (4a) bekezdésében meghatározott feladatokat is ellátják.
Módosítás 281
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az importőr vagy a forgalmazó az alábbi esetekben e rendelet alkalmazásában gyártónak minősül, és az ilyen importőrre vagy forgalmazóra a 40. cikkben a gyártót illetően megállapított kötelezettségek vonatkoznak, amennyiben:
Az importőr vagy a forgalmazó az alábbi esetekben e rendelet alkalmazásában gyártónak minősül, és az ilyen importőrre vagy forgalmazóra a 38. cikkben a gyártót illetően megállapított kötelezettségek vonatkoznak, amennyiben az alábbiak közül bármelyik fennáll:
Módosítás 282
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  az adott importőr vagy forgalmazó úgy módosítja a forgalomba hozott vagy használatba vett elemet, hogy az érinti az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelést;
b)  az adott importőr vagy forgalmazó úgy módosítja a forgalomba hozott vagy használatba vett elemet, hogy az érinti az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelést; vagy
Módosítás 283
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
d)  a gyártó által adott tagállam területén első alkalommal forgalmazni kívánt elemek típusa, vagyis hordozható elemek, ipari elemek, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek vagy gépjárműelemek;
d)  a gyártó által adott tagállam területén első alkalommal forgalmazni kívánt elemek típusa, vagyis hordozható elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek, ipari elemek, elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek vagy gépjárműelemek;
Módosítás 284
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – d a pont (új)
da)  a gyártó által az adott tagállam területén első alkalommal forgalmazni kívánt elemek vegyi felépítése;
Módosítás 285
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – f pont – bevezető rész
f)  arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a gyártó hogyan teljesíti a 47. cikkben meghatározott feladatait, illetve a 48. és a 49. cikkben foglalt követelményeket:
f)  arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a gyártó hogyan teljesíti a 47. cikkben meghatározott feladatait, illetve a 48., 48a. és a 49. cikkben foglalt követelményeket:
Módosítás 286
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – f pont – i alpont – bevezető rész
i.  hordozható elemek esetében az ebben az f) pontban foglalt követelmények az alábbiak rendelkezésre bocsátásával teljesítendők:
i.  hordozható elemek és könnyű szállítóeszközökben használt elemek esetében az ebben az f) pontban foglalt követelmények az alábbiak rendelkezésre bocsátásával teljesítendők:
Módosítás 287
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – f pont – i alpont – 1 francia bekezdés
—  nyilatkozat, amely igazolja a gyártó által a 47. cikkben foglalt gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítése érdekében bevezetett intézkedéseket, a 48. cikk (1) bekezdésében meghatározott, elkülönített gyűjtésre vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében bevezetett intézkedéseket a gyártó által szállított elemek mennyiségére vonatkoztatva, valamint azt a rendszert, ami biztosítja, hogy az illetékes hatóságok felé bejelentett adatok megbízhatók;
—  nyilatkozat, amely igazolja a gyártó által a 47. cikkben foglalt gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítése érdekében bevezetett intézkedéseket, a 48. cikk (1) bekezdésében és a 48a. cikk (1) bekezdésében meghatározott, elkülönített gyűjtésre vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében bevezetett intézkedéseket a gyártó által szállított elemek mennyiségére vonatkoztatva, valamint azt a rendszert, ami biztosítja, hogy az illetékes hatóságok felé bejelentett adatok megbízhatók;
Módosítás 288
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – f pont – i alpont – 2 francia bekezdés
—  adott esetben a gyártó által a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek 47. cikk (2) bekezdése szerinti teljesítésével megbízott gyártói felelősségi rendszer neve és kapcsolattartási adatai – úgymint irányítószám, település, utca, házszám, ország, telefonszám és faxszám, internetcím és e-mail-cím – és nemzeti azonosító kódja – ideértve a gyártói felelősségi rendszer cégjegyzékszámát vagy azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási számát, így a gyártói felelősségi rendszer európai vagy nemzeti adószámát –, valamint a képviselt gyártó általi megbízás;
—  adott esetben a gyártó által a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek 47. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti teljesítésével megbízott gyártói felelősségi rendszer neve és kapcsolattartási adatai – úgymint postai cím, telefonszám és faxszám, internetcím és e-mail-cím – és nemzeti azonosító kódja – ideértve a gyártói felelősségi rendszer cégjegyzékszámát vagy azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási számát, így a gyártói felelősségi rendszer európai vagy nemzeti adószámát –, valamint a képviselt gyártó általi megbízás;
Módosítás 289
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – f pont – i alpont – 2 a francia bekezdés (új)
–  amennyiben a gyártói felelősségi rendszer több gyártót képvisel, minden egyes képviselt gyártó vonatkozásában külön-külön fel kell tüntetni, hogy hogyan teljesíti a 47. cikkben meghatározott kötelezettségeket;
Módosítás 290
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – f pont – ii alpont – 2 francia bekezdés
—  adott esetben a gyártó által a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek 47. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti teljesítésével megbízott gyártói felelősségi rendszer nemzeti azonosító kódja – ideértve a gyártói felelősségi rendszer cégjegyzékszámát vagy azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási számát, így a gyártói felelősségi rendszer európai vagy nemzeti adószámát –, valamint a képviselt gyártó általi megbízás;
—  adott esetben a gyártó által a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek 47. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti teljesítésével megbízott gyártói felelősségi rendszer neve és kapcsolattartási adatai – beleértve postai cím, telefonszám és faxszám, e-mail-cím és weboldal – és nemzeti azonosító kódja – ideértve a gyártói felelősségi rendszer cégjegyzékszámát vagy azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási számát, így a gyártói felelősségi rendszer európai vagy nemzeti adószámát –, valamint a képviselt gyártó általi megbízás;
Módosítás 291
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az elemeket távközlő eszközök útján értékesítő gyártókat az értékesítés helye szerinti tagállamban kell nyilvántartásba venni. Ha az ilyen gyártókat nem abban a tagállamban veszik nyilvántartásba, ahová értékesítenek, akkor meghatalmazott képviselőjükön keresztül kell nyilvántartásba venni őket.
