Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 8. cikkére és V. címére, különösen 21., 22., 36. és 37. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ötödik részére,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Georgia közötti társulási megállapodásra(1), amely 2016. július 1-jén lépett teljes mértékben hatályba,

–  tekintettel a Bizottság 2022. június 17-i, Grúzia európai uniós tagságra irányuló kérelméről szóló véleményére (COM(2022)0405),

–  tekintettel az Európai Tanács 2022. június 23-24-i, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia tagsági kérelméről szóló következtetéseire,

–  tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett 2022. június 8-i ajánlására az EU kül-, biztonság- és védelempolitikájáról az Ukrajna elleni orosz támadó háború megindítását követően(2),

–  tekintettel a georgiai politikai erők között 2021. április 19-én az Európai Tanács elnöke közvetítésével létrejött megállapodásra,

–  tekintettel a társulási menetrend Grúzia általi végrehajtásáról szóló, 2022. augusztus 10-i jelentésre (SWD(2022)0215),

–  tekintettel az Európai Unió és Grúzia 2021–2027 közötti időszakra szóló, 2022. augusztus 16-án elfogadott társulási menetrendjére(3),

–  tekintettel az EU–Grúzia Társulási Tanács 2022. szeptember 6-i hetedik ülésének eredményére,

–  tekintettel a „Helyreállítás, reziliencia és reform: a keleti partnerség 2020 utáni időszakra vonatkozó prioritásai” (SWD(2021)0186) című, 2021. július 2-i dokumentum I. mellékletében meghatározott, a keleti partnerségre vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervre,

–  tekintettel a Riporterek Határok Nélkül által közzétett 2022. évi sajtószabadság-indexre,

–  tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának a büntetőeljárási törvénykönyv grúz parlament által 2022. június 7-én elfogadott módosításairól szóló, 2022. augusztus 26-i sürgős véleményére, a rendes bíróságokról szóló sarkalatos törvény 2021. decemberi módosításairól szóló, 2022. június 20-i véleményére, a rendes bíróságokról szóló sarkalatos törvény módosításairól szóló, 2021. július 2-i sürgős véleményére, a választási törvénykönyv módosított módosítástervezetéről szóló, 2022. július 5-i sürgős közös véleményére, a rendes bíróságokról szóló sarkalatos törvényt módosító ökológiai törvény tervezetéről szóló, 2020. október 8-i véleményére, valamint a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztásáról és kinevezéséről szóló, 2019. április 16-i sürgős véleményére,

–  tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) a grúz Állami Felügyelői Szolgálatra vonatkozó jogszabály módosításáról szóló, 2022. február 18-i véleményére és a grúziai Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztásáról és kinevezéséről szóló, 2021. augusztus 23-i végleges jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint eljárási szabályzata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatára,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0274/2022),

A.  mivel Grúzia 2022. március 3-án – Grúzia európai törekvéseinek a közvélemény általi erőteljes és kitartó támogatása mellett, valamint Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújából eredő új geopolitikai helyzettel összefüggésben – benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmét;

B.  mivel az Európai Tanács 2022. június 23–24-i következtetéseiben elismerte Grúzia európai integrációjának lehetőségét, és kifejezte, hogy kész tagjelölt ország státuszt adni a számára, mihelyt a Grúzia kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott, prioritást élvező kérdések megoldódnak;

C.  mivel Grúzia szuverenitását és területi integritását, valamint az Unió közvetítésével létrejött 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást megsértve az Oroszországi Föderáció továbbra is jogellenes megszállás alatt tartja Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia grúz területeit;

D.  mivel az Oroszországi Föderáció és megszálló rendszerei szándékosan akadályozzák az Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia grúz területeiről etnikai tisztogatás következtében erőszakkal kiutasított belső menekültek és menekültek biztonságos és méltóságteljes visszatérését;

E.  mivel az Oroszországi Föderáció folytatja Grúzia megszállt területeinek „lopakodó” annektálását, többek között azáltal, hogy a Csinvali régióban népszavazást kíván tartani az Oroszországhoz való „csatlakozásról”, a „Picunda” ingatlankomplexumnak és a környező területnek az Oroszországi Föderáció részére történő átadásáról, valamint Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia grúz régióinak az Oroszországi Föderáció katonai, gazdasági, igazságszolgáltatási, szociális és egyéb ágazataiba történő további integrálásáról;

F.  mivel a folyamatosan zajló etnikai tisztogatás, hátrányos megkülönböztetés, valamint a Grúzia Oroszország által megszállt területein élő grúzok emberi jogainak egyéb módokon történő súlyos megsértése, a szögesdrót kerítések és más mesterséges akadályok építése, a megszállt övezetek határa mentén található úgynevezett átkelőhelyek hosszas zárva tartása, illetve a grúz állampolgárok orosz megszálló erők általi jogellenes fogva tartása és elrablása destabilizálja a helyzetet az egész országban;

G.  mivel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának kezdete óta oroszok ezrei érkeztek Grúziába a nyugati szankciók és a Putyin által elrendelt mozgósítás elől, csakúgy, mint számos belarusz, köztük olyanok, akik üldöztetés elől menekülnek;

H.  mivel Oroszország továbbra is dezinformációt, kibertámadásokat és más hibrid módszereket alkalmaz Grúzia társadalmi és intézményi rezilienciájának aláásására;

I.  mivel Grúzia továbbra is részt vesz a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében végrehajtott polgári és katonai válságkezelési műveletekben, és 32 csapattal támogatja az Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési misszióját, valamint egy tiszttel az Unió mali kiképzési misszióját;

J.  mivel Miheil Szaakasvili volt grúz elnök, akinek egészségi állapota a közelmúltbeli jelentések szerint továbbra is romlik, továbbra sem kap megfelelő ellátást, és félő, hogy élete veszélyben van;

K.  mivel Dr. David E. Smith, M. D. & Associates toxikológiai jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a Miheil Szaakasvilitől származó haj- és körömminták vizsgálata nehézfémek és egyéb anyagok, többek között higany és arzén jelenlétét tárta fel, és hogy számos, Miheil Szaakasvilin megfigyelhető patológiai tünet nehézfémmérgezés eredménye, ami hozzájárult egészségének gyors romlásához;

