Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Öböl-menti térséggel való stratégiai partnerségről szóló, 2022. június 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság „Stratégiai partnerség az Öböl menti országokkal” című, 2022. május 18-i közös közleményére (JOIN(2022)0013),

–  tekintettel az EU–Katar emberi jogi párbeszéd 2022. szeptember 12-én Brüsszelben megrendezett negyedik fordulójára,

–  tekintettel az EU és Katar között 2018. március 7-én létrejött együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló 1990. december 18-i nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2010. december 2-i bejelentésére, hogy a 2022-es labdarúgó-világbajnokság helyszínéül Katart jelöli ki,

–  tekintettel a katari kormány által 2020-ban elfogadott, a migráns munkavállalók szabad mozgásáról és minimálbéréről szóló 17., 18. és 19. számú törvényre,

–  tekintettel a Human Rights Watch által 2022. október 24-én közzétett „Katar: A biztonsági erők LMBT személyeket tartóztatnak le és bántalmaznak” című jelentésre,

–  tekintettel a katari büntető törvénykönyv 285. cikkére és a közösség védelméről szóló 2002. évi 17. számú törvényre,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni, 1984. évi ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a halálbüntetéssel kapcsolatos uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel a katari kormány és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közötti technikai együttműködési programról szóló, 2022. október 31-i eredményjelentésre,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Katar 2018. május 21-én ratifikált,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Katarról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a migráns munkavállalók helyzetéről szóló, 2013. november 21-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Katar az első olyan ország a régióban, amely labdarúgó-világbajnokságot rendez; mivel 2010-ben a FIFA anélkül ítélte oda Katarnak a világbajnokságot, hogy emberi jogi vagy környezetvédelmi átvilágítást folytatott volna, vagy meghatározta volna a migráns munkavállalók védelmének feltételeit; mivel Katar megvesztegetésről és korrupcióról szóló hiteles állítások közepette nyerte meg a FIFA labdarúgó-világbajnokság megrendezésére szolgáló pályázati eljárását, és emiatt bírósági vizsgálatok is indultak;

B.  mivel Katarban a becslések szerint több mint 2 millió külföldi állampolgár él, és ők teszik ki a munkaerő csaknem 94%-át; mivel a migránsokat főként az építőiparban, a szolgáltatási ágazatban és a háztartásokban alkalmazzák; mivel a jelentések szerint ezekben az ágazatokban megsértették a munkavállalók jogait; mivel a fenti adatokra tekintettel Katarban a világon a legmagasabb a migráns munkavállalóknak a hazai népességhez viszonyított aránya;

C.  mivel a Katarban való munkavégzésre sok munkavállalót kényszerítettek adósságba a munkaerő-toborzó vállalatok, amelyek jogellenesen díjakat számítottak fel nekik, és az extrém hőségben kegyetlen munkakörülmények között kellett dolgozniuk, ami betegség, sérülés és halál kockázatának tette ki őket;

D.  mivel a jelentések szerint migráns munkavállalók ezrei vesztették életüket, és még ennél is többen sérültek meg a katari világbajnoksághoz kapcsolódó építési munkálatok során;

E.  mivel az ILO szerint egyes európai vállalatok megtagadták azokban a vegyes bizottságokban való részvételt, amelyek célja, hogy összehozzák a vezetőség és a munkavállalók képviselőit a munkahelyi konfliktusok megvitatása, megelőzése és megoldása érdekében;

F.  mivel a Katarban végrehajtott reformokat megelőzően a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) 2014-ben panaszt nyújtott be Katar ellen az ILO-hoz, mivel az ország nem tartotta be a kényszermunkáról szóló 1930. évi egyezményt és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1947. évi egyezményt; mivel az ITUC szerint a katari jogszabályok azóta megváltoztak, és az ország továbbra is folytatja e változások végrehajtását;