Módosítás 292
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)
da)  elutasíthatja a gyártó nyilvántartását, ha a gyártó nem vagy nem megfelelően teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettséget.
Módosítás 293
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az elemgyártók tájékoztatják az online piactereket nyilvántartásba vételükről vagy az értékesítés helye szerinti tagállamban tevékenykedő meghatalmazott képviselőjükről.
Módosítás 294
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  megszervezi a hulladékelemek elkülönített gyűjtését a 48. és a 49. cikkel összhangban, valamint ezt követően a hulladékelemek szállítását, újrapozicionálásra és újragyártásra való előkészítését, kezelését és újrafeldolgozását, ideértve a szükséges biztonsági intézkedéseket az 56. cikkel összhangban;
a)  fedezi legalább a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett költségeket, ideértve a hulladékelemek 48., 48a. és 49. cikk szerinti elkülönített gyűjtésének megszervezéséhez kapcsolódó költségeket, valamint ezt követően a hulladékelemek szállítását, újrapozicionálásra és újragyártásra való előkészítését, kezelését, újrafeldolgozásra és hasznosításra való előkészítést, továbbá a szükséges biztonsági intézkedéseket az 56. cikkel összhangban;
Módosítás 295
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) elősegíti az elemek elkülönített gyűjtését, ideértve azt is, hogy fedezi a 48. cikk (1) bekezdése szerint a végfelhasználók által nem megfelelően eldobott elemek azonosítása érdekében végzett felmérések költségeit;
c)  elősegíti az elemek elkülönített gyűjtését, ideértve azt is, hogy fedezi a 48. cikk (1) bekezdése szerint a végfelhasználók által nem megfelelően eldobott elemek azonosítása érdekében rendszeresen végzett adatgyűjtés és felmérések költségeit;
Módosítás 296
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  tudatosságnövelő kampányokat és/vagy gazdasági ösztönzőket – többek között a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltakat – szervez annak érdekében, hogy a végfelhasználókat arra ösztönözze, hogy a hulladékelemeket a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban a hulladékelemek keletkezésének megelőzéséről és azok kezeléséről a rendelkezésükre bocsátott információknak megfelelő módon ártalmatlanítsák;
Módosítás 297
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  finanszírozza az a)–d) pontban leírt tevékenységeket.
e)  finanszírozza az a)–da) pontban leírt tevékenységeket.
Módosítás 298
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  rendelkeznek az (1) bekezdésben foglalt kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szervezési és pénzügyi eszközökkel;
a)  rendelkeznek az (1) bekezdésben foglalt kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi, illetve pénzügyi és szervezési eszközökkel;
Módosítás 299
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  szabályozásra kerüljenek legalább az elemek típusa és az elemek vegyi összetétele szerint, valamint – adott esetben – az újratölthetőség és az újrafeldolgozott tartalom szintje figyelembevételével az elemek gyártása során;
a)  szabályozásra kerüljenek a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelően, az elemek típusa és az elemek vegyi összetétele szerint, valamint – adott esetben – az újratölthetőség, a tartósság és az újrafeldolgozott tartalom szintje, továbbá az elemek újragyártásának vagy újrapozicionálásának lehetősége és szénlábnyom figyelembevételével az elemek gyártása során;
Módosítás 300
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  kiigazításra kerüljenek a gyártói felelősségi rendszerek újrahasználatból, valamint az elemekből és hulladékelemekből nyert másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeinek a figyelembevétele érdekében;
b)  kiigazításra kerüljenek a gyártói felelősségi rendszerek újrahasználatból, újragyártásból, újrapozicionálásból, valamint az elemekből és hulladékelemekből nyert másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeinek a figyelembevétele érdekében;
Módosítás 301
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben a 48. cikk (2) bekezdésével, a 49. cikk (3) bekezdésével, az 53. cikk (1) bekezdésével, az 56. cikk (1) bekezdésével, valamint a 61. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt kötelezettségek teljesítésére irányuló tevékenységeket a gyártótól vagy gyártói felelősségi rendszertől eltérő harmadik fél végzi, a gyártók által fedezendő költségek nem haladhatják meg az ilyen tevékenységek költséghatékony módon történő végzéséhez szükséges költségeket. Az ilyen költségeket a gyártók és a harmadik felek között átlátható módon kell megállapítani, és ki kell igazítani az újrahasználatból, valamint az elemekből és hulladékelemekből nyert másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételek figyelembevétele érdekében.
(5)  Amennyiben a 48. cikk (2) bekezdésével, a 48a. cikk (2) bekezdésével, a 49. cikk (3) bekezdésével, az 53. cikk (1) bekezdésével, az 56. cikk (1) bekezdésével, valamint a 61. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt kötelezettségek teljesítésére irányuló tevékenységeket a gyártótól vagy gyártói felelősségi rendszertől eltérő harmadik fél végzi, a gyártók által fedezendő költségek nem haladhatják meg az ilyen tevékenységek költséghatékony módon történő végzéséhez szükséges költségeket. Az ilyen költségeket a gyártók és a harmadik felek között átlátható módon kell megállapítani, és ki kell igazítani az újrahasználatból, újragyártásból, újrapozicionálásból, valamint az elemekből és hulladékelemekből nyert másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételek figyelembevétele érdekében.
