Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a 2022. április 7-i(1), május 5-i(2) és május 19-i(3) állásfoglalásaira,

–  tekintettel az ENSZ Alapokmányára,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a hágai egyezményekre,

–  tekintettel a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumára,

–  tekintettel a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló 1989. november 20-i ENSZ-egyezményre és az ahhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvekre,

–  tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményre,

–  tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2022. május 30-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az Ukrajnában elkövetett nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogsértésekről, háborús bűncselekményekről és emberiesség elleni bűncselekményekről szóló, 2022. április 13-i és 2022. július 14-i jelentéseire,

–  tekintettel az ukrán parlament emberi jogi biztosának jelentéseire,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsában 2022. szeptember 7-én az ukrán állampolgárok kényszerű lakóhelyelhagyásáról és kényszerdeportálásáról, valamint ukrán gyermekek Oroszországban történő kényszeradoptálásáról folytatott vitára,

–  tekintettel a Human Rights Watch „»We Had No Choice«: »Filtration« and the Crime of Forcibly Transferring Ukrainian Civilians to Russia” („Nem volt esélyünk”: „Szűrés” és az ukrán polgári lakosság Oroszországba történő erőszakos átszállításának bűntette) című, 2022. szeptember 1-jei jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-én provokáció nélküli, indokolatlan és jogtalan agresszív háborút indított Ukrajna ellen; mivel Oroszország az Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdetétől fogva súlyosan megsérti az emberi jogokat és háborús bűncselekményeket követ el, többek között civilek és hadifoglyok tömeges meggyilkolását, kínzásokat, szexuális erőszakot, erőszakos eltüntetéseket, kényszerdeportálást, fosztogatást, valamint az evakuálás és a humanitárius konvojok akadályozását, amelyek mindegyikét tiltja a nemzetközi jog, és amelyeket büntetőeljárás alá kell vonni;

B.  mivel az ukrán parlament emberi jogi biztosának (ombudsman) becslése szerint 2022. február 24. óta több mint 1 millió ukránt deportáltak erőszakkal az Oroszországi Föderációba, gyakran Oroszország távol-keleti részeibe; mivel különböző források azt mutatják, hogy ezek a számok alul vannak becsülve, a legmagasabb becslések akár 2,5 milliót is kitesznek, és ez a szám folyamatosan nő; mivel az úgynevezett „szűrőtáborok” által elősegített, Ukrajnából történő kényszerdeportálások erős történelmi párhuzamokat mutatnak a tömeges szovjet deportálással és a Gulag koncentrációs táborokkal; mivel az erőszakos elhurcolás háborús bűncselekmény és lehetséges emberiesség elleni bűncselekmény;

C.  mivel a nemzetközi szervezetek, például az EBESZ vagy az ENSZ az ukrán polgári lakosság Oroszországi Föderációba történő tömeges kényszerdeportálását a nemzetközi humanitárius jog egyik legsúlyosabb megsértésének minősítették, amelyet az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszív háborújában elkövetett;

D.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) megerősítette az úgynevezett „szűrés” létezését, amely egy nagyszabású, kötelező, büntető jellegű és visszaélésszerű biztonsági átvilágítást foglal magában, amely számos emberi jogi jogsértéshez vezetett ukrán állampolgárokkal szemben; mivel ukrán polgári személyeket ténylegesen bebörtönöztek, amíg arra vártak, hogy átessenek e folyamaton, amelynek időtartama néhány óra és majdnem egy hónap között váltakozott; mivel a „szűrés” során az ukrán állampolgárokat részletes kihallgatásnak vetik alá, megmotozzák, időnként erőszakkal levetkőztetik és kínzásnak vetik alá őket; mivel ilyen körülmények között az ukrán nőket és lányokat a szexuális kizsákmányolás veszélye fenyegeti;

E.  mivel a „szűrési” folyamat módszeresen zajlik, és tömeges jogellenes adatgyűjtést jelent, amely hatalmas mennyiségű személyes adatot – többek között biometrikus adatokat – biztosít az orosz hatóságok számára ukrán polgári személyekről; mivel ez egyértelműen sérti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, és azzal a veszéllyel járhat, hogy az érintettek a jövőben célponttá válnak;