G.  mivel Katar az Öböl-menti Együttműködési Tanács első olyan országa, ahol az ILO projektirodát nyitott; mivel Katar számos partnerséget írt alá az ILO-val, az ENSZ-szervezetekkel és az uniós tagállamokkal, például 2020 januárjában Svédországgal, 2022 márciusában pedig Franciaországgal kötött egyetértési megállapodást a munkavállalói jogok javítása érdekében; mivel a 2022-es FIFA labdarúgó-világbajnokságot megelőző ötéves időszakban az ILO konkrét előrelépést tapasztalt a munkaerő-migráció irányítása, a munkajog érvényesítése és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, valamint a munkavállalók hangjának és a szociális párbeszédnek a megerősítése terén; mivel az ILO szerint a jogszabályi keret még mindig nem teszi lehetővé, hogy a migráns munkavállalók szakszervezetekhez csatlakozzanak és szakszervezeteket hozzanak létre;

H.  mivel Katarban a munkavállalóknak korábban engedélyt kellett kérniük a munkaadójuktól a munkahelyváltáshoz vagy az ország elhagyásához; mivel ezek a követelmények jelentették a kafala szponzorálási rendszer legproblémásabb jellemzőit, mivel túlzott mértékben függővé tették a munkavállalókat a munkáltatójuktól, és ezáltal lehetőségeket teremtettek a kizsákmányolásra és a kényszermunkára; mivel e változások eredményeként a Munkaügyi Minisztérium mintegy 420 000 migráns munkavállaló által benyújtott, munkahelyváltás iránti kérelmet hagyott jóvá a reformok bevezetése óta eltelt két évben; mivel azonban sok munkavállaló még mindig akadályokba ütközik a munkahelyének elhagyása és az új munkahelyre való váltás során, ilyen például a munkáltató általi megtorlás;

I.  mivel 2021 márciusában Katar lett az első olyan ország az Öböl-menti térségben, amely megkülönböztetésmentes minimálbért fogadott el, amely valamennyi valamennyi nemzetiségű munkavállalóra alkalmazandó valamennyi ágazatban, beleértve a háztartási munkát is; mivel az ILO szerint az új jogszabály bevezetése óta a munkaerő 13%-ának – 280 000 főnek – a bére az új minimumküszöbre emelkedett;

J.  mivel az új jogszabály nagyobb védelmet biztosít a katari munkavállalók számára a hőstressz ellen;

K.  mivel Katar lépéseket tett annak érdekében, hogy javítsa a munkavállalók igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését azáltal, hogy új online platformot hozott létre a munkavállalók számára a panaszok benyújtására, valamint új munkaügyi bíróságokat hozott létre a viták rendezésére;

L.  mivel azonban a beszámolók szerint a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos diszkriminatív gyakorlatok némelyike, például a bérek önkényes csökkentése és meg nem fizetése, valamint az úti okmányok visszatartása továbbra is érvényben van Katarban és az Öböl-menti Együttműködési Tanács más országaiban;

M.  mivel a katari büntető törvénykönyv 285. cikke hét évig terjedő börtönbüntetéssel bünteti a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot, beleértve az azonos neműek közötti kapcsolatokat is; mivel az LMBTQ+-személyek önkényes letartóztatása állítólag a közösség védelméről szóló 2002. évi 17. sz. törvényen alapul, amely a Human Rights Watch szerint legfeljebb hat hónapig lehetővé teszi a vádemelés vagy tárgyalás nélküli ideiglenes fogva tartást, ha „megalapozott ok van azt feltételezni, hogy az alperes bűncselekményt követett el”, beleértve „a közerkölcs megsértését” is, és ez gyakran az LMBTQ+-személyek elleni visszaélésekhez vezet; mivel a katari FIFA-világbajnokság egyik nagykövete homofób nyilatkozatot tett közzé; mivel hét labdarúgó-szövetség – köztük több európai labdarúgó-szövetség is – úgy döntött, hogy játékosaik szivárványszínű „OneLove” karszalagot viselhetnek; mivel azonban a FIFA úgy döntött, hogy a játékosok sárga lapot kaphatnak vagy kiutasíthatók a karszalag viselése miatt, mivel ez politikai nyilatkozatnak minősül;

N.  mivel 2016-ban a FIFA csatlakozott az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez, amelyek arra kötelezik a FIFA-t, hogy tartózkodjon az emberi jogokba való beavatkozástól, és orvosolja tevékenységeinek negatív hatásait az emberi jogok területén;

O.  mivel e bizonytalan időkben, amikor Európában és az Öböl-menti térségben egyaránt komoly kihívások érik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és amikor a világnak szembe kell néznie az Ukrajna elleni orosz agresszió és a Covid19-világjárvány következményeivel, valamint a zöld és digitális átállás sürgető szükségszerűségével, az EU sokat nyerhet az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal és tagállamaival, többek között Katarral kialakított erősebb és stratégiaibb partnerségből; mivel 2021-ben helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok Katar és Szaúd-Arábia, illetve az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom között;

P.  mivel a 2018-ban aláírt EU–Katar együttműködési megállapodás keretet biztosít a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott politikai és ágazati konzultációkhoz; mivel Katar az EU fontos partnere, és kapcsolataik számos fontos területet fednek le; mivel Katar kulcsszerepet játszik az európai energiabiztonsági stratégia végrehajtásában; mivel az EU és Katar közötti együttműködés jelentősen erősödött, aminek eredményeként 2022-ben uniós képviselet nyílt Dohában; mivel Katar társszerzője volt az ENSZ Közgyűlése 2022. februári határozatának, amely felszólította Oroszországot, hogy vonuljon ki Ukrajnából, és az Ukrajna elleni orosz inváziót elítélő határozatok mellett szavazott;

Q.  mivel 2022. szeptember 12-én sor került a negyedik EU–Katar emberi jogi párbeszédre; mivel az emberi jogi párbeszéd az emberi jogok előmozdítása iránti elkötelezettség kulcsfontosságú pillanata;

1.  megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy a világbajnokság előkészítése során migráns munkavállalók ezrei vesztették életüket vagy sebesültek meg; részvétét fejezi ki e munkavállalók családjainak, és elszámoltatást követel;

2.  sürgeti Katart, hogy maradéktalanul hajtsa végre a munkavállalók jogait védő új jogszabályt, és számolja fel a kafala szponzorálási rendszer fennmaradó elemeit, például a munkavállalókkal szemben szökés esetén kiszabott szankciókat;

3.  hangsúlyozza, hogy az EU a Katarral fenntartott kapcsolataiban elkötelezett az emberi jogok támogatása mellett, beleértve a labdarúgó-világbajnokság kapcsán felvetődött kérdéseket is; aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint Katarban még mindig több százezer migráns munkavállaló szembesül diszkriminatív jogszabályokkal és gyakorlatokkal; sajnálatosnak tartja az átláthatóság hiányát, és azt hogy nyilvánvalóan nem végeztek felelős kockázatértékelést azon folyamat részeként, amelynek során 2010-ben Katarnak ítélték a FIFA-világbajnokság megrendezési jogát; emlékeztet arra a régóta hangoztatott álláspontjára, hogy a FIFA-n belül elharapódzott a rendszerszintű és mélyen gyökerező korrupció, és továbbra is úgy véli, hogy a szervezet jelentősen rontotta a nemzetközi labdarúgás megítélését és hitelét, a megreformálására irányuló kísérletek, például az emberi jogi követelmények bevezetése ellenére;

4.  sürgeti a hatóságokat, a sportszövetségeket és -szervezeteket, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság egyetemes értékeit a főbb sportesemények rendezői státuszának odaítélésekor, valamint a szponzorok kiválasztásakor; kéri, hogy e tekintetben határozzanak meg egyértelmű kritériumokat és erős értékeket képviselő chartát; kéri, hogy az ilyen jelentős sportesemények megrendezése előtt fordítsanak különös figyelmet a munkavállalók jogainak védelmére, az egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint független és hiteles környezeti hatásvizsgálatok elvégzésére;

5.  felhívja az uniós tagállamokat, különösen a nagy nemzeti labdarúgó-szövetséggel rendelkezőket, például Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot, hogy gyakoroljanak nyomást az UEFA-ra és a FIFA-ra annak érdekében, hogy azok alapvető reformokat hajtsanak végre, beleértve a labdarúgó-világbajnokságok odaítélésére vonatkozó demokratikus és átlátható eljárások bevezetését, valamint az emberi jogok és a fenntarthatósági kritériumok szigorú végrehajtását a fogadó országokban; sürgősen kéri, hogy a sportolók és szurkolók védelme és a „sportmosás” megszüntetése érdekében a nemzetközi sportesemények odaítélésekor az alapvető jogok és az emberi jogok megsértése, különösen a nyilvánvalóan szisztematikus nemi alapú erőszak kötelező kizárási kritérium legyen; kéri, hogy folytassák a korrupcióval átitatott világbajnokságokkal kapcsolatos nyomozásokat és büntetőeljárásokat; felhívja az uniós tagállamokat, hogy engedélyezzék a 2022. évi világbajnokság odaítélésével kapcsolatos archivált információkhoz való hozzáférést;