Módosítás 302
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
(6)  A gyártói felelősségi rendszerek engedélyezés iránti kérelmet nyújtanak be az illetékes hatósághoz. Az engedély csak akkor adható meg, ha igazolható, hogy a gyártói felelősségi rendszer által bevezetett intézkedések elegendők az ebben a cikkben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a tagállam területén az általa képviselt gyártók által első alkalommal forgalomba hozott elemek mennyisége vonatkozásában. Az illetékes hatóság rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e az engedélyezés (1), (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételei. Az illetékes hatóság meghatározza az engedélyezési eljárás részletes szabályait, valamint a megfelelés ellenőrzésének módjait, ideértve a gyártók által ennek érdekében nyújtandó információkat is.
(6)  A gyártó vagy a nevében eljáró gyártói felelősségi rendszer engedélyezés iránti kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz. Az engedély csak akkor adható meg, ha igazolható, hogy a gyártói felelősségi rendszer által bevezetett intézkedések elegendők, valamint hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, illetve pénzügyi és szervezeti eszközökkel az ebben a fejezetben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a tagállam területén az általa képviselt gyártók által első alkalommal forgalomba hozott elemek mennyisége vonatkozásában, valamint összhangban vannak a hulladékelemek elkülönített gyűjtésére vonatkozó célok elérésével, valamint az ebben a rendeletben meghatározott újrafeldolgozási szinttel és újrafeldolgozási hatékonysággal. Az illetékes hatóság rendszeres időközönként, de legalább három évente ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e az engedélyezés (1), (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételei. Az engedély visszavonható, ha a 48. cikk (4) bekezdésében vagy a 48a. cikk (5) bekezdésében meghatározott begyűjtési célok nem teljesülnek, vagy ha a gyártó vagy a gyártói felelősségi rendszer megsérti a 49. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdését.
Módosítás 303
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
A gyártói felelősségi rendszerek indokolatlan késedelem nélkül értesítik az illetékes hatóságot az engedélyezés iránti kérelemben foglalt adatokban bekövetkezett bármilyen változásról, valamint bármely, az engedélyezés feltételeit érintő változásról és a tevékenység végleges beszüntetéséről.
A gyártó vagy a nevében eljáró gyártói felelősségi rendszer indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot az engedélyezés iránti kérelemben foglalt adatokban bekövetkezett bármilyen változásról, valamint bármely, az engedélyezés feltételeit érintő változásról és a tevékenység végleges beszüntetéséről.
Módosítás 304
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 9 bekezdés – c pont
c) a hulladékelemek elkülönített gyűjtési aránya, az elért újrafeldolgozási szint és újrafeldolgozási hatékonysági mutatók a gyártó tagok által a tagállamban először forgalomba hozott elemek mennyisége alapján;
c)  a hulladékelemek elkülönített gyűjtési aránya, az elért újrafeldolgozási szint, az újrafeldolgozási hatékonysági mutatók és a visszanyert anyagok szintje a gyártó tagok által a tagállamban először forgalomba hozott elemek mennyisége alapján;
Módosítás 305
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 9 bekezdés – d a pont (új)
da)  a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők kiválasztására irányuló eljárás.
Módosítás 306
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 10 a bekezdés (új)
(10a)  Ha egy gazdasági szereplő az elemek újrafelhasználásával, újrapozicionálásával vagy újragyártásával foglalkozik, az elemre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség a gyártóról átszáll az adott gazdasági szereplőre.
Módosítás 307
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 13 bekezdés
(13)  A 2008/98/EK irányelv 8. és 8a. cikke nem alkalmazandó elemekre.
(13)  A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó követelményeket, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyeket a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke ír elő, minimumkövetelményeknek kell tekinteni, és azokat az ebben a rendeletben foglalt rendelkezések kiegészítik.
Módosítás 308
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A gyártók, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszerek biztosítják minden hulladékká vált hordozható elem begyűjtését, tekintet nélkül azok jellegére, márkajelzésére vagy származására, annak a tagállamnak a területén, ahol először hoznak forgalomba elemeket. Ebből a célból:
(1)  A gyártók, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszerek biztosítják minden hulladékká vált hordozható elem elkülönített begyűjtését, tekintet nélkül azok jellegére, vegyi összetételére, márkajelzésére vagy származására, annak a tagállamnak a területén, ahol először hoznak forgalomba elemeket. Ebből a célból:
Módosítás 309
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  gyűjtőhelyeket hoznak létre hulladékká vált hordozható elemek számára;
a)  visszavételi és gyűjtőhelyeket hoznak létre hulladékká vált hordozható elemek számára;
Módosítás 310
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amikor a végfelhasználók a (2) bekezdés szerinti gyűjtőhelyeken megválnak a hulladékká vált hordozható elemektől, nem kötelezhetők díjfizetésre vagy új elem megvásárlására.
(3)  A végfelhasználók a (2) bekezdés szerinti gyűjtőhelyeken megválhatnak a hulladékká vált hordozható elemektől, és nem kötelezhetők díjfizetésre vagy új elem megvásárlására, illetve arra, hogy az elemet a gyűjtőhelyeket működtető gyártótól kelljen megvásárolniuk.
