Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az összes olyan emberi jogi egyezményre, amelynek Belarusz részes fele,

–  tekintettel a Tanács 2020. október 12-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2021. október 21–22-i ülésének következtetéseire,

–  tekintettel a nemzetközi és független belarusz emberi jogi szervezetek által készített jelentésekre,

–  tekintettel Anaïs Marinnak, az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készített, 2021. május 4-i és 2022. július 20-i jelentéseire, valamint az ENSZ szakértőinek 2022. október 10-i, a bebörtönzött Nobel-díjas és más belarusz jogvédők azonnali szabadon bocsátására irányuló felhívására,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a belarusz emberi jogi helyzet 2020. évi elnökválasztás előtti és utáni alakulásáról szóló, 2022. március 4-i jelentésére,

–  tekintettel a G7-ek külügyminisztereinek Belaruszról szóló 2022. november 4-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadsággal foglalkozó képviselőjének az újságírók és a médiában dolgozók Belaruszban való tartós bebörtönzéséről szóló, 2022. július 13-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a független média képviselői elleni bírósági ítéletről szóló, 2022. október 7-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a belarusz rezsim által a civil társadalom és az emberi jogi aktivisták ellen folytatott rendszeres elnyomás célja az, hogy minden fennmaradó független hangot elhallgattasson; mivel becslések szerint különböző időpontokban több mint 10 000 belarusz személyt tartottak fogva a rezsim elleni tiltakozás miatt; mivel az emberi jogi aktivistákat, az ellenzéki politikusokat, a civil társadalom képviselőit, a művészeket, a független újságírókat, a szakszervezeti vezetőket és tagokat, valamint más aktivistákat rendszeresen erőszakos elnyomásnak vetik alá és az ország elhagyására kényszerítik;

B.  mivel 2020 augusztusa óta fokozódott az emberi jogok megsértése Belaruszban, ahol 2022 novemberében több mint 1400 politikai foglyot tartanak fogva, köztük a 2022-ben Nobel-békedíjas Alesz Bjaljackit; mivel a fogvatartottak jegyzéke tartalmaz kiskorúakat, fogyatékossággal élő személyeket, nyugdíjasokat és súlyosan beteg embereket; mivel folytatódtak a politikai foglyok perei, és az ítéleteket korábban soha nem látott léptékben szabták ki;

C.  mivel egyre több erőszakos fellépésre kerül sor Belarusz széles körben támogatott demokratikus ellenzéki mozgalma ellen; mivel 2022 októberében a hrodnai regionális bíróság 25 éves börtönbüntetést szabott ki Mikalaj Autuhovics politikai aktivistára teljesen koholt vádak alapján, amelyek magukban foglalták a hazaárulást; mivel ez a Lukasenka-rezsim egyik ellenfelére valaha kiszabott leghosszabb börtönbüntetés; mivel Autuhovicsot, aki nyáron éhségsztrájkba kezdett, bebörtönzésének kezdete óta rendszeresen megverik és kínozzák;

D.  mivel az ügy további 11 vádlottját és Autuhovicsot együtt „Autuhovics-tizenkettő” csoportnak nevezik, és összesen 169,5 év börtönbüntetésre ítélték őket, nevezetesen Paval Szavát, Halina Dzerbist, Volha Majoravát, Viktar Sznyehurt, Uladzimir Hundart, Szjarhej Razanovicsot, Paval Razanovicsot, Ljobov Razanovicsot, Irina Melhert, Anton Melhert és Irina Haracskinát; mivel a fogvatartottak közül egyeseket ismételten magánzárkába zártak, azt követően, hogy családjuk beszámolt a börtönőrök által a foglyokon elkövetett erőszakról és kínzásokról;

E.  mivel a belarusz bíróságok több száz tisztességtelen és önkényes ítéletet hoztak a „körtánc” ügyben folytatott politikai indíttatású perekben, és a meghallgatásokat gyakran zárt ajtók mögött, jogszerű eljárás nélkül és az uniós diplomatáknak az eljárások megfigyeléséből való kizárásával tartották;