6.  elismeri, hogy a migráns munkavállalók jelentős mértékben hozzájárulnak Katar gazdaságához és a 2022. évi labdarúgó-világbajnoksághoz; sürgeti a katari hatóságokat, hogy végezzék el a migráns munkavállalók haláleseteinek teljes körű kivizsgálását, tanúsítsák a migráns munkavállalók halálát, és nyújtsanak kártérítést a családoknak azokban az esetekben, amikor a munkavállalók munkakörülményeik miatt haltak meg; támogatja Katar arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa az ilyen munkavállalók munkakörülményeit és jogaik tiszteletben tartását, amelyek kérdését a nemzetközi közösség is felvetette; felszólít az elfogadott reformok teljes körű végrehajtására; üdvözli Katar együttműködését az ILO-val; kéri Katart, hogy továbbra is működjön együtt az ILO-val a reformok terén; hangsúlyozza, hogy a vállalati felelősségvállalás – többek között az európai vállalkozások esetében is – megköveteli a munkavállalói jogok tiszteletben tartását és a kellő gondosság ugyanolyan szintjének biztosítását, mint az EU-ban;

7.  elismeri ugyanakkor, hogy az ILO és az ITUC a Katarban végrehajtott reformokat példaként tekinti az Öböl-menti térség számára;

8.  hangsúlyozza, hogy az emberi jogi jogsértések áldozatainak törvényes lehetőségeik vannak arra, hogy igazságot követeljenek, és egyes tagállamokban a kellő gondosságra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján felelősségre vonják az uniós székhelyű vállalkozásokat; tudomásul veszi a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos kellő gondosságról szóló irányelvvel kapcsolatban folyamatban lévő uniós szintű munkát, amely tovább fogja bővíteni ezeket a jogi lehetőségeket; úgy véli, hogy az érintett vállalkozások nem tartották be teljes mértékben a 2014/95/EU irányelvből(2) és a nemzetközileg elismert emberi jogi egyezményekből eredő kötelezettségeiket;

9.  határozottan elítéli európai vállalatok részvételét a migráns munkavállalók jogainak bármely olyan megsértésében, amelyet a 2022-es FIFA világbajnokság előkészítése során okoztak, amihez hozzájárultak vagy amiből hasznot húztak, különösen az építőiparban és a pénzügyi ágazatban;

10.  üdvözli, hogy az ILO szerint a katari kormány a Munkavállalói Támogató és Biztosítási Alapon keresztül 320 millió USD-t térített vissza a bérekkel kapcsolatos visszaélések áldozatai számára; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az alap csak 2018-ban kezdte meg működését, aminek következtében munkavállalók milliói és családjaik továbbra is ki vannak zárva az alkalmazásából; sürgeti Katart, hogy végezze el a munkával kapcsolatos sérülésekkel és halálesetekkel kapcsolatos adatgyűjtési és vizsgálati normák alapos felülvizsgálatát; kéri, hogy az alapot terjesszék ki annak érdekében, hogy a 2022. évi FIFA-világbajnoksághoz kapcsolódó munkálatok megkezdése óta az összes áldozatra kiterjedjen, beleértve a világbajnokságra való felkészüléshez kapcsolódó valamennyi halálesetet és a munkavállalók emberi jogaival kapcsolatos egyéb visszaéléseket, például a bérek ellopását, a sérüléseket, valamint valamennyi kivizsgáltalan és kártérítés nélküli halálesetet; felhívja a FIFA-t, hogy járuljon hozzá egy átfogó rehabilitációs programhoz a munkavállalók családjai számára az őket sújtó munkakörülmények ellentételezéseként;

