Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU és Tajvan közötti politikai kapcsolatokról és együttműködésről szóló, 2021. október 21-i ajánlására(1),

–  tekintettel az EU-ról és az indiai–csendes-óceáni térség biztonsági kihívásairól szóló, 2022. június 7-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó, a kereskedelem és a beruházások területén alkalmazandó stratégiáról szóló, 2022. július 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az új EU–Kína stratégiáról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a 2022. április 1-jén megrendezett EU–Kína csúcstalálkozóra,

–  tekintettel az EU „Egy Kína” elnevezésű politikájára,

–  tekintettel az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. április 16-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. szeptember 16-i közös közleményére (JOIN(2021)0024),

–  tekintettel a Tanács által 2022. március 21-én elfogadott, a biztonságról és a védelemről szóló stratégiai iránytűre,

–  tekintettel a NATO 2022. évi stratégiai koncepciójára,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2021. december 1-jei, „A »Global Gateway«” című közös közleményére (JOIN(2021)0030),

–  tekintettel a G7 csoport külügyminisztereinek a Tajvani-szoros két partján a béke és a stabilitás megőrzéséről szóló, 2022. augusztus 3-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Josep Borrell alelnök/főképviselőnek az ASEAN 29. regionális fórumán 2022. augusztus 5-én tartott beszédére,

–  tekintettel a 2022. augusztus 5-i USA–Ausztrália–Japán háromoldalú stratégiai párbeszédre,

–  tekintettel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 2022. augusztus 4-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az EU és Tajvan hasonló gondolkodású partnerek, amelyek közös értékei a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság; mivel az EU továbbra is fenntartja az „Egy Kína” elvet valló politikai álláspontját;

B.  mivel 2022. augusztus 4. és 10. között a Kínai Népköztársaság Nancy Pelosi amerikai házelnök 2022. augusztus 2-i és 3-i látogatását követően példátlan mértékben fokozta a Tajvannal szemben régóta fennálló katonai megfélemlítést, és nagyszabású éleslövészeti gyakorlatot tartott Tajvan körül hét kijelölt területen; mivel a lőgyakorlat során legfeljebb 11 ballisztikus rakétát lőttek ki, amelyek közül legalább öt Tajvan fölött repült át; mivel ezek a hadgyakorlatok Tajvan tengeri térségének és légterének virtuális blokádját eredményezték;

C.  mivel a kínai ballisztikus rakéták közül öt a japán kizárólagos gazdasági övezetben ért földet;

D.  mivel az élethű harci helyzeteket szimuláló hadgyakorlatok a tajvani hatóságok és a magánszektor elleni intenzív kibertámadásokkal párosultak; mivel a Kínai Népköztársaság folyamatos katonai hadviselése komoly fenyegetést jelent a status quóra nézve, és a helyzet veszélyes, akár nem szándékolt eszkalálódásához vezethet, ami súlyos hatással lehet a globális stabilitásra és békére, többek között az EU számára is;

E.  mivel a Kínai Népköztársaság láthatóan arra törekszik, hogy folytassa túlzottan agresszív fellépését, törekedve a Tajvani-szorosban fennálló status quo aláásására;

F.  mivel 2019 óta Kína egyre gyakrabban megsérti a tajvani légvédelmi azonosítási körzetet; mivel a Kínai Népköztársaság az indiai–csendes-óceáni térség hatalmas területein agresszíven viselkedik, és különböző mértékű katonai vagy gazdasági kényszerítést alkalmaz, ami vitákhoz vezetett a szomszédos országokkal, például Japánnal, Indiával, a Fülöp-szigetekkel és Ausztráliával;

G.  mivel a Kínai Népköztársaság újabb provokációira válaszul Tajvan bejelentette, hogy az előző évhez képest 13,9%-kal rekordmagasra, 586,3 milliárd TWD-re (19,5 milliárd EUR) fogja növelni katonai költségvetését;

H.  mivel Ausztrália és Japán, valamint az Egyesült Államok közös nyilatkozatban fejezték ki „aggodalomukat [a Kínai Népköztársaság] közelmúltbeli fellépései miatt, amelyek súlyosan érintik a nemzetközi békét és stabilitást”, és sürgették a Kínai Népköztársaságot, hogy „haladéktalanul hagyjon fel a hadgyakorlatokkal”; mivel a G7-ek külügyminiszterei határozottan bírálták a Kínai Népköztársaság agresszív fellépéseit;

I.  mivel a Pelosi elnök vezette amerikai kongresszusi küldöttség látogatását követően a Kínai Népköztársaság nyolc különböző területen felfüggesztette az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat és együttműködést, beleértve a katonai kérdésekről és az éghajlatváltozásról folytatott párbeszédet is;