F.  mivel a belarusz vizsgálóbizottság távollétükben különleges eljárást kezdeményezett a belarusz demokratikus ellenzék vezetői és a Koordinációs Tanács tagjai, nevezetesen Szvjatlana Cihanouszkaja, Pavel Latuska, Volha Kavalkova, Marija Maroz, Szjarhej Dileuszki, Dmitrij Navosa, Valerija Zanemonszkaja, Danyiil Bogdanovics, Janina Szazanovics, Volha Viszockaja, Alekszandra Heraszimova, Aljakszandr Opejkin és Dmitrij Szolovjev ellen;

G.  mivel a demokratikus ellenzéki pártok vezetőit és képviselőit, köztük Pavel Szevjarinyecet, Mikalai Kazlout, Antanyina Kavaljevát, Akszana Aljakszejevát, Taccjana és Dzmitri Kaneuszkit, Ihar Szalavejt, Pavel Szpirint, Uladzimir Nyapomnyascsihot, Aljakszandr Agrajcovicsot, Pavel Belavuszt, Andrej Kudzikot, Mikolaj Szjarhjenkát, Ramuald Ulant, Aljakszandr Nahelát, Andrej Kabanaut, Artur Szmaljakout, Andrej Aszmalouszkit, Dzjana Csarnusinát, Mikola Sztatkevicset, Szjarhej Cihanouszkit, Viktar Babarikát, Marija Kalesznyikavát, Makszim Znakot, Ihar Loszikot, Szergej Szparist továbbra is embertelen körülmények között tartják bebörtönözve;

H.  mivel a belarusz rezsim nem vizsgálja a rendőrségi brutalitásról szóló több ezer bejelentést; mivel ehelyett előlépteti és jutalmazza az e cselekményekért felelős személyeket; mivel az emberi jogok megsértésének széles körű büntetlensége állandósítja a belarusz nép kétségbeejtő helyzetét; mivel a jogállamiság hiánya csorbítja az áldozatok tisztességes eljáráshoz való jogát;

I.  mivel Belarusz az egyetlen olyan ország Európában, amely halálbüntetést alkalmaz, és a közelmúltban bejelentették, hogy ki fogják végezni a rezsim egyes politikai ellenfeleit; mivel 2022 januárjában módosították a belarusz büntető törvénykönyvet, amelyet Lukasenka 2022 májusában írt alá, annak érdekében, hogy a halálbüntetést kiterjesszék a „terrorcselekmények kísérletére”, végső soron a politikai disszidenseket célozva, hogy távollétükben „szélsőséges” vagy „terrorista” indokok alapján pereket indítsanak ellenük;

J.  mivel a Lukasenka-rezsim még mindig alkalmaz kínzást, és a politikai foglyok továbbra is romló egészségügyi körülményekről, megalázásról, valamint embertelen és kegyetlen bánásmódról számolnak be; mivel Lukasenka kiterjesztette az emberi jogi aktivisták és újságírók elleni kampányát, bebörtönözve Andrzej Poczobutot, a belarusz lengyel kisebbség kiemelkedő újságíróját és aktivistáját, akit felvettek a „terroristák jegyzékére”; mivel fokozódott a lengyel és más kisebbségek elfogadhatatlan üldözése, beleértve a belarusz hatóságok közelmúltbeli határozatait, amelyek célja a lengyel és litván nyelvű oktatás megszüntetése, házkutatások folytatása lengyel vezetőknél, valamint lengyel temetők és költők, írók, felkelők és a Honi Hadsereg katonái sírjainak lerombolása; mivel a hatóságok felmondták azt a szerződést, amely lehetővé tette a Vörös Katolikus Templom szabad használatát a Szent Simon és Szent Heléna római katolikus egyházközség számára, amelynek ezt követően el kellett távolítania ingóságait a templomból;

K.  mivel a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadó szerint egyetemi hallgatók önkényes fogva tartással, jogtalan elbocsátással és a tanulmányokból való kizárással szembesülnek, ami egyértelműen veszélyezteti a tudományos élet szabadságát;

L.  mivel Belarusz kilépett az Aarhusi Egyezményből, amely jelentős sikereket ért el az információhoz való hozzáférés joga, a fenntartható fejlődés és a környezeti demokrácia megerősítése terén;