Módosítás 311
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(4)  A gyártóknak, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszereknek a hulladékká vált hordozható elemek tekintetében el kell érniük és fenn kell tartaniuk legalább az alábbi, az adott gyártó által vagy gyártói felelősségi rendszerben részt vevő gyártók által kollektíven a tagállamban először forgalomba hozott hordozható elemek – a könnyű szállítóeszközökből származó elemek kivételével – százalékaként kiszámított begyűjtési célkitűzéseket:
(4)  A gyártóknak, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszereknek a hulladékká vált hordozható elemek tekintetében el kell érniük és minden évben fenn kell tartaniuk legalább az alábbi, az adott gyártó által vagy gyártói felelősségi rendszerben részt vevő gyártók által kollektíven a tagállamban először forgalomba hozott hordozható elemek százalékaként kiszámított begyűjtési célkitűzéseket:
Módosítás 312
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A gyártóknak, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszereknek a hulladékká vált, általános felhasználásra szánt hordozható elemek tekintetében el kell érniük és minden évben fenn kell tartaniuk legalább az alábbi, az adott gyártó által vagy gyártói felelősségi rendszerben részt vevő gyártók által kollektíven a tagállamban először forgalomba hozott, általános felhasználásra szánt hordozható elemek százalékaként kiszámított begyűjtési célkitűzéseket:
a)  45 % 2023. december 31-ig;
b)  70 % 2025. december 31-ig;
c)  80 % 2030. december 31-ig.
Módosítás 313
Rendeletre irányuló javaslat
48 a cikk (új)
48a. cikk
A könnyű szállítóeszközökben használt elemek begyűjtése
(1)  A gyártók, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszerek biztosítják minden hulladékká vált, könnyű szállítóeszközben használt elem begyűjtését, tekintet nélkül azok jellegére, vegyi összetételére, márkajelzésére vagy származására, annak a tagállamnak a területén, ahol először hoznak forgalomba elemeket.
(2)  A hulladékká vált, könnyű szállítóeszközökben használt elemek gyártói, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszerek kötelesek díjmentesen visszavenni minden hulladékká vált, könnyű szállítóeszközben használt elemet, tekintet nélkül azok vegyi összetételére, márkajelzésére vagy származására, annak a tagállamnak a területén, ahol először hoznak forgalomba elemeket, anélkül, hogy a végfelhasználót új elem vásárlására köteleznék, és tekintet nélkül arra, hogy a hulladékelemet tőlük vásárolták-e. Ebből a célból visszaveszik a könnyű szállítóeszközben használt, hulladékká vált elemet a végfelhasználóktól vagy azon visszavételi és gyűjtőhelyektől, amelyeket a következő szervezetekkel együttműködve hoztak létre:
a)  a könnyű szállítóeszközökben használt elemek forgalmazói az 50. cikk (1) bekezdése szerint;
b)  a könnyű szállítóeszközöket javító független gazdasági szereplők;
c)  állami hatóságok vagy a nevükben hulladékgazdálkodást végző harmadik felek az 53. cikk szerint.
(3)  A (2) bekezdéssel összhangban bevezetett visszavételi rendszereknek a tagállam teljes területére ki kell terjedniük, figyelembe véve a népesség nagyságát és a népsűrűséget, a könnyű szállítóeszközökben használt, hulladékká vélt elemek várható mennyiségét, valamint a hozzáférhetőséget és a közelséget a végfelhasználók szempontjából. A visszavételi rendszerek nem korlátozódhatnak azokra a területekre, ahol a könnyű szállítóeszközökben használt, hulladékká vált elemek begyűjtése és későbbi kezelése a legjövedelmezőbb.
(4)  Amikor a végfelhasználók a (2) bekezdés szerinti gyűjtőhelyeken megválnak a hulladékká vált, könnyű szállítóeszközben használt elemektől, minden körülmények között biztosítani kell számukra, hogy bármelyik gyűjtőhelyen díjmentesen leadhassák a hulladékká vált, könnyű szállítóeszközben használt elemeket anélkül, hogy új elem megvásárlására köteleznék őket.
(5)  A gyártóknak, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszereknek a könnyű szállítóeszközökben használt, hulladékká vált elemek tekintetében el kell érniük és minden évben fenn kell tartaniuk legalább az alábbi, az adott gyártó által vagy gyártói felelősségi rendszerben részt vevő gyártók által kollektíven a tagállamban először forgalomba hozott, könnyű szállítóeszközökben használt elemek mennyiségének százalékaként kiszámított begyűjtési célkitűzéseket:
a)  75 % 2025. december 31-ig;
b)  85 % 2030. december 31-ig.
A gyártók, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszerek az első albekezdésben említett begyűjtési arányokat az 55. cikk (2b) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerint számítják ki.
(6)  Az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint létrehozott gyűjtőhelyekre nem vonatkoznak a 2008/98/EK irányelvben foglalt nyilvántartásba vételi vagy engedélyezési követelmények.
(7)  A gyártók, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszerek engedélyt kérnek az illetékes hatóságtól, amely ellenőrzi a bevezetett rendelkezések megfelelőségét az ebben a cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Amennyiben az engedélyt gyártói felelősségi rendszer kéri, az engedély iránti kérelemben egyértelműen meg kell határozni az általa képviselt aktív gyártó tagokat.
(8)  A gyártói felelősségi rendszer biztosítja, hogy a birtokában lévő adatokat továbbra is bizalmasan kezelik a szellemi tulajdont képező információk, illetve az egyes gyártókhoz közvetlenül visszavezethető információk tekintetében. Az illetékes hatóság az általa kiadott engedélyben megállapíthatja az ennek érdekében teljesítendő feltételeket.
