Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkének (2) bekezdésére(1),

–  tekintettel az EUMSZ 165. cikkének (4) bekezdésére és 166. cikkének (4) bekezdésére,

–  tekintettel az ifjúság európai évéről (2022) szóló, 2021. december 22-i (EU) 2021/2316 európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel a 2016. szeptember 16-i pozsonyi ütemtervre,

–  tekintettel a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatra,

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérére vonatkozó, 2021. március 4-i cselekvési tervre,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak az ifjúsági munkáról szóló, 2017. május 31-i ajánlására (CM/Rec(2017)4),

–  tekintettel az Európa Tanács 2020. január 23-i, a 2030-ig tartó időszakra szóló ifjúsági ágazati stratégiájára,

–  tekintettel az Európa Tanács a fiataloknak a helyi közösségek és régiók életében való részvételéről szóló átdolgozott európai chartájára,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a fiatal menekülteknek a felnőttkorba való átlépés során történő támogatásáról szóló ajánlására (CM/Rec(2019)4),

–  tekintettel az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, „A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia” című állásfoglalásra(3),

–  tekintettel a Bizottság 2020. szeptember 30-i, európai oktatási térségre vonatkozó cselekvési tervére,

–  tekintettel a Bizottság digitális oktatási cselekvési tervére (2021–2027),

–  tekintettel a digitális oktatási politika kialakításáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az intelligens ifjúsági munkáról szóló, 2017. december 7-i tanácsi következtetésekre(5);

–  tekintettel a fiatalokról és a munka jövőjéről szóló, 2019. június 5-i tanácsi következtetésekre(6),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a digitális ifjúsági munkáról szóló, 2019. október 3-i következtetésekre(7),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalásra az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend létrehozásának keretéről(8) és annak az úgynevezett bonni folyamaton keresztüli végrehajtására,

–  tekintettel az ifjúsági garanciáról szóló, 2020. október 8-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról szóló, 2021. február 10-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló, 2021. szeptember 15-i beszédére,

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2022. október 18-i álláspontjára(12),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére az uniós ifjúsági tesztről,

–  tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferenciának az oktatás és az ifjúság tekintetében tett következtetéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2021. szeptember 15-én az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette az ifjúság európai évét (a továbbiakban: az európai év), hangsúlyozva, hogy a fiatal európaiak fontosak a jobb – zöldebb, inkluzívabb, fenntarthatóbb és digitálisabb – jövő építésében, valamint hogy több és jobb lehetőséget kell nyújtani számukra, biztosítva, hogy meghallgassák és a Covid19-világjárványt követően reflektorfénybe helyezzék őket;

B.  mivel az európai év célja a négy általános célkitűzés elérése, nevezetesen kedvező kilátások biztosítása a fiatalok számára és segítségnyújtás részükre a világjárvány életükre gyakorolt hatásainak leküzdésében; a fiatalok támogatása és annak lehetővé tétele, hogy aktív és elkötelezett polgárokká váljanak; a fiatal generációk jobb tájékoztatása az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű közpolitikák kínálta lehetőségekről; valamint az ifjúságpolitika valamennyi releváns uniós szakpolitikai területen való érvényesítése;

C.  mivel ezek a célkitűzések számos, már meglévő uniós szakpolitikai kezdeményezésre épülnek, többek között az európai ifjúsági garanciától az európai ifjúsági stratégiáig és annak uniós ifjúsági párbeszédéig, az ifjúsági munkára vonatkozó európai menetrendig és az európai oktatási térségre vonatkozó kilátásokig; mivel ezek a politikák szükséges és sürgős célkitűzéseket határoztak meg a fiatalok élet-, tanulási és munkakörülményeinek hatékony javítása érdekében, végrehajtásuk azonban továbbra is nagyrészt széttagolt és hiányos; mivel ezért az európai év várhatóan felgyorsítja e politikák teljes körű végrehajtását összehangolt megközelítés, szilárd módszertan és folyamat révén, és több és jobb részvételi lehetőséget biztosít a fiatalok számára, akik a társadalom változásának előidézői;

D.  mivel a fiatalok demokráciával kapcsolatos legáltalánosabb elvárása, hogy a döntéshozók jobban meghallgassák kéréseiket és tegyenek eleget azoknak (72%), valamint támogassák személyes, társadalmi és szakmai fejlődésüket (71%)(13);

E.  mivel az ifjúsági szervezetek a fiatalok közéletben való részvételének és a fejlesztési lehetőségekhez való hozzáférésének fő eszközei közé tartoznak a mobilitás és a nem formális és informális tanulási lehetőségek révén; mivel számos uniós tagállamban sok ifjúsági szervezet civil mozgástere csökken(14);

F.  mivel továbbra is vannak különbségek a tagállamok között és azokon belül, és e különbségek gyakran negatív hatást gyakorolnak a vidéki vagy távoli területekről származó, kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra, valamint a kisebbségekhez tartozó fiatalokra az oktatási, készségszerzési és munkavállalási lehetőségek tekintetében; mivel Európában túl sok fiatal él bizonytalan életkörülmények között, és jelentős pénzügyi kockázatokkal néz szembe tanulmányai folytatása, valamint a munka világában való megfelelő elinduláshoz szükséges készségek és tapasztalatok megszerzése érdekében;

G.  mivel a Covid19-világjárvány gazdasági, pszichológiai és társadalmi mellékhatásai, valamint az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott agresszív háború által okozott gazdasági és politikai feszültségek – többek között a pusztító energiaválság következtében emelkedő számlák és a fokozódó környezetkárosodásból következő borús kilátások – a fiatalokat érintik a leginkább, ami veszélyezteti fizikai és mentális jóllétüket;

H.  mivel a fiatalok számára rendelkezésre álló eszközök és erőforrások, valamint a politikai döntéshozatalba való bevonásuk gyakran nem mindenki számára hozzáférhető és látható, és ennek következtében sok fiatal és fiatalok által vezetett szervezet nincs tisztában ezekkel, vagy a döntéshozók nem konzultálnak velük vagy nem vonják be őket kellőképpen a politikai döntéshozatali folyamatokba;

I.  mivel e tekintetben az európai év sikerét nemcsak a szervezett események számának vagy az azokon való részvételnek a fényében kell mérni, hanem a fiatalok társadalmi helyzetének és szerepének pozitív irányba való befolyásolása érdekében elindított vagy továbbfejlesztett mechanizmusok és politikák alapján is;

J.  mivel a határozat rendkívüli módon elsietett elfogadása következtében nagy kihívásnak bizonyult az uniós intézmények és az érdekelt felek számára, hogy megfelelően és a kitűzött célok elérése érdekében előkészítsék az évet; mivel ez az európai fiatalok életminőségének javítására irányuló sürgető igények miatt még inkább sajnálatos; mivel ilyen körülmények között a rendelkezésre álló idő nem volt elegendő egy érdemi és hatásos év megvalósításához; mivel ebből a tapasztalatból le kell vonni a tanulságokat a jövőbeli európai évek számára;

K.  mivel az európai év már a végéhez közeledik, és folyamatban vannak a tartós hatása biztosítására irányuló előkészületek;

Az európai évek létrehozásának és megvalósításának feltételei

1.  üdvözli az ifjúság európai évét (2022), amely az EU határozott elkötelezettségét mutatja a fiatal és a jövő nemzedékek iránt; hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány alatt a fiatalokat érintették leginkább az egészségügyi intézkedések, amelyek befolyásolták a közösségi és kulturális élethez való hozzáférésüket, és rontották az oktatáshoz való hozzáférésüket;

2.  mély sajnálatát fejezi ki az európai év elindításának feltételei miatt, különösen a rendelet elfogadására rendelkezésre álló szűk időkeretre tekintettel, ami számos projekt végrehajtását és finanszírozását késleltette; sajnálja továbbá, hogy ez hatással volt az európai évről szóló kommunikációra a tagállamokban, valamint az ifjúsági szervezetekre és magukra a fiatalokra irányuló kommunikációra is; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy a készségek európai éve kezdetének sérelme nélkül hosszabbítsa meg az évet a következő, 2023. május 9-i Európa-napig;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jövőbeli európai évekkel kapcsolatos döntéseket még mindig későn jelentik be, és felhívja a Bizottságot, hogy az illetékes intézményeket és az érintett civil társadalmat jóval a jövőbeli európai évek kezdetének időpontja előtt teljes mértékben vonja be, hogy azok hatása a lehető legnagyobb legyen; kiemeli, hogy nem válthat új normává, hogy az európai éveket csak néhány hónappal azok tervezett kezdete előtt jelentik be, mivel ez veszélyezteti az egész projekt erejét; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőben biztosítsa, hogy az európai éveket valamennyi érdekelt fél számára kellő időben elő lehessen készíteni;

4.  üdvözli az európai évről szóló, 2022. december 6-i, „Claim the future” (Tiéd a jövő) elnevezésű intézményközi zárókonferenciát; üdvözli továbbá, hogy a konferencia tartalmát fiatalok javasolták és részt vettek megszervezésében; megállapítja, hogy a kiválasztott témák az oktatáson keresztül megvalósuló befogadó Európára, az oktatáson keresztül megvalósuló digitális Európára, a mentális egészségügyi ellátás általános érvényesítése révén elérendő európai jóllétre, valamint a hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás révén elérendő európai jóllétre összpontosítottak; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy ezeket a témákat és következtetéseket építse be az európai évből levont tanulságokba, és vegye figyelembe azokat;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy, az európai év nyomon követéséről szóló közleményre a négy célkitűzés elérése érdekében, támogatva az új kezdeményezéseket és lehetővé téve azok kibontakozását, megvalósítva az uniós ifjúságpolitika valamennyi szakpolitikai területen való teljes körű érvényesítését, valamint indítson értékelést és tegyen jelentést a Parlamentnek az európai évnek a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia és az uniós ifjúsági munkára vonatkozó menetrend végrehajtásához való konkrét hozzájárulásáról;

6.  kiemeli, hogy a kézzelfogható és konkrét örökségnek egyrészt a fiatalok EU-szerte történő bevonására és meghallgatására vonatkozó módszertan végrehajtásából kell állnia, másrészt közvetlenül az európai év eredményéből fakadó új európai és nemzeti politikák végrehajtásából;

7.  üdvözli a Bizottság különböző főigazgatóságainak pénzügyi hozzájárulását és kezdeményezéseit; megjegyzi azonban, hogy a leírt tevékenységek némelyikére mindenképpen sor került volna, vagy azok alig kapcsolódnak az európai év célkitűzéseihez; felhívja a Bizottságot annak tisztázására, hogy az európai év keretében mely projektek jöttek létre újonnan, és melyek voltak azok, amelyek már léteztek, csak az európai év céljaira újracímkézték őket; ragaszkodik ahhoz, hogy világos kép álljon rendelkezésre az európai év Bizottság és tagállamok általi pontos finanszírozásáról;

A fiatalok érdemi szerepvállalásának és részvételének biztosítása a szakpolitika kialakításában és a döntéshozatalban

8.  kiemeli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia résztvevőinek egyharmada 16 és 25 év közötti fiatal volt; támogatja az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-i plenáris ülésén tett javaslatokat, különösen azokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve az ifjúságra összpontosító szakpolitikák előmozdítására szólítottak fel;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el egy teljes körű „uniós ifjúsági tesztet”, amely biztosítja a fiatalok érdemi szerepvállalását, részvételét és elkötelezettségét valamennyi uniós politika előkészítésében, és készítsen szisztematikus hatásvizsgálatot a bizottsági javaslatokról annak biztosítása érdekében, hogy azok előmozdítsák és tükrözzék a fiatalok szükségleteit, valamint hogy hozzon mérséklési intézkedéseket, amennyiben azok negatív hatással járnak; úgy véli, hogy ez a folyamat elengedhetetlen ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a fiatalok véleményét, javítani lehessen az uniós politikák rájuk gyakorolt pozitív hatását és e politikákat jól láthatóvá lehessen tenni számukra, mivel a következő generációt közvetlenül érintik a ma formálódó politikák; hangsúlyozza, hogy az uniós ifjúsági tesztnek nem szabad egyszerű bürokratikus ellenőrzőlistává válnia, hanem céljának elérése érdekében holisztikus módon kell bevonnia az embereket; úgy véli, hogy a teszt eredményeinek információkkal kell szolgálniuk és kapcsolódniuk kell a már meglévő folyamatokhoz, például az uniós ifjúsági párbeszédhez;

10.  javasolja, hogy a Kulturális és Oktatási Bizottság keretében a fiatalokkal folytatott rendszeres strukturált párbeszéd révén kövessék nyomon az európai évet, és javasoljanak egy demokratikus platformot a fiatalok uniós szintű politikai döntéshozatali folyamatban való nyílt és inkluzív részvételére;

11.  megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett azon kérését, hogy a nemzeti tantervekben és a tanulási mobilitási tapasztalatokban dolgozzanak ki és alkalmazzanak globális és uniós polgársági modulokat annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az aktívabb és részvételen alapuló polgári szerepvállaláshoz, a fiatalokat jobban befogadó politikai rendszerhez, valamint a rasszizmus minden formája, a megkülönböztetés és a nemi alapú erőszak elleni küzdelemhez, az előítéletek leleplezése és a strukturális rasszizmustól mentes, a toleranciát, a sokszínűséget és a nemek közötti egyenlőséget előmozdító, befogadó társadalmak kialakítása céljából; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szükséges eszközöket és lehetőségeket a tanárok számára ahhoz, hogy aktívan részt vehessenek az állampolgári ismeretek oktatására vonatkozó közös uniós keret létrehozásában, például az Erasmus+ oktatási akadémiákon vagy a Jean Monnet tanárképzésen keresztül;

12.  nagy lehetőségeket lát a decentralizált rendezvényekben, amelyek közelebb hozzák az EU-t a fiatalokhoz, és javasolja, hogy a május 9-i szimbolikus időpont környékén hozzanak létre éves uniós kulturális fesztivált, amely előmozdítja a fiatalok által választott valamennyi aktuális kérdésről szóló helyi vitákat és kulturális tevékenységeket;

A fiatalok jóllétét szolgáló intézkedések erősítése

13.  hangsúlyozza a fiatalok jólléte és a lakóhelyük szerinti országban rendelkezésükre álló tanulási és munkalehetőségek és -kapacitások, valamint életszínvonal közötti kapcsolatot; aggodalommal állapítja meg, hogy a fiatalok növekvő szorongást és mentális stresszt élnek meg, amelyet többek között a Covid19-világjárvány hatása, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja, a megnövekedett megélhetési költségek és az energiaszegénység, valamint az éghajlati vészhelyzet okoz;

14.  megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy dolgozzanak ki európai tervet a mentális egészségnek az oktatás és képzés terén történő védelmére, beleértve az informális és nem formális tanulást is, annak érdekében, hogy gondoskodjunk fiatalabb generációnk jóllétéről minden tekintetben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az oktatási rendszer részeként rendszeres pszichológiai támogatást nyújtsanak a tanulóknak, a tanároknak és az oktatóknak; ösztönzi az oktatási intézmények, valamint a kulturális, ifjúsági és sportszervezetek, továbbá a pszichológiai tanácsadók közötti kapcsolatok megerősítését annak érdekében, hogy tanórán kívüli tevékenységeket biztosítsanak a fiatalok társadalmi elkötelezettségének növelése érdekében;

15.  aggodalmát fejezi ki az inflációnak, a lakás- és közüzemi árak emelkedésének, valamint egyes célországokban a lakhatási lehetőségek szűkösségének a fiatalok mobilitására gyakorolt súlyos hatása miatt, ami különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket akadályozza; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós programok elegendő pénzügyi támogatást nyújtsanak a fiataloknak és a fiatalok által vezetett szervezeteknek ahhoz, hogy tanulási, képzési vagy szolidaritási célú mobilitási tapasztalatokat szerezzenek; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondosan igazítsák ki a fiataloknak a mobilitási tapasztalatokhoz nyújtott pénzügyi támogatás szintjét az uniós programok társadalmilag befogadó dimenziójának biztosítása érdekében;

A fiatalok bizonytalan helyzete elleni küzdelem és a minőségi munkakezdés biztosítása

16.  ismételten felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a gyermekgaranciát annak biztosítása érdekében, hogy minden rászoruló gyermek hozzáférjen az ingyenes és hatékony kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, a minőségi oktatáshoz – beleértve az iskolai tevékenységeket is –, az egészségügyi ellátáshoz, valamint az egészséges táplálkozáshoz és a tisztességes lakhatáshoz való tényleges hozzáféréshez; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy hajtsák végre a megerősített ifjúsági garanciát, amely biztosítja, hogy minden fiatal az igényeinek megfelelő, jó minőségű állásajánlatot, folyamatos oktatást, tanulószerződéses gyakorlati képzést és szakmai gyakorlatot kapjon; üdvözli a Bizottság arra irányuló intézkedéseit, hogy e tekintetben megkönnyítse a bevált gyakorlatok cseréjét és a nemzeti cselekvési tervek összehangolását, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit mindaddig, amíg a célkitűzéseket teljes mértékben el nem érik;

17.  kitart amellett, hogy az ifjúsági munka alapvető szerepet játszik a fiatalok előtt álló kihívások kezelésében, különösen ami a személyes fejlődéshez, a jólléthez és az önmegvalósításhoz való hozzájárulását illeti; felhívja a tagállamokat, hogy jobban ismerjék el az ifjúsági munka értékét, és szükség esetén fenntartható módon alakítsák át és erősítsék meg az ifjúsági munka struktúráit;

