Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2022/2957(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0507/2022

Viták :

PV 23/11/2022 - 16.3
CRE 23/11/2022 - 16.3

Szavazatok :

PV 24/11/2022 - 5.10

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2022)0419

Elfogadott szövegek
PDF 134kWORD 48k
2022. november 24., Csütörtök - Strasbourg
Kényszerű lakóhelyelhagyások a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részében fokozódó konfliktus miatt
P9_TA(2022)0419RC-B9-0507/2022

Az Európai Parlament 2022. november 24-i állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén kiéleződő konfliktus miatt bekövetkező kényszerű lakóhelyelhagyásról (2022/2957(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról (KDK) szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának a Kongói Demokratikus Köztársaságban a gyermekekről és a fegyveres konfliktusokról szóló, 2022. október 10-i jelentésére,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-i egyezményre (CEDAW),

–  tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949-i negyedik Genfi Egyezményre, és annak 1977. és 2005. évi kiegészítő jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

–  tekintettel a gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-i ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala és a MONUSCO „Az emberi jogoknak és a nemzetközi humanitárius jognak a Szövetséges Demokratikus Erők fegyveres csoportja, valamint a védelmi és biztonsági erők tagjai által Beni területen, Észak-Kivu tartományban, valamint Irumu és Mambasa területeken (Ituri tartományban) 2019. január 1. és 2020. január 31. között elkövetett jogsértések” című, 2020. júliusi jelentésére,

–  tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kialakult helyzetről szóló, 2022. július 4-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) biztonsági helyzete – különösen az ország északkeleti részén – továbbra is folyamatosan romlik a külföldi és belföldi fegyveres csoportok, köztük a Ruandával összeköttetésben álló M23 csoport miatt; mivel egyes lázadó csoportok kapcsolatban állnak Ugandával és Burundival, valamint a beszámolók szerint az ISIS felé elkötelezettek, és számos mészárlásban voltak érintettek, több ezer polgári személyt kényszerítve lakóhelyének elhagyására, továbbá egyes beszámolók szerint fegyveres csoportok gyermekeket toboroznak, és széles körben követnek el szexuális és nemi alapú erőszakot;

B.  mivel 2022. október 20. óta az M23 előretörése következtében több ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására Rutshuruból Kanyaruchinyába és Kibatiba, Goma városától északra, valamint Lubero területére, ami hozzáadódik az országon belül a lakóhelyét már korábban elhagyni kényszerült hatmillió személyhez;

C.  mivel 2022. október 20. óta becslések szerint 183 000 ember, főként nők és gyermekek kényszerültek lakóhelyük elhagyására, ami az ország keleti részén összesen több mint 232 000 polgári személyt jelent; mivel 2,4 millió öt év alatti kongói gyermek szenved akut alultápláltságtól; mivel sok gyermeket elválasztottak szüleitől és gyámjától, ahogy az emberek a lázadók támadásai elől menekültek; mivel a becslések szerint jelenleg 7,5 millió ember szorul segítségre, és nem fér hozzá vízhez és higiénés létesítményekhez;

D.  mivel a KDK keleti tartományait, Iturit és Kivut két évtizede sújtja ciklikus konfliktus, amelyet civilek lemészárlása és fegyveres csoportok által elkövetett erőszak jellemez, miközben a kormányzati hatóságok nem voltak képesek felelősségre vonni a nem állami csoportokat a múltban elkövetett bűncselekményekért;

E.  mivel 2022 októberében arról számoltak be, hogy az M23 lázadó erőivel folytatott közelmúltbeli konfliktus során a kongói hadsereg egységei és szövetségesei súlyos emberi jogi jogsértésekért voltak felelősek; mivel súlyos visszaélésekről, például gyermekmunkáról is beszámoltak;

F.  mivel a konfliktusról tudósító újságírók egyre nagyobb mértékű zaklatással, fenyegetésekkel és letartóztatásokkal szembesülnek;

G.  mivel az Angola által elősegített luandai folyamat célja, hogy közvetítsen a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda között a KDK keleti részén zajló konfliktussal kapcsolatban; mivel a Kelet-afrikai Közösség (EAC) – amelynek a KDK 2022 márciusában lett tagja – kétirányú folyamatot kezdeményezett a kelet-kongói instabilitás megszüntetése érdekében, amely politikai megbeszéléseket jelent azokkal a lázadó csoportokkal, amelyek kifejezték hajlandóságukat a harcok befejezésére és a lefegyverzésre, amit egy kelet-afrikai katonai erő telepítése kísért;

1.  mély aggodalmát fejezi ki az erőszak eszkalálódása, valamint a KDK-ban tapasztalható riasztó és romló humanitárius helyzet miatt, amelyet különösen a keleti tartományokban zajló fegyveres konfliktusok okoznak; sajnálatát fejezi ki az emberéletek elvesztése miatt, és együttérzéséről biztosítja a KDK lakosságát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a konfliktus következtében a becslések szerint 27 millió kongói humanitárius segítségre szorul, továbbá a KDK-ban növekszik a belső menekültek száma, és a becslések szerint eddig akár 6 millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket, köztük 515 000 menekült;