L.  mivel Grúzia és az EU a 2016. július 1-je óta hatályos társulási megállapodásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok közös értékei és elvei alapján előmozdítják a politikai társulást és a gazdasági integrációt;

M.  mivel Grúzia továbbra is haladást mutat a társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség (DCFTA) végrehajtása terén, és folytatja igazodását az uniós vívmányokhoz és normákhoz; mivel bár az EU Grúzia kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, az együttműködésben rejlő lehetőségeket még nem aknázták ki teljes mértékben;

N.  mivel számos kulcsfontosságú jogszabályt, többek között az igazságszolgáltatás működéséről és a kulcsfontosságú kinevezési eljárásokról, a megfigyelésre vonatkozó eljárásokról, valamint az Állami Ellenőri Szolgálat feloszlatásáról szóló törvényeket a grúz parlament a szükséges konzultációk vagy az EU vagy az Európa Tanács normáinak való megfelelés elemzése nélkül, sietve fogadott el, amint azt a társulási menetrend Grúzia általi végrehajtásáról szóló, 2022. évi bizottsági jelentés is megállapítja;

O.  mivel az Európai Tanács elnökének közvetítésével létrejött, 2021. április 19-i megállapodás hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése érdekében igazságügyi reform révén kell kezelni az átpolitizáltnak érzékelt igazságszolgáltatást;

P.  mivel a jelenlegi kormányt bírálókat célzó szelektív nyomozások és büntetőeljárások aláássák a közvéleménynek nemcsak az igazságügyi intézményekbe, hanem a grúz hatóságokba vetett bizalmát is;

Q.  mivel a véleménynyilvánítás szabadságának, a tömegtájékoztatás szabadságának és az újságírók biztonságának – a működő demokrácia sarokköveinek – helyzete továbbra is romlik, és a 180 országot vizsgáló sajtószabadság-indexben Grúzia a 60. helyről 2022-ben a 89. helyre esett vissza; mivel a közvélemény médiába vetett bizalma Grúziában rendkívül alacsony;

R.  mivel Nika Gvaramiát, a Mtavari televíziós csatorna igazgatóját pénzmosás, vesztegetés és okmányhamisítás kétes vádjával három és fél év börtönbüntetésre ítélték;

S.  mivel a grúz médiában és közösségi hálózatokban az utóbbi időben jelentősen nőtt a nyugatellenes propaganda és dezinformáció; mivel a kormányzó párt tagjai továbbra is polarizáló és ellenséges nyelvezetet használnak, amikor az európai intézményekre és képviselőikre utalnak;

T.  mivel a nemek közötti egyenlőség továbbra is kihívást jelent, amint azt az is mutatja, hogy a Világgazdasági Fórum nemek közötti szakadékra vonatkozó globális mutatójában Grúzia 2021-ben 154 ország közül a 49. helyről 2022-ben 146 ország közül az 55. helyre esett vissza, ami azt jelzi, hogy romlik a helyzet az iskolázottság, az egészség és a túlélés, valamint a politikai szerepvállalás terén; mivel a nemi alapú és kapcsolati erőszak, valamint az LMBTQI+-személyekkel szembeni megkülönböztetés továbbra is aggodalomra ad okot;

1.  üdvözli az Európai Tanács azon döntését, hogy elismeri Grúzia európai integrációjának lehetőségét annak nemzetközileg elismert határain belül; véleménye szerint e döntés határozott jele annak, hogy a grúz nép európai integrációs törekvései az EU részéről politikai támogatásban részesülnek, ezért sürgeti Grúziát, hogy ragadja meg ezt a történelmi lehetőséget; ismételten kifejezésre juttatja, hogy Grúzia csak akkor nyerheti el a tagjelölt státuszt, ha sikeresen eleget tesz a Bizottság által a Grúzia európai uniós tagsága iránti kérelemről szóló véleményében megjelölt és az Európai Tanács által jóváhagyott 12 kulcsfontosságú prioritásnak;

2.  felhívja a grúz hatóságokat, hogy tartsák fenn a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok legmagasabb szintű normáit, és elkötelezetten tegyenek eleget a Bizottság véleményében meghatározott és a 2021. április 19-én kötött megállapodást tükröző reformprioritásoknak annak érdekében, hogy egyértelműen kifejezésre juttassák politikai elkötelezettségüket a nemzet ambiciózus európai integrációs törekvéseinek végrehajtása mellett, amint azt a Grúzia által 2022. március 3-án benyújtott, uniós tagság iránti kérelem kifejezésre juttatta; üdvözli a Grúzia által az e prioritások kezelését célzó munkafolyamat elindítása érdekében tett azonnali lépéseket, és arra ösztönzi a grúz hatóságokat, hogy inkluzív és átlátható módon vezessék ezt a folyamatot; felszólít minden grúz politikai erőt, hogy építő módon vegyenek részt ezen erőfeszítésekben, és járuljanak hozzá azokhoz, és felszólítja a grúz hatóságokat, hogy vegyék figyelembe a civil társadalmi szervezetek által benyújtott javaslatokat annak érdekében, hogy minden szinten biztosítsák a civil társadalom érdemi bevonását a döntéshozatali folyamatokba, különösen e fontos reformok tekintetében; hangsúlyozza, hogy Grúzia uniós csatlakozási kérelmét továbbra is a saját érdemei és az uniós tagság koppenhágai kritériumainak teljesítésében, különösen a demokratikus reformok tekintetében elért sikere alapján fogják értékelni;

3.  ösztönzi Grúziát, hogy folytassa megerősített együttműködését Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal a kormányzás minden szintjén, osszák meg egymással a jövőbeli csatlakozási folyamat uniós tagsági kritériumainak teljesítésével kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és fokozza a regionális együttműködést a keleti partnerségben;