11.  üdvözli a katari hatóságok által az ILO-val konzultálva bevezetett reformokat, amelyek célja a munkaerő-migráció irányításának kezelése, a munkajog érvényesítése és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés lehetővé tétele, valamint a munkavállalók hangjának és a szociális párbeszédnek a megerősítése; megjegyzi, hogy ezek a változások már több százezer munkavállaló munka- és életkörülményeit javították; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy sok munkavállaló még mindig nem részesül e reformok előnyeiből, mivel a munkáltatók részéről akadályokba ütközik az említett fejlesztésekhez való hozzáférés, és megtorlással is szembesülnek; aggodalmát fejezi ki azon dokumentált és ismétlődő állítások miatt, amelyek szerint migráns háztartási alkalmazottakat bántalmaznak és kizsákmányolnak;

12.  felszólítja Katart, hogy töröljön el minden olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy munkaerő-felvételi díjakat vessenek ki a külföldi munkavállalókra;

13.  üdvözli Katar új jogszabályait a hőség ellen az építkezéseken; felszólítja a GCC valamennyi országát, hogy fogadjanak el hasonló jogszabályokat, és teljes körűen hajtsák végre azokat;

14.  ismét felszólítja Katart, hogy ratifikálja a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi ENSZ-egyezményt;

15.  sürgeti Katart, hogy az ILO-val együttműködve biztosítsa, hogy valamennyi munkavállaló és munkáltató részesülhessen a munkavállalói mobilitásra vonatkozó kafala reformok előnyeiből, egyszerűsítse az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és a fizetendő bérek behajtását, valamint maradéktalanul hajtsa végre a háztartási alkalmazottak jogairól szóló törvényt; e tekintetben üdvözli, hogy Katarban több mint 420 000 munkavállaló váltott munkahelyet, és több mint 300 000 munkavállaló részesült a minimálbér bevezetésének előnyeiből;

16.  rámutat, hogy az egyesülési jogot és az önszerveződéshez való jogot minden munkavállaló tekintetében, így a migráns munkavállalókra vonatkozóan is el kell ismerni; felszólítja a katari kormányt annak biztosítására, hogy a munkavállalóknak joguk legyen a megtorlás nélküli szabad egyesüléshez, valamint az igazságszolgáltatáshoz való biztonságos és biztos hozzáféréshez, többek között országos szakszervezetek alapítása, illetve azokhoz való csatlakozás révén;

17.  üdvözli az EU folyamatos emberi jogi együttműködését Katarral, többek között az EU és Katar közötti emberi jogi párbeszéd révén, amelyet erősíteni kell, valamint az EU és Katar közötti együttműködés intézményi hátterének erősítésével; hangsúlyozza, hogy a katari nemzeti emberi jogi bizottság rendszeres kapcsolatot alakított ki az uniós intézményekkel, és Katar meghívta az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, hogy látogasson el az országba; hangsúlyozza, hogy a migráns munkavállalók jogai, a munkaügyi reformok, a nők jogai és a véleménynyilvánítás szabadsága visszatérő témák;

18.  felhívja a tagállamokat és az EU katari küldöttségét, hogy szorosan kövessék nyomon Katar szociális reformjait, különös figyelmet fordítva jogszabályainak konkrét végrehajtására, többek között az európai vállalkozások által Katarban, és felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet e reformok előrehaladásáról; e tekintetben üdvözli Ali Bin Szamikh Al Marri katari munkaügyi miniszternek a Parlament Emberi Jogi Albizottságában a folyamatban lévő reformok és a még fennálló hiányosságok felszámolásával kapcsolatban folytatott együttműködését, és tudomásul veszi azon kötelezettségvállalását, hogy kártérítést nyújt minden olyan munkavállalónak vagy családjuknak, aki nem kapta meg a neki járó összeget;

19.  felhívja a katari hatóságokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket annak biztosítása érdekében, hogy a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság teljes mértékben megfeleljen az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglalkozó nemzeti intézmények jogállására vonatkozó elveknek, és hogy a bizottság teljes mértékben, hatékonyan és függetlenül tudja ellátni megbízatását, többek között tagjai és személyzete pluralizmusának és sokszínűségének előmozdítása révén;