2.  felszólítja az EU-t és más nemzetközi partnereket, hogy nyújtsanak humanitárius segítséget a régiónak; kitart amellett, hogy az EU által finanszírozott humanitárius segítségnyújtásnak a kiszolgáltatott személyek, például a szexuális erőszak túlélői megsegítésére és az egészséget befolyásoló társadalmi tényezők javítására kell irányulnia; felhívja az EU-t, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban növelje tovább a KDK-nak nyújtott fejlesztési és humanitárius finanszírozást; sürgeti valamennyi felet, hogy engedjék meg és könnyítsék meg a humanitárius hozzáférést minden rászoruló tekintetében, továbbá tegyék lehetővé a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek önkéntes és biztonságos visszatérését;

3.  határozottan elítéli a fegyveres csoportok által elkövetett folyamatos brutális agressziót; felszólítja az M23 fegyveres csoportot, hogy vonuljon vissza állásaiból, tegye le fegyvereit, továbbá felszólítja a régió valamennyi fegyveres csoportját, hogy csatlakozzanak ismét a kongóközi párbeszédhez (Nairobi-folyamat) a lefegyverzésre, a leszerelésre és a reintegrációra való felkészülés érdekében; felszólítja a régió valamennyi állami szereplőjét, hogy hagyjon fel az M23 csoporttal és a régió más fegyveres csoportjaival való mindennemű együttműködéssel; sürgeti az összes érintett kormányt annak biztosítására, hogy a politikai rendezés ne foglaljon magában amnesztiát a súlyos nemzetközi bűncselekményekért felelős személyek számára, és hogy az M23 csoport visszaéléseket elkövető parancsnokai számára ne tegyék lehetővé, hogy csatlakozzanak a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erőihez;

4.  sürgeti Ruandát, hogy ne támogassa az M23 lázadóit; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy a globális emberi jogi szankciós mechanizmuson keresztül szabjanak ki szankciókat a KDK keleti részén történt emberi jogi jogsértések elkövetőivel szemben; kéri az M23 magas rangú parancsnokaival szembeni szankciók fenntartását és kiterjesztését a súlyos visszaélésekért újonnan felelősnek talált személyekre, valamint a régió egész területéről érkező, a fegyveres csoport által elkövetett visszaélésekben bűnrészes magas rangú tisztviselőkre;

5.  mély aggodalmát fejezi ki a nők és lányok által a fegyveres konfliktusok során tapasztalt fenyegetések és emberi jogi jogsértések teljes skálája miatt, és elismeri, hogy a nők és lányok különösen veszélyeztetettek, mivel gyakran kifejezetten őket veszik célba, és a konfliktusok során és a konfliktus utáni helyzetekben fokozottan ki vannak téve az erőszaknak, ami megakadályozza a békefolyamatokban való részvételüket; sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy fokozza erőfeszítéseit a KDK keleti részén zajló fegyveres konfliktusok során elkövetett szexuális és nemi alapú erőszak felszámolása, az áldozatok védelme, az elkövetők büntetlenségének megszüntetése, valamint a túlélők számára az igazságszolgáltatáshoz, a jóvátételhez és a jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítása érdekében;

6.  sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy tegyen konkrét lépéseket a folyamatos erőszak felszámolása érdekében, különösen a párbeszéd és az erőszakmentes megoldások ösztönzése, valamint a João Lourenço angolai elnök által kezdeményezett regionális közvetítési folyamat, a luandai folyamat támogatása révén; hangsúlyozza, hogy a Kelet-afrikai Közösség (EAC), a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) és a Nagy-tavak Régió Nemzetközi Értekezlete (ICGLR) valamennyi részes államának tiszteletben kell tartania a kelet-afrikai államfők találkozóján elfogadott elveket és a luandai közvetítési folyamatot; határozottan kiemeli, hogy határokon átnyúló együttműködésre van szükség az afrikai Nagy-tavak régiójában;

7.  felszólít – a biztonsági ágazat szélesebb körű reformjára irányuló erőfeszítések részeként – egy hivatalos ellenőrző mechanizmus létrehozására, melynek segítségével kivizsgálhatják az eltávolítandó személyeket, továbbá biztosíthatják, hogy a biztonsági erők a nemzetközi emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi normákkal összhangban tevékenykedjenek;

8.  sürgeti a Bizottságot és az uniós tagállamokat annak biztosítására, hogy az afrikai Nagy-tavakra vonatkozó, jövőbeli uniós stratégia megfelelően tükrözze a számtalan és súlyos emberi jogi és humanitárius kihívást mind országos, mind regionális szinten, különösen a KDK-ban;

9.  felhívja a KDK-val szomszédos országokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a konfliktusövezetekből származó ásványok országukon keresztüli csempészete és a természeti erőforrásoknak a konfliktust tápláló illegális kereskedelme ellen; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a természeti erőforrások – többek között az arany és a vadon élő állatokból és növényekből készült termékek – tiltott kereskedelmében részt vevő fegyveres csoportok finanszírozásának megszüntetése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az (EU) 2017/821 rendelet hatásait és hatékonyságát e rendelet működésének és eredményességének felülvizsgálata során;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Afrikai Uniónak, az AKCS-EU Miniszterek Tanácsának, az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek, az Egyesült Nemzetek főtitkárának, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányának és parlamentjének és a Kelet-afrikai Közösség más országai kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 130., 2017.5.19., 1. o.
(2) HL L 209., 2021.6.14., 1. o.

Utolsó frissítés: 2023. március 1.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat