Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2022)7413),

–  tekintettel a Bizottság 2022. október 25-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2022. november 17-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a 648/2012/EU rendelet 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban, 2022. június 3-án benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (6) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

A.  mivel a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(2) többek között meghatározza az elszámolási kötelezettség céljára szolgáló elszámolási értékhatárokat; mivel a 648/2012/EU rendelet 10. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) rendszeresen felülvizsgálja ezeket az elszámolási értékhatárokat, és szabályozástechnikai standardokat javasol azok módosítására; mivel egyes harmadik országok esetében még nem fogadtak el egyenértékűségi határozatot, ezért az e harmadik országok piacain végrehajtott ügyletek tőzsdén kívüli ügyleteknek minősülnek, és – bár azokat elismert központi szerződő felek számolják el – beszámítanak az elszámolási értékhatárokba;

B.  mivel a nyersanyagárak a közelmúltban emelkedtek, amit jelentősen súlyosbított Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója; mivel a származékos energiapiacokon tapasztalható emelkedő árak és szélsőséges volatilitás a közelmúltban ahhoz vezetett, hogy a központi szerződő felek magasabb biztosítékot kértek a kapcsolódó kitettségek fedezésére az energiaipari vállalatoktól; mivel ez a helyzet likviditási nehézségeket okozott a nem pénzügyi szerződő felek, például az energiaipari vállalatok számára, mivel az uniós központi szerződő feleknek nyújtott biztosítékokat általában készpénzben nyújtják; mivel az energiaipari vállalatok, amelyek gyakran kevésbé likvid eszközökkel rendelkeznek a biztosítéki követelmények teljesítéséhez, arra kényszerülhetnek, hogy vagy csökkentsék pozícióikat, vagy ne megfelelően fedezzék azokat, ami további árváltozásoknak teszi ki őket; mivel az energiaipari vállalatoknak fenn kell tartaniuk az energiahordozók szállításának és beszerzésének középtávú biztosításához szükséges pénzügyi képességet és likviditást – a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett –, hogy ki tudják szolgálni az uniós háztartásokat és vállalkozásokat;

C.  mivel a Bizottság 2022. szeptember 13-án (az Ares(2022)6980063 számú levelében) felkérte az ESMA-t, hogy vizsgálja meg, hogy e terhek egy részének enyhítése érdekében szükség van-e a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet ideiglenes módosítására; mivel az ESMA 2022. szeptember 22-én válaszolt (az ESMA24-436-1414 számú levelében), jelezve, hogy 2022. június 3-án benyújtotta az áruelszámolási értékhatárokra vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezetét (ESMA70-451-114) a Bizottságnak, amelyben az áruelszámolási értékhatár 1 milliárd EUR-val történő megemelését javasolta, 4 milliárd EUR-ra növelve azt; mivel az ESMA megerősítette a javasolt emelés megfelelőségét, és felkérte a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el ezt az intézkedést;

D.  mivel a Bizottság ezért elfogadta a felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben a tőzsdén kívüli árualapú származtatott ügyletekben fennálló pozíciókra vonatkozóan meghatározott elszámolási értékhatárt 3 milliárd EUR-ról 4 milliárd EUR-ra növeli;

E.  mivel a felhatalmazáson alapuló rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie az energiaipari vállalatokra nehezedő megnövekedett likviditási nyomás enyhítése érdekében;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o. (2) A Bizottság 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 11. o.).