M.  mivel a hatóságok gyakran folyamodnak megfigyeléshez, online cenzúrához és dezinformációhoz, és különböző technológiákat alkalmaznak a lakosság ellenőrzésére; mivel ez az elnyomó gyakorlat újabb lépést jelent a digitális önkényuralom és az emberek digitális jogainak elnyomása felé Belaruszban, ami a polgárok fokozódó megfélemlítéséhez és a civil társadalmi tér szűküléséhez vezet; mivel ennek következtében a szólásszabadság már nem létezik;

N.  mivel 2022. november 14-én a független média beszámolt Irena Valjusz és Renata Dzemancsuk, a Belaruszi Lengyelek Uniója vezetőinek büntetőeljárásáról;

O.  mivel a belarusz Lukasenka-rezsim továbbra is lehetővé teszi Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszív háborúját azáltal, hogy engedélyezi Oroszország számára, hogy Belarusz területét Ukrajna elleni katonai támadásokra használja;

P.  mivel a háborúellenes mozgalomhoz csatlakozó belaruszokra elnyomó intézkedések várnak, letartóztatják vagy bűncselekmények elkövetésével vádolják őket, ideértve Alekszander Danilevics ügyvédet, akivel szemben az ukrajnai háború elleni nyilvános petíció aláírása miatt vádat emeltek, valamint három belarusz állampolgárt, Dzjanisz Dzikunt, Dzmitri Ravicsot és Aleh Malcsanaut, akiket terrorizmussal vádolnak, azt állítva, hogy orosz katonai felszerelések szállításának megakadályozása céljából szabotálták a vasúti infrastruktúrát;

Q.  mivel a Vjaszna emberi jogi központra számos nyomozás és vádemelés vár, többek között Alesz Bjaljacki, Valjancin Sztefanovics, Uladzimir Labkovics, Marfa Rabkova, Leanyid Szudalenka, Taccjana Laszica és Andrej Csepjuk ügyében;

R.  mivel több mint 600 nem kormányzati szervezetet – köztük gyakorlatilag az országban tevékenykedő minden emberi jogi csoportot – felszámoltak vagy felszámolnak; mivel a független szakszervezetek üldözése még mindig folyamatban van, és vezetőik és aktivistáik, köztük Aljakszandr Jarasuk, Henadz Fjadinics, Szjarhej Antusevics, Mihail Hromau, Irina Bud-Huszaim, Janina Malas, Vaszil Berasznyeu, Zinajda Mihnyuk, Aljakszandr Misuk, Ihar Povarau, Jauhen Hovar, Arcjom Zsernak és Danyiil Cseunakou továbbra is börtönben vannak; mivel júliusban a belarusz legfelsőbb bíróság megszüntette a Demokratikus Szakszervezetek Belarusz Kongresszusát, amely a független szakszervezetek ernyőszervezete, és ezáltal ténylegesen betiltotta az összes független szakszervezetet;

S.  mivel az újságírók – köztük Kacjarina Andrejeva, Irina Szlaunyikava, Szjarhej Szacuk, Ihar Loszik, Kszenja Luckina és Andrej Kuznyecsik – továbbra is a rezsim által leginkább célzott csoportok egyikét alkotják; mivel 2022. október 6-án a minszki regionális bíróság 4-től 14 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte a betiltott BelaPAN független médiaorgánum három újságíróját, nevezetesen Irina Leusina főszerkesztőt, Dzmitri Navazsilau igazgatót és Andrej Aljakszandrau igazgatóhelyettest, valamint egy független újságírót, Irina Zlobinát;

T.  mivel a békés gyülekezés szabadságát folyamatosan megsértik; mivel a 2020. augusztusi elcsalt elnökválasztás óta nem engedélyeznek ellenzéki utcai tiltakozásokat;

U.  mivel Lukasenka folytatja Belarusz eloroszosítására irányuló politikáját, amelynek célja a belarusz nemzeti identitás – többek között a nyelv, az oktatás és a kultúra – megnyilvánulásainak háttérbe szorítása és lerombolása önkényes letartóztatások, fogva tartások és különösen a kulturális élet meghatározó személyiségeivel szembeni brutális bánásmód révén;

1.  továbbra is határozottan szolidaritást vállal a belarusz néppel, valamint a demokratikus ellenzék és a civil társadalom tagjaival, akik továbbra is kiállnak a szabad, szuverén és demokratikus Belarusz mellett;

