Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nicaraguáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a nicaraguai helyzetről szóló, 2021. december 16-i állásfoglalására(1), valamint „Az igazságszolgáltatás elnyomó eszközként való használatáról Nicaraguában” című, 2022. június 9-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, különösen annak a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 18. cikkére, az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságról szóló 10. cikkére, valamint az Emberi Jogok Amerikai Egyezményére, különösen annak a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 12. cikkére,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályaira (Nelson Mandela-szabályok),

–  tekintettel a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. október 14-i (KKBP) 2019/1720 tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) szóvivője által a politikai foglyok elítéléséről 2022. március 14-én tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szóvivőjének a nicaraguai kormány civil társadalommal szembeni kemény fellépéséről szóló 2022. május 9-i nyilatkozatára, az ENSZ emberi jogi főbiztosának a nicaraguai emberi jogi helyzetről szóló 2022. február 24-i jelentésére, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosának az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2022. március 7-i 49. ülése előtt tett nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az emberi jogok Nicaraguán belüli előmozdításáról és védelméről szóló, 49/3. számú, 2022. március 31-i határozatára,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásra(4) (EU–Közép-Amerika társulási megállapodás),

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2022. augusztus 19‑én a nicaraguai nemzeti rendőrség két hétig tartó patthelyzetet követően betört a matagalpai püspöki palotába, ahol önkényesen letartóztatta Rolando Álvarez püspököt, öt másik pappal, két szeminaristával és egy operatőrrel együtt, akiket jelenleg az El Chipote börtönben tartanak fogva; mivel Álvarez püspök közvetítőként fontos szerepet játszott a 2018. évi nemzeti párbeszédben, és folyamatosan békés és érvek mentén folytatott párbeszédre szólított fel Nicaraguában, és bírálta a matagalpai egyházmegye által működtetett hét katolikus rádióállomás 2022. augusztus 1-jei bezárását;

B.  mivel a rendőrségi nyilatkozat nem indokolja a letartóztatásokat, de azt említi, hogy azok az országban folytatott „destabilizációs és provokációs” tevékenységekkel kapcsolatban 2022. augusztus 5-én indított nyomozás részét képezik; mivel a rendőrség később megerősítette, hogy „jogi vizsgálatok” vannak folyamatban; mivel néhány órával később Rosario Murillo, Nicaragua alelnöke egy beszédében azt állította, hogy a rendőrség visszaállította Matagalpában a rendet, és a püspök letartóztatása „szükséges” volt;

C.  mivel a Nicaraguába delegált apostoli nunciust, Waldemar Stanisław Sommertag-ot 2022 márciusában kiutasították, Manuel Salvador García atyát 2022 júniusában letartóztatták, a Kalkuttai Szent Teréz által alapított Szeretet Misszionáriusai szerzetesrendet 2022 júliusában illegálisnak nyilvánították és kiutasították, és a nemzeti rendőrség állítólag betiltotta a 2022. augusztus 13-ra és 14-re bejelentett körmeneteket; mivel Álvarez püspök letartóztatása következtében öt másik pap, Uriel Vallejos, Vicente Martínez, Sebastián López, Mangel Hernández és Dani García száműzetésbe vonult; mivel Silvio Báez püspök a Vatikán által is elismert halálos fenyegetéseket követően 2019-ben száműzetésbe kényszerült; mivel 2022. szeptember 1-jén a nicaraguai hatóságok 30 év börtönbüntetésre ítélték Leonardo José Urbina Rodríguez atyát; mivel ez csak néhány példa a római katolikus egyház tagjaival szembeni nicaraguai elnyomásra;

D.  mivel 2018 óta a nicaraguai rezsim rendszeresen és ismétlődően bebörtönözi, zaklatja és megfélemlíti az elnökjelölteket, ellenzéki vezetőket és vallási vezetőket – különösen a római katolikus egyházból –, valamint diák- és vidéki vezetőket, újságírókat, emberijog-védőket, civil társadalmi szervezeteket, LMBTI-személyeket és üzleti képviselőket;

E.  mivel azóta Nicaraguában kiépült egy állami elnyomó rendszer, amelyet az emberi jogok megsértésének rendszerszintű büntetlensége, az intézményrendszer és a jogállamiság romlása, valamint a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás közötti összejátszás jellemez;