(9)  A (6) bekezdés szerinti engedély csak akkor adható meg, ha igazoló dokumentum támasztja alá, hogy az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, és minden olyan intézkedést bevezettek, amely lehetővé teszi legalább a (5) bekezdésben említett begyűjtési célkitűzés elérését, majd a továbbiakban annak tartós teljesítését. Amennyiben az engedélyt gyártói felelősségi rendszer kéri, azt a 47. cikk (6) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás részeként kell megszerezni.
(10)  Az illetékes hatóság meghatározza a (7) bekezdés szerinti engedély megadására vonatkozó eljárás részleteit az e cikk (1)–(4) bekezdésében és az 56. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Ez magában foglalja azt a követelményt, hogy független szakértői jelentést kell készíteni annak az előzetes ellenőrzéséről, hogy az ebben a cikkben meghatározott, begyűjtésre vonatkozó rendelkezésekre az ebben a cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosításával kerül sor. Tartalmazza továbbá az egyes lépések ellenőrzésére és az illetékes hatóság által meghozandó határozatra vonatkozó határidőket, amelyek nem haladhatják meg a hat hetet a hiánytalan kérelmezési dokumentáció benyújtását követően.
(11)  Az illetékes hatóság rendszeresen, de legalább háromévente felülvizsgálja, hogy továbbra is teljesülnek-e a (7) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó feltételek. Az engedély visszavonható, amennyiben nem teljesül a (4) bekezdésben meghatározott begyűjtési célkitűzés, vagy ha a gyártó vagy a gyártói felelősségi rendszer súlyosan megszegi az (1)–(3) bekezdés alatti kötelezettségeit.
(12)  A gyártó, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevében eljáró gyártói felelősségi rendszer haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot a (7) bekezdésben foglalt engedélyezés iránti kérelemben szereplő feltételekben bekövetkezett bármilyen változásról, a (8) bekezdésben foglalt engedélyezés feltételeit érintő bármilyen változásról, valamint a tevékenység végleges beszüntetéséről.
(13)  A tagállamok ötévente legalább 2. NUTS-szintű, összetételre vonatkozó felmérést végeznek a begyűjtött vegyes települési hulladékkal, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatban, a bennük lévő, hulladékká vált hordozható elemek arányának meghatározása céljából. Az első felmérést 2023. december 31-ig kell elvégezni. A benyújtott információk alapján, az engedély (7) és (10) bekezdés szerinti megadása vagy felülvizsgálata során az illetékes hatóságok felszólíthatják a hordozható elemek gyártóit vagy a gyártói felelősségi rendszereket arra, hogy tegyenek az összekapcsolt gyűjtőhelyek hálózatának kiterjesztésére irányuló korrekciós intézkedéseket, és folytassanak tájékoztató kampányokat a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban, a begyűjtött vegyes települési hulladékban, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiban jelen lévő, hulladékká vált hordozható elemek mennyiségével arányosan.
Módosítás 314
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – -1 bekezdés (új)
(-1)  A gyártók, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszerek biztosítják minden hulladékká vált gépjárműelem, könnyű szállítóeszközben használt elem és elektromos meghajtású gépjárműben használt elem begyűjtését, tekintet nélkül azok jellegére, márkajelzésére vagy származására, annak a tagállamnak a területén, ahol először hoznak forgalomba elemeket.
Módosítás 315
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(1)  Gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek gyártói, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszerek díjmentesen visszavesznek minden hulladékká vált gépjárműelemet, ipari elemet és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemet, amely megfelel annak a típusnak, amelyet az adott tagállam területén először forgalomba hoztak, anélkül, hogy a végfelhasználót új elem vásárlására köteleznék, és tekintet nélkül arra, hogy az elemet tőlük vásárolták-e. E célból vállalják, hogy visszaveszik a hulladékká vált gépjárműelemeket, ipari elemeket és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket a végfelhasználóktól vagy az alábbiakkal együttműködve rendelkezésre bocsátott gyűjtőhelyektől:
(1)  Gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek gyártói, illetve a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt, a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszerek díjmentesen visszavesznek minden hulladékká vált gépjárműelemet, ipari elemet és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemet, amely megfelel annak a típusnak, amelyet az adott tagállam területén először forgalomba hoztak, anélkül, hogy a végfelhasználót új elem vásárlására köteleznék, és tekintet nélkül arra, hogy az elemet tőlük vásárolták-e. E célból vállalják, hogy visszaveszik a hulladékká vált gépjárműelemeket, ipari elemeket és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeket a végfelhasználóktól vagy az alábbiakkal együttműködve rendelkezésre bocsátott visszavételi és gyűjtőhelyektől:
Módosítás 316
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  a gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek újrafelhasználási, újragyártási és újrapozicionálási célú kezelésével foglalkozó független gazdasági szereplők;
Módosítás 317
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben szükség van a hulladékká vált ipari elemek előzetes bontására nem kereskedelmi jellegű magánfelhasználók telephelyén, a gyártó ilyen elemek visszavételére vonatkozó kötelezettsége magában foglalja a hulladékelemek adott felhasználók telephelyén történő bontásával és begyűjtésével járó költségek fedezését is.
Amennyiben szükség van a hulladékká vált ipari elemek előzetes bontására nem kereskedelmi jellegű magánfelhasználók telephelyén, a gyártó, illetve adott esetben a 47. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt gyártói felelősségi rendszerek ilyen elemek visszavételére vonatkozó kötelezettsége magában foglalja a hulladékelemek adott felhasználók telephelyén történő bontásával és begyűjtésével járó költségek fedezését is.