2.  emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai a tömeges szavazathamisítás és szavazatgyártás miatt nem ismerték el a 2020. évi elnökválasztás eredményeit, és nem ismerik el Aljakszandr Lukasenkát Belarusz elnökének; felszólít a belarusz demokratikus ellenzék és a független civil társadalom, köztük az európai politikai családokhoz tartozó tagjaik folyamatos támogatására; üdvözli a Szvjatlana Cihanouszkaja vezetésével létrejött belarusz Egyesült Átmeneti Kabinetet, amely a Koordinációs Tanács és a Nemzeti Válságkezelési Központ létrehozását követően alakult meg; felszólítja a demokratikus ellenzék erőit, hogy tartsák fenn és mozdítsák elő a szabad, demokratikus és független Belarusz célkitűzésén alapuló egységet; megjegyzi, hogy sok belarusz szerint Szvjatlana Cihanouszkaja volt a 2020. évi elnökválasztás nyertese;

3.  megismétli, hogy szilárdan támogatja a belarusz demokratikus ellenzéket és a civil társadalmat, és kéri őket, hogy továbbra is a belarusz nép érdekében lépjenek fel, és dolgozzanak ki tervet az ország reformjára; megjegyzi, hogy Ukrajna győzelme fel fogja gyorsítani a demokratikus változásokat Belaruszban; megismétli, hogy az EBESZ elveivel összhangban teljesíteni kell a belarusz népnek az emberi jogokon és alapvető szabadságokon, jóléten, szuverenitáson és biztonságon alapuló demokráciával kapcsolatos jogos követeléseit; megismétli azon korábbi felhívásait, hogy új választásokat kell kiírni, melyek szabad és tisztességes lebonyolítását az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által biztosított nemzetközi megfigyelésnek kell szavatolnia;

4.  határozottan elítéli az „Autuhovics-tizenkettő” csoport tagjaira, valamint a több mint 1400 politikai fogolyra kiszabott indokolatlan és politikai indíttatású ítéleteket; követeli, hogy haladéktalanul vessenek véget az erőszaknak és az elnyomásnak, valamint feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes politikai foglyot és a politikai okokból önkényesen fogva tartott, letartóztatott vagy elítélt személyeket, és ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat; követeli továbbá teljes körű rehabilitációjukat és a törvénytelen fogva tartásuk következtében elszenvedett károk pénzügyi ellentételezését; hangsúlyozza, hogy addig is tájékoztatást kell nyújtani tartózkodási helyükről és fogvatartási körülményeikről, továbbá biztosítani kell számukra az általuk választott ügyvédekhez és az orvosi támogatáshoz való hozzáférést, valamint a családtagokkal való kommunikáció lehetőségét; követeli, hogy a Lukasenka-rezsim tegye lehetővé az összes politikai fogoly, köztük a demokráciapárti aktivisták, a demokratikus ellenzék tagjai, az emberijog-védők, az újságírók és a szakszervezeti aktivisták bírósági tárgyalásainak megfigyelők általi nyomon követését;

5.  határozottan elítéli Belarusz részvételét az Ukrajna ellen indok és provokáció nélkül indított orosz agresszív háborúban; elítéli az orosz fegyveres erők újbóli bevetését Belaruszban; elítéli a belarusz tisztviselők Ukrajna elleni harcias és fenyegetésen alapuló retorikáját; megjegyzi, hogy Lukasenka és a holdudvarához tartozó személyek egyaránt felelősek az ukrajnai háborús bűncselekményekért, és ezért felelősségre kell őket vonni a nemzetközi bíróság és a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt;

6.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel, így az EBESZ moszkvai mechanizmusával, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával, valamint a helyszíni emberijog-védőkkel és civil társadalommal, biztosítandó az emberi jogok megsértésének ellenőrzését, dokumentálását és bejelentését, valamint az ezt követő elszámoltathatóságot és az áldozatoknak nyújtott igazságszolgáltatást; üdvözli és támogatja a Belarusszal kapcsolatos nemzetközi elszámoltathatósági platform létrehozását; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytatódjon Belarusz diplomáciai elszigetelése, az EU és tagállamai csökkentsék diplomáciai jelenlétüket az országban, és folytatódjon Belarusz elszigetelése a nemzetközi szervezetekben;