J.  mivel az elmúlt években számos képviselő látogatott el Tajvanra, például az uniós tagállamokból, valamint az Európai Parlament egyik alelnöke is; mivel a parlamenti diplomácia keretében tett ilyen látogatások bevett gyakorlatnak számítanak a demokráciákban;

K.  mivel Hszi Csin-ping kínai elnök 2021. október 9-én ígéretet tett arra, hogy vélhetően békés eszközök útján igyekszik megvalósítani az „újraegyesülést” Tajvannal, ugyanakkor hamisan azt állítva, hogy ennek legnagyobb akadályát az úgynevezett „tajvani függetlenségi” erők jelentik; mivel ezt a retorikát a Kínai Népköztársaság tettei nem támasztják alá; mivel egyes kínai diplomaták még a tajvani embereknek az újraegyesítést követő úgynevezett „átnevelésével” is fenyegetőztek;

L.  mivel Kína nemrégiben közzétett, „A tajvani kérdés és Kína újraegyesítése az új korszakban” című fehér könyve nem tartalmazza a Tajvannak az „újraegyesítést” követő jövőbeli jogállásával kapcsolatban felajánlott korábbi biztosítékokat, például azt, hogy nem állomásoznak kínai csapatok vagy adminisztratív személyzet a szigeten;

M.  mivel a Kínai Népköztársaság súlyos gazdasági szankciókat és nyomást gyakorolt Litvániára, miután az elfogadta egy tajvani képviseleti iroda megnyitását Litvániában, valamint egy litván kereskedelmi képviseleti iroda megnyitását Tajpejben; mivel a Parlament határozottan fenntartja valamennyi uniós tagállam jogát arra, hogy ilyen kapcsolatokat tartson fenn Tajvannal;

N.  mivel Tajvan csatlakozott az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, és mivel mind a tajvani hatóságok, mind a tajvani nép jelentős adományokat nyújtott az ukrán menekülteknek;

O.  mivel Tajvan a kereskedelem szempontjából stratégiai helyzetben van; mivel a Tajvani-szoros a Kínából, Japánból, Dél-Koreából és Tajvanról Európába tartó hajók elsődleges útvonala; mivel az Unió továbbra is a Tajvanra irányuló közvetlen külföldi befektetések egyik legnagyobb forrása; mivel jelentős lehetőség van Tajvan közvetlen külföldi befektetéseinek növelésére az EU-ban; mivel a félvezetőgyártás piacait Tajvan uralja, ugyanis gyártói a félvezetők mintegy 50%-ának gyártásáért felelnek globális viszonylatban; mivel az EU indiai–csendes-óceáni stratégiája amellett érvel, hogy fokozni kell a Tajvannal folytatott kereskedelmi és beruházási együttműködést, és támogatja a feszültségek stabilizálását a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban;

P.  mivel a 2022. április 1-jei EU–Kína csúcstalálkozón az EU emlékeztetett arra, hogy Kína globális szereplőként és az Egyesült Nemzetek Szövetsége Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként egyaránt felelős azért, hogy a régió és különösen a Tajvani-szoros békéjéért és stabilitásáért munkálkodjon;

Q.  mivel az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy minden rendelkezésre álló csatornát felhasznál a Tajvani-szoros két oldala közötti párbeszéd, együttműködés és bizalomépítés előmozdítását célzó kezdeményezések ösztönzésére; mivel ezek az új fejlemények megerősítették, hogy az EU-nak sürgősen hozzá kell járulnia a regionális feszültségek mint instabilitási tényező csökkentéséhez;

1.  határozottan elítéli a Kínai Népköztársaság hadgyakorlatait, amelyek 2022. augusztus 2-án kezdődtek a Tajvani-szorosban, és példátlan mértékű intenzitást értek el, és felszólítja a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely destabilizálhatja a Tajvani-szorost és a regionális biztonságot;

2.  hangsúlyozza, hogy a Tajvani-szorosban fennálló status quót nem szabad egyoldalúan megváltoztatni, és kitart amellett, hogy ellenezni kell az erőszak alkalmazását vagy az azzal való fenyegetést;

3.  megerősíti a nemzetközi közösség elkötelezettségét a szabályokon alapuló nemzetközi rend, béke és stabilitás fenntartása mellett a Tajvani-szorosban és a régióban; megismétli az EU elkötelezettségét az „Egy Kína” politika mellett, amely az EU és Kína közötti kapcsolatok politikai alapját képezi; emlékeztet arra, hogy a Kínára vonatkozó uniós stratégia hangsúlyozza, hogy a szoros két oldala közötti konstruktív kapcsolatok az egész ázsiai és csendes-óceáni térségben a béke és a biztonság előmozdításának részét képezik, és hogy az EU támogatja a párbeszédre és a bizalomépítésre irányuló kezdeményezéseket; meggyőződése, hogy a Kínai Népköztársaság Tajvannal és a Dél-kínai-tengerrel szembeni provokatív fellépéseinek következményei lesznek az EU és Kína közötti kapcsolatokra nézve, és hogy fontolóra kell venni a vészhelyzeti tervezés lehetőségét;