Módosítás 318
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  az (1) bekezdés szerinti gyűjtőhelyeken hulladékká vált gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek elkülönített gyűjtésére alkalmas gyűjtési infrastruktúrát biztosítanak, amely megfelel a vonatkozó biztonsági követelményeknek, és fedezik az ezeken a gyűjtőhelyeken a visszavételi tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő szükséges költségeket. A gyűjtőhelyen az ilyen elemek gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló tartályoknak alkalmasnak kell lenniük az ilyen gyűjtőhelyeken keresztül várhatóan begyűjtésre kerülő, hulladékká vált gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek mennyisége és veszélyes jellege szempontjából;
a)  az (1) bekezdés szerinti visszavételi és gyűjtőhelyeken hulladékká vált gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek elkülönített gyűjtésére alkalmas gyűjtési infrastruktúrát biztosítanak, amely megfelel a vonatkozó biztonsági követelményeknek, és fedezik az ezeken a visszavételi és gyűjtőhelyeken a visszavételi tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő szükséges költségeket. A gyűjtőhelyen az ilyen elemek gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló tartályoknak alkalmasnak kell lenniük az ilyen visszavételi és gyűjtőhelyeken keresztül várhatóan begyűjtésre kerülő, hulladékká vált gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek mennyisége és veszélyes jellege szempontjából;
Módosítás 319
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A tagállamok évente információkat – többek között megalapozott becsléseket – gyűjtenek a piacukon forgalomba hozott gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek begyűjthető mennyiségéről és kategóriáiról, összehasonlítva a tagállamon belül újrahasználatra előkészített, újrafeldolgozott és hasznosított mennyiségekkel, valamint az exportált járművekben/ipari termékekben lévő elemek tömeg és vegyianyag-lebontás szerinti mennyiségéről.
Módosítás 320
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés
(1)  A forgalmazók díjmentesen visszaveszik a végfelhasználóktól a hulladékelemeket, anélkül, hogy a végfelhasználót új elem vásárlására köteleznék, tekintet nélkül az elemek vegyi összetételére vagy származására. A hordozható elemek visszavételét a kiskereskedelmi árusítóhelyükön vagy annak közvetlen közelében biztosítják. A hulladékká vált gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek visszavételét a kiskereskedelmi árusítóhelyükön vagy annak közelében biztosítják. Ez a kötelezettség a hulladékelemek azon típusaira korlátozódik, amelyek új elemekként szerepelnek vagy szerepeltek a forgalmazó kínálatában, valamint hordozható elemek tekintetében arra a mennyiségre, amit a lakossági végfelhasználók általában eldobnak.
(1)  A forgalmazók díjmentesen visszaveszik a végfelhasználóktól a hulladékelemeket, tekintet nélkül az elemek vegyi összetételére vagy származására, illetve anélkül, hogy arra köteleznék a végfelhasználót, hogy az elemet ugyanattól a forgalmazótól kelljen vásárolnia. A hordozható elemek visszavételét a kiskereskedelmi árusítóhelyükön vagy annak közvetlen közelében biztosítják. A hulladékká vált, könnyű szállítóeszközökben használt elemek, gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek visszavételét a kiskereskedelmi árusítóhelyükön vagy annak közelében biztosítják. Ez a kötelezettség a hulladékelemek azon típusaira korlátozódik, amelyek új elemekként szerepelnek vagy szerepeltek a forgalmazó kínálatában, valamint hordozható elemek tekintetében arra a mennyiségre, amit a lakossági végfelhasználók általában eldobnak.
Módosítás 321
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 3 bekezdés
(3)  A forgalmazók az általuk visszavett hulladékelemeket átadják az adott elemek begyűjtéséért a 48., illetve a 49. cikk értelmében felelősséggel bíró gyártóknak, illetve gyártói felelősségi rendszereknek, vagy pedig egy hulladékgazdálkodási üzemeltetőnek az 56. cikk szerinti kezelés és újrafeldolgozás céljából.
(3)  A forgalmazók az általuk visszavett hulladékelemeket átadják az adott elemek begyűjtéséért a 48., illetve a 49. cikk értelmében felelősséggel bíró gyártóknak, illetve gyártói felelősségi rendszereknek, vagy pedig egy hulladékgazdálkodási üzemeltetőnek az 56. cikk szerinti kezelés és újrafeldolgozás céljából. A tagállamok korlátozhatják a forgalmazók azon lehetőségét, hogy a hulladékelemeket típusuknak megfelelően átadják a gyártóknak, a gyártói felelősségi rendszereknek vagy a hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek. A tagállamok biztosítják, hogy ezek a korlátozások ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerekre.
Módosítás 322
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az ebben a cikkben foglalt kötelezettségek értelemszerűen alkalmazandók a végfelhasználók számára távollevők között kötött szerződés keretében elemeket értékesítő gazdasági szereplőkre. Ezek a szereplők elegendő számú gyűjtőhelyet biztosítanak a tagállam egész területére kiterjedően, figyelembe véve a népesség méretét, a népsűrűséget, a hulladékká vált gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek várható mennyiségét, a hozzáférhetőséget és a közelséget a végfelhasználók számára, ami lehetővé teszi számukra az elemek visszaszolgáltatását.
(4)  Az ebben a cikkben foglalt kötelezettségek értelemszerűen alkalmazandók a végfelhasználók számára távollevők között kötött szerződés keretében elemeket értékesítő gazdasági szereplőkre. Ezek a szereplők elegendő számú gyűjtőhelyet biztosítanak a tagállam egész területére kiterjedően, figyelembe véve a népesség méretét, a népsűrűséget, a hulladékká vált hordozható elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek, gépjárműelemek, ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek várható mennyiségét, a hozzáférhetőséget és a közelséget a végfelhasználók számára, ami lehetővé teszi számukra az elemek visszaszolgáltatását.
Módosítás 323
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Kézbesítéssel történő értékesítés esetén a forgalmazóknak fel kell ajánlaniuk az elemek ingyenes visszavételét. Az elem megrendelésekor az elem végfelhasználóját tájékoztatni kell a használt elem visszavételének módjáról.
Módosítás 324
Rendeletre irányuló javaslat
50 a cikk (új)
50a. cikk
Az elemekre vonatkozó betétdíjas visszaváltórendszerek
A Bizottság 2025. december 31-ig értékeli az elemekre, különösen az általános felhasználású hordozható elemekre vonatkozó, uniós szintű betétdíjas rendszer létrehozásának megvalósíthatóságát és lehetséges előnyeit. A Bizottság e célból jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és fontolóra veszi a megfelelő intézkedések megtételét, ideértve jogalkotási javaslatok elfogadását. A tagállamok – amennyiben az elemek tekintetében nemzeti betétdíjas visszaváltórendszereket alkalmaznak – értesítik a Bizottságot ezekről az intézkedésekről. A nemzeti betétdíjas visszaváltórendszerek nem akadályozhatják egy uniós szintű, harmonizált rendszer elfogadását.
Módosítás 325
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 2 bekezdés
(2)  A végfelhasználók a gyártóval vagy a gyártói felelősségi rendszerrel kötött külön megállapodás alapján vagy azzal összhangban létrehozott kijelölt elkülönített gyűjtőhelyeken helyezik el a hulladékelemeket a 48. és a 49. cikkel összhangban.
(2)  A végfelhasználók a gyártóval vagy a gyártói felelősségi rendszerrel kötött külön megállapodás alapján vagy azzal összhangban létrehozott kijelölt elkülönített gyűjtőhelyeken helyezik el a hulladékelemeket a 48., a 48a. és a 49. cikkel összhangban.
Módosítás 326
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés
A 2000/53/EK és a 2012/19/EU irányelv hatálya alá tartozó hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői átadják a hulladékká vált gépjárművek, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kezeléséből származó hulladékelemeket az adott elemek gyártóinak, illetve a nevükben eljáró, a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt gyártói felelősségi rendszereknek, vagy pedig hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek az e rendelet 56. cikkében foglalt követelményekkel összhangban történő kezelés és újrafeldolgozás céljából. A hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői nyilvántartást vezetnek ezekről az ügyletekről.
A 2000/53/EK és a 2012/19/EU irányelv hatálya alá tartozó hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői átadják a hulladékká vált gépjárművek, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kezeléséből származó hulladékelemeket az adott elemek gyártóinak, illetve a nevükben eljáró, a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt gyártói felelősségi rendszereknek, vagy pedig az engedélyezett hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek az e rendelet 56. cikkében foglalt követelményekkel összhangban történő kezelés és újrafeldolgozás céljából. A tagállamok korlátozhatják a 2000/53/EK irányelv vagy a 2012/19/EU irányelv hatálya alá tartozó hulladékkezelő létesítmények üzemeltetőinek azon lehetőségét, hogy a hulladékelemeket típusuknak megfelelően átadják a gyártóknak, gyártói felelősségi szervezeteknek, vagy egy másik hulladékgazdálkodási üzemeltetőnek. A tagállamok biztosítják, hogy ezek a korlátozások ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerekre. A hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői nyilvántartást vezetnek ezekről az ügyletekről.
Módosítás 327
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 1 bekezdés
(1)  Nem kereskedelmi jellegű magánfelhasználóktól származó hulladékelemek állami hulladékgazdálkodási hatóságok által létrehozott, elkülönített gyűjtésre szolgáló gyűjtőhelyeken helyezhetők el.
(1)  Nem kereskedelmi jellegű magánfelhasználóktól származó hulladékelemek állami hulladékgazdálkodási hatóságok által létrehozott, elkülönített gyűjtésre szolgáló gyűjtőhelyeken helyezhetők el. Ha azt egy adott elemtípus számára hozzák létre, az állami hulladékgazdálkodási hatóságok egyetlen ilyen típusú hulladékelem visszavételét sem tagadhatják meg, még az újrafelhasznált, újrapozicionált és újragyártott elemek esetében sem.
Módosítás 328
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok átadják a begyűjtött hulladékelemeket a gyártóknak, illetve a nevükben eljáró, a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt gyártói felelősségi rendszereknek, vagy hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek adják át az adott elemek e rendelet 56. cikkében foglalt követelményekkel összhangban történő kezelése és újrafeldolgozása céljából, vagy pedig maguk végzik el azok kezelését és újrafeldolgozását az 56. cikkben foglalt követelményekkel összhangban.
(2)  Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok átadják a begyűjtött hulladékelemeket a gyártóknak, illetve a nevükben eljáró, a 47. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt gyártói felelősségi rendszereknek, vagy hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek adják át az adott elemek e rendelet 56. cikkében foglalt követelményekkel összhangban történő kezelése és újrafeldolgozása céljából, vagy pedig maguk végzik el azok kezelését és újrafeldolgozását az 56. cikkben foglalt követelményekkel összhangban. A tagállamok korlátozhatják a hulladékgazdálkodási hatóságok azon lehetőségét, hogy a hulladékelemeket típusuktól függően a gyártóknak vagy gyártói felelősségi szervezeteknek, vagy hulladékgazdálkodási üzemeltetőnek adják át, vagy maguk végezzék el azok kezelését és újrafeldolgozását. A tagállamok biztosítják, hogy ezek a korlátozások ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerekre.