7.  sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy vessenek véget az emberek elnyomásának, üldözésének, kínzásának és bántalmazásának, beleértve a nők és a kiszolgáltatott csoportok elleni erőszakot és az erőszakos eltüntetéseket; továbbra is elítéli a fogva tartás embertelen körülményeit, valamint a politikai foglyok folyamatos megalázását és a romló egészségügyi körülményeiket;

8.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nagy, uniós székhelyű vállalatoknak beszállító vállalkozások állítólag a belarusz büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottakkal végeztetnek kényszermunkát; felszólítja az összes uniós székhelyű vállalatot, hogy végezzenek gondos átvilágítást, és szüntessék meg kapcsolataikat minden olyan belarusz beszállítóval, amely ellátási láncaiban kényszermunkát alkalmaz, elnyomja alkalmazottai polgári és politikai jogait, vagy nyíltan támogatja az erőszakos rezsimet; felhívja a Tanácsot, hogy szabjon ki szankciókat minden olyan, Belaruszban működő belarusz vagy nemzetközi vállalatra, amely ellátási láncaiban kényszermunkát alkalmaz, elnyomja alkalmazottai polgári és politikai jogait, vagy nyíltan támogatja az erőszakos rezsimet; sürgeti a Lukasenka-rezsimet, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy kényszermunkát alkalmaz a büntetés-végrehajtási intézetekben;

9.  elítéli Lukasenka arra irányuló erőfeszítéseit, hogy aláássa a belarusz kultúrát, beleértve a kisebbségi kultúrákat is, és eloroszosítsa a nemzetet; felhívja az EU-t, hogy támogassa a független belarusz kulturális szervezeteket, például színházakat, kórusokat, iskolákat, népművészeti csoportokat és művészeket; sajnálatát fejezi ki a belarusz belügyminisztérium azon döntése miatt, amely az ország „Zsive Belarusz!” („Éljen Belarusz!”) hazafias jelmondatát náci mottónak bélyegezte;

10.  határozottan elítéli, hogy az orosz hadsereg belarusz területeket is használ Ukrajna elleni agressziójához; üdvözli, hogy a belarusz társadalom fellépett azzal szemben, hogy Belarusz területét Ukrajna orosz megszállásának megkönnyítésére használják; támogatását fejezi ki a Kastuś Kalinoŭski és Pahonia hadtest iránt, amely támogatja Ukrajnát az orosz agresszív háború elleni védekezésben; támogatja a belarusz demokratikus ellenzék és civil társadalom azon álláspontját, hogy Belaruszt megszállt vagy de facto megszállt területként kell elismerni, és hozzájuk társulva felszólít az orosz csapatok Belaruszból és Ukrajnából való azonnali kivonására;

11.  megismétli a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy előzzék meg a szankciók kijátszását, és felszólít arra, hogy az Oroszországgal szemben kiszabott szankciókat változtatás nélkül vessék ki Belarusszal szemben is, és biztosítsák azok megfelelő alkalmazását bármely jövőbeli új szankciós csomag tekintetében; felhívja a Bizottságot, a társjogalkotókat és a tagállamokat, hogy véglegesítsék az EU által befagyasztott vagyoni eszközök elkobzását lehetővé tevő jogi rendszert, amely lehetővé tenné Lukasenka, családja és a rezsim fenntartásához hozzájáruló belső kör vagyonának elkobzását is, beleértve a bírákat, ügyészeket, propagandistákat, a milíciák és a KGB tagjait, valamint az elnyomásban, elítélésben, jogellenes fogva tartásban és kínzásban részt vevő biztonságiakat, továbbá hogy ezeket a forrásokat fordítsák az áldozatok és a belarusz demokratikus ellenzék támogatására;