F.  mivel a véleménynyilvánítás, a lelkiismeret és a vallás szabadsága elleni támadások fokozódtak, és mivel az ügyészség megfenyegetett számos újságírót és emberijog-védőt a rezsimet célzó bírálataik matt, valamint a római katolikus egyházhoz tartozó egyházi személyeket a 2018-as nemzeti tárgyalások során tett közvetítési erőfeszítéseik és a nicaraguai válsággal összefüggésben elkövetett emberi jogi jogsértésekről tett bejelentéseik miatt, ami arra késztette sokukat, hogy védelmet keresve elhagyják Nicaraguát;

G.  mivel – amint azt az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges megbízottjai egyértelművé tették – a bebörtönzött személyeket a nemzetközi emberi jogi normákkal és a nicaraguai alkotmánnyal összeegyeztethetetlen indokokra hivatkozva tartották fogva;

H.  mivel a katolikus rádióállomások és azt követően két további közösségi rádió- és televízióállomás túlzott erőszak alkalmazásával történő bezárását megelőzően a nicaraguai rezsim már több mint 1700 civil társadalmi szervezet és legalább 40 női szervezet, számos politikai párt, médiaszövetség és egyetem ellen intézett támadást;

I.  mivel idén a nicaraguai rezsim engedélyezte az orosz katonai jelenlétet az országban, ami egyértelműen bizonyítja az Ortega-Murillo és a Putyin-rezsim közötti szoros kapcsolatot és kölcsönös támogatást;

1.  a lehető leghatározottabban elítéli a római katolikus egyház tagjainak nicaraguai elnyomását és letartóztatását, különösen Rolando Álvarez püspök letartóztatását; sürgeti a nicaraguai rezsimet, hogy haladéktalanul vessen véget az elnyomásnak, és állítsa helyre az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását, beleértve a véleménynyilvánítás, a vallás és a meggyőződés szabadságát; felszólít az önkényesen fogva tartott személyek – köztük Álvarez püspök és a vele együtt fogva tartott személyek – azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint az ellenük indított valamennyi bírósági eljárás megszüntetésére, beleértve a büntetésüket is;

2.  sajnálatosnak tartja és határozottan elítéli a nicaraguai helyzet folyamatos romlását, valamint a katolikus egyház, az ellenzéki személyiségek, a civil társadalom, az emberijog-védők, az újságírók, a földművesek, a diákok és az őslakos népek elnyomásának fokozását, valamint azt, hogy önkényesen fogva tartják őket kizárólag azért, mert gyakorolták alapvető szabadságjogaikat, elítéli az embertelen és megalázó bánásmódot, és sajnálja romló egészségi állapotukat;

3.  elítéli a Nicaraguában elkövetett visszaélésszerű fogva tartásokat, a tárgyalási garanciák hiányát és a politikai foglyok jogellenes elítélését; hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatási rendszer nem független a végrehajtó hatalomtól; aggodalmát fejezi ki a büntetőjog manipulálása és az igazságszolgáltatási rendszer arra való felhasználása miatt, hogy a polgári és politikai jogok gyakorlását bűncselekménnyé nyilvánítsák;

4.  aggodalmát fejezi ki a Nicaraguai Különleges Nyomonkövetési Mechanizmus (MESENI) szerint 2018 áprilisa óta Nicaraguában fogva tartott több mint 206 politikai fogoly helyzetének romlása miatt, és felszólít azonnali szabadon bocsátásukra, az ellenük indított jogi eljárások megszüntetésére, valamint annak biztosítására, hogy minden menekült és száműzetésben élő személy biztonságban visszatérhessen otthonába; sürgeti a nicaraguai rezsimet, hogy vessen véget a kegyetlen és embertelen bánásmód alkalmazásának, és tartsa tiszteletben a bebörtönzött személyek és családtagjaik testi épségét, méltóságát, szabadságát és orvosi ellátáshoz való jogát; felelősnek tartja a rezsimet annak biztosításáért, hogy a fogvatartási körülmények megfeleljenek az erre vonatkozó nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek és normáknak, például az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályainak;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2022. szeptember 7-én további 100 nem kormányzati szervezetet zártak be, így a Nicaraguában idén bezárt nem kormányzati szervezetek száma 1850-ra emelkedett; felszólítja a nicaraguai rezsimet, hogy hagyjon fel a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalmi szervezetek önkényes bezárásával, és állítsa vissza a jogi chartát minden olyan szervezet, politikai párt, vallási szervezet, médiaszövetség és médiaorgánum, egyetem és emberi jogi szervezet számára, amelyet önkényesen zártak be, valamint adjon vissza minden olyan vagyontárgyat, eszközt, dokumentumot és felszerelést, amelyet tőlük jogtalanul lefoglaltak, és állítsa vissza legitim jogállásukat;