18.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javasoljanak egy közös jogi keretet a szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések méltányos díjazásának biztosítása érdekében; kitart amellett, hogy a kizsákmányoló gyakorlatok elkerülése érdekében minden gyakornok számára tisztességes munkakörülményeket és méltányos díjazást kell biztosítani;

19.  hangsúlyozza, hogy az iskolából a munka világába való átmenet nagymértékben függ a fiatalok külföldön szerzett diplomáinak, képesítéseinek vagy tanulmányi időszakainak elismerésétől; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is akadályok állnak fenn ezen a területen, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék automatikussá ezt az elismerést, kihasználva különösen a digitalizáció kínálta lehetőségeket; ösztönzi a tagállamokat, hogy egyaránt érvényesítsék és ismerjék el a formális oktatás mellett a nem formális és informális tanulási tapasztalatok és ifjúsági munka során az Unióban és az EU-n kívül szerzett kompetenciákat és készségeket is; megismétli, hogy ez nem áshatja alá a magas színvonalú felsőoktatáshoz való jogot;

Beruházás a következő generációba az oktatás révén

20.  kiemeli, hogy a fiatalok tanulási lehetőségeibe való beruházás nemcsak a fiatalok mint egyének jövőbeli életére van közvetlen hatással, hanem a társadalom egészének gazdasági egészségére és kohéziójára is; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok, többek között a fiatal nők, az LMBTIQ+-közösségek fiatal tagjai, a fiatal migránsok, a fiatal menedékkérők és menekültek, valamint a fogyatékossággal élő tanulók szembesülnek a formális, informális és nem formális oktatási keretek különböző szintjeihez való hozzáférés terén; felhívja ezért a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék az oktatásra – többek között a digitális oktatásra, a szakképzésre és az átképzésre – fordított állami kiadásokat; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a közös mutatókat a beruházások – többek között a NextGenerationEU –, valamint a célzott ifjúsági és oktatási politikák előmozdítására irányuló reformok hatásának értékelése érdekében;

21.  megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy 2025-ig teljeskörűen valósítsák meg az európai oktatási térséget; üdvözli ezért az egyes tagállamokban már elért eredményeket; felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges megfelelő intézkedéseket digitális infrastruktúrájuk, összekapcsoltságuk és oktatási tanterveik megerősítése, valamint a tanárok és oktatók megfelelő képzése érdekében, továbbá nyújtsanak iránymutatásokat a digitális jártasság előmozdítására új tanítási módszerek fejlesztése céljából és a fiataloknak az információkhoz való hatékony hozzáférésre, a dezinformáció leleplezésére és az online erőszak, például a gyűlölet, a rasszizmus, a gyermekek online szexuális bántalmazása, a nemi alapú erőszak, az internetes megfélemlítés és az árnyékletiltás kezelésére való felkészítése érdekében; emlékeztet a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM) terén a nemek között fennálló oktatási szakadékra, valamint arra, hogy korrekciós intézkedésekre van szükség e szakadék áthidalása érdekében; várakozással tekint a digitális oktatási cselekvési terv (2012–2027) félidős bizottsági értékelése elé;

o
o   o

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 202., 2016.6.7., 47. o. (2) HL L 462., 2021.12.28., 1. o. (3) HL C 456., 2018.12.18., 1. o. (4) HL C 494., 2021.12.8., 2. o. (5) HL C 418., 2017.12.7., 2. o. (6) HL C 189., 2019.6.5., 28. o. (7) HL C 414., 2019.12.10., 2. o. (8) HL C 415., 2020.12.1., 1. o. (9) HL C 395., 2021.9.29., 101. o. (10) HL C 445., 2021.10.29., 75. o. (11) HL C 465., 2021.11.17., 82. o. (12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0359. (13) A 2022. évi „Ifjúság és demokrácia az ifjúság európai évében” című Eurobarométer felmérés, amelyet 2022. május 6-án tettek közzé. (14) A civil társadalom szűkülő mozgástere: a fiatalokra és szervezeteikre gyakorolt hatásÁllásfoglalás a szűkülő mozgástér ellen az ifjúsági szervezetek, a nemzeti ifjúsági tanácsok és a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek lehetőségeinek bővítésével történő küzdelemrőlVoicify:Európa része.