12.  üdvözli, hogy a 2022. évi Nobel-békedíjat Alesz Bjaljacki emberi jogi ügyvédnek, a Vjaszna emberi jogi központ alapítójának és a Szaharov-díj 2020. évi kitüntetettjének ítélték oda; elítéli, hogy csempészet és a közrendet sértő kollektív fellépések finanszírozása politikai indíttatású vádját használva ürügyül – amelyek alapján akár 12 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható – bebörtönözték Alesz Bjaljackit, Valjancin Sztefanovicsot és Uladzimir Labkovicsot, és felszólít azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra; megismétli a norvég Nobel-bizottság elnöke Lukasenka-rezsimnek címzett azon felhívását, hogy biztosítsák Alesz Bjaljacki szabadon bocsátását a Nobel-békedíj 2022. december 10-i díjátadó ünnepsége előtt;

13.  üdvözli, hogy az Európa Tanácsban kapcsolattartó csoportot hoztak létre a belarusz demokratikus erőkkel és a civil társadalommal együttműködésben; ösztönzi az uniós intézményeket, a tagállamokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy fokozzák a rendszerszintű együttműködést Belarusz demokratikus képviselőivel;

14.  üdvözli, hogy az EU és a tagállamok, különösen Lengyelország és Litvánia támogatást és védelmet nyújtanak az országból menekülni kényszerülő belaruszoknak; felhívja a tagállamokat, hogy továbbra is legyenek szolidárisak a Belaruszból menekülőkkel, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa ezeket az erőfeszítéseket;

15.  üdvözli a Bizottság átfogó tervét a demokratikus Belarusz gazdasági támogatására, de követeli, hogy az erre szánt pénzeszközöket azonnal tegyék hozzáférhetővé a civil társadalom, a független média, a szakszervezetek és a száműzetésben élő belarusz ellenzék, valamint az elnyomó rezsim elől menekülők létfontosságú munkájának támogatása érdekében; felhívja az európai politikai pártokat és alapítványokat, hogy nyújtsanak közvetlen támogatást belarusz tagjaiknak és a szélesebb körű ellenzéknek; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a független hírcsatornákat, különösen az olyan új médiaplatformokat, mint a Nexta, amely nem részesült uniós pénzügyi támogatásban, jóllehet Belaruszban széles közönséggel rendelkezik;

16.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a demokratikus ellenzéket, a civil társadalmat és az emberijog-védőket, a szakszervezeti képviselőket és a független médiát Belaruszban és külföldön az ország jövőbeli demokratikus átmenetére való felkészülés érdekében; elismerését fejezi ki a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) azért, hogy rendszeresen meghívta Szvjatlana Cihanouszkaját a Külügyek Tanácsának üléseire, többek között a 2022. november 14-i kerekasztal-beszélgetésre; e tekintetben üdvözli a Demokratikus Belarusz Misszió brüsszeli létrehozását;

17.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki szabályokat és eljárásokat azon esetek kezelésére, amikor az emberijog-védőket és más civil társadalmi aktivistákat megfosztják állampolgárságuktól Belaruszban, valamint nyújtsanak támogatást az EU-ban tartózkodó azon belaruszoknak, akik személyazonosító okmányai hamarosan lejárnak, és akiknek nincs módjuk azok megújítására, mivel nem tudnak visszatérni Belaruszba;

18.  felhívja a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy vizsgáljanak meg a szankciókon túlmutató további intézkedéseket, és dolgozzanak ki koherens és átfogó hosszú távú megközelítést Belarusszal kapcsolatban, szoros együttműködésben a hasonlóan gondolkodó országokkal és nemzetközi szervezetekkel; felszólítja az EKSZ-t, hogy vállaljon vezető szerepet egy koherens politikának a tagállamokkal és más uniós intézményekkel való összehangolásában;

19.  elítéli Belarusz azon döntését, hogy kilép az Aarhusi Egyezményből, különösen az asztraveci atomerőmű elindításával összefüggésben, amelyre a stressztesztekre vonatkozó ajánlások teljes körű végrehajtása nélkül került sor, és sajnálatát fejezi ki az asztraveci atomerőmű kapcsán a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos további gondatlanság miatt; elítéli, hogy a belarusz rezsim brutálisan üldözi a nukleáris biztonsági aggályokat felvető környezet- és emberijog-védőket, valamint nem kormányzati szervezeteket;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a Belarusz Köztársaság és az Oroszországi Föderáció hatóságainak, valamint a belarusz demokratikus ellenzék képviselőinek.