F.  mivel e folyamat során az orosz hatóságok gyakran elkobozzák az ukrán útleveleket, és arra kényszerítik az ukránokat, hogy beleegyező nyilatkozatokat írjanak alá arról, hogy Oroszországban maradnak, ami akadályozza hazatérésüket azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megváltoztassák Ukrajna demográfiai összetételét; mivel a kényszerdeportálások és -adoptálások mellett Oroszország a „Ruszkij mir” (orosz világ) geopolitikai koncepciójában Ukrajna megszállt területein felgyorsítja az eloroszosítást;

G.  mivel azokat az ukrán állampolgárokat, akik „megbuknak” a „szűrési” folyamat során, őrizetbe veszik és orosz idegenrendészeti fogdákba és büntetés-végrehajtási intézetekbe szállítják, ahol súlyos sérülések – többek között kínzás és rossz bánásmód – veszélyének vannak kitéve, vagy erőszakkal eltüntetik őket; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala hiteles jelentéseket készített családjuktól elválasztott gyermekekről, amikor a kísérő felnőtt nem ment át a „szűrési” folyamaton;

H.  mivel a háború elől menekülő gyermekek – különösen a kísérő nélküli gyermekek – fokozottan ki vannak téve az erőszak, a bántalmazás és a kizsákmányolás veszélyének, valamint annak, hogy eltűnnek és emberkereskedelem áldozatává válnak, különösen ha átlépik a határokat, és különösen a lányokat fenyegeti nemi alapú erőszak veszélye;

I.  mivel az ukrán ombudsman 2022. szeptember 3-án azt állította, hogy már több mint 200 000 gyermeket vittek erőszakkal az Oroszországi Föderációba azzal a szándékkal, hogy orosz családok fogadják örökbe őket, és meg tudta erősíteni 7 000 ukrán gyermek kényszerdeportálásának körülményeit; mivel az orosz hatóságok szándékosan elválasztják az ukrán gyermekeket szüleiktől, míg másokat árvaházakból, más gyermekfelügyeleti intézetekből és kórházakból rabolnak el, mielőtt Oroszországban örökbe adnák őket; mivel az Oroszországi Föderáció ezen intézkedése módszeresen és széles körben zajlik, és egyéb bűncselekmények mellett magában foglalja a deportáltak személyes adatainak törlését is;

J.  mivel Ukrajna létrehozta a „Children of War” (a háború gyermekei) portált, hogy lehetővé tegye az elveszett, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő és deportált gyermekek szülei számára az összes rendelkezésre álló adat megosztását;

K.  mivel mihelyt a gyermekek az oroszok által megszállt területekre vagy Oroszországba kerülnek, a távozásuk vagy a gyámjaikkal való újraegyesítésük folyamata hihetetlenül bonyolult; mivel az ukrán gyermekek Ukrajnába való visszatérésére vagy gyámjaikkal és gondviselőikkel való újraegyesítésére irányuló hivatalos eljárások hiányában a folyamat nagyrészt magánszemélyekre hárul, helyi önkéntesek, nem kormányzati szervezetek támogatásával és háttértárgyalások útján;

L.  mivel 2022. május 25-én és 30-án Vlagyimir Putyin elnök rendeleteket írt alá az orosz állampolgárság ukrán állampolgárok – köztük szülői felügyelet nélküli gyermekek – számára történő megadására és az ukrán gyermekek orosz családok általi örökbefogadására vonatkozó eljárás egyszerűsítéséről, ami tovább bonyolítja az Ukrajnába való visszatérésüket és megkönnyíti az ukrán gyermekek kikényszerített asszimilációjának folyamatát; mivel azóta több száz ukrán gyermek kapott orosz állampolgárságot, és Oroszország különböző régióiban új szülőkhöz küldték őket;

M.  mivel a nemzetközi jog egyértelműen tiltja a megszállt területeken belüli vagy a megszállt területekről a megszálló hatalom területére történő deportálást, ami a genfi egyezmények súlyos megsértésének és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma szerinti háborús bűncselekménynek minősül; mivel a nemzetközi jog és gyakorlat tiltja az örökbefogadást vészhelyzetben vagy közvetlenül azt követően; mivel Ukrajna a háború korai szakaszában moratóriumot fogadott el az országok közötti örökbefogadásokra vonatkozóan; mivel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és a negyedik genfi egyezmény megtiltja a megszálló hatalmaknak, hogy megváltoztassák a gyermekek személyes jogállását, beleértve állampolgárságukat is;

N.  mivel a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény II. cikke szerint népirtásnak minősül egy nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele;

O.  mivel úgy tűnik, hogy az idősek, a fogyatékossággal élő személyek és más kiszolgáltatott csoportok különösen ki vannak téve annak a veszélynek, hogy az Oroszország által megszállt területeken vagy Oroszországban rekednek, mivel gyakran akaratuk ellenére helyezik el őket olyan létesítményekben, mint Oroszországban vagy az oroszok által megszállt területeken található ápolási intézmények; mivel ezek a létesítmények zárt intézmények, és a kiszolgáltatott személyek ezekben való elhelyezése alapvetően aláássa a szabad mozgáshoz való jogukat;

P.  mivel az Oroszországban és az oroszok által elfoglalt területeken területén tartózkodó ukrán állampolgárok jelentős nehézségekkel szembesülnek, mint például a megélhetéshez szükséges eszközök hiánya, az ukrán hrivnya átváltásának vagy a bankkártyával történő pénzfelvételnek a lehetetlensége, a ruházati és higiéniai cikkek hiánya, valamint a hozzátartozókkal való kapcsolatfelvétel lehetetlensége; mivel ukrán polgári személyeket erőszakkal telepítenek át Oroszország gazdaságilag elmaradott vagy elszigetelt területeire, gyakran Szibériába, és nem engedik hazatérni őket; mivel azok, akik megpróbálják elhagyni Oroszországot, gyakran szembesülnek nehézségekkel az Oroszországból való átkelés során, mert nem rendelkeznek megfelelő személyazonosító okmányokkal, amelyeket a háború elől menekülve Ukrajnában hagytak, vagy az orosz hatóságok elkobozták azokat;

Q.  mivel a második világháború torz narratívája képezi a gyökerét a Kreml azon propagandájának, amely igazolja az Oroszország által Ukrajna ellen ma folytatott agressziós háborút;

1.  a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszív háborúját, valamint Belarusz e háborúban való aktív részvételét, és követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg az Ukrajnában folytatott valamennyi katonai tevékenységet, és feltétel nélkül vonjon ki Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről minden haderőt és katonai felszerelést; egyöntetű szolidaritását fejezi ki Ukrajna népével, teljes mértékben támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és hangsúlyozza, hogy ez a háború a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti;

2.  határozottan elítéli az orosz fegyveres erők, megbízottjaik és a különböző megszálló hatóságok által elkövetett atrocitásokat, különösen az ukrán polgári személyek, köztük gyermekek Oroszországba történő kényszerdeportálását, valamint azt a szörnyű gyakorlatot, amelyet Oroszország az úgynevezett „szűrőtáborokban” alkalmaz, ahol a családokat szétválasztják, és a „megbízhatatlannak” minősített emberek eltűnnek;

3.  felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek, és haladéktalanul hagyjon fel az ukrán polgári személyek Oroszországba és az Oroszország által megszállt területekre történő kényszerdeportálásával és erőszakos elhurcolásával, a gyermekek megszállt területekre és az Oroszországi Föderációba történő erőszakos áthurcolásával, valamint az Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről elszállított gyermekek nemzetközi örökbefogadásával; felszólítja Oroszországot, hogy helyezze hatályon kívül az ukrán gyermekek örökbefogadását elősegítő valamennyi jogszabályt;

4.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi és európai szervezeteknek, köztük a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának Hivatala, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani a „szűrőtáborok” és más olyan helyek látogatásához, ahol ukrán állampolgárok találhatók az Oroszországba és az orosz megszállt területekre történt elhurcolásukat követően, figyelemmel kell kísérniük ezeket a létesítményeket, és segíteniük kell mind azokat az ukrán állampolgárokat, akik vissza kívánnak térni Ukrajna területére, mind pedig azokat az ukrán állampolgárokat, akik – anélkül, hogy áthaladnának Ukrajnán – egy harmadik országba kívánnak menni, hogy menedékjogért és menekültstátuszért és/vagy családegyesítésért folyamodjanak;