20.  felszólítja a katari hatóságokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre a kínzást és a rossz bánásmódot tiltó hatályos jogszabályokat;

21.  emlékeztet a halálbüntetés egyetemes eltörlése iránti elkötelezettségére, és felszólítja a katari hatóságokat, hogy fogadjanak el moratóriumot ebben a kérdésben;

22.  sürgeti a katari hatóságokat, hogy erősítsék meg a nemek közötti egyenlőség biztosítására irányuló intézkedéseket, többek között a nők gyámság alá vonása maradványainak eltörlésével, ugyanakkor fokozzák erőfeszítéseiket a nőknek a formális munkaerőpiacon, valamint a köz- és a politikai szférában – többek között a Shura Tanácsban és a végrehajtó szervekben, különösen a döntéshozói pozíciókban – való méltányos képviseletének elérése érdekében, valamint hogy a nőket és a férfiakat egyenlően kezeljék a háztartások vezetőiként; felszólítja a katari hatóságokat, hogy módosítsák az állampolgárságról szóló törvényt annak biztosítása érdekében, hogy a katari nők és férfiak egyenlő jogokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy állampolgárságukat továbbadják gyermekeiknek és külföldi házastársaiknak; ösztönzi Katart, hogy gyűjtsön adatokat a nők elleni erőszakról, és hogy a nők elleni erőszak valamennyi esetét – beleértve a kapcsolati erőszakot is – alaposan vizsgálja ki, továbbá vonja az elkövetőket büntetőeljárás alá, és elítélésük esetén büntesse őket megfelelő szankciókkal;

23.  tudomásul veszi az azonos neműek közötti, közös megegyezésen alapuló kapcsolatok büntethetőségének megszüntetésére irányuló globális tendenciát; felszólítja Katart, hogy helyezze hatályon kívül büntető törvénykönyve 285. cikkét és az azonos neműek közötti, közös megegyezésen alapuló szexuális kapcsolatokat bűncselekménnyé nyilvánító minden egyéb törvényt, és hozzon jogszabályokat a szexuális irányultságon, a nemi identitáson vagy annak kifejezésén alapuló megkülönböztetés ellen; sajnálja az LMBTQI+ személyek ellen a Megelőző Biztonsági Osztály erői által elkövetett bántalmazásokról és a közösség védelméről szóló 2002. évi 17. sz. törvény ezen erők általi alkalmazásáról szóló jelentéseket, amely jogszabály legfeljebb hat hónapig lehetővé teszi a vádemelés vagy tárgyalás nélküli ideiglenes fogva tartást; ezzel összefüggésben megdöbbentőnek tartja a FIFA „OneLove” karszalagokkal kapcsolatos döntését;

24.  felhívja a katari hatóságokat, hogy biztosítsák a 2022. évi világbajnokságon részt vevő valamennyi személy – köztük a nemzetközi vendégek és az országban élők – emberi jogainak tiszteletben tartását, többek között a vallás és a meggyőződés szabadsága tekintetében;

25.  tudomásul veszi és üdvözli Katar mély aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni agresszív orosz háborút követően; üdvözli Katar azon fontos döntéseit, hogy a GCC különböző tagjaival ellentétben valamennyi vonatkozó ENSZ-határozatot megszavazzon;

26.  üdvözli az EU és Katar, valamint a többi Öböl-menti állam közötti együttműködést és párbeszédet, amely elengedhetetlen az EU alábbi fő célkitűzéseinek eléréséhez: békés és virágzó Öböl-menti és közel-keleti régiók; erőteljes gazdasági fellendülés; fenntartható, megfizethető és biztonságos energiaellátás; szoros együttműködés a zöld átállás terén; valamint határozott válasz a globális humanitárius és fejlesztési szükségletekre; e tekintetben üdvözli a Katar és szomszédai közötti kapcsolatok normalizálódását; méltányolja Katar szerepét abban, hogy segítette több tízezer ember evakuálását Afganisztánból a tálibok 2021. szeptemberi erőszakos hatalomátvételét követően;

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Katari Állam kormányának és parlamentjének, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek, az Európai Labdarúgó-szövetségnek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek és az ENSZ emberi jogi főbiztosának.

(1) HL C 436., 2016.11.24., 42. o. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).