4.  határozott szolidaritását fejezi ki Tajvan népével; üdvözli, hogy a tajvani hatóságok és politikai vezetők megfontoltan és felelősségteljesen reagáltak a Kínai Népköztársaság provokációira;

5.  hangsúlyozza, hogy a demokratikus Tajvan szigetén az emberek döntenek arról, hogyan kívánnak élni;

6.  ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, különösen az ENSZ Tengerjogi Egyezményét (UNCLOS), amely a viták békés úton történő rendezésére és a hajózás és az átrepülés szabadságának fenntartására irányuló kötelezettségeket ír elő;

7.  üdvözli, hogy az uniós tagállamok és a régióbeli partnerek egyértelműen elítélik a Kínai Népköztársaság hadgyakorlatait, és hangsúlyozza, hogy egységünk kulcsfontosságú a Kínai Népköztársaság bármilyen agressziójának megakadályozásához, valamint a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fenntartásához;

8.  rendkívül aggasztónak tartja a Tajvan felé kilőtt ballisztikus rakétákat, amelyek Japán kizárólagos gazdasági övezetében landoltak, veszélyeztetve a régió stabilitását és Japán nemzetbiztonságát; üdvözli a japán kormány szóvivőjének nyilatkozatait, amelyek valódi párbeszédre szólítanak fel a Tajvant érintő kérdések békés megoldása érdekében; kifejezi együttérzését és teljes támogatását Japánnak, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy a térség demokráciáinak továbbra is támogatniuk kell Tajvant a Kínai Népköztársaság kardcsörtetésével szemben, mivel a térség békéje és stabilitása mindannyiunk érdeke;

9.  sürgeti a Kínai Népköztársaságot, hogy haladéktalanul hagyjon fel a tajvani légvédelmi azonosítási övezetbe irányuló minden fellépéssel és behatolással, ne sértse meg többé a Tajvan külső szigetei feletti légteret, ismételten tartsa teljes tiszteletben a Tajvani-szoros középvonalát, valamint állítsa le az összes többi szürke zónás katonai fellépést, beleértve a kiber- és dezinformációs kampányokat is;

10.  elítéli a Kínai Népköztársaság azon döntését, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokkal – többek között az éghajlattal és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekről – folytatott különböző politikai párbeszédeket, és sürgeti a Kínai Népköztársaság vezetését, hogy térjen vissza a diplomáciai normákhoz, hogy elkerülje a katasztrofális következményekkel járó a félreértések és hibák kockázatát;

11.  határozottan elutasítja, hogy a Kínai Népköztársaság Tajvannal és a régiójában működő más demokráciákkal, valamint az uniós tagállamokkal szemben gazdasági kényszerítést alkalmaz, és hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlatok nemcsak a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint jogellenesek, hanem világszerte pusztító hatással vannak a Kínai Népköztársaság hírnevére is, és a Kína mint partner iránti bizalom további csökkenéséhez vezetnek;

12.  felhívja az EU-t, hogy saját indiai–csendes-óceáni stratégiájával összhangban vállaljon erőteljesebb szerepet a Tajvani-szoros és az indiai–csendes-óceáni térség egészének helyzete tekintetében; felszólít a régió hasonló gondolkodású partnereivel, különösen Japánnal és Ausztráliával fenntartott stratégiai kapcsolataink további elmélyítésére;

13.  felhívja az uniós tagállamokat, hogy növeljék gazdasági és diplomáciai jelenlétüket az indiai–csendes-óceáni térségben, beleértve Tajvant is, és emlékeztet arra, hogy a világ stratégiai és gazdasági súlypontja erre a régióra helyeződik át, és ezért az EU-nak egyértelmű érdeke, hogy egyértelmű és hiteles uniós szintű megközelítést alakítson ki az indiai–csendes-óceáni térséggel kapcsolatban;

14.  ismételten felhívja az EU-t, hogy a közös értékek és elvek előmozdítása érdekében erősítse meg a Tajvannal fennálló partnerségét, többek között egy reziliens ellátási láncról szóló megállapodás és egy kétoldalú beruházási megállapodás révén, amely elősegítené az EU egésze és tagállamai érdekeinek védelmét;

