Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 0697/2020., a 0744/2020. és a 0786/2020. számú petícióra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114., 191. és 192. cikkére,

–  tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES),

–  tekintettel az Állat-egészségügyi Világszervezet (WOAH, alapításakor OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexére és Víziállat-egészségügyi Kódexére,

–  tekintettel a kedvtelésből tartott állatok védelméről szóló európai egyezményre és az Európa Tanácsnak a kedvtelésből tartott vadon élő állatok tartásáról szóló állásfoglalására,

–  tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2021. június 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az EU belső piacának és a fogyasztók jogainak a kedvtelésből tartott állatok jogellenes kereskedelméből származó kedvezőtlen hatásokkal szembeni védelméről szóló, 2020. február 12-i állásfoglalására(2);

–  tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának 2016. szeptember 24. és október 5. között Johannesburgban (Dél-Afrika) megrendezendő 17. ülésével kapcsolatos uniós stratégiai célkitűzésekről szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0380),

–  tekintettel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló, 2016. február 26-i bizottsági közleményre (COM(2016)0087) és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló, 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletre(5) és a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendeletre(6),

–  tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”)(7),

–  tekintettel az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8) (a továbbiakban: az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet),

–  tekintettel a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 227. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Petíciós Bizottság megkapta a 0697/2020., a 0744/2020. és a 0786/2020. számú petíciót, amelyek aggályokat vetnek fel a vadon élő és egzotikus állatok Unión belüli kereskedelméhez kapcsolódó jóléti és egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban, és felszólítottak egy uniós szintű pozitív jegyzék elfogadására, amely meghatározza a kedvtelésből tartható állatok körét;

B.  mivel a biológiai sokféleség a világ örökségének szerves része; mivel az „Egy az egészség” koncepció elve azt tükrözi, hogy az emberi egészség, az állatok és a környezet elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz; mivel a jelenlegi információk szerint a Covid19-világjárvány állati forrásból származhatott(10), ami azt mutatja, hogy az egzotikus állatok kereskedelme nagyobb figyelmet igényel, mivel a teljes lakosságot érintő jelentős egészségügyi kockázatok kapcsolódnak hozzá;

C.  mivel az emberi megbetegedést okozó kórokozók 70%-a állati eredetű, és ezek a zoonózisnak nevezett betegségek háziasított vagy vadon élő állatok útján terjednek(11); mivel a vadon élő állatok és növények kereskedelme növeli az emberek és a vadon élő állatok közötti kapcsolatok számát, és kulcsfontosságú tényező a továbbgyűrűző hatások potenciális kialakulásában, és ezáltal vírusos megbetegedések – köztük új vírusos betegségek – emberekre történő átterjedéséhez vezet;

D.  mivel becslések szerint Európában több mint 100 millió állatot tartanak kedvtelésből, köztük kisemlősöket, madarakat, hüllőket, halakat és kétéltűeket(12); mivel e fajok közül sokat vadon fogtak be, kimerítve a természetes populációkat;

E.  mivel a vadon élő állatoknak sajátos szükségleteik vannak, és befogásuk, szállításuk és fogságba helyezésük során sokat szenvednek; mivel a legfrissebb adatok szerint a vadállatok és egzotikus állatok jelentős része a házi kedvencként tartás első évében elpusztul, túlnyomó többségük fulladás, betegség, vagy a szállítás közbeni éhezés és kiszáradás miatt pusztul el, amint arról az ENSZ Környezetvédelmi Programja is beszámol;

F.  mivel sürgősen fel kell hívni a nyilvánosság figyelmét a kedvtelésből tartott vadon élő és egzotikus állatok jólétére, többek között az aggasztó egészségi, viselkedésbeli és állat-egészségügyi problémákra;

G.  mivel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint minden negyedik emlősfaj és minden nyolcadik madárfaj esetében magas a kihalás kockázata, míg a kétéltűek egyharmada veszélyeztetett; mivel jól dokumentált bizonyítékok megerősítik, hogy a kedvtelésből tartott egzotikus állatok kereskedelme jelenti az egyik legnagyobb veszélyt e fajok fennmaradására;