Módosítás 329
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 1 bekezdés
A hulladékká vált hordozható elemek önkéntes gyűjtőhelyei átadják a hulladékká vált hordozható elemeket a hordozható elemek gyártóinak vagy a nevükben eljáró harmadik feleknek, ideértve a gyártói felelősségi rendszereket is, vagy pedig hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek az 56. cikkben foglalt követelményekkel összhangban történő kezelés és újrafeldolgozás céljából.
A hulladékká vált hordozható elemek önkéntes gyűjtőhelyei átadják a hulladékká vált hordozható elemeket a hordozható elemek gyártóinak vagy a nevükben eljáró harmadik feleknek, ideértve a gyártói felelősségi rendszereket is, vagy pedig az engedélyezett hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek az 56. cikkben foglalt követelményekkel összhangban történő kezelés és újrafeldolgozás céljából. A tagállamok korlátozhatják az önkéntes hordozható hulladékelemgyűjtő pontok azon lehetőségét, hogy ezeket a hulladék hordozható elemeket átadják a gyártóknak vagy a gyártói felelősségi szervezeteknek, vagy egy hulladékgazdálkodási üzemeltetőnek. A tagállamok biztosítják, hogy ezek a korlátozások ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerekre.
Módosítás 330
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – cím
A hulladékká vált hordozható elemek begyűjtési aránya
A hulladékká vált hordozható elemek és könnyű szállítóeszközökben használt, hulladékká vált elemek begyűjtési aránya
Módosítás 331
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  65 % 2025. december 31-ig;
b)  70 % 2025. december 31-ig;
Módosítás 332
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 1 bekezdés – c pont
„c) 70 % 2030. december 31-ig.
c)  80 % 2030. december 31-ig.
Módosítás 333
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamoknak a következő minimális begyűjtési célkitűzéseket kell teljesíteniük a hulladékká vált, általános felhasználásra szánt hordozható elemek tekintetében:
a)  45 % 2023. december 31-ig;
b)  70 % 2025. december 31-ig;
c)  80 % 2030. december 31-ig.
Módosítás 334
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamoknak a következő minimális begyűjtési célkitűzéseket kell teljesíteniük a hulladékká vált, könnyű szállítóeszközökben használt elemek tekintetében:
a)  75 % 2025. december 31-ig;
b)  85 % 2030. december 31-ig.
Módosítás 335
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A Bizottság 2023. december 31-ig a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el azzal a céllal, hogy a begyűjthető hulladékelemek mennyiségének tükrözése érdekében e rendelet kiegészítéseként részletes szabályokat állapítson meg a könnyű szállítóeszközök hulladékká vált elemeire vonatkozó begyűjtési célértékek kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozóan.
Módosítás 336
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 3 bekezdés
(3)  2030. december 31-ig a Bizottság felülvizsgálja az (1) bekezdés c) pontjában szereplő begyűjtési arányt, és az említett felülvizsgálat során mérlegeli a könnyű szállítóeszközöket működtető elemekre vonatkozó begyűjtési célkitűzés meghatározását – tekintettel azok piaci részesedésének alakulására – külön célkitűzésként vagy pedig az (1) bekezdés c) pontjában és a 48. cikk (4) bekezdésében meghatározott célkitűzés felülvizsgálata során. E felülvizsgálat során mérlegelheti továbbá az elkülönített begyűjtési arány kiszámítására szolgáló számítási módszer bevezetését a begyűjthető hulladékelemek mennyiségének tükrözése érdekében. E célból a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felülvizsgálat eredményéről, adott esetben jogalkotási javaslattal együtt.
(3)  2024. december 31-ig a Bizottság felülvizsgálja az (1) bekezdés c) pontjában szereplő begyűjtési arányt.E felülvizsgálat során mérlegeli továbbá az elkülönített begyűjtési arány kiszámítására szolgáló számítási módszer bevezetését a begyűjthető hordozható hulladékelemek mennyiségének tükrözése érdekében. E célból a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felülvizsgálat eredményéről, adott esetben jogalkotási javaslattal együtt.
Módosítás 337
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 73. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XI. mellékletben meghatározott, a hordozható elemek begyűjtési arányának kiszámítására szolgáló módszertan módosítása céljából.
törölve
Módosítás 338
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés
(1)  Tilos a begyűjtött hulladékelemek lerakása vagy elégetése.
(1)  Tilos a begyűjtött hulladékelemek ártalmatlanítása vagy energia-visszanyerési célú hasznosítása.
Módosítás 339
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A tagállamok ösztönző rendszereket hozhatnak létre azon gazdasági szereplők számára, amelyek a XII. melléklet B. és C. részében meghatározott vonatkozó küszöbértékeknél magasabb hozamokat érnek el.
Módosítás 340
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 1 bekezdés
(1)  Minden begyűjtött hulladékelemet újrafeldolgozási eljárásnak kell alávetni.
(1)  Minden begyűjtött hulladékelemet újrahasználatra való előkészítésnek, újrapozicionálásra való előkészítésnek és újrafeldolgozási eljárásnak kell alávetni, kivéve a higanytartalmú elemeket, amelyeket olyan módon kell ártalmatlanítani, amely nem jár semmilyen negatív hatással az emberi egészségre vagy a környezetre.
Módosítás 341
Rend