Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a kétállami megoldás közel-keleti megvalósításáról szóló, 2017. május 18-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló, 2016. január 18-i és 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az EU–Izrael Társulási Tanács 2022. október 3-i ülésére és annak következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Unió 2021. évi jelentésére a Ciszjordániában, többek között Kelet-Jeruzsálemben található izraeli telepekről,

–  tekintettel a terroristák uniós jegyzékére,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira,

–  tekintettel az 1949. évi genfi egyezményre,

–  tekintettel az 1993. és 1995. évi oslói megállapodásokra,

–  tekintettel az 2002. évi arab békekezdeményezésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az EU többször megerősítette, hogy támogatja a kétállami megoldást, amely szerint két szuverén, demokratikus állam békében és garantált biztonságban él egymás mellett, és mindkét állam fővárosa Jeruzsálem;

B.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa számos határozatot fogadott el a kérdésről, többek között a 2334 (2016) sz. határozatot; mivel az EU-27 az EU–Izrael Társulási Tanács legutóbbi ülését követő nyilatkozatában hivatkozott ezekre a határozatokra és azok tiszteletben tartásának szükségességére;

C.  mivel az Európai Unió képviselője hivatalának 2021. évi jelentése szerint a tavalyi évben a megszállt palesztin területeken tovább nőtt a telepek száma (22 030), különösen Kelet-Jeruzsálemben, ahol 2020-hoz képest több mint kétszeresére nőtt az új lakóegységek száma (6 288-ról 14 894-re), az izraeli telepek folyamatos bővülését mutató tendencia részeként;

D.  mivel az erőszakot, a terrorizmust, beleértve a polgári lakosság elleni támadásokat és az erőszakra való felbujtást provokatív intézkedések és lázító retorika súlyosbítja, és ezek alapvetően összeegyeztethetetlenek a konfliktus békés rendezésével; mivel az Unió részvétét fejezi ki valamennyi áldozat családtagjainak;

E.  mivel az izraelieknek és a palesztinoknak egyaránt joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek; mivel ez magában foglalja a területük védelméhez és jogos biztonsági érdekeik védelméhez fűződő jogot is;

F.  mivel az Ukrajna elleni agresszív orosz háború súlyosbította a régió instabilitását és geopolitikai feszültségeit, és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága drasztikusan növekszik;

G.  mivel 2022. május 11-én Sírín abú Ákila újságírót meggyilkolták a megszállt Ciszjordániában található Jeninben történt izraeli katonai rajtaütés során; mivel az erre irányuló számos felhívás ellenére nem végeztek független vizsgálatot a meggyilkolásával kapcsolatban, és e bűncselekmény elkövetőit nem vonták felelősségre;

H.  mivel a Bíróság 2019. november 12-én határozatot fogadott el az Izrael Állam, illetve a megszállt palesztin területek területéről származó áruk kereskedelmének differenciálására irányuló uniós politikáról(2); mivel ennek megfelelően az EU-nak alkalmaznia ezt az ítéletet;

I.  mivel Izrael demokratikus állam, amely legutóbb 2022. november 1-jén tartott parlamenti választásokat; mivel a legutóbbi palesztin parlamenti választásokat 2006-ban tartották, és az uniós jegyzékben szereplő terrorista szervezet, a Hamász győzelméhez vezettek Gázában; mivel a legutóbbi palesztin elnökválasztásra 2005 januárjában került sor;

J.  mivel a Gázai övezet 15 éve blokád alatt áll, és kétmillió lakosát egy 40 km hosszú és 11 km széles földsávra szorították be; mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (UNOCHA) szerint a Gázai övezet lakosságának 53%-a a szegénységi küszöb alatt él;

K.  mivel a nemzetközi közösség többször is felszólított Hadar Goldin és Oron Saul maradványainak Izrael számára történő visszaszolgáltatására, mivel a maradványokat a nemzetközi humanitárius jog megsértésével tartják vissza a Gázai övezetben, és mivel a nemzetközi közösség egyhangú szolidaritását fejezte ki a Goldin- és a Saul-családdal;

L.  mivel az izraeli hatóságok lerombolták a nemzetközi adományozók által az alapvető szolgáltatások nyújtása érdekében finanszírozott kulcsfontosságú infrastruktúrát; mivel jelenleg számos, az EU vagy a tagállamok által finanszírozott épület esetében rendelték el a munkák leállítását vagy az elbontást;