Területi integritás és biztonság

4.  hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadó háborújával szemben a nemzetközi közösségnek egységesnek és szolidárisnak kell lennie, mivel ez döntő fontosságú lesz Grúzia területi integritásának helyreállítása szempontjából is, amelyet a nemzetközi közösség 2008-ban nem védett meg kellő erővel; üdvözli a grúz társadalom Ukrajnát támogató, határozott válaszát; tisztelettel adózik az Ukrajnában harcoló grúziai légió katonái előtt, akik 2014 óta harcolnak az orosz agresszor ellen; felhívja a grúz hatóságokat, hogy az ország európai törekvéseivel összhangban igazodjanak a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU nevében tett vonatkozó nyilatkozataihoz és a tanácsi határozatokhoz; felhívja a hatóságokat, hogy igazodjanak az uniós szankciókhoz, és biztosítsák, hogy az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával kapcsolatos nemzetközi szankciókat ne lehessen Grúzián keresztül kijátszani;

5.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes jelentések szerint bizonyos orosz személyek és szervezetek állítólag Grúziát használják a nyugati szankciók megkerülésére; felhívja az uniós intézményeket, hogy vizsgálják meg alaposabban ezeket az állításokat, különösen a Bidzina Ivanisvili Oroszországhoz fűződő kapcsolatairól szóló különböző jelentéseket, köztük az ukrán korrupciómegelőzési hivatal egyik jelentését; kéri, hogy amennyiben ezek az állítások megerősítést nyernek, vezessenek be személyes szankciókat vele és legközelebbi munkatársaival szemben; emlékeztet arra, hogy Ivanisvili családjának tagjait és a vele közeli kapcsolatban álló személyeket Ukrajna szankciókkal sújtotta a Kremlhez fűződő kapcsolataik miatt, amelyek magyarázzák a jelenlegi grúz kormány Oroszországgal szembeni ellentmondásos álláspontját; e tekintetben üdvözli az Oroszországgal szembeni szankciók nyolcadik csomagjának elfogadását, amely magában foglal egy új jegyzékbe vételi kritériumot, amely alapján az EU-nak lehetősége nyílik szankcionálni azokat a személyeket is, akik elősegítik a szankciók kijátszására vonatkozó tilalom megsértését;

6.  megismétli, hogy állhatatosan támogatja Ukrajna szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását; felszólít a konfliktus tárgyalásos úton történő békés rendezését és a grúz területek orosz megszállásának megszüntetését célzó erőfeszítések folytatására; miközben elismeri a kihívást jelentő körülményeket, arra ösztönzi Grúziát, hogy a bizalomépítés és a fenntartható konfliktusmegoldás érdekében folytassa a konstruktív párbeszédet az abháziai és dél-oszétiai grúz régiók lakosságával; felhívja az Uniót, hogy folytassa szerepvállalását az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus békés megoldása érdekében, hatékonyan felhasználva az összes rendelkezésre álló eszközt, beleértve a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőt, a genfi nemzetközi tárgyalásokat, az incidensek megelőzésére és a reagálásra szolgáló mechanizmusokat, a grúziai európai uniós megfigyelő missziót, valamint az el nem ismerési és közeledési politikát; üdvözli az EU grúziai megfigyelő missziója megbízatásának 2024. december 14-ig történő meghosszabbítását, amely lehetővé teszi számára, hogy továbbra is ellássa a helyzet stabilizálására és normalizálására, valamint az egyre feszültebb biztonsági környezetben a konfliktusban részt vevő felek közötti bizalomépítésre irányuló feladatait;

7.  határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció jogellenesen megszállta Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia grúz régióit, valamint az e területeken folytatódó jogellenes „határosítási” tevékenységeket; aggodalmát fejezi ki a Grúzia megszállt területein uralkodó súlyos biztonsági, humanitárius és emberi jogi helyzet miatt, és határozottan elítéli a grúz etnikumú lakosok hátrányos megkülönböztetését Gali és Ahalgori körzetekben, az anyanyelvükön történő oktatáshoz való joguk megsértését, a jogellenes fogva tartásokat, emberrablásokat és a szabad mozgás korlátozását a közigazgatási határvonal mentén, valamint a Grúzia megszállt területeiről erőszakkal, többek között etnikai tisztogatások következtében kiutasított belső menekültek és menekültek arra irányuló jogának megsértését, hogy biztonságban és méltóságban visszatérhessenek otthonaikba; hangsúlyozza az emberek közötti kapcsolatok és a bizalomépítő intézkedések fontosságát a konfliktus által megosztott közösségek között;

8.  felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy tegyen eleget az Unió közvetítésével létrejött 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségeinek, nevezetesen annak a kötelezettségének, hogy teljes katonai és biztonsági személyzetét vonja ki Grúzia megszállt területeiről, és tegye lehetővé az ottani nemzetközi biztonsági mechanizmusok létrehozását annak érdekében, hogy az európai uniós megfigyelő misszió – megbízatásának megfelelően – akadálytalanul beléphessen Grúzia egész területére;

9.  hangsúlyozza Grúziának az EU megbízható biztonsági partnereként betöltött szerepét az uniós KBVP-műveletekhez való jelentős hozzájárulása révén; felszólítja a Tanácsot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy tartsa fenn kapcsolatait Grúziával a KBVP területén, különös tekintettel Grúzia ahhoz fűződő érdekére, hogy állandó strukturált együttműködési projektekben vegyen részt, és együttműködést alakítson ki az érintett uniós ügynökségekkel;

10.  felszólít a Grúziának biztosított fokozott segítségnyújtásra és megerősített partnerségre a biztonság és a védelem területén, az EU stratégiai iránytűjében foglaltaknak megfelelően, többek között az Európai Békekereten keresztül; üdvözli az EU elkötelezettségét és eltökéltségét amellett, hogy támogassa Grúziát a hibrid fenyegetések elleni küzdelemben, és üdvözli annak elismerését, hogy a fekete-tengeri tengerhajózási biztonság kulcsfontosságú az Unió biztonsága szempontjából;