H.  mivel az idegenhonos inváziós fajok a biológiai sokféleség csökkenése öt fő okának egyikét jelentik Európában és világszerte egyaránt; mivel a Bizottság becslése szerint az inváziós fajok által okozott károk megfékezésének és kezelésének költsége az EU-ban évente 12 milliárd EUR-t tesz ki; mivel számos tagállam az uniós jogot megsértve még mindig nem alakított ki teljes mértékben működőképes felügyeleti és ellenőrzési rendszert az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok nyomon követésére, ami arra késztette a Bizottságot, hogy kötelezettségszegési eljárásokat indítson ellenük;

I.  mivel számos kedvtelésből tartott vadállat és egzotikus állat agresszív vagy ragadozó tulajdonságokat mutatva komoly veszélyt jelent az emberek biztonságára nézve természetes viselkedése miatt, és mindezeket tovább súlyosbítja a fogságban elszenvedett stressz;

J.  mivel az egzotikus állatok házi kedvencként történő tartására vonatkozó, korlátozásokat előíró nemzeti szabályok tagállamonként igen eltérőek, és egyes esetekben egymásnak ellentmondóak, ami rendkívül megnehezíti a tagállamok számára, hogy európai szinten koherens politikát folytassanak ebben a kérdésben, továbbá hiányosságok tapasztalhatók a kedvtelésből tartott egzotikus állatokra vonatkozó jelenlegi nemzeti jogszabályokban(13); mivel a jogi rendelkezések vagy megtiltják egyes állatfajok tartását (negatív jegyzék vagy feketelista), vagy csak bizonyos fajok tartását teszik lehetővé (pozitív jegyzék vagy fehér lista), és a negatív jegyzék a leggyakrabban használt rendszer a kedvtelésből tartott egzotikus állatok tartásának szabályozására;

K.  mivel a jelenlegi helyzet állandósítja a meglévő akadályokat, szétaprózza az Unió egységes piacát, és komoly különbségeket teremt azon tagállamok között, amelyek jogszabályai pozitív jegyzéket tartalmaznak, és azok között, amelyekéi nem; mivel továbbá még a pozitív jegyzékek is eltérnek az egyes tagállamok között, többek között olyan kérdésekben, mint a fajok jegyzékbe vétele, a védelem különböző szintjei vagy a kockázatértékelés elvégzésének módja;

L.  mivel a negatív jegyzéken alapuló megközelítés természeténél fogva reaktív és a legkevésbé elővigyázatos, mivel a negatív jegyzéken nem szereplő valamennyi állat alapértelmezés szerint tartható, ami azt jelenti, hogy a jegyzéknek meglehetősen hosszúnak kell lennie; mivel a kereskedelem tárgyát képező fajok a jelenlegi tendenciák alapján folyamatosan változnak, ezért a negatív jegyzékeket rendszeresen frissíteni kell;

M.  mivel a tudósok aggodalommal hívták fel a figyelmet arra, hogy a tiltott idegenhonos inváziós fajoknak az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendeletben szereplő uniós jegyzéke nem alkalmas arra, hogy felvegye a küzdelmet az idegenhonos inváziós fajok által az EU biológiai sokféleségére jelentett veszély mértékével;

N.  mivel a kedvtelésből tartható állatok uniós szintű pozitív jegyzékének hiánya aláássa mind az emberek, mind az állatok jólétét és egészségét, és veszélyezteti a biológiai sokféleséget;

O.  mivel a pozitív jegyzék hatékonyságának javítása, valamint a kedvtelésből tartott állatok és gazdáik jólétének javítása érdekében megfelelő szintű tudatosságra lenne szükség a kedvtelésből tartott állatok felelős tartásával kapcsolatban;

P.  mivel 19 tagállam támogatta a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó pozitív uniós jegyzékre vonatkozó új uniós jogalkotási keretről Ciprus, Litvánia, Luxemburg és Málta nevében benyújtott álláspontot, amelyet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2022. május 24-i ülésén terjesztettek elő;

1.  megismétli, hogy a megelőzést mint a legköltséghatékonyabb, leghumánusabb és környezetvédelmi szempontból legkívánatosabb intézkedést kell a legnagyobb prioritásként kezelni; rámutat, hogy az EU-nak meg kell ragadnia a lehetőséget arra, hogy szakpolitikáiba beépítse a Covid19-világjárvány tanulságait; hangsúlyozza, hogy a Bizottság fontos szerepet játszik az „Egy az egészség” koncepción alapuló megközelítés koordinálásában és támogatásában az EU-ban;

2.  hangsúlyozza, hogy az egzotikus állatok kereskedelme nemcsak az állatok jólétére, hanem az emberi egészségre is veszélyt jelenthet a zoonózisok lehetősége miatt, ezért az EU-nak koherens jogszabályokat kell elfogadnia, amelyek megakadályozzák az ilyen típusú potenciális betegségeket, mivel ezek közegészségügyi problémákhoz vezethetnek;

3.  emlékeztet arra, hogy már bebizonyosodott, hogy az egzotikus vadon élő állatok és növények kereskedelme a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet mind a faj származási élőhelyén, mind az Unió ökoszisztémáiban; hangsúlyozza, hogy az európai kereskedelempolitikának biztosítania kell, hogy a kedvtelésből tartott állatok kereskedelme során alkalmazott gyakorlatok ne veszélyeztessék a vadon élő és egzotikus állatok jólétét, és ne járuljanak hozzá a biológiai sokféleség csökkenéséhez, továbbá hogy az ilyen kedvtelésből tartott állatok tartása ne veszélyeztesse se az állat, se gazdája jólétét;

4.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vadon élő és egzotikus állatok kereskedelmére és tartására vonatkozó jelenlegi tagállami szabályozások szétaprózottak és nem következetesek, és gyakran nem fedik le a teljes állatvilágot, hanem elsősorban az emlősökre összpontosítanak, figyelmen kívül hagyva a madarak, hüllők, kétéltűek, rovarok és díszhalak jelentős csoportjait, amelyek jelenleg széles körben jelen vannak a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmében, valamint amiatt, hogy szabadon engedésük esetén ezek az állatok veszélyt jelenthetnek az őshonos fajokra és ökoszisztémákra;

5.  hangsúlyozza, hogy a következetlen jogszabályok megnehezítik a pontos adatok gyűjtését; kiemeli, hogy az állatok tagállamokba irányuló és tagállamok közötti kereskedelmének nyomon követésére szolgáló uniós adatbázisok nem rögzítik az állatok forrásait, és a CITES csak a függelékeiben felsorolt állatfajok viszonylag kis hányadát érinti;

6.  kiemeli, hogy számos európai ország vezetett már be pozitív jegyzékeket, amelyek számos kritériumon, például az állatjólétre, a környezetvédelemre, az emberi egészségre, az állattartásra és az elhelyezésre vonatkozó követelményeken, valamint az elővigyázatosság elvén alapulnak; üdvözli továbbá, hogy mások pozitív jegyzékeket dolgoznak ki, vagy pozitív jegyzékekre vonatkozó kutatásokat végeznek;

7.  sajnálattal állapítja meg, hogy az uniós jog rendelkezései jelenleg nem elegendőek az állatjólét, a közegészség és -biztonság, valamint a kedvtelésből tartott vadállatok és egzotikus állatok kereskedelmével és tartásához kapcsolódó invazív kockázatok kezelésére; hangsúlyozza, hogy az uniós állategészségügyi rendeletet nem úgy alakították ki, hogy az kezelje a kedvtelésből tartott egzotikus állatok kereskedelmét, és az állatjólétről szóló uniós jogalkotási aktusok egyike sem szabályozza az EU egységes piacán kedvtelésből tartott állatok jólétét és kereskedelmét;

8.  kiemeli, hogy a pozitív jegyzék általában egy rövidebb külön lista, amely jellegénél fogva elővigyázatos, és egyértelművé teszi, hogy egy adott országban mely fajok tarthatók; rámutat arra, hogy a pozitív jegyzék ezenkívül sokkal könnyebben frissíthető, mint a negatív jegyzék, mivel a jegyzéken nem szereplő fajokat eleve tilos tartani, ami hozzájárul az európai szintű jogszabályok egyszerűsítéséhez és az adminisztratív költségek csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy a pozitív jegyzéken alapuló megközelítéssel kapcsolatos kutatások bizonyítják annak hatékonyságát a vadon élő és egzotikus állatok kereskedelmének csökkentésében és a közvélemény tudatosságának növelésében(14);

9.  mérlegeli egy olyan európai pozitív jegyzék előnyeit, amely szabályozná a vadállatok és egzotikus állatok kereskedelmét, és korlátozná a házi kedvencként történő tartásukat, amint azt a Petíciós Bizottsághoz beérkezett petíciók is kérték; tudomásul veszi néhány tagállam arra irányuló felhívását, hogy megfelelő jóléti feltételek mellett állítsanak össze egy uniós szintű pozitív jegyzéket; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot egy ilyen jegyzék összeállításának hozzáadott értékéről és megvalósíthatóságáról, tudományosan megalapozott kritériumrendszert alkalmazva annak meghatározására, hogy mely fajok alkalmasak házi kedvencnek, és amely tartalmazza a nemzeti pozitív jegyzékekben már alkalmazott különböző kritériumok gondos elemzését a leghatékonyabbak meghatározása érdekében, amelyeket a tagállamok bevált gyakorlatai, meglévő tapasztalatai és levont tanulságai alapján egy uniós szintű pozitív jegyzékbe be lehetne venni; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt e kérdés elemzésére a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv szigorú és időben történő végrehajtásával összefüggésben;

10.  hangsúlyozza, hogy az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából rendkívül fontos, hogy valamennyi tagállam további késedelem nélkül hatékony cselekvési terveket dolgozzon ki és hajtson végre az Unió számára veszélyt jelentő leginvazívabb idegenhonos fajok kezelésére, biztosítva az 1143/2014/EU rendelettel összhangban teljes mértékben működőképes struktúrák felállítását az idegenhonos inváziós fajok Unióba történő nem szándékos és szándékos behurcolásának és elterjedésének megelőzését célzó megfelelő ellenőrzések végrehajtása érdekében;

11.  megállapítja, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartását nem uniós, hanem nemzeti szinten szabályozzák, és hogy egyes tagállamok pozitív jegyzékeket állítottak össze a különböző állatfajokra vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmének és az azt szabályozó megfelelő jogszabályoknak tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk;

12.  úgy véli, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megakadályozására irányuló uniós cselekvési terv felülvizsgálatának az illegális kereskedelemmel kapcsolatos figyelemfelkeltést, valamint az EU-ban kedvtelésből tartott egzotikus és vadon élő állatok jólétére és általában az állatok jólétére gyakorolt pozitív hatást kell eredményeznie;

13.  hangsúlyozza, hogy a pozitív jegyzéken szereplő állatok nem jelenthetnek különösebb veszélyt az emberi egészségre, könnyen kezelhetőknek kell lenniük, és alapvető fiziológiai, etológiai és ökológiai szükségleteiket tiszteletben tartó körülmények között kell őket tartani; hangsúlyozza, hogy nem szabad a jegyzékbe olyan egzotikus és vadon élő állatfajokat felvenni, amelyek esetében egyértelmű jelek utalnak arra, hogy szökésük, vagy a természetben történő szabadon engedésük esetén képesek lennének életben maradni, következésképpen kockázatot jelentenének az őshonos ökoszisztémákra, mivel megváltoztatnák maguknak az őshonos fajoknak a fennmaradását, mivel a természetes környezetbe engedve invazív fajokká válnának;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 67., 2022.2.8., 25. o. (2) HL C 294., 2021.7.23., 40. o. (3) HL C 204., 2018.6.13., 136. o. (4) HL C 224., 2018.6.27., 117. o. (5) HL L 61., 1997.3.3., 1. o. (6) HL L 166., 2006.6.19., 1. o. (7) HL L 84., 2016.3.31., 1. o. (8) HL L 317., 2014.11.4., 35. o. (9) HL L 178., 2013.6.28., 1. o. (10) Tájékoztató: „Coronavirus and the trade in wildlife” (A koronavírus és a vadon élő állatok kereskedelme), Európai Parlament, Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága, 2020. május 4. (11) WOAH, „The “One Health” Concept” (Az „Egy az egészség” koncepció), 2013. január 14. (12) Az Európai Unió Tanácsa, „Position paper on a new EU legislative framework for an EU Positive List for the keeping of companion animals on behalf of Cyprus, Lithuania, Luxembourg and Malta” („Álláspont a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó pozitív uniós jegyzékre vonatkozó új uniós jogalkotási keretről Ciprus, Litvánia, Luxemburg és Málta nevében”), 2022. május 16. (13) Amint azt az „Analysis of national legislation related to the keeping and sale of exotic pets in Europe” (A nemzeti jogszabályok elemzése az egzotikus kedvtelésből tartott állatok európai tartásáról és értékesítéséről) című, az Eurogroup For Animals csoport által 2020 júniusában közzétett tanulmány mutatja. (14) World Animal Protection, „Think positive – An overview of national and international Positive Lists” (Gondolkodj pozitívan – A nemzeti és nemzetközi pozitív jegyzékek áttekintése), 2020. szeptember.