M.  mivel 2021 októberében az izraeli védelmi minisztérium katonai parancsot adott ki, amelyben hat palesztin nem kormányzati szervezetet „törvénytelen szervezetnek” (terrorista szervezetnek) minősített; mivel 2022 augusztusában e szervezetek irodáiban az izraeli erők házkutatást tartottak, dokumentumokat koboztak el, és eszközöket semmisítettek meg;

N.  mivel a régióban, konkrétabban Izraelben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben a civil társadalom kulcsszerepet játszik a társadalmi kapcsolatok kiépítésében, valamint a béke, a tolerancia és az erőszakmentesség légkörének előmozdításában;

Általános elvek

1.  ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan támogatja az 1967-es határokon nyugvó, két állam elvén alapuló megoldást, amely szerint két szuverén, demokratikus állam békében és garantált biztonságban él egymás mellett, mindkettő fővárosa Jeruzsálem és teljes körűen tiszteletben tartják a nemzetközi jogot;

2.  felszólít arra, hogy vessenek véget az elhúzódó izraeli-palesztin konfliktusnak és a palesztin területek megszállásának azáltal, hogy újrakezdik a két fél közötti valódi béketárgyalásokat a két állam elvén alapuló megoldás meghatározott paraméterei alapján, a nemzetközi közösség támogatásával, ami a végleges jogállásról szóló tárgyalásos megállapodáshoz vezet;

3.  sürgeti mindkét felet, hogy erősítsék meg a kétállami megoldás iránti elkötelezettségüket; kéri a következő izraeli kormányt, hogy egyértelműen kötelezze el magát a kétállami megoldás mellett; felszólítja az izraeli és a palesztin vezetőket, hogy tartózkodjanak a provokatív fellépésektől és retorikától, valamint az egyoldalú döntésektől;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt évtizedekben nem születtek kézzelfogható eredmények a közel-keleti békefolyamatban, ami folyamatos erőszakhoz és terrorizmushoz, a megszállt palesztin területeken folyamatosan romló helyzethez, a palesztin társadalom fokozódó frusztrációjához, Izraelben növekvő feszültségekhez és bizonytalansághoz, valamint ahhoz vezetett, hogy terrorista és szélsőséges csoportok eszközként használták fel a konfliktust;

A két állam elvén alapuló megoldás akadályai

5.  emlékeztet, hogy a telepek a nemzetközi jog értelmében jogellenesek, felszólít az építkezések azonnali leállítására, és hangsúlyozza, hogy az új telepek létrehozására vonatkozó közelmúltbeli döntések még inkább aláássák az életképes kétállami megoldás kilátásait, különösen az E1 körzetben és Ciszjordániában; elítéli a telepesek által elkövetett erőszakot, és elszámoltathatóságra szólít fel;

6.  kéri Izraelt, hogy tegyen eleget a nemzetközi jog értelmében megszálló hatalomként rá háruló feladatoknak és kötelezettségeknek, és tartsa tiszteletben a palesztinok emberi jogait;

7.  határozottan elítéli az Izrael elleni folytatódó terrorizmust, és emlékeztet Izraelnek a létezéshez és az önvédelemhez való jogára; teljes mértékben elismeri Izrael jogos biztonsági aggályait és az előtte álló kihívásokat; hangsúlyozza Izraelnek az erőszakos cselekmények elleni küzdelemhez való teljeskörű jogát és polgári lakosságának megvédéséhez való jogát;

8.  elítéli az izraeliek és palesztinok közötti valamennyi erőszakos cselekményt és kéri azok azonnali beszüntetését, beleértve az izraeli védelmi erők által a katonai műveletekben alkalmazott túlzott mértékű erőszakot, az ártatlan civilek és polgári infrastruktúrák elleni terrortámadásokat, a telepesek által elkövetett erőszakos cselekményeket és a véletlenszerű támadásokat, így a Gázai övezetből az uniós jegyzékben szereplő palesztin terrorista szervezetek, köztük a Hamász, a Palesztin Iszlám Dzsihád és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért által indított rakétatámadásokat;