6.  elítéli az ellenzéki politikai pártok megszüntetését és a 2022. november 6-i helyhatósági választások megszervezésében való részvétel és az azokon való indulás tiltását; sürgeti a törvényes önkormányzatok helyreállítását El Cuá, San Sebastián de Yalí, Santa María de Pantasma, Murra és El Almendro körzetében;

7.  határozottan sürgeti Nicaraguát, hogy helyezze hatályon kívül a 2018 óta elfogadott azon jogszabályokat, amelyek indokolatlanul korlátozzák a polgári és demokratikus mozgásteret; megismétli az EU-hoz intézett felhívását, hogy továbbra is támogassa a civil társadalmi szervezeteket, az emberijog-védőket és a politikai foglyok rokonait mind Nicaraguában, mind a száműzetésben, beleértve többek között Uriel Vallejos, Vicente Martínez, Sebastián López, Mangel Hernández és Dani García papokat;

8.  kiemeli a civil társadalom, az emberijog-védők, az újságírók és a római katolikus egyház tagjainak Nicaraguában játszott kulcsszerepét;

9.  felszólítja a nicaraguai rezsimet, hogy sürgősen tegye lehetővé a nemzetközi szervezetek – többek között az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala – visszatérését az országba az emberi jogi helyzet figyelemmel kísérése céljából;

10.  felszólítja a nicaraguai rezsimet, hogy hajtsa végre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 49/3. sz. határozatát, amely egy évre emberi jogi szakértőkből álló csoport létrehozását irányozza elő a hiteles, pártatlan és teljes körű vizsgálatok felügyelete, a bizonyítékok megőrzése és a 2018 óta elkövetett súlyos jogsértésekért való elszámoltathatóság biztosítása érdekében; felhívja a nicaraguai intézményeket annak biztosítására, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések ne maradjanak büntetlenül, biztosítva az áldozatok számára az igazságszolgáltatáshoz és a teljes jóvátételhez való hozzáférést;

11.  felszólítja Nicaraguát, hogy kezdeményezzen inkluzív nemzeti párbeszédet a politikai, szociális és emberi jogi válság békés és demokratikus megoldásának biztosítása érdekében;

12.  felszólítja az EU-t, hogy külső fellépései és párbeszéd révén kezelje továbbra is prioritásként a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség és a média szabadságának előmozdítását, és működjön együtt a nemzetközi közösséggel a párbeszéd, a demokrácia és az emberi jogok Nicaraguában való védelme érdekében; kéri az EU nicaraguai küldöttségét, hogy szorosan kövesse nyomon az országban zajló fejleményeket, beleértve a bírósági eljárások nyomon követését, valamint az ellenzéki vezetők és a kormányt bírálók börtönben vagy házi őrizetben történő meglátogatását; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy együttműködési segítségnyújtása fokozza a civil társadalomnak, különösen az emberijog-védőknek nyújtott támogatást, és hogy semmilyen módon ne járuljon hozzá a nicaraguai hatóságok jelenlegi elnyomó politikáihoz;

13.  emlékeztet arra, hogy az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás fényében Nicaraguának tiszteletben kell tartania és meg kell szilárdítania a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok elveit, különös tekintettel az I. címben foglalt rendelkezésekre; megismétli kérését, hogy a jelenlegi körülmények fényében léptessék életbe a társulási megállapodás demokratikus záradékát;

14.  megismétli arra irányuló felhívását, hogy a nicaraguai bírákat és ügyészeket mielőbb vegyék fel az EU által szankcionált személyek jegyzékébe, valamint hogy a szankcionált személyek és szervezetek jegyzékét terjesszék ki Daniel Ortegára és belső körére;

15.  felhívja a tagállamokat és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a Római Statútum 13. és 14. cikkével összhangban a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül indítsanak hivatalos vizsgálatot Nicaragua és Daniel Ortega ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt;

16.  ismételten felszólít Alessio Casimirri Olaszországnak történő azonnali kiadatására;

17.  kéri az Elnökök Értekezletét, hogy engedélyezze tényfeltáró küldöttség indítását a nicaraguai helyzet nyomon követésére;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, a Limai Csoportnak, a Vatikánnak és a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 251., 2022.6.30., 134. o. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0238. (3) HL L 262., 2019.10.15., 58. o. (4) HL L 346., 2012.12.15., 3. o.