Politikai párbeszéd és választások

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a mély polarizáció továbbra is Grúzia politikai környezetének meghatározó jellemzője; felszólítja az összes politikai érdekelt felet, hogy tartózkodjanak a megosztó és agresszív hangvételű retorikától, a Grúzia uniós tagságára vonatkozó közös törekvés veszélyeztetésének elkerülése érdekében ambiciózus demokratikus, igazságügyi és korrupcióellenes reformok végrehajtása révén egyesítsék erőiket; hangsúlyozza, hogy ki kell építeni és növelni kell a bizalmat valamennyi politikai és intézményi érdekelt fél között, valamint közöttük és a grúz nép között; hangsúlyozza azonban, hogy az eszközök többsége a kormányzó párt kezében van, és ő viseli a fő felelősséget ennek megvalósításáért; megismétli, hogy a 2021. április 19-i, az EU közvetítésével létrejött megállapodás alapvető rendelkezései továbbra is utat mutatnak a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, valamint a polarizáció csökkentése felé Grúziában, és ezért tükröződnek a 2021–2027-es időszakra vonatkozó EU–Grúzia társulási menetrendben; sajnálatát fejezi ki a kormányzó Grúz Álom párt azon döntése miatt, hogy eláll az április 19-i megállapodástól, és felszólítja az összes politikai erőt, hogy tartsák tiszteletben a megállapodás keretében vállalt kötelezettségeket; megjegyzi, hogy a bíróság azon döntése, hogy elítéli a Lelo Grúziáért politikai párt vezetőit, Mamuka Hazaradzét és Badri Dzsaparidzét, és az, hogy a bíróság ítéletét arra használják, hogy megfosszák Dzsaparidzét parlamenti mandátumától, egyértelműen bizonyítja, hogy politikailag motivált ítélet született; hangsúlyozza, hogy politikai vezetők további elítélése ellentmond a polarizáció csökkentésére irányuló kinyilvánított szándéknak;

12.  felszólítja a grúz politikai vezetőket, hogy hagyjanak fel az európai parlamenti képviselők és az euroatlanti partnerek, például az EU vagy az USA más képviselői elleni agresszív szóbeli támadásokkal, valamint azzal az alaptalan és káros retorikával, miszerint a nemzetközi partnerek állítólag „bele akarják sodorni Grúziát a háborúba”; aggodalommal állapítja meg, hogy Grúziában egyre nő a nyugatellenes propaganda, dezinformáció és a retorika, ami ellentmond az ország euroatlanti integrációja iránti töretlen és rendkívül magas társadalmi támogatottságnak;

13.  felhívja a grúz hatóságokat, hogy a 2024-es parlamenti választásokig fejezzék be az ország választási reformját – az EBESZ/ODIHR ajánlásaival összhangban –, és orvosolják a választási kampányok és a választások lebonyolítása terén fennálló hiányosságokat, különös tekintettel a tisztviselők és a választásokon induló ellenfelek által a szavazókra és a jelöltekre gyakorolt nyomásra, valamint az állítólagos megfélemlítésre, kényszerítésre és szavazatvásárlásra, továbbá az adminisztratív erőforrásokkal a választási folyamat során való visszaélésre; üdvözli, hogy a grúz hatóságok véleményezésre benyújtották a választási törvény módosításainak tervezetét az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság részére, és felhívja a hatóságokat, hogy a módosítástervezetek elfogadása előtt maradéktalanul hajtsák végre az e szervektől érkező ajánlásokat; ösztönzi a grúz hatóságokat, hogy foglalkozzanak a külföldön élő grúz állampolgárok szavazati jogának kérdésével; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Nemzetközi Társaság a Tisztességes Választásokért és a Demokráciáért elnevezésű szervezetet kizárták a választási reformmal foglalkozó parlamenti munkacsoportból, és kéri, hogy vonják be a folyamatba; emlékezteti a grúz hatóságokat a parlamenti választásokra vonatkozó választási küszöb csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásukra;

14.  hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a magánérdekű felek túlzott befolyását a gazdasági, politikai és közéletre, ami a Bizottság által megjelölt, a tagjelölt státusz megadása előtt kezelendő prioritások egyike; javasolja az egyéni érdekeknek, különösen Bidzina Ivanisvili oligarcha és volt miniszterelnök túlzott befolyásának rendszerszintű kezelését az ország politikai, gazdasági és közéletének különböző területein végrehajtott strukturális és szabályozási reformok révén; ismételten felszólítja a Tanácsot és a demokratikus partnereket, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket, többek között Ivanisvilire és mindazokra a személyekre vonatkozó személyes szankciók kiszabását, akik lehetővé teszik a demokratikus politikai folyamat romlását, és felelősek érte;

15.  üdvözli a Velencei Bizottsággal az oligarchiarendszer felszámolásáról szóló közelmúltbeli törvénytervezetről folytatott konzultációt; sürgeti a grúz parlamentet, hogy kellően vegye figyelembe a Velencei Bizottság majdani véleményét, és biztosítsa, hogy az ezzel kapcsolatos törvénytervezetek összhangban legyenek a Velencei Bizottság ajánlásaival azok elfogadásakor, és hogy e törvények azon a célkitűzésen alapuljanak, hogy rendszerszintű megközelítés révén szüntessék meg az egyéni érdekek gazdasági, politikai és közéletre gyakorolt túlzott befolyását;

16.  súlyos aggodalmának ad hangot Dr David E. Smith orvos és társai által készített toxikológiai jelentés miatt, amely arra a következtetésre jutott, hogy számos, Miheil Szaakasvilin megfigyelhető patológiai tünet nehézfémmérgezés eredménye, ami hozzájárult egészségének gyors romlásához; megismétli, hogy a grúz kormány teljes felelősséggel tartozik a volt elnök egészségéért és jólétéért, és felelősségre kell vonni, ha bármi történik vele; felkéri Grúzia elnökét, hogy éljen alkotmányos előjogaival e kérdés megoldása érdekében; felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy aktívan vegyen részt a volt elnök szabadon bocsátásának biztosításában; ismételten felszólítja a grúz hatóságokat, hogy engedjék szabadon Miheil Szaakasvili volt elnököt, és tegyék lehetővé számára, hogy humanitárius okokból és a politikai polarizáció csökkentésének eszközeként megfelelő orvosi ellátást kapjon külföldön Grúzia büntetőeljárási törvénykönyvének 283. cikke értelmében;