9.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak feltétlenül Izraellel, a Palesztin Hatósággal, az Egyesült Államokkal és a régióbeli arab partnerekkel együtt kell tevékenykednie annak érdekében, hogy meg lehessen előzni a gázai övezeti és ciszjordániai terrorista csoportok újbóli felfegyverzését, valamint az általuk folytatott fegyvercsempészetet, rakétagyártást és alagútépítést; ismételten hangsúlyozza, hogy égető szükség van arra, hogy Gázában minden terrorista csoportot lefegyverezzenek, összhangban a Külügyek Tanácsának korábbi következtetéseivel; elítéli a gázai de facto hatóságok elfogadhatatlan tevékenységeit, és ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozza, hogy a Palesztin Hatóságnak kell irányítania a Gázai övezetet;

10.  kéri, hogy a nemzetközi joggal összhangban vonják felelősségre az ilyen erőszakos cselekmények elkövetőit; emlékeztet, hogy a béke és biztonság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az államok és a nem állami szereplők tiszteletben tartsák a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogokat, beleértve a tetteik miatti elszámoltathatóságot is;

11.  megerősíti elkötelezettségét az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai, köztük legutóbb a 2334 (2016) sz. határozat mellett, és hangsúlyozza ezek tiszteletben tartását, amint azt az EU-27 az EU–Izrael Társulási Tanács legutóbbi ülését követő nyilatkozatában is megerősítette;

12.  hangsúlyozza, hogy tovább kell támogatni a palesztin demokráciát és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy kettőzze meg az intézményei megerősítésére irányuló erőfeszítéseit a Palesztinán belüli egység megvalósítása érdekében, amely a kétállami megoldás fontos eleme; sürgeti a palesztin erőket, hogy haladéktalanul folytassák a megbékélésre irányuló erőfeszítéseiket, különösen a régóta esedékes elnökválasztás és törvényhozási választások megtartásával;

13.  átlátható, hiteles és inkluzív választások megrendezését kéri Palesztinában; komoly aggodalmának ad hangot az uniós jegyzékben szereplő terrorista szervezetekkel kapcsolatban álló azon személyek vonatkozásában, akik palesztin politikai posztokért indulnak vagy szándékoznak indulni; felszólítja Izraelt, hogy tegye lehetővé Kelet-Jeruzsálemben e választások megtartását; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a Parlamentnek felkérés esetén meg kell figyelnie ezeket a választásokat;

14.  elítéli a Palesztin Hatóság és a gázai de facto hatóságok arra irányuló szisztematikus erőfeszítéseit, hogy elfojtsák az eltérő véleményeket, többek között azáltal hogy önkényesen letartóztatják a bírálókat és ellenfeleket, akiket később gyakran kínzásnak vagy más rossz bánásmódnak vetnek alá, valamint hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságát;

15.  sürgeti Izraelt, hogy hagyjon fel azzal a széles körben elterjedt gyakorlattal, hogy palesztinokat, köztük kiskorúakat bírósági eljárás nélkül fogva tart, és felszólít a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartására; elítéli, hogy palesztin militáns csoportok kiskorúakat alkalmaznak öngyilkos merénylőként;

16.  kiemeli, hogy a palesztin népnek joga van saját természeti erőforrásait használni, beleértve a vízforrásokat, az energiaforrásokat és a mezőgazdasági földterületeket saját területükön;

17.  részvétét fejezi ki Hadar Goldin és Oron Saul izraeli katonák családjainak; sajnálja, hogy a Hamász nem hajlandó maradványaikat temetés céljából visszaszolgáltatni Izraelnek; kéri, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést maradványaik azonnali hazaszállítására; felszólít továbbá Avraham Mengisztu és Hisám Al-Sayed izraeli állampolgárok azonnali szabadon bocsátására, akik nem követtek el semmilyen olyan bűncselekményt vagy vétséget, amely indokolhatná a Hamász általi fogva tartásukat a Gázai övezetben;

18.  felszólítja Izrael Államot, hogy mind Ciszjordániában, mind Gázában tegye lehetővé a humanitárius segélyek eljutását a legkiszolgáltatottabbakhoz; ismételten kéri a Gázai övezet blokádjának azonnali megszüntetését és a humanitárius válság enyhítését, a szükséges biztonsági garanciákkal az Izrael elleni erőszak megakadályozására; ismét hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozást konkrét gázai projektekre kell fordítani, összhangban a civilek háromoldalú pénzügyi támogatási mechanizmusával; kéri, hogy az Európai Parlament képviselői akadálytalanul beléphessenek a Gázai övezetbe;