5.  követeli, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul nyújtson tájékoztatást valamennyi fogva tartott vagy deportált ukrán személy nevéről, tartózkodási helyéről és jóllétéről, valamint tegye lehetővé valamennyi ukrán polgári személy, köztük a gyermekek, különösen az Oroszországi Föderáció területére vagy az Oroszországi Föderáció által jelenleg megszállt ukrán területekre erőszakkal deportált gyermekek biztonságos visszatérését azáltal, hogy biztonságos kommunikációs és utazási csatornákat hoz létre;

6.  felszólítja az összes államot és nemzetközi szervezetet, hogy gyakoroljanak nyomást Oroszországra, hogy tartsa tiszteletben az erőszakos elhurcolás tilalmát, beleértve a polgári személyek nem kívánt célállomásokra történő evakuálását, és könnyítse meg a polgári személyek, különösen a kiszolgáltatott csoportok, biztonságos áthaladását az általuk választott úti cél felé;

7.  követeli, hogy Oroszország teljes mértékben tegyen eleget kötelezettségeinek, és hagyjon fel a szisztematikus „szűrésekkel”, állítsa le a folyamatban lévő biometrikus adatgyűjtési és -megőrzési folyamatokat, törölje az illegálisan gyűjtött adatokat, és biztosítsa, hogy a polgári személyek biztonságban és nemzetközi felügyelet mellett elhagyhassák az ukrán ellenőrzés alatt álló területet, amennyiben így döntenek; felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel az oroszosításra és az ukránok nemzeti identitásuktól való megfosztására irányuló kísérletekkel;

8.  hangsúlyozza, hogy a háború vagy humanitárius vészhelyzet idején szüleiktől elválasztott gyermekek nem tekinthetők árvának, és lehetővé kell tenni számukra a visszatérést és hogy mihamarabb újra együtt lehessenek a szüleikkel vagy törvényes gyámjaikkal;

9.  sürgeti az Oroszországi Föderáció hatóságait, hogy haladéktalanul biztosítsanak hozzáférést a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala és az UNICEF számára minden olyan ukrán gyermekhez, akiket erőszakkal deportáltak az Oroszország által megszállt területekre és Oroszországba; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy szavatolják az ukrán gyermekek biztonságát és jóllétét Oroszországban és az Oroszország által megszállt területeken, és védjék meg őket a háborúból és annak következményeiből fakadó veszélyekkel szemben;

10.  egy olyan uniós gyermekvédelmi csomag azonnali létrehozását szorgalmazza az ukrajnai háború elől menekülő gyermekek és fiatalok védelme és támogatása érdekében, amely magában foglalná a biztonságos áthaladást, az erőszakkal, a bántalmazással, a kizsákmányolással és az emberkereskedelemmel szembeni védelmet, valamint a sürgősségi segélyt, a család újraegyesítésére irányuló erőfeszítéseket és a hosszú távú rehabilitációs támogatást;

11.  felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállamokat, hogy az erőszakos elhurcolásokról szóló uniós nyilvános nyilatkozatokban foglalkozzanak a kiszolgáltatott csoportok, köztük a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek nehéz helyzetével, és támogassák azokat a helyszíni aktivistákat és nem kormányzati szervezeteket, akik igyekeznek gondoskodni ezekről a csoportokról és elősegíteni biztonságos visszatérésüket;

12.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt az ukrán hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal annak érdekében, hogy mechanizmusokat hozzanak létre a kényszeráttelepítés tényeinek dokumentálására (az emberek, köztük a gyermekek száma és személyazonossága, a „szűrés” során kiválogatott személyek tartózkodási helye, Oroszországban való tartózkodásuk feltételei stb.), többek között tartózkodási helyük meghatározása, különösen az eltűnt gyermekek hazatelepítése, valamint a családegyesítésben és a nyomon követésben való segítségnyújtás érdekében; hangsúlyozza, hogy információkat kell gyűjteni, például a „szűrés” során eltűnt személyek nevéről, erőszakos elzárásukról vagy Oroszországba való elhurcolásukról;