Jogállamiság, jó kormányzás és a tömegtájékoztatás szabadsága

17.  hangsúlyozza, hogy ambiciózus, tényleges és alapos igazságügyi reformot kell végrehajtani, a 2021 utáni időszakra vonatkozó átlátható és hatékony igazságügyi reformstratégia és cselekvési terv alapján és széles körű, inkluzív és pártok közötti konzultációs folyamat révén; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az igazságszolgáltatás reformja megrekedt, sőt számos kulcsfontosságú területen visszalépés tapasztalható; felhívja a hatóságokat, hogy orvosolják a bírák minden szinten és különösen a legfelsőbb bíróságba történő, valamint a legfőbb ügyész kiválasztása és kinevezése tekintetében a Velencei Bizottság által feltárt hiányosságokat, ezen eljárásokat maradéktalanul összhangba állítva az európai normákkal; üdvözli a legfőbb ügyész kinevezésének a Velencei Bizottság ajánlásaival való összehangolására irányuló lépéseket; felszólít a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács alapos reformjára, amelyet még üres posztjai betöltése előtt végre kell hajtani, és ennek folyamatának átláthatónak, érdemeken alapulónak és az európai normákkal összhangban állónak kell lennie; hangsúlyozza e tekintetben a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, kölcsönösen elfogadott EU–Grúzia társulási menetrendet és a grúz hatóságok – különösen a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácsra és a legfőbb ügyészre vonatkozó – releváns kötelezettségvállalásait;

18.  hangsúlyozza, hogy a kulcsfontosságú posztok esetében az elkapkodott kinevezések, illetve a nem átlátható intézményi változtatások az igazságszolgáltatás további átpolitizáltságához vezetnek, amelyet sürgősen kezelni kell; e tekintetben különösen sajnálja, hogy a Legfelsőbb Bíróság bíráit még azelőtt kinevezték, hogy orvosolták volna az ODIHR és a Velencei Bizottság által a kinevezési eljárásban feltárt hiányosságokat, és annak ellenére, hogy többször is felszólítottak a kinevezési folyamat felfüggesztésére és európai normákkal való összehangolására; megismétli, hogy az igazságügyi reform terén elért előrehaladás hiánya miatt 2021 szeptemberéig nem teljesültek a 75 millió EUR összegű uniós makroszintű pénzügyi támogatás fogadásához szükséges feltételek; hangsúlyozza, hogy minden kinevezésnek átláthatónak, az európai normákkal összhangban állónak kell lennie, és feddhetetlenségen, függetlenségen, pártatlanságon és hozzáértésen kell alapulnia;

19.  aggodalmát fejezi ki az állam foglyul ejtése és a korrupció elleni küzdelem stagnálása miatt; ismételten felszólítja a grúz hatóságokat, hogy növeljék a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet; tudomásul veszi az új Korrupcióellenes Hivatalt létrehozó jogszabály-módosítások elfogadását, és felhívja a grúz hatóságokat, hogy nyújtsák be azokat véleményezésre a Velencei Bizottságnak, és maradéktalanul hajtsák végre az általa válaszul kiadott ajánlásokat, különösen annak érdekében, hogy az új Korrupcióellenes Hivatal szigorúan kezelhesse a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos ügyeket, és biztosítsanak számára megfelelő eszközöket és forrásokat megbízatásának teljes körű ellátásához; felhívja továbbá a grúz hatóságokat, hogy hajtsák végre a korrupció megelőzésére, a feddhetetlenség elvére és az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi normákat a közszolgálatban, és gondoskodjanak azok megsértésének felderítéséről;

20.  felhívja a grúz hatóságokat, hogy hatékonyan vizsgálják ki a 2021 szeptemberében feltárt tömeges jogellenes lehallgatást, ami kiterjedt az EU grúziai küldöttsége vezetőjének kommunikációjára; aggodalmát fejezi ki Grúzia büntetőeljárási törvénykönyvének módosításai miatt – amelyeket a grúz parlament 2022. június 7-én fogadott el és az elnök 2022. június 22-én megvétózott –, mert növelik azon bűncselekmények számát, amelyek esetében megengedett a „fedett” nyomozati cselekmények lefolytatása, valamint növelik az ilyen cselekmények időtartamát is; felhívja a grúz hatóságokat, hogy hajtsák végre a Velencei Bizottság 2022. augusztus 26-án kiadott ajánlásait, különösen az átlátható és inkluzív jogalkotási folyamat biztosítása érdekében, bevonva minden érdekelt felet és a civil társadalmat;

21.  kiemeli, hogy a Bizottság véleménye hangsúlyt fektet a többszintű kormányzásra, a decentralizációs folyamatra és a közigazgatási reformokra a sikeres európai szintű helyi önkormányzás létrehozása és a hatalom központi szintű koncentrációjának megelőzése érdekében; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU és Grúzia közötti decentralizált együttműködés fontos szerepet tölt be; hangsúlyozza az adminisztratív kapacitás további megerősítésének fontosságát központi és helyi kormányzati szinten;

22.  súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy annak ellenére, hogy Grúzia szilárd jogi kerete garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát és a média szabadságát, 2021-ben romlott a médiakörnyezet és az újságírók biztonsága; elítéli az újságírók elleni megfélemlítés, fenyegetés és erőszak eseteit, valamint az újságírók üldözését, beleértve a médiában dolgozók és médiatulajdonosok elleni büntetőeljárások növekvő számát; felhívja a grúz hatóságokat, hogy haladéktalanul reagáljanak a média képviselőivel szembeni jogellenes beavatkozásra és hatalommal való visszaélésre vonatkozó állításokra, és ezeket hatékonyan vizsgálják ki, valamint hogy a média szabadságával kapcsolatos törvényeket – például az elektronikus hírközlésről szóló törvényt – hozzák összhangba a Velencei Bizottság nemzetközi normáival és ajánlásaival;