19.  felszólít a palesztin otthonok lerombolásának azonnali beszüntetésére; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy követeljenek kártérítést az összes uniós finanszírozású infrastruktúra lerombolásáért a megszállt palesztin területeken;

20.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Izraelben és a megszállt palesztin területeken csökken a civil társadalom mozgástere, és sürgeti az EU-t, hogy ezt a kérdést az izraeli kormánnyal és a Palesztin Hatósággal folytatott politikai párbeszéd során kezeljék prioritásként;

Az Európai Unió szerepe

21.  felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, és az EU közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjét, hogy indítsanak el egy európai békekezdeményezést az Izrael és Palesztina közötti konfliktus tisztességes, átfogó és tartós békéhez vezető politikai távlat helyreállítása érdekében; e célból kéri, hogy a közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselő megbízatását hosszabbítsák meg e tartós konfliktus tényleges rendezéséig;

22.  kéri, hogy ez a kezdeményezés egy nemzetközi konferencia formájában valósuljon meg, amely az e cél elérését célzó többoldalú keret első lépése; üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint a müncheni formátum, és ösztönzi az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy indítsanak el egy európai kezdeményezést arra, hogy ismét a kétállami megoldás felé haladjanak;

23.  felhívja az EU-t, hogy vizsgálja meg az érintett arab országokkal, hogy az Izraellel kötött normalizálási megállapodásaik hogyan segíthetik elő a kétállami megoldást és a régió gazdasági fejlődését;

24.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok megsértése esetén az elszámoltathatóság biztosítására irányul; ennek kapcsán hangsúlyozza a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját;

25.  üdvözli a Külügyek Tanácsának az EU–Izrael Társulási Tanács újraindításáról szóló határozatát; úgy véli, hogy annak meg kell erősítenie az EU és Izrael közötti partnerséget, meg kell vitatnia az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos kérdéseket, és törekednie kell a közel-keleti békefolyamat előmozdítására;

26.  úgy véli, hogy a civil társadalomnak nyújtott uniós finanszírozás konstruktív szerepet játszik az izraeliek és palesztinok közötti hidak építésében; kéri, hogy az uniós programok erősítsék az emberek közötti kapcsolatokat a különböző etnikai és vallási kisebbségek, az emberijog-védők, az újságírók és a női szervezetek között;

27.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak támogatniuk kell a közös kezdeményezéseket a társadalmi és gazdasági ágazatokban, többek között a víz- és az energiaágazatban, a jólét és a társadalmi kapcsolatok előmozdítása érdekében a két terület között; megismétli, hogy támogatja a Global Gateway stratégiát, amely a déli szomszédságra vonatkozó gazdasági és beruházási tervvel szinergiában kereskedelmi kapcsolatokat fog kialakítani a régióban;

28.  elismeri az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala által betöltött szerepet a létfontosságú szolgáltatások nyújtása terén a közel-keleti palesztin menekültek számára; ismételten hangsúlyozza az oktatás fontosságát a kétállami megoldás kialakításában; megismétli, hogy a gyűlölet, az erőszakra való uszítás és az antiszemitizmus ellentétes az uniós értékekkel, és a konfliktus megoldásának egyik fő akadályát képezik; megismétli azon álláspontját, hogy az uniós alapokból támogatott valamennyi iskolai tankönyvnek és iskolai tananyagnak összhangban kell lennie az UNESCO békére, toleranciára, együttélésre és erőszakmentességre vonatkozó normáival; hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozást fel kell függeszteni, ha egyértelmű és megalapozott bizonyíték kerülnek napvilágra visszaélésekre vonatkozóan;

29.  emlékeztet, hogy az EU által finanszírozott valamennyi tantervnek összhangban kell lennie az UNESCO békére, toleranciára, együttélésre és erőszakmentességre vonatkozó normáival, és határozottan elítéli a gyűlöletbeszédet, az erőszakot és az antiszemitizmust, amelyek továbbra is tetten érhetők a Palesztin Hatóság tanterveiben;

o
o   o

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjének, az ENSZ főtitkárának, az Arab Államok Ligája főtitkárának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének és a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.

(1) HL C 307., 2018.8.30., 113. o. (2) A Bíróság 2019. november 12-i ítélete, Organisation juive européenne és Vignoble Psagot Ltd kontra Ministre de l’Économie et des Finances, C-363/18, ECLI:EU:C:2019:954.