13.  felszólítja a tagállamokat, hogy oroszországi diplomáciai képviseleteiken keresztül támogassák az ideiglenes úti okmányok kibocsátását, amelyek lehetővé teszik az Oroszországban személyazonosságuk vagy úti okmányaik nélkül rekedt ukrán állampolgárok számára, hogy amennyiben kívánják, elhagyják az országot, és szükség esetén biztosítsanak nekik ideiglenes menedéket az EU-ban;

14.  határozottan elítéli a 2022. május 25-i és május 30-i orosz elnöki rendeleteket;

15.  sürgeti Oroszországot, hogy hagyjon fel „útlevelesítési” politikájával, és tegye lehetővé az ukránok számára eredeti személyazonosító okmányaik megőrzését;

16.  újfent hangsúlyozza, hogy felelősségre kell vonni a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények, valamint az esetleges népirtás vagy népirtás szándékával elkövetett bűncselekmények elkövetőit, továbbá a felelős kormánytisztviselőket és katonai vezetőket; megjegyzi, hogy az ukrán gyermekek – többek között az intézményekben élők – Oroszországi Föderációba és az orosz megszállt területekre történő kényszerű átszállítása és deportálása, valamint orosz családok általi erőszakos örökbefogadása sérti az ukrán és a nemzetközi jogot, különösen a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló ENSZ-egyezmény II. cikkét; ezzel kapcsolatban felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az ukrán és nemzetközi hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy összegyűjtsék, dokumentálják és megőrizzék az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben elkövetett emberi jogi jogsértések bizonyítékait;

17.  felszólítja Ukrajna kormányát, hogy ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények – többek között a kényszerdeportálások – üldözésének megkönnyítése érdekében, és felszólítja az összes európai országot, hogy írják alá vagy ratifikálják a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi ENSZ-egyezményt;

18.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az összes jogszerű nemzetközi és nemzeti folyamatot, többek között az egyetemes joghatóság elve alapján is, és vizsgálják ki az állítólagos emberiesség elleni bűncselekményeket és háborús bűncselekményeket annak érdekében, hogy minden elkövetőt bíróság előtt felelősségre vonjanak, beleértve az erőszakos elhurcolások, a kényszerörökbefogadások és az erőszakos eltüntetések eseteit is; határozottan üdvözli a Nemzetközi Büntetőbíróság által e tekintetben folyamatban lévő vizsgálatokat;

19.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak politikai, jogi, technikai, pénzügyi és egyéb támogatást az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozásához;

20.  üdvözli a szankciók Tanács általi gyors elfogadását, és felszólít az uniós intézmények és tagállamok közötti egység további fenntartására az Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kérdésében, valamint a G7-ek közötti magas szintű koordinációra; felszólítja az összes partnert, különösen az uniós tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölt országokat, hogy igazodjanak a szankciócsomagokhoz; kéri, hogy a szankciók által érintett személyek listáját terjesszék ki különösen a kényszerdeportálások és kényszeradoptálások előkészítéséért és megszervezéséért, illetve az úgynevezett „szűrőtáborok” működéséért felelős valamennyi szervezetre és személyre;

21.  megjegyzi, hogy erős történelmi párhuzam áll fenn az Oroszország által Ukrajnában elkövetett bűncselekmények és a szovjet megszállt területeken elkövetett szovjet bűncselekmények között; emberiesség elleni bűncselekményként ismeri el a szovjet kommunista rezsim által elrendelt, tervezett és végrehajtott tömeges szovjet deportálásokat és az egész Gulag-rendszert; kiemeli az emlékezés, a történelmi kutatás és a totalitárius múlttal kapcsolatos oktatás fontosságát a polgári tudatosság erősítése és a dezinformációval szembeni reziliencia kiépítése érdekében; felszólít a szovjet bűncselekmények alapos történelmi és jogi értékelésére és átlátható nyilvános vitájára, különösen magában Oroszországban, annak érdekében, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg hasonló bűncselekmények;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának, a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az ENSZ Gyermekalapjának, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, a belarusz hatóságoknak, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) Az Európai Parlament 2022. április 7-i állásfoglalása az ukrajnai háború elől menekülő gyermekek és fiatalok uniós védelméről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0120). (2) Az Európai Parlament 2022. május 5-i állásfoglalása az Ukrajna elleni háború nőkre gyakorolt hatásáról (Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0206). (3) Az Európai Parlament 2022. május 19-i állásfoglalása az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0218).