15.  üdvözli Litvánia nemrégiben bejelentett azon tervét, hogy 2022 őszén kereskedelmi képviseleti irodát nyit Tajpejben; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem működtetnek tajvani kereskedelmi irodát, hogy kövessék ezt a példát, és erősítsék meg a Tajvannal fennálló kapcsolataikat; felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy vonja vissza a litván tisztviselőkkel szembeni indokolatlan szankcióit; elítéli a Kínai Népköztársaság kereskedelmi korlátozásait;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy változtassa meg a tajpeji Európai Gazdasági és Kereskedelmi Hivatal nevét, hogy az tükrözze kapcsolataink széles skáláját;

17.  hangsúlyozza, hogy Tajvan kritikus helyet foglal el a kulcsfontosságú csúcstechnológiai ágazatok globális ellátási láncában, különösen a félvezetők esetében, és felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy dolgozzanak ki a rezilienciára vonatkozó stratégiát, és sürgősen kezdjék meg a Tajvannal kötendő, reziliens ellátási láncra vonatkozó megállapodás kidolgozását azzal a céllal, hogy olyan, kölcsönösen előnyös módon lehessen kezelni a gyenge pontokat, amelynek célja Tajvan biztonságának megőrzése az úgynevezett „szilíciumpajzs” megerősítésével;

18.  ösztönzi az EU és Tajvan közötti gazdasági, tudományos, kulturális és politikai kapcsolatok erősítését, többek között a legmagasabb szinten is, annak érdekében, hogy teljes mértékben tükröződjön az EU és Tajvan mint hasonló gondolkodású partnerek közötti dinamikus, sokrétű és szoros együttműködés;

19.  felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy az indiai–csendes-óceáni térség kereskedelmi és politikai kapcsolatainak és stabilitásának előmozdítása érdekében fontolják meg összeköttetési projektek indítását a csendes-óceáni szigetállamokkal, valamint az Unió Global Gateway stratégiája és Tajvan „új déli politikája” (New Southbound Policy) közötti társberuházási partnerségek kialakítását;

20.  megismétli a Bizottsághoz intézett korábbi felhívását, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítésére irányuló tárgyalások előkészítéseként haladéktalanul indítson hatásvizsgálatot, nyilvános konzultációt és megalapozó tanulmányt a tajvani hatóságokkal kötendő kétoldalú beruházási megállapodásról;

21.  a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem terén folytatott strukturális együttműködés fokozása érdekében javasolja az EU és Tajvan közötti együttműködés további elmélyítését; a dezinformáció és a beavatkozás kezelésére irányuló közös erőfeszítések koordinálása érdekében javasolja összekötő tisztviselő kirendelését az Európai Gazdasági és Kereskedelmi Hivatalhoz;

22.  elismeri, hogy értékesek a támogatás gesztusai, például a parlamenti látogatások, és úgy véli, hogy ezek hozzájárulhatnak az elrettentéshez, ha más területeken érdemi együttműködéssel párosulnak; hangsúlyozza azon szándékát, hogy a jövőben hivatalos parlamenti küldöttségeket indítson Tajvanra; üdvözli, hogy Nicola Beer, az Európai Parlament alelnöke közelmúltbeli tajvani látogatása során kiterjesztették az Európai Parlamentbe való hivatalos meghívást a tajvani törvényhozó kamarára (Jüan); folytatni kívánja az olyan intézkedéseket, mint például egy EU–Tajvan parlamenti hét megszervezése;

23.  üdvözli Tajvan elkötelezettségét, hogy kiáll Ukrajna mellett Oroszország brutális és indokolatlan agressziójával szemben;

24.  emlékeztet az EU és Tajvan közötti párbeszéd megerősítésének fontosságára a helyi szereplőkkel, többek között a civil társadalommal fenntartott kapcsolatok elmélyítése révén, és hangsúlyozza, hogy az ilyen megerősített információcsere hozzá fog járulni az EU Tajvanon belüli ismertségének és láthatóságának javításához, és hozzá fog járulni a dezinformáció jelentette fenyegetés – amellyel mindkét fél egyre inkább szembesül – kezelésére irányuló közös erőfeszítésekhez;

25.  határozottan kiáll amellett, hogy Tajvan megfigyelőként érdemben részt vehessen a nemzetközi szervek, többek között az Egészségügyi Világszervezet, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye ülésein, mechanizmusaiban és tevékenységeiben;

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Tajvan, a Kínai Népköztársaság, az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, India, a Fülöp-szigetek, Oroszország és Ukrajna kormányának és jogalkotóinak, továbbá a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 184., 2022.5.5., 170. o. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0224. (3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0276. (4) HL C 117., 2022.3.11., 40. o.