23.  felszólítja Grúziát, hogy biztosítsa a média szabadságát, amely magában foglalja a szerkesztői függetlenséget, az átlátható médiatulajdont, valamint a politikai nézetek magán- és különösen a közszolgálati műsorszolgáltatók általi plurális, pártatlan és megkülönböztetésmentes közvetítését, különösen a választási kampányidőszakokban, továbbá biztosítsa a nyilvánosan elérhető információkhoz való akadálytalan hozzáférést és az újságírók és más médiaszakemberek biztonságát, védelmét és szerepvállalását; felszólítja a grúz hatóságok valamennyi képviselőjét, hogy tartózkodjanak az agresszív retorikától és a grúz média képviselőivel szembeni diszkriminatív bánásmódtól, és nyilatkozataikban az emberi jogokat tiszteletben tartó, toleráns megközelítés mellett foglaljanak állást;

24.  felhívja a grúz hatóságokat, hogy vessenek véget a politikai indíttatású büntetőügyeknek, és vizsgálják felül a kormányt bíráló médiaorgánumok tulajdonosai vagy közeli családtagjai ellen folyamatban lévő büntetőügyeket; e tekintetben emlékeztet Nika Gvaramia, a Mtavari TV igazgatójának, valamint más médiaorgánumok, például a Formula TV és a Pirveli TV igazgatóinak és alapítóinak ügyére; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2022. november 2-án a Tbiliszi Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta Nika Gvaramia kétes vádak alapján történő elítélését az üggyel, különösen az időzítéssel és a vádakkal kapcsolatban felmerült jelentős kérdések ellenére; tudomásul veszi a grúz kirendelt védő 2022. december 7-i nyilatkozatát, amely felszólítja Grúzia elnökét, hogy használja ki a megbocsátási mechanizmust Nika Gvaramiaval kapcsolatban , mivel az ügy nem indokolt, és nem felel meg a büntetőjog alapelveinek; felkéri Salome Zourabichvili grúz elnököt, hogy részesítse kegyelemben Nika Gvaramiát; emlékeztet a Bizottság 2022. június 17-i véleményében megjelölt kulcsfontosságú prioritásokra, többek között a grúz hatóságokhoz intézett azon felhívásra, hogy biztosítsák, hogy a médiatulajdonosok ellen indított büntetőeljárások megfeleljenek a legmagasabb szintű jogi normáknak; elvárja, hogy az Európai Külügyi Szolgálat és az EU grúziai küldöttsége továbbra is nyomon kövesse a politikai indíttatású ügyekkel kapcsolatos valamennyi grúziai pert;

25.  elvárja, hogy a grúz kormány és hatóságok komolyan vegyék azon kötelezettségüket, hogy biztonságot nyújtsanak az önkényuralmi rendszerek elől menekülőknek, miután beszámolók szerint nem grúz újságírók zaklatást és kormányzati beavatkozást tapasztaltak a grúz határon;

26.  emlékeztet arra, hogy Grúzia nagymértékben ki van téve az orosz propagandának és dezinformációs kampányoknak; hangsúlyozza a grúz társadalomnak az ilyen kampányokkal, valamint a grúz politika és közvélemény befolyásolására irányuló kísérletekkel szembeni ellenállásának növelése érdekében tett folyamatos erőfeszítések fontosságát, többek között a médiapluralizmus és -függetlenség védelme és a médiaműveltség javítása révén; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy folytassák az együttműködést az érintett grúz intézményekkel az orosz dezinformáció és következményei kezelése érdekében;

27.  megjegyzi, hogy az orosz propaganda a totalitárius múltat és a totalitárius kommunista vezetők kultuszát használja a befolyásolás eszközeként Grúziában; hangsúlyozza, hogy Sztálin dicsőítése – többek között új szobrok emelése révén – torzítja a kommunizmus véres és kegyetlen örökségét, és sérti a sztálinista terror több millió áldozatát; elismerését fejezi ki a civil társadalomnak az orosz dezinformáció elleni, többek között olyan kezdeményezések révén folyatott küzdelemért, mint a Szovjet Múlt Kutatólaboratóriuma (SovLab);

Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

28.  elítéli a 2021. július 5-i tbiliszi Pride felvonulás békés résztvevői és az eseményről tudósító újságírók ellen elkövetett durvaságokat; határozottan elítéli, hogy sem az erőszak szervezésének gondos kivizsgálására, sem a felelős személyek büntetőeljárás alá vonására nem került sor; megjegyzi, hogy az erőszak hat elkövetőjét 2022 áprilisában legfeljebb öt év börtönbüntetésre ítélték, de felhívja a legfőbb ügyészséget, hogy folytasson átfogó és hatékony vizsgálatot az erőszak valamennyi szervezőjével és elkövetőjével szemben, tekintettel a média, a civil társadalom és a grúz ombudsman által összegyűjtött jelentős mennyiségű bizonyítékra; megállapítja, hogy a 2022-es Tbiliszi Pride rendezvényre tervezett eseményekre zárt térben került sor, és hogy a rendőrség időben reagált a Pride eseményeket ellenző csoportok beavatkozásának és erőszakos fellépéseinek megelőzésére; sürgeti a grúz kormányt, hogy tartsa fenn a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, és felszólítja a grúz hatóságokat, hogy biztosítsák a tüntetők biztonságát;

29.  felhívja a hatóságokat, hogy biztosítsák az emberi jogok védelmét, különösen a nők és más kiszolgáltatott csoportok, például az LMBTQI+-közösség és az etnikai kisebbségek körében, és a gyakorlatban maradéktalanul hajtsák végre az emberi jogokra és a megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályokat, és folytassanak hatékony küzdelmet az emberi jogokat érintő valamennyi jogsértés, különösen a súlyos jogsértések büntetlensége ellen; sürgeti a 2021–2030-as időszakra szóló emberi jogi stratégia és cselekvési terv elfogadását; elismerését fejezi ki a grúz kormánynak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásáért felelős, a miniszterelnök felügyelete alatt álló ügynökségközi koordinációs bizottság létrehozásáért; felhívja a grúz hatóságokat, hogy a gyermekek jogairól szóló törvénykönyv követelményeivel összhangban dolgozzanak az ország intézményi kitagolásra irányuló stratégiáján és cselekvési tervén, mivel továbbra is kiterjedt probléma a gyermekek ellen családon belül, bentlakásos gondozásban, nevelőszülői gondozásban és oktatási intézményekben elkövetett erőszak;

30.  felhívja a grúz hatóságokat, hogy javítsák tovább a nők képviseletét és az egyenlő bánásmódot a politikai, gazdasági és társadalmi élet minden szintjén, számolják fel a munkaerőpiacon tapasztalható egyenlőtlenségeket és a nemek közötti bérszakadékot; sürgeti a grúz kormányt és hatóságokat, hogy hajtsanak végre intézkedéseket a nemi alapú erőszak, többek között a kapcsolati erőszak és a nőgyilkosságok ellen, és hangsúlyozza a túlélők támogatásának, az elkövetők rehabilitációs programjainak és a figyelemfelkeltő kampányoknak a fontosságát, különösen a helyi közösség szintjén;

31.  elítéli az LMBTQI+-csoportok és személyek folyamatos megkülönböztetését, többek között a munkaügyi, egészségügyi, társadalmi és gazdasági területeken, valamint az ultranacionalista gyűlöletcsoportok általi célbavételüket;

32.  ismételten hangsúlyozza a grúz állami intézmények független felügyeletének fontosságát; súlyos aggodalmának ad hangot e tekintetben amiatt, hogy az ODIHR ajánlásai ellenére és érdemi előzetes konzultáció nélkül felszámolták az Állami Felügyelői Szolgálatot; kiemeli Nino Lomdzsaria, a grúz ombudsman pozitív szerepét az emberi jogok védelmében, a jó kormányzás előmozdításában, a jogállamiság megerősítésében, a média szabadságának megőrzésében, valamint annak felügyeletében, hogy a végrehajtó hatalom politikái és fellépései megfelelnek-e a nemzetközi emberi jogi normáknak; elítéli a grúz ombudsman függetlenségének aláásására, valamint a hivatal és személyzete feddhetetlenségének megkérdőjelezésére irányuló, többek között a hatóságok által tett rendszeres kísérleteket; üdvözli egy független testület létrehozását az ombudsman tisztségére jelölt személyek értékelésére, és felhívja a parlamenti többséget, hogy haladéktalanul válasszon ki egyet az igazgatótanács által javasolt három legjobb független jelölt közül;

33.  hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú szerepét a demokratikus felügyelet terén; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak politikai, technikai és pénzügyi támogatást a civil társadalomnak és a független médiának, és osszanak el alapvető forrásokat a civil társadalom számára a kapacitásépítés és a szakértelem növelése érdekében;

34.  felszólítja Grúziát, hogy korlátozza a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek alkalmazását, amelyek az emberi jogok védelmezői és a média képviselői ellen irányulnak, és amelyek akadályozzák kritikus és független munkájukat;

35.  aggodalmát fejezi ki az EU-ban tartózkodó grúz menedékkérők száma miatt, és felhívja a grúz hatóságokat, hogy fokozzák az együttműködést európai partnereikkel, és tegyenek további intézkedéseket e kérdés kezelésére;

Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok

36.  üdvözli a Grúzia által a jogszabályok közelítése és a teljes mértékben működőképes piacgazdaság kiépítése terén elért eredményeket; kéri, hogy a gazdaságélénkítési és beruházási terv által kínált lehetőségeket használják ki a dinamikus és reziliens, az EU egységes piacába szervesen beépülni képes grúz gazdaság kiépítésére; üdvözli továbbá, hogy az EU Grúzia vezető kereskedelmi partnere, mivel Grúzia teljes kereskedelmének mintegy 21%-a az EU-val folyik; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásban rejlő lehetőségeket az EU és Grúzia közötti kereskedelem volumenének növelésére, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások támogatására és a strukturális reformokra – beleértve a minőségi infrastruktúra, például az uniós egészségügyi és növény-egészségügyi tanúsítást végző grúziai laboratóriumok fejlesztését –, valamint a kereskedelmi szabványok technikai akadályaira; üdvözli Grúzia arra irányuló kérelmét, hogy csatlakozhasson az egységes eurófizetési térséghez;

37.  ösztönzi a grúz hatóságokat, hogy fokozzák a kis- és középvállalkozások részvételét a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségben, különösen a számukra elérhető lehetőségekről szóló kommunikáció fokozása, az exportlehetőségekhez való hozzáférés javítása, valamint a meglévő ENPARD (európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési szomszédsági program) (Grúzia) és EU4Business bizottsági programok lehető legjobb kihasználása révén;

Ágazati együttműködés

38.  megismétli, hogy a társulási megállapodás, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás és a 2021–2027-es társulási menetrend szilárd keretet biztosítanak ahhoz, hogy Grúzia az uniós egységes piacon való jelenlétének fokozása és a megerősített ágazati együttműködés révén egyre közelebb kerüljön az EU-hoz;

39.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy alakítsanak ki megerősített és strukturált politikai párbeszédet Grúziával és más tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal a további gazdasági integráció és a jogszabályok harmonizációjának előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy e párbeszédnek magában kell foglalnia az Európai Tanács üléseinek alkalmával az adott országok vezetőivel tartott találkozókat, hogy a képviselőiknek rendszeresen, strukturált módon részt kell venniük az Európai Tanács munkacsoportjainak és bizottságainak ülésein, továbbá hogy ezen országoknak megfigyelőként részt kell venniük az EUMSZ 291. cikke és a 182/2011/EU rendelet(4) alapján létrehozott bizottságok munkájában az országok reformorientációjának és igazgatási know-how-jának megerősítése érdekében;

40.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a közlekedési, energetikai és digitális konnektivitást, ez ugyanis eszközül szolgálhat Grúzia földrajzi és gazdasági potenciáljának maradéktalan kihasználásához minden szinten, különösen a kis- és közepes méretű, valamint a vidéki településeken;

41.  felszólítja Grúziát, hogy javítsa energiaágazatát és konnektivitását amellett, hogy biztosítja a környezeti fenntarthatóságot, fokozza az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezet védelmét, különösen a biodiverzitás és a védett területek megőrzésével, többek között az uniós vívmányokkal és az európai zöld megállapodással kapcsolatos szakpolitikákkal való további jogszabályi harmonizáció, valamint Grúzia közigazgatásának a zöld átállás lehetővé tétele érdekében történő megerősítése révén;

42.  felszólítja a grúz hatóságokat, hogy tegyenek döntő lépéseket a villamosenergia- és gázszállítási rendszerüzemeltetők szétválasztása és tanúsítása érdekében zöld átállás felgyorsítása és az Oroszországtól való energiafüggőség kerülése érdekében, összhangban a REPowerEU tervvel;

43.  ösztönzi az Európai Bizottságot, Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatát és Grúziát, hogy mérjék fel a grúz villamosenergia-hálózat európai kontinentális hálózattal való szinkronizálásának, valamint Grúzia kontinentális Európa szinkronterületébe (CESA) való bevonásának lehetőségét;

44.  felhívja a grúz kormányt, hogy fokozza a társadalmi-gazdasági fejlődés erősítésére és fenntartására irányuló erőfeszítéseit a jövedelemszint és a regionális fejlődés növelése érdekében; megismétli, hogy támogatja a humántőke fejlesztését a magánszektor szakképzési rendszer irányításában betöltött szerepének megerősítése és a strukturális munkaerőhiány kezelése révén a foglalkoztatási kilátások javítása érdekében;

45.  sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és Grúziát, hogy fokozzák a népegészségügyi reziliencia terén folytatott együttműködést, beleértve a népegészségügyi hatóságok, a kutatási létesítmények és a vészhelyzeti képességek közötti együttműködést, valamint osszák meg a bevált gyakorlatokat és működjenek együtt a civil társadalommal a legkiszolgáltatottabb csoportokra, köztük az idősekre, a hajléktalanokra, az idénymunkásokra és a migránsokra összpontosító járványügyi stratégiák kidolgozása terén;

46.  üdvözli Grúzia 2022–2030 közötti időszakra vonatkozó átfogó nemzeti népegészségügyi stratégiája és az azt kísérő cselekvési terv, valamint a 2022–2030-as időszakra szóló új mentális egészségügyi stratégia és az azt kísérő cselekvési terv elfogadását;

47.  üdvözli Grúzia arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy megerősítse az Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) folytatott nemzetközi bűnüldözési együttműködését, beleértve a CEPOL és Grúzia közötti új munkamegállapodás 2022. június 22-i aláírását, amely fokozni fogja a tudás, a szakértelem, a bevált gyakorlatok és a tanulás összehangolt megközelítéseinek megosztását;

48.  üdvözli a munkajogi reformok elfogadását, és felhívja Grúzia kormányát, hogy javítsa tovább a munkavállalói jogok védelmét szolgáló grúz keretet, többek között azáltal, hogy megfelelő kompetenciákkal, kapacitásokkal és erőforrásokkal rendelkező, hatékony munkaügyi felügyeleti rendszert biztosít, javítja az alapvető munkaügyi jogszabályokat annak érdekében, hogy azokat teljes mértékben összhangba hozza a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáival és az uniós rendeletekkel, minimálbért vezet be a szociális partnerekkel és a munkajogi szervezetekkel konzultálva, hatékony szociális védelmi rendszereket dolgoz ki a munkavállalók számára, és cselekvési tervet dolgoz ki az informális szektor hivatalos keretek közé terelése érdekében;

49.  felszólítja a Bizottságot, hogy összehangolt segítségnyújtás révén támogassa a Grúzia és az EU közötti közös barangolási térség létrehozását, különös tekintettel a Grúzia és az EU közötti nemzetközi barangolási díjaknak az uniós rendeletekkel összhangban történő fokozatos csökkentésére, ezáltal védve a fogyasztók jogait, valamint támogatva Grúziát az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítésben és hozzájárulva Grúzia európai integrációs folyamatához;

50.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa Grúzia arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a digitális konnektivitás és a digitális szolgáltatások regionális csomópontjává váljon, és előmozdítsa digitális szuverenitását azáltal, hogy Grúzián keresztül stratégiai nemzetközi konnektivitási és digitális közlekedési folyosókat fejleszt ki Európa és Ázsia különböző részei között; üdvözli a digitalizációt támogató uniós segítségnyújtási programokat, például az EU4Digital programot és a keleti partnerség Connect programját, ugyanakkor kiemeli a hozzáférhető digitális konnektivitás szükségességét – különösen a vidéki területeken – és az annak érdekében tett erőfeszítéseket is; üdvözli a vidéki települések gyors széles sávú hálózatára irányuló beruházási kezdeményezést; üdvözli a 2021–2024-es időszakra szóló nemzeti kiberbiztonsági stratégia és cselekvési terv elfogadását; felszólítja a grúz hatóságokat, hogy működjenek együtt az EU-val az ország kiberrezilienciájának megerősítése érdekében, összhangban az EU bevált gyakorlataival és jogszabályaival, nevezetesen a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló uniós irányelvvel(5);

51.  felhívja a Bizottságot és Grúziát, hogy fontolják meg a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos projektek számának növelését Grúziában; kiemeli a stratégiai infrastruktúrába történő kínai beruházások kedvezőtlen biztonsági következményeit; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Anaklia mélytengeri kikötő fejlesztése továbbra is késedelmet szenved, miután a grúz kormány 2020-ban felmondta az Anaklia Fejlesztési Konzorciummal kötött projektszerződést; kifejezi reményét, hogy Grúzia – stratégiai euroatlanti célkitűzéseivel összhangban – felgyorsítja az Anaklia mélytengeri kikötő építését;

52.  üdvözli Grúzia csatlakozását a Horizont Európához, az EU 2021–2027-es kutatási és innovációs programjához, amely új lehetőségeket nyit meg a grúz tudományos és innovációs közösség számára, valamint üdvözli Grúzia elkötelezettségét amellett, hogy elindítja a folyamatot, amelynek eredményeként az Erasmus+ programhoz társult harmadik országgá válik;

Intézményi rendelkezések

53.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy elkötelezetten támogatja Grúzia parlamenti demokráciájának kapacitásfejlesztését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament által a grúz parlamentnek tett, Jean Monnet párbeszéd létrehozására vonatkozó ajánlatot nem fogadták el;

o
o   o

54.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Grúzia kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 261., 2014.8.30., 4. o. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0235. (3) HL L 218., 2022.8.23., 